Az üstökösök miért rendelkeznek pontos pályával
Azok az égitestek, melyeknek pályája keringési ellipszis alakú, részét képezik a naprendszerünknek. Ez a pályatípus azon alapszik, hogy a körülöttünk keringő bolygók központjában helyezkednek el. Azonban a kisbolygók, néhány aszteroida és kometák pályája nem ilyen egyszerű.
A kometák egy speciális égitest-csoportot alkotnak, amelyek főleg a négy külső bolygó között találhatók. Ezek a kisbolygók jég- és porból állnak, és rendkívüli megjelenéssel rendelkeznek, amikor belépnek a belső naprendszerbe. E megjelenés különlegessége miatt sokan érdeklődnek azoknak a pályája után, melyeken haladnak.
A szakemberek sokáig nehézségekbe ütköztek a kisméretű égitestek pályájának pontos meghatározásában. Azonban a modern technológia és a műholdas megfigyelések lehetővé tették egyes kisbolygók és kometák pályájának pontos követését. A pálya meghatározása segít megérteni ezeknek a rejtélyes jelenségeknek a természetét és eredetét.
Miért van egy kometának egyértelmű pályája?
Egy kometát egyértelmű pályájával az űridőben történt események határozzák meg. A kometák olyan üstökösök, amelyek ledrótozták az Univerzum szélén levő jeges anyagot. Amikor egy ilyen jeges test közeledik a Nap felé, a Nap hője megolvassa a jeges anyagot, és gázt és porfelhőt hoz létre a körülöttük lévő űrállományból.
Ez a gázt és porfelhőt hívjuk közeletnyíló kupolának. Amikor a nap sugarai elérte a közeletnyíló kupolát, a nap sugaraival és a napszéllel kölcsönhatásba lép, és elkezdődik a kóma kialakulása. A kóma a kisbolygóként ismert törmelék és por felhője, amely körülveszi a kometát.
Az árnyékban levő anyagot erősíti a napszél, amely befolyásolja a kóma porszemcséinek elmozdulását és kozmilag fésűt képezni a Nap körül. Ez az apró anyag a kómában kering a Nap körül a kisbolygó-pályán. A kisbolygó pályája meghatározza a kometák mozgását és irányát az egész Naprendszerben.
A kometák útvonalát azért lehet megjósolni, mert a Naprendszerben a Nap gravitációs ereje határozza meg a kisbolygókat, beleértve a kometákat is. A kisbolygók pályája meghatározza a Nap és más összekötők, például a bolygók közötti kapcsolatokat is, ami meghatározza a kisbolygók mozgását egy elliptikus pályán.
A Naprendszerben a kometák több csoportra oszthatók:
- a Jupiter követő vagy mesterséges csoport, amelyek a Naprendszer legkülsőbb részén találhatók
- a Jupiter keresztülhaladó vagy törési csoport, amelyek a Jupiter és a Nap közötti pályákon mozognak
- a rövid periódusú kometák csoportja, amelyek a Naprendszer belsejében keringenek és rendszeresen visszatérnek a Nap körül
- a hosszú periódusú kometák csoportja, amelyek hosszabb időt vesznek igénybe a Napnál való keringéshez és ritkábban térnek vissza
Összefoglalva:
Az egyértelmű pályával rendelkező kometák az Univerzum szélén található jeges anyag megolvasztásából és a Naprendszerben lévő állományokkal való kölcsönhatásból adódnak. A Nap gravitációja és a kisbolygók közötti kapcsolatok meghatározzák a kisbolygók mozgását és pályáját. A kometák különböző csoportokba sorolhatók az elhelyezkedésük és az útvonaluk alapján.
A kometák mozgása az űrben
A kometák egy speciális típusú üstököstartalmú égitestek, amelyek sajátos módon mozognak az űrben. Az űr üresen terül el, és a kometák nagyobb része az űrben haladva találkozik más égitestekkel, így bolygókkal, napokkal vagy akár más kisbolygókkal.
A napközelbeni szakasz
A kometák mozgását jelentősen befolyásolja a napközelbeni szakasz, amikor a kisbolygó a Nap körül kering. A Nap hatására a kisbolygó jelentős hőt és fényt kap, aminek hatására olvadni kezd a jégréteg, amely a kisbolygó felszínét borítja. Az olvadék gázok odébb tolják a kisbolygó szilárd anyagát, és így jön létre a kísérője, a farok.
Ezen szakasz alatt a kisbolygó pályája jelentősen megváltozik a Nap gravitációs mezője miatt. Ez azért történik, mert a Napnak jelentős tömege van, és erős gravitációs tér keletkezik körülötte. A kisbolygó ezért a Nap vonzásában kering, és a Nap körül meghatározott pát jelölő pályáján mozog.
A távoli szakasz
A távoli szakaszban a kisbolygó távolabb kerül a Nap közeléből, és a folyamatok lassulnak. Az olvadékgázok elpárnak, és a kisbolygó felszíne ismét megszilárdul. A farok ugyanakkor ismét eltűnik.
A kisbolygó pályája ismét megváltozik, amint távolodik a Naptól. Ezért a kisbolygó újra az űrben mozog, és más égitestekkel találkozhat. Ez megmagyarázza, hogy miért van egy kometának egyértelmű pályája.
Szakasz | Mozgás |
---|---|
Napközel | Kisbolygó közeledik a Nap felé, farok kialakulása |
Távoli | Kisbolygó távolodik a Nap felől, farok eltűnik |
Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.