Regi/tankonyvek/5. osztaly/Kepzomuveszet%20(Kalinyicsenko%20O,%20Maszol%20L,%202013). pdf

Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek . vonalra (előkertbe) építészetileg nem kialakított építmények (nyitott vasvázas.

Az olvasás és az írás tanítása a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolákban 1

1 Beregszászi Anikó Kolozsvári-Nagy Enikő: Az olvasás és az írás tanítása a kárpátaljai 151 Az olvasás és az írás tanítása a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolákban 1 1. Bevezetés: az ukrán oktatási szerkezet jellemzői Az iskolai oktatás egyik kulcsfontosságú feladata az olvasás és az írás készségének az elsajátíttatása. Amióta az iskolai oktatásnak kötelező része az idegen nyelv(ek) oktatása is, e két lényeges készséget a célnyelven is ki kell alakítani. Kisebbségi helyzetben ahol az oktatás nyelve (és egyben a tanulók anyanyelve) nem azonos az állam hivatalos nyelvével elengedhetetlenül szükséges az államnyelv tanítása is, amelynek szerves része az ezen a nyelven való olvasás és írás megtanítása is. Mindennek ellenére viszonylag keveset tudunk arról, hogyan folyik az olvasás és az írás oktatása az anyanyelvi, az államnyelvi és (az első) idegen nyelvi órákon a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolákban. Írásunk annak a kérdésnek egyes részleteire keresi a választ (az olyan normatív, központi dokumentumok elemzése alapján, mint az állami szabvány, a tanterv és a tankönyv), hogy hogyan tanul meg írni és olvasni magyarul, ukránul és (első) idegen nyelven az Ukrajnában magyar tannyelvű iskolába járó gyermek. Az ukrajnai közoktatás az ország függetlenné válása, 1991 óta folyamatosan átalakulóban van (Orosz 2005, 2007). Ukrajnában a Szovjetuniótól örökölt hagyomány szerint az általános középfokú oktatás (ukránul: загальна середня освіта) jelenleg (még) 11 évfolyamos, és három nagy szakaszra bomlik: (1) alsó tagozat, 1 4. osztály (початкова школа); (2) felső tagozat, 5 9. osztály (базова загальна середня освіта); (3) középiskola, osztály (повна загальна середня освіта). A október 4-én elfogadott új ukrajnai oktatási kerettörvény 2 ezt a rendszert 12 évfolyamosra alakítja át úgy, hogy a szeptember 1-jén első osztályba lépett gyerekek a középiskolai szintet már három év alatt végezhetik el ( osztály). A fentebb használt alsó tagozat, felső tagozat, középiskola terminusok azonban a magyarországi terminológiát követik. Az egyes iskolai szintek ukrán nyelvű megnevezésének fordításából kiderül, hogy Ukrajnában nem egészen úgy nevezik meg a közoktatás egyes fokozatait, mint Magyarországon. 3 1 A tanulmány az MTA Domus szülőföldi ösztöndíj Jó gyakorlatok feltérképezése a Magyarországgal szomszédos országokban (Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szlovénia) folyó államnyelvoktatás megújítása céljából című, HSZ-02/2018 sz. projektje keretében készült. 2 Закон України «Про освіту» N 2145-VIII (2017). Ez az a jogszabály, amely mert az 5. osztálytól kétnyelvűvé alakítja az eddig magyar nyelvű közoktatást (lásd Fedinec Csernicskó 2017; Csernicskó 2018a) nemzetközivé alakult diplomáciai feszültséget idézett elő Uk ). 3 A lehető legközelebbi fordítás alapján az ukrán kifejezések magyarul: початкова школа elemi iskola; базова загальна середня освіта alapszintű általános középiskolai oktatás; повна загальна середня освіта teljes középfokú oktatás. Ukrajnában a teljes középfokú oktatás (11, illetve az új törvény alapján 12 évfolyam) elvégzése kötelező.

2 152 Beregszászi Anikó Kolozsvári-Nagy Enikő Maradva a magyarországi terminológiánál, az alsó tagozat Ukrajnában a fel – sőbb osztályoktól különálló szint, amelyet ennek megfelelőn Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumában külön kezelnek. Külön állami szabvány (державний стандарт) 4 készül az alsó tagozat számára, illetve az 5 9. és a osztályok részére. 5 Mivel a 2017-ben elfogadott, korábban már említett új oktatási kerettörvényt fokozatosan vezetik be, mindeddig csupán az alsó tagozat (1 4. osztály) számára készült el ez a bizonyos állami szabvány, amelyet Ukrajna Kormányának február 21-én kiadott 87. számú rendelete hagyott jóvá. 6 Ez az alapdokumentum meghatározza a kialakítandó kompetenciák körét, az egyes tantárgyak alapkövetelményeit, és előírja az egyes tantárgyak éves (minimális) óraszámát (Державний стандарт 2018). A dokumentum a kulcskompetenciák között az első helyen a következőt emeli ki: az államnyelv folyékony ismerete, amely magában foglalja azt a képességet, hogy [a tanuló] képes véleményét, érzéseit kifejezni szóban és írásban, világosan és ésszerűen elmagyarázni tényeket, valamint az olvasás iránti szeretetet, érzékeli a szó szépségét, tudatosítja a nyelv szerepét a hatékony kommunikációban és a kulturális önkifejezésben, kész az ukrán anyanyelvként való használatára a különböző élethelyzetekben (Державний стандарт 2018: 1). A másodikként megnevezett kulcskompetencia a következő: [a tanuló] képes kommunikálni (az államnyelvtől való eltérés esetén) a saját anyanyelvén és idegen nyelveken, ami az anyanyelv aktív használatát jelenti különböző kommunikációs helyzetekben, különösen a mindennapi életben, az oktatási folyamatban, a közösség kulturális életében, képes idegen nyelvű egyszerű kifejezések megértésére, a megfelelő helyzetekben tudja használni azt a kommunikációban, elsajátítja az interkulturális kommunikációs készségeket (Державний стандарт 2018: 2). A dokumentum szerint: Az összes kulcskompetencia vonatkozásában közösek az olyan ismeretek, mint az értő olvasás, a vélemény szóbeli és írásbeli kifejezése, a kritikus és a rendszerben való gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezés, a saját álláspont logikailag megalapozott kifejtésének képessége, az érzelmek konstruktív kezelésének képessége, a kockázatok mérlegelése, döntéshozatal, a megoldások keresése másokkal együttműködésben (Державний стандарт 2018: 3). A kialakítandó kompetenciákat és a tananyag követelményeit részletes bontásban az 1 2. osztály és a 3 4. osztály szintjére külön adja meg az állami szabvány. Az úgynevezett nyelvi-irodalmi oktatási terület (Мовно-літературна освітня галузь) vonatkozásában két nagy egységet különít el az állami szabvány: az ukrán, valamint az őshonos népek és nemzeti kisebbségek nyelve és irodalma az egyik, az idegen nyelvek a másik rész. Ez azt jelenti, hogy az oktatás ezen szintjének legfontosabb alapdokumentuma nem tesz különbséget az ukrán mint anyanyelv és mint államnyelv követelményei között. Azaz ugyanazokat a kompetenciákat, készségeket és ismereteket várja el az állam ukrán nyelvből azoktól is, 4 Nagyjából a magyarországi Nemzeti alaptantervnek megfeleltethető dokumentum. 5 Державні стандарти. 6 Постанова Кабінету Міністрів України від 21 лютого 2018 р. 87 Про затвердження Державного стандарту початкової освіти.

3 Az olvasás és az írás tanítása a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolákban 153 akik ukrán anyanyelvűek és ukrán tannyelvű iskolában tanulnak, illetve azoktól is, akik orosz, román vagy éppen magyar anyanyelvűek, és orosz, román vagy magyar tannyelvű iskolában kezdik meg a tanulmányaikat (Державний стандарт 2018: 11 5). A negyedik osztály végére tehát elvileg ugyanazt és ugyanúgy kell tudnia ukránul és ukrán nyelvből egy ukrán anyanyelvű, ukrán tannyelvű iskolába járó gyereknek, mint annak a kortársának, aki magyar anyanyelvű és magyar nyelven végezte az 1 4. osztályt, és az ukrán nyelvet csupán tantárgyként tanulta. 7 Ez a probléma a felsőbb osztályokban is fennáll (Csernicskó 2018c). Az ukrán és nem ukrán anyanyelvűek számára azonosan megállapított követelmények nyelvpedagógiai szempontból nehezen indokolhatók. Az állam által meghatározott követelmények hátrányosan érintik a nem ukrán anyanyelvű, nem ukrán nyelven tanuló gyerekeket (Csernicskó 2012). Mindezt fokozza az állami szabványban a nyelvi-irodalmi blokkra meghatározott éves óraszámokban jelentkező eltérés is (1. és 2. táblázat). 1. táblázat. A nyelvi irodalmi blokk éves óraszámai az ukrán tannyelvű iskolákban a 2018-ban elfogadott állami szabvány szerint, 1 4. osztály (Державний стандарт 2018: 36) Oktatási terület Kötelező óraszám Éves óraszám 1. oszt. 2. oszt. 3. oszt. 4. oszt. Összesen Nyelvi-irodalmi blokk (egyben): Ebből: Ukrán nyelv és irodalom Ebből: Idegen nyelv Oktatási terület 2. táblázat. A nyelvi irodalmi blokk éves óraszámai az őshonos népek és nemzeti kisebbségek nyelvén oktató iskolákban a 2018-ban elfogadott állami szabvány szerint, 1 4. osztály (Державний стандарт 2018: 37) Kötelező óraszám Éves óraszám 1. oszt. 2. oszt. 3. oszt. 4. oszt. Összesen Nyelvi-irodalmi blokk (egyben): Ebből: Ukrán nyelv és irodalom Ebből: Anyanyelv és irodalom, valamint idegen nyelv Feltételezhetnénk, hogy a nem ukrán anyanyelvű, nem ukrán tannyelvű iskolába járó gyermekek esetében az ukrán mint államnyelv tantárgy keretében kialakítandó kompetenciákat és követelményeket az idegen nyelvre vonatkozó blokk alapján határozza meg ez a kormányzati alapdokumentum, ha azonban a fent idézett kulcskompetenciákból indulunk ki, illetve figyelembe vesszük, hogy a kormányzati kommunikáció szerint Ukrajnában az ukrán nem lehet idegen nyelv, akkor ezt elvethetjük.

4 154 Beregszászi Anikó Kolozsvári-Nagy Enikő Látható, hogy az ukrán tannyelvű iskolákban az alsó tagozat négy évfolyama alatt összesen 980 órában tanulják az ukrán nyelv és irodalom tantárgyat, ám a más nyelven oktató intézményekben ugyanennyi idő alatt erre 220 órával kevesebb, csupán 770 óra jut, egyébként azonos követelmények mellett. Az egyes iskolák az állami szabványban meghatározott óraszámok figyelembevételével és az intézmény sajátosságait szem előtt tartva minden tanévre vonatkozóan elkészítik a saját órahálóikat. Az állami szabvány a megjegyzések között jelzi is, hogy a nem ukrán nyelven oktató iskolák figyelembe véve az ukrán és az anyanyelv közötti genetikai rokonság mértékét és a gyerekek ukránnyelv-tudását bizonyos mértékig eltérhetnek a meghatározott órakerettől (például úgy, hogy az orosz tannyelvű iskolák kevesebb óraszámban oktatják az államnyelvet, és magasabb óraszámban tanítják az anyanyelvet és/vagy az idegen nyelvet; a magyar iskolák pedig a szabadon választható órák terhére több ukrán nyelvi órát tartanak). De ettől még az óraszámok terén jelentős marad az eltérés az ukrán és nem ukrán tannyelvű iskolák között. Az is lényeges, hogy miközben az ukrán tannyelvű intézményekben az idegen nyelv külön kötelező tantárgyként szerepel, a nem ukrán nyelven oktató iskolákban nem válik el az anyanyelv és az idegen nyelv az 1 4. osztályokban. A folyamatban lévő, es tanévben azonban ezek az óraszámokat még csupán az első osztályokban vezették be. A 2 4. osztályokban még az előző, a évi oktatási kerettörvény elfogadása előtti óraszámok érvényesek. Mindezek urán nézzük, hogyan zajlik az olvasás és az írás oktatása Kárpátalja magyar tannyelvű iskolának 1 2. osztályaiban az anyanyelv, az ukrán nyelv és az idegen nyelv órákon. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy helyzetleírásunk csak az első osztály vonatkozásában veheti figyelembe az új állami szabvány előírásait és követelményeit, ugyanis jelenleg csak ez az egy évfolyam tanul az új alapdokumentum alapján, amelyet fokozatosan vezetnek be. A folyó ( es) tanévben a 2 4. osztályokban tehát még a korábbi állami szabvány alapján folyik az oktatás, kimenő jelleggel. Összefoglalónkban csupán az oktatás alapdokumentumainak (állami szabvány, kerettanterv, tankönyv) elemzésére térhetünk ki, a konkrét iskolai gyakorlat elemzésére nincs módunk Az előzményekből 2. Az olvasás és írás oktatása: anyanyelv A kárpátaljai magyar tannyelvű iskolákban anyanyelvből hagyományosan szintetikus módszerekkel, leginkább a hangoztató-elemző-összetevő módszerrel (1945 előtt a fonomimika módszerével) tanítanak olvasni, ehhez elnyújtott írástanítási módszer és megjelenési formáját tekintve dőlt betűs írás tartozik. Az iskolákban (és a tanítóképzésben) ma is zajló olvasástanítási szokások Kutlán István ben megjelent ábécéskönyvéhez, majd az ezt felváltó, Ónody Géza tiszaásványi tanár és tankönyvíró által készített Betűország című ábécéskönyvig (első megje-

5 Az olvasás és az írás tanítása a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolákban 155 lenése 1965) nyúlnak vissza; utóbbihoz írásmintafüzet is tartozott (vö. Fedinec 1999). Ónody Géza könyvéből, annak újabb és újabb kiadásaiból közel negyven évig tanítottak olvasni a kárpátaljai magyar iskolákban. A könyv túlélte a Szovjetunió megszűnését, és átdolgozott, a szocialista ideológiát már nélkülöző formában 2003-ig az egyetlen hivatalos magyar nyelvű ábécéskönyv volt a régióban (Ónody 1995) ban jelent meg alternatívaként Tóth Dóra nyugdíjas beregi tanítónő Ábécéskönyv című tankönyve (Tóth 2003, 2012). Utóbbi a módszer tekintetében nem különbözött az elődjétől, csupán annyiban volt más, hogy szótagolva tanított olvasni. Ehhez a tankönyvhöz írásminta nem készült, írástanításhoz továbbra is az Ónody Géza féle írásminta újra kiadott, némileg felfrissített változatait használták. Némi színt hozott a kárpátaljai magyar olvasástanítás gyakorlatába az 1990-es évek eleje. Ekkor Magyarországról Tolnai Gyuláné heurisztikus olvasástanítási programja (a szögesdrót megszűnése, a határnyitás és ennek következményeként a kárpátaljai magyar iskoláknak küldött segélykönyvcsomagok formájában, illetve a határmenti régiók együttműködése révén) beszivárgott a kárpátaljai magyar elemi oktatásba (Tolnai 1991). De a programot (amelynek az olvasás- és írástanítási része ábécéskönyvet, olvasókönyvet, írásfüzetet, nagy programfalat, a tanuló számára pedig kis kézi programfalat tartalmaz) a maga teljességében és minden elemével Kárpátalján (Ukrajnában) hivatalos módszerként sosem kodifikálták, használatát a kijevi oktatási minisztérium nem hagyta jóvá. A tanítók leginkább az Ónody Géza féle Betűország kiegészítéseként használták a Tolnai-féle tankönyvcsalád egyes elemeit, annak ellenére, hogy a tanítók számára időnként továbbképzéseket, tanfolyamokat is szerveztek a Tolnai-módszer megismertetése és népszerűsítése érdekében tól a es tanévig a legtöbb kárpátaljai magyar tannyelvű iskolában Tóth Dóra Ábécéskönyvét, egyes iskolákban pedig még mindig Ónody Géza Betűországát használták az olvasástanítás során. Az elemi osztályokban folyó oktatás tartalmát és az órakereteket hivatalosan Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma, illetve annak megyei alegysége, a Területi Pedagógus-továbbképző Intézet felügyeli, a tantervkészítésért is ez utóbbi szerv felel. A Pedagógus-továbbképző Intézetnek van a magyar iskolákban folyó módszertani munkát felügyelő és irányító alegysége is. A kárpátaljai magyar iskolák tankönyveit rendszerint a lembergi Szvit Kiadó ungvári fiókintézete vagy (a piac lényegesen vékonyabb szeletét lefedő) csernyivci Bukrek Kiadó jelenteti meg. Tevékenyen részt vesz az állami szervek mellett (sok esetben helyett) az ok – tatás tartalmának az alakításában, illetve a magyar iskolák tankönyvekkel és taneszközökkel való ellátásában a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) is, amelynek Tankönyv- és Taneszköz Tanácsa az elmúlt 25 évben számos kiadványt, oktatás-módszertani segédletet jelentetett meg. A KMPSZ kiadásában jelent meg például Béresné Bossányi Klára Éva tollából a Kisiskolás című olvasókönyv az 1 2. osztályosok számára, amely tulajdonképpen a gyakorlószövegeket alig tartalmazó Tóth Dóra-féle Ábécéskönyvet volt hivatott kiegészíteni (Béresné Bossányi 2004). Ez olvasókönyv és munkafüzet volt egyben, az írás gyakorlására alkalmas feladatokat is tartalmazott.

6 156 Beregszászi Anikó Kolozsvári-Nagy Enikő 2.2. Az anyanyelvi tanterv jellemzői A as tanévben az elemi iskolai osztályokban érvényes anyanyelvi tanterv (Szerhijcsuk Hadar Kótyuk 2015) két részterületből áll: Magyar nyelv (1 4. osztály) és Olvasás (2 4. osztály). A kárpátaljai magyar iskolákban jelenleg anyanyelvből, államnyelvből és idegen nyelvből nem párhuzamosan folyik az olvasás és az írás tanítása. Anyanyelvből az 1. osztály végére megtanulják az olvasás és az írás technikáját, a 2. osztály végére kell kialakítani a szövegértő olvasás képességét. Ukrán nyelvből az 1. osztályban csak a beszédkészség fejlesztése folyik (különös tekintettel a jellegzetes ukrán hangok ejtésére), az olvasás és az írás megtanulása a 2. osztály folyamán történik. Anyanyelvből 2. osztályban már a szóbeli szövegalkotási képességek és az íráskészség fejlesztése mellett elkezdenek nyelvtani és helyesírási ismereteket is tanulni a hétéves gyerekek. Az anyanyelv tanterv főbb tartalmi jellemzői (a tantervben használt megfogalmazásokat követve) a következők: Hangoztató-elemző-összetevő módszerrel tanít olvasni, a szótagolásnak különös figyelmet szentelve az olvasástechnika kialakításában. A tanterv összekapcsolja a nyelvtani ismeretek és a helyesírás tanítását, ebben a szótagolásnak kiemelkedő szerepet szán ( a másképp ejtjük/másképp írjuk eseteket szótagolással tanítjuk ). A tanterv által megfogalmazott fejlesztendő képességek: Kommunikáció, beszédviselkedés, közlési formák, páros és csoportos beszélgetés, a beszédtechnika és a helyesejtés fejlesztése, szóbeli szövegalkotás fejlesztése, szövegismeretre nevelés, írástechnika és írásbeli szövegalkotás fejlesztése (fogalmazás). Az olvasástanítás a tanterv szerint a következőképpen alakul: 1. osztály: Az olvasás tanulásának az előkészítése. Az olvasás jelrendszerének a megtanulása. 2. osztály: Az olvasási készség fejlesztése. Folyamatos olvasás. 3. osztály: Értelmező és folyamatos olvasás. Helyes tagolás és hangsúlyozás. 4. osztály: A kifejező olvasás előkészítése. A kritikai és a kreatív olvasás. A tantervnek az olvasástechnika fejlesztésére vonatkozó előírásai: 1. osztály: Az olvasás pontos dekódolási technikájának az elsajátítása. (Ez azt jelenti, hogy bármilyen szót el kell tudniuk olvasni első osztály végére, illetve amennyiben nehézségeik támadnak, visszatérhetnek a szótagoláshoz segítségként.) 2. osztály: Az olvasástechnika megszilárdítása. (A 2. osztályos olvasókönyvben már nincsenek szótagolva a szavak, de a tanterv a gyakorlás során javasolja a szótagolást.) A tanterv követelményként fogalmazza meg a szövegértő olvasás képességének a kialakítását és fejlesztését, de nem fogalmaz egyértelműen arra nézve, hogy ez melyik osztályban konkrétan mit jelent.

7 Az olvasás és az írás tanítása a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolákban 157 Az írástanítás kapcsán a tanterv rögzíti az írás tanításának és az írástechnika alakításának a lépéseit: a betűelemek tanítása, a betűtanítás, az írásmozgás automatizálása, a betűalakítás- és kapcsolás, az íráskészség fejlesztése. Az írástanítási módszerek közül nem nevezi meg egyértelműen, hogy származtatással vagy társítással javasolja-e a betűtanítást. A es tanév során jelent meg az új, már a 2017-ben elfogadott oktatási kerettörvény és az új állami szabvány (Державний стандарт 2018) alapján készített tanterv. 8 Újdonsága az előző változatokhoz képest csupán annyi, hogy a tananyagot a következő 5 nagyobb tartalmi-logikai egységbe szervezi: (1) szóbeli kommunikáció, (2) olvasunk, (3) kommunikálunk írásban, (4) felfedezzük a médiát, (5) felfedezzük a nyelvtani jelenségeket. Újdonság az is, hogy az írástanítási blokkban már nemcsak a kézírás tanítására tér ki a tanterv, hanem kitér arra is, hogy digitális kommunikációs eszközök révén is kaphatunk/küldhetünk írásos üzeneteket. A tanterv anyagában ez a következőképpen szerepel: Társalgás digitális eszközök segítségével (társalgáshoz való rövid írásos, írásbeli kifejezések digitális eszközök segítségével kérdés, bocsánatkérés, köszönet, kívánság, kérés, köszöntés, meghívás, tanácsadás, beleegyezés, elutasítás stb., piktogramok érzelmek ábrázolásához; hangulatjelek, ezen belül smile-k grafikai ábrázolása). Az olvasás- és írástanítás egyéb módszerei tekintetében ez a tanterv is elődjeit követi Tankönyvek és taneszközök Az ukrajnai tankönyvpiacon, mondhatni, megszokott az a sajnálatos tény, hogy az aktuális tanévekre érvényes tankönyvek ritkán látnak napvilágot a tanév kezdetére, szerencsésebb esetben november folyamán, más esetekben a tanév második félévében jutnak el az iskolákba (ha egyáltalán eljutnak). A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ezt a helyzetet úgy próbálja orvosolni, hogy saját honlapján létrehoztak egy tankönyvtárat, ahol a magyar iskolák tankönyvei digitális formában hozzáférhetők. 9 Hasonló elgondolásból a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség Tankönyv- és Taneszköz Tanácsának legtöbb kiadványa szintén elérhető digitálisan a szövetség honlapján. 10 Az új tantervnek megfelelően a es tanévben új ábécéskönyv jelent meg az ukrán oktatási minisztérium támogatásával a Szvit Kiadó gondozásában, két részben. 11 Szerzői Bátori Mária és Dzjapko Zsuzsanna (Bátori Dzjapko 8 Типова навчальна програма з угорської мови та читання для 1-2 класів закладів загальної середньої освіти з навчанням угорською мовою. Київ: МОН, Lásd: 10 Lásd: 11 A KMKSZ honlapján ez a tankönyv is elérhető. Az első rész: 1-oszt/%C3%81b%C3%A9c%C3%A9sk%C3%B6ny.%201.%20r%C3%A9sz%20%282018%2C%20 Dzjapko%20M%C3%A1ria%2C%20B%C3%A1tori%20Zsuzsanna%29.pdf; a második rész: com.ua/tankonyvek/1-oszt/%c3%81b%c3%a9c%c3%a9sk%c3%b6ny.%202.%20r%c3%a9sz%20

8 158 Beregszászi Anikó Kolozsvári-Nagy Enikő 2018). Ez (elvben) az államilag jóváhagyott tankönyv a magyar tannyelvű iskolák 1. osztályai számára. Miközben azonban ez az új első osztályos ábécéskönyv elkészült, a KMPSZ más úton indult el. Az érdekvédelmi szervezet elnöke, Orosz Ildikó a szövetség évi közgyűlésén bejelentette, hogy Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumához fordultak azzal a hivatalos kéréssel, hogy a tárca engedélyezze a magyarországi tankönyvek használatát, egyelőre az 1. osztályban, majd felmenő jelleggel az alsó tagozat további osztályaiban is. 12 A szaktárca igaz, nem első nekifutásra, de engedélyezte, hogy a magyar tannyelvű iskolák 1. osztályában magyarországi tankönyveket használjanak. A kijevi minisztériumi engedély birtokában a kárpátaljai magyar iskolák ábécés olvasókönyvet és kétrészes olvasásmunkafüzetet a hozzátartozó előírt írásfüzettel együtt (Falusiné Varga et al. 2016; Nagy Kóródi 2016) kaptak a KMPSZ közvetítésével a magyarországi Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) jóvoltából. A KMPSZ tájékoztatása szerint ezt a tankönyvcsomagot a kárpátaljai magyar iskolák 2018 ősze során meg is kapták (de nem tanévkezdetre, hanem egy-két hónappal később). Ezek a magyarországi taneszközök a kárpátaljai magyar iskolákban eddig használt ábécéskönyvekhez hasonlóan a hangoztató-elemző-összetevő olvasástanítási módszerre épülnek, amelyhez elnyújtott írástanítás csatlakozik, a szótagolva olvastatás gyakorlatát alkalmazva. Az oktatott írásforma tekintetében viszont változást jelent, hogy az eddig Kárpátalján megszokott dőlt betűs (kéz)írás helyett a Magyarországon elterjedt álló betűs írást tanítja ez a taneszközcsomag. A Tóth Dóra féle ábécéskönyvek amelyek hosszú évek óta használatban voltak a kárpátaljai magyar iskolákban az évek során szinte teljesen elhasználódtak. 13 Nehézségbe ütközött az újranyomtatásuk, ezért a tankönyvet a KMPSZ spirálozott formában, fekete-fehérben sokszorosíttatta, majd eljuttatta az iskolákba. Ez volt a gyakorlat az elmúlt néhány tanévben. Az ábécéskönyvhöz a Béresné Bossányi Klára által készített munkafüzet módszertanilag frissítésre szorult, az írás gyakorlására kevés helyet biztosított, ezért a KMPSZ elnöksége úgy döntött, hogy mindenképp szükséges a megújítása. Létrejött egy tanítókból álló munkaközösség, akik a meglévő, nemrég sokszorosított ábécéskönyv betűrendje és tananyaga alapján elkészítették egy kétkötetes írásmunkafüzet kéziratát és a hozzátartozó illusztrációkat. A dőlt betűs Írás munkafüzet betűinek megrajzolását a magyarországi Buzogány Dezső kalligráfus készítette. Amikor a kézirat már majdnem teljesen elkészült, akkor jutott a KMPSZ tudomására, hogy készülőben van egy új, helyi fejlesztésű ábécéskönyv. Ez a Bátori Dzjapkó (2018) szerzőpáros könyve volt. A munkafüzet szerkesztői (joggal) %282018%2C%20Dzjapko%20M%C3%A1ria%2C%20B%C3%A1tori%20Zsuzsanna%29.pdf. De ugyanitt megtalálható a Tóth Dóra által írott előző tankönyv is: %20%282012,%20Toth%20D.%29.pdf. 12 Orosz Ildikó ünnepi beszéde a KMPSZ központi tanévnyitó ünnepségén: karpatalja/oktatas/orosz-ildiko-unnepi-beszede-a-kmpsz-kozponti-tanevnyito-unnepsegen/. 13 Ukrajnában a tankönyveket ingyenesen biztosítja az állam a tanulók számára, de csak használatra: a tanév befejeztével a tankönyveket a gyerekeknek le kell adniuk az iskolai könyvtárba.

9 Az olvasás és az írás tanítása a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolákban 159 feltételezték, hogy az új tankönyvben más lesz a betűk tanítási rendje, mint abban, amihez az írásminta eredetileg készült. Az írásmintát tehát a készülő új ábécéskönyvhöz kellett volna igazítani, amelynek a megjelenése bizonytalan idejű volt. Közben az is kiderült, hogy már folyamatban vannak a tárgyalások arról a magyarországi ábécéskönyvcsomagról, amely végül el is jutott a kárpátaljai magyar iskolákba 2018 októberének a végén. A jelenleg folyamatban lévő es tanévben a kárpátaljai magyar iskolákban van tehát egy helyi fejlesztésű, államilag jóváhagyott ábécéskönyv (már ha eljutott az iskolába, vagy a tanító digitálisan hozzájutott), mellette egy magyarországi, Kijevben engedélyezett tankönyvcsalád az OFI jóvoltából, emellett a legtöbb helyen megtalálhatók a korábbi ábécéskönyvek (vagy azok sokszorosított változatai) is. A helyi fejlesztésű ábécéskönyv és a magyarországi ábécéskönyv az olvasástanítási módszer tekintetében megegyezik, de más betűtanítási sorrendet alkalmaznak, az írástanítás tekintetében pedig előbbi a dőlt, utóbbi az álló betűs kézírást tanítja. Tudomásunk szerint tanári kézikönyvet sem a helyi fejlesztésű, sem a magyarországi tankönyvhöz nem kaptak a kárpátaljai magyar tanítók. Az, hogy a felvázolt lehetőségek a gyakorlatban milyen eredményre vezetnek, hogy a lehetőségek közül valójában mit használnak a gyakorló tanítók a kárpátaljai magyar iskolákban, jelenleg megválaszolhatatlan, empirikus kutatást igénylő kérdés. Az ábécéskönyvek és munkafüzetek története szemléletesen példázza, hogy milyen nehéz Ukrajnában az oktatás tartalmának tervezése és alakítása, hiszen egyszerre több intézmény és szervezet is bábáskodik egy-egy feladat vagy cél érdekében. 3. Az olvasás és írás oktatása: államnyelv 3.1. Az ukrán nyelv tanterv jellemzői 14 A es tanévtől érvényes ukrán nyelv tantervek megtalálhatók Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának hivatalos honlapján. 15 Külön tanterv készült az ukrán tannyelvű iskolák számára, illetőleg van külön-külön tanterv az orosz, a lengyel, a moldáv a román és a magyar nyelven oktató intézmények részére. A tárca honlapján elérhetők azok a tantervek is, amelyek alapján a es tanévben a 2 4. osztályokban folyik az oktatás, és természetesen azok is, amelyek alapján az 1. osztályokban oktatnak. 14 A tanterv ukránul [навчальна] програма; ennek megfelelően a kárpátaljai magyar nyelvhasználatban gyakran a program szót használják tanterv jelentésben. 15 Українська мова 1 4 класи. Навчальна програма для загальноосвітні навчальні заклади з навчанням угорською мовою. -programi-dlya-pochatkovoyi-shkoli.

10 160 Beregszászi Anikó Kolozsvári-Nagy Enikő A kárpátaljai magyar iskolák 1 4. számára készült, a folyó tanévben a 2 4. osztályokban használt tanterv (Horoskovszka Póhán Masztjuk 2015) 16 készítői a tananyagtartalom összeállításakor a 2011-ben jóváhagyott állami szabványra hivatkoznak (Державний стандарт 2011). A tanterv az ukrán nyelv tanítása során fő célként a célnyelvi kommunikatív kompetencia kialakítását fogalmazza meg. Emellett hangsúlyosan kijelenti, hogy a tantárgy célja a nyelvi és a kommunikatív kompetenciák formálása mellett a szociokulturális kompetencia alakítása is, ez alatt az ukrán társadalomba való beilleszkedés képességét, valamit a hazafias, erkölcsi/esztétikai nevelést értik. A tanterv a tananyagot három, egymással összetartozó egység mentén rendezi: beszédkészség-fejlesztő, nyelvi, valamint szociokulturális tárgykör. Az 1. osztályban az ukrán nyelv úgynevezett szóbeli tantárgy, amelynek célja a szövegértés és a szóbeli szövegalkotás kialakítása és fejlesztése. A 2. osztályban (az első osztályban kialakított kompetenciák fejlesztésének folytatása mellett) kerül sor az olvasás és az írás tanítására. Az 1. osztályos tananyagtartalom alapjait a tanterv a következőképpen fogalmazza meg: kialakítani a magyar anyanyelvű tanulókban az ukrán nyelv tanulása iránti érdeklődést, az ukrán nyelvű szövegértés alapjainak a kialakítása, egy ukrán alapszókincs kialakítása, a jellegzetes ukrán hangok ejtésének a megtanulása, a hangsúly és a hanglejtés elsajátítása, a tananyagban meghatározott grammatikai szerkezetek használatának az elsajátítása, a beszédszituációhoz igazodó nyelvhasználat alakítása, a szituációba illő szókincs és grammatikai formák kiválasztásának a fejlesztése. A tanterv bevezetője szerint az 1. osztályban célirányos szókincsfejlesztésre, valamint a szövegértés képességének a fejlesztésére van szükség. Pozitívum, hogy a tanterv rögzíti: a kárpátaljai magyar iskolák magyar anyanyelvű elsőseinek nagy része nem beszél ukránul, és ezt figyelembe kell venni a nyelv tanítása során. Összefoglalva: az 1. osztályra vonatozó tananyagtartalom a beszédkészség fejlesztése és a szövegértés kialakítása felől közelíti az ukrán nyelv tanítását, több helyen kiemeli a szituációhoz igazodó nyelvhasználat kialakításának a fontosságát, és ami a legfontosabb, figyelembe veszi, hogy a magyar gyerekek többségének nagy valószínűséggel nincsenek ukrán nyelvi tapasztalatai sem a nyelv használatát, sem annak sajátosságait, hangzását illetően. A tanterv az olvasás és az írás tanítását a 2. osztályban, tehát nem az anyanyelvvel párhuzamosan, hanem egy év csúszással vezeti be. Az olvasás tanítása szintetikus módon, hangoztató-elemző-összetevő módszerrel történik, akárcsak anyanyelvből történt az 1. osztályban, figyelembe véve természetesen az ukrán ábécé jellegzetességeit. Az írástanítás (szintén az anyanyelvhez hasonlóan) el shknavchugorskoyumovoyu.doc.

11 Az olvasás és az írás tanítása a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolákban 161 nyújtott módszerrel folyik, megjelenését tekintve dőlt betűs írást tanítva. Az olvasástanítás betűtanítás előtti szakaszra, betűtanítási szakaszra és betűtanítás utáni szakaszra oszlik. Az első szakasz kapcsán a tanterv kiemeli, hogy a tanító fordítson figyelmet a jellegzetes ukrán hangok felismerésére és jelölésére a szavak elemzése során, ami azért fontos, mert ezzel figyelembe veszi, hogy a magyar anyanyelvű gyerekek az anyanyelvű olvasás és írás tanításakor nem találkoztak bizonyos hangokkal, amelyek az ukrán hangrendszerben megvannak, és az ukrán ábécében külön betű jelöli őket. A betűtanítás utáni szakaszban pedig a megszerzett olvasási/írási készségek gyakorlása történik. Az új, már a 2018-ban elfogadott állami szabványra építő tanterv ukrán nyelvből eddig csak a magyar tannyelvű iskolák 1 2. osztályai számára készült el. 17 Ennek fő célja azoknak a kompetenciáknak a kialakítása, amelyeket az állami szabvány megnevez. Az első osztályban itt is csak a beszédkészség fejlesztése a fő feladat, illetve az olvasás- és írástanítás előkészítése. Ennek érdekében például már az első osztályban megtanulnak a gyerekek szótagolni. Ukránul olvasni és írni a második osztályban kezdenek el tanulni a magyar tannyelvű iskolákban a gyerekek. Az óraszámok kivételével nincs lényeges különbség a régebbi és az új, 2018-ban kiadott tanterv között (az előző állami szabvány alapján kidolgozott tanterv az 1. és a 2. osztályban is évi 105, heti 3 ukrán nyelvi órát tervezett; az új tanterv az új állami szabványnak megfelelően ennél lényegesen magasabb óraszámot irányoz elő: heti 5 óra mellett évi 170 ukrán nyelvi órát) Tankönyvek és taneszközök A kárpátaljai magyar iskolák számára kiadott ukrán nyelvi tankönyveket a lembergi Szvit Kiadó ungvári fiókja készíti ben jelent meg Horoskovszka Olga és Póhán Kalatin (2012) első osztályos tankönyve, amely a szóbeli szövegértési és szövegalkotási készségek kialakítását célozza. 18 A tankönyv a szóbeli nyelvi kompetenciák alakítását témakörök (pl. évszakok, ünnepkörök, az ukrán államiság szimbólumai) és beszédszituációk (Hallgassátok meg a szöveget, Értelmezzétek a szöveget, Játsszátok el a szituációt típusú feladatok) köré szervezi ban a fent röviden ismertetett új tantervnek megfelelően új 1. osztályos tankönyv jelent meg a magyar iskolák számára Okszana Petruk szerzőségében (Petruk 2018). A tankönyv két részből és a hozzájuk tartozó hanganyagból áll, és a szóbeli nyelvi kompetenciákat modernebb köntösben, haladóbb eszközökkel (pl. letölthető hanganyagok), játékosabb és életszerűbb beszédszituációk segítségével fejleszti Типова навчальна програма: Українська мова 1-2 класи закладів загальної середньої освіти з навчанням угорською мовою. navchalni-programi-dlya-pochatkovoyi-shkoli. 18 A tankönyv elérhető a KMKSZ online tankönyvtárában: Ukran%20nyelv%20%282012,%20Goroskovszka%20O.,%20Povhan%20K.%29.pdf. 19 A két részből álló tankönyv és a hozzá tartozó hanganyagok elektronikusan is elérhetők: imzo.gov.ua/handle/ /346.

12 162 Beregszászi Anikó Kolozsvári-Nagy Enikő A folyó tanévben a 2. osztályban a Keszler Sztella (2012) szerzőségében 2012-ben készült tankönyvet használják (Keszler 2012). 20 Ez a tankönyv is az olvasás- és az írástanításnak a tantervben megfogalmazott módszereit követi, a hangoztató-elemző-összetevő módszerre épül, az írott betűket a nyomtatottal pár hu zamosan tanítja, dőlt betűs formában. A betűtanítás előtti szakaszban az elem zés során használt jelölései hasonlóak a magyar iskolákban az anyanyelvű olvasástanítás során megszokottakhoz, elsősorban az Ónody Géza féle Betűország és a 2018-ban az OFI által Kárpátaljára került Ábécés olvasókönyv jelölési rendszeréhez. A betűtanítási szakaszban a tankönyvben az ukrán mellett megjelenik a magyar nyelv is, az éppen tanult betűt tartalmazó szavak nemcsak ukránul, hanem magyarul is olvashatók. A betűtanítás utáni szakaszban minden olvasmányhoz tartozik kétnyelvű szótári rész. Ez a tankönyv azonban már csak a es tanévben használható, a 2019-ben második osztályba lépő gyerekek már az új állami szabvány és az új tanterv alapján írott tankönyvekből tanulnak majd. Ilyen tankönyvből kettő is megjelent 2019-ben (Krihan Szerhijcsuk 2019; Petruk 2019). Mindkét ábécéskönyv kétkötetes, hangoztató-elemző-összetevő módszerrel tanítanak olvasni, az írást pedig az olvasás tanításával párhuzamosan, elnyújtott módszerrel oktatják, dőlt betűs írásformát alkalmazva. Mindkét ábécéskönyvhöz tartozik digitális hanganyagtár is, szövegértési feladatokkal. A két ábécéskönyv között tantárgy-pedagógiailag, a választott módszereket tekintve alapvetően nincs különbség, csak a kivitelezésük minőségében térnek el. A korábbi évek gyakorlatához és tankönyveihez képest mindkét kiadvány előrelépést jelent a magyar iskolák tanulói számára. Ezt megelőzően ugyanis az ukrán mint államnyelven történő olvasás- és írástanítás nem épült, nem kapcsolódott semmilyen módon az anyanyelven történő olvasás- és írástanításhoz, még akkor sem, ha esetenként jellemzően csupán mutatóban, jelzésértékűen, alibiszinten megjelent bennük a magyar nyelv is. Kivételként csak Keszler 2012-es ábécéskönyve említhető, amely a módszereket és az olvasástanítás során használt jelöléseket tekintve hasonlított az anyanyelvi tankönyvekben alkalmazott oktatási anyagokhoz, a betűtanítási szakaszban az ukrán mellett megjelent a magyar nyelv is, és az éppen tanult betűt tartalmazó szavak nemcsak ukránul, hanem magyarul is olvashatók voltak, illetve a betűtanítás utáni szakaszban minden olvasmányhoz tartozott kétnyelvű szótári rész is. De ukránul olvasni és írni ez a tankönyv is úgy tanított, hogy nem vette figyelembe, hogy 1. osztályban a magyar gyerekek anyanyelvükön már elsajátították az olvasás és az írás technikáját. A es tanév új ábécéskönyvei végre nagyon helyesen abból a komplex tudásból indulnak ki, amelyet a tanulók az 1. osztály végére már 20 A tankönyv a KMKSZ honlapján: bukvar_dlya_shkil_z_ugors_koyu_movoyu_navchannya.pdf. E tankönyv érdekessége, hogy a Munkácsi Római Katolikus Püspökség Caritas Központja által létrehozott munkaközösségben készült, magyarországi támogatások révén. A tankönyv első változatát pedagógiai kísérlet formájában sikerrel alkalmazták az Ungvári 10. Sz. Dayka Gábor Középiskola 1. osztályában, majd a kiadványt a kijevi oktatási minisztérium hivatalos tankönyvvé minősítette. A kötet megírásához, kiadásához az ukrán állam anyagilag nem járult hozzá, amit az is jelez, hogy nem a Szvit vagy a Bukrek Tankönyvkiadó, hanem egy ungvári magánkiadó gondozásában jelent meg.

13 Az olvasás és az írás tanítása a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolákban 163 megszereztek az anyanyelv órákon, vagyis figyelembe veszik, hogy a gyerekek anyanyelvükön már tudnak olvasni és írni. Ezt a tudást felhasználva az ukrán betűk tanítása (mind a nyomtatott, mind az írott írásjegyek esetében) a már ismert magyar betűk segítségével, azokhoz hasonlítva és/vagy társítva történik. A betűk tanításának sorrendje eltér attól, amit az ukránt anyanyelvként tanító, az ukrán tannyelvű iskolák első osztályiban használt tankönyvek alkalmaznak. A ben a magyar tannyelvű iskolák számára kiadott ukrán ábécéskönyvek azokkal a betűkkel kezdik az ukrán ábécé betűinek a megismertetését, amelyek írásképe a magyar és az ukrán ábécében megegyezik, és (esetleg) hangértéke is (csaknem) egyforma (pl.: Ii, Oo, Kk; lásd pl. Petruk 2019: 44). Ennek köszönhetően a magyar tannyelvű iskolákban a gyerekek rövidebb betűtanítási szakasz alatt sajátíthatják el az ukrán ábécé betűit, mint a korábbi évek ábécéskönyveiből tanulók, így több idő jut a beszédkészség fejlesztésére és a szövegértő olvasás kialakítására, gyakorlására Az angol nyelv tanterv jellemzői 4. Az olvasás és az írás oktatása: (első) idegen nyelv az angol Ukrajnában elvileg az angol, a német, a francia és a spanyol közül választhatnak az iskolák, amikor az (első) idegen nyelvként oktatott nyelvről döntenek. Valójában azonban mára már szinte minden kárpátaljai iskolában az angol az (első) idegen nyelvként oktatott nyelv, és így van ez már jó ideje a kárpátaljai magyar tannyelvű intézményekben is (Orosz Beregszászi Csernicskó Bátyi 2011: 261 4). Az általános iskolai nyelvtanítás különösen fontos, hiszen a legtöbb gyermek esetében ebben az időszakban alakul ki a későbbi idegennyelv-tanulással kapcsolatos attitűd, valamint ekkor alapozódnak meg az idegen nyelvi fonetikai, lexikai, nyelvtani és helyesírási készségek, valamint a négy alapkészség (írás, olvasás, beszéd és hallás utáni megértés) is. Az alsó tagozat számára készült tanterv 21 alapján világosan látható, hogy az idegen nyelv oktatásának fő célja, a nyelvi, valamint szociokulturális kompetenciák mellett, elsősorban a tanulók kommunikatív kompetenciájának a kialakítása és fejlesztése a célnyelven, figyelembe véve az életkori sajátosságokat (Іноземні мови 2018). A tantervi célkitűzés szerint negyedik osztály végére a tanulóknak el kell érniük az A1-es szintnek megfelelő nyelvtudást (a Közös európai referenciakerettel 22 megegyezően), azokban a szakosított iskolákban pedig, ahol elmélyített idegennyelv-oktatás zajlik, az A2-es szint elérése a kívánatos. Az idegen nyelvek oktatásának előírásai függetlenek a tanítási nyelvtől, azaz ugyanúgy és ugyanazokkal módszerekkel, ugyanazokat a taneszközöket használva zajlik az idegen nyelv oktatása az ukrán tannyelvű iskolákban, mint például az orosz, a román vagy a magyar nyelven oktató intézményekben. 21 Angol nyelv tanterv: inozemna-mova-poyasnyuvalna-znz-sznz-1-4-klas-belyaeva-xarchenko-finalna-zv.pdf. 22 Common European Framework of Reference for Languages: Learning, Teaching, Assessment (CEFR):

14 164 Beregszászi Anikó Kolozsvári-Nagy Enikő Mivel a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolákban az angol jelenik meg első idegen nyelvként, ezért figyelmünket erre a nyelvre összpontosítjuk. Az első osztályban az angol mint idegen nyelv tantárgy oktatása két fő szakaszra osztható: az első félév során, az ukrán nyelv magyar tannyelvű iskolákban való oktatásához hasonlóan szóbeli tantárgyként szerepel, főleg az idegen nyelv fonológiai aspektusaira koncentrálva, a második félév pedig már a hang-betű kapcsolatok elsajátítására fókuszál. A tanulók megismertetése az idegen nyelv hangrendszerével játékos, utánzó módszerrel kell, hogy történjen, szem előtt tartva az angol nyelv intonációs, ritmikai sajátosságait. Fontos, hogy a tanterv is hangsúlyozza az idegen nyelv elsajátítása szempontjából az ismétlés szükségszerűségét, így az angol nyelvi tanterv egyik sajátossága a spirális/koncentrikus felépítés, amely lehetőséget biztosít arra, hogy újra és újra visszatérjenek az adott témához, csak bővebben, mélyebben vizsgálva az egyes nyelvtani szerkezeteket vagy például kulturális sajátosságokat. Szintén kiemeli a tanterv az alapvető nyelvi készségek fejlesztését, valamint az autentikus anyagok fontosságát az oktatási folyamatban (bár a valódi autentikus anyagok mennyisége elég kevés a tananyagon belül). Az angol mint idegen nyelvi tanterv másik sajátossága az Európai nyelvi portfólió használatának az ajánlása. A dokumentum kiemeli a tanulók önértékelésének a fontosságát és azt, hogy egy idegen nyelv elsajátítása és elsajátíttatása során lényegesebb azt hangsúlyozni, hogy a tanuló mit tud, és mire képes, mint azt, hogy mit nem tud, és mit nem képes megfelelően kivitelezni, így fejlesztve az önálló és felelős nyelvtanulóvá válás képességét. A portfólió használatának célja a tanulói motiváció erősítése, a kommunikációs készség fejlesztése, a kedv felkeltése egyéb nyelvek elsajátítása iránt és egyben a nyelvtanulás céljaival, a nyelvtanulás különböző módozataival, útjaival való tudatos szembesülés segítése és az önálló tanulás támogatása. A nyelvi portfóliók (lényegében tanulói mappák az órákon és azokon kívül készült produktumokkal) jól mutatják a tanulók egyéni fáradozásait, előrehaladását és teljesítményét az önálló nyelvtanulóvá való fejlődés útján. Az idegen nyelvi tanterv másik érdekessége, hogy záró soraiban hangsúlyozza a tanárok jogait és szabadságát a szabad tankönyvválasztás terén (ugyanis minden évfolyam számára többféle tankönyv is rendelkezésre áll), annyi kitétellel, hogy meg kell felelniük a tantervi feltételeknek. A tanár a tankönyvön kívül más, jól megválasztott eszközöket is használhat, és hozzáigazíthatja őket a tanítási-tanulási feltételekhez Tankönyvek és taneszközök Ukrajnában az idegen nyelvek oktatásának egyre nagyobb figyelmet szentelnek, mivel a felnövekvő generáció sikereinek a kulcsát a kommunikatív és az interkulturális kompetenciák fejlesztésében látják. Ennek ellenére a nyelvoktatás nem minden aspektusa zajlik zökkenőmentesen. Jól példázza ezt a tankönyvek és a tan-

15 Az olvasás és az írás tanítása a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolákban 165 eszközök helyzete, főleg ha a kárpátaljai magyar anyanyelvű tanulók szempontjából vizsgáljuk a fennálló helyzetet. Kárpátalján a legtöbb iskolában, az angol nyelv esetében, többé-kevésbé meg – oldott a tankönyvellátottság kérdése mennyiségi szempontból. Ahol ez mégsem sikerül, ott a szülők segítségével sokszorosítják a tankönyveket a már korábban említett módokon (a KMKSZ, illetve a KMPSZ weboldalain keresztül, elektronikus, letölthető formában). Nagyobb problémát jelent az, hogy az idegen nyelvi tankönyvek szempontjából Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma nem tesz különbséget az ukrán tannyelvű és a nemzeti kisebbségek tannyelvén oktató iskoláknak szánt tankönyvek között. Ezt támasztja alá az a két dokumentum is, amely az államilag engedélyezett oktatási anyagok listáját tartalmazza a es tanévre nézve (ezek elérhetők a minisztérium honlapján). 23 Az ukrán tannyelvű iskolák számára készített listában 24 évfolyamonként négy-hat tankönyv szerepel, amelyek mind ukrajnai kiadók műhelyeiből kerültek ki, nemzetközileg elismert (Oxford, Longman stb.) kiadók művei nem szerepelnek közöttük. A magyar tannyelvű iskolák tanulóinak szánt tankönyvek 25 között viszont egyáltalán nincs utalás olyan könyvekre, amelyek az idegen nyelvek oktatását céloznák. Mindez arra enged következtetni, hogy az utóbbiak is az ukrán anyanyelvű tanulóknak szánt könyvekből kell, hogy tanuljanak, és ez így is van. A KMKSZ weboldalán elérhető tankönyvtárban két, elsősöknek szánt angol tankönyvet is találhatunk: az egyik Alla Neszvit (2012a) es kiadványa a kijevi Geneza Kiadótól, a másik pedig a Kalinyina Szamoljukevics (2012a) 27 szerzőpáros szintén 2012-es kiadványa a kijevi oktatásmódszertani kiadványok központjától. Mindkét könyv fő célja a szóbeli nyelvi kompetenciák fejlesztése, a beszédszituációk kialakítása. Bár a Neszvit-féle könyv hamarabb tér rá a betűk tanítására, mindkettőnél megfigyelhető a hangoztató-elemző-összetevő módszer. Szintén megfigyelhető, hogy a szerzők törekedtek arra, hogy szem előtt tartsák a tanulók életkori sajátosságaiból adódó érdeklődésüket; a könyvek tele vannak színes képekkel, a gyerekek számára már ismert mesehősökkel, és mindez az alapvető beszédtémák köré sorakoztatva (pl. én és a barátaim, természet és szabadidő, ünnepek). Viszont mindkét tankönyv legnagyobb hátránya abban áll, hogy teljes egészében angol és ukrán nyelven íródtak. Minden fejezet címe, valamint minden feladat utasítása angol ukrán kétnyelvű. A magyar anyanyelvű gyerekek helyzetét ez viszont nemhogy megkönnyebbítené, de inkább hátráltatja és nehezíti. Ugyanis azoknak a tanulóknak, akik épp nemrég kezdték el egy számukra teljesen ide Engedélyezett tankönyvek listája az ukrán tannyelvű általános iskolák számára: com/spreadsheets/d/1knxk-qsjxsfmexcgop9iryw-ufgbwfiqbajdldilnvq/edit?ts=5a382670#g tankönyvek listája a magyar tannyelvű általános iskolák számára: com/spreadsheets/d/1n3m7_9eptffibc9ny66na7bap5towclspdpfzgeyxvw/edit?ts=5a5e1255#g tankönyv elérhető a KMKSZ online tankönyvtárában: Angol%20nyelv%20%282012,%20Nesvit%20A.%29.pdf. 27 A tankönyv elérhetősége a KMKSZ honlapján: %20nyelv%20%282012,%20Kalinyina%20L.V.,%20Szamojlukevics%20I.V.%29.pdf.

16 166 Beregszászi Anikó Kolozsvári-Nagy Enikő gen nyelv tanulását, egy másik, számukra szintén még (eléggé) ismeretlen nyelv szolgál közvetítőként, és ez könnyen összezavarhatja, lassíthatja, esetleg akadályozhatja is az oktatási folyamatot. A tankönyv végén található összegző szószedet is kétnyelvű, angol ukrán, amellyel pont ugyanaz a helyzet, mint a feladatok instrukcióival. Azt azonban a tankönyvek szerzői (és a kiadványokat jóváhagyó minisztériumi illetékesek) figyelmen kívül hagyták, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén (így a magyarul) oktató iskolák tanulói szinte párhuzamosan, a második osztályban kezdenek el olvasni és írni tanulni angolul és ukránul, azaz nagy esélylyel nem tudják elolvasni az angol tankönyv ukrán nyelvű utasításait. A es tanév során a 2. osztálynak szánt tankönyvek között szin tén a fent említett szerzők tankönyveit találjuk (Neszvit 2012b; Kalinyina Sza moljukevics 2012b). A tankönyveket megvizsgálva egyértelműen láthatjuk, hogy az azonos szerzők kiadványai egy sorozatot (tankönyvcsaládot) képeznek: a szereplők visszatérnek, a tanulók számára ismerős légkört teremtve. Ez mind igazodik a modern nyelvoktatás követelményeihez. A fent nevezett tankönyvekhez hanganyag és munkafüzet is párosul, ami érdekesebbé és tartalmasabbá teszi a tanulást. Az írás tanítása szempontjából az első írásmintákat a Neszvit (2012b) tankönyvéhez tartozó munkafüzetben találhatjuk. A betűket ebben az esetben nem állítja párhuzamba az ukrán betűkkel, írásminta szempontjából pedig a nyomtatott, latin kis- és nagybetűket részesíti előnyben. Mivel a nyomtatott írás írásmintáját használja a könyv, a tanulóknak nem kell egymáshoz kötniük a betűket. Az angol ukrán kétnyelvűséget azonban továbbra is megőrzi mindkét könyv, ami ebben az esetben sem könnyíti meg a magyar ajkú tanulók helyzetét. Az ukrajnai oktatási minisztérium a es tanév kezdetével elfogadta és bevezette a Nova Ukrainska Skola 28 (NUS; magyarul Új Ukrán Iskola) című oktatási programot, amelyet a as tanévben száz ukrajnai iskolában kísérleti jelleggel vezettek be. A es tanévben már minden elsős nebuló eszerint kezdte meg a tanulmányait. Ennek keretein belül 2018-ban három új, angol nyelvű tankönyv is napvilágot látott (Budna 2018; 29 Mitchell 2018; 30 Pukhta et al ). A három tankönyvet egységesen vizsgálva látható, hogy egyre inkább idomulnak a külföldi egynyelvű kiadványokhoz mind stílusukban, mint pedig szerkezetileg (két tankönyv szerzői egyébként külföldiek). Egyértelműen látványos, dekoratív elemekkel teli, figyelemfelkeltő könyvekről beszélhetünk, amelyek teljes mértékben igazodnak az angol mint (az első osztályban) szóbeli tantárgy bevezetéséhez. Mindhárom könyvhöz elérhetők digitális hanganyagok, amelyek legnagyobb része a hallgasd és mutasd, hallgasd és mondd, hallgasd és utánozd típusú feladatok köré csoportosítható. Kifejezett olvasás- vagy írástanítás nincs ezekben a könyvekben: erre a második osztályban kerül sor (a másodikos tankönyvek viszont csak a következő tanév elejére jelennek meg). Összességében mindegyik tankönyvről elmondható, hogy a szerzők törekednek megfelelni a modern nyelvoktatás köve- 28 Нова Українська Школа (НУШ):