Jgenerációs tankönyvek

A kipróbálás folyamata és eszközei

#új generációs tankönyv

Busásan megfizették az Orbán Viktort tankönyvbe foglaló írókat

Szakértői vélemény szerint kiugróan magas összegért dolgoztak a nyolcadikos állami történelemkönyven a szerzők.

Minden kísérleti tankönyv elkészült a tanévkezdésig

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet minden évfolyamra elkészítette az új kísérleti tankönyveket, valamint az első, ötödik és kilencedik évfolyamnak megjelentek az új generációs tankönyvek – mondta sz intézet főigazgatója szombaton az M1-en.

Ezekből a tárgyakból már szeptembertől állami tankönyvek lesznek

Szeptembertől már az “új generációs” tankönyvekből tanulhatnak azoknak az iskoláknak a diákjai, amelyek részt vesznek az új kiadványok kipróbálásában. A tankönyvfejlesztést és kiadást a 2014/2015-ös tanévtől az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) koordinálja.

Érettségi-felvételi Eduline 2022. október. 03. 06:37

Több tízezer felvételiző jár jól a kötelező emelt szintű érettségi törlésével, csak néhány szakon nem lesz enyhítés

2024-ben teljesen átalakul a felvételi pontszámítási rendszere, sőt már 2023-ban is változnak a szabályok: nem minden szakhoz kell majd emelt szintű érettségi. Az egyetemek és főiskolák elkezdték nyilvánosságra hozni, pontosan milyen képzéseken lazítanak az elvárásokon. Már most látszik: több tízezer diák kap felmentést a nehezebb érettségi alól.

Újgenerációs tankönyvek

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet kívül-belül megújult tankönyveinek vizuális világa

Az OFI 2016. április 5–8. között kiállítást szervez Újgenerációs tankönyvek – Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet kívül-belül megújult tankönyveinek vizuális világa címmel.

A kiállítás célja bemutatni az OFI által kiadott újgenerációs tankönyvek vizuális világát. A borítótervek és a belső grafikák által a kiállítás körképet nyújt az oktatásban megjelenő vizualitásról: hogyan teszi a tananyagot befogadhatóbbá a tanulók számára, milyen egy „színes és szerethető” tankönyv.

Kísérőrendezvényeként április 5–7. között délutánonként az általános iskolás és a középiskolás korosztály részére kreatív foglalkozásokat és workshopokat szervezünk, melyekre 8-10 fős tanulócsoportok jelentkezését várjunk.

A kiállítás megnyitójának időpontja: 2016. április 5. 11:00–13:00

A kiállítás megnyitóján való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A regisztrációhoz kérjük, kattintson IDE.
A diákprogramokon való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A regisztrációhoz kérjük, kattintson IDE.

A kiállítás ingyenesen látogatható a galéria nyitvatartási idejében 2016. április 5–8. között, regisztrációhoz nem kötött.

J generációs tankönyvek

Tisztelt Tankönyvfelelősök!
Kedves Pedagógus Kollégák!

A Nat felmenő rendszerben történő bevezetése, valamint a hozzá kapcsolódó új kerettantervek szerinti átdolgozások a 2022/23-as tanév tankönyvrendelésénél az 1-2-3., az 5-6-7. és a 9-10-11. évfolyam tankönyveit érintik. A tankönyvjegyzékre felkerültek a 2022. szeptemberében belépő 3., 7., 11. évfolyamokhoz kapcsolódó, átdolgozott tankönyvek, és ezek PDF formátumban is megtekinthetők a Tankönyvkatalóguson. Az új fejlesztésű tankönyvekhez tartozó rendelési tájékoztatókat az alábbi listából választhatják ki:

Általános iskola – alsó tagozat	Általános iskola – felső tagozat	Középiskola
Digitális kultúra	Biológia	Biológia
Ének	Digitális kultúra	Digitális kultúra
Etika	Dráma és színház	Dráma és színház
Környzetismeret	Ének	Ének
Magyar nyelv és irodalom	Etika	Fizika
Matematika	Fizika	Földrajz
Technika és tervezés	Földrajz	Irodalom
Vizuális kultúra	Hon- és népismeret	Kémia
Irodalom	Magyar nyelv
Kémia	Matematika
Magyar nyelv	Mozgóképkultúra és médiaismeret
Matematika	Történelem
Technika és tervezés	Vizuális kultúra
Természettudomány
Történelem
Vizuális kultúra

Az állami kiadó tankönyvjegyzéken közzétett kiadványait itt találják, az átdolgozott könyvek korábbi és új kiadói kódjai is megtekinthetők a listában. Az új kiadói kódok betű és számjelei egyértelműen utalnak arra a tantárgyra és évfolyamra, amelyekhez a tankönyv használható (Pl. OH-DIG05TA = Digitális kultúra, 5. évfolyam). A kód végén található „A” illetve „B” jelölés két sorozatra utal: az „A” sorozat a korábbi újgenerációs (FI) tankönyvek átdolgozása, a „B” sorozat pedig a korábbi AP és NT könyvekből készült fejlesztés.

• Tankönyvjegyzéken szerepel.
• Tankönyvjegyzéken nem szerepel.
• Tankönyvjegyzéken nem szereplő online tananyag

A biológia emelt szintű oktatásához már elérhető az OH-BIO1112E kódú online tankönyv, amely egyelőre papír alapon még nem rendelhető, de tankönyvi engedéllyel rendelkezik.

Az új tankönyvjegyzékről nem lehet már megrendelni egyes kiadványokhoz a korábban optikai adathordozókon (CD, DVD) kiadott hang- és képanyagokat. Ezeket a digitális tartalmakat – főként az idegen nyelvi tankönyvek kiegészítőiként – online, letölthető formában tesszük elérhetővé a kapcsolódó tankönyv mellett.

A sajátos nevelési igényű tanulók számára fejlesztett néhány speciális taneszköz nem került fel a tankönyvjegyzékre, így ezek rendelésére a KELLO felületén van lehetőség az alább elérhető tankönyvrendelési tájékoztató útmutatása alapján (fejlesztő eszközök rendelése).

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy ingyenes pedagógus példányokat a KELLO-n keresztül csak az alaprendelés és az alaprendelés módosításának időszakában tudnak igényelni. A KELLO tankönyvrendelési tájékoztatóját itt olvashatják.

MEGRENDELÉS:
Az Oktatási Hivatal által kiadott tankönyveket a Könyvtárellátónál vásárolhatják meg:
KELLO TANKÖNYVCENTRUM
Cím: 1085 Budapest, József Krt. 63.
Nyitvatartás: hétfőtől péntekig 10-18 óráig
Könyvesbolt telefonszáma: +36-1-237-6989
Online rendelés: www.kello.hu

A tankönyvekkel kapcsolatos kizárólag szakmai információk érdekében keresse ügyfélszolgálatunkat:
Telefon: (+36) 1-460-1873
Mobil: (+36) 30-500-8147
E-mail: tankonyv@oh.gov.hu.

Oktatási Hivatal

1074 Budapest, Rákóczi út 70-72.
Hétfőtől péntekig 9:00 – 16:00
Tel.: (+36) 1-460-1873
Tel.: (+36) 30-500-8147
tankonyv@oh.gov.hu

Vásárlás

KELLO TANKÖNYVCENTRUM
1085 Budapest, József Krt. 63.
Tel.: (+36-1) 237-6989
kello.hu

„Új generáció” a tankönyvek életében

„A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztése” (EFOP-3.2.2-VEKOP/15-2016-00001) című projekt egyik fontos fejlesztési célja a kísérleti tankönyvfejlesztési program befejezése, az újgenerációs tankönyvek létrehozása volt. A kipróbálás és az átdolgozás folyamatának részleteiről, illetve a jövőben várható további fejlesztésekről kérdeztük Kerber Zoltánt, a projekt 1-es alprojektjének vezetőjét.

Kezdjük egy kis fogalommagyarázattal. Miben különböznek egymástól a kísérleti és az újgenerációs tankönyvek?

Egy 2014-ben megjelent EMMI-rendelet vezette be a kísérleti tankönyv fogalmát. Ezek a tankönyvek a miniszter kezdeményezésére, a kísérleti tankönyvi program keretében készültek el, és a Nemzeti Tankönyvtanács jóváhagyása után a miniszter nyilvánította őket kísérleti tankönyvvé. A rendelet a kipróbálás feltételeit és körülményeit is meghatározta, és részletesen szabályozta. A kísérleti tankönyvek egy hároméves fejlesztési folyamaton mentek keresztül, ez tartalmazta a kísérleti tankönyv elkészítését (első év), majd a tankönyv gyakorló tanárok segítségével történő kipróbálását (második év), végül a tanítási tapasztalatok alapján a tankönyvek korrigálását, véglegesítését (harmadik év). A véglegesített és az Oktatási Hivatal szokásos, tankönyvekre vonatkozó akkreditációs folyamatán áteső tankönyvekből lettek végül az újgenerációs tankönyvek, így kerülhettek fel a tankönyvlistára. Ezzel kapcsolatban az elmúlt időszakban több félreértés is volt. Fontos hangsúlyozni, hogy a tankönyvfejlesztési programban készült tankönyvek ugyanazon a szakmai minősítő eljáráson mentek át, mint az összes többi tankönyv, annyival kiegészülve, hogy ezek a tankönyvek a gyakorlati kipróbálás tapasztalatainak beépítését is tartalmazzák már. Címlapjukon olvasható az „Újgenerációs tankönyv” megjelölés, ez jelzi, hogy az adott kiadvány a tankönyvfejlesztési programban készült könyvek közé tartozik. A kipróbálás tapasztalatai alapján ezek a tankönyvek rengeteget változtak, javultak, a szerzők és szerkesztők figyelembe vették a pedagógusok kéréseit, javaslatait. Az újgenerációs, átdolgozott tankönyvekről is megkérdeztük a kipróbálásban részt vevő pedagógusokat, hogy mennyire látják megvalósulni bennük korábbi javaslataikat. Válaszaik zömükben arról szóltak, hogy örömmel vették, hogy javaslataik beépültek a tankönyvekbe. Kivétel nélkül úgy látták, hogy a véglegesített tankönyvek jobbak lettek, úgy érezték, ők maguk is részesévé váltak a fejlesztési folyamatnak.

Az elmúlt években milyen fejlesztések történtek?

A tankönyvfejlesztési program 2014-től 2018-ig tartott, ez idő alatt a közismereti tárgyak nagy részében az 1. évfolyamtól a 12. évfolyamig elkészültek a kísérleti, majd az átdolgozott, újgenerációs tankönyvek is. A fejlesztés főként „A Nemzeti alaptantervhez illeszkedő tankönyv, taneszköz és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése” (TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001) című projekt keretében zajlott, de a kísérleti tankönyvfejlesztési program tavaly végül az EFOP-3.2.2 projekt keretében zárult. A fejlesztést azonban megelőzte egy részletes szakmai koncepció elkészítése (szerzője a program akkori szakmai vezetője, Kojanitz László volt), és 2013-ban készült egy „próba”-kísérleti tankönyv, ha lehet ezt a furcsa szóösszetételt használni. Ez a 9. évfolyamnak szóló szakiskolai közismereti tankönyv volt, melyet ugyanilyen pilotjelleggel ki is próbáltunk. Ezzel az volt a célunk, hogy kialakítsuk és kipróbáljuk azokat a kutatási eszközöket, melyekkel a tankönyvek tanítási és tanulási tapasztalatai rögzíthetők, kutathatók. E tapasztalatok alapján dolgoztuk ki a kipróbálás eszközrendszerét, melyet a teljes tankönyvfejlesztési program során eredményesen használtunk. A négy év alatt 76 kísérleti tankönyvet fejlesztettünk és próbáltunk ki a hozzájuk kapcsolódó munkafüzetekkel együtt. A szerkesztők és a szerzők mellett összesen 1800 kipróbáló pedagógus vett részt a munkában.

Hogyan történt a kipróbálás? Milyen visszajelzéseket adtak a pedagógusok?

Már egy korábbi, 2013-as kutatásban is arra kerestük a választ, hogy milyen változtatásokra lenne szükség a tankönyvek minőségének javításához. A kutatás részeként összegyűjtöttük a tankönyvkiadókban dolgozó szerkesztők és a tankönyvi akkreditációt végző szakértők véleményét is. A válaszadók leginkább a tankönyvek beválásvizsgálatát és a gyakorló pedagógusok tankönyvfejlesztésekbe történő bevonását ítélték szükségesnek ahhoz, hogy érdemi javulás álljon be a tankönyvek taníthatóságában és tanulhatóságában. Ez a kipróbálási folyamat valójában egy csökkentett hatókörű beválásvizsgálat volt, a tankönyvek taníthatóságát és tanulhatóságát vizsgálta elsősorban a tankönyveket tanító pedagógusok szemszögéből. A kipróbálás legfontosabb célja az volt, hogy a kísérleti tankönyvek fejlesztésébe beépüljenek a tanárok és diákok tapasztalatai. A kipróbálás céljainak leginkább e két célcsoport megkérdezése felel meg, hiszen a tankönyv használhatóságának egyik eleméről, a taníthatóságról a tanárok, másik eleméről, a tanulhatóságról a diákok tudnak leginkább beszámolni, ők az elsődleges érintettek. A tanárok – visszajelzéseik révén – aktív részesei lehettek a fejlesztési folyamatnak: nemcsak értékeltek, hanem fejlesztési javaslatokat is tettek. A javaslatok értékelésével, felhasználásával, a tankönyvekbe való beépítésével zárult le egy-egy tankönyv fejlesztése. A kipróbálás során kvalitatív (kérdőívek) és kvantitatív (munkanaplók, interjúk) eszközökkel történt a pedagógusok és diákok véleményének összegyűjtése, feldolgozása.

A munkanapló vezetése volt a kipróbálást vállaló pedagógusok legfontosabb és legtöbb munkát igénylő, a tanítás folyamatához kapcsolódó, rendszeresen végzendő feladata. A tankönyvek tanításának tapasztalatait leckénként rögzítették egy elektronikus felületen. Összességében ez a kipróbálási eszköz a legalkalmasabb arra, hogy a tankönyv részletes, szövegszerű javítását, fejlesztését a tankönyv szerzői el tudják végezni, hiszen egyrészt a pedagógusoknak sokoldalú értékelésre ad lehetőséget, másrészt a szerzőknek a legközvetlenebb, legrészletesebb adatforrást nyújtja.

A tankönyv kipróbálását végző pedagógusok egyéni véleményének összesítésére adott alkalmat a csoportos interjú, ahol élőszóban is ki tudták fejteni a véleményüket a tankönyvekről: a tankönyvhasználat, az együttműködés, a módszertan, eredményesség szempontjai szerint. A pedagógusok részletesebben beszámolhattak a tapasztalataikról, illetve egymás véleményére is reagálhattak. Egy-egy tankönyvhöz tartozó interjún általában 10-12 kipróbáló tanár vett részt.

A diákokkal is készítettünk fókuszcsoportos interjúkat, ezek segítségével képet kaphattunk arról, hogy ők hogyan fogadták a kísérleti tankönyveket: mennyire tetszettek nekik, mennyire motiválták, érdekelték őket, mennyire tudtak jól tanulni belőlük.

A tanév végén kérdőívet töltöttek ki a pedagógusok. Erre azért volt szükség, hogy általános értékelést kaphassunk a pedagógustól arról, hogyan ítélte meg az általa egy tanéven keresztül tanított kísérleti tankönyvet. A kérdőív arra is rákérdezett, hogy a tankönyvek koncepciójának legfontosabb elemeivel kapcsolatban mit gondolnak a tanárok: meglátásuk szerint mennyire valósultak meg ezek az elvek. A tankönyvi minőség különböző elemeinek részletes értékelésével lehetősége volt a pedagógusnak arra, hogy véleményezze a tankönyvet egy tanévi tanítás után. Végül a kérdőív arra vonatkozó kérdéseket is tartalmazott, hogy a tankönyvek használatának hatására hogyan változott meg a pedagógus tanítási szemlélete és gyakorlata, illetve hogy a pedagógus milyen változásokat figyelt meg a tanulók motiváltságában, tanulási szokásaiban és eredményességében. A kérdőíveket a kísérleti tankönyveket használó, de az OFI-val szerződéses kapcsolatban nem álló tanárok anonim módon, míg a kipróbálásban részt vevő, szerződéses tanárok névvel töltötték ki, mert így lehetett összevetni az eredményeket a többi, kvalitatív eszköz segítségével kapott információval.

A kipróbálás folyamata és eszközei

Ezt követően a beérkezett vélemények alapján hogyan történt meg a tankönyvek átdolgozása?

A szerkesztők nagyon sokféle összegzést kaptak a kísérleti tankönyvek kipróbálásának tapasztalatairól, különböző összegző jelentések formájában. Minden tankönyvről készült egy vezetői összefoglaló is, mely a legfontosabb kutatási eredményeket összegezte röviden. De a szerkesztőknek lehetőségük volt a munkanaplók tanulmányozására is, amelyekben a pedagógusok összes megjegyzését, véleményét nyomon tudták követni. A sok információ összegzése után a főszerkesztők és szerkesztők elkészítették a tankönyv átdolgozásának koncepcióját, feltárták azokat a területeket, ahol a legtöbb kritika érte a tankönyvet. Ennek alapján kezdték meg az átdolgozást, módosítást. A kritikák mellett az is nagyon fontos volt, hogy mit támogattak, dicsértek a pedagógusok, mert ez is fontos információkkal szolgált a többi tankönyv fejlesztéséhez. Nyilván nagyon sok ellentmondó vélemény is volt a pedagógusok meglátásai között, sokszor ugyanazt a tankönyvi elemet egyes pedagógusok támogatták, mások ellenezték. Alapelv volt, hogy minden elvárásnak nem lehet egyszerre megfelelni. Fontos igazodási pont volt a tankönyvfejlesztési koncepció, ezeket az elveket minden esetben követték a szerkesztők, és a módosítások során mindig az egész tankönyvet vették figyelembe.

Az újgenerációs tankönyvek egy nagyszabású vizuális megújuláson is átestek. Mit jelent ez pontosan?

A tankönyvek egyik fontos jellemzője, hogy megjelenésük sokkal vonzóbb, színesebb, figyelemfelkeltőbb lett, próbál alkalmazkodni a korosztály igényeihez, illetve a digitális világban a diákok által megszokott erős vizuális ingerekhez. Sokkal erősebben épít a képekre, ábrákra, infografikákra, ugyanakkor fontos szempont volt, hogy ezek az eszközök ne illusztrációk legyenek, hanem minden esetben a tanulási folyamat aktív részei. A különböző funkciójú egységek vizuálisan is különüljenek el egymástól, mind a tanulót, mind a pedagógust egységes jelrendszer segítse a tankönyv használatában. Egyébként ez volt az az elem, amelyet szinte kivétel nélkül minden tankönyv esetében dicsértek a kipróbáló pedagógusok.

Mik a legfőbb előnyeik az újgenerációs tankönyveknek?

A legfontosabb, hogy a tankönyvek megbízható és korszerű ismereteket tartalmaznak, de fontos szempont volt az is, hogy az ismeretek milyen arányban és módszertani igénnyel kerülnek a szövegbe. Az információk mennyisége nem túlzó: a szerzők kerülik az idegen szavak indokolatlan használatát, a szövegek nehézsége és mennyisége az adott korosztályhoz van igazítva. A tankönyvek igyekeznek felkelteni a tanulók érdeklődését a különböző témák iránt, gondolkodásra és önálló tanulásra ösztönözik őket. Elősegítik, hogy hatékony tanulási stratégiákat sajátítsanak el, vagyis megtanuljanak tanulni, és e stratégiák alkalmazásához megfelelő módszereket is adnak. Előremutató, hogy ezek a tankönyvek kapcsolatot teremtenek az iskolai tananyag és a mindennapi életben tapasztalt jelenségek és problémák között. Segítenek a tanulás folyamatába beépíteni a gyerekek saját tapasztalatait, élményeit. A tankönyvek feladatai, problémafelvetései arra ösztönzik a tanulókat, hogy az új ismeretek megszerzése során aktív szerephez jussanak, cselekvően vegyenek részt a tanulásban. A különböző ismeretforrások együttes használatát is lehetővé teszik, sőt ösztönzik. Felkészítenek az internet használatára, a kritikus olvasásra. Ez a tanulás során a 21. században nagyon fontos szempont. Másrészt ezek a tankönyvek a pedagógusokat is segítik abban, hogy személyre szabottan tudják a tanulást támogatni. Nyelvezetükben, képi világukban igazodnak az adott korosztályhoz, figyelembe veszik a fejlődéslélektani sajátosságaikat. Nincsenek túlzsúfolva, átlátható struktúrájú, színes, érdekes tankönyvek. Természetesen van köztük különbség az egyes tantárgyak eltérő jellegéből adódóan, de az általános elveket minden esetben követték a fejlesztők.

Mit lehet tudni a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók számára készülő tankönyvek fejlesztéséről, és milyen további fejlesztések várhatóak még a közeljövőben?

Címke: tankönyv

A hazai földrajztankönyvek fejlődése és használata

A tanulmány a magyarországi földrajztankönyvek időbeli változásának történeti áttekintésével tiszteleg a Magyar Földrajzi Társaság 150. évfordulója előtt, hiszen számos tankönyvszerzőnek jelentős szerepe volt és van a Társaság életében.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos alapismeretek tanításának vizsgálata

A tanulmány a tanulók éghajlatváltozással kapcsolatos tudására irányuló mérési eredményeket mutatja be, összekapcsolva azokat a főbb 5-10. osztályos tankönyvek elemzésével.

A természet- és a társadalomföldrajzos gondolkodás komplex fejlesztési lehetőségei

A tanulmány vizsgálja a természetföldrajzos és a társadalomföldrajzos gondolkodás különbségeit, valamint vizsgálja a 9. osztályos tankönyvben a kétféle gondolkodásmód összekapcsolását.

Átdolgozott tankönyvek

Megjelentek a módosított tanterveknek megfelelő átdolgozott 9. osztályos földrajz- és az 5. osztályos természettudomány tankönyvek.

A tankönyvellátás alakulása az elmúlt 8 évben

A tankönyvellátás jelentős átalakuláson ment keresztül. Az állami kiadók megerősödtek, a kis- és középvállalkozású magánkiadók nagy része megszűnt.

Függelék az újgenerációs földrajz tankönyvekhez

A 2018-19. tanévtől kezdődően 7–10. évfolyamon is újgenerációs földrajz tankönyvekből tanulhatnak a tanulók. Ezek elérhetők és letölthetők a http://tankonyvkatalogus.hu honlapról. Ezekhez elkészült a Függelék is, amely adatsorokat, tematikus térképeket és diagramokat tartalmaz, bőséges információforrásként a tanulók gondolkodási és elemzési készségének fejlesztéséhez.

Megjelent az újgenerációs hetedik osztályos tankönyvhöz készült tanári kézikönyv

MOLNÁRNÉ KÖVÉR IBOLYA Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium monarneki@gmail.com Ez a cikk a GeoMetodika folyóirat 2018. évi 1. számában (2. évf. 1. szám) jelent meg. A GeoMetodika folyóirat összes megjelent számát itt találja. Az újgenerációs tankönyvcsalád 7. osztályos tananyagának értelmezéséhez és tanításához kaphatnak segítséget a földrajzot tanító kollégák a tanári kézikönyv által (1. ábra). A Makádi Mariann által […]

Új generációs földrajztankönyvek fejlesztése

GUBA ANDRÁS andraas.guba@gmail.com Török Ignác Gimnázium, Gödöllő Az Őszi Pedagógiai Napok keretében Arday István OFI munkatárs, tankönyvszerző, szerkesztő tart előadást és konzultációt az OFI-s tankönyvek fejlesztéséről és az online tankönyvek használatáról. Téma: Új generációs földrajztankönyvek fejlesztése Időpont: 2017. november 13. (hétfő) 15:00–16:00 Helyszín: Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, az Oktatási Hivatal […]