Press "Enter" to skip to content

Kémia 9 osztály feladatok megoldással

A galvánelem elektromotoros ereje az a feszültség, amit gyakorlatilag a két elektróda között mérünk akkor, amikor a cellán nem megy át áram.

KÉMIA 9. Osztály I. FORDULÓ 1. feladatlap

1 Határidő: febr. 7. Tanuló neve, iskolája: KÉMIA 9. Osztály I. FORDULÓ 1. feladatlap 1) Kezdő kémikus por alakú égetett mész és mészkőpor azonosítását kapta feladatul. Mindkét anyag egy egy részletét megpróbálta kevés vízben oldani, de ez alapján nem tudta eldönteni, melyik kémcsőben van a mészkő. Ezután mindkét anyagot sósavban próbálta oldani, de ezután sem tudott biztosan dönteni a kémcsövek tartalmáról. Mit tapasztalt és miért? Írd le a lejátszódó reakciók egyenleteit! Milyen tapasztalatok kerülték el a figyelmét? 2) Teszt. Az alábbi tíz kérdés mindegyikére három választ adtam, de közülük csak egy jó. Keresd meg a helyes választ, és karikázd be a betűjelét! 1. Melyik mutatja helyesen az alhéjak feltöltődési sorrendjét az adott héjakon? a) 3s 3p 4s 3d b) 3s 3p 3d 4s c) 2s 2p 3s 3p 4s 4p 2. A felsorolt molekulák közül melyikben a legnagyobb a kötésszög? a) H 2 S b) PCl 3 c) S 8 3. Hány elektron tartózkodhat maximálisan az L-héjon? a) 8 b) 18 c) 6 4. Egy perióduson belül az elektronhéjak száma: a) nő b) csökken c) nem változik 5. A következő alapállapotú atomok közül, melyikben van a legtöbb párosítatlan elektron? a) S b) Br c) Zn 6. Melyik savval oldanád a vízkövet? a) szénsav b) salétromsav c) sósav 7. A szalmiákszesz kémhatása: a) savas b) lúgos c) semleges 8. Melyik könnyűfém az alábbiak közül? a) Al

3 7. Az elemek helyét mutatja a periódusos rendszerben. 8. Ilyen pálcával mutatjuk ki az oxigént cc. HNO 3 : 3 cc. HCl elegy neve. 11. A metán térszerkezete. 12. Ilyen sebet okoz a kénsav a bőrön. 13. Összegképlete: NaOCl. 14. A periódusos rendszerben B -vel jelöljük. 15. A legnagyobb elektronegativitású elem. 16. Reakciósebességet csökkentő anyag. 17. Záptojás szagú, gáz. 18. Vízmegkötő tulajdonságú. Megfejtés: 4) Párkereső. A megadott tudósok nevét párosítsd a születési dátumukkal, ill. találmányukkal! 1. Henri Becquerel a) nov. 7. A) fotoszintézis-kutatás 2. Werner Heisenberg b) szept. 16. B) higany használata hőmérőben 3. Marie Curie c) ápr. 8. C) hafnium felfedezése, nyomjelzéstechnika 4. Melvin Calvin d) aug. 1. D) kvantummechanikával atommodell alkotása 5. Gabriel Fahrenheit e) dec. 5. E) rádium és polónium felfedezése 6. Szent-Györgyi Albert f) máj. 24. F) radioaktivitás felfedezése 7. Hevesy György g) dec. 15. G) C-vitamin kivonása paprikából. Párok: 5) Négyféle asszociáció. Betűjelekkel válaszolj! A) szigma-kötés B) pi-kötés C) mindkettő D) egyik sem 1. Tengelyszimmetrikus kötés. 2. Síkszimmetrikus kötés. 3. Egy molekulában több is lehet belőle. 4. Az egyszeres kötés mindig ilyen. 5. Delokalizált is lehet. 6. Jele: π-kötés. 7. Csak egy atomtörzshöz tartozik. 8. Az ammóniamolekulában csak ilyen kötések találhatóak. 9. A kén-dioxid molekulában is megtalálható. 10. Lehet apoláris.

4 6) A fele sem igaz! Igaz és hamis állításokat soroltam fel. A hamis állításokból igazakat csinálhatsz a vastagon írt szavak kicserélésével. (figyelem nem minden vastagon szedett szó hibás) Az eredetileg is jó és a kicserélt szavak az ábrában függőlegesen, vízszintesen vagy átlósan találhatóak. Húzd át betűiket! A megmaradt betűkből az elektronszerkezetre jellemző fogalmat találod meg. K H U N E V Í Z Y I E D A L N E O N R S S Ó S Á S C O Á Z E Ő D A L K L Ó K B R S V O É Y R O Á E Ű A Y L Z Á N Z N A S N M B S O I D Á L Ó O Y I I S Ű M Ó R B 1. A fémes kötés másodrendű kötés. 2. A magnézium-szulfát köznapi neve a keserűsó. 3. A szénsav bomlékony sav. 4. A nátrium-klorid íze édes. 5. A magnézium-jodid magnézium-, és jódatomokból épülnek fel. 6. Az oxóniumion felel a lúgos kémhatásért. 7. A VIII. A, 2. periódusában található a hélium. 8. A kén hatatomos molekulákat képez. 9. cc. HNO 3 : 3 cc HCl elegyét választóvíznek nevezzük. 10. A bázis protont vesz fel. 11. Bohr svéd fizikus volt. 12. Rutherford nevéhez fűződik a szórási kísérlet. 13. A 35-ös rendszámú elem a bróm. 14. A főcsoportot A -val jelöljük. 15. Tipikus dipólus molekula a víz. Megfejtés:

5 KÉMIA 9. Osztály I. FORDULÓ 2. feladatlap Határidő: február. 25. Tanuló neve, iskolája: 1) Levegőt! Kördiagramban jelöld a levegő alkotóinak pontos térfogat-százalékos összetételét! – Melyek a levegő legismertebb szennyező anyagai? – Honnan származhatnak ezek? (pl. 3 db) – Mely anyag(ok) felelős(ek) a savas esőkért? _ – A savas esőnek milyen káros hatása(i) vannak környezetünkre, ill. az élőlényekre nézve? – Milyen gáz okozza az üvegházhatást? – Mi az üvegházhatás fogalma, jelentése? – Készíts rajzot az üvegházhatás kialakulásáról! 2) A MnCl 2 oldhatósága: 0 C-on: 0,9 mol vízmentes só 10 mol vízben 80 C-on: 1,4 mol vízmentes só 10 mol vízben. Ha 80 mol vízzel 50 C-on telített oldatot készítünk, s azt 0 C-ra hűtjük, akkor 6,25 mol kristályos só válik ki. Hány kristályvizet tartalmaz mólonként a kivált MnCl 2?

6 3. ) Mi a legjobb kémiai puska? Megtudod, ha a részmegoldások jelzett betűit a számozott négyzetekbe írod! a) Összegképlete: HNO b) Galváncella pozitív pólusa. 5 c) Protonszáma: d) Rézgálic anionja. 15 e) Speciális kovalens kötés. 6 f) Ezen tényezőt befolyásolja a katalizátor. 3 2 g) Véralvadásért felelős ion. 13 h) KMnO 4 köznapi neve i) Savként és bázisként egyaránt viselkedő anyag j) Hajszőkítésre használt anyag. 12 k) Ezüstion vegyületeiben ilyen színű ) Szótagkereső. A megoldások szótagjai összekeverve az ábrában találhatóak. Ha ezeket áthúzod, a megmaradt szótagokat összeolvasva, egy jellemző reakciótípust kapsz. LÁS PRO KAR FÉM BO A RIS TÓ TO WICK TÖ ZO RO UM LÍ NÁT LO LE TI EN KUS CHAD RI KOL RE CHA ER HÍD DO BOM PO NÁT AK I CI ID POK RÁCS GÉN LI TE LÁ MÉNY TERM Ó 1) Szódabikarbóna tudományos neve. 2) Egyesüléssel ellentétes reakció. 3) Neutron felfedezője. 4) Azonos rendszámú, de eltérő tömegszámú atomok. 5) Arany rácstípusa. 6) Ilyen polaritású a hidrogénmolekula. _ 7) Ilyen oldat a cukormáz. 8) Hőelnyelő reakció. 9) Részecskeméret nm ebben a rendszerben.

7 10) Ő is részt vett a legkisebb kényszer elvének meghatározásában. Megfejtés: 5) Felsoroltam különböző anyagok neveit. Ezek közül kell kiválasztanod és felsorolnod az alábbi megállapításoknak megfelelő anyagokat. Mindenütt az anyag kémiai jelével (képletével, ill. ahol nincs képlet ott a vegyjellel) válaszolj! Kalcium-hidroxid, lúgkő, foszfor, nátrium-szilikát, kén-dioxid, oxigén, ammónium-nitrát, mészkő, lápisz, hidrogén-karbonátion, fluor. a) Szobahőmérsékleten, színtelen, szagtalan, gáz. b) Köznapi neve: oltott mész. c) Standard nyomáson zöldessárga gáz. d) A változó keménységért felel. e) Köznapi neve: marónátron. f) A pétisó hatóanyagai. g) Standard nyomáson vörösbarna, jellegzetes szagú, mérgező, gáz. h) Sárgásfehér, tetraéderes, apoláris molekula. i) Köznapi neve: pokolkő. j) Vízüveg. 6) Írj olyan hatsoros, mókás versikét, melyben vegyjelek bújnak meg. Jelöld is ezeket és írd mellé jelentésüket is! (pl.: Móka—-Mo molibdén) Igyekezz minél több vegyjelet megjeleníteni!

8 KÉMIA 9. Osztály I. FORDULÓ 3. feladatlap Határidő: március 18. Tanuló neve, iskolája: Projektmunka készítése a következő témakörök valamelyikének feldolgozásával, terjedelme max. 6 oldal. – Autó hibridtechnika. Mit rejt a jövő? – Vajon miként érhető el, akár egy magyar ember számára a kémiai Nobel-díj? – Napozás és bőrrák. Van köztük kémiai kapcsolat? Veszélyes? – Észrevehetjük-e élelmiszereinkben az adalékanyagokat? Melyek ezek? Milyen élettani hatásai vannak?

9 Határidő: február 7. Tanuló neve, iskolája: KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ 1. feladatlap 1) Fejtsd meg a keresztrejtvény sorait! Add meg a vastagon bekeretezett rész megoldását! Megfejtés: Mi a jelentősége a megfejtésnek? 1. Kakaómagban található, purinvázas vegyület. 2. Ilyen vegyületek az aldehidek és a ketonok. 3. Szabályos neve: 2 metil buta-1,3 dién. 4. Kőolajipari termékek feldolgozásával foglakozó iparág. 5. AlCl 3 vizes oldatának kémhatása. 6. Aromás dikarbonsav. 7. A radioaktív nyomjelzéses technika kidolgozója. 8. Sói az oxalátok. 9. Fehér, szilárd, szublimáló vegyület, molyirtó hatású. 10. A metil-alkohol élettani hatása. 11. AgNO 3 köznapi neve. 12. Acetilén acetonban való oldásakor keletkezik. 13. Ammónia vizes oldata. 14. HCH felhasználási területe.

10 2) Egy szerves vegyület 2,75 g-ja gőzzé alakítva, 150 C-on és 8 kpa nyomáson 13 dm 3 térfogatot tölt be. A vegyület elemzési adatai tömeg%-ban: szén 77,42 %; hidrogén 7,53 %; nitrogén 15,05 %. Mi a vegyület molekulaképlete? 3) Állításaim nem minden esetben felelnek meg a valóságnak. Döntsd el melyik igaz, ill. melyik hamis! (Betűjelekkel válaszolj!) 1. A benzol a legegyszerűbb aromás vegyület. 2. Az egres tartalmaz etándisavat. 3. A karbonil csoport erősen apoláris. 4. A lítium nagyobb sűrűségű, mint a víz. 5. A nikkel levegőn nem korrodálódik. 6. A vasat a tömény oxidálósavak passziválják. 7. A réz felülete száraz levegőn zöld. 8. A KMnO 4 erős redukálószer. 9. A kloroform egészségre káros. 10. A PVC-gyártáshoz szubsztitúciós reakciót alkalmaznak.

11 4) Az elemek nevei között több beszédes elemet is találunk, vagyis olyat, amelynek az elem elnevezésétől függetlenül is van jelentése. Pl.: argon lusta; amerícium Amerika Írj két két példát a következőkre! – Isten, aki felfedezte az elemet: – Bolygó, melyet fém jelöl: – Földrajzi nevekre utal: _ – Személynevekből alkotott nevek: – Színekre visszavezethető nevek: – Mitológiai, mondai eredetű nevek: 5) Fejtsd meg a rejtélyt! Mit jelentenek a következő kifejezések, mondatok? Röviden válaszolj! – vis vitalis elmélet: – Flogiszton elmélet: – omnia salsa in duas dividuntur partes : – mare tingerem, si mercurius esset : – ultima materia : – Jatrokémia:

12 6) Egészítsd ki együtthatókkal a következő egyenleteket! NaCr(OH) 4 + H 2 O 2 + NaOH Na 2 CrO 4 + H 2 O FeCl 2 + HNO 3 Fe(NO 3 ) 3 + Cl 2 + NO + H 2 O FeS 2 + HNO 3 + HCl FeCl 3 + H 2 SO 4 + NO + H 2 O

13 KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ 2. feladatlap Határidő: február 25. Tanuló neve, iskolája: 1) Tűz. – Rajzold le a láng szerkezetét! Hol a legmagasabb, ill. a legalacsonyabb a láng hőmérséklete? – Mi a tűz fogalma? – Mely(ek) az égés feltétele(i)? – Mit értünk tűzvédelem alatt? – Nevezz meg két tűzveszélyes anyagot a környezetedből! Válaszod indokold! – Kémiában milyen tüzet használunk? 2) Két fogalmat kell összehasonlítani! Betűjelekkel válaszolj! A) atomrács B) molekularács C) mindkettő D) egyik sem 1. Standard állapotban csak szilárd lehet. 2. Ezen rácstípusba kristályosodik a kősó. 3. Kovalens kötés tartja össze. 4. Elemek és vegyületek is alkothatnak ilyen rácsot. 5. Magas olvadáspont jellemzi. 6. A nemesgázok is ilyen rácsot alkotnak. 7. Meghatározott olvadáspont jellemzi. 8. Rácspontokon atomok vannak. 9. Keménysége alacsony. 10. Kristályalak függ a kialakított σ kötések számától.

14 3) Fejtsd meg a keresztrejtvény sorait! Add meg a vastagon bekeretezett rész megoldását! (A kötőjelektől eltekintünk.) A benzin minőségét jelöli. 2. Kicserélődési reakció neve. 3. Valósághű modell. 4. Ha a két kettős kötés egymást követi, ilyen a vegyületekről beszélünk. 5. Színtelen, folyadék, mérgező, vakságot okoz. 6. Gyűrűs csak egyszeres kötést tartalmazó vegyületek. 7. Zsírok és olajok összefoglaló neve. 8. Színtelen, folyadék, bódító hatású, krimikben gyakori. 9. Kellemetlen szagú, folyadék, verejtékben is megtalálható. 10. Nemzetközi nevezéktan. 11. CH 2 =CH csoport neve. Megfejtés: _ 4) Metánt 18-szoros térfogatú, azonos állapotú levegővel elegyítünk és meggyújtjuk. Mi a keletkező gáz térfogat %-os összetétele, és átlagos moláris tömege a víz lecsapódása előtt és után? Hány %-os levegőfelesleget alkalmaztunk? (levegő összetétele 80 % nitrogén és 20 % oxigén)

15 5) Szótagkereső. A megoldások szótagjai összekeverve az ábrában találhatóak. Ha ezeket áthúzod, és a megmaradt szótagokat összeolvasod, a gyógyszergyártásban jelentős alapanyag nevét kapod. FE Ó I I ZOP IN PO KÓZ LI NUK A O MAL KO OK MI MI FOR HAN TÁN LE GLÜ LI XÁL FRE BOR SAV KŐ DE DA PIN SAV RI PI ZOL ZÁ RÉN ME ON HID NOL GYA LÓZ SAV CI UM Ó SAV 1. Az alkánsor 8. tagja. 2. Műkaucsukot állíthatunk elő belőle. 3. Piros színű, paradicsomban, csipkebogyóban előforduló telítetlen vegyület. 4. Mákból nyerhető, fájdalomcsillapító hatású. 5. Szőlőcukor tudományos neve. 6. Spirális szerkezetű molekula a keményítőben. 7. Ilyen vegyület az RNS és a DNS. 8. E %-os vizes oldata a formalin. 10. Sóskasav tudományos neve. 11. Összegképlete: C 6 H 5 OH és gyűrűs vegyület. 12. Telítetlen vegyületekre jellemző, egy vegyület sok azonos molekulája egyesül melléktermék képződése nélkül. 13. Az ózonpajzsot elvékonyítja, sprayk hajtógázaként használták. 14. Csalánban is megtalálható, reumakenőcsök fő alkotója.

16 Megfejtés: 6) Írj egy hatsoros, mókás versikét, melyben szerves vegyületek, fogalmak jelennek meg!

17 KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ 3. feladatlap Határidő: március 18. Tanuló neve, iskolája: Projektmunka készítése a következő témakörök valamelyikének feldolgozásával, terjedelme max. 6 oldal. – Az alkohol helyzete hazánkban. – Parfümök, illatok, mit is rejtenek ezek? – DDT és társai. – Gumi a XXI. században. – Vajon miként érhető el, akár egy magyar ember számára a kémiai Nobel-díj?

Kémia 9 osztály feladatok megoldással

Vissza

vagy regisztrálj a következő fiókjaid egyikével

Letelt az ehhez a blokkhoz tartozó időkeret!

A blokk végéhez értél.

A dolgozat kitöltésének határideje lejárt!

A dolgozat kitöltésére szánt időkeret lejárt!

Válaszd ki a csoportodat, akiknek feladatot szeretnél kiosztani!

Hozd létre a csoportodat a Személyes címtáradban, akiknek feladatot szeretnél kiosztani!

Kémia 9. osztály

Atommag és elektronburok

Az atom a legkisebb olyan részecske, ami kémiai úton tovább nem bontható. Az atommag és az elektronburok szerkezetéről tanulunk. Megvizsgáljuk az atom elemi részecskéit, a nukleonokat. A protonok, neutronok és az elektronok tulajdonságaival foglalkozunk. Megfigyeljük az elektronpályák térbeli alakját, felépülésüket, ezzel bevezetünk a periódusos rendszer felépítésébe is.

HOGYAN HASZNÁLD?

5 lépéses Matek Oázis-módszer

5 lépéses Matek Oázis-módszer

    Útmutató

Megmutatjuk, miért különleges, és mitől működik olyan jól az 5 lépéses Matek Oázis módszer. Tutti, hogy velünk megérted a matekot, és valódi, alkalmazható tudásra tehetsz szert.

HOL IS KEZDJEM?

2 alfejezet / 2 tananyag

01. A hét legnépszerűbb videója (hétfőnként cseréljük)

  • Atommag és elektronburok

Az atom a legkisebb olyan részecske, ami kémiai úton tovább nem bontható. Az atommag és az elektronburok szerkezetéről tanulunk. Megvizsgáljuk az atom elemi részecskéit, a nukleonokat. A protonok, neutronok és az elektronok tulajdonságaival foglalkozunk. Megfigyeljük az elektronpályák térbeli alakját, felépülésüket, ezzel bevezetünk a periódusos rendszer felépítésébe is.

02. HOGYAN HASZNÁLD?

  • 5 lépéses Matek Oázis-módszer

Megmutatjuk, miért különleges, és mitől működik olyan jól az 5 lépéses Matek Oázis módszer. Tutti, hogy velünk megérted a matekot, és valódi, alkalmazható tudásra tehetsz szert.

9.-es tananyag (videók és tesztek)

Atomok és a periódusos rendszer

Atomok szerkezete, kapcsolata a periódusos rendszerrel

Atommag és elektronburok

Atommag és elektronburok

    Tananyag

Az atom a legkisebb olyan részecske, ami kémiai úton tovább nem bontható. Az atommag és az elektronburok szerkezetéről tanulunk. Megvizsgáljuk az atom elemi részecskéit, a nukleonokat. A protonok, neutronok és az elektronok tulajdonságaival foglalkozunk. Megfigyeljük az elektronpályák térbeli alakját, felépülésüket, ezzel bevezetünk a periódusos rendszer felépítésébe is.

Elektronszerkezet, periódusos rendszer

Elektronszerkezet, periódusos rendszer

    Tananyag

Ha megnézted az előző videót, csak akkor kezdj bele ebbe. Bővebben foglalkozunk a periódusos rendszer felépítésével, az atomok energiaszintjeivel. Mit jelent a rendszám a táblázatban? Hogyan épülnek fel a különböző atomok? Mi az atomtörzs, mi a vegyértékhéj? Végül néhány feladatot megoldására hívunk az atomokkal kapcsolatban.

Anyagmennyiség, gyakorlás

Az anyagmennyiség

Az anyagmennyiség

    Tananyag

Az anyagmennyiség azt mutatja, hány részecskét tartalmaz az adott anyag. Az anyagmennyiség mértékegységével, az Avogadro számmal, a moláris tömeggel és annak kiszámításával foglalkozunk a videón. Gyakoroljuk vegyületek móltömegének kiszámítását is.

Atomszerkezet, anyagmennyiség

Atomszerkezet, anyagmennyiség

    Teszt

TESZT! Tedd próbára tudásod az atomokról és az anyagmennyiségről tanultak terén! Hét feladat vár, köztük: “Állítsd sorrendbe az atompályákat! Melyik atom elektronszerkezetét írtuk le?” Oldd meg a feladatokat önállóan! Kiértékelés után levezetjük a megoldást lépésről lépésre.

Atomok és a periódusos rendszer

2 alfejezet / 4 tananyag

01. Atomok szerkezete, kapcsolata a periódusos rendszerrel

  • Atommag és elektronburok

Az atom a legkisebb olyan részecske, ami kémiai úton tovább nem bontható. Az atommag és az elektronburok szerkezetéről tanulunk. Megvizsgáljuk az atom elemi részecskéit, a nukleonokat. A protonok, neutronok és az elektronok tulajdonságaival foglalkozunk. Megfigyeljük az elektronpályák térbeli alakját, felépülésüket, ezzel bevezetünk a periódusos rendszer felépítésébe is.

Ha megnézted az előző videót, csak akkor kezdj bele ebbe. Bővebben foglalkozunk a periódusos rendszer felépítésével, az atomok energiaszintjeivel. Mit jelent a rendszám a táblázatban? Hogyan épülnek fel a különböző atomok? Mi az atomtörzs, mi a vegyértékhéj? Végül néhány feladatot megoldására hívunk az atomokkal kapcsolatban.

02. Anyagmennyiség, gyakorlás

  • Az anyagmennyiség

Az anyagmennyiség azt mutatja, hány részecskét tartalmaz az adott anyag. Az anyagmennyiség mértékegységével, az Avogadro számmal, a moláris tömeggel és annak kiszámításával foglalkozunk a videón. Gyakoroljuk vegyületek móltömegének kiszámítását is.

TESZT! Tedd próbára tudásod az atomokról és az anyagmennyiségről tanultak terén! Hét feladat vár, köztük: “Állítsd sorrendbe az atompályákat! Melyik atom elektronszerkezetét írtuk le?” Oldd meg a feladatokat önállóan! Kiértékelés után levezetjük a megoldást lépésről lépésre.

Kémiai kötések

Ionos kötés

A nemesgázok és az ionok kialakulása

A nemesgázok és az ionok kialakulása

    Tananyag

A nemesgázok különleges elemek a periódusos rendszerben: stabil elektronszerkezetük miatt léteznek atomos állapotban. Más atomok is törekszenek a nemesgázszerkezet kialakítására, ezért hajlamosak például ionok képzésére. Ezeket az ionokat és tulajdonságaikat tekintjük át a videón.

Ionos kötés, ionrács

Ionos kötés, ionrács

    Tananyag

A kémiai kötések fajtáit mutatjuk be. Mi a különbség az ionos kötés, a kovalens kötés és a fémes kötés között? Az ionok közötti kötésekről, az ionrácsok kialakulásáról és a rácsenergiáról tanulunk. Az ionvegyületek összegképletének felírását is gyakoroljuk egyszerű és összetett ionokkal. Segítünk a képletek memorizálásában is.

Ionok

Ionok

    Teszt

TESZT! Tedd próbára tudásod az ionokról, kémiai kötésekről tanultak terén! Tudod-e, milyen töltésű ionokká alakulnak a megadott atomok, milyen ionvegyület képződik a felsorolt anyagok reakciójakor? Párosítsd össze az összetett ionok nevét és képletét! Hét feladat vár. Kiértékelés után levezetjük a megoldást lépésről lépésre.

Kovalens kötés

Kovalens kötés, molekulák

Kovalens kötés, molekulák

    Tananyag

A kovalens kötés kialakulása teszi lehetővé többek közt az ember létezését is. Megnézzük, hogyan viselkednek az egyes atomok, pl. a hidrogén, a klór, az oxigén vagy a nitrogén atomok, ha egymáshoz közelítjük őket. Hogyan alakul ki a molekula? Mi a mulekulaképződés hajtóereje? A szigma és a pi-kötésekről, a kötő és nemkötő elektronpárokról tanulunk ezen a videón. Megvizsgáljuk a kovalens kötés jellemzőit is.

Molekulák polaritása

Molekulák polaritása

    Tananyag

A kovalens kötésről lesz szó ebben a videóban is. A molekulák térbeli alakjával és polaritásával fogunk foglalkozni. Először a legegyszerűbb, a kétatomos molekulákat vizsgáljuk: poláris, apoláris vagy dipoláris. Megismerkedünk az elektronegativitással, az elektron-vonzó képességgel. Megnézzük, mikor milyen kötés alakul ki két atom között. Majd a többatomos molekulákról és a nem kötő elektronpárokról tanulunk, hogyan helyezkednek el a térben, és milyen a polaritásuk. Mi az a trigonális piramis?

Kovalens kötés

Kovalens kötés

    Teszt

TESZT! Tedd próbára tudásod a kovalens kötésről tanultak terén! Tudod-e milyen esetben nagyobb a kötési energia, melyik atomnak nagyobb az energiaaktivitása, milyen a molekulák polaritása? Ezekhez hasonló kérdések várnak. Kiértékelés után levezetjük a megoldást lépésről lépésre.

Fémes kötés, másodrendű kötések

Fémes kötés, fémrács

Fémes kötés, fémrács

    Tananyag

A periódusos rendszer több , mint 80 %-a fém. A fémes kötés lényegéről, a sok-sok fém (elem) hasonló és különböző tulajdonságairól tanulunk ezen a videón. Megvizsgáljuk a fémrácsokat. Bemutatjuk a különböző tendenciákat az olvadáspontokban. Végül néhány feladattal nézzük át a fémekről tanultakat.

Kötéstípusok

Kötéstípusok

    Teszt

TESZT! Ellenőrizd a tudásod a különböző kötéstípusokról! Hasonlítsd össze a kovalens kötést a fémes kötéssel és az ionkötéssel! Döntsd el, hogy az anyagok molekulákból vagy ionokból épülnek fel, esetleg különálló atomokból állnak! Dolgozz önállóan! Kiértékelés után levezetjük a megoldást lépésről lépésre.

Másodrendű kötések

Másodrendű kötések

    Tananyag

A másodrendű kötések kötési energiája kisebb, mint az elsőrendű kötéseké, valamint ezek a kötések a molekulák között hatnak. Megvizsgáljuk a másodrendű kötések jellemzőit, és hogy mikor mi tartja össze a molekulákat a molekularácsban: diszperziós erő, dipól-dipól kölcsönhatás vagy hidrogén-kötés. Végül néhány feladattal gyakorlunk.

Kémiai kötések

3 alfejezet / 9 tananyag

01. Ionos kötés

  • A nemesgázok és az ionok kialakulása

A nemesgázok különleges elemek a periódusos rendszerben: stabil elektronszerkezetük miatt léteznek atomos állapotban. Más atomok is törekszenek a nemesgázszerkezet kialakítására, ezért hajlamosak például ionok képzésére. Ezeket az ionokat és tulajdonságaikat tekintjük át a videón.

A kémiai kötések fajtáit mutatjuk be. Mi a különbség az ionos kötés, a kovalens kötés és a fémes kötés között? Az ionok közötti kötésekről, az ionrácsok kialakulásáról és a rácsenergiáról tanulunk. Az ionvegyületek összegképletének felírását is gyakoroljuk egyszerű és összetett ionokkal. Segítünk a képletek memorizálásában is.

TESZT! Tedd próbára tudásod az ionokról, kémiai kötésekről tanultak terén! Tudod-e, milyen töltésű ionokká alakulnak a megadott atomok, milyen ionvegyület képződik a felsorolt anyagok reakciójakor? Párosítsd össze az összetett ionok nevét és képletét! Hét feladat vár. Kiértékelés után levezetjük a megoldást lépésről lépésre.

02. Kovalens kötés

  • Kovalens kötés, molekulák

A kovalens kötés kialakulása teszi lehetővé többek közt az ember létezését is. Megnézzük, hogyan viselkednek az egyes atomok, pl. a hidrogén, a klór, az oxigén vagy a nitrogén atomok, ha egymáshoz közelítjük őket. Hogyan alakul ki a molekula? Mi a mulekulaképződés hajtóereje? A szigma és a pi-kötésekről, a kötő és nemkötő elektronpárokról tanulunk ezen a videón. Megvizsgáljuk a kovalens kötés jellemzőit is.

A kovalens kötésről lesz szó ebben a videóban is. A molekulák térbeli alakjával és polaritásával fogunk foglalkozni. Először a legegyszerűbb, a kétatomos molekulákat vizsgáljuk: poláris, apoláris vagy dipoláris. Megismerkedünk az elektronegativitással, az elektron-vonzó képességgel. Megnézzük, mikor milyen kötés alakul ki két atom között. Majd a többatomos molekulákról és a nem kötő elektronpárokról tanulunk, hogyan helyezkednek el a térben, és milyen a polaritásuk. Mi az a trigonális piramis?

TESZT! Tedd próbára tudásod a kovalens kötésről tanultak terén! Tudod-e milyen esetben nagyobb a kötési energia, melyik atomnak nagyobb az energiaaktivitása, milyen a molekulák polaritása? Ezekhez hasonló kérdések várnak. Kiértékelés után levezetjük a megoldást lépésről lépésre.

03. Fémes kötés, másodrendű kötések

  • Fémes kötés, fémrács

A periódusos rendszer több , mint 80 %-a fém. A fémes kötés lényegéről, a sok-sok fém (elem) hasonló és különböző tulajdonságairól tanulunk ezen a videón. Megvizsgáljuk a fémrácsokat. Bemutatjuk a különböző tendenciákat az olvadáspontokban. Végül néhány feladattal nézzük át a fémekről tanultakat.

TESZT! Ellenőrizd a tudásod a különböző kötéstípusokról! Hasonlítsd össze a kovalens kötést a fémes kötéssel és az ionkötéssel! Döntsd el, hogy az anyagok molekulákból vagy ionokból épülnek fel, esetleg különálló atomokból állnak! Dolgozz önállóan! Kiértékelés után levezetjük a megoldást lépésről lépésre.

A másodrendű kötések kötési energiája kisebb, mint az elsőrendű kötéseké, valamint ezek a kötések a molekulák között hatnak. Megvizsgáljuk a másodrendű kötések jellemzőit, és hogy mikor mi tartja össze a molekulákat a molekularácsban: diszperziós erő, dipól-dipól kölcsönhatás vagy hidrogén-kötés. Végül néhány feladattal gyakorlunk.

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.