Antalné Szabó Ágnes Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció. Tankönyv a 8. évfolyam számára (00831/2) A tankönyv feladatainak megoldása

csodavárás -, felette érzékenyek. Mosolyogj, bólints, aztán fordulj könyved vagy a táj felé Ne éreztesd velük, hogy nincs csoda. Igaz, ne is hitegesd őket a 23 csodával. Annyit mondjál csak, hogy talán akad hordár, éjfélkor, Váradon Egy szóval sem többet. (MÁRAI SÁNDOR) 6. Stílus és kor a) Mi mutatja a szöveg stílusában, hogy nem a mai korban született? Írd át a szöveget a mai kor stílusának megfelelően! b) Hasonlítsd össze a két szöveget az alábbi szempontok alapján! • Grammatikai formák • Szó- és kifejezéskészlet • Mondatszerkesztés • Szövegformálás A hangyáról és a szekcsőről Egy hangya külem-külembféle magokat gyűte és horda be egy odúba. Télbe, midőn valamennyére szép idő volna, kihorda a nedves magokból a szélre, hogy megszárasztanája őket. Talála odajönni egy szekcső Az, látván a magokat, könyörgeni kezde a hangyának, hogyrészt tönne neki benne. Felelé a hangya: “Nincs-é

Magyar nyelv és kommunikáció -Munkafüzet a 11. évfolyam számára

Kiadó: Nemzeti Tankönyvkiadó Kiadás éve: 2005 Kiadás helye: Budapest Kiadás: Harmadik kiadás Nyomda: Alföldi Nyomda Rt. ISBN: 9631947920 Kötés típusa: ragasztott papír Terjedelem: 144 Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 16.00cm, Magasság: 23.00cm Kategória:

Antalné Szabó Ágnes, Raátz Judit – Magyar nyelv és kommunikáció -Munkafüzet a 11. évfolyam számára

Bezárás

Megnézem a tartalomjegyzéket! Bezárom a tartalomjegyzéket!

Az anyanyelvi órákon használatos jelek 7
Ismételjünk! 9
Fogalmazási kalauz 11
A vita 11
Jelek és jeltípusok 18
Mi a stílus? 22
A zeneiség stíluseszközei 28
Mit tanultunk a zeneiség stíluseszközeiről? 32
A szókincs stilisztikai vizsgálata 33
Mit tanultunk a szókincs stilisztikai vizsgálatáról? 37
A szóalakok és a mondatformák mint stíluseszközök 39
Mit tanultunk a szóalakokról és a mondatformákról mint stíluseszközökről? 42
Mit tanultunk? 45
I. összefoglalás 45
Az alakzatok 47
Mit tanultunk az alakzatokról? 50
A képek és a képi ábrázolás 52
A szóképek 53
A képszerűség egyéb stíluseszközei 56
Mit tanultunk a képszerűség stíluseszközeiről? 61
A nem nyelvi stíluseszközök 64
Mit tanultunk a nem nyelvi mint stíluseszközről? 70
A szövegformálás mint stíluseszköz 72
Mit tanultunk a szövegformálásról mint stíluseszközről 75
Mit tanultunk? 77
II. összefoglalás 77
A stílusrétegek és a stílusárnyalatok 80
A magánéleti szövegek stílusa 82
A közéleti szövegek stílusa 84
Az egyházi szövegek stílusa 89
A hivatalos szövegek stílusa 90
A tudományos szövegek stílusa 92
A sajtószövegek stílusa 97
A szépirodalmi szövegek stílusa 100
Mit tanultunk a stílusrétegekről? 105
A stílusárnyalatok 106
Fogalmazási kalauz 109
Az esszé 109
Mit tanultunk az esszéről? 116
Mit tanultunk? 123
III. összefoglalás 123
Nyelvművelő mozgalmak régen 126
Nyelvművelés napjainkban 128
Magyar nyelvészeti folyóiratok, szótárak, kézikönyvek 131
Nyelvhelyesség, nyelvhasználat 132
Mit tanultunk a nyelvművelésről? 134
Mit tanultunk? 137
IV. összefoglalás 137
Mit tanultunk ebben az esztendőben? 139

Antalné Szabó Ágnes Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció. Tankönyv a 8. évfolyam számára (00831/2) A tankönyv feladatainak megoldása

1 A tanulás tanulása Antalné Szabó Ágnes Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció. Tankönyv a 8. évfolyam számára (00831/2) A tankönyv feladatainak megoldása Csoportmunkával végezzék el a diákok a feladatot! A legtöbb készülés valószínűleg Örkény szövegét előzte meg. Az összehasonlításnál a szövegekből vett idézetekkel bizonyítsanak a tanulók! Az írói módszerek bemutatásához előzetes feladat lehet az önálló kutatás a témáról. Pl.: egyéni, társas, olvasmányokból, megfigyelésekből, ötletbörze stb. Más válaszok is elfogadhatók. 1. Határozzuk meg a fogalmazás terjedelmét! A felhasználandó kulcsszavakat közösen is összegyűjthetjük. 2. A témák gyűjtése házi feladat legyen, a hasonló ötletek alapján pár találása és a kidolgozás órai feladat! 3. Irányítjuk úgy a tervezést, hogy évente legalább két alkalom legyen a sikeres munkák bemutatására. Milyen lehet a kommunikáció? Első szöveg: Nagyapa és unoka beszélgetése közben helyes beszédre neveli a gyermeket. A két szoros kapcsolatban lévő szereplő a címzett és a feladó, fontos tényező az ismeret, amit a nagyapa az üzenetben átad és magyar nyelvi kóddal kapcsolatos. Második szöveg: A feladó az író, címzett az olvasó, közöttük nincs közvetlen kapcsolat (de tekinthető monológnak is, ahol feladó és címzett tulajdonképpen egy személy), fontos tényező a valóság, amely körülveszi az alkotót, s amelynek hatására az üzenet létrejön. Más megoldás is elfogadható. Az egyirányú és kétirányú kommunikáció Az első szövegben a két szereplő párbeszédet folytat, szerepeik ezáltal cserélődnek. A második szövegben a feladó szerepe állandó, a címzett személye bizonytalan, kizárólag a feladó küld üzenetet. Más tartalmilag helyes válasz is elfogadható. Pl.: túrázók beszélgetése egymással. telefonbeszélgetés bárkivel dialogikus, a túravezető előadása menet közben az útról, egyszemélyes hangfelvétel készítése útközben az élményekről monologikus. Más megindokolt megoldások is jók. A közvetett és a közvetlen kommunikáció Pl.: Egyirányú közvetett hangosbemondón elhangzó hirdetés; egyirányú közvetlen tanári vagy tanulói előadás ; kétirányú közvetett SMS-váltás szünetben, chatelés internetes kapcsolattal; kétirányú közvetlen két lány beszélgetése a lépcsőn. További megfelelő példák is megfelelnek. 1. Feladó, címzett, kapcsolat, üzenet, kód, csatorna, kapcsolat, valóság, ismeretek. A tényezők bemutatását egy konkrét helyzeten érdemes elvégeztetni. 2. Az egyirányú kommunikációban a címzett és feladó szerepei nem cserélődnek fel, a kétirányúban folyamatosan cserélődnek. 1

2 3. Házi feladatnak alkalmas. Fogalmazási kalauz 1. A párbeszéd Szellemes és kreatív szöveg alkotására ösztönözzük a tanulókat! Határozzuk meg a szöveg terjedelmét! A monológ Határozzuk meg, hány példát kérünk! A szerzőt és címet írják ki a diákok! Tartsunk ötletbörzét, minél több különleges témát találjunk! Egy közösen kiválasztott témából felkészülés szorgalmi feladat lehet. 1. Pl.: párbeszédes mindenféle beszélgetés, tudakozódás, chatelés; monologikus felelet (néha átvált párbeszédbe), tanulói kiselőadás, naplóírás, levél, SMS-küldés, stb. 2. Alapvetően együttműködve társalogjunk, ne beszéljünk se túl sokat, se túl keveset, ne mondjunk hamis dolgokat, igazodjunk a beszélgetés tárgyához, a partner gondolataihoz, érhetően, megfelelő stílusban, tempóban és hangerővel beszéljünk! További tartalmilag helyes megoldások is elfogadhatók. 3. A párbeszédben van nagyobb szerepük. A mondatfajták 1. Bármely helyes válasz elfogadható. Pl.: fajtái kijelentő, felszólító, felkiáltó, óhajtó, kérdő, egyszerű összetett 2. Célszerű kijelölni egy szöveget. A mondatfajták a kommunikációs tartalom és a beszélő szándéka szerint A jelenetet más példákkal is eljátszhatják a diákok. Érdemes megfigyeltetni a kijelentő mondatok arányát a párbeszédben. Pl.: beleegyezést, csodálkozást, bizonytalanságot, haragot, parancsolást (visszakérdezésnél), belenyugvást, lemondást, örömteli meglepetést stb. A kijelentő mondat Mindkét mondat egy megállapítást, tárgyilagos közlést fogalmaz meg, nyelvtanilag kijelentő módú és ereszkedő hanglejtésű. A felkiáltó mondat A felkiáltó mondatok érzelmi, indulati többletet tartalmaznak, nem tárgyilagosak, mint a kijelentő mondatok. A második mondatot egyértelműen lehet kijelentésként is hangoztatni. Az óhajtó mondat A vágyainkat, az óhajainkat fogalmazzuk meg velük. Bármely jó megoldás elfogadható. Ösztönözzünk kreatív tartalom megfogalmazására! 2

3 A felszólító mondat Felszólító módúak az igealakok. A kérdő mondat Eldöntendő/igen-nemmel megválaszolható kérdéseket tesz fel. Nem vár közvetlen választ ( költői kérdés ), az olvasót/hallgatót akarja gondolkodásra késztetni. Határozzuk meg a kérdések számát! 1. Bármely tartalmilag helyes válasz elfogadható. 2. Kijelentő: hanglejtése ereszkedő, kijelentő módú. Felkiáltó: hanglejtése ereszkedő, de erősebb nyomatékkal, változatosabb dallam jellemezheti, gyakori kiegészítője indulatszó és/vagy módosítószó, igealakja kijelentő vagy feltételes módú. Óhajtó: hanglejtése hasonlít a felkiáltó mondatéhoz, nagyobb érzelmi nyomaték, többnyire magasabb hangfekvés jellemzi, a nyomatékosítás óhajtó indulatszóval vagy módosítószóval történik, igei állítmány általában feltételes módú. Felszólító: hanglejtése alig különbözik a kijelentő mondatétól, az erőteljesebb felszólítást nagyobb hangerő, elöl meredekebben eső hanglejtés is érzékelteti, az állítmány mindig felszólító módú, többnyire 2. személyű (ritkábban 1. vagy 3. személyű. Kérdő: eldöntendő kérdés hanglejtése emelkedő eső, a kiegészítendőé ereszkedő, gyakori eszköze az – e, ugye kérdőszó és a vajon módosítószó, igéje bármilyen módú lehet. További tartalmilag helyes válaszok is lehetségesek. 3. Nehéz feladat, megbeszélés után párban oldják meg a tanulók! 4. Házi feladat lehet. A mondatok fajtái szerkezetük szerint Határozzuk meg a mondatok számát! Rossz a világ? Légy jó tehát magad! Üres a lét? Adj tartalmat neki! Az ember szolga mind? Légy te szabad! Hídd sorsodat bátor versenyre ki! Hol a boldogság mostanában? Barátságos meleg szobában. egyszerű mondatok. Előtted a küzdés, előtted a pálya. Istenem, de nehéz okos embernek lenni! Fák, csillagok, állatok és kövek, szeressétek a gyermekeimet! összetett mondatok. Milyen lehet a tagolt mondat? Határozzuk meg a mondatok számát! 1. A párok egymást ellenőrizzék! 2. A tagolt mondatokban mindig van alany-állítmányi szószerkezet kifejtve vagy kiegészíthető módon, a tagolatlanokban nincs. 3. Az alany és állítmány mellé bármilyen bővítmény beillesztésével. 4. Állítmány, 3. személyű határozott alany, alany és állítmány, határozott tárgy (a határozott ragozású ige mellől). 5. Szerves összetétel tagolt tagmondatokból áll, a szervetlen összetételnek legalább egyik tagmondata tagolatlan. A szervetlen összetételekben nem lehet alárendelő vagy mellérendelő viszony a tagmondatok között. 6. Lehetséges válaszelemek: szorosan összetartozó tartalmak, szövegkohézió, figyelemfenntartás stb. Bármely jó példával illusztrált válasz elfogadható. Az alárendelő összetett mondatok 3

4 Mutató névmás; rámutató és visszautaló, értelmező szerepük van. Az alárendelő összetett mondatok fajtái 1. Az alárendelő összetett mondatokban a tagmondatok nem azonos értékűek, a mellékmondat fejti ki a főmondat valamelyik hiányzó mondatrészét. 2. A főmondat megelőzheti, követheti a mellékmondatot, illetve a mellékmondat beékelődhet a főmondatba. 3. Az elemzés lépései: tagmondatok határának bejelölése, a tagmondatok megszámozása, utalószó megkeresése vagy kitalálása, főmondat és mellékmondat megállapítása, főmondat elemzése mondatrészek szerint, az utalószó által betöltött mondatrészi szerep megnevezése, ennek beírása az ábrába az alárendelés típusaként. Az állítmányi alárendelő összetett mondatok Olyan mutató névmás, azé birtokos névmás, névszói állítmányok. Aláhúzandók: Kati az. ;. azé az ember!; olyan a törülköző.; Akkora a ház, Annyi idén a hó 1. Az állítmányi mellékmondat a főmondat névszói-igei állítmányának a névszói részét fejti ki. Utalószava állítmány szerepében álló mutató névmás. 2. A párok egymás ellenőrizzék! Az alanyi alárendelő összetett mondatok Alanyok. Aki boldog, az könnyebben boldogít másokat is. Aláhúzandók: Az, Olyan, Akkorák, Annyi. 1. Az alanyi mellékmondat a főmondat alanyát fejti ki. Utalószava az alany szerepében álló mutató névmás. 2. A párok egymást ellenőrizzék! 3. A saját alkotású mondatokat alakítsák át, a párok ezt is ellenőrizzék! A tárgyi alárendelő összetett mondatok Erős lendület viszi véghez azt nem egyszer,.; tárgy. Azt kérem, ; Olyant kérek, ; Akkorát keresett, ; Minden ember annyit ér,. 1. A főmondat tárgyát is ki lehet fejezni mellékmondattal. A tárgyi alárendelő összetett mondatok utalószava mindig tárgyragos mutató névmás. 2. Önként jelentkezők felolvashatják. A határozói alárendelő összetett mondatok Minden határozós esetből egy mondatot elemezzenek a tanulók párban! Határozzuk meg a mondatok számát! Hívjuk fel a figyelmet, hogy csak alárendelő összetett mondatokat alkossanak! 1. Helyhatározói, időhatározói, módhatározói, eszközhatározói, okhatározói, célhatározói, fok-mérték határozói, állapothatározói, eredethatározói, eredményhatározói, társhatározói, részeshatározói, állandóhatározói. 4

5 2. A határozói alárendelő összetett mondatok utalószavának a szófaja távolra mutató határozóragos (főnévi, melléknévi, számnévi) mutató névmás, távolra mutató névutós (főnévi, melléknévi, számnévi) mutató névmás, határozószói mutató névmás. 3. A főmondat elemzése, az esetleg hiányzó utalószó kitalálása és mondatrészének meghatározása. A jelzői alárendelő összetett mondatok Bármely helyes megoldás elfogadható. A párok egymást ellenőrizzék! 1. Bármely helyes megoldás elfogadható. A párok egymást ellenőrizzék! A versírás házi vagy szorgalmi feladat lehet. 2. A gondolattérképet párban vagy csoportban készítsék el a tanulók! A sajátos jelentéstartamú mellékmondatok Feltételességet, összehasonlítást. Lehetséges válaszelemek: a sajátos jelentéstartamú és mondatrészt kifejtő mellékmondatok között lehet átfedés, egyszerre lehet pl. időhatározói és feltételes, módhatározói és következményes stb. Előfordul, hogy a kifejtett mondatrésznek csak a fő típusát tudjuk megnevezni (pl. határozói) a sajátos jelentéstartam mellett. A mondatrészt kifejtő mellékmondatok többségének nincs sajátos jelentéstartama. A sajátos jelentéstartamú mellékmondatok egy része nem elemezhető mondatrészi viszony szempontjából. Más helyes válasz is elfogadható. Elemezhető példamondatok: mód úgy kerüld a min tartalmatlan könyvet. min Jobb ízű a falat ( idő akkor), ; fok-mérték Úgy hozzászokott a állandó szabadsághoz ; 1. Aszerint, hogy a főmondat melyik mondatrészét fejtik ki a mellékmondatok, megkülönböztetünk alanyi, állítmányi, tárgyi, határozói és jelzői alárendelő összetett mondatokat. A sajátos jelentéstartalmú (hasonlító, feltételes, következményes, megengedő) mellékmondatok lehetnek mondatrészkifejtő és nem mondatrészkifejtő mellékmondatok egyaránt. Más tartalmilag helyes válasz is elfogadható. 2. Határozzuk meg, hogy példát kérünk! A mellérendelő összetett mondatok Alakítsunk csoportokat, akik felkészülnek a jelenet eljátszására. A csoportok határozzák meg a szerepeket, feladatokat! 1. A mellérendelő összetett mondatokban a tagmondatok egyenrangúak. A tagmondatok között jelentésbeli, tartalmi, logikai kapcsolat van, könnyen szétbonthatók két egyszerű mondatra. 2. Típusok: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtető, a jellemzés szempontja lehet pl.: jelölés, jellemző kötőszó stb. A párok egymásnak mutassák be az egyes típusokat! 3. Határozzuk meg, hogy fajtánként hány példát gyűjtsenek! A többszörösen összetett mondatok Úgy alkotta meg ezt a költeményét, ezt a kétszakaszos kis verset, úgy építette föl, tervezte ki, oly keményen, előrelátóan, mindenre gondolva, mintha az örökkévalóság számára alagutat vájt volna a bazaltsziklába, s most jöhetnek-mehetnek a divatok, az irodalmi hóbortok, évezredekig, biztosan dübörögnek át rajta az emberek meg-megújuló 5

6 lázai, akár a menetrend szerinti robogó gyorsvonatok: többé semmi sem rémítheti meg szilárd pályáját, a szeszélyes ihlet és a mérnöki számítás időálló remekművét. A pontosvessző erősen elválasztja egymástól a tagmondatokat, a kettőspont jelzi, hogy az utána következő rész értelmező funkciójú. Más jó válasz is elfogadható. A többszörösen összetett mondatok típusai Lehetséges válaszelem: ha jól ismerjük egymást, értjük egymás arckifejezését is, ahogy ismerjük egymás ízlését is. Bármely más kreatív válasz elfogadható. 1. Aszerint, hogy milyen tartalmi, nyelvtani viszony van a tagmondatok között. 2. Házi feladatnak alkalmas. Önként jelentkezők felolvashatják. Az írásjelek Érdemes frontálisan beszélgetni a szöveg tartalmáról, adaptálni saját példákkal a tanulók saját életére. Találjunk ki közösen történetet a rajzon látható hölgy és a könyv kapcsolatáról. Szorgalmi feladat lehet a történet megírása. A mondatrészek közötti írásjelek Először a táblázat sorait számoztassuk be! Hívjuk fel a figyelmet, hogy a kiemelések segítenek megtalálni a megfelelő szakaszt. Az idézés MHSZ Vesszőt, pontosvesszőt, kettőspontot, pontot, kérdőjelet, felkiáltójelet, gondolatjeleket, zárójeleket, idézőjeleket. 2. A mondat, gondolat folytatódik, de nem tudjuk vagy nem akarjuk leírni. Félbeszakítást, elgondolkodást, nagyobb szünetet is jelenthet. 3. Az alárendelő összetételnél a főmondat határozza meg a záró írásjelen, de ha a főmondat után kettőspont áll, a mellékmondat szerint is zárhatjuk a mondatot. A mellérendelésnél az utolsó tagmondat határozza meg a záró írásjelet. A többszörösen összetett mondat végére az utolsó főmondati szintű tagmondatnak megfelelő írásjelet tesszük. 4. A szabályzatban olvasottak alapján kérjünk példákat a különböző esetek bemutatására! Hívjuk fel a figyelmet az idézőjelek magyar szabályaira, a gondolatjelek, vesszők helyes használatára! Könyv- és könyvtárhasználat Anyaggyűjtés a könyvtárban Feladatadással ösztönözzük a tanulókat legalább az iskolai könyvtár használatára. A szerzőt, a mű jellemzőit, könyvtári helyét stb. A bal felső sarokban az ETO-szám jelzi, hogy nyelvészeti témájú a könyv. A jobb alsó sarokban a tárgyszó a tágabb körtől (magyar nyelv) a szűkebb csoport felé haladva (gyermeknyelv, mondatalkotás) nevezi meg. Anyaggyűjtés az interneten 6

7 Kereshetünk a szerző, cím, téma (tárgyszó) szerint. Minimum a szerzőt meg kell adni, hogy a regénycímeket megkapjuk. Jegyzetelés másképpen Frontálisan adjanak egymásnak ötleteket a diákok! Amit még jó tudni a vázlatírásról Hagyományos: címekből, kulcsszavakból, kérdésekből, tételmondatokból állhat, ágrajzos: kulcsszavakból vagy címekből készülhet. A gyűjtött anyag felhasználása 1. Hagyományos vagy számítógépes katalógusok, ezek készülhetnek betűrend vagy tárgyszó alapján; segíthetnek az ETO-számok, könyvtáros szakember. 2. Egyetemes Tizedes Osztályozás, amely az emberi tudás, az ismeretek és tevékenységek egész területét számokkal fejezi ki. Az alapszámokat az egyes tudományágakon belül a témaköröknek megfelelően bővítették. A számozásos rendszer nyelvtől függetlenül mindenütt jól használható. 3. Keresőprogramokkal pl. kulcsszó alapján, könyvtári adatbázisokban stb. 4. Lényegre törő, jól áttekinthető stb. 5. A pontos forrást mindig jelölni kell (szerző nevét, a mű címét, a kiadó nevét, a megjelenés dátumát, az oldalszámot, internetes anyagnál a letöltés helyét és idejét.) A szó szerinti idézést az idézés szabályai szerinti helyesírással kell leírni. Fogalmazási kalauz 2. A vita Közösen gyűjtsünk témákat! Páros vagy csoportmunkával is elvégezhető. Fölkészülés a vitára Az anyaggyűjtés történhet írott (könyvek, szótárak, folyóiratok, internet stb.) és nem írott forrásokból (mások és saját tapasztalataink, film, videó, hangzóanyag). Hogyan viselkedjünk vita közben? Beszéljük meg, melyik konkrét műsort fogja mindenki megnézni! Ha lehetőség van rá, órai keretben, együtt nézzük végig egy vitaműsor felvételét! 1. A vitát alapos fölkészülés előzze meg: a vélemény megfogalmazása tételmondatban, kutatómunka, a bizonyító és cáfoló érvek összegyűjtése, az érvek kidolgozása, az érvelés megszerkesztése. 2. A jó vitatkozó felkészült, becsületes, nyugodt és udvarias stb. 3. Párban is megoldható feladat. Az ismertetés 7

8 Előzetes feladatként adjuk fel a könyvismertetés megírását! 1. Az ismertetés szövege rövid és tömör bemutatásból, értékelésből és ajánlásból áll. A bemutatásban a kiadvány jellemzői, adatai szerepelnek. Az értékelésben vélemény található. Az értékelés akkor hiteles, ha meggyőző érvekkel alátámasztott. Az ajánlás célja, hogy elmondjuk, kiknek és milyen célra javasoljuk a bemutatott dolgot. Az ajánlást is érdemes érvekkel bizonyítani. 2. Házi feladat lehet. Önként vállalkozók olvassák fel, frontális munkával vessük össze a szövegeket! Az önéletrajz Iskolai, munkahelyi felvételik, pályázatok stb. esetében. Modern típusú önéletrajz Párban végezzék el a feladatot! Javasolhatunk szempontokat, pl.: időrend, kifejtettség, stílus stb. 1. Pl.: álláshirdetésre jelentkezés, pályázat stb. 2. Lehetséges válaszelemek: hagyományos összefüggő mondatok, múlttól a jelen felé, személyes adatok részletesebben stb.; modern típusú fejléc, tagolt, vázlatszerű, kiemelések, időrendben visszafelé, legfontosabb eredmények, képességek hangsúlyozása, szűk személyes rész, referenciák, esetleg fénykép stb. A kérvény Próbáljunk konkrét helyzetekből kiindulva általánosabb helyzeteket megneveztetni! Fejléc: címzett, megszólítás, az üzenet szövege: a kérés megfogalmazása, indoklása, megismétlése; elköszönés, aláírás, melléklet. 1. Segítségül adhatunk konkrét példákat az összehasonlításhoz. Szempontok lehetnek pl.: hangvétel, formai kötöttség, megszólítás, aláírás stb. 2. Házi feladat legyen egy közösen megbeszélt tárgyú kérvény megírása. A magyar nyelv története Anyanyelvünk eredete Beszéljük meg közösen az ábrát. Egy nyelvből való felkészülés szorgalmi feladat. Bármilyen tartalmilag helyes válasz elfogadható. Minden mondatnál kérjünk bizonyítást a kép alapján! Az idegen szavak helyesírása Közösen beszéljük meg a témát osztálykeretben. Előzetes feladat lehet példák gyűjtése. Gyakoroltassuk a MHSZ használatát a szótárrész hivatkozásai alapján! MHSZ Határozzuk meg a szavak számát, figyelmeztessük a tanulókat az önellenőrzésre! 2. Párban megoldható feladat, ellenőrzésként egymásnak diktáljanak példákat a párok tagjai! Világjáró magyar szavak 8

9 Pl.: szekér, autó, bevásárlókocsi, vagon, cipzár része stb. 1. Uráli finnugor. 2. Alapnyelvi szavak, belső keletkezésű szavak, jövevényszók, idegen szavak. 3. Az idegen szavakban még érezzük az idegen eredetet, a jövevényszókban már nem. Az első írott nyelvi emlékeink Egyénileg olvassák el a tanulók! Lehet verseny, ki találja a legtöbbet. Lehetőség szerint az iskolában együtt is tanulmányozzuk a honlapot! 1. Olyan szövegek, amelyek csak elszórtan tartalmaznak magyar szavakat. 2. Tihany, Balaton, Siófok, köves kút, mogyoróbokor, fertő, Fehérvárra menő hadútra. 3. Több magyar szó, sőt egy magyar mondat is szerepel benne. 4. Válaszelemek lehetnek: egyházi szöveg, szerzőjét nem ismerjük, valószínűleg szerzetes, latin nyelvű környezet, 12. század, rímek stb. A magyar nyelv típusa meg más ít hat atlan ul igek. szótő k. k. képző rag Ragasztó nyelv, mivel a szótőhöz illesztjük, ragasztjuk a toldalékokat. 1. Elkülönülő (izoláló szóelem szám azonos a szavak számával, sok elöljáró stb.), ragasztó (agglutináló jól elkülöníthető szóelemek, szótő, toldalékok stb.) és hajlító (flektáló szótő nyelvtani változása, nemek stb.) nyelvek. 2. Agglutináló, mivel toldalékokat ragasztunk a szótövekhez. Hányféle magyar nyelvet beszélünk? Közösen beszéljük meg, kitalálhatunk életrajzot a képekhez. A nyelvjárások Párokban beszéljék meg a tanulók! A csoportnyelvek Laptáros: A hadászbokornak az a tagja, aki partra való halászáskor a parton marad, az egyik apacsot a part közelében tartja, míg a többi a ladikon beevez, a hálót kiveti, azzal kerít, végül a második apacsot a partra kihozza. (A halászháló egyik végét a parton tartó személy.) Kijáró: személy, jogosultság, kijárat stb. Kullogó: baktató, sütemény neve stb. Morzsatelep: bajusz, cérnahuszár: nagyon vékony ember, nyaftan: nyelvtan, múmiatan: történelem. A szógyűjtemény csoportban is elkészíthető. Az ifjúság nyelvéről Előzetes feladat lehet a kifejezések gyűjtése. 9

10 Beszéljük meg az SMS témáját, osszuk ki a szerepeket! 1. Egységes magyar nyelvváltozat, amelyet mindenki ismer, és sokan használnak (pl. médiumok, iskola stb.). 2. Területi tagolódás szerint (nyelvjárások) és az azonos életkorú vagy szakmájú emberek által kialakított csoportnyelvek szerint. 3. Mindenki gondolja végig, milyen nyelvjárással, csoportnyelvvel találkozott már, milyen jellemzőjükre emlékszik! A tömegkommunikáció Sajtó, rádió, tévé, internet. Indoklással további példa is elfogadható. 1. A kommunikáció egyirányú közvetett formája, amelynek célja a tömegek tájékoztatása. 2. Előzetes feladat lehet ezek összegyűjtése, majd órán közösen értékeljük ezeket az adásokat! A reklám A reklám célja, hogy a hirdetett terméket vagy szolgáltatást minél többen megvegyék vagy igénybe vegyék. A célközönséget befolyásolják képi, hangi megjelenésükkel, vonzó tartalmakkal stb. Csoportban kreatívan megoldható feladat. 1. Pl.: A nézők bűntudatára, sikervágyára, egészség, fiatalság, szépség iránti kötődésére alapoznak, tudós, szakértőnek tűnő és/vagy híres embereket használnak a meggyőzésre. Pozitívan befolyásolja a befogadót a nyelvi kreativitás, a dallam stb. 2. Ragaszkodjunk az indokláshoz, mivel így tudatosítjuk a befolyásoló tényezőket! A hirdetés Minél több közös vagy különböző tényező felsorolására ösztönözzük a tanulókat! Pl.: apróhirdetés, vázlatosság, képi elem, közvetlen kapcsolat lehetősége, ár stb. Pl.: közösségnek szól, közérdekű, nem kereskedelmi, ingyenes, dátum stb. 1. Közösen gyűjtsünk helyzeteket! 2. A hirdetés tájékoztatás, felhívás, amely nagyobb közösségnek szól. Megjelenésük egyszerű. További válaszelem is elfogadható. A sajtószövegek A publicisztika az irodalom egyik ága, amely a politikai, társadalmi és kulturális élet eseményeit, problémáit az időszaki sajtóban, brosúrákban, röpiratokban, illetve a rádióban és televízióban tárgyalja. Számos szépirodalmi műfaj kialakulásához és elterjedéséhez járult hozzá. Jelentős műfaja a kritika és az esszé. Pl.: számítógép, rádió, telefon stb. A hír Célszerű hírekként felsorolni az információkat. Bármelyik konkrét információ elfogadható. Hasznos lehet mindegyikre kérdést fogalmaztatni a tanulókkal, amelyből kiderül, milyen kötelező tartalmai vannak a híreknek. Párban vagy csoportban végezzék el a feladatot! 10

11 A tudósítás A tudósítás részletesebb a hírnél, válaszol a miért kérdésre is, jelentősége van a tudósító személyiségének is. Megfelelő indoklással bármelyik kép kiválasztható. (A váci csata emlékműve, Than Mór képe a váci csatáról, fotó az ünnepi megemlékezéséről.) A kommentár Átgondolás, fejtegetés, értelmezés, magyarázó megjegyzés. Más helyes válasz is lehetséges. Alapja valóságos hír, amelyet magyarázattal egészített ki a szerző. Más tartalmilag helyes válasz is elfogadható. A Mexikóból kezdetű mondattal kezdődik, az utolsó előtti mondat végéig tart. A glossza Pl.: Egyáltalán nem a helyzethez kapcsolódnak a kérdések. Más válasz is elfogadható. A jegyzet Közös beszélgetéssel oldjuk meg a feladatot! Órai munka esetén lehet páros feladat, házi feladatként egyéni munka. Az önként jelentkezők olvassák fel! A riport Hívjuk fel a figyelmet, hogy a szövegbe a megfelelő jeleket beírhatják! Külső leírás, arcjáték, mozdulatok leírása, beszéltetés, beszédfonetikai eszközökre utalás. Az interjú Az összehasonlítást párban is elvégezhetik, de frontálisan is beszéljük meg. Válaszelem: kérdés-felelet forma, interjúból kihagyhatatlanok a kérdések, leíró rész stb. 1. A publicisztika az irodalom egyik ága, amely a politikai, társadalmi és kulturális élet eseményeit, problémáit az időszaki sajtóban, brosúrákban, röpiratokban, illetve a rádióban és televízióban tárgyalja. Számos szépirodalmi műfaj kialakulásához és elterjedéséhez járult hozzá. 2. Kivel/mivel, hol, mikor, mi történt? 3. Házi feladat a gyűjtés, az érdekeseket következő órán bemutathatják. 4. Mindkettő rövid, tömör, a valóság egy eseményéből indul ki. 5. A tudósítás a kivel, hol, mikor, mi miért történt kérdésekre válaszol, a tudósító személyisége fontos. A riport még személyesebb, az eseményt az írón keresztül ismerhetjük meg. Az interjú kérdés-felelet formájú, közérdekű információkat tartalmaz. Más tartalmilag helyes válasz is elfogadható. 11