Press "Enter" to skip to content

TANÁRI KÉZIKÖNYV FI /1 IRODALOM 9. FI /1 IRODALOM 10. ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET

2 A kézikönyv a Széchenyi 2020 Fejlesztési program Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programjának EFOP VEKOP számú, A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés című projektje keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Szerző Szolnoki Tibor Szerkesztő Baranyai Katalin Olvasószerkesztő Gönye László Sorozatterv, tipográfia Takács Brigitta Rita Tördelés Takács Brigitta Rita 1. kiadás, 2018 Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2018 Raktári szám: FI /1K Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1074 Budapest, Rákóczi út Felelős kiadó dr. Liptai Kálmán rektor 2

3 FI /1 Iro da lom 9. FI /1 Iro da lom 1 0. Taná ri k ézikönyv TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ. 4 I. AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK MEGVALÓSULÁSA. 5 I.1. Korszerű műveltségkép közvetítése. 5 I.2. Tanuló- és tanulásközpontú tananyag-feldolgozás. 6 I.2.1. Tanulóközpontúság. 6 I.2.2. A tanulókban rejlő különböző típusú tehetség és kreativitás. 8 I.2.3. A hazai tankönyvkutatások által feltárt problémák alapján megfogalmazott feladatok. 9 I.2.4. A tanulás eredményességét elősegítő megoldások a tankönyvekben. 9 I.2.5. A tudományos ismeretek valódi megértésének biztosítása I.2.6. A kutatásalapú tanulás feltételeinek megteremtése I.2.7. A tankönyvsorozatokon belüli fokozatosság I.3. A szövegértés és szövegalkotás fejlesztése I.4. A digitális műveltség fejlesztése I.5. Az iskolai kipróbálás legfontosabb tapasztalatai II. A TANKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE, A TÉMAKÖRÖK BEMUTATÁSA II.1. A tanítás és tanulás eredményességét elősegítő eszközök és megoldások II.1.1. A kerettanterv témakörei a évfolyamon II.1.2. A tankönyvi fejezetek és leckék szerkezete és alkotóelemei II.1.3. A tankönyvek feladattípusai és grafikai eszközei II.2. A tankönyvek nagy témakörei I. Az antikvitás irodalma II. A Biblia III. A középkor irodalma IV. A reneszánsz irodalma V. A barokk és a francia klasszicizmus irodalma I. A felvilágosodás Európában és Magyarországon II. Romantika és realizmus Európában III. A magyar romantika irodalma IV. Petőfi és Jókai műveiből III. A TANKÖNYVEK EREDMÉNYES HASZNÁLATÁNAK FELTÉTELEI ÉS LEHETŐSÉGEI III.1. A tanulási folyamat megtervezése és értékelése III.2. A tankönyvekre épülő normál és rugalmas tanmenetek III.3. Hatékony tanítási módszerek és tanulási technikák III.4. A tankönyvek tanórai és otthoni használatának lehetőségei MELLÉKLETEK Melléklet a III. fejezethez: Katona József: Bánk bán

4 BEVEZETŐ Tanári kézikönyvünk az Irodalom 9. és 10. évfolyamos újgenerációs tankönyvek tanításához kíván segítséget nyújtani. A tankönyvek egy átfogó fejlesztés részei, követik a felső tagozat könyveit, illetve megelőzik a 11. és 12. évfolyamos gimnáziumi tankönyveket. Módszertani elképzeléseikben, a tananyag megközelítésében, a diákokhoz való közelségben sok szempontból kapcsolódnak egymáshoz. Kölcsey Ferenc, a magyar romantika egyik legműveltebb alakja, akiben pedagógusvér is csörgedezett, a gyámfiához írt Parainesis című művében ami a jelen kézikönyvben tárgyalt tizedikes irodalomtankönyv egyik legfontosabb szemelvénye így határozza meg egy ma is korszerű nevelési kódex szentháromságát: Törekedjél ismeretekre! De ismeretekre, melyek ítélet s ízlés által vezéreltetnek. E vezérlet híjával sok ismeret birtokába juthatsz ugyan, hanem ismereteid hasonlók lesznek a szertelen sűrű vetéshez, mely gazdag növésű szálakat hoz mag nélkül. Ítélet által rendbe szedett s keresztülgondolt ismeret ver mély gyökeret, s őriz meg a felűlegességtől; ízlés pedig adja azon kellemetes színt, mi nélkül a tudomány setét és zordon: mint a cellájába zárkózott remetének erkölcse. Korunk sok ismeretet kíván, s ez jó oldalai közé tartozik; de sok ismeret után kapkodás könnyen oda viszen, hogy címmel és színnel elégedjünk meg; s e hibára hajlás a kor rossz oldalai közt talán legrosszabb. Aligha választhatnánk más fogalmakat, értékeket az irodalomtanítás filozófiai megalapozása, célkijelölése végett, mint: ismeret ítélet ízlés. Ebben a szellemben készültek az újgenerációs tankönyvek. A kézikönyvvel a tankönyvek használatához, az élményszerű tanításhoz szeretnénk segítséget nyújtani. Ez a segédlet követi a tankönyv szerkezetét, illetve betekintést enged a fejlesztés módszertani, diszciplináris elveibe, elképzeléseibe, hogy könnyebben lehessen használni a tanításban, az órákon. 4

5 I. AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK MEGVALÓSULÁSA I.1. Korszerű műveltségkép közvetítése Az irodalomtankönyvnek egyszerre kell szólnia az irodalomról sőt elsősorban annak kell a középpontban maradnia és működni az irodalomtudomány alapfokon megírt összefoglalásaként is, a szépirodalom legfontosabb műveinek, alkotóinak és korszakainak áttekintéseként a középiskolás korosztály számára. A tankönyv beszéljünk akár a 9. vagy 10. osztályos könyvről képi anyagával reprezentálja az adott korszakok irodalmának háttereként más művészeti ágak teljesítményét, törekvéseit is. A digitalizáció eszközrendszerével élve bővíti a szaktanár lehetőségeit, olyan alkalmazásokat, elérhetőségeket ajánl vagy csatol, amelyekkel a korszerű műveltség korszerű módon közvetíthető. A diák valóságos és maradandó élményeket szerezhet a világ- és magyar irodalommal való megismerkedése révén a művészi élmény maga az irodalom: a dráma, amit a színházban lát, a széppróza, amit olvas, a vers, amit hall. A tankönyv, a tananyag, bármiféle segédlet csak eszköz, aminek ezt a célt kell szolgálnia. A filmes adaptációnak nem szabad sem a diák felkészülése során (kötelező olvasmányok), sem a tanulmányai közben helyettesítenie, kiváltképp kiszorítania (feleslegessé téve) magát a szépirodalmi művet. Az újgenerációs tankönyvek megtartják a hagyományos szétválasztás elvét; a diák jobb kezében legyen maga a szépirodalom, a cél, a baljában pedig a szakirodalom, a taneszköz. A tankönyv csak annyira jó, amennyire az hasznára válik a diáknak. S ebben legnagyobb része a szaktanárnak lehet, jóval több, mint maguknak a tankönyvíróknak, fejlesztőknek. A tankönyv arra törekszik, hogy a tanórán minden diák valódi élményeket szerezzen. Amit Shakespeare-ről tanul, annak elsődleges célja, hogy bemenjen a színházba, ha tőle játszanak darabot, ha Petőfi-verset elemez, annak legfőbb értelme, hogy nyitott füllel és lélekkel figyeljen, ha egy másik Petőfi-verset hall. A klasszikusokat azért kell ismernie, hogy felébressze a lelkét, hogy felnyissa a szemét arra a szépségre, amit a komolyzene, a néptánc, egy kép a falon vagy egy emberléptékű épület látványa ad. Hogy környezetét széppé tegye, hogy emberi szava legyen másokhoz. Ennek egyik eszköze az is, hogy a kortárs irodalom folyamatos jelenléte is jellemzi a tankönyvet. Az irodalom ugyanakkor más, mint a többi művészeti ág: a nyelv az anyaga, abból táplálkozik. Ez pedig ugyanaz a nyelv, amin a diák felel érettségin, amivel kommunikál napközben. De ez a nyelv az ő identitása is, név, amin szólítják, ami hozzá tartozik; a Himnusz és a Szózat nyelve éppen ez a tananyag a tizedikes irodalomtankönyvben. Nem lehet megfeledkezni a kortárs irodalomtörténészektől beválogatott elemzésekről a nagy klasszikus művek interpretációinak változását, fejlődését tekintve. Mindazonáltal a tankönyv szemelvényei kielégítik a fejlesztési célt: Ismeretek nyújtása arról, miként is formálódik a tudás egy-egy tudományterületen, s hogy milyen módon valósul meg a tudományos ismeretek felhasználása a mindennapi életben. 5

6 I.2. Tanuló- és tanulásközpontú tananyag-feldolgozás I.2.1. Tanulóközpontúság A tanulóközpontú oktatás modellje címszavakban: RÁHANGOLÓDÁS JELENTÉSTULAJDONÍTÁS REFLEKTÁLÁS az OFI újgenerációs tankönyvi koncepciója, e szerint építkezik az irodalomtankönyv is. Minden lecke azonos struktúra a fenti modell szerint épül fel. Ez alól csak a műértelmező fejezetek jelentenek kivételt. A tanuló először a ráhangolódást célzó feladatban kapcsolatot teremt előzetes tudásával, más forrásból szerzett ismereteivel. Ennek a feladatrésznek általában van egy felvezető gondolatsora, ami a legtöbb esetben explicit módon jelzi a ráhangolódás célját, sok esetben maga is a korábbi tudást rendszerezi. Majd ebből kiindulva sohasem maga a főszöveg tárgya felé közelítve a diák véleményét mozgósítja, nem kifejezetten az irodalmi tárgyról, hanem olyasmiről, ami a tanulók mindennapi életének szerves része. Ezt szinte minden esetben értelmezi a tanári kézikönyv, hiszen fontossága a modell és a struktúra miatt kiemelkedő. A reflexiók, olykor kritikus megjegyzések célja, hogy a szaktanár gondolja végig a feladatelem beépítésének előnyeit, várható hasznát és hátrányait, problémáit. Az ún. főszöveggel szemben elvárt követelmény, hogy jól érthető és könnyen felidézhető struktúrákba rendezze az új tartalmakat. Ennek igyekszik megfelelni azzal, hogy mindig bekezdésekre tagolódik; azoknak minden esetben van címük, még a műértelmezésekhez választott irodalomtörténészi értékelések esetében is. A bekezdésekben kiemelt kulcsfogalmak vannak, melyeknek a definíciója is megtalálható a könyvben. Ezeket a bekezdéseket a tanári kézikönyv abból a szempontból tekinti át, hogy mennyiben elégítik ki az elvárásokat az ismeretek tekintetében, mennyiben logikus a gondolatmenetük, milyen összefüggésekre világítanak rá, és milyen kiegészítéssel kell a szaktanárnak a rövid szövegeket élményszerűvé, világosabbá, érdekesebbé tennie. Minden lecke második tankönyvi oldalán szerepel a Vitassuk meg! elnevezésű feladatelem, aminek mindig van egy bázisszövege, legtöbbször a tárgyalt korszak, pályakép, szerző vagy műve kapcsán, ami lehetőséget biztosít a diákoknak az önálló reflektálásra. Ez a rész alkalmat ad a tanultak kiterjesztésére, új kontextusokban való alkalmazására is. Itt kerül előtérbe a szöveg, a tanultak gyakorlati felhasználása (1. pedagóguskompetencia 8. indikátor Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveli). Ez konkrétan és aktuálisan a tananyag részévé tett szemelvények olvasását és az azokhoz kapcsolt feladatok megoldását jelenti Irány a szöveg! címmel. A szövegértési, szövegértelmezési feladatok a legritkább esetben kérik vissza, mintegy reprodukálva a főszöveg absztrakt formában megfogalmazott ismeretek puszta alkalmazását. Többnyire kreatívabbak, közelebb jutnak a szépirodalmi szövegek struktúrájához, motívumrendszeréhez, a versszövegek ritmikájához, a metaforakincs részletesebb feltárásához stb. 6

7 Minden lecke utolsó, elhagyhatatlan eleme a szövegalkotás: érvelés, értelmezés, összehasonlítás; általában az első kettő gazdag variációja. Az érvelés mint a középszintű érettségi írásbeli típusfeladata átkerült a gyakorlati írásbeliség választható feladataként az első feladatrészbe. Viszont azzal a 8-10 sorral maximálisan kielégíthető, amit a fejlesztők ebben a szövegalkotási feladattípusban elvárnak. Ez a feladatrész minden esetben a kortárs irodalom, ritkább esetben a film vagy a populáris zene felé távolodik el. Maga a feladat rendszerint meglehetősen összetett, ezért most egyet hadd idézzünk a kilencedikes tankönyvből: Janus Pannonius úgy érezhette, Itáliában a kultúra centrumába jutott, hazatérve viszont civilizálatlan, barbár pusztaságba került. De miről is ismerszik meg a centrum és a periféria? A nagyvárosok nyüzsgéséről? A fejlett iparról? A másik oldal meg az alacsony népsűrűségről? Spiró György novellája olyan turistákat állít elénk, akik váratlanul egy egészen periférikus és elhagyatott vidékre kerülnek. Olvasd el a novellát (Kísértetváros kapujában), talán segíteni fog abban, hogy pontosabban megfogalmazhassuk, mitől is lesz egy hely periférikus. Majd írj 8-10 mondatos értelmező esszét ezzel a címmel: Igazi találkozások nélkül! Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is: miért nem jön létre az igazi, érdemi találkozás? miért lehet kulcsszó a találkozás a periféria értelmezésében is? mi a kihagyásos szerkezetek szerepe a történetben? milyen értékrend rajzolódik ki a főszereplő szavaiból? Az első mondat világosan összefoglalja, s egyben kiemeli a tananyag lényegét. Ennyi a feladat vonatkozása a lecke tárgyára. A következő mondat már általános fogalmakat állít szembe: centrum és periféria. A diák nem tudja, viszont a szaktanár igen, hogy ezek a modern kor hívószavai, nem egyszerűen csak ellentétes értelműek, de ezt a jelentést a kontextus egyértelművé is teszi: nagyvárosok, fejlett ipar alacsony népsűrűség. A diák mai élménye, tapasztalata. Az absztrakt fogalmi antinómiához kortárs szerző művét kapcsolja, nemcsak a kortársi jelleg, hanem a szépirodalmi szöveg tárgya miatt, amit a cím, valamint a felvezető értelmező félmondat is sugall. A feladat első eleme ezt a művet elolvasni. (Benne van a szöveggyűjteményben.) A feladat fő eleme: szövegalkotás, aminek a tárgya, a terjedelme és a címe is adva van. A feladat harmadik legfontosabb eleme, hogy a 8-10 mondatnak ki kell térnie a megadott szempontokra is, szám szerint négyre. Persze minden azon áll vagy bukik, hogy a kortárs mű mennyire ragadja meg a diák fantáziáját, mit tud vele kezdeni az adott ismeretek szűk körén belül, illetve hogy mennyire tudja a gondolatait nem a véleményét! az adott terjedelmi keretek közé szorítani. 7

8 I.2.2. A tanulókban rejlő különböző típusú tehetség és kreativitás Már a fentebb pontosan idézett feladat és a többi hozzá hasonló is érintett abban a fejlesztési célkitűzésben, amit a jelen pontban értékelni kell: egyéni bánásmód, tehetség, kreativitás. Kompetenciafejlesztés: íráskészség, műértelmezés. A továbbiakban egy témakört A reneszánsz irodalmát vizsgáljuk meg részletesebben. Mennyiben teljesült az a cél, amit a koncepció így fogalmazott meg: A tankönyveknek alkalmat kell adniuk arra, hogy a tanulás során a diákok ne csak a nyelvi és a logikai intelligenciájukat használhassák. Legyen mód a többi intelligenciaterület kreatív használatára is: pl. rajzolás, versírás, dramatizált történetek eljátszása. A leggazdagabb példatár az érzelmi intelligencia területéről származik, azt mozgósítja és fejleszti, azon keresztül motivál, teszi az ismeretet saját tudássá: A Petrarca-szonettek kapcsán a Daloskönyv szerelmi ciklusát helyezi sajátos megvilágításba. Az érvelési szövegalkotási feladat, aminek elgondolkodtató a kérdésfeltevése: Miért a férfiak uralják a klasszikus irodalmat? Ugyanakkor kapcsolódik az irodalmi tananyaghoz: Petrarca szonettjei szerelmi vallomások: vallomások a nőhöz, vallomások a nőről. De vajon mit gondol és mit érez a szerelmes nő? Erről sokkal ritkábban olvashatunk. Janus Pannonius és a veronai Guarinó, a Mester viszonyát érintő epigrammáját idézi a Vitassuk meg! feladat. A kérdése: Janus Pannonius szemlátomást közvetlen viszonyt ápol mesterével. Szerinted helyes, ha egy tanár részt vesz diákjai mulatozásában, vagy azt gondolod, hogy távolságot kell tartania ahhoz, hogy megőrizze a tekintélyét? Ugyanitt, Janus Pannonius kapcsán merül fel a Vitassuk meg! aktuális kérdése: Az ember életét, hétköznapjait döntően meghatározza, hogy hol él. Mit ad az embernek a vidékies környezet, és milyen előnyöket jelent a nagyváros? Ha választhatnál, te milyen környezetben élnél inkább? A fenti lecke ráhangoló feladata, ami Janus Pannonius Búcsú Váradtól c. elégiájához kapcsolódik: Te költözködtél már? Milyen érzés volt? Milyen visszagondolni az előző lakhelyedre? Van olyan hely az életedben, amely a múltat jelképezi? A reformáció lecke ráhangoló feladata: Otthonunk, szobánk, íróasztalunk nemcsak egy helyszín, amelyet így vagy úgy használunk, hanem belső világunkat is kifejezi. Ugyanígy mutatja a különböző imaházak, templomok épülete, berendezése, díszítése az egyes vallások közötti különbségeket. Te eddig milyen templomokban, imaházakban, istentiszteletre szolgáló épületekben jártál? Milyen különbségeket tapasztaltál közöttük? Milyen gondolkodásbeli eltérésekre utalnak ezek szerinted? A feladat mindkét elemében mintaszerűen fejleszti az érzelmi intelligenciát. Szerinted mennyire határozza meg az embert, hogy milyen családból származik? A vagyoni helyzet, a szülők munkája, élete döntő befolyást gyakorol a gyermekek jövőjére, 8

9 vagy mindenki addig jut, ameddig szorgalma és tehetsége engedi? kérdezi a tanulót Balassi arisztokrata származása kapcsán. Mit gondolsz, lehetséges az a szép halál, amelyért Balassi fohászkodik? haljak meg nyugodván bú s kín nélkül (Adj már csendességet) Hogyan viszonyul szerinted a mai társadalom a halálhoz? Házi ápolás és katonáskodás melyik a hősiesebb munka? merül fel a kérdés az Egy katonaénekhez kapcsolódva az Életrevalók c. francia filmet ajánlva. I.2.3. A hazai tankönyvkutatások által feltárt problémák alapján megfogalmazott feladatok Az újgenerációs irodalomtankönyv számos feladatot ad a tanulók közötti kooperáción alapuló, csoportmunkában végezhető tanórai feladatok megtervezéséhez és megvalósításához. Egyrészt a lecke mindegyik feladata alkalmas a diákok együttműködésére épülő kooperációra, másrészt a feladatgyűjtemény is azért készült, hogy feladattárként legyen kéznél a szaktanár belátása szerinti differenciálásra. A hagyományosabb szerkezetű tankönyvekhez képest nagyobb hangsúlyt kapott a mindennapi életvitelhez szükséges ismeretek és problémamegoldások tanítása. A tanulók már az új ismeretek megszerzése során aktív szerepet kaphatnak annak függvényében, mennyire alakít ki a szaktanár ösztönző feltételeket a munkáltató, problémamegoldó óraszervezéshez, a projekttanításhoz. A tankönyvi kérdések nemcsak az ismeretek felidézését, hanem azok továbbgondolását és alkalmazását is igénylik a tanulóktól. A ráhangolás és reflektálás, gyakorlati alkalmazás modellje szerint, illetve a műelemzésekhez válogatott szakirodalmi szemelvények mellé is tartoznak tankönyvi kérdések. Az újgenerációs tankönyv igyekszik megfelelni a vele szemben támasztott követelménynek: a tankönyvbe kerülő képek és ábrák ne csak illusztráljanak, hanem minél többféle pedagógiai funkciót is betöltsenek, pl. gondolkodtatás, rendszerezés, összehasonlítás, folyamatok és problémák megértésének elősegítése, értékekre nevelés. I.2.4. A tanulás eredményességét elősegítő megoldások a tankönyvekben Az előzetes tudás mozgósítására alkalmas kérdések, bevezetők amint erről már korábban többször volt szó, pl. a RÁHANGOLÓDÁS ISMERETSZERZÉS REFLEKTÁLÁS oktatási modell leírásakor minden lecke legelején szerepelnek. Hogy ezek milyen előzetes tudást mozgósítanak, erősen függ az osztály összetételétől. Ez különösen a Kézikönyv által érintett évfolyam esetében hangsúlyosabb, hiszen a felsőbb osztályokban a szaktanárnak már arra kell építkeznie, aminek az alapjait maga fektette le. A tanár feladatrésze és felelőssége tehát annak mértékében növekszik, hogy milyen időszak közös tanulása van már mögötte, és hogy a személyesen egyre jobban megismert tanítványait, a tanulócsoportot mennyire céltudatosan tudja ráhangolni egy közös célra. 9

10 John Flavell értelmezése szerint a metakogníció a saját tudás működtetésének kontrollja, a problémamegoldás közben végrehajtott önszabályozó mechanizmusok összessége. Az önszabályozó mechanizmusok sorába tartozik a problémamegoldásra tett kísérlet eredményének ellenőrzése, a problémamegoldás következő lépésének megtervezése, a végrehajtott cselekvés hatékonyságának megfigyelése és az egyén tanulási stratégiáinak tesztelése, felülvizsgálata és értékelése. Az önértékelés, a közös értékelés és a szaktanár értékelése szolgáltatja az önszabályozott tanulás számára a másik fontos információt a tanuló saját ismereteire vonatkozó tudás tekintetében. De lehet ennek a forrása a kooperáció, a közzététel, a vita, a beszélgetés, a projektfeladatok önálló végzése, a kiselőadás, a prezentáció ebből a szempontból maga a tankönyv lehetősége korlátozott: a kiinduláshoz elégséges, de az érdemi fejlesztés a szaktanár feladata. A hatékony tanulási stratégiák, módszerek, technikák tekintetében a tankönyv számos kérdéssel ösztönöz a válasz strukturálására, tárgyi relevanciájának megőrzésére és a nyelvi regiszter megválasztására. A témakörök végén található szócikk-szerű szövegek például alkalmat szolgálhatnak a tömör összefoglalások elkészítésére, hasonlót maguk a diákok is készíthetnek. Vizuális rendezők alkalmazását több esetben várja el a könyv, ezek gazdag választéka megtalálható az Összefoglalás c. részek után. A viszonylag rövid főszöveg bekezdéseit a diák parafrazeálhatja, azaz elmondhatja vagy leírhatja a saját szavaival, de akár a kulcsszavak kihagyásával felolvasva vagy felolvastatva alkalmas lehet arra is, hogy a kiemelt fogalmak jelentését a saját szavaival, szinonimákkal, körülírással pótolja. A tanulás során a diákoknak rendszeresen lehetőségük van a korábban tanultakat különféle új beszédhelyzetekben, kontextusokban, műfajokban is kipróbálni és alkalmazni. Erre a ráhangoló feladatelem szolgál, egészen direkt formában a vitakérdéssel elindított beszélgetés. A szövegelemzés ami voltaképp műelemzés, műértelmezés az ismeret rávetítése az adott szövegre: tárgy, téma, szerkezet, műfaj, hangnem, képi eszközök, stílus, párhuzamok, ellentétek, összehasonlítás. Ezek olyan fogalmak, illetve eljárások, amelyeket mindig konkréttá kell tenni, ami mindig más, mint az absztrakt (a fogalom), mint a protokoll. Gondolunk itt arra, hogy sem a műelemzésnek, sem a műértelmezésnek nincs algoritmusa, mint a másodfokú egyenlet megoldásának. Nincsenek szabályok, csak megérzések, sejtések, vélemények és érvek, hivatkozások, háttéradatok, ami alapján egy interpretációt relevánsnak lehet tartani. I.2.5. A tudományos ismeretek valódi megértésének biztosítása Az irodalom nemcsak művészet, hanem tudomány, tantárgy is. A tananyag nem egyszerűen a kiválasztott klasszikus művek halmaza, elit köre, hanem az azokról való beszéd, gondolkodás, értékelés. Ki lehet jelenteni, hogy az újgenerációs tankönyvekben elégséges mennyiségű és változatosságú példaanyag szerepel a szaktudományos elméletek, módszerek megismeréséhez. A főszövegek megkísérlik a konszenzusos, kánon szerinti irodalmi értékelés 10

11 megtartását a középpontban tartani. Ugyanakkor világosan kell látni, hogy már rég nincs egyértelmű konszenzus az irodalomban éppúgy, mint az irodalomtanításban. Az összefoglalások után, minden témakör végén, feladatbank áll a tanár és a diák rendelkezésére. Ezek a tudás ellenőrzésére szolgáló feladatok, amelyek alapján kiderülhet, hogy a diákok valóban megértették-e a lényeges összefüggéseket. A szaktanár segítséget kap ahhoz is, hogy a diákok közötti kulturális különbségekre is tekintettel legyen, s a speciális bánásmódot igénylő tanulók számára is megfelelő feltételeket alakítson ki. Az újgenerációs tankönyv nem a homogén összetételű iskolák számára készült, ezért áll rendelkezésre a leckékhez számos digitális feladat, segédlet. I.2.6. A kutatásalapú tanulás feltételeinek megteremtése A tankönyvek tartalma és feladatai lehetőséget és ösztönzést adnak arra, hogy a tanár és a diákok alkalmanként kipróbálják és gyakorolják a kutatásalapú tanulás algoritmusát: 1. probléma meghatározása, kérdésfeltevés; 2. tervkészítés; 3. információkeresés, adatgyűjtés; 4. a vizsgálódás eredményeinek és következtetésének bemutatása; 5. az eredeti kérdésre adott válaszok megvitatása, értékelése; 6. a feladatelvégzés folyamatának megvitatása és értékelése. Ezt a felmerült követelményt mindkét tankönyv a maga eszközeivel szem előtt tartja pl. a műelemzések esetében nagyobb lélegzetű értelmezések további lehetséges szempontjaihoz a diák maga is kereshet szakirodalmi szemelvényt, s hasonló módon: megcímezve, feladattal ellátva prezentálhatja a többiek számára. Ugyanerre a célra nézve a szaktanár a tankönyvből is meghatározhatja a kutatás, az önálló ismeretszerzés, a digitális eszközök adta előnyök felhasználásának irányait. I.2.7. A tankönyvsorozatokon belüli fokozatosság Elvárás a négyéves tanítási-tanulási ciklusokhoz készült tankönyvsorozatokkal szemben, hogy tartalmi és formai tekintetben is térjenek el egymástól az első és a második két évben. Az Irodalom újgenerációs tankönyveket az általános iskolákban alkalmazott tankönyvekhez hasonlíthatjuk. Csak egy példa erejéig az összevetés végett tekintsünk bele a 6. évfolyam könyvébe, az Arany János életútja c. tanegységbe! A középiskolai tankönyvek hasonló fejezetei pályakép címszó alatt futnak. Az anyag itt már értelemszerűen bővül nemcsak a tartalom, hanem a szöveg irányultsága tekintetében is. Az életút alig valamivel több, mint biográfia, talán csak szélesebb kitekintésű, a pályakép feltételeinek ugyanakkor másféle információkkal, azok másféle strukturálásával lehet megfelelni. Az Arany-szöveget két kép teszi vizuálisan is megfoghatóvá, mindkettő ittléte evidens. Barabás, a korszak portréfestőjének a megjelenítése a koszorúsköltőről, az Akadémia titkáraként, ahová eljutott, és a szalontai Öregtorony ahonnan indult. Ilyesféle képi programokra a középiskolai tankönyvekben sem hely, sem szükség nincsen. 11

12 A narratíva tartalmára nézve a tizedikes tankönyv Petőfi-pályaképében érdemes keresni az összehasonlítás párját: ott ugyanaz a tudásanyag Petőfi és Arany barátsága mindössze egy mondatra zsugorodik: Arany János Toldijának megjelenése után levélben köszöntötte a szerzőt, majd szoros barátságba kerültek. Ugyanakkor a levelezésük fontos gondolati eleme tárgyává válik az egyik vitafeladatnak a Vitassuk meg! középiskolai modulban. I.3. A szövegértés és szövegalkotás fejlesztése A szövegértést a szaktanár többféleképp fejlesztheti: a legjobb módszer az irodalmi olvasmányok, a szépirodalom formáló hatására támaszkodni. Akinek évente több könyv kerül a kezébe, s azokat értő módon olvassa végig, annak jóval kevesebb problémája van magával a szövegértéssel. A szaktanár nagy lehetősége az irodalmi szövegek értelmezése. A legtömörebb textus egy vers, benne rendkívül gazdag szövegösszetartó erő manifesztálódik. Az Irány a szöveg! modul ennek köszönheti, hogy az egyik legfontosabb feladattípussá vált a könyvben. Ami a főszöveget illeti, optimális, ha a tankönyv az új ismeretekből annyit és úgy mutat be, hogy azok megértése a tanulók számára megoldható kihívást jelentsen. Ugyanakkor a megértéshez a szövegekhez tartozó ábrák, kérdések és feladatok a lehető leghatékonyabb segítséget biztosítják. Az értő olvasáshoz és hatékony tanuláshoz általában szükséges szövegfeldolgozási technikák és stratégiák bemutatása és gyakoroltatása ez nyilván a szaktanár dolga, bár a technikákra nézve a tankönyv bőségesen ad feladatokat. Úgy épülnek fel a tankönyvek szövegei, hogy azok fokozatosan egyre többféle lehetőséget adnak a tartalomhoz kötött szövegértési képességek fejlesztésére. Erre egy példa a könyvből a Toldi Első énekének részletes feldolgozásához adott feladatok közül: 3. Miben különbözik az Előhang két versszakában megrajzolt Toldi-kép attól, amit az Első énekben olvasunk Toldiról? Milyen jövőt vetít előre Miklós számára az Előhang? 4. Toldi György még nem szerepel a műben, mégis fontos dolgokat tudtunk meg róla. Hogyan jellemzi a költő? 5.»Én paraszt? én?«amit még e szóhoz gondolt, / Toldi Györgyre szörnyű nagy káromkodás volt. Nem Toldi György sérti őt meg, mégis rá haragszik Miklós. Miért? 6. Miből gondoljuk, hogy Toldi vitézi pályára készül? Az újgenerációs tankönyv a fókuszban tartja a szövegértési kompetenciát, és a fejlesztésében erőn felül vállal szerepet. Minden lecke ilyen feladattal végződik, ahogy ezt konkrétan korábban már bemutattuk. Egészítsük ki azt az értékelést a szövegalkotási kompetencia fejlesztésének nehéztüzérségére utalva! Ez a megadott szempontoknak való megfelelés kényszere ami persze az érettségi feladat kiemelt része. Mégis azt gondoljuk kivált az alsóbb évfolyamokon, hogy elégséges a tanult irodalmi műhöz odakapcsolni egy kortárs alkotást. 12

13 I.4. A digitális műveltség fejlesztése A projekt keretében elkészülő újgenerációs irodalomtankönyvek lehetőséget és ösztönzést adnak a korszerű kommunikációs technológiák tanításban és tanulásban való alkalmazásához és a tanulási-tanítási folyamatok személyre szabott támogatásához. Ez volt a koncepció egyik alapeleme. A tanári kézikönyv mellékletben adja meg az Irodalom tananyagához kifejlesztett digitális segédletek listáját. Itt erre csak utalni tudunk, a fejlesztések folyamatosan bővítik a rendelkezésre álló anyagokat, ami a Nemzeti Közoktatási Portál honlapján nyomon követhető. I.5. Az iskolai kipróbálás legfontosabb tapasztalatai Az újgenerációs tankönyvek bevezetése két lépcsőben történt: Először az ún. kísérleti tankönyvet számos iskolában az OFI-val szerződésben álló szaktanárok próbálták ki. Ugyanebben a folyamatban összegezték a diákok véleményét is, összevetve a szerintük ideális tankönyvvel. Ezt követően a kipróbálás tapasztalatait összegezve dolgozták át a könyvet. A kipróbálásban részt vevő pedagógusok véleménye alapján a legnagyobb tetszést az öt modul struktúrája váltotta ki, ami megerősíti, hogy a koncepció legfőbb követelményét a tankönyvek a leckék napi szintjén váltják valóra: motiválás, ráhangolódás ismeretközlő főszöveg vitafeladatok szövegfeldolgozás kitekintés, írásgyakorlat, a kortárs irodalom kapcsolása. Külön kiemelték, hogy a Vitassuk meg! a diákok kedvence ezek szerint a tanároké is. A leckék terjedelme normál esetben megfelelő, tömörsége, nyelvezete alkalmazkodik a körülményekhez, a korosztályhoz. Bár a diákok összegzett véleményéből az derülhetett ki, hogy a szaktanárok bővebb terjedelemben egészítik ki ismeretanyaggal ez az a vázlat, amit nekik úgymond a füzetből kell megtanulniuk, ugyanakkor nem ez a hangsúlyos a reflexiókban. A tanári kézikönyv szeretné azt sugallni, hogy van értelme egy ellentmondásoktól és vitáktól sem mentes hosszú küzdelemnek, amíg a magyar irodalomtanítás eljut oda, ahol valaha volt: hogy a diákok kezébe kipróbált, kiegyensúlyozott, nekik írt tankönyvet ad. Ami sok elkötelezett szakember közös munkájának lehet csak a gyümölcse. S ami maga is méltó a magyar irodalomhoz. 13

14 II. A TANKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE, A TÉMAKÖRÖK BEMUTATÁSA II.1. A tanítás és tanulás eredményességét elősegítő eszközök és megoldások A kézikönyv e fejezete az újgenerációs Irodalom tankönyvek felépítését tekinti át. A fejezetek felépítése és tartalma megfelel a Nat és kerettanterv előírásainak. A fejezeteket a későbbiekben részletezzük. A tankönyv a műértelmezésre és a valódi élményszerzésre helyezi a fő hangsúlyt. A lírai művek szövegfeldolgozási eljárásai közül nagyobb figyelmet fordít a stilisztikai eszközök költői képek, alakzatok felismerésére, a nyelvi-grammatikai-mondattani jelenségek értelmezésére. A megszokott epikus műnem fogalma helyett az elbeszélői, a narratív kifejezést használja, és összekapcsolva a drámaival azok továbbfejlesztését várja el. A szövegalkotási készség fejlesztése terén is nagyok az elvárások, a műelemző nagyesszé megíratását, a diákok erre való felkészítését, aminek nem feltétlen egyetlen formája a zárthelyi nagydolgozat írása, megengedi projektfeladatként való abszolválás formájában is. II.1.1. A kerettanterv témakörei a évfolyamon A kerettanterv témaköröket ad meg a évfolyamra: 1. Világirodalom görög mitológia, antik görög epika és líra órakeret: Színház- és drámatörténet az antik színház és dráma órakeret: 6 3. Világirodalom antik római irodalom órakeret: 4 4. Világirodalom Biblia órakeret: Világirodalom az európai irodalom a században (középkor) órakeret: 6 6. Világirodalom az európai irodalom a században (reneszánsz) órakeret: 5 7. Színház- és drámatörténet drámajátékos tevékenységgel órakeret: 4 8. Középkori nyelvemlékek órakeret: 3 9. Janus Pannonius portréja órakeret: Balassi Bálint portréja órakeret: Világirodalom késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus ( század) órakeret: Színház- és drámatörténet az angol színház a században és Shakespeare órakeret: Színház- és drámatörténet a francia klasszicista színház (17. század) órakeret: Látásmód Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem órakeret: Világirodalom az európai irodalom a 18. században órakeret: Magyar irodalom a 18. században portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel órakeret: 20 14

15 17. Világirodalom az európai irodalom a 19. sz. első felében (romantika és realizmus) órakeret: Színház- és drámatörténet Katona József: Bánk bán órakeret: Magyar irodalom a 19. század első felében portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály órakeret: Életmű Petőfi Sándor órakeret: Látásmód Jókai Mór órakeret: 8 Az Irodalom tankönyvpár tartalomegységei: 1. I. Az antikvitás irodalma 2. II. A Biblia 3. III. A középkor irodalma 4. IV. A reneszánsz irodalma 5. V. A barokk és a francia klasszicizmus 6. I. A felvilágosodás Európában és Magyarországon 7. II. Romantika és realizmus Európában 8. III. A magyar romantika irodalma 9. IV. Petőfi és Jókai műveiből A kilencedikes tankönyv öt témaköre az kerettantervi tanegység összevonásából, a tizedikes 4 témaköre a maradék hétből: 1. I. Az antikvitás irodalma 1. Világirodalom görög mitológia, antik görög epika és líra órakeret: Színház- és drámatörténet az antik színház és dráma órakeret: 6 3. Világirodalom antik római irodalom órakeret: 4 2. II. A Biblia 4. Világirodalom Biblia órakeret: III. A középkor irodalma 5. Világirodalom az európai irodalom a században (középkor) órakeret: 6 7. Színház- és drámatörténet drámajátékos tevékenységgel órakeret: 4 8. Középkori nyelvemlékek órakeret: 3 4. IV. A reneszánsz irodalma 6. Világirodalom az európai irodalom a században (reneszánsz) órakeret: 5 9. Janus Pannonius portréja órakeret: 6 15

16 10. Balassi Bálint portréja órakeret: Színház- és drámatörténet az angol színház a században és Shakespeare órakeret: 6 5. V. A barokk és a francia klasszicizmus 11. Világirodalom késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus ( század) órakeret: Látásmód Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem órakeret: Színház- és drámatörténet a francia klasszicista színház (17. század) órakeret: 6 6. I. A felvilágosodás Európában és Magyarországon 15. Világirodalom az európai irodalom a 18. században órakeret: Magyar irodalom a 18. században portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel órakeret: II. Romantika és realizmus Európában 17. Világirodalom az európai irodalom a 19. sz. első felében (romantika, romantika és realizmus) órakeret: III. A magyar romantika irodalma 18. Színház- és drámatörténet Katona József: Bánk bán órakeret: Magyar irodalom a 19. század első felében portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály órakeret: IV. Petőfi és Jókai műveiből 20. Életmű Petőfi Sándor órakeret: Látásmód Jókai Mór órakeret: 8 II.1.2. A tankönyvi fejezetek és leckék szerkezete és alkotóelemei A leckék többsége új anyagot dolgoz fel: a motiváló/ráhangoló modulból és a főszövegből áll, ami címmel ellátott bekezdésekre tagolódik. Az ismeretek alkalmazását három állandó elem segíti: Vitassuk meg! Irány a szöveg! valamint az írásgyakorlás szövegalkotási feladata. A fogalmakat kisebb önálló rész gyűjti össze és definiálja. A könyvekben változatos képanyag található, ritka esetben táblázat, olykor ábra is szerepel. Nagyobb műelemzések után szemelvények bővítik az ismereteket irodalomtörténészek értekezéseiből, tanulmányaiból, de ezekhez a vendégszövegekhez is kapcsolódnak feladatok, amelyek lehetővé teszik a szöveg mélyebb megértését. Minden témakör végén egy sűrű szembenéző lapon címszószerűen összefoglalás olvasható, s a narratívákhoz még feladatok is kapcsolódnak. 16

17 II.1.3. A tankönyvek feladattípusai és grafikai eszközei Mivel a feladatokról a leckék kapcsán már többször volt szó, e helyütt ezeknek a feladatbankoknak a tartalmát írjuk le elemző, reflektáló módon. S mivel szinte lehetetlen általában írni konkrét feladatokból, csak egy fejezetre szorítkozunk. Válasszuk a tizedikes Irodalom III. témakörét A magyar romantika irodalma! Az első néhány feladathoz bázisszöveget választ a tankönyv, hármat-négyet-ötöt ez minden témakör végén azonos szövegfeldolgozási metódus. Jelen esetben Kölcsey országgyűlési beszédének részlete A magyar nyelv tárgyában, a szinte házi szerző Szerb Antal Magyar irodalomtörténet c. esszéjének egy korszakra vonatkozó részletével, valamint két kortárs irodalomtörténész szövegei. Maguk a feladatok az öt szemelvényre vonatkoznak. Az első magyar kifejezéseket, nyelvi szerkezeteket tartalmaz, amelyek szövegbeli idegen szavas szakkifejezését kell megtalálni. A második a szemelvények kulcskifejezése vagy tételmondata keresésén alapszik, és címadással kapcsolódik össze. A harmadik feladat láncszerűen kapcsolódik az előzőekhez, és grafikai rendezővel valamiféle fürtábra, gondolattérkép megalkotását várja el. A negyedik Csoportmunka módszerrel készítsetek a bevezető idézetekre épülő előadásvázlatot! Fogalmazzatok meg pár soros összekötő mondatokat az egyes idézetek összekapcsolásához szinte megoldhatatlan, hisz csak kettő-kettőnek közel azonos a tárgya. Az ötödik fordítottja az elsőnek, ebben körül kell írni a szövegből kiemelt kifejezések jelentését. A következő hat feladat (6 11.) Katona József Bánk bán c. művéhez kapcsolódik: az elsőben párt alkotva kell magyarázatot találni arra, hogy a negyvenes évekig kellett várnia a műnek, hogy felfedezzék, játsszák, attól kezdve viszont hatalmas karriert futott be. A 7. feladatban négyfős csoportokban végzett kutatómunka eredményeként egy közös tablón kell vizuálissá tenni a mű történelmi hátterét, históriai szereplőinek valós személyiségét, az ország XIII. századi térképét. Ez valójában egy projektmunka. A harmadik feladat (8.) fürtábrát kér a mű karaktereinek viszonyrendszeréről, a negyedik az előző grafikai rendező kiegészítését a fő- és mellékkonfliktusok feltüntetésével. A 10. feladat négy szereplőpárt ad meg, a diákoknak a viszonyukat kell kifejteni, körülírni, szövegrészlettel alátámasztva. A 11. feladat hőse Biberach, az ő figuráját kell jellemtérképen vizuálissá tenni megadott, azaz segítőnek szánt szempontok szerint, továbbá verbálissá fejlik a teljes megoldás: jellemrajzot kell írni róla. Kölcseyre vonatkoznak a további feladatok, a 12-től a 18-ig. Az első: Készíts idővonalat Kölcsey Ferenc pályájáról, majd helyezd el rajta az alábbi műcímeket és fogalmakat! A feladat elvégzése után keress három másik társat! Készítsetek közös idővonalat! A 13. feladatban A szabadsághoz c. ódához kell elemzésvázlatot készíteni, a megadott kérdésekre válaszokat keresve. Elgondolkodtató feladat a Huszt és a Drégel c. epigrammák részletes összehasonlítása, bár az utóbbi az előbbi a kronológia fontos dolog!, a Drégel szinte kínálja magát arra, hogy a Zrínyi dala harmadik szakaszával vessük össze. 17

18 A 15. feladat nem könnyű: Készíts idősíkokat jelölő ábrát a Hymnus alábbi sorairól: Bal sors akit régen tép,/ Hozz rá víg esztendőt,/ Megbűnhődte már e nép / A múltat s jövendőt! Ezután kerekasztal-szóforgó módszerrel, a szabad asszociáció technikájával kapcsoljatok minél több érzületet, érzést, hangulatot kifejező jelzőt a főnevekhez, valamint ugyanezzel a technikával főneveket az igékhez! Az elhangzott szavakat rögzítsétek pókháló- vagy fürtábrán! Mindkét feladattal jól lehet zárni ezt a kis Kölcsey-stúdiumot. A 17. hat megadott szempont szerint kéri összehasonlítani a Huszt és a Zrínyi-dalok c. műveket, az utolsó, a 18. pedig más nemzetek himnuszával a mienket. Vörösmarty költészetére vonatkozik a feladatok negyedik csoportja, a 18-tól a 29-ig. Vannak ismétlődő feladattípusok, csak a költők neveit és műveit kell felcserélni: ilyen az idővonal, illetve a tabló a pályakép vizualizálása végett, egy kiemelt mű értelmezése, összehasonlítás stb. A drámai költeményre több feladat vonatkozik, olyan is van, mint a Bánk bán esetében volt, például jellemtérkép. Milyen összképet mutat a részletes elemzés? 1. A tankönyv jóval több feladatot tartalmaz, mint amennyi egy-egy lecke páros oldalán elfér. 2. A feladatokból módja van a diáknak választani: vagy a tudása ellenőrzése végett, vagy hogy kipróbálja magát. 3. A diák talál fogós feladatokat. A szaktanár is akár az óratervezéskor, akár feladatmegoldógyakorló óra részeként, akár az összefoglalás kapcsán. 4. Mind a kooperáció, mind a differenciálás követelményei kódolva vannak a feladatokban. 5. Ismeret ítélet ízlés: ezeket az értékeket kell minden feladatban célként kitűzni. 18

19 II.2. A tankönyvek nagy témakörei 9. évfolyam: I. Az antikvitás irodalma Tartalmi és kimeneti szabályozás A kerettanterv három témakörben nevezi meg az elvárásait az adott tematikai egységre nézve a középiskolai irodalomtanítás tekintetében: Görög mitológia, antik görög epika és líra, Az antik színház és dráma és az Antik római irodalom c. fejezetekben. Követelményként írja elő több mitológiai történet, részleteiben az Iliász és az Odüsszeia, néhány állatmese, lírai alkotás szövegismeretét, Szophoklész egy tragédiájának beható ismeretét, illetve szemelvényeket a római irodalom tárgyköréből. A fejlesztési követelmények: a tanuló képes elemezni a történetmesélés formáit, az elbeszélői nézőpontokat és a narratív struktúra szerepét, képes dialogikus mű olvasására, befogadására, értelmezésére, egy drámarészlet előadására, képes a műről szóló vélemények kritikus befogadására. Amilyen tágak a lehetőségeink, olyannyira nagy a felelősségünk, hogy az antikvitást mint kulturális örökséget milyen mélységben és eredményességgel adjuk tovább, hogyan közvetítjük, miként sugározzuk. Előismeretek, előzetes tudás Mire számíthatunk? Tanítványaink milyen előzetes tudására vagy más intézményi vagy civil forrásból merített ismeretére, előképzettségére? A kerettanterv hivatkozik a korábbi évfolyamok leginkább a felső tagozat irodalomtanításának eredményeire mint hozott ismeretanyagra és szerzett képességre. (1.) Mitológiai ismeretek, műnemek, epika (elbeszélés, monda), líra (dal, elégia, epigramma, himnusz, óda), időmértékes verselés, műfordítás; epikai és lírai művek elemzése, értelmezése, elbeszélés és történet; a kompozíció meghatározó elemei; zeneiség, ritmus; költői képek típusai. (2.) Dráma, tragédia, komédia, színház, előadás, párbeszéd, helyzet, jelenet, konfliktus. (3.) Antik római irodalom az előzetes tudásként megjelöltek a korábbi, már a középiskolában, az antik görög irodalom témakörben tanult tanegységek közös feldolgozásának hozadéka értelemszerűen. Fejlesztési követelmények: a tanuló képes megkülönböztetni az epikai és lírai műnemet (az ábrázolás irányultsága alapján), verstani ismeretei tekintetében kimerülni látszik abban, hogy el tudja különíteni a ritmikus szöveget a prózától. Felismeri a hexameteres szövegről, hogy az időmértékes, a felező tizenkettesről, hogy az ütemhangsúlyos. A szóképekről alkotott fogalmainak elégséges ismérve, ha képes néhány példa közül kiválasztani az egyszerűbb metaforákat és metonímiákat. Összességében irodalomelméleti tájékozottságát jelzi az, hogy (optimális esetben) képes egyszerűbb meghatározást adni a következő fogalmakról: líra, epika, epizód, megszemélyesítés, ballada, dal, rím, ritmus, mítosz, motívum, konfliktus. 19

20 A 7-8. évfolyamokra érvényes kimeneti követelmény hasonlóképpen fogalmaz: a tanuló legyen képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő fogalmakról: novella, rapszódia, lírai én, hexameter, pentameter, disztichon, szinesztézia, szimbólum, tragédia, komédia, dialógus, monológ. A fejezet tartalma a témakör leckéi Az újgenerációs kilencedikes tankönyv egy tematikus egységként kezeli az antikvitás irodalmi hagyományát, eltekintve a műnembeli különbségektől, illetve hogy az antikvitás mely korszakában keletkeztek ti. a hellén archaikus és klasszikus kori művek egy fejezetben kaptak helyet a hellenisztikus római aranykor költőivel. Ennek számos oka van, mindenesetre ebben a részben a leckék nem különülnek el egymástól, csak kisebb egységeket alkotnak, leginkább műfaji összetartozásuk miatt mint a görög hősepika, a líra kezdetei, a klasszikus görög tragédia, illetve a latin irodalom. Korábban már említést tettünk az újgenerációs irodalomtankönyvben olvasható leckék kifejtése során alkalmazott szerkezeti elemek helyéről és összetartozásuk logikájáról: ráhangolódás főszöveg vitassuk meg! irány a szöveg! fogalmak kitekintés (szövegalkotási feladat). Ezért ezekre csak egy-egy szóval hivatkozunk, amikor alább részletesebben szólunk a témakör fejezeteinek tartalmi összetevőiről. Fontos megjegyezni, hogy ebben a részben a tanári kézikönyv a szaktanárt kívánja segíteni azzal, hogy nem egyszerűen leírja a tankönyv leckéit tartalmi szempontból, hanem az óraterv, a tanórai gyakorlat számára értelmezi amennyiben célszerű és az adott keretek azt lehetővé teszik. A kézikönyv ötleteket ad az óravezetés, a tananyag feldolgozása, a kooperatív technikák és a differenciálás tekintetében, alternatívákat fogalmaz meg, dilemmákat exponál, amelyek igénylik a szaktanár tudatos és átgondolt döntését, javaslatot tesz a tanulás támogatása, a diák önszabályozott tanulásának orientálása végett. 1. A görög mitológia Szinte alig van irodalmi mű, műfaj, ami nem közvetlenül a görög mitológiából merít avagy ered elég, ha az eposzokra vagy a tragédiákra gondolunk az antik hellenikán belül, de értelemszerűen kiterjeszthető ez Vergiliusra és Ovidiusra, Dantéra és a reneszánszra, a klasszicizmusra (vagy klasszicizmusokra), sőt az európai irodalom szinte egészére ide értve James Joyce Ulyssesét vagy a magyar Elektrát, a reformátor Bornemissza életművét. Nem indokolatlan tehát a felütése az első témakörnek, de magának az irodalomtankönyvnek sem: valójában szinte beláthatatlan, mit köszönhet az irodalom a görög mitológiának. A tankönyv ehhez illő bátorsággal vág bele a szinte kimeríthetetlen tárgyába, és állítja fókuszba a mítoszok eredetének, keletkezésének problémakörét: a mitológia és a reáltudomány szembeállítása, utóbbi kauzális (oknyomozó) kérdésfeltevése és a mítoszok teleologikus (célelvű) nézőpontja közt valóban elvi különbségek vannak. 20

21 A főszöveg tömör, karcsú ez nem csak ennél a fejezetnél szembeötlő. Ám jelen esetben könnyen magyarázható egyrészt a görög mitológia elképesztő méretű gazdagságával (mintegy háromezer mitológiai személy), másrészt az időbeli távolsággal (a forrásanyag hiánya, a régi korok történeti homálya), a modern civilizáció műveltség-eszményének megváltozásával, szembeállítva a klasszikus humanista értékrenddel, a latin nyelv széleskörű oktatásának megszűntével stb. Ehhez mérve a főszöveg elegendő. Ha mindezt tudják (erre nézve a minimális terjedelem inkább előny) és megértik a tanítványaink (erre viszont bőven lesz idejük nemcsak a témakör, hanem a középiskolai éveik alatt is), akkor a szaktanár elégedett lehet. A tizennégytizenöt éves korosztály tekintetében amúgy sem kell túl nagy elvárással lenni az absztrakt gondolkodás készsége tekintetében, hisz épp a mi feladatunk, hogy ezt fejlesszük. A görög mitológia megértésének kulcsa az antropomorf jellege. Ez áll a fejezet tartalmi fókuszában, erre kell irányulnia az órai közös munkának, illetve annak meghosszabbításaként az önálló tanulói tevékenységnek. Ehhez jó feladat a tankönyvnek a témakör végén csatolt 7. gyakorlata. Magán a tanórán lehetséges a fogalmat definíciószerűen is alapul venni (ott van a fogalomtárban), de a főszöveg második fejezetéből is ki lehet olvasni. A politeizmus fogalma mitológiai természetű dolgok esetében és különösképp a görög mitológia kapcsán ez legalább annyira releváns, mint az antropomorfizmus már nem ennyire bonyolult, hisz a következő leckében az olümposzi istenek a maguk számosságával természetszerűleg megalapozzák a görög kifejezés jelentéskörét. A Vitassuk meg! feladata valóban (valójában) nem érvelési gyakorlat, nincs rajta sok vitatni való annál inkább alkalmas projektfeladatnak. Az újgenerációs tankönyvben leckénként visszatérő modul az Irány a szöveg! A Prométheusz-mítoszt tartalmazó kapcsolt szöveg kiváló szövegértési feladat akár otthoni munka gyanánt is kiadható. Részben érintettük a fogalomtár szócikkeit, de az eredetmítosz definíciója feltétlen tanári magyarázatra szorul. Annak ugyanis nem az a lényege, hogy történet (melyik mítosz nem az?), hanem hogy a más tudatformák (pl. tudomány) által meg nem válaszolt eredetre ad magyarázatot a maga sajátos módján (szakszava: aitológiai mítosz). A fejezethez tartozó képi illusztrációk egyike Prométheusz ábrázolása alkalmas lehet a szöveggyűjtemény vonatkozó szemelvénye elolvasásának játékos ellenőrzésére, hogy ti. Mit ábrázol a vázakép? Mi Prométheusz bűne és bűnhődése? Az antik mitológia fejezetéhez kiegészítő digitális taneszközök, segédletek állnak a szaktanár rendelkezésére. 21

22 2. Az olümposzi istenek Teljesen érthető, hogy az újgenerációs irodalomtankönyv a görög mitológia részletesebb taglalása, rendszeres tárgyalása helyett mindössze az olümposzi istenek körére szorítkozik, hiszen egyrészt nem is nagyon van ideje-tere, hogy az ellenkezőjét tegye, másrészt a politeistaantropomorf jelleg alátámasztása, részletezése, argumentálása választott részcélja. Nem kerülhető meg a görög mitológia ama problémaköre, miszerint az antropomorfizmus miatt eltűnt a görög istenek magasztossága, méltósága, etikai értelemben vett emberfölöttisége. Ha csak olyan ismert mozzanatokra utalunk, mint Uránosz kasztrálása fia, Kronosz révén (Aphrodité születésére) vagy a nemzedékek közötti háborúskodásra, Zeusz sorozatos nemi eltévelyedéseire vagy Dionüszosz és követői kicsapongásaira, akkor nehezen érezhetünk tiszteletet. Mellesleg éppen ezek azok az elemek, melyekkel a mai diákok figyelme könnyen (de nem áldozatok árán) ébren tartható vagy felkelthető. Ami magát a tizenkét olümposzi istent illeti, a szaktudományban sincs teljes egyetértés a top 12 tagsága tekintetében. De talán nem is ez a fontos, hiszen a görög mitológia immár negyedik legfontosabb tulajdonsága, hogy nincs kodifikálva, kőbe vésve, kanonizálva éppen ezért válhatott a művészetek kimeríthetetlen kincsestárává, az irodalom szabad prédájává. A főszöveg az istennemzedékek harcának Hésziodosztól ismert történeteire utal vissza, amit az előző fejezet már tárgyalt (ez akár már számon is kérhető). Kiemelt helyen hozza Léda alakját, hisz éppen Zeusztól fogant gyermeke, Szép Heléna válik majd a trójai mondakör kulcsszereplőjévé. Ugyanakkor meg kell említeni az olümposziak közt Apolló ikertestvérét, Artemiszt, hiszen pl. a közelmúlt egy történelem írásbeli esszéje éppen őt tette a görög mitológia centrális alakjává s nem mellesleg a magyar irodalom talán egyik legrejtélyesebb nőalakjának, Németh László Kárász Nellijének archetípusa. Azt sem árt részletesebben taglalni ez is a szaktanár vállalt feladata és kiegészítése lehet, hogy a görög mitológiában az Alvilág Dante minden igyekezete ellenére nem a keresztény kárhozat bűzhödt bugyra, pusztán a halandók lelkeinek gyűjtőhelye, Hádész birodalma. Irány a szöveg! jelen esetben ez a modul Daidalosz és Ikarosz történetét hozza, aminek látszólag nincs közvetlen kapcsolata az olümposziak egyikével sem. S ha e tekintetben joggal támadna hiányérzetünk, kárpótoljon bennünket az, hogy ezzel a mítosszal kapcsolatba kerülhetünk a legendás krétai király, Minósz körével, Thészeusszal, és az ún. athéni mondakör felé nyithatunk (amint erre az 5. feladat nyilvánvalóan utal). A műtárgyakról készült fényképek kínálják a feladatot: Neptun esetében maga a címleírás azonosítja Poszeidónnal, a milói Vénusz megfeleltetése a görög eredetivel viszont akár a többi olümposzi görög-latin azonosítását implikálhatja (és a sor tetszés szerint folytatható). A leckéhez 7 tankönyvi feladat kapcsolható (9 14.). 22

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.