Press "Enter" to skip to content

Tanulói feladatok – Kémia 7

Legfontosabb gázkeverékünk a levegő, amely 21 térfogatszázalék oxigént, 78 térfogatszázalék nitrogént és 1 térfogatszázalékban egyéb gázokat tartalmaz. Az oxigén a légzéshez és az égési folyamatokhoz szükséges, a nitrogén azonban a levegő közömbös alkotórésze. A földgáz főként szénhidrogének keveréke, legfőbb összetevője a metán. Elégetésével nagy mennyiségű energiát nyerünk. 1. Sorold fel a levegő összetevőit, és ismertesd […]

Tanulói feladatok – Kémia 7.

2020. június 2. és 5. között a következő feladatokat végezzétek el.

Erre a hétre az a feladatotok, hogy a korábbi hetek (nem mindegyik) kérdéseinek, feladatainak a megoldásait nézzétek át ebben a Google Dokumentumban, és javítsátok ki a munkátokat!

A heti feladat elvégzését az alábbi Google Űrlapon igazoljátok!

A beküldési határidő: 2020. június 9.

  • A feladat elvégzését a Google Űrlapon kell igazolnotok.

Szerző: Pethő Gergely

Módosítva: 2020-06-02 22:00:09

7.évfolyam Kémia (11.hét)

Kedves Tanulók!

2020. május 25. és 29. között a következő feladatokat végezzétek el.

Tananyag: Ionvegyületek (TK 95-99. o.)

Nézd meg az alábbi videót (Videó) a nátrium és a klór reakciójáról. A többi szükséges információt a word dokumentumban találod.

A beküldési határidő: 2020. június 2.

  • Az elkészült munkákat a vass@egressy.info címre kell elküldeni.
  • A tárgyhoz írjá(to)k be az osztályotok, majd a tantárgy nevét kötőjellel elválasztva. Végül a saját neveteket/tanuló nevét. (pl. Tárgy: 5.B – informatika – Kiss Pista)

Szerző: Pethő Gergely

Módosítva: 2020-05-26 12:18:19

7.évfolyam Kémia (10.hét)

Kedves Tanulók!

2020. május 18. és 22. között a következő feladatokat végezzétek el.

Tananyag: Ionok (TK 94-96. o.)

Feladat: Nézd meg az alábbi videót (Atomból ion) az ionokról és keletkezésükről! Ezután olvasd el és másold le a füzetbe a vázlatot! Végül keresd ki a tankönyvből a hiányzó ionok képletét, és írd le azokat is a füzetbe! A füzetről küldj fotót a központi e-mailcímre!

A beküldési határidő: 2020. május 26.

  • Az elkészült munkákat a vass@egressy.info címre kell elküldeni.
  • A tárgyhoz írjá(to)k be az osztályotok, majd a tantárgy nevét kötőjellel elválasztva. Végül a saját neveteket/tanuló nevét. (pl. Tárgy: 5.B – informatika – Kiss Pista)

Szerző: Pethő Gergely

Módosítva: 2020-05-19 12:04:01

7.évfolyam Kémia (9.hét)

Kedves Tanulók!

2020. május 11. és 15. között a következő feladatokat végezzétek el.

Tananyag: Molekulák (TK 83-84. o., 87-90. o.)

Feladat: Másoljátok le a füzetbe az alábbi vázlatot, és nézzétek meg az alábbi videót! Végül keressétek ki a tankönyvből a hiányzó molekulák összegképletét, és írjátok azokat le a füzetbe! A füzetről küldjetek fotót a központi e-mailcímre!

Vázlat a füzetbe:

1. A molekulák fogalma
– két vagy több atomból álló, kémiai részecskék
– elektromosan semlegesek

2. Kovalens kötés Videó a kovalens kötésről
– ez az összetartó erő a molekulát alkotó atomok között
– közös vagy kötő elektronpár

3. Összegképlet
– a molekulák egyik jelölési módja
– megmutatja hogy milyen atomokból áll a molekula és azok mennyiségét is
– VEGYJEL + a jobb alsó indexben egy szám
– pl. hidrogénmolekula H2 → 2 db hidrogénatomból áll
– pl. vízmolekula H2O → 2 db hidrogénatomból, 1 db oxigénatomból áll

4. Molekulatípusok
– elemmolekula: egyféle atomból áll (pl. hidrogénmolekula)
– vegyületmolekula: kétféle vagy többféle atomból áll (pl. vízmolekula)

5. Fontosabb molekulák és összegképletük (a hiányzókat keresd ki a tankönyvből!)
– hidrogénmolekula H2
– oxigénmolekula
– nitrogénmolekula
– klórmolekula
– vízmolekula H2O
– hidrogén-klorid-molekula
– szén-dioxid-molekula
– ammóniamolekula
– metánmolekula CH4

A beküldési határidő: 2020. május 19.

  • Az elkészült munkákat a vass@egressy.info címre kell elküldeni.
  • A tárgyhoz írjá(to)k be az osztályotok, majd a tantárgy nevét kötőjellel elválasztva. Végül a saját neveteket/tanuló nevét. (pl. Tárgy: 5.B – informatika – Kiss Pista)

Szerző: Pethő Gergely

Módosítva: 2020-05-11 21:34:36

7.évfolyam Kémia (8. hét)

Kedves Tanulók!

2020. május 4. és 8. között a következő feladatokat végezzétek el.

Tananyag: Fémek és nemfémek (TK 80-82. o.)

Feladat: Nézd meg az alábbi videókat, amik a fémekről szólnak, majd olvasd el a tankönyvben a megadott részt! Ezután készíts róla jegyzetet a füzetedbe! A füzetedről készíts fényképet, és küldd el a központi e-mailcímre!

A korábbi hetek feladatainak megoldását innentől fel fogom tenni egy Google Dokumentumban, hogy le tudjátok ellenőrizni az otthoni munkátokat. Kérem, hogy ezt majd tegyétek meg, és javítsátok ki azt, ha szükséges! Bizonyos időközönként, az időben visszafelé haladva fogom feltenni az egyes hetek megoldásait. (A link megosztásával pár napot még várok, amíg azok nem küldik vissza az előző heti feladatot, akik valamiért csúsznak, de amúgy rendesen dolgoznak.)

A beküldési határidő: 2020. május 12.

  • Az elkészült munkákat a vass@egressy.info címre kell elküldeni.
  • A tárgyhoz írjá(to)k be az osztályotok, majd a tantárgy nevét kötőjellel elválasztva. Végül a saját neveteket/tanuló nevét. (pl. Tárgy: 5.B – informatika – Kiss Pista)

Szerző: Pethő Gergely

Módosítva: 2020-05-05 11:50:30

7.évfolyam Kémia (7.hét)

Kedves Tanulók!

2020. április 27. és 30. között a következő feladatokat végezzétek el.

Tananyag: Az elemek felfedezése (TK 57. o.), Az elemek elnevezése (videó)

Feladat: Olvasd el a tankönyvben a megadott részt, majd nézd meg az alábbi videót, ami az elemek elnevezéséről szól. Végül töltsd ki a Google Űrlapot, amiben néhány kérdés szerepel a tananyaggal kapcsolatosan.

Az űrlap kitöltésével egyben igazolod is a heti feladat elvégzését.

A beküldési határidő: 2020. május 5.

  • A megoldásokat a feladatban szereplő űrlapon kell beküldeni.

Szerző: Pethő Gergely

Módosítva: 2020-04-28 13:37:16

7.évfolyam Kémia (6.hét)

Kedves Tanulók!

2020. április 20. és 24. között a következő feladatokat végezzétek el.

Tananyag: A periódusos rendszer (TK 72-74. o.)

  1. Mi a periódusos rendszer?
  2. Ki és mikor alkotta meg a periódusos rendszert?
  3. Mik a periódusok? Hány periódus van?
  4. Mik a csoportok? Hány csoport van?
  5. Milyen sorrendben következnek egymás után az elemek a periódusos rendszerben?
  6. Mit mutat meg a periódusszám?
  7. Mit mutat meg a főcsoportszám?
  8. Hol találhatók a periódusos rendszerben a nemesgázok?
  9. Mit jelent a nemesgázszerkezet?

A beküldési határidő: 2020. április 28.

  • A feladat elvégzését szüleitek igazolják a megadott Google Űrlapon.

Szerző: Pethő Gergely

Módosítva: 2020-04-21 20:51:29

7.évfolyam Kémia (4-5.hét)

Kedves Tanulók!

2020. április 6. és 8. között vagy 2020. április 15. és 17. között a következő feladatokat végezzétek el.
A tavaszi szünetben pihenjetek.

Tananyag: A rendszám (TK 64. o.); Az elektronburok (TK 69-71. o.)

Feladat: Nézzétek meg az alábbi videót az elektronszerkezetről, majd írjátok ki a lenti fogalmakat és magyarázatukat a füzetbe a tankönyv és/vagy a videó alapján!

  • rendszám
  • tömegszám
  • neutronszám
  • elektronhéj
  • elektronok maximális száma az 1., a 2., a 3. és a 4. héjon
  • vegyértékhéj
  • vegyértékelektron

A beküldési határidő: 2020. április 21.

  • Az e-mailt a vass@egressy.info címre kell elküldeni.
  • A tárgyhoz írjá(to)k be az osztályotok, majd a tantárgy nevét kötőjellel elválasztva. Végül a saját neveteket/tanuló nevét. (pl. Tárgy: 5.B – informatika – Kiss Pista)

Szerző: Pethő Gergely

Módosítva: 2020-04-07 10:18:38

7.A, 7.B, 7.C Feladatok 3. hét

Kedves Tanulók!

2020. március 30. és április 3. között a következő feladatokat végezzétek el.

Nézzétek meg a következő videót:Égés és tűzvédelem

Egy email-ben írjátok meg, hogy mire van szükség a tűzhöz.

A beküldési határidő: 2020. április 7.

  • Az elkészült munkákat a vass@egressy.info címre kell elküldeni
  • A tárgyhoz írjá(to)k be az osztályotok, majd a tantárgy nevét kötőjellel elválasztva. Végül a saját neveteket/tanuló nevét. (pl. Tárgy: 5.B – informatika – Kiss Pista)

Módosítva: 2020-04-01 11:08:22

Feladatok március 23-27.

Kedves Hetedikesek!

A heti tananyag: Az atom felépítése (TK. 62-64. o.)
Feladat: Nézzétek meg az atomok felépítéséről szóló két rövid videót, majd válaszoljatok a kérdésekre e-mailben!

Mik az atomok és hogyan működnek?
Kérdések:
Melyik videó tetszett jobban, és miért? Válaszolj 2-3 mondatban!
Szerinted mi a 7 legfontosabb új információ az atomok felépítésével kapcsolatosan?
Írd le őket egymás alá!

Határidő: 2020. április 3.

  • Az elkészült munkákat a vass@egressy.info címre kell elküldeni
  • A tárgyhoz írjá(to)k be az osztályotok, majd a tantárgy nevét kötőjellel elválasztva. Végül a saját neveteket/tanuló nevét. (pl. Tárgy: 5.B – informatika – Kiss Pista)

Szerző: Sziráki Nikoletta

Módosítva: 2020-03-24 13:54:29

Feladatok március 16-20

Kedves hetedikesek!

2020. március 16-20. között a következő feladatokat végezzétek el.

Feladat: Minden szükséges információ megtalálható a ppt-ben.

A megoldásokat minden tanulónak be kell küldeni, ahhoz, hogy az órán való részvételét igazolni tudjuk.

Határidő: 2020. március 20.

  • Az elkészült munkákat a vass@egressy.info(Változott! Részletek) címre kell elküldeni
  • A tárgyhoz írjá(to)k be az osztályotok, majd a tantárgy nevét kötőjellel elválasztva. Végül a saját neveteket/tanuló nevét. (pl. Tárgy: 5.B – informatika – Kiss Pista)

Módosítva: 2020-03-19 14:50:33

Kispesti Vass Lajos Általános Iskola

Kispesti Vass Lajos Általános Iskola

1193 Budapest, Csokonai u. 9.
+36-1-280-5616
vass@iskola.kispest.hu
vassl.hu
OM azonosító: 035148

Kispesti Vass Lajos Általános Iskola - táblák

Honlap
Facebook

2020-ban ismét elnyertük az Oktatási Hivataltól a Bázisintézmény címeit:

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK KÉMIA. 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör Tanári segédanyag

BALESETVÉDELEM, BETARTANDÓ SZABÁLYOK, AJÁNLÁSOK gumikesztyű védőszemüveg védőköpeny HÁTTÉR ISMERETEK A TANÁR SZÁMÁRA Minden anyagot igen apró, mikroszkóppal sem látható részecskék sokasága, azaz halmaza alkot. Ezek elrendeződése különbözik a légnemű, a cseppfolyós, illetve a szilárdállapotban. A gáz halmazállapotúanyagokban a részecskék egymástól viszonylag távol és állandó gyors mozgásban vannak. Teljesen kitöltik a rendelkezésükre álló teret. A gázoknak sem a térfogata, sem az alakja nem állandó.A részecskék egymástól való nagy távolsága teszi lehetővé a gázok összenyomhatóságát. A folyékony anyagokrészecskéi közel vannak egymáshoz, és jelentős mértékben hatnak is egymásra. A részecskék elgördülhetnek egymáson. A folyadékoknak a térfogata állandó, alakjuk viszont nem,felveszik a tartóedény alakját. Az egymással érintkező részecskék miatt a folyadékok gyakorlatilag összenyomhatatlanok. A szilárd, ún. kristályos anyagokban a részecskék szabályos rendben sorakoznak egy képzeletbeli térháló pontjain. Ezt a rendet a közöttük működő erős kölcsönhatások tartják fenn. A részecskék helyhez kötöttek, ezért csupán rezgőmozgást végeznek. A kristályos anyagok térfogata és alakja is állandó. Amikor az anyag az egyik halmazállapotból a másikba átalakul, halmazállapot-változás megy végbe. Az anyagok halmazállapotának megváltozásakor az anyag kémiai összetétele,a részecskék minősége nem változik meg, csak azok energiája. (A részecskék energiája a három halmazállapotban eltérő.) A halmazállapot-változásokat ezért fizikai változásnak is nevezzük. Kiegészítés:

A halmazállapot változásokat szemléltető ábrát rajzoljuk fel a táblára. A színek, a folyamatokat kísérő energiaváltozásokat jelzik. Élő képpel a tanulókkal modelleztethetjük is a halmazállapotokat. (A tanulóknak a teremben elfoglalt helye a részecskék helyzetét jelenti a különböző halmazállapotokban). A halmazállapot változása is modellezhető: pl. hogyan változik a helyük egymáshoz képest, „melegítés” vagy „hűtés” hatására. Természetesen más modellt is alkalmazhatunk.

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

PEDAGÓGIAI CÉL Kémiai, természettudományos alapműveltség megalapozása. Legyenek képesek felismerni a különböző problémákat: a jód szublimációjának alapján a kámfor „eltűnésében” ismerjék fel a szublimáció jelenségét. Gondolataikat fogalmazzák meg szakszerűen a kísérletek magyarázatánál. Fejlődjön az önálló munkában való jártasságuk. Fejlődjön a megfigyelőkészségük, problémamegoldó képességük, logikus gondolkodásuk. Tegyenek szert gyakorlottságra a valóság modellezésében. Modellezzék a halmazállapotokat, illetve a halmazállapot-változásokat. Legyenek képesek az egyszerű kísérletek leírásának értelmezésére, az olvasottak alapján a kísérletek végrehajtására.

A SZÜKSÉGES TANULÓI ELŐZETES TUDÁS Képesek halmazállapotuk szerint az anyagok csoportosítására. Értsék és tudják indokolni is, hogy a halmazállapot-változás mindig fizikai változás. Annakismerete, hogy melegítés vagy hűtés hatására adott halmazállapotú anyag hogyan változik. Értelmezzék az egyes halmazállapotokat a részecskék szintjén. A halmazállapot-változások ismerete. A halmazállapot-változások csoportosítása energiaváltozás szerint. Az endoterm és exoterm folyamatok során végbemenő energiaváltozás ábrázolása grafikonnal. A kísérletek kivitelezéséhez szükséges balesetvédelmi szabályok ismerete. SZÜKSÉGES ANYAGOK

víz jódkristály kénpor csapvíz kámfor szárazjég

lyukacsos lombik lombik főzőpohár (1 db 100 cm3) műanyagkád borszeszégő gyufa kémcső kémcsőfogó üveglap lufi

1.KÍSÉRLET: KÉN OLVADÁSA Egy műanyagkádba töltsetek hideg csapvizet. Ezután egy kémcsövet negyed részig töltsetek meg kénporral! Ezután a kénport óvatosan melegítsétek! Időnként vegyétek ki a lángból, hogy minél jobban megfigyelhessétek a kén halmazállapotának és a színének változásait. Ha forr, gyorsan öntsétek bele a vízbe!

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

1.KÍSÉRLET: KÉN OLVADÁSA (folytatás)

melegítés előtt rövid melegítés után A molekularács felbomlik további melegítés után később hidegvízbe öntve

Tapasztalat a halmaz állapota színe szilárd sárga A kén a melegítés ha- narancssárga tására gyorsan megolvad.Hígan folyó.

Magyarázat A hő hatására a részecskék gyorsabban mozognak, kilépnek a helyükről, elgördülnek egymáson.

további melegítés ha- vöröses barna A 8 atomos molekulákból molekutására sűrűn folyó lesz laláncok képződnek, melyek összegabalyodnak. újra hígabban folyó barna A molekulaláncok elszakadnak, egyre rövidebbek lesznek. A hideg vízbe öntve A hideg vízben a részecskék mozazonnal megszilárdul. gása lassul, az anyag belsőenergiája csökken, a kén megszilárdul, megfagy. A forrásban lévő kén hideg vízbe öntve puha, nyúlós, gumiszerű anyaggá dermed(amorfkén).

A hetedikes tanulók a halmazállapot-változásokkal való ismerkedés témakörénél még nincsenek tisztába a molekula, a molekularács, a kötések, a másodlagos kötések fogalmával. A magyarázatoknál ezért érdemes a változást molekula modellek segítségével is bemutatni. 2. KÍSÉRLET: MEGOLVAD-E A JÓDKRISTÁLY? Tegyetek egy lukacsos lombikba néhány jódkristályt, majd melegítsétek a lombikot! Tapasztalat Magyarázat A jódkristályokból nem folyékony jód, hanem lila jódgőz keletkezett. A jódgőz a hideg lombik aljára lecsapódott, szilárd jódkristályok formájában.

A jód szilárd halmazállapotból légnemű halmazállapotúvá alakult. Ezt a halmazállapot változást szublimációnak nevezzük. Azok az anyagok képesek a szublimációra, melyekben szilárd halmazállapotban a részecskék között gyenge a kölcsönhatás. A szublimáció során távolodnak a részecskék egymástól, ehhez energiára van szükségük, tehát az anyag belsőenergiája nő, a környezeté csökken, a változás endoterm.

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA kémia-7- 01

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

3. KÍSÉRLET: MILYEN ANYAG A KÁMFOR 100 cm3-es főzőpohárba tegyetek kámfort és takarjátok le egy üveglappal. Mit tapasztaltok? Miután a változást megfigyeltétek távolítsátok el az üveglapot. Tapasztalat

A kámfor „eltűnik” a főzőpohárból. Az üveglap el- A kámfor a jódhoz hasonlóan szublimációra képes távolítása után érezhető a kámfor jellegzetes szaga. anyag. A főzőpohárban a kámfor szilárd halmazállapotból a folyékony halmazállapot kihagyásával légneművé alakult.

4. KÍSÉRLET: SZÁRAZJÉG SZUBLIMÁCIÓJA Egy lombikba tegyetek szárazjeget, majd a nyakára húzzatok lufit! Figyeljétek a változást! Tapasztalat

A lufi felfújódott.

A szárazjég a szilárd szén-dioxid. Szobahőmérsékleten szublimáló anyag. A keletkező gáz fújja fel a lufit.

FELADATOK EREDMÉNYEI, A KÉRDÉSEKRE ADOTT VÁLASZOK Mi a különbség a gőz és a gáz között? A gőz, olyan gáz, amelynek anyaga légköri nyomáson és szobahőmérsékleten folyékony, illetve szilárd halmazállapotú anyag. A gáz szobahőmérsékleten légnemű halmazállapotú. Néhány anyagról el kell döntened, hogy gőz vagy gáz? Írd az anyag neve után a megfelelő szót! alkohol: gőz

A bevezető ismeretek alapján a tanulókkal kitöltethetjük a következő táblázatot is! szilárd

anyag térfogata állandó részecskék közti kölcsönhatás erős részecskék rendezettsége

helyhez kötöttek, rezegnek

folyékony változó állandó közepes gördülnek egymáson

A víz halmazállapot-változásai Ezt a kísérletet is elvégeztethetjük a gyerekekkel, ha még alaposabban szeretnénk a témát körül járni. Bár a kísérlet nem olyan látványos, de sok következtetés levonható belőle. Ha beépítjük a kísérletet érdemes ezzel kezdeni. Ez csoportmunkában is elvégezhető. Olvadás, olvadáspont meghatározása: Főzőpohárba tegyetek jégkockákat és állítsatok a pohárba hőmérőt. Borszeszégő segítségével melegítsétek óvatosan a jeget. Jegyezzétek le a változás közben a hőmérséklet-változásokat.Figyeljétek a halmazállapotváltozásokat is! A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

légnemű változó változó gyenge szabadon, gyorsan mozognak, ütközhetnek

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

FELADATOK EREDMÉNYEI, A KÉRDÉSEKRE ADOTT VÁLASZOK (folytatás) mérések 1. hőmérséklet (°C) -4 (Az adatok feltételezések)

Írjátok be a grafikonba, milyen hőmérsékletnél milyen halmazállapotú volt a víz!

Milyen energiaváltozás (hőváltozás) kíséri az olvadást? Endoterm változás, mert az anyag belső energiája a melegítés hatására nő, a környezeté eközben csökken. Mi történhetett 0°C- nál? Amikor az anyag hőmérséklete eléri a 0°C-ot, mindaddig megtartja ezt a hőmérsékletet, amíg az ös�szes jég meg nem olvad. Azt a hőmérsékletet, amelyen az anyag megolvad, olvadáspontnak nevezzük. Forrás, párolgás, forráspont Melegítsétek tovább a vizet és figyeljétek a hőmérséklet és a halmazállapot-változásokat! mérések 1. hőmérséklet (°C) 40 (Az adatok feltételezések)

Írjátok be a grafikonba, milyen hőmérsékletnél milyen halmazállapotú volt a víz!

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

FELADATOK EREDMÉNYEI, A KÉRDÉSEKRE ADOTT VÁLASZOK (folytatás) Mivel tudnád indokolni, hogy a víz párolgása is endoterm változás? Folytatjuk a víz melegítését, fokozatosan emelkedik a hőmérséklete, energiát vesz fel a környezetéből, ami az anyag belső energiáját növeli. Az ábra alapján határozd meg a víz forráspontját! A víz forráspontja normál légköri nyomáson 100°C. Az a hőmérséklet, amelyen a forrás megindul,a forráspont. ALTERNATÍV SZEMLÉLTETÉSI MÓDOK, EZEKRE UTALÓ FORRÁSMEGJELÖLÉSEK PPT a halmazállapot-változások összefoglalására

Szilárd anyag tisztítása – Szublimációval A szublimálás alkalmas szublimálódó anyagoknak nem szublimáló anyagoktól való szétválasztására, tisztítására. Egyszeri szublimálással általában már olyan tiszta terméket kapunk, mint amilyet legfeljebb kétszeri-háromszori átkristályosítással lehetne előállítani, és az anyagveszteség is jóval kisebb. Ezért a szublimáció kiválóan alkalmas kis mennyiségű anyag alapos tisztítására. http://www.inc.bme.hu/hu/subjects/aeszkgyak-biom_VESAA210/szublimalas.pdf A víz forráspontját befolyásoló tényezők

Felhasznált irodalom: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/kemia/altalanos-kemia/ismerkedes-a-kemiaval/halmazallapotok levétel ideje: 2014.08.07. Rózsahegyi Márta, Wajand Judit: 575 kísérlet a kémia tanításához. Tankönyvkiadó, Budapest. 1991. p. 311., p. 329. ISBN 963 18 3118 Csermák Mihály: Kémia Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest 2008 ISBN 978- 963-19-6564-3 20.o. http://hu.wikipedia.org/wiki/Halmaz%C3%A1llapot levétel ideje: 2014.08.07 https://www.mozaweb.hu/Lecke-KEM-Kemia_7-_halmazallapotvaltozasokat_kisero_ energiavaltozasok-98573 levétel ideje:2015.01.31. http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/kemia/szervetlen-kemia/ nemfemes-elemek/a-ken-tulajdonsagai-es-jelentosege levétel ideje:2015.01.31.

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

2. AZ OLDÓDÁS HŐMÉRSÉKLETVÁLTOZÁSSAL JÁRHAT

BALESETVÉDELEM, BETARTANDÓ SZABÁLYOK, AJÁNLÁSOK Félmikro kémcsövekkel, kis mennyiséggel dolgozzunk.A nátrium-hidroxidot és a kénsavat tartalmazó kémcsövek megérintésekor óvatosságra, fegyelemre van szükség. A kémcsövek tartalmának összerázásakor figyelni kell arra, hogy a gyerekek ne fogják be a kémcső száját. A tömény kénsavas kísérlet kémcsövét csak óvatosan érintessük meg a gyerekekkel, vigyázva, nehogy megsérüljenek. Védőszemüvegre is szükség lesz.

HÁTTÉR ISMERETEK A TANÁR SZÁMÁRA Exoterm folyamat során az anyag belső energiája csökken, a környezeté nő, vagyis az anyag hőt ad át a környezetének. Endoterm folyamat során az anyag belső energiája nő, a környezeté csökken, vagyis az anyag hőt von el a környezetéből. A szilárd kristályos anyagok jellemzésére szolgál a rácsenergia. Ezt kell felbontani ahhoz, hogy a kristályos szerkezet megszűnjön. Víz hatására energia felszabadulással járó hidratáció jön létre. Ha egy vegyület esetén a hidratációs energia nagyobb, mint a rácsenergia abszolút értéke, akkor az oldódás exoterm. Ha kisebb, akkor az oldódás endoterm. A szilárd vagy folyékony anyagok oldódása lehet exoterm vagy endoterm. A gázok vízben való oldódása mindig exoterm folyamat, a hőmérséklet emelkedésével csökken az oldhatóságuk. Miért nem mindegy, hogy a kénsavat öntöm a vízbe, vagy fordítva? Ezt logikusan megmagyarázni nem könnyű. Az exoterm folyamat tényéből ez még nem következik. Fontos ismeret, hogy a cc. kénsav kétszer nagyobb sűrűségű, mint a víz. Ha a vizet önteném rá, az felül maradna és felforrna, fröcskölne. Ha a savat öntöm a vízbe, gyorsan alulra kerül, és a fejlődő hő az egész vízmennyiséget melegíti, így adott idő alatt kisebb hőmérsékletváltozást okoz. http://mevibesz.blogspot.hu/(levétel ideje: 2015.01.20.) A bárium-szulfát egy nagyon rosszul oldódó fehér anyag. Oldatok összeöntésekor nagyon kevés ion jelenléte mellett is jól látható fehér csapadék keletkezik azonnal. Az ionok azonosítására alkalmas érzékeny reakció. Nem tananyag, de hátha megjegyzik a gyerekek. PEDAGÓGIAI CÉL Az exoterm folyamat fogalma megtanulható, de nem könnyű jól megérteni. A kísérlet során tapasztalja a melegedést, azt, hogy ő, mint környezet hőt kapott a kémcsőben lévő rendszertől. Ilyenkor azt mondjuk, hogy exoterm a folyamat. Ez segítségére lehet abban, hogy ne keveredjen meg, amikor az endoterm folyamatról gondolkodik. Azt ugyanis még nehezebb megérteni, hiszen ilyenkor azt mondjuk, hogy hőt vesz fel a rendszer, de akkor miért csökkent a hőmérséklete? Alkalom adódik ezeknek a tisztázására, vagy legalább megkísérelhetjük tisztázni ezeket a nehéz kapcsolatokat. Fontos célunk a gyerekek manuális készségének fejlesztése is, és a megfigyelésnek, a lényeges A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

tapasztalatok kiemelésének és lejegyzésének módját is fejleszthetjük. A csoportmunka során igyekszünk arra is figyelni, hogy jól osszák el a munkát, a tevékenységet a tagok. Működjön a szükséges kommunikáció, türelmesek legyenek egymással, segítsenek egymásnak a feladat sikere érdekében. A tanári kísérlet a nagy asztalnál folyik, de a gyerekek körülállják. Így jobban látják, másrészt pedig a veszélytelen fázisokban segítenek is, részesei is a kísérletnek. A hígítás előtt óvatosan kezükbe adjuk (két kézzel kell fogni: egyikkel az üveg alját, másikkal az oldalát) a kénsavas és a vizes üveget, érzik a tömegük különbségét. CSAK FEGYELMEZETT GYEREKEKKEL, KÖRÜLTEKINTŐEN VÉGEZZÜK EZT A KÍSÉRLETET! Levonjuk a következtetetést: a tömény kénsav sűrűsége nagyobb, mint a vízé. Abban bízunk, hogy ennek alapján majd megértik a hígítás szabályos menetét. A hígított kénsavból két tanuló önthet egy-egy kémcsőbe, harmadik cinket tehet bele, kimutatja a durranógázt az előkészített gyújtópálcával. Meg fog ijedni, de ezt mindenki megjegyzi.A következő tanuló Bárium-nitrátot cseppent a kémcsőbe, úgy, hogy mindenki jól lássa a változást. Erre is meg kell őket tanítani: sokszor úgy fogják a kémcsövet, hogy a kezükkel teljesen eltakarják.

A SZÜKSÉGES TANULÓI ELŐZETES TUDÁS Az oldatok összetétele (oldószer + oldott anyag), az oldódás folyamata. Exoterm, endoterm változások fogalma. A hőmérő használatának ismerete. Oszlopdiagram készítése. Szilárd anyag kémcsőben való oldásának módja. Az oldódás sebessége keveréssel növelhető. Fizika órán megtanulták már a sűrűség fogalmát. Azonos térfogatú anyagok közül annak nagyobb a sűrűsége, amelyiknek nagyobb a nyugalmi tömege. Nem tanulták még, de talán hétköznapi tapasztalataikból tudják, érzik, hogyha ugyanannyi hőt nagyobb mennyiségű anyagnak adunk, akkor kisebb lesz a hőmérsékletnövekedés. SZÜKSÉGES ANYAGOK

desztillált víz fél vegyszeres kanálnyi KNO3 fél vegyszeres kanálnyi NaCl fél vegyszeres kanálnyi NH4Cl fél vegyszeres kanálnyi szemcsés mosópor fél vegyszeres kanálnyi NaOH univerzális indikátor

5 db félmikrokémcső 1 db digitális hőmérő kémcsőállvány vegyszeres kanál védőszemüveg törlőkendő

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

1. KÍSÉRLET – TANULÓI

A tiszta víz hőmérséklete: 20°C Érintsd meg a kémcsöveket a kézfejeddel is! A víz szobahőmérsékletű, kb. 20°C-os. Egy csoportban minden kémcső kezdeti hőmérséklete ugyanaz lesz, de a különböző csoportok kissé eltérő értékeket mérhetnek a hőmérők kalibrálásától függően. Az alábbi adatok becsült értékek.

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

1. KÍSÉRLET – TANULÓI (folytatás)

Megjegyzés: az oszlopdiagram nagyon szemléletesen összefoglalja a tapasztalatokat. 2. KÍSÉRLET – TANÁRI BEMUTATÓ

A TÖMÉNY KÉNSAV HÍGÍTÁSA

azonos térfogatú cc. kénsavval és vízzel telt üveg, 1 darabka cink, bárium-nitrát- oldat

digitális hőmérő üvegbot, főzőpohár 2 db kémcső, kémcsőállvány borszeszégő, gyufa,csempe, gyújtópálca

A tömény kénsav erősen maró, veszélyes anyag, ezért csak tanárod végzi el a kísérletet. Figyeld meg jól és jegyzetelj!

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA kémia-7- 02

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör 2. KÍSÉRLET – TANÁRI BEMUTATÓ A kísérlet lépései Egyforma térfogatú, tömény kénsavval és vízzel telt üvegek megemelése 1. lépés megmérjük a hőmérsékletét 2.lépés

A TÖMÉNY KÉNSAV HÍGÍTÁSA (folytatás)

Tapasztalat a kénsavas üveg sokkal nehezebb

Magyarázat A töménykénsav nagyobb sűrűségű folyadék, mint a víz

vizet öntünk a főzőpohárba pl. 20°C lassan öntjük a vízbe a kénsavat, az alulra kerül pl. 60°C erősen felmelegszik

A kénsav hígítása (oldódása, elegyedése a vízben) erősen exoterm folyamat. A vékony sugárban öntött nagyobb sűrűségű kénsav gyoraz oldat hőmérséklete san a víz alá jutott. Az összes vizet melegítette, ezért nem forrt fel a víz, nem fröccsent szét. Használjuk a hígított kénsavat buborékképződést tapasztaA cink oldódása során hidtovábbi kísérletekhez! lunk, gázfejlődés érzékelhető rogéngáz keletkezik, mely a meggyújtva pukkanást hallunk kémcső oxigénjével durranó+ cink gázzá alakul. A hidrogén vízben rosszul oldódik. + bárium-nitrát a színtelen oldatokból fehér A bárium-szulfát vízben ros�anyag csapódott ki szul oldódó vegyület. A kísérlet elvégzése után közösen megkeressük a legjobb megfogalmazást a tapasztalatokról és megpróbáljuk együtt megadni a magyarázatokat is. Az oszlopdiagramot kiegészítjük a kénsavra vonatkozó adattal. INTERAKTÍV TÁBLÁN MEGOLDHATÓ FELADATOK SMART Notebook programmal megnyitható feladatokkal fejezhetjük be a kísérletek összefoglalását. A feladatok megtalálhatóak a munkafüzet és tanári segédlet mappájában. 1. feladat. Örvényes feladat A következő anyagok vízben való oldódása exoterm, vagy endoterm folyamat? Az anyag nevét húzd a megfelelő helyre!

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

INTERAKTÍV TÁBLÁN MEGOLDHATÓ FELADATOK (folytatás) 2. feladat: Kvízjáték

Helyes válasz: D

Helyes válasz: B

Helyes válasz: C

Helyes válasz: D

ALTERNATÍV SZEMLÉLTETÉSI MÓDOK, EZEKRE UTALÓ FORRÁSMEGJELÖLÉSEK 1. Elméleti áttekintést ajánlok az oldódás energiaviszonyairól: Vízkémia I.Rácz Istvánné. (2011) Az oldatok összetétele és az oldódás energiaviszonyai http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0019_Vizkemia_I/ch08.html (levétel ideje: 2015.01.20.) 2. Egy érdekes kísérlet leírása:Két szilárd anyag endoterm reakciója Rózsahegyi M-Wajand J:Látványos kémiai kísérletek, Mozaik Oktatási Stúdió – Szeged, 1999.,60. o. 3. Egy érdekes kísérlet:Exoterm és endoterm oldódás https://www.youtube.com/watch?v=gzPYBfmJrbQ (levétel ideje: 2015.01.20.) 4. Érdemes megtekinteni a következő kísérleteket, hiszen energiaváltozás nemcsak oldódás során következhet be: Bárium-hidroxid és ammónium-klorid endoterm reakciója https://www.youtube.com/watch?v=7zSRorI1Ttc(levétel ideje: 2015.01.20.) Exoterm kémiai változás- kalcium-oxid vízzel való reakciója https://www.youtube.com/watch?v=of_Px10WyeIű (levétel ideje: 2015.01.20.) 5. Gyakorlati alkalmazás a kézmelegítő párna: http://www.yorker.hu/melegito-parna.html (levétel ideje: 2015.01.20.)

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

3. HASONLÓ A HASONLÓBAN OLDÓDIK

BALESETVÉDELEM, BETARTANDÓ SZABÁLYOK, AJÁNLÁSOK A benzin, könnyen párolgó, tűzveszélyes folyadék. Óvatosan kell vele bánni, mert a levegővel robbanó elegyet alkot. Közelében nyílt láng használata tilos!Ugyanez érvényes az alkoholra is.A szén-tetraklorid színtelen, jellegzetes szagú, mérgező folyadék, amellyel diák nem kísérletezhet! A kémcsövek tartalmának összerázásakor figyelni kell, hogy a gyerekek ne fogják be a kémcső száját.Félmikro kémcsövekkel,kevés mennyiséggel dolgozzunk!

HÁTTÉR ISMERETEK A TANÁR SZÁMÁRA Az oldatok oldószerből és oldott anyagból állnak. Oldódáskor az oldószer részecskéi bejutnak a szilárd anyag részecskéi közé, felszakítják a részecskék kötéseit és elkeverednek egymással. Gyenge kapcsolat alakul ki, amelyben az oldószer molekulái körbeveszik az oldott anyag molekuláit és szolvátburkot hoznak létre.Ez a folyamat aszolvatáció. Ha az oldószer víz, hidratációról beszélünk, ekkor hidrátburokkal körbevett ionok, molekulák keletkeznek. A hidratáció a szolvatáció speciális esete. Szolvatáció nélkül nincs oldódás. Az oldhatóság adott oldószer esetén függ az oldandó anyag minőségétől. Hasonló a hasonlóban oldódik. Poláris oldószer poláris anyagot old, apoláris oldószer apoláris anyagot old.Poláris oldószer poláris molekulákból áll, amely oldja a poláris, illetve az ionos vegyületeket.Apoláris oldószer apoláris molekulákból álló oldószer, amely oldja az apoláris kovalensvegyületeket.Sok folyékony szerves vegyületet használnak apoláris oldószerként. Legfontosabb poláris oldószerünk a víz. Élettani szempontból sok tápanyag nem oldódik vízben, így pl. bizonyos gyógyszereket csak olajban feloldva tudunk a szervezetünkbe juttatni, egyes vitaminok csak zsírban oldva fejtik ki hatásukat. PEDAGÓGIAI CÉL A fő célunk az, hogy rájöjjenek a gyerekek, ha tapasztalják az oldódás mértékét, akkor az oldószer szerkezetéből következtethetnek az oldott anyag szerkezetére is. Az is lényeges,hogy észrevegyék, a vízben oldódó anyagokban kell lenni valamilyen közös tulajdonságnak, amely megkülönbözteti őket a benzinben, szén-tetrakloridban oldódóaktól,és hogy ez fordítva is igaz. „A kísérletek alapján megállapíthatjuk, hogy az anyagokat alapvetően két csoportra oszthatjuk. Az azonos csoportba tartozók jól oldódnak egymásban, illetve jól elegyednek egymással. Később megértjük majd, hogy az azonos csoportba való tartozás a hasonló szerkezetből következik. Egyelőre az a feladat, hogy megjegyezzük a „hasonló a hasonlóban oldódik jól” szabályt, és tovább gyűjtsük az azonos csoportba tartozó anyagokat.” Szerepel a mészkő is, mint kivétel, amely oldhatatlan csapadék. Sem poláris, sem apoláris oldószerben nem oldódik. Nem árt, ha a gyerekek ilyen anyaggal is találkoznak. Ez egy előzetes ismeret, amely a gyerekek későbbi tanulmányai folyamán A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

tisztázódik majd. „A nem oldódásnál, vagyis az oldhatatlanságnál pontosabb meghatározás, ha azt mondjuk: nagyon rosszul oldódik. Tartós rázogatás után a jódot tartalmazó víz is megsárgul egy kicsit. Kimutatható, hogy még a legoldhatatlanabbnak tűnő anyag is oldódik egy-egy oldószerben, persze gyakorlatilag elhanyagolhatóan kis mértékben.” http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/kemia/altalanos-kemia/az-oldhatosag/mitol-fugg-az-oldhatosag (levétel ideje: 2015.01.07.) A tanári kísérlethez menjenek ki a tanári asztalhoz és onnan figyeljék a tanár munkáját. Fontos célunk a gyerekek manuális készségének fejlesztése is, és a megfigyelésnek, a lényeges tapasztalatok kiemelésének és lejegyzésének módját is fejleszthetjük. A csoportmunka során igyekszünk arra is figyelni, hogy jól osszák el a munkát, a tevékenységet a tagok. Működjön a szükséges kommunikáció, segítsenek egymásnak a feladat sikere érdekében. Fontos, hogy a kémiaórán tanultakat a hétköznapi életben is tudják alkalmazni. A 3. kísérletnél a gyerekek azt tapasztalják, hogy a szén-tetraklorid nem oldja a konyhasót,várjuk meg, hogy kitöltsék az első sort, beszéljük meg a következtetéseket és csak utána végezzük el a kísérletet!

A SZÜKSÉGES TANULÓI ELŐZETES TUDÁS Az oldatok oldószerből és oldott anyagból állnak. Az oldódás az oldószer és oldott anyag részecskéinek elkeveredése. Az oldódás sebessége keveréssel növelhető. A kémcsőben lévő anyagok oldásának módja.Az oldódás függ az oldandó anyag mennyiségétől, minőségétől és a hőmérséklettől. A sűrűség fogalma fizika óráról. SZÜKSÉGES ANYAGOK

fél-fél kémcsőnyi desztillált víz 1-1 cm3 etil-alkohol, benzin, olaj porított konyhasó, mészkő, kristályos jód

9 db félmikro kémcső kémcsőállvány vegyszeres kanalak, törlőkendő

1.KÍSÉRLET: AZONOS AZ OLDÓSZER

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

1.KÍSÉRLET: AZONOS AZ OLDÓSZER (folytatás) Oldd fel a különböző anyagokat a megfelelő oldószerekben, majd rázd össze a kémcsövek tartalmát! Figyeld meg a végbement változásokat!Töltsd ki a táblázatot! Színezd ki az ábrákat!

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA kémia-7- 03

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

2. KÍSÉRLET: AZONOS AZ OLDOTT ANYAG Hasonlítsd össze a jódot tartalmazó oldatokat! Majd öntsd össze a tartalmukat! Töltsd ki a táblázatot!

3. KÍSÉRLET: OLDÓDÁS SZÉN-TETRAKLORIDBAN SZÜKSÉGES ANYAGOK • 1-2 cm szén-tetraklorid • porított konyhasó, mészkő, kristályos jód • pár csepp olaj 3

4 db félmikrokémcső kémcsőállvány vegyszeres kanalak törlőkendő

A szén-tetraklorid mérgező, szerves anyag, ezért a tanárod végzi a kísérletet. Figyelj jól és jegyzetelj!

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör 3. KÍSÉRLET: OLDÓDÁS SZÉN-TETRAKLORIDBAN

TANÁRI BEMUTATÓ (folytatás)

Oldjunk fel kevés konyhasót, mészkövet, 1-2 jódkristályt, pár csepp olajat szén-tetrakloridban! Csak kevés mennyiséggel dolgozzunk! Először csak a konyhasót oldjuk fel (nem fog oldódni), majd hagyjuk, hogy a gyerekek csoportmunkában kitalálják, hogy milyen típusú oldószerről lehet szó. Utaljunk az eddigi kísérletekre! Töltsék ki a táblázat első sorát, majd beszéljük meg velük a lehetőségeket! Csak ezután végezzük el a többi anyag oldását.

4. KÍSÉRLET: TÖBB KOMPONENSŰ FOLYADÉKELEGY KÉSZÍTÉSE SZÜKSÉGES ANYAGOK • • • • •

3 cm3 szén-tetraklorid 3 cm3 desztillált víz 3 cm3 sebbenzin 2-3 jódkristály 1 szemcse kálium-dikromát kristály

1 db nagyméretű kémcső 3 db 10 cm3-es mérőhenger dugó Bunsen-állvány, lombikfogó színes filctoll, törlőkendő

Rögzítsük a kémcsövet Bunsen-állványba. A mérőhenger segítségével mérjünk ki 3 cm3 szén-tetrakloridot és öntsük bele a kémcsőbe. Filctollal jelöljük meg a szén-tetraklorid magasságát. Ezután mérjünk ki 3 cm3 desztillált vizet és öntsük rá a széntetrakloridra. Ismét jelöljük meg a folyadék szintjét. Majd mérjünk ki 3 cm3 sebbenzint és rétegezzük a víz tetejére. Végül dobjunk a kémcsőbe egy nagyobb kálium-dikromát kristályt, majd szórjunk néhány jódkristályt a kémcsőbe. Zárjuk le a kémcsövet dugóval és rázzuk össze a tartalmát. Mit tapasztalunk?

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA kémia-7- 03

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör 4. KÍSÉRLET: TÖBB KOMPONENSŰ FOLYADÉKELEGY KÉSZÍTÉSE

Tapasztalat A kémcsőben 3 színtelen folyadékréteg helyezkedik el egymás fölött. A vízzel sem a szén-tetraklorid, sem a benzin nem elegyedik. Kálium-dikromát kristály hatására a középső réteg megsárgul, a másik kettő színtelen marad. Jódkristály hatására az alsó és a felső réteg ibolyaszínű lesz. (Kevesebb jód esetén rózsaszín.) Összerázás után 1-2 perccel a kémcsőben 2 fázis különül el: egy nagyobb térfogatú lila fázis alul és egy sárga felül.

TANÁRI BEMUTATÓ (folytatás)

Magyarázat A szén-tetraklorid és a benzin apoláris molekulákból áll, a víz molekulái pedig polárisak. A 3 folyadék sűrűsége különböző: a szén-tetrakloridé 1,59 g/cm3, ezért alul helyezkedik el; a vízé 1g/cm3; a benziné 0,66 g/cm3. A kálium-dikromát ionrácsos anyag, ezért a poláris szerkezetű vízben oldódik. Az apoláris molekulákból álló jód apoláris oldószerekben oldódik, ezért lesz az alsó és felső réteg ibolyaszínű. Összerázáskor a két apoláris folyadék elegyedik egymással,de a poláris vízzel nem.

FELADATOK, KÉRDÉSEK A tanulói munkafüzetbe nem fért el, de feladhatjuk a foglalkozás végén a gyerekeknek. 1. Mi a szerepe az olajnak a következő folyamatokban: Az őrölt pirospaprika oldódik olajban. Az olaj: oldószer. Az olajfolt benzinnel eltávolítható. Az olaj: oldott anyag. 2. A kisebb horzsolásokat jódtinktúrával fertőtlenítik. Mi az a jódtinktúra? A jódtinktúra a jód alkoholos oldata. 3. Amikor olajfestékkel vagy zománcfestékkel festenek, hígítót is szoktak venni. Miért? Az olajfesték és a zománcfesték apoláris, nem oldódik a poláris vízben, csak az apoláris hígítóban. 4. Mielőtt oltást vagy injekciót kapunk, a nővér alkoholosvattával tisztítja le bőrünket. Miért? A bőrre tapadó fertőző szennyeződéseket oldja az apoláris benzin. 5. Mi a különbség a rajzórán használt festék és az ablakmázoláshoz való festék között? A rajzórán használt festék oldódik vízben, az ablakmázoláshoz való nem.

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

INTERAKTÍV TÁBLÁN MEGOLDHATÓ FELADATOK SMART Notebook programmal megnyitható feladatokkal fejezhetjük be a kísérletek összefoglalását. A feladatok megtalálhatóak a munkafüzet és tanári segédlet mappájában. 1. feladat: Örvényes feladat:

2. feladat: Kvízjáték:

Helyes válasz: A

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

Helyes válasz: A

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA kémia-7- 03

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

INTERAKTÍV TÁBLÁN MEGOLDHATÓ FELADATOK (folytatás)

Helyes válasz: B

Helyes válasz: D

ALTERNATÍV SZEMLÉLTETÉSI MÓDOK, EZEKRE UTALÓ FORRÁSMEGJELÖLÉSEK 1.Néhány jó tanács a folttisztításhoz: „A fűfoltot meleg, tömény alkohollal (tűzveszélyes) oldhatjuk ki. Ha régi a folt, Hypo-oldattal, vagy híg alkoholos szalmiákszesszel távolíthatjuk el. A cipőnkre ragadt rágógumit benzinnel távolíthatjuk el, a selyemanyagok foltja is csak benzinnel tisztítható. A tinta festékanyagát alkoholos vattával, vagy Hypoval lehet eltávolítani.” Siposné dr.Kedves Éva,Horváth Balázs,Péntek Lászlóné (2003): Kémia 7.;Mozaik kiadó,Szeged,146. oldal 2.Házi praktikák, fortélyok a folttisztítással kapcsolatban: „A megszokott reggeli italok által okozott szennyeződések eltávolítása sokszor nem kis fejtörést okoz. Ha a kakaó-foltos ruhát forró tejbe áztatjuk, majd hagyományos módon kimossuk, garantáltan nem hagy nyomot!” http://5mp.eu/web.php?a=praktikus&o=fg254QFPYK (levétel ideje: 2015.01.27.) 3. Környezetbarát folttisztítási módszerek http://tudatosvasarlo.hu/otlet/kornyezetbarat-folttisztitasi-modszerek (levétel ideje: 2015.01.27.) 4.Mitől függ az oldhatóság? http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/kemia/altalanos-kemia/az-oldhatosag/mitol-fugg-az-oldhatosag (levétel ideje: 2015.01.27.) www.chem.elte.hu/w/modszertani/letoltesek/SzalayL_Oldodas_vegso.doc (levétel ideje: 2015.01.27.) 5.Érdekes kísérletek: Hasonló hasonlót old. https://www.youtube.com/watch?v=NrdWUfgv6tQ (levétel ideje: 2015.01.28.) 6. Az oldatok: https://www.mozaweb.hu/Lecke-KEM-Kemia_9-Az_oldatok-100595 (levétel ideje: 2015.01.27.)

Felhasznált irodalom: 1. Halász Tibor (1999): Természetismeret 6; Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged (90-92. old.) 2. Kecskés Andrásné, Nagy Zsuzsa, Rozgonyi Jánosné, Vida Mihályné (1989): Kémiai feladatgyűjtemény; Tankönyvkiadó, Budapest (18. old.) 3. Rózsahegyi Márta – Wajand Judit (1999): Látványos kémiai kísérletek; Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged (42. old.) 4. Z. Orbán Erzsébet (1996): Kémia I.; Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest (22. old.) 5. http://hu.wikipedia.org/wiki/Szolvat%C3%A1ci%C3%B3 (levétel ideje: 2015.01.27.) 6. Ábrák: saját rajzok

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

4. A KEMÉNYÍTŐ KIMUTATÁSA

BALESETVÉDELEM, BETARTANDÓ SZABÁLYOK, AJÁNLÁSOK gumikesztyű védőszemüveg védőköpeny

HÁTTÉR ISMERETEK A TANÁR SZÁMÁRA A keményítő a szénhidrátok csoportjába tartozó anyag. A keményítőre, mint energiaforrásra az emberi szervezetnek is szüksége van. A keményítő a növények raktározott tápanyaga. Főként magokban, gumókban található. Gazdag keményítőtartalmú növények például: a búza, a rozs, a zab, a burgonya, a kukorica és a rizs. A keményítő fehér színű, íztelen, színtelen és szagtalan szilárd anyag. Hideg vízben nem oldódik, ezért az állati és emberi szervezet raktározni tudja. Forró vízben kolloid rendszert képez. Hogyan található meg az élelmiszerekben a keményítő? Jelenlétét jódoldattal lehet kimutatni. Ennek magyarázata az, hogy a keményítőmolekula spiráljának belsejébe pontosan beférnek az apoláris jódmolekulák. Hőhatás esetén a jódmolekulák kijönnek (kidiffundálnak) a spirálból, de hűtés hatására visszatérnek. Ez a reakció kis mennyiségű keményítő kimutatására is alkalmas. De fordítva is igaz, jód kimutatására keményítő tartalmú oldatot lehet használni! Tanári kiegészítés A keményítő és a jód régóta ismert és alkalmazott kimutatási reakciója, hogy a barna jódoldat keményítő oldatával kék színreakciót mutat. A kék színű oldat melegítve elszíntelenedik, lehűlve újból megkékül (a színváltás többször is megismételhető). Az ún. jód-keményítő reakció egyaránt alkalmas a keményítő és a jód kimutatására. A színreakciónak az a magyarázata, hogy az apoláris jódmolekulák éppen beleférnek az amilózcsövek apoláris üregébe, ahol gyenge másodrendű kölcsönhatások rögzítik őket. A jódmolekulák elektronszerkezete ebben a környezetben másképpen torzul, ami azt eredményezi, hogy más hullámhosszú fényt nyelnek el, mint a vizes vagy alkoholos oldatban. Ennek eredményeképpen mi is más színűnek látjuk az oldatot. Melegítés hatására a hélix-szerkezetet stabilizáló hidrogénkötések felbomlanak, a hélix – szerkezet megbomlik, a jódmolekulák szabaddá válnak.

PEDAGÓGIAI CÉL Ez a kísérlet az anyagok és változások témakörnél motiváló a gyerekek számára. Fontos cél, hogy fejlődjön a szövegértésük. A kísérletek tapasztalatai alapján a bevezető szövegben találják meg a magyarázathoz szükséges információkat. Fejlődjön a lényeglátásuk. Az eddigi tapasztalataik alapján tudjanak megtervezni egyszerű kísérleteket, ez a kreativitásukat, logikus gondolkodásukat fejleszti. Legyenek képesek a kísérletek elvégzésére önálló munkában. Gyakorolják a kísérleti eszközök használatát, legyenek egyre gyakorlottabbak a kísérletek elvégzésében. Legyenek képesek a tapasztalataikat pontosan, a szakkifejezések használatával megfogalmazni. Tanulják meg és gyakorolják a jegyzőkönyv vezetésének a módját.

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

A SZÜKSÉGES TANULÓI ELŐZETES TUDÁS A fotoszintézis folyamatának (a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő) értelmezése. A keménytőnek, mint tápanyagnak az ismerete. A keményítőt tartalmazó fontosabb növények, növényi részek ismerete. A biológiából tanultakat legyenek képesek alkalmazni a kémiaórán is. Tudják, hogy a keményítő raktározódik a szervezetben. Emlékezzenek, hogy milyen színnel oldódik a jód a különböző oldószerekben. A hasonló hasonlóban oldódik elv gyakorlatban való alkalmazása. Ismerjék a jódtinktúra összetételét, hatását, felhasználását. SZÜKSÉGES ANYAGOK

híg alkoholos jód-oldat 0,1 %-os keményítő-oldat víz a hűtéshez burgonya tejföl liszt kb. 1 cm3 alkohol kb. 1 cm3 benzin kb. 1 cm3 víz jódkristály

kémcsőfogó facsipesz kémcsövek (5 db) főzőpohár 1 db kémcsőállvány szemcseppentő borszeszégő gyufa 3 db óraüveg porcelán tálka

1.KÍSÉRLET: KEMÉNYÍTŐ KIMUTATÁSA Tölts meg a kémcsövet félig híg alkoholos jódoldattal! Csöpögtess az oldathoz 4-5 csepp keményítőoldatot!Megjegyzés: a keményítőoldat készítése: 100 cm3 vízbe tegyünk kb. 1g keményítőt, majd forraljuk addig, amíg gyengén opalizáló oldatot kapunk. Ezt követően hűtsük le. Tapasztalat Magyarázat Jód hatására a keményítő kékeslilára színeződik. A keményítő kimutatására a jódoldat (kálium-jodidos jódoldat, más néven Lugol-oldat) szolgál. A jódmolekulák beépülnek a keményítő spirális molekulájába. A színváltozást a kialakuló másodlagos kötések okozzák. A tanulók a magyarázatot ki tudják keresni az elméleti bevezetőből. (szövegértési feladat)

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

2. KÍSÉRLET: KEMÉNYÍTŐ KIMUTATÁSA A HŐMÉRSÉKLET-VÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Gyújtsd meg a borszeszégőt és melegítsd az előző kísérletben készült oldatot, majd hűtsd le! A hűtéshez állítsd hideg vízzel telt főzőpohárba a kémcsövet! A melegítést és hűtést többször is elvégezheted! Figyeld a változást! Tapasztalat melegítés

Magyarázat Jód hatására a keményítő kékeslilára Melegítés hatására a kék szín eltűnik, színeződik, melegítés hatására a kék mivel a jód molekulái kilépnek a spirál szín eltűnik. belső teréből. hűtés Lehűléskor a kék szín visszatér. Lehűléskor azonban a jód molekulái újra visszalépnek a spirálba és a kék szín visszatér. A tanulók a magyarázatot ki tudják keresni az elméleti bevezetőből. (szövegértési feladat) 3. KÍSÉRLET: MELYIK ANYAG TARTALMAZ KEMÉNYÍTŐT? Csepegtess a jódoldatból az óraüvegen lévő félbe vágott burgonyára, a lisztre és a tejfölre is! Tapasztalat burgonya: kékre színeződik liszt: kékre színeződik tejföl: nem mutat színváltozást a jódoldat.

Magyarázat A burgonya keményítőt tartalmaz. A liszt is tartalmaz keményítőt. A tejföl nem tartalmaz keményítőt.

4. KÍSÉRLET: MELYIK KÉMCSŐBEN MI LEHET? 4 kémcsőbe a következő anyagokat öntöttük: víz, keményítő-oldat, alkohol, benzin. Sajnos nem jelöltük meg pontosan melyikben mi van, így azt neked kell meghatároznod. Az azonosításhoz csak jódkristály áll a rendelkezésedre. Tervezd meg a kísérletet, majd végezd el azt! A kísérlet terve: Mind a 4 kémcsőben lévő anyaghoz rakunk 1 kicsi jódkristályt. Mivel a jód azapoláris oldószerekben más színnel oldódik, a keményítőt kék színnel jelzi, a poláris vízben pedig nem oldódik, ki tudjuk következtetni melyik kémcsőben, milyen anyag van. Tapasztalat 1. kémcső: sárgás szín, a jód nem oldódik 2. kémcső: kék elszíneződést tapasztalunk. 3. kémcső: a jód oldódik, az oldat barna színű 4. kémcső: a jód oldódik, az oldat színe lila.

Magyarázat A kémcsőben víz van, mert a jód a vízben nem oldódik. A kémcsőben keményítő oldat volt, mert a keményítő a jóddal kék színreakciót ad. A kémcső tartalma: alkohol. A jód az alkoholban barnaszínnel oldódik, ez a jódtinktúra. A kémcsőben benzin van, ami lila színnel oldja a jódot.

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

FELADATOK EREDMÉNYEI, A KÉRDÉSEKRE ADOTT VÁLASZOK Gondolkodj! Régen a tejfölt a piacon árulták. Aludttejet liszttel simára kevertek. Külsőre ez nem különbözött a valódi tejföltől. Hogyan fülelhető le az, aki hamis tejfölt árult? Magyarázat: Ha jódoldatot cseppentünk a „tejfölből” vett mintára, akkor az a liszt keményítőtartalma miatt kékre színeződik. A valódi tejföl nem tartalmaz keményítőt, mert azt a tej zsírtartalmából gyűjtik össze. Mi történik a keményítővel? Ez a feladat alkalmas az ismeretek új helyzetben való alkalmazására, a kreativitás fejlesztésére, a tantárgyak közti koncentráció gyakorlati alkalmazására. A 7-esek a bevezető szöveg alapján képesek a kísérlet tapasztalatait megállapítani és magyarázatot adni. A kísérletet a 8. évfolyamnak is javasolható, ott már a biológia tananyaggal is összekapcsolható. Két kémcsőbe desztillált vizet öntöttünk. Mind a kettőbe cseppentettünk 1-2 csepp jódoldatot. Az egyik kémcsőbe még öntöttünk 1 cm3 hígított nyálat. Ezután mind a két kémcsőbe tettünk kevés keményítőoldatot. Mit tapasztalhattunk a kísérlet során? Abban a kémcsőben, amelyikben nem volt nyál kék elszíneződést tapasztalunk, a másik kémcsőben nem tapasztaljuk a kék színt.

Mi lehet a jelenség magyarázata? A nyálban lévő amiláz enzim lebontja a keményítőt, így a jód – keményítő reakció nem játszódhat le. A másik kémcsőben a keményítő reagál a jóddal ezért tapasztaljuk a kék színeződést. A magyarázatot a tanulók a bevezető információkból megtudhatják.

ALTERNATÍV SZEMLÉLTETÉSI MÓDOK, EZEKRE UTALÓ FORRÁSMEGJELÖLÉSEK Keményítő kimutatása levélből: http://kiserletezzetek.blogspot.hu/2014/08/fotoszintezis-i-kemenyito-kimutatasa.html

Felhasznált irodalom: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/kemia/levétel ideje: 2014. o7. 18. http://hu.wikipedia.org/wiki/Kem%C3%A9ny%C3%ADt%C5%91 levétel ideje: 2014. o7. 18. http://www.sulinet.hu/tlabor/kemia/szoveg/k34.htmlevétel ideje: 2014. o7. 18. Balázs Lórántné: Színes vegyészkedés, Móra Kiadó 1982. 82.,83.old. Rózsahegyi Márta-Wajand Judit: Látványos kémiai kísérletek Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged 1999.184. o.

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

5. OLDATOK KÉSZÍTÉSE

BALESETVÉDELEM, BETARTANDÓ SZABÁLYOK, AJÁNLÁSOK védőköpeny

HÁTTÉR ISMERETEK A TANÁR SZÁMÁRA Az oldatok összetett anyagok, több komponensből állnak: oldószerből és oldott anyagból. A köznapi életben gyakran beszélünk híg, illetve tömény oldatokról. Ha ez a reggeli italunk cukortartalmára vonatkozik, használhatjuk ezeket a kifejezéseket, de pl. permetlé készítésekor, vagy egyes infúziók, gyógyszerek elkészítésekor nagyon fontos, hogy az előírás szerinti töménységű legyen az oldat. Az oldatok töménysége az oldott anyag és az oldat arányát fejezi ki. Ezt többféle módon is megadhatjuk: általános iskolában erre a tömegszázalékot használjuk. Hogyan készíthettek meghatározott töménységű oldatot? Az oldat készítésénél többféleképpen is eljárhatunk. 1. Az egyik lehetőség: a) kiszámítjuk az oldatban lévő oldószer és oldott anyag tömegét. b) a megfelelő mérőeszköz segítségével (az oldott anyag lehet folyékony, és szilárd halmazállapotú is) lemérjük az oldott anyag mennyiségét. c) mérőhengerrel kimérjük a szükséges mennyiségű oldószert. d) főzőpohárba szórjuk az oldott anyagot.Fontos, hogy az összes feloldandó anyag az oldatba kerüljön, ezért a tároló edényt többször öblítsük át az oldószerrel. e) majd ráöntjük az oldószert és üvegbottal kevergetve feloldjuk a szilárd anyagot. f) Folyadéküvegbe töltjük a kész oldatot. 2. A másik lehetőség. Adott térfogatú vizes oldatot a legpontosabban mérőlombik segítségével készíthetünk. Az adatok alapján kiszámított és mérlegen lemért feloldandó anyagot az oldószerben oldjuk, majd adott térfogatú mérőlombikbanfelhígítjuk. Itt is ügyeljünk arra, hogy az összes oldott anyag az oldatba kerüljön! PEDAGÓGIAI CÉL Az oldatok összetételével kapcsolatos ismeretek elmélyítése. Az oldat, oldószer, oldott anyag tömegének kiszámítása, ennek gyakoroltatása. A gyakorlati,manuális készségek fejlesztése, a biztonságos kísérletezés szabályainak ismétlése. A tanult ismeretek gyakorlati alkalmazása. Az önálló munkában, a kísérletezésben való jártasság fejlesztése. A természettudományos gondolkodás, problémamegoldás,számolási készség fejlesztése. A tömeg- és térfogatmérés elsajátítása. A tömeg- és térfogatmérő eszközök megismerése, ezek használatának az elsajátítása. A munka elkezdése előtt mindenképpen mutassuk be a mérőeszközök használatát. Tervezhetünk páros munkában egyszerű tömeg- és térfogatméréseket, de a

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

tanári asztalnál frontálisan is bemutathatjuk ezeket: digitális mérleg, pipetták,mérőhenger, mérőlombik, büretta. A 7-es tanulók közül kevesen találkoztak a valóságban ilyen eszközökkel. Gyakorlás,de egyben gondolkodást is fejlesztő feladat lehet 1 csepp víz térfogatának és tömegének meghatározása. Módszertani ajánlások: Az óra elején a tanulókkal érdemes átismételni az oldatok töménységével kapcsolatos ismereteket, mert csak ezen ismeretek birtokában lesznek képesek adott töménységű oldatot készíteni. Ha az osztály érdeklődése és képességei indokolják, a tömegszázalékon kívül egyébkoncentráció számítási módokkal is megismertethetjük őket! Fontos, hogy a gyerekek ismerjék a tömeg- és térfogatmérő eszközöket. A munka megkezdése előtt, bemutathatjuk ezeket, illetve gyakoroltathatjuk ezek használatát is! Ezt megtehetjük csoportmunkában is. Oldatok készítéséhez szükség lehet a sűrűséggel való számolásokra is, érdemes ezt a fizikából tanult ismeretre is felhívni a tanulók figyelmét!

A SZÜKSÉGES TANULÓI ELŐZETES TUDÁS • Az oldatok összetételének ismerete. Az oldatok töménységének értelmezése. • Alapvető számolási műveletek (% számítás) • Egyszerű tömegszázalékos számítások elvégzése. • A sűrűség fogalmának ismerete • Mértékegységek pontos alkalmazása SZÜKSÉGES ANYAGOK

konyhasó desztillált víz kálium-nitrát csapvíz

mérleg 2 db óraüveg mérőhenger mérőlombik üvegbot 5 db főzőpohár szemcseppentő Pasteur-pipetta

1. KÍSÉRLET: 1 CSEPP VÍZ TÉRFOGATÁNAK ÉS TÖMEGÉNEK MEGHATÁROZÁSA PÁROS MUNKA A tálcán található eszközök: pipetta, Pasteur-pipetta, mérőhenger, cseppentő, főzőpohár, segítségével határozzátok meg egy csepp víz térfogatát! Melyik eszközt választottátok? Pl. Pasteur-pipettát, (az is előfordulhat, hogy a gyerekek más eszközt választanak, pl. mérőhengert és szemcseppentőt, akkor ezekkel az eszközökkel tervezzenek és mérjenek) Tervezzétek meg a kísérletet! Egy Pasteur-pipetta segítségével kimértünk 2 cm3 vizet, majd csöpögtetéssel megszámoltuk, hogy hány csepp van benne. Végezzétek el a mérést! Mérési eredmények:40 cseppet számoltunk meg. A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

1. KÍSÉRLET: 1 CSEPP VÍZ TÉRFOGATÁNAK ÉS TÖMEGÉNEK MEGHATÁROZÁSA PÁROS MUNKA (folytatás) Következtetés: 1 csepp víz térfogata: ha, 2cm3: 40 csepp, akkor 1 csepp víz V = 1/20 = 0,05 cm3 1 csepp víz tömege: a víz sűrűsége 1 g/cm3 tehát 1 csepp víz tömege: m= 0,05 g A mérések bizonyára eltéréseket mutatnak. Ha az elv jó, a következtetés helyes, mi lehet az eltérések oka? Minden méréshez más-más Pasteur pipettát vagy más mérőeszközt használtunk. Más a cseppek mérete. Lehetne-e pontosítani a mérési eredményt? Igen a mérések számának növelésével. Ugyanazzal az eszközzel több mérés. 2. KÍSÉRLET Készíts 200 g tengervíz töménységű oldatot! A tengervíz töménysége: 3,5 m/m% – os Írd le az oldatkészítés menetét! Azután készítsd el az oldatot! Dolgozz pontosan! Tapasztalat a) az oldott anyag és az oldószer tömegének kiszámítása: mo= 200g m%= 3,5% moa= (mo * m%) : 100 moa= (200g * 3,5) : 100= 7g oldószer tömege: 200g-7g = 193g b) Tehát az oldathoz kimérünk táramérlegen 7g konyhasót. c) A víz tömege 193g, (a víz sűrűsége 1g/cm3), tehát a szükséges víz térfogata 193 cm3. Ezt mérőhengerrel mérhetjük ki! d) Főzőpohárba szórjuk az oldott anyagot, átöblítjük az oldószerrel az óraüveget. e) Hozzáöntjük az oldószert, üvegbottal kevergetve gyorsítjuk az oldódást! f) Folyadéküvegbe töltjük a kész oldatot. 3. KÍSÉRLET Készíts 100 cm3 15 tömegszázalékos kálium-nitrát oldatot! Az oldat sűrűsége 1,10 g/cm3. (A kálium-nitrát a konyhasóhoz hasonlóan fehér, szilárd anyag.) Tapasztalat Az oldatkészítés menete: a) az oldott anyag és az oldószer mennyiségének kiszámítása. 100 cm3 oldat tömege: mo = ρ • V = 1,10 g/cm3 • 100 cm3 = 110 g a benne lévő kálium-nitrát (só) tömege: moa = mo • m% = (110 g • 15) : 100 = 16,5 g, az oldószer víz tömege pedig: = 110 g – 16,5 g = 93,5 g, aminek térfogata 93,5 cm3 b) Tehát az oldathoz kimérünk táramérlegen 16,5 gkálium-nitrátot. c) A víz tömege 93,5g (a víz sűrűsége 1g/cm3), tehát a szükséges víz térfogata 93,5 cm3. Ezt mérőhengerrel mérhetjük ki! d) Főzőpohárba szórjuk az oldott anyagot, átöblítjük az oldószerrel az óraüveget. e) Hozzáöntjük az oldószert, üvegbottal kevergetve gyorsítjuk az oldódást! f) Folyadéküvegbe töltjük a kész oldatot. A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA kémia-7- 05

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

3. KÍSÉRLET (folytatás) Az oldatot a másik módszerrel is készíthetik a gyerekek, ha a szertárban van 100 cm3-es mérőlombik. A kimért oldott anyagot a mérőlombikba töltjük. Kevés vízzel oldjuk fel! Ezután a jelig desztillált vízzel hígítjuk. Készíthető az oldat az első módszerrel is, de érdemes a tanulókkal mind a két oldatkészítési módot gyakoroltatni! A feladat módosítható, úgy, hogy megadjuk az oldat tömegét a tanulóknak, ha nem tanulták még fizikából a sűrűség fogalmát. Hígítás Ha van időnk hígíthatjuk is az oldatot elméletben, de akár gyakorlatban is. a) Hány m/m%-os lesz az oldat, ha még 100 cm3 vizet öntünk hozzá? mo= 110 g + 100 g víz = 210g moa= 16,5 g m% = mo/moa•100 m%= 7,85% b) Hogyan tudnánk az oldat töménységét (m/m%) a felére csökkenteni? Ha az oldat tömegéhez annyi vizet öntünk,hogy azt a kétszeresére növeljük, akkor a töménysége a felére csökken. eredeti oldat mo.= 110g moa= 16,5g a= 16,5g m%= 15%

új oldat mo.= 220g mo m%= 7,5

Megjegyzés: Ha túl soknak gondoljuk az elkészített oldatokat, csökkenthetjük az oldatok mennyiségét akár a negyedére is. Az anyagok felhasználhatók az oldatok szétválasztását bemutató kísérletekhez, pl. bepárláshoz, desztilláláshoz.

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

FELADATOK EREDMÉNYEI, A KÉRDÉSEKRE ADOTT VÁLASZOK Egy gyógyszerésznek 500 g fiziológiás sóoldatot (infúziót) kell készítenie. Az ilyen sóoldat 0,9 tömeg %-os. Hány g desztillált vízre és hány g konyhasóra van szüksége az oldat elkészítéséhez? Adatok: mo.= 500 g m% = 0,9% moa = ? m oldószer= ? A gyógyszerésznek az oldat készítéséhez 4,5 g sége.

Megoldás: moa =(mo • m%) : 100 moa = (500g•0,9) : 100 = 4,5g m oldószer: 500g – 4,5g = 495,5g konyhasóra és 495,5 g desztillált vízre van szük-

ALTERNATÍV SZEMLÉLTETÉSI MÓDOK, EZEKRE UTALÓ FORRÁSMEGJELÖLÉSEK Mérések, mérőeszközök http://fogi.hu/Letoltesek/Alaplabor/Alaplabor.pdf

Felhasznált irodalom: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/kemia/altalanos-kemia/ismerkedesa-kemiaval/oldatkeszites levétel ideje: 2014. 08. 09. https://www.mozaweb.hu/Lecke-KEM-Kemia_9-Az_oldatok-100595 levétel: 2015.01.20. www.chem.elte.hu/w/modszertani/. /Nagy_Maria_Csepp_vegso.doc levétel: 2015.01.20.

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA kémia-7- 06

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

6. KEVERÉKEK SZÉTVÁLASZTÁSA I. MÁGNESES ELVÁLASZTÁS, ÜLEPÍTÉS, SZŰRÉS, BEPÁRLÁS VÍZFÜRDŐN

BALESETVÉDELEM, BETARTANDÓ SZABÁLYOK, AJÁNLÁSOK A bepárlás művelete során fokozottan figyeljünk a gyerekek testi épségére, nehogy megégessék magukat. Hangsúlyozzuk a gyufa helyes használatát is. A mai gyufák nem jó minőségűek, könnyen törnek. Használjunk védőkesztyűt.

HÁTTÉR ISMERETEK A TANÁR SZÁMÁRA Az anyagok összetétel szerinti csoportosítása alapján lehetnek egyszerű és összetett anyagok. Az összetett anyagok közé tartoznak a vegyületek és keverékek, illetve oldatok. A keverékek többféle összetevőből állnak, amelyek kémiailag nem kapcsolódnak egymáshoz.Az összetevők aránya nem állandó és az összetevők valamennyien eredeti tulajdonságaikat megtartják. A keverékek 3 csoportba sorolhatók az összetevők mérete alapján: Homogén keverékek, ahol az összetevők mérete 1 nanométernél kisebb,még mikroszkóppal semlehet elkülöníteni a komponenseket, egyfázisú rendszerek, amelyekben nincs határfelület.Pl.: konyhasóoldat, kőolaj, gázelegyek. Heterogén keverékek: 500 nanométernél nagyobbak az összetevők, több fázisú rendszerek,elkülöníthetőek a határfelületek. Pl.: poros levegő, füst, szódavíz,benzin-víz,homok-vaspor keveréke.Kolloidok, amelyekben az összetevők mérete 1-500 nanométer között van.Átmenetet képeznek a homogén és heterogén rendszerek között.Pl.: a szappan-oldat, a kocsonya. Laboratóriumban, iparban, háztartásokban fontos feladat a keverékekben, oldatokban lévő különböző összetevők szétválasztása. Az eljárás azon az elven alapul, hogy az összetevők az eredeti, eltérő fizikai tulajdonságaikat a keverékekben is megtartják, így szétválasztásuk alapja fizikai változás, azaz a szétválasztásiműveletek folyamán nem keletkezik új anyag. Szétválasztási módszerek Eltérő fizikai tulajdonság

mágneses elválasztás szemcsemé- mágnesesret szín, alak ség

Az ülepítés során a szétválasztott anyagok nem teljesen tiszták. Ezt szűréssel lehetne még tisztábbá tenni. Az ülepítés nem tökéletes eljárás, de olcsó. Pl. a szennyvíztisztító telepeken ez az első lépés. Ivóvíz kezeléskor a folyók, tavak vizéből először ülepítéssel távolítják el a nehezebb, nagyobb, durva szennyeződéseket ülepítő medencéken keresztül. Majd csak ezután következik a szűrés. Kavics, majd homokágyon folyatják át a vizet. Mindkét esetben nem oldódó anyagot kell elválasztani, de más a szétválasztás alapja.

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

PEDAGÓGIAI CÉL Fontos célunk a gyerekek manuális képességének a fejlesztése, így pl. szűrőpapírt kell kivágniuk, a Bunsen-állványra rá kell erősíteniük a szorítódiót,stb.Fejlesztenünk kell a megfigyelő- ésproblémamegoldóképességüket, a tapasztalatok lejegyzési módját! Legyenek képesek a kísérlet leírása alapján önállóan értelmezni és megoldani a feladatot. Tudják az eszközöket rendeltetésszerűen használni! Az alapvető laboratóriumi berendezéseket ismerjék meg! A csoportmunka során igyekszünk arra is figyelni, hogy jól osszák el a munkát, a tevékenységet a tagok. Működjön a szükséges kommunikáció, segítsenek egymásnak a feladat sikere érdekében. Fontos, hogy a laborban tanultakat a hétköznapi életben is tudják alkalmazni. Ismerjék meg a gyerekek a keverékek szétválasztási eljárásainak a műveleteit, tudják kiválasztani, hogy az eltérő fizikai tulajdonság alapján melyik műveletet érdemes, vagy éppen lehet alkalmazni. Legyenek azzal tisztában, hogy ilyenkor az anyag tulajdonsága nem változik. A gyakorlat során az oldat, oldószer, oldódás, oldhatósági szabály, sűrűség fogalmát is szeretnénk mélyíteni. Fontos, hogy a kísérlet lépéseit a gyerekek csoportmunkában, de a legkevesebb tanári segítséggel végezzék el. Adjunk lehetőséget a gyerekeknek arra, hogy tervezzenek kísérletet, amelyet próbáljanak is ki. Beszéljük meg velük a lehetséges változatokat, és vitassuk meg a megoldásokat! A SZÜKSÉGES TANULÓI ELŐZETES TUDÁS Oldatok összetétele (oldószer + oldott anyag), az oldódás folyamata. Oldhatósági szabály (hasonló hasonlót old). Az anyagok csoportosítása (elem, vegyület, keverék ogalma). A keverékek, oldatok tulajdonságai. Szétválasztási eljárások: ülepítés, szűrés, desztillálás, mágneses elválasztás. Fizikai, kémiai változás. Sűrűség, forrás, forráspont fogalma. Halmazállapot és halmazállapot változások. A kísérletben használatos eszközök nevének és rendeltetésének az ismerete, az anyagok főbb tulajdonságai. A kísérlettel kapcsolatos balesetvédelmi rendszabályok ismerete. SZÜKSÉGES ANYAGOK

fél vegyszeres kanálnyi homok fél vegyszeres kanálnyi vasreszelék fél vegyszeres kanálnyi porított réz (II)-szulfát meleg víz(lehet forró csapvíz)

vegyszeres kanál, porcelántál, mágnes 12cmx12cm-es négyzet alakú szűrőpapír, olló 3 db óraüveg, 3 db 100 cm3-es főzőpohár üvegbot, üvegtölcsér Bunsen-állvány, szűrőkarika szorítódióval kerámiahálóval ellátott vasháromláb borszeszégő, gyufa, csempe, törlőkendő

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

1.KÍSÉRLET – TANULÓI VASRESZELÉK – HOMOK – RÉZ (II) –SZULFÁT KEVERÉKÉNEK A SZÉTVÁLASZTÁSA Ajánlások: A homokot érdemes előre kimosni, leszűrni és megszárítani, mert zavaros lesz a réz (II) – szulfát oldat. A keveréket meleg vízben oldják fel a gyerekek, mert így a réz (II)-szulfát jobban és gyorsabban oldódik. A tanulók által kinyert anyagokat tegyük el későbbi kísérletekhez! Fél – fél vegyszeres kanálnyi vasreszeléket, kvarchomokot és réz (II)-szulfátot helyezz porcelántálba és üvegbottal alaposan keverd össze! Feladatod: válaszd szét a keveréket összetevőire!

Készíts szűrőpapírból tölcsért az ábra alapján!

A kísérlet leírása A kísérlet rajza A mágnessel válaszd el a vasreszeléket és tedd félre egy óraüvegre! Mi az eltérő tulajdonság? Mi a szétválasztási eljárás neve?

Tapasztalat A mágnes magához vonzza a vasrészecskéket,a többi anyag a porcelántálban marad.

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

Magyarázat A vas mágnesezhető, a másik két anyag nem. Eltérő tulajdonság: mágnesezhetőség. Szétválasztási eljárás neve: mágneses elválasztás.

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

1.KÍSÉRLET – TANULÓI VASRESZELÉK – HOMOK – RÉZ (II) –SZULFÁT KEVERÉKÉNEK A SZÉTVÁLASZTÁSA (folytatás) A keveréket szórd 100 cm3-es főzőpohárba, önts rá 20 cm3 meleg vizet!Kevergesd üvegbottal a kék szilárd anyagfeloldódásáig! Mi az eltérő tulajdonság?Mi a szétválasztási eljárás neve?

Hagyd állni néhány percig, majd öntsd le a tetejéről a folyadékot egy másik főzőpohárba!Tiszta oldatot kaptál-e? Van-e ennél jobb módszer? Mindkét főzőpohár tartalmát szűrd át! A szűrőpapíron fennmaradt homokot egy óraüvegre téve tedd a vasreszelék mellé! Eltérő tulajdonság? Mi a szétválasztási eljárás neve?

A homokszemcsék nem oldódnak vízben, a pohár alján gyűlnek össze, az oldat kék színűvé válik.

Hasonló a hasonlóban oldódik.A homok vízben oldhatatlan atomrácsos anyag, az ionkristályokból álló réz-szulfát poláris, így jól oldódik a poláris vízben, részecskéi a vízrészecskékkel elkeverednek. A réz (II) – ionok színe kék, emiatt lesz az oldat kék színű. A homok a víznél nagyobb sűrűségű anyag, így a pohár alján leülepedik. Eltérő tulajdonság: oldhatóság, sűrűség. Szétválasztási eljárás neve:oldódás, ülepítés. A homok nagyobb mennyisége kinyerhető, de az átöntés során átjutnak homokszemcsék a másik főzőpohárba is. Így ez az eljárás olcsó, de az oldat nem túl tiszta. Igen, van jobb módszer. A homokszemcsék fennmaradnak a szűrőpapíron, a kék színű oldat átfolyik a főzőpohárba.

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

A szűrés a nem oldható anyag és az oldószer részecskeméretének a különbségén alapul. A vízben nem oldódó homokszemcsék nem férnek át a szűrőpapír apró pórusain, a vízben feloldódott rézionok, szulfátionok és a vízrészecskék igen. A szétválasztási eljárás neve:szűrés. Eltérő tulajdonság:oldhatóság,szemcseméret.

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

1.KÍSÉRLET – TANULÓI VASRESZELÉK – HOMOK – RÉZ (II) –SZULFÁT KEVERÉKÉNEK A SZÉTVÁLASZTÁSA (folytatás) A szűrletből (a főzőpohárban lévő folyadékból) önts egy keveset óraüvegre és vízfürdőn párold be!

A vizet tartalmazó 100 cm3-es főzőpohár tetejére rakd rá a kék oldatot tartalmazó óraüveget és a főzőpoharat melegítsd addig, amíg az óraüvegen szilárd anyag kiválását nem tapasztalod! Figyeld meg az első kristályok színét, majd a későbbi színváltozást! Mi az eltérő tulajdonság? Mi a szétválasztási eljárás neve?

A víz elpárolog és az óraüvegen fehér, szilárd anyag marad vissza. A folyadék forr, párolog, az óraüvegen az első kristályok kék színűek, majd további hevítésre kifehérednek. A fehér szilárd anyag porszerű lesz.

2. KÍSÉRLET- TANÁRI BEMUTATÓ

A bepárlás lényege a forráspontkülönbség. A víz forráspontja alacsonyabb a réz (II)-szulfát forráspontjánál, így a víz 100 °C-on gőzzé alakulva elpárolog. A magasabb forráspontú réz(II)-szulfát az óraüvegen kristályvizes formában kiválik, és kék színt mutat. Ha sokáig hevítjük az oldatot, a réz (II)-szulfát kifehéredik, mert elveszíti kristályvíz tartalmát. A bepárlást akkor végezzük, ha az oldószerre nincs szükség. A szétválasztási eljárás neve:bepárlás. Eltérő tulajdonság:forráspont.

KONYHASÓ -JÓD KEVERÉKÉNEK A SZÉTVÁLASZTÁSA

Hogyan választanád szét a konyhasó – jód keverékét? Mit tennél, ha a csak jódra van szükséged, mit, ha a konyhasóra? Kérdezz! Rajzolhatsz is! Adhatunk tömören információt a gyerekeknek, de csak a kérdéseikre válaszolva. Milyen eszközöket, anyagokat használnának a kísérlet végrehajtásához, a két anyag mely tulajdonságainak ismerete szükséges a feladat végrehajtásához?Mivel több út is lehetséges, ezért nem lesz egyértelmű a kísérletünk, nem tudjuk, melyiket választják a gyerekek. Lehet, hogy olyan megoldást javasolnak, amely nekünk eszünkbe sem jut. Minden csoport tervezzen egy közös megoldást, írják össze az eszközök, anyagok listáját és tömören jegyezzék le a kísérlet lépéseit! Erre kapjanak 5 percet, majd közösen beszéljük meg az ötleteket! Ezután jöjjenek ki a nagy asztalhoz és kövessék nyomon a tanári kísérletet. A lehetőségek közül azt a kísérletet végezzük el, amelyet a gyerekek többsége ajánl. (A tálcára készítsük oda az összes általunk lehetséges kísérlethez szükséges anyagot és eszközöket!)! A kísérletben rejlő lehetőségek sokszínűsége miatt nem tudjuk lezárni a felvetett problémát, így hagyjuk nyitva a feladatot otthoni továbbgondolásra!

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör 2. KÍSÉRLET- TANÁRI BEMUTATÓ • • • • •

KONYHASÓ -JÓD KEVERÉKÉNEK A SZÉTVÁLASZTÁSA (folytatás)

konyhasó – jód keveréke porcelántálban csapvíz szén-tetraklorid benzin alkohol

• vegyszeres kanál • szűrőpapír, borszeszégő, gyufa • főzőpoharak, gömblombik, üvegbot, üvegtölcsér, borszeszégő, gyufa, csempe • Bunsen-állvány, szűrőkarika szorítódióval • kerámiahálóval ellátott vasháromláb, törlőkendő

Kísérlet tervezéseTapasztalat A konyhasó kinyeréséhez több utat is választhatunk, apoláris oldószerben, pl. szén-tetrakloridban vagy benzinben oldjuk a keveréket. Ekkor lila színnel feloldódik a jód, a konyhasó nem, ezután leszűrjük az oldatot. A szűrőpapíron fennmarad a só és átfolyik a jódoldat. Lehet az oldószer alkohol is, amelyben szintén nem oldódik a konyhasó, ekkor a barna jódtinktúrától ismét a szűrés választja el. Érdemes többször átmosnia szűrőpapíron maradt sót, hogy tiszta legyen! Ha a jódot szeretnénk kinyerni, akkor vízben oldjuk fel a keveréket. Ekkor a konyhasó oldódik, a jód nem. Szűrés után a jód fennmarad a szűrőpapíron, a sóoldat átfolyik rajta. Mindkét anyagot szublimációval is elválaszthatjuk egymástól. A keveréket gömblombikkal lezárt főzőpohárban melegítjük. A jód gőzei lecsapódnak a hideg lombik aljára, a konyhasó a főzőpohárban marad.

Magyarázat Oldhatósági szabály:hasonló a hasonlót oldja. A poláris (ionkristályos) konyhasó nem oldódik apoláris oldószerekben, jól oldódik a poláris vízben. Az apoláris jód nem oldódik vízben, jól oldódik alkoholban, szén-tetrakloridban, benzinben. A szemcseméret különbsége miatt a szilárd, fel nem oldott anyagok nem jutnak át a szűrőpapír pórusain. A jód különleges tulajdonsága a szublimáció, amely nem jellemző a konyhasóra. Alacsony hőfokon a jód gőzzé alakulva eltávozik a keverékből.

KÉRDÉSEK, FELADATOK A foglalkozás végén tegyünk fel kérdéseket! 1. Miért lehet teaszűrővel leszűrni a teát és miért nem lehet tésztaszűrővel elvégezni ugyanezt? A teaszűrő lyukacsainál a tealevelek mérete kisebb, a vízrészecskék mérete nagyobb. Így a vízrészecskék átjutnak a szűrőpapíron,a tealevelek nem. A tealevelek mérete kisebb a tésztaszűrő lyukacsainál, így a vízzel együtt azok is átjutnak a szűrőn. 2. Mikor találkozol otthon, háztartásban az ülepítéssel, illetve szűréssel? Ülepítéssel: A bab, lencse, rizs mosásakor,a szálló por leülepszik a lakásban, szűréssel: tésztaszűrés, gyümölcsmosás, teafőzés, porszívózás, vízszűrők, légszűrők. 3. Írd a megfelelő keverék mellé, hogy milyen eltérő fizikai tulajdonság alapján és milyen szétválasztási eljárással különítenéd el a kívánt összetevőt!

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA kémia-7- 06

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

KÉRDÉSEK, FELADATOK (folytatás) Bónuszfeladat, ha van rá idő: A keverék és a szétválasztás célja vas és jód keverékéből a vasat a szennyezett rizsből a tiszta rizs�szemeket jód és víz keverékéből a vizet a tengervízből a sót a tengervízből az édesvizet

Eltérő fizikai tulajdonság mágnesesség szemcseméret, szín, alak

Szétválasztási módszer mágnessel válogatás

szemcseméret forráspontkülönbség forráspontkülönbség

szűrés bepárlás desztillálás

INTERAKTÍV TÁBLÁN MEGOLDHATÓ FELADAT Memóriajáték: A szétválasztási eljárásokhoz keresd meg a megfelelő eltérő tulajdonságot!

ALTERNATÍV SZEMLÉLTETÉSI MÓDOK, EZEKRE UTALÓ FORRÁSMEGJELÖLÉSEK 1. Jó gyakorlatok, kísérleti ajánlások, elméleti áttekintések: http://www.interaktivtabla.eoldal.hu/file/2/tablatanito1.pdf (levétel ideje: 2015.01.16.) http://www.chem.elte.hu/w/modszertani/letoltesek/Borne_Gajdosne_Keverek_szetvalaszt_vegso.doc (levétel ideje: 2015.01.16.) http://www.kiskulcsosi.samfules.hu/hershko/keverek.ppt (levétel ideje: 2015.01.16.) http://www.chem.elte.hu/w/modszertani/letoltesek/SzalayL_Kiserlet_tervezes2011aug25.ppt (levétel ideje: 2015.01.16.) http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/kemia/altalanos-kemia/ismerkedes-a-kemiaval/anyagok-szetvalasztasa (levétel ideje: 2015.01.16.) 2. Érdekes kísérletek: http://videotanar.hu/termeszetismeret/3041-2/keverekek-szetvalasztasa/ (levétel ideje: 2015.01.16.) http://videotanar.indavideo.hu/video/Termeszetismeret_-_A_keverekek_szetvalasztasa (levétel ideje: 2015.01.16.)

Felhasznált irodalom: 1. Csermák Mihály (2008): Kémia 7. ; Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest (50.,52. old.) 2. Z. Orbán Erzsébet (1996): Kémia I.; Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest (37. old.) 3. Siposné dr. Kedves Éva, Horváth Balázs, Péntek Lászlóné (2003): Kémia 7. munkafüzet; Mozaik kiadó, Szeged (62.,63. old. ) 4. Ábrák: saját rajzok 5. http://www.chem.elte.hu/w/modszertani/letoltesek/SzalayL_Kiserlet_tervezes 2011aug25.ppt (levétel ideje: 2015.01.07.)

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

7. KEVERÉKEK SZÉTVÁLASZTÁSA II. DESZTILLÁLÁS

BALESETVÉDELEM, BETARTANDÓ SZABÁLYOK, AJÁNLÁSOK Az alkohol könnyen párolgó, tűzveszélyes folyadék. Óvatosan bánjvele! Ügyelj a gyufa és a borszeszégő helyes használatára!Figyelj arra, hogy a műanyagcsövet ne érje a láng. Az összetett üvegeszköz szerelése és használata óvatosságot igényel, sehol ne feszüljön meg, mert akkor könnyen eltörik.

HÁTTÉR ISMERETEK A TANÁR SZÁMÁRA Desztilláció: Az összetevők eltérő forráspontján alapuló szétválasztási eljárás, ahol az összetevőket forralással különítik el. Az alacsonyabb forráspontú összetevő hamarabb gőzzé alakul, majd hűtés hatására újból cseppfolyóssá válik. Oldatok esetén a kémiailag tiszta oldószer kinyerése a cél. Pl. csapvízből desztillálással nyerik ki a kémiailag tiszta vizet, a desztillált vizet. Folyadékelegyek esetén az egymással elegyedő folyadékot nyerjük ki az eltérő forráspontkülönbségek alapján. Pl. kőolaj lepárlása. Gázelegyek szétválasztásakor először cseppfolyósítják a gázelegyet, majd ezután desztillálják. Ez történik a levegő esetén is. A cseppfolyós levegő összetevői más-más hőmérsékleten forrnak,így lehet őket elválasztani. Mindig az alacsonyabb forráspontú összetevő párolog el hamarabb. Az oldatok oldószerből és oldott anyagból állnak. Előfordul, hogy az oldatoknak csak az egyik összetevőjét szeretnénk tisztán kinyerni. A tengerparti országok a tengervízből vonják ki az ételízesítő sót. Ilyenkor elkerített területekre bevezetik a sós tengervizet, majd a Nap energiáját felhasználva a víz lassan elpárolog, így visszamaradnak az oldott ásványi anyagok, melyek nagy része konyhasó. A Perzsa-öböl menti sivatagi országokban kevés az édesvíz, így a tengervízből desztillációval nyerik ki az oldószert, vagyis a vizet. A desztillált víz kémiailag tiszta víz, csak vízmolekulákat tartalmaz, egyéb ásványi anyagokat nem. Emberi fogyasztásra nem alkalmas, mert nem tartalmazza az emberi szervezet egészséges működéséhez szükséges ásványi anyagokat. Felhasználják laboratóriumokban, gyógyszeroldatok készítésére, akkumulátorokban, gőzölős vasalókban, gépkocsikban hűtőfolyadékként. PEDAGÓGIAI CÉL Legyenek tisztában a keverék fogalmával! Ismerjék fel a keverékek komponensekre való szétválasztásakor az eltérő fizikai tulajdonságot és tudják a gyakorlatban alkalmazni! Értsék, hogy ezek a laboratóriumi műveletek fizikai változások! A desztillálást tudják besorolni a szétválasztási műveletek halmazába és tudjanak különbséget tenni köztük! Legyenek képesek összehasonlítani a bepárlást és desztillálást, és eldönteni, mikor melyiket érdemes használni! Ismerjék meg a desztillálás, mint laboratóriumi művelet lényegét és folyamatát, a desztilláló készülék összeszerelését! Vegyék észre a különbséget a fizikai és kémiai változás között! A csapvíz desztillálása nem azonos a víz elektromos bontásával. Értsék a halmazállapot-változás és fizikai változás közötti hasonlóságot és különbséget! Legyenek tisztában azzal, hogy a desztillálás során halmazállapot-változás történik, A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

ahol a halmaz szerkezete megváltozik, de nem keletkezik új anyag. Tudják, hogy minden halmazállapot-változás fizikai változás, de nem minden fizikai változás halmazállapot-változás. Fedezzék fel, hogy milyen szoros a kapcsolat a gyakorlati élettel: a desztillált víz készítése, a desztillált víz fogalma és felhasználási területei, pálinkafőzés. Fontos cél a laboratóriumi berendezések megismerése, a gyerekek manuális képességének a fejlesztése is, hiszen önállóan kell összeszerelniük a desztilláló készüléket. Célunk az is, hogy az összeszereléstől a legutolsó fázisig a gyerekek a lehető legkevesebb tanári segítséggel dolgozzanak. Érdemes nyomon követni az összedolgozásukat minden munkafázisban, figyelni, hogy együttműködik-e a csoport, van-e, aki nem vesz részt a munkában, elosztják-e egymás között a feladatokat, vagy csak egy ember irányít, esetleg csak egy dolgozik. A csoportok véletlenszerűen jöjjenek létre, ne tanári irányítással.

A SZÜKSÉGES TANULÓI ELŐZETES TUDÁS Oldatok összetétele, oldott anyag, oldószer fogalma. Az oldódás folyamata. Keverékek jellemzői. Változások, fizikai és kémiai változás. Halmazállapotok és halmazállapot-változások. Alapvető laboratóriumi műveletek és a szétválasztás alapját képező eltérő fizikai tulajdonságok ismerete. Ülepítés, szűrés, bepárlás, kristályosítás, desztillálás folyamata. A sűrűség, részecskeméret, forráspont, oldhatóság jelentése. A hőmérő ismerete. Az alapvető laboratóriumi eszközök és balesetvédelmi rendszabályok ismerete. MÓDSZERTANI AJÁNLÁS

A tanulók három csoportot alkotva, három helyszínen végzik a desztillálást. A kísérlet lépései: 1. lépés: A csoportok készítsék el a megfelelő oldatokat! 1. csoport:10 cm3 denaturált szeszt és 10 cm3 desztillált víz összeöntése, majd az elegy térfogatának megmérése. 2. csoport: 10 cm3 víz és 1-2 szem kálium-permanganátból oldatkészítése. 3. csoport: 10 cm3 víz és 1 vegyszeres kanálnyi kristályos réz (II)- szulfátból, vagy konyhasóból oldat készítése 2. lépés: A desztilláló készülék összeszerelése: Minden csoport előtt legyen ott a desztilláló készüléket tartalmazó doboz és a gyerekek önállóan, csoportmunkában, egymást segítve, a feladatlap utasításait követve szereljék össze a desztilláló készüléket. Közben a háttérben minden csoportnál legyen felnőtt segítő, aki figyelemmel kíséri a munkát, és segít, ha kell.

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

MÓDSZERTANI AJÁNLÁS (folytatás) 3. lépés: Az 1. csoport kísérletének nyomon követése Az 1. csoport a tanári asztalnál végezze a desztillálást! Az oldatok elkészítése és a desztilláló készülékek összeszerelése után a csoportok a tanári asztalnál gyülekezve kövessék nyomon a denaturált szesz és víz elegyének szétválasztását, figyeljék a teljes folyamatot! Ezután az 1. csoport tagjai két részre osztva kapcsolódjanak be a 2. és 3. csoport tevékenységébe! 4. lépés: A desztillálás végrehajtása tanári segítséggel A csoportok feladata a következő: 1. csoport: etil-alkohol-víz elegyének desztillálása (a másik két csoport figyeli a kísérletet). 2. csoport: kálium-permanganát-oldat desztillálása 3. csoport: kristályos réz(II)-szulfát-oldat vagy konyhasó-oldat desztillálása SZÜKSÉGES ANYAGOK • 1. csoport: • 10 cm3 etil-alkohol, • 10 cm3 csapvíz. • 2.csoport: • 10 cm3 csapvíz • kálium-permanganát. • 3. csoport: • 10 cm3 csapvíz • konyhasó vagy réz (II)-szulfát • Minden csoport: • horzsakő, • desztillált víz, • csapvíz, sós víz.

SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK • Tanulói desztilláló készülék: gumidugóval ellátott elvezető csövek, hőmérő, gömblombik, Liebig-hűtő. • 2 db Bunsen-állvány, lombikfogó, hűtőfogó, gumicsövek, vegyszeres kanál, üvegbot, borszeszégő, gyufa,csempe,3 db 100 cm3-es főzőpohár, 2 db porcelántál, mérőhengerek. • Szedőedények: 4 db 50 cm3-es főzőpohár (az etil-alkohol víz elegyének szétválasztásához 2 db szedőedényre lesz szükség). • 3 db kémcső, kémcsőfogó, kémcsőállvány, törlőkendő.

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

1.KÍSÉRLET: DESZTILLÁLÁS 1. A desztilláló készülék összeszerelése előtt készítsd el a megfelelő oldatodat! 2. Ezután szórj a lombikba 3-4 szem horzsakövet, majd öntsd bele az előzetesen elkészített desztillálandó oldatot, elegyet! 3. A desztilláló készülék összeszerelése és a desztillálás végrehajtása: 1. a b c d e 2. 3. 4.

Szereld össze az ábra alapján a desztilláló készüléket! A lombikot lombikfogó segítségével erősítsd a Bunsen-állványhoz! Helyezd a lombik felső nyílásához a kivezető csővel ellátott hőmérőtartót! A kivezető nyílást kapcsold a Liebig-hűtőhöz, amelyet egy másik Bunsen-állványhoz kell rögzíteni a hűtőfogó segítségével! A ferdén felhelyezett hűtő alsó és felső kivezetéséhez csatlakoztass egy-egy gumicsövet, majd az alsó kivezetését a gumicső segítségével kösd a vízcsapra, a felső kivezetéséről a gumicső szabad végét vezesd a lefolyóba! Helyezd a hőmérőt a lombik szájához! A hűtőcső vége alá tegyél tiszta szedőedényt, azaz a másik főzőpoharat. Nyisd meg lassan a vízcsapot és várd meg, hogy a hűtőköpeny teljesen megteljen vízzel! A vízáramlást úgy kell szabályozni, hogy a gumicső végén gyenge sugárban folyjon a víz. A lombikban lévő folyadékot lassan kezd el melegíteni enyhe forrásig!A melegítést kis lángon addig végezd, míg a szedőedényben ujjnyi mennyiségű folyadék nem keletkezik. Ha az etil-alkohol-víz elegyét desztillálod, akkor 78 °C-on tedd félre az 1. szedőedényt és cseréld ki egy másik főzőpohárral! Figyeld a hőmérséklet emelkedését és 100 °C körül hagyd abba a melegítést! Rakd a szedőedényeket egymás mellé és hasonlítsd össze a tartalmukat! Az első párlatot öntsd porcelántálba és tanárod segítségével gyújtsd meg! Próbáld meggyújtani a másik párlatot is! Hasonlítsd össze a lecsepegő folyadékot a desztillálandó oldattal!

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

1.KÍSÉRLET: DESZTILLÁLÁS (folytatás) 1.

A csoportok feladata

Önts össze 10 cm denatu- Az elegy térfogata csökrált szeszt és 10 cm3 desz- kent,19 cm3 lett. tillált vizet, majd mérd meg az elegy térfogatát! A lombikban lévő folyadék Desztilláld az elegyet! forrni kezd, és színtelen gőKészíts 2 párlatot! zök távoznak el, melyek le1. párlat: 78 °C-on tedd fél- csapódnak a hűtőben. re a szedőedényt és cseréld A szedőedényben színtelen ki egy másikkal! folyadék gyűlik össze. 2. párlat: 100 °C-on fejezd be a desztillálást! Az alkoholos oldat 1. párlata meggyullad, a 2. nem. A párlatokat öntsd porcelántálakba, majd tanárod segítségével gyújtsd meg! 3

10 cm3 vízből és 1-2 szem A lombikban lévő folyadék kálium-permanganát kris- forrni kezd, és színtelen gőtályból készíts híg zök távoznak el, melyek leoldatot! csapódnak a hűtőben. 3 10 cm vízből és 1 vegysze- A szedőedényben színtelen res kanálnyi kristályos réz folyadék gyűlik össze. (II)- szulfátból vagy konyhasóból készíts oldatot!

„A folyadékok elegyítésekor, illetve oldatkészítéskor az egyes komponensek térfogatainak összege sok esetben nem egyezik meg a keletkezett elegy, illetve oldat térfogatával. A térfogati kontrakció oka egyrészt az, hogy a folyadékelegyekben és az oldatokban a különböző komponensek részecskéi közötti kölcsönhatás jelentősen eltérhet a tiszta anyagokban lévő kötések erősségétől. Ugyancsak eltérhet a különböző részecskék mérete is. Ezek következtében oldódás során a részecskék közelebb kerülhetnek egymáshoz viszonyítva, így kisebb térfogatot foglalhatnak el.”http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/kemia/ altalanos-kemia/az-oldatok-es-elegyek-osszetetele/ oldatkeszites (levétel ideje: 2015.02.15.) Az alkohol 78 °C-on forr, párolog, hűtés hatására lecsapódik, és a szedőedényben összegyűlik. Az alkohol éghető, színtelen folyadék. 100 °C-on a víz forr, majd lecsapódik. A 2. párlat már a desztillált víz, amely nem éghető anyag. A desztillálandó színes oldatokból hevítés hatására eltávozik a színtelen vízgőz, amely hűtés hatására lecsapódik, és a szedőedényben gyűlik össze.

A víz forráspontja alacsonyabb a szilárd oldott anyagok forráspontjánál, így hamarabb eltávozik az oldatból.

Az oldatok egyre sűrűbbé, Hasonlítsd össze a lecsepe- és sötétebbé válnak. Az oldatok töménysége nő. gő folyadékot a desztillálandó oldattal!

2. KÍSÉRLET: DESZTILLÁLT VÍZ, CSAPVÍZ, SÓS VÍZ BEPÁRLÁSA 1. Önts kémcsőbe ujjnyi desztillált vizet és párold be! Mit tapasztalsz?

2. Önts kémcsőbe ujjnyi csapvizet és párold be! Mit tapasztalsz?

3. Önts kémcsőbe ujjnyi sós vizet (tengervizet) és párold be! Mit tapasztalsz?

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

2. KÍSÉRLET: DESZTILLÁLT VÍZ, CSAPVÍZ, SÓS VÍZ BEPÁRLÁSA (folytatás) Tapasztalat 1. A kémcsőben lévő desztillált víz elpárolog és a kémcső tiszta marad, a víz nyomtalanul eltűnik az üvegből. 2. A kémcső alján kevés fehér kristályos anyag marad vissza. 3. A kémcső alján lényegesen több szilárd anyag marad vissza.

Magyarázat A desztillált víz kémiailag tiszta víz, csak vízmolekulákat tartalmaz, amelyek 100 °C-on teljes egészében eltávoznak a kémcsőből. A csapvíz, még inkább a sós víz (tengervíz) a vízmolekulákon kívül ásványi anyagokat, különböző sókat is tartalmaz. Az oldószer (víz) elpárolgása után a kristályos sók a kémcsőben maradnak.

KÉRDÉSEK, FELADATOK 1. feladat: Egy kicsit más desztilláló készüléket látsz. Az 1. frakcionáló lombik ábra alapján írd amegfelelő helyre, hogy mit je- 2. Bunsen-állvány lölnek a számok! 3. desztillálandó oldat 4. Bunsen-égő 5. Liebig-hűtő 6. hűtővíz kivezetése 7. hűtővíz bevezetése 8. szedőedény

2. feladat: 1. Mi a desztilláció lényege?

Az összetevők eltérő forráspontján alapuló szétválasztási eljárás, ahol az összetevőket forralással különítik el.

2. Miért kellett horzsakövet dobni A forrás egyenletességét biztosítja. a lombikba? 3. Miért van szükség a hűtőre?

A gőz a hűtőn átvezetve lecsapódik,így nyerjük vissza a gőzzé alakult oldószert.

4. Mondj példákat, hol használják Desztillált víz készítése, pálinkafőzés, cseppfolyós levegőa desztillálást? ből az oxigén, nitrogén, stb. kinyerése. 5. Mi a desztillált víz? Hol használ- Kémiailag tiszta víz, csak vízmolekulákat ják? tartalmaz. Gyógyszeripar, laboratóriumok, vasaló, hűtőfolyadék a gépkocsikban, akkumulátorok.

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA kémia-7- 07

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

KÉRDÉSEK, FELADATOK (folytatás) 3. feladat: Melyik szétválasztási eljárást kell végezned, ha a folyadékba 1. nem oldódó és nem ülepedő szilárd anyagot teszel? 2. nem oldódó, nagy sűrűségű szilárd anyagot teszel? 3. ha az oldott anyagot szeretnéd kinyerni? 4. ha az oldószert szeretnéd kinyerni? 5. ha az oldott anyagot és az oldószert is ki szeretnéd nyerni?

szűrés ülepítés vagy szűrés bepárlás vagy desztillálás desztillálás desztillálás

INTERAKTÍV TÁBLÁN MEGOLDHATÓ FELADAT SMART Notebook programmal megnyitható feladatokkal fejezhetjük be a kísérletek összefoglalását. A feladatok megtalálhatóak a munkafüzet és tanári segédlet mappájában. 1. feladat: Melyik szétválasztási eljárást használnád? (Word Wall)

2. feladat: A keresztrejtvényt előre kinyomtathatjuk és minden csoport asztalára előkészíthetjük. Keresztrejtvény a laboratóriumi műveletek témakörében (EclipseCrossword)

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

INTERAKTÍV TÁBLÁN MEGOLDHATÓ FELADAT (folytatás) Függőleges: 1. Az a szétválasztási eljárás, melynek célja a szilárd anyagot kristályos alakban előállítani. 2. Gázok és oldott anyagok megkötődése szilárd anyagok felületén. Vízszintes: 1. Olyan szétválasztási eljárás, melynek lényege, hogy a nem oldódó anyag sűrűsége nagyobb legyen az oldószernél. 2. Vas elválasztására alkalmas eljárás. 3. Szétválasztási eljárás, melynek lényege, hogy a nem oldódó anyag részecskemérete különbözzön az oldószerétől. 4. Szétválasztási eljárás, melynek lényege a forráspontkülönbség, az oldat melegítésével elpárologtatjuk az oldószert. 5. Olyan szétválasztási eljárás, melynek során egymással elegyedő folyadékokat eltérő forráspontjuk alapján választhatunk el egymástól. ALTERNATÍV SZEMLÉLTETÉSI MÓDOK, EZEKRE UTALÓ FORRÁSMEGJELÖLÉSEK 1. Videofelvételek: Vörösbor és etilalkohol-víz elegyének desztillálása: https://www.youtube.com/watch?v=VgUET2UPbnE (levétel ideje: 2015.02.15.) Réz-szulfát oldat desztillálása: https://www.youtube.com/watch?v=huLTrTvo76w (levétel ideje: 2015.02.15.) 2. Elméleti áttekintés: http://hu.wikipedia.org/wiki/Desztill%C3%A1ci%C3%B3 (levétel ideje: 2015.02.15.)

Felhasznált irodalom: 1. Rózsahegyi Márta – Wajand Judit (1998): 575 kísérlet a kémia tanításához; Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest (97.old) 2. Pais István (1978): Kémia előadási kísérletek; Tankönyvkiadó, Budapest (69.70. old.) 3. Ábrák: saját készítésű rajzok.

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

8. KEVERÉKEK SZÉTVÁLASZTÁSA III. KRISTÁLYOSÍTÁS

BALESETVÉDELEM, BETARTANDÓ SZABÁLYOK, AJÁNLÁSOK A bepárlás művelete során fokozottan figyeljünk a gyerekek testi épségére, nehogy megégessék magukat.Hangsúlyozzuk a gyufa helyes használatát is. A mai gyufák nem jó minőségűek, könnyen törnek. Használjunk védőkesztyűt.

HÁTTÉR ISMERETEK A TANÁR SZÁMÁRA Kristályosításkor az oldatból szilárd, kristályos anyag keletkezik. Ez történhet az oldat lassú bepárlásával, vagy a melegen telített oldat lehűtésével. Az oldott anyagnak az a mennyisége, amely az alacsonyabb hőmérsékletű oldószerben már nem oldódik, kristályok formájában kiválik. A kivált anyagszerkezetébe nem épülnek be a szen�nyezések,így a kapott kristályok tisztábbak. Így tisztítják pl. a konyhasót és a cukrot. A szétválasztási eljárás lényege az összetevők eltérő oldhatósága. „ Szennyezett kristályos anyagokat akkor lehet tisztítani átkristályosítással, ha a szen�nyezés oldhatóságiviszonyai eltérnek a szilárd anyagétól.Kristályos anyagok esetén a szennyezések eltávolításának legegyszerűbb és leggyorsabb módszere azátkristályosítás, ami egy telített oldatbóltörténő tisztításnál a szilárd anyagok azon tulajdonságát használja fel, hogy azokalkalmasan megválasztottoldószerben melegen jobban oldódnak, mint hidegen.A kristályosítást úgy végezzük, hogy az anyagotmegfelelő oldószerben, melegítés közben feloldjuk, a forró oldatot az oldhatatlan mechanikaiszennyezésektől megszűrjük, színes, felületaktív szennyeződések esetén derítjük, majd lehűlés utánkristályosodni hagyjuk. Végül a kristályos terméketszűrjük, szárítjuk.A timsó oldhatósága 25°C-os vízben 11g/100 ml oldószer, míg 80°C-os vízben 195g/100 ml vízben.” http://ttk.pte.hu/szervetlen/HA/6gyak.pdf (levétel ideje: 2015.01.10.) PEDAGÓGIAI CÉL A gyerekek értsék meg a kristályosítás lényegét és célját! Ismerjék meg a gyakorlati hasznát! Tudják, hogy miért alkalmazható pl. a cukor és a só tisztítására. Legyenek tisztában azzal, hogy ilyenkor a szilárd anyag szerkezetébe nem épülnek be a szen�nyeződések, hanem az oldatban maradnak. Tudják, hogy a kristály mérete függ a kristálykiválás sebességétől, a kristályosítandó anyag minőségétől. Hozzanak létre átkristályosítással szabályos, szép kristályokat! A gyerekek tapasztalás útján szerzik első ismereteiket. Ajánlunk otthon is elvégezhető kísérleteket, persze a megfelelő balesetvédelmi rendszabályok szigorú betartásával. Célunk a természet törvényeinek mélyebb megértetése, ezáltal a kémia tudománya iránti érdeklődés felkeltése. Feladatunk ráébreszteni a gyerekeket arra, hogy a precizitás, pontosság, a kísérlet előírásainak szigorú betartása mennyire fontos! Ha nem az előírásoknak megfelelően dolgoznak, nem sikerül a kísérlet. A gyerekek egy produktumot hoznak létre, amelyre büszkék lehetnek, ezáltal fejlődik önbecsülésük. Fontos cél, hogy meg tudják magyarázni a tapasztalataikat. Érdemes nyomon követni a A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

csoport működését. Odafigyelnek-e a másikra, hogyan osztják el a feladatokat, megvitatják-e a felmerült problémákat, segítik-e egymást? Feladatunk az együttműködési készségük fejlesztése. Ha a kristályok a foglalkozás ideje alatt nem készülnek el, lássuk el csoportjelzéssel a főzőpoharakat és az edényeket tegyük félre! Adjunk lehetőséget arra a gyerekeknek, illetve a kísérő tanárnak, hogy, pár nap múlva hazavihessék a termékeket.

A SZÜKSÉGES TANULÓI ELŐZETES TUDÁS Az oldatok oldószerből és oldott anyagból állnak. Az oldódás az oldószer és oldott anyag részecskéinek elkeveredése. Az oldódás sebessége keveréssel növelhető. A kémcsőben lévő anyagok oldásának módja. Az oldódás függ az oldandó anyag mennyiségétől, minőségétől és a hőmérséklettől. Tűz- és balesetvédelmi rendszabályok megismerése, ismétlése. A kísérlet során használt laboratóriumi edények, eszközök nevének, szerepének ismerete. Alapvető laboratóriumi eljárások ismerete: oldás, keverés, hevítés kémcsőben. MÓDSZERTANI AJÁNLÁS: CSOPORTMUNKA

A laboratóriumi gyakorlat bevezetése legyen ez a két kísérlet, mert lassú a kristályok kiválása. A foglalkozások végére várható csak eredmény, sőt a timsó kristályok kiválása több napot is igénybe vehet.A műveletek befejezésekor tegyük félre nyugodt, rázkódásmentes helyre az edényeket, és lássunk hozzá a következő kísérletekhez! Közben többször nézzük meg, hogy mi történik! Érdemes mindkét kísérletnél egy előzőleg kikristályosodott terméket megőrizni és megmutatni a gyerekeknek, hogy lássák az eredményt. A két kísérletet párhuzamosan, egy időben, csoportmunkában végezzék a gyerekek! Minden csoportot segítse tanár! Lehet 4 csoportot kialakítani, 2-2 végzi ugyanazt a kísérletet, majd a foglalkozások végén össze tudjuk hasonlítani a csoportok eredményességét, pontosságát, precizitását is a létrejövő termékek alapján! A keletkezett kristályokat hazavihetik a gyerekek. SZÜKSÉGES ANYAGOK: 1. A Kísérlet • 75 cm3 desztillált víz • kb. 25 g timsó • (KAl(SO4)2* 12H2O)

SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK: 1. A Kísérlet • • • • • • • •

1 db 50 cm3-es főzőpohár 1 db 200 cm3-es főzőpohár üvegbot vegyszeres kanál 1 db 10 cm-es hurkapálca vastag cérna kisebb gyöngy törlőkendő

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör SZÜKSÉGES ANYAGOK: 1. B Kísérlet • desztillált víz • 24 g kristályos réz(II)-szulfát

SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK: 1. B Kísérlet • 1 db 50 cm3-es főzőpohár, 1 db üvegbot, 2 db óraüveg, • vasháromláb, drótháló, borszeszégő, gyufa,vegyszeres kanál, mérleg, • törlőkendő

1. A KÍSÉRLET: TIMSÓ ÁTKRISTÁLYOSÍTÁSA 1. Egy kb. 10 cm-es hurkapálca közepére erősíts egy vastagabb cérnát, amelynek a végére előzőleg egy gyöngyöt helyeztél. 2. Önts 75 cm3 melegdesztillált vizet egy 200 cm3 –es főzőpohárba és oldj fel benne annyi (kb. 25g) timsót,hogy telített oldatot kapj!Addig adagold a timsót, amíg már többet nem képes feloldani a főzőpohárban lévő víz, azazaz edény alján marad feloldatlan szilárd anyag. Kevergesd üvegbottal az oldatot! 3. Öntsd át az folyadékot óvatosan egy másik főzőpohárba úgy,hogy az alján lévő szilárd anyag ne kerüljön át!

4. Fektesd át a második főzőpohár száján keresztül a cérnával ellátott hurkapálcát,de ügyelj arra, hogy a gyöngy ne érjen az edény aljához! hTegyük az edényt rázkódásmentes helyre és hagyjuk kihűlni! Időnként nézzük meg a kristályok növekedését! A foglalkozások végén figyeljük meg, hogy mi történt!

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

1.B KÍSÉRLET: RÉZ (II) – SZULFÁT ÁTKRISTÁLYOSÍTÁSA A kísérlet megkezdésekor mérjünk ki 12- 12 g kristályos réz (II)- szulfátot 1-1 óraüvegre! Öntsük 50g vizet tartalmazó főzőpohárba az egyik óraüveg tartalmát és üvegbottal keverjük meg! Vasháromlábra helyezett dróthálón melegítsük az oldatot, közben folyamatosan kevergessük a kristályok feloldódásáig! Ezután tegyünk az oldatba ismét 12 g réz (II)- szulfátot és oldjuk fel a kristályokat! Vastagabb fonaldarabkával ellátott hurkapálcát fektessünk a főzőpohár tetejére ügyelve arra, hogy ne érjen az edény falához! Tegyük az edényt rázkódásmentes helyre és hagyjuk kihűlni!

Időnként nézzük meg a kristályok növekedését! A foglalkozások végén figyeljük meg, hogy mi történt! Tapasztalat Egy idő múlva kristályok válnak ki a cérna végén, illetve a gyöngyön és folyamatosan növekedve szép, szabályos alakot vesznek fel

Magyarázat Az oldószer (víz)elpárolgásával az oldat töményedik (túltelítetté válik),ezért megindul a kristálykiválás. A kiválás sebességétől függ a keletkező kristályok nagyságától. Ha gyors a folyamat, akkor apró mikrokristályok keletkeznek. A kristályok nagysága függ a gócok számától is.

4 cm desztillált víz 15 cm3 desztillált víz 3 g kálium-nitrát 0,5 g szalicilsav 3

2 db nagyobb kémcső 2 db kisebb kémcső 2 db kémcsőfogó, kémcsőállvány borszeszégő, gyufa, csempe vegyszeres kanál üvegbot törlőkendő

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA kémia-7- 08

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

2.KÍSÉRLET: KÁLIUM-NITRÁT ÁTKRISTÁLYOSÍTÁSA A kísérlet leírása

A kémcsövekben megindul a kristályosodás. A keverés hatására az első kémcsőben sok apró kristály keletkezik, a másikban nagy tűkristályok jönnek létre.

Önts kémcsőbe 15 cm3 hideg vizet, majd oldj fel benne 0,5 g szalicilsavat! Melegítsd az oldatot addig, míg fel nem oldódik az ös�szes szilárd anyag! A kémcsövet óvatosan tedd félre és hagyd nyugalomban! Figyeld meg a változást!

Az oldat lassú lehűlésekor szép tű alakú kristályok formájában kiválik a szalicil.

A szalicilsav meleg vízben jobban oldódik, mint hideg vízben. A meleg víz tehát több anyagot képes feloldani, mint a hideg, így az oldat hőmérsékletének csökkenésével a felesleg kiválik. Egy adott hőmérséklet alatt az oldat több oldott anyagot tartalmaz, mint amennyit feloldani képes, így megindul a kristályosodás.

1. Önts kémcsőbe 4 cm desztillált vizet, majd szórj bele 3 g kálium-nitrátot. Melegítsd a kémcsövet addig, míg a szilárd anyag fel nem oldódik. 2. Töltsd át az oldatot 2 kisebb kémcsőbe! Az egyikben lévő oldatot keverd meg többször üvegbottal, a másikat hagyd nyugalomban! Figyeld meg a változásokat!

Kristályosodáskor a részecskeméretet a gócképződés és a gócnövekedés sebességének a viszonya határozza meg. Keverés hatására az első kémcsőben gyorsabban hűl le az oldat, mint a másodikban. Itt a gócképződés sebessége a nagyobb, tehát sok apró kristály keletkezik. Az oldat lassú lehűlésekor a gócnövekedés sebessége a nagyobb, így nagyméretű kristályok keletkeznek.

FELADATOK,KÉRDÉSEK Néhány anyag különböző hőmérsékleten mérhető oldhatóságát mutatja a táblázat 100g vízben. 0 °C

A táblázat adatai alapján válaszolj a következő kérdésekre! Melyik anyag átkristályosítását tudnád el- Az ammónium-kloridot, mert az oldhatósága nő a hővégezni a melegen telített oldat lehűtésé- mérséklet emelkedésével. vel a táblázatban szereplő anyagok közül? Miért? A nátrium-klorid átkristályosítását hogyan Az oldat bepárlásával, mert a nátriumhajtanád végre és miért? Húzd alá a meg- klorid oldhatósága csekély mértékben felelő választ! Az oldat bepárlásával vagy a függ a hőmérséklettől. melegen telített oldat lehűtésével. Hideg vagy meleg tengerekben nagyobb Hidegben, mert azokban több a halállomány? az oldott oxigén.

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

INTERAKTÍV TÁBLÁN MEGOLDHATÓ FELADATOK SMART Notebook programmal megnyitható feladatokkal fejezhetjük be a kísérletek összefoglalását. A feladatok megtalálhatóak a munkafüzet és tanári segédlet mappájában

ALTERNATÍV SZEMLÉLTETÉSI MÓDOK, EZEKRE UTALÓ FORRÁSMEGJELÖLÉSEK 1. Otthon végezhető, nagyon szép konyhasó kristályok készítése: Ahhoz, hogy szép kocka alakú kristályok jöjjenek létre, érdemes tengeri sót használni. Kecskés Andrásné, Rozgonyi Jánosné (2003): Kémia 7. ; Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, (45. oldal) 2. Timsó átkristályosítása: http://ttk.pte.hu/szervetlen/HA/6gyak.pdf (levétel ideje: 2015.01.10.) http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/szakdoga2/3/ASVANY/krisnoveszt.htm (levétel ideje: 2015.01.10.) http://www2.sci.u-szeged.hu/physchem/altkem/kbn005l/2.pdf (levétel ideje: 2015.01.10.) 3. Elméleti áttekintések: http://www.agr.unideb.hu/~kremper/Krist.pdfhttp://vmfiweb.uni-pannon.hu/index2.php?option=com_docman&task=doc_view&gid=7&Itemid=3 (levétel ideje: 2015.01.10.) 4. Réz(II)-szulfát kristályosítása: https://www.youtube.com/watch?v=hjK5jPc_bvw (levétel ideje: 2015.01.10.)

Felhasznált irodalom: 1. Rózsahegyi Márta – Wajand Judit (1998): 575 kísérlet a kémia tanításához; Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest (99. 101. 621.old.) 2. Csermák Mihály (2008): Kémia 7. ; NemzetiTankönyvkiadó, Budapest (50. old.) 3. Siposné dr. Kedves Éva, Horváth Balázs, Péntek Lászlóné (2003): Kémia 7.; Mozaik kiadó, Szeged (89. old) 4. users.atw.hu/laborom/kiserletek.htm (levétel ideje: 2015.01.10.)

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

9. ADSZORPCIÓ – KÍSÉRLETEK AKTÍV SZÉNNEL

BALESETVÉDELEM, BETARTANDÓ SZABÁLYOK, AJÁNLÁSOK A higany és az ammónia, mérgező anyagok, ezért ezeket a kísérleteket a tanár végezze el! Az ammóniagázt vegyifülkében állítjuk elő. A fejlődő gáz megszagolásakor hangsúlyozzuk, hogy a gyerekek a kezükkel legyezzék az orruk felé az ammóniagázt, ne hajoljanak az edény szája fölé! Ügyeljenek a gyufa és a borszeszégő helyes használatára!A tanulói kísérletek félmikro méretekben is elvégezhetők.

HÁTTÉR ISMERETEK A TANÁR SZÁMÁRA „Az adszorpció (megkötődés) gáz, gőz vagy folyadékok megkötődése egy szilárd felületen.” http://hu.wikipedia.org/wiki/Adszorpci%C3%B3 (levétel ideje: 2014.12. 20.) Az adszorpció az a folyamat, amelyben a szilárd anyagok gázmolekulákat vagy az oldatok egyes összetevőit megkötik. A nagy felületű szilárd anyagokat adszorbenseknek tekintjük. Az adszorpció egyensúlyra vezető folyamat, a hőmérséklet csökkentése vagy a nyomás növelése kedvez neki. Az adszorpcióval ellentétes folyamat a deszorpció. Minél nagyobb 1gramm anyag felülete, a fajlagos felület, annál több a felületen elhelyezkedő részecskék száma és annál nagyobb a szilárd test felületi megkötő képessége.Kiváló adszorbensek a mesterséges elemi szenek, amelyeknek nagy a fajlagos felülete és ez a felület tovább is növelhető. Az így előkészített anyagot aktív szénnek nevezzük. 1,00 gramm tömegű aktív szén felülete akár 1000 m2 is lehet. Ez a nagy, szilárd felület óriási mennyiségű anyag megkötésére, azaz adszorpciójára képes. A mindennapi életben sok helyen találkozunk adszorpcióval. A jégszekrénybe tett ételek élvezhetetlenek, ha nem fedjük le az edényeket, mert átveszik a hűtőben lévő szagokat. Nedves szobában nyirkosak lesznek a tárgyak, mert felületükön megkötik a vízpárát. Hajunk, ruhánk füstös lesz, ha olyan környezetben tartózkodunk. Egyes ételek elkészítése után tiszta ruhát kell felvennünk, mert az illatanyag beleivódik a ruhánkba. Az aktív szenet a hétköznapi élet számos területén alkalmazzák. Használják klímaberendezésekben, páraelszívókban, akváriumokban, gázálarcok szűrőbetétjeiként, hűtőszekrények szagtalanítására, ivóvízkezelésre, szennyvíztisztításra, cukorgyártáskor a cukor-oldat tisztítására. A gyógyászatban az orvosi szén megköti a bélgázokat.

PEDAGÓGIAI CÉL Annak felismertetése a gyerekek számára, hogy a kémia a hétköznapi életükben mennyire jelen van. Az elmélet és gyakorlat mennyire szoros egységet alkot. Célunk elérni, hogy a gyerekek önállóan végzett célirányos megfigyeléseik és kísérleteik eredményeiből, a megismert tények, összefüggések birtokában legyenek képesek következtetések levonására, ítéletalkotásra. Meg tudják magyarázni a jelenlegi ismereteik birtokában a természeti jelenségeket. Értsék, hogy mi a különbség a megfigyelés és a magyarázat között! Ismerjék meg az adszorpció fogalmát és alkalmazási területeit a gyakorlatban. Soroljanak fel példákat mindennapjaikból, ahol A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

adszorpcióval találkoznak. Fontos célunk a gyerekek manuális készségének a fejlesztése is a kísérlet során. A csoportmunka során figyeljünk arra, hogy a gyerekek jól osszák el a munkát, segítsenek egymásnak a feladat sikere érdekében! A tanári kísérlethez menjenek ki a tanári asztalhoz és onnan figyeljék a tanármunkáját!

A SZÜKSÉGES TANULÓI ELŐZETES TUDÁS Tűz- és balesetvédelmi rendszabályok megismerése, ismétlése. A kísérlet során használt laboratóriumi edények, eszközök nevének, szerepének ismerete. Alapvető laboratóriumi eljárások ismerete: oldás, keverés, szűrés, hevítés kémcsőben. Oldat, oldószer, oldott anyag, oldódás folyamata. A sűrűség fogalma, a felület, a terület mértékegységei, becslés. Sematikus ábrák, rajzok készítése. Nem tanulták még a sav- bázis reakciókat, a kémhatás és indikátor fogalmát. Nem magas szinten, csak tapasztalás útján végezzük a kísérletet. Amikor tananyag lesz, talán emlékezni fognak és később könnyebb lesz a megértés. SZÜKSÉGES ANYAGOK

1 darab aktív szén 2 vegyszeres kanál porított aktív szén 10 cm3 vörösbor desztillált víz 1,0 %-os fuxin-oldat, szűrőpapír

• 5 db 50 cm3-es főzőpohár, 1 db kémcső • 2 db tölcsér, csipesz, borszeszégő, gyufa, üvegbot, kémcsőállvány, kémcsőfogó, vegyszeres kanál, törlőkendő • 2 db Bunsen-állvány szűrőkarikával

1. KÍSÉRLET TANULÓI: HOGYAN VISELKEDIK AZ AKTÍV SZÉN A VÍZBEN? 1. 50 cm3-es főzőpoharat töltsünk félig vízzel, majd tegyünk egy darabka aktív szenet a vízbe! Üvegbottal nyomjuk le az aktív szenet a víz alá! Figyeljük, hogy mi történik! 2. Ezután csipesszel tegyük a szenet félig vízzel telt kémcsőbe, és forraljuk a vizet néhány percig! Mi történik ezután a szénnel? Rajzolj! Rajz 1.

Az aktív szén a víz felszínén Az aktív szén lyukacsaiban marad. Víz alá nyomva fel- sok gázt adszorbeál, és ezért jön a víz tetejére. nem süllyed le a vízben.

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

1. KÍSÉRLET TANULÓI: HOGYAN VISELKEDIK AZ AKTÍV SZÉN A VÍZBEN? (folytatás) Rajz 2.

Ha hosszan tartjuk a víz alatt, buborékokat látunk felszállni. Forralás után a szén lesüllyed a kémcsőben.

A víz alá nyomva az üregekből, lyukacsokból kiszorulnak a különböző gázok és ezeket látjuk felszállni. Forraláskor az aktív szén lyukacsaiban lévő gázok eltávoznak, így a szén lesüllyed.

2. KÍSÉRLET – TANULÓI: A SZÍNES VÍZ, VÖRÖSBOR ELSZÍNTELENÍTÉSE

1. Egy 50 cm3-es főzőpohárba öntsünk kb. 10 cm3 desztillált vizet, színesítsük 1-2 csepp fuxin-oldattal, majd üvegbottal keverjük meg! Egy másik főzőpohárba öntsünk vörösbort! Mindkét oldatot szűrjük le! Mit tapasztalunk? 2.Tegyünk a színes oldatokhoz 1-1 vegyszeres kanál elporított orvosi szenet, keverjük jól meg! 2-3 perc elteltével újból szűrjük le az oldatokat! Mit veszünk észre?

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

2. KÍSÉRLET – TANULÓI: A SZÍNES VÍZ, VÖRÖSBOR ELSZÍNTELENÍTÉSE (folytatás) Rajz

Tapasztalat Magyarázat 1. Az első szűrés után a fuxin-oldat és Szűréssel az oldott (színt okozó) a vörösbor színe változatlan marad. anyagok nem távolíthatóak el.

2. Az orvosi szenet tartalmazó olda- Az aktív szén felületén a színes oldott tokat megszűrve, a szűrlet mindkét anyagok, a vörösbor festékmolekulái esetben színtelen lesz. megkötődnek, emiatt színtelenednek el az oldatok.

10 cm3 koncentrált ammóniaoldat 5 cm3 higany fél kémcsőnyi porrá tört aktív szén 2 cm3 meleg víz 1-2 csepp fenolftalein 1 db előre kiizzított faszén

SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK • gázfejlesztő készülék, borszeszégő, gyufa, Bunsen-állvány szorítódióval, 2 db kémcső dugóval, kisebb kristályosító csésze, csipesz • törlőkendő

3. KÍSÉRLET TANÁRI BEMUTATÓ: AZ AMMÓNIAGÁZ ADSZORPCIÓJA I. Az ammónia és a higanymérgező, így a következő két kísérletet tanárod végzi el. Figyelj jól és jegyzetelj!

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

3. KÍSÉRLET TANÁRI BEMUTATÓ: AZ AMMÓNIAGÁZ ADSZORPCIÓJA I. (folytatás) A kísérlet leírása Állítsunk elő gázfejlesztő készülékben ammóniagázt! A gáz tulajdonságai: Vezessük aktív szenet tartalmazó kémcsőbe, majd zárjuk le egy dugóval! Többször rázzuk össze a tartalmát!A dugó eltávolítása utánszagoltassuk meg a gyerekekkel a szenet! Az aktív szenet öntsük fenolftalein indikátort tartalmazó meleg vízbe! Az oldat színe:

Tapasztalat Kellemetlen, szúrós szagú, szemet könnyeztető hatású, színtelen gáz. A kellemetlen szag az aktív szénen nem, vagy nagyon gyengén érezhető.

Az oldat lila színű lett.

A fenolftalein lila színe lúgos kémhatást jelez. Az aktív szénen megkötődött ammóniagáz a magasabb hőmérséklet (meleg víz) hatására eltávozik az aktív szén lyukacsaiból (deszorpciót szenved) és a vízzel kémiai reakcióba lép. Sav-bázis reakció jön létre, melynek során az oldat lúgos kémhatású lesz.

Az ammónia az aktív szénen adszorbeálódik, ezért nem lehet érezni a szúrós szagot.

4. KÍSÉRLET TANÁRI BEMUTATÓ: AZ AMMÓNIAGÁZ ADSZORPCIÓJA II. Ajánlások: A faszenet előzőleg izzítsuk ki, majd hűtsük le, hogy az adszorbeálódott gázok eltávozzanak a felületéről! Tömény ammóniaoldat melegítésével fogjunk fel kémcsőben ammóniagázt, majd zárjuk le dugóval! Kristályosító csészét félig töltsünk meg higannyal, majd a higany közepére tegyünk egy darab előre kiizzítottés kihűlt faszenet! Helyezzük a széndarabka fölé a szájával lefelé tartott, ammóniagázzal megtöltött kémcsövet, majd nyomjuk a higanyba óvatosan, körkörös mozdulattal addig, amíg a kémcső leér az edény aljára és megáll a higanyban! Engedjük el a kémcsövet! A kísérlet rajza

Tapasztalat A higany szintje azonnal fokozatos emelkedést mutat és a faszén végig a higany felszínén marad.

Magyarázat Az előre kiizzított faszénből eltávoznak az adszorbeálódott gázok és gőzök, helyüket az ammóniagáz foglalja el, melynek térfogata ez által csökken a kémcsőben. Mivel a kémcsőben csökken a nyomás, a külső nagyobb nyomás a higanyt a kémcsőbe nyomja.

Megjegyzés:Ha jut idő, még válogathatunk két tanári kísérletből. Az aceton tűzveszélyes folyadék, szemirritációt okoz. Védőkesztyűben kísérletezzünk! A bróm gőzei mérgezőek, ezért csak elszívó fülke alatt végezhetjük a kísérletet! A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

1. AJÁNLOTT KÍSÉRLETTANÁRI BEMUTATÓ: ACETON GŐZÖK MEGKÖTÉSE AKTÍV SZÉNNEL SZÜKSÉGES ANYAGOK • • • • •

aceton 1 vegyszeres kanálnyi aktív szénpor víz néhány darabka faszén 1-2 csepp bróm

lombik gumidugó, üvegcső üvegkád, dörzsmozsár vegyszeres kanál gázfelfogó henger, üveglap, törlőkendő

Lombikba tegyünk pár csepp acetont, jól rázzuk össze a lombikot, hogy a gőzök megtöltsék az edény tartalmát! Egy vegyszeres kanálnyi porrá őrölt aktív szenet dobjunk bele és gyorsan zárjuk le egy üvegcsövet tartalmazó egyfuratú gumidugóval. Rázzuk össze a lombikot! Az üvegcső végét ujjunkkal fogjuk be, tegyük a lombik száját vízzel telt üvegkádba, majd engedjük el az üvegcsövet! Mit tapasztalunk? Tapasztalat A víz jól láthatóan felemelkedik.

Magyarázat A szén megkötötte a felületén az aceton gőzöket és nyomáskülönbség alakult ki.

2. AJÁNLOTT KÍSÉRLET TANÁRI BEMUTATÓ: BRÓM GŐZÖK ADSZORPCIÓJA Gázfelfogó hengerbe 1-2 csepp brómot juttatunk. Várunk néhány percet, amíg a bróm gőzök betöltik a hengert, majd néhány darabka aktív szenet dobunk az edénybe. Üveglappal befedve összerázzuk a tartalmát. Tapasztalat Magyarázat A bróm vörösbarna színe néhány másodperc A faszén megkötötte a bróm gőzöket a felülealatt eltűnik. tén. INTERAKTÍV TÁBLÁN MEGOLDHATÓ FELADAT SMART Notebook programmal megnyitható feladatokkal fejezhetjük be a kísérletek összefoglalását. A feladatok megtalálhatóak a munkafüzet és tanári segédlet mappájában.

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

INTERAKTÍV TÁBLÁN MEGOLDHATÓ FELADAT (folytatás)

ALTERNATÍV SZEMLÉLTETÉSI MÓDOK, EZEKRE UTALÓ FORRÁSMEGJELÖLÉSEK 1.Aktív szén felhasználási területei: http://fikesz.hu/aktiv-szen/?gclid=CLPS66mwwcMCFWnMtAod2QMABw (levétel ideje: 2014.12. 20.) 2.Elméleti áttekintés: http://hu.wikipedia.org/wiki/Adszorpci%C3%B3(levétel ideje: 2014.12. 20.) 3.A színes víz tisztítása: http://www.suliaweben.hu/index.php?page=video_full&tk=45 (levétel ideje: 2014.12. 20.)

Felhasznált irodalom: 1. Rózsahegyi Márta – Wajand Judit (1991): 575 kísérlet a kémia tanításához; Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest (388. oldal) 2. Boksay Zoltán- Csákvári Béla- Kónya Józsefné (1985): Kémia III. osztály; Tankönyvkiadó, Budapest (80-81. oldal) 3. Rózsahegyi Márta – Wajand Judit (1999): Látványos kémiai kísérletek; Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged (213. oldal 4. Maróthy Miklósné: Tanári kézikönyv a Kémia 12-14 éveseknek című tankönyvhöz; Konsept-H Kiadó 5. Ábrák: saját készítésű rajzok

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

10. KÉMIAI VÁLTOZÁS, A CUKOR HŐBOMLÁSA

BALESETVÉDELEM, BETARTANDÓ SZABÁLYOK, AJÁNLÁSOK gumikesztyű védőszemüveg védőköpeny HÁTTÉR ISMERETEK A TANÁR SZÁMÁRA

Az új anyag keletkezésével járó átalakulásokat kémiai változásnak, kémiai reakciónak nevezzük. Az anyag kémiai átalakulására való hajlamát pedig kémiai tulajdonságnak. Például a cukor kémiai sajátsága, hogy hő hatására bomlik. Kémiai változás során: – változás történik az anyag szerkezetében (a részecskék belső szerkezete is megváltozik), – megváltozik az anyagi minőség (például egy kémiailag tiszta anyagból két másik keletkezik, vagy két anyagból egy harmadik, stb.). – megváltoznak a fizikai tulajdonságok, Kiegészítés: szóban megbeszélhetjük a tanulókkal a fizikai és kémiai változások közötti különbséget. Felrajzolhatjuk a következő ábrát a táblára, valamint kereshetünk példákat is!

Emlékeztessük a gyerekeket arra, hogy a változásokat mindig energiaváltozás is kíséri. Így azok lehetnek endoterm és exoterm folyamatok.

A kísérletek magyarázatához kiegészítés: az etil-alkohol égése: C2H5OH +3O2=2CO2+3H2O a nátrium-hidrogénkarbonát bomlása: 2NaHCO3=Na2CO3+ H2O+CO2 Érdekes kérdés lehet a „hogyan kerül a cukorba szén?”. A 7-es tanulók biológiából már tanultak a fotoszintézisről, ezért érdemes erre utalni az óra során. A fotoszintézis a kékbaktériumokra és a növényekre jellemző anyagcsere-folyamat, melynek során ezek az élőlények szervetlen anyagokból szerves anyagot állítanak elő. Az átalakulás során a napfény energiájának hasznosításával az alacsony energiatartalmú szén-dioxidból és vízből magas energiatartalmú szőlőcukor, valamint oxigén képződik.

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

PEDAGÓGIAI CÉL Fejlődjön a tanulók megfigyelőképessége, megfigyeléseik legyenek pontosak. A cukor hőbomlása során, a kémcső falán vegyék észre a keletkező vízcseppeket is. Erre sok esetben fel kell hívni a figyelmüket, hiszen a kísérlet a 7-es tananyag bevezető témakörében van, ezért a kísérletezésben nem gyakorlottak még. Fontos, hogy értsék, a kísérlet az elméleti ismeretek gyakorlati megtapasztalására szolgál, ezért fontos a tapasztalatok alapján a magyarázatok megfogalmazása is. Ez fejleszti a tanulók gondolkodási képességeit. A kísérletek során a gyerekek hevítenek, alkoholt égetnek, ezért nagyon fontos a biztonságos kísérletezés szabályainak a betartatása. A fekete kígyó c. kísérlet célja a motiváció.Az érdeklődés felkeltésére kiválóan alkalmas. Ezen kívül a tapasztalatok más változásban való felismerése a kreativitást, logikus gondolkodást is fejleszti. Azt, hogy a cukor hőbomlását felismerjék ebben a kísérletben is, arra még nem minden 7-es képes, ezért rávezető kérdésekkel segíthetjük őket. Gyűjtsenek további példákat a gyakorlati életből, amellyel bizonyítani tudják, mely anyagok tartalmaznak szenet. Pl. a tej odakozmál, a hús szénné ég, a kenyér elszenesedik a pirításkor… Értsék mi a hevítés és az égés között a különbség. Tudják a kémiai változást jelölni szóegyenlettel. A SZÜKSÉGES TANULÓI ELŐZETES TUDÁS A kémiai és fizikai változás fogalmának ismerete. Az anyagi változások csoportosítása. A kémiai változások felosztása a reakcióban résztvevő anyagok száma szerint. Az egyesülés és bomlás fogalmának ismerete. Az exoterm és az endoterm változások értelmezése. Az anyagi változások példákkal való alátámasztása. A fotoszintézis feltételeinek és a keletkezett termékeknek az ismerete. SZÜKSÉGES ANYAGOK

porcukor 1 vegyszeres kanálnyi kristálycukor (5 rész) nátrium-hidrogénkarbonát (1 rész) etil-alkohol homok tömény kénsav

1 db kémcső, kémcsőállvány kémcsőfogó csipesz porcelántál gyújtópálca borszeszégő, gyufa vegyszeres kanál dörzsmozsár 1 db főzőpohár mérleg

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

1.KÍSÉRLET: CUKOR ELSZENESÍTÉSE Tegyél a kémcsőbe 1 vegyszeres kanálnyi porcukrot. Gyújtsd meg a borszeszégőt és a kémcsőfogó segítségével hevítsd az anyagot! A tanulók gyakran szeretnék abbahagyni a kísérletet a „karamell” állapotnál! Beszéljük meg a folyamat köznapi vonatkozásait, de hívjuk fel a figyelmüket a folytatásra: a kémiai reakció befejezéséig hevítsék a cukrot! Tapasztalat A kémcsőben a cukor megolvadt, majd a színe is megváltozott: sárga, világosbarna, barna majd fekete lett. A kémcső falán vízpára csapódott le.

Magyarázat A cukor kémiai tulajdonsága, hogy hőre bomlik. A kémcsőben a cukor először karamellizálódott, a reakció végére azonban szénre és vízre bomlott. cukor = szén + víz Ez a változás kémiai reakció, bomlás, mert egy anyagból a folyamat során két új anyag keletkezett. A bomlás során az anyag hőt von el a környezetétől, ezért a változás endoterm.

Próbáld meg grafikonon ábrázolni a folyamat során végbemenő energia (hő) változást!

2. KÍSÉRLET: A FEKETE KÍGYÓ A cukorból és a szódabikarbónából készítsetek 5:1 arányú keveréket! Porítsátok dörzsmozsárban a kristálycukrot! Használjátok a mérleget! Ezután jól keverjétek össze a porokat! A porcelántálban lévő homokra óvatosan locsoljátok rá az alkoholt!Halmozzátok a közepére a porkeveréket! Óvatosan gyújtsátok meg az alkoholt! Pár másodpercet várni kell, míg a reakció beindul. Tapasztalat Fekete színű kis “kígyók” bújnak ki a keverékből. Annál nagyobbak lesznek a kígyók, minél tovább ég az alkohol.

Magyarázat Az etil-alkohol égésekor keletkező hőtől a cukor bomlásnak indul. A cukor bomlásakor keletkező víz elpárolog, míg a cukorszén vis�szamarad. Ezt a szódabikarbóna hőbomlásakor felszabaduló széndioxid felfújja, így változatos alakú és méretű, kígyóhoz hasonló alakzatok keletkeznek. …

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör 3. KÍSÉRLET: CUKOR ELSZENESÍTÉSE KÉNSAVVAL

TANÁRI BEMUTATÓ KÍSÉRLET

Megnedvesített porcukorra tömény kénsavat öntünk. Tapasztalat A cukor megfeketedik, felpuffad, majd gőzölgés és szúrós szagú gázok képződése közben fekete képződmény keletkezik.

Magyarázat A kénsav vízelvonó hatású (higroszkópos anyag). A változás során a víz alkotórészeit elvonja a cukorból (C12 H22 O11), így visszamarad a szén.

FELADATOK EREDMÉNYEI, A KÉRDÉSEKRE ADOTT VÁLASZOK 1. Írd az alábbi táblázatba a következő folyamatok betűjeleit! a) szén égése b) hó olvadása c) cukor hevítése d) alkohol égése e) vas olvasztása f) fa korhadása g) víz fagyása h) benzin robbanása Fizikai változás Kémiai reakció

Exoterm g, a, d, h

Endoterm b, e, c, f

GYAKORLATI ALKALMAZÁSOK 2. Készíts otthon karamellt! Gondold végig, mire kell odafigyelned!(Házi feladatnak, gondolkodásra adhatjuk fel a gyerekeknek!) Ha étkezési célból készítünk karamellt, akkor a kémiai reakciót a megfelelő állapotnál (színnél) meg kell állítanunk, különben a cukor gyorsan elszenesedik, ez pedig már nem fogyasztható! ALTERNATÍV SZEMLÉLTETÉSI MÓDOK, EZEKRE UTALÓ FORRÁSMEGJELÖLÉSEK A fotoszintézisről bővebben: http://fotoszintezis.szbk.u-szeged.hu/miafoto/miafoto.htm http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/sejtbiologia_alapjai/ch14s07.html A mesterséges elemi szenek http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/kemia/szervetlen-kemia/nemfemes-elemek/a-termeszetes-es-a-mesterseges-szenek-az-adszorpcio A dobos torta http://doboscjozsefnyomaban.blogspot.hu/p/dobos-torta.html

Felhasznált irodalom: http://users.atw.hu/laborom/kiserletek.htm#a22levétel ideje: 2014.07.07. http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/kemia/altalanos-kemia/ tulajdonsagok-valtozasok-folyamatok/kemiai-valtozas-kemiai-tulajdonsag levétel ideje: 2014.07.07. Rózsahegyi Márta-Wajand Judit: Látványos kémiai kísérletek, Mozaik Oktatási Stúdió 1999.68.o.

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

BALESETVÉDELEM, BETARTANDÓ SZABÁLYOK, AJÁNLÁSOK gumikesztyű védőszemüveg védőköpeny

HÁTTÉR ISMERETEK A TANÁR SZÁMÁRA Az égés az egyik legfontosabb kémiai kölcsönhatás. A folyamat során az anyagok kölcsönhatásba lépnek az oxigénnel, új anyagok, oxidok jönnek létre. Az égés során jelentős mennyiségű hő szabadul fel. Ezért az égés energiaváltozás szempontjából exoterm változás. A borszesz, a gyújtópálca, a faszén, a földgáz széntartalmú anyagok. Tökéletes égésükkor szén-dioxid keletkezik.Szén + oxigén = szén-dioxid Az égés fajtái:a lassú és gyors égés. Gyorségés: az éghető anyag és az oxigén között magas hőmérsékleten, fényjelenség kíséretében játszódik le a kémiai kölcsönhatás. Feltételei: éghető anyag, oxigén, gyulladási hőmérséklet (az a legalacsonyabb az anyagra jellemző hőmérséklet, amelyen az anyag a levegőn meggyullad). Az égés addig tart, amíg az egyik feltétel el nem fogy. Lassú égés: Ehhez a változáshoz nem szükséges magas hőmérséklet és nem kíséri fényjelenség. Ilyen folyamat pl. a vaj avasodása, a vas rozsdásodása. Ha a lassú égéskor keletkezett hő felhalmozódik, eléri a gyulladási hőmérsékletet, öngyulladás következik be. Életműködéseink fenntartásához energiáravan szükségünk. Ezt a felvett és megemésztett tápanyagok sejtekbentörténő „lassú égése”szolgáltatja. Az energiatermeléshez a sejtek a levegő oxigéntartalmát használják fel.A légzőszervrendszerfeladata a szükséges oxigén felvétele, ésa folyamatban keletkező szén-dioxid leadása.A „lassú égés” vagysejtlégzés a biológiai oxidáció. A biológiai oxidáció lényegét Szent-Györgyi Albert fedezte fel.

PEDAGÓGIAI CÉL Értsék és tartsák be a balesetvédelmi szabályokat. Legyenek képesek a fegyelmezett,pontos munkavégzésre. Fejlődjön a megfigyelőkészségük. A látott változások alapján legyenek képesek a pontos megfigyelésekre, tudjanak a tapasztalatok alapján egyszerű magyarázatokat adni és azokat megfogalmazni a szakkifejezések használatával. A kísérletek az élményközpontúságot tartják szem előtt, ezért alkalmasak a tanulók motiválására, érdeklődésük fenntartására. Fejlődjön a manuális készségük a kísérletek kivitelezése közben. Fontos, hogy pontosan, fegyelmezetten dolgozzanak, tartsák be a balesetvédelmi szabályokat.

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

A SZÜKSÉGES TANULÓI ELŐZETES TUDÁS Az égés fogalmának értelmezése. Az égés fajtáinak ismerete. A gyors és a lassú égés feltételei. Az egyes égés fajták alátámasztása minél több példával. Néhány anyag égésének „jelölése” szóegyenlettel. Legyenek tisztába a kiindulási anyagok és a keletkezett anyag fogalmával. Tudják értelmezni az égést, mint kémiai változást, egyesülést, exoterm változást.A levegő tulajdonságainak és %-os összetételének ismerete. SZÜKSÉGES ANYAGOK

• teamécses, gyertya • 4 db különböző magasságú gyertya (2-8 cmes) • festett víz • magnézium szalag • kb. 20 cm3 20%-os ecet • mészkőpor • meszes víz

gyufa borszeszégő porcelán tálka kristályosító csésze lombik csipesz üvegkád főzőpohár szívószál Erlenmeyer-lombik

1. KÍSÉRLET: AZ ÉGÉS FELTÉTELÉNEK SZEMLÉLTETÉSE A kristályosító csésze közepébe rögzíts egy gyertyát! Óvatosan gyújtsd meg, és egy csepp viasszal ragaszd le! Önts a Petri-csészébe a színezett vízből. Gyújtsd meg a gyertyát, ezután óvatosan borítsd le a lombikkal. Figyeld a változást!

Tapasztalat A gyertya egy rövid idő elteltével elalszik.

Magyarázat Az égés egyik feltétele az oxigén elfogy az égés során. A színezett víz a lombikba felemelkedik, kb. a A lombik levegővel volt tele. A levegő térfogalombik ötödéig. tának 21%-a oxigén. Az elfogyott gáz helyére emelkedett a víz (nyomás csökkenés miatt).

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

2. KÍSÉRLET: MAGNÉZIUM ÉGÉSE A tálcádon található magnézium szalagot fogd a csipeszbe. Gyújtsd meg a borszeszégőt, és tartsd a lángba a magnéziumot! Amikor már meggyulladt, a porcelán tálka fölött égesd! Dolgozz nagyon óvatosan! Ne nézz a lángba! Tapasztalat Magyarázat A magnézium meggyullad, fényes, vakító láng- Magnézium + oxigén = magnézium-oxid gal ég. Fehér porszerű, szilárd anyag keletkezik. A reakció kémiai változás, egyesülés, mert két anyagból egy új anyag keletkezett. Az új anyag az égéstermék: magnézium-oxid. Próbáld meg grafikonon ábrázolni a folyamat során végbemenő energiaváltozást! Grafikon

Magyarázat Energiaváltozás szerint: exoterm folyamat, az égés során a környezet belső energiája nő.

3. KÍSÉRLET: A SZÉN-DIOXID ELŐÁLLÍTÁSA ÉS TULAJDONSÁGAI Rögzítsd az üvegkád aljára a különböző magasságú gyertyákat parafinnal. Gyújtsd meg a gyertyákat. Egy főzőpohárba tegyél 4 vegyszeres kanálnyi mészkőport, öntsd rá az ecetsavat, ezután „öntsd” óvatosan a keletkező gázt az üvegkádba!

Tapasztalat A mészkőpor az ecetsav hatására pezseg. A legalacsonyabb gyertya elaludt, azután a magasságuk sorrendjében a többi is.

Magyarázat Ez gázképződést jelez. A keletkező gáz a szén-dioxid. A szén-dioxid nem ég, és nem táplálja az égést. A szén-dioxid a levegőnél nagyobb sűrűségű gáz, ezért önthető,az üvegkád alján gyűlik össze, alulról tölti meg az üvegkádat, emiatt alszanak el a gyertyák ebben a sorrendben.

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

4. KÍSÉRLET: A SZÉN-DIOXID KIMUTATÁSA Az Erlenmeyer-lombikban lévő meszes vízbe óvatosan fújj bele a szívószál segítségével! Tapasztalat A meszes víz zavarossá válik.

Magyarázat A szén-dioxid kimutatására meszes vizet használunk. A szervezetünkbe végbemenő lassú égés terméke a szén-dioxid. A szén-dioxid hatására a meszes vízből egy vízben oldhatatlan anyag, kalcium-karbonát képződik. Ezt a csapadékot jelzi a zavarosodás.

FELADATOK EREDMÉNYEI, A KÉRDÉSEKRE ADOTT VÁLASZOK Egy tanuló a következő kísérletet végezte el. Mit gondolsz mit tapasztalhatott? Mi lehet ennek a magyarázata? Tudnál címet adni a kísérletnek? 1. Egy főzőpohárba alkoholt és a vizet elegyített 1-1 arányban. 2. Az elegybe tégelyfogó segítségével papír zsebkendőt mártott. 3. Tégelyfogóval megfogta az átitatott papír zsebkendőt és óvatosan a láng fölé tartotta, míg az meg nem gyullad. Tapasztalat Magyarázat Az alkohol kékes lánggal ég, de A jelenség a víznek köszönhető, mivel az égéshő egy részét ela zsebkendő nem gyullad meg. nyeli, így felmelegszik és elpárolog. A kísérlet címe: Az éghetetlen zsebkendő Amennyiben lehetőség van rá a gondolkodtató feladathoz kapcsolódó kísérletet el is végezhetjük. szervezhetjük ezt csoportmunkában, vagy tanári bemutatással, úgy, hogy a gyerekek az asztalt körbe állva figyelik a változást. Az ügyesebbeket, érdeklődőbbeket be is vonhatjuk a kísérlet kivitelezésébe. 5. KÍSÉRLET: ÉGHETETLEN ZSEBKENDŐ SZÜKSÉGES ANYAGOK • 4 cm3 96 m/m%-os alkohol • 4 cm3 víz

Papír zsebkendő vagy szűrőpapír (3cmx6cm) tégelyfogó mérőhenger Bunsen-égő 2 porcelántál óraüveg szűrőpapír főzőpohár (200 cm3)

1. A főzőpohárba elegyítsd az előzőleg kimért alkoholt és a vizet! 2. Mártsd bele az elegybe a tégelyfogó segítségével a zsebkendőt, míg alaposan át nem itatja a folyadék. 3. Tedd porcelántálba és egy szűrőpapír segítségével nyomkodd ki a felesleget! 4. Tégelyfogóval fogd meg a papírt és óvatosan tartsd a láng fölé, míg az meg nem gyullad. 5. Vedd ki a lángból és tedd a tiszta porcelántálba és figyeld meg az égést! (Tapasztalat, magyarázat lsd. fentebb) A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA kémia-7- 11

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

FELADATOK EREDMÉNYEI, A KÉRDÉSEKRE ADOTT VÁLASZOK Ha tiszta alkoholba mártanád a zsebkendőt és az alkoholt meggyújtanád, akkor mit tapasztalnál? Miért? A zsebkendő teljesen elég az alkohol égéshőjétől Ha csökkented a víz mennyiségét és úgy gyújtanád meg az alkoholos zsebkendőt, akkor mi történne? A zsebkendő megpörkölődne. Előfordulhat-e olyan eset, hogy a papír nem gyullad meg? Ha a zsebkendőt csak vízbe, vagy kevés alkoholt tartalmazó elegybe mártjuk. Kösd össze a megfelelő 5 cm3 víz + 0 cm3 alkohollal átitatott zsebkendő 3 cm3 víz + 5 cm3 alkohollal átitatott zsebkendő 5 cm3 víz + 5 cm3 alkohollal átitatott zsebkendő 0 cm3 víz + 5 cm3 alkohollal átitatott zsebkendő

Teljesen elég Meg sem gyullad Megpörkölődik Felülete ég,de a zsebkendő nem ég meg.

ALTERNATÍV SZEMLÉLTETÉSI MÓDOK, EZEKRE UTALÓ FORRÁSMEGJELÖLÉSEK A flambírozás: A fenti kísérlet gyakorlati alkalmazására példa. http://idegen-szavak.hu/flamb%C3%ADroz%C3%A1s http://www.stahl.hu/hu/no-vagyok/haztartas/a_flambirozas_rejtelmei

Felhasznált irodalom: http://www.baratisuli.hu/wp-content/uploads/2014/01/11.Az-%C3%A9g%C3%A9s.pdf levétel ideje: 2014. 07. 10. http://garfield.chem.elte.hu/Turanyi/gyertya.htmllevétel ideje: 2014. 07. 10. Rózsahegyi Márta-Wajand Judit: Látványos kémiai kísérletek, Mozaik Oktatási Stúdió 1999.217.o. Rózsahegyi Márta-Wajand Judit: 575 kísérlet a kémia tanításához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1998. 197. o.

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

BALESETVÉDELEM, BETARTANDÓ SZABÁLYOK, AJÁNLÁSOK védőköpeny

HÁTTÉR ISMERETEK A TANÁR SZÁMÁRA Közönséges körülmények között (szobahőmérsékleten és légköri nyomáson) a víz színtelen, szagtalan, íztelen folyadék. Sűrűsége a hőmérséklettől függően 1 g/cm3 körüli érték. Légköri nyomáson az olvadáspontja 0 °C, forráspontja 100 °C. A víz olvadás- és forráspontja szokatlanul nagy, ezért közönséges körülmények között folyékony halmazállapotú. A jég sűrűsége kisebb, mint a vízé, így az olvadása térfogatcsökkenéssel jár. A víznek ezek a különleges tulajdonságai az anyag szerkezetéből, összetételéből következnek. Vizsgáljuk meg a vizet, mint kémiai anyagot! Milyen összetevők alkotják? Ahhoz, hogy ezt megfigyelhessük, egy különleges készülékre van szükségünk. Ez a Hoffmann–féle vízbontó. Ez a készülék egy közlekedőedény, amelynek 3 ága van. A középső egy tölcsérben végződik a két szélsőt csapok zárják el, az aljukhoz pedig elektródokat rögzítettek. A vízbontó egyenárammal működik.

PEDAGÓGIAI CÉL Fontos, hogy a gyerekek pontosan értsék az anyag és változás összefüggéseit. Fejlődjön a rendszerező készségük. A táblázatok segítségével gyakoroltathatjuk ezeket a készségeket. Felkerülhet az ágrajz a táblára. Keressünk példákat, elevenítsük fel a fogalmakat, az óra végén pedig a vízbontás, a víz, az oxigén és a hidrogén is bekerülhet a rendszerbe.

* Az anyagok összetétel szerinti csoportosítása ebben a témakörben nem könnyű. Modellek segítségével segíthetjük a megértést.

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

Lássák a lényeges különbséget az összetett anyagok között. Értelmezzék jól vegyület fogalmát. Legyenek képesek a valóság modellezésére. Értsék mi történik a vízmolekulákkal halmazállapot-változáskor, illetve áram hatására. Ezt modell segítségével maguk a gyerekek is szemléltethetik. Ez lehet azóra elején ráhangolódás a munkára.

A SZÜKSÉGES TANULÓI ELŐZETES TUDÁS A kémiai és fizikai változás közötti különbség értelmezése. A kémiai változások csoportosítása a résztvevő anyagok száma szerint. Az egyesülés és bomlás fogalma. Szóegyenletek írása a tanult reakciókról.Az anyagok csoportosítása összetétel szerint. SZÜKSÉGES ANYAGOK

vizes oldat kálium-permanganát (KMnO4) darabos cink (1-2db) kb. 2 cm3 sósav

Hoffman-féle vízbontó, zsebtelep elektródok 2 db kémcső Petri – csésze gyújtópálca, gyufa borszeszégő

1.KÍSÉRLET: VÍZBONTÁS Tanári bemutató kísérlet. Figyeld meg a vízbontó készülék működését! Tapasztalat Mit tapasztalsz az áramforrás Buborékok képződését tapaszpólusai körül? talunk. Milyen halmazállapotú anyaLégneműanyagok keletkezéségok keletkezését jelzi ez? re utal. Figyeld meg a keletkező anya- 2:1 gok térfogatának arányát! Jegyezd le a keletkező anyagok Mind a két pólusnál légnemű, érzékszervekkel megállapítható színtelen, szagtalan a keletketulajdonságait. ző anyag. Az érzékszervekkel megfigyelhető tulajdonságaik azonosak. A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA kémia-7- 12

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

2. KÍSÉRLET: A HIDROGÉN ÉS OXIGÉN KIMUTATÁSA Vizsgáljuk meg a vízbontás során keletkező anyagokat! a) A kisebb térfogatú anyaghoz parázsló gyújtópálcát tartunk. b) A nagyobb térfogatú anyaghoz égő gyújtópálcát közelítünk. Mit figyelhetsz meg? Tapasztalat A parázsló gyújtópálca lángra lobbant a kisebb térfogatú gáztól. A másik nagyobb térfogatú gáz meggyulladt, kékes lánggal égett.

Magyarázat A gáz táplálja az égést. A gáz: oxigén. A nagyobb térfogatú gáz éghető. A gáz: hidrogén.

3. KÍSÉRLET: A HIDROGÉN ÉS OXIGÉN ELŐÁLLÍTÁSA a) Oxigén előállítása: rakj a kémcsőbe kb. fél vegyszeres kanálnyi kálium-permanganátot. Hevítsd az anyagot! Az előzőekben tapasztaltak szerint mutasd ki a keletkező gázt! b) Hidrogén előállítása: tegyél a másik kémcsőbe 1 darab cinket, önts rá kb. 2 cm3 sósavat! Azonosítsd a keletkező gázt a tanult módon! A megfigyeléseid alapján töltsd ki a táblázatot! OXIGÉN KMnO4 hevítésével parázsló gyújtópálca lángra lobban színtelen, szagtalan, légnemű, égést tápláló

HIDROGÉN Cink + sósav reakciójával meggyújtva kékes lánggal ég

színtelen, szagtalan, légnetulajdonság mű,éghető, levegőnél kisebb sűrűségű A hidrogén előállítása során nagy valószínűség szerint durranógáz is keletkezik, ezt a gyerekek nagyon élvezik,de várjuk el tőlük a magyarázatot is, hogy mi a különbség, a hidrogén égése és a durranógáz”robbanása„ között. 4. KÍSÉRLET: VÍZBONTÁS EGYSZERŰEN Zsebtelephez csatlakoztatott elektródokkal végezzétek el a vízbontást! A Petri-csészében lévő vízbe helyezzétek az elektródokat! Figyeljétek a változást! A tanulók maguk is tapasztalják meg, hogy egyenáram hatására a víz bomlik. A buborékképződésből és annak intenzitásából már tudnak következtetni a keletkező anyagokra. Tapasztalat Az elektródoknál buborékképződést tapasztalunk. A negatív pólusnál a buborékképződés intenzívebb, mint a pozitív pólusnál.

Magyarázat A buborékok légnemű anyagok keletkezésére utalnak. A buborékképződés intenzitása a negatív pólusnál azért nagyobb, mert ott a hidrogén válik ki, aminek a térfogata kétszerese az oxigénének.

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

FELADATOK EREDMÉNYEI, A KÉRDÉSEKRE ADOTT VÁLASZOK Az anyagi változások melyik csoportjába sorolható a vízbontás? Húzd alá a megfelelő választ! fizikai változás

Választásodat indokold! A változás során új anyag keletkezett, megváltozott az anyag összetétele. Jelöld szavakkal a vízbontás során végbemenő változást! Víz –> oxigén + hidrogén A víz vegyület. Alkoss fogalmat! Válogass a kulcsszavakból! Alkotórészek aránya állandó, egyszerű anyag, különböző atomok alkotják, kémiai változással állítható elő, összetett anyag, azonos tulajdonságú atomokból áll, kémiai változással bontható alkotó részekre, alkotók aránya tetszőleges. Vegyület: olyan összetett anyag, melyet különböző atomok alkotnak, alkotórészek aránya a vegyületben állandó, kémiai úton állítható élő és bontható alkotó részekre. Gondolkodj! Ha pici léggömböket töltenénk meg a gázokkal, akkor a pozitív póluson fejlődő gázzal telt léggömb lefelé, a negatív pólus felől elvezetett gázzal telt léggömb viszont felfelé szállna a levegőben. Mi lehet a jelenség magyarázata? A pozitív pólusnál keletkező gáz az oxigén, nagyobb sűrűségű a levegőnél, ezért lefelé száll. A pozitív pólusnál keletkező hidrogén kisebb sűrűségű,mint a levegő, ezért felfelé száll. Régen a lufikat hidrogénnel töltötték meg. Miért veszélyes ez? Mivel helyettesítik manapság a hidrogént? A hidrogén a levegő oxigénjével keveredve robbanóelegyet alkot, ez a durranógáz. Emiatt az ilyen lufi balesetveszélyes. Ma héliummal töltik a lufikat! ALTERNATÍV SZEMLÉLTETÉSI MÓDOK, EZEKRE UTALÓ FORRÁSMEGJELÖLÉSEK Zeppelin léghajó http://hu.wikipedia.org/wiki/Zeppelin_%28l%C3%A9ghaj%C3%B3%29

Felhasznált irodalom: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/kemia/altalanos-kemia/ tulajdonsagok-valtozasok-folyamatok/vizbontas levétel ideje: 2014. 06. 22. http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/kemia/szervetlen-kemia/ a-viz-tulajdonsagai/a-viz-tulajdonsagai levétel ideje: 2014. 06. 22.

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

13. KÉMHATÁS VIZSGÁLATOK

BALESETVÉDELEM, BETARTANDÓ SZABÁLYOK, AJÁNLÁSOK gumikesztyű védőköpeny HÁTTÉR ISMERETEK A TANÁR SZÁMÁRA Ha valami savanyú ízű az bizonyára valamilyen savat tartalmaz. A konyhában az ecetsav oldatával ízesítjük az ételeket, de az alma az almasavtól, a savanyú káposzta, a kovászos uborka a tejsavtól savanyú. Mi okozhatja az anyagok savasságát? Mi lehet a magyarázat? Az ok a vízben keresendő! A vízmolekulák semleges molekulák, ennek ellenére vezetik az elektromos áramot. A valóságban a vízmolekulák egy része nem semleges részecskeként, hanem ion formában van a vízben. Két vízmolekula találkozásakor protonátadás játszódik le. H2O + H2O H3O++ OHA keletkezett ionok neve: oxóniumion (H3O+), illetve hidroxidion: (OH-). Ennek a két, töltéssel rendelkező összetett ionnak köszönhető, hogy a víz vezeti az elektromos áramot. 1dm3 vízben nagyon kevés, de ugyanannyi oxóniumion, illetve hidroxidion van. Az ilyen oldatokat kémiailag semlegesnek nevezzük. Az is előfordulhat, hogy a két ion nem egyenlő mennyiségben van jelen az oldatban. Abban az esetben, ha az oxóniumionból van több savas, ha a hidroxidionból lúgos (bázikus) anyagról beszélünk. A folyadékok semleges, savas, illetve lúgos tulajdonságait kémhatásnak nevezzük. A savat tartalmazó, savanyú ízű anyagok tehát savas kémhatásúak. Az oldatok kémhatását jelzőanyagokkal, indikátorokkal lehet kimutatni. Az indikátorok olyan anyagok, amelyek színváltozássaljelzik egy oldatban bizonyos összetevők megjelenését vagy eltűnését. Ilyen anyagok: pl. a fenolftalein, a lakmusz és az univerzális indikátor. PEDAGÓGIAI CÉL Legyenek képesek a feladatok, a kísérlet leírások alapján önállóan értelmezni és megoldani az adott problémát!Ismerjék az alapvető kémiai eszközöket, valamint a helyes használatuk módját. Fejlődjön a megfigyelő és a rendszerező képességük. Tudjanak a problémáikkal kapcsolatban pontosan megfogalmazni kérdéseket. Legyenek gyakorlottak az egyszerű jegyzőkönyv vezetésében. A megtapasztalt jelenségekre a mindennapi életből is legyenek képesek példákat találni. A 2. kísérlet magyarázatához a közömbösítés lényegének ismerete is szükséges. A bevezetőben ez konkrétan nem fogalmazódik meg, de ki lehet következtetni. Ez nem biztos, hogy minden tanulónak sikerül, ezért az osztály összetételétől függően az óra elején ezt is megbeszélhetjük.

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

A SZÜKSÉGES TANULÓI ELŐZETES TUDÁS A kémhatás értelmezése egyszerű kísérletek alapján. Az indikátorok: lakmusz, fenolftalein és univerzális indikátor színváltozása különböző kémhatású oldatoknál. A kémhatást okozó ionok képlete, kialakulásuk módjának ismerete. Egyszerű sav-bázis reakciók jelölése egyenlettel. A közömbösítés értelmezése, fogalma. A 7. évfolyam az év végén az utolsó témakörben találkozik a kémhatás fogalmával, ezért a 7-es tanuló kémhatásokkal kapcsolatos tudása nem éri el az alkalmazás szintjét. A pH-t csak az ismeret szintjén tudják értelmezni: milyen értékek jelzik a savas, a semleges és a lúgos kémhatást. SZÜKSÉGES ANYAGOK

desztillált víz szóda-oldat (0,1 mol/dm3) ecetsav-oldat (0,2mol/dm3) fenolftalein-oldat lakmusz-oldat univerzális indikátor-oldat metilnarancs indikátor

3 db 50 cm3 főzőpohár 12 db + 7 db kémcső kémcsőállvány szemcseppentő mérőhenger

Mind a három kísérlethez szükség van ecetsavra, illetve szóda-oldatra, ami helyettesíthető más savas, vagy lúgos kémhatású oldatokkal. 1.KÍSÉRLET: KÜLÖNBÖZŐ ANYAGOK KÉMHATÁSÁNAK VIZSGÁLATA 4-4 kémcsőbe öntsetek ecetet, desztillált vizet, illetve szappan-oldatot, majd cseppentsetek külön-külön fenolftalein lakmusz, univerzál és metilnarancs indikátort. A színváltozásokat az alábbi táblázatba rögzítsétek! fenolftalein lakmusz univerzál metilnarancs

ecetsavoldat színtelen piros piros piros

desztillált víz nem változik nem változik sárgászöld sárga

2. KÍSÉRLET: VARÁZSLAT Tölts meg 3 főzőpoharat ¼ részig következő oldatokkal: 1. szóda-oldat 2. néhány csepp fenolftalein oldat és desztillált víz 3. ecetsavoldat Töltsd át az oldatot az első pohárból a másodikba, majd a keveréket a harmadik főzőpohárba öntsd! Figyeld a változásokat, tapasztalataidat írd le, próbálj magyarázatot adni a látottakra! A „bűvészkedés” előtt érdemes kipróbálni, hogy az ecetsavoldat elég tömény-e a lúgos kémhatás megváltoztatásához, ha ismeretlen töménységű és térfogatú oldatokkal dolgozunk ne érjen meglepetés bennünket! A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

szódaoldat piros kék kék sárga

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

2. KÍSÉRLET: VARÁZSLAT (folytatás) Tapasztalat Magyarázat A második pohárban az oldat lilás (piros) színű- A nátrium-karbonát- oldat (szóda–oldat) lúgos re változik. kémhatású, ezért, ha a fenolftaleines vízbe öntjük a fenolftalein lilás (piros) színnel jelzi a lúgos kémhatást. A harmadik főzőpohárban az összeöntés után Ha ezt az oldatot az ecetsav oldathoz öntjük az oldat elszíntelenedik. közömbösítés megy végbe, amit a fenolftalein elszíntelenedése jelez. A fenolftalein elszíntelenedése savasságot is jelezhet, ha nem volt elég a lúg a közömbösítéshez. Ez a 7. osztályban nem biztos, hogy magyarázható, de a varázslat így is bekövetkezik! 3. KÍSÉRLET: OLDATOK KÉMHATÁSÁNAK VIZSGÁLATA UNIVERZÁLIS INDIKÁTORRAL Készíts oldatsorozatot tömény oldatok hígításával! Vizsgáld az oldatok kémhatását univerzális indikátorral! Helyezz a kémcsőállványba egymás mellé hét számozott kémcsövet! A baloldali szélső, 1. kémcsőbe önts 10 cm3 20%-os ecetsavat (pH: 2), a jobb oldali 7. kémcsőbe 10 cm3 tömény szódaoldatot, (pH: 12), középső 4. kémcsőbe pedig 10 cm3 vizet mérj (pH: 7)! A 20 m/m%-os ecetsav-oldatból mérőhengerrel mérj ki 1 cm3-t, öntsd át a mellette levő 2. kémcsőbe, majd 9 cm3 vízzel hígítsd fel és keverd össze! A kapott oldatból ismét vegyél ki 1 cm3-t, öntsd a következő 3. kémcsőbe és hígítsd fel 9 cm3 vízzel! Így elérsz a középső kémcsőben található vízig. A tömény szóda-oldatot is hasonlóan hígítsd, ez kerüljön a hatos és az ötös számú kémcsőbe! Végül minden kémcsőbe cseppents 3-4 csepp univerzális indikátort! Figyeld meg a színváltozást!

Tapasztalat Magyarázat Színezz a tapasztalataidnak Az univerzális indikátor a savas kémhatást piros színnel jelzi, ezt megfelelően! tapasztaljuk az ecetsav esetében. A desztillált vízben a sárgászöld szín a semleges kémhatást mutatja, a szódaoldat lúgos kémhatását kék szín bizonyítja. A színárnyalatok a savilletve lúgoldatok erősségét jelzik. A skála segítségével az elkészített oldatok pH értékét is meghatározhatjuk a gyerekekkel. A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

FELADATOK EREDMÉNYEI, A KÉRDÉSEKRE ADOTT VÁLASZOK A gyerekek szívesen kísérleteznek otthon is. Erre kiválóan alkalmas lehet az indikátorkészítés, kémhatásvizsgálat. Készíthetsz otthon is indikátort! A vöröskáposzta, a cékla, a kék nőszirom és az áfonya is termel indikátornak használható anyagokat. Ezekből a növényekből ki is nyerhető az indikátor. Néhány levél vöröskáposztát vágj apróra és kb. fél liter vízben főzd 10 percig! Szűrd le a folyadékot, hagyd hűlni és kész az indikátorod! Vizsgálódj! Figyeld meg, hogyan változik az indikátor színe szappan-oldat vagy ecetsav hatására! A vöröskáposzta leve a szappan-oldat hatására zöld színű lett, így jelezte a lúgos kémhatást A vöröskáposzta leve az ecetsav-oldat hatására piros színű lett, így jelezte a savas kémhatást. GYAKORLATI ALKALMAZÁSOK Kiegészítés: Miért változik a virágok színe? Az emberek évszázadokon keresztül megfigyelték, hogy ugyanaz a virág viszonylag kis területen többféle színben is előfordulhat. Manapság az is megfigyelhető, hogy egy ház közelében növő virágok gyakran más színűek, mint akárcsak néhány méterrel távolabb növő fajtársaik. Miért van ez? Ahogy a történelem során a savak és bázisok közötti különbség egyre világosabb lett, az emberek rájöttek arra, hogy a talaj kémhatása befolyásolhatja a virág színét. A lúgos talajon kék színű virág savas talajon pirossá válhat. Valójában néhány virág lényegében természetes sav-bázis indikátor. Manapság a kémiai laboratóriumokban is többféle növénykivonatot használnak oldatok kémhatásának meghatározásához. Például a lakmuszpapírban megtalálható lakmusz egy, elsősorban Hollandiában növő zuzmófajból származik. A lakmuszpapír készítésénél egy tiszta papírdarabot lakmuszkivonatba áztatnak be, majd megszárítják. Ezt a kiegészítést érdekességként megoszthatjuk a gyerekekkel. ALTERNATÍV SZEMLÉLTETÉSI MÓDOK, EZEKRE UTALÓ FORRÁSMEGJELÖLÉSEK A sók vizes oldatának kémhatása http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/kemia/altalanos-kemia/reakciotipusok/a-sok-vizes-oldatanak-kemhatasa

Felhasznált irodalom: http://termtud.akg.hu/okt/7/viz/9kemhatas.htm (levétel ideje:2014.08.05.) http://hu.wikipedia.org/wiki/Sav-b%C3%A1zis_indik%C3%A1tor (levétel ideje:2014.08.05.) http://hu.wikipedia.org/wiki/PH (levétel ideje: 2014. 80.06) http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:HERtXkOnFTYJ:www.chem.elte.hu/w/ modszertani/letoltesek/BaloghT_Kemhatas_alt_isk_vegso.doc+&cd=10&hl=hu&ct=clnk&gl= hu&client=firefox-a (levétel ideje: 2014.08.06) Rózsahegyi Márta-Wajand Judit: Látványos kémiai kísérletek Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged 1999.74. o. DR BOKSAY Zoltán, DR TÖRÖK Ferenc, PINTÉR Imréné, DR BALÁZS Lórántné: Kémia I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.1983 p. 135. ISBN 963 17 7208

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

14. A TÖMEGMEGMARADÁS TÖRVÉNYE

BALESETVÉDELEM, BETARTANDÓ SZABÁLYOK, AJÁNLÁSOK A nátrium-hidroxid, maró tulajdonságú anyag, a réz (II) – szulfát bőrirritáló hatású, de csak kis mennyiséggel dolgoznak a gyerekek. Védőszemüvegre és védőkesztyűre szükség lesz, hogy se a bőrükre, se a szemükbe ne kerüljön a vegyszerekből. A higany (II)- kloriddal óvatosan bánjunk, ezzel csak a tanár kísérletezhet! A vegyszereket a környezetbe nem szabad kibocsátani! HÁTTÉR ISMERETEK A TANÁR SZÁMÁRA Kémiai változásoksorán megváltozik az anyagok szerkezete, összetétele és új tulajdonságú, új összetételű anyagok keletkeznek. A kémiai reakció lényege, hogy a régi kötések felbomlanak, és új kötések alakulnak ki. A régi kötések felbomlásakor létrejön egy nagyobb energiájú, úgynevezett aktivált állapot, majd ezt követi az új kémiai kötések létrejötte. A kémiai folyamatokban részt vevő anyagokat vegyjellel, vagy képlettel jelöljük. A kémiai reakciók leírására kémiai egyenletet használunk. A kémiai egyenlet a kémiai reakció leírása kémiai jelekkel, vegyjellel vagy képlettel, ügyelve a tömegmegmaradás törvényére. Kémiai reakciókban a kiindulási anyagok együttes tömege megegyezik a keletkezett anyagok együttes tömegével. Ez a tömegmegmaradás törvénye.

„A tömegmegmaradás törvénye A törvényt egymástól függetlenül Lavoisier és Lomonoszov a XVIII. század nagy tudósai fogalmazták meg.Tömeg nem vész el, zárt rendszer tömege állandó. Zárt rendszer tömege a testek bármilyen átalakulása után is állandó marad.Az egymással reagáló anyagok tömegének összege egyenlő a keletkező anyagok tömegének összegével.” Letöltés dátuma: 2015. 02.12.20:22 http://www.gbi.bgk.uni-obuda.hu/oktatas/segedanyagok/kemia/Kemia.pdf (levétel ideje: 2014.12.21.)

Csapadék: a tiszta oldatok reakciója során az oldatból kiváló, kicsapódó, vízben ros�szul oldódó anyag.Csapadékképződésireakcióknak nevezzük azokat a kémiai átalakulásokat, amelyek esetében a vizes oldatok összeöntésekor vízben rosszul oldódó szilárd anyagok csapódnak ki. A kísérletek során bekövetkező kémiai reakciók: a. A kálium-jodid-oldat felének a hozzáöntésekor: Hg2+ + 2 I- = HgI2 Narancssárga csapadék Kálium-jodid felesleg hatására: HgI2 + 2I- = [HgI4] 2b. A keletkezett csapadék réz (II)-hidroxid: Cu2+ + 2OH- =Cu(OH)2 Világoskék csapadék A d-mező fémeinek nemcsak a külső elektronhéja, hanem a külső héj alatti héja is telítetlen, ezért ezeknek a fémeknek az ionjaiban vannak könnyen gerjeszthető elektronok. Ezek az ionok képesek elnyelni a látható fény bizonyos hullámhosszú sávját, ezért látjuk az oldatokat színesnek. A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

PEDAGÓGIAI CÉL Értsék a gyerekek a tömegmegmaradás törvényének kísérlettel való bizonyítását! Legyenek tisztában azzal az alapvető természeti törvénnyel, hogy anyag nem vész el, csak átalakul.Fontos célunk a kémiai reakció fogalmának mélyítése a csapadékok képződése során.A csapadék fogalma nem általános iskolai követelmény, de nem árt,ha már korábban is látnak ilyen kísérleteket, hátha későbbi tanulmányaik során emlékezni fognak rá. A színes csapadékok készítése és látványa alkalmas a gyerekek motiválására is, a kémia iránti érdeklődés felkeltésére. Tudjanak a gyerekek modellt alkotni, ezáltal fejlődjön a gondolkodási készségük! Tudjanak kémiai egyenletet rendezni, egyszerű sztöchiometriai számításokat végrehajtani!Kémiai reakció során a régi kötések felbomlanak, és új kötések alakulnak ki. A gyerekek használják a modellkészlet elemet, amelyek szemléletesebbé és érthetőbbé teszik számukra a reakciók mennyiségi és minőségi viszonyainak a vizsgálatát. Ők maguk szedik szét a kiindulási anyagok megfelelő modelljét, ezáltal érzékelik az atomkapcsolatok felszakadását. Látják, hogy létrejön egy ideiglenes állapot, ahol a részecskék atomok formájában vannak jelen. Majd amikor létrehozzák az új kapcsolatokat, lesz számukra világos a kémiai reakció lényege. Fontos a csoportmunka szerepe, melyben megfigyelhetjük, hogy hogyan dolgoznak össze, egyenlően veszik-e ki részüket a munkából, van-e csoportvezető, aki irányít. Legyenek tisztában a balesetvédelmi előírásokkal, és fontos, hogy értsék is, miért kell betartani őket! A SZÜKSÉGES TANULÓI ELŐZETES TUDÁS Anyagi változások, kémiai, fizikai változás. Változások csoportosítása különböző szempontok szerint. Exoterm, endoterm folyamatok, egyesülés, bomlás. A tömeg mérése, a tömeg mértékegységei. Oldatok, oldószer, oldott anyag, oldódás. Egyenes arányossági feladatok számítása következtetéssel. Kémiai részecskék, atomok, ionok, molekulák jellemzői. Víz-, ammónia-, hidrogén-klorid-, oxigén-, hidrogén-, klór-, nitrogénmolekulák ismerete. Molekulamodellek. A kémiai egyenlet. SZÜKSÉGES ANYAGOK: 1. A Kísérlet

• 1 m/m %-os higany (II)- klorid-oldat, • 8 m/m %-os kálium-jodid-oldat, • 2 mol/dm3 koncentrációjú nátrium-hidroxid-oldat, • 1 mol/dm3 koncentrációjú réz (II)- szulfát-oldat

SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK: 1. A Kísérlet • • • •

digitális mérleg, 4 db 50 cm3-es főzőpohár törlőkendő modellkészlet

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

1. KÍSÉRLET TANÁRI BEMUTATÓ: HIGANY (II)- KLORID ÉS KÁLIUM-JODID REAKCIÓJA

A kísérlet leírása:

Öntsünk egy 50 cm3-es fő- Színtelen oldatok láthatóak. zőpohárba 5 cm3 higany (II)- klorid-oldatot, egy másik főzőpohárba 5 cm3 kálium-jodid-oldatot! Tegyük mindkét poharat a A tömeg: mérlegre és mérjük meg a tömegüket! Ezután a kálium-jodid-oldat felét öntsük a higany (II)-klorid oldathoz, majd újból mérjük a tömegeket! Végül a kálium-jodid-oldat másik felét is öntsük az oldathoz! Újból mérjük meg a két főzőpohár tömegét!

A tömeg: Narancssárga szilárd anyag keletkezik. A tömeg nem változik. A tömeg: Az oldat tisztul, a narancssárga anyag eltűnik. A tömeg nem változik.

Kálium-jodid hatására higany (II)-jodid, narancssárga csapadék válik ki. Kálium-jodid felesleg hatására a csapadék átalakul és feloldódik.

2. KÍSÉRLET TANULÓI: RÉZ (II)- SZULFÁT ÉS NÁTRIUM-HIDROXID REAKCIÓJA

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA kémia-7- 14

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

2. KÍSÉRLET TANULÓI: RÉZ (II)- SZULFÁT ÉS NÁTRIUM-HIDROXID REAKCIÓJA (folytatás) A kísérlet leírása:

50 cm3-es főzőpohárba öntsünk 5 cm3 réz (II) – szulfát-oldatot, egy másik pohárba 5 cm3 nátrium-hidroxid-oldatot. Tegyük mindkét poharat a mérlegre és mérjük meg a két főzőpohár együttes tömegét!

A réz (II)- szulfát kék színű, A réz (II)- ionoktól az oldat tiszta oldat, a nátrium-hidroxid színe kék. színtelen.

Öntsük össze a két oldatot, helyezzük vissza a poharakat a mérlegre és újból mérjük meg a tömegüket!

Világoskék szilárd anyag kelet- A világoskék szín a réz (II)kezik. hidroxid csapadék keletkezését A tömeg: jelzi. A két főzőpohár együttes tömege a reakció előtt és után nem változott.

Összegzés: A kémiai változást megelőző és azt követő mérések igazolják, hogy a kémiai reakcióban az egymásra ható és a reakcióban keletkező anyagok összes tömege nem változik. 3. KÍSÉRLET TANULÓI: KÉMIAI EGYENLET SZERKESZTÉSE MODELLEKKEL 1. Modellezés: 1.

Modellezd a szén égését! Írd fel a reakció egyenletét!

2. Modellekkel jelöld! Kétszer annyi szénhez mennyi oxigén szükséges?

3. Számítsd ki, hogy 24 g szén hány g oxigénnel egyesül! C + O2 = CO2 1 mol 1 mol 1 mol 12g 32g 44g 24g xg 88g x=32g*2=64g oxigénnel egyesül.

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

Kétszer annyi szénhez kétszer annyi oxigén szükséges.

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

3. KÍSÉRLET TANULÓI: KÉMIAI EGYENLET SZERKESZTÉSE MODELLEKKEL (folytatás) 4. Rakd ki modellekkel! Háromszor több szén-dioxidot szeretnénk fejleszteni.

Háromszor több szén-dioxid háromszor több szénből és oxigénből fejlődik.

5. Számítsd ki, hogy 36 g szénből hány g szén-dioxid fejlődik? C + O2 = CO2 1 mol 1 mol 1 mol 12g 32g 44g 36g 96g xg x= 32 g * 3 = 132 g szén- dioxid fejlődik. 2. Modellezd, majd írd le a hidrogén-klorid, víz, illetve ammónia keletkezésének egyenletét! hidrogén-klorid keletkezése:

3 H2 + N2 = 2 NH3

FELADATOK EREDMÉNYEI, A KÉRDÉSEKRE ADOTT VÁLASZOK 1. Gondolatban megmértük egy darabka magnéziumszalag tömegét, majd levegőn elégettük. A képződött fehér porszerű magnézium-oxid tömege nagyobb lett, mint az eredeti magnézium tömege volt. 20g vörös higany-oxidot hevítettünk kémcsőben. A keletkezett higany tömege kisebb lett. Mit gondolsz, miért? Itt nem érvényesül a tömegmegmaradás törvénye? A tömegmegmaradás törvénye itt is fennáll, csak ezek a rendszerek nyitottak és a rendszerbe belépett, illetve távozott gázhalmazállapotú anyag. A magnézium a levegő oxigénjével reagált, ezáltal nőtt a tömege. A higany-oxid elbomlott, távozott az oxigén, ezáltal csökkent a tömege.

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

FELADATOK EREDMÉNYEI, A KÉRDÉSEKRE ADOTT VÁLASZOK (folytatás) 2. Hogyan alakul a faszéndarabka tömege, ha nyitott kémcsőben izzítjuk? Mi történik, ha zárt edényben végezzük az izzítást? Hevítés utána tömeg csökkent. Nyitott reakciótérben a szén fokozatosan szén-dioxiddá alakul, és a gáz elillan a kémcsőből. Zárt edényben a tömeg nem változik. Zárt rendszerben a szén ugyanúgy átalakul szén-dioxiddá, de a gáz nem tud eltávozni. A kémcsőben át nem alakult szén és levegő, illetve a keletkezett szén-dioxid tömege ugyanannyi, mint a reakció előtt a szén és levegő együttes tömege volt. A kémiai átalakulás jelölése: C + O2 = CO2. INTERAKTÍV TÁBLÁN MEGOLDHATÓ FELADATOK SMART Notebook programmal megnyitható feladatokkal fejezhetjük be a kísérletek összefoglalását. A feladatok megtalálhatóak a munkafüzet és tanári segédlet mappájában. 1. Kvízjáték:

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

EE ÖÖ TVÖS LABOR TVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA

ajánlott korosztály: 7. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

INTERAKTÍV TÁBLÁN MEGOLDHATÓ FELADATOK (folytatás)

ALTERNATÍV SZEMLÉLTETÉSI MÓDOK, EZEKRE UTALÓ FORRÁSMEGJELÖLÉSEK 1. Elméleti áttekintés:

http://www.similarsites.com/goto/tudasbazis.sulinet.hu?searchedsite=tudasbazis.sulinet.hu&pos=0 (levétel ideje: 2015.02.06.)

2. Kémiatörténeti érdekességek:

http://garfield.chem.elte.hu/Zsigy/oktatas/BiolBSc_felz/tema02_biolf_bemutato.pdf (levétel ideje: 2015.02.06.) http://hu.wikipedia.org/wiki/Antoine_Lavoisier (levétel ideje: 2015.02.06.)

3. Egy érdekes kísérlet:

https://www.youtube.com/watch?v=6Ib9rRJtdyk (levétel ideje: 2015.02.06.)

Felhasznált irodalom: 1. Rózsahegyi Márta – Wajand Judit (1998): 575 kísérlet a kémia tanításához; Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest (142.oldal) 2. Rózsahegyi Márta – Wajand Judit (1999): Látványos kémiai kísérletek; Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged (166. oldal) 3. Deák György (1997): Kémia 7. osztály; Apáczai Kiadó, Celldömölk (104. oldal) 4. Ábrák: saját készítésű rajzok.

A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.