Kompetenciamérés 2014 megoldás

A TÁMOP 3.1.1. projekten belül a tartalomfejlesztéssel foglalkozó alprojektben végzett kutatás-fejlesztés során az alapfokú oktatás befejezésekor elvárt tudás mérésére standardszinteket határoztunk meg, majd mérőeszközöket készítettünk, amelyeket egy kismintás felmérésben kipróbáltunk és értékeltük az eredményeket.

A standardfejlesztés folyamata

A standardok meghatározásának célja tájékoztatást adni a pedagógusoknak, a tanulóknak, a szülőknek arról, hogy az alapkészségeket meghatározó műveltségi területen, az alapfokú oktatás befejezésekor melyek az elvárt követelmények. Ha meghatározott követelményekhez hasonlítjuk a tanulók teljesítményét, a tanulási-tanítási folyamat minden résztvevője képet tud alkotni arról, hogy hol tart a diák az említett tanulási-tanítási folyamatban. Ezzel a célközönséget is meghatároztuk, a standardok a tanároknak, tanulóknak, a szülőknek és az oktatáspolitikának nyújtanak segítséget.

A program során a nemzetközi trendeket is figyelembe véve két területen dolgoztuk ki a standardszinteket, a matematika és az anyanyelvi kommunikáció területén. Mindkét terület alapvető fontosságú ahhoz, hogy a tanuló később megállja a helyét a munka világában, sikeresen folytathassa tanulmányait a közép- vagy felsőfokú oktatásban. A matematika a formális, strukturált gondolkodás alapja, az anyanyelvi kommunikáció körébe tartozó szóbeli és írásbeli szövegértés és szövegalkotás pedig nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az ember eligazodjon az életben, eljussanak hozzá az információk. A munka világában például álláshirdetéseket kell értelmezni, adóbevallást, szakmai önéletrajzot, motivációs levelet készíteni, az állásinterjún pedig szóban is meg kell nyilvánulni.

A standardstruktúra kialakítása során kiindulási pontként a Nemzeti alaptantervet és a matematika, valamint a magyar nyelv és irodalom kerettantervek fejlesztési célkitűzéseit tekintettük. Támpontot nyújtott még az Országos kompetenciamérés rendszere is, hiszen az OKM több elemében megfelel egy standardalapú mérés kritériumainak.[1]

A standardfejlesztés szempontjai, szintjei

Úgy ítéltük meg, hogy a standardok meghatározásának első fázisában három szinten dolgozzuk ki a követelményeket. Külön munkabizottság foglalkozott a matematika, illetve az anyanyelvi kommunikáció témakörével, a szintmeghatározást a két munkacsoport együtt végezte.

A három szint elnevezése az anyanyelvi kommunikáció esetében:

• 1. szint: A továbbtanuláshoz szükséges nyelvhasználat;
• 2. szint: Átlagos nyelvhasználat;
• 3. szint: Kidolgozott nyelvi kód.

• 1. szint: Megfelelt;
• 2. szint: Jól megfelelt;
• 3. szint: Kiválóan megfelelt.

A követelményrendszer felépítése

Anyanyelvi kommunikációból a Nemzeti alaptanterv követelményrendszerének a 8. évfolyamra meghatározott fejlesztési feladatait használtuk fel a standardok összeállításakor úgy, hogy a hét fejlesztési feladat közül kiválasztottuk azt a négyet, amelyek az anyanyelvi kommunikáció körébe tartoznak:

• beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása,
• olvasás, az írott szöveg megértése,
• írás, szövegalkotás,
• a tanulási képesség fejlesztése.

Ezekhez a fejlesztési területekhez három különböző szinten határoztuk meg az elvárt tudást és az elérendő kompetenciaszintet. A teljes standardleírás többoldalas, a mintában szemléltetésként a táblázat felépítése látható.

6. táblázat: Standardleírás anyanyelvből

A Nat követelményrendszere

Az átlagos nyelvhasználat szintje

A kidolgozott nyelvi kód szintje

(3) Írás, szövegalkotás

Rövidebb szövegek alkotása, személyes és olvasmányélmények megfogalmazása különböző szövegtípusokban és műfajokban. A különböző nézőpontú elbeszélés és jellemzés gyakorlása, ismertetés és vélemény készítése.

Rövid hétköznapi és a gyakorlati írásbeliség körébe tartozó szövegek írása: magánlevél, email, hivatalos levél, kérvény, űrlap kitöltése; néhány mondatos rövid elbeszélés és ismertetés írása személyes vagy kulturális élmény alapján.

Rövid hétköznapi és a gyakorlati írásbeliség körébe tartozó szövegek írása: magánlevél, email, hivatalos levél, kérvény, űrlap kitöltése; néhány mondatos rövid elbeszélés, ismertetés és leírás írása személyes vagy kulturális élmény alapján.

Rövid hétköznapi és a gyakorlati írásbeliség körébe tartozó szövegek írása: magánlevél, email, hivatalos levél, kérvény, űrlap kitöltése; néhány mondatos rövid elbeszélés, ismertetés, jellemzés, leírás és vélemény írása személyes vagy kulturális élmény alapján;

megadott nézőpontból elbeszélő szöveg írása.

Matematikából a kerettantervi tudáselemekből, illetve a különböző kompetenciákból indultunk ki, majd az anyanyelvi kompetenciához hasonlóan itt is hozzárendeltük a három standardszintnek megfelelő elvárt tudás- és kompetenciaelemeket. A felmérni kívánt négy tartalmi terület:

• mennyiségek, számok, műveletek,
• hozzárendelések, összefüggések,
• alakzatok, tájékozódás,
• statisztikai jellemzők, valószínűség.

Szemléltetésül a matematika standardleírásból is bemutatunk egy részletet.

7. táblázat: Standardleírás matematikából

Jól megfelelt szint

Kiválóan megfelelt szint

Egyszerű vagy szimplán matematikai kontextusban megjelenő, jól körülírt, egy-két lépéses problémák megoldása.

Összetettebb vagy kevésbé ismerős, újszerű szituációjú, több lépéses feladatok megoldása.

Újszerű, komolyabb értelmezést igénylő szövegkörnyezetben megjelenő, önálló stratégiával megoldható többlépéses feladatok megoldása.

Egyszerű érvelés, az eredmények szó szerint értelmezése.

Rugalmas érvelés, reflektálás az elvégzett lépésekre.

Az eredményeknek az eredeti probléma szempontjából való vizsgálata, értelmezése.

Egyetlen információforrásból a szükséges információk megszerzése.

Különböző információforrásokon alapuló adatmegjelenítések értelmezése és alkalmazása, majd ezek alapján érvek megalkotása

Modellalkotás összetett problémaszituációra, a modell alkalmazhatósági feltételeinek meghatározása, majd annak helyes alkalmazása és általánosítása.

A koncepció tesztelése, kipróbálása

Az elkészült koncepciót és a mérőeszközök első változatát egy munkabizottság bírálta és elemezte, a bizottság véleménye alapján a dokumentumokat módosítottuk. 2014 májusában került sor a mérőeszköz kipróbálására, mely hangsúlyosan a koncepció és a mérőeszköz tesztelésére és nem a diákok tudásának, kompetenciáinak felmérésére vagy az őket tanítók munkájának megítélésére szolgált.

A mérőeszközök

Az anyanyelvi mérőeszköz két feladatlapot tartalmazott, az egyikben szövegértési, a másikban szövegalkotási feladatokkal. A füzetek feladatainak megoldására 45-45 perc állt a diákok rendelkezésére, a két feladatsor megoldása között 15 perc szünetet tartottunk. Az elérhető maximális pontszám 40-40 pont volt. A tesztelés csak az 1. szint mérésére korlátozódott, a feladatok összeállításakor egy olyan mérőeszköz készítése volt a cél, amely a megfelelt szintet igazolhatja. A fokozatosan nehezedő kérdések alapján 40 pontot kellett elérnie a vizsgázónak ahhoz, hogy elérje a standardleírás 1. szintjét, az összesen megszerezhető pontok 50%-át. Annak érdekében, hogy mindkét kompetenciaterületen legyen értékelhető teljesítménye a megfelelt szintet teljesítő tanulónak, a 40 pontból a vizsgázónak külön-külön mindkét füzetben el kellett érnie minimum 30%-os teljesítményt (12 pontot).

A feladatsor összeállításakor törekedtünk a sokszínűségre. Egy feladatmátrixban meghatároztuk a feladattípusokat, illetve azt, hogy melyik feladattal milyen kompetenciát kívánunk mérni. Ennek a mátrixnak is bemutatjuk egy részletét.

8. táblázat: Anyanyelvi szövegértés feladattípusai, funkciója