Press "Enter" to skip to content

KMKSZ Jótékonysági Alapítvány

gyermekeimnek című műve? Olvassátok el az Intelmek gyermekeimnek részleteit, válaszoljatok a kérdésekre! „Isten szent nevére kérlek Titeket, .

Jogsértőnek tartja az ukrán oktatási minisztérium lépését a KMKSZ

A tárca alig három hetet engedélyezett a kárpátaljai magyar iskolák 4. és 7. osztályos tankönyveinek a lefordítására és kiadására a 2015-2016-os tanévben.

Az ukrajnai magyarság anyanyelvű oktatáshoz való jogainak megsértéseként értékeli a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), hogy az ukrán oktatási minisztérium alig három hetet engedélyezett a kárpátaljai magyar iskolák 4. és 7. osztályos tankönyveinek a lefordítására és kiadására a 2015-2016-os tanévben.

Levélben tiltakoznak

A KMKSZ levélben tiltakozik Szerhij Kvit ukrán oktatási miniszternél, mert a tanügyi tárca mindössze három hetet engedélyezett a mintegy száz kárpátaljai magyar iskola 4. és 7. osztályai számára idén szükséges 15 fordításos tankönyv elkészítésére és kinyomtatására. Az MTI-hez kedden eljuttatott írás szerint a KMKSZ felháborítónak tartja, hogy az ukrán oktatási minisztérium a tankönyvek fordítására és szerkesztésére vonatkozó összes jogszabályt és szabványt felrúgva egy hónapot sem biztosított a két említett osztály tankönyvállományának idei tanévben esedékes, új tanterv szerinti megújítására, jóllehet az ukrán nyelvű könyvek digitalizált változatban már az év elején rendelkezésre álltak.

Felelőtlennek tartják a tárca viszonyulását

A magyar szervezet szerint felelőtlen az ukrán oktatási minisztérium döntéshozóinak a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatáshoz való hozzáállása, ami sérti az ukrán oktatási törvény mellett a kárpátaljai magyarok teljes értékű anyanyelvű oktatáshoz való jogait is. A KMKSZ ezért felszólítja az oktatási tárca vezetőjét, hogy haladéktalanul intézkedjen a tankönyvek minőségi fordításához és szerkesztéséhez szükséges megfelelő határidő biztosítása ügyében.

Csak két magyar szerkesztő van a könyvek lektorálására

A kárpátaljai magyar iskolák számára készülő tankönyveket a lembergi (Lviv) székhelyű Szvit és kisebb részben a Csernyivciben működő Bukrek kiadó jelentetik meg. Az előbbi az egykori Szovjetunióból megörökölt két főállású ungvári magyar szerkesztővel dolgozik, míg az utóbbi állományában nincs magyar munkatárs.

Öt hónapot csúszik a tankönyvkiadás

A 2015-2016-os tanévben Ukrajnában finanszírozási nehézségek miatt öt hónapot késik az idei esztendőre beütemezett tankönyvek kiadása. Az iskolák – a tervek szerint – csak 2016 januárjában kapják meg a tankönyveket. A kárpátaljai magyar oktatási intézményeknek szánt fordításos tankönyvek elkészítéséről november végén döntött az oktatási tárca, december 20-át szabva meg a kiadás végső határidejéül.

“KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány

Célja: az ukrajnai magyar nyelvű oktatás és nevelés támogatása. A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás.

I. Támogatásra jogosultak:

1. A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 367/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: BGA Vhr. ) 32/C. §-ában foglaltak szerint nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz támogatásban részesülhetnek azon személyek, akikre a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya kiterjed az alábbiak szerint:

a) azok a kiskorú gyermekek, akik a 2021/2022-es tanévben Ukrajnában igazoltan működő óvodában magyar nyelvű nevelésben vettek részt,

b) azok az általános- és középiskolás tanulók, akik 2003. augusztus 31-ét követő időszakban születtek és Ukrajnában működő, akkreditált, vagy működési engedéllyel rendelkező oktatási intézményben alap- vagy középfokú tanulmányaikat folytatták (elemi, általános és középiskola, gimnázium, líceum, szakiskola, koledzs stb.), és

ba) az alap- vagy középfokú tanulmányaikat magyar nyelven folytatták és Ukrajna közoktatási rendszerének tanulmányi időszakra vonatkozó rendelkezései okán kötelező képzésben részesültek a 2021/2022-es tanévben,

bb) egyéb magyar nyelvű oktatásban (pl. vasárnapi iskola, esti iskola) részesültek, és a lakóhelyükön napi bejárással elérhető távolságon belül nem működött magyar nyelvű oktatási intézmény, vagy magyar nyelvű tagozat és a gyermek által látogatott ukrán nyelvű tanintézményben nem volt mód a magyar nyelv, mint második idegen nyelv oktatásának bevezetésére az adott évfolyamon a 2021/2022-es tanévben,

bc) olyan sérült vagy halmozottan sérült magyar nemzetiségű kiskorú személyek, akik nem akkreditált nevelési és oktatási intézményben folytattak magyar nyelvű tanulmányokat vagy egyéb magyar nyelvű nevelésben részesültek a 2021/2022-es tanévben,

bd) olyan kiskorú személyek, akik sajátos nevelési igényeinek megfelelő – részben vagy egészben magyar nyelvű – nevelésben és oktatásban vettek részt a 2021/2022-es tanévben,

c) továbbá azok a középiskolai tanulók, akik a 2021/2022-es tanév megkezdéséig tizennyolcadik életévüket betöltötték, de az adott állam közoktatási rendszerének tanulmányi időszakra vonatkozó rendelkezései szerint kötelező képzésben részesültek a 2021/2022-es tanévben.

2. A BGA Vhr. 32/C. § (3) bekezdésében foglaltak szerint hallgatói támogatásban részesülhet az a nappali tagozatos hallgató, aki Ukrajnában működő felsőoktatási intézményben alap vagy magiszteri tanulmányait egészben vagy részben magyar nyelven folytatta a 2021/2022-es tanévben.

a) az az alap- vagy középfokú oktatási intézményben tanuló, aki a 2021/2022-es tanévben több mint 30 tanórát igazolatlanul hiányzott;

b) az az egyéb magyar nyelvű oktatásban részesülő tanuló, aki a 2021/2022-es tanévben a magyar tanórák több mint 10 %-áról igazolatlanul hiányzott;

c) az, aki a támogatási kérelmet (adatlap + mellékletek) a megadott határidőn túl, illetve hiányosan nyújtja be, és a felszólításban szereplő határidőn belül sem pótolja a hiányosságokat;

d) azon személy, akire a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya nem terjed ki 1 ;

e) az a hallgató, aki nem nappali tagozaton folytatta tanulmányait a 2021/2022-es tanévben;

f) az a hallgató, aki nem Ukrajnában működő felsőoktatási intézményben folytatta tanulmányait a 2021/2022-es tanévben.

A fenti feltételek bármelyikének fennállása esetén a támogatási kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül.

A. NEVELÉSI, OKTATÁSI, valamint TANKÖNYV- ÉS TANESZKÖZ TÁMOGATÁS – 22.400 forintnak megfelelő UAH

B.HALLGATÓI TÁMOGATÁS – 22.400 forintnak megfelelő UAH

A támogatás a 2021/2022-es tanévre egy alkalommal igényelhető.

A „Szülőföldön magyarul” program teljes támogatási keretének forrása a Bethlen Gábor Alap 2022. évi költségvetésének „Nemzetpolitikai célú támogatások” előirányzatán rendelkezésre álló összeg.

IV. Támogatási kérelem érvényességének feltételei:

Az I.1. pontban megjelölt, nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz támogatásra vonatkozó feltételek:

– megfelelően kitöltött Adatlap; (a dokumentum minden adatának megadása kötelező, a kitöltési útmutatónak megfelelően)

kötelezően csatolandó mellékletek:

a) a gyermek(ek) sz ületési anyakönyvi kivonatának fé nymásolata;

b) a gyermek(ek) ad óazonosító számának f énymásolata;

c) az eljáró szülő/törvényes képviselő ér vényes személyazonosító okiratának fé nymásolata.

Amennyiben a törvényes képviselő nem az anyakönyvezett anya vagy apa, mellékelni kell a támogatási kérelem beadására vonatkozó jogosultságot igazoló dokumentumot (gyermekelhelyezésről szóló bírósági végzés, a nevelőszülő megbízásáról szóló hatósági döntés, stb.);

d) az eljáró szülő/törvényes képviselő adóazonosító számát igazoló okmány fénymásolata;

e) amennyiben nem a szülő/törvényes képviselő az eljáró személy, a gondviselésre feljogosító dokumentum fénymásolata ;

f) a gyermek(ek) isk olalátogatási/óvodalátogatási igazolásának e redeti példánya, amely tartalmazza az adott osztály/ tagozat/ csoport tannyelvének megjelölését, valamint a 2021/2022-es tanévben felhalmozott igazolatlan órák számát az osztály tanítója vagy az osztályfőnök aláírásával hitelesítve. Az egyéb magyar nyelvű oktatásban részesülő tanulók esetében az igazolásnak tartalmaznia kell a hivatalosan előírt, magyar nyelven tartott órák számát és a 2021/2022-es tanévben felhalmozott igazolatlan órák számát. Utólag módosított, törölt, javított, felülírt igazolásokat nem fogadunk el!

Az I.2. pontban megjelölt hallgatói támogatásra vonatkozó feltételek:

– megfelelően kitöltött Adatlap;

kötelezően csatolandó mellékletek:

a) a támogatási kérelmet benyújtó személy ér vényes személyazonosító okiratának fénymásolata;

b) a támogatási kérelmet benyújtó személy ad óazonosító számát igazoló okmány fénymásolata;

c) a támogatási kérelmet benyújtó személy ha llgató jogviszonyát igazoló okirat eredeti példánya, amely igazolja, hogy tanulmányait egészben vagy részben magyar nyelven folytatja.

Amennyiben a támogatási kérelem hiánypótlásra szorul, akkor a támogatási kérelmet benyújtó személy köteles az írásbeli értesítő kézhezvételétől számított 15 napon belül a kért adatokat vagy mellékleteket pótolni, ellenkező esetben a támogatási kérelem érvénytelennek minősül.

Hiánypótlásra csak egyszer van lehetőség.

Az Adatlapon kérjük a lakhelyet és a levelezési címet (amennyiben más, mint a lakhely) pontosan feltüntetni. Kérjük, tüntessék fel e-mail elérhetőségüket és telefonszámukat az esetlegesen felmerülő problémák gyorsabb ügyintézése érdekében.

V. Be nyújtás módja:

Jelen felhívás alapján a 2021/2022-es tanévre igényelhető támogatásokra 2022. szeptember 20. – 2022. október 20. közötti időszakban lehet a támogatási kérelmeket benyújtani. A támogatási kérelem utolsó postára adási dátuma: 2022. október 20.

Az Adatlapot a VI. pont szerinti megbízott tölti ki. A kitöltött adatlapot a szükséges mellékletekkel együtt a megbízott veszi át, azokról írásos elismervényt ad. Azok, akik olyan településeken élnek, ahol nem működik megbízott, a szomszédos település megbízottjánál vagy a legközelebbi körzeti irodában nyújthatják be az adatlapot és mellékleteit.

VI. A z Adatlapok beszerezhetők:

Az Adatlap a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) megbízottjainál igényelhető. Az iskolalátogatási igazolás űrlapját és egyedi döntés esetében a kérelem formanyomtatványát az oktatási intézményben (óvodában/iskolában), illetve a megbízottaknál szerezhetik be.

A támogatási kérelmeket befogadó megbízottak nevét és elérhetőségét az Alapítvány a sajtóban közzé teszi. További tájékoztatást kaphatnak az Alapítvány irodáiban, valamint megbízottjainál.

VII. A támogatási kérelmek elbírálása, a támogatás folyósítása:

A beérkezett támogatási kérelmekről az Alapítvány – ellenőrzés és feldolgozás után – javaslatot tesz a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek, aki döntési javaslatát a Bethlen Gábor Alap felett rendelkező Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) elé terjeszti. A támogatási kérelmet benyújtó személy a Bizottság döntéséről írásos tájékoztatást kap.

A Bizottság jóváhagyó döntése esetén a megítélt támogatási összeg folyósítása kizárólag banki átutalással történik a kedvezményezett fizetési számlaszámára, a Bizottság által meghatározott összegben.

A támogatásokkal kapcsolatban további tájékoztatást a Bizottság döntését tartalmazó értesítőben, továbbá az Alapítvány irodáiban kaphatnak.

VIII. Az igénylési csomag elemei:

Az támogatási kérelmek benyújtásával kapcsolatos kérdéseikkel a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány központi és regionális irodáihoz fordulhatnak. Honlap: www.kmkszalap.org

1 „Nem terjed ki a törvény hatálya arra a személyre

a) aki magyar állampolgárságát önként tett nyilatkozata alapján veszítette el;

b) akinek magyar állampolgárságát azért vonták vissza, mert azt csalárd módon szerezte meg;

c) aki Magyarország területén bevándorolt, letelepedett, menekült vagy menedékes jogállást szerzett.”

Oktatásrendszerünk fejlesztésének lehetséges útja

Megjegyzés: Magyarországon 32 hetes munkarend van érvényben.

Óraterv a Nagydobronyi Középiskola líceumi osztálya számára

Tantárgy I. osz- II. osz- III. Összesen

tály tály osztály

Magyar nyelvtan 2 2 2 6 204

Magyar irodalom 4 4 4 12 408

Történelem 3 3 3 9 306

Világnézetünk alapjai 1 1 34

Ukrán nyelv 3 3 3 9 306

Angol nyelv 3 3 3 9 306

Matematika 4 4 4 12 408

Fizika 3 3 3 9 306

Kémia 2 2 2 6 204

Biológia 2 2 2 6 204

Földrajz 2 2 2 6 204

Számítástechnika 1 1 1 3 102

Testnevelés 2 2 2 6 204

Polgári védelem 1 2

Összesen 32 33 32

Fakultációk 4 3 4

Megjegyzés: Ukrajnában 34 munkahétből áll egy tanév.

Mint látjuk, az elemi iskolai fokozat óraterve és az általános iskola óraterve nem tér el egymástól lényegesen, azt a szabadon választott órákkal lehet korrigálni. Viszont az iskola harmadik fokozatában már jelentős a különbség a gimnáziumi óratervvel összevetve. Méltánytalanul kevés órában tanítják nálunk a biológiát, földrajzot, idegen nyelvet (egy idegen nyelv elsajátításához alapfokon legalább 5000 órai intenzív oktatásra van szükség, tehát heti egy óra szintentartásra sem elegendő. Vagyis az érettségi harmadik szakaszában, a két évbe elképzelhetetlen besűríteni azt a tananyagot, amit négy év alatt sajátítanak el Magyarországon.

A líceumi osztályok indítása lehetőséget ad ennek a korrigálására. Például nézzük meg a Nagydobronyi Középiskola ilyen osztálya számára készített óraterveket. Az utolsó változatban, nagy tanulólétszám esetén, két tanulócsoportnál még a szakosítás is megoldható, hogy a tanulók érdeklődésének megfelelően magasabb óraszámban tanítsák a választott tárgyakat. Miután megvizsgáltuk és korrigáltuk az óraterveket, igazítani kell az elsajátítandó törzsanyagon, a tanterveken. Nem áll módunkban és nem is célunk itt a tantervek összehasonlítása, részletes tárgyalása, de meghatározhatjuk azokat az elveket, amelyek fontosak a tantervek összeállításánál, különös tekintettel azon tantárgyakra, amelyeknek az identitástudat kialakításában nagy szerepe van. Ezek a tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, ének-zene és nem utolsó sorban a földrajz. Magyar nyelvből és irodalomból, valamint énekből egyszerű és ésszerű, hogy azokat a tanterveket kell használni, amelyek az anyaországban érvényesek. Abból a tényből kiindulva, hogy a kárpátaljai magyarság az összmagyarság része, természetes, hogy számára nem lehet külön nyelvtant és irodalmat kreálni, mérvadó csak az lehet, amit az anyaországban használnak, esetleg ezt bővíthetjük helyi anyagokkal. A követelményrendszerben sem lehet nagy eltérés, ugyanúgy, mint a tudományban sem lehet külön követelményrendszer Erdély, Felvidék, Kárpátalja számára. Ezt el kell ismernie az államnak és természetessé kell válnia, minthogy természetes az is, hogy minden ukrán ember számára az Ukrajnában érvényes irodalmi nyelv szabályai a mérvadók, bárhol éljen a világon. És az Oroszország határain kívül élő oroszok is anyanyelv és irodalom terén a Moszkva és Oroszország által meghatározott irányvonalat vallják magukénak. Ennek az elvnek kell érvényesülnie az ének-zene oktatásánál is, hiszen népzenénk a második anyanyelvünk. Más a helyzet a történelemnél és a földrajznál. Itt nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy Ukrajna állampolgárai vagyunk, tehát ennek az országnak a történelmét ismerni kell, ami nem zárja ki, hogy saját nemzetünk történelmével is megismerkedjünk. Ahhoz, hogy a világról, a világ történelméről minél szélesebb képet tudjon alkotni a diák, azt párhuzamban kell tanítani az ország és a nemzet történelmével. Ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy az egy-egy kor tanulására tervezett óraszámból mondjuk 50%-ot a világtörténelemre, 30%-ot Ukrajna, 20%-ot Magyarország történelmére fordítanak. Természetesen figyelembe kell venni az állami alaptantervet. Ugyanez vonatkozik a földrajz oktatására is, mert elképzelhetetlen egészséges magyarságkép anélkül, hogy a diák ne ismerné, merre és milyen államalakulat keretén belül élnek nemzettestünk részei, milyenek azon vidékek természeti adottságai. Ezeket a tanterveket mihamarabb ki kell dolgoznia a Pedagógus-Továbbképző Intézetnek.

Az oktatás szempontjából nagyon fontos a tankönyvkiadás kérdése, noha ez az eddig tárgyaltaknak az utolsó stádiuma, de itt csapódnak le az előzőek hiányosságaiból adódó gondok. Nézzük, hogyan alakult ez nálunk. A tankönyveket az elkészült tantervek alapján írják, amelyek viszont az óratervekre épülnek. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy sajnos nem nőtt fel olyan tankönyvszerkesztő generáció Kárpátalján, amely képes lenne jó, munkáltató, színvonalas könyvet írni. Ennek okai lehetnek a múlt rendszerből örökölt ideológiai korlátok, hogy például a reáltantárgyakból nem is lehetett önálló tankönyveket használni, csakis a fordításosakat. Fordításos könyveken nőtt fel az a generáció, amelytől most elvárnánk, hogy jó könyveket írjon. Anyanyelvből más a helyzet. Itt a megyében készült tantervek alapján kell tankönyvet írni, amelynek a kialakításáról helyben, a megyében döntenek. Sajnos a helyi, főleg felső tagozatos magyar nyelv és irodalom könyvek mégsem felelnek meg, sőt némelyik akadémikusnak tűnik egy általános iskolás számára. A megjelent anyanyelvi és olvasókönyvek a szerkesztők gondos munkájának köszönhetően általában eredményesen használhatók az iskolákban.

Be kell látni, hogy míg nem jelentkeznek azok az új ifjú pedagógusok, akik belső indíttatásként megírják könyveiket, a legcélszerűbb, ha anyanyelvből és irodalomból adaptáljuk az anyaországi tankönyveket. Adaptáció alatt értjük a Magyarországon megjelent tankönyvek helyi anyagokkal kibővített változatát. Ez azt jelentené, hogy a kárpátaljai magyar iskolákban folyamatosan jó tankönyv kerülne minden gyerek kezébe. A végcél természetesen a fejlett országokra jellemző tankönyvpiac. A jelenlegi gazdasági válság közepette még egy-két évig örülhetünk, ha egyáltalán tankönyvet tudunk adni minden gyereknek.

3. Pedagógus-továbbképzés és felsőfokú oktatás

Az oktatáshoz tartozik, bár annak nem szerves része, a pedagógusok továbbképzése. De fontos része, hiszen kihatással van az oktatási rendszer elemeire. A továbbképzésnél is természetesen érvényesülni kell az anyanyelv szabad használatának. Minden pedagógusnak természetes igénye anyanyelvének használata gondolatainak kifejezésekor. És fontos az is, hogy minden új szakkifejezést megismerjen, anyanyelven jusson szakirodalomhoz, beszélgethessen a szakmai újdonságokról. Hiszen ha az anyanyelv nem fejlődik, rohamosan sorvad, amíg el nem nyeli a többségi nemzet. Nem kell ezt bizonygatni, jól ismerjük az indiánok, a szibériai kis népek anyanyelvi helyzetét. Nincs az új fogalmakra szavuk, ezért más népek nyelvét használják. Ugyanilyen sorvadáshoz vezethet az is, ha anyanyelvünk nem funkcionál az élet minden területén.

A továbbképzés megszervezését, természetesen önálló magyar intézetnek kell felvállalnia. Ennek csírája lehet a Megyei Pedagógus-Továbbképző Beregszászi Fiókintézete. Remélhetőleg néhány éven belül ezt a feladatot fel tudja vállalni. Funkciók és feladatkörök átcsoportosításáról van szó, ami érdekszférákat érint. Miért volt szükség erre az intézetre, merül fel nap mint nap még a pedagógusok körében is a kérdés, hiszen eddig is voltak az intézet nemzetiségi osztályának magyar munkatársai? Látnunk kell, hogy egy-egy személy alkalmazása egy-két szakosztályon nem jelent garanciát arra nézve, hogy az adott kérdéssel mindig az az illető fog foglalkozni, és nem jelent garanciát arra nézve sem, hogy távozása esetén munkakörét olyan személy tölti be, aki érdekelt ügyünkben és felvállalja azt. A nemzetiségi kabinet az internacionalizmus összemosó elve szerint minden kisebbség számára egyforma feltételeket teremt, nem veszi figyelembe az igénybeli és aránybeli eltolódásokat. Míg egy iskolában tanítanak szlovákul és a németeklakta falvakban csak most szervezik az anyanyelvi iskolákat, addig anyanyelven nem szervezhetnek önálló továbbképző csoportot a tanárok számára, de önálló csoportok szervezését igénylik az orosz, román, magyar iskolákban dolgozók. A beregszászi fiókintézetnek a feladata, bárki kerüljön oda, az, hogy a magyar iskolákban dolgozó tanárok továbbképzését megszervezze, ellássa őket módszertani anyagokkal, vagyis a magyar tannyelvű iskolákat szolgálja. Valószínű, időbe kerül, amíg ez az intézet a feladatait teljesen ellátja, míg tisztázódnak a félreértések és tisztázódnak a két intézet között a funkciók.

Anyanyelvű oktatásunk szempontjából nagyon fontos, sőt meghatározó szerep jut a felsőfokú képzésnek, hiszen az kihatással van az összes többi képzésre.

“A felsőfokú tanintézetek (tanítóképző, főiskola, egyetem stb.) végzik ugyanis azt a rekonstrukciós és szelekciós tevékenységet, mely a már említett újratermelési visszacsatolás révén meghatározza az alapintézmények, s végső soron az egész rendszer működésének minőségét.” 1

A képesítés folyamán szerzett tudás, szakmai kvalitás, emberi tartás, nemzeti öntudat határozza meg a következő generáció szellemiségét, annak nézeteit, hozzáállását.

A jelenlegi állapotokat, valamint a magyarság számarányát tekintve nincs reális esély arra, hogy Kárpátalján önálló magyar egyetem működjön. (Egyetem – bizonyos tudományok vagy tudományágak tanításával és kutatómunkával foglalkozó intézmény.) Arra viszont törekedni kell, hogy az Ungvári Állami Egyetemen a diákok (a felvételi vizsgákon kívül) néhány tárgyat magyarul tanulhassanak.

Ellenben fontos lenne egy önálló magyar főiskola nyitása Kárpátalján. (Főiskola – a középfokú iskolát végzett tanulóknak különösen gyakorlati szakképzettséget adó, ilyen néven nevezett felsőoktatási intézmény.) Ilyen intézmény létrehozásakor nem számíthatunk az állam segítségére, legalábbis az alapításkor nem, hiszen olyan csődhelyzet van az országban, amely hamarosan a már működők fenntartását és folyamatos üzemeltetését sem tudja biztosítani. A feladat sürgőssége miatt más megoldást kell találni, hiszen az értelmiség kivándorlása, a tanulólétszám növekedése komoly pedagógushiányt eredményezett. Az ukrán oktatási törvény engedélyezi magánintézmények nyitását, tehát ezen az úton haladva magánfőiskola vagy alapítványi főiskola indításán kell gondolkoznunk és dolgoznunk.

Forrás: Orosz Ildikó: A magyarnyelvű oktatás esélyei Kárpátalján. Intermix Kiadó, Ungvár–Budapest, 1995.

* A tanulmányt teljes terjedelmében közöljük.

1 Korporatív – hivatásrendi, testületi korporációkra épülő.

Korporáció – egyesülés, társulat, testület, különösen magáncsoport, céhérdekek alapján.

1 Morilják Erzsébet: Az óvodai nevelésről. 1992. január, Beregszász. (A szerző helyzetelemzését teljes terjedelmében közöljük.)

1 Mészáros István: Középszintű iskoláink krnológiája és topográfiája 996–1948. Akadémiai Kiadó. Bp. 1988. (A Kárpátaljára vonatkozó adatokat kivonatosan közöljük.)

1 MTA Elnökségi Köznevelési Bizottság “Az iskolai műveltség belső arányai” Budapest, 1989

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.