Idegen Nyelvi Oktatásszervezési Központ

Online ár: 2 799 Ft

LATIN NYELVKÖNYV JOGHALLGATÓK SZÁMÁRA

E nyelvkönyv az állam- és jogtudományi karokon folyó alapszintű (kezdő) latin nyelvi oktatás tankönyveként íródott. Célja a latin nyelvű (elsősorban római) jogi forrásszövegek megértéséhez szükséges szóanyag és nyelvtani ismeretek megtanítása, továbbá az I. évfolyam elméleti-történeti tárgyai (római jog, magyar és egyetemes állam- és jogtörténet) főbb kifejezésanyagának elsajátíttatása.

A könyv I. részének 16 leckéje olvasmányokat, szószedeteket, rendszeres nyelvtani anyagrészeket és feladatokat tartalmaz. A leckék olvasmányanyaga két részre oszlik: az első a nyelvtani tudnivalókat illusztráló kultúrtörténeti, római jogi és jogtörténeti kifejezésekből és mondatokból épül fel, a második pedig a római jog tanmenetének megfelelő rendben közöl eredeti forrásszövegeket. A két szövegrészhez közös, ábécérendben álló szószedet tartozik, amely a könnyebb használhatóság érdekében mindig az olvasmányokkal szemközti oldalra került. A leckék grammatikai anyaga felöleli a latin nyelv szinte teljes alaktanát, továbbá a mondattan jelentős részét. A feladatok elsősorban a nyelvtani jelenségek felismerését, tudatosítását és gyakorlását szolgálják, a leckék végén elhelyezett fakultatív feladatok azonban további jogi szövegekkel bővítik a hallgatók ismereteit, sőt a klasszikus latin irodalomra is kitekintést adnak. Az I. részben helyet kapott még négy – kultúrtörténeti olvasmányokból és ismétlő jellegű feladatokból álló – összefoglaló lecke, valamint a félévek végén egy-egy 50 kérdésből álló feleletválasztós teszt is.

A nyelvtani tudnivalók jobb áttekintését a II. részben közölt összefoglaló táblázatok, továbbá a könyv végén elhelyezett kétlapnyi kivágható táblázat segíti.

A III. rész jegyzetekkel ellátott szemelvényei az ókori római jog, valamint a középkori külföldi és hazai jog legfontosabb forrástípusaiból adnak ízelítőt, ugyanakkor további lehetőséget biztosítanak az elsajátított nyelvi és tárgyi ismeretek alkalmazására.

A IV. részben közölt kisszótár az I. rész leckéinek összesített szóanyagát tartalmazza. A kötelezően megtanulandó regulák és fordításaik a borítólapok belső oldalain olvashatók.

A forrásszövegekhez csatlakozó jegyzetek, az aprólékos nyelvtani magyarázatok a nyelvkönyvet önálló használatra is alkalmassá teszik.

Idegen Nyelvi Oktatásszervezési Központ

Az ELTE Jogi Kari latinoktatásának nappalis és levelezős törzsanyaga és követelményrendszere

A jogi kari latinoktatás célja

1. Betekintést nyújtani a klasszikus római kultúrába, mely európaiságunk és az egyetemes kultúra alapvető pillérét alkotja.

2. A joghallgatók általános (anyanyelvi és idegen nyelvi) lexikai, grammatikai ismereteinek és készségeinek fejlesztése, melyek a jogászok számára nélkülözhetetlenek.

3. A latin nyelv alapjainak elsajátítása a jogi kifejezések, szövegek megértéséhez szükséges mértékben.

4. A jogtörténeti tárgyak, elsősorban a római jog latin nyelvkönyvben szereplő terminológiájának elsajátítása.

5. Egyszerűbb római jogi szöveg szótár segítségével történő megértése.

A latin nyelvi kurzus teljesítése alól felmentést kapnak azok a nappali tagozatos hallgatók, akik latin nyelvből rendelkeznek érettségivel, legalább középfokú nyelvvizsgával vagy 2 éves bölcsész egyetemi záróvizsgával. A levelező hallgatók közül felmentést kapnak azok is, akik korábbi egyéb tanulmányaik során igazolhatóan és eredményesen folytattak latin nyelvi tanulmányokat, és legalább 75%-os egyezés van a jogi latin nyelvi törzsanyaggal.

NAPPALI TAGOZAT

Tankönyv: Bánóczi Rozália – Rihmer Zoltán: Latin nyelvkönyv joghallgatóknak

A törzsanyagot az elmúlt évek heti 2 órás tapasztalatai alapján a tankönyv 1-14. leckéi alkotják (az I. félévben 1-7., a II. félévben a 8-14. leckék, ám ha lehetőség van rá, a 15-16. leckék nyelvtani anyaga is részét képezheti az oktatásnak és a számonkérésnek).

Lexikai Törzsanyag:

• az egyes leckék „A” és „B” szövegeinek szókészlete
• a tankönyv belső borítóin szereplő 10-10 regula

Nyelvtani törzsanyag:
Hibátlan kiejtés és hibátlan nyelvtani terminológia használata

A szabályos névszóragozás:

• az I-V. declinatio, a III. declinatio i-tövű névszói is
• a birtokos szerkezet és fordítása
• kettős acc. és kettős nom.
• a melléknévragozás
• a melléknévfokozás, az 5 rendhagyó melléknév fokozása + az -er/-ilis végződésű melléknevek felsőfoka
• az adverbiumok
• a számnevek (unus, duo, tres) + sorszámnevek
• a névmások: birtokos, mutató, vonatkozó, személyes, visszaható, kérdő

A szabályos igeragozás + a sum, possum ragozása

• a passzív szerkezet, a passzív mondatok fordítása
• az álszenvedő és félig álszenvedő igék
• I. és II. imperativus
• a participiumok
• a gerundium, a supinum, a gerundivumos szerkezet (csak felismerés szintjén, a gerundium, ill. gerundivumos szerkezet átalakítása nélkül)
• az ablativus absolutus, az ablativus absolutus mancus
• az infinitivusok
• az accusativus cum infinitivo és a nominativus cum infinitivo

A gyakorlati jeggyel záruló kurzus teljesítésének feltételei:

• az órák látogatása – egy félévben legfeljebb 3 hiányzás lehetséges
• az órákon való aktív részvétel
• az évközi és félév végi zárthelyi dolgozatok sikeres megírása.

Jegyszerzés:
Félévente minimum két zárthelyi dolgozat, valamint a szorgalmi időszak utolsó óráján megírandó, az egész félév anyagát felölelő egységes reproduktív, vagyis a tanult szövegekre épülő zárthelyi dolgozat.

Oktatók:
Eiler Tamás (latin nyelvtanár, tantárgyfelelős)
Sándor Pál László (latin nyelvtanár)

LEVELEZŐ TAGOZAT

Tankönyv: Bánóczi Rozália – Rihmer Zoltán: Latin nyelvkönyv joghallgatóknak

Lexikai törzsanyag

• 1-5. leckék szövegeinek félkövéren vett szókészlete
• a tankönyv belső borítóin szereplő 10-10 regula

Nyelvtani törzsanyag

A szabályos névszóragozás:

• az I-V. declinatio a III. declinatio i-tövű névszóival együtt
• melléknévragozás
• a szabályos melléknévfokozás (+ az -er végű és a 6 -ilis végű melléknevek eltérő felsőfoka, ill. az 5 rendhagyó fokozású melléknév)
• névmások (birtokos, mutató, vonatkozó, személyes, visszaható)

A szabályos igeragozás + a sum, possum ragozása:

• praes. impf. ind. act.
• praes. perf. ind. act.
• praes. impf. ind. pass.
• praes. perf. ind. pass.
• a deponens és a semideponens igék
• az infinitivus impf. act. + pass.
• a participiumok

• grammatikai feladatok
• a „B” szövegekhez tartozó római jogi feladatok

Számonkérés

Félév végén írásbeli számonkérés ötfokozatú érdemjegyért (korábban aláírásért).

Latin nyelvi segédanyag. joghallgatók számára

2 2 Összeállította: Dr. Petrasovszky Anna 2009 LECTIO PRIMA 1. A LATIN KIEJTÉS ÉS HELYESIRÁS A latin abc betűi: a, b, c, d, e, f, g, h, i, l, m, n, o, p, q, r, s, t, u, v, x, továbbá főleg idegen eredetű szavakban: k, y, z Kiejtési szabályok: Kétféle kiejtési rendszer használatos: a) humanista vagy erasmusi: nevét a 16. sz. ban élt Rotterdami Erasmusról kapta, b) restituált: a visszaállított ókori kiejtés a nyelvészek indirekt módon következtették ki. A humanista kiejtés szabálya: Magánhangzók (mgh.) vocalēs egyszerű magánhangzók monophtongī: a, e, i, o, u, y, kettős magánhangzók diphtongī: ae, oe A magánhangzók időtartamúk szerint: hosszú időtartamú magánhangzó. jele: ā rövid időtartamú mgh. jele: ă (A rövid időtartamú magánhangzót külön nem jelöljük, kivéve, ha jelölésének fontos szerepe van.) Eltérések a magyar kiejtéstől: ae = é Caesar, aequitās (César, ékvitász) de! külön ejtjük, ha a betűkapcsolat második tagja felett kettőspont vagy vízszintes vonal van: aër/aēr oe = ő poena (pőna), coetus (cőtusz) külön ejtése! coëmptio/coēmptio (koempció) y = i/ü tyrannis (türannisz) Mássalhanzók (msh.) consonantēs s = sz servus (szervusz); magánhangzós környezetben

3 3 hangozhat z hangzónak is, pl. Caesar (cézár) c = c magas mgh. előtt: Cicerō (Ciceró), cēnsor (cénszor) más esetben kiejtése mindig k, például: c = k mély mgh. előtt: collēga (kolléga), cāsus (kászusz) szó végén: sīc (sik) nunc (nunk) msh. előtt: sānctus (szánktusz) cc = kc magas mgh. előtt ecce (ekce) cc = kk mély mgh. előtt accūsāre (akkúszáre) ti = ci mgh. előtt nātiō (náció) āctiō (ákció) ti = ti ha előtte s, t, vagy x betű áll: bēstia (bésztia), gestiō (gesztió), Attius (Attiusz), Sextius (Szextiusz) görög eredetű szavakban: Miltiadēs (Miltiadész) tiara (tiara) t + ī + mgh. tōtīus (tótíusz) ch = k(h) schōla (szkóla) ph = f philosŏphus (filoszofusz) th = th/t theatrum z = dz Amazon (Amadzon) i = j szó elején mgh. után: Iānuārius, iūs két mgh. között: Māius, māior Eltérés a két kiejtési rendszer között: u = v a következő hangcsoportokban: ngu + mgh. = ngv lingua (lingva) su + mgh = szv cōnsuētūdō (konszvétúdó) qu + mgh. = kv aqua (akva); quae (kvé) betű(csoport) humanista/erasmus restituált i c c/k k cēnsor (kénszor) ti ci/ti ti nātiō (nátió) ae é aj Caesar (Kajszar)

4 4 oe ő oj poena (pojna) Helyesírás A rómaiak eleinte csak nagybetűket használtak. A kisbetűk csak a késő római birodalomban (IV. V. sz. ban) alakultak ki. Ennek következtében lett általános később a kis és nagybetűket megkülönböztető írásmód. A mai latin helyesírás nem sokban tér el a magyartól, eltérés csak a következőkben mutatkozik: nagybetűvel írjuk nemcsak a tulajdonneveket, de a tulajdonnévből képzett névszókat is. (Rōma Rōmānus; Mārs Mārtius; Lătium Latīnus). Olvasási gyakorlat: Digesta Iūstinianī, pătria, iūs cīvile, iūs Quirītium, păterfamiliās, senātus populusque Rōmānus, magistrātus māiorēs et minorēs, quaestor, aedilis, iūs coërcitionis, Kaeso, Achilleus, philosŏphia, tempus, spatium, aetas, prō hērēdē gestiō, suggestiō, hīc et nunc, ex tunc, ex nunc, poenālis, comitia, Iūstitia, scientia, Latinī Iunianī, quaestiō, aliquis, Titius, eae, eārum, amīcitiae, convergentia, Pyrrhus, Corpus Iūris Civilis, antiquitas, aedificium, impĕrium mīlitiae, Vĕnus, capitis dēminutiō mĕdia, lītis contestātiō, Alea iacta est. Clausūla rēbus sic stāntibus. Feladatok 1. Írja át a latin helyesírás szabályai szerint a következő szavakat! menza..; generáció ; juriszdikció ; injekció ; akkumulátor..; konklúzió ; pásztor..; invesztitúra..; disztinkció..; szuggesztió..; konszvetúdó..; konzekvens..; 2. Adja meg köznyelvből ismert latin kifejezések jelentését! ab ovō.; dē factō ; et cētera.; ā priori.; ars poētica ; cāsus bellī.; curriculum vītae.; deus ex māchina ; in memoriam ; Cogitō, ergo sum. ; in mediās rēs ; ex chatedrā ;

5 5 Sors bona, nihil aliud. ; Prō patriā et libertāte.; Errāre humānum est. ; Nota bene!.; LECTIO SECUNDA 2. GRAMMATIKAI KIFEJEZÉSEK Névszók Nōmina 1. főnév nōmen substantīvum 2. melléknév nōmen adiectīvum 3. számnév nōmen numerāle 4. névmás prōnōmen További fontosabb szófajok: határozószó adverbium előljárószó praepositiō kötőszó coniunctiō A névszók neme: hímnem genus māsculinum (m.) nőnem genus fēminīnum (f.) semlegesnem genus neutrum (n.) Névszóragozás dēclīnātiō Szám numerus: egyesszám singulāris (S.) többesszám plūrālis (Pl.) Eset cāsus: alanyeset nōminātīvus (nom.) ki? mi? tárgyeset accūsātīvus (acc.) kit? mit? birtokoseset genitīvus (gen.) kinek a? minek a? kik/mik közül? milyen? részeshatározó eset datīvus (dat.) kinek a részére? minek a részére? határozók esete ablātīvus (abl.) hogyan? mivel? mi által? hol? mikor? stb.

6 Ige Verbum Meghatározott (ragozott) ige verbum finitum: 1. igenem genus: āctīvum (act.) cselekvő passīvum (pass.) szenvedő 2. igemód modus: indicātīvus (ind.) kijelentő mód coniūnctīvus (con.) kötő mód imperātīvus (imp.) parancsoló mód 3. a cselekvés állapota āctiō: imperfecta v. imperfectum (impf.) folyamatos perfecta v. perfectum (perf.) befejezett īnstāns beálló 4. igeidő tempus: praesēns (praes.) jelen idő praeteritum (praet.) múlt idő futūrum (fut.) jövő idő 5. az ige száma numerus: singulāris (S.) egyes szám plūrālis (Pl.) többes szám 6. az ige személye persōna: prima első személy secunda második személy tertia harmadik személy pl. amat = szeret: 1. āctivum, 2. indicātīvus, 3. imperfectum, 4. praesēns, 5. sigulāris, 6. tertia persōna Nem meghatározott (nem ragozott) ige igenevek verbum infinitum: infinitivus főnévi igenév (pl. agĕre perelni, cselekedni) participium melléknévi igenév (pl. agens cselekvő, actus, acta, actum megtett stb.) gerundium igéből képzett főnév (pl. ius ēdicendi hirdetménykibocsátási jog) supinum célhatározói v. tekintethatárzói értelmű főnévi igenév (pl. pācem petitum békekérés végett; horribile dictū még szörnyű kimondani is)

7 7 Feladatok 1. Adja meg a következő nyelvtani fogalmak latin megfelelőjét! főnévi igenév ; alanyeset..; hímnem. ; melléknévi igenév ; tárgyeset.; előljárószó.; egyesszám.; többesszám ; nőnem. ; semleges nem.; határozószó..; ige..; igéből képzett főnév ; jelen idő.; folyamatos..; befejezett.; múlt idő ; jövő idő ; 2. Sorolja fel a névszók ragozása során használt eseteket! 3. Milyen igemódokat, igeidőket és cselekvési állapotokat ismer az igék esetében? LECTIO TERTIA 3. A NÉVSZÓRAGOZÁS DĒCLĪNĀTIŌ A főnevek szótári alakja, declinatióba sorolása, ragozási töve, esetragjai A főnevek szótári alakja 3 részből áll: 1. singulāris nōminātīvus 2. singulāris genitīvus 3. a főnév neme (genus) pl. lēx lēgis f. = törvény 1. singulāris nōminātīvus 2. singulāris genitīvus 3. a főnév neme

8 8 Vannak olyan főnevek, melyek csak többes számban használatosak, ezek szótári alakja értelemszerűen: 1. plurālis nōminātivus, 2. plurālis genitīvus 3. a főnév neme. pl. comitia, comitiōrum n. népgyűlés; nūptiae, nūptiārum f. házasság, házasságkötés castra, castrōrum n. tábor; bŏna, bŏnōrum n. javak, vagyon. A főnevek csoportosítása az öt declinatió szerint dēclīnātiō I. II. III. IV. V. s. nom. a us/ er/ ir/ um változatos végződés us/ u ēs s. gen. ae ī is ūs eī nem/genus m./f. m./ n. m./ f./ n. m./f./ n. m./ f. példák: collēga, collēgae m. hivataltárs familia, familiae f. család reus, reī m. vádlott, alperes ager, agrī m. szántóföld vir, virī m. férfi dēlictum, dēlictī n. magánbűncselekmény homō, hominis m. ember lēx, lēgis f. törvény crīmen, crīminis n. közbűncselekmény status, statūs m.. helyzet, állapot; genu, genūs n. térd diēs, dieī m. nap rēs, reī f. dolog, ügy A főnevek ragozása úgy történik, hogy az adott declinatiós főnév ragozási tövéhez hozzáillesztjük a rá vonatkozó egyes esetragokat (pl. az I. declinátiós főnévhez az I. declinatio ragjait). A ragozási tövet úgy kapjuk meg, hogy az adott főnév s. genitivuszi alakjából elhagyjuk a genitivus ragját. Pl. lēx, lēgis f. ragozási töve: lēg ; familia, familiae f. ragozási töve: famili ; ager, agrī m. ragozási töve: agr ; Az egyes declinatiók esetragjait összefoglalóan szemléltető táblázat declinatiók: I. II. III. IV. V. tövek: nemek: S. nom. acc. gen. a m./ f. ă am ae o m. n. us/ er/ ir/ um um msh,/ gyenge. i / msh. erős i m./ f. n. n. ~ ~ ~ em ~ ~ is is u m./f. n. us u um u ūs ūs e m./ f. ēs em eī

9 9 dat. abl. Pl. nom. acc. gen. dat. abl. ae ā ae ās ārum īs īs ī ō ō ī a ōs a ōrum īs īs i i e i ēs a ia ēs a ia um/ ium um ium ibus ibus ibus ibus uī ū ū ū ūs ua ūs ua uum ibus ibus eī ē ēs ēs ērum ēbus ēbus Az I. declinatiós főnevek ( a tövűek) Szótári alakjuk végződésük alapján: 1. S. nom. a pl. pătria, pătriae f. = haza 2. S. gen. ae collēga, collēgae m. = tiszttárs 3. nemük: f./m. hivataltárs Az alábbi táblázatban vastag betűvel jelzett esetragokat a főnév S. genitivuszi ragja helyébe kell illeszteni. (A patria, patriae f. szó esetében a patri ae alakot kell figyelembe venni.) pătria, pătriae f. = haza Singulāris Plūrālis nominativus (alanyeset) pătria (a) haza pătriae (a) hazák accusativus (tárgyeset pătriam (a) hazát pătriās (a) hazákat genitivus (birtokos eset) pătriae (a) hazának a pătriārum (a) hazáknak a dativus (részeshatározó eset) pătriae (a)haza részére pătriīs (a) hazák részére ablativus (határozók esete) pătriā (a)haza által, pătriīs (a) hazák által stb. stb. A latin nyelvben a magyartól eltérően nincs névelő. Az ablativus (határozók esete) magyarra fordítása változatos megoldást kínál, ugyanis ez az eset magába fogalja a magyar nyelv többféle határozóját kivéve természetesen a részeshatározó esetet. Fordítása ezért történhet: módhatározóval, időhatározóval, eszközhatározóval, tekintethatározóval stb. Gyakran áll előjáró szavakkal (praepositiō): pl. dē pătriā = a hazáról. 4. PRAEPOSĪTIŌ ELÖLJÁRÓSZÓ

10 10 A latin elöljáró szavak magyar nyelvben bizonyos határozós viszonyokat fejeznek ki. A latin elnevezés praepositio (praeponĕre = előre helyezni) az elöljáróval együtt álló névszóhoz viszonyított helyét jelzi. A praepositiók bizonyos eseteket vonzanak, általában accusativusszal vagy ablativusszal állnak. Tehát azt a szót, amire a praepositio vonatkozik, ragozott alakban használjuk. Pl. contrā + acc. = ellen, szemben (contrā pătriam = a hazával szemben) dē + abl. = ról, ről, szerint, alapján ( dē patriā = a hazáról, dē factō = tény szerint, tény alapján, dē iūre = a jogról, jog szerint, jogilag) A latin nyelvben praepositiók mellett postpositiók is használatosak (postponĕre = utána helyezni) pl. causā = ért, miatt + gen. (rei publicae causā = államérdekből); gratiā = okából, kedvéért + gen. (exemplī gratiā = példának okáért). A latin nyelvben leggyakrabban előforduló előljárószók: accūsātīvus ablātīvus accūsātīvus/ablātīvus (hová?) (hol?) ante előtt ā, ab tól, től in + acc. ba, be, ra, re, ante Christum nātum ā posteriōrī a irányában, szemben Krisztus születése előtt későbbiből, a in persōnam ante diem a kikötött/meghatározott következményekből (kiindulva) személlyel szemben, a személy idő előtt(i) teljesítés ā priōrī az előzőból irányában, a apud nál, nél (a tapasztalatot személyre apud iūdicem a bíró megelőzőből) irányulva előtt(i) eljárás ab intestātō in rem dologra ad hoz, hez, höz, nál, nél, végrendelet nélkül irányulva ra, re (tkp. abból in iūs vocātiō ad bēstiās vadállatok elé kiindúlva, hogy perbehívás ad acta az iratokhoz nincs végrendelet) in memōriam vki (végletesen lezár egy cum val, vel (együtt) emlékezetéül ügyet) cum rē a dologgal in + abl. ban, ben, on, en. ad analōgiam (vmely együtt ön, előtt jogeset) hasonlatosságára cum laude in iūre a bíró előtt, ad hoc ehhez, erre az dicsérettel a magistratus előtt, a alkalmi/adott esetre dē ról, ről, szerint, hivatali eljárás adversus szemben alapján szabályai szerint adversus perīculum a dē iūre jog in vitrō mesterséges veszéllyel szemben, szerint, jogilag, környezetben veszély elhárítására jogszerűen (létrehozva) contrā ellen dē factō tény sub + acc. alá contrā testāmentum alapján, sub potestātem végrendelet ellen tényszerűen hatalma alá contrā facta tények ellen dē lēge ferenda az sub montem a hegy alkotandó, lábánál meghozandó sub + abl. alatt

11 11 extra kívül extra territōrium (joghatósági) területen kívül; extra dominium birtokon kívül; extra mūrōs városfalakon kívül intra belül intra dominium birtokon belül; intra mūrōs városfalakon belül inter között inter vīvōs élő személyek között (megkötött jogügylet) ob miatt ob metum félelelmből per át, keresztül, segítségével per lēgēs törvényeken keresztül, törvények újtán per sē önmagától per tangentem éríntőlegesen post után, mögött, óta post mortem halál után post Christum nātum Krisztus születése után praeter mellett, mellette el, mellőzve, vmin túl praeter lēgem egy törvény mellett, egy törvényt mellőzve (egy hatályos jogszabály mellőzése annak alkalmazhatatlansága miatt) propter miatt, közel propter avāratiam kapzsiságból secundum nyomán, mentén, szerint jogszabály szempontjából; dē lēge lāta a hatályban lévő jogszabályok szempontjából ē, ex ból, ből ex contractū szerződésből (kifolyólag) ex officiō hivatalból ex tunc akkortól fogva; a múltbéli időponttól fogva; visszamenőleges hatályt biztosító norma ex nunc mostantól fogva; azonnali hatállyal sine nélkül sine dubiō kétség nélkül; sine clausulā záradéktól mentesen prō ért, helyett prō formā külsőségek szerint, látszatra; prō viribus az (örökség) erejéig prō lībertāte a szabadságért prō urbe a városért sub rosā a rózsa alatt, bizalmasan szóva, titoktartás melett; sub sigillō pecsét alatt, titokban, titoktartás mellett; sub clausulā záradék alatt, záradékba foglalva; super + acc. fölé super flūmen a folyó fölé + abl. fölött super cervice nyakon

12 12 secundum nātūram a természet szerint, a természet nyomán trāns át, keresztül, túlra trans Tiberim a Tiberiszen túlra; ultrā túl ultra virēs erőn, képességen felül, hatáskört túllépve A birtokos szerkezet A magyartól szórendben eltérhet a latin birtokos szerkezet, s ebben az esetben első helyen áll a birtok és ezt követi a birtokos genitivuszi alakban. Pl. concilium plēbis = a plebs gyűlése; iūs gentium = a népek joga gyűlés népnek a jog népeknek a (concilium, conciliī n) (plēbs, plēbis f.) (ius, iuris n.) (gēns, gentis f. gentium = Pl. gen.) Sokszor a magyar nyelvnek megfelelő szórendben találjuk a latin birtokos szerkezetet, azonban a birtokos ekkor is genitivuszban áll. Pl. lītis contestātiō = a per tanusítása (tkp. az eljárás törvényes voltának tanusítása) pernek a.. tanusítás(a) (līs, lītis f.) (contestātiō, contestātiōnis f. ) Feladatok 1. Csoportosítsa a főneveket declinatiójuk szerint, majd állapítsa meg a ragozási tövüket! arrha, arrhae f. foglaló; līs, lītis f. per; prōcessus, prōcessūs m. eljárás; rēs, reī f. dolog; reus, reī m. vádlott; iūs, iūris n. jog; tempus, temporis n. idő; fructus, fructūs m. gyümölcs; ager, agrī m. szántóföld; păter, pătris m. apa; arbiter, arbitrī m. választott bíró; decemvir, decemvirī m. a decemvirátus tagja; superficiēs, superficieī f. felülépítmény; alea, aleae f. kocka; nūptiae, nūptiārum f. házasság; nūpta, nūptae f. feleség; corpus, corporis n. test; vīs, vis f. erőszak, erő.

13 13 2. Ragozza el az 1. feladatban található I. declinatiós főneveket! 3. Tegye ellenkező számba a főnév megadott esetét! pl. arrham arrhās; arrhīs arrhā alea.; aleā.; patriārum..; collēgās. ; nūptae ; nūptae ; 4. Fordítsa magyarra a birtokos szerkezeteket! impĕrium mīlitiae ; vindicātiō reī..; iūs nātūrae.; iūs bellī ac pācis.; statūs permūtātiō ; cūra prodigī.; hērēdis institūtiō ; capitis dēminūtiō ; szavak: ac és; bellum, ī n. háború; caput, capitis n. fej, fő, jogállapot; cūra, ae f. gondnokság; dēminūtiō, ōnis f. csökkenés. hērēs, hērēdis m. örökös; impěrium, ī (fő)hatalom; institūtiō, ōnis f. (meg)nevezés, állítás; iūs, iūris n. jog; mīlitia, mīlitiae f. katonaság; nātūra, natūrae f. természet; pāx, pācis f. béke; permutātiō, ōnis f. változás, csere; prodigus, ī m. tékozló; rēs, reī f. dolog; status, statūs m. helyzet, jogállapot; vindicātiō vindicātiōnis f. igénylés (keresetfajta); 5. Fordítsa latinra a magyar birtokos szerkezeteket! a nő tulajdona..; a nők tulajdona ; a jogtudós válasza.; a törvény természete ; a császár rendelete ; a király határozata ; a haza atyja.; a lopás büntetése.; Szavak: constitūtiō, ōnis f. rendelet; decrētum, ī n. határozat ; dominium, ī n. tulajdon; fēmina, ae f. nő; fūrtum, ī n. lopás; iūrisconsultus, ī m. jogtudós; lēx, lēgis f. törvény;

14 14 nātūra, ae f. természet; păter, pătris m. atya; pătria, ae f. haza; poena, ae f. büntetés princeps, principis m. császár; respōnsum, ī n. válasz; rēx, rēgis m. király; 6. Fordítsa magyarra a praepositióval ellátott kifejezéseket! contrā nātūram.; dē nātūrā reī.; in pătriā ; inter amīcās.; dē poenīs feminārum ; apud fēminās..; ad bēstiās ; prō pătriā.; Szavak: ad + acc. hoz, hez, höz; elé; amīca, ae f. barátnő; apud + acc. nál, nél, előtt; bēstia, ae f. vadállat; contrā + acc. ellen, szemben; dē + abl. ról, ről, szerint; in + abl. ban, ben; inter + acc. között, közé; prō + abl. ért, ként, helyett; 7. A következő szavaknak mi a latin eredete? Adja meg latin megfelelőjüket pontos szótári alakjukban! pönális, pönálé..; natúr. ; feminizmus ; pacifista ; permutáció.; juss ; kontráz ; bestiális..; legális.; milicia.; sátusz..; pró és kontra.; 8. Fordítsa latinra! a hazán kívül ; személlyel szemben.; természet ellen.; büntetésekről.; gondnokságért ; házasság után..;

15 15 LECTIŌ QUARTA 5. CONIUGĀTIŌ ÁLTALÁBAN A coniugātiō a latin igeragozási rendszer neve. Az igéket 4 csoportba, azaz 4 coniugatióba lehet besorolni. Ennek megfelelően 4 coniugatiót különböztethetünk meg. A megkülönböztetés alapja az igék szótári alakja Az igék szótári alakja Az igének általában 4 szótári alakja van, mely cselekvő igenemben (activum) szerepel: 1. accūsō 2. accūsāre 3. accūsāvī 4. accūsātum ind. praes. impf. S./1. infinitivus ind. praes. perf. S./1. supinum acc. a jelentése: vádolok vádolni megvádoltam vádolás végett, azért, hogy vádoljak Az igék megkülönböztetése a 4 coniugātiō szerint: A csoportostás az igék második szótári alakja alapján történik, melynek végződése az egyes coniugatiókban jellegzetesen eltérő: I. coniugātiō āre ( accusō, accūsāre, accūsavī, accūsātum), szótári jelölése: accūsō, 1, āvī, ātum II. coniugātiō ēre (habeō, habēre, habuī, habitum), szótári jelölése: habeō, 2, uī, itum III. coniugātiō ĕre (agō, agĕre, ēgi, āctum), szótári jelölése: agō, 3, ēgi, āctum IV. coniugātiō īre (veniō, venīre, vēnī, ventum), szótári jelölése: veniō, 4, vēni, ventum

16 Az ige tövei Az ige ragozása során, továbbá az igékből képzett újabb szavak és szófajok tekintetében kulcsszerepet töltenek be az ige tövei: 1. imperfectum tő (ebből képezzük a parancsoló mód alakjait, a kijelentő és kötő mód folyamatos imperfectum igeidőit és néhány igenevet) 2. perfectum tő (a kijelentő és kötő mód befejezett perfectum igeidőinek képzéséhez szükséges) 3. supinum tő (igenevek és egyes képzett névszók alapja) Imperfectum tő képzése Az I. II. IV. coniugatiókban egységes, a III. coniugatióban az igtövek különbözősége miatt az előzőktől eltérő. I. coni.: 2. szótári alak re accūsō, accūsāre, accūsāvī, accūsātum accūsā ( ā/ă tövű igék) II. coni.: 2. szótári alak re habeō, habēre, habuī, habitum habē ( ē tövű igék) III. coni.: 1. szótári alak ō agō, agĕre, ēgi, āctum ag (msh. tövű igék) tribuō, tribuĕre, tribuī, tributum tribu ( u tövű igék) faciō, facĕre, fēci, factum facĭ (rövid i tövű igék) IV. coni.: 2. szótári alak re veniō, venīre, vēni, veīntum venī (hosszú ī tövű igék) Perfectum tő képzése Valamennyi coniugatióban egységes módon az ige 3. szótári alakja ī pl. accusō, accusāre, accusāvī, accusātum accusāvdō, dare, dedī, dātum ded Supinum tő képzése Szintén egyeségesen 4. szótári alak um: pl. accusō, accusāre, accusāvī, accusātum accusādō, dare, dedī, datum dat Ez a tő szolgál többek között új szavak, szófajok képzésére. pl. trahō, 3, trāxī, tractum (húz, von) tractor (vontató), tractus, tracta, tractum (vontatott) narrō, 1, narrāvī, narrātum (mesél) narrātor (mesélő), narratus, narrata, narratum (elmesélt, elbeszélt)

17 17 regō, 3, rēgi, rēctum (irányít) rēctor (irányító), rēctus, rēcta, rēctum (irányított) stb Az ige indicativus praesens imperfectum activi alakja Képzése: az egyes szám első személyt kivéve (ez megegyezik az ige első szótári alakjával!) imperfectum tő + cselekvő személyragok ld pont S./1. ō/m P./ 1. mus 2. s 2. tis 3. t 3. nt I. coni. II. coni. III. coni* IV. coni.** a tő e tő msh. tő u tő i tő ī tő accusō = vádolok accusās = vádolsz accusăt = vádol accusāmus = vádolunk accusātis = vádoltok accusant = vádolnak habeō habēs habĕt habēmus habētis habĕnt agō agis agit agimu s agitis agunt tribuō tribuis tribuit tribuimus tribuitis tribuunt faciō facis facit facimus facitis faciunt veniō venis venit venimus venitis veniunt *A III. coniugatióban az imperfectum tő és a személyrag közé egy kiejtést megkönnyítő betű járul S./1,2,3, és P./1.,2. személyekben i betű, P./3. személyben u betű. **A IV. coniugatióban az előzőhöz hasonlóan P./3. személyben u betű járul. A létige sum, esse, fui indicativus praesens imperfectum alakja sum vagyok es vagy est van sumus vagyunk estis vagytok sunt vannak A possum, posse, potui = hat, het, képes ige indicativus praesens imperfectum alakja possum képes vagyok potes képes vagy potest képes, hat, het possumus képesek vagyunk potestis képesek vagytok possunt képesek, hatnak, hetnek A possum, posse, potuī ige a létige ragozását követi. A magyar nyelvhez hasonlóan utána infinitivuszt használunk, pl.: possum agĕre képes vagyok cselekedni, cselekedhetek; potest dare adhat. Infinitivuszt lásd: 6. pont! m a személyrag például a létige esetében: sum = vagyok

18 18 6. AZ IGE INFINITIVUSZA (INFINITIVUS IMPERFECTUS ACTIVI) Az infinitivus főnévi igenév. (A latin nyelvben cselekvő és szenvedő értelmű infinitivuszokat különböztetünk meg, ezen belül lehetnek még folyamatos, befejezett, és beálló alakjuk, melyeket később tárgyaljuk.) Az infinitivus (imperfectus activi) megegyezik az ige 2. szótári alakjával. A fenti igék példáján a következő: dare = adni facĕre = tenni, csinálni habēre = bírni, birtokolni tribuĕre = osztani, agĕre = perelni, cselekedni venīre = jönni Feladatok 1. Képezze az alábbi igék töveit! impf. tő; perf. tő sup. tő mandō, mandāre, mandāvī, mandātum (megbízást ad). ;.;..; tribuō, tribuĕre, tribuī, tributum (juttat) doceō, docēre, docuī, doctum (tanít) dīcō, dīcĕre, dīxī, dīctum (mond). ;.; ; ;.;.;..;. ; ; pūniō, pūnīre, pūnīvī, pūnītum (büntet).; ; ; 2. Ragozza el az 1. feladat igéit indicativus praesens imperfectum alakban! 3. Tegye ellenkező számban a megadott személyű igét! Pl. mandō mandāmus; mandant mandat sum.; estis..; docēmus..; dicunt..;

19 19 sunt.; mandātis ; pūnis ; mandō..; possumus ; es ; doceō..; potest ; 4. Fordítsa latinra az igék alakjait! tanítunk ; taníthatunk.; büntetnek..; megbízást adnak.; mondhatom. perelhetek..; vagyunk., juttat ; vagyok. ; megbízást adni ; büntetni ; lenni..; 5. Fordítsa magyarra! (Trānslātiō) Cūra absentis; manūmissiō per epistulam; dolō facere; consul sine collēgā; donātiō mortis causā; donātiō ante nūptiās; donātiō propter nūptiās; Aurora Musīs amīca (est). Cīvitās est societās. Fīnis cīvitātis securitās est. Imperātor pater patriae est. Dare, facĕre, praestāre. Moram facĕre. Praetor iūs facĕre non potest. Nūptiae sunt coniunctiō maris et fēminae. Szavak: ābsēns (ābsentis) távollévő; āgnōscō, āgnōscere, āgnōvī, āgnitum ismer, elismer; ante + acc. előtt; aurora, ae f. hajnal; causā + gen. okából, ért, miatt; cīvitās, cīvitātis f. polgárság, város, állam; collēga, ae m. hivataltárs, tiszttárs; coniunctiō, ōnis f. összekötés, egybekelés; consul, consulis m. konzul; cūra, cūrae f. gondnokság; cūria, ae f. törvényszék, a szenátus tanácsháza, bíróság; dō, dare, dedī, dātum ad; dolus, ī m. csalárdság; donātiō, ōnis f. ajándékozás; epistula, epistulae f. levél; faciō, facĕrĕ, fēcī, factum tesz, csinál, cselekszik; fēmina, ae f. nő; finis, finis m. cél; imperator, oris m. császár; manūmissiō, manūmissiōnis f. rabszolgafelszabadítás; mās, māris m. férfi; mora, ae f. késedelem; mors, mortis f. halál; Mūsa, ae f. múzsa; nūptiae, nūptiārum f. házasság; păter, pătris, m. apa; pătria, ae f. haza; per + acc. át, keresztül, segítségével; praestō, praestāre, praestitī, praestitum teljesít, helytáll; praetor, oris m. prétor; propter + acc. ért, miatt; quisquid, quiquid bármi, ami; securitās, ātis f. biztonság; sine + abl. nélkül; societās, ātis f. társaság; trānslātiō, trānslātiōnis f. fordítás latinról magyarra

20 20 6. Adja meg a magyar szavak latin eredetijét pontos szótári alakjukkal! kollégialitás..; finálé..; dátum ; kurátor..; agnoszticizmus. ; mortalitás..; múzsa..; faktum..; dolózus.; szociális ; paternalizmus..; 7. Mi a latin megfelelője a következő kifejezéseknek? barátnő nélkül.; biztonságban ; a nőket..; az állam célja ; házasság miatt ; a haza atyja..; késedelembe esni ; férfi és nő egybekelése ; helytállni.; adni..; elismerni. ; Sententiae et prōverbia Aurōra Mūsis amica. Histŏria est magistra vitae. Extra Hungăriam nōn est vita, si est vita, nōn est ita. Absqe pugnā nōn est victōria. Aquila nōn captat muscās. Pecūnia nōn olet. Nōn scholae, sed vitae discimus. Inscītia est māter arrogantiae. Et ipsa scientia potestās.

21 21 Ibi semper victōria, ubi concordia est. Szavak: absque + abl. nélkül, vmin. kívül aquila, ae f. sas arrogantia, ae f. gőg aurōra, ae f. hajnal captō, captāre, captāvī, captātum kapdos, kapkod concordia, ae f. egyetértés, összhang discō, discĕrĕ, didicī tanul extra + acc. kívül histǒria, ae f. történelem Hungăria, ae f. Magyarország ibi itt, ott inscītia, ae f. tudatlanság, járatlanág ipsa maga ita ilyen, olyan magistra, ae f. tanárnő māter, mātris f. anya Mūsa, ae f. Múzsa musca, ae f. légy oleō, olēre, oluī szaga van, szaglik pecūnia, ae f. pénz potestās, potestātis f. hatalom prōverbium, ī n. szállóige, közmondás pugna, ae f. (ököl)harc, kűzdelem schŏla, ae f. iskola sententia, ae f. vélemény, mondat, közmondás. bírói ítélet, jogi szakvélemény scientia, ae f. tudomány, tudás sed de, viszont, ellenben semper mindig si ha ubi ahol, hol? victōria, ae f. győzelem vita, ae f. élet LECTIŌ QUINTA 7. A II. DĒCLINĀTIŌ A II. dēclīnātiō az ō tövű hím és semlegesnemű főnevek ragozása. A semlegesneműek ragozása eltér a hímneműekétől annyiban, hogy mindkét számban alakilag megegyezik az alany és a tárgyeset. Szótári alak: 1. S. nom.: us/ er/ ir/ um pl. servus, servī m. (rabszolga) 2. S. gen. : ī ager, agrī m. (szántóföld), vir, virī m. férfi, 3. neműk: m./ n. dēlictum, dēlictī n. (magánbüncselekmény)

22 22 A ragozás folyamán az esetragokat (táblázatban vastagon) a szó S. genitivuszi ragja helyébe kell illeszteni (ager, agrī agrum). S. nom. acc. gen. dat. abl. Pl. nom. acc. gen. dat. abl. m. m. n. ager agrum agrī agrō agrō servus servum servī servō servō servī servōs servōru m servīs servīs agrī agrōs agrōru m agrīs agrīs dēlictum dēlictum dēlictī dēlictō dēlictō dēlicta dēlicta dēlictōrum dēlictīs dēlictīs 8. MELLÉKNEVEK A melléknevek ragozása hasonlít a főnevekére, annyi az eltérés, hogy csak az első három declinatio esetvégződéseit alkalmazzák. Szótári alakjuk: sing. nominativus, mely alakilag igazodva a főnevek neméhez lehet: 3 végű: pl. longus, longa, longum hosszú; niger, nigra, nigrum fekete; celeber, celebris, celebre ünnepi; 2 végű: pl. brevis, breve rövid; nātūrālis, nātūrāle természetes 1 végű: pl. vetus öreg, régi; sapiēns bölcs; A mellékneveket két fő csoportba osztjuk: a) az I II. declinatióhoz tartozó melléknevek; pl. longus, longa, longum niger, nigra, nigrum b) a III. declinatióhoz tartozó melléknevek (ld. később) pl. brevis, breve sapiēns Az I. II. declinatióhoz tartozó melléknevek ( us, a, um; vagy er, a, um végű melléknevek) Három alakú melléknevek a főnév három nemének (māsculīnum, fēminīnum, neutrum) megfelelően: Pl. pūblicus, pūblica, pūblicum szótári jelölése: pūblicus 3 = nyilvános, köz

23 23 līber, lībera, līberum līber 3 = szabad niger, nigra, nigrum niger, gra, grum = fekete m. us/ er II. dēclīnātiō pūblicus līber f. a I. dēclīnātiō pūblica lībera n. um II. dēclīnātiō pūblicum līberum A melléknevek alakjait a főnevek neméhez kell igazítani: ha a főnév hímnemű, akkor a melléknév us, vagy er végű alakját, ha nőnemű, az a végű alakját, ha semlegesnemű a melléknév um végű alakját használjuk: ager, agrī m. ager pūblicus rēs, reī f. res pūblica impĕrium, impĕriī n. impĕrium pūblicum Ragozásuk az alábbi táblázat mintájára történik (zárójelben mellette példaként egy olyan főnév ragozása látható (a saját declinatiójában), mellyel a melléknév nemben egyezik. A melléknév ragozási töve: a) us, a, um végű mellékneveknél e végződések elhagyásával kapjuk meg, pl. pūblicus, pūblica, pūblicum public a) er, a, um végű mellékneveknél célszerű a femininum és neutrum alakokból kiindulni és ezek végződését elhagyni. pl. niger, nigra, nigrum nigr. ater, atra, atrum atr. Ugyanis a masculinum alak még tartalmazza a ragozási tőhőz nem tartozó e betűt.(niger, ater), ami a ragozás folyamán viszont kiesik. pl. nigrōrum S. nom. acc. m. II. decl. (ager) pūblicus (agrum) pūblicum (rēs ) (rem) f. I. dec. pūblica pūblicam n. II. decl (imperium) pūblicum (imperium) pūblicum

24 24 gen. dat. abl. Pl. nom. acc. gen. dat. abl. (agrī) pūblicī (agrō) pūblicō (agrō) pūblicō (agrī) pūblicī (agrōs) pūblicōs (agrōrum) pūblicōrum (agrīs) pūblicīs (agrīs) pūblicīs (reī) pūblicae (reī) pūblicae (rē) pūblicā (rēs) pūblicae (rēs) pūblicās (rērum) pūblicārum (rēbus) pūblicīs (rēbus) pūblicīs (imperiī) pūblicī (imperiō) pūblicō (imperiō) pūblicō (imperia) pūblica (imperia) pūblica (imperiōrum) pūblicōrum (imperiīs) pūbliciīs (imperiīs) pūblicīs A melléknevet tehát a főnévvel nemben, számban, esetben egyeztetni kell. Fordítás latinról magyarra (Trānslātiō) A latin nyelvben nincs névelő, így a magyarra fordításnál a magyar nyelvnek megfelelően használjuk a határozott ill. a határozatlan névelőket. A latin mondat szórendje általában: alany bővítmények állítmány. Pl. Māter in iūre semper certa est. Ez a szórend azonban nem teljesen kötött, hiszen a latin nyelv ragozó nyelv és az adott szavak mondatrészi szerepét nem a mondatban betöltött helyük adja (mint pl. az angol nyelvben), hanem a szavak ragja. A szórend tehát változhat. Birtokos szerkezetek szórendje általában: birtok + birtokos pl. pater patriae = a haza atyja. Ez a szórend megcserélődhet. A latin mondatnak mindig van igei állítmánya, a magyartól eltérően nem ismeri a névszói állítmányt, tehát a létigének ilyenkor szerepelnie kell a mondatban. pl. A törvény jó. = Lēx bona est. A föld a miénk = Ager noster est. Szállóigék és közmondások esetén gyakran elmarad a mondat állítmánya, de ez értelemszerűen kiegészíthető. Pl. Aurora Mūsis amīca. (est) = A hajnal a múzsák barátja. Trānslātiō Causa iūsta; servus pūblicus; poëta doctus; fūrtum mānifēstum; comitia centuriāta; iūs strictum; iūs Rōmānum; iūs praetōrium; iūs honorārium; iūs aequum; pia causa; bona māterna; comitia tribūta; Nŏvus rēx, nŏva lēx. persōna nōn grāta; impĕrium mīlitiae; cūra annōnae; cūra furiōsī; praeceptum iūris; impedīmenta mātrimōniī; in persōnam āctiō; Deī gratiā; amīcitiae causā; donātiō mortis causā; sine dubiō; prō patriā; Senātus populusque Rōmānus; impĕrium extrā mūrōs; donātio ante nūptiās; Nūlla poena sine culpā. Sententia incerta nōn valet. Perīculum est in mŏra. Advocātus nōn accūsat. Rēx regnat sed nōn gubernat. Lībera sunt mātrimōnia. Clāra pacta, bŏnī amīcī. In dubiō prō reō. Inter

25 25 dominum et servum nūlla amīcitia est. Līberum est mandātum nōn suscipĕrĕ. Māgna neglegentia culpa est, magna culpa dŏlus est. Ubi nōn est culpa, ibi nōn est dēlictum. Neque furiōsus, neque furiōsa mātrimōnium contrahĕrĕ nōn possunt. Iūs est ars bǒnī et aequī. Aedifīcium sǒ lō cēdit. Error iūris nocet, factī nōn nocet. Ignōrantia factī excusat. Praetor iūs dicĕre potest, iūs facĕre non potest. Arbiter poenam infligĕrĕ nōn potest. Cāsus nocet dominō. Furiōsus nūllum negōtium contrahĕrĕ potest. Iūdex ex officiō procēdĕrĕ dēbet. Nēmō iūdex in propriā causā. Szavak: accūsō, accūsāre, accūsāvī, accūsatum vádol āctiō, āctiōnis f. cselekmény, kereset advocātus, ī m. ügyvéd aedifīcium, ī n. építmény aequus, a, um egyenlő, méltányos amīcitia, ae f. barátság amīcus, ī m. barát annōna, ae f. évi gabonaellátmány ante + acc. előtt arbiter, arbitrī m. választott bíró ars, artis f. művészet, mesterség, tudás, tudomány bŏna, bŏnōrum n. javak, vagyon bǒ nus, a, um jó, derék cāsus, cāsūs m. eset, baleset, véletlen causā + gen okából, miatt, végett, céljából causa, ae f. ok, indok, ügy, jogcím, jogalap cēdō, cēdĕrĕ, cessī, cessum eljut, járul (amihez: dat.), átenged centuriātus, a, um centuria alapú, századok szerinti clārus, a, um tiszta, világos, fényes, híres comitia, comitiōrum n. népgyűlés contrahō, contrahĕrĕ, contrāxī, contractum megköt, összehúz, összevon culpa, ae f. vétek, vétség, vétkesség, gondatlanság cūra, ae f. gondnokság, ellátás, feladatkör dēbeō, dēbēre, dēbuī, dēbitum kell, köteles vmit tenni (inf.) dēlictum, ī n. (magán)bűncselekmény deus, deī m. isten (P. nom. diī; P. abl. diīs) dicō, dicĕrĕ, dixī, dictum mond, szól doctus, a, um tanult, művelt dŏlus, ī m. csalárdság, szándékos rosszhiszemű eljárás dominus, ī m. úr, tulajdonos dōnātiō, dōnātiōnis f. ajándékozás dubium, ī n. kétség, kétely error, errōris m. tévedés ex + abl. ból, ből excūsō, excūsāre, excūsāvī, excūsātum mentesít, felment extrā + acc. kívül faciō, facĕre, fēcī, factum tesz, csinál factum, ī n. tény fūriōsus, a, um őrült, elmebeteg fūrtum, ī n. lopás gratiā + gen. miatt, ért, okából, kedvéért, érdekében, céljából grātus, a, um kedves gubernō, gubernāre, gubernāvī, gubernātum kormányoz honōrarius, a, um tisztviselői ibi ott ignōrantia, ae f. nemtudás, tudatlanság, nemismerés impedīmentum, ī n. akadály impĕrium, ī n. (fő)hatalom, birodalom in + acc. ba, be, ra, re (irányuló), ellen, szemben incertus, a, um bizonytalan, meghatározatlan

26 26 infligō, infligĕrĕ, inflixī, inflictum vmihez üt, okoz, csinál inter + acc. között, közé iūdex, iūdicis m. bíró iūs dicĕre jogot szolgáltat iūs facĕre jogot alkot iūs, iūris n. jog iūstus, a, um jogos, igazságos, megfelelő lēx, lēgis f. törvény liber, a, um szabad māgnus, a, um nagy mandātum, ī n. megbízás mānifestus, a, um tettenért, kézzelfogható māternus, a, um anyai, anyától származó mātrimōnium, ī n. házasság mīlitia, ae f. katonaság mŏra, ae f. késedelem, késlekedés mors, mortis f. halál mūrus, ī m. városfal neglegentia, ae f. hanyagság, gondatlanság negōtium, ī n. ügylet, jogügylet nēmō ( nēminis) senki neque sem noceō, nocēre, nocuī, nocitum árt, kárára van nōn nem nŏvus, a, um új nūllus, a, um semmilyen, semmiféle, senki nūptiae, nūptiārum f. házasság officium, ī n. hivatal pactum, ī n. formátlan egyezség, szerződés pătria, ae f. haza perīculum, ī n. veszély persōna, ae f. személy, szabad ember pius, a, um kegyes, istenfélő poena, ae f. büntetés poenam infligĕrĕ büntetést kiszabni poëta, ae m. költő populus, ī m. nép possum, posse, potuī hat, het, képes praeceptum, ī n. előírás, parancs, utasítás praetōrius, a, um prétori prō + abl. ért, miatt, ként prōcēdō, prōcēdĕrĕ, prōcessī, prōcessum eljár, föllép, halad proprius, a, um sajátos, saját pūblicus, a, um nyilvános, közös, köz que és (tapadószó) regō, regĕrĕ, rēxī, rēctum irányít, uralkodik reus, reī m. vádlott, alperes rēx, rēgis m. király Rōmanus, a, um római sed de senātus, senātūs m. szenátus sententia, ae f. mondat, kijelentés, vélemény, (bírói) ítélet, jogi szakvélemény servus, ī m. rabszolga, szolga sine + abl. nélkül sǒ lum, ī n. talaj, telek strictus, a, um szigorú sum, esse, fuī van (létige) suscipiō, suscipĕrĕ, suscēpī, susceptum elvállal, megragad, megfog tribūtus, a, um tribus szerinti, kerületi alapú ubi ahol, hol? valeō, valēre, valuī, valitūrus érvényben van, érvényes, ép, egészséges Feladatok 1. Mi a közismert magyar szó latin eredetije pontos szótári alakjában? akció. ; valéta.. ; perszóna..;

27 27 nulla.; patriotizmus.; innováció..; nóvum ; paktál ; régens.; szentencia.; publikus..; szervusz.; populáris ; processzus ; mágnás.; 2. Képezze a szavak pluralis nominativuszát és accusativuszát! advocātus.; aurōra.; aedificium ; servus ; ager..; sententia ; nūptiae.; solum ; poena..; 3. Képezzen jelzős szerkezeteket és ragozza el őket singularis és pluralis esetekben! mūrus, mūrī m. városfal; publicus, a, um közös, köz, nyilvános; officium, officiī n. hivatal; strictus, a, um szigorú poeta, ae m. költő; liber, libera, liberum szabad 4. Tegye ellenkező számba az eset megtartásával a megadott jelzős szerkezeteket! sententiam incertam ; officiīs magnīs ; mātrimonia propria.; servōs grātōs. ; populōrum līberōrum..; poetae doctō ; 5. Sentetiae et prōverbia Barba nōn facit philosophum. Amītitia semper cāra est. Bona causa triumphat. Immodica īra gignit insāniam. Mala herba citō crēscit.

28 28 Nōn numerō hōrās, nisī serēnās. Medicus cūrat, natūra sānat. Gladiātor in arenā capit cōnsilium. Iūstitia rēgnōrum fundāmentum. Magis movent exempla quam verba. Quī cōnsilium nōn petit, auxilium petere nōn dēbet. Ōtia dant vitia. Sīc trānsit glōria mundī. Verba movent, exempla trahunt. Szavak: (h)arēna, ae f. homokos föveny, homokos tengerpart, aréna, kűzdőtér amīcitia, ae f. barátság auxilium, ī n. segítség, támogatás, eszköz, mód barba, ae f. szakáll bonus, a, um jó capiō, capĕrĕ, cēpī, captum kap, szerez cārus, a, um kedves causa, ae f. ok, ügy citō gyorsan cōnsilium, ī n. tanács, terv, szándék crēscō, crēscĕrĕ, crēvī, crētum nő, növekszik, gyarapszik cūrō, cūrāre, cūrāvī, cūrātum törődik, ápol, gondoskodik dēbeō, dēbēre, dēbuī, dēbitu kell, köteles (tenni vmit: inf.), adós, tartozik (amivel: acc) exemplum, ī n. példa faciō, facĕrĕ, fēcī, factum tesz, csinál, alkot fundāmentum, ī n. alap gignō, gignĕrĕ, genuī, genitus szül, teremt, okoz gladiātor, gladiātoris m. gladiátor glōria, ae f. dicsőség herba, ae f. fű, gyom hōra, ae f. óra immodicus, a, um féktelen, mértéktelen insānia, ae f. őrültség, esztelenség īra, ae f. harag iūstitia, ae f. igazságosság magis inkább, nagyobb mértékben malus, a, um rossz medicus, i m. orvos moveō, movēre, mōvī, mōtum mozgat, indít, vonz, sarkall mundus, ī m. világ nisī ha csak nem, kivéve, ha numerō, numerāre, numerāvī, numerātum számol ōtium, ī n. tétlenség, nyugalom petō, petĕrĕ, petīvī, petitum kér, keres, követel philosophus, ī m. filozófus, bölcselő quam mint quī aki rēgnum, ī n. királyság, ország sānō, sānāre, sānāvī, sānātum gyógyít, egészségessé tesz, helyrehoz serēnus, a, um derűs, vidám sīc így, ily módon trahō, trahĕrĕ, traxī, tractum vonz, magával ragad, vonszol trānseō, trānsīre, trānsīvī, trānsitum átmegy, átkel (amin: acc.), elmúlik triumphō, triumphāre, triumphāvī, triumphātum győzedelmeskedik, diadalt arat verbum, ī n. szó, ige vitium, ī n. hiba, vétség, bűn 6. Tegye pluralis nominativus és accusativus esetekbe a következő semleges nemű szavakat!

29 29 auxilium, ī n..; ; vitium, ī n..; ; verbum, ī n. ;..; rēgnum, ī n. ; ; ōtium, ī n. ;.; cōnsilium, ī n. ; ; 7. Gyűjtse ki az eddig megismert mellékneveket pontos szótári alakjukkal együtt! LECTIŌ SEXTA 9. BIRTOKOS NÉVMÁS Az I. II. declinatiós melléknevek mintájára ragozzuk a birtokos névmásokat, melyek a melléknevekhez hasonlóan nemben, számban, esetben megegyeznek a jelzett szóval. culpa, culpae f. = vétek culpa mea = az én vétkem pater, patris m. = apa pater noster = apánk collēga, collēgae m. = hivataltárs, kolléga collēga meus = hivatali társam, kollégám személy singulāris plūrālis meus, mea, meum = enyém tuus, tua, tuum = tied noster, nostra, nostrum = miénk vester, vestra, vestrum = tiétek 3. suus, sua, suum = övé, sajátja suus, sua, suum = övék, sajátjuk 10. III. DĒCLINĀTIŌ Mássalhangzós, és i tövű (erős és gyenge i tövűek) főnevek declinatiója, melybe hímnemű, nőnemű és semlegesnemű főnevek egyaránt tartoznak. Az alanyeset végződése rendkívül változatos, ami mégis egy kategóriába sorolja ezeket a főneveket, az a singularis genitivus végződése. Az esetragokat itt is a singularis genitivus esetrag helyébe alkalmazzuk. A masculinum és femininum nemű főnevek egységesen ugyanazokat a ragokat kapják, csak a neutrum neműek esetében van a már II. declinátióból is ismert eltérés. Szótári alakjuk: 1. S. nom. : ~ pl. homō, hominis m. = ember 2. S. gen.: is lēx, lēgis f. = törvény 3. nemük: m./f./n. iūs, iūris n. = jog A mássalhangzós tövű III. declinatiós főnevek ragozása.

30 30 S. nom. acc. gen. dat. abl. Pl. nom. acc. gen. dat. abl. m. f n. homō lex iūs hominem lēgem iūs hominis lēgis iūris hominī lēgī iūrī homine lēge iūre hominēs lēgēs iūra hominēs lēgēs iūra hominum lēgum iūrum hominibus lēgibus iūribus hominibus lēgibus iūribus A gyenge i tővű III. declinatiós főnevek (csak hímnemű és nőnemű főnevek!) A gyenge i tő elnevezés arra utal, hogy csak egy esetben, a plūrālis genitīvus esetvégződésében jelenik meg az i hangzó. Ezeknek a szavaknak a plūrālis genitīvus végződése: ium! Ragozásuk egyébként megegyezik a mássalhangzós tövű főnevekével. Ebbe a csoportba csak hímnemű és nőnemű főnevek tartoznak, melyek jellemzői a következők: 1) S. nom. ban ēs, / is végűek, melyek S. nom. a és S.gen. a azonos szótagszámú. Pl. cīvis, cīvis m. = polgár (ún. parisyllaba) tēstis, tēstis m. = tanú sēdēs, sēdis f. szék 2). S. nom. ban s, / x, végű főnevek, melyeknél a S. gen. is ragja előtt 2 db. msh. áll. Pl. urbs, urbis f. = város nox, noctis f. = éjszaka pars, partis f. = rész, szerep, párt Az erős i tővű III. declinatiós főnevek (csak semlegesneműek!) Az erős i tővű főneveknél több esetben is mutatkozik az i hangzó. S. abl. végződése: i Pl. nom. és acc.: ia Pl. gen.: ium Ide tartoznak az e, al, ar végű semlegesnemű főnevek. pl. măre, măris n. = tenger; animal, animalis n. = élőlény, állat; exemplar, exemplāris n. = példány, másolat

31 31 S. nom. acc. gen. dat. abl. P. nom. acc. gen. dat. abl. gyenge i tő (m./f.) cīvis urbs cīvem urbem cīvis urbis cīvī urbī cīve urbe cīvēs urbēs cīvēs urbēs cīvium urbium cīvibus urbibus cīvibus urbibus erős i tű (n.) mare animal exemplar mare animal exemplar maris animālis exemplāris marī animālī exemplārī mari animālī exemplārī maria animālia exemplāria maria animālia exemplāria marium animālium exemplārium maribus animālibus exemplāribus maribus animālibus exemplāribus Tiszta i tövű szavak ragozása vīs, vis f. erő, erőszak; Tiberis, Tiberis m. Tiberis folyó S. nom. acc. gen. dat. abl. vīs vim vis vī vī Pl. nom acc. gen. dat. abl. vīrēs vīrēs vīrium vīribus vīribus Trānslātiō mea culpa; iūs suum; potestās nostra; in cīvitāte vestrā; suī hērēdēs; ultima ratiō; homō novus; aquisitiō origināria; aquisitiō dērivātiva; iūs bellī ac pācis; persōna suī iūris; Contra lēgem; contra bonōs mōrēs; princeps lēgibus solūtus; Māgna Charta libertātum. Sociī meī socius meus socius nōn est. (Ulpianus D ) iūs gentium; iūs Quiritium; trāns Tiberim; trāns mare; āctiō fīnium regundōrum; Vim vī repellere licet. Mūrus urbium virtūs. Natūra animalia docet. Ūnus testis, nūllus testis. Fīnis sanctificat mĕdia. Iūs est ars bonī et aequī. Hostium mūnera nōn sunt mūnera.(erasmus) Nēmō iūdex sine āctōre. Nūlla regula sine exceptiōne. Perīculum est ēmptōris. Semel hērēs, semper hērēs. Lēgēs duodecim tabulārum; Praetium affectiōnis; Nūllum crīmen sine lēge. Nūlla poena sine lēge. In potestāte sunt liberī parentum ex iūstō mātrimōniō nātī. Bis peccat quī crīmen negat. Cōnsēnsus tollit errōrem. Fiscus semper habet iūs pīgnōris. Genus perīre nōn potest. Hērēditās vadit cum onere. Lēx nēminem cogit ad impossibilia. Lēgēs extra territōrium nōn obligant. Līs lītem generat. Occāsiō facit fūrem. Iūris praecepta haec sunt: honestē vīvĕrĕ, alterum nōn laedĕrĕ, suum cuīque tribuĕrĕ. Szavak ac és āctor, āctōris m. felperes aequum, ī n. méltányosság, egyenlőség affectiō, affectiōnis f. vonzalom, szeretet alter, altera, alterum más, másik animal, animālis n. élőlény, állat aquisitiō, aquisitiōnis f. megszerzés szerzés,

32 32 bellum, ī n. háború bis kétszer bonum, ī n. jóság charta, ae f. papír, irat, oklevél civitās, civitātis f. polgárok összessége, polgárság, város cōnsēnsus, ūs m. egyetértés, megegyezés crīmen, crīminis n. közbüncselekmény cuique kinek kinek, bárkinek (quisque dativusa) cum + abl. val, vel együtt dērivātus, a, um származékos, származtatott duodecim tizenkettő ēmptor, ēmptōris m. vevő, vásárló ex/ē + abl. ból, ből exceptiō, exceptiōnis f. kivétel, perbeli kifogás extra + kívül fīnis, fīnis m. határ, vég fiscus, ī m. pénztár, kincstár fūr, fūris m./f. tolvaj generō, generāre, generāvī, generātum szül, nemz, teremt gēns, gentis f. nemzet, nép, nemzetség genus, generis n. fajta habeō, habēre, habuī, habitum bír, van (amije: acc.) haec ezek (hic, haec, hoc ez) hērēditās, hērēditātis f. örökség, hagyaték, öröklés hērēs, hērēdis m./f. örökös homō, hominis m. ember honestē tisztességesen hostis, hostis m. ellenség iūdex, iūdicis m. bíró laedō, laedĕrĕ, laesī, laesum megsért, megvág līberī, līberōrum m. gyerekek lībertās, lībertātis f. szabadság licet, licēre, licuit licitum est szabad (személytelen ige) + inf. līs, lītis f. per mare, maris n. tenger mĕdium, ī n. eszköz, közvetítő mōs, mōris m. szokás, pl. ban erkölcs mūnus. mūneris n. szivesség, szolgálat, hivatal, kötelesség, ajándék, adomány, mūrus, ī m. városfal negō, negāre, negāvī, negātum tagad, nemet mond nŏvus, a, um új nūllus, a, um semmilyen, egy sem, semmi (s. gen: nūllius) obligō, obligāre, obligāvī, obligātum köt, leköt, kötelez occāsiō, occāsiōnis f. alkalom onus, oneris n. teher, súly originārius, a, um eredeti parēns, parentis m./f. szülő pāx, pācis f. béke peccō, peccāre, peccāvī, peccātum vét, vétkezik pereō, perīre, perivī, peritum elpusztul, tönkremegy perīculum, ī n. veszély pīgnus, pīgnoris n. zálog, kézizálog potestās, potestātis f. hatalom praetium, ī n. érték princeps, principis m. császár quī aki, ami Quirītēs, Quirītium m. a római polgárok megnevezése (sing. alakja: Quirīs, is m. v. Quirītis, is m.) rătiō, rătiōnis f. számítás, értelem, ész, megítélés, szabály regula, ae f. szabály regundus, a, um a regō, regĕrĕ ige szenvedő beálló melléknévi alakja = rendezendő, amit rendezni kell repellō, repellĕrĕ, reppulī, reppulsum elhárít, visszaver sanctificō, santificāre, sanctificāvī, sanctificātum szentel, megszentel semel egyszer semper mindig socius, sociī m. társ solūtus, a, um mentes (amitől: abl.) tabula, ae f. tábla

33 33 territōrium, ī n. terület testis, testis m./f. tanú Tiberis, is m. a Tiberisz (ma: Tevere) folyó tollō, tollĕrĕ, sustulī, sublātum felemel, elvisz, megszűntet, eltöröl trāns + acc. át, keresztül tribuō, tribuĕrĕ, tribuī, tributum megad, juttat, oszt ultimus, a, um utolsó, végső ūnus, a, um egy, egyetlen (s. gen: ūnius) urbs, urbis f. város (Róma városa) vadō, vadĕrĕ, vasī, vasum megy, jár vivō, vivĕrĕ, vixī, victūrus él vīs, vis f. erő, erőszak virtūs, virtūtis f. erő, erény, érték Feladatok 1. a) Egyeztesse a jelzőt (melléknév vagy birtokos névmás) a jelzett szóval (főnév)! b) Az így kapott jelzős szerkezetet tegye plūrālis nōminātīvusba! servus, ī m. szolga; noster, nostra, nostrum. ; corpus, corporis n. test; meus, mea, meum..; obligātiō, ōnis f. kötelem; nūllus, a, um semmilyen. ; testāmentum, ī n. végrendelet; irritus, a um érvénytelen ; iūs, iūris n.; strīctus, a, um szigorú.; populus, i m. nép; Rōmānus, a, um római. ; iūrisdictiō, ōnis f. jogszolgáltatás; contentiōsus, a, um peres. ; iūs, iūris n.; humanus, a, um emberi ; hērēs, hērēdis örökös m;. suus, sua, suum ; lēx, lēgis f. törvény; Rōmānus, a, um..; decemvir, ī m. ;clārus, a, um híres.; 2. Retroversiō Fordítás magyarról latinra A jó erkölcs ellen. háború és béke joga. előszereteti érték Az elmebeteg nem köthet házasságot.

34 34 Nincs bűncselekmény törvény nélkül.. Senki sem lehet bíró a saját ügyében. Az örökség teherrel jár. A prétorok jogot szolgáltathatnak a) Állapítsa meg a megadott III. declinaciós főnévről, hogy milyen tövű! (msh tő, erős i tő, gyenge i tő, tiszta i tő) b) Majd határozza meg a főnév S. abl. át, Pl. nom. át, és acc. át! ars, artis f. művészet, mesterség gyenge i tő orbis, orbis m. kör, földkerekség s. abl. arte Pl. nom/acc. artēs Pl. gen. artium animal, animalis n. élőlény, állat pars, partis f. rész prīnceps, prīncipis m. császár vīs, vis f. gēns, gentis f. nép, nemzetség testis, testis m./f. tanú antemurāle, antemurālis n. előfal, védőfal aedēs, aedis m. lakás, ház mare, maris n. tenger 4. Sententiae et prōverbia Oculum prō oculō, dentem prō dente. Ars longa vīta brevis. Habent sua fāta libellī. Faber est suae quisque fortūnae. Fīnis corōnat opus.

35 35 Conscientia mīlle testēs. Ex capite foetet piscis. Quot hominēs, tot sententiae. Habet suum venēnum blanda ōrātiō. Parva flamma saepe incendium magnum suscitat. Sors bona, nihil aliud. Mors certa, hōra incerta. szavak: alius, alia, aliud másvalaki, másvalami blandus, a, um hízelgő, nyájas, bájos, csalogató brevis, e rövid caput, capitis n. fej, fejezet, jogképes személy certus, a, um biztos, bizonyos conscitentia, ae f. tudat, lelkiismeret corōnō, corōnāre, corōnāvī, corōnātum koronáz, koszorúz dēns, dĕntis m. fog ex/ē + abl. ból, ből; tól, től fogva, óta; kifolyólag, alapján, szerint faber, fabrī m. mesterember, kézműves fātum, ī n. végzet, sors flamma, ae f. tűz, láng foeteo, foetēre bűzlik fortūna, ae f. szerencse, kedvező sors, sors incendium, ī n. tűzvész incertus, a, um bizonytalan libellus, ī m. könyvecske,. keresetlevél longus, a, um hosszú mīlle ezer mors, mortis f. halál nihil semmi oculus, ī m. szem opus, operis n. mű, munka tevékenység ōrātiō, ōrātiōnis f. beszéd, előadás parvus, a, um kicsi piscis, piscis m. hal quisque ki ki, bárki, mindenki quot ahány, hány? amenyi, mennyi? saepe gyakran sors, sortis f. sors suscitō, suscitāre, suscitāvī, suscitātum támaszt, szít, keletkeztet tot annyi, ennyi venēnum, ī n. méreg, festék, varázsital, romlás vīta, ae f. élet 5. Ragozza el a következő jelzős szerkezeteket: ars longa; sors bona; fātum suum; homō novus; pater noster; opus meum; LECTIŌ SEPTIMA 11. SZENVEDŐ IGERAGOZÁS A SZENVEDŐ MONDATSZERKEZET

36 36 A latin igék két típusa (genus): cselekvő (activum) és szenvedő (passivum), ennek megfelelően a cselekvő és a szenvedő mondatokat eltérő szemlélet és mondatszerkezet jellemzi. A két igenem külső jelekben is megmutatja eltérő sajátosságait, nevezetesen másmás személyragokat kapnak a cselekvő illetve a szenvedő igék INDICATIVUS PRAESENS IMPERFECTUM PASSIVI Képzése: imperfectum tő + szenvedő személyragok S./1. r Pl./ 1. mur 2. ris 2. minī 3. tur 3. ntur S./ Pl./ S./ Pl./ coniugatio donō, donāre, donāvi, donātum = ajándékoz donō r (engem) ajándékoznak; (én) ajándékozódom donā ris (téged) ajándékoznak; (te) ajándékozódsz dona tur (őt) ajándékozzák; (ő) ajándékozódik donā mur (minket) ajándékoznak; (mi) ajándékozódunk donā minī (titeket) ajándékoznak; (ti) ajándékozódtok dona ntur (őket) ajándékozzák; (ők) ajándékozódnak 2. coniugatio doceō, docēre, docuī, doctum = tanít docĕō r (engem) tanítanak; (én) tanítódom docē ris (téged) tanítanak; (te) tanítódsz docĕ tur (őt) tanítják; (ő) tanítódik docē mur (minket) tanítanak; (mi) tanítódunk docē minī (titeket) tanítanak; (ti) tanítódtok docĕ ntur (őket) tanítják, (ők) tanítódnak S./ coniugatio regō, regĕre, rēxi, rēctum = irányít regō r (engem) irányítanak; (én) irányítódom reg e ris (téged) irányítanak; (te) irányítódsz