Környezetismeret tankönyv 4. osztályosoknak

Csökkentett ár! Nagyobb

A 3-4. osztályos környezetismeret tankönyvek összehasonlító vizsgálata

2 Tartalom 1. A vizsgálat célja és szempontrendszere 1.1 A vizsgálat célja 1.2 Az elemzett tankönyvek köre 1.3 Az elemzés kutatás-módszertani koncepciója 1.4 Az eredmények bemutatása 2. A vizsgálatba bevont tankönyvek általános jellegű összehasonlítása 2.1 Közös tantervi alapok 2.2 A tankönyvek tematikája, tartalomjegyzéke 2.3 A tankönyvek funkciója a tanulásban 3. Az élő természet alapismereteihez tartozó leckék 3.1 Tantervi előírások 3.2 Tankönyvi tematika 4. A tankönyvek analitikus összehasonlítása 4.1 A tankönyvi leckék belső arányai 4.2 A szakszavak száma és típusai 4.3 A gondolati struktúra összehasonlítása 4.4 A kérdések és feladatok összehasonlítása 2

3 A 3-4. osztályos környezetismeret tankönyvek összehasonlító elemzése 1. A vizsgálat célja és szempontrendszere 1.1 A vizsgálat célja Konkrét vizsgálati eredményekkel és példákkal felhívni a pedagógusok és a tankönyvkészítők figyelmét a tankönyvek taníthatóságát és tanulhatóságát leginkább meghatározó minőségi összetevőkre. A NAT 23 bevezetésének módja az első két évfolyamot kivéve elég időt ad arra, hogy a tankönyvek gondos fejlesztő munka eredményeként születhessenek el. A tankönyvek új generációjának megtervezéséhez nagyon hasznos segítséget adhat a jelenlegi tankönyvekre jellemző problémák tudatosítása. Különös tekintettel a tartalmi túlzsúfoltságra, az elvont és nehézkes szövegezésre, az életszerű példák és az ismeretek gyakorlati alkalmazására vonatkozó utalások hiányára. Az eredményes tankönyvfejlesztés érdekében ki kell alakítani egy megbízható értékelési rendszert, amely képes objektív visszajelzést adni a készülő vagy frissen kiadásra került tankönyvek minőségéről és várható gyakorlati beválásáról. 1.2 Az elemzett tankönyvek köre Környezetismeret 3. osztály 4. osztály A mi világunk Környezetismeret 3. osztály Apáczai Kiadó AP-341/6 Környezetismeret 3. osztályosoknak Műszaki Könyvkiadó MK 361 Természetismeret- és társadalomismeret Általános iskola 3. osztály Nemzeti Tankönyvkiadó 363/I Környezetismeret munkatankönyv az általános iskolák 3. osztályosai számára Dinasztia Tankönyvkiadó DI-9521 Környezetismeret 3. Pauz-Westermann Könyvkiadó Kft. PK 53 Környezetismeret 4. osztályosoknak Műszaki Könyvkiadó MK 461 Természetismeret- és társadalomismeret Általános iskola 4. osztály Nemzeti Tankönyvkiadó 463 Környezetismeret munkatankönyv az általános iskolák 4. osztályosai számára Dinasztia Tankönyvkiadó DI-1521 Környezetismeret 4. Pauz-Westermann Könyvkiadó Kft. PK 54K 3

4 1.3 Az elemzés kutatásmódszertani koncepciója Az összehasonlító elemzés során elsősorban arra keressük a választ, hogy a tankönyvek tartalma, szövegezése, feladatrendszere és illusztrációi összhangban van-e a környezeti nevelésre vonatkozó tantervi célkitűzésekkel és pedagógiai módszertani elvárásokkal. Megfelelő segítséget nyújtanak-e a természettudományi ismeretek és a természeti környezet iránti érdeklődés felkeltéséhez, az ilyen jellegű ismeretek megértéséhez. Megvizsgáljuk, hogy a 3.,4. osztályos tankönyvek tartalmát. Összehasonlítjuk a tankönyvek szövegezésének komplikáltságát. Kiterjed a vizsgálat az illusztrációk számára, minőségére és tanulásban betöltött funkciójára. Végül összehasonlítottuk a tankönyveket a bennük található kérdések, feladatok száma és típusa szerint. A vizsgálat során a tankönyvanalízis módszerét alkalmazzuk. A tankönyvek egyes jellemzőit statisztikus módszerrel rögzítjük és így adatszerűen egymással összehasonlíthatóvá tesszük. Olyan adatok rögzítését és sokoldalú elemzését teszi lehetővé ez a kutatási módszer, amelyek alapján következtetni lehet a tankönyv gyakorlati alkalmazhatóságára. Az így nyert számszerűsített adatok tudományos módszerekkel összevethetők más kutatások eredményeivel is. Korreláció koefficiensek kiszámítását teszik lehetővé a tankönyvet használó diákok tanulási eredményeivel, motiváltságának mutatóival. Ilyen módon előre jelezhető egy tankönyv beválásának esélye még akár az előtt, hogy a kész tankönyv az iskolába kerülne. Mérés egysége A vizsgálat tárgya Módszerek A tankönyv A tankönyvek tematikája, belső Kvantitatív összehasonlítások és egésze struktúrája tartalmi elemzés. A tankönyvből vett 8 oldalnyi minta A tankönyv egyik fejezete A tankönyv tanulhatóságát befolyásoló minőségi elemek A tankönyvi szöveg tartalmi strukturáltsága Kvantitatív összehasonlítások A tankönyvi leckék belső arányai A szakszavak száma és típusai A kérdések és feladatok összehasonlítása A gondolati struktúra összehasonlítása okfejtési analízis 1.4 Az eredmények bemutatása Táblázatok és grafikonok segítségével mutatjuk be és hasonlítjuk össze a vizsgálat tényszerű eredményeit. Az adatsorokhoz kapcsolódó szöveges értelmezések és elemezések konkrét példákkal is illusztrálják majd a feltárt jelenségeket és problémákat. Az összegzésben a vizsgálat legjellemzőbb eredményeinek rögzítésén kívül igyekszünk konkrét javaslatokat tenni annak érdekében, hogy a tankönyvek új generációjának elkészítésekor a feltárt problémák és hiányosságok elkerülhetők legyenek. A tanulmány egy függeléket is tartalmaz majd, amelyben különböző szempontok szerint csoportosítva a legkirívóbb negatív példákat gyűjtjük össze. 4

5 2. A vizsgálatba bevont tankönyvek általános jellegű összehasonlítása 2.1 Közös tantervi alapok A vizsgálatba bevont tankönyvek az elmúlt két-három évben jelentek meg. Az 1996-ban elkészült NAT-hoz, illetve a 2-ben az OM által kiadott kerettanterv bevezetéséhez készültek. Az 1-4. évfolyamra vonatkozó kerettantervben a természetismereti követelmények a Környezetismeret című részben találhatók. E kerettanterv nagy hangsúlyt fektet a kisiskoláskori képességfejlesztésre. Az ehhez kapcsolódó általános célkitűzéseket a Fejlesztési követelmények címszó alatt határozza meg, amely a következő részekre tagolódik: Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek Tájékozottság az anyagról Tájékozódás az időben. Az idő és a természeti jelenségek Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek Tájékozódás a természettudományos megismerésről A közlekedésben való biztonságos részvétel Emberismeret, önismeret, honismeret Az egyes évfolyamok kerettantervei két oszlopban mutatja be a fejlesztési követelmények megvalósításához javasolt témákat és azok tanulásához kapcsolható tanulói tevékenységeket. 1. ábra Részlet a kerettantervből 5

6 A Témakörök, tartalmak oszlopban mind a négy évfolyamon ismétlődnek az alcímek: A megismerési módszerek alapozása Az élettelen természet alapismeretei Az élő természet alapismeretei Testünk és életműködésünk Tájékozódási alapismeretek Közlekedés A lakóhely ismerete Országismeret (3-4. évfolyamon) A vizsgált tankönyvek egy része pontosan követei ezt a belső tartalmi struktúrát, de vannak olyan tankönyvek is, amelyek jelentősen eltérnek ettől. 2.2 A tankönyvek tematikája, tartalomjegyzéke Egy jó tartalomjegyzék segít megragadni a tanuló számára, hogy miről is fog tanulni. Meghatározza az ismeretanyagon belül a nagyobb tartalmi egységeket és a tartalmi egységekhez tartozó címekkel további segítséget ad ezek előzetes értelmezéséhez. Fontos az is, hogy a tartalomjegyzék ne riasszon el a tanulástól. Vizuális megjelenésével és tartalmi tagoltságával inkább azt sugallja, hogy a tankönyvben lévő ismeretanyag megérthető és megtanulható. A címek konkrét megfogalmazása pedig egyszerű nyelvezetével és képszerűségével minél több előzetes ismeret tudjon mozgósítani a tanulókban. Ha a fenti szempontokból hasonlítjuk össze tankönyveinket, jó és rossz megoldást egyaránt találunk. 2. ábra Apáczai Kiadó, Nemzeti Tankönyvkiadó 6

7 Az egész oldalon keresztbe futó, hosszú sorok a tartalomjegyzékben is fárasztóak a szemnek. Itt is célszerű ezért a kéthasábos szedés. A jobboldali tartalomjegyzéknek persze nem ez a fő hibája, hanem a tagolatlanság és az ömlesztettség. Tájékozódásunkat a listán belül itt semmiféle tipográfiai eszköz nem segíti. A tartalmilag összetartozó címek nincsenek egybecsoportosítva. Még a főcímek és alcímek vizuálisan sincsenek megkülönböztetve egymástól. A baloldali tartalomjegyzék ezzel szemben jól elkülöníthető egységekként mutatja be a tankönyv tartalmát. A főcímek figyelemfelkeltőek, spontán módon is arra késztetik az olvasót, hogy tájékozódni kezdjen a címek között. Külön kis piktogram jelzi a tanulóknak a szorgalmi feladatot jelentő olvasmányokat is. Érdemes még megfigyelni a tartalomjegyzék körüli keretek közötti a különbséget. Az egyik kimérten pontos, feszes, s ettől riasztóan komolykodó. A másik színes, rajzos és játékosan elnagyolt, s ettől barátságos. A tartalomjegyzékből le lehet vonni bizonyos következtetéseket a bennük lévő ismeretanyag mennyiségére vonatkozóan is. 3. ábra Műszaki Kiadó, Pauz-Westermann Kiadó 7

8 A vizsgált tankönyvek közül Műszaki Kiadó 3. és 4. osztályos Környezetismeret tankönyvei alkalmazkodnak leginkább a 8-1 éves gyerekek olvasási és tanulási képességeihez. Ez tükröződik a tartalomjegyzékben található címek számában, megfogalmazási módjában, de még a betűméret kiválasztásában is. A tartalomjegyzékek is érdekesebbé tehetők képekkel. Erre is találtam példát. 4. ábra Pauz-Westermann Kiadó Már a tartalomjegyzékekből is érzékelhető, hogy mennyire nagy különbségek jellemzik a 3-4. osztályosok számára kapható környezetismeret tankönyveket. Jelentősen eltérnek egymástól a tartalom kiválasztása, elrendezése, a tartalomhoz tartozó ismeretek mennyisége és mélysége, a tanulást segítő feladatok jellege és nehézsége szempontjából. Mintha nem is ugyanahhoz a tárgyhoz, s nem is ugyanannak a korosztálynak készültek volna. Ilyen különbségek mellett a környezetismeret tankönyvek esetében biztosan nincs lehetőség a tankönyvsorozatok közötti tanulói vagy tanári váltásra. Például, aki a 3. osztályban a Műszaki Kiadó Környezetismeret tankönyvét használta, 4. osztályban nem tud bekapcsolódni egy olyan osztály munkájába, aki az előző évben Apáczai Kiadó Mi világunk című tankönyvét használta. Ez egyébként szinte az összes tankönyvi relációban problémát okozna. 8

9 2.3 A tankönyvek funkciója a tanulásban A 3-4. évfolyamon használt tankönyvek esetében is jellemző különbség, hogy munkáltató jellegű, ún. munkatankönyvről, vagy inkább az ismereteket jól szerkesztett formában, szövegszerűen tartalmazó tankönyvről van szó. Ez utóbbiaknál jellemző, hogy egy külön munkafüzet is tartozik a tankönyvhöz. Jellemző még egy harmadik típus is, amely az előző két típus keveréke: a leckék tartalmaznak munkáltató feladatokat és tankönyvi jellegű szövegtesteket is. Ez a háromféle típus a környezetismeret tankönyveknél is jól elkülöníthető: Munkatankönyv Vegyes Tankönyv Apáczai Kiadó A mi világunk Környezetismeret 3. osztály AP-341/6 Dinasztia Tankönyvkiadó Műszaki Könyvkiadó Környezetismeret munkatankönyv az általános iskolák 3. osztályosai számára DI-9521 Környezetismeret munkatankönyv az általános iskolák 4. osztályosai számára DI-1521 Környezetismeret 3. osztályosoknak MK 361 Környezetismeret 4. osztályosoknak MK 461 Nemzeti Tankönyvkiadó Természetismeret- és társadalomismeret Általános iskola 3. osztály 363/I Természetismeret- és társadalomismeret Általános iskola 4. osztály 463 Pauz-Westermann Könyvkiadó Kft. Környezetismeret 3. PK 53 Környezetismeret 4. PK 54K A táblázatból kiderül, hogy az öt kiadó közül, három is úgy ítélte meg, hogy a 3. évfolyam és a 4. évfolyam között érdemes különbséget tenni a tankönyv jellege szempontjából is. A 3. évfolyamos munkatankönyveket a 4. évfolyamon már a hagyományos tankönyvekre jellemző elemek is tartalmazó tankönyvek váltják fel. Ez a váltás a Nemzeti Tankönyvkiadó sorozatánál szinte alig észrevehető, a Pauz és a Dinasztia Kiadó sorozata esetében azonban rendkívül éles. Nézzük egyenként a tankönyvsorozatok 3. és 4. osztály számára készült tagjainak jellemzőit. 9

10 Apáczai Kiadó A mi világunk. Környezetismeret tankönyv 3. osztály AP-341/6 1

11 Mint látható az Apáczai-s tankönyvsorozat már a 3. osztályban a felső tagozatos biológia tankönyvekre jellemző szövegmennyiséget, tartalmat és formát mutatja. Az oldalakat uralja a sűrűn szedett szöveg, amely számos fajnevet és szakszót tartalmaz. Ez utóbbiakra kiemelések is felhívják a figyelmet. Azt sugallva, hogy ezek pontos megtanítása és megtanulása lényeges a kilenc éves tanulók számára. A szövegek után olvasható kérdések is a szövegekben található információk kikeresését és felmondását igénylik. Mindez akarva-akaratlan arra ösztönzi a tanárokat, hogy a tanulás eredményességét a szövegekben olvasottak szóban vagy írásban történő kikérdezésével ellenőrizzék. 11

12 Dinasztia Tankönyvkiadó Környezetismeret munkatankönyv az általános iskolák 3. osztályosai számára DI

13 Dinasztia Tankönyvkiadó Környezetismeret munkatankönyv az általános iskolák 4. osztályosai számára DI

14 A Dinasztia Kiadó 3. és 4. osztályosoknak készült tankönyve közötti különbség arra utal, hogy a szerzők szerint a 4. osztályos tanulók jelentősen jobb olvasási képességgel rendelkeznek, mint a 3.-osok. Ennek birtokában pedig sokkal több információ feldolgozására és befogadására képesek. A környezetismeret tantárgy funkciója ettől fogva nem a környezettel való ismerkedés elősegítése, hanem a rendszerezett ismeretek átadása és elsajátíttatása. Lehet egy másik magyarázata is ennek a szembeszökő váltásnak. A tankönyvszerzők fel akarják készíteni a tanulókat a felső tagozaton rájuk váró tanulásra. Ne érje őket váratlanul a megtanulandó ismeretek mennyisége, a tanulás felfedeztető, feladatokra épülő jellegének megváltozása. Egyébként a tankönyv bevezetője segít abban, hogy a tanárban és a tanulókban semmi kétség ne maradjon a változás lényegét illetően. A tankönyv szerzői: Erzsike néni és Zsóka néni röviden ismertetik a tankönyv használatával kapcsolatos tudnivalókat. A margón függőleges vonallal jelölt szövegekkel kapcsolatban (ilyen a mi példánk első oldalán található mindhárom bekezdés) a következőket írják: Az ilyen módon kiemelt részek tartalmazzák azokat az új ismereteket, amelyeket meg kell tanulnotok. Mindezek után Jó tanulást, érdekes búvárkodást és sok-sok érdekes felfedezést kívánnak a tízéves gyerekeknek. 14

15 Nemzeti Tankönyvkiadó Természetismeret- és társadalomismeret, Általános iskola 3. osztály 363/I 15

16 Nemzeti Tankönyvkiadó Természetismeret- és társadalomismeret, Általános iskola 4. osztály

17 A Nemzeti Tankönyvkiadó sorozata esetében a 3. és a 4. osztályos tankönyv hasonlít egymásra. A munkatankönyvi műfajnak megfelelően az oldalakat a tanulói feladatok uralják. Ezek a legtöbb esetben valamilyen rajzhoz kacsolódnak. A feladatok célja a tanulók korábbi ismereteinek és tapasztalatainak felidézése, illetve az új ismeretek lényegi elemeinek rögzítése. A tanulást és megértést a feladatokon kívül szövegszerű összefoglalások segítik. Ez utóbbiak esetében azonban jelentős mennyiségi növekedés figyelhető meg. Megváltoztatva ezzel a tankönyv funkcióját is némileg.. 17

18 Pauz-Westermann Könyvkiadó Kft. Környezetismeret 3.PK 53 18

19 Pauz-Westermann Könyvkiadó Kft. Környezetismeret 4. PK 54K 19

20 Pauz-Westermann Könyvkiadó 3. és 4. osztályos tankönyve közötti különbség ahhoz hasonlítható, mintha egy év alatt a tanulók a kisgyerekkorból a fiatal felnőttkorba ugornának. 2

21 3. Az élő természet alapismereteihez tartozó leckék 3.1 Tantervi előírások A tankönyvek, részletes analitikus jellegű összehasonlításához azokat a leckéket választottam, amelyek az élő természet megismeréséhez kapcsolódnak a környezetismeret tankönyvekben. E területre vonatkozóan kerettanterv a következő feladatokat jelöli ki az iskola számára az első négy évfolyamon: Tájékozódás a természettudományos megismerésről Tudatosuljon benne, hogy a természetről szerzett ismereteket megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés útján szerezzük meg. Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelő könyvek, cikkek és a média segítségével is fejlesztheti, de sok téves nézettel is találkozhat. Tudjon önállóan a környezetére vonatkozó kérdéseket megfogalmazni. Tudjon beszámolni a saját tapasztalataiból, álló- és mozgóképekből, történetekből, leírásokból, a különböző kommunikációs eszközökből szerzett ismereteiről tanítói segítséggel. Tudjon írásban válaszolni egyszerű szóbeli vagy írásbeli kérdésekre. Tudjon egyszerű jelenségeket vázlatosan ábrázolni. Ismerje meg a tudósok kiemelkedő eredményeit, kitartó szorgalmát, erőfeszítéseit. És ezeket a konkrét tartalmakat határozza meg a 3. és 4. évfolyamon: 3. évfolyam Témakörök, tartalmak Tevékenységek Az élő természet alapismeretei A növények életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak (pl. fény, talaj, időjárás, szennyező anyagok) hatása a növények életére. A növényi élet évszakos ritmusa. Az állatok életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak hatása az állatok életére. Az állatok évszakok szerinti viselkedése. A növények és állatok kapcsolata, egymásrautaltsága. Helyes viselkedésünk a természetben. A növények változásának folyamatos megfigyelése. Egyszerű kísérletek az életfeltételek bizonyítására. Különböző állatok viselkedésének, életmódjának, az élőhelyükhöz és más élőlényekhez fűződő kapcsolataiknak a megfigyelése a valóságban, valamint álló- és mozgóképeken. Az ember szerepének tisztázása a környezetében élő más élőlények életfeltételeinek alakításában. Tetteink következményeinek kutatása. 4. évfolyam Témakörök, tartalmak Tevékenységek Az élő természet alapismeretei A tanuló környezetében megfigyelhető élőhelyek jellemzői. Egyszerű összefüggések keresése az élőlény élőhelye, Az erdő, a füves és vizes élőhelyek néhány gyakori növény-életmódjés állatfajának jellemzői (mérete, testfelépítése, jellemző élőlények környezetalakító hatásának vizsgálata. A és testfelépítése között. A helyi környezet és az részei, szervei, táplálkozása, szaporodása, változása, illetve lakóhelyen megfigyelhető néhány lágy- és fásszárú növény, 21

22 viselkedése, alkalmazkodása). Az ember hatása az élőhelyekre. A természet védelmének fontossága, védett helyi természeti értékek. valamint néhány emlős, madár, gerinctelen állat tulajdonságainak rendszerezett megismerése, ezek táplálékláncba sorolása. Annak észrevétele, hogy jelen cselekedeteink befolyásolják a jövőt. Kapcsolat keresése az ember tevékenysége és a természet veszélyeztetettsége között. A kerettantervben meghatározottakat azért tartottam érdemes szó szerint és teljes terjedelmében felidézni, mert ez volt a tankönyvek készítésének közös kiindulópont. Ezzel összevetve érzékelhető, hogy például azt a kitételt, miszerint A lakóhelyen megfigyelhető néhány lágy- és fásszárú növény, valamint néhány emlős, madár, gerinctelen állat tulajdonságainak rendszerezett megismerése, ezek táplálékláncba sorolása. mennyire különbözőképpen lehetett értelmezni. 3.2 Tankönyvi tematika A tartalom mennyiségére és mélységére jellemző különbségek érzékelhetők az élő természet megismeréséhez tartozó tankönyvi leckék száma és címei alapján is. Döbbenetes mértékű az eltérés némely tankönyv között. Ez egy látványos bizonyítéka annak, hogy a tartalmi szabályozás körüli viták teljesen érdektelenek a napi gyakorlat szempontjából. A valóságot a tankönyvszerzők, a tankönyvek s az azokat választó pedagógusok a maguk jó és rossz elképzelései szabadon alakítják. 22

23 Apáczai Kiadó Dinasztia Tankönyvkiadó Műszaki Könyvkiadó Nemzeti Tankönyvkiadó Pauz-Westermann Könyvkiadó Kft. 3. évfolyam Vízparti fák Virágos növények a vízben, vízparton A nádas A virágok titka A hínáros* Férgek, csigák, kagylók Rovarok Halak A békák Hüllők A madarakról Csodálatos madárvilág Emlősök Életjelenségek, életfeltételek A környezet hatása a növényekre A környezet hatása az állatokra Az évszakok hatása az élőlényekre A növények, állatok, emberek kapcsolata Környezetbarát viselkedés A *-gal jelölt címeket szorgalmiként jelöli a tankönyv. Ősz Tél Tavasz Csíráztatás, ültetés Mi lesz a magból? A virág Fedezd fel a természetet! Az élőlények kapcsolata Környezetünk védelme Növények a mezőn Állatok a mezőn A természet ünnepei A természet múzeumai A természet a művészetben Védett növények és állatok Az élőlény és az élettelen környezet kapcsolatai Élő élő kapcsolata Virágos növények a virág részei Séta a vízparton Vizsgálódás, munkálkodás Búvárkodás a könyvtárban A nyílt víz virágoskertje: a hínáros A vízpart titokzatos világa: a nádas Virágzó nádas Vízparti fák A vízpart virágoskertje Megfigyelés, vizsgálódás A fák tanulmányozása Növénygyűjtemény készítése Készülődés a télre Madáretetés Madármegfigyelés Tavasz séta a vízparton A víz parányi élőlényei Csigák, kagylók Változatos vízivilág Hazai halaink A vízpart hangadói: a békák A vízpart madárvilága Emlősök a vízparton Táplálkozás a vízben és a vízparton 23

24 Dinasztia Tankönyvkiadó 4. évfolyam Az erdő élete Erdőalkotó fák Veszélyben az erdő Olvasmány A cserjék Az erdő lágyszárú virágos növényei Az erdő madarai Az erdő emlősállatai A szarvas A mókus Az erdő talaján élő csodálatos rovarok A mező élete Szántók, rétek, legelők A rét füvei A mező lágyszárú virágos növényei Rovarnépek a mezőn Kétéltűek és hüllők a mezőn Emlősök a mezőn A mező madarai A vizek, vízpartok élővilága Vízparti fák, cserjék A nádas titokzatos világa Tündérvilág Hazai halaink A vízpart madarai Vízparti emlős: a vidra Vízeink védelme Olvasmány Környezetünk védelme A lakóhely környezetvédelme Műszaki Könyvkiadó Növények a ház körül A növények részei A gyökérzet A szár A levél A virágok és a magvak Állatok a ház körül A ló A kutya A házi macska A házityúk Hazánk élőhelyei Az erdő A mező Változatos vízi világ Növények és állatok a vízparton A halak A békék A rovarok A madarak Nemzeti Tankönyvkiadó Az ember növényeket termeszt, állatokat tenyészt Gyümölcsfélék Zöldségfélék Rovarkártevők a kertben Tápláléknövények Háziállatok Vizsgálódjunk, kutassunk Pauz-Westermann Könyvkiadó Kft. Az erdő Az erdő uralkodó növényei: a fák Kisebb termetű fás növények, a cserjék Növények a fák árnyékában Az erdő gombái Az erdő talajának gerinctelenjei Állatok házzal vagy ház nélkül Rovarok az erdőben Madarak az erdő minden szintjén Törpék és óriások az erdőben Az erdő jelen és jövője Kalászosok a szántóföldön Értékes növényi részek a föld alatt Rétek, legelők növényei Nyulak a mezőn Tavasszal ébredő emlősök Nyílt területek tollas lakói Nyüzsgő rovarvilág Vizek a mezőkön A vizek az állatok élőhelyei Az ember és környezete 24

25 4. A vizsgálatba bevont tankönyvek analitikus összehasonlítása 4.1 A tankönyvi leckék belső arányai Már a tankönyvi oldalképek vizuális bemutatásakor kiderült, hogy a leckékbe zsúfolt információ mennyisége tekintetében elképesztő különbségek figyelhetők meg a 3-4. osztályos tankönyvek között. S az is értékelhető volt, hogy 4. osztályban mindegyik tankönyvsorozat nehezített a tankönyveken a 3. osztályhoz képest. A helyzet értékelése szempontjából hasznos, ha ezeknek a különbségeknek és változásoknak a mértékét konkrét mennyiségi adatokkal is meg tudjuk ragadni. Ehhez a méréshez a természettudományi jellegű leckéből véletlenszerűen 8-8 oldalt választottam ki. Megmértem, hogy az egyes oldalakon hány mondatnyi ismeretközlő szöveg és hány mondatnyi kérdés, feladat található. A feladatok esetében külön mértem a kísérleti megfigyelésre ösztönző feladatok mondatszámát. A szöveg nehézségi fokának érzékelése érdekében a mondatok hosszát is megmértem betűhelyben és a szavak számában is kifejezve azt. Mindegyik tankönyv általában 1 vagy 2 oldalnyi részt kapcsol egy-egy leckéhez. A leckék pedig általában 1 vagy 2 tanóra munkájának az alapját jelenti. Ezért az ismeretközlő mondatok számában mutatkozó különbségek visszavezethetők arra, hogy az egyes tankönyvek készítői mit gondolnak a tanulók információ feldolgozó és befogadó képességéről osztály 4.osztáy 5 Apáczai Dinasztia Műszaki Nemzeti Pauz 3.osztály osztáy ábra Az ismeretközlő mondatok száma 8 tankönyvi oldalon 25

26 A tankönyvek átlagos mondathosszúsága között vannak eltérések. Ezért a valóságos mennyiségi különbségeket jobban kifejezi, ha betűszámban adjuk meg, az ismeretközlő szövegek összmennyiségét. 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1,, Apáczai Dinasztia Műszaki Nemzeti Pauz 3.osztály 45,8 56,2 42,3 5,7 59,2 4.osztáy 55,9 46,6 46,8 62,4 3.osztály 4.osztáy 6. ábra Az ismeretközlő szövegekben használt mondatok átlagos mondathosszúsága betűhelyben megadva osztály 4.osztáy 2 Apáczai Dinasztia Műszaki Nemzeti Pauz 3.osztály osztáy ábra Az ismeretközlő szövegrészek összmennyisége betűhelyben 8 tankönyvi oldalon Nagyságrendi különbségek figyelhetők meg. Ráadásul úgy, hogy egy-egy tankönyvi oldalon azok a tankönyvek tartalmaznak több ismeretközlő részt, amelyek egyébként is jóval több természettudományi jellegű leckét tartalmaznak. A 3. osztályban az Apáczai Kiadó tankönyvi oldalain átlagban kétszer annyi ismeretmennyiség van, mint a Dinasztia Kiadó tankönyvében, s háromszor annyi, mint a Nemzeti Tankönyvkiadóéban. A 4. osztályban a Pauz-Westermann Kiadó tankönyve ugrik ki. Viszont azt is jól jelzik az adatok, hogy 3.-ról a 4. osztályra három tankönyvsorozat is jelentősen növeli az ismeretközlő részek mennyiségét. A tankönyvszerzők valami miatt úgy gondolják, hogy a 4. osztályban változtatni kell a tanulás 26

27 jellegén: nagyobb szerepet kell szerintük kapnia a szövegbe rendszerezett ismeretek megtanulásának. Ezt a szemléletváltást jól tükrözi, ha megnézzük, hogy egy-egy tankönyvi oldalra átlagosan hány ismeretközlő mondat, hány kérdés és hány kísérleti megfigyelésre ösztönző feladat jut. 2, 15, 1, 5, ismeret feladat kísérlet, Apáczai Dinasztia Műszaki Nemzeti Pauz ismeret 17,25 6,38 11,5 4,88 8,13 feladat 3,1 4,1 3,1 4,9 5,9 kísérlet 1,1 4,5 1,6 4,8 1,9 8. ábra Átlagosan mennyi mondat jut egy-egy tankönyvi oldalra a különböző jellegű részekből 3. osztályban ismeret feladat kísérlet Dinasztia Műszaki Nemzeti Pauz ismeret 17,13 9,125 11,375 19,625 feladat 2,88 3,88 12,25 2,63 kísérlet 1,38 2,88 9. ábra Átlagosan mennyi mondat jut egy-egy tankönyvi oldalra a különböző jellegű részekből 4 osztályban A természeti alapismeretek bemutatása és feldolgozása közötti eltérések a különböző kiadók által kínált tankönyvsorozatokban elfogadhatatlan mértékűek. Nem valamiféle egyentartalom hiányzik, hanem a valódi tudás arról, hogy mennyit és hogyan lehet a leghatékonyabban megtanítani a természetről a 8-1 éves tanulóknak. Példának véve a 3. osztályos tankönyveket, vagy a Nemzeti Tankönyvkiadó szerzői becsülik alá a tanulókat, vagy az Apáczai Kiadó szerzőinek nincs realitás érzéke. Egyszerre mind a két igazság nem létezhet. A különböző korú tanulók valóságos tanulási kapacitásáról szóló tudás hiányát és bizonytalanságát tükrözi a tankönyvek közötti nagyfokú eltérés. 27

28 4.2 A szakszavak száma és típusai Minden szakkifejezés nehéz egy tanulónak, amíg nem ismeri annak jelentését. Nagyon sok szakszó lehet a szövegben, mivel a nyelv több szakszót tartalmaz, mint amennyi szó a mindennapi használathoz tartozik. Nagyon fontos elkülöníteni a szakszavakat és a mindennapi szavakat a tankönyvelemzés során. Ez az elkülönítés azonban nem is mindig könnyű és egyértelmű. Hiszen nagyon sok olyan szakszó van, amely a mindennapi nyelvben is használatos, illetve amelynek kétféle jelentése is lehet, aszerint, hogy egy szakszövegekben, vagy egy mindennapi beszédhelyzetben szerepel. Mostani vizsgálatunkhoz D. Graf (1989, 71) módszerét választottuk, aki négyféle fogalmat számolt szakszóként a biológia tankönyvekben: 1) rendszertani kategóriák (emlős, növény) 2) organizmusok részei (szem, klorofill) 3) fogalmak, amelyek a biológiai folyamatokhoz kapcsolódnak (szaporodás, élet), 4) a biológia elméleti fogalmai (törzsfejlődés, alkalmazkodás). Annyi módosítást szükségesnek tartottunk, hogy a rendszertani kategóriákat két csoportra bontottuk. Megkülönböztettük a növény és állatneveket a magasabb rendszertani kategóriáktól. Így végül is öt csoportra bontottuk a 3-4. osztályos természetismeret tankönyvekből kigyűjtött szakszavakat: 1) rendszertani kategóriák (emlős, növény) 2) növény- és állatnevek (kékbálna, szarvas) 2) organizmusok részei (szem, klorofill) 3) fogalmak, amelyek a biológiai folyamatokhoz kapcsolódnak (szaporodás, élet), 4) a biológia elméleti fogalmai (törzsfejlődés, alkalmazkodás). A növény és állat szavakat is kigyűjtöttük, de a végső statisztikák elkészítésekor úgy döntöttünk, hogy e két szót nem számoljuk bele az adatokba. Úgy gondoltuk, hogy a szakszavakkal kapcsolatos problémák érzékelését torzítaná e két szó magas előfordulási száma. E vizsgálathoz ugyanazt a véletlenszerűen kiválasztott nyolc-nyolc oldalt használtuk, amely az ismeretközlő részek arányának a megállapítására is szolgált. Láthattuk, hogy ezek az arányok rendkívül nagy eltéréseket mutattak, s természetesen ez a különbség a szakszavak mennyiségében is tükröződik Apáczai Dinasztia Műszaki Nemzeti Pauz 1. ábra Az egymástól eltérő szakszavak nyolc tankönyvi oldalon a 3. osztályos természetismeret tankönyvekben 28

29 Természetesen a szakszavak előfordulási száma még magasabb, hiszen vannak olyan szakszavak, amelyek többször is előfordulnak a szövegekben Apáczai Dinasztia Műszaki Nemzeti Pauz 11. ábra A szakszavak száma nyolc tankönyvi oldalon a 3. osztályos természetismeret tankönyvekben A szövegek nehézsége és belső tartalma szempontjából árulkodóbb, ha a szakszavak típusait is érzékeltetni tudjuk. Ha magas a rendszertani szakszavak száma, ez azt jelzi, hogy a 3. osztályosok számára készült tankönyv szövege a szakszövegek stílusát és szabatosságát követi. Ha magas a növény- és állatnevek száma, ez arra utal, hogy a természet konkrétumainak a bemutatása dominál az elméleti ismeretekhez képest. Árulkodó az is, ha az organizmusok részei szerepelnek magas számban. Ez azt mutatja, hogy előtérbe kerül az a jellegű biológiai ismeret, amely a növények és állatok külső és belső felépítéséről, s ilyen jellegű megkülönböztetésükről szól. A statisztikáinkból kiderült, hogy a biológiai folyamatokhoz kapcsolódó szakszavak és az elméleti fogalmak még meglehetősen ritkán fordulnak elő a 3. osztályos tankönyveiben. 29