Ofis tankönyvek

1. Magyarországon 2005 óta, a kétszintű érettségi bevezetésétől kezdve a forrásközpontú történelemtanítás koncepciója határozza meg a középiskolák tevékenységét. A sokféle ismeretforrás között máig kitüntetett a szerepe a történelmi megismerésben, főleg a kutatásban is meghatározó szerepet betöltő elsődleges (primer) forrásoknak. Valamennyi középiskolai és szakiskolai tankönyvben bőségesen vannak továbbra is szöveges források, és ezek között meghatározó számban elsődleges források. A Műszakis Dupcsik és Repárszky-könyvben csak ilyenek vannak, de túlnyomórészt az NTK-s Salamon-féle könyvben, javarészt az NTK-s Száray és Kaposi, a Műszakis Bihari és Doba és a Pedellus Kiadó Kovács és Kovácsné szerzőpáros tankönyvében is elsődleges források találhatók, többnyire gondosan megválogatott elemzési szempontokkal. Ugyanez a szakiskolai könyvek esetében azzal a megszorítással jellemző, hogy itt már „szorosabb a verseny” az elsődleges és a feldolgozott források között. Elő-előfordulnak Babits Mihály-, Gyóni Géza-versrészletek is a középiskolás NTK Száray és Kaposi szerzőpáros munkafüzetében,[167] valamint a Pedellus Kiadó Kosztyu-tankönyvében[168]
2. A hadtörténeti jellegű elsődleges források száma a középiskolás könyvek esetében eléggé csekély. Legtöbb – a magát Forrásközpontú történelemként hirdető – NTK-s Száray és Kaposi-féle könyvben van, míg a Műszakis Dupcsik–Repárszky és Pedellus Kiadós Kovács-Kovácsné szerzőpárosok könyveiben két-két, az NTK-s Salamon-féle és a Műszakis Bihari és Doba-tankönyvek egyetlen ilyen forrást tartalmaznak. A szakiskolás tankönyvek ebből a szempontból elég nagy szórást mutatnak. A Mozaikos Szever-féle 10. oszt. tankönyv forrásainak fele, az NTK-s Száray és Kaposi 10. oszt. tankönyv forrásainak negyede ilyen, míg a Pedellus Kiadó Kosztyu-féle 10. oszt. tankönyvében nem is találni hadtörténeti jellegű forrást.
3. A népek békés egymás melletti megértésre nevelésében, egymás megértésében, tiszteletében fontos kérdés, hogy tartalmaznak-e a tankönyvek egymás ellen gyűlöletet keltő szövegeket, képeket. Kifejezetten ilyennel – szerencsére – nem találkoztam. Van azonban néhány olyan kép az elemzett tankönyvekben, amelyek kormegelevenítés szempontjából érzelmi hangolásra adnak némi lehetőséget. Érdekes, hogy a központi hatalmak ellen hangoló képek, háborús propagandaanyagok a gyakoribbak, és inkább a szakiskolás tankönyvekben: Amerikai propagandaplakát a tengerben gázoló, véres karddal és gyűlölködő tekintettel előrenyomuló II. Vilmosról;[169]A győztesek „rendre utasítják” a vesztes Magyarországot;[170]Délszláv karikatúra;[171]Gúnytérkép,[172]Középkori orosz lovag legyőzi a központi hatalmak háromfejű sárkányát,[173]Segíts Sam bácsinak eltaposni a Császárt![174] A Pedellus Kiadó Kovács és Kovácsné-féle könyvében is mind a központi hatalmakkal szembeni karikatúrák találhatók.[175] Az „ellenoldalt” csupán két kép képviseli, melyek nem gyűlöletet sugároznak elsősorban, hanem szimpátiát igyekeznek kelteni a központi hatalmak, főleg a németek mellett: Háborús propaganda német képeslapon,[176] valamint egy szimpátiát keltő német karikatúra.[177]
4. Komoly lehetőség az emberi szenvedés bemutatása a világháború(k) tárgyalása során, mivel ez a háborúellenes nevelés eszköze is lehet. Sajnos bőséges „tematikai” lehetőség kínálkozik az első világháború tárgyalásakor. Legkézenfekvőbb a háborús áldozatok képeinek a bemutatása: Egy a hősi halottak közül; Akik már képtelenek voltak újabb erőfeszítésre;[178] a tömeges deportálásoké: Örmény deportáltak;[179] a szenvedőké: Sebesült katonák,[180]Gáztámadás,[181]Gázálarcos katona a lövészárokban;[182] a nyomorúság ábrázolása: Hadirokkantak,[183]Rokkant katonák Budapesten,[184]Vak katonák menete,[185]Hadirokkantaknak műlábat ajánló korabeli hirdetés,[186] Az Országos hadigondozó kiállítás plakátja, Pozsony, 1917.[187] Ugyanakkor – sajátos módon – helyenként a humor is megjelenik, például a Mozaikos Szever-féle oszt. tankönyvben,[188] a már korábban említett viccek mellett.[189]

sni tankönyvek

-tankönyv és tanterv . A. tanterv pedagógiai dokumentum, amely az iskolai tanítást-tanulást meghatározó . Rejtett (látens) tanterv.

Második daloskönyvem 2. 650 Ft. FI-505010202/1 . Harmadik matematika munkafüzetem 3. a harmadik évfolyam számára . Munkafüzet a Harmadik daloskönyvemhez.

IRODALOM. A vizsgálatba bevont tankönyvek. IR/1970/5: Magyar irodalmi olvasókönyv, írták: Dr.Horváth Gedeonné, dr.Kulcsár.

NY/2000: Magyar nyelv és kommunikáció az 5-6., és 7-8. évfolyam számára, írta: Antalné Szabó Ágnes és Raátz Judit. A tankönyvválasztás indoklása: A nyelvtan .

jelenleg, a https://portal.nkp.hu/ oldalt és tartalmainak (tankönyv, tanmenet, . Az ingyenesen felhasználható tartalmak (Újgenerációs tankönyvek,.

Mohácsy Károly és Vasy Géza (2008): Irodalom a középiskolák 12. évfolyama . Sipos Sándor (2004): Irodalom a szakképző iskolák 9−10. osztálya számára.

A könyvek kedvezménnyel csak a Medicina Könyvkiadó Tisza Lajos krt. 48. sz. alatti . Funkcionális anatómia. 21.800,-Ft. 19.620,-Ft. Röhlich: Szövettan.

5.a osztály. Cím. Megjegyzés. 1. Magyar nyelv és komm. 5. tankönyv. 2. Irodalom 5. Olvasókönyv. 3. Matematika 5. tankönyv. 4. Természetismeret 5. tankönyv.

25 апр. 2019 г. . (EKE-OFI) által kiadott – nemzetiségi tankönyv ára is jelentősen mérséklődött13. – A nemzetiségi nyelv és irodalom, a nemzetiségi népismeret .

10 дек. 2020 г. . Kurtán Zsuzsa: Kétnyelvű környezet fordított tankönyveinek értékelése . . A szépirodalmi klasszikusok egy részét úgy modernizálták, .

3. a osztály. Megjegyzés: Hétszínvirág olvasókönyv 3. Csak az ingyenes tanulóknál van. Környezetismeret tankönyv 3. Harmadik daloskönyvem.

AP-040912. A mi világunk 4. AP-040913. A mi világunk 4 mf. FI-501020401. Olvasókönyv 4/1. FI-501020402. Olvasókönyv 4/2. FI-501020403.

A könyvek kedvezménnyel csak a Medicina Könyvkiadó Tisza Lajos krt. 48. sz. alatti . Farmakológia és klinikai farmakológia. 17.900,-Ft. 16.110,-Ft.

Tankönyv 6/2. Balla Árpád: Történelem és állampolgári ismeretek az általános iskola 6. osztálya számára. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. pp.

„bielefeldi raszter”, amelyet a pedagógiai szakemberek elismerésre méltó tudományos . tekinti, hogy a tankönyv szerepe ne szűküljön le az ismeretek .

27 окт. 2015 г. . Kaposi József, főigazgató. Hozzáférhető: http://www.ofi.hu/sites/default/files/attachments/tortenelem_9_web.pdf. Történelem munkafüzet 9-10.

Renner Péter: Az üzleti vállalkozások I. ©FaduwArt Bt. A kiadvány szerzői jogvédelem alatt áll, minden jog fenntartva! A kiadvány egészének vagy bármely .

Jelen módszertan célja a tanszékek által javasolt egyetemi jegyzetek, . jegyzetek, tankönyvek és egyéb oktatási segédanyagok bármilyen formátumban történő.

A magyar nyelvű fizikatörténeti irodalomból. In: Gazda István – Sain Márton: Fizikatörténeti. ABC. 3. bőv. kiad. Bp., 1989. Tankönyvkiadó. 311-316.

MOLNÁR-KOVÁCS ZSÓFIA: A TANKÖNYVEK VILÁGA… molnÁR-KoVÁCs ZsófiA. A tankönyvek világa – egy történeti tankönyvkutatás tapasztalatairól1.

Sokszínű MATEMATIKA 6. tankönyv . Játékos feladatok Horváth Péter és Hámori Péter . NT-11813/M Irodalom 8. munkafüzet és olvasmányok. Szmolyan Gabriella.

1880 Ft. Sebészet. 1980 Ft. 12.PSz. Tankönyv neve ára. Magyar nyelv 12. 1880 Ft. A 9.A, 9.I és 9.N osztálynak nem kell tankönyvet plusz rendelnie.

3.osztály. Fülöp-Szilágyi: Nyelvtan és helyesírás 3. Tk. Hallo Anna 1. Református hittan tankönyv. Dr. Mester Miklósné: A mi világunk 3. Tk. 4.osztály.

Művészettörténet. A leánylíceumok és leánykollégiumok VII. osztálya számára. III. rész. Újkor. Hekler Antal egyetemi tanár „ Az. Újkor művészete” c. könyvét .

15 мая 2016 г. . A kísérleti jelzővel ellátott 10. évfolyam számára írt OFI-s történelem tankönyv írását, szerkesztését, majd az átdolgozás minőségét nagyban .

feladatgyűjtemény I. (CD melléklettel). 1 650 Ft. 1 650 Ft. NT-16126/NAT. Matematika. Gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény II.

a Műszaki tankönyvek meghaladják, a Mozaik tankönyv eléri a 2. korszak arányát. . iskolák magasabb évfolyamai – 5., 6., stb. osztály – számára készült .

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. Javasolt tankönyvek: . Mohácsy Károly sorozata 9-12. évfolyam; Krónika Nova Kiadó – korábbi és színes kiadásai is.

Ha a szervezetek hermafroditák (egyes állatok) vagy kétnemü virágaik vannak (külónbózó nóvények), akkor tetszés szerint jelólhetó az egyedek egyi-.

OH-MAT01MA/II Matematika 1. munkafüzet II. kötet . 2e osztály. 2. évf. AP-020123. Hétszínvarázs olvasókönyv . Hétszínvarázs munkafüzet 2.

Földrajz 10. Mozaik. MS-2625T. 14. Földrajz 9. Mozaik. MS-2621T. 47. Földrajz7. Mozaik. MS-2609T. 5. Földrajzi atlasz középiskolásoknak. MS-4121.

A gravitációs és az elektromágneses kölcsönhatás. A gravitációs kölcsönhatás. A gravitáció (tömegvonzás) a leggyengébb kölcsönhatás, mivel csak a testek .

Bevezetés a jog- és államtudományokba. (szerk. Szabó Miklós) Bíbor Kiadó . Közigazgatási szakvizsga III, modul: . A 2012 előtti kiadású könyvek nem jók!

EMMI rendeletnek (továbbiakban: tankönyvrendelet) megfelelő könyv és . A miniszteri felhívás eredményeként elkészített új könyveket a kiadó benyújtja az .

Kötelező olvasmány. Fehér Klára: Én sose kapok levelet. Lesz nekem egy szigetem. Az órákon fogják feldolgozni, nem szükséges előre elolvasni a nyáron.

cselekedtető gyakorlatok révén gyorsan ak- tívvá válnak. . német-magyar szószedet és tanmenet . tanári kézikönyv (letölthető),. • interaktív tankönyv,.

Sokszínű matematika 9-10. osztály fgy. 2 745 Ft. MK-6224. Számviteli alapismeretek 11. osztály. 2 190 Ft. NT-0040/1. Színes irodalom a középiskolák 12.

lés, a kísérlet és a mérés. a természettel kapcsolatos kérdések és feladatok. 1. Mondj példákat a növények, állatok és gombák változatos- ságára!

19 авг. 2021 г. . óta az összes köztéri szobor, amit fölállítot- tak, viták kereszttüzében áll – folytatta a . jött Nena, a Depeche Mode, később a Yazoo.

MAGYAR MINT IDEGEN NYELV TANKöNYVEK. NYELVI ANYAGáNAK SZáMÍTóGéPES ELEMZéSE5. Abstract. This paper presents the results of an analysis carried out on six .

A tankönyv végén gyakorlati és laboratóriumi munkák, valamint a tájé- koztató anyagot tartalmazó függelékek találhatók. A tankönyv remélhetőleg sokat segít .

Betekintést nyerhettek a kozákok mindenna- pi életébe, demokratikus államrendszerébe. Tanúi lehettek az ukránok Bohdan Hmelnickij vezette nemzeti-felszabadí .

AP-030841. Matematika felmérőfüzet 3. 330,-. -. AP-030912. A mi világunk környezetismeret tk. 3. 720,-. T. AP-030914. A mi világunk munkafüzet 3.

KOVÁCS-BURKUS ERZSÉBET. MAGYAR. NYELV. Tankönyv az általános oktatási rendszerű tanintézetek. 5. osztálya számára. Ajánlotta Ukrajna Oktatási, Tudományos,.

olvasókönyv adta lehetőségeket. Reményeink szerint unaloműzőnek sem utolsó ez az olvasókönyv. Próbáld ki! Bátran lapozgass benne előre és hátra!

Ez a szótár azok számára készült, akik most ismerked- nek az ukrán nyelvvel. A Kárpátaljai Megyei Pedagógus To- vábbképző Intézet szakemberei szerint iskolai .

gyobb részét elfoglaló óceánok összefüggő egészként a vi- lágóceánt alkotják. A szárazulatok – kontinensek és szigetek. – területe 149 millió km2, .

A baktériumok szaporodása. A mikroorganizmusok egyik alapvető életfunkciója a növekedés és szaporodás. Növekedés alatt értjük, a mikroorganizmusok tömegének .

ofis tankönyvek

ter et al., 2017; Kaplan et al., 2020), cast doubt on the recent state- . could not reproduce the observed importance of localized Pa-.

MAGYAR ÍRÁS, NYELVTAN, OLVASÁS: (OFI). FI-501020205/1. (Újgenerációs tankönyv Írás munkafüzet) http://tankonyvkatalogus.hu/site/kiadvany/FI-501020205_1.

10 дек. 2020 г. . Beregszászi Anikó – Dudics Lakatos Katalin: Modern danse macabre egy kárpátaljai középiskolai magyarnyelv-tankönyv kapcsán .

http://tankonyvkatalogus.hu/site/kiadvany/NT-11190_M_I. NT-11190/M/II . [email protected] RENDELÉS. +36 (62) 470-101 [email protected] VERSENY.

Berke Gyula: A kollektív szerződés a magyar magánjogi gondolkodásban, in.: Pécsi Munkajogi közlemények 2014/1 9-. 67. pp. – Gyulavári Tamás (Szerk.) .

egy gombolyag,közepes vastagságú cipősdoboz . Lesz nekem egy szigetem . Az elsős logikai készletre is szükség lesz az órák során!

1 сент. 2021 г. . NT-98488/MT/1. Játékház. Feladatlapok II. NT-98489/II. Játékház. Betűtanítás I. NT-98490/MT/1 . NT-11877/M. Iskolai tulajdon, nem írhatnak .

Mozaikos tankönyvek letöltése

Taneszközök

Történelem 7. tankönyv

• Általános információk

• Tananyagfejlesztők: Cieger András, Zeidler Miklós, Kojanitz László, Bartos Károly, Légrádi Judit Fruzsina
• Műfaj: tankönyv
• Iskolatípus: felső tagozat, általános iskola
• Évfolyam: 7. évfolyam
• Tantárgy: társadalmi és állampolgári ismeretek, történelem
• Tankönyvjegyzék: Tankönyvjegyzéken nem szereplő online tananyag
• Nat: Nat 2012

Az Oktatási Hivatal által kiadott, tankönyvjegyzéken szereplő tankönyveket a Könyvtárellátónál vásárolhatják meg (www.kello.hu).

Oktatási Hivatal

1074 Budapest, Rákóczi út 70-72.
Hétfőtől péntekig 9:00 – 16:00
Tel.: (+36) 1-460-1873
Tel.: (+36) 30-500-8147
tankonyv@oh.gov.hu

Vásárlás

KELLO TANKÖNYVCENTRUM
1085 Budapest, József Krt. 63.
Tel.: (+36-1) 237-6989
kello.hu

karpatalja.com.ua/kmksz/tankonyvek/8/Egeszsegtan%20%282008,%20Taglina%20O.V.,%20Kuzmina%20I.Ju.%29.pdf

A tankönyv végén gyakorlati és laboratóriumi munkák, valamint a tájé- koztató anyagot tartalmazó függelékek találhatók. A tankönyv remélhetőleg sokat segít .

karpatalja.com.ua/kmksz/tankonyvek/8/Egeszsegtan%20%282008,%20Taglina%20O.V.,%20Kuzmina%20I.Ju.%29.pdf – kapcsolódó dokumentumok

A tankönyv végén gyakorlati és laboratóriumi munkák, valamint a tájé- koztató anyagot tartalmazó függelékek találhatók. A tankönyv remélhetőleg sokat segít .

Ha a szervezetek hermafroditák (egyes állatok) vagy kétnemü virágaik vannak (külónbózó nóvények), akkor tetszés szerint jelólhetó az egyedek egyi-.

lés, a kísérlet és a mérés. a természettel kapcsolatos kérdések és feladatok. 1. Mondj példákat a növények, állatok és gombák változatos- ságára!

Betekintést nyerhettek a kozákok mindenna- pi életébe, demokratikus államrendszerébe. Tanúi lehettek az ukránok Bohdan Hmelnickij vezette nemzeti-felszabadí .

KOVÁCS-BURKUS ERZSÉBET. MAGYAR. NYELV. Tankönyv az általános oktatási rendszerű tanintézetek. 5. osztálya számára. Ajánlotta Ukrajna Oktatási, Tudományos,.

gyobb részét elfoglaló óceánok összefüggő egészként a vi- lágóceánt alkotják. A szárazulatok – kontinensek és szigetek. – területe 149 millió km2, .

olvasókönyv adta lehetőségeket. Reményeink szerint unaloműzőnek sem utolsó ez az olvasókönyv. Próbáld ki! Bátran lapozgass benne előre és hátra!

Ez a szótár azok számára készült, akik most ismerked- nek az ukrán nyelvvel. A Kárpátaljai Megyei Pedagógus To- vábbképző Intézet szakemberei szerint iskolai .

-tankönyv és tanterv . A. tanterv pedagógiai dokumentum, amely az iskolai tanítást-tanulást meghatározó . Rejtett (látens) tanterv.

Második daloskönyvem 2. 650 Ft. FI-505010202/1 . Harmadik matematika munkafüzetem 3. a harmadik évfolyam számára . Munkafüzet a Harmadik daloskönyvemhez.

口 megtanulod értékelni a magabiztosságod az ismeretlenekkel való kommunikációban; . Többet beszélgess a felnőtt hozzátartozókkal! Csak ebben az eset-.

meg kell majd oldanod, ebben a Lépésről lépésre, Kutatá- si projekt, A siker lépcsőfokai . szennyezést, a fölösleges zsírt, esetleg sminket bőrkímélő.

Ábécédé. Békén szusszan. A négyes ütem. A hangsúlyok és hangsúlyta- . való kezdés mellett az szól, hogy a tanulóknak sok tapasztalatuk, előismeretük van a .

kell viselkedned, amikor vízpartra kirándulsz és mit kell tenned, ha . és öt különböző tulajdonságot, amelyeket meg tudtok . Mire jók az érzések.

a vércsoport meghatározása, valamint a kötelező tesztek (HIV, hepatitisz B és C, szifilisz) elvégzése. • A levett vérből vörösvérsejt-koncentrátum, .

Génmutáció következményének értelmezése kodon-szótár segítségével. . transzláció triplet, a genetikai kód, kodon, antikodon genom,.

monokultúra és a biogazdálkodás előnyei, hátrányai. A nemesítés és a fajtamegőrzés jelentősége, eljárásai. Akik benépesítik a Földet – Az állatok világa .

D) nagy erőkifejtés. E) kicsi erőkifejtés. F) gyors működés. G) lassú működés. H) izomrost. I) elágazó izomrostok. J) orsó alakú izomsejt. K) felkar izmai .

Igaz – hamis. 17. Támasztószövetet mutat be az A, a B és az H kép. 18. A B képen látható szövetben nem fut vérér. Mozgás. Többszörös választás.

Mi ellen védenek a festéksejtek? A. a víz ellen. B. az égési sérülések ellen. C. nincs védő funkciójuk. D. az ultraibolya sugárzás ellen . B. lúdtalp.

Hol található az ember anyagszállítási rendszerében billentyű? . _____9. közvetlenül a rekeszizom alatt, a baloldalon helyezkedik el.

Az ún. civilizációs betegségek csoportját részletesen is tárgyaljuk, hiszen . A Trichomonas vaginalis ostoros egysejtű által terjesztett fertőzés a .

Kovács Tímea: Amit a felnőtteknek sem szabad: káros szenvedélyek. 10. Szentgyörgyi Krisztina: Az étrend. 18. Víghné Keresztúri Nikolett: A helyes .

Matura Leader Plus Level B2 (with CD). 3354.-. Kaposvár, 2016. ………………………………………………….. ………………………………………………….. megrendelem. 2. Támogatásra nem vagyok jogosult, .

A tápcsatorna leghosszabb szakasza. . A beteg egész éjszaka hányt, lázas, nyelvén fehér lepedék látható. A has felső része középen és baloldalon görcsöl, .

alapismeretek sem, azokat is a tantárgy alappilléreinek kell tekintenünk. . Egészségfejlesztés címmel számos könyv, jegyzet, tankönyv jelent meg magyar és .

élő fogalma. A vírusok nem sejtes felépítésű paraziták. A sejtek anyag- és energiaforrásai, az autotróf és heterotróf élőlények működésének összefüggése.

fel. Mindegyik téma végén feleletek, a veszélyhelyzetekben betartandó viselkedési szabályok, az egészséges . emeld fel a kezed, tedd össze a tenye-.

zuzmók, mohák, szivacsok felépítése. Szerveződési szintek. A szivacsok testfelépítése és életmódja közötti összefüggés. A mohák, zuzmók, gombák.

Nyelv és Lélek könyvek, DUPKA György: Autonómia-törekvések Kárpátalján. . második helyen Sárközi Kitti, a harmadikon Ferenci Mária végzett.

Molnár József, Molnár D. István. Kárpátalja népessége és magyarsága a népszámlálási és népmozgalmi adatok tükrében. Beregszász, 2005 .

Kérdés, ha az időszakra vonatkozóan a kutatók a Kárpáti Ukrajna elne- . építitek, minden ukrán szív megosztja veletek az 1939. március 9-i nap [1814-.

Trianon, revízió, Kárpátalja. Fedinec Csilla: „A Magyar Szent Koronához visszatért. Kárpátalja”. 1938–1944. Budapest: Jaffa, 2015.

Beregszentmiklós (Schönborn-kastély és kastélypark). Továbbutazunk a Vereckei-hágóhoz (honfoglaló őseink itt léptek az új haza földjére Árpád vezetésével).

Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2005, 2008. Összefoglaló: A tizenkét neves szakértőből álló szerzőcsoport által írt könyv a táplálkozással, .

Teljes óraszám. Az élet természete, . és környezet összefüggésének tudatos alkalmazása a sejt felépítésének . A gégeműködést bemutató film,.

Tankönyv: OFI Biológia-egészségtan 11. SZÖVETEK. – sejt közötti állomány: az emberi (és állati) szövetekben a sejtek közötti tereket kitöltő anyag, .

Kibontakozás – a biológiai evolúció. Órakeret. 10 óra. Előzetes tudás. Élőlények és élőlénycsoportok alkalmazkodása környezetükhöz.

A biológia a természetismeret 5–6. évfolyamán elsajátított ismeretekre, készségekre, . Írásbeli ellenőrzés: munkafüzet, munkalap, feladatlap, témazáró.

1991. II. évfolyam. 1992 III. évfolyam. 1993. IV. évfolyam. 1994. V. évfolyam. 1994. Választási különszámok. Fotók. Nagy Zoltán Mihály: Csöbörből vödörbe .

Híres szülöttei: Munkácsy Mihály (festő), Révész Imre (festő), Gyöngyösi István (író), Ilosvay. Selymes Péter (író), Szép Ernő (költő, író), Pálmay Ilka .

12 февр. 2013 г. . Írta: Molnár D. István angol-földrajz szakos tanár. Készült a Debreceni Egyetem Földtudományok Doktori Iskolája.

Történelemtanitás

Katona András: Az első világháború bemutatása a magyarországi történelemtankönyvekben I–II. [1]

Bevezetés

A 2014/2015-ös tanévben érvényes tankönyvlistán szereplő hazai történelemtankönyveket (1. melléklet) vizsgáltuk meg a tematikus tankönyvkutatás számára kifejlesztett szempontsor alapján.[2] Mivel ezek a szempontok alapvetően a határon túli tankönyvek elemzéséhez készültek, ezért néhány esetben átértelmezésre szorultak (pl. 3.3. Szerepel-e a tankönyv bármely /pl. szöveges, képi/ forrásában olyan motívum, amely gyűlöletet sugall a magyarok ellen? Ha igen, melyek ezek?), vagy nem voltak értelmezhetők (pl. 2.5. A nemzeti nyelvre esetlegesen átírt magyar személy- és helynevek eredményeznek-e „csúsztatást”, „visszavetítést” a háború eseményeinek ismertetésében?). Vizsgálatunkat a címben jelölt – szorosabb értelemben vett – első világháborún túl kiterjesztettük az azt lezáró békerendszer létrejöttére, kiemelten a közép-európai változásokra is. Nem vizsgáltuk ugyanakkor a világháború eseményeibe „beékelődő” oroszországi változásokat, továbbá a trianoni békeszerződés megkötését megelőző magyarországi őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság eseménytörténetét.

Áttekintettük az általános és középiskolai tankönyveket, köztük néhány szakképző iskolai tankönyvet is, munkafüzetekkel együtt több mint három tucatot (pontosan harmincnyolcat). Az általános iskolai tankönyvek elemzésénél némi nehézséget okozott, hogy az első világháború történéseit a 7. osztályos, míg az azt lezáró békerendszert a 8. osztályos tankönyvek tárgyalják, tehát minden esetben mindkét tankönyvet meg kellett nézni. Könnyebbséget jelentett viszont, hogy a szerzők csaknem minden esetben azonosak voltak, és a vizsgált tankönyvek egységes tankönyvcsalád részét képezték.

Általános iskolai tankönyvek és munkafüzetek

1. Az első világháború kontextusa

1. Milyen kontextusban tárgyalja a vizsgált tankönyv az első világháborút: csak az egyetemes történelemben vagy csak a nemzeti történelemben, esetleg mindkettő részeként?

Valamennyi tankönyvben közös fejezetben tárgyalják az első világháborút, de az egységesen öt tankönyvi leckéből egy foglalkozik kifejezetten Magyarország részvételével a világháborúban, rendszerint az események ismertetésének zárásaként. Ettől némiképp eltér az Apáczai Kiadó 7. osztályos tankönyve[3], amely a fejezet középső leckéjében tárgyalja a címében is eltérő Az Osztrák–Magyar Monarchia az I. világháborúban témát, valamint az NTK 7. osztályos Horváth-féle tankönyve[4] a fejezet végén, de A világháború végével összevonva teszi ugyanezt. A Mozaik Kiadó 7. osztályos tankönyve[5] külön olvasmányként illesztette a fejezetbe az Új fegyverek a világháborúban témát. Sajátos az Apáczai Kiadó tankönyvében, hogy a magyar történeti témájú leckében rendszeres utalások történnek a már egyetemes történelemben említettekre. Tény, hogy a szerzők felfogása szerint az első világháború – majd különösen a második világégés – jellemzően nem tárgyalható külön egyetemes és külön magyar történeti fejezetben.

1. táblázat: Az első világháborút tárgyaló leckék száma

Apáczai Kiadó	Mozaik Kiadó	Műszaki Kiadó	NTK (Helméczy)	NTK (Horváth)
49-ből 5 (10,2%)	47-ből 5+1 (10,6%)	43-ből 5 (11,6%)	45-ből 5 (11,1%)	40-ből 5 (12,5%)

2. A teljes tananyaghoz képest (őskortól napjainkig) mekkora az első világháború aránya a tankönyvben?

Az első világháborúval foglalkozó tananyagrész mennyiségét, arányát a 7. osztályos tankönyv egészéhez mérve vizsgáltuk, amely egységesen a XVIII. század elejével kezdődik, és az első világháború tárgyalásával, tehát 1918-cal zárul. A szórás – a fenti táblázatéhoz hasonlóan – nem túlzottan nagy, mert ez a százalékszám 8 és 12 között mozog. Ez értelemszerűen a teljes, négyéves tananyag kb. 2-4 százaléka, ami méltányosnak mondható, de a korábbi könyvekhez képest csökkenő tendenciát mutat.

2. táblázat: Az első világháború aránya a tankönyvekben
(Az első sorban a 7. osztályos, a második sorban pedig az egész általános iskolai tananyagra kivetített arányszám található.)

Apáczai Kiadó	Mozaik Kiadó	Műszaki Kiadó	NTK (Helméczy)	NTK (Horváth)
11,1%	8,4%	8,6%	9,1%	9,5%
kb. 2,8%	kb. 2,1%	kb. 2,2%	kb. 2,3%	kb. 2,4%

3. Milyen attitűddel említi az Osztrák–Magyar Monarchiát (elítélőleg – semlegesen – pozitívan)?

Az attitűd az Osztrák–Magyar Monarchiát illetően általában semleges – ez az objektív megközelítés átsüt szinte valamennyi tankönyvünkön, néha enyhén pozitív, de ritkán elítélő. Talán az Apáczai Kiadó és az NTK Helméczy-féle 7. osztályos tankönyve viseltetik az átlagosnál nagyobb együttérzéssel azon államalakulat irányába, melynek része volt a korabeli Magyar Királyság is. (Például a Helméczy-féle tankönyv több helyen „katonáink”-ról szól, amikor az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének fegyvereseit idézi.)

4. Milyen eseménynek mutatja a tankönyv az első világháború kezdetét a szavak/szöveg konnotációja alapján (negatív – semleges – pozitív)?

A fentiek alapján nem meglepő, hogy az első világháború kezdetét is jellemzően semleges hangnemben tárgyalják a tankönyvek. A 7. osztályos Mozaik-tankönyv – a név említése nélkül – Clausewitzet idézi[6], három 7. osztályos tankönyv (Apáczai, Műszaki, NTK Horváth-féle) pedig Ferenc József szállóigévé lett mondatával („Mindent meggondoltam, mindent megfontoltam…”) nyomatékosítja az államvezetők elhatározását. A szavak konnotációja alapján itt már élhetünk bizonyos különbségtételekkel. Az NTK 7. osztályos Helméczy-féle tankönyve a merénylet kapcsán „gyilkos találat”-ról szól, majd azt írja, hogy „Az újságok, a hivatalos szónokok, a különböző hazafias egyesületek “szent háborúra” uszítottak”[7], ami nem minősíthető semleges hangnemnek. Az NTK 7. osztályos Horváth-féle könyve pedig egyenesen patetikus: „A merénylettel kipattant a szikra, amely a háború lángját fellobbantotta.”[8]

5. Milyen eseményként értékeli a tankönyv az első világháború befejezését (pl. ,,megérdemelt győzelem” – semleges – ,,nemzeti tragédia”)?

A háború befejezését illetően a tankönyvírók semlegessége – számunkra érthető okokból – több helyen „csorbát szenved”. Hangsúlyozni kívánom, hogy a következő idézetek az alapvetően tárgyilagos hangnemben írt sorokból kiragadottak, tehát önmagukban némiképp még torzítanak is. A Mozaik Kiadó 7. osztályos tankönyve például a központi hatalmak esetében „vereségről”, Magyarország vonatkozásában viszont „összeomlásról” szól[9]. A Műszaki Kiadó 7. osztályos tankönyvének Győztesek és vesztesek tananyagrészében így ír a szerző: „A győztesek túlzott békefeltételei (területvesztések, súlyos jóvátételek) is állandó gyűlölködésre adtak okot.” Majd – a név említése nélkül – Foch marsallt idézi: „Ez nem béke, csupán fegyverszünet húsz évre.”[10] A kissé patetikus hangnem itt is meg-megjelenik: „Véget ért az I. világháború, de a romok eltakarítása csak most kezdődött.”[11]; illetve „Egyetlen elv érvényesült, a rómaiak szájából származó örök mondás: “Jaj a legyőzötteknek!””[12] Az NTK 7. osztályos Horváth-féle tankönyve semleges, de együttérző hangnemben ír: „Véget ért a háború, amelyben 10 millió ember pusztult el vagy vált örökre nyomorékká. Az otthon maradt családok iszonyú szenvedéseket és nélkülözéseket éltek át.”[13] A másik NTK-s, de 8. osztályos tankönyv képfeliratában a németekkel való együttérzést sejteti: „Megrendítő kép a németek számára. […] A fegyverszünet aláírása az antant tábornokai előtt.”[14] Alapvetően az alcímek mutatják a semlegességet: Az első pisztolylövés: a szarajevói merénylet,[15] A szarajevói merénylet,[16] A háború kitörése és a hadüzenetek.[17]

6. Megjelenik-e a „mi” és „ők” szembenállás a háború tárgyalása során (pl. csapataink támadtak, az ellenség kapitulált stb.), ha igen, ki az egyik és ki a másik fél?

A tankönyvszerzők eddig is kifejtett alapvetően semleges magatartása nem engedi meg a saját szempontból elfogult előadást. Leginkább a Mozaik és a Műszaki Kiadó tankönyveire jellemző ez az elfogulatlanság. Alcímekkel illusztráljuk ezt a semlegességet: Támogatta-e Magyarország a háborút? Magyar katonák a frontokon,[18] vagy Hadüzenet Szerbiának, A kimerülő hátország.[19] Néhány más helyen elő-előbukkan a személyes állásfoglalás. Néhány példa: „Magyarország háborús szerepvállalása tragédiához vezetett.”[20] Különösen Trianonnal kapcsolatban fordulnak elő kifakadások: „Az öldöklés végén elveszítettük hazánk területének és lakosságának mintegy kétharmad részét.”[21] Az NTK tankönyveiből több ilyen példa hozható: „[…] bár katonáink hősiesen helytálltak, a háború elhúzódott, és veszteségei minden korábbi elképzelést felülmúltak.” „Katonáink számára az első megpróbáltatást a Szerbia elleni támadás jelentette.” „Seregeink Gorlicénél áttörték a frontot.”[22] A front összeomlott. A Monarchia, és vele hazánk, békekötésre kényszerült.”[23] „[…] a front és a hátország összeomlása.” „[…] vereségünk hatására […]”[24] A másik, Horváth-féle NTK-s tankönyvben is találunk ilyen példát: IV. Károly magyar király „Jó szándéka már semmit sem segített.”[25] Halvány szimpátia a vesztes iránt, de érdemi különbségtétel nélkül. Néhány tankönyvben irodalmi idézetek adnak némi érzelmi töltést a megfelelőnek tartott irányba, így az NTK, 7. oszt. Helméczy-tk. Ady-idézete,[26] az NTK, 7. oszt. Horváth-tk. Gyóni Géza híres költeményének versszakai,[27] és a Mozaik Kiadó, 8. oszt. József Attila sorai.[28] A semleges hangvétel iskolapéldája, ráadásul a szöveg a dátum kivételével végig kiemelt: „1918 őszén a Monarchia fegyverszünetre kényszerült. Ezzel Magyarország számára befejeződött a világháború.”[29]

7. Megjelenik-e a tankönyvben az a nézet, hogy a világháború alapvetően a Monarchián belül élő nemzetiségek függetlenségi harca volt?

A vizsgált tankönyvek erényeként nevezhetjük meg, hogy sehol sem bukkan elő az a külhoni tankönyveinkben gyakran fellelhető nézet, hogy a háború alapvetően a Monarchián belül élő nemzetiségek függetlenségi harca lett volna. Ugyanakkor hibaként róható fel, hogy a Monarchia hadseregének etnikai sokszínűsége is homályban marad, illetve erre csak közvetett utalások vannak, főleg a háború történetének vége felé. Az Apáczai Kiadó 7. osztályos tankönyvében például a végső összeomlás okai között említik, hogy „az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében nemzetiségi ezredekben egyre gyakrabban tört ki lázadás.”[30]

A Mozaik Kiadó tankönyvében is megjelenik, hogy a háború végén „A nemzetiségek vezetői […] nyíltan szervezkedtek önálló nemzetállamaik megszervezése érdekében.”[31] A Műszaki Kiadó 7. osztályos tankönyvében is csak A győztesek békerendszere című részfejezetben jelenik meg, hogy „[…] az új államok többségében jelentős volt a nemzeti kisebbségek aránya. Új nemzeti ellentétek alakultak ki.”[32] Utóbbi mondat utalás arra, hogy korábban is voltak ilyenek. Az NTK 7. osztályos Horváth-féle tankönyve is arról ír a háború történetének vége felé, hogy „A legsúlyosabb belpolitikai kérdést a nemzetiségek mozgalma jelentette.”[33] Ugyanitt olvashatunk arról, hogy „Külföldön (antant államokban) emigráns nemzetiségi politikusok önálló délszláv és csehszlovák állam felállításáért küzdöttek.” Konkretizálva: „Rómában a Monarchia nemzetiségeinek vezetői arról döntöttek, hogy nem hajlandók tovább az Osztrák–Magyar Monarchia keretei között élni.” Továbbá „[…] a nemzetiségek az antant támogatásával ki akartak szabadulni a birodalomból.”[34]

8. Milyen mértékben jelennek meg a könyv világháborús fejezeteiben a hátországok mindennapjait, hétköznapjait bemutató történetek?

A hátországok mindennapi élete az Apáczai Kiadó tankönyve kivételével jellemzően egy-egy részfejezet erejéig jelenik meg a tankönyvekben. A háborús hátország,[35] Háborús hétköznapok – a „hazai front″ és A kimerülő hátország;[36] Ki bírja tovább? A hátországok teherbíró képessége;[37] A hátországban élők szenvedései.[38]

2. A tankönyvek leíró szövege

1. Milyen mértékben dominál az első világháború taglalása során a leíró tankönyvi szövegben a hadtörténet (pl. a fejezeten belül kb. hány százalékban)?

A hadtörténet még mindig meghatározó része a világháborúval kapcsolatos tankönyvi szövegeknek, de a korábbi tankönyvekhez képest csökkenő mértékben. Az elemző véleménye szerint talán az NTK 7. osztályos Horváth-féle tankönyve jár a terjedelem szerint az élen közel egyharmadnyi aránnyal, és a Mozaik Kiadó 7. osztályos tankönyve zárja a sort, mintegy egyötödnyi aránnyal. A jellemző mérték a kb. egynegyed (Apáczai Kiadó, Műszaki Kiadó, NTK Helméczy-féle 7. oszt. tk.). A trend tehát megfelelő, a hátországok és a front mindennapi életének a még teljesebb bemutatása lenne a helyes irány, legalábbis az elemző szerint.

2. Említi-e szó szerint, hogy a Magyar Királyság nem magyar népei az osztrák–magyar hadseregben szolgáltak?

Jellemzően csak közvetve jelenik meg a tankönyvekben, hogy a Magyar Királyság nem magyar népei az osztrák–magyar közös hadseregben szolgáltak. Néhány példa: „A Monarchia csapatai – melynek a fele magyar volt – a szerbek szívós ellenállásába ütköztek.”[39] Az NTK 7. osztályos Helméczy-féle tankönyve ugyanerről így ír: „Az itteni [ti. a Szerbia elleni] harcokba a Monarchia seregeinek kétötödét vetette be, s a katonák fele magyar volt.”[40] Tehát csak sejtetni engedi, hogy a másik fele nemzetiségiekből állt. A Mozaik Kiadó tankönyve még sejtelmesebben fogalmaz: „Az első világháborúban több mint hatszázezer Magyarország területéről származó katona esett el.”[41]

3. Megemlíti-e szó szerint a magyarokat (magyar állam, magyar emberek, magyar katonák stb.) az első világháború taglalása során? Ha igen, milyen attitűddel teszi, milyen jelzőket használ?

Természetesen a magyarországi magyar tankönyvekben gyakran szerepel a magyar szó, névszóként, szóösszetételben és jelzős szerkezetben egyaránt. Pl. magyar katonák, magyar egység, magyar hadsereg, magyar honvédhuszárok, magyar miniszterelnök (Tisza István, akinek végre a valós értékelése jelenik meg tankönyveinkben, és nem mint háborús bűnösé) stb. Konkrét helyzetekben: a magyar katonák véreznek az Isonzónál és a Piávénál,[42] a magyar hadsereg jelenik meg Erdély védelmében,[43] IV. Károly koronázásakor a magyar himnusz hangzik el.[44]

4. Ha nem szó szerint említi a magyarokat, milyen szavak, szószerkezetek utalnak rájuk (pl. „uralkodó elit”, „elnyomó hatalom” stb.)?

A magyarok helyett „seregeink, katonáink, vereségünk” olvasható,[45] Magyarország helyett pedig „hazánk”,[46] amit persze nem tarthatunk elfogultságnak.

5. A nemzeti nyelvre esetlegesen átírt magyar személy- és helynevek eredményeznek-e „csúsztatást”, „visszavetítést” a háború eseményeinek ismertetésében?

A magyar tankönyveknél ez a szempont nem értelmezhető.

6. Milyen a tankönyv viszonya a háborút lezáró békerendszerhez? Száraz, tényközlő; vagy értékelő? Ha az utóbbi, akkor hogyan értékeli?

A tankönyvek békerendszerhez való viszonya jellemzően értékelő. Az értékelés minden esetben elítélő, néha egyenesen elutasító. Az Apáczai Kiadó 8. osztályos tankönyve például A történelmi Magyarország szétdarabolása részegységben tárgyalja, és A „trianoni „ország″ részegységben értékeli a magyar békeszerződést, melyet képaláírásban „békediktátumként” nevez meg.[47] Az értékelés egyértelmű: „[…] színtiszta vagy többségében magyarok által lakott területeket is elcsatoltak, a wilsoni elveket sárba tiporták. Mintegy 3,3 millió magyar került idegen – mi több, ellenséges – kormányzás alá. Az igazságtalanság leginkább az új határok menti térségekben volt szembetűnő, hiszen a határ túloldalára kerültek olyan települések tucatjai, melyekben kizárólag magyarok éltek.”[48] Helméczy is békediktátumról beszél.[49] A Mozaik Kiadó 8. oszt. tankönyve a békeszerződés (itt nem békediktátum!) gazdasági következményeivel is foglalkozik: „Magyarország elvesztette bányáinak és erdeinek nagy részét, valamint mezőgazdasági termékeinek fogyasztópiacát. A határvonal utakat, vasutakat, sőt településeket vágott ketté. Az elcsatolt területekkel megszakadtak a korábbi szoros gazdasági kapcsolatok.”[50] A Műszaki Kiadó 8. osztályos tankönyve a békeszerződés értékelésében arra is kitér A magyar kisebbségek helyzete című részegységben, hogy „A területi változások számos egyéni tragédiát is okoztak. Szinte minden családnak maradtak rokonai az elszakított területeken. Az új (utód-) államokban tömegesen vesztették el állásukat a magyar tisztviselők. Akik a kisebbségi sorsot nem akarták vállalni, Magyarországra menekültek. Itt azonban mostoha körülmények között tudtak csak élni, legtöbbjük álláshoz sem jutott.”[51] Az NTK Helméczy-féle 8. osztályos tankönyvének értékelése nagyívű: „A trianoni béke a világháborút lezáró Párizs környéki békék része volt, s egyértelműen az antanthatalmak érdekeit szolgálta. Az Osztrák–Magyar Monarchia szétdarabolásával azt kívánták hosszú időre elérni, hogy Közép-Európa e részén ne maradhasson fenn rájuk veszélyes, erős hatalom. […] Ugyanakkor meg akarták jutalmazni a térségben élő és a háborúban hozzájuk csatlakozott népeket (csehek, szlovákok, románok, horvátok, szerbek). Úgy alakították ki új, vagy újjászervezett államaik területét, hogy azok körbevegyék a legyőzött osztrák és magyar népet.”[52] A másik NTK-s tankönyv rettenetes tartalmú békéről ír,[53] valamint Trianon nyilvánvaló igazságtalanságáról, melyben minden magyar politikai erő egyetértett.[54]

3. A tankönyvekben bemutatott források

1. Vannak-e az első világháborúval foglalkozó fejezetben elsődleges források? Ha igen, milyen arányban?

Az elsődleges források felhasználása tekintetében elég nagy a „szórás” a vizsgált tankönyvek között. A két szélső pólust az Apáczai Kiadó és a Mozaik Kiadó tankönyvei jelentik. Az előbbiekben alig van két primer forrás, az is a 8. osztályos részben (Wilson 14 pontja, de ez is feldolgozott formában, valamint Magyarország 1920-ban, egy újság tudósítása a trianoni béke itthoni visszhangjáról,[55] míg az utóbbiban leckénként van ugyanennyi. Érdekes, hogy míg a Műszaki Kiadó 7. osztályos tankönyvében is csak 2-3 elsődleges forrásrészlet található, addig az ugyanezen tankönyvhöz készült munkafüzetben öt is található.[56] Nagyjából azonos számú elsődleges forrás található az NTK két tankönyvében: Részlet Ferenc Ferdinánd boszniai útjának indoklásából, Ferenc József Népeimhez című kiáltványából,[57] valamint Az antant válasza a magyar békeküldöttségnek,[58] illetve Károlyi gróf a háború hátországában meggazdagodókról, forrás egy magyar huszárrohamról, valamint egy magyar huszárról.[59]

2. Milyen mértékben dominál az első világháború taglalása során a forrásokban a hadtörténet (pl. az első világháborús fejezet forrásainak mekkora része hadtörténeti vonatkozású)?

A Műszaki Kiadó és a két NTK-s 7. osztályos tankönyv (NTK Helméczy-tk. és NTK Horváth-tk.) esetében a képi források csaknem fele hadtörténeti vonatkozású, míg a Mozaik Kiadó, de főleg az Apáczai Kiadó 7. osztályos tankönyve vonatkozásában ez maximum egyharmadnyi, vagy utóbbi esetében még kevesebb. A szöveges források közül a Mozaik Kiadó és az NTK Horváth-féle 7.-es tankönyvében találtunk hadtörténeti vonatkozásúakat, illetve a Műszaki Kiadó feldolgozott forrásai között van néhány.

3. Szerepel-e a tankönyv bármely (pl. szöveges, képi) forrásában olyan motívum, amely gyűlöletet sugall? Ha igen, melyek ezek?

Az elemzett tankönyvek forrásai között gyűlöletet sugalló, vagy inkább ellenszenvet keltő kép lehet a Műszaki Kiadó 7. osztályos tankönyvében az angolellenes német és a németellenes angol plakát,[60] valamint az Apáczai Kiadó 7. osztályos tankönyvének bolsevikok ellen hangoló képei: templomrobbantás és élelmet kereső parasztok.[61] Érzelmileg inkább a németek iránti szimpátiát keltő az Apáczai Kiadó 7. osztályos tankönyvének Németország vereségét szimbolizáló képe.[62] Az NTK 7. osztályos Helméczy-féle tankönyve nagyobb teret enged a frontbarátkozásoknak képben és szövegben egyaránt.[63] Szimpátiát keltő az éppen a háborúba lépést bejelentő imádkozó király (az agg Ferenc József) képe is.[64]

4. Van-e a források között olyan, amely az első világháború egyetemes (mindenkire vonatkozó) emberi szenvedését domborítja ki (halál, éhezés, testi nyomorúság stb.)?

Csupán egyetlen tankönyvben (NTK 7. oszt. Helméczy-féle) nem található emberi szenvedést kidomborító – főleg képi – forrás. Az Apáczai Kiadó 7. osztályos tankönyvében élelmet kereső orosz parasztokat és rokkant katonák képeit láthatjuk,[65] a tankönyvhöz készült munkafüzetben pedig magyar vöröskereszteseket, akik a testvér bolgár sebesülteket ápolják.[66] Ehhez járul még a kiadó 8. osztályos könyvében Az első világháborúban megsérült féllábú katonák újra járni tanulnak feliratú kép.[67] A Mozaik Kiadó 7. osztályos tankönyvének egyetlen ilyen vonatkozású képe egy sebesült ellátása a fronton,[68] a Műszaki Kiadóé pedig a hadirokkantakat ábrázoló kép.[69] Az NTK 7. oszt. Horváth-féle tankönyv két megrázó erejű képet tartalmaz: Gáztámadás során megvakult katonák, illetve Hadirokkantak Budapest utcáin.[70]

4. A tankönyvekben szereplő térképek

1. Megjelenítődik-e az első világháborúval kapcsolatos térképeken az 1918 előtti Magyar Királyság?

Érdekes megoszlás figyelhető meg a tekintetben, hogy az 1918 előtti tankönyvi térképeken megjelenik-e a Magyar Királyság, és ez – magyarországi tankönyvekről lévén szó – eléggé különös. Zömmel az jellemző – nyilván a tankönyvi térkép egyszerűsítése okán –, hogy osztatlan egységként jelölik az Osztrák–Magyar Monarchiát. Így van ez az Apáczai Kiadó tankönyve valamennyi térképén (5 db), de – érdekes módon – a munkafüzetben megtörténik az elválasztás, sőt északon – hibásan – az osztrák részt is kettéosztották. Az NTK Helméczy-féle és az NTK Horváth-féle 7. osztályos tankönyve egy-egy térképén sincs kettéosztás, viszont a munkafüzetben itt is megjelenik a Monarchián belül a Magyar Királyság.[71] Csupán a Mozaik Kiadó hat, és a Műszaki Kiadó három térképéből van egy-egy a Magyar Királyságot is jelölő, de nem feliratozó térkép, akárcsak a Mozaik Kiadó 7. osztályos munkafüzetének térképén.[72] Külön az 1918 előtti Magyar Királyságot ábrázoló térképek jellemzően a 8. osztályos tankönyvek Trianont tárgyaló anyagrészeiben vannak. Különösen gyakran kerül elő a Teleki-féle ún. vörös térkép.[73] Ezen kívül két térkép van még a Mozaik Kiadó 8. oszt.[74] és a Műszaki Kiadó 8. oszt. tankönyvében[75], utóbbi kiegészítve egy munkafüzeti vaktérképpel is[76], és egy az Apáczai Kiadó 8. oszt. tankönyvében (Az OMM területén élő nemzetiségek)[77]. Az NTK Helméczy-féle tankönyve három, felbomló félben lévő Monarchiát bemutató térképet is tartalmaz.[78]

2. Megjelenítődik-e az első világháborúval kapcsolatos térképeken az 1920 utáni Magyarország?

Az 1920 utáni Magyarország jellemzően a békekötések ismertetése során jelenik meg, ami természetes. Néhány esetben azonban már korábban, a világháború tárgyalása során is felbukkan. Például az Apáczai Kiadó öt térképének egyikén,[79] a Mozaik Kiadó hat térképéből szintén egyen,[80] illetve a Műszaki Kiadó három térképének egyikén.[81] Az NTK Helméczy-féle tankönyve háromból két térképen is mutatja az erősen „összezsugorodott” új magyar államot.[82] Mindezek jellemzően Európa valamely háború utáni metszetét ábrázoló térképek. A 8. osztályos tankönyvek e tekintetben gazdagabbak, és a trianoni Magyarország gyakrabban megjelenik egyrészt Európa-térképeken (Európa az I. világháború után)[83], másrészt ún. országtérképeken: A szétdarabolt Magyarország 1920-ban:[84], ugyanez vaktérképen;[85] A békekötés által megváltoztatott határok – a régiekkel[86]. A felbomló Osztrák–Magyar Monarchia[87], Magyarország területi veszteségei[88] és A szomszédos országokba került magyarság[89]. Az NTK Horváth-féle tankönyve két „új Európát” ábrázoló térképet is tartalmaz (Közép-Európa az első világháború után és Új határok)[90]. Érdekes a XV., XVI–XVII., XVIII–XIX. századi Magyarországot a Trianon utánival összehasonlító térképes feladat.[91]

3. Megjelenítődnek-e az első világháborúval kapcsolatos térképeken az utódállamok, és ha igen, akkor velük együtt látható-e az 1920 utáni Magyarország területe (vagy pedig úgy jelenítődik meg pl. Szlovákia, hogy a térképén nem látjuk Magyarországot)?

Természetesen a magyarországi tankönyvekben szinte minden esetben megjelennek az ún. utódállamok is.[92] Érdekes az NTK 7. osztályos Helméczy-féle tankönyvének a megoldása, melyen az új országokba beírva Felvidék, Erdély, Délvidék, Vajdaság stb. feliratok szerepelnek.[93] Hasonló a helyzet valamennyi korábban tárgyalt „új Európát” ábrázoló térképeken is.

5. Összefoglalás

Érdekes, hogy Magyarországon a rendszerváltoztatás előtti évtizedben az egyik fentebb elemzett tankönyv elődje – Helméczy Mátyás 7. osztályos tankönyve – volt érvényben. Éppen ezért jelentős fordulatot nem jelentett 1989 ebből a szempontból. Néhány alapvető eltérést azért megállapíthatunk.

1. A kötelező marxista jellegből következően olyan imperialista jellegű háborúról esik szó benne, amelyben a – lenini ismérvek alapján – a világ újrafelosztásáért folyik a harc. Ez az 1982. évi első kiadásban önálló lecke formájában is megjelent.[94]
2. Az események osztályalapon történő tárgyalása következtében kiemelt szerep jutott a munkásmozgalom bemutatására. Ebben a Lenin vezette bolsevik párt állásfoglalásai kulcsszerepet kaptak. A világháborúval foglalkozó két tankönyvi fejezet (lecke) hat alfejezetéből egy A bolsevik párt a háború ellen témájú, míg egy másik A Nagy Októberi Szocialista Forradalom cím alatt előzetest ad a következő, 8. osztályos tankönyvben önálló tankönyvi fejezetben is tárgyalt témáról. Fontosnak tartjuk idézettel is bemutatni az előbbi részfejezetből a bolsevik állásfoglalás interpretálását: „A bolsevik párt nem hódolt be a mesterségesen szított nacionalista hangulatnak. Lenin az új körülmények között új jelszót adott ki: az imperialista háborút az uralkodó osztályok elleni háborúvá kell változtatni. Olyan pillanatban, amikor nemzetet nemzet ellen uszítottak az imperialista érdekekért, ez a jelszó igen bátor tett volt.”[95] Ezzel az idézettel könnyen megvilágítható, hogy miért tett meg mindent a háborús német kormányzat, hogy Lenint 1917-ben „hazasegítse”.
3. Érdekes, hogy a tankönyv első kiadásában nem volt világháborús részvételünkkel foglalkozó lecke, utóbb került be a Hazánk a 20. század elején című lecke második részeként a Részvételünk a világháborúban tananyagrész.
4. A háborút lezáró békék, nevezetesen a trianoni béke bemutatása a Bíró Ferencné nevével jegyzett 8. osztályos tankönyvben – a „korszokásnak” megfelelően – felettébb „visszafogott” volt. Ennek igen jellemző értékeléséből idézünk: „Ezzel a szerződéssel a Duna-völgyi nemzeti kérdést a polgári nacionalista erők törekvéseinek megfelelően rendezték a Tanácsköztársaság kínálta szocialista megoldás helyett”.[96] Később hozzáteszi: „Ez a békeszerződés szolgáltatta a magyar uralkodó osztályoknak a leggyakoribb, leghatásosabb érveket a szomszédos népek elleni gyűlölet szításához”.[97] Az ellenünk irányuló gyűlöletről, a határon kívüli területekre szorult magyarság helyzetéről „természetesen” nem esett szó.

Ez az osztályalapú és egy ideológiára épülő megközelítés ma már túlhaladottá vált, lassan Trianon értékelése is a „helyére” kerül. Legalábbis ezt tükrözik a tanulmány korábbi részében elemzett tankönyvek.

II. Középiskolai tankönyvek és munkafüzetek

1. Az első világháború kontextusa

1. Jellemzően közös tankönyvi fejezetben, de vagy külön leckékben tárgyalják a tankönyvek az első világháborút és abban Magyarország részvételét,[98] vagy beépítve az egyetemes részbe a magyar történeti vonatkozásokat is.[99] Előfordul azonban a teljesen külön fejezetben tárgyalás is.[100] Trianont jellemzően külön egész[101] vagy fél leckében,[102] és már a két világháború közötti történelmünket tárgyaló fejezetben dolgozzák fel. Ez a fejezet tartalmazza az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság eseményeit, sőt az ellenforradalmi rendszer hatalomra jutása is megelőzi a trianoni béke tárgyalását. Az egyetemes történelemben az oroszországi események (forradalom és bolsevik hatalomátvétel) tárgyalása néhol megszakítja,[103] de jellemzően követi[104] a háború menetét. Van olyan tankönyv, amelyik másik – a két világháború közötti történelmet tárgyaló – fejezetben dolgozza fel az orosz forradalmat és a bolsevikok győzelmét, a polgárháborúval és az intervencióval együtt.[105]
2. Az első világháborút – talán meglepő módon – a szakiskolai tankönyvekben tárgyalják nagyobb arányban. Ennek oka – minden bizonnyal – a szakiskolai tankönyvek tananyagának jelenközpontú válogatása, amely különösen a XX. századi történéseket helyezi előtérbe, az események élén az első világháborúval.

3. táblázat: Az első világháború aránya a szakiskolai tankönyvekben
(Az első sorban a 10. osztályos, a második sorban pedig az egész közismereti képzési időszakra kivetített arányszám található.)

NTK, Száray és Kaposi 10. évf.	Mozaik, Szever 10. oszt.	Pedellus, Kosztyu 10. oszt.	School Kiadó 9–10. oszt.
10,3%	15,8%	12,9%	1,2%
kb. 5,2%	kb. 7,9%	kb. 6,5%	align=”center”0,9%

4. táblázat: Az első világháború aránya a gimnáziumi és szakközépiskolai tankönyvekben
(Az első sorban a 12. osztályos, a második sorban pedig az egész képzési időszakra kivetített arányszám található.)

NTK, Salamon	NTK, Száray és Kaposi	Műszaki, Bihari és Doba	Műszaki, Dupcsik és Repárszky	Pedellus, Kovács és Kovácsné Bede
9,0%	8,1%	8,2%	7,3%	6,8%
kb. 2,3%	kb. 2,0%	kb. 2,1%	kb. 1,8%	kb. 1,7%

2. A tankönyvek leíró szövege

1. A szorosan vett hadtörténet aránya eléggé nehezen ítélhető meg, csupán becslésekre szorítkozhatunk. Tendenciajelleggel az állapítható meg, hogy – bár visszaszorulóban van – még mindig eléggé uralja a főszövegeket. Ez némiképp érthető, viszont az eseménytörténet visszaszorulása további csökkenést igényelne. Főleg a középiskolai könyvekben jelentős – csaknem fele a szorosan vett világháborús anyagnak –, de a szakiskolai tankönyvekben is mintegy negyede,[139] vagy ennél is csekélyebb[140].
2. Sehol sem említik a tankönyvek expressis verbis, hogy a Magyar Királyság nem magyar népei a Monarchia hadseregében szolgáltak, sokszor saját néptestvéreikkel szemben. Azt megemlítik egy helyütt, hogy „A magyar katonák a császári és királyi hadseregben (K. u K. hadsereg) teljesítettek szolgálatot”.[141] Helyenként a Nemzeti Tanácsok megalakulása kapcsán kerülnek szóba a nemzetiségek,[142] az osztrák–magyar hadsereg kapcsán csak az derül ki, hogy osztrákokból és magyarokból állt.
3. Természetesen a magyarok említésére gyakran sor kerül a hazai tankönyvekben a legkülönbözőbb szókapcsola-tokban, de sohasem elfogultan szembeszegezve más népekkel értékeinket. Az osztrák–magyar haderő gyakori említésén túl külön Magyarország említésére kerül sor például a Műszakis Bihari és Doba-tankönyvben egy érdekes információ kapcsán: „Magyarországon 1918-ban 108 filmet forgattak…”[143] Ugyanitt szerepel, hogy Olaszország és Jugoszlávia [valójában a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság] „Fiumét (Rijekát), a Magyar Királyság egykori kikötőjét akarták megszerezni”.[144] Sajnálkozó és együttérző tónus megfigyelhető egyes tankönyvi szövegeken a háború és a békeszerződés kapcsán is. Például: „A világháború frontjai, csatái […] nemzedékekre beivódtak a magyar társadalom emlékezetébe.”[145] vagy „Különösen fájdalmas és nehezen magyarázható volt, hogy a kisebbségbe került magyarság jelentős része színmagyar területeken, közvetlenül a trianoni országhatár túloldalán élt.”[146] A szakiskolás NTK-s tankönyvben ilyen érzelem dúsan írnak a szerzők háborús részvételünkről: „A magyar katonákat mind a keleti, mind az olasz fronton nagy számban vetették be. A veszteségek óriásiak voltak. Magyarország területén – az Erdős-Kárpátok hágóit nem számítva – nem folytak harcok, de nemzedékek életébe ivódtak be a véráztatta harcmezők nevei: Doberdó, Gorlice”.[147]
4. A magyarok negatív kontextusban sehol sem szerepelnek a vizsgált tankönyvekben. Ezek a kiadványok már Tisza István szerepét is kellően differenciáltan tárgyalják, nem sütik rá a „háborús bűnös” bélyegét. Ugyanakkor az esetleges pozitívumok kiemelése is elmarad, a két világháború közötti hőskultusz ápolása nem folytatódik – egy képaláírás kivételével (Egy a hősi halottak közül)[148]. Jellemző a visszafogottságra, hogy a Doberdó fennsíkján, az Isonzó völgyében és a Dél-Tirolban folyó hároméves harcok embertelen, valóban hősiességet követelő harcairól úgy írnak, hogy meg sem említik a magyarok jelenlétét.[149] Megjelenik viszont az egyik szakiskolás tankönyvben egy világháborús székely történet, amely a háború humoros oldalát próbálja felvillantani.[150]
5. Ez a vizsgálati szempont nem értelmezhető csak a szomszédos országok tankönyvei viszonylatában.
6. Hazai tankönyveink békerendszerhez, jelesen a trianoni békéhez való viszonya ad leginkább lehetőséget az elfogultságra, esetleg zsigeri indulatokat kelthet a tankönyvírókban is. Ebbe a csapdába egyik tankönyvszerző vagy tankönyvi szerzőpáros sem esik bele. Ugyanakkor megfigyelhetők megközelítésbeli különbségek, artikulációs finomságok az egyes kiadványokban. Legfeltűnőbb különbség a békeszerződés(ek) helyenként diktátumként való értelmezése. Eleve, leckecím formájában így kezeli Trianont a szakiskolás NTK-s Száray és Kaposi 10. oszt. tankönyv (A trianoni békediktátum)[151], kimondatlanul sugallja a másik szakiskolás tankönyv, Igazság vagy gazság alfejezetcím alatt.[152] Sommás megállapítások is olvashatók egyes tankönyvekben: „A békeszerződések szigorú diktátumok voltak […]”;[153] „A trianoni béke a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiája.”;[154] „A magyar történelem legsúlyosabb békéje […]”;[155] vagy az egész békerendszerhez: „A legnagyobb területi veszteségeket Törökország után az Osztrák–Magyar Monarchia szenvedte el”.[156] „Apró” sérelmeket is bőségesen sorolnak a szerzők a trianoni béke tárgyalása során: „[…] az új határok mélyen belevágtak a magyar nemzettestbe”;[157] „[…] az ország területi megcsonkítása”.[158] Több helyen elhangzik, hogy a győztesek, jelesen a szomszédok mohósága milyen végtelenül eltúlzott volt. Például: „[…] az etnikai, nemzetiségi elvnek megfelelően lehetett volna igazságosabb határokat húzni, a győztesek mohósága azonban csillapíthatatlan volt”;[159] „A vesztes Magyarországot a döntéshozatal során nem kérdezték meg, csak közölték a feltételeket, hiszen a győzteseket az utódállamok megerősítésének szándéka vezette”;[160] „A környező államok vezetői szándékosan eltúlzott igényekkel álltak elő, így még a trianoni határokat is ″kompromisszumos″ jellegűnek tüntethették fel”.[161] Az eltúlzott területi követelések illusztrálására térképek is láthatók a tankönyvekben.[162] Általában az értékelő jelleg határozza meg a trianoni béke bemutatását. Különösen az NTK-s Száray és Kaposi-féle tankönyv szán jelentős terjedelmet az etnikai, gazdasági és katonai vonatkozások, az új határok és előírások bemutatására.[163] Többek között a Pedellus középiskolai tankönyve azt a körülményt is kiemeli, sőt hangsúlyozza, hogy „A konferencián a legyőzöttek nem vehetnek részt. Arra hagytak csak lehetőséget, hogy észrevételeket fűzzenek a békeszerződés aláírása előtt átadott tervezethez. Tiltakozásuk, érveik süket fülekre találtak”.[164] A Műszakis Bihari és Doba-tankönyv értékelése már előre is tekint: „A békeszerződések szigorú diktátumok voltak: a megalázott vesztesek – bár aláírták – sohasem fogadták el őket, és eleinte titokban, később egyre nyíltabban készültek a revízióra”.[165] Nem véletlen tehát, hogy az aláíráshoz, „[…] e népszerűtlen feladat teljesítéséhez Horthy egy jellegtelen politikust nevezett ki miniszterelnökké”.[166] Az általános iskolaiakhoz hasonlóan több tankönyv idézi Foch marsall szállóigévé vált – később, sajnos, megvalósult – jövendölését: „Ez nem béke, hanem fegyverszünet húsz évre”.

3. A tankönyvekben bemutatott források

1. Magyarországon 2005 óta, a kétszintű érettségi bevezetésétől kezdve a forrásközpontú történelemtanítás koncepciója határozza meg a középiskolák tevékenységét. A sokféle ismeretforrás között máig kitüntetett a szerepe a történelmi megismerésben, főleg a kutatásban is meghatározó szerepet betöltő elsődleges (primer) forrásoknak. Valamennyi középiskolai és szakiskolai tankönyvben bőségesen vannak továbbra is szöveges források, és ezek között meghatározó számban elsődleges források. A Műszakis Dupcsik és Repárszky-könyvben csak ilyenek vannak, de túlnyomórészt az NTK-s Salamon-féle könyvben, javarészt az NTK-s Száray és Kaposi, a Műszakis Bihari és Doba és a Pedellus Kiadó Kovács és Kovácsné szerzőpáros tankönyvében is elsődleges források találhatók, többnyire gondosan megválogatott elemzési szempontokkal. Ugyanez a szakiskolai könyvek esetében azzal a megszorítással jellemző, hogy itt már „szorosabb a verseny” az elsődleges és a feldolgozott források között. Elő-előfordulnak Babits Mihály-, Gyóni Géza-versrészletek is a középiskolás NTK Száray és Kaposi szerzőpáros munkafüzetében,[167] valamint a Pedellus Kiadó Kosztyu-tankönyvében[168]
2. A hadtörténeti jellegű elsődleges források száma a középiskolás könyvek esetében eléggé csekély. Legtöbb – a magát Forrásközpontú történelemként hirdető – NTK-s Száray és Kaposi-féle könyvben van, míg a Műszakis Dupcsik–Repárszky és Pedellus Kiadós Kovács-Kovácsné szerzőpárosok könyveiben két-két, az NTK-s Salamon-féle és a Műszakis Bihari és Doba-tankönyvek egyetlen ilyen forrást tartalmaznak. A szakiskolás tankönyvek ebből a szempontból elég nagy szórást mutatnak. A Mozaikos Szever-féle 10. oszt. tankönyv forrásainak fele, az NTK-s Száray és Kaposi 10. oszt. tankönyv forrásainak negyede ilyen, míg a Pedellus Kiadó Kosztyu-féle 10. oszt. tankönyvében nem is találni hadtörténeti jellegű forrást.
3. A népek békés egymás melletti megértésre nevelésében, egymás megértésében, tiszteletében fontos kérdés, hogy tartalmaznak-e a tankönyvek egymás ellen gyűlöletet keltő szövegeket, képeket. Kifejezetten ilyennel – szerencsére – nem találkoztam. Van azonban néhány olyan kép az elemzett tankönyvekben, amelyek kormegelevenítés szempontjából érzelmi hangolásra adnak némi lehetőséget. Érdekes, hogy a központi hatalmak ellen hangoló képek, háborús propagandaanyagok a gyakoribbak, és inkább a szakiskolás tankönyvekben: Amerikai propagandaplakát a tengerben gázoló, véres karddal és gyűlölködő tekintettel előrenyomuló II. Vilmosról;[169]A győztesek „rendre utasítják” a vesztes Magyarországot;[170]Délszláv karikatúra;[171]Gúnytérkép,[172]Középkori orosz lovag legyőzi a központi hatalmak háromfejű sárkányát,[173]Segíts Sam bácsinak eltaposni a Császárt![174] A Pedellus Kiadó Kovács és Kovácsné-féle könyvében is mind a központi hatalmakkal szembeni karikatúrák találhatók.[175] Az „ellenoldalt” csupán két kép képviseli, melyek nem gyűlöletet sugároznak elsősorban, hanem szimpátiát igyekeznek kelteni a központi hatalmak, főleg a németek mellett: Háborús propaganda német képeslapon,[176] valamint egy szimpátiát keltő német karikatúra.[177]
4. Komoly lehetőség az emberi szenvedés bemutatása a világháború(k) tárgyalása során, mivel ez a háborúellenes nevelés eszköze is lehet. Sajnos bőséges „tematikai” lehetőség kínálkozik az első világháború tárgyalásakor. Legkézenfekvőbb a háborús áldozatok képeinek a bemutatása: Egy a hősi halottak közül; Akik már képtelenek voltak újabb erőfeszítésre;[178] a tömeges deportálásoké: Örmény deportáltak;[179] a szenvedőké: Sebesült katonák,[180]Gáztámadás,[181]Gázálarcos katona a lövészárokban;[182] a nyomorúság ábrázolása: Hadirokkantak,[183]Rokkant katonák Budapesten,[184]Vak katonák menete,[185]Hadirokkantaknak műlábat ajánló korabeli hirdetés,[186] Az Országos hadigondozó kiállítás plakátja, Pozsony, 1917.[187] Ugyanakkor – sajátos módon – helyenként a humor is megjelenik, például a Mozaikos Szever-féle oszt. tankönyvben,[188] a már korábban említett viccek mellett.[189]

4. A tankönyvekben szereplő térképek

1. Érdekes kérdés, hogy mennyire kezelik egységesen a tankönyvi térképek a világháború alatti Osztrák–Magyar Monarchiát. Abban a tekintetben, hogy feltüntetik-e a Monarchián belüli Magyar Királyság határait, erős a megoszlás. A Műszakis Dupcsik és Repárszky-, a Pedellus Kiadós Kovács és Kovácsné-féletankönyv (sőt utóbbi munkafüzete is) következetesen (pedig hét, illetve 3+4 ilyen térkép is van), valamint Pedellus Kosztyu 10. oszt. munkafüzete[190] (egy térkép) egységesen nem jelöli külön a magyar határokat. A kiadványok többsége azonban fontosnak tartja a Monarchián belüli magyar határok feltüntetését is: a Műszakis Bihari és Doba-féle tankönyv (két térkép), NTK-s Száray és Kaposi-tankönyv (négy, + munkafüzet: egy térkép), Mozaikos Szever 10. oszt. tankönyv (három + munkafüzet három térkép), NTK-s Száray és Kaposi 10. oszt. tankönyv (két térkép). Ha szabad a bíráló szubjektív szemüvegén keresztül láttatni: mindenképpen az utóbbi megoldást tartjuk helyesnek, az előbbi inkább a felületes külföldi kiadványok jellemzője.
2. Nagyobb az egység abban a tekintetben, hogy megjelenik a térképeken az 1920 utáni Csonka-Magyarország, de jellemzően a békeszerződések – és nem a világháború tárgyalása – kapcsán. Ilyen a Műszakis Dupcsik és Repárszky és a Bihari és Doba, az NTK-s Száray és Kaposi tankönyv, a Pedellus Kiadós Kovács és Kovácsné-féle munkafüzet (érdekes, hogy a tankönyvben az adott helyen nincs ilyen térkép), az NTK-s Száray és Kaposi 10. oszt., a Pedellus Kiadós Kosztyu-féle10. oszt. tankönyv, valamint a Mozaikos 10. oszt. Szever-tankönyv és a Tóth-féle munkafüzet.[191]
3. Az utódállamok tankönyvi térképeken való megjelenése tekintetében megint némi változatosság a jellemző. Zömmel azért megtalálhatók: NTK, Száray és Kaposi-féle tankönyv + munkafüzet, Műszaki, Bihari és Doba, Mozaik, Szever 10. oszt. és Pedellus, Kosztyu, 10. oszt. tankönyv. Egyedül a Műszakis Dubcsik és Repárszky-féle tankönyvben vannak olyan térképek is, amelyek nem mutatják az utódállamokat, de vannak olyanok is, amelyek igen.[192] Megjegyezzük, hogy a Mozaikos Szever 10. oszt. tankönyvben önálló Csehszlovákia-térkép,[193] a Tóth Margit-féle 10. oszt. munkafüzetben pedig önálló Jugoszlávia térkép[194] is található.

5. Összefoglalás

Az általános iskolai rész összefoglalójában írtak természetesen az 1989 előtti középiskolai történelemtankönyveinkre fokozattan érvényesek. Bizonyos kiegyensúlyozottságra való törekvést mutat azonban, hogy a háborúba lépésünk kapcsán Tisza István szerepét már differenciáltabban mutatják be, igaz, apró betűs kiegészítő anyagban, de forrásrészlettel alátámasztva: „A Monarchia vezető politikusai közül egyedül Tisza István magyar miniszterelnök emelt szót a háború kirobbantása ellen”.[195] Érdekes szempontot vet fel a tankönyvíró a háborúba lépés körüli hezitálás kapcsán, ismét kiegészítő anyagban: „A magyar politikusokat megfontolásra késztette, hogy a területi nyereség, mely föltehetőleg a sikeres háborút követné, tovább rontaná a magyarok és nemzetiségiek arányát, és végveszélybe kerülne a dualizmus rendszere. Ugyanakkor azonban a délszláv nemzeti törekvések veszélyeztették a nemzetiségek fölötti uralmunkat. Szerbia megleckéztetése tehát nekik sem volt ellenükre”.[196]

A munkásmozgalom itt olyannyira túlteng, hogy külön tankönyvi fejezet szól A munkásmozgalom baloldali erőinek harcairól a háború ellen.[197] Szó esik ebben a háború alatti háborúellenes szocialista konferenciákról, melyek kapcsán az a legfontosabb, hogy „Lenin itt szervezhette meg azt a baloldalt is, amely cselekvően szembefordult a háborúval”.[198] Kiemelt szerepet kap a bolsevikok hatalomátvétel (ott forradalom) utáni békedekrétuma, amely „Nagy hatással volt az antant országok közvéleményére is”,[199] sőt – a tankönyvíró szerint – a wilsoni pontok kialakítására is hatottak.[200]

A tankönyv a békerendszert is osztály-alapon értékelte: „Az orosz forradalommal, valamint Németországgal szembeni gát betöltésére az új nemzeti államok sokkal alkalmasabbnak látszottak. […] A békekonferencián az amerikai tájékozatlanság és az angol tartózkodás miatt akadálytalanul érvényesülhetett a győztesek oldalán álló kelet-európai burzsoá kormányainak – a francia hegemonista törekvésekkel egybeeső – nacionalizmusa.”.[201] A trianoni békét egy kurta bekezdés tárgyalja, a következő, igen „megértő” értékeléssel: „A jogosan az utódállamokhoz került, túlnyomóan nemzetiségi területek mellett vegyes lakosságú, sőt zömmel magyar etnikumú területeket is elcsatoltak”.[202] Közli viszont az addig lényegében „betiltott” Magyar Hiszekegyet, meg a Csonka-Magyarországra vonatkozó kis versikét.

Mai tankönyveink hangsúlyai jelentősen megváltoztak, ideológiai korlátaik megszűntek, és a korábban meglehetősen „szordinóval” kezelt Trianon témakör is a helyére került.

IRODALOM

I. Általános iskolai tankönyvek és munkafüzetek

Apáczai Kiadó tankönyvcsaládja (Celldömölk)

• Bánhegyi Ferenc (2009): Történelem – 7. évfolyam. (AP-071603)
• Bánhegyi Ferenc (2009): Történelem munkafüzet – 7. évfolyam. (AP-071604)
• Bánhegyi Ferenc (2010): Történelem – 8. évfolyam. (AP-081603)
• Bánhegyi Ferenc (2010): Történelem munkafüzet – 8. évfolyam. (AP-081604)

Mozaik Kiadó tankönyvcsaládja (Szeged)

• Horváth Levente, Kövér Lajos és Pelyach István (2013): Történelem – 7. osztály. Az újkor története. (MS-2657)
• Horváth Andrea dr. és Horváth Levente Attila (2009): Történelem munkafüzet – 7. osztály. Az újkor története. (MS-2857)
• Bencsik Péter – Horváth Levente Attila (2014): Történelem – 8. osztály. A XX. század története. (MS-2658)
• Horváth Levente Attila (2013): Történelem munkafüzet – 8. osztály. A XX. század története (MS-2858)

Műszaki Könyvkiadó tankönyvcsaládja (Budapest)

• Balla Árpád (2011): Történelem az általános iskola 7. osztálya számára (MK-VD-0037)
• Balla Árpád (2011): Történelem munkafüzet az általános iskola 7. osztálya számára (MK-VD-0037/M)
• Balla Árpád (2012): Történelem az általános iskola 8. osztálya számára (MK-VD-0038)
• Balla Árpád (2004): Történelem munkafüzet az általános iskola 8. osztálya számára
  (MK-VD-0038/M)

Nemzedékek Tudása (korábbi Nemzeti) Tankönyvkiadó tankönyvcsaládja I. (Budapest)

• Helméczy Mátyás (2009): Történelem az általános iskola 7. osztálya számára.(NT-00775/1)
• Helméczy Mátyás (2004): Feladatok, rejtvények történelemből. Munkafüzet Helméczy Mátyás hetedikes történelemtankönyvéhez (NT-00775/M)
• Helméczy Mátyás (2010): Történelem az általános iskola 8. osztálya számára. (NT-00875/1)
• Helméczy Mátyás (2004): Feladatok, rejtvények történelemből. Munkafüzet Helméczy Mátyás nyolcadikos történelemtankönyvéhez (NT-00875/M)

Nemzedékek Tudása (korábbi Nemzeti) Tankönyvkiadó tankönyvcsaládja II. (Budapest)

• Horváth Péter (2010): Történelem 7. Az általános iskolások számára (NT-00781)
• Csepela Jánosné (2010): Történelem munkafüzet 7. (NT-00781/M)
• Horváth Péter (2011): Történelem 8. Az általános iskolások számára (NT-00881)
• Csepela Jánosné (2011): Történelem munkafüzet 8. (NT-00881/M)

1990 előtti tankönyvek

• Helméczy Mátyás (1982): Történelem és állampolgári ismeretek az általános iskola 7. osztálya számára. Tankönyvkiadó, Budapest.
• Bíró Ferencné (1984): Történelem és állampolgári ismeretek az általános iskola 8. osztálya számára. Tankönyvkiadó, Budapest.

II. Középiskolai tankönyvek és munkafüzetek

a) Szakiskolai tankönyvek és munkafüzetek

Mozaik Kiadó (Szeged)

• Szever László (2011): Történelem 10. a szakiskolák számára (MS-3043)
• Tóth Margit (2012): Történelem 10. munkafüzet a szakiskolák számára (MS-3044)

Nemzedékek Tudása (korábbi Nemzeti) Tankönyvkiadó (Budapest)

• Száray Miklós és Kaposi József (2004): Történelem és társadalomismeret a szakiskolák 10. osztálya számára.(NT-12654)

Pedellus Tankönyvkiadó (Debrecen)

• Kosztyu Brigitta (2011): Jelenben a múlt. Történelem szakiskolásoknak. 10. osztály (PD-307)
• Kosztyu Brigitta (2011): Jelenben a múlt. Történelem feladatgyűjtemény szakiskolásoknak 10. osztály (PD–308)

Scool Bt. (Nyíregyháza)

• Fazekas Rózsa, Juhász Ernő, Reszler Gábor és Sallai József (2009):Történelem és társadalomismeret 9. Szakiskolák részére. (SC-0020)
• Fazekas Rózsa, Juhász Ernő, Reszler Gábor és Sallai József (2009):Történelem és társadalomismeret 9. Szakiskolák részére. (SC-0021)
• Fazekas Rózsa, Juhász Ernő, Reszler Gábor és Sallai József: Történelem és társadalomismeret 10. Szakiskolák részére.(SC-0026)
• Fazekas Rózsa, Juhász Ernő, Reszler Gábor és Sallai József: Ember és társadalom. Történelem és társadalomismeret munkafüzet 10. Szakiskolák részére. (SC-0027)

b) Gimnáziumi és szakközépiskolai tankönyvek és munkafüzetek

Műszaki Könyvkiadó (Budapest)

• Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó (2005):Történelem IV. (MK-14325/M)
• Bihari Péter és Doba Dóra (2006): Történelem a 12. évfolyam számára (MK-2917–7)

Nemzedékek Tudása (korábbi Nemzeti) Tankönyvkiadó (Budapest)

• Salamon Konrád (2009): Történelem IV. a középiskolák számára (NT-13383/3)
• Száray Miklós és Kaposi József (2005): Történelem IV. Középiskolák, 12. évfolyam
  (NT-14425/1)
• Kaposi József és Száray Miklós (2009): Történelem IV. Képességfejlesztő munkafüzet
  (NT-14425/M)

Pedellus Tankönyvkiadó (Debrecen)

• Kovács István és Kovácsné Bede Ágnes (2002): Történelem – tankönyv 12. osztály (XX. század) (PD-056)

1990 előtti tankönyv

• Jóvérné Szirtes Ágota (1982): Történelem IV. – a gimnázium IV. osztálya számára – A legújabb kor története. Tankönyvkiadó, Budapest.

JEGYZETEK

[1] A tanulmány megjelent: Az első világháború a szomszédos országok és hazánk történelem-tankönyveiben. Szerk.: Peregi Tamás. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2015. 22–46.

[2] Az egyes vizsgálati szempontokat a részelemzések élén, a kettős sorszámokat követően tüntettük fel.

[3] Bánhegyi Ferenc (2009): Történelem – 7. évfolyam. Apáczai Kiadó, Celldömölk

[4] Horváth Péter (2010): Történelem 7. Az általános iskolások számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

[5] Horváth Levente – Kövér Lajos – Pelyach István (2013): Történelem – 7. osztály. Az újkor története. Mozaik Kiadó, Szeged

[6] Horváth – Kövér – Pelyach (2013) 169.

[8] Horváth (2010) 180.

[9] Horváth – Kövér – Pelyach (2013) 177., 183.

[10] Balla Árpád (2011): Történelem az általános iskola 7. osztálya számára. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 214.

[11] Bánhegyi (2009) 197.

[12] Helméczy (2009) 192.

[13] Horváth (2010) 193.

[14] Helméczy Mátyás (2010): Történelem az általános iskola 8. osztálya számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 5.

[15] Horváth (2010) 179.

[16] Helméczy (2009) 181.

[18] Horváth – Kövér – Pelyach (2013) 181.

[19] Balla (2011) 215., 217.

[20] Bánhegyi (2009) 188. (Kiemelés tőlem: K. A.)

[21] Uo. (Kiemelés tőlem: K. A.)

[22] Helméczy (2009) 193. (Kiemelés tőlem: K. A.)

[23] Uo. 194. (Kiemelés tőlem: K. A.)

[24] Uo. 195. (Kiemelés tőlem: K. A.)

[25] Horváth (2010) 192.

[26] Helméczy (2009) 195.

[27] Horváth (2010) 189.

[28] Bencsik Péter – Horváth Levente Attila (2014): Történelem – 8. osztály. A XX. század története. Mozaik Kiadó, Szeged, 54.

[30] Bánhegyi (2009) 197.

[31] Horváth – Kövér – Pelyach (2013) 183.

[33] Horváth (2010) 192.

[35] Horváth – Kövér – Pelyach (2013) 182.

[36] Balla (2011) 208., 217.

[37] Helméczy (2009) 184.

[38] Horváth (2010) 186.

[39] Bánhegyi (2009) 188.

[40] Helméczy (2009) 193.

[41] Horváth – Kövér – Pelyach (2013) 182.

[42] Helméczy (2009) 194.

[44] Horváth (2010) 192.

[45] Pl. Helméczy (2009) 193., 195.

[46] Pl. Bánhegyi (2009) 188.

[47] Bánhegyi Ferenc (2010): Történelem – 8. évfolyam. Apáczai Kiadó, Celldömölk, 58.

[49] Helméczy (2010) 55.

[50] Bencsik – Horváth (2010) 53.

[51] Balla Árpád (2012): Történelem az általános iskola 8. osztálya számára. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 45.

[52] Helméczy (2010) 55.

[53] Horváth Péter (2011): Történelem 8. Az általános iskolások számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 40.

[55] Bánhegyi (2010) 61.

[56] Balla Árpád (2011): Történelem munkafüzet az általános iskola 7. osztálya számára. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 166., 167., 170., 172., 173.

[57] Helméczy (2009) 181., 193.

[58] Helméczy (2010) 56.

[59] Horváth (2010) 186., 190., 191.

[61] Bánhegyi (2009) 197.

[63] Helméczy (2009) 186-194.

[64] Helméczy (2010) 189.

[65] Bánhegyi (2009) 194., 198.

[66] Bánhegyi Ferenc (2009): Történelem munkafüzet – 7. évfolyam. Apáczai Kiadó, Celldömölk, 102.

[67] Bánhegyi (2010) 10.

[68] Horváth – Kövér – Pelyach (2013) 182.

[70] Horváth (2010) 184., 186.

[71] Helméczy Mátyás (2004): Feladatok, rejtvények történelemből. Munkafüzet Helméczy Mátyás történelemtankönyvéhez. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 105.

[72] Horváth Andrea – Horváth Levente Attila (2009): Történelem munkafüzet – 7. osztály. Az újkor története. Mozaik Kiadó, Szeged, 72.

[73] Bánhegyi (2010) 59.; Bánhegyi Ferenc (2010): Történelem munkafüzet – 8. évfolyam. Apáczai Kiadó, Celldömölk, 21.; Bencsik – Horváth (2010) 52.; Horváth (2011) 40.

[74] Bencsik – Horváth (2010) 51.

[76] Balla Árpád (2004): Történelem munkafüzet az általános iskola 8. osztálya számára. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 17.

[77] Bánhegyi (2010) 14.

[78] Helméczy (2010) 40., 56., 57.

[79] Bánhegyi (2010) 196.

[80] Horváth – Kövér – Pelyach (2013) 179.

[82] Helméczy (2009) 189., 191.

[83] Bánhegyi (2010) 13.; Bencsik – Horváth (2010) 10., 15.

[84] Bánhegyi (2010) 60.

[85] Bánhegyi (2010) mf. 3.

[86] Helméczy (2010) 7. és Helméczy Mátyás (2004): Feladatok, rejtvények történelemből. Munkafüzet Helméczy Mátyás nyolcadikos történelemtankönyvéhez. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 9.

[87] Helméczy (2004) 8. oszt. mf. 40.

[90] Horváth (2011) 9-10.

[91] Helméczy (2004) 8. oszt. mf. 39.

[92] Bánhegyi (2009) 196.; Horváth – Kövér – Pelyach (2013) 176.; Balla (2011) 214.

[93] Helméczy (2009) 191.

[94] Helméczy Mátyás (1982): Történelem és állampolgári ismeretek az általános iskola 7. osztálya számára. Tankönyvkiadó, Budapest, 172–173.

[96] Bíró Ferencné (1984): Történelem és állampolgári ismeretek az általános iskola 8. osztálya számára. Tankönyvkiadó, Budapest, 64.

[98] Salamon Konrád (2009): Történelem IV. a középiskolák számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest; Száray Miklós – Kaposi József (2005): Történelem IV. Középiskolák, 12. évfolyam. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest; Száray Miklós – Kaposi József (2004): Történelem és társadalomismeret a szakiskolák 10. osztálya számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

[99] Bihari Péter – Doba Dóra (2006): Történelem a 12. évfolyam számára. Műszaki Könyvkiadó, Budapest; Dupcsik Csaba – Repárszky Ildikó (2005): Történelem IV. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.

[100] Kovács István – Kovácsné Bede Ágnes (2002): Történelem – tankönyv, 12. osztály (XX. század). Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen; Kosztyu Brigitta (2011): Jelenben a múlt. Történelem szakiskolásoknak, 10. osztály. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen; Szever László (2011): Történelem 10., a szakiskolák számára. Mozaik Kiadó, Szeged.

[101] Száray – Kaposi (2005); Bihari – Doba (2006); Száray – Kaposi (2004) 10. oszt.

[102] Salamon (2009); Dupcsik – Repárszky (2005); Kovács – Kovácsné Bede (2002); Szever (2011) 10. oszt.; Kosztyu (2011) 10. oszt.

[104] Száray – Kaposi (2005); Bihari – Doba (2006); Dupcsik – Repárszky (2005); Kosztyu (2011) 10. oszt.; Száray – Kaposi (2004) 10. oszt.; Szever (2011) 10. oszt.

[105] Kovács – Kovácsné Bede (2002)

[106] Száray – Kaposi (2005) 23.

[107] Száray – Kaposi (2004) 10. oszt. 27.

[108] Kovács – Kovácsné Bede (2002) 78.

[109] Salamon (2009) 13.

[110] Dupcsik – Repárszky (2005) 9.

[111] Bihari – Doba (2006) 14.

[112] Szever (2011) 10. oszt. 12.

[113] Kovács – Kovácsné Bede (2002) 8.

[114] Kosztyu (2011) 10. oszt. 8., Száray – Kaposi (2004) 10. oszt. 8.

[115] Salamon (2009) 35.

[116] Dupcsik – Repárszky (2005) 15.

[117] Bihari – Doba (2006) 18.

[119] Kovács – Kovácsné Bede (2002) 17.

[120] Száray – Kaposi (2005) 23.

[121] Száray – Kaposi (2004) 10. oszt. 10.

[123] Salamon (2009) 37.

[124] Száray – Kaposi (2005) 17.

[125] Száray – Kaposi (2004) 10. oszt. 12.

[126] Szever (2011) 10. oszt. 34.

[127] Kovács – Kovácsné Bede (2002) 76.

[128] Dupcsik – Repárszky (2005) 12.

[129] Bihari – Doba (2006) 16.

[130] Kovács – Kovácsné Bede (2002) 76–77.

[131] Kosztyu (2011) 10. oszt. 13.

[132] Dupcsik – Repárszky (2005) 12.

[133] Bihari – Doba (2006) 16.

[134] Kovács – Kovácsné Bede (2002) 76–77.

[135] Kosztyu (2011) 10. oszt. 13.

[136] Száray – Kaposi (2005) 7.

[137] Száray – Kaposi (2004) 10. oszt. 27.

[138] Szever (2011) 10. oszt. 22.

[139] Száray – Kaposi (2004) 10. oszt.; Kosztyu (2011) 10. oszt.

[140] Szever (2011) 10. oszt.

[142] Salamon (2009) 37.; Dupcsik – Repárszky (2005) 15.

[143] Bihari – Doba (2006) 16.

[145] Száray – Kaposi (2005) 23.

[147] Száray – Kaposi (2004) 10. oszt. 27.

[148] Salamon (2009) 15.

[149] Kovács – Kovácsné Bede (2002) 13.

[150] Szever (2011) 10. oszt. 37.

[151] Száray – Kaposi (2004) 10. oszt. 32.

[152] Kosztyu (2011) 10. oszt. 18.

[153] Bihari – Doba (2006) 20.

[154] Kovács – Kovácsné Bede (2002) 90.

[155] Szever (2011) 10. oszt. 48.

[156] Kosztyu (2011) 10. oszt. 19.

[157] Salamon (2009) 51.

[160] Száray – Kaposi (2005) 40.

[161] Dupcsik – Repárszky (2005) 96.

[162] Bihari – Doba (2006) 39.; Szever (2011) 10. oszt. 48.; Kosztyu (2011) 10. oszt. 43.

[163] Száray – Kaposi (2005) 40.

[164] Kovács – Kovácsné Bede (2002) 18.

[165] Bihari – Doba (2006) 20.

[166] Salamon (2009) 51.

[167] Kaposi József – Száray Miklós (2009): Történelem IV. Képességfejlesztő munkafüzet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 19.

[168] Kosztyu (2011) 10. oszt. 13.

[169] Száray – Kaposi (2005) 11.

[170] Szever (2011) 10. oszt. 33.

[171] Száray – Kaposi (2004) 10. oszt. 12.

[172] Kosztyu (2011) 10. oszt. 9.

[175] Kovács – Kovácsné Bede (2002) 11., 14.

[176] Dupcsik – Repárszky (2005) 12.

[177] Bihari – Doba (2006) 29.

[178] Salamon (2009) 15., 27.

[179] Dupcsik – Repárszky (2005) 12.

[180] Szever (2011) 10. oszt. 39.

[181] Száray – Kaposi (2005) 10.

[182] Kovács – Kovácsné Bede (2002) 12.

[183] Szever (2011) 10. oszt. 38.

[184] Száray – Kaposi (2004) 10. oszt. 27.

[185] Kosztyu (2011) 10. oszt. 6–7.

[186] Száray – Kaposi (2005) 25.

[187] Bihari – Doba (2006) 17.

[188] Szever (2011) 10. oszt. 34–35.

[190] Kosztyu Brigitta (2011): Jelenben a múlt. Történelem feladatgyűjtemény szakiskolásoknak 10. osztály. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen.

[191] Tóth Margit (2012): Történelem 10. Munkafüzet a szakiskolák számára. Mozaik Kiadó, Szeged.

[192] Dupcsik – Repárszky (2005) 28.

[193] Szever (2011) 10. oszt. 21., 34.

[195] Jóvérné Szirtes Ágota (1982): Történelem IV. – a gimnázium IV. osztálya számára – A legújabb kor története. Tankönyvkiadó, Budapest, 9.