Gondolatok a nyolcosztályos gimnáziumok központi írásbeli felvételijéről

2019. január 28. (hétfő)
16 óráig

A pótló központi írásbeli felvételi vizsga ideje: január 25., A jelentkezési lapok postára adásának határideje február 19.

1 Felhívjuk a Tisztelt Szülők és a Felvételizők figyelmét, hogy a központi írásbeli felvételit január 20 – án, szombaton ig rendezzük iskolánkban. A pótló központi írásbeli felvételi vizsga ideje: január 25., A jelentkezési lapok postára adásának határideje február 19. A rajzi felvételi vizsgákat február án és között tartjuk. A 2018/2019. tanévben induló szakok általános iskolát végzetteknek: Grafikus (4+1) évfolyamos párhuzamos művészeti képzés (kód 0001) Dekoratőr (4+1) évfolyamos párhuzamos művészeti képzés (kód 0002) Mozgókép- és animáció készítő (4+1) évfolyamos párhuzamos művészeti képzés (kód 0003) Festő (4+1) évfolyamos párhuzamos művészeti képzés (kód 0004) Az 5. évfolyam elvégzése után +1 év ráépüléssel OKJ Díszítőfestő végzettség is szerezhető. A ráépülő képzés is ingyenes. Kerámiaműves (4+1) évfolyamos párhuzamos művészeti képzés (kód 0005) Művészeti és médiafotográfus (4+1) évfolyamos párhuzamos művészeti képzés (kód 0006) Szobrász (4+1) évfolyamos párhuzamos művészeti képzés (kód 0007) Üvegműves (4+1) évfolyamos párhuzamos művészeti képzés (kód 0008) Az 5. évfolyam elvégzése után +1 év tanfolyami képzéssel OKJ Lakberendező végzettség is szerezhető. Jelentkezés a központi írásbeli vizsgára A központi írásbeli vizsgára december 8-ig kell jelentkezni az Oktatási Hivatal által kiadott, kizárólag a központi írásbeli vizsgán való részvételre vonatkozó jelentkezési lapon. (A központi írásbeli vizsgára a jelentkezési lap az iskola honlapjáról is letölthető lesz.)

2 A központi írásbeli vizsga időpontja: január 20. (szombat) 10:00 óra Megjelenés a középiskolában a vizsga megkezdése előtt 30 perccel, személyazonosságot igazoló dokumentummal és tollal. Pótló írásbeli vizsga: január 25-én 14:00 óra Pótló írásbeli vizsgát azok a tanulók írhatnak, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni. Vizsgaismétlésre nincs mód, minden tanuló csak egyszer tehet központi írásbeli vizsgát. Az alapos okot igazolni kell. Felvételi általános iskolát végzetteknek 2018/2019 A szabadkézi rajz, festés felvételi vizsga időpontja: február 21, 22, 23, 26. A felvételizőket délelőtti vagy délutáni csoportokba osztjuk be. A délelőtti felvételi 9-től 12 óráig, a délutáni 13-tól 16 óráig tart. Kérjük, hogy a jelentkezők a vizsga kezdete előtt 30 perccel jelenjenek meg! A pontos beosztásról személyre szólóan küldünk értesítést a 2016/2017 tanévre jelentkezőknek! Cím: 1097 Budapest, IX. ker. Illatos út 2-4. második emeleti rajztermek Felvételi követelmények A tanulók felvételének feltételei: megfelelő általános iskolai tanulmányi eredmény egészségügyi alkalmasság eredményes központi írásbeli felvételi vizsga az iskolában lebonyolított sikeres szabadkézi rajzvizsga Felvételi eredmény kiszámítása: Maximálisan elérhető: 200 pont 50% központi írásbeli felvételi Magyar nyelv-maximum: 50 pont Matematika- maximum: 50 pont 25% szabadkézi rajz vizsga és otthon készült munkák Maximum: 50 pont 25% tanulmányi eredmény: 7. évf. vége, 8. évf. félévi jegyek magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv és rajz tantárgyakból

3 A jelentkezők rangsorolásának módja A felvételi rangsort az összesen megszerezhető maximum 200 pont alapján állítjuk össze. Diszlexia vagy diszkalkulia (SNI) esetén adott tantárgynak megfelelő központi vizsgarész pontszámát nem vesszük figyelembe, a maximálisan elérhető 200 pontot 150 pontra csökkentjük, a felvételiző által kapott pontszámot százalékosan átszámítjuk. Annak a felvételizőnek minden kódon elutasítja az iskola a jelentkezését, aki a központi felvételi vizsga valamelyik tantárgyából 0 pontot ért el, valamint a szabadkézi rajz felvételi vizsgán nem jelent meg vagy 15 pont alatti teljesítményt ért el. A tanulókat a felvételi összpontszám alapján minden a felvételiző által a jelentkezési lapon jelölt kódon rangsorolja a tanügyi igazgatóhelyettes. A felvételi összpontszám egyezősége esetén az alábbi sorrend alapján rangsoroljuk a felvételizőket: Szabadkézi rajz felvételi pontszám, ha egyezik, akkor Központi felvételi pontszám, ha egyezik, akkor Matematika felvételi pontszám, ha egyezik, akkor Hátrányos helyzet, ha egyezik, akkor Halmozottan hátrányos helyzet, ha egyezik, akkor Lakóhely (IX. kerület, illetve Budapest) Szabadkézi rajz felvételi vizsga A rajzi felvételi időtartama: 180 perc A rajzi felvételi az alábbi részekből áll: Az első rész: A rajzteremben beállított asztal és a rajta elhelyezett tárgyak látvány utáni, feketefehér, A/3-as (negyedíves) méretű rajzának elkészítését jelenti. A feladat megoldására adott idő 120 perc. A második rész: Színes feladat szabadon választott technikával A/3-as méretben, illetve a kerámia és szobrász szakot megjelölt felvételizőknek lehetőségük van a második részben a színes feladat helyett kisméretű plasztikát készíteni. A feladat megoldására adott idő 60 perc. A harmadik rész:

4 A hozott munkák bemutatásából áll, és a másik két feladat megoldása alatt folyamatosan történik. Bemutatható bármilyen otthoni, szakköri vagy iskolai munka, amelyről a jelentkező úgy érzi, hogy tudását, felkészültségét vagy szakmai elkötelezettségét bizonyítja. Lehetőség van fotó vagy digitális adathordozó (CD, DVD, pendrive) bemutatására is. A rendelkezésre álló idő perc. A felvételiző a következő eszközöket hozza magával: A/3-as méretű rajzlap, A/3-as méretű akvarell papír a színes feladathoz, A/3-as méretű rajztábla. Rajzszög, ragasztószalag vagy csipesz a rajzlap rögzítéséhez. Tetszés szerint grafit, grafitceruza vagy rajzszén a fekete-fehér feladathoz, akvarell, tempera, színes ceruza, kréta, pasztell, ecsetek és vizes edény a színes feladathoz, gyurma, esetleg agyag a plasztikához. Rajzszén és pasztell használata esetén fixáló anyag (fixatív vagy hajlakk) szükséges. A felvételire ezen kívül hozza magával ellenőrző könyvét, diákigazolványát vagy személyi igazolványát. Két darab, a jelenlegi postai díjszabásnak megfelelő bélyeggel ellátott válaszborítékot, az egyiket a tanuló lakcímére, a másikat általános iskolájának címezve, mert az eredményről postai úton értesítjük. A lakcímre címzett boríték közepes méretű legyen. A borítékokat a felvételiztető tanárnak kell odaadni. Köszönjük! Rajz feladatok értékelése: 0-10 pont: alapvető kompozíciós hiányosságok, a téri helyzet összefüggéseinek és az ábrázolás érzékenységének teljes hiánya pont: bizonytalan formakövetés és eszközhasználat, de érzékeny megfigyelések az ábrázolás egyes részleteiben pont: pontatlan megfigyelések túlsúlya, de érzékelhető igyekezet a téri helyzet és a tömegarányok látványnak megfelelő visszaadására pont: alapvetően helyes kompozíció és tömegarány ábrázolás, helyenként előforduló pontatlan megfigyelésekkel pont: Helyes kompozíció és tömegarány, téri viszonyok átgondolt ábrázolása, pontos formakövetés és érzékeny eszközhasználat A pontozásnál figyelembe vehető értékek: A kreatívfeladat megoldásánál tapasztalt színharmónia, absztraháló képesség, lendületes felületkezelés vagy érzékeny megjelenítés, valamint jó tér-és formaérzék, illetve szellemes, érdekes megoldás. Különösen magas színvonalú otthoni munkák bemutatása.

5 A sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók részvétele a középfokú felvételi eljárásban A sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkezőre vonatkozó speciális eljárási szabályok a középfokú felvételi eljárás szempontjából a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott sajátos nevelési igényű (1), illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő (2) tanulókra (jelen tájékoztatóban a továbbiakban együttesen SNI tanulók) vonatkoznak. Az SNI tanulókra vonatkozó speciális értékelési szabályok a nemzeti köznevelési törvényben leírtak (3) szerint kerülnek meghatározásra. A feltételek meghatározásakor az illetékes szakértői bizottság, illetve a nevelési tanácsadó által kiadott még érvényben lévő szakértői véleményben (a továbbiakban szakértői véleményben) foglaltak az irányadóak. A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló EMMI rendelet (4) szerint azt, hogy az adott vizsgázó beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, vagy sajátos nevelési igényű a pedagógiai szakszolgálat megfelelő szakértői bizottsága állapítja meg. A pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságainak működését, illetékességét szintén a fenti rendelet tartalmazza. Az SNI tanulók részvétele a középfokú felvételi eljárásban: 1. A középfokú beiskolázásban részt vevő intézmények az SNI tanulókra vonatkozó speciális felvételi követelményeket a jogszabályokban meghatározott keretek között egyedileg határozzák meg. A középfokú iskola felvételi tájékoztatójának tartalmaznia kell a középfokú iskola felvételi eljárásának rendjét, és külön a hozzá jelentkező SNI tanulók esetében a saját felvételi eljárásában alkalmazott speciális elbírálási szabályokat. 2. Az SNI tanulóknak és szüleiknek még jóval a felvételi eljárás megkezdése előtt tájékozódniuk kell, hogy az az iskola, ahová a tanuló februárban majd be kívánja adni a jelentkezését (továbbtanulásra kiválasztott középfokú iskola), milyen az SNI tanulókra vonatkozó speciális elbírálási szabályokat határoz meg. Ezen ismeretek birtokában tudják eredményesen megtervezni a tanuló felvételi stratégiáját. Különösen fontos ez abban az esetben, ha a továbbtanulásra kiválasztott középfokú iskola felvételi eljárása során kéri a központi írásbeli vizsga eredményeit. 3. Amennyiben a továbbtanulásra kiválasztott középfokú iskola a felvétel feltételeként előírja a központi írásbeli vizsgát, az SNI tanulónak és a szülőjének még az írásbeli vizsgára való jelentkezés előtt tisztáznia kell az iskolával azt, hogy a helyi speciális szabályok és a szakértői véleményben foglaltak alapján szükséges-e a tanuló részvétele az írásbeli vizsgán, vagy az iskola a központi írásbeli vizsga eredménye nélkül is elbírálja majd a felvételi jelentkezését. Az SNI tanuló tehát a szakértői véleményben leírtak alapján a továbbtanulásra kiválasztott középfokú iskolától kérheti a központi írásbeli vizsga alóli felmentését. Ha az SNI tanuló egyik vagy mindkét vizsgatárgy írásbeli vizsgája alóli felmentését kap, az azt jelenti, hogy a központi írásbeli vizsga eredményei helyett ennek az iskolának a felvételi eljárása során más módon mérik fel a tanuló tudását, és bírálják el felvételi jelentkezését. Több továbbtanulásra kiválasztott középfokú iskola esetében ez intézményenként más és más lehet.

6 4. Akármi is az előzetes tájékozódás eredménye, a felvételiző tanuló jelentkezhet a központi írásbeli vizsgára. Ez általában tanácsos is, hiszen könnyen előfordulhat, hogy a februári felvételi jelentkezésig elképzelései, szándékai megváltoznak, és mégis szüksége lesz a központi írásbeli vizsga eredményére. A felvételiző tanulót nem éri semmi hátrány, ha megírja a központi írásbeli vizsgát, mert annak eredményének ismeretében adhatja majd be a jelentkezését a továbbtanulásra kiválasztott középfokú iskolákba. Akár intézményenként is eldöntheti, hogy a központi írásbeli vizsga eredménye alapján, vagy az SNI tanulókra vonatkozó helyi, speciális értékelési szabályok szerint kéri jelentkezésének elbírálását. 5. A központi írásbeli vizsgára a jelentkezést a tanulók abba a középfokú iskolába adják be, amelyik számukra a legkényelmesebb (vizsgaszervező iskola). A vizsgaszervező iskola kiválasztása független attól, hogy később a tanuló melyik iskolába kíván majd felvételizni (továbbtanulásra kiválasztott középfokú iskola). Éppen ezért nincs értelme annak, hogy az SNI tanuló a vizsgaszervező iskolától kérje a központi írásbeli vizsga alóli felmentést. A vizsgaszervező iskola a felmentést az írásbeli vizsga eljárásának keretében nem is adhatja meg. 6. A nemzeti köznevelési törvényben leírtak szerint(5) a vizsga szervezésével alkalmazkodni kell a tanuló adottságaihoz. Amennyiben az SNI tanuló úgy dönt, hogy megírja a központi írásbeli vizsgát, akkor a vizsgára történő jelentkezéskor a vizsgaszervezést érintő speciális körülményekre, illetve eszközökre vonatkozó kérelmet nyújthat be. 7. Az SNI tanuló a központi írásbeli vizsga során a szakértői véleményben foglaltak alapján az alábbi kedvezményekre lehet jogosult: – időhosszabbítás: az írásbeli vizsga időtartama tárgyanként 45 perc, ez indokolt esetben megnövelhető. – az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott segédeszköz használata: a tanuló a szakértői vélemény alapján az igazgatói határozatban leírtak szerinti segédeszközt vagy segédeszközöket használhatja a vizsga során. – a vizsga meghatározott részeinek értékelése alóli felmentés: a szakértői véleményben leírtak alapján a vizsgadolgozat értékelésekor bizonyos feladattípusokat a javító tanár nem vesz figyelembe, az ezekre adható pontot az elérhető maximális és a tanuló által elért összpontszámba sem számítja be. A központi írásbeli vizsgára vonatkozó speciális elbírálást minden esetben írásos kérelemben kell igényelni a központi írásbeli vizsga előtt a vizsgaszervező iskolában. A kérelmet és a szakértői véleményt a központi írásbeli vizsgára történő jelentkezéskor a jelentkezési lappal együtt kell benyújtani az iskolához, mivel a speciális körülményekre vonatkozó kérelem a vizsgaszervezést is érinti. A kérelmet a vizsgaszervező iskola igazgatója bírálja el. Az igazgató a szakértői vélemény alapján hoz döntést arról, hogy milyen kedvezményeket biztosít az SNI tanulónak az írásbeli vizsga során. Az igazgató döntését határozatba foglalja, amelyet a központi írásbeli vizsga előtt eljuttat a tanulóhoz és a szülőhöz. Ez a döntés kizárólag a központi írásbeli vizsga letételének körülményeire vonatkozhat.

7 8. A vizsgaszervező intézmények a középfokú intézmények felvételi információs rendszerében rögzítik a vizsgán való részvétel tényét, a vizsga során a tájékoztató (7). pontjában részletezett speciális körülményeket, a vizsgaeredményeket, valamint elvégzik a vizsga-eredményeket tartalmazó értékelő lapok előállítását, kinyomtatását, hitelesítését. (6) 9. A vizsgaeredményeket tartalmazó értékelő lap a valós tényeket rögzíti, nevezetesen azt, hogy a vizsgázó az általa elérhető maximális pontszámból hány pontot ért el. Célja, hogy a továbbtanulásra kiszemelt intézmény (eke)t a legteljesebb mértékben tájékoztassa a tanuló központi írásbeli vizsgán elért teljesítményéről, és a vizsga körülményeiről. Ennek megfelelően, ha a vizsgaszervező iskola a vizsgázó számára: – többletidőt biztosít és/vagy – a vizsgázó iskolai tanulmányai során használt, megszokott segédeszköz használatát biztosítja és/vagy – a vizsgázót az értékelési rendszer egy részlete alól mentesíti, úgy a középfokú intézmények felvételi információs rendszere ezt az információt automatikusan rávezeti a tanuló értékelő lapjára évi CXC. törvény pont évi CXC. törvény pont évi CXC. törvény 51. (5) bekezdés 4 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet évi CXC. törvény 51. (5) bekezdés 6 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 35. (2) bekezdés

Gondolatok a nyolcosztályos gimnáziumok központi írásbeli felvételijéről

Ebben a cikkben a Kempelen Farkas Gimnázium tanáraiként iskolánk nézőpontjából szeretnénk megosztani gondolatainkat a felvételiről és az idei nyolcosztályos gimnáziumi matematika feladatsorról, javítási útmutatóról.

Néhány előzetes észrevétel:

Fontos, hogy különbséget tegyünk a 8 évfolyamos/6 évfolyamos gimnáziumba készülők, illetve a 4 osztályos középiskolába jelentkezők feladatsorai között.

A nyolcadikos tanulók jelentős része vizsgázik, a vizsgán elért összpontszám számértéke határozza meg azt, bejut-e a tanuló a vágyott intézménybe, vagy sem. Az általános iskolának presztízskérdés a jó középiskolai felvételi eredmény, ez alapján ítélik meg őket. A vizsgára való felkészítés is ennek jegyében történik az általános iskolákban.

A nyolcadikosok a vizsgán az elsajátított, meglévő matematika tudásukról adnak számot, a feladatsoroknak ezt jól kell tudni mérni.

A „kisebbeknél” más a helyzet:

• az adott évfolyam töredéke ír csak ilyen felvételit, vélhetően a tehetséges része.
• az általános iskoláknak sajnos nem érdeke azt a fajta tudást, készséget és képességet erősíteni a tanulókban, amellyel tömegesen tudnának sikeresen felvételizni, hiszen fontos, hogy ne menjenek el a gyerekek az iskolából, ne kelljen osztályokat összevonni. Ez hiba, hiszen azzal, hogy sokakat felvesznek, a tanítók tehetségét lehetne kiemelni, elismerni. Azt is értjük viszont, hogy a tanítók egy nagyon heterogén csoportban kell, hogy átadják a számukra előírt anyagot, valószínűleg nem mindig fér bele az órákba a kiemelkedő tanulók fejlesztése.
• a nyolcosztályos és hatosztályos gimnáziumok olyan tehetséges gyerekeket szeretnének felvenni, akik megfelelő, biztos tudással rendelkeznek, és ezt a tudást már alkalmazni is tudják, képesek az ismereteiket a gyakorlatban is kamatoztatni, önállóan tovább tudnak gondolni dolgokat, használni tudják a józan eszüket.
• a felvételire való felkészítés feladata vagy közvetlenül a szülőkre hárul, vagy azokra a magántanárokra, vagy felvételi előkészítő tanfolyamokra, akiket a szülők bíznak meg, és fizetnek érte. Ez ellen nem tudunk tenni, a szülők ezt értik, elfogadják.
• Az előző sok-sok év feladatsora áll mindenki számára rendelkezésre a felkészítéshez, ez a minta, ezek egy állandónak mondható stílust és tudásszintet képviselnek, nem lenne korrekt egyik évről a másikra ezektől gyökeresen eltérni.
• ezek a gyerekek csak egyszer felvételizhetnek, így egyetlen adott feladatsor alapján hasonlítjuk össze a tudásukat. A feladatsorban kellenek olyan feladatok, amelyek a megfelelő szórást biztosítják, és lehetővé teszik a válogatást. A nagyon magas, és a nagyon alacsony átlagpontszám sem jó, de a hangsúly igazán a szóráson van. Talán egy 30-35/50 pont közötti átlag már elfogadhatónak tekinthető megfelelő szórás

A felvételi feladatsorról:

Észrevételeinket a január 23-ai feladatsorról tesszük, mert iskolánkban csak néhányan írtak a későbbi időpontokban, így ez alapján nem tudunk általános megállapításokat tenni.

A fenti szempontokat figyelembe véve az idei negyedikes feladatsor feladatait alapjában megfelelőnek tartjuk a tehetséges tanulók mérésére, bár talán az előző évek átlagához képest nehezebb volt, figyelmetlenségből többször lehetett pontot veszíteni.

A feladatlap innen tölthető le és megnézhető a javítási útmutató is.

Az alábbiakban részletezzük a javítás során összegyűlt gondolatainkat:

A középiskolai felvételi feladatsorok, így a nyolcosztályos feladatsor is három területen méri a diákok felkészültségét: matematikai tudás, logikus következtetések képessége és a szövegértés. Mindhárom nézőpont fontos, de matematikatanárokként az első kettőre helyeznénk nagyobb hangsúlyt a szövegértés komolyabb tesztelését a magyar felvételi dolgozatra hagynánk. Ebből a szempontból a 2021-es feladatsorban a szövegértés a szokásosnál és kívánatosnál nagyobb szerepet kapott néhány feladat szövege a kívánatosnál hosszabbra sikerült: 6. feladat; 7. feladat; 9. feladat.

A feladatok szövege a gyerekek nyelvén adja meg a problémákat, ezt dicsérni tudjuk. Sajnáljuk, hogy pontatlan, félreérthető a 2.; a 4.; a 7. feladat fogalmazása.

Ebben a feladatsorban előforduló matematikai ismeretek: helyiértékes írásmód; megtett út-eltelt idő; mértékegységek; kombinatorika; sorozatok; grafikon elemzése; arányok; térbeli alakzatok építése; algebrai műveletek; nyitott mondatok.

Talán az arány, arányos osztáshoz köthető feladatokból kicsit több volt a kívánatosnál: 4. feladat; 6. feladat; 7/a feladat.

• feladatot oldották meg a diákok a legjobban, a maximális pontszám 83%-át kapták.
• A 7. feladat bizonyult a legnehezebbnek, a pontszám 46%-át érték el, csak 1 tanuló kapott maximális pontszámot.
• A 3. és 9. feladatok is nehezebbnek bizonyultak.
• A legtöbb hibátlan megoldás a 10. feladatra született (a diákok 42%-a), de az átlagosan elért pontszám itt is alacsonyabb (53%).
• Az átlagpontszám 30,6 (61%).

Néhány feladatról részletesen:

2. feladat:

A gyorsvonat egy és negyedóra alatt 152 km-t tett meg, majd 10 percig állt, majd további 67 perc alatt még 108 km-t tett meg.

a) Összesen hány percig tartott az út? ……………… perc

Ez hány (egész) óra és hány perc? …… óra …… perc

Többek válasza 142 perc. Ők nem számolták bele a 10 perc állást. Utólag, tudjuk, könnyű azt mondani, hogy talán azt kellett volna kérdezni, hogy mennyi ideig tartott az utazás.

4. feladat: Ennek a feladatnak a megfogalmazása többeknek okozott nehézséget.

Mari néni kosarat fon, a kosár az aljánál 25 cm széles. A kosár az alja felett 15 sorból áll, és felfelé haladva minden sor 3 cm-rel szélesebb, mint az alatta levő.

a) Hány centiméter széles a kosár az alja feletti első sornál? ……… cm

b) Hány centiméter széles a kosár az 5. sornál? ……… cm

c) Hány centiméterrel szélesebb a 6. sor a 3. sornál? …….. centiméterrel

d) Hányadik sor lesz 55 cm széles? ………

e) Hány cm széles az elkészült kosár? ……… cm

A feladathoz szerepel egy kép is. Igen, ilyen kosarat már láthatott a gyerek. De azért érezzük, hogy absztrakció kell ahhoz, hogy ebben azt lássuk, hogy az egymás felett lévő „sorok” szélessége között 3 cm a különbség.

És hogyan értsük az alját? Az alját is sornak tekintsük? – Az alja 25 cm széles, és efelett van 15 sor?

Az a) kérdésben az alja feletti első sor a kérdés, a b) –ben az 5. sor. Vajon ez az alja feletti 4. sor? Volt, aki így értette.

A d) kérdésben is kérdés, hogy az alját sornak tekintjük-e? Ha a b) és d) kérdésben következetesen az alját is sornak tekintette a gyerek, adjunk-e pontot? – ezt a kérdést a javítási kulcs módosításával szerencsére egyértelművé tette az Oktatási hivatal: b) kérdés 0 pont; d) kérdés 1 pont. Az a tanár, aki ugyanígy gondolkozott, szíve szerint a b)-re is adott volna pontot J. És az e) rész esetében is adhatta a hibás választ a fogalmazásbeli pontatlanság, itt a javítási útmutató nem adott mérlegelési lehetőséget.

7. feladat: A térgeometria mindig a nehezebb témák közé tartozik. Nem volt meglepő, hogy ezt a feladatot kevesen oldották meg hibátlanul.

A feladat kérdéseivel is volt gondunk.

Andinak és Dávidnak összesen 36 építőkockája van. Andinak kétszer annyi építőkockája van, mint Dávidnak.

a) Hány építőkockája van Andinak?

Ebből az információból azt tudjuk meg, hogy Andinak 24 (Dávidnak 12) kockája van. Ehhez az eredményhez lazán kötődik az e) feladatrész.

e) Dávid egy nagy kockára szeretné kiegészíteni nyomdává alakított építményét. Legalább hány építőkockából állna a kiegészített nagy kocka?

Erre a válasz 27. De Daninak csak 12 kockája van. „Jobb” lett volna a kérdés, ha Daninak elegendő számú kockája lett volna a megépítéshez. Igaz, a feladat pontosan fogalmazott.

És mit érdemel az a gyerek, aki azt számolta ki, hogy hány kockával lehet kiegészíteni? Tudjuk, ő volt figyelmetlen, 0 pont. (A kérdésben benne van a kiegészíteni szó, tehát a gondolat terelődhetett erre…)

Dávid összeragasztotta az építményt. Hány négyzetlapot kellett beragasztóznia, ha az összeillesztett lapokat mind bekente ragasztóval?

A jó válasz 22. De mire gondolhatott az, aki 11-et írt? Ő, ha modellt készít, csak az egyik felületet ragasztózza. 0 pont – sajnáljuk, miért nem olvasott figyelmesebben.

Néhány javaslat:

Hasznos lenne, ha a javítókulcs esetleges módosítását az OH honlapján is jeleznék, hiszen ha a szülő a dolgozat megírását követően letölti az első javítókulcsot, utána nem fogja észrevenni, hogy már más szabályok vannak érvényben.

A javítás határidejét nagyon szorosnak tartjuk:

A mi iskolánkban a javítás folyamata ez: Az dolgozatot a diákok egy szombati napon írják. A tanárok ezen a napon felügyelnek. Megoldva a feladatsort szereznek egy első benyomást a várható hibákról. Letöltik a javítási útmutatót és elkezdik a dolgozatok átnézését. Egyeztetnek e-mailben, Messengeren a javítás közben előkerülő kérdésekről. Egymásközt megállapodásokat tesznek. Hivatalos álláspont, a javítási útmutató módosítása legkorábban hétfőn délután érkezik. Minden dolgozatot két ember néz át, kontrollra szükség van. Hétvégéig az eredmények bekerülnek az elektronikus rendszerbe, a szülők megtekintik a dolgozatokat. Látható, hogy ez nagyon feszített munka. Úgy érezzük, néhány nappal jó lenne meghosszabbítani ezt a folyamatot.

Mi is tudjuk:

Egy felvételi feladatsor sokféle szempont figyelembevételével készül, utólag könnyű látni a feladatsor erényeit és esetleges gyengeségeit.

Ezek a megfogalmazott gondolatok nem tekinthetők országos elemzésnek, a mi iskolánkról készült áttekintést tudtunk adni. Reméljük, ez az írás ilyen értelemben is érdeklődésre tarhat igényt.

A Kempelen Farkas Gimnázium matematikai munkaközössége

[1] Indokolt esetben január 28-án és február 5-én írhattak pótló feladatsort a diákok.

A feladatok és a javítási útmutatók az Oktatási Hivatal honlapján érhetők el: