Magyar felvételi megoldások 2015

Javítanak a tanárok a vizsgák után 1 órával

Magyar felvételi megoldások 2015

A középfokú felvételi eljárásban az alábbi tanulók vesznek részt:

• a 8. évfolyamot befejező tanulók közül a gimnázium, a szakgimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola 9. évfolyamára jelentkezők (beleértve a gimnáziumok, szakgimnáziumok és szakközépiskolák nyelvi előkészítő évfolyamaira jelentkezőket is),
• a 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkező 4. évfolyamos tanulók, (beleértve a gimnáziumok nyelvi előkészítő évfolyamára jelentkezőket is) illetve
• a 6 évfolyamos gimnáziumi osztályokba jelentkező 6. évfolyamos tanulók (beleértve a gimnáziumok nyelvi előkészítő évfolyamára jelentkezőket is).

A középfokú felvételi eljárásban részt vevő tanulók az alábbi nappali tagozatos középfokú iskolákba jelentkezhetnek:

• a 9. évfolyamra beiskolázó gimnáziumokba, szakgimnáziumokba, szakközépiskolákba, vagy a szakiskolákba, készségfejlesztő speciális szakiskolákba, valamint
• a 9. évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra beiskolázó gimnáziumokba.

Az általános iskolák kiemelt szerepet kapnak a felvételi eljárásban. Legfontosabb feladatuk a felvételre jelentkező tanulók részletes, pontos tájékoztatása, a beküldendő dokumentumok elkészítése, tartalmi és formai ellenőrzése, hitelesítése. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) 37. § (1) bekezdése alapján az általános iskola tanulója esetében a felvételi lapok kitöltését az általános iskola szervezi meg. A felvételi lapokat (Tanulói adatlap, Jelentkezési lapok, Módosító tanulói adatlap) – ha a jogszabály másképp nem rendelkezik – az általános iskola a kitöltéséhez szükséges adatok ellenőrzése és rögzítése után a KIFIR rendszerben állítja elő, és megküldi a felvételt hirdető középfokú iskolába, valamint a Felvételi Központba.

A Felvételi Központ feladata a Tanulói adatlapok feldolgozása, a felvételi eljárás végeredményének kialakítása.

2. Változó intézménytípusok a szakképzésben

2016. szeptember 1-jétől, tehát a 2016/2017. tanévtől – a szakképzés rendszerének átalakítása miatt – a szakképzést folytató intézménytípusok is átalakulnak. A részletes változásokat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt (a továbbiakban: Nkt.) módosító 2015. évi LXV. törvény, és a szakképzésról szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényt módosító 2015. évi LXVI. törvény tartalmazza.

A változások lényege a középfokú beiskolázás szempontjából a következő:

1. A jelenlegi szakközépiskolai intézménytípus szakgimnáziumi intézménytípussá alakul, amelyben a nevelés-oktatás továbbra is az érettségit megelőző 9-12. évfolyamokon, valamint érettségit követő szakképzési évfolyam(ok)on folyik majd, azonban lényegi változás, hogy az érettségit megelőző szakaszban növekszik a szakmai képzés (és ezen belül a gyakorlati képzés) aránya, amely biztosítja, hogy a tanulók már az érettségi mellett egy szakképesítést is szerezzenek. Az érettségiig a szakképzésre fordítható idő a korábbi összesen 1 évről 1,5 évre növekszik. Az érettségit követően további 1 év alatt pedig érettségire épülő emelt szintű („technikus”) szakképesítés szerezhető. Ebben az iskolatípusban tehát 4+1 évfolyamos nevelési-oktatási formában, illetve képzésben összesen 2,5 éves szakmai képzés folyik.
2. A jelenlegi szakiskolai intézménytípus szakközépiskolai intézménytípussá alakul, amelynek lényeges tartalmi újdonsága, hogy a 3 éves szakmai képzést és komplex szakmai vizsgát követően automatikus továbblépési (továbbtanulási) lehetőséget kínál az érettségi megszerzéséhez, egy kétéves érettségire felkészítő oktatási forma keretében. Ebben az oktatási formában történő részvételről, mint lehetőségről a tanuló önállóan dönt. Ebben az iskolatípusban tehát 3+2 éves képzés folyik.

A szakképző iskolák szerkezeti változása következtében mindkét szakképző iskolatípus a jövőben egyaránt biztosítja szakképesítés és az érettségi megszerzését is.

A szakiskola mint intézménytípus 2016. szeptember 1-étől a továbbiakban a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtthaladásra képtelen tanulókat készíti fel szakmai vizsgára és nyújt részükre a munkába álláshoz és az életkezdéshez szükséges ismereteket.

3. A középfokú felvételi eljárás szakaszai

A középfokú felvételi eljárás két szakaszból áll.

Az első szakasz az általános felvételi eljárás, amelynek időszaka 2016. január 16-átől 2016. április 26-áig tart.

A második szakasz a rendkívüli felvételi eljárás, amelynek időszaka 2016. május 2-átől 2016. augusztus 31-éig tart.

4. Az általános felvételi eljárás részei

4.1. A középfokú intézmények meghatározzák tanulmányi területeiket

A középfokú iskolák a középfokú intézmények felvételi információs rendszerében (a továbbiakban: KIFIR rendszer) meghatározzák azon tanulmányi területeiket, amelyeket a felvételi eljárás során meg kívánnak hirdetni. Az intézmények megjelölik azokat a tanulmányi lehetőségeket (tanulmányi területeket), amelyek közül a tanuló választhat (pl. gimnáziumi kerettanterv, alternatív iskolai kerettanterv, emelt szintű oktatás valamely tantárgy(ak)ból, szakgimnáziumi képzésben a szakmacsoport és az ágazati oktatás területe). Minden tanulmányi területet egy (001 és 999 közötti) egyedi azonosító kóddal láttak el az intézményen belül (pl. 01, 77). A középfokú iskolák által meghirdethető tanulmányi területek jellemzőit az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) által – 2015. szeptember 30-áig – kiadott hivatalos közlemény alapján kell meghatározni.

Az OH elkészíti a hivatalos „OM azonosítók és tanulmányi területek jegyzéke a középfokú iskolai felvételihez a 2016/2017. tanévre” című kiadványt. A kiadvány tartalmazza valamennyi középfokú iskolai felvételt hirdető intézmény OM azonosító számát, annak a feladatellátási helynek/helyeknek a kódját, amelyen a tanulmányi területeiket meghirdették, továbbá azokat a tanulmányi lehetőségeket (tanulmányi területeket), amelyek közül a tanuló választhat.

A papír alapú jegyzék adatainak lezárását követően bekövetkező változásokat az OH honlapján (www.oktatas.hu) található – szintén hivatalos – tanulmányi terület kereső program tartalmazza. A tanulmányi terület kereső program az OH honlapján (www.oktatas.hu) a Köznevelés/Középfokú felvételi eljárás/Aktuális beiskolázási időszak (2015/2016. tanév) menüpontban érhető el.

4.2. A középfokú intézmények nyilvánosságra hozzák felvételi tájékoztatójukat

A középfokú iskolák 2015. október 20-áig a honlapjukon nyilvánosságra hozzák felvételi tájékoztatójukat és a KIFIR rendszerben is elhelyezik azt.

A középfokú iskolák felvételi tájékoztatója tartalmazza:

• a középfokú iskola OM azonosítóját, feladatellátási helyenként a meghirdetett tanulmányi területek leírását, az azokat jelölő belső kódokat,
• a középfokú iskola felvételi eljárásának rendjét,
• a felvételi kérelmek elbírálásának, rangsorolásának módját, szabályait, ezen belül különösen az EMMI rendelet 27. § (2) bekezdésében szereplő szempontok alapján a teljesítmények értékelésének módját és figyelembe vételének arányait,
• a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkezőre vonatkozó speciális elbírálási szabályokat,
• ha az iskola szóbeli vizsgát szervez, a vizsga követelményeit, a vizsga időpontját és helyét,
• ha az adott középfokú iskola nem készít fel érettségi vizsgára, az arra vonatkozó tájékoztatást,
• ha a többcélú köznevelési intézmény az általános iskola feladatai mellett a gimnáziumi, szakgimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai feladatok közül legalább egyet ellát, annak szabályait, hogy az iskola tanulója milyen, a pedagógiai programban meghatározott feltételekkel léphet a gimnáziumi, szakgimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai évfolyamokra.

Amennyiben a középiskola valamely tanulmányi területén előírja a központi írásbeli vizsgán történő részvételt, a felvételi tájékoztatójának tartalmaznia kell a központi írásbeli vizsga szervezésére, illetve a vizsga eredményének az adott iskola felvételijébe való beszámítására vonatkozó egyedi, valamint a felvételi lebonyolításával kapcsolatos egyéb technikai információkat (pl. az iskola kéri a központi írásbeli vizsga eredményeit tartalmazó Értékelő lap másolatának csatolását a jelentkezési laphoz) is.

Amennyiben a középiskola szóbeli vizsgát szervez, a vizsga kérdéseinek a Nat általános iskolai követelményrendszerére és a középiskola pedagógiai programjában meghatározott, a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra hozott követelményekre kell épülniük.

A középfokú intézmények által nyilvánosságra hozott felvételi tájékoztatók közötti keresés megkönnyítéséhez a www.oktatas.hu oldalon kereső felület is rendelkezésre áll.

4.3. Az általános iskolák tájékoztatják tanulóikat a középfokú beiskolázásról

Az általános iskola minden év október 20-áig a nyolcadik évfolyamra járó tanulókat tájékoztatja a középfokú iskolai felvételi eljárás rendjéről. A hetedik évfolyamra járó tanulók szüleit az iskola tájékoztatja arról, hogy gyermekük iskoláztatásával kapcsolatos kérdésben a szülőknek közösen kell dönteniük, valamint arról, hogy ha az iskolaválasztással kapcsolatban a szülők között vita van, annak eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik, és gyermekük felvételi lapjait az általános iskolának a bírósági döntés szerint kell továbbítania.

4.4. Az egyes középfokú intézmények felvételi eljárásának elemei

A középfokú iskolába történő felvételi eljárás keretében a felvételi kérelmekről

• vagy kizárólag az általános iskolai tanulmányi eredmények (a továbbiakban: tanulmányi eredmények), alapján,
• vagy középiskola esetén a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga (a továbbiakban: központi írásbeli vizsga) eredményei alapján,
• vagy középiskola esetén a tanulmányi eredmények, továbbá a központi írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredményei alapján dönthet az intézmény.

Az intézmény a központi írásbeli vizsgán kívül más írásbeli vizsgán való részvételt a jelentkezőktől nem követelhet meg. Amennyiben a középiskola valamely tanulmányi területen felvételi eljárásában a jelentkezők számára egyik vagy mindkét tárgyból előírja a központi írásbeli vizsgát, az adott évfolyamra történő felvételi eljárás során köteles mindkét tárgyból meghirdetni és megszervezni azt.

Helyi szervezésű, szóbeli vizsgát csak az a középiskola szervezhet, amelyik előírja a központi írásbeli vizsgán való részvételt. A szóbeli vizsga az általános felvételi eljárás időszakában, az írásbeli vizsgák lebonyolítása után a tanév rendjében meghatározott időpontban (2016. február 16. – március 4. között) tartható meg.

Ha a középiskola nemzetiségi nevelés-oktatást folytat, akkor a központi magyar nyelvi feladatlapok helyett helyben készített, nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsort használhat, de ebben az esetben felvételi eljárásában köteles a központi matematika írásbeli vizsga eredményét figyelembe venni. Az intézmény ekkor is köteles a központi írásbeli vizsgát mindkét tantárgyból megszervezni.

A helyben készített, nemzetiségi nyelvű szövegértési írásbeli vizsgát az általános felvételi eljárás időszakában lehet megszervezni, a helyi sajátosságoknak megfelelően, célszerűen a szóbeli vizsgák időszakában (2016. február 16. – március 4. között). Ezen vizsgák napja azonban nem eshet egybe egyik központi írásbeli vizsga napjával sem.

Az Arany János Tehetséggondozó Programba történő jelentkezés esetén a felvételi kérelmek elbírálásakor a válogatáson szerzett minősítést, valamint a központi írásbeli vizsga eredményeit kell figyelembe venni mindkét tárgyból.

A felvételi eljárás során figyelembe vehető egyéb, az EMMI rendeletben, valamint az Nkt-ban meghatározott eljárások

Az alább felsorolt vizsgálatok eredménye a felvétel feltételeként figyelembe vehető, de a felvehető tanulók rangsorolásában nem játszhat szerepet:

• Ha a középfokú iskola a művészeti vagy testnevelés tanulmányi területen hirdet felvételt, további készségek, képességek meglétét is vizsgálhatja.
• Sportiskolába az a tanuló vehető fel, aki megfelel a sportegészségügyi és fizikai képességfelmérési vizsgálat követelményeinek.
• A katonai és rendvédelmi középfokú iskola a felvételt egészségügyi, pályaalkalmassági feltételekhez kötheti.
• Ha a nevelési-oktatási intézmény vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működik, a tanulók felvételét valamely vallás, világnézet elfogadásához kötheti, és ezt a felvételi eljárás keretében vizsgálhatja.

A szakiskolába a felvétel kizárólag a sajátos nevelési igényt megállapító szakértői bizottsági szakvélemény alapján történhet.

Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak.

4.5. A felvételi eljárás elemeinek egymáshoz való viszonya

Felvételi vizsga esetén a központi írásbeli vizsgán elérhető eredménynek az iskola felvételi eljárásában a megszerezhető felvételi összpontszám minimum 50%-át kell képviselnie. A középiskola választhat, hogy melyik tárgyból (magyar nyelv és/vagy matematika) kéri az adott tanulmányi területen a központi írásbeli vizsga eredményét. Lehetséges tehát, hogy egy adott tanulmányi területen csak egy tárgy (magyar nyelv vagy matematika) eredményét számítja be (írja elő) az iskola a felvételi teljesítmények értékelésébe. Ha az iskola felvételi eljárásában csak az egyik tárgyból elért írásbeli eredményt számítja be, akkor annak az egy írásbeli eredménynek kell az elérhető felvételi összpontszám minimum 50%-át képviselnie. Lehetséges az is, hogy egy adott tanulmányi területen az egyik tantárgyból elért eredményeket nagyobb súllyal számítja be, mint a másikét. Természetesen a felvételi tájékoztatóban ezeket a szabályokat nyilvánosságra kell hozni.

A szóbeli vizsga eredménye – ha a középiskola azt előírja – maximum az elérhető felvételi összpontszám 25%-át teheti ki. Mindezek miatt a felvételiző diáknak az az érdeke, hogy mindkét tárgyból jelentkezzen a központi írásbeli vizsgára.

4.6. A tanulmányi eredmények figyelembe vétele az egyes középfokú intézmények felvételi eljárása során

Tanulmányi eredmények alatt kizárólag a középfokú iskolába felvételiző tanuló általános iskolai tanulmányait igazoló bizonyítványában, félévi értesítőjében (ellenőrzőjében) szereplő osztályzatait, minősítéseit kell érteni. A tanulmányi eredmények számításakor a 8. évfolyam félévi eredményei is figyelembe vehetőek. A tanulmányi eredményekbe tehát nem számítható be nyelvvizsga, tanulmányi verseny, sportverseny és egyéb olyan teljesítmény, amely részben vagy teljesen elválasztható az általános iskolai tanulmányokat (a helyi tantervi követelmények teljesítésének szintjét) dokumentáló általános iskolai bizonyítványban, félévi értesítőben (ellenőrzőben) található osztályzatoktól, minősítésektől. A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom értékelése nem számítható be. Ha a tanuló csak szöveges értékeléssel rendelkezik, általános iskolájának helyi tanterve alapján – az abban rögzített átváltási szabályok ismeretében – határozhatók meg osztályzatai. Ez a szöveges értékelés külön lapként is csatolható a jelentkezési laphoz. Ha az iskola alapvetően szöveges értékelést alkalmaz, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, a szülő vagy a tanuló kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni.

A fentiekben meghatározott szabályozási kereteken belül a középfokú iskola maga döntheti el, hogy mely tantárgyak osztályzatait veszi figyelembe, és azokból – a megszabott jogi keretek között – hogyan képez pontszámot saját felvételi eljárásában, azonban a felvételi tájékoztatóban minden erre vonatkozó szabályt köteles nyilvánosságra hozni.

4.7. A központi írásbeli vizsgák

4.7.1. Általános tudnivalók a központi írásbeli vizsgákról

Általános információk a feladatlapokról

A központi felvételi vizsgán részt vevő diákoknak mind a magyar nyelvi, mind a matematika írásbeli vizsgákon 45 perc alatt tíz feladatból álló feladatsort kell megoldaniuk, ezzel tárgyanként 50-50 pontot szerezhetnek.

A dolgozat megírásakor a rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete színű tintával kell elkészíteni.

A feladatlapokat készítő – gyakorló pedagógusokból álló – bizottságok a Nemzeti alaptanterv alapján állítják össze a feladatsorokat. Munkájukban alapelv, hogy nem részesítik előnyben egyik jelenleg forgalomban lévő tankönyvcsalád anyagát sem. Azzal is számolnak, hogy az egyes iskolákban a tananyag feldolgozása nem egyforma ütemű, ezért a feladatlapok elsősorban az adott évfolyamot megelőző évfolyamok tematikus anyagára építenek. Az új kerettantervek 2013. szeptember 1-jén felmenő rendszerben kerültek bevezetésre az 1. az 5. és a 9. évfolyamokon. A központi írásbeli felvételi vizsgák rendszerében 2015-ben a hatosztályos gimnáziumokba készülő hatodikos tanulók azok, akik ötödik osztálytól már az új kerettantervek szerint tanultak. (A nyolcosztályos gimnáziumba jelentkező negyedikes és a 9. évfolyamra felvételiző nyolcadikos diákokra az új kerettantervek még nem vonatkoznak.)

A tanulók felkészülésének segítése érdekében a hatosztályos gimnáziumba felvételizők számára a feladatlap-készítő bizottságok az új kerettantervek alapján összeállították azon témakörök listáját, amelyekkel a felvételizők – az 1-4 évfolyamok tananyagán túl – a központi írásbeli felvételi feladatokban találkozhatnak majd. Fontos, hogy a korábbi feladatsorok ez esetben is alkalmasak a vizsgára való eredményes felkészülésre.

Az írásbeli felvételi vizsga elsődleges célja az eredményes középiskolai tanuláshoz szükséges alapvető készségek és képességek, kompetenciák felmérése, ezért egyik feladatlap sem hagyományos tantárgyi teszt. A konkrét ismeretek, a tanulási folyamatban megismert, begyakorolt eljárások alkalmazása mellett egyes feladatok újszerű összefüggésekben, szokatlan módon is teret nyitnak a tanultak mozgósításának, az ötletes alkalmazás képességének, a kreativitásnak.

A feladatlapok összeállításának szempontjai, a feladattípusok belső arányai a korábbi évekhez képest alapvetően nem változnak, így az OH honlapján (www.oktatas.hu) megtalálható korábbi feladatsorok továbbra is segítik a felkészülést.

A magyar nyelvi feladatlapokról

A tízből kilenc feladat egy-egy részkérdéshez, részképességhez kapcsolódik. Megoldásukhoz a tanulóknak a korábbi években elsajátított nyelvi, kommunikációs és helyesírási ismeretekkel kell rendelkezniük, valamint bizonyságot kell tenniük az életkoruknak megfelelő szövegértési, szövegalkotási, gondolkodási képességekről és íráskészségről.

A feladatok tehát a korábbi évfolyamokon tanultak alkalmazását kívánják meg, s elsősorban nem a nyelvtani ismeretanyag reprodukálását mérik, hanem az anyanyelvi készségek működésének színvonalát és az alapvető gondolkodási műveletekben való biztonság fokát (pl. felismerés, rendezés, tömörítés, következtetés, véleményalkotás). A feladatok szépirodalmi, ismeretterjesztő és köznapi szövegekhez egyaránt kapcsolódhatnak.

Az összetettebb tízedik feladat önálló szövegalkotást kíván a tanulóktól: adott témáról, adott műfajban kerek, egész, lezárt szöveget kell fogalmazniuk. A fogalmazásnak a téma megtartása és a terjedelmi kívánalom mellett (ez évfolyamonként eltérő) az alapvető nyelvhelyességi, szerkesztési, helyesírási és stílusbeli követelményeknek is meg kell felelnie.

A matematika feladatlapokról

A matematika feladatlapok nem kizárólag a tantárgyban tanultakat mérik, hanem ehhez kapcsolódóan a tanulók gondolkodásának jellemzőit is. Az ismeretek alapeszközként szolgálnak a feladatok megértéséhez, a problémák megoldásához. Bizonyos feladatok megoldásának folyamatában a vizsgázónak többféle kompetenciát is mozgósítania kell.

A feladatmegoldás sikerességében a tantárgyi ismeretek mellett fontos szerepet kaphat a feladatmegoldó készség, a problémaérzékenység, a kreativitás, a logikai biztonság, a szabálykövetés, a koncentráló képesség, vagyis a figyelem összpontosítása és tartóssága. Fontos kompetencia az életkori sajátosságoknak megfelelő szintű írásbeli kommunikáció is. Ebből következően elvárás a megoldások rendezett, olvasható, követhető írásos rögzítése.

Az írásbeli felvételi vizsgákon használható segédeszközök

A dolgozat megírásakor a rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete színű tintával kell elkészíteni.

• Magyar nyelv: A magyar nyelvi feladatlapok kitöltéséhez segédeszköz nem használható.
• Matematika: A matematika feladatlapok kitöltéséhez rajzeszközökön (vonalzó, körző, szögmérő) kívül más segédeszköz (pl. zsebszámológép) nem használható.

4.7.2. A központi írásbeli vizsgákat szervező középiskolák jegyzéke

A központi írásbeli vizsgát szervező középiskolák jegyzékét az OH 2015. november 13-án közzéteszi a honlapján (www.oktatas.hu) a Köznevelés/Középfokú felvételi eljárás/Aktuális beiskolázási időszak (2015/2016. tanév) menüpontban.

4.7.3. Jelentkezés a központi írásbeli vizsgákra

A tanulóknak 2015. december 8-áig a www.oktatas.hu honlapról letölthető „TANULÓI JELENTKEZÉSI LAP” benyújtásával kell jelentkezniük az írásbeli vizsgá(k)ra. Ez a jelentkezési lap csak az írásbeli vizsgára vonatkozik, nem tévesztendő össze a felvételi eljárásban használatos jelentkezési lappal, amelyet a középfokú iskolákba való jelentkezésre kell majd használni. A jelen eljárásban szereplő „TANULÓI JELENTKEZÉSI LAP”-ot abba a vizsgát meghirdető középiskolába (a megfelelő feladatellátási helyre) kell a tanulónak benyújtania, ahol a központi írásbeli vizsgát meg kívánja írni. A tanuló maga dönti el, melyik vizsgaszervező intézménybe nyújtja be a központi írásbeli vizsgára való jelentkezési lapját, függetlenül attól, hogy a későbbiekben a felvételi eljárás keretében melyik középfokú intézménybe kíván majd jelentkezni, és milyen jelentkezési sorrendet jelöl meg.

A központi írásbeli vizsgát szervező középiskola minden hozzá forduló tanuló jelentkezését köteles fogadni. Egy tanuló csak egy középiskolába jelentkezhet írásbeli vizsgára.

A sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkezőre vonatkozó speciális tanulókra vonatkozó speciális eljárási szabályok a középfokú felvételi eljárás szempontjából a Nkt. 4. § 25. pontjában meghatározott sajátos nevelési igényű, illetve az Nkt. 4. § 3. pontjában meghatározott beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókra vonatkoznak (a továbbiakban együtt: SNI tanuló). Az SNI tanulókra vonatkozó speciális értékelési szabályok az Nkt. 51. §-ában leírtak szerint kerülnek meghatározásra. A feltételek meghatározásakor a megfelelő szakértői véleményben foglaltak az irányadóak. A középfokú felvételi eljárás során amennyiben az SNI tanuló úgy dönt, hogy megírja a központi írásbeli vizsgát, és élni kíván az Nkt. 51. § (5) bekezdésében biztosított jogával, a jelentkezési laphoz csatolnia kell az erre vonatkozó kérelmet, valamint a megfelelő szakértői véleményt.

Az SNI tanulók középfokú felvételi eljárásban való részvételére vonatkozóan a 3.11. pontban további, részletes információk találhatók.

4.7.4. A központi írásbeli vizsgák időigénye

A 8 és a 6 évfolyamos gimnáziumok, valamint a 9. évfolyamra történő beiskolázás írásbeli vizsgáit a központilag kiadott, egységes követelményeket tartalmazó magyar nyelvi és matematikai feladatlapok alapján, országosan egységes eljárásrend szerint kell megszervezni. Mindhárom korcsoport számára (a 8, ill. a 6 évfolyamos gimnáziumi, valamint a 9. évfolyamra történő beiskolázás írásbeli vizsgájához) külön feladatlap és javítási-értékelési útmutató készül.

A központi írásbeli vizsgához a feladatlapokat a vizsgált kompetenciák és az iskolai évfolyamok szerint külön-külön megszervezett bizottságok készítik el. A vizsga feladatlaponként 45 percet vesz igénybe, a két feladatlap kitöltése között 15 perc szünetet kell tartani. A feladatlapokra vonatkozóan tájékoztató található a www.oktatas.hu honlapon a Köznevelés/Középfokú felvételi eljárás/Aktuális beiskolázási időszak (2015/2016. tanév) menüpontban.

Az előző tanévek felvételi feladatlapjai és megoldásai szintén a www.oktatas.hu honlapon a Köznevelés/Középfokú felvételi eljárás/ Központi írásbeli feladatsorok, javítási útmutatók menüpontban tekinthetők meg.

4.7.5. A központi írásbeli vizsgák időpontjai

A tanév rendje szerint a központi írásbeli vizsgákat országosan egységesen az alábbi időpontokban kell megszervezni:

• a 8 és a 6 évfolyamos gimnáziumokba, valamint a 9. évfolyamra és az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkezők számára 2016. január 16-án 10 órától,
• a pótló írásbeli vizsgát a 8 és 6 évfolyamos gimnáziumokba, továbbá a 9. évfolyamra, valamint az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkezők számára 2016. január 21-én 14 órától.

Pótló írásbeli vizsgát azok a tanulók írhatnak, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni. Vizsgaismétlésre nincs mód, minden tanuló csak egyszer tehet azonos típusú központi írásbeli vizsgát. A tanulók a központi írásbeli vizsgára személyazonosításra alkalmas igazolványt – diákigazolványt vagy személyi igazolványt – vigyenek magukkal.