Irodalom tankönyv 5 osztály apáczai pdf

Raktáron

Irodalom tankönyv 5. – Apáczai kiadó – Magyar nyelv és irodalom

Mi befolyásolhatja a hirdetések sorrendjét a listaoldalon?

A hirdetések sorrendjét a listaoldalak tetején található rendezési lehetőségek közül választhatod ki, azonban bármilyen rendezési módot választasz ki, a lista elején mindig azok a szponzorált hirdetések jelennek meg, amelyek rendelkeznek a Listázások elejére vagy a Maximum csomag termékkiemeléssel. Ezeket a lista elején található Kiemelt ajánlatok sáv jelöli.

Termékkiemeléseinket termékfeltöltés során, a Hirdetés kiemelése oldalon tudod megrendelni, de természetesen arra is lehetőség van, hogy már futó hirdetéseidhez add hozzá azokat.

A kiemelésekről ITT, a rendezési lehetőségekről ITT olvashatsz részletesebben.

Irodalom tankönyv 5 osztály apáczai pdf

Taneszközök

Irodalom 5.

• Általános információk

• Tananyagfejlesztők: Radóczné Bálint Ildikó, Virágh Gyuláné
• Műfaj: tankönyv
• Iskolatípus: felső tagozat, gimnázium, középiskola, általános iskola
• Évfolyam: 5. évfolyam
• Tantárgy: magyar nyelv és irodalom
• Tankönyvjegyzék: Tankönyvjegyzéken nem szerepel.
• Nat: Nat 2012

Az Oktatási Hivatal által kiadott, tankönyvjegyzéken szereplő tankönyveket a Könyvtárellátónál vásárolhatják meg (www.kello.hu).

Oktatási Hivatal

1074 Budapest, Rákóczi út 70-72.
Hétfőtől péntekig 9:00 – 16:00
Tel.: (+36) 1-460-1873
Tel.: (+36) 30-500-8147
tankonyv@oh.gov.hu

Vásárlás

KELLO TANKÖNYVCENTRUM
1085 Budapest, József Krt. 63.
Tel.: (+36-1) 237-6989
kello.hu

TANÁRI KÉZIKÖNYV AZ IRODALOM 5. TANÍTÁSÁHOZ

1 ircsi 5 kk1:layout :56 Oldal 1 Radóczné Bálint Ildikó TANÁRI KÉZIKÖNYV AZ IRODALOM 5. TANÍTÁSÁHOZ Celldömölk, 20082 ircsi 5 kk1:layout :56 Oldal 2 O.

Recommend Documents

ircsi 5 kk1:Layout 1

Radóczné Bálint Ildikó

TANÁRI KÉZIKÖNYV AZ IRODALOM 5. TANÍTÁSÁHOZ

ircsi 5 kk1:Layout 1

Olvasószerkesztő KUTAS ÉVA

AP–050534 ISBN 978-963-465-136-9

A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft. Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/525-000; fax: 95/525-014 E-mail: [email protected] Internet: www.apaczai.hu Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés Soproni Anzsu Kft. Terjedelem: 8,76 A/5 ív

ircsi 5 kk1:Layout 1

BEVEZETŐ GONDOLATOK „A gyermeknek olvasnia kell. Jót kell olvasnia. Az ilyen olvasmány táplál. Kezébe kell adni a gyermeknek az iskolában az eleven, lélegző remekműveket…” (Kosztolányi Dezső) Elkészült az 5. évfolyamos könyv és munkafüzet átdolgozása a kerettantervi előírásoknak megfelelően. Munkánk során arra törekedtünk, hogy taneszközeinket jobbá, vonzóbbá tegyük, amelyekből tanítani és tanulni könnyen, kedvvel lehet. Az irodalomóra és az irodalomtanítás az egyik legbonyolultabb pedagógiai tevékenység. Tudomány és művészet egyszerre. A szakterület tudománya és az átadás művészete, amely a gyerekeket az irodalmat olvasó, értő, szerető felnőttekké képes nevelni. Az irodalmi mű élményeket rögzít. Maga az irodalom is emberi élmények tárolása, rögzítése, továbbadása. Munkánk során ennek az élménynek a sugárzását kell megkönnyítenünk. Az irodalomtanárnak abban is segítenie kell, hogy tanítványaink beléphessenek az író által elképzelt világba, képesek legyenek azt átélni, és tudják értelmezni a történéseket. Állandóan időszerű, problémát jelentő feladat a gyerekek olvasásra késztetése. Az élmények nagy részét ez a korosztály már elsősorban a televízió, a videó és a számítógép kínálatából meríti. Ezek a hatások azonban a gyermeki érzelem- és fantáziavilág mozgósításában alig játszanak szerepet. Ezért különösen sok a tennivalónk az olvasás megszerettetése érdekében. Ugyanakkor a televízió, a videó, a számítógép előnyeit is célszerű felhasználni a tanítás során. A számítógép is szolgálhatja a napi munkánkat, diákjainknak adhatunk olyan feladatokat, amelyek elvégzéséhez az internetet kell használni. Az irodalomtanár feladata úgysem változik: beszélni, olvasni, írni kell megtanítani a gyerekeket változó eszközökkel és módszerekkel. Az Irodalom 5. könyv és a munkafüzet elkészítésekor fontosnak tartottuk, hogy egy osztályon belül a jobb képességűek és a fejlesztésre szorulók számára is megfelelő kérdésekkel, feladatokkal történjen az anyag feldolgozása. A tankönyvben az irodalomelméleti fogalmak mindig alkalmazás közben, magyarázattal, meghatározással együtt jelennek meg. A megjegyzendő fogalmak vastagon vannak kiemelve, illetve a könyv végén találhatók a fogalomtárban. A szemelvényanyagot úgy válo-

gattuk össze, hogy az alkalmas legyen a különböző nevelési területek, többek között az erkölcsi, az esztétikai, a hazaszeretetre, a családi életre nevelés fejlesztésére. Ugyanakkor törekedtünk a helyi kulturális hagyományok bekapcsolására is, ösztönöztük a tanulókat ezek felkutatására. Ahol lehetőség volt rá, ott éltünk a tantárgyak közötti koncentrációval is. A könyvben egyszerre található meg az elmélet és a gyakorlat, bár a feladatok elsősorban szóbeli jellegűek, és az írásbeli tevékenység inkább a munkafüzethez kapcsolódik. A feladatok a tankönyv és a munkafüzet esetén is kiváló alkalmat teremtenek a differenciálásra, a kooperatív tevékenységformákra. Napjainkban már kevesebb „könyvnélkülit” tanulnak meg tanítványaink, mint a korábbi nemzedékek. Ennek révén klasszikusaink gondolatai, nyelvi remeklései kevésbé vannak jelen életünkben. Pedig a memoriternek fontos szerepe van a beszédkészség kialakításában, a versek gondolatiságának megértésében. A „könyvnélküli” kiválasztásánál ügyelnünk kell arra, hogy tartalmazzanak verses és prózai műveket is. Úgy válogassunk, hogy példát nyújthassunk a leírás, az elbeszélés, a párbeszéd formáira, a költői kifejezőeszközök gazdag tárházára! (A memoriterekre tett javaslatainkat a könyvben és a tanmenetben is jelöltük.) Ezúttal is szeretnénk köszönetünket kifejezni Farkas Ferencnének és Mihalik Istvánnénak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy óravázlataikat a tantárgyi programban megjelentessük. Munkánk során soha nem felejtettük el, hogy a különböző ismeretek elsajátítása csak eszköz tanulóink műveltségének, világszemléletének kialakításában és formálásában. Gárdonyi Géza szerint „amely napon nem olvasol, vesztesz”. Mi is magunkénak valljuk az író gondolatát: „A könyv szeretetet ad és szeretni tanít”. Tanóráink legfontosabb feladata a könyvnek, az irodalomnak a megszerettetése, az olvasási kedv felébresztése és megerősítése. Mindehhez kívánnak eredményes munkát és sok sikert: A Kiadó és a Szerzők 3

ircsi 5 kk1:Layout 1

A KERETTANTERV, A TANKÖNYV ÉS A MUNKAFÜZET A magyar nyelv és irodalom a magyar kultúra hordozója és alakítója. A műveltségi terület tanítási óráin a nemzeti hagyományok befogadása és átörökítése történik, hiszen a múlt, a jelen és a jövő közötti kapcsolat az irodalmi művekkel folytatott hatékony kommunikáció révén jön létre. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását, ugyanakkor segíti az egyént kulturális önazonosságának kialakításában. Meghatározó szerepe van az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében és a megoldási módok keresésében, a saját és mások kultúrájának megismerésében, a kultúrák közötti különbség felismerésében, a másság elfogadásában, tiszteletében. Az olvasás és az olvasottak értelmezése fejleszti a kritikai érzéket, az empátiát. Lehetőséget teremt a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére.

felhasználni az információs társadalom technológiái adta lehetőségeket és eszközöket. Ezáltal lehetővé válik számukra az élethosszig tartó tanulás képességének elsajátítása. Taneszközeinkben hangsúlyos szerepet kap a tanulóközpontú tanulásszervezés. A változatos tevékenységformákban folyó feladatvégzéssel az ismeretszerzésen és a képességek fejlesztésén kívül az is a célunk, hogy a tanulók elsajátítsák a társas együttműködésben való részvételt. Ezáltal fejlődik konstruktív magatartásuk, szociális kompetenciájuk is. Az irodalmi nevelés fontos feladata az olvasási kedv felkeltése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak a megismertetése. Az irodalmi művek olvasása és értelmezésének elsajátítása, gyakorlása képessé teszi a tanulókat az esztétikai, morális és kulturális értékek befogadására. Fejleszti a kritikai érzéküket, empátiájukat; segíti őket abban, hogy megértsék az emberi, társadalmi problémákat, tudatosabbá váljon az önmagukhoz és a környezetükhöz való viszonyuk. Az irodalmi nevelés az 5–8. évfolyamon egységes kerettantervi anyagban épül egymásra. Ugyanakkor az alapozó szakasz és a fejlesztő szakasz több vonatkozásban is eltér egymástól. Az 5–6. évfolyam folytatja és továbbfejleszti az első szakaszban (1–4. osztály) kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos szövegműfajok megértését, az írást, a sokirányú kreativitást. Az alapozó szakasz első évfolyamán a tanulóknak és a tanárnak a kezdő szakaszból való átmenet nehézségeivel is számolnia kell. Az 5–6. évfolyamon irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermekeket az anyanyelv életének, a magyar nyelv használatának megértését elősegítő rendszerébe olyan módon, hogy megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatokat is megjelenítő, nagyobb lélegzetű klasszikus művével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi, gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli és erkölcsi műveltségét. A 7–8. évfolyam már a következő iskolafokozat tanulmányaira készít elő. A művelődési szokások és alapszerkezetek ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind a nyelvi, mind az irodalmi ne-

Célok, feadatok Az anyanyelvi és irodalmi nevelés egységet alkotva szolgálja az anyanyelvi kompetencia fejlesztését. Az irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tantárgy tanulását segíti. Ugyanakkor az anyanyelvi kompetencia valamennyi műveltségi terület feladata. Az irodalmi nevelés alapvető célja és feladata a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése. Ebből következik, hogy az irodalom meghatározza a tanulás egész folyamatát, és alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában és fejlesztésében. Az anyanyelv ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata ebből következően az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét a tanulók életkoruknak és a konkrét pedagógiai célnak megfelelő szinten birtokolják. Minden nevelő számára cél, egyszersmind feladat is a tanulás tanítása. Olyan fiatalokat kell oktatni és nevelni, akik sikeres tanulási stratégiákkal rendelkeznek, és képesek kreatívan és kritikusan 4

ircsi 5 kk1:Layout 1

velés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása. Erre az irodalmi olvasmányok is módot adnak.

ki a képesség az eltérő kultúrák megismerésére, a kultúrák közötti különbség megértésére. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását, a nyelvek és kultúrák iránti érdeklődést és kíváncsiságot.

Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. A szókincs, a funkcionális nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók biztos ismerete az anyanyelvi kommunikáció feltétele. Ez az ismeretanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusait, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorát. Az anyanyelvi kompetencia feltételezi, hogy a tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy szóban és írásban kommunikálni tud a legkülönfélébb helyzetekben. A kommunikációs folyamatot figyelemmel kíséri, a célnak és a helyzetnek megfelelően alakítani tudja. Képes érveit a helyzetnek megfelelően kifejezni, meggyőzően tolmácsolni. Folyamatos feladat a szókincs gyarapítása, a szavak jelentésének megismerése, hisz az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a megfelelő szókincs ismerete. Rendelkeznie kell a tanulónak azzal a képességgel is, hogy figyeljen a címzettre és a kommunikációs helyzetre. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét, mások megismerésének az igényét. A tanuló a társaival együttműködő, kooperatív tevékenységformákban olyan képességekre is szert tesz, amelyeket majd a munkája során is hasznosíthat. A kompetenciák egymásba fonódnak, az egyik kompetenciaterülethez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Ez különösen érvényes az anyanyelvi kommunikációra. A kezdeményezőképesség és vállalkozói, valamint a matematikai kompetencia magában foglalja az anyanyelvi kommunikáció képességét is.

Digitális kompetencia A digitális kompetencia a tanulás terén is új utakat nyit, felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a tanulás, a képzés, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. A szövegszerkesztés, az információkeresés – és kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az információs társadalom technológiái útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) mind feltételezik az anyanyelvi kommunikáció magas szintjét. A digitális és hagyományos források révén elért információk szűrése, kritikus felhasználása elképzelhetetlen az aktív és felelősségteljes attitűd kialakítása nélkül. Ennek érdekében a tevékenységformáknak be kell mutatni a digitális eszközök helyes használatát, a jó és rossz gyakorlatok megkülönböztetését. A hatékony, önálló tanulás A helyes tanulási stratégiák elsajátítása teszi alkalmassá a tanulót az élethosszig tartó tanulásra, az önálló orientációra és ismeretszerzésre. Ennek érdekében szükséges a folyamatos, egymásra épülő tevékenységtípusok bevonása a tanítási és tanulási folyamatba. Az irodalom terén is nagy hangsúlyt kap a differenciált egyéni vagy kooperatív munka. A hatékony, önálló tanulás módszereinek kialakítása érdekében szükséges a motiváció fenntartása, az új ismeretek szintetizálásának képessége, az idővel és az információval való hatékony gazdálkodás. Ugyancsak fontos a tanulók ösztönzése a különféle források megismerésére, kritikus felhasználására. Szociális és állampolgári kompetencia E kulcskompetencia alapja a hatékony kommunikáció, a különböző nézőpontok megértésének és figyelembevételének képessége, a környezet problémái iránti érzékenység. A sikeres kommunikációs kapcsolatok és a társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és magatartási szabályok megértése. Ennek érdekében olyan légkörben kell folytatni a pedagógiai tevékenységet, hogy a

Az idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kompetenciák tudatos és magas szintű birtoklása nélkül nem valósulhat meg. Más népek irodalmának, művészetének megismerésén keresztül alakul 5

ircsi 5 kk1:Layout 1

tanulók elsajátíthassák a konstruktív kritika és a konfliktuskezelés gyakorlatát. A pozitív attitűd magában foglalja az irodalmi tanulmányok során elsajátítható humanista érté-

keket, az emberi, társadalmi problémák iránti érzékenységet és együttérzést.

FEJLESZTÉSI FELADATOK Az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagítása. A szó szerinti és az átvitt jelentés megkülönböztetése szépirodalmi és más olvasmányokban. A művészi szövegek metaforikus jelentéseinek megértése a korosztály szintjének megfelelő szinten.

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Az artikulált nyelvi magatartás kialakítása és a társas-társadalmi együttműködéshez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A szóhasználat, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) öszszehangolásának fejlesztése az adott kommunikációs célnak és helyzetnek megfelelően. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása a szóbeli szövegalkotásban, a szöveg megértésében és elemzésében. A kommunikáció lényegének és tényezőinek megértetése, az író, a mű és az olvasó viszonyának mint sajátos kommunikációnak felfogása. Gyakorlatok végzése a beszédkultúra fejlesztésére: együttműködés a társakkal beszélgetésben, vitában, feladatmegoldásban. Saját álláspont előadása, megvédése a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal. Önismeretre, önbecsülésre, az ezeken alapuló magabiztos fellépésre és mások személyiségének tiszteletére, véleményének megbecsülésére nevelés. A memoriterek szöveghű, értő és megértető tolmácsolása.

3. Írás, szövegalkotás A köznyelvi normához alkalmazkodó szabatos kifejezésmód kialakítása, a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítása. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása az írásbeli szövegalkotásban, a szöveg megértésében, elemzésében. Az anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, a kreatív írás, az önkifejezés, az egyéni stílus fejlesztése. Az életkornak megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, rendezett, esztétikus íráskép kialakítása. Az anyanyelvi normákat követő helyesírás. Önálló véleménynyilvánítás mindennapi helyzetekről, olvasmányélményekről. Epikus részletek dramatizálása, tartalom- és stílushű visszaadása. Önálló problémafelvetés, források kiválasztása, többféle forrásból gyűjtött anyag válogatása, feldolgozása.

2. Olvasás, írott szöveg megértése Az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító hangos és néma olvasás fejlesztése. A különféle tartalmú és rendeltetésű, a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban előforduló élőszóbeli és írott szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek egyre önállóbb értelmezése, a szövegekben megformált értékek felfogása, elfogadása, kritikája. Feladatok a szöveg tagolására, a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére.

4. A tanulási képesség fejlesztése A különböző információhordozók ismerete, a verbális és vizuális információk felhasználása. A könyvtári munka megismerése. Tapasztalatszerzés a segédkönyvek, a szak- és ismeretterjesztő irodalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és -rendezés módszeréről. Tantárgyi gyűjtőmunka, az adatok elrendezése, a gyűjtött anyag felhasználása 6

ircsi 5 kk1:Layout 1

pl. szóbeli és írásbeli beszámolóban. Hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával. A források azonosítása. A modern technológián alapuló információhordozók megismerése. Az információk minőségének felismerése, értékelése, kritikája. Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikáinak (lényegkiemelés, tömörítés, vázlatírás, szövegkiegészítés stb.) megismerése és gyakorlása. Egy téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és feldolgozás segítséggel. Beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával. Különböző tanulási stratégiák és módszerek megismerése. Egyéni tanulási stratégiák és technikák megválasztásának szempontjai.

A költői nyelv sajátosságainak megfigyelése, megértésének megalapozása és fejlesztése. A tanulók életproblémáival, érdeklődésével rokon kérdéseket tárgyaló művek közös értelmezése, megvitatása. Az irodalmi művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, problémák iránti érzékenység. A magyar és az európai, valamint a világirodalom egy-egy kiemelkedő alkotójának és művének befogadása és értelmezése. A különböző műfajok tartalmi és formai sajátosságainak megismerése. Azonos témák más-más műfajú megjelenítése. Azonos motívumok megfigyelése és összevetése különböző művészeti ágakban. Az irodalmi művek jobb megértése, és a kommunikációs képességek fejlesztése drámajátékkal, dramatizálással.

5. Ismeretek az anyanyelvről

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

Az egyéni nyelvhasználat továbbfejlesztése az irodalmi művek jobb megértése, valamint az idegen nyelvek tanulásának könnyebbé tétele végett. A nyelvi kultúra fejlesztése, amely megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez. A tudatos nyelvszemlélet fokozatos kialakítása, nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntés és a helyesírási biztonság továbbfejlesztése. Az egyéni nyelvhasználat igényesebbé, változatosabbá és kifejezőbbé tétele.

Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális másság felismerése, megértése, és erre épülő tisztelete. A műalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a műélvezetre. A mű fiktív létmódjának megértése, valós és fiktív viszonya. A tanulók érzelmeinek és élettapasztalatainak gazdagítása, erkölcsi ítéletalkotásra való ösztönzése. A művekkel kapcsolatos érzelmek, gondolatok megfogalmazása, a személyes élmény és a vélemény megjelenítése beszélgetésekben, vitákban. A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság megkülönböztetése. Az erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekről: szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála stb. A humor kiemelt szerepének érzékelése az irodalomban és a mindennapokban. Érzelmek, gondolatok megjelenítésének megfigyelése irodalmi művekben, a tapasztalatok megbeszélése, a vélemények összehasonlítása különféle műfajú olvasmányélményekkel kapcsolatban.

6. Ismeretek az irodalomról A költői nyelv sajátosságainak megfigyelése, megértése, összevetése különféle köznyelvi, nem irodalmi formákkal. Irodalmi művek feldolgozásakor annak átélése, hogy a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll a mű jelentésével, hatásával, esztétikai karakterével. Az alsó tagozatban elsajátított ismeretekre építve a műalkotások megértéséhez szükséges elemi ismeretek megszerzése.

ircsi 5 kk1:Layout 1

AZ 5. ÉVFOLYAMOS IRODALOM TANESZKÖZÖK SZERKEZETE, FELÉPÍTÉSE, MÓDSZERTANI JAVASLATOK A 2007-ben tankönyvvé nyilvánított Irodalom 5. könyv és munkafüzet átdolgozásakor a NAT, a kerettanterv, a gyakorlati tapasztalatok és a kollégák észrevételei jelentős szerepet játszottak.

Munkánk során nem feledkeztünk meg a jól ismert kínai bölcsességről sem: „Ha hallom, elfelejtem. Ha látom, megjegyzem. Ha csinálom, megtanulom.” Különböző felmérések igazolják, hogy kb. 20%-át jegyezzük meg a hallott tényeknek, információknak, 30%-át a látottaknak, 50%át pedig azoknak az ismereteknek, amelyeket egyszerre hallunk és látunk is. Jobb az arány, ha mondjuk is, mert ekkor már 70%-os eredményt érhetünk el, ha pedig valamilyen tevékenységhez kötjük az ismeretszerzést, már 90%-ost.

Ismétlés, ismerkedés A munkafüzet ismétléssel kezdődik, amely az alsó tagozatos, főleg a 4. évfolyamos tananyagra épül. Az ismeretek alapos felidézése és a képességek, készségek mérése több okból is szükséges. Segítségükkel tisztázhatjuk, milyen alapokra építünk az 5. évfolyamon, feltárhatjuk az fő hiányosságokat, a típushibákat. Megismerhetjük tanítványaik képességeit, ezek ismeretére építhetjük a későbbi munkánkat, erre alapozhatjuk a differenciált tevékenységformákat. Az Irodalom feladatlapokban található Év eleji szövegértés segít a néma, értő olvasás mérésében. A hangos, kifejező olvasás mérését pedig a Kézikönyvben található értékelőlap alapján végezhetjük. Az első órán ismertessük meg tanulóinkkal a tankönyv és a munkafüzet felépítését, használatát! Hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, milyen feladatok, kérdések találhatók a fősávban és az oldalsávban! Biztosan könnyen megszokják, reméljük, meg is kedvelik a kérdések ilyen módon történő csoportosítását. A fősávban főleg a műelemzés hagyományos elemeire, például a cselekményre, a helyszínre, az időre és a szereplőkre kérdezünk rá. Az oldalsávban pedig a szöveg egyes kifejezéseinek magyarázatára biztatunk, illetve az alkotó, kutató, játékos jellegű feladatok találhatók itt. A megújult könyvben már nem a könyv végén találhatók a költők és az írók életrajzai – mint ahogy az a korábbi könyvben volt –, hanem az oldalsávban. Úgy gondoltuk, ezzel jobban megkönnyítjük a művek feldolgozását. A tankönyv írásakor nagy gondot fordítottunk a képanyagra. Sok kérdés és feladat irányul magukra a képekre is. (Például meg kell figyelni a szereplők gesztusait, mozdulatait.)

A könyvek varázsa A rövid fejezet célja, hogy tanulóinkat bevezesse a könyv, az olvasás, az irodalom világába. Szabó Lőrinc versének középpontjában az olvasás gyönyörűsége, „haszna” áll, valamint lírai vallomása arról, hogyan vált olvasóvá. A témakör során módunk nyílik a gyermekek saját olvasmányélményeinek meghallgatására, és egyúttal felmérhetjük tanulóink olvasottságát is. A fejezet ezután Móra Ferenc írásával, A századik könyvvel folytatódik. Ezzel a művel szeretnénk tanulóinkat ráhangolni a hosszú nyári szünet után az olvasásra, az irodalmi művek hangulatára. „Sose kívánj több földet, mint amennyit meg bírsz szántani!” – olvashatjuk az író bölcs gondolatát. Ezzel a történettel szeretnénk tudatosítani, hogy az olvasás szellemi élményt, örömet okoz, és jelentős szerepe van az emberiség életében. Tudatos kalandra szólítjuk fel ifjú olvasóinkat, hogy az élet nem teljes a művészetek, s ezeken belül a szépirodalom nélkül. A szemelvény kiválóan alkalmas a néma, szövegértő és a hangos, kifejező olvasás gyakorlására. Hegedüs Géza gondolatai megerősítenek bennünket abban, hogy az olvasáshoz idő, türelem kell. Az olvasás által, a könyvek révén aztán majd egyre közelebb kerülhet hozzánk a világ. Már a nyitófejezet is jelzi, hogy a könyvben milyen jól megférnek egymás mellett a különböző századok alkotásai, pl. Móra Ferenc és Roald Dahl írása. Az angol író tanácsai megszívlelendőek szá8

ircsi 5 kk1:Layout 1

munkra, hisz felhívják a figyelmet a túlzott televíziózás káros hatásaira. Ne feledjük azonban azt sem, hogy a médiával bölcsen, hasznosan és mértéktartóan is lehet élni! Már itt, év elején ajánlhatjuk tanulóink órai és otthoni munkájához a szótárakat és lexikonokat. A lábjegyzetek bőséges szómagyarázatot adnak, de biztosan akadnak még olyan kifejezések is, amelyeket nem értenek meg a gyerekek. A munkafüzet feladatai is segítenek abban, hogy megismertessük a tanulókkal A magyar értelmező kéziszótár használatát.

ről: „Sohasem hittem, hogy a gyermekvers és a felnőttvers más anyagból való, ma pedig egyenesen úgy érzem, hogy a jó gyermekversben, mint a vadgesztenyében a belegyömöszölt fatörzs, ott található a bárkinek szóló vers néhány kikerülhetetlenül fontos tulajdonsága – sajátosan összepakolt állapotban.” A többi tankönyvi fejezet koncentrikusan bővíti a verstani ismereteket, például a János vitéz verselése során megismerjük a négyütemű felező tizenkettes sorfajtáját. Ezt a fejezetet is, mint a könyv minden fejezetét összefoglalás zárja, amely lehetőséget nyújt az ismeretek rendszerezésére és szintetizálására. Minden témakörhöz készült feladatlap, melynek kérdéseiből a kedves kollégák a tanulók képességéhez mérten válogathatnak. Ha úgy gondolják, akár a feladatok pontjain is változtathatnak.

Ritmusos játékok – játékos ritmusok A fejezet a természetben is megfigyelhető szabályos ismétlődések segítségével ismerteti meg a gyerekeket a ritmussal, majd a verstani alapismeretekkel. A játékos szövegek, a népdalok, Petőfi Sándor népies versei és a 20. századi költők műveinek olvasása során a tanulók felelevenítik és kiegészítik verstani ismereteiket, értelmezik a rím fogalmát, megismerkednek a leggyakoribb rímfajtákkal. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, menynyire fontos az, hogy tanítványaink nyitottan álljanak egy-egy témához, meg akarják szerezni a tudást. Ezt leginkább a motivációval és a témára való ráhangolással érhetjük el. Érezzék azt, hogy amit megtanulnak, amit megismernek, az majd fontos, hasznos lesz a számukra! A verselési módok, az ütemhangsúlyos, az időmértékes és a szimultán verselés megalapozása sok gyakorlást igényel, az „egyszeri megtanulás” nem elegendő. Szánjunk rá időt és alkalmat akár az óra eleji ismétlések során is! A munkafüzet végén található ritmusgyakorlatok is segítik az ismeretek elmélyítését. A tanév folyamán bátran lapozzanak vissza a tanulók ehhez a fejezethez, és egy-egy új vers olvasásakor elevenítsék fel verstani ismereteiket! Az időmértékes verselés tanításánál és gyakorlásánál többször is hívjuk fel a figyelmet a következőkre: a) a nyelvtani szótag és a verstani szótag nem ugyanaz; b) a kétjegyű betűvel írt hangok egy mássalhangzónak számítanak; c) a határozott névelő rövid és hosszú is lehet; d) a sor utolsó szótagját a szünet megnyújthatja! A fejezetben több gyermekvers is olvasható. A jó gyermekvers egyszerre kelt auditív és vizuális élményt: láttat, s ugyanakkor epikus mozzanatai is vannak. Nemes Nagy Ágnes írta a költemények-

Mesék bűvöletében A mesék világával kb. 15–20 órában foglalkozunk. A témakör tanulmányozása során felhívjuk a figyelmet a mesék többféle csoportosítási lehetőségére. Eredet szerint népmesékről és műmesékről, forma szerint prózai és verses mesékről beszélünk. A leggyakoribb mesefajták közül olvashatunk a könyvben valós mesét, állatmesét, fabulát, tréfás mesét, csalimesét, hazug mesét, tündérmesét és hősmesét. A művek megismerésekor nagy hangsúlyt helyeztünk a mesei motívumokra. A Tündérszép Ilona és Árgyélus mese feldolgozása során táblázatba foglaltuk a szereplőket, a szerepköröket, a helyszíneket, az ismétlődő tetteket és a cselekedeteket, az eszközöket és a tárgyakat, az átváltozásokat és a meseformulákat. Bízunk benne, hogy ez a táblázat segíti majd a rendszerezést és a szintetizálást is. A tündérmesék vagy varázsmesék fogalmát Vlagyimir Jakovlevics Propp, orosz mesekutató így határozta meg: „Varázsmesék az olyan műfajú mesék, amelyek valamilyen kár vagy veszteség (elrablás, elűzés) bevezetésével kezdődnek; vagy valami birtoklásának óhajával (pl.: a király elküldi fiát az élet vizéért); folytatódnak a hős otthonról való távozásával, segítőjével való találkozással, akitől mágikus tárgyakat kap, melyek segítségével a keresés tárgyát megtalálja. A továbbiakban a hősnek az ellenséggel való találkozása (fő formája 9

ircsi 5 kk1:Layout 1

a sárkányküzdelem) szerepel, majd visszatérés és üldözés. Ez a kompozíció gyakran tovább bonyolódik. A hős már visszatérőben van, amikor testvérei szakadékba taszítják. Ezután mégis megérkezik, nehéz próbákon esik át, megnősül és király lesz vagy saját országában vagy apósáéban. Ez a rövid kompozicionális mag, amely igen sok és nagyon sokféle szüzsé alapját képezi.” A népmesék feldolgozása után lépünk át a műmesék változatos és színes világába. A mesék fejezet során egyúttal időutazásban is részt veszünk tanítványainkkal együtt, hiszen az ókori állatmesék világából elindulva a különböző korok meséin át eljutunk a mai fantasztikus történetekig is. Rodari meséje során megfigyeltethetjük, milyen sokféle befejezésre adnak alkalmat a mesék. Mesei motívumok sora kerül át az irodalomba napjainkban is, reméljük, hogy a fejezet alapos ismerete után e motívumok felismerése már nem okoz gondot tanítványainknak. A témakört összefoglalás zárja, ellenőrzésre, számonkérésre az Irodalom feladatlapok témazáró dolgozatát ajánljuk. Javasoljuk, hogy a megbeszélt mesei motívumok alapján ebben a tanévben az egyik fogalmazás műfaja is a mese legyen. A dolgozat javítását az anyanyelvi órán végeztessük el!

együtt jelennek meg, a pontos meghatározás, a több magyarázat és értelmezés segíti a tanulók és a kedves kollégák mindennapi munkáját. Az irodalomelméleti ismeretek által aztán kulcsot kapunk az olvasott művek megértéséhez. Tapasztaltassuk meg a tanulóinkkal, hogy a tanuláshoz megismerés és rögzítés is szükséges! A megismerés csak úgy lesz eredményes, ha megértésen alapszik. A „bemagolt”, a szó szerint megtanult, ugyanakkor meg nem értett dolgok nem hozzák meg a várt eredményt. A tudáshoz megértés és bevésés kell! Sok gyakorlat segíti a költői nyelv eszközeinek, a szóképeknek a megismerését. A költői kifejezőeszközök ismerete sok gyakorlást igényel, az „egyszeri megtanulás” nem elegendő. Szakítsunk rá időt az óra eleji ismétlések során is! Úgy gondoltuk, hogy a leggyakoribb nyelvi alakzatoknak a megismerésére, szerepüknek a felismerésére a János vitéz szövege kiváló lehetőséget nyújt, ezért néhány nyelvi alakzatal már a fejezet során megismertetjük a tanulóinkat. Nagy figyelmet fordítottunk a mű teljes feldolgozása során a mesei motívumok felfedeztetésére, megkerestetésére. Ezzel mintegy a Mesék bűvöletében fejezettel is megteremtjük a folyamatos koncentrációt. (Az óravázlatok között szereplő feladatlapot ajánljuk a tündérmesék és a János vitéz összehasonlítására.) A tankönyvben jelöltük azt a húsz versszakot, amelyet megtanulásra javaslunk. Ezek helyett természetesen más strófákat is ajánlhatunk tanítványainknak. Az elmúlt évek során úgy tapasztaltam, hogy a gyerekek nagy kedvvel illusztrálják a mű egyes jeleneteit, és szívesen készítenek fakanálbábokat a szereplőkről. Az osztálytársak előtt bemutatott munkákat szorgalmi jeggyel értékelem, amelyek igen nagy ösztönzést jelentenek a diákoknak. Az elkészült rajzokat és bábokat a tanórákon remekül fel lehet használni, különösen az összefoglaló órákon tesznek jó szolgálatot. A fejezetet összefoglalás zárja, a témakör ellenőrzését az Irodalom feladatlapok témazáró dolgozata segítségével végezhetjük. Javasoljuk, hogy a második irodalmi dolgozatot az elbeszélő költemény feldolgozása során/után írassák meg a kedves kollégák. (Műfaja lehet elbeszélés leírással.)

Petőfi Sándor: János vitéz A fejezet elején Petőfi Sándor életével ismerkedünk meg. A feldolgozást segítik a tankönyv és a munkafüzet feladatai is. A 2006/2007-es tanévben már több iskola kipróbálta, és tanácsaival, észrevételeivel látta el a megújult irodalomkönyvet. A kollégák közül többen megfogalmazták, hogy ők Petőfi életrajzához kapcsolódva ismertették meg tanítványaikat Az ember világa fejezet néhány Petőfi-versével. Ezúton is arra biztatunk mindenkit, hogy ha úgy látják jónak, bátran térjenek el a tanmenetjavaslattól! Petőfi elbeszélő költeményével kb. 20 órán át foglalkozunk. A művet egy közvetlen hangú Ajánló vezeti be, és egy személyes búcsút is magába foglaló Összefoglalás zárja. Ebben a tananyagegységben nagy hangsúlyt fordítunk az epikus művek szerkezeti felépítésének megismertetésére. Az irodalomelméleti ismeretek mindig alkalmazás közben, szemléletes magyarázattal

ircsi 5 kk1:Layout 1

Múltunk a mítoszokban

történetek alakjai, fordulatai beépülnek a mindennapi beszédünkbe, gondolkodásunkba, és a magyar irodalomban immár toposzként is jelen vannak. A fejezet anyagának megismerése során elevenítsük fel a történelemórákon tanultakat, biztassuk a hittanórára járó gyerekeket beszámolók készítésére! Tanulóink ezeken az órákon is gazdag művelődéstörténeti ismereteket szerezhetnek, és megismerkedhetnek más művészeti ágak bibliai témájú alkotásaival. A tankönyvi fejezet bevezető óráján kérdezzük meg a gyerekeket, mit tudnak a Bibliáról! Ismereteiket rögzíthetjük és rendszerezhetjük táblai vázlattal, készíthetünk ötletbörzét és gondolattérképet is. Az órákon csak alapismeretek nyújtására, és néhány történet közlésére vállalkozhattunk, a Szentírás részletesebb megismerésére majd a 9. évfolyamon kerül sor. Mutassunk be a tanórákon többféle bibliafordítást, ismertessük meg a gyerekeket a bibliai szöveghelyek jelölésével is! A teremtéstörténet és a vízözön feldolgozására ajánljuk a rajzos feladatokat, de élhetünk a dramatizálás lehetőségeivel is. A fejezetet összefoglalás zárja, a témakör ellenőrzését most is az Irodalom feladatlapok témazáró dolgozata segítségével végezhetjük. Úgy gondoljuk, a feladatok megoldására nem szükséges az egész tanóra, ezért már ekkor előkészíthetjük a következő, utolsó fejezetet is.

A témakör az európai műveltségünket is meghatározó görög mitológiai történeteket tartalmaz, magukat a mítoszokat feldolgozások és összefoglalások során ismerhetik meg a gyerekek. Tapasztalataink szerint a korábbi könyvben a mítoszok, a mitológiai történetek megértése, feldolgozása sokszor nehézséget okozott a tanulóknak. Ezért a megújult tankönyv rövidebb, és reményeink szerint jobban érthetőbb, érdekesebb szemelvényeket tartalmaz. A tankönyvben található négy történet kiválóan alkalmas a dramatizálásra, a nézőpontváltásos feladatok elvégzésére is. A fejezet jó alkalmat nyújt arra, hogy tanítványainkkal beszélgessünk a művészet szerepéről, de az irodalom világmagyarázó szerepét is láttathatjuk a mítoszokon keresztül. A történetek feldolgozása során fordítsunk figyelmet a mesék és a mítoszok műfaji különbségeinek feltárására, megfigyeltetésére! A legtöbb kultúrában maga a mese és a mítosz nem is különül el élesen egymástól, együttesen alkotják a népek írásbeliség előtti kultúráját. A fejezet anyagának megismerése során éljünk a tantárgyak közötti koncentráció lehetőségével, elevenítsük fel a történelemórákon tanultakat! Biztassuk tanulóinkat a mitológiai témát ábrázoló képzőművészeti alkotások keresésére, az istenek jelképeikkel, attribútumaikkal való ábrázolására! Tanulóink gazdag művelődéstörténeti ismereteket szerezhetnek az órákon. A fejezetet összefoglalás zárja, a témakör ellenőrzését az Irodalom feladatlapok témazáró dolgozata segítségével végezhetjük. A feladatsorra nem szükséges az egész tanóra, ezért már előkészíthetjük a következő fejezetet is.

Az ember világa Az utolsó tankönyvi fejezetben a szülőföld, a család, a haza témájához kapcsolódó művek találhatók. Minden tankönyvi egységnél nagy gondot fordítottunk a nyitóoldalra. Nemes Nagy Ágnes szép, igazi ráhangolódást teremtő versével indul a fejezet. Itt olvasható néhány Petőfi-vers, pl. Az alföld, Egy estém otthon, István öcsémhez és Arany János Családi kör című életképe is. Ebben a tankönyvi részben is – talán hangsúlyosabban, mint az előbbiekben – a régió, a lakóhely irodalmi emlékeinek a felkutatására biztatjuk a tanulókat. A közös olvasmány, A Pál utcai fiúk feldolgozása sok időt vesz igénybe, ezért már a negyedik évfolyam végén ajánlhatjuk tanulóinknak a művet. Ráhangolhatjuk a gyerekeket a regényre az első fejezetekből való felolvasással, a műből készült film részletének bemutatásával. Már ekkor adha-

A Biblia világa A gyerekek, családok hithez, valláshoz való viszonya nagyon különböző. Ebben a témában igen nagy különbségek lehetnek tanulóink otthonról hozott ismeretei között. Fontos nevelési feladatunk annak a hangsúlyozása, hogy a valláshoz való viszony mindenkinek a magánügye, toleránsnak kell lennünk egymással, el kell fogadnunk mások nézeteit. Az Ószövetség és az Újszövetség meghatározza az európai kultúrát és a gondolkodást. A bibliai 11

ircsi 5 kk1:Layout 1

tunk olyan feladatokat, amelyek egyszerűen, kevés írásbeli munkával megoldhatóak, így nem csorbítjuk az olvasás élményszerűségét. Kigyűjthetik pl. a helyszíneket, a fontosabb eseményeket, tárgyakat, lejegyezhetik a szereplők jellemvonásait. A nyáron történő elolvasásnak azonban megvan az a veszélye, hogy tavaszra (hiszen ekkor dolgozzuk fel a művet) a regényt már többé-kevésbé elfelejtik a tanulók. Az utóbbi években ezért én már novemberben újra feladom a mű első részét olvasásra. A tanulóknak kb. három hét áll a rendelkezésükre, majd megbeszéljük a rész fontos eseményeit, az előzetes feladatok alapján pedig számonkérésre is sor kerülhet. Majd jönnek a többi fejezetek. Így a tanév végére már többszöri felidézésen vagyunk túl. A házi olvasmány közös feldolgozásának előkészítésekor nagy hangsúlyt kell fordítanunk a korra, amikor a regény játszódik, ugyanakkor az alkotó életéről, munkásságáról is szólnunk kell. Az íróról maga a gyerek is gyűjthet adatokat. Az életrajz tanítása során a portréra kell hangsúlyt fektetnünk, nem az alkotó életének eseménytörténetére. A történet felelevenítése, a cselekmény felidézése a korábban adott feladatok, az olvasónapló segítségével történhet. Fontos, hogy tanulóink önállóan fogalmazzák meg élményeiket, biztassuk őket arra, hogy minél többször olvassanak fel számukra kedves, érdekes részeket a regényből! A tankönyv és a megújult munkafüzet kiválóan alkalmas a regény cselekményének, szerkezetének, a szereplők kapcsolatrendszerének, a regény helyszíneinek felelevenítésére. Számos erkölcsi kérdés (kötelességtudat, önfeláldozás, hazaszeretet stb.) megvitatásra kerülhet munkánk során. A regény feldolgozása után kerülhet sor a harmadik irodalmi (házi) dolgozat írására is a levél műfajában. Az elbeszélések feldolgozásakor fontos feladataink: a szövegfeldolgozási technikák gyakorlása; az ábrázolási alapformák, az elbeszélés, leírás, párbeszéd felismerése; a történet elbeszélőjének megállapítása; tetőpontok, fordulópontok keresése az olvasott művekben; a humor szerepének érzékelése, nyelvi megjelenési formáinak felismerése; beszélgetés a művek által kiváltott élményekről; a verses és prózai művek összehasonlítása. Jó lehetőséget kínálnak az elbeszélések a hangos, kifejező és a néma, szövegértő olvasás gya-

koroltatására. Az ötödik évfolyam végére már minimális követelmény a különféle műfajú szövegek értelmes, folyamatos, kifejező felolvasása, illetve megértése. A kifejező olvasás képes a szöveg hangulatának, a szereplők érzelmeinek a visszaadására. A hangos olvasásnál a következőkre hívjuk fel a figyelmet: a megfelelő tempóra, a folyamatos, kifejező olvasásra, a helyes hangsúlyozásra, az írásjelek jó érzékeltetésére, a szöveghűségre, a megfelelő hangerőre. Az olvasáskészség tudatos fejlesztésére gyakorlóórákat szervezhetünk, illetve az óra egy részét is felhasználhatjuk erre.

A munkafüzetről A munkafüzet írásbeli feladatokkal egészíti ki a tankönyv anyagát, szorosan követi annak felépítését. Az elmúlt évekhez képest lényegesen több feladatot találnak a kedves kollégák, amelyeket jó szívvel ajánlunk mindenkinek. Különösen nagy gondot fordítottunk arra, hogy változatos, tartalmas, a tanulást segítő, az összefüggéseket megláttató, kreatív feladatokkal munkáltassuk tanítványainkat. Bízunk benne, hogy a játékos feladatok, a totók, a keresztrejtvények, a játékos apróhirdetések és a táviratok is elnyerik mindenki tetszését. Nagy gondot fordítottunk az év eleji ismétlés feladataira, az egyes fejezetek összefoglalásaira, a fejezeteken belüli rendszerező feladatokra, a táblázatokra, az összefoglalásokra. A munkafüzetben kaptak helyet a beszédtechnikai gyakorlatok, a könyvtári ismeretekkel kapcsolatos feladatok is.

Az Irodalom feladatlapokról Mindegyik témakörhöz készült feladatlap, valamint év végi felmérőlap. Év eleji, félévi és év végi szövegértést mérő lapokat is tartalmaz a taneszköz. (Megoldókulcsaik a Kézikönyvben megtalálhatók.) A feladatlapok kérdéseiből a kedves kollégák tanulóik képességeihez mérten válogathatnak. Ha úgy gondolják, a feladatok pontjain is bátran változtathatnak. A felmérések értékelésénél a következő százalékhatárokat javasoljuk: 12

ircsi 5 kk1:Layout 1

0–35% = 1 36–60% = 2 61–75% = 3

76–90% = 4 91–100% = 5

A kerettanterv évi 74 órát ír elő kötelező óraszámként az irodalom tantárgy tanítására. De vannak iskolák, amelyek megemelték az óraszámot, és nem kettő, hanem heti három órájuk van irodalomból. Így több idő áll rendelkezésre a művek alaposabb, elmélyültebb elemzésére, a tanulók képességeinek fejlesztésére. A közölt tanmenetek a nevükben is jelzik, hogy csak javaslatok, hiszen minden magyartanár az adott tanulócsoport képességeihez alkalmazkodik munkája során.

Tanmenetjavaslatok A tanmenetjavaslatok az Apáczai Kerettantervcsalád Magyar nyelv és irodalom 5–8. osztály című kiadvány alapján készültek. Az egyik órákra, a másik pedig témakörökre lebontva fogalmazza meg a tananyagot, a készség- és képességfejlesztést.

TANMENETJAVASLATOK 1. Órákra lebontva Fogalmak, ismeretek

Az alsó tagozatban tanult műfajok jellegzetességeinek felelevenítése

Cselekménymondás, tömörítés, fogalommagyarázat, a memoriterek felidézése

A kötelező és az ajánlott olvasmányok bemutatása

Ismerkedés a taneszközökkel. Nyári olvasmányélmények. Tájékozódás a tudás, a képességek és készségek szintjén

A hangos, kifejező olvasás mérése

A néma, értő olvasás mérése A könyvek varázsa Szabó Lőrinc: Olvasás Móra Ferenc: A századik könyv Műfordítás Roald Dahl: Tanács a televíziózással kapcsolatban

Szempontok: tempó, folyamatosság, kifejezőség vagy egyhangúság, hibatévesztés, írásjelek érzékeltetése, hallhatóság

Megjegyzés A tankönyv (tk.) és a munkafüzet (mf.) használatának megismerése Ajánlatos minden gyereknek mérőlapot készíteni egész évre (a kézikönyvben található egy minta) Feladatlap

A hangos olvasás Móra Ferenc gyakorlása, törté- olvasott műveinetmondás nek felidézése, könyvborító tervezése A címadás gya- Magyar értelkorlása, vélemező kéziszótár ménynyilvánítás

ircsi 5 kk1:Layout 1

Könyv- és könyvtárhasználat

Ritmusos játékok, játékos ritmusok A ritmusról Játékos szövegek

Ritmus, mondókák, népi játékok, találós kérdések, közmondások, szólások

Népdalok Hej, rozmaring, rozmaring Aki dudás akar lenni

Népdalok, hangsúlyos (ütemhangsúlyos, magyaros) verselés, ütem, hangsúlyos és hangsúlytalan szótag

A népköltészet hatása Petőfi Sándor verseiben Befordúltam a konyhára…, Megy a juhász szamáron… Játékos ritmusok a kortárs költészetben Weöres Sándor: A tündér

Könyvtárlátogatás (munkafüzet feladatai)

Versírás, találós kérdések írása, a ritmus felismerése, kutatómunka (a lakóhely népszokásairól) Versírás, a hangsúlyos verselés ritmusának felismerése

Hétszínvirág és Memoriter: két Hétszínvilág találós kérdés és olvasókönyvek, két közmondás O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások Zenehallgatás, a már ismert népdalok felidézése, eléneklése

Rím, tiszta rím, asszonánc, gyakori rímfajták (páros, kereszt-, bokor-, ölelkező, félrím)

Versek ritmusának összehasonlítása, verses történetek átírása prózába, nézőpontváltás

Petőfi Sándor Memoriter már tanult műveinek felidézése

Időmértékes verselés, rövid és hosszú szótag, szimultán verselés

Az ütemhangsú- Megzenésített Memoriter lyos és az időWeöres-versek mértékes verse- meghallgatása lés ritmusának felismerése

Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz Összefoglalás

A memoriterek ritmikus hangoztatása

Mesék bűvöletében A mesékről. Bevezetés és tájékozódás, az előismeretek rendszerezése

Kutatómunka, feljegyzések készítése a könyvtárban

Mese, népmese, műmese, verses és prózai forma, mesei jellemzők

Valós mese, nézőpont

Illusztráció ké- Memoriter szítése a vershez Memoriter

Az alsó tagozatban tanult mesék felidézése

Célszerű a bevezető utáni tk.i feladatok közül néhányat előzetesen feladni.

ircsi 5 kk1:Layout 1

Fogalmak, ismeretek Valós mese, nézőpont

Vázlatkészítés, cselekménymondás nézőpontváltással

Magyar értelmező kéziszótár, Sző, fon, nem takács. Mi az? c. könyvek

Kiegészítő anyag: A valós mese: Az okos lány, Az oktondi kérő

Az állatmese Állatmese Hogyan győzte le a jaguárt a teknős

Rokon értelmű szavak keresése, a hangos olvasás gyakorlása szereposztásban

A fabula Aiszóposz: A fenyőfáról és a galagonyáról és A farkas és a bárány

A hangos olvasás Meséskönyvek, Kiegészítő gyakorlása diafilmek anyag: Kuckó – Egy téma négyféle feldolgozása. Heltai Gáspár: A hollóról és a rókáról, La Fontaine: A holló meg a róka, Romhányi József: A róka és a holló

A tréfás mese A bolond falu

Tájnyelvi szavak magyarázata, dramatizálás

A csalimese A tülökvár, Gyűszű, Fésű, Haddel, Hazug mese

A hangos olvasás gyakorlása, közmondások gyűjtése

19–21. A tündérmese Tündérszép Ilona és Árgyélus

Tündérmese, Rendszerezés, (a mesei motívutankönyvi táblámok, beszélő név zat segítségével), címadás gyakorlása, dramatizálás

Az alsó tagozatban olvasott mesék felidézése

Célszerű az egyik mesét előzetes olvasásra feladni

Grimm: A halász meg a felesége, Az öreg halász és a nagyravágyó felesége (népmese), Kálmán Béla: A helyszínek vál- A nevek világa Kiegészítő tozásának megfianyag: A hősgyelése (mf.) mese Fehérlófia 15

ircsi 5 kk1:Layout 1

Varázslatos történetek – írók, költők meséi Puskin: Mese a halászról és a kis halról

Fogalmak, ismeretek Verses mese, műmese

A hangos olvasás gyakorlása szereposztásban, szó- és szólásmagyarátok

Memoriter Kiegészítő anyag: Nemes Nagy Ágnes: Jeromos, a remeterák

Weöres Sándor: Dolgosi, Lustási és Többetnemhenyélek

A történet folyta- Weöres Sándor tásának a megtanult műveiírása, a nek felidézése szövegalkotási készség fejlesztése

Kiegészítő anyag: H. C. Andersen: A teáskanna

Gianni Rodari: Azok a boldogtalan kísértetek!

Rokon értelmű szavak gyűjtése, befejezés írása a meséhez Rendszerezés, összegzés, mesék csoportosítása, mesei jellemzők gyűjtése

26–27. A mesékről – Összefoglalás

28. Számonkérés 29–30. I. irodalmi dolgozat Mese írása 31.

Az elbeszélő fogalmazás jellemzői

Petőfi Sándor: János vitéz Ki volt Petőfi Sándor?

32–33. Hogyan keletkezett a János vitéz? Előkészítés, boAjánló nyodalom János vitéz 1–4. rész

Kutatómunka (Milyen mesét tűz műsorára a televízió, a rádió?), dramatizálás, bábok, rajzok

Az írásbeli kifejezőkészség fejlesztése Térképhasználat (mf.), hibás szöveg javítása

Cselekménymondás, a helyszínek változásának nyomon követése, szólásmagyarázatok, a címadás gyakorlása

Fekete Sándor: Így élt a szabadságharc költője, O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások

Kiegészítő anyag: Selma Lagerlöf: Nils Holgerson csodálatos utazása (részlet) Az animációs film Feladatlap Javítás nyelvtanórán

Memoriter: az 1. rész végig, a 4. rész 8. és 9. versszaka

ircsi 5 kk1:Layout 1

Stílus, szóhangulat, szókép, hasonlat, metafora, megszemélyesítés Leírás

A szóképek felismerésének gyakorlása, hasonlatok, metaforák írása Történetmondás, a leírás gyakorlása, vélemények ütköztetése, dramatizálás

Illusztrálása egy hasonlatnak

A hangos olvasás gyakorlása, mesetérkép készítése (mf.)

O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások, zenehallgatás (katonadalok)

Elbeszélő fogalmazás írása, szólások értelmezése Ritmikai gyakorlatok, az időrend felbomlásának felismerése, szerepe a műben

Címer és zászló tervezése

Hogyan mesél a költő?

János vitéz 5–6. rész A leírás

Félévi szövegértés János vitéz 7–10. Mesei elemek rész

János vitéz 11–13. rész

János vitéz 14. rész A János vitéz verselése

János vitéz 15–18. Nyelvi alakzatok (megszólítás, isrész A nyelvi alakzatok métlés, felkiáltás, kérdés, felsorolás)

Vázlatírás, a nyelvi alakzatok felismerésének gyakorlása, dramatizálás

János vitéz 19–20. rész

Mesei motívumok keresése, leírás készítése Óriásországról, cselekménytömörítés (mf.)

János vitéz 21–22. Mesei motívurész mok Mesei motívumok

A mesék és a Zenehallgatás János vitéz motívumainak összehasonlítása, dramatizálás, varázsige írása

Sormetszet, cezúra, sorfajta, négyütemű felező tizenkettes

Illusztráció ké- Memoriter: 6. szítése rész 6. versszaka

A ritmusról, verselésről tanultak felidézése Memoriter: 18. rész 11. versszaka

Az olvasott mesék óriásainak felidézése, tulajdonságaik számbavétele Memoriter: 21. rész 15. versszaka

ircsi 5 kk1:Layout 1

43–44. János vitéz 23–27. rész Az elbeszélő költemény

Elbeszélő költemény, az epikai művek szerkezeti felépítése

Rokon értelmű szavak keresése, elbeszélő fogalmazás írása

Memoriter: 25. rész 1. versszaka, 27. rész 6. és 11. versszaka Illusztrációk Célszerű előzekészítése, vide- tesen kiadni néózás (Jankohány feladatot vich Marcell: és azok egy réJános vitéz) szét csoportmunkában megoldani

Témazáró dolgozat írása

48–49. 2. irodalmi dolgozat írása Elbeszélés leírással 50.

Múltunk a míto- Mítosz, mitológia Rajzok készítése szokban a görög-római isA mítoszról tenekről A legfontosabb görög–római istenek

51–52. Prométheusz Parisz ítélete A küklópsz barlangjában

A Biblia világa A Bibliáról

A hangos olvasás gyakorlása, cselekménymondás, vázlatírás, összehasonlítás, a jellemzés gyakorlása Rendszerezés, összegzés

A történelemórán tanultak felidézése, képek keresése istenekről, ókori épületekről Trencsényi Waldapfel Imre: Görög regék

A mítoszok közül egyet célszerű előzetes olvasásra feladni Kiegészítő anyag: Odüsszeusz Ithakában Feladatlap

Biblia, Ószövet- Lényegkiemelés ség, Újszövetség, szállóige

A történelemórán tanultak felidézése, Csizmadia Károly: Bibliai eredetű szállóigék, szólásmondások, közmondások

ircsi 5 kk1:Layout 1

Az Ószövetség A világ teremtése

A vízözön története

Az Újszövetség Jézus, az ember fia

Jézus tanításaiból Összefoglalás

Számonkérés Az ember világa Az életünkről Gárdonyi Géza: Bűntárgyalás

Fogalmak, ismeretek Próféta

Kiegészítő anyag: Kitérő Kalevala

Kiegészítő anyag: Kitérő – Ki a levegő égbe, ki a fődbe

A hangos olvasás Munkácsygyakorlása képek (mf.) Rendszerezés, összegzés Feladatlap

Elbeszélés, vers- CselekményGárdonyi Géza ciklus mondás, cselek- művei ménytömörítés, a szövegalkotási készség fejlesztése

Ajánlatos előzetes olvasásra feladni a műveket

Szabó Lőrinc: Debrecenben Hatodnap 62–63. A család és az ott- Életkép, költői hon levél Petőfi Sándor: Egy estém otthon és István öcsémhez 64–65. Arany János: Csa- Életkép ládi kör Örkény István: Nápolyi

A hazáról Petőfi Sándor: Az alföld 67–70. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Összefoglalás

Tájleíró költemény Regény, ifjúsági regény, cselekmény és szerkezet, szereplők

Magyar értelmező kéziszótár

Memoriter Ajánlatos előzetes olvasásra feladni az elbeszélést

A vers felépítése Illusztráció kéés a költői eszkö- szítése zök (táblázat) Az epikus művek Videózás felépítésének gyakorlása, a szövegértés és a szövegalkotási készség fejlesztése 19

Házi dolgozat (levél), Memoriter: tíz soros prózarészlet

ircsi 5 kk1:Layout 1

Rockenbauer Pál: Gyalogszerrel a Bükki Nemzeti Parkban Számonkérés

Év végi ismétlés

Számonkérés Év végi szövegértés

Megjegyzés Ajánlatos előzetes olvasásra feladni Feladatlap

Kiegészítő anyag: J. R. Kipling: A dzsungel könyve Feladatlap Feladatlap

2. Témakörökre lebontva Témakörök

Új tananyag feldolgozása

Év eleji ismétlés, ismerkedés, felmérés A könyvek varázsa

Ritmusos játékok – játékos ritmusok Mesék bűvöletében

Petőfi Sándor: János vitéz Múltunk a mítoszokban A Biblia világa

Az ember világa

Könyv- és könyvtárhasználat Év végi összefoglalás

ircsi 5 kk1:Layout 1

Év eleji ismétlés, ismerkedés, felmérés Ajánlott tevékenységformák Továbbhaladás Tananyag Módszertani feltételei javaslatok Rendszerezés, összeha- Az 1–4. évfolyamon ta- Az eddig tanult iroA 4. osztály végén megsonlítás, összefüggések nultak rendszerezése, dalmi ismeretek felidé- fogalmazott továbbhalafelismerése ismétlése, alkalmazása zése különböző dási feltételek munkaformákban. Az alsó tagozatban ta- Az észlelt hiányosnult műfajok fő jelleg- ságok pótlására irázetességei nyuló gyakorlások egyéni, páros és/vagy Különböző szövegmű- csoportmunkában A helyes és jól formált fajú szövegek néma és Kb. egy oldal terjebeszéd, a kiejtési képes- hangos olvasása, értése A helyes beszédlégzés, delmű elbeszélő vagy ség fejlesztése a szünet, az artikuláció, ismeretterjesztő szöveg a hanglejtés, hangsúly, kellő tempójú, a megérDiagnosztizáló mérések hangerő, beszédtempó tést biztosító olvasása, gyakorlása folyamafelolvasása tosan, minden tanítási órán, tréningszerűen A hangos olvasási kéA hangos, kifejező olpesség és a szövegértési vasás és a néma, értő képesség fejlesztése olvasás gyakorlása és ellenőrzése Képességfejlesztési célok

A taneszközök használatának megismerése A kötelező és ajánlott olvasmányok bemutatása

ircsi 5 kk1:Layout 1

A könyvek varázsa Képességfejlesztési célok A szövegelemzésben való jártasság elmélyítésével a szövegértés színvonalának emelése és az irodalmi élmények iránti fogékonyság erősítése

Az információhordozók kritikai használati képességének továbbfejlesztése A vélemények különbségének felismerése, tudatosítása, erre épülő tolerancia

Ajánlott tevékenységformák Továbbhaladás Tananyag Módszertani feltételei javaslatok Művek a világ- és/vagy Az írók, költők koráb- Az epikai művek formai magyar irodalomból az ban olvasott műveinek jellemzőinek ismerete olvasás szeretetéről, a közös felidézése. tömegkommunikációs A címadás gyakorlása. eszközök különféle ha- A cselekmény felidétásairól zése, tömör összefoglaPl.: Szabó Lőrinc: Ol- lása vasás, Móra Ferenc: A száza- Önálló szövegfeldolgozás kérdések alapján. dik könyv, A tanulócsoport olvaRoald Dahl: Tanács a Saját vélemény megfotelevíziózással kapcso- sási szokásainak megbeszélése. Érvek és galmazása és megvélatban ellenérvek megfogalma- dése egy-egy érv zása a tömegkommuni- említésével a témának kációs eszközök és a beszédhelyzetnek hatásairól. Ellentétes megfelelően. Mások vévéleményeket képviselő leményének meghallgacsoportok kialakítása, a tása, megértése vélemények szembesítése A műfordítás

Egy rövid vers különA műfordítás mint kulféle fordításainak össze- turális jelenség ismevetése, beszélgetés a rete, néhány példa különbségek okairól, hatásáról

ircsi 5 kk1:Layout 1

Ritmusos játékok – játékos ritmusok Képességfejlesztési célok A meglévő tudás mozgósítása, új szempont szerinti rendezése

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok

Változatos ritmikai és zenei formálású lírai Néhány mondóka, művek ismerete. népi játék, találós kérA fejezet feldolgozása dés, közmondás, szólás során megismert népritmikai jellemzői A tanult műfajok sajá- költészeti műfajok jelAz önálló és csoportos tosságainak felfedezése. lemzőinek felismerése ismeretszerzés hatéTanári magyarázat után konyságának megtakülönböző játékos szöpasztalása. vegek, népdalok, műTörekvés a saját tanuköltészeti alkotások lási stratégia fokozatos ritmusának felismerése kialakítására egyéni és csoportos formában. A szókincs bővítése, árEgy népi játék eljátnyalása, a kifejezőkészása. Néhány (két-három) A ritmus eszközeinek pesség fejlesztése az népdal ritmikai jellem- A már ismert népdalok ismerete olvasott szövegben ta- zői felidézése lálható új kifejezések felhasználásával A hangsúlyos verselés, Versek ritmusának ösz- Az ütemhangsúlyos veraz ütem, a hangsúlyos szehasonlítása, verses selés ritmusának ismeKépesség az ütemhang- és hangsúlytalan szótag. történetek átírása prórete. súlyos verselés ritmusá- A népköltészet hatása zába, az átírások össze- A hangsúlyos és a hangnak felismerése Petőfi Sándor verseiben vetése, megbeszélése súlytalan szótag megkülönböztetése A már ismert Petőfiművek felidézése előzetes feladatként. A megbeszéléskor a tanulók tanári irányítással összevetik ismereteiket, tapasztalataikat

Az összehasonlító és elemzőképesség fejlesztése a rímfajták jellemzőinek felismerése és összehasonlítása során.

A korábban tanult verstani ismeretek felidézése pl. ötletbörze segítségével

Néhány gyakori rímfajta (páros, kereszt-, bokor-, ölelkező, félrím) A tiszta rím és az asszonánc

A rímelés megfigyelése megadott szemponNéhány gyakori rímtok alapján pedagógus irányításával fajta ismerete csapatmunkában, majd önállóan

ircsi 5 kk1:Layout 1

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok

Az összehasonlító és Az időmértékes verseelemzőképesség fejlesz- lés, a rövid és a hosszú tése az ütemhangsúlyos szótag és az időmértékes verselés jellemzőinek felismerése során Versek a 20. század irodalmából, a kortárs magyar gyermekköltészet néhány alkotása: Pl. Weöres Sándor: A tündér, Nemes Nagy Ágnes: Déli felhők A kifejezőképesség fejlesztése a memoriterek hangoztatása során

Verselési játékok külön- A rövid és a hosszú szóböző tevékenységfortag megkülönböztetése. mákban Verstani alapismeretek, az időmértékes és az ütemhangsúlyos verselés közötti különbségek ismerete

A versek témájának, hangulatának, hangnemének megbeszélése csapatmunkában, a tapasztaltak összevetése frontálisan Memoriterek ritmikus hangoztatása, memoriterek tanulása

A versek témájának, hangulatának, hangnemének megnevezése

Memoriterek szöveghű ismerete, értelmező előadása, néhány találós kérdés és közmondás

Mesék bűvöletében Ajánlott tevékenységKépességfejlesztési formák Tananyag célok Módszertani javaslatok A meglévő tudás moz- A népmese és a műAz alsó tagozatban gósítása, felelevenítése, mese, a verses és a pró- megismert mesefajták új szempont szerinti zai forma műfaji sajátosságainak rendezése felismerése tanári iráMesék a klasszikus és a nyítással vagy önállóan. A kultúrák közötti kü- mai magyar irodalom- A különböző kultúrák lönbség felismerése, át- ból és a világirodameséinek megismerése élése, elfogadása lomból egyéni, csoportos munkaformában, a tapasztaltak összevetése frontálisan A hangos, kifejező olvasás képességének gyakorlása a mesék feldolgozása során

Mesefajták: néhány gyakori mesefajta (pl. állatmese, csalimese, tündérmese)

A hangos olvasás gyakorlása szereposztásban Egy rövid mese értő, értelmező felolvasása a szereplők jellemének érzékeltetésével 24

ircsi 5 kk1:Layout 1

Ajánlott tevékenységformák Képességfejlesztési Továbbhaladás Tananyag Módszertani célok feltételei javaslatok A rendszerezés, a cso- A mesei jellemzők, mo- A mesék csoportosítása A megismert mesefajták portosítás képességének tívumok, meseformulák kooperatív technikával néhány műfaji sajátosfejlesztése a mesefajták (pl.: mesekezdet, meseságának ismerete és a szerkezeti sajátos- zárás, állandó kifejezé- A humor szerepének érságok szintetizálása sek, meseszámok, zékelése különféle me- A mesei jellemzők issorán átváltozások, eszközök, sékben merete tárgyak, ismétlődő tettek, cselekedetek, sze- A mesei jellemzők meg- A jegyzetelés, vázlatkéreplők, szerepkörök, ismerése, megfigyelése szítés ismerete helyszínek) az alsó tagozatban tanultak felhasználásával. A mesei motívumok táblázatba foglalása A mesék cselekményének összefoglalása

Nyelvi sajátosságok. Nyelvváltozatok

Az elemzőképesség fejlesztése a különböző nyelvállapotú mesék ol- Az elbeszélő fogalmavasása során zás jellemzői

A szövegalkotási képesség fejlesztése, kreatív szövegalkotás

A kifejezőképesség fejlesztése a memoriterek hangoztatásával

Dramatizálás, meserészletek eljátszása pl. bábokkal

A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben A beszélő név felismerése

A beszélő név jellemzőinek megismerése, beszélő név kitalálása mesei szereplőknek

A mai és korábbi nyelvállapot különbségeinek felismerése

A népmesék korábbi nyelvállapotot tükröző kifejezéseinek felfedezése és értelmezése szótárak, lexikonok segítségével

Mese írása mesei motívumok felhasználásával egy-másfél oldal terjedelemben

Szövegalkotási gyakorlatok különböző munkaformákban. „Egérrágta”, bevezetés, Meserészletek szöveghű ismerete, kifejező előbefejezés stb. nélküli adása mesék kiegészítése, a különféle megoldások összehasonlítása

ircsi 5 kk1:Layout 1

Petőfi Sándor: János vitéz Képességfejlesztési célok Az irodalmi mű mint a kulturális emlékezet szereplőjének és közvetítőjének elmélyült befogadása, egyéni, csoportos és közös munkára épülő feldolgozása

Az irodalmi értékek iránti fogékonyság erősítése az alkotást méltató szövegek megismertetésével

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok

Tananyag Az epikus művek szerkezeti egységei (előkészítés, bonyodalom, a cselekmény kibontakozása, tetőpont, megoldás) és jellemzőik

Az epikus művek szerkezeti egységeinek felfedezése, megismerése, megnevezése. Jósolás: a művet kezdjük el olvasni, és időnként megállva jósoltassuk meg, hogyan fog folytatódni a történet! Írassunk a műhöz egy másik befejezést! Válasszuk ki közülük érvek Az elbeszélő költemény meghallgatása után a legjobbnak tűnőt!

A próza és a vers közötti különbség

Feladatok a különböző műfaji ismertetőjegyek felismerésére, a jellemzők egyéni vagy csoportos táblázatba foglalása, a megoldások összevetése

Továbbhaladás feltételei A mű részeinek értő, értelmező felolvasása a párbeszédek érzékeltetésével

Az epikus művek szerkezeti elemeinek ismerete. A tetőpontok, a fordulópontok, a kitérők érzékelése. A versszak és a nagyobb szerkezeti egységek viszonyának megértése Az alkotás műfaji jellemzőinek felismerése, más műfajoktól (pl. a mesétől) való különbségének érzékelése

Gyakorlatok a prózai és a verses forma jellem- A próza és a vers közőinek feltárására, a zötti különbségek felisAz összehasonlító és az merése elemzőképesség fejlesz- Néhány szókép (hason- vers cselekményének, tése a prózai és verses lat, megszemélyesítés, figuráinak átírása próforma összehasonlítása metafora) és jellemzőik. zába során A képiség megjelenése A hasonlat, a megszeA szóképek felismeréa műben mélyesítés és metafora sének gyakorlása, hasonlatok, metaforák ismerete, értelmezése, Néhány nyelvi hangulati hatásuk felisírása alakzat (megszólítás, merése felkiáltás, kérdés, felsoNyelvi alakzatok kererolás, ismétlés) és jelsése majd írása páros lemzői Néhány gyakori nyelvi munkában, egymás A megfigyelőképesség megoldásainak értéke- alakzat felismerése és fejlesztése a nyelvi lése, önértékelés, a ta- értelmezése alakzatok megismerése A meseszerű és a valós nulságok és a legjobban során az elbeszélő költemény- sikerült megoldások közös megbeszélése ben 26

ircsi 5 kk1:Layout 1

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok

A szereplők cselekedetei, a hős kalandjai, erkölcsi választásai

A meseszerű és reális elemek keresése a szövegben egyéni és csoportos munkában, a tapasztaltak megbeszélése frontálisan

A meseszerű és a valós közötti különbség érzékelése

Vélemény megfogalmazása a szereplők cselekedeteiről, helyzetekről Saját vélemény megfogalmazása a szereplők A szociális kompetencia erkölcsi választásairól, fejlesztése mások véledöntéseiről, és azok ményének türelmes és Az idő és a tér az elbemegvédése érvek és a figyelmes meghallgaszélő művekben szövegből vett idézetek tása, szembesítése során Feladatok az idő és a tér felhasználásával megállapítására, rajzok készítése a helyszínek- Az idő és a tér mozzaről, az alkotások össze- natainak azonosítása. Az ütemhangsúlyos ver- vetése, megbeszélése selés, a felező 12-es. A tér- és időészlelés ké- A páros rím Az ütemhangsúlyos verpessége selés felismerésének gyakorlása. Az ütemhangsúlyos Páros rímű vers írása Az elbeszélés és a leírás megadott szavak felfelező 12-es és a páros rím ismerete műfaji jellemzői használásával A verselési mód, a rímfajták felismerésének fejlesztése

A szövegalkotási képes- A mű részleteinek draség fejlesztése adott né- matikus feldolgozása zőpontú leírások megfogalmazásával és összehasonlításával

Fogalmazási gyakorlatok: pl. a szobád leírása valamelyik sarokból elindulva. Azonos tárgyról különféle nézőpontból (vagy hangnemben) készített leírások összevetése Kreatív feladatok: pl. kis csoportos tablók komponálása János vitézről, képregény alkotása a mű lényeges mozzanatairól, stílusjáték a francia udvarban történtekről 27

Nyelvileg és tartalmilag egyaránt jól formált elbeszélés írása leíró részszel egy-másfél oldal terjedelemben

A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben

ircsi 5 kk1:Layout 1

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok

Memoriterek tanulása, ritmikus hangoztatása. Hangformáló gyakorlatok

Memoriterek szöveghű, kifejező előadása: (15–20 versszak a műből)

A kifejezőképesség fejlesztése a memoriterek ritmikus hangoztatásával

Múltunk a mítoszokban Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok

A meglévő tudás felelevenítése, új szempont szerinti rendezése

A mítoszok és a mitológia fogalmának, néhány ismertetőjegyének az ismerete

Koncentráció: a történe- Alapismeretek a mítolemórákon tanultak fel- szokról idézése. A mítoszok jellemzőinek feltárása Néhány mítosz (legprojektmunkában vagy alább három-négy isme- kooperatív technikával rete) Vizuális és auditív inEgy-egy mítoszhoz Adott feladat kapcsán formációk célszerű kapcsolódó különféle részvétel a csoportos gyűjtése, rendszerezése, korokban született kép- kutatómunkában felhasználása zőművészeti és/vagy zenei alkotás összegyűjAz irodalom folytonostése és összevetése csoságának és változó jelportmunkában, a legének felismerése, csoportok munkájukat egy-egy téma megjelebemutatják a többieknek nítése más művészeti ágakban A mítoszok és a mesék A mítoszok és a mesék jellemzőinek megfigye- A mítosz és a mese különbségei lése, összehasonlítása megkülönböztetése Az összehasonlítás kétanári irányítással. A tanulást segítő grafikus pességének fejlesztése a mítoszfeldolgozások olmódszerek alkalmazása: vasása és a mesékkel például a két különböző való összevetés során műfajú és rendeltetésű szövegtípus összehasonlítása, a tapasztalatok ábrázolása Venn-diagram segítségével

ircsi 5 kk1:Layout 1

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok

Tananyag Az empátia megjelenése az irodalomban

Kreatív feladat: Tapasztalatszerzés a Egy-egy mítoszi törté- dramatikus feldolgozás net egyéni vagy csopor- sajátosságairól tos átültetése a mai viszonyok közé, a különféle megoldások megbeszélése, a helyzetek átélése, dramatikus megjelenítése az empátia fejlesztésére

A görög mitológiai történetek dramatikus feldolgozási lehetőségei

Kreatív feladatok: Kis csoportos tablók készítése egy-egy ismert görög mítosz szereplőiről/cselekményéről; egy görög istenhez szertartás kitalálása és bemutatása stb.

A Biblia világa Képességfejlesztési célok

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Koncentráció: a történelemórákon tanultak felidézése. Térképhasználat során a bibliai helyszínek megkeresése. A kulturális és történeti különbözőség egy-egy példájának megfigyelése és megbeszélése az életmód, a tárgyi kultúra stb. kapcsán

A meglévő ismeretek felelevenítése, újrarendezése

A történeti és erkölcsi érzék fejlesztése bibliai történetek olvasása és feldolgozása kapcsán. A kulturális és történeti távolság felfedezése, megértése és elfogadása

evangélium, próféta, szállóige Bibliai történetek

Az elbeszélés nézőpontja, az elbeszélő személye, az elbeszélő és a szereplők

Az elbeszélő személyének megállapítása, a nézőpontváltásos történetmondás gyakorlása adott rövid elbeszélő szövegek

Továbbhaladás feltételei Alapismeretek a Bibliáról Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és többletjelentésének megkülönböztetése

Az elbeszélő személyének megállapítása, az elbeszélő és a szereplő értelmezése

ircsi 5 kk1:Layout 1

Ajánlott tevékenységformák Továbbhaladás Módszertani feltételei javaslatok feldolgozása és újraírása során. Egy kiválasztott történet csoportos feldolgozása, irodalmi és képzőművészeti alkotások összegyűjtése, az eredmények előadássá, prezentációvá formálása és bemutatása. Az önálló feladatvégzés, ismeretszerzés gyakorlása. Az anyaggyűjtés és el- Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek és a rendezés gyakorlása könyvkölcsönzés, a könyvtárhasználat alapjainak ismerete. Az anyaggyűjtés és elrendezés alapjainak ismerete

Könyv- és könyvtárhasználat Könyvtári tájékozódás, a különböző információhordozók használatának és az internet keresőprogramjának a felhasználásával. A digitális kompetencia fejlesztése

Az ember világa Képességfejlesztési célok

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok

A hangos olvasás fejA korosztály életproblélesztése különböző mű- máihoz és érdeklődéséfajú szövegekkel hez kapcsolódó versek, elbeszélések olvasása, A kifejezőképesség fej- feldolgozása lesztése, a kommunikáA közösség néhány jelciós célnak és helyzetnek megfelelő lemző élethelyzetének, nyelvhasználat erősítése konfliktusának megjelenítése az irodalomban

A művek közös és önálló olvasása, értelmezése, közös megbeszélése

Továbbhaladás feltételei Különböző témájú versek értő, értelmező felolvasása a művek hangulatának érzékeltetésével

Gyakorlatok az olvasAz olvasmányélmény mányélmények rövid megfogalmazására kü- megfogalmazása. lönféle szóbeli és írásos műfajokban Néhány alapvető iroFeladatok néhány, a dalmi téma felismerése A tájleíró költemény, az korosztály életproblééletkép, a regény. máihoz és érdeklődésé- A tájleíró költemény, az életkép, a regény műfaji Petőfi Sándor: Az alföld hez kapcsolódó és még két-három verse irodalmi téma megisjellemzőinek ismerete 30

ircsi 5 kk1:Layout 1

MKépességfejlesztési célok Az önálló munka és a csoportos kooperáció alapvető műveleteinek megtapasztalása

Tananyag pl. István öcsémhez, Egy estém otthon, Arany János: Családi kör

A szövegértés színvonalának emelése és az irodalmi értékek iránti fogékonyság erősítése

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk A régió, a lakóhely irodalmi emlékei Szöveg és illusztráció kapcsolata, alapvető típusai

Verbális és nem verbális kapcsolata, együttes értelmezésük

Az összehasonlító képesség fejlesztése egy regény és annak különféle feldolgozásainak összevetése során

A kifejezőképesség fejlesztése a versek ritmusának érzékeltetésével

Ajánlott tevékenységTovábbhaladás formák feltételei Módszertani javaslatok merésére páros vagy csoportos munkában. A téma bemutatása idé- Az epikai és lírai művek jellemző vonázetek segítségével és sainak ismerete: a csekommentárral lekmény, a szerkezet, a képiség, a zeneiség eszAz alkotások műfaji közei, a verselés sajátosságainak felismerése, a jellemzők összegyűjtése és közös A lírai alkotás témájának, hangnemének és megbeszélése hangulatának felismerése A lírai művek témájának, hangnemének, Művek önálló elolvahangulatának sása után a cselekmény megfigyelése, pl. egy utólagos felidézése, a mű hangulatához illő szereplők cselekedeteizenerészlet keresése nek, jellemének, gondoKreatív gyakorlatok (pl. latainak megértése szereplő jellemzése egy másik szereplő szempontjából, egy szereplő feltételezhető gondolatainak megfogalmazása stb.) A szövegekhez kapcsolódó illusztrációk megfigyelése, illusztráló rajzok készítése A regényből készült film vagy abból részletek megtekintése. A regény és a film összehasonlítása a kifejezőeszközök, a befogadói élmény és a jelentés szempontjából Memoriterek tanulása, ritmikus hangoztatása

Memoriterek szöveghű, kifejező előadása (pl.: Petőfi Sándor: Az alföld, Arany János: Családi kör)

ircsi 5 kk1:Layout 1

Év végi összefoglalás Képességfejlesztési célok

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok

A nyelvhasználati, szövegalkotási és szövegértő képesség komplex fejlesztése

Az 5. osztályban tanult A tanult ismeretek alismeretek rendszerezése kalmazása az év végi összefoglaló feladatokban. A tapasztalt hiáA szövegértés és a szö- nyosságok pótlására Rendszerező, ismerete- vegalkotás gyakorlása irányuló gyakorlatok. ket alkalmazó és tudato- különböző szövegtípu- Év végi felmérés szösan használó sokon vegértésből. kommunikációs képesAz irodalmi feladatlap ség fejlesztése év végi felmérésének Mérések szövegértésmegírása ből, irodalmi ismeretekből Az összefoglalás sajátosságainak és szerepének megismerése és megértése különböző munkaformákban és feladattípusokkal

Továbbhaladás feltételei Az év során megfogalmazott továbbhaladási feltételek

Az összefoglalás sajátosságainak ismerete

felelő számára is tegyük lehetővé, hogy értékelje saját teljesítményét! Ez a szocializálódásnak egyik lényeges állomása. Az értékeléskor figyeljünk arra, hogy a tanulót önmagához képest is értékeljük! Nagyon fontos a diagnosztizáló mérések beiktatása a tanulási folyamatba. Ezek alapján tervezheti meg a pedagógus az egyes tanulók egyéni fejlesztési stratégiáját, így tudja hatékonyan megszervezni az egyes tanítási órákat. Így válhat a tanulási folyamat valódi szervezőjévé, így lesz mind tudatosabb a fejlesztési tevékenysége.

Ajánlott szempontok az értékeléshez: A számonkérés történhet szóban és írásban is. Fordítsunk nagy hangsúlyt a szóbeli ellenőrzésre! Ha a tanulók írásbeli szövegalkotását értékeljük, adjunk néhány mondatos szöveges értékelést is! Az érdemjeggyel történő értékelés ugyanis nem ad a tanuló számára konkrét fogódzót, nem tárja fel a konkrét hiányosságokat, és nem ad javaslatokat a fejlesztésre. Hosszabb szóbeli megnyilatkozáskor az értékelés folyamatába vonjuk be a többi tanulót is, adjunk számukra megfigyelési szempontokat! De a

ircsi 5 kk1:Layout 1

NÉHÁNY GONDOLAT A SZÉPIRODALMI SZÖVEGEK FELDOLGOZÁSÁRÓL (Szabó Gézáné – Virág Gyuláné: Tantárgyi program a magyar irodalom tanításához című kézikönyve nyomán) A szépirodalmi szövegekkel való megismerkedés, feldolgozás során fontos feladatunk, hogy kialakítsuk a gyermekekben az olvasás iránti pozitív viszonyulást. Olyan viselkedési mintákkal kell őket megismertetnünk, amelyek segítségükre lesznek életük alakításában, ízlésviláguk formálásában. A szövegfeldolgozás folyamata: – előkészítés, a szöveggel való ismerkedés, szövegelemzés, – szintetizáció, az elemzett szöveg egészének felfogása.

• A felolvasás hangneme legyen természetes, a mondatfonetikai eszközök használata helyesen történjék! • A felolvasás befejezése után tartsunk egy kis szünetet, amíg a szöveg hatása tart! A tankönyv a bemutató olvasás alatt lehet csukva, de nyitva is. Ez egyéni mérlegelés kérdése. A szöveg önálló elolvasásának módjai: néma olvasás, otthoni elolvasás.

Szövegelemzés Előkészítés Az elemzés feltétele a szöveg minél alaposabb ismerete, élő kapcsolat kialakítása a befogadó és a szöveg között. Az irodalmi elemzések különféle nézőpontjai: • Az elemzés központjában a szövegből a pedagógus által fontosnak vélt erkölcsi megfontolások állnak. • Az elemzés célja az írói, költői szándék kibontása a szövegből, ezért feltárjuk a keletkezés körülményeit is. • A hermeneutika (a szöveg megértésének, magyarázatának elveit, szabályait vizsgáló tudományág) képviselői szerint az a fontos, hogy a szöveg hogyan hat az olvasóra, milyen gondolatokat, érzéseket, élményeket mozdít meg benne. Milyennek látja a jellemeket, hogyan értékeli a magatartásukat.

Az előkészítés során szükséges a szöveg megértéséhez kapcsolódó előismeretek előhívása, az értelmi, érzelmi nyitottság megteremtése, felkészítés az olvasástechnikai nehézségek leküzdésére. A szövegfeldolgozást előkészítő motiváció lehetséges módjai: A témával kapcsolatos élmények felidézése. A hangulat megteremtése szituációs vagy egyéb játékokkal. A ráhangolódás megteremtése zenei, képzőművészeti hatáskeltéssel. Következtetés a címből a szöveg tartalmára. Feltevések megfogalmazása a szöveggel kapcsolatban. A megértéshez szükséges előzmények (pl. előzetes megfigyelések, gyűjtőmunkák, fogalommagyarázat stb.).

A szövegkezelés módja az elemzés folyamatában

A bemutatás alaptípusai: – bemutató olvasás, – a szöveg önálló megismerése. A bemutatás ad indíttatást a szöveg megszerettetéséhez, mélyebb megismeréséhez. Fontos, hogy pozitív élményt váltson ki a gyerekből. Ezért általában a tanár, ritkábban egy-egy jól olvasó tanuló végzi a bemutató olvasást. A bemutató olvasás kritériumai: • Szöveghű és élményt adó legyen a felolvasás! • Olvasás közben a felolvasó tartsa a kapcsolatot a hallgatósággal!

Hogyan használjuk a szöveget a feldolgozás folyamatában? a) A leginkább elterjedt feldolgozási mód, hogy a tanulók kisebb logikai egységekre bontják a szöveget. Lépései: részcélkitűzés, résztartalmi elemzés, ismeretlen szavak, gondolati összefüggések megtárgyalása, részösszefoglalás, vázlatpont. Az elemzés befejezése után szintetizálással biztosítjuk, hogy a gyer33

ircsi 5 kk1:Layout 1

mekek gondolkodásában az olvasmányélmény a szövegegész viszonylatában ismét teljessé váljék. Ezt az eljárást hosszabb olvasmányok, nehezebben áttekinthető szerkezetű szövegek feldolgozása során célszerű alkalmazni. b) A másik szövegkezelési alapforma a szövegfeldolgozás globális módja. Ez azt jelenti, hogy a szöveget egy egységként kezeljük. Általában verselemzésnél alkalmazzuk. c) A drámapedagógia eszköztárát is felhasználhatjuk, elsősorban a játék, a szövegfeltáró improvizációs gyakorlatok segítségével. Ebben a folyamatban kiemelten fontos a tanulók aktív, személyes részvétele, motiváltsága. A szépirodalmi szövegekkel való ismerkedés során igen sokféle feldolgozási mód lehetséges még, mindegyiknek a célja az olvasóvá nevelés. Ajánlott irodalom Sipos Lajos: Irodalomtanítás az ezredfordulón 1998. Kecskeméthyné Mezősi Mária: Drámapedagógiai eszközök a versfeldolgozás folyamatában 1999. Szilágyi Imréné: Szövegfeldolgozó modellek 2000.

2. Ismerkedés a szöveggel A szövegekkel a tanulók lehetőleg néma (csendes) olvasással ismerkedjenek meg! 3. A szöveg témájának a megnevezése A tanulók egy mondatban fogalmazzák meg, hogy miről szól a szöveg! 4. Ismeretlen kifejezések magyarázata Szövegösszefüggésből Tanulói magyarázat Tanári magyarázat (szemléltetés) Szótár, lexikon felhasználásával Az ismeretlen kifejezések magyarázata megelőzheti a szöveggel való megismerkedést. Ilyenkor érdemes a helyesejtési, gyorsolvasási tréninget úgy összeállítanunk, hogy a szóanyaguk tartalmazza a tanulók számára várhatóan ismeretlen szavakat, kifejezéseket. Természetesen a szótárhasználatot is irányítanunk és szerveznünk kell. Meg kell tanítanunk a gyors kezelésüket, a szócikkek olvasására és értelmezésére is gondot kell fordítani, pl.: rövidítések, jelek feloldása. 5. A szöveg bekezdések szerinti feldolgozása Ekkor történik a szöveg új információinak megállapítása. a) Adatkeresés A tanulók bekarikázzák a szövegben az adatokat. A feladatokban javítják a téves adatokat, illetve kiegészítik a hiányzó adatokkal. b) Lényegkiemelés A tanulók megállapítják, hogy melyik bekezdésben olvastak a feladatban közölt tényről, eseményről stb. „Nyitott” mondatokat egészítenek ki. Megkeresik a bekezdések tételmondatát, aláhúzzák őket, és saját szavaikkal is megpróbálják megfogalmazni. c) Felosztások, rendszerezések Táblázatok kiegészítésével, alkotásával segítjük a tanulókat gondolataik rendezésében, amelyek a logikai műveletvégzésük alapját képezik. A felosztások, rendszerezések elsősorban a természettudományos tantárgyak tanulását könnyítik meg számukra.

A magyarázó-értelmező szövegek (Széplaki Erzsébet: Szövegértést fejlesztő gyakorlatok megoldásai 5–8. osztály című kiadványa nyomán) A magyarázó szövegek elsősorban tudományos, illetve ismeretterjesztő jellegűek, és céljuk az információközlés: egy jelenség elmagyarázása, egy esemény bemutatása objektív szempontok alapján. Ide tartoznak a definíciók, a tudományos okfejtések, az érvelések. A tankönyvi szövegek többsége ehhez a szövegtípushoz tartozik, ezért is nélkülözhetetlen ezzel a szövegtípussal való megismerkedés. Ezeknek a szövegeknek a feldolgozásához, értelmezéséhez olvashatnak a kollégák szövegfeldolgozási algoritmust a következőkben.

Ábrák értelmezése Némely szöveg tartalmaz grafikont, diagramot. Ezek értelmezésére, a szöveggel való kapcsolatára is időt kell szánnunk.

1. A szöveg előzetes áttekintése A cím, az ábrák, a képek, képaláírások megfigyelése. Feltételezések megfogalmazása a szöveg várható tartalmáról, az új információról. 34

ircsi 5 kk1:Layout 1

pl.: az útleírások vagy a tudósítások. Szövegfeldolgozásuk algoritmusa:

6. A szöveg újraolvasása Ez történhet néma (csendes) és hangos olvasással is. Ez utóbbit azért javaslom, mert ekkor gyakoroltathatjuk a tanulókkal a hangos olvasást, illetve felolvasást is. Felolvasáskor időt kell adni a tanulóknak arra is, hogy a nehezen olvasható szavakat (hosszabb terjedelműeket, mássalhangzó-torlódást tartalmazókat, idegen tulajdonneveket, közneveket) újra áttekintsék. Az egyéni hangos olvasást feltétlen kövesse értékelés, illetve az esetleges olvasástechnikai hibák javítása.

1. Ismerkedés a szöveggel Ez történhet bemutató olvasással, követő olvasással vagy néma (csendes) olvasással. Az érzelmekre ható elbeszélő szövegekkel (mesék, novellák stb.) való ismerkedés esetében mindenképpen a tanári bemutatást javasoljuk. Nemcsak tantárgy-pedagógiai, hanem nevelési szempontból is. Bizonyos esetekben lehetővé tehetjük, hogy a tanulók kövessék a könyvükben a bemutató olvasást. Nagyon kivételes esetben érdemes egy elbeszélő szöveget előre elolvastatnunk a tanulókkal. Ezt a módszert általában nagyon terjedelmes szövegek feldolgozásakor érdemes alkalmazni.

7. Vázlatírás Vázlatot mindig a kiemelt tételmondatok alapján fogalmaztassunk meg a tanulókkal! A vázlat ugyanis nem más, mint a bekezdések témáinak megnevezése.

2. A tartalom felidézése A szöveggel való megismerkedést minden esetben kövesse legalább olyan szinten a tartalmi felidézés, hogy fogalmaztassuk meg, miről szólt a szöveg.

8. Jegyzetelés A jegyzet a szöveg tartalmának tömör megfogalmazása. Jegyzetkészítéskor felhasználjuk a szövegfeldolgozás során kiemelt tételmondatokat, adatokat, kulcsszavakat. Fel kell ismertetnünk a tanulókkal az ok-okozati összefüggéseket. A jegyzet leírását is gyakoroltatnunk kell velük. Érdemes először csak egy-egy bekezdés jegyzetét elkészíteni tanári irányítással. Ilyenkor kell felhívnunk a diákok figyelmét a rövidítések, jelek használatának fontosságára, hiszen a jegyzetnek tömörnek és jól áttekinthetőnek kell lennie. Fontos, hogy adott esetben – ez a szöveg jellegétől függ – tudják táblázatba rendezni a szövegből szerzett ismereteiket. A későbbiekben egy-egy bekezdésről készült, hiányos jegyzetet egészíthetnek ki a gyerekek, esetleg hibás jegyzetet korrigálhatnak. 8. évfolyam végére kell odáig eljutniuk, hogy önállóan tudjanak jegyzetet készíteni egy szöveghez.

3. A cím és a szöveg kapcsolata A cím funkciójából érdemes kiindulni. A jó cím utal a tartalomra, érdeklődést keltő és rövid. 4. Címadás A tanulói címvariációk meghallgatása arra is jó, hogy képet kapjunk, mennyire értették meg az olvasott szöveget. Ezt a feladatot a szövegfeldolgozás befejezéseként is adhatjuk nekik. 5. Szómagyarázat Az irodalomkönyvekben található elbeszélő szövegek többségét a mai tankönyvszerzőknek lábjegyzetekkel kell ellátniuk, hiszen tanítványaink többségének az elsődleges problémát az okozza, hogy az adott műben a szavak nagy része ismeretlen számukra. Gondoljunk csak a János vitéz, a Toldi, Fazekas Mihály Lúdas Matyijának szövegére! De nem jobb a helyzet Jókai Mór vagy Móricz Zsigmond prózai szövegei esetében sem. Ha lehetőség van rá, amit csak tudunk, szemléltessünk. A mai gyerekek számára ugyanis az „Ösztövér kutágas hórihorgas gémmel” kifejezés szinte teljesen értelmezhetetlen.

Az elbeszélő szövegek Az elbeszélő típusú szövegek azok a folyamatos, összefüggő írásos szövegek, amelyek célja egy történet, egy esemény leírása. E szövegtípus jellemzői a következők: emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmek hatásos megformálása, a személyes hangvétel, az olvasóra gyakorolt érzelmi hatás stb. Ide tartoznak: a mesék, a novellák, az esszék stb., amelyek a szerző szubjektivitását is tükrözik, illetve az objektív jellegű szövegek, mint

6. A helyszínek, időpontok, szereplők, események megnevezése Ezek kiemelésében már elég nagy gyakorlattal rendelkeznek a tanulók felső tagozatban. 35

ircsi 5 kk1:Layout 1

– Válaszadás kérdésekre – Kérdések megfogalmazása – Tételmondat kikeresése – Szövegtömörítés, -bővítés és -átalakítás – A szöveggel kapcsolatos állítások igazságtartalmának megítélése – A szöveggel kapcsolatos hiányos állítások kiegészítése, ill. a megfelelő kiegészítés kiválasztása.

7. Az események időrendi sorrendbe állítása Ez sem szokott általában különösebb gondot okozni a tanulók számára. Ezt nagyon sokat gyakorolták már alsó tagozatban is. 8. Tartalmi egységekre bontás Kezdetben, főleg 5. évfolyamon év elején érdemes az alsó tagozatban megtanult hármas tagolást figyelembe venni: bevezetés, tárgyalás, befejezés. A későbbiekben a tárgyalás további felosztását vezethetjük be: bonyodalom, események kibontakozása, tetőpont.

10. Vázlatkészítés A vázlat készítéséhez feltétlenül használjuk fel a kiemelt tételmondatokat, a szövegfeldolgozás közben megfogalmazott kérdéseket!

9. A szöveghez kapcsolódó feladatok megoldása Természetesen egyetlen szöveg feldolgozásakor nem alkalmazhatjuk valamennyi feladattípust. Mindig az adott szöveg, a tanulók szövegértési szintje határozza meg, hogy melyeket használjuk, gyakoroltatjuk. – Kérdésekre adott válaszok közül a helyesek kiválasztása

11. A szöveg tartalmával kapcsolatos véleménynyilvánítás 12. A szöveg tartalmával kapcsolatos önálló szövegalkotás

ircsi 5 kk1:Layout 1

A KOOPERATÍV MÓDSZEREKRŐL A tanuló a kooperatív tanulás módszerével megtanulhatja az iskolában, hogyan figyeljen másokra, hogyan törődjön azzal, hogy a társa meg tudja-e oldani a feladatát. De arra is képessé válik, hogy türelmesen megvárja, amíg a többiek elkészülnek. Olyan szociális készségekre tesz szert, amelyek később, a felnőtt életben hasznára válnak. Az irodalomkönyv és a munkafüzet számos esetben utal arra, milyen munkaformában oldjanak meg a tanulók egy-egy feladatot. De akkor is bátran élhetünk a kérdések különböző tevékenységformákban történő megoldásával, ha a feladatokban közvetlenül nem utaltunk erre. A következőkben néhány feladattípust írunk le, amelyeket bármelyik tankönyvi fejezet feldolgozása során kipróbálhatunk, alkalmazhatunk. 1. Cselekménymozzanat írása Minden gyerek leír egy-egy cselekménymozzanatot az adott műből. Majd felolvassák egymásnak a mondatokat, és időrendbe állítva közösen leírják azokat. 2. Rokon értelmű szavak gyűjtése A gyerekek írjanak először önállóan megadott szavakhoz rokon értelmű kifejezéseket! Majd beszéljék meg közösen a feladatot, és írják le a leggyakrabban előforduló szót! (Ugyanez a feladat lehet ellentétes szavak gyűjtésével is.) 3. Képmutató A párok egymásnak háttal ülnek, és egy-egy képet kapnak. (A kép lehet ugyanaz vagy hasonló.) A két

gyerek felváltva elmondja egymásnak, hogy mit lát a képen. Így próbálnak rájönni, hogy miben tér el a két kép egymástól, vagy esetleg ugyanaz-e. 4. Mozdulatstaféta A csoport körben áll. Felváltva mutatnak egy-egy mozdulatot, és azt a többiek utánozzák. A játék addig tart, amíg mindegyik gyerek sorra nem kerül. 5. Hozzászóló korong Minden gyerek meghatározott, azonos számú korongot kap. Ha valamelyik hozzá akar szólni bizonyos témához, egy korongot letesz az asztalra. Addig nem kaphatnak újra szót, amíg mindenkinek a korongja nincs az asztalon. 6. Ki vagyok én? Minden gyerek hátára feltűzünk egy lapot, amelyen egy költő neve vagy egy irodalmi mű szereplőjének a neve, vagy egy mű címe olvasható. A tanulók nem tudják, mi van a lapon. Egy-egy gyerek körbejár, és kérdéseket tesz fel, amelyekre igen vagy nem a válasz. Ha kitalálta, mi van a papíron, leül, és a többieknek segít a kérdezésben. 7. Igaz vagy hamis? A gyerekek felállnak, a párjuk felé fordulnak. Tapsolnak, ha igaz a tanár által mondott állítás. Ha hamis, megfogják egymás vállát, és nemet intenek a fejükkel.

A hangos olvasás értékelésének szempontjai Az olvasás Tempója:

Év elején Félévkor Év végén

gyors megfelelő lassú Folyamatossága: ütemes (szólamokban) akadozó (szóképekben) Pontossága: hibátlan kevés hiba (betűtévesztés, kihagyás) sok hiba (mást olvas, hozzátesz, elvesz) Írásjelek érzékeltetése: jól érzékeltetem néha megfeledkezem róla gyakran elvétem Hangsúlyozása: kifejező egyhangú Hangereje: jól hallható túl hangos túl halk 37

ircsi 5 kk1:Layout 1

MEGOLDÓKULCSOK Év eleji szövegértés

Kolozsvári Grandpierre Emil: A tíz buta legény (Részlet) Volt egy faluban tíz buta legény. Hét vármegyére híre szállott példátlan nagy butaságuknak. De még a nyolcadikban is hallottak felőlük. Egy nap aztán megsokallotta az apjuk, hogy ingyen pusztítják a kenyeret: – Menjetek szerencsét próbálni – biztatta őket. Mielőtt útnak eredtek, nagy szigorúan rájuk parancsolt: – Aztán hazajöjjetek ám mind a tízen! Különben megkeserülitek! Megígérték a legények, hogy hiány nélkül térnek meg, s nekivágtak az országútnak. Messzire nem jutottak. Mikor megéheztek, letelepedtek a hűsbe, s kibontották tarisznyájukat. Föl sem keltek, míg az utolsó harapásig fel nem falták az útravalót. Üres tarisznyával könnyebben esett a járás. De ez csak az első napon volt így. A második napon észrevették, hogy üres hassal bajos a vándorlás. A harmadik napon muzsikálni kezdett a gyomruk. A negyedik napon szikrát szórt a szemük, s úgy elhitványodtak az éhségben, majd eldőltek. Néztek mindenfelé valami eleség után, de nem találtak semmit. Ahogy vizsgálódtak, egy virágos völgybe érkeztek. Abban a völgyben egy juhász legeltette a nyáját. Azt gondolták, hogy itt az alkalom, s jóllakhatnak. – Adj egy birkát – mondták a juhásznak. A juhász nem adott szépszerivel, elvették hát tőle erővel. A tíz buta legény elhajtott egy kövér birkát. Levágták, kibelezték, megsütötték nyárson, s megették jóízűen. Azzal megint űzni kezdték a szerencsét, s meg is találták. A földesúr éppen várat építtetett. Az ispán1 szeme megakadt a tíz markos legényen. Nem sokat kérdezte, van-e kedvük vagy nincs, munkára hajtotta őket. Eltelt egy esztendő, a vár felépült, a tíz buta legényt szélnek eresztették. Egy darabig tanakodtak, hogy mitévők legyenek. Nem jutott eszükbe semmi, elindultak hát hazafelé. Feleúton a legidősebb legény hirtelen megállott. – Hadd lám – mondta, megvagyunk-e mind a tízen. Azzal hozzálátott, s megszámolta a testvéreit. Megszámolta egyszer, megszámolta kétszer, de akárhányszor számolta, mindig csak kilenc jött ki. Mivelhogy magát mindig kihagyta a számításból. Megijedt a tíz buta legény erősen. Tudták, hogy az apjuk cudarul megveri őket, ha csak kilencen térnek haza. Egy darabig mentek. Aztán megállottak, s elölről kezdték a számolást. Ahogy így mentek meg számoltak, összetalálkoztak a juhásszal. Odamentek hozzá, s megkérték illedelmesen, hogy számolja meg őket. – Megszámollak benneteket szívesen – mondta a juhász –, de bújjatok be a birkaólba, s egyenkint jöjjetek ki. Így aztán nem lesz tévedés. A tíz buta legény bement az ólba, a juhász meg fogta a botját, s számolni kezdett. A számolást úgy végezte, hogy mikor az első legény kibújt az ólból, nagyot sújtott a hátára: – Egy! – mondta. A másodiknak kettőt, a harmadiknak hármat ütött. Ilyenformán kiszámolta őket tízig. Ordítottak a legények, jajgattak. Mikor kijajgatták magukat, szépen megköszönték a juhásznak a számolást, s estére hazaértek mind a tízen. Otthon az apjuk látta, hogy semmivel sem okosabbak, mint mikor elindultak. Erre jól elpáholta őket ő is.

ircsi 5 kk1:Layout 1

1. Igazak vagy hamisak az állítások? Jelöld I vagy H betűvel! A tíz legény butaságáról még a nyolcadik vármegyében is hallottak. I Hat nap gyaloglás után a testvérek egy nyájat pillantottak meg. H A juhász egy virágos völgyben legeltette az állatait. I A testvérek nemcsak buták voltak, hanem gyengék és véznák is. H A legények szépen megköszönték a juhásznak a számolást. I Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen: 5 pont 2. Írj két olyan eseményt a meséből, amelyek a legények nagy butaságáról árulkodnak! Nem tudták megszámolni, hányan vannak, mert a számoló magát mindig kihagyta. A juhász jól elverte őket, mégis szépen megköszönték neki a számolást. Minden jó válasz 2 pont, összesen 4 pont 3. Meséld el, hogyan számolta meg a juhász a legényeket! Miért járt el ilyen módon? Bebújtatta őket a birkaólba, s miközben egyenként kijöttek, nagyot sújtott a hátukra. Így állt bosszút rajtuk, amiért egy esztendővel azelőtt erőszakkal elvették a birkáját. Mindkét kérdésre adott jó válasz 2-2 pont, összesen 4 pont 4. Magyarázd meg, miért verte el az apa a történet végén a fiait! Azért verte el az apa a legényeket, mert látta, hogy semmivel sem lettek okosabbak, mint amilyenek egy évvel azelőtt voltak. A jó válasz 2 pontot ér 5. Adj más címet a mesének! A hiábavaló tanulóév Sokféle megoldás elfogadható, a jó címadás 2 pont 6. Írj két-két rokon értelmű kifejezést a megadottak helyett! szélnek ereszt: elbocsát, elküld tanakodtak: gondolkodtak, töprengtek mitévők legyenek: mit csináljanak, mihez kezdjenek elpáhol: elver, elnáspángol Hívjuk fel tanulóink figyelmét arra, hogy ha rokon értelmű szót kell írniuk, akkor az eredeti szó szófaján ne változtassanak, igék esetében a módon, a számon és a személyen sem! Minden jó válasz 1 pont, összesen 8 pont Összesen: 25 pont

JÁTÉKOS RITMUSOK – RITMUSOS JÁTÉKOK 1. Magyarázd meg, mi adja a hangsúlyos és az időmértékes verselés ritmusát! hangsúlyos verselés: a ritmust a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja. időmértékes verselés: a ritmust a rövid és a hosszú szótagok szabályos váltakozása adja. Mindkét meghatározás 2-2 pont, összesen 4 pont

ircsi 5 kk1:Layout 1

Írd le, milyen rímfajtára ismersz! a a b b: páros rím a b a b: keresztrím a a a a: bokorrím

a b b a: ölelkező rím x a x a: félrím Minden jó meghatározás 1-1 pont, összesen 5 pont

3. Bontsd ütemekre a sorokat! Jelöld a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagokat az a) versszak, a rövid és a hosszú szótagokat a b) versszak esetén! a) b) „Bóbita Bóbita táncol „Bóbita Bóbita játszik, ⎯ ∪ ∪│ ⎯ ∪ ∪│ ⎯ ∪ x’x x│x’x x │x’ x körben az angyalok ülnek x’ x x │ x’ x x │x’ x

szárnyat igéz a malacra,

béka-hadak fuvoláznak, x’ x x │x’ x x │x’ x

ráül, igér neki csókot, ⎯ ∪ ∪│⎯ ∪ ∪│⎯ ∪

sáska-hadak hegedülnek.” x’ x x │x’ x x │x’ x

röpteti és kikacagja.” Összesen: 8 pont érhető el

4. Karikázd be a fenti versben a tiszta részeket, húzd alá az asszonáncokat! Bekarikázandó: ülnek – …dülnek, aláhúzandó: malacra-kacagja A jó jelölések 1-1 pontot érnek, összesen 2 pont 5. Írj páros rímű, négysoros verset kedvenc virágodról vagy állatodról! A feladatot adhatjuk szorgalminak is. Az értékelésnél azt is vegyük figyelembe, hogy a verssorok szótagszáma között ne legyen jelentős különbség! A feladatlapon 6 pontban jelöltük meg az adható pontot, ezen azonban a kedves kollégák belátásuk szerint változtathatnak. Összesen: 25 pont

MESÉK BŰVÖLETÉBEN 1. Írj egy-egy példát a mesék típusaira! Válassz a tanultak közül! valós mese: Az okos lány vagy Az oktondi kérő tréfás mese: A bolond falu csalimese: A tülökvár vagy pl. a Gyűszű, Fésű, Hadd-el tündérmese: Tündérszép Ilona és Árgyélus hősmese: Fehérlófia állatmese: Hogyan győzte le a jaguárt a teknős Minden jó cím 1-1 pont, összesen 6 pont 2. Magyarázd meg, melyek a fő különbségek a népmesék és a műmesék között! A népmesék szerzőjét, szerzőit nem tudjuk megnevezni, mert a mese egy-egy faluközösségen belül születik. Szóbeli előadás során keletkezik, majd szájhagyomány útján terjed. A legtöbb népmesének számos változata van. 40

ircsi 5 kk1:Layout 1

A műmesék szerzője ismert, a mese írott formában jut el az olvasóhoz. A műmesékre nem jellemző a többféle szövegváltozat. Minden jó különbségpár magyarázata 2-2 pont, összesen 4 pont 3. Írj egy jellegzetes mesekezdést és egy mesezárást! mesekezdés: pl. „Egyszer volt, hol nem volt…” mesezárás: pl. „Még most is élnek, ha meg nem haltak.” A mesekezdés és a mesezárás 2-2 pont, összesen 4 pont 4. Sorolj fel négy olyan állandó nyelvi elemet, amelyek a mesékben megtalálhatók! „Szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál…”; „ment, mendegélt…”; „telt-múlt az idő…”; „hűlt helyét lelte…”. Minden jó nyelvi elem 1-1 pont, összesen 4 pont 5. Milyen jellegzetes számokkal találkoztál a mesékben? Nevezz meg közülük négyet! Három, hét, tizenkettő, száz stb. Minden szám 0,5-0,5 pont, összesen 4 pont 6. Párosítsd összehúzással a szereplőt a művel! öregapó vőfély Vénbanya Vasgyúró sildai bíró

Tündérszép Ilona és Árgyélus Fehérlófia Mese a halászról meg a kis halról Az oktondi kérő A bolond falu Minden jó párosítás 1-1 pontot ér, összesen 5 pont

7. Melyik mesékből valók az alábbi részletek? Műmese esetén írd le a szerző nevét is! Népmese esetén jelöld, hogy népköltészeti alkotás! a) „Tetszett a királynak a felelet. Megint izen a leánynak, hogy van neki a padláson egy lyukas korsója, foldozza meg, ha tudja.” cím: Az okos lány író: népköltészeti alkotás b) „– Hja, kecskebékán fejkötő. A tepsiben sülő libának nem intettél, hogy huss, huss. Akkor annak is mindjárt két combja lett volna.” cím: Dolgosi, Lustási és Többetnemhenyélek író: Weöres Sándor c) „Koldusbotra jutottam, nem volt tartalma az életemnek, nagyon elkeseredtem. És mégis – akkor kezdődött az én igazi életem. Mert a világon mindenki máshová ér el, mint ahova elindult.” cím: A teáskanna író: Andersen Minden jó válasz 1-1 pont, összesen 6 pont 8. Mutatkozz be egy általad választott meseszereplő nevében! (A nevedet csak az utolsó mondatban áruld el!) Értelemszerűen A feladatlapon 4 pontban jelöltük meg az adható pontot, ezen azonban a kedves kollégák belátásuk szerint változtathatnak. Összesen: 35 pont 41

ircsi 5 kk1:Layout 1

PETŐFI SÁNDOR: JÁNOS VITÉZ 1. Hogyan kapcsolódnak Petőfi Sándor életéhez a következő helységek, személyek? Írd a vonalra a választ! Kiskunfélegyháza: Egyéves volt, amikor a családja ide költözött, a költő ezt a várost tartotta szülőhelyének; iskoláit is itt kezdte. Pápa: 1841-ben itt folytatta gimnáziumi tanulmányait. Koltó: A mézesheteket töltötte ezen a helyen. Arany János: A Toldi megjelenése után ismerkedett meg Petőfi Arany Jánossal, a magyar irodalom legszebb költőbarátsága volt az övék. Bem József: Petőfi Bem tábornok segédtisztjeként teljesített katonai szolgálatot. Igaz barátság szövődött köztük. Megjegyzés: nem kell az itt leírt összes információt felsorolni, elég közülük egy-egy tény megfogalmazása. Minden jó válasz 1-1 pont, összesen 5 pont 2. Írd le, mi jellemzi az elbeszélő költemény műfaját! Versben írt hosszabb vagy rövidebb költői elbeszélés. Minden helyes ismertetőjegy 1-1 pont, összesen 3 pont 3. Jancsinak az útja során számos próbatételt kellett kiállnia. Sorolj fel ezek közül négyet! Ellenállt a pénz csábításának, nem kellett neki a zsiványok kincse. Megmentette a francia király lányát. Legyőzte az óriáskirályt. Legyőzte Tündérország kapuinak őrzőit. Minden próbatétel leírása 1-1 pont, összesen 4 pont 4. Keress a műből két-két példát a következő mesei elemekre! helyszínek: Óriásország, sötétség országa, Óperenciás-tenger, Tündérország szereplők: óriások, boszorkányok, tündérek meseszámok: 3, 12 csodák, átváltozások: Az óriásoktól egy segítő sípot kapott János, és ha abba belefújt, az óriások azonnal ott teremtek. János vitéz beledobta a rózsát az élet vizébe, és a virág Iluskává változott. Minden jó válasz 0,5-0,5 pont, összesen 4 pont 5. Írd le, milyen költői kifejezőeszközökre ismersz az idézetekben! „Most hát, szép Iluskám! Most hát, édes rózsám!” metafora „Elváltak egymástól, mint ágtól a levél” hasonlat „Mikorra a patak vize tükörré lett” metafora „Egyenes rónaság nyujtózkodott végig” megszemélyesítés Minden jó válasz 1-1 pont, összesen 4 pont

6. Bontsd ütemekre a sorokat, húzd be a sormetszetet! Jelöld a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagokat! „Te egyetlen kincsem! hamva kedvesemnek! x’x x │x’ x x ││ x’x x │x’ x x Mutasd meg az utat, én is majd követlek. x’x x │x’ x x ││ x’x x │x’ x x S beveté a rózsát a tónak habjába; x’x x │x’ x x ││ x’x x │x’ x x 42

ircsi 5 kk1:Layout 1

Nem sok híja volt, hogy ő is ment utána…” x’x x │x’ x x ││ x’x x │x’ x x A feladat összesen 8 pontot ér 7. Írd le, milyen nyelvi alakzatok találhatók az idézetekben! a) „Hánytak a nagy üstbe békát, patkányfejet, Akasztófa tövén nőtt füvet, virágot Macskafarkat, kigyót, emberkoponyákat.” b) „Te derék legény vagy, azt a bátor szented!” c) „Utószor szólt itten furulyám panasza; Utószor ölellek, utószor csókollak”

felsorolás felkiáltás ismétlés Minden jó válasz 1-1 pont, összesen 3 pont

8. Ki mondta, kinek mondta a következő szavakat? a) Becstelen teremtés! gyalázatos pára! Ilyet mersz te tenni világnak csúfjára? Iluska mostohája mondta Iluskának. b) Szerencsétlenségnek embere, ki vagy te? Hogy lábadat mered tenni e küszöbre. A zsiványok kapitánya mondta Jancsinak. c) Vigyázz, földi! Bizony rálépsz a fejedre… Mi ördögért vagy úgy a búnak eredve? A huszárok vezére (kapitánya) mondta Jancsinak. d) Háládatosságból én mindent megteszek, Hogyha kedved tartja, feleséged leszek. A francia király lánya mondta Jancsinak. Minden jó válasz 1-1 pontot ér, összesen 4 pont. Ha a feleleteknek csak az egyik része helyes, akkor 0,5 pontot adhatunk a válaszra. 9. Írj az egyik szereplő nevében játékos hirdetést jeligével együtt! A feladatlapon 3 pontban jelöltük meg az adható pontot, ezen azonban a kedves kollégák változtathatnak. Összesen: 38 pont

MÚLTUNK A MÍTOSZOKBAN 1. Magyarázd meg a következő fogalmakat! mítosz: istenekről és emberfeletti képességekkel rendelkező, többnyire isteni származású hősökről (héroszokról) szóló történet. mitológia: egy nép mítoszainak az összessége. Az első meghatározás 2 pontot, a második 1 pontot ér, összesen 3 pont 2. Válassz ki a tanult istenek közül hármat, és írj róluk rövid ismertetőt! Sorold fel a jelképeiket is! Értelemszerűen, egy-egy ismertető 3-3 pontot ér, összesen 9 pont 43

ircsi 5 kk1:Layout 1

3. Írd le, melyik mítoszhoz kapcsolódnak a következő helyszínek, szereplők, tárgyak! Trója, hajó, alma: Parisz ítélete Polüphémosz, Utisz, gerenda: A küklópsz barlangjában Zeusz, kovácsisten, lánc: Prométheusz Télemakhosz, íj, kérők: Odüsszeusz Ithakában Minden jó cím 1-1 pont, összesen 4 pont 4. Keress az olvasott mítoszokhoz illő szólásokat, közmondásokat! (Egy-egy történethez többet is írhatsz, összesen legalább négyet jegyezz le!) Prométheusz: Mindenkinek megvan a maga keresztje. Parisz ítélete: A harag rossz tanácsadó. A küklópsz barlangjában: Többet ésszel, mint erővel! Odüsszeusz Ithakában: Mindenütt jó, de legjobb otthon. Minden szólás, közmondás 1-1 pont, összesen 4 pont 5. Játékos táviratok. Melyik szereplő írhatta volna a következő üzeneteket? A tervem sikerült STOP Jól összevesztek az alma miatt STOP Ha meghívtak volna az esküvőre, nem lett volna semmi gond STOP Erisz, a viszály istennője Újra itthon van rég nem látott kedves férjem STOP A kérőket mind megölte STOP Végre nyugalom van Ithakában STOP Pénelopé, Odüsszeusz felesége Újra úton vagyok STOP Sikerült kijutni a barlangból STOP Az óriást én magam vakítottam meg STOP Odüsszeusz Minden jó válasz 1-1 pont, összesen 3 pont Összesen: 23 pont

ATTILA FIAI Amikor Attila meghalt, a nyugati népek még jobban reszkettek, mert a fiaitól kezdtek félni. Mert Attilának annyi fia volt, hogy mint egy népet, meg se lehetett őket számlálni. Mindenki azt hitte, hogy utána az egyik fia fog uralkodni. De a ravasz német fejedelmek, különösen Veronai Detre és társai addig ármánykodtak, míg Attila fiait egymás ellen fordították. A német fejedelmek Aladár pártjára álltak, mert ő Krimhilda német fejedelemasszonytól származott. A hunok Csabát pártolták, aki a görög császár leányának fia volt. Mind a két fiú uralkodni kezdett: végül a kard döntött köztük. Az első ütközetben Csaba győzött. Ekkor Aladár nagy sereget gyűjtött, és Csaba népét Szikambria közelében megtámadta. Két álló hétig folyt a küzdelem. Végül Csaba seregét úgy legyőzték és szétszórták, hogy Attila fiaiból és a hunokból csak nagyon kevesen maradtak meg. De ebben a csatában, amelyet a hunok Krimhilda csatájának neveztek, rengeteg német vér is elfolyt. Ha a németek nem szégyellnék, és őszintén szólnának róla, elmondhatnák, hogy a Dunából több napon át sem ember, sem állat vizet nem ihatott, mert a folyó Szikambriától egészen Potenciána városáig kiáradt a vértől. Csaba vezér elmenekült a csatából, és tizenötezer hun vitézzel Görögországba vonult. De nem maradt ott sokáig, hanem visszatért rokonaihoz, atyjának népéhez Szittyaországba. 44

ircsi 5 kk1:Layout 1

Ezenfelül megmaradt még háromezer hun, akik Csigle mezején telepedtek le. De annyira féltek a nyugati népek bosszújától, hogy attól fogva magukat nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték, és az ország keleti részére költöztek. A székelyek a hunok utódai, bár származásuk, idegennel nem kevert vérük, szigorú szokásaik és földjeik tekintetében nagyon eltérnek a magyaroktól. A székelyek még nem felejtették el a szittya betűket, hanem botokra felvésve ezeket szívesen használják. Telt-múlt az idő, sírba szállottak a hun vitézek, és már az unokáik hordták a fegyvert, amikor a szomszédos népek nagy sereggel támadtak a székelyekre. Késő éjszakáig folyt a harc, és már-már elveszett a székelység, amikor csoda történt. Az égboltozat Tejútján, amelyet azóta Hadak Útjának neveznek, egy lovas csapat jelent meg. A csapat élén Csaba királyfi vágtatott, aki a holtak szellemét új csatára vezette. Az égből leszállt csapat az ellenséget elsöpörte, aztán a Hadak Útján némán visszatért a magas égbe. A székelyek pedig híven őrizték az erdélyi határt. Amikor meghallották, hogy a magyarok Szittyaországból elindultak, és Pannóniában akarnak letelepedni, nagy örömmel elébük siettek. A találkozásnak a magyarok is megörültek, és Erdély őrzését a székelyekre bízták. (Kézai Simon krónikája és egy székelyföldi népmonda nyomán)

1. Hány fia volt Attilának? Karikázd be a helyes választ! a) kettő

c) megszámlálhatatlan A helyes válasz bekarikázása 1 pontot ér

2. Kinek a pártjára álltak a német fejedelmek? Miért őt választották? Aladár pártjára álltak, mert ő Krimhilda német fejedelemasszonytól származott. Mindkét kérdésre adott válasz 1-1 pontot ér, összesen 2 pont 3. Kit támogattak a hunok? Kinek a fia volt ő? Csabát pártolták, aki a görög császár leányának a fia volt. (Az a válasz is jó, hogy Csaba Attila fia volt.) Mindkét kérdésre adott válasz 1-1 pontot ér, összesen 2 pont 4. Egészítsd ki a hiányos mondatokat! Az első ütközetben Csaba győzött. Ekkor Aladár nagy sereget gyűjtött, és Csaba népét Szikambria közelében megtámadta. Két álló hétig folyt a küzdelem. Minden jó szó 1-1 pont, összesen 4 pont 5. Ki győzött Szikambria közelében? Hogyan nevezték ezt a csatát? Aladár győzött. A csatát Krimhilda csatájának nevezték. Mindkét kérdésre adott válasz 1-1 pontot ér, összesen 2 pont 6. Húzd alá a szövegből kimásolt mondatok hibáit, és javítsd ki azokat föléírással! tizenötezer hun Görögországba Csaba vezér elmenekült a csatából, és húszezer magyar vitézzel Törökországba vonult. háromezer Csigle Ezenfelül megmaradt még tizenötezer hun, akik Csenge mezején telepedtek le. A hibás szavak aláhúzása 0,5-0,5 pontot ér, kijavítása is ugyanennyit. Összesen 5 pont 45

ircsi 5 kk1:Layout 1

7. Miért nevezték a hunok magukat székelyeknek? Azért nevezték magukat így, mert nagyon féltek a nyugati népek bosszújától. A helyes válasz 1 pont 8. Sorold fel, miben térnek el a székelyek a magyaroktól! Származásuk, idegennel nem kevert vérük, szigorú szokásaik, földjük tekintetében. Még nem felejtették el a szittya betűket. Minden jó válaszelem 1 – 1 pont, összesen 5 pont 9. Miért nevezik a Tejutat a Hadak Útjának? Egy lovas csapat jelent meg a Tejúton. Csaba királyfi a holtak szellemét új csatára vezette. A jó válasz 2 pont 10. Írj két-két rokon értelmű kifejezést a megadottak helyett! meghalt: örök álomba merült, elhalálozott elmenekült: megfutamodott, elszökött vonult: ment, húzódott Minden jó válasz 1 pont, összesen 6 pont Összesen: 30 pont

A BIBLIA VILÁGA 1. Magyarázd meg a következő fogalmakat! Biblia: szent és isteni eredetű írások gyűjteménye. Ószövetség: a Biblia egyik fő része, mely a zsidó nép és a zsidó vallás történetét írja le. Újszövetség: a Biblia fő része, mely Jézus földi életútjáról és a kereszténység kialakulásáról szól. evangélium: örömhír, jó hír; az Újszövetség részei, Jézus Krisztus születéséről, életének eseményeiről, tanításairól, majd haláláról és feltámadásáról szóló történetek. Minden fogalommagyarázat 2-2 pont, összesen 8 pont 2. Válassz ki egyet az olvasott bibliai történetek közül, és írj hozzá két igaz és két hamis állítást! cím: Értelemszerűen igaz állítások: hamis állítások: Az állítások 1-1 pontot érnek 3. Írd le vázlatosan a teremtés történetét napról napra aszerint, hogy mi történt az első naptól a teremtés befejezéséig! első nap: az eget, a földet, a világosságot, a nappalt és az éjszakát teremtette Isten. második nap: a szilárd boltozatot. harmadik nap: a zöldellő növényeket, a fákat. negyedik nap: a világító testeket. ötödik nap: a tengeri állatokat és a madarakat. hatodik nap: a háziállatokat, a csúszómászókat, a mezei vadakat, az embert. hetedik nap: isten megáldotta ezt a napot, és megpihent teremtő munkája után. Minden nap teremtéseinek leírása 1-1 pont 46

ircsi 5 kk1:Layout 1

4. Válaszolj a vízözön történetére vonatkozó kérdésekre! a) Milyen élőlények utaztak Noéval együtt a bárkán? A tiszta és a tisztátalan állatok, a madarak és a földön lévő állatok közül egy hím és egy nőstény. (A kérdés élőlényre utal, tehát az is elfogadható a válasz részeként, hogy Noé fiai, felesége és fiainak feleségei.) A válasz 3 pontot ér b) Mennyi ideig ömlött az eső a földre? Negyven napig. A válasz 1 pontot ér c) Melyik hegyen állt meg a bárka a hetedik hónapban? Az Ararát hegyén. A válasz 1 pontot ér Összesen: 24 pont

AZ EMBER VILÁGA 1. Értelmezd a következő fogalmakat! elbeszélés: rövid terjedelmű, prózában írt epikai alkotás. Több cselekménybeli fordulat, idő- és helyszínváltozások jellemzik, melyek során megismerjük a szereplők jellemét és környezetét is. életkép: a mindennapi élet valamely jellemző helyzetét vagy alakját ábrázoló, lírai és epikai elemeket egyaránt magába foglaló verses vagy prózai mű. költői levél: levél formában írt verses alkotás, amely egyéni vagy közérdekű témáról szól. Egy meghatározott személyhez íródott, de költeményként nyilvánosságra szánták. regény: nagy terjedelmű irodalmi mű. Általában egy vagy több hős életének hosszabb szakaszát fogja át. Meghatározó vonása a több szálon futó, bonyolult cselekmény, a főszereplők mellett megjelenő mellékszereplők rendszere, a sok helyszín és a hosszú időtartam. Minden jól megfogalmazott ismertetőjegy1-1 pont, összesen 12 pont (Egy-egy fogalommagyarázatra 3-3 pontot adhatunk.) 2. Párosítsd a szerzőt a művel, majd állapítsd meg az alkotás műfaját! szerző Arany János Petőfi Sándor Molnár Ferenc Gárdonyi Géza

mű Családi kör Az alföld A Pál utcai fiúk Bűntárgyalás

műfaj életkép tájleíró költemény regény elbeszélés

A szerző és a mű párosítása 1-1 pont, a műfaj megnevezése is 1-1 pont, összesen 8 pont 3. Az alábbi szócsoportok egy-egy olvasott műből valók. Írd le a mű címét és a szerző nevét! öreg, szálka, hajszál: Petőfi Sándor: Egy estém otthon pofon, irka, birsalma: Gárdonyi Géza: Bűntárgyalás óriás, ékszerész, Debrecen: Szabó Lőrinc: Debrecenben vagy Hatodnap lyány, nyúl, tarisznya: Arany János: Családi kör Minden cím és író neve 0,5-0,5 pont, összesen 4 pont 47

ircsi 5 kk1:Layout 1

4. Írd le, kit választanál példaképednek a fejezet szereplői közül! Fogalmazd meg az érveidet is! Értelemszerűen. A feladatra 4 pontot javaslunk adni 5. Írj rövid ismertetőt a fejezetben olvasott egyik műről! (A címet csak az utolsó mondatban áruld el!) Értelemszerűen. A feladatra 6 pontot javaslunk adni 6. A következő kérdések Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényére vonatkoznak. a) Sorold fel, milyen helyszíneken játszódnak az események! A grund, a grund körüli utcák, az iskola, a Füvészkert, Nemecsekék otthona. (Meg lehet jegyezni, hogy a Múzeum-kert csak az einstandról szóló beszámolóban szerepel.) Minden helyszín 1-1 pont, összesen 5 pont b) Magyarázd meg, miért volt fontos a regénybeli gyerekek számára a grund! Egy beépítetlen terület volt, a gyerekek számára a szabadságot, a hazát jelentette, amelyet minden áron meg kellett védeniük. A válasz 2 pontot ér c) Melyik szereplőre ismersz az idézetekből? „gigerli volt, és csak lapokat hozott a könyvekből” Csele „Lesoványodott, a haja megnőtt, az arca beesett.” Nemecsek Ernő „rettenetes fiú volt, sőt híre ment, hogy kicsapták a reáliskolából” Áts Feri „örömében a szájába vette a két ujját, és egy akkorát fütyült, mint valami gőzmozdony” Csónakos Minden név 1-1 pont, összesen 4 pont d) Te melyik csapatnak, a Pál utcaiaknak vagy a vörösingeseknek lettél volna a tagja? Indokold meg a válaszodat! Értelemszerűen. Az indoklás 3 pont Összesen: 48 pont

ÉV VÉGI FELMÉRÉS 1. Magyarázd meg a következő fogalmakat! epika: irodalmi műnem. Eseménysort, történetet mond el. líra: irodalmi műnem. A költői én önmaga lelki folyamatairól, gondolatairól szól, érzelmileg és hangulatilag telített módon és egyes szám első személyben. elbeszélő költemény: versben írt hosszabb vagy rövidebb költői elbeszélés. regény: nagy terjedelmű irodalmi mű. Általában egy vagy több hős életének hosszabb szakaszát fogja át. Meghatározó vonása a több szálon futó, bonyolult cselekmény, a főszereplők mellett megjelenő mellékszereplők rendszere, a sok helyszín és a hosszú időtartam. Minden jól megfogalmazott ismertetőjegy1-1 pont, összesen 12 pont 48

ircsi 5 kk1:Layout 1

2. Nevezd meg az alkotások műfaját, majd jelöld a műnemet is!

A Pál utcai fiúk Bűntárgyalás Az alföld A teáskanna

műfaj regény elbeszélés tájleíró költemény mese

műnem epika epika líra epika Minden műfaj és műnem 1-1 pont, összesen 8 pont

3. Írd le, mely művekben találkoztál a következő szereplőkkel! Nevezd meg a szerzőt is!

Iluska Aranyhal Dolgosi béna harcfi Áts Feri Bóbita

cím szerző János vitéz Petőfi Sándor Mese a halászról meg a kis halról Puskin Dolgosi, Lustási, Többetnemhenyélek Weöres Sándor Családi kör Arany János A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc A tündér Weöres Sándor Minden cím és szerző 1-1 pont, összesen 12 pont

4. Írj három-három példát az olvasott mesékből a következő mesei elemekre! helyszínek: ezüstmező, aranyerdő, alvilág szereplők: tündérek, sárkányok, griffmadár meseszámok: három, hét, tizenkettő, száz csodák, átváltozások: a köpönyeg, a bocskor, az ostor és a varázsige segítségével Árgyélus oda jutott, ahova akart. A varázserejű bortól Fehérlófiának kinőtt a keze és a lába. Minden jó válasz 0,5-0,5 pont, összesen 6 pont 5. Magyarázd meg, mi jellemzi az elbeszélő művek szerkezeti elemeit! I. Előkészítés: bevezető rész, megismerjük belőle a kiinduló helyzetet, az események idejét, helyszínét és a szereplőket. II. Bonyodalom: fordulópont, amikor a hős váratlan akadállyal, próbával kerül szembe. III. A cselekmény kibontakozása: a bonyodalomtól a tetőpontig terjedő rész, az események összefüggő sora. IV. Tetőpont: a cselekmény leglényegesebb fordulópontja, csúcspontja. V. Megoldás: a cselekmény befejező része, a mű lezárása. Minden szerkezeti elem 2-2 pont, összesen 10 pont 6. Húzd alá a kakukktojást! Indokold meg a választásodat! a) A teáskanna, Tündérszép Ilona és Árgyélus, János vitéz, Csalimese Aláhúzandó: János vitéz. A műfaja elbeszélő költemény, a többi alkotás mese. b) Az alföld, Nyári rajz, István öcsémhez, Egy estém otthon Aláhúzandó: Nyári rajz. Ezt a verset Nemes Nagy Ágnes írta, a többit Petőfi Sándor. c) hasonlat, regény, megszemélyesítés, metafora Aláhúzandó: regény. Ez egy műfaj, a többi pedig szókép. 49

ircsi 5 kk1:Layout 1

d) Áts Feri, Petrovics István, Nemecsek Ernő, Janó Aláhúzandó: Petrovics István. Ez a név Petőfi Sándorhoz kapcsolódik, az ő édesapja volt, a többi pedig A Pál utcai fiúk szereplője. Az aláhúzás és az indoklás 1-1 pont, összesen 8 pont 7. Készíts bemutatkozást az olvasott művek egyik szereplője nevében! (A nevedet csak az utolsó mondatban írd le!) Értelemszerűen. A feladatlapon 5 pontban jelöltük meg az adható pontot, ezen azonban a kedves kollégák belátásuk szerint változtathatnak. 8. Nevezd meg a szóképek elemeit! „Elváltak egymástól, mint ágtól a levél” hasonlított: Iluska és Jancsi elválása hasonló: a levél lehullása, eltávolodása az ágtól közös jegy: elválás, távolodás „A torony bámult rá, mint sötét kisértet.” hasonlított: a torony nézése, látványa hasonló: a kísértet nézése közös jegy: a komor (félelmetes) nézés, látvány „Gyere ki, galambom!” azonosított: Iluska azonosító: galamb közös jegy: kedvesség, szelídség „Mikorra a patak vize tükörré lett” azonosított: a patak vize azonosító: a tükör közös jegy: a simaság Minden elem 1-1 pont, összesen 12 pont 9. Írd le, milyen rímfajtára ismersz! Ez a kislány selyemágyát Magasra vetette, Barna legény a kalapját Rajta felejtette. keresztrím

Száll a felhő napnyugatról keletre, Gyönge rózsám, jutok-e még eszedbe? Nem jutok én soha többet eszedbe, Más legényt zársz immár a kebeledbe. bokorrím

A nap is velünk szalad, Mint egy őrült, aki véli, Hogy őt, összevissza tépni, Űzi egy ördögcsapat. ölelkező rím

Ez az én szeretőm, Ez a pici barna, Olyan az orcája, Mint a piros alma. félrím

ircsi 5 kk1:Layout 1

Hegyen ülők búsan nézek le róla, Mint a boglya tetejéről a gólya. Lenn a völgyben lassu patak tévedez, Az én fáradt életemnek képe ez. páros rím Minden rímfajta felismerése 1-1 pont, összesen 5 pont Összesen: 76 pont

ÉV VÉGI SZÖVEGÉRTÉS A híres Gegéczi Gegéczi János neve fel van jegyezve a debreceni kollégium történetében, ő volt az utolsó tűzoltó diák. Ismeretes dolog, hogy a debreceni diáknak éppen olyan kötelessége volt a tűzoltás, mint a tanulás. Ha tűz támadt a városban, a kollégium körül nyomban felhangzott a vészes kiáltás: Ad arma! Ami magyarul annyit jelent: fegyverre! A diákok fegyverei a tüzek oltására szolgáltak. Vízipuskájukat a vállukra kapva cipelték a tűz színhelyére. Három-négy erős diák vitte a vízipuskát, Gegéczi János azonban egymagában elbírta a csaknem mázsányi gépezetet. Szoboszlai Pista volt a Gegéczi uram dárdása. Akkoriban még az volt a szokás a diákok között, hogy a nagyobb, öregebb diák mellé beszegődött a kisdiák dárdásnak. A dárdás tisztította az öreg diák csizmáját, viszont a nagy diák segített a kisebbnek a tanulásban. Némelyik dárdás olyan ügyes gyerek volt, hogy még az ebédet is megfőzte, ha rá került a sor. Sokáig divatban volt, hogy a dárdások főzik meg az ebédet, amíg a debreceni asszonyok panaszra nem mentek emiatt a kollégium öreg igazgatójához, Szentjóbi Szabó Pálhoz. Azontúl tilos volt a dárdásnak ebédet főzni Debrecenben. A kis Szoboszlai Pista volt a legügyesebb dárdás akkoriban. Büszke is volt rá Gegéczi uram. Dicsérte úton-útfélen az eszét, a szorgalmát és az ügyességét. Aztán meg mindenki láthatta, aki nem volt vak, hogy a kollégiumban a Gegéczi uram csizmája volt a legfényesebb. Ócska volt a csizma, de ragyogott. Amint a tűzoltást nem lehetett megkezdeni Gegéczi János nélkül, azonképpen a hatalmas diák sem vette addig a nyakába a vízipuskát, amíg a kis Szoboszlai Pista mellette nem volt. Egyszer éppen a város végén ütött ki a tűz. Sűrű fekete füst szállott az égboltozat felé a Péterfia utca felől. Messzi volt a tűz, meg aztán forró nyári nap volt. Gegéczi uramnak ugyancsak kemény feladat volt a vízipuska cipelése. Segítséget azonban szégyellt kérni, hát csak ment, amíg a lába bírta. Így történt aztán, hogy a kis Szoboszlai Pista előbb ért az égő házhoz, melyből gyereksírás, asszonysikoltozás hangzott ki. Mikor Gegéczi uram a tűzhöz ért, ijedten nézett körül. – Hol a dárdásom? – kiáltotta. Valaki látta az égő házba bemenni a fiút. Gegéczi János egy vizes zsákot borított a fejére, és beszaladt a házba. Mikor először visszatért, két apró gyereket tartott a karjában. De már akkor leégett a bajusza, a szakálla. Másodszor a gyermekek anyját mentette ki. Akkorra a haja is leégett. Harmadszorra a dárdásával jött ki a házból. Az elalélt kisdiákot hozta a karján, de csak az egyik karján, mert a másik elégett. Fél karral többé már nem bírt tüzet oltani. Azóta sem akadt olyan diák Debrecenben, aki egymaga elbírta volna a vízipuskát. (Krúdy Gyula A híres Gegéczi című elbeszélése nyomán)

ircsi 5 kk1:Layout 1

1. Sorold fel, milyen kötelességei voltak a debreceni diákoknak! A tanulás és a tűzoltás. Minden jó válaszelem 1-1 pont, összesen 2 pont 2. Írd le, mit jelentett az Ad arma! felkiáltás! Fegyverre! A válasz 1 pontot ér 3. Igazak vagy hamisak az állítások? Jelöld I vagy H betűvel! A legügyesebb dárdás Szoboszlai Pista volt. I Gegéczi János volt az első tűzoltó diák. H A kollégium igazgatóját Szentjóbi Szabó Lászlónak hívták. H Az elbeszélt tűzeset tavasszal történt. H Gegéczi uramnak új csizmája volt, ezért ragyogott szépen. H A tűz a város közepén ütött ki. H A füst a Péterfia utca felől szállt fel az égboltra. I Minden válasz 1-1 pont, összesen 7 pont 4. Fogalmazd meg, hogyan segítette egymást az öregebb diák és a kisdiák! A kisdiák tisztította az öreg diák csizmáját, némelyik főzött is. Az öregebb diák a kisebbnek a tanulásban segített. Minden jó válasz 1-1 pont, összesen 3 pont 5. Írd le, miben mutatkozott meg Gegéczi János nagy testi ereje! A vízipuskát a nyakába kapta, s egyedül vitte. A válasz 2 pontot ér 6. Írj egy-egy rokon értelmű kifejezést a megadottak helyett! fel van jegyezve: le van írva térjetek ki: menjetek onnan könnyedén vinni: erőlködés nélkül haladni Minden rokon értelmű kifejezés 2-2 pont, összesen 6 pont 7. Jegyezd le, kiket mentett ki az égő házból Gegéczi! Két apró gyereket, a gyermekek anyját, a dárdását (Szoboszlai Pistát). Minden válaszelem 1-1 pont, összesen 3 pont Összesen: 24 pont

ircsi 5 kk1:Layout 1

ÓRAVÁZLATOK 1. ÓRAVÁZLAT Témakör: Petőfi Sándor: János vitéz Az óra típusa: Ismétlő, összefoglaló (az óravázlat két tanórára is tervezhető) Oktatási és nevelési feladat: játékos rendszerezés, fantáziafejlesztés, a kreativitás fejlesztése Módszerek: a drámajáték írásbeli és szóbeli formái, kis és nagy csoportos improvizáció Helyszín: Benedek Elek Általános Iskola, Alsózsolca Időpont: 2004. április 1. Tanít: Farkas Ferencné közoktatási szakértő, drámatanár

Az óra menete 1. Bevezető rész: Ismerkedő: névkopogó játék (lehetséges a név magánhangzóinak mondásával is) Légzőgyakorlat mondókával: Kell-e neked málé? Nem kell nekem málé, legyen az apádé! (Lassan, közepes tempóban, hangosan, suttogva) Célkitűzés: A málé kukoricalisztből készült sütemény. A kukorica szó hősünk nevében is szerepel. A mai órán Kukoricza Jancsi kalandjait követjük végig. 2. A célkitűzés feladatokra bontása: a) Csoportjáték: Ki vagy te? – Mondj egy igaz állítást rólam! (frontálisan) (Az egyik tanuló kimegy a teremből, ezalatt a többiek kiválasztanak egy szereplőt a műből. A bejövő tanulónak ki kell találnia az osztálytársak meghatározásaiból, hogy kire gondoltak.) b) Kis csoportos foglalkozás: 1. csoport: Békítő tárgyalás (Melléklet 1.) 2. csoport: Talált tárgyak osztálya (Melléklet 2.) 3. csoport: Személyleírás (Melléklet 3.) 4. csoport: Különleges tudakozó (Melléklet 4.) A csoportok tevékenységének értékelése. c) Frontális osztálymunka. Hazug szomszéd című improvizációs játék. (Melléklet 5.) Érveléstechnika alapfokon. d) Írásbeli munkaformák csoportbontásban. Játékos távirat (Melléklet 6.) Hihetetlen kalandok (Melléklet 7.) Zászló- és címerterv (Melléklet 8.) Kihallgatott beszélgetés (Melléklet 9.) A tanulók munkáinak megbeszélése. Kihangosított gondolatok: a huszárkapitány személye, gondolatai az úton. Pl.: Vigyázz, egy szakadék! …Vigyáznom kell a huszárokra…. 53

ircsi 5 kk1:Layout 1

(Kihangosított gondolatok, amelyek nagyban hozzájárulhatnak a gyerekek érzelmi fejlődéséhez. Javasoljuk, hogy a tanár kezdje a megnyilatkozást, és utána folyamatosan javítsa a tanulói gondolatok megfogalmazását. Pl: Vigyázz, egy szakadék! …Vigyáznom kell a huszárokra.) 3. Lezáró, befejező rész Levezető játék: Ki vagyok én? (Bekötjük egy tanuló szemét, a történet szereplőjét utánzó másik gyerek elváltoztatott hangon szólal meg, és mond egy kijelentést: pl.: Látom a nyakadból az Óperenciástengert. A bekötött szemű tanulónak ki kell találnia, ki ő, és ki a másik szereplő.) Egyéni és közös értékelés. Megjegyzés: a témakörhöz még választhatók további, illetve más feladatok is, melyeket a mellékletek végén közlünk.

Melléklet 1: BÉKÍTŐ TÁRGYALÁS Rendezzetek békítő tárgyalást! Ki kivel béküljön ki a mű szereplői közül? (Egy szereplő többször is sorra kerülhet!)

Melléklet 2: TALÁLT TÁRGYAK OSZTÁLYA A János vitéz néhány szereplője elveszítette 1-1 jellegzetes felszerelését, kellékét. Ti a Talált tárgyak osztályának dolgozói vagytok, keressétek meg a tárgyak jogos tulajdonosát! Előfordulhat, hogy 1-1 tárgyat ketten is szeretnének elvinni! Kössétek össze a két oszlopot ennek megfelelően! A kőszikla furulya birkanyáj seprűk kard, szablya korona turbán suba kincses kád síp mosni való ruha

B francia király török basa Kukoricza Jancsi zsiványok óriások Iluska gazda boszorkányok huszárok

Melléklet 3: SZEMÉLYLEÍRÁS MESEORSZÁGBAN Jancsi gazdája valószínűleg tisztes, jó külsejű parasztgazda volt. A harag azonban, amit a nyáj szétszéledésekor érzett, kivetkőztette önmagából. Emlékeztek bizonyára erre a néhány sorra: „Jancsi gazdája bőg, mint aki megbőszült: Vasvillát, vasvillát! …hadd szúrjam keresztül!” Képzeld magad elé, s készíts róla személyleírást! (arcvonásai, szeme, arcszíne, hangja, mozdulatai, tartása)

ircsi 5 kk1:Layout 1

Melléklet 4: KÜLÖNLEGES TUDAKOZÓ A munkahelyetek a különleges tudakozóban van. Válaszoljatok a tankönyv és eddigi ismeretetek alapján a következő telefonálóknak! 1. Jó napot kívánok! Kérem, mondják meg nekem a választ arra a kérdésre, mi a rím és mi a ritmus. – Válaszunk: …… 2. Ez a különleges tudakozó? Segítségüket kérem. Mi a megszemélyesítés? Példát is kérek! Köszi! – Válaszunk: …. 3. Legyenek szívesek megválaszolni, milyen a János vitéz versformája, s ki a mű szerzője. – Válaszunk: …

Melléklet 5: HAZUG SZOMSZÉD Lakik Jancsi falujában egy pletykás szomszédasszony, aki mindent jobban tud másnál. Most hallgasd meg a beszélgetést, s mérlegeld magadban, ki a hazudós! Juliska: Rebeka: Juliska: Rebeka: Juliska: Rebeka: Juliska: Rebeka: Juliska: Rebeka: Juliska:

– Jó napot, néném! Hol járt errefelé? – Jó napot húgom. A felvégen voltam a komámnál. Sok érdekes hírt hallottam… – Elmondja, ugye? Kifúrja az oldalam a kíváncsiság! – Képzeld, Juliska, Kukoricza Jancsi jól elverte azt a boszorkát, Iluskának a nevelőanyját! A bordája is eltört. – Ez nem igaz, csak összevesztek. – Hát azt hallottad-e, hogy Jancsi külföldre megy munkát vállalni? – Elzavarta a gazdája a juhok miatt! Fogta a tarisznyáját, s világgá ment szegény! – Valami katonaiskolába jár! Még sokra viszi! – Dehogy! Beállt huszárnak! – Ha te mindent ilyen jól tudsz, megyek is tovább! Isten áldjon! – Isten vele!

Melléklet 6: JÁTÉKOS TÁVIRAT Melyik szereplő írhatta a képzeletbeli táviratot? Küldjetek segítséget STOP A csuprok nagy része összetört STOP Hozzatok újakat! STOP Az óriások földjénél állok és várok STOP Ki a feladó? Ki segít neki? Milyen az a környék? Azért, hogy a mesebeli postás odataláljon, mutasd be a környéket 3-4 mondatban!

Melléklet 7: HIHETETLEN KALANDOK Egy tévéállomás riportere vagy, és meghívod János vitézt a Hihetetlen kalandok című tévéműsorba. Milyen kérdéseket teszel fel neki? Írd le a legfontosabb 5-6 kérdést! (Elvégre a jó riporter felkészül az interjúra.)

ircsi 5 kk1:Layout 1

Melléklet 8: ZÁSZLÓ- ÉS CÍMERTERV Amikor János Tündérország királya lett, észrevette, hogy ennek a gyönyörű országnak nincsen se címere, se zászlója. Ezért gyorsan megbízott Titeket, mint legkedvesebb alattvalóit a tervezéssel. (Legyen a munkátok minél színesebb és kifejezőbb!)

Melléklet 9: KIHALLGATOTT BESZÉLGETÉS Nevezd meg, hol lehetett volna hallani a következő beszélgetést! Írd le 3-4 mondatban, mi történt ezek után! „Szóval éppen a függönyt igazítottam meg az ablakon, amikor mit látok? Az a pici termetű, huszárruhás fiú bátran mond valamit a mi felséges királyunknak, majd fölemeli a sziklakövet, és a felséges úr homlokához csapja! Mindenki szinte dermedten ült pár pillanatig, majd nagyon megdöbbent, amikor észrevette, hogy a mi jó uralkodónk meghalt.”

További választható feladatok a) Csacsikórus (Igaz állításoknál a gyerekek egy hangos I-t mondanak, hamis állításnál egy hangos Á-t.) Ezt a művet Petőfi Sándor írta. (I) Jancsi szerelme Juliska volt. (Á) Jancsi azért ment világgá, mert elvesztette nyája felét. (I) Iluska nagyon szerette nevelőanyját. (Á) A zsiványok arra kérték Jancsit, hogy álljon be közéjük. (I) A zsiványok rablóportyára vitték Jancsit. (Á) A francia király lányát elrabolták a törökök. (I) Jancsi nem találta meg a francia királykisasszonyt. (Á) Milyen állatra gondoltam? (Csacsi) Csacsimondóka: Áll a kocsi, Áll a csacsi. Ostor csattan, Szekér moccan. Szól a csacsi: Iá, iá, húzom gyorsan! b) Apróhirdetések Ki a képzeletbeli feladója az alábbi apróhirdetéseknek? Boszorkánytanoda indul. Oktatás pénteken, 13-án. Kötelező felszerelés: seprű. Érdeklődni: „Banyatanya” jeligére. Hosszú külföldi útra franciául, tatárul, törökül beszélő, a lovakhoz, esetleg a fegyverforgatáshoz jól értő idegenvezetőt keresek. Érdeklődni: „Ló és kard” jeligére hivatkozva lehet a kiadóban. Bátor, vakmerő társat keresünk pénzkereső kalandjainkhoz, aki nem fél beállni közénk. Jelentkezni lehet „Törvényen kívüli erdei lak” jeligére hivatkozva a hivatalban. Elkóborolt juhnyájam egy része. A becsületes megtalálónak a juhok árát ledolgozom. Érdeklődni: Juhászbojtá[email protected] jeligére hivatkozva. (Biztassuk a tanulókat, hogy ők is találjanak ki hasonló apróhirdetéseket!) 56

ircsi 5 kk1:Layout 1

c) Képzeletbeli képeslapok Kik írhatták, és hol járhattak, mikor megírták az alábbi képeslapokat? Kedves Keresztanyám! Szeretettel gondolok a családra egy olyan országból, ahol az emberek igen furcsa kinézetűek: kutyákra hasonlítanak. A táj „szegény vidék, egyebet se terem: medvehúst meg fügét.” Öleli: ………………………………………. Kedves Feleségem! Ahonnan e pár sort írom, Tatárország után található. Örökös tél van itt, jó lenne egy meleg bunda. Ha nagyon fázunk, hátunkra vesszük a lovakat. Vigyázz magadra te is! Ölel: …………………………. Kedves Húgom! Hosszú vándorút után célba értünk. Ez az ország egy kis Kánaán lenne, ha a törökök ki nem rabolták volna. Égő városok fénye mellett írok. Öleli: …………………………….. d) Képzeletbeli napló Olvasd el az alábbi képzeletbeli naplót, s 3-4 mondattal fejezd be a bejegyzést! Ki írta? Kedves Naplóm! A zsiványok tanyáján jártam tegnap! Hát az egy szörnyű hely volt! A haramiák először meg akartak ölni, de aztán látták, hogy helyén van a szívem. Látszólag beálltam közéjük, a tenyerükbe csaptam. De a valóságban eszemben sem volt ilyenre vetemedni! Amikor leitattam őket, a sok bor hatására………. (Folytasd!) e) Személyleírás A játékban minden lehetséges. A mesebeli rendőrség keresi Iluska mostoháját. Készíts róla a körözéshez képet, azaz rajzot, valamint személyleírást! A második körözött személy a török basa fia. A te feladatod ugyanaz! (kép és leírás készítése) f) Filmgyárban A műből folytatásos film készül. A 14. részig forgatnak. Te vagy a rendezőasszisztens. Számozd meg a Jancsihoz kapcsolódó jeleneteket a helyes sorrendben, hogy minél hamarabb elkészüljön a felvétel! … Elbúcsúzik Iluskától. … Megfenyegeti Iluska mostoháját. … A patak partján furulyázik. … Rágyújtja a zsiványokra a házat.

… Beáll a rablók közé. … Megmenti a francia királylányt. … Végigjárja a huszárokkal az utat. … Felcsap huszárnak.

g) Szótárkészítés A műből mesés feldolgozás készül kisgyerekeknek. Te is részt vehetsz ebben az érdekes munkában. Egyes szavakat, kifejezéseket meg kell magyarázni a gyerekeknek, hogy jobban megértsék a szöveget. A felsorolt szavakat fejezd ki más szóval, hogy egyszerűbb legyen a mesefeldolgozás: Lopod a napot = A patak habjain piroslott az este = Vesd reám sugarát kökényszemeidnek = Egy kőhajításnyira folyt tőle a patak = Utószor szólt itten furulyán panasza = Mikor a nap elért az ég tetejére = Mikor a nap leszállt pihenni ágyába = Kukoricza Jancsi nem veszi tréfának = 57

ircsi 5 kk1:Layout 1

2. ÓRAVÁZLAT Téma: Petőfi Sándor: János vitéz A szövegértés elemei a szövegfeldolgozásban Tananyag: János vitéz 20. rész Az óra típusa: Új ismeretet közlő (az óravázlat két tanórára is tervezhető) Nevelési cél: Olvasóvá nevelés, az irodalmi olvasás legyen érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása. Az egymásra figyelés szerepe a kommunikáció során. Vegye észre társa pozitívumait, és értékelje azokat! Oktatási cél: Bevezetés a verses epikai mű szövegelemzésébe. A műértő olvasás kialakítása. A mese fontossága a valós életben Képzési cél: A hangos, kifejező olvasás gyakorlása. A helyes légzéstechnika kialakítása. A helyes artikuláció kialakítása. A szövegértés fejlesztésének módozatai: tények és köznyelvi szavak jelentésének pontos felidézése, tartalmi összefüggések felismertetése, a logikus gondolkodás fejlesztése. Törekvés a kulturált nyelvi magatartásra. A képzelőerő, a beleélés képességének fejlesztése. Koncentráció a népmesékkel, a zenével Szemléltető eszközök: fólia, zenei hanganyag: Kacsóh Pongrác daljátékából részlet, suba, kucsma, szókártyák Helyszín: Kalmár Zoltán Általános Iskola, Balmazújváros Időpont: 2006. március 8. Tanít: Mihalik Istvánné magyar–orosz szakos általános iskolai tanár

Az óra menete 1. Óra eleji bemelegítő, rávezető, hangulatteremtő percek – egyszerű légzőgyakorlat – légzőgyakorlat mondókával – intonációs gyakorlat (artikuláció, testbeszéd, mimika, hangsúly, hanglejtés) 2. Óra eleji ismétlés feladatlapos megoldással – ráhangolódás Idézzük fel Petőfi Sándor János vitéz c. művének tartalmát az első feladat segítségével! (Munkalap 1. feladat 1–6. csop.) – rövid áttekintés – minták a mű – eddig tanult – részeihez használt szövegértési módozatokból (differenciált feladatmegoldás, zenehallgatás – részlet Kacsóh Pongrác daljátékából, hibás szöveg javítása.) 1. csop.: a mű keletkezési körülményeinek felidézése 2. csop.: Mi a műfaja ennek az alkotásnak? (verses mese – elbeszélő költemény) Melyek az elbeszélő költemény ismertetőjegyei? (verses forma, hosszabb terjedelem, cselekményes, ritmusos) Soroljuk fel az epikus művek cselekményszerkezetének pontjait! (előkészítés, bonyodalom, a cselekmény kibontakozása, tetőpont, megoldás) Mi az előkészítés szerepe? (megismerjük belőle az alaphelyzetet, a helyszínt, az időt, a szereplőket) (fogalommagyarázat, feleletválasztásos módszer, frontális munka) Miért fontos a bonyodalom? Jelenleg mi okozza? (elindítja az eseményeket – szétszéledt a nyáj) 58

ircsi 5 kk1:Layout 1

Idézzük fel ezt a jelenetet! Ügyeljetek a helyes hangképzésre, hangerőre, testtartásra! (dramatizálás, suba, kucsma, pásztorbot) A bonyodalom tehát elindítja a cselekményt, amely majd sok kalandot tartogat. (megkérjük az egyik gyereket, hogy a táblán rakja sorba a kalandoknak megfelelő képeket, majd helyes időrendbe az eseményeket. Táblai szemléltetés, képek, szókártyák, logikai sorrend) Munkalap: 3. és 4. csoport megoldásai A történetben a mesei, a csodás és a valóságos elemeknek egyaránt meghatározó szerepük van. De milyen arányban? (I. Földi kalandok – több valóság II. Mesés kalandok – több mesés elem) Az 5. csoport feladata ezen elemek szétválasztása volt. Olvassuk fel a helyes megoldást! Munkalap: 5. csoport feladata A földi kalandok után beléptünk a mesék birodalmába, amit mindnyájan nagyon szeretünk. Miért? (szóbeli érvelés, indoklás) Ki igazítja el János vitézt a valóság és a mese határmezsgyéjén? (a fazekas, mezsgye szó magyarázata) Különleges foglalkozású-e ez a szereplő? Mivel foglalkozott? (a mindennapi élethez szükséges edényeket készítette agyagból, szemléltetés: korsó, kancsó) Idézzük fel a szavait! Figyeljük meg, mire figyelmezteti hősünket! (dramatikus beszéd) János vitéz mégis ezt az utat választja, és furfanggal le is győzi az óriások csőszét. Egy kicsit szuszszan, de nincs sok ideje. Valakinek mégis szeretné elmesélni ezt a különleges kalandot. SMS-t küld egy huszár bajtársának erről és az előtte álló várható eseményekről. (lényegretörő, távirati stílus, tömörítés, lényegkiemelés, szövegalkotás) Munkalap: 6. csoport feladata 3. Motiváció – célkitűzés Kulcsszerepe lesz a következő fejezetnek, hiszen olyan „varázserőhöz” jut János vitéz, amely segíti őt a győzelemhez vezető úton. De vajon milyen úton? Ne hagyjuk egyedül, kísérjük tovább az úton! Hallgassátok a mesét, és (akár csukott szemmel is) képzeljétek magatok elé a látványt! Megfigyelési szempont: – Milyen élőlényekkel találkozik? – Mekkorák a méretek? (hangok, színek; a képzelőerő fejlesztése) – Állandó „vadászat” hasonlatra, metaforára, megszemélyesítésre vagy számodra új, érthetetlen kifejezésre.

4. Az új anyag feldolgozása – jelentésteremtés Tanári bemutatás – a 20. rész első egységének felolvasása (1–4. versszak) Bemutatás után: Ne nyisd még ki a könyvet! Próbáld megoldani emlékezetből az 1. rész feladatait! (Szómagyarázat minden résznél.) Milyen színű ez az erdő? Miért nem szerepelnek színek? Haladjunk tovább! (Párosító feladat, egyéni munka, szóvillantás. Szómagyarázat: szűr, szablya, mérföld. A feladat javítása, értékelése frontális osztálymunkával. Minden csoport feladata ugyanaz.) A 2. rész felolvasása (5–8. versszak) Most figyeljétek a könyvet, és ceruzával jelöljétek meg azokat a részeket, amelyekben emberi tulajdonságokat fedezhetünk fel! Szükségetek lesz rá a feladatlapon. 59

ircsi 5 kk1:Layout 1

(Munkalap 2. rész feladatainak megoldása. Tanári bemutatás, az aláhúzott részek kiemelése, szómagyarázat: elmélkedés, megugratja.) A 3. rész bemutatása (9–13. rész) (a feladatok megoldása munkalapon) Megfigyelési szempontok: Milyennek képzeled el a palotát? – Milyen hangokat, színeket, szagokat érzékelsz? (világos – jó, sötét – rossz; szómagyarázat: eledelt, fontot, lódította; képzelet fejlesztése, a leírás gyakorlása) A 4. rész – tanulói felolvasás (14–22. rész) (A felolvasás előtt a hangos olvasás értékelésének szempontjai megbeszélésre kerülnek: tempó, folyamatosság, pontosság, írásjelek érzékeltetése, hangsúlyozás, hangerő. A feladatok megoldása közösen. A kifejező olvasás gyakorlása, frontális osztálymunka, kiegészítés, koncentráció, népi bölcsesség.) 5. Összefoglalás – reflektálás Foglaljuk össze a fejezet tartalmát a vázlatpontok időrendi sorrendbe tevésével! A jó győzelme a rossz felett ___ ___ ___ ___

A könnyen emészthető ebéd A legkisebb lett a leghatalmasabb Fekete vár – sötét lelkek A mesebeli erdő és lakói

Vonjuk le a 20. rész tanulságát! A mesében a jó mindig győzedelmeskedik a rossz felett. Egy igazi mesebefejezéssel zárjuk a mai kalandot: Minden jó, ha jó a vége! 6. Az órai munka értékelése Jól éreztem magam, nem jól éreztem magam sarok kijelölése, a tanulók elhelyezkedése a sarkokat összekötő vonalon.

Munkalap l. (Az óra eleji ismétléshez) 1. csoport Olvasd el figyelmesen a szöveget! Húzd alá a hamis állításokat, majd írd le őket kijavítva a vonalra! Petőfi Sándor Debrecenből Pestre vonatozott. Itt hamarosan állást kapott Vahot Imre lapjánál, a Pesti Hírek című irodalmi folyóiratnál. 1845-ben megírta a János vitéz című verses regényt. Először csak a földi kalandokról szóló rész született meg, mindössze tíz nap kellett a megírásához. Javítás: …… 2. csoport A János vitéz műfaja elbeszélő költemény, más néven verses mese. Igazak-e erre a műfajra a következő megállapítások? Jelöld x jellel!

ircsi 5 kk1:Layout 1

prózában íródott van ritmusa nincs benne esemény hosszúak a sorok versben íródott rövidek a sorok hosszabb a terjedelme cselekménye van 3. csoport Képek időrendi sorrendbe állítása. (A tanulók rajzait tesszük a történet időrendjét követve sorrendbe.) 4. csoport Állítsd sorrendbe számozással az eseményeket! … A fiú beáll a huszárok közé. … Vihar támadt a tengeren.

… Jancsi vitézzé válik. … Jancsi megmenti a királylányt. … Jancsi felgyújtja a zsiványtanyát.

5. csoport Valóságos vagy mesés elem? Tegyél x jelzést a megfelelő helyre! Valóságos

falusi élet Jancsit elkergeti a gazda felhőből isznak a huszárok a haragos gazda az árvák szerelme csillagok közt járnak a lovak váratlan fordulat óriások Találtál-e olyan elemet, amely helyzettől függően valóságos és mesés is lehet? Indokold a választásodat! 6. csoport Legyőzted a csőszt. Egy kicsit szusszansz, de nincs sok időd. Küldj SMS-t egy huszár bajtársodnak erről és az előtted álló eseményekről! Ne feledd, kevés az időd! (Segítségedre lehetnek a következő kifejezések: sötét erdő, híd, óriások földje, csősz, kard, tovább, kíváncsiság, félelem, barátod.)

ircsi 5 kk1:Layout 1

Munkalap 2. (Feladatok az új anyag feldolgozásához) 1. rész – Kösd össze a megfelelőket! a fák levele ökrök gyanánt elkelnének a szúnyogok felhőnek vélte a varjúk szűrnek elég volna fele – Nevezd meg pontosan a helyet, ahol járunk! (Minden feladatnál felhívjuk a figyelmet az ismeretlen szavak magyarázatára.) 2. rész – Mely sorokban szól hozzánk legközvetlenebbül a költő? Idézd! – Karikázd be azokat a tulajdonságokat, amelyek Jánost jellemezték Óriásországban! erős, bánatos, fáradt, kíváncsi – Mondd másképpen: majd megugratják! – Mi zárta el hősünk útját? 3. rész – Húzd alá az odaillő szót! A király tréfásan/fenyegetően kínálta Jancsit. Jancsi magatartása ijedtséget/furfangosságot tükrözött. – Cseréld a szövegnek megfelelően a mondat szavait! A királynő és két fia reggelizett a palota kertjében. 4. rész – Fejezd be a szólást! Többet ésszel, … – Indokold meg, miért illik ehhez a fejezethez! – A méretek óriásiak. Jánosnak mégsem okoz problémát a tárgyak közül kettőnek a használata. Melyek ezek?

3. ÓRAVÁZLAT Témakör: A Biblia Tananyag: A Biblia, az Ó- és Újszövetség Didaktikai feladat: Részösszefoglalás, rendszerezés, korrekciók Nevelési feladat: Szeresd felebarátodat, mint magadat! Módszerek: írásbeli és szóbeli kommunikációs technikák, drámajátékok Helyszín: Benedek Elek Általános Iskola, Alsózsolca Időpont: 2005/2006-os tanév Tanít: Farkas Ferencné közoktatási szakértő, drámatanár

Az óra menete 1. Zenehallgatás – hangulatteremtés: megzenésített zsoltárok vagy más orgonamuzsika 2. Csoportalakítás: 4 munkacsoport alakítása rokonszenv alapján. (1 csoport 4-5 fő. Természetesen az osztály létszámától függően változhat a csoportok kialakításának módja.) 3. Célkitűzés: A zene szárnyán több mint 2000 évet repültünk vissza, a Biblia korába. A tanult ismeretek és az olvasott történetek segítségével játékos kalandokban lesz részünk ezen az órán. 62

ircsi 5 kk1:Layout 1

4. Szóvivő választása: a csoportok válasszanak maguknak egy szóvivőt, aki a feladatmegoldásokat az idő letelte után ismerteti velünk! A feladatok ellenőrzésében mindenki részt vesz. A/1 csoport – vetélkedő (melléklet) B/1 csoport – összekeveredett adatok (melléklet) C/1 csoport – reklámok (melléklet) D/1 csoport – filmforgatás (melléklet) A csoportmegoldások értékelése. 5. Frontális osztálymunka I. Keresd a párokat! (leírás a mellékletben) 6. Frontális osztálymunka II. Kavargó gondolatok – felolvasás A nevelési cél hangsúlyozása 7. Csoportmunka A/2 – napló (melléklet) B/2 – restaurálás (melléklet) C/2 – képregény (melléklet) D/2 – képzelt riport (melléklet) A feladatmegoldások megbeszélése, kiegészítése 8. Frontális osztálymunka III. vagy az A/1 óra eleji vetélkedője, vagy találós kérdések (melléklet) 9. A csoportok tevékenységének értékelése, a kiemelkedő teljesítmények jutalmazása

MELLÉKLETEK A/1 csoport – VETÉLKEDŐ Az Apáczai Kiadó vetélkedőt hirdetett 5. osztályosoknak. Témája a Biblia. Ti annak a munkacsoportnak a tagjai vagytok, amelyik ezen a témán dolgozik. a) Állítsatok össze hat kérdést ebben a témában! b) Ha a kérdések konkrét bibliai hősökről is szólnak, nevezzétek meg azokat a történeteket, amelyeket a felkészüléshez elolvasásra javasoltok! c) Az óra végén kipróbáljuk a kérdéseket, azaz „főpróbát” tartunk társaitok segítségével. Tervezzétek meg, melyik kérdést ki teszi fel, melyik választ ki bírálja el ekkor! B/1 csoport – ÖSSZEKEVEREDETT ADATOK A számítógép ördöge huncutkodott. A fogalmak mellé nem a helyes meghatározás került. Segítsetek! A megfelelő javítást a jelölések cseréjével érhetitek el a leggyorsabban. 1. Ószövetség: 1. görög nyelven írták. Jézus születése után keletkezett. 2. Újszövetség: 2. Héber/arámi nyelven íródott, Krisztus születése előtt több mint 1000 évvel keletkezett. 3. Mózes: 3. Messiás 4. Jézus Krisztus: 4. a zsidó vallás megalapítja 5. Példabeszédek: 5. lírai költemények 6. Zsoltárok: 6. bölcs tanítások 7. Biblia: 7. híres személyiségek mondása, állandósult szókapcsolat 8. Szállóige: 8. Könyvek Könyve, Szentírás C/1 csoport – REKLÁMOK A játékban minden lehetséges! „Időgépünk”, azaz a fantáziánk összemixeli a jelenkort a Biblia korával. Olvassátok el az alábbi képzelt reklámokat, s írjátok mellé, melyik bibliai történethez illenének. (Ti is próbáljatok meg hasonlót alkotni!) 63

ircsi 5 kk1:Layout 1

1. Legyen előrelátó! Iratkozzon be hajóépítő tanfolyamunkra! Szerszámot, faanyagot biztosítunk. 2. Mélybúvártanfolyam indul! Túlélési esélyeit megnövelheti, ha beiratkozik! 3. Megnyitottam sérült, gondozásra szoruló emberek számára alapított szeretetotthonomat. Csekély térítés ellenében sebeket kötözök, beteget ápolok. 4. Vegye igénybe őrző-védő szolgálatunkat! Hosszabb útra is elkísérjük, testi épségét garantáljuk. D/1 csoport – FILMFORGATÁS A Biblia a filmesek kedvenc témája. Most az irgalmas szamaritánus került sorra. A jelenetek forgatásához a következő vázlat született. 1. Verés 2. Jézus találkozása az érdeklődő törvénytudóval (Keretjáték) 3. A megvert jeruzsálemi ember és a pap találkozása 4. A fogadóban: pénz a további gondoskodásért 5. A levita 6. A sebek ápolása borral, olajjal 7. Tanulság: „Menj, és tégy te is hasonlóképpen!” A sorrend nem megfelelő, tedd időrendbe a jeleneteket! I. Frontális feladat: KERESD A PÁROKAT! Minden csoport benevez két ügyesen mozgó jelöltet a játékra. (4 x 2 fő) Kellékek: 8 db rajzlap, filctoll, biztostű. Előre elkészítjük a rajzlapra a felírásokat vastag filccel: ÁDÁM, ÉVA, DÁVID, GÓLIÁT, KÁIN, ÁBEL, JÓZSEF, MÁRIA. Mindegyik rajzlapba beletűzünk 1 db biztosítótűt. A játszó párokat kisorsoljuk. Ez akkor szerencsés, ha hasonló alkatú, erejű, magasságú párokat tudunk alkotni. A párok szembefordulnak. Minden tanuló hátára egy név kerül. Tapsra kezdődik a viadal: a versenyző fél lábon ugrálva próbálja leolvasni társa hátáról a nevet. Szabályok: lábat váltogatni lehet, kézzel egymáshoz érni nem szabad, lökdösődni tilos. Az osztály az ellenőr, az győz, aki a küzdők közül először helyesen bekiabálja a másik bibliai nevét. Ha a játékra csak kevés időt tudunk szánni, akkor csak egy személyt hagyunk győzni. Ha kicsit többet, akkor megvárunk mindenkit, és párba állítjuk a játékosokat: Ádám-Éva, Dávid-Góliát, Káin-Ábel, MáriaJózsef. Az utóbbi esetben néhány mondattal foglaljuk össze a páros történetét. II. Frontális feladat: KAVARGÓ GONDOLATOK Képzeletbeli távcsövünkön benézünk abba a fogadóba, ahová az irgalmas szamaritánus lefektette a gyengélkedőt. Ő éppen ébredezik. Figyeljetek csak, most megszólal: – Ó, de sajog a fejem! Hol vagyok? (tanári szerepbelépés) Folytassátok a hangos gondolkodást tovább! Írjatok a füzetbe 5-6 ilyen kavargó gondolatot! Ügyeljetek arra, hogy ki ne essetek a szerepből! (Önálló munka: 4-5 perc, majd közös ellenőrzés, a nevelési cél kidomborítása.) A/2 csoport – NAPLÓ Írjatok rövid, 6-8 mondatos naplórészletet arról, amikor valaki veletek jót tett, vagy ti jót cselekedtetek valakivel! (Önálló munka: 4-5 perc, felolvasás, értékelés.) B/2 csoport – RESTAURÁLÁS A következő szöveget egy régi padláson találták. Itt-ott megrágták az egerek. Ti egy múzeum munkatársai vagytok, s a helyreállításban/restaurálásban kell segítenetek. Pótoljátok a hiányzó részeket! „Noé épített egy …………………….. . Ezen menekült a …………………….. elől. Az eső …….. napig ömlött a földre. A bárkán minden állatból …….. tartózkodott. A vízözön miatt minden elpusztult, ami a 64

ircsi 5 kk1:Layout 1

szárazföldön rekedt. A víz 150 nap után húzódott vissza. A bárka megállt az ……………………….. hegyén. A ……………. friss olajággal csőrében tért vissza a ……………………… . Ebből tudta meg ……………………, hogy a víz eltűnt a földről.” C/2 csoport – KÉPREGÉNY Készítsetek a teremtéstörténetről képregényt óvodásoknak! A hét nap hét kép legyen, s képregényhez illően a szöveg csak egy-egy mondat, s illeszkedjen a képhez! Szervezzétek meg, ki melyik elemet rajzolja, és ki írja a tömör képaláírást! D/2 csoport – KÉPZELT RIPORT Játékos időgépetekkel riporter képében repültök vissza a Biblia korába. Válasszatok ki egy ismert részletet, s a szereplővel készítsetek riportot! (Pl.: Ádám, Noé stb.) A riportot a felkészülés után jelenítsétek meg!

III. Frontális osztálymunka Találós kérdések a Biblia ihletésében. (Forrás: Füleden be, szádon ki. Szerkesztette: Miklya Zsolt. Parakletos Kiadó, 2003.) 1. Isten tízet vésett kőbe, S mikor Jézust megkérdezték, Melyik a legnagyobb, Kettő lett belőle. Mi az? (A parancsolatok)

3. Ácsmester volt. Isten fiát is annak nevelte. Csak sejtette, hogy Istennek Más vele a terve. Ki ő? (József)

2. Árka van, és mégis úszik Ajtaja bezárva, Benne ember, sok-sok állat Menekvését várja. Mi az? (Bárka)

4. Türelmes, jóságos, Nem gerjed haragra, Nem fuvalkodik fel, Nem vágyik haszonra, Mégis soha el nem múlik, Nem szorul panaszra. Mi az? (A szeretet)

4. ÓRAVÁZLAT (részlet) Ezt a táblázatos formát a tündérmesék és a János vitéz összehasonlítására ajánljuk. Beírtunk néhány példát, melyek természetesen kiegészíthetők, cserélhetők. TÜNDÉRMESÉK

JÁNOS VITÉZ KEZDÉS

Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl.

„Tüzesen süt le a nyári nap sugára Az ég tetejéről a juhászbojtárra.” A HŐS

Kukoricza Jancsi → János vitéz 65

ircsi 5 kk1:Layout 1

ÚTNAK INDÍTÓ GOND lánykeresés, sötétség, valaminek a hiánya

A nyáj fele elveszett. → Jancsit elkergeti otthonról a nevelőapja.

PRÓBATÉTELEK, KALANDOK sárkányok legyőzése

pénz, királylány, rang csábítása; az óriáskirály, a boszorkányok, a 3 medve, a 3 oroszlán és a sárkánykígyó legyőzése CSODÁK, ÁTVÁLTOZÁSOK

A hollókból lányok lettek.

segítő síp, élet vize, a rózsa Iluskává változott HELYSZÍNEK

aranymező, aranyerdő, Óperenciás-tenger

falu vége, patak partja, puszta, erdő, mesetérkép, Óriásország, sötétség országa, Óperenciás-tenger, Tündérország SZEREPLŐK

Iluska, mostoha, gazda, zsiványok, huszárok, a francia király és a lánya, fazekas, óriások, boszorkányok, halász, tündérek SZÁMOK

3, 7, 12, 77, 99, 100

1, 2, 3, 6, 12 ZÁRÁS

Még most is élnek, ha meg nem haltak.

„Mai napig János vitéz őkegyelme Szép Tündérországnak boldog fejedelme.”

ircsi 5 kk1:Layout 1

BEVEZETŐ GONDOLATOK . 3 A KERETTANTERV, A TANKÖNYV ÉS A MUNKAFÜZET . 4 AZ 5. ÉVFOLYAMOS IRODALOM TANESZKÖZÖK SZERKEZETE, FELÉPÍTÉSE, MÓDSZERTANI JAVASLATOK . 8 TANMENETJAVASLATOK . 13 NÉHÁNY GONDOLAT A SZÉPIRODALMI SZÖVEGEK FELDOLGOZÁSÁRÓL . 33 A KOOPERATÍV MÓDSZEREKRŐL . 37 A HANGOS OLVASÁS ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI. 37 MEGOLDÓKULCSOK . 38 ÓRAVÁZLATOK . 53