Egy összegző közigazgatás tudományi alapmunka gondolatok Koi Gyula könyvéről A Reference Monograph on Administrative Science – Thoughts on Gyula Koi’s Book

 Alapjogi tendenciák és a közigazgatási jogalkalmazás Az Alaptörvény és a közigazgatás, Nemzeti Közigazgatási Intézet, Budapest, 2011. december 15.  Megnyitó Új kihívások a közigazgatás-tudományban – Lőrincz Lajos emlékkonferencia, Budapest, 2012. február 6.  Közigazgatási bíráskodás Új kihívások a közigazgatás-tudományban – Lőrincz Lajos emlékkonferencia, Budapest, 2012. február 6. 

TARTALOM: Közigazgatási vizsgák anyagai

A szolgáltatás adatai Regisztráció: Regisztrációt nem igényel Módosítás dátuma: 2006.04.02.

END WINDOW – TIME= 0 ms START WINDOW [ConnectContentPortlet] END WINDOW – TIME= 0 ms START WINDOW [TagContentPortlet]

Címkék

Értékelje a cikket!

A közigazgatási vizsgákról szóló tájékoztatókat (közigazgatási alapvizsga, ügykezelői alapvizsga, közigazgatási szakvizsga, titkos ügykezelő vizsga), valamint a vizsgákhoz tartozó tanyagokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oldalán tekintheti meg.

OLDALSÁV

Célcsoport szűrése

Eszköztár

Betűméret váltása:
Aktuális beállítás : Oldal nyomtatása
Nyomtassa ki az oldalt! Oldal küldése
Küldje el e-mailben az oldalt! Saját mappa
Vegye fel az oldalt a saját mappájába! Segítség
Ugrás a segítség keresőre! Gyorsbillentyűk
Oldalak elérése a billentyűzetről!

Egy összegző közigazgatás tudományi alapmunka gondolatok Koi Gyula könyvéről [A Reference Monograph on Administrative Science – Thoughts on Gyula Koi’s Book]

Egy összegző közigazgatás tudományi alapmunka gondolatok Koi Gyula könyvéről [A Reference Monograph on Administrative Science – Thoughts on Gyula Koi’s Book]

2017, Egy összegző közigazgatás tudományi alapmunka gondolatok Koi Gyula könyvéről [A Reference Monograph on Administrative Science – Thoughts on Gyula Koi’s Book]

The aim of this review is to introduce Gyula Koi’s book, On the Confine of Centuries. Pathfinding and Careers of Four Hungarian Administrative Legal Scholars, by presenting the structure of the opus as well as its intellectual background and its goals and its methodology. With respect to the length restrictions not every chapter is analysed in-depth, I rather tried to emphasize the interests and virtues driving this piece of work.

KÖZIGAZGATÁSI ALAPVIZSGA

2 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM A közigazgatási alapvizsga jegyzet a Magyary Zoltán Közigazgatási-fejlesztési Program, a versenyvizsga felsőfokú oktatási és képzési segédanyag, valamint Patyi András Varga Zs. András: Általános közigazgatási jog (Dialóg Campus, 2009) című könyvének alapulvételével történt. Az oktatási-képzési segédanyag kialakításában közreműködött: DR. BORBÁS BEATRIX, DR. CSERNY ÁKOS, DR. KUKORELLI ISTVÁN, DR. MÜLLER GYÖRGY, DR. BARTHA ZSUZSANNA, DR. BOROS ANITA, FARKAS KRISZTINA, FARKAS PÉTER, DR. HAZAFI ZOLTÁN, DR. HORVÁTH ATTILA, DR. KÁDÁR KRISZTIÁN, DR. SZALAI ANDRÁS, DR. TORMA ANDRÁS, DR. TÓTH NORBERT, DR. ZOMBOR FERENC, DR. LANTOS OTTÓ, DR. TÖRÖK TAMÁS, HEGEDŰS TAMÁS, DR. PÉTERFALVI ATTILA, ZALA MIHÁLY, DR. ALMÁSY GYULA, DR. CSUTH SÁNDOR, DR. NEMESLAKI ANDRÁS, DR. RUPP ZOLTÁN, DR. TÓZSA ISTVÁN, JUHÁSZ LILLA MÁRIA, KÁNTOR ZOLTÁN A tananyag hatályosításában közreműködött: DR. BORBÁS BEATRIX, DR. CSALLÓ KRISZTINA, DR. GERENCSÉR BALÁZS, DR. HORVÁTH ATTILA, FARKAS PÉTER, DR. BOROS ANITA, DR. KÁDÁR KRISZTIÁN, JUHÁSZ LILLA MÁRIA, DR. SZALAI ANDRÁS, DR. GYERGYÁK FERENC, DR. LANTOS OTTÓ, DR. GREGÓCZKI ETELKA, KISGERGELY ISTVÁN, DR. PÉTERFALVI ATTILA, DR. BÍRÓ JÁNOS, HEGEDŰS TAMÁS, RÉVÉSZ ÉVA, HORVÁTHNÉ VARGA-POLYÁK CSILLA, DR. TÓTH NORBERT, DR. LINDER VIKTÓRIA, SOÓS HAJNALKA, DR. RÉVÉSZ BALÁZS, KÁNTOR ZOLTÁN A tananyag lektorálásában közreműködött: DR. GERENCSÉR BALÁZS, DR. GYÖRGY ISTVÁN, DR. KIS NORBERT, DR. BACK ANDRÁS, DR. SZEGVÁRI PÉTER, DR. VÉRTESY LÁSZLÓ, DR. PÉTERFALVI ATTILA, DR. ZALA MIHÁLY, DR. KÁDÁR KRISZTIÁN Budapest, 2014 javított kiadás kézirat lezárva: augusztus 15. ISBN Kiadja: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Felelős kiadó: Szentkirályi-Szász Krisztina Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiadja: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Budapest, 2014 A kiadásért felel: Prof. Dr. Patyi András Layout, tördelés: ElektroPress

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. Alkotmányos és jogi alapismeretek ALMODUL: Alkotmányos és jogi ismeretek A jog fogalma A jogrend fogalma és a jogforrások elméleti rendszere Az alkotmányos állam Népszuverenitás és népképviselet A hatalmi ágak megosztásának elve A jogegyenlőség elve A jogállamiság elve A törvények uralmának elve A közhatalom törvényhez kötöttségének elve A végrehajtó hatalom felelőssége a törvényhozó hatalom előtt A bírói függetlenség elve Az alapvető jogok érvényesítésének elve ALMODUL: Államszervezet Az Országgyűlés A Kormány A köztársasági elnök A bíróságok Az ügyészség Az Alkotmánybíróság Az alapvető jogok biztosa és helyettesei A helyi önkormányzatok ALMODUL: Jogi szabályozás A jogforrás fogalma és csoportjai Az Alaptörvény Jogalkotás minősített helyzetekben A közjogi szervezetszabályozó eszközök A jogszabályok kötelező ereje A közösségi jog nemzetközi jog nemzeti jog viszonya Közigazgatási alapismeretek ALMODUL: A közigazgatás intézményrendszere és jogi alapfogalmai Az igazgatás és a közigazgatás fogalma A közigazgatás szerveiről általában jogalanyiság és szervtípusok A központi igazgatás szervei A központi igazgatás helyi-területi szervei A helyi önkormányzatok 50 3

4 TARTALOMJEGYZÉK 2.2. ALMODUL: Közszolgálat A közszolgálati humánpolitika megújítása A közszolgálati jog alapjai A közszolgálati jogviszony létesítése és módosítása A jogviszony megszűnése és megszüntetése Összeférhetetlenség a közszolgálatban Előmenetel a közszolgálatban Teljesítményértékelés és minősítés Képzés és továbbképzés Munkaidő és pihenőidő A munkavégzés szabályai Illetményrendszer Felelősség a közszolgálatban ALMODUL: Közszolgálati hivatásetika Etika, hivatásetika fogalma Nemzetközi kitekintés Hivatásetika jogi szabályozottsága és aktualitásai Magyarországon Korrupció-megelőzés és integritásszemlélet a közszolgálatban ALMODUL: Közigazgatási jogalkalmazás és hatósági eljárás Közigazgatási jogalkalmazás Közigazgatási eljárás ALMODUL: Közigazgatás-fejlesztési stratégia (Magyary Program) Közigazgatás-fejlesztési stratégia (Magyary Program) Bevezetés a közigazgatás-fejlesztés elméletébe és gyakorlatába A Magyary Program kiindulópontjai A Magyary Program célrendszere A Magyary Program beavatkozási területei A Magyary Program végrehajtása Magyary Program Európai Uniós alapismeretek ALMODUL: Az Európai Unió fejlődése és intézményrendszere Az európai integráció rövid története (Párizstól Lisszabonig) Az euró, az euróövezet és a monetáris unió. Nyelvi rezsim az Európai Unióban és az EU jelképei Az Európai Unió intézményrendszere ALMODUL: Az Európai Unió jogrendszere Az Európai Unió jogrendszerének sajátosságai és legfontosabb elemei Alapjogvédelem az Európai Unióban Az európai uniós jog és a magyar jog viszonya 135 4

5 TARTALOMJEGYZÉK 4. Gazdálkodási és pénzügyi alapismeretek ALMODUL: Pénzügyi alapismeretek A monetáris politika célja és eszközrendszere Nemzetgazdaság, gazdasági szerkezet, a gazdasági teljesítmény mérése Az állam szerepe a nemzetgazdaságban ALMODUL: Államháztartási és költségvetési gazdálkodási alapismeretek Az államháztartás felépítése, alapfogalmak Bevételek és kiadások A központi költségvetés elkészítésének, végrehajtásának szabályai Nemzeti vagyon Költségvetési szervek Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés, utalványozás Ellenőrzés az államháztartás területén Információbiztonsági és adatvédelmi alapismeretek ALMODUL: Adatvédelem A személyes adatok védelméhez való jog születése A hazai adatvédelem jogi keretei A jogszerű adatkezelés követelményei Az érintett jogai ALMODUL: Információszabadság Az állam átláthatósága A közérdekű adatok A közérdekből nyilvános adatok Az adatok megismerése Az információszabadság jogi korlátai Nyilvántartások ALMODUL: Információbiztonság A minősített adatok védelmének jogi alapjai A minősítési szint és az érvényességi idő A felülvizsgálat A felülbírálat A személyi biztonsági feltételek A fizikai biztonsági feltételek Az adminisztratív biztonsági feltételek Az elektronikus biztonsági feltételek A minősített adatok büntető- és szabálysértési jogi védelme Az adatkezelési- és a rendszerengedély Az iparbiztonsági ellenőrzés A minősített adatok védelmének hatósági felügyelete 172 5

6 TARTALOMJEGYZÉK 6. Közigazgatási szervezetek működése ALMODUL: Közigazgatás szervezetelméleti megközelítésben Bürokráciaelméletek A közigazgatás főbb környezeti jellemzői A közigazgatási reformokkal kapcsolatos elméletek ALMODUL: Vezetői feladatok a közigazgatásban Célkijelölés, stratégiaalkotás Szervezés Személyes vezetés (leadership) Kontroll ALMODUL: Közigazgatási szervezetek működési folyamatai Alapfogalmak, alapmodellek A folyamatmodellezés módszertana A közigazgatás tipikus alapfolyamatainak megszervezése Támogató folyamatok Szervezeteken átívelő folyamatok Folyamatok informatikai támogatása és az e-közigazgatás Nemzetpolitika ALMODUL: Elvi keret: a magyar nemzet határokon átívelő összetartozása, az egységes magyar nemzet Alaptörvény Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény ALMODUL: Cselekvési területek Egyszerűsített honosítás Hatékony támogatáspolitika Bethlen Gábor Alap Határtalanul! osztálykirándulási program ALMODUL: Magyar-magyar kapcsolattartás, párbeszéd A Magyar Állandó Értekezlet Magyar Diaszpóra Tanács Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma Az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága 222 6

7 ELŐSZÓ A közigazgatási alapvizsga tananyagfejlesztéséért felelős Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt figyelmet szentel a vizsgázók tapasztalatainak, véleményének. Erre tekintettel a közigazgatási alapvizsgát szeptember 1-je óta teljesítő több mint tízezer tisztviselő javaslatainak szem előtt tartásával bocsátja az Egyetem útjára a tananyag 5. javított kiadását. A tananyagban rögzített ismeretanyag és a közigazgatási alapvizsga követelményrendszerének megújítása folyamatosan követi a közigazgatás változásait, az Alaptörvényre épülő megújuló joganyagot, továbbá épít a kiérlelt szakirodalmi álláspontokra és a közigazgatás dinamikus forrásaira is, mint a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési programra. Az alapvizsga tananyag a korábbiaknál lényegesen nagyobb hangsúlyt helyez a változások irányainak bemutatása mellett a változások okainak ismertetésére, a közigazgatás stratégiai és fejlesztési környezetére, a közszolgálatiság hivatásetikai kérdéseire, a szerve zeti és személyi hatékonyság szempontjaira. A közigazgatási alapvizsga moduljai szeptember 1-jével kiegészülnek a Nemzetpolitika tárgykörével. A modulbővítés célja, hogy a vizsgázó rendelkezzen átfogó ismeretekkel a külhoni magyarságot érintő kihívásokról nemzetpolitika alaptörvényi kereteiről, a nemzetpolitika cselekvési területeiről, a magyar-magyar kapcsolattartás szervezetrendszeréről. A közigazgatási alapvizsga a közszolgálati tisztviselők közigazgatási alapismereti szintjének felmérését, elmélyítését, a közigazgatási tudásminimum biztosítását célozza. Éppen ezért a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fontosnak tartja, hogy a közszolgálatban feladatot teljesítők megismerjék és megértsék az aktuális közigazgatás-fejlesztési elképzeléseket. Ezért a közigazgatási stratégiát ismertető külön almodul mellett a modulok/almodulok végén kiegészítéseket helyeztünk el, amelyek a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program folyamatban lévő és tervezett fejlesztéseit mutatják be az adott témakörhöz kapcsolódóan. Bár az alapvizsga-felkészítő tantermi kurzusokon történő részvétel nem kötelező, a felkészítők szervezése folytatódik annak érdekében, hogy a konzulensek tanulás-centrikus, az ismeretanyag megértését támogató módszertan szerint dolgozva segítsék azok felkészülését, akik az önálló tanulási módszerek mellett a konzulensek támogatásával szeretnék elsajátítani az alapvizsga ismeretanyagot. Az önálló felkészülési módot választó tisztviselők részére a közigazgatási alapvizsga e-learning változatát kínáljuk, mely a teljes tananyag egy részének színesebb, interaktívabb online bemutatása céljából született. Fontos leszögezni, hogy az e-tananyagoknak nem helyettesítő, hanem kiegészítő szerepe van. Ez azt jelenti, hogy nem az írott alapvizsga tananyag visszaadása a cél, hanem egyes tananyagrészek elmagyarázása, amelyre a tankönyvben terjedelmi korlátok miatt nem jutott lehetőség, vagy önmagukban bonyolultabb összefüggéseket tartalmaznak. Ebből fakadóan a jobb megértés végett ezek az e-tananyagok tartalmazhatnak olyan ismereteket is, amelyek nem részei a tankönyvnek. Az e- tananyag elérhetőségével kapcsolatban itt talál információt: hu/kozigazgatasi-vizsgak/kozigazgatasi-alapvizsga/tananyag-es-kovetlemenyrendszer Azoknál a részeknél, melyekhez kiegészítő e-tananyag kapcsolódik, az oldal margójára elhelyezett ikonnal jeleztük A közigazgatási alapvizsga tesztkérdései a tananyagban megjelenő információkra szorítkoznak; a vizsgáztatás gyors és egyszerű módon írásban, egy a számítógép által véletlenszerűen generált tesztfeladat- sor kitöltésével történik, ami az objektív mérés garanciája. 7

8 Bízom abban, hogy sikerül az alapvizsga ismeretanyagát, ezáltal a vizsgázó kollégák tudását folyamatosan megújítani, és jól tanulható segédanyaggal, értékes tudással támogatni a vizsgára való eredményes felkészülést. Jó tanulást, sikeres vizsgát kívánunk! Dr. Kis Norbert továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes

9 1. 1. MODUL ALKOTMÁNYOS ÉS JOGI ALAPISMERETEK A fejezet bemutatja az állam, az államhatalom és az államszervezet működésének alapvető fogalmait, a közhatalommal, illetve annak gyakorlásával kapcsolatos alkotmányos alapelveket. Az itt tárgyalt ismeretanyag a közhatalmi berendezkedés elemeire, a társadalmi viszonyokat alapjaiban meghatározó szabályozás forrásaira fókuszál, megteremtve a később tárgyalásra kerülő magyar közigazgatási szervezetrendszer elméleti alapjait ALMODUL: ALKOTMÁNYOS ÉS JOGI ISMERETEK A jog fogalma Az emberi együttélés nem létezhetne bizonyos magatartási szabályok nélkül. Ezeket a szabályokat követhetik egy kisebb közösségben (pl. baráti társaságban, községben stb.) vagy akár nagyobb közösségben (városban, országban stb.). Számos magatartási szabály befolyásolhatja vagy instruálhatja az emberek viselkedését. Ezek lehetnek például szokások, erkölcsi szabályok és vallási normák is. Ha például Magyarországon egy kereszteződésben villantunk a lámpánkkal (hivatalosan fénykürttel), ez azt jelenti, hogy elsőbbséget kívánunk adni egy másik gépkocsinak. Ugyanakkor Nyugat- Európa sok országában ez más jelent, jelzés arra, hogy vigyázz, jövök! Ugyanígy a tömegközlekedési eszközön át szoktuk adni a helyünket az idős embereknek, és ha ezt nem tesszük, akár még rosszallást is kiválthatunk a többi utasból. A szokások, illetve erkölcsi, vallási és egyéb normák esetében azt láthatjuk, hogy azok a társadalomban különféleképpen érvényesülnek, betartásuk általában önkéntes elhatározáson alapul. A jog azonban eltér a társadalom egyéb normáitól, a jog ugyanis az állam által alkotott, illetve az állam által elismert olyan magatartási szabályokat jelenti, amelyek kötelezőek, érvényesülésüket állami szervek kényszerrel biztosítják. A jog keletkezését tehát elsősorban az állami szervekhez köthetjük, de szükséges hozzátenni, hogy az állam által elismert szabályok is ide tartoznak. Ilyenek lehetnek például a nemzetközi jogi szabályok. Pl. a helyi önkormányzatokat nem állami szerveknek tekintjük, hiszen bizonyos függetlenséggel, autonómiával bírnak, vagyis esetükben is pontosabb a megfogalmazás, hogy állam által elismert jogszabályt, önkormányzati rendeletet alkotnak A jogrend fogalma és a jogforrások elméleti rendszere A jogrendszer egy adott állam hatályos jogszabályainak és egyéb jogi előírásainak a rendezett összességét jelenti. Ebből a meghatározásból az következik, hogy egy adott államról (országról) van szó a jogrendszer esetében. A mi esetünkben Magyarország jogrendszeréről. Nemcsak a hatályos 9

10 KÖZIGAZGATÁSI ALAPVIZSGA jogszabályok, hanem más ún. jogforrások (amelyekről még lesz szó) is a jogrendszerhez tartoznak, ezért szükséges hozzátennünk az egyéb jogi előírás fogalmi elemet is. Végül szükséges hozzátennünk, hogy valamiféle rendezettséget tükröznek ezek a szabályok. Sokszor mondjuk azt, hogy a jogszabályok nem érthetőek, vagy túl gyakran változnak. Mégis rendezett összességet alkotnak ezek a szabályok, mert létezik a jogforrási hierarchia elve, amely azt jelenti, hogy az alacsonyabb szintű jogforrás nem lehet ellentétes a magasabbal. Ebben az esetben ugyanis az ilyen jogforrást megsemmisíti az Alkotmánybíróság Az alkotmányos állam Az államot nagyon sokféleképpen lehetne meghatározni, azonban a legfontosabb elemei felsorolhatóak, mert minden állam területtel, lakossággal és központi kormányzattal kell, hogy rendelkezzen. Államnak voltak tekinthetőek az ókori keleti birodalmak vagy a középkor királyságai is, azonban ezek nem nevezhetők alkotmányos államnak. Az alkotmányos államban ugyanis az együttélés legfőbb szabályait az adott állam alaptörvénye, alkotmánya adja. Minden olyan államban, amely demokratikus, jogállami keretek között működik, léteznie kell egy alaptörvénynek. Ez az alaptörvény, alkotmány az, amely kiemelkedik a jogi normák közül, vezető helyet foglal el a jogforrások hierarchiájában, és meghatározza a társadalmi együttélés legfőbb szabályait. Ezen alkotmányok esetében közös ismérv, hogy szabályozási területük minden államban közel azonos: rendelkeznek az adott állam politikai, gazdasági berendezkedéséről; rendelkeznek a közhatalmi szervek rendszeréről; rendezik az állam és állampolgár viszonyrendszerét, valamint deklarálják az alapvető jogokat. Az Alaptörvény olyan jogi alaprend és értékrend, amely a belső jogforrási hierarchia élén állva rögzíti az állam politikai rendjét, valamint tartalmi és formai szempontból kiemelkedik a jogi normák közül. Tartalmi szempontból azért emelkedik ki, mert összeköti az állam polgárait, illetve korlátozza az államhatalmat. Formai szempontból azért emelkedik ki, mert megalkotásának és módosításának speciális szabályai vannak. A mai modern demokráciák alkotmányainak számos követelményt kell teljesíteniük ahhoz, hogy az adott államban az alkotmányosság tartalmi szempontból is megvalósuljon. Ezek közül az alábbi alkotmányos elveket emeljük ki: a népszuverenitás és népképviselet elve; a hatalmi ágak megosztásának elve; a jogegyenlőség elve; a jogállamiság elve; a törvények uralmának elve; a végrehajtó hatalom felelőssége a törvényhozó hatalom előtt; a közhatalom törvényhez kötöttségének elve; a bírói függetlenség elve; az alapvető jogok érvényesítésének elve. 10

11 1. MODUL: ALKOTMÁNYOS ÉS JOGI ALAPISMERETEK Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a jogfejlődés újabb és újabb kategóriákkal bővíti a fenti katalógust ez tehát egy folyamatosan változó, bővülő követelményrendszer. Nézzük sorban ezeket az elveket! Népszuverenitás és népképviselet A felsorolt alkotmányos elvek közül az első a népszuverenitás. Bár e fogalom pontos tartalmáról csaknem háromszáz éve folynak viták, az elnevezés lényegében a nép főhatalmát jelenti. A népszuverenitás elve azt foglalja tehát magában, hogy Magyarországon ahogy azt az Alaptörvény is rögzíti a közhatalom forrása a nép, amely hatalmát választott képviselői útján, valamint kivételesen közvetlenül gyakorolja. Ezen elv nyomán tehát megfogalmazódik a közhatalom gyakorlásának két formája: a képviseleti demokrácia és a közvetlen demokrácia. A képviseleti demokrácia esetén a nép az általa választott képviselők útján, közvetett módon gyakorolja a hatalmat, míg a közvetlen demokrácia akkor valósul meg, amikor az állampolgár közvetlen módon vesz részt a döntésekben Képviseleti demokrácia A parlamenti képviselőket az egyes országokban különféle ún. választási rendszerben választják, attól függően, hogy az adott országban milyen rendszer működik. A legismertebb választási rendszerek a következők: Többségi választási rendszer: a többségi választási rendszerek lényegi sajátossága, hogy a mandátumért síkra szálló jelöltek közül az szerzi meg a kívánt pozíciót, aki több szavazatot szerez; az ún. abszolút többségi választási rendszerekben az a jelölt nyeri el a mandátumot, aki elnyeri a szavazatok többségét azaz több mint felét, addig a relatív többségi választási rendszerekben az lesz a győztes, aki a többi jelöltnél több szavazatot szerez azaz aki relatíve a legtöbb szavazatot kapta a választóktól. Arányos választási rendszer: általában listákra lehet szavazni az ilyen rendszerekben, a választási körzetekben a választópolgárok által leadott szavazatok alapján a leadott szavazatok arányában annyi jelölt jut be az országgyűlésbe, ahány mandátumot ki lehet osztani az adott választókerületben. A jelöltlisták lehetnek területi vagy országos, szabad vagy kötött aszerint, hogy a választópolgárok sorrendiséget állíthatnak-e fel a listán szereplő jelöltek közül vagy sem. Az arányos választási rendszerekben annak érdekében, hogy ne legyen túlságosan széttöredezett a parlament összetétele általában választási küszöböt alkalmaznak: ez azt jelenti, hogy az a párt, amelyik nem éri el a választási küszöbként meghatározott arányszámot, nem jut mandátumhoz. Vegyes választási rendszer: olyan rendszer, amely ötvözi a többségi és az arányos választási rendszerek egyes elemeit, kiküszöbölve ezzel az egyes választási rendszerek hátrányait, ugyanakkor megőrizve azok előnyös jellemzőit. Magyarországon a választójog területén érvényesülnek azok az alapelvek, amelyek minden jogállami demokráciában a választást biztosítják. Ennek értelmében, hazánkban a választójog általános és egyenlő, a szavazás pedig közvetlen és titkos, valamint biztosítja a választók akaratának szabad kifejezését. 11

12 KÖZIGAZGATÁSI ALAPVIZSGA A választójog általánossága azt jelenti, hogy az adott lakosság részvétele minél szélesebb körben biztosítva legyen a politikai döntéshozatalnál ne legyenek ezt akadályozó cenzusok beépítve a választójog anyagi jogszabályaiba. Választójogi cenzus például, ha a választójogot, a választhatóságot meghatározott vagyonhoz, jövedelemhez kötik. Az egyenlőségi kritérium azt jelenti, hogy minden választópolgár azonos értékű és azonos számú szavazattal kell, rendelkezzen. A szavazás közvetlensége arra utal, hogy ne álljon semmilyen közvetítő személy vagy szervezet a megválasztott és a megválasztó közé, a titkosság pedig értelemszerűen arra, hogy aki nem szeretné, hogy választásáról más tudomást szerezzen, ezt titokban tarthatja, erre a lehetőséget az államnak biztosítania kell. Választási rendszerünk vegyes választási rendszer. Az országgyűlési képviselők száma százkilencvenkilenc lesz, ebből százhat országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, kilencvenhárom képviselőt pedig országos listán választanak. Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós rendszerben történik. Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ez tehát egy relatív többségi szisztémát jelent az egyéni választókerületekben. Az arányos listás választás esetében nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el. A választójog szabályainak megértéséhez szükséges megkülönböztetnünk két fogalmat. A választójogot ugyanis két részre oszthatjuk, az egyiket aktív, a másikat passzív választójognak hívjuk. Az aktív választójog azt jelenti, hogy a választópolgár milyen feltételekkel jogosult szavazni (választó), míg a passzív választójog azt jelenti, hogy milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy indulhasson a választásokon jelöltként (választható). Minden nagykorú magyar állampolgárnak van választójoga. Aki nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, az csak pártlistára szavazhat, egyéni választókerületi jelöltre azonban nem. Passzív választójoghoz viszont nincs szükség a magyarországi lakóhelyre. Az országgyűlési képviselők választásán nincs passzív választójoga olyan személynek, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Egyedül a bíróság jogosult valakit kizárni a választójogból, azért, mert bűncselekményt követett el vagy belátási képességében érintett (cselekvőképességet kizáró gondnokság esetén) Közvetlen demokrácia A közhatalom gyakorlása elsődlegesen képviseleti úton valósul meg, az Alaptörvény rendelkezik a nép közvetlen részvételének lehetőségeiről is a hatalomban. A közvetlen hatalomgyakorlás a döntéshozatalban elsődlegesen a népszavazás jogintézményében testesülhet meg. 12

13 1. MODUL: ALKOTMÁNYOS ÉS JOGI ALAPISMERETEK A hatalmi ágak megosztásának elve A közhatalom gyakorlása során a megvalósítandó feladatok jól elhatárolható kategóriákba sorolhatók. Egyrészt szabályozni kell az életviszonyokat, másrészt gondoskodni kell azok végrehajtásáról, harmadrészt bíráskodni szükséges a szabályok megsértői felett. A történelem során az ún. abszolutista királyságokban, mint pl. XIV. Lajos Franciaországban mindhárom feladattípust a hatalom egyszemélyi birtokosa, az egyszemélyi szuverén gyakorolta. Az uralkodó törvényeket hozott, végrehajtó szervezetével hivatalnokaival és hadseregével gondoskodott azok végrehajtásáról, végül saját maga ítélkezett törvényei megszegői felett. A polgári felvilágosodás több gondolkodója megkülönböztette az egyes hatalmi ágakat, de a hatalmi ágak elválasztásáról szóló klasszikus elmélet atyjának Charles-Louis de Secondat Montesquieu-t tekintjük. Montesquieu a klasszikus három hatalmi ág a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalmi ágak elválasztását mint államszervezeti elvet az önkényuralom ellen ható egyetlen megoldásként határozta meg. Az ideális államberendezkedés szempontjából kívánatos, hogy a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalom (a klasszikus államhatalmi ágak) ne összpontosulhassanak egy kézben, mert ez óhatatlanul visszaélésekhez, torzulásokhoz vezet. Miután az államhatalmi ágak egyértelmű elválasztása nem lehetséges, ezért ez az elv ma már a hatalmi ágak egyensúlyának elveként működik, vagyis olyan fékeket, garanciákat kell az államvezetésbe (a közigazgatásba) beépíteni, amelyek lehetővé teszik az egyes ágak kontrollját, ellensúlyozását. A felvilágosodás óta ez az elv nem vesztett jogállami jelentőségéből, csupán megvalósulásának pontos formája változott. A hatalmi ágak merev elválasztása helyett ma már sokkal inkább beszélhetünk a hatalmi ágak egyensúlyáról. Ez azt jelenti, hogy a hatalmi ágak egyfelől önállóan léteznek, másfelől különböző felügyeleti és ellenőrzési jogosítványokkal rendelkeznek egymás fölött abból a célból, hogy egy-egy hatalmi ágon belül ne alakulhasson ki hatalomkoncentráció. Például az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség esetén megsemmisítheti az Országgyűlés által alkotott törvényeket, vagy a bíróságok felülvizs gál hatják a közigazgatási határozatok törvényességét, illetőleg a végrehajtó hatalom felelősséggel tartozik az Országgyűlés előtt A jogegyenlőség elve A jogegyenlőség lényege, hogy a jog számára minden ember megkülönböztetés nélkül egyenlő. Másképpen fogalmazva, a törvény előtt minden ember egyenlő. Az egyenjogú polgárokat tehát minden alkotmányos államban a közhatalom minden szerve előtt azonos jogok és kötelezettségek illetik meg. Ez természetesen azzal a kiegészítéssel együtt értendő, hogy maga a jog teremthet bizonyos kiemelt szempontok szerint kivételeket. Kivételek azonban csakis valamely jogállami oknál fogva tehetők: például a gazdaságilag gyengébbek, a szociálisan rászorultak vagy a betegek érdekében A jogállamiság elve A jogállamiság elve jelenti a jog uralmát, főhatalmát az állam felett. A jogállamban a jog főhatalma azt jelenti, hogy adott államban minden államhatalmi megnyilvánulásban érvényesül a jogi szabályozás elsődlegessége, szuverenitása ez pedig végső soron magát az államot is a joghoz köti, és biztosítja annak korlátozását. 13

14 KÖZIGAZGATÁSI ALAPVIZSGA A közhatalom jogi szabályokhoz való kötöttségének legfontosabb következménye a közhatalmat gyakorlók cselekedeteinek előreláthatósága, kiszámíthatósága. Ez különösen azért bír jelentőséggel, mert a közhatalom képviselői az állami kényszerrel való támogatottság révén helyzeti előnyt élveznek a magánfelekkel szemben. A jogállamiság alapvető elvei: 1) a jogrendszer hierarchikusan épül fel, csúcsán az alkotmánnyal; 2) a törvényalkotás az alkotmányos rendhez kötött; 3) a törvényalkotás (Magyarországon kizárólagosnak nevezett) tárgyköreit törvény rögzíti (vagyis bizonyos alapvető döntések meghozatalát a törvényhozásnak kell fenntartani, azt alacsonyabb szintű norma nem tartalmazhatja); 4) jogszabálynak visszaható hatálya (jogalany hátrányára) nem lehet (vagyis a normának a keletkezését, sőt hatálybalépését megelőző időre hátrányos hatása nem lehet); 5) a jog biztosítja az alapvető emberi jogokat; 6) a kormányzás és a közigazgatás a törvénynek alávetetten működik, és ennek során jogot nem sérthet; 7) jogbiztonság; 8) a közigazgatási jogviszonyban az alanyi jogokat a közigazgatási bíráskodás biztosítja; 9) a jogszolgáltatásban az egyént megilleti a bizalmi elv; 10) az alkotmányosság biztosítékát az alkotmánybíráskodás jelenti A törvények uralmának elve A jogi szabályozásban a demokratikus hatalomgyakorlás fontos garanciája a törvények mint jogforrások elsődleges alkalmazása a társadalmi viszonyok szabályozása terén. Az alapelv a modern demokráciákban abszolút értelemben nem érvényesülhet. Az életviszonyok és élethelyzetek sokrétűsége a törvényhozásnál rugalmasabb szabályozási formát igényel, ezért a XIX. században megjelentek a végrehajtás szervei által hozott jogi normák, a rendeletek. Az alkotmányos berendezkedésben tehát mára már nem csak a törvényhozó hatalmi ágat képviselő Országgyűlés alkothat jogot. Bár az alkotmányozásra és a törvényhozásra kizárólagosan az Országgyűlés jogosult, a végrehajtó hatalmi ághoz tartozó és semleges hatalmi tényezőkként működő egyes személyek és szervek is alkothatnak jogi normákat igaz, általában csak az Alkotmánynál és a törvényeknél alacsonyabb szintű jogszabályokat. Így végül mégiscsak érvényesül a törvények uralma A közhatalom törvényhez kötöttségének elve Az alkotmányosság fogalomkörén belül szűkebb kategória a törvényesség követelménye. Ez annyit tesz, hogy a közhatalmi szervek működése törvényhez, jogszabályhoz kötött. A közhatalom törvényessége két esetben tekinthető megvalósultnak: ha a közhatalom csak jogi alappal cselekedhet, továbbá ha megvalósul a törvények uralma, és ezeket a törvényeket be is tartják, de legalábbis az állam biztosítja a jogszabályok betartásának feltételeit. 14

15 1. MODUL: ALKOTMÁNYOS ÉS JOGI ALAPISMERETEK Az első esetben, vagyis a közhatalom cselekményeinek kellő jogi alapját illetően annak az általános elvnek kell érvényesülnie, miszerint a közhatalom nevében eljárók kizárólag akkor tanúsíthatnak valamely magatartást illetve mulaszthatják el a magatartás tanúsítását, amennyiben ezt jogszabály előírja vagy megengedi. Ez az elv élesen elhatárolja a közhatalom cselekvéseit a magánfelek cselekvéseinek jogi megítélésétől, akik ezzel ellentétben főszabály szerint mindent megtehetnek, amit jogszabály nem tilt A végrehajtó hatalom felelőssége a törvényhozó hatalom előtt A mai polgári demokráciákban a számos vonatkozásban kölcsönös függésben lévő két hatalmi ág, a törvényhozás és a végrehajtás képviselői között szükségeltetik egyfajta bizalmi viszony, amely nélkül az együttműködés ellehetetlenül. Fontos tehát, hogy a Kormány mint a végrehajtó hatalmi ág csúcsán álló szerv bírja az Országgyűlés bizalmát. Garanciális jelentősége van annak, hogy amennyiben ez a bizalom már nem áll fenn, úgy a törvényhozásnak lehetősége legyen számon kérni, végső soron elmozdítani a Kormányt a helyéről. A számonkérésnek különböző formái alakultak ki. Ilyen számonkérési forma, hogy az Országgyűlésben a Kormánynak, illetve a Kormány tagjainak kérdést lehet feltenni, és interpellációk útján magyarázatot lehet tőlük kérni. A politikai felelősség érvényesítésének fő eszköze azonban hazánkban a konstruktív bizalmatlansági indítvány jogintézménye A bírói függetlenség elve Alaptörvényünk deklarálja, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák tehát a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók. A bírói hatalmi ág önálló természetével szoros logikai kapcsolatban van a bírói függetlenség elve. A bíráskodás önálló hatalmi ág, alkotmányjogi státusa meghatározó szervezeti garanciát jelent a bírói függetlenség számára. Természetesen a szervezeti jogi garanciák mellett a bírák személyét érintően is szükségeltetnek a függetlenséget garantáló rendelkezések Az alapvető jogok érvényesítésének elve Alkotmányos alapjogoknak azokat a jogokat nevezzük, amelyek minden további döntés és intézkedés nélkül, az Alaptörvény alapján megilletik a jogosultat. Az alapjogok érvényesítését az állam nemcsak a jogvédelmi háló klasszikus szervezetrendszerével a bíróság vagy az ügyészség útján, hanem további alapjogvédelmi tevékenységet ellátó szervek, személyek által is biztosítja. Ilyen az Alkotmánybíróság vagy az alapvető jogok biztosa. Az alapvető jogok csoportosítása Az alapjog jogi deklarálásának ideje szerint megkülönböztethetünk: első generációs alapjogokat (pl. az élethez, az emberi méltósághoz való jog); második generációs alapjogokat (gazdasági, szociális és kulturális jogok); harmadik generációs alapjogokat (pl. az egészséges környezethez való jog). 15

16 KÖZIGAZGATÁSI ALAPVIZSGA Az alapjogok alanyai szerint megkülönböztetünk: emberi jogokat, amelyek minden embert nemre, korra, vallásra, állampolgárságra stb. tekintet nélkül, feltétlenül illetnek meg (pl. élethez és emberi méltósághoz való jog, a tulajdonhoz való jog, a szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog vagy a különféle személyiségi jogok: a gondolat-, a lelkiismereti és a vallásszabadság, de a lakóhely szabad megválasztásának joga is); állampolgári, illetőleg az állampolgársághoz fűződő jogokat, amelyek csak az állam és polgára viszonylatában értelmezhetők, és kizárólag az adott állam polgárait illetik meg (választójog, a népszavazás joga, vagy a közhivatal viselésének joga, az állampolgárok hazatérésének joga, vagy a magyar állampolgárt külföldi tartózkodásának ideje alatt megillető konzuli és diplomáciai védelemhez való jog). Az Alaptörvény Szabadság és Felelősség című fejezetének I. cikkében foglaltak szerint az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani, védelmük pedig az állam elsőrendű kötelezettsége. Az alapvető jogok és kötelezettségek a természetes személyeket illetik és terhelik, de a törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, valamint őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak. Például a közigazgatási eljárás során nem csak természetes személyek lehetnek ügyfelek, így egy szervezetre (pl. egy kft.) is igaz, hogy joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. Az alapjogok érvényesítését tehát az állam azáltal is garantálja, hogy alaptörvényi szinten rögzíti: az alapvető jogokra vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, azonban az alapvető jog lényeges tartalma törvényben sem korlátozható. Előfordulhat azonban, hogy két vagy több alapvető jog egyszerre, egyidejűleg nem tud érvényesülni. Ilyenkor az egyik jog megvalósulásához egy másik alapjog korlátozására lehet szükség. Például a személyes szabadsághoz való alapvető jog alkotmányos alapjog, a büntetőeljárás terheltjével szemben elrendelt előzetes letartóztatás által mégis ennek korlátozását kell megvalósítani. Tehát a legtöbb alapvető jog nem abszolút érvényű. Az alaptörvényi szabályozás szerint alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Léteznek azonban olyan ún. anyajogok vagy abszolút jogok, amelyekről az Alaptörvény úgy rendelkezik, hogy azok semmilyen körülmények között sem korlátozhatók. Ilyenek például az élethez és az emberi méltósághoz való jog, valamint a férfiak és a nők egyenjogúsága. Az alapvető jogok mellett említést kell tennünk az alapvető kötelességekről is. Alkotmányunk hosszú ideig mindössze négy alapvető kötelességet határozott meg a számos alapvető jog deklarálása mellett. Ezek a következők: az Alaptörvény és minden más jogszabály megtartása; a közös szükségletekhez, a közterhekhez való arányos hozzájárulás kötelezettsége; a haza védelme; a tankötelezettség, azaz a kiskorú gyermek taníttatásának kötelessége a szülő vagy a szülői felügyeleti jogot gyakorló személy részéről. 16

17 1. MODUL: ALKOTMÁNYOS ÉS JOGI ALAPISMERETEK Az új Alaptörvény további kötelezettségekkel egészítette ki az alapvető kötelességek körét, amelyek az alábbiakban foglalhatók össze: gondoskodás (a szülő vagy a szülői felügyeleti jogot gyakorló személy kötelessége a kiskorú gyermekéről, a nagykorú gyermek kötelessége a rászoruló szülőkről gondoskodni); hozzájárulás a közösség gyarapodásához és a közösségi feladatok ellátásához; környezeti károk okozójának kötelessége a helyreállítás, illetőleg annak költségei viselése; természeti erőforrások védelme; törvényes fellépés a hatalom erőszakos megszerzőivel, kizárólagos birtokosaival szemben ALMODUL: ÁLLAMSZERVEZET A hatalommegosztás elve alapján a törvényhozó hatalmi ágat az Országgyűlés, az igazságszolgáltató hatalmi ágat a rendes bíróságok képviselik. A végrehajtó hatalom élén a Kormány áll. A többi közhatalmi szerv már nem sorolható be ebbe a hármas tagozódásba. Az államfői intézmény a hatalmi ágak felett álló, semleges hatalmi ág, a bíróságok mellett a további jogvédelmi szervek (az ügyészség, az Alkotmánybíróság, az alapvető jogok biztosai) és a helyi önkormányzatok szintén olyan hatalmi tényezők, amelyek nem sorolhatók sem a törvényhozói, sem a végrehajtói, sem a bírói hatalmi ágakhoz. A klasszikus megfogalmazásra támaszkodva az államhatalmi ágak elválasztásának fogalma úgy határozható meg, hogy törvényhozás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás egymástól személyileg és szervezetileg elválasztott keretek között kell, hogy működjön. A hatalommegosztás gyakorlati érvényesülését biztosító módszer az egyes hatalomgyakorló szervezetek hatáskörének pontos, kizárólagos és feltétlen meghatározása. Ennek megfelelően egyrészt egy meghatározott feladat egy szervezet kizárólagos hatáskörébe tartozhat. Másrészt minden más szervezetnek a hatáskör gyakorlására jogosult szervezettel szembeni befolyását ki kell zárni, vagy legalábbis korlátozni kell oly módon, hogy a befolyásolás csak előre meghatározott feltételek mellett történhessen. Összességében kijelenthető, hogy az egyes államhatalmi ágak egymásra hatása nem zárható ki teljesen, azaz az államhatalmi ágakat nem elég elválasztani, hanem ki is kell egyensúlyozni. Mindennek a kulcsfogalma a már említett, pontosan megfogalmazott hatáskör. Megállapítható, hogy az állami hatalomgyakorlást, annak minden ágát, így a végrehajtást (és részeként a közigazgatást) is eluralja a jog. Egyrészt egyre inkább csak jogi normákban eleve meghatározott módon gyakorolhatók az egyes hatalmak, másrészt a konkrét döntések is jogi formát öltenek. Lényegében minden állami döntés megtámadható, ezért valamilyen formában bíróság előtt emelkedik jogerőre. Ezt egészíti ki a normakontrollt végső soron végző alkotmánybíráskodás általánossá válása, ennek folytán pedig a jogalkotás, de még az igazságszolgáltatás során is megkerülhetetlen a hatalomgyakorlás alapjogi korlátozása. Nem kerülhető meg továbbá a hatalomgyakorlás egyre jellemzőbbé váló külső korlátozottsága, a szuverenitás szövetségi rendszerekhez tartozás folytán bekövetkező (ön) korlátozása. A számunkra legfontosabb szövetségi rendszerek (Egyesült Nemzetek Szövetsége, Északatlanti Egyezmény Szervezete, Európai Unió, Európa Tanács) szintén a hatalommegosztás elvén épülnek fel azzal, hogy a hatalomnak alávetett alanyok esetükben nem vagy elsősorban nem 17

18 KÖZIGAZGATÁSI ALAPVIZSGA a természetes személyek, hanem az államok. Az államok hatalomgyakorlásának önkorlátozása így könnyen kiegészülhet utólag az egyes szövetségi rendszerek bírói jellegű szervezeteinek döntéseivel. A következőkben a közhatalmi szerveket mutatjuk be: ismertetve feladatukat, felépítésüket, létrehozásuk, megszűnésük és működésük főbb szabályait Az Országgyűlés Magyarországon a legfőbb népképviseleti szerv az Országgyűlés. Tevékenységének két fő iránya a szabályozás és az ellenőrzés. A szabályozási tevékenység elsősorban az Országgyűlést kizárólagosan megillető törvényalkotási jogkörben ölt testet, míg az ellenőrzési funkciók a végrehajtó hatalom kontrollját jelentik. Szabályozási tevékenysége körében az Országgyűlés megalkotja és módosítja az Alaptörvényt, a sarkalatos törvényeket, valamint más törvényeket, nemzetközi szerződések kötelező hatályának elismerésére ad felhatalmazást, egyéb jogi normákat és további, az ország irányításában alapvető fontosságú döntéseket hoz. E körben: dönt a hadiállapot kinyilvánításáról; dönt a békekötés kérdéséről; közkegyelmet gyakorol. Megválasztja: a köztársasági elnököt; a miniszterelnököt; az alkotmánybírákat; a Kúria elnökét; az alapvető jogok biztosát és helyetteseit és az Állami Számvevőszék elnökét. A törvények elfogadásáról az Országgyűlés általában a jelen lévő képviselők több mint felének szavazatával (egyszerű többség), kivételesen a jelen lévő képviselők legalább kétharmadának (minősített többség), illetve az összes képviselő legalább kétharmadának (abszolút minősített többség) a szavazatával dönt. Határozatképesség: Azt jelenti, hogy a képviselők több mint fele megjelent az ülésen, így az Országgyűlés gyakorolja a döntéshozatalt. Amennyiben nincs meg a határozatképesség, akkor az országgyűlés döntése nem is lehet érvényes. Vagyis az alábbiakban felsorolt esetek mindegyikénél szükséges megjegyezni, hogy határozatképes Országgyűlés szükséges az érvényes döntéshez. Egyszerű (vagy relatív) többség: A jelenlévő képviselők több mint felének szavazata. A legtöbb döntést így kell elfogadni, tehát általában a törvényeket is (ezeket feles törvénynek is szokták hívni). 18

19 1. MODUL: ALKOTMÁNYOS ÉS JOGI ALAPISMERETEK Abszolút többség: Az összes képviselő több mint felének szavazata. Pl. a miniszterelnök megválasztásához van szükség abszolút többségre. Minősített többség: A magyar Országgyűlésben az országgyűlési képviselők minősített többséggel hozzák meg azt a döntést, amelyhez a határozatképes Országgyűlésben jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ez szükséges pl. a sarkalatos törvények elfogadásához. Már itt megjegyezzük, hogy az önkormányzati jogban a minősített többség mást jelent. A minősített többséghez a megválasztott önkormányzati képviselők több mint a felének a szavazata szükséges. Abszolút minősített többség: A magyar Országgyűlésben az országgyűlési képviselők abszolút minősített többséggel hozzák meg azt a döntést, amelyhez az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazata szükséges. Itt tehát nem a jelenlévők arányához kell mérni a kétharmadot, hanem az összes képviselőhöz. Az Alaptörvény módosítása lehet példa rá. Az Országgyűlésre vonatkozó legfontosabb szabályokat az Alaptörvényben, az Országgyűlésről szóló évi XXXVI. törvényben, illetve az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló országygyűlési határozatban [10/2014. (II. 24.) OGY határozat] találjuk meg (a továbbiakban: Házszabály). Az országgyűlési képviselők minden közérdekű ügyben felvilágosítást kérhetnek ún. kérdés formájában: a Kormányhoz; a Kormány tagjához; az alapvető jogok biztosához; az Állami Számvevőszék elnökéhez; a legfőbb ügyészhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez; illetve interpellációs joguk révén magyarázatot kérhetnek a Kormánytól, illetőleg annak valamely tagjától a feladatkörébe tartozó ügyben. Kérdés esetén a képviselőnek nincs lehetősége viszontválaszra, a válasz elfogadásáról az Országgyűlés nem hoz határozatot. Az interpelláció esetében a válaszról az Országgyűlésnek döntést kell hoznia. Emellett az Országgyűlés előtt számos állami szerv vezetője beszámolási kötelezettséggel tartozik. Vannak továbbá olyan, szervezetileg önálló, ám funkcionálisan az Országgyűléshez tartozó szervek, amelyek az Országgyűlés ellenőrzési jogkörét látják el egy-egy részterületen: a költségvetési ellenőrzés területén az Állami Számvevőszék; de ilyen feladatokat látnak el az alapjogvédelemben az alapvető jogok biztosa, illetve annak helyettesei is. Az Országgyűlésnek a végrehajtó hatalmi ág feletti legerősebb jogosítványa a konstruktív bizalmatlanság intézménye, amely lehetőséget ad az Országgyűlésnek akár arra is, hogy végső soron elmozdítsa a Kormányt a helyéről. 19

20 KÖZIGAZGATÁSI ALAPVIZSGA Az országgyűlési képviselőket közvetlenül az állampolgárok választják általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, négyéves időtartamra. Az országgyűlési képviselőket mentelmi jog illeti meg, amelynek két eleme a felelőtlenség és a sérthetetlenség. A felelőtlenségi elem alapján a képviselő bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre az országgyűlési képviselőként leadott szavazata, illetve a megbízatásának gyakorlása idején általa közölt tény vagy vélemény miatt, míg a sérthetetlenségi elem alapján a képviselővel szemben tettenérés esetét kivéve csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával indítható és folytatható büntető- és szabálysértési eljárás, valamint alkalmazható ellene büntető-eljárásjogi kényszerintézkedés A Kormány Elöljáróban szeretnénk megjegyezni, hogy a Kormánnyal nemcsak a jogi ismeretek keretében foglalkozunk, hanem újra találkozni fogunk vele a közigazgatási alapismeretekről szóló modulban is, hiszen a Kormány a közigazgatás csúcsszerve. A jogi ismeretek keretében tehát elsősorban alkotmányjogi szempontból közelítjük meg a Kormányt. A törvényhozó hatalmi ág után most a végrehajtó hatalmi ágról kell beszélnünk, amelynek csúcsán a Kormány áll. A végrehajtó hatalom általános szerveként feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy más jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány megalakulása a miniszterelnöki tisztség betöltésével veszi kezdetét, akit az államfő javaslatára választ az Országgyűlés a képviselők többségének szavazatával; ezt követően kerül sor a miniszterek kinevezésére, akiket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevez ki. A Kormány tagjának büntetlen előéletűnek és az országgyűlési választásokon választható személynek kell lennie. A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl ki. A Kormány tagjai: a miniszterelnök; a miniszterek, továbbá a tárca nélküli miniszterek, akik minisztériumot nem vezetnek, hanem a Kormány által meghatározott kiemelt feladatokat látnak el. A miniszterelnök (kormányfő) rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnökhelyettest jelöl ki. A kormány megbízatása közvetlen összefüggésben van a miniszterelnök megbízatásával. Amennyiben a miniszterelnök megbízatása megszűnik, akkor ez együtt jár az egész Kormány, így a többi miniszter megbízatásának megszűnésével. A kormányfő megbízatása tehát megszűnik: a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával; b) konstruktív bizalmatlansági indítvány Országgyűlés általi elfogadásával. 20