SZERZŐDÉSI JOG III. KÜLÖNÖS RÉSZ

fiatalkorú személy tanúkénti kihallgatásánál a tanú gondozója (szülő, törvényes képviselő . Mivel kiskorú idézése esetén a gondozó köteles a kiskorú.

ELTE könyv webáruház

Fuglinszky Ádám és Tőkey Balázs az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának főállású oktatói. A szerzők a szerződéstípusok hatályos-tételes joganyagának feldolgozását tűzték ki célul, azok valós szabályozási hátterét kívánják bemutatni. A Ptk.-n kívüli, fontosabb külön jogszabályok polgári jogi rendelkezéseinek lényeges tartalmát (lásd például a lakásbérleti, az építési-kivitelezési vagy éppen a fuvarozási szerződést) a Ptk. irányadó szabályaival együtt, azokkal szerves egységben, az adott szerződéstípus szabályozási csomópontjai szerint haladva ismertetik és elemzik. Mivel az egyes szerződéstípusok logikáját kívánják befogadhatóvá tenni a hallgatók számára, a könyv utal a kapcsolódó jelentősebb bírósági határozatokra és a szerződésszerkesztési gyakorlatban elterjedt megoldásokra is. A szerzők gyakorlatorientált, szemléletes megközelítésre törekedtek. Ennek következtében a tankönyv számos, a nyilvánosan hozzáférhető bírói gyakorlatból vett valós példát, kitalált esetet, összevetést, elhatárolást és több táblázatot is tartalmaz. A könnyebb tájékozódás érdekében a tankönyvet margószámokkal és az ezekre utaló szövegközi utalásokkal, illetve tárgymutatóval is ellátták. Noha a kötet elsősorban tankönyv, és ekként a hallgatók számára készült, a szerzők remélik, hogy gyakorló jogászok is haszonnal forgathatják.

SZERZŐDÉSI JOG III. KÜLÖNÖS RÉSZ

1 Gondolatmenet Üzleti jog VII. SZERZŐDÉSI JOG III. KÜLÖNÖS RÉSZ a szerződési jog anyagának földolgozása Szerződési jog általános rész I. Szerződési jog általános rész II. Szerződési jog különös rész: egyes szerződéstípusok a mai előadás I. A szerződéstípusok II. Adásvétel (csere, ajándékozás) III. Vállalkozás Üzleti jog VII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1 Üzleti jog VII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 2 I. A szerződéstípusok 1. I. A szerződéstípusok 2. szerződés és szerződésfajta kötelmi jog általános rész: a szerződések közös szabályai kötelmi jog különös rész: egyes szerződések szerződésfajták történetileg előbb: egyes szerződések majd: szerződésfajták végül: a szerződés általános fogalma logikailag előbb: a szerződés általános fogalma majd: szerződésfajták végül: egyes szerződések szerződési típusszabadság, vegyes és atipikus szerződések szerződési típusszabadság: nincs szerződési típuskényszer az egyes szerződésfajtáknak nincs zárt száma: a megkötött szerződésnek tehát nem kell feltétlenül valamely nevesített szerződésfajtához tartoznia következmény: vegyes szerződések: több nevesített szerződéstípus elemeit vegyítik pl: kocsi a garázsban bérlet: hely a kocsinak (nem engedik be) letét: őrzik (ellopják) vállalkozás: karbantartják (rossz munkát végeznek) atipikus (nevesítetlen/innominát) szerződések: semmilyen nevesített szerződéssel nem azonosak, elemeikben sem, jogvitáinak eldöntése: a szerződések általános szabályai és analógia alapján Üzleti jog VII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 3 Üzleti jog VII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 4 I. A szerződéstípusok 3. I. A szerződéstípusok 4. a szerződéstípusok csoportosítása gazdasági tevékenységfajták a szolgáltatások gazdasági tartalma szerződéstípusok csoportosítások: római jog: kötelmek dare: adási facere: tevési praestare: helytállási a PTK szerint, a főszolgáltatás jellege alapján, a legfontosabbak adási: dolog vagy jogosultság más személy részére való végleges (adásvétel) vagy ideiglenes (kölcsön) átadása-átengedése tevési: munkával-tevékenység kifejtéssel elérhető eredmény létrehozása (vállalkozás) vagy legnagyobb gondosság melletti ügyellátás (megbízás) használati: dolog használati/hasznosítási jogának időleges megszerzése, ellenérték (bérleti díj) ellenében helytállásra irányuló szerződések: helytállás a kötelezettségvállalásért, teljesítés csak bizonyos feltételek bekövetkezése mellett adási adásvétel, csere, ajándékozás tevési vállalkozás, fuvarozás, megbízás, bizomány, közvetítői szerződés, bizalmi vagyonkezelési szerződés használati bérlet, lakásbérlet, haszonbérlet, letét, forgalmazási és franchise (jogbérleti) szerződés, hitelszerződés, kölcsön, betét, folyószámlaszerződés, fizetésiszámla-szerződés, fizetési megbízási szerződés, faktoring, pénzügyi lízingszerződés helytállási biztosítéki (kezesség, garancia), biztosítási (kárbiztosítás, felelősségbiztosítás, élet- balesetbiztosítás, egészségbiztosítás), tartási és életjáradéki Üzleti jog VII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 5 Üzleti jog VII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 6 1

2 I. A szerződéstípusok 5. I. A szerződéstípusok 6. adási: tulajdonjog átruházása dolog átadása adásvétel: dolog tulajdonba adása pénz ellenében csere: dolgok tulajdonjogának kölcsönös átruházása ajándékozás: ingyenes: saját vagyon rovására ingyenes vagyoni előny juttatása kölcsön: tárgya: pénz vagy más fajlagosan meghatározott dolog fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvétele saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés a vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés tevési: munkával-tevékenység kifejtéssel elérhető eredmény létrehozása (vállalkozás) vagy legnagyobb gondosság melletti ügyellátás (megbízás) vállalkozás: munkával elérhető eredmény létrehozása díjfizetés ellenében tervezési szerződés kivitelezési szerződés kutatási szerződés mezőgazdasági vállalkozási szerződés közszolgáltatási szerződés fuvarozási szerződés: áru továbbítása és kiszolgálása díjfizetés ellenében megbízás: rábízott feladat ellátása díjfizetés ellenében bizomány közvetítői szerződés szállítmányozás: fuvarozási bizomány bizalmi vagyonkezelési szerződés Üzleti jog VII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 7 Üzleti jog VII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 8 I. A szerződéstípusok 7. I. A szerződéstípusok 8. használati: dolog használati jogának időleges átengedése ellenérték fejében bérlet lakásbérlet haszonbérlet: tárgya: ingatlan vagy más hasznot hajtó dolog haszonkölcsön: ingyenes letét forgalmazás franchise hitel- és számlaszerződés hitelszerződés kölcsön számlaszerződés fizetési megbízási szerződés faktoring lízing Üzleti jog VII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 9 helytállási kezességi garancia biztosítási kárbiztosítási felelősségbiztosítási élet- és balesetbiztosítási egészségbiztosítás tartási és életjáradéki Üzleti jog VII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 10 II. Adásvétel 1. az adásvétel fogalma tárgya ingatlan adásvétel a fogyasztóval kötött adásvételi szerződés különös nemei és önálló típusai az adásvétellel vegyes szerződések II. Adásvétel 2. fogalma: adásvételi szerződés alapján az eladó köteles az eladott dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni a vevő köteles a vételárat megfizetni a dolgot átvenni dolog tulajdonba adása pénz ellenében pénz áru csere: az áruviszony legklasszikusabb kifejeződése az árutulajdon bármely tárgyának átruházására irányuló szerződéstípus tárgya egyaránt lehet: ingó ingatlan jog Üzleti jog VII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 11 Üzleti jog VII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 12 2

3 II. Adásvétel 3. II. Adásvétel 4. tárgya: minden dolog, amely nem forgalomképtelen forgalomképtelen kizárólag állami tulajdonban lehet elidegenítési és terhelési tilalom alatt áll (tv-nél, bírói ítéletnél vagy szerződésnél fogva) alkatrész és tartozék is (kivéve: mg. és erdőgazdasági ingatlan esetén: gazdasági felszerelés és jószág: csak külön kikötés alapján) ha az adásvételi szerződés tárgya ingatlan, az eladó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is az adásvételi szerződést írásba kell foglalni. a dolog adásvételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni arra a szerződésre is, amelyből jog vagy követelés visszterhes átruházására vonatkozó kötelezettség fakad Üzleti jog VII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 13 ingatlan-adásvétel az eladó a tulajdonjog mellett a birtokot is köteles átruházni az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig nyilvántartásba vételi kötelezettség mellett fenntarthatja ingatlan esetében ez az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyeztetését jelenti a költségek viselése: az eladó viseli a birtokátruházással az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket a vevőt terhelik a dolog átvételének és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségei Üzleti jog VII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 14 II. Adásvétel 5. II. Adásvétel 6. a fogyasztóval kötött adásvételi szerződések esetében (ahol az eladó a vállalkozás, a vevő pedig a fogyasztó) ha a dolog a vevőhöz történő eljuttatását a vevő vállalja a kárveszély akkor száll át a vevőre, amikor a vevő vagy az általa kijelölt harmadik személy a dolgot birtokba veszi a kárveszély azonban – feltéve, hogy a fuvarozót nem az eladó ajánlotta – már a fuvarozónak történő átadáskor átszáll, ha a fuvarozót a vevő bízta meg felek eltérő megállapodásának hiányában, az eladó a fogyasztói adásvételi szerződés megkötését követően késedelem nélkül, de legkésőbb harminc napon belül köteles a vevő rendelkezésére bocsátani a dolgot e kötelezettsége elmulasztása esetén a vevő póthatáridőt tűzhet, ennek sikertelen elteltével elállhat a szerződéstől Üzleti jog VII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 15 különös nemei és önálló típusai különös nemei részletvétel: esedékes részlet fizetése elmulasztásának alternatív szankciója: elállás vagy a részletfizetési kedvezmény megvonása megtekintésre vétel: szerződéskötés a dolog megtekintése nélkül, szerződés a megtekintés után lép hatályba próbára vétel: a vevő dolog kipróbálása után nyilatkozik a szerződés hatályáról minta szerinti vétel: a szerződés tárgyát képező dolog valamely tulajdonságát mintára hivatkozással határozzák meg Üzleti jog VII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 16 II. Adásvétel 7. II. Adásvétel 8. elővásárlási joggal kötött visszavásárlási joggal kötött vételi joggal kötött eladási jog: a tulajdonos a dolgot a szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal eladhatja az eladási jog kötelezettjének részletesen: elővásárlási, visszavásárlási, vételi jog a háromban közös: jogszabály vagy megállapodás alapján a szerződés a vevő egyoldalú jognyilatkozatával jön létre, a tulajdonos rendelkezési joga korlátozott a három eltér: a tulajdonos rendelkezési joga korlátozásának mértékében Üzleti jog VII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 17 Üzleti jog VII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 18 3

4 II. Adásvétel 9. II. Adásvétel 10. elővásárlás jog: feltétele: a tulajdonos a dolgot el akarja adni írásba foglalva, átruházhatatlan jog, örökösökre nem száll át visszavásárlási jog: a vevő a korábbi eladó – akkor is visszavásárolhatja, ha a tulajdonos nem is akarja eladni írásba foglalva, árat a megállapodásba foglalva, ezt elmulasztva a visszavásárláskori forgalmi érték szerint vételi jog (opció): lehetőség a dolog tulajdonjogának egyoldalú jognyilatkozattal történő megszerzésére, a vételi jog jogosultja olyan dolog számára történő eladására kényszerítheti a tulajdonost, amelyet az nem is tőle vásárolt írásba foglalva, felek szabadon megállapodhatnak az időpontjáról fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvétele dolog jövőbeni szolgáltatására vonatkozó kötelezettségvállalást jelent és a fajlagos szolgáltatás teljesítési sajátosságaihoz igazodva szabályozza a felek jogviszonyát leglényegesebb ezek közül a tolerancia-elv a szerződésben kikötött mennyiségtől való eltérés megengedése és az ellenértékre vonatkozó fizetési kötelezettség a tényleges teljesítéshez való igazítása) érvényre juttatása. saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés tíz százalékos eltérést megengedő tolerancia-elv a saját termelésű áru (mezőgazdasági termény, termék, saját nevelésű vagy hizlalású állat) szolgáltatására kötött adásvételi szerződés esetében is érvényesül az eladó meghatározott feltételekkel előteljesítésre is jogosult a vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés arra a helyzetre van modellezve, mikor a vevő vállalja, hogy a teljesítést elősegítő szolgáltatást nyújt s ehhez kapcsolódó tájékoztatást ad az eladónak ha a szerződésben ilyen kikötés szerepel eladó ezt a szolgáltatást köteles igénybe venni ennek ellenértékét eladó akkor is köteles megfizetni, és a vevő által folyósított termelési előlegnek a vételárral nem fedezett részét akkor is köteles visszafizetni ha erre a termelés eredménye egyébként nem biztosít fedezetet Üzleti jog VII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 19 Üzleti jog VII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 20 II. Adásvétel 11. II. Adásvétel 12. Csere az adásvétellel vegyes szerződések adásvétel és vállalkozás vállalkozó: saját anyagából készíti el, amire vállalkozott: eladó: az anyagra nézve vállalkozó: egyébként adásvétel és ajándékozás vételár: a dologhoz képest csekély értékű a feleket az ajándékozás szándéka vezette adásvétel és csere a dologért az ellenérték részben: pénz részben: más dolog csere: dolgok tulajdonjogának kölcsönös átruházása viszonya az adásvételhez: közös: szolgáltatás ellenszolgáltatás (kölcsönös tulajdonátruházás) eltérő: nem: áru pénz hanem: áru áru jogkövetkezménye: az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni, mindkét fél: saját szolgáltatása tekintetében: eladó a másik fél szolgáltatása tekintetében: vevő Üzleti jog VII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 21 Üzleti jog VII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 22 II. Adásvétel 13. Ajándékozás II. Adásvétel 14. Ajándékozás az ingyenes szerződésekről általában: rációja, jellegzetességei, fajtái rációja: az emberek kölcsönös szívessége nem igényel jogi szabályozást mégis igényel: vagyoni értékük miatt jogviszonyok: de sajátosak nem áruviszonyt fejeznek ki aki ingyenes jutott vagyoni szolgáltatáshoz, annak a szolgáltatáshoz fűződő érdekét a jog kevésbé ismeri el jellegzetességei: értelmezésében: nem a nyilatkozati, hanem az akarati elv az irányadó a jog csak a visszterhes jóhiszemű szerzőket részesíti védelemben az ingyenes szolgáltatást bizonyos esetekben pl.: súlyos jogsértés vissza kell szolgáltatni ingyenes szerzővel szemben elsőbbséget élveznek az ingyenes szolgáltató személy hitelezői az ingyenesen szolgáltató a visszterhesen szolgáltatóhoz képest enyhébb helyátállással tartozik (pl.: hibás teljesítés esetén: nincs szavatosság) nem teljesen cselekvőképes személy könnyebben szerezhet ingyenes előnyt (mint ellenérték fejében) Üzleti jog VII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 23 Üzleti jog VII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 24 4

5 II. Adásvétel 15. Ajándékozás II. Adásvétel 16. Ajándékozás fajtái ajándékozás haszonkölcsön közérdekű felajánlás díjkitűzés kötelezettségvállalás közérdekű célra szívességi kölcsön Üzleti jog VII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 25 az ajándékozás: fogalma, felek helyzete (felelősség), visszakövetelési jog fogalma: az egyik fél saját vagyona rovására a másik félnek ingyenes vagyoni előnyt juttat ismérvei: ajándékozó vagyona rovására (nem: pl. részletfizetési kedvezmény) ingyenes, nem járhat érte ellenszolgáltatás (nem: ajándékozási szándék nélküli, uzsorás szerződés érvénytelen) szabályozása: konszenzuális szerz: jog az ajándék követelésére, bár: az ajándékozó a teljesítést megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után saját körülményeiben vagy a megajándékozotthoz való viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle nem várható el Üzleti jog VII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 26 II. Adásvétel 17. Ajándékozás II. Adásvétel 18. Ajándékozás felek helyzete, az ajándékozó felelőssége az ajándék fogyatékossága a tulajdonszerzésben vagy az ajándék tárgyában: az ajándékozó enyhébb felelőssége csak lényeges fogyatékosságért felelős csak szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásért bizonyítási teher: a megajándékozottra hárul de: a megajándékozott egyéb vagyonában esett kárért: általános polgári jogi felelősség visszakövetelési jog: kivételes az ajándékozó létfenntartásának veszélyeztetettsége (ha a visszaadás a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti) durva hálátlanság (a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándék helyébe lépő érték is) meghiúsult feltevés kötelesrész sérelme fedezet-elvonás: az ajándékozó hitelezőitől de: nem követelhetők vissza a szokásos értékű ajándékok Üzleti jog VII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 27 Üzleti jog VII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 28 III. Vállalkozás 1. III. Vállalkozás 2. fogalma a megrendelő utasítási joga a megrendelő kötelezettségei és jogai a szerződés teljesítésének összefüggésében többletmunka és pótmunka fogalma: vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (mű) megvalósítására a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles az áruviszonyok tipikus formája (az adásvétel mellett) definíciója: munkával elérhető eredmény produkálása eredménykötelem Üzleti jog VII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 29 Üzleti jog VII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 30 5

6 III. Vállalkozás 3. III. Vállalkozás 4. a megrendelő utasítási joga a vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni az utasítás azonban nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére és nem teheti a teljesítést terhesebbé ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad a vállalkozó köteles őt erre figyelmeztetni ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a vállalkozó a szerződéstől elállhat vagy a feladatot a megrendelő utasításai szerint, a megrendelő kockázatára elláthatja de köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát Üzleti jog VII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 31 a megrendelő kötelezettségei és jogai a szerződés teljesítésének összefüggésében ha a tevékenységet a megrendelő által kijelölt munkaterületen kell végezni, a megrendelő köteles azt a tevékenység végzésére alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani a megrendelőt a tevékenység és a felhasznált anyag vonatkozásában egyaránt ellenőrzési jog illeti meg, ám az ellenőrzés nem vagy nem megfelelő gyakorlása a vállalkozót a szerződésszegés következményei alól nem mentesíti Üzleti jog VII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 32 III. Vállalkozás 5. többletmunka és pótmunka többletmunkának a vállalkozási szerződés tartalmát képező de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munka és az olyan munka minősül, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg pótmunka ha annak elvégzése nem teszi a vállalkozó feladatát aránytalanul terhesebbé az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munka a vállalkozó a pótmunkát és a többletmunkát is köteles elvégezni az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét a vállalkozó igényelheti a többletmunkáért átalánydíjas szerződésnél részére külön díjazás nem jár az előre nem látható költségeket azonban ekkor is meg kell téríteni tételes elszámolás szerint meghatározott vállalkozói díj esetén a vállalkozó az elvégzett munka ellenértékére jogosult Üzleti jog VII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 33 6

Magyar ​polgári jog – Kötelmi jog különös rész

Ez ​a tankönyv a szerzők korábbi művének jelentősen átdolgozott, bővített kiadása. A szerzőket a mű újraírása során két cél vezette. Egyrészt nagyobb hangsúlyt kívántak helyezni a tételes jogi szabályok gyakorlati érvényesülésének bemutatására. Ezért számos újabb eseti döntés elemzésére, illetve a közelmúltban született polgári jogegységi határozatok részletes ismertetésére is sor kerül. Másrészt szembesülniük kellett azzal a ténnyel, hogy az új Polgári Törvénykönyv küszöbön álló hatálybalépése valamennyi magyar jogász számára a kötelmi jog különös részének (is) az újratanulását igényli. Jelen könyv ezért a jelenleg hatályos szabályokat „tükör”-szerűen összeveti az új Ptk. tervezetének vonatkozó rendelkezéseivel.

Kapcsolódó könyvek

Ismeretlen szerző – A ​polgári nemperes eljárások joga
Sokféleség. ​Kevés fogalom tudná közelebbről jellemezni a polgári nemperes eljárások által érintett jogterületeket. Ez az oka annak, hogy a polgári igazságszolgáltatásban érintett, meghatározó jogászi szakmák mindegyike, így a bírói, a közjegyzői, az ügyvédi és a kodifikátori hivatás egyaránt kiemelt szinten képviselteti magát a jelen mű szerzőinek személyében. E szerzőket összeköti, hogy Németh János professzor tanítványai, és mindannyian hosszú ideje elhivatottsággal tanítanak az ELTE Polgári Eljárásjogi Tanszékén. A könyv ennek megfelelően a gyakorló jogászi és az egyetemi oktatói tapasztalatok alapján szerzett tudás szintézise is, amely egyaránt kíván egyetemi tankönyvként és a gyakorlat által hasznosítható kézikönyvként szolgálni. A mű néhány szempontból új megközelítésen alapul. Nem törekszik teljességre, inkább nagyobb hangsúlyt fektet a szerzők közössége által kiemelt jelentőségűnek ítélt nemperes eljárásokra. Nem tartja magát jogforrási, illetőleg jogrendszerbeli besorolási szempontokhoz sem, így nem kizárólag nemperes eljárásokat tárgyal, hanem a funkcionalitás irányába elmozdulva helyet biztosít egyes olyan peres eljárások ismertetésének is, amelyek igazi értelmüket csak valamely nemperes eljárás összefüggéseiben nyerik el. Ilyen beágyazottság jellemzi például a cégeljárások és a társasági jogi perek széles körének viszonyát, a végrehajtási eljárás és a végrehajtási perek kapcsolatát, de újabban a fizetési meghagyásos eljárás és a Pp. ,,kisértékű” pereinek viszonyát is. Az ilyen perek szabályainak tárgyalása és oktatása didaktikailag is a nemperes eljárásokkal együtt indokolt.

Vékás Lajos – Magyar ​polgári jog – Öröklési jog
“Az ​emberi társadalom történetében a törzsi-nemzetségi rend felbomlásával párhuzamosan jött létre és fokozatosan vált uralkodóvá a termelési eszközök és fogyasztási javak egyéni elsajátítása, a magántulajdon. Minél inkább előrehaladt ez a társadalmi folyamat, annál inkább válaszra várt a magántulajdon halál esetére történő jogutódlásának kérdése, vagyis jogi elismerésre várt az egyéni öröklés, tehát az öröklési jog igénye. Az egyszerű árutermelés legfejlettebb jogrendszere, a római magánjog alakulása igen jól példázza ezt a társadalmi összefüggést: a gyorsan tért hódító és erősödő magántulajdoni berendezkedés életre hívta az öröklést és az öröklési jogot. A magántulajdoni rend és az öröklés összefüggését a történelmi-társadalmi fejlődés későbbi időszakaiban is világosan nyomon követhetjük. A feudális tulajdon kötöttségei korlátozzák a magántulajdont és egyben behatárolják a vagyon halál esetére történő átörökíthetőségét is. Más módon, de még nagyobb mértékben korlátozott a magántulajdon szerepe a szocialista tulajdoni rendszerben; s ezért szűk körre, az egyéni tulajdon körére szorul vissza az öröklés lehetősége is. A kapitalista tulajdoni berendezkedés a magántulajdon szentségére épül; ennek egyenes következménye az öröklés lehetőségének teljes körű jogi elismertsége.”

Besenyei Lajos – Kötelmi ​jog – Általános rész
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lenkovics Barnabás – Székely László – Magyar ​polgári jog
A ​kötet tárgyalja a személyi jog fogalmát és jelentőségét; az embert, mint jogalanyt; a jogi személyeket valamint a személyhez fűződő jogokat.

Ismeretlen szerző – Mediáció
A ​mediációnak vagy más néven közvetítésnek már nálunk is évtizedes múltja van. Ha a felek vitája zsákutcába kerül, a bírósághoz fordulás előtt és gyakran ahelyett kiutat jelenthet egy semleges, harmadik személy bevonása. A közvetítő nem ítélkezik a vitás ügyben, hanem abban segíti a feleket, hogy egy minden érdekelt számára kedvező megoldást találjanak, amit írásos megállapodásukban rögzítenek. A két nagysikerű kiadást megért „Mediáció – a közvetítői tevékenység” című kiadvány folytatásának tekinthető, ugyanakkor teljesesen önálló új könyv célja, hogy az egyes területek legjobb gyakorlati és elméleti ismerőinek tolmácsolásában a lehető legteljesebb áttekintést nyújtsa a mediáció – avagy közvetítői tevékenység – intézményéről. A mű először a mediáció alapkérdéseivel ismerteti meg az olvasót: bemutatja a konfliktuskezelés elméletét és gyakorlatát, a különböző tárgyalási módszereket, kitér az egyes közvetítési területek megközelítésbeli sajátosságaira, valamint a mediátorképzés hazai rendszerére. A kötet ezt követően a mediáció törvényi és rendeleti szabályozása mellett részletesen elemzi az egyes közvetítési formák speciális szabályait, továbbá külföldi és hazai gyakorlatát. Így bemutatásra kerül a családi mediáció, az egészségügyi közvetítés, a gazdasági mediáció, a büntetőeljárás során alkalmazható közvetítés, a fogyasztói jogviták alternatív rendezése, valamint a munkaügyi és az oktatási mediáció. Az egyes részterületek bemutatására a legújabb szabályozás alapulvételével, valamint szemléltető ábrák és statisztikai elemzések alkalmazásával kerül sor.

Tremmel Flórián – Bizonyítékok ​a büntetőeljárásban
A ​Bizonyítékok a büntetőeljárásban c. monográfia nemcsak a bűnügyi bizonyítási elmélet és gyakorlat alapfogalmait elemzi és fejleszti tovább, hanem tudományosan megalapozott válaszokat kísérel adni olyan régi és új kihívásokra, mint a közvetett bizonyítékokkal – a szakértők közreműködése esetén – avagy a “tudományos bizonyítékokkal” (mikroindiciumokkal) való bizonyítás nehézségei, buktatói, illetve -lenyűgöző – analógiái és távlatai. Nem kerüli el az olyan lényeges kérdéseket sem, mint például a jogellenes bizonyítékok vagy a titkos bizonyítékok felhasználhatósága.

Ismeretlen szerző – Polgári ​eljárásjog II.
A ​négy jogi kar tanszékvezetőinek közös együttműködésében készült kötet célja, hogy egységes és összehangolt tananyagként segítse a hallgatókat polgári eljárásjogi tanulmányaik során. A tankönyv három szerkezeti egységből áll: az első rész tartalmazza a polgári perben igénybe vehető perorvoslatokat, ezt követik az ún. különleges eljárások, másképpen: a Pp. Különös része, majd a harmadik egységben három olyan nemperes eljárás szabályai kapnak helyet, amelyek mindegyik érintett kar tematikájában szerepelnek: a bírósági végrehajtási eljárás, a fizetési meghagyásos eljárás és a hagyatéki eljárás. A Pp. Különös részében szabályozott végrehajtási pereket a bírósági végrehajtási joggal együtt, a harmadik részben tárgyaljuk. Az egyes fejezetek, jogintézmények részletezésénél a szerzők mércéje az volt: mi az, amit minden joghallgatónak tudnia kell ahhoz, hogy az egyetemről kikerülve gyakorló jogászként is helyt tudjon állni. Továbbá, bár célközönségét elsősorban a joghallgatók jelentik, a tankönyv a más szakokon tanuló hallgatók számára is jól hasznosítható lehet a könyv a polgári eljárásjog, bírósági végrehajtási jog vagy az egyes nemperes eljárások elsajátítása körében. A szerzők a jobb tagolhatóság, átláthatóság és a könnyebb kezelhetőség érdekében úgy döntöttek, hogy a polgári eljárásjog anyagát két kötetben dolgozzák fel. Rendhagyó módon a tankönyv jelen második kötete jelenik meg korábban, megelőzve a mű első részét: a döntően a polgári perrendtartás általános részét – az elsőfokú eljárással bezárólag – felölelő „Polgári eljárásjog I.” kötet később kerül megjelentetésre.

Ismeretlen szerző – Pénzügyi ​jog
E ​tartalmilag és formájában is megváltozott – korábbi szerkezetében öt év alatt sok kiadást megért – pénzügyi jogi tankönyv részben megújult szerzői közösség munkája. A kötet átfogja a pénzügyi jog teljes anyagát: A közpénzügyi, az általános pénzügyi jogi ismereteken túl az államháztartási jogot, a nemzetközi pénzügyi jog rendszerét, a nemzetközi adójogot és a vámjogot, a megújuló bankjogot ésa pénzügyi piacok jogát. Újdonságként feldolgozza a számviteli jog alapjait is, amely immár a jogászképzésben is nélkülözhetetlen tananyag. A kötet Földes Gábornak, a pénzügyi jog kimagasló tudású, fiatalon elhunyt professzorának utolsó munkája.

Dr. Berke Barna – Dr. Boytha György – Dr. Dienes-Oehm Egon – Dr. Martonyi János – Az ​Európai Közösség kereskedelmi joga
Az ​1994-ben megjelent Európai Közösség kereskedelmi joga című tankönyv az első magyar nyelvű feldolgozása és bemutatása volt a közösségi magánjognak, átfogóan tárgyalta a kereskedelmi vagy gazdasági jogi joganyagot, bemutatta a Közösség külkapcsolatrendszerét, a magyar csatlakozás esélyeit és feltételeit, mégpedig a jog, a szakirodalom, a felelős állásfoglalások, a gazdasági és politikai élet valós folyamatainak legfrissebb jellemzőit figyelembe véve. Az elmúlt években a hazai jogirodalom gyors fejlődésének lehettünk tanúi: az egyes jogterületek – többek között az adójog, a társasági jog, a környezetvédelmi jog – művelői részletes, önálló kötetekben megjelenő elemzését adták az európai jogfejlődés egy-egy szeletének. Ez indokolta, hogy a jogi felsőoktatás tananyagául is szolgáló kötetből az átdolgozás során a klasszikus nemzetközi magánjogi fejezeteket és a társasági jogról szóló fejezetet kivegyék a szerzők, és mélyebb, alaposabb elemzést készítsenek a belső piac jogáról, a versenyjogról, az iparjogvédelemről és a szerzői jogról. Külön értéke az új kiadásnak, hogy külön fejezetben értékeli Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásának jogi dokumentumait.

Révai Gábor – Beszélgetések ​nem csak jogról
Lebilincselő ​beszélgetés két ismert közszereplővel életük és pályájuk izgalmas fordulatairól, intimitásairól, múltunkról és jelenünkről. “Mi köze a jognak az igazsághoz? Igazságot szolgáltat-e az igazságszolgáltatás, vagy “csak” jogot? Mi köze a jognak az erkölcshöz és a kultúrához? Min múlik az emberek jogkövető vagy jogkerülő magatartása? Mi a jobb, agyonszabályozni vagy deregulálni? Sorolhatnám tovább azokat a kérdéseket, amelyek ilyen vagy olyan formában mindannyiunkban fölmerültek már. A válaszokat ebben a könyvben a szakma két elismert szaktekintélyének segítségével kerestem. Azt hiszem, jól döntöttem, amikor az ügyvédi kar doyenjére, Bárándy Györgyre, és a jogelmélet professzorára, Sárközy Tamásra esett a választásom. Köszönet érte, hogy elfogadták a kihívást. Beszélgetőtársaim a jog tág fogalmának két pólusát képviselik. Bárándy Györgyöt világ életében az egyes jogesetek érdekelték, hírnevét fejből mondott kiváló védőbeszédeinek, az úgynevezett “nagy ügyekben” elért sikereinek köszönheti. Sárközy Tamást soha nem érdekelték az egyes esetek. Ő mindig az esetek sokaságából leszűrhető általános következtetéseket próbálta levonni. Ideje egy részében kutatott, könyveket írt és oktatott, máskor kormányzati felkéréseknek tett eleget, és törvényeket szövegezett. A lényegi különbség után talán meglepő, hogy mennyi közös vonás van a két emberben. Mindketten imádják a kulináris élvezeteket. Szeretnek jókat enni és jókat inni, ráadásul nem pancserek módjára, hanem igazi gurmandként, mert ételek és italok tekintetében is a minőség megszállottjai. Mindkettejüknek bőven nyílt volna lehetősége rá, hogy a szocializmus szürke és nyomasztó valóságát fölcseréljék a nyugat sokszínű, csábító világával. Alighanem ott is befutottak volna, ám ők mégis maradtak, mert itt érezték otthon magukat, mert Magyarország volt a hazájuk. És ami a legfontosabb közös vonásuk: mindketten munkamániásak. Bárándy György kilencven évesen is naponta bejár az irodájába, hetente többször is vidéki tárgyalásokra utazik, és percenként cseng a telefonja. Sokan segítik a munkáját, de számomra megdöbbentő volt, hogy milyen szellemi frissességgel tartja kezében a szálakat. Sárközy Tamás évente legalább egy könyvet ír, mert szeret írni, eközben több egyetemen oktat, előadásokat tart, konferenciákra utazik. “Mellesleg” a Nemzeti Sporttanács elnöke, és persze ott van a hoki válogatott minden meccsén.”

Schubauerné Dr. Hargitai Vera – Polgári ​jog
A ​második alkalommal megjelenő Polgári jogi fogalomtár célja segíteni a magyar jogrendszerben történő eligazodást a hatályos jogi kifejezések jelentésének bemutatásával, a valós szabályozás összefüggéseinek feltárásával. Ennek érdekében a kötet lexikonszerűen, ábécérendben közölt címszavakban áttekinti a magyar magánjog – ezen belül elsősorban a polgári jog és a nemzetközi magánjog – alapfogalmait, továbbá az egyes jogi szakkifejezések értelmezése mellett az alapvető összehasonlításokat és jogforrásokat is megmutatja. Felhasználja továbbá a kialakult bírói gyakorlat eredményeit is. A kötet hasznos szakkönyve lehet a gyakorló jogászoknak, jogalkalmazóknak, jogalkotással, illetve belső normaalkotással foglalkozóknak ugyanúgy, mint az egyetemeket, főiskolákon, tanfolyamokon jogot tanulóknak.

Kende Péter – Elorzott ​igazság
A ​Védtelen igazság folytatása ismét az ítélkezés, a bíróságok munkáját veszi górcső alá. Döbbenetes tényeket tár az olvasó elé arról, miféle ítéletek születnek napjainkban. Az Elorzott igazságban bemutatott több mint ötven ügy ismételten azt bizonyítja, hogy az egymásnak ellentmondó ítéletek, a törvénytelenségek özöne és a néha nyíltan rasszista, antiszemita ítélkezési gyakorlat a magyar bíróságok jellemzőjévé, napi rutinjává vált. A móri mészárlás ügyében született verdiktek részletes elemzése lélegzetelállító tényekre derít fényt: kiderül, milyen „bizonyítékok” alapján ítélték életfogytig tartó börtönbüntetésre első- majd másodfokon is az ebben az ügyben teljesen ártatlan Kaiser Edét. Például hogyan másították meg a szemtanúk vallomásait, miként minősítették „lényegében vaknak” egyiküket, hogyan vettek semmibe döntő érveket és adatokat, s miképp adott Varga Zoltán bíró úr olyan tényeket a fegyverszakértő szájába, amelyek soha nem hangzottak el. Kiderül, hogy Varga Zoltán bíró a kisgazda Székely Zoltán esetében ugyanazokat a hibákat követte el, mint a móri ügyben.

Ismeretlen szerző – A ​Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal
“2013. ​február 11-én elfogadásra került az új Polgári Törvénykönyv. A kötet arra vállalkozik, hogy az elfogadást követő legrövidebb időn belül olyan segédeszközt adjon a felhasználók kezébe, mely az új Ptk. megalkotását vezérlő általános elveket és az egyes szabályok mögött található koncepciót, jogalkotói szándékot is magyarázza. Az új Ptk.-ra való felkészülés során az egyes szabályok, mindenekelőtt a megváltozott rendelkezések és az új jogintézmények megértéséhez kiemelten fontos, hogy hozzáférhető legyen a jogalkotó szándéka. Ezt szolgálja, hogy a kötet szerkesztője Prof. Dr. Vékás Lajos, a Kodifikációs Főbizottság elnöke, és a kötet elkészítésében kizárólag olyan szerzők vesznek részt, akik hosszú ideje aktívan közreműködtek az új Ptk.-t előkészítő Szerkesztőbizottság munkájában. A magyarázatok elsősorban arról kívánják tájékoztatni az olvasót, hogy miben változtat az új Ptk. a hatályos polgári jogon (elsősorban a Ptk.-hoz képest, de adott esetben a külön törvényekhez és a bírói gyakorlathoz képest is), és miért kerül sor ezekre a módosításokra. A változtatásokon és azok indokain kívül a magyarázatok kitérnek azokra az egyéb forrásokra is – mindenekelőtt az uniós irányelvekre – , amelyeknek a kódexbe történő beépítése indokoltnak látszott. A szerzők a fontos intézmények magyarázatánál kitérnek arra is, hogy mennyiben vehető figyelembe a korábbi bírói gyakorlat az új Ptk. alkalmazásánál.Nem paragrafushoz rendelten történik a kommentálás, hiszen ehhez elengedhetetlenül szükségesek a hatályba léptető és a kapcsolódó jogszabályok is. E helyett a kötet Fejezetenként fűz magyarázatot az új Ptk. rendelkezéseihez.A könyv elsődleges célja a felkészítés az új Polgári Törvénykönyv alkalmazására. Ajánljuk mindazoknak, akik akár egyénileg, akár szervezett keretek között fogják megtenni ezt.”

Ismeretlen szerző – Gazdasági ​társaságok – Cégtörvény
A ​Gazdasági társaságok – Cégtörvény című kötet szerzői arra vállalkoztak, hogy összefüggéseiben, elméleti igényességgel, ugyanakkor a gyakorlatban is jól alkalmazhatóan bemutassák a gazdasági társaságokra vonatkozó megújult szabályozást. Ez a könyv tartalmában is, szerkezetében is eltér a Ptk. Jogi személy könyve kommentárjától. A Ptk. rendelkezései mellett bemutatja ugyanis a módosult cégnyilvántartási és cégeljárási szabályokat; az egyes jogi személyek átalakulása, egyesülése, szétválása külön törvényben szereplő rendjét; valamint az új szabályozásra történő átállás – anyagi és eljárási – szabályait. A kötet nem paragrafusonként halad, hanem egy-egy érintett terület teljes áttekintését adja, olyan bírák, ügyvédek és jogtudósok ismertetésében, akik a szabályozás előkészítésében részt vettek, illetve az új rendelkezéseket a gyakorlatban is alkalmazzák. A függelék már a legutóbbi módosításoknak megfelelően tartalmazza az érintett jogszabályszövegeket: a Ptk. Harmadik könyve első részét a jogi személyek általános szabályairól, harmadik részét a gazdasági társaságokról, a 2013. évi CLXXVI. törvényt a jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről és szétválásáról, valamint a 2006. évi V. törvényt a cégnyilvántartásról és a cégeljárásról, továbbá a Ptké. átmenetre vonatkozó szabályait.

Gál Judit – dr. Kiss Gábor – Zara László – A ​végelszámolási eljárás
A ​kézikönyv elsőként mutatja be átfogóan és áttekinthetően a végelszámolási eljárás szabályait, az eljárásban résztvevő felek jogait és kötelezettségeit, különös tekintettel a hitelezők érdekeinek érvényesítésére. A könyv első részében a tételes jogi szabályozás bemutatásán túl kifejti a végelszámolás alatt lefolytatandó perekre vonatkozó ismereteket, a végelszámolás és a felszámolás összefüggéseit, valamint az erre vonatkozó bírói gyakorlatot. A második rész a témában felmerülő számviteli tudnivalókat tartalmazza. A harmadik és negyedik részben a mindennapi gyakorlathoz kapcsolódó iratminták, valamint a végelszámolást szabályozó jogszabályok kivonatai találhatók.

M. Nyitrai Péter – Nemzetközi ​és európai büntetőjog
A ​nemzetközi büntetőjog iránt az utóbbi években érthetően megélénkült az érdeklődés, hiszen a nemzeti büntetőjog alkotása és alkalmazása során számos esetben elkerülhetetlenné vált a büntetőjog nemzetközi dimenziójának figyelembevétele. A témában megjelent eddigi írások egy-egy konkrét szakterületre koncentráltak, ugyanakkor továbbra is hiányzik egy olyan átfogó munka, amely a nemzetközi büntetőjog diszciplínájának egészét, annak minden sarkalatos összetevőjét rendszerezetten, összefüggő egészet alkotva, az alapvető összefüggéseket feltárva foglalja össze, megkönnyítve ezzel a téma iránt érdeklődő egyetemi hallgatók és szakemberek biztonságos eligazodását e szövevényes tudományterületen. A kötet e hiány pótlására vállalkozik: bemutatja a nemzetközi büntetőjog fogalmi-rendszertani kérdéseit, a tudományterület történeti fejlődését, a jogforrások rendszerét, a jogalanyok körét, a felelősségre vonás feltételrendszerét, a nemzetközi bűncselekmények dogmatikáját, valamint a nemzetközi büntetőjog kikényszerítésének modelljeit. A szerző az európai regionalizációs törekvéseket, így különösen az Európai Unió büntetőjogának specifikumait fejezetenként, az adott résztémakör összefüggésében taglalja, ezzel is érzékeltetve az európai büntetőjog önállósuló rendszerjellemzőit, illetve a nemzetközi büntetőjog fejlesztésében vállalt vezető szerepét.

Földes Gábor – Adójog
Földes ​Gábor 2001-ben megjelent Adójog című egyetemi nívódíjas kötete tankönyv céljára készült, de ennél nagyobb igényű monográfia lett: nemcsak a bonyolult normacsoportokat mutatja be közbevételi jogrendszerünk szerkezetében új felfogásban, történeti szemlélettel és összehasonlító módszerrel, de összefoglalja a modern pénzügyi jogtan adójogi elméletét, a fejezetekben beépítve saját kutatási eredményeit is. A magyar jogi szakirodalomban ilyen alapokon elsőként dolgozta ki az adójogi dogmatikát, ami szerzői vállalkozásának legnagyobb érdeme. Folyamatos átalakulásban és fejlődésben lévő piacgazdasági rendszerünkben a változások érzékenyen érintik a pénzügyi jogot, különösen annak adójogi aljogát. Az Európai Unióba történő belépésünk, ennek jogrendje is befolyásolja a hazai adójogot: szinte valamennyi részterületének szabályai a jövőben már az EU jogszabályaival összeegyeztethetők lesznek. Mindezek a tételes jogi, adótani és adópolitikai változások indokolják a 2001. évi kiadás után az átdolgozott és bővített tankönyv megjelentetését. Földes Gábor ezeket az okokat ismerve elkezdte a kötet átdolgozását, de váratlan halála félbeszakította munkáját. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Széchenyi István Egyetem és a Miskolci Egyetem tanárai vállalkoztak arra, hogy az új kiadáshoz szakanyaggal hozzájáruljanak, beiktatva a 2004. évi kiadásba az új jogintézményeket és átvezetve a tételes jogi változásokat a szövegen – tehát a magyar adójog történetének futó pillanatáról képet nyújtva. A kötet második kiadása ily módon Földes Gábor szellemében, tudományos felelősségel készült, tiszteletben tartva az általa megteremtett jogdogmatikai felépítményt.

Pólay Elemér – A ​római jogászok gondolkodásmódja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kengyel Miklós – Magyar ​polgári eljárásjog
A ​Magyar polgári eljárásjog egy kötetbe sűríti össze azokat az ismereteket, amelyeket egy joghallgatónak a polgári perről, a bírósági végrehajtásról és az alternatív vitakezelés különböző formáiról tudnia kell. A tankönyv a polgári eljárásjog alapfogalmainak, jogforrásainak, fejlődéstörténetének és alapvető elveinek a bemutatásával kezdődik. A bírósági szervezet áttekintését a polgári eljárás általános rendelkezéseinek, majd a polgári per szerkezetének, az első- és másodfokú eljárásnak, a perorvoslatoknak és a különleges pereknek a leírása követi. A kötet bemutatja a kisértékű perekre és a kiemelt jelentőségű ügyekre vonatkozó eljárási szabályokat is. A nemperes eljárások közül részletesen foglalkozik a fizetési meghagyással és a bírósági végrehajtással. Zárófejezetei a polgári eljárás alternatíváit, a közvetítést (mediációt) és a választottbíráskodást tekintik át. A nemperes eljárásokra vonatkozó terjedelmes jogszabályanyag kiiktatásával a polgári peres eljárás mélyebb és alaposabb megismerését szeretnénk előmozdítani. 1998 óta a tankönyv tizenegyedik kiadását veheti kézbe az olvasó. A legújabb kötet már azokat a változtatásokat is tartalmazza, amelyeket az Alaptörvénnyel együtt hatályba lépett sarkalatos törvények és más jogszabályok idéztek elő a polgári eljárásjog területén. Jó hír a joghallgatók számára, hogy a jogszabályanyag gyarapodása ellenére a tankönyv terjedelme nem változott.

Ujváriné Antal Edit – Felelősségtan
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.