HORGÁSZVIZSGÁRA VALÓ FELKÉSZÜLÉST SEGÍTŐ TANKÖNYV

Horgászvizsgára való felkészülést segítő tankönyv és a horgászvizsgáztatás részletes szabályzata

Őrbottyáni Horgásztó

Tájékoztatjuk a horgászvizsgára jelentkezőket, hogy ebben az évben egyesületünknél horgászvizsga nincs.

Tekintettel arra, hogy november 1.-e (kedd) ünnepnap, így október 31.-én (hétfőn) az évben utoljára lehetőség van éjszakai horgászatra tavunkon.

Tisztelt Napijegyes Horgásztársak!

A napijegyes horgászok részéről felmerülő igényeket figyelembe véve a napijegyes horgászati időbeosztást módosítottuk. (Pl. augusztus, szeptember)

Tájékoztatjuk Önöket, hogy április 1-től munkaszüneti napot megelöző napon van lehetőség éjszakai horgászatra.

Ennek kapcsán felhivjuk a T. Horgászok figyelmét, hogy a 24 órás illetve a 48 órás jegy érvényességi ideje megváltozott, nem a jegy megváltásától számított 24 illetve 48 órán keresztül érvényes, hanem vagy a nappali horgászat kezdetétől az éjszakai horgászat végéig, vagy az éjszakai horgászat kezdetétől a nappali horgászat végéig érvényes.

Felhívom továbbá a T. Horgászok figyelmét, hogy jegyváltásra legkorábban a horgászati idő megkezdése előtt 15 perccel van lehetőség.

Tisztelt Tagjaink! Tisztelt Horgászok!

Egyesületünknek szüksége lenne 2,5 méteres akácfa oszlopokra. Akinek tudomása van ilyenről azt megkérjük, hogy az árról és a beszerzési hely adatairól, legyen szíves tájékoztatni egyesületünket!

Tisztelt Horgásztársak!

Ismételten szeretnénk felhívni a figyelmet egy, a horgászokat is érintő veszélyhelyzeti forrásra.

Hazánkban a középfeszültségű vezetékek előírás szerint, a földfelszíntől számított biztonságos, általában legalább 6 méter magasságban létesülnek. Bármely tárggyal való érintésük, illetve 1,5 méteren belüli megközelítésük közvetlen életveszéllyel jár!

Az elmúlt években több sajnálatos haláleset is történt, amelynek során karbon anyagú horgászbottal értek hozzá ilyen típusú vezetékekhez.

Csatoltan küldjük az E.ON Hungária csoport horgászszervezetek részére intézett tájékoztatását.

HORGÁSZVIZSGÁRA VALÓ FELKÉSZÜLÉST SEGÍTŐ TANKÖNYV

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. HALGAZDÁLKODÁSI ÉS HALVÉDELMI JOGSZABÁLYOK ISMERETE Alapfogalmak Alapvető rendelkezések A hal élőhelyének védelme A halak és a halállományok védelme Halfogásra jogosító okmányok Állami horgászjegy Turista állami horgászjegy Területi jegy Fogási napló Horgászvizsga A horgászat rendje Tiltott eszközök és módok Tilalmi idők és korlátozások A horgászrendi szabályozások szerepe MAGYARORSZÁGON ÉLŐ HALFAJOK MEGHATÁROZÁSA, FŐBB BIOLÓGIAI JELLEMZŐI Kecsege Angolna Bodorka Vörösszárnyú keszeg Domolykó Jászkeszeg Balin Szélhajtó küsz Karikakeszeg Dévérkeszeg Laposkeszeg Szilvaorrú keszeg Garda Paduc Compó Márna Széles kárász Ponty Harcsa Csuka Vágó durbincs Fogassüllő Kősüllő A HORGÁSZETIKA SZABÁLYAI AZ EGYESÜLETI TAGSÁGBÓL EREDŐ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK, HORGÁSZSZERVEZETEK SZEREPE Horgászegyesületek Egyesületi tagságból eredő jogok és kötelezettségek A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ)

3 4.4. A MOHOSZ tagszövetségei A HALÁSZATI ŐRZÉS, ÉS A HORGÁSZATTAL KAPCSOLATOS HELYSZÍNI HATÓSÁGI ÉS RENDÉSZETI INTÉZKEDÉSEK A halászati őrök feladata A halászati őr jogállása, a halászati őrrel szemben támasztott személyi követelmények A halászati őr jogállása A halászati őr személyi feltételei, alkalmazásának szabályai A halászati őr szolgálatteljesítése A halászati őr kötelezettségei a működési területén A halászati őr által alkalmazható intézkedések Társadalmi halőr fogalma, jogállása Társadalmi halőr jogállása Társadalmi halőr szolgálatteljesítése Társadalmi halőr intézkedési jogosultságai A halászati igazgatás A halgazdálkodási hatóság által alkalmazható jogkövetkezmények A halvédelmi bírság Eltiltás, horgászjegy visszavonása A VÍZPARTI ÉS A CSÓNAKBÓL TÖRTÉNŐ HORGÁSZAT LEGFONTOSABB BIZTONSÁGI SZABÁLYAIRÓL A vízparton betartandó fontosabb biztonsági szabályok A csónakból történő horgászat fontosabb szabályai Vízi jármű vezetőjére vonatkozó szabályok Éjszakai közlekedés csónakkal Csónakkal való közlekedés szabályai Csónak felszerelése, és biztonsági előírásai A csónak használata ALAPVETŐ HORGÁSZMÓDSZEREK Úszós horgászmódszerek (a hal kapását a vízfelszínen látható úszó jelzi) Spiccbotozás Úszózás orsós bottal Rakós botos úszózás Fenekező horgászmódszerek Hagyományos fenekező módszerek Bojlizás Feederezés Pickerezés Műcsalis horgászatok Pergetés Műlegyezés A ZSÁKMÁNNYAL VALÓ KÍMÉLETES BÁNÁSMÓD Jogszabályi előírások Etikai, horgászrendi előírások

4 1. HALGAZDÁLKODÁSI ÉS HALVÉDELMI JOGSZABÁLYOK ISMERETE A horgásznak tisztában kell lennie azokkal a jogszabályokkal, melyeket a horgászat során be kell tartania. Mielőtt rátérnénk az egyes jogszabályok ismertetésére, először a halgazdálkodás szakigazgatásának jelenlegi felépítését kell megismerni. A megyei kormányhivatalok földművelésügyi igazgatósága látja el az első fokú halgazdálkodási hatósági feladatokat. (pl: halgazdálkodási halvédelmi bírság kiszabása, jogszabályban előírt méretkorlátozás alól való eltérés engedélyezése, stb.) A megyei kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságának munkáját szakmailag a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Földművelésügyi Igazgatósága irányítja, egyúttal ellátja a másodfokú hatósági feladatokat is, (pl: elsőfokú határozatok ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek vizsgálata). Néhány speciális esetben a NÉBIH országos hatáskörű szervként első fokú hatósági feladatokat is ellát (pl: Idegen-, nem őshonos halfajok behozatalának, telepítésének engedélyezése; jogellenes, nem bejelentet és szabályozatlan halászati gyakorlattal kapcsolatos feladatok; hallépcső létesítésre történő kötelezés stb.). A NÉBIH felügyeleti szerve pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium. A Vidékfejlesztési Minisztériumban, jogszabályalkotói és egyéb kiemelt feladatok az Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály feladatkörébe tartoznak (például a Magyar Államot megillető halgazdálkodási jog gyakorlásával kapcsolatos feladatok). A hivatalok hatáskörét megállapító jogszabályok a következők: a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Kormányrendelet. A fenti hivatalok a következő főbb jogszabályok alapján látják el tevékenységüket: a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló évi CII. törvény (Hhvtv.), a halgazdálkodás és a halvédelem egyes feladatainak végrehajtásáról szóló 133/2013. (XII. 29) VM rendelet (Vhr.), illetőleg kapcsolódó jogszabályokként a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.). A halgazdálkodási igazgatás alapjait a Hhvtv., illetve a Vhr. határozza meg. Ebben a fejezetben részletesen bemutatjuk a két jogszabály fontosabb rendelkezéseit. Vizsgáljuk meg tehát a halászati igazgatás alapkövének tekinthető évi CII. törvényt illetve a végrehajtásáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendeletet. A törvény a halgazdálkodási jog gyakorlásának feltételeit, a Magyarország területén levő halgazdálkodási vízterületeken és azok partján folyó, a halgazdálkodással, a hal és élőhelyének védelmével összefüggő tevékenységeket, valamint az ezeket végző vagy befolyásoló személyek különösen a halgazdálkodásra alkalmas vizek és vízilétesítmények üzemeltetői, valamint a halgazdálkodási vízterületet és partját egyéb jogcímen használók, a 3

5 vízhasználók jogait és kötelezettségeit, a halgazdálkodási igazgatással összefüggő feladatés hatásköröket, továbbá a halak és haltermékek kereskedelmének feltételeit szabályozza. A törvény hatálya a horgászat, a haltermelés, a tiltott eszközök és módok, a halászati őrzés, a halkereskedelem, a halállományt veszélyeztető állatfajok állományának felmérése, riasztása, gyérítése, a Pannon biogeográfiai régión kívülről behozott egyedek telepítése vonatkozásában a haltermelő létesítményre is kiterjed. Természetvédelmi oltalom alatt álló hal és más hasznos víziállat esetében e törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni Alapfogalmak Fogási méret: a halak oldalán, az orrcsúcstól a farokúszó tövéig mért testhosszúság. Fogási napló: a horgászat vagy halászat során kifogott halak nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenkénti, halfajonkénti, naponta kifogott mennyiségenkénti kötelező bejegyzésére rendszeresített nyomtatvány. Gereblyézés: a halnak nem a táplálkozási viselkedésére alapozottan, és a szájnyílásán kívüli más testrészébe akasztott horoggal történő zsákmányul ejtésére irányuló módszer. Hal: a halak, illetve a körszájúak csoportjába tartozó állatfaj, valamint ezek egyedfejlődési alakjai. Hal kifogása: a halnak és más hasznos víziállatnak a halászat vagy a horgászat során történő megfogása és a vízbe vissza nem engedése. Halállomány: a halak és a más hasznos víziállatok összessége. Halászat: a halnak vagy más hasznos víziállatnak megengedett módon és eszközzel halgazdálkodási vízterületen történő rekreációs vagy kereskedelmi célú, illetve ökológiai célú, szelektív fogása, továbbá gyűjtése, ide nem értve a horgászatot. Halgazdálkodás: a természetes vizek halállományának védelmével, megújításával és hasznosításával összefüggő tevékenységek, valamint az akvakultúra és az egyéb haltermelési tevékenységek gyűjtőfogalma. Halgazdálkodási vízterület: az a vízfolyás vagy állóvíz, amely jellegének megváltoztatása nélkül időszakosan vagy állandóan alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására, ide nem értve a haltermelési létesítményt. Halgazdálkodási vízterület partja: védművekkel ellátott vízterület esetén a védmű mentetlen oldalának alapjától kifelé számított 100 méteres, védmű nélküli vízterületeknél az aktuális partvonaltól számított 200 méteres sáv területe, továbbá a halgazdálkodási vízterület felé benyúló vagy afelett átívelő híd, átjáró, egyéb építmény, természetes képződmény. Horgászat: rekreációs célból a halgazdálkodási vízterületen a halnak megengedett módon és horgászkészséggel vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval való fogása. Horgászkészség: horgászati célú, halfogásra alkalmas eszköz, amely legalább horgászbotból, horgászzsinórból áll, és legfeljebb három horoggal van felszerelve. 4

6 Ívóhely: az ivarérett halak csoportosan vagy párosan felkeresett szaporodási helye, ahol az ívási felület és az ívási feltételek rendelkezésre állnak az eredményes szaporodáshoz. Más hasznos víziállat: a rák, a béka, a kagyló, a pióca, a csővájó féreg, az árvaszúnyog, egyéb haltáplálék-szervezet, valamint ezek egyedfejlődési alakjai. Meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló természetes mélyedés vagy kiépített terepalakulat, amelyet meghatározott partvonalig a víz rendszeresen elborít. Nyilvántartott halgazdálkodási vízterület: olyan halgazdálkodási vízterület, amelyet a halgazdálkodási hatóság nyilvántartásba vett, és amelyre halgazdálkodásra jogosult nyilvántartásba vehető vagy a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultját már rögzítette. Telepítés: a hal vagy más hasznos víziállat egyedének vagy állományának hasznosítási céllal történő kihelyezése halgazdálkodási vízterületre. Turista állami horgászjegy: olyan, magyar és külföldi állampolgárok számára, meghatározott díj ellenében, meghatározott időszakra, meghatározott szabályok szerinti horgászatra feljogosító állami horgászjegy, amely a törvény hatálya alá tartozó vízterületeken lehetővé teszi a horgászatot. Vermelőhely: a vizek azon mederrésze, általában mélyebb mederalakulata, amelyet a halak a téli, hideg vízhőmérsékletű időszakban csoportosan vagy tömegesen felkeresnek, és ahol viszonylagos nyugalmi állapotban töltik a téli időszakot Alapvető rendelkezések Magyarország halgazdálkodási vízterületeinek halállománya nemzeti kincs, természeti érték és gazdasági erőforrás, amelyet a társadalomnak védenie és természetes megújulását elősegítenie kell, hasznosítását pedig a fenntarthatóság szempontjai szerint kell tervezni és megvalósítani. A halgazdálkodás a halgazdálkodási vízterületeken történő horgászati és halászati célú halgazdálkodási hasznosítást, valamint a haltermelési létesítményekben megvalósuló akvakultúra-gazdálkodást foglalja magába. A halgazdálkodási vízterületek halgazdálkodási hasznosítása során a horgászat és a horgászturizmus fejlesztése elsőbbséget élvez más hasznosítási módokkal szemben. Ha a törvény másként nem rendelkezik, a Magyarország halgazdálkodási vízterületein élő halállomány az állam tulajdonát képezi. A törvény alapján az állam tulajdonát képző halak és más hasznos víziállatok a jogszerű kifogásukkal vagy elhullásukkal kerülnek a halgazdálkodásra jogosult tulajdonába. A hal kifogására az adott halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodásra jogosult, vagy az általa feljogosított, halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező személy (a továbbiakban: feljogosított személy) jogosult. A feljogosított személy a jogszerű kifogással és a fogási naplóban való rögzítéssel szerzi meg a hal tulajdonjogát. 5

7 A jogosulatlanul kifogott hal, valamint más hasznos víziállat a halgazdálkodásra jogosult tulajdonába kerül, ha a vízbe élve már nem helyezhető vissza A hal élőhelyének védelme A halgazdálkodási vízterületen minden tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a halállományok fennmaradását és természetes módon történő megújulását lehetővé tegye, illetve ne akadályozza. A halállományok telelő és szaporodó helyeinek védelméről halgazdálkodási vízterületenként külön kell gondoskodni. A halállományok telelő és szaporodó helyein, különösen halgazdálkodási kíméleti területen, a halgazdálkodási hatóság a halállomány védelme érdekében az egyéb vízhasználati módok hatósági korlátozását kezdeményezheti. Ha a halállomány vagy élőhelyének védelme indokolja, a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási vízterületen vagy annak meghatározott részén a következő élőhely- és állományvédelmi intézkedéseket rendeli el: a hal élőhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezet, táplálékanyag, etetőanyag vízbe helyezésének korlátozása vagy tiltása, a halállományban észlelt elhullás esetén a haltetem eltávolítása, megsemmisítése, a gépi meghajtású vízi jármű használatának korlátozása vagy tiltása, erős vízszint-ingadozás miatt kialakult helyzetekben a halállomány, különösen a halivadék a kijelölt nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre való visszajuttatása, A kíméleti területre érvényes tilalmak és korlátozások megismertetéséről a halgazdálkodásra jogosult köteles gondoskodni. A halgazdálkodásra jogosult a területi jegyen, vagy a területi jeggyel együtt átadott nyomtatott tájékoztatóban gondoskodik a kíméleti terület határai részletes leírásának, valamint a kíméleti területre vonatkozó halfogási tilalom időbeli hatályának megismertetéséről A halak és a halállományok védelme A természetvédelmi oltalom alatt álló hal, valamint más hasznos víziállat kifogása, illetve gyűjtése ha jogszabály eltérően nem rendelkezik tilos. Halgazdálkodási vízterületről kifogott őshonos halak másik halgazdálkodási vízterületre, illetve haltermelési létesítménybe nem telepíthetők. Halgazdálkodási vízterületről kifogott nem őshonos halak másik halgazdálkodási vízterületre nem telepíthetők. Halgazdálkodási vízterületről kifogott nem őshonos halak haltermelési létesítménybe halhústermelési vagy takarmányozási célból a halgazdálkodási hatóság engedélyével helyezhetők ki. Halgazdálkodási vízterületre kizárólag a Pannon biogeográfiai régióból származó hal egyede telepíthető. A halgazdálkodási hatóság hivatalból vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére a jogszabályban meghatározott tilalmi időt megrövidítheti, az alól vagy a halászati és horgászati méret- vagy mennyiségi korlátozás alól a halgazdálkodási vízterületre vagy annak egy részére meghatározott időtartamra felmentést engedélyezhet. 6

8 Általános vagy fajlagos fogási tilalom alá tartozó vagy jogszabályban, illetve hatósági határozatban megjelölt mérettartományon kívüli hal vagy más hasznos víziállat fogása esetén a halat vagy más hasznos víziállatot a fogást követően, haladéktalanul és kíméletesen vissza kell helyezni a vízbe, ilyen egyed kereskedelmi forgalomba nem hozható Halfogásra jogosító okmányok A halgazdálkodási vízterületeken a hal fogása és a halfogásra irányuló tevékenység kereskedelmi, és ökológiai célú, szelektív halászat esetén halászati engedéllyel, rekreációs célú halászat esetén állami halászjeggyel, vagy horgászat esetén állami horgászjeggyel vagy turista állami horgászjeggyel, e törvény rendelkezéseinek betartásával folytatható. A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halfogási tevékenység végzéséhez fogási napló, valamint, ha azt nem a halgazdálkodásra jogosult vagy a halászati engedéllyel rendelkező személy végzi, a halgazdálkodásra jogosult területi jegye is szükséges. A halászati engedély, az állami halászjegy, az állami horgászjegy, valamint a turista állami horgászjegy nem ruházható át. Egy személynek az adott típusból egy naptári évben csak egy adható, kivéve a halászati engedélyt, illetve kivéve ha azt elvesztették vagy megsemmisült. A fogási naplót, valamint a fogási tanúsítványokat a halgazdálkodási hatóság díj ellenében állítja ki. Más hasznos víziállat kereskedelmi célú gyűjtése csak halászati engedéllyel végezhető Állami horgászjegy Állami horgászjegyet a halgazdálkodási hatóság, valamint az általa írásban forgalmazásra feljogosított szervezet adhat ki. Az állami horgászjegy horgászatra jogosít, amelynek országos rendjét az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg. Állami horgászjegyet az a személy kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával vagy korábbi érvényes állami horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja és fogási naplóját leadta. Az állami horgászvizsgát a halgazdálkodási hatóság által kiadott vizsgabizonyítvánnyal, más országban tett vizsgát pedig az erről kiállított okirattal vagy horgászati okmánnyal lehet igazolni. Hároméves kortól az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem töltött személy részére állami horgászjegy kiadása esetén a fentiekben foglaltakat nem kell alkalmazni. A horgászvizsga letétele alól a halgazdálkodási hatóság felmentést ad azon értelmi fogyatékos személy részére, akinek a törvényes képviselője az állapotát igazoló okmányokat benyújtja. A horgászvizsga letétele alól mentesített, halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező értelmi fogyatékos személy kizárólag 18. életévét betöltött, állami horgászvizsgával rendelkező személy folyamatos jelenlétében, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint horgászhat. 7

9 Az állami halászjegy, az állami horgászjegy, valamint a turista állami horgászjegy díj ellenében váltható. Mentesül az állami horgászjegy díjának megfizetése alól a 70. életévét betöltött, a Hároméves kortól az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem töltött személy azon értelmi fogyatékos személy részére, akinek a törvényes képviselője az állapotát igazoló okmányokat benyújtja. A horgászvizsga letétele alól mentesített, halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező értelmi fogyatékos személy az állapotát igazoló okmányokat benyújtó mozgásszervi vagy hallási fogyatékos személy. Állami horgászjeggyel rendelkező személy legfeljebb kettő egyenként legfeljebb három, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m 2 -nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat. Hároméves kortól az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem töltött személy és értelmi fogyatékos személy kivételével az állami horgászjegy birtokában egy darab, egy legfeljebb háromágú horoggal felszerelt horgászkészség használható. Hároméves kortól az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem töltött személy részére kiadott állami horgászjeggyel és az ahhoz kiadott területi jeggyel rendelkező gyermek horgász kizárólag nagykorú személy felügyelete mellett horgászhat. Az állami horgászjegy 2000 Ft díj ellenében váltható, és kiadásának vagy hosszabbításának napjától kezdve a következő év január 31. napjáig érvényes. A horgászjegy érvényessége 2000 Ft díj ellenében legfeljebb négy alkalommal meghosszabbítható. A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által megbízott szervezet is elláthatja az állami horgászjegy kiadásával összefüggő feladatokat Turista állami horgászjegy A turista állami horgászjeggyel rendelkező személy egy legfeljebb három, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m 2 -nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat. A turista állami horgászjegy a váltás időpontjától számítva a 90. nap végéig érvényes, mely nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az érvényességi időtartamán belül szintén érvényes területi jeggyel jogosít horgászatra Területi jegy A halgazdálkodásra jogosult területi jegy adásával a feljogosított személy részére horgászati vagy halászati lehetőséget biztosíthat. Területi jegyet két vagy több halgazdálkodásra jogosult együttesen is kiadhat. Területi jegy csak nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre adható ki. Amely csak állami halászjeggyel és fogási naplóval, 8

10 állami horgászjeggyel és fogási naplóval, vagy turista állami horgászjeggyel és fogási naplóval együtt jogosít halászatra vagy horgászatra. A területi jegyen a halgazdálkodásra jogosultnak fel kell tüntetnie a halgazdálkodási tervében a hatóság által jóváhagyott korlátozásokat, amelyek betartása a feljogosított személy számára kötelező. A területi jegy részletes tartalmi követelményeit az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg. A halgazdálkodásra jogosult a feljogosított személytől a halászati őr intézkedésével összefüggésben átadott területi jegyet a halvédelmi bírság kiszabása iránt kezdeményezett hatósági, a halászattal, horgászattal, továbbá hal fogásával összefüggésben lefolytatott szabálysértési vagy büntetőeljárás jogerős befejezéséig visszatarthatja, és azt az eljárás eredményétől függően visszaadja vagy visszavonja. A területi jegyen a halgazdálkodásra jogosult köteles feltüntetni a jegyet kiadó nevét (cégnevét), címét (székhelyét), az engedélyes nevét, a halgazdálkodási vízterületet, amelyre a területi jegy érvényessége vonatkozik, a területi jegy érvényességének időtartamát, a területi jegy kizárólag csak horgászatra jogosít, vagy a rekreációs célú halászat esetében e rendelet szerint alkalmazható halász eszközt vagy eszközöket, a halgazdálkodásra jogosult által megállapított, jogszabályoktól eltérő bármilyen fogási korlátozást, az egyes halfajok kifogható mérettartományától, illetve fajlagos tilalmi idejétől való eltéréseket, melyeket a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága állapított meg, a kíméleti terület vagy területek határainak részletes leírását és időbeli hatályát, az engedély váltásának időpontját (év, hónap, nap, óra, perc), az állami horgászjegy, állami halászjegy vagy turista állami horgászjegy számát, a területi jegy érvényességével érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület (vagy vízterületek) víztérkódját (vagy víztérkódjait), valamint az adózás rendjéről szóló törvény azon adattartalmi előírásait, amely a nyugtaadási feltételek szerinti megfelelőségét biztosítják. A területi jegynek a nyomon követhetőség érdekében sorszámozottnak és tőpéldányosnak kell lennie Fogási napló A halgazdálkodási hatóság, illetve az általa feljogosított szervezet a halászati engedéllyel, az állami halászjeggyel, az állami horgászjeggyel, valamint a turista állami horgászjeggyel rendelkezők számára az engedéllyel vagy jeggyel azonos sorszámú fogási naplót ad ki. A halászati engedéllyel, az állami halászjeggyel, az állami horgászjeggyel, a turista állami horgászjeggyel rendelkező személy a kifogott halmennyiségről fogási naplót köteles vezetni és évente egyszer leadni. A leadott fogási naplók összesítő rovatában szereplő zsákmányadatokat halgazdálkodási vízterületenként összesítik a leadási helyen. A halgazdálkodási hatóság látja el fogási naplóval a halászati engedélyt és az állami halászjegyet váltókat, akiknek a fogási naplójukat a halgazdálkodási hatóságnál kell leadniuk. 9

11 Az állami horgászjegyet és a turista állami horgászjegyet kibocsátók, illetve forgalmazók látják el az állami horgászjeggyel rendelkezőket fogási naplóval, amelyet az állami horgászjegy kiváltásának helyén kell leadni. A horgászat vagy a halászat megkezdésekor a horgász vagy a halász köteles megjelölni a fogási naplóban szereplő éves naptárban a horgászati vagy a halászati tevékenység megkezdésének napját. Vízi járműből végzett horgászat esetén a vízi jármű indulása számít a horgászat megkezdésének. A horgászat vagy a halászat megkezdése előtt a fogási napló fogás összesítő táblázatában fel kell tüntetni a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését, valamint a területi jegyen szereplő víztérkódját. A horgász az állami horgászjegyhez kiadott, fogási naplót legkésőbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év február 28. napjáig köteles leadni annak a szervezetnek, amelynél az állami horgászjegyét kiváltotta vagy a következő évi állami horgászjegyét kiváltani szándékozik. A fogási napló tulajdonosa köteles úgy átadni a fogási naplóját, hogy éves fogási adatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi a horgászattal eltöltött napok számát. Az engedélyes a kifogott és megtartani kívánt, darabszám-korlátozás alá eső halat horgászat esetén a horogtól való megszabadítás után, illetve rekreációs célú halászat esetén a halászeszközből történő kivétel után azonnal köteles a fogási naplóba bejegyezni. A megtartani nem kívánt, a fogást követően haladéktalanul elengedett halat a fogási naplóba nem kell bejegyezni. A darabszám-korlátozással nem védett halfajok mennyiségét azok össztömegében kifejezve a horgászat vagy a rekreációs célú halászat befejezését követően, a vízpart elhagyása előtt köteles a fogási naplóba bejegyezni. A bejegyzést naponta akár többször is el kell elvégezni, ha a horgász vagy a rekreációs halász a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületet napközben elhagyja, azaz ismét el kell végezni, ha ugyanazon a napon horgászva vagy halászva ismét darabszám-korlátozással nem védett halfajokat fog ki. A halászati engedélyesnek a halászat befejezése után, a fogás kirakodása előtt, halászatonként kell a kifogott mennyiségeket a fogási naplóban rögzíteni. A bejegyzést naponta többször is meg kell tennie, ha a vízpartot bármely időpontban elhagyja, majd ugyanazon a napon ismét halászik és halat fog ki. A turista állami horgászjegyhez kiadott fogási naplót a turista állami horgászjegy érvényességének lejártát követő 30 napon belül kell megküldeni a NÉBIH-nek. A turista állami horgászjeggyel rendelkező személy e kötelezettségét az online értékesítési rendszeren keresztül is teljesítheti. Ha fogási napló leadási kötelezettségét nem teljesíti, akkor a következő évben nem válthat turista állami horgászjegyet. Az állami halászjegyhez vagy halászati engedélyhez kiadott fogási naplót legkésőbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles leadni a legnagyobb fogott halmennyiséget adó halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultjának. A fogási napló tulajdonosa köteles úgy átadni a fogási naplóját, hogy éves fogási adatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi a halászattal eltöltött napok számát. 10

12 A horgász fogási napló az azonos sorszámú állami horgászjegy érvényességi idejéig használható Horgászvizsga Állami horgászvizsgát a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által meghirdetett vizsganapon lehet tenni. A kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság köteles negyedévente legalább egy állami horgászvizsga megtartásáról gondoskodni. E vizsgával egyenértékűnek minősül az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, továbbá az olyan államban tett vizsga, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. Az így szerzett és a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben foglaltak alapján elismert vizsga egyenértékűségéről a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága szükség szerint különbözeti vizsga előírásával dönt. A horgászvizsgáztatás részletes szabályzatának elkészítéséről, a horgászvizsga felkészítő anyagáról a minisztérium a NÉBIH bevonásával gondoskodik. Az állami horgászvizsgán a következő ismeretekről kell számot adni: a halgazdálkodási és halvédelmi jogszabályokról; a Magyarországon élő halfajok meghatározásáról, főbb biológiai jellemzőiről; az alapvető horgászmódszerekről; a horgászzsákmánnyal való kíméletes bánásmódról; a vízparti és a csónakból történő horgászat legfontosabb biztonsági szabályairól; a halászati őrzés horgászokat érintő alapvető ismereteiről; a horgászattal kapcsolatos legfontosabb vízügyi, természet- és környezetvédelmi szabályokról; az egyesületi tagságból eredő jogokról és kötelezettségekről, a horgász szervezetek szerepéről; a horgászattal kapcsolatos helyszíni hatósági és rendészeti intézkedésekről; a horgászrendi szabályozások szerepéről, valamint a horgászetikáról. A sikeres állami horgászvizsgát követően, a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága az állami horgászvizsga bizonyítványt állít ki, amelyet a vizsgáztató ad át a vizsgázónak. Elvesztett vagy megsemmisült állami horgászvizsga bizonyítvány pótlására állami horgászvizsga bizonyítványt a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága jól olvasható másolat bemutatása vagy állami horgászjegy bemutatása esetén megismételt vizsga nélkül is kiállíthat A horgászat rendje A halfogási tevékenységet végző személy köteles magánál tartani a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen folytatott horgászat esetén az állami horgászjegyet, a területi jegyet és a horgász fogási naplót; a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az állami horgászjegyet. 11

13 A horgász az állami horgászjegyet, területi jegyet, valamint a horgász fogási naplót a halgazdálkodási hatóság, a halgazdálkodásra jogosult, a halászati őr, a mezőőr, a természetvédelmi őr, a társadalmi halőr és a rendvédelmi hatóság ellenőrzésre felhatalmazott képviselőjének felhívására bemutatni és átadni. A halfogásra jogosító okmányokat a halfogásra irányuló tevékenység végzése közben a jogosult köteles magánál tartani, amelyek csak a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolvány birtokában jogosítják az okmányok birtokosát a halfogásra. Halgazdálkodási vízterületen az érvényes halászati engedély, állami halászjegy, vagy állami horgászjegy birtoklása nélkül történő halfogás, az arra irányuló vagy arra alkalmas tevékenység jogosulatlan halászatnak vagy jogosulatlan horgászatnak minősül. Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a halgazdálkodásra jogosult által kiadott érvényes horgászatra vagy halászatra jogosító területi jegy birtoklása nélkül történő halfogás, vagy az arra irányuló tevékenység jogosulatlan horgászatnak, illetve halászatnak minősül. A halászat, illetve a horgászat gyakorlása során be kell tartani a halászat és a horgászat rendeletben meghatározott általános rendjére vonatkozóan; az őshonos halfajokra vonatkozóan – az egyes halfajok kifogását tiltó naptári időszakra (fajlagos tilalmi idő), – a halfajonként a kifogható mérettartományra (halászati és horgászati méretkorlátozás), – a halfajonként naponta és évente kifogható összes mennyiségre (halászati és horgászati mennyiségi korlátozás) meghatározott rendelkezéseket. A halgazdálkodásra jogosult további korlátozásokat is meghatározhat a hasznosításában lévő halgazdálkodási vízterületre vonatkozóan, amennyiben ezeket a halgazdálkodási terv részeként a halgazdálkodási hatóság jóváhagyta. E korlátozásokat a területi jegyen fel kell tüntetni Tiltott eszközök és módok Tilos a hal fogásához minden olyan fogási eszköz, illetve fogási mód alkalmazása, amely a halállományt vagy annak élőhelyét károsíthatja, veszélyeztetheti. Halgazdálkodási vízterületen az adott élőhelyen előforduló halfajok fajlagos tilalmi idejével egyező naptári időszakban tilos minden olyan halászeszköz alkalmazása, amelynél nem biztosítható a fajlagos tilalommal érintett egyedek kíméletes visszaengedése. Halgazdálkodási vízterületen tilos olyan halfogó eszköz vagy készülék, továbbá olyan fogási mód alkalmazása, amely az aktuális vízállás esetén a vízfolyás, az állóvíz, valamint ezek időszakos kapcsolódásaiban létrejövő halátjárók mederszelvényének felénél többet hosszvagy keresztirányban elzár. A fent említetteken kívül halgazdálkodási vízterületen tiltott halfogási eszköznek és módnak minősül 12

14 a hal fogásához olyan eszköz használata, valamint halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján történő birtoklása, amelynek működése az elektromos áram halakra kifejtett élettani hatásán alapul, mérgező vagy kábító hatású anyag alkalmazása, robbanóanyag alkalmazása, szúrószerszám alkalmazása, búvárszigony vagy más, halfogásra alkalmas búváreszköz használata, gereblyézés alkalmazása, hurokvető halászati módszer alkalmazása; sorhoroggal, csapóhoroggal történő halfogási módszer alkalmazása, a nyakzó háló alkalmazása, a fenti tevékenységek alkalmazásának megkísérlése Egyenáramú elektromos halászeszköz alkalmazását a miniszter engedélyezheti. Az engedély kizárólag elektromos halászgépkezelő képesítéssel rendelkező személynek adható meg kutatási célból, keltetőházi szaporításhoz szükséges anyahalak begyűjtése, ártéren végzett halállomány- és halivadékmentés, rendkívüli kár elhárítása miatt szükséges lehalászás, tudományos célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtése, vagy természetvédelmi célú beavatkozás szükségessége esetén. A nyakzóháló nem minősül tiltott halfogási eszköznek és módnak, ha a halgazdálkodási hatóság állományfelmérés, ökológiai vagy szelektáló halászat elvégzésére az eszköz használatával engedélyt adott Tilalmi idők és korlátozások Itt kap felhatalmazást a miniszter arra, hogy külön rendeletben szabályozza a legkisebb kifogható halak méretét, a természetvédelmi oltalom alatt álló halak fogásának tilalmát, illetve a fogási tilalmi időket és darabszám korlátozásokat is. A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényés állatfajok közzétételéről szóló miniszteri rendeletben szereplő halfajok, körszájúak és más hasznos víziállatok nem foghatóak. A természetvédelmi oltalom alatt álló halfajok fogása tehát ez alapján válik büntethetővé. A természetvédelmi oltalom alatt álló halfajok és körszájúak teljes listája alább látható. Halfaj Tudományos név Megjegyzés Állas küsz Chalcalburnus chalcoides Botos kölönte Cottus gobio Cifra kölönte Cottus poecilopus Dunai galóca Hucho hucho Fokozottan védett! Dunai nagyhering Caspialosa kessleri Felpillantó küllő Gobio uranoscopus Fokozottan védett! 13

15 Fenékjáró küllő Gobio gibio Fürge cselle Phoxinus phoxinus Gyöngyös koncér Rutilus frisii Halványfoltú küllő Gobio albipinnatus Homoki küllő Gobio kessleri Fokozottan védett! Kecsege Acipenser ruthenus Kövicsík Noemacheilus barbatulus Kurta baing Leucaspius delineatus Lápi póc Umbra krameri Fokozottan védett! Leánykoncér Rutilis pigus Nyúldomolykó Leuciscus leuciscus Magyar bucó Zingel zingel Fokozottan védett! Német bucó Zingel streber Fokozottan védett! Petényi (magyar) márna Barbus meridionalis (peloponnesius) Fokozottan védett! Pénzes pér Thymallus thymallus Réti csík Misgurnus fossilis Selymes durbincs Gymnocephalus schraetze Sima tok Acipenser nudiventris Sõregtok Acipenser stellatus Sujtásos küsz Albunoides bipunctatus Széles durbincs Gymnocephalus balon Szivárványos ökle Rhodeus sericeus Széles kárász Carassius carassius Tarka géb Proterorhinus marmoratus Törpecsík Sabanajewia aurata Vágó durbincs Gymnocephalus cernuus Vágócsík Cobitis teania Vágótok Acipenser gueldenstaedti Vaskos csabak Leuciscus souffia Viza Huso huso Dunai ingola Eudontomyzon mariae Fokozottan védett! Tiszai ingola (erdélyi ingola) Eudontomyzon danfordi Fokozottan védett! Érthető okokból szükség van úgynevezett tilalmi idők megállapítására is, amikor az egyébként fogható halfajok fogása a szaporodási időszak miatt tilos. Halfaj Fajlagos tilalmi időszak csuka balin sügér fogassüllő

16 kősüllő garda domolykó jászkeszeg szilvaorrú keszeg paduc márna ponty compó harcsa sebes pisztráng A megállapított fajlagos tilalmi idők az első nap nulla órakor kezdődnek és az utolsó nap huszonnegyedik órájában végződnek. Ha az első nap szombatra vagy pihenőnapra esik, a tilalom az azt követő munkanapon lép érvénybe. Ha a tilalmi idő utolsó napja esik szombatra vagy pihenőnapra, a tilalom a közvetlenül megelőző munkanapon végződik. Léteznek azonban olyan egyedi, speciális esetek, amikor a kapcsolódó jogszabályokban lefektetett tilalmi időpontoktól el lehet térni, vagy éppen azok alól felmentést lehet adni. Az alábbi táblázat a Magyarországon méretkorlátozással védett halfajok legkisebb kifogható méretét mutatja. Halfaj Kifogható halak mérettartománya csuka legalább 40 cm balin legalább 40 cm sügér minden fogassüllő legalább 30 cm kősüllő legalább 25 cm garda legalább 20 cm domolykó legalább 25 cm jászkeszeg legalább 20 cm szilvaorrú keszeg legalább 20 cm paduc legalább 20 cm márna legalább 40 cm ponty legalább 30 cm compó legalább 25 cm harcsa legalább 60 cm; fajlagos tilalmi időszakban legalább 100 cm sebes pisztráng legalább 22 cm menyhal legalább 25 cm Valamely fogási tilalom alá eső faj véletlenül megfogott egyedét vagy a méret- és mennyiségi korlátozások által tiltott halat a halászeszközből kíméletesen eltávolítva vagy a horogtól óvatosan és gyorsan megszabadítva, vagy ha ez sérülésmentesen nem lehetséges, akkor a zsinórt a szájnyílás előtt elvágva haladéktalanul vissza kell helyezni élőhelyére, akkor is, ha sérült, beteg vagy elpusztult. 15

17 A tilalmi időn és a méretkorlátozáson kívül a Vhr. szabályozza azt is, hogy a méretkorlátozással védett halfajok közül melyek esetében lehet meghatározott számú egyedet kifogni. Ez darabszám korlátozásnak nevezzük, és a lenti táblázat tájékoztat ennek részleteiről. Halfaj Naponta kifogható darabszám csuka 3 db balin 3 db sügér – fogassüllő 3 db kősüllő 3 db garda – domolykó – jászkeszeg – szilvaorrú keszeg – paduc – márna 3 db ponty 3 db compó 3 db harcsa 3 db sebes pisztráng 3 db menyhal 3 db Állami halászjeggyel vagy állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a napi darabszám-korlátozás alá tartozó őshonos halfajokból naponta fajonként 3 darabot, összesen legfeljebb 5 darabot foghat ki. A kifogott halat a korábban kifogottal kicserélni tilos. Állami halászjeggyel vagy állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halfajokból naponta összesen 10 kg-ot foghat ki. A 15. életévét be nem töltött és a szellemi fogyatékos horgász a napi darabszám-korlátozás alá tartozó halfajokból naponta összesen 1 darabot, a napi darabszám-korlátozás alá nem eső őshonos halfajokból naponta összesen 5 kg-ot foghat ki. Ha a horgász vagy a rekreációs halász olyan őshonos, napi darabszám-korlátozással nem érintett halat fog, amellyel a súlyhatárt átlépi, a halat megtarthatja, de aznap további napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halat nem foghat ki. Tilos a megfogott halak kínzása. A megfogott és kifogott halakkal úgy kell bánni, hogy az azok számára okozott fizikai sérülés ne haladja meg a horgászmódszerből adódó szükséges minimumot. A megtartani nem kívánt halat horgászverseny kivételével azonnal vissza kell helyezni a vízbe. A kifogott halakat azok elpusztításáig maradandó sérülést nem okozó módon élve kell tartani, vagy azonnal le kell ölni. Horogra kívülről akadt halat megtartani tilos. 16

18 A szabályosan kifogott és elvinni kívánt halat a vízpartról elszállítani gyorsan és kíméletesen leölve szabad. A 30 cm-nél kisebb testhosszúságú hal elszállítható élve is, kizárólag olyan tárolóedényben, amely biztosítja a számára a szükséges oxigéntartalmú vizet, és minimalizálja az állatot érő stressz hatásokat. Az őshonos halállomány védelme érdekében idegenhonos halakat a vízbe engedni, és az inváziós idegenhonos halakat visszaengedni tilos. Idegenhonos hallal csalizni kizárólag azon a halgazdálkodási vízterületen szabad, ahol a nem őshonos hal kifogásra került. Tilos a szemetelés, vízi és vízparti növényzet csonkítása, kiirtása, a partvédelmet szolgáló építmények megbontása, károsítása. November 1. és március 15. közötti időszakban a vermelő halállományok védelme érdekében szonár használata a halfogási tevékenységhez tilos A horgászrendi szabályozások szerepe A nyilvántartott halgazdálkodási vízterülettel rendelkező horgászszervezeteknek lehetőségük van helyi horgászrendet megalkotni, amelyeket a mindenkori jogszabályokkal összhangban kell kialakítani. A helyi horgászrend a Hhvtv.-ben és a Vhr.-ben foglalt szabályozásoknál enyhébbet nem állapíthat meg (pl. a ponty kifogható legkisebb méretét nem határozhatja meg 20 centiméterben). Azonban a környezet megóvása, a céltudatos, természet központú nevelés érdekében célzottan megállapíthatóak olyan adott vízterületre érvényes szabályok melyek betartatása a horgászszervezet feladata. A lehetséges szankciók közül kiemelhető a helyi horgászrendet megsértő személy tagságának megszűntetése, felfüggesztése, vagy a területi jegyének vissza-, illetve határozott időre történő bevonása. Fontos megjegyezni, hogy a hatóságilag döntés formájában nem jóváhagyott szabályozások megsértésének szankcionálására a halászati hatóságnak nincs lehetősége, ezért a helyi horgászrend ilyen jellegű megsértése esetén feljelentéssel nem kell élni a halászati hatóság felé. 17

19 2. MAGYARORSZÁGON ÉLŐ HALFAJOK MEGHATÁROZÁSA, FŐBB BIOLÓGIAI JELLEMZŐI Ebben a fejezetben Magyarország fogható halfajainak rövid ismertetésére kerül sor Kecsege Testhossza az 1 métert, testtömege 6-7 kg-ot is elérheti. Hátvértje megnyúlt, hátrafelé irányuló hegyben végződik. Teste karcsú, orra keskeny, hosszú, gyengén felfelé hajló. Négy rojtozott bajuszszála viszonylag hosszú, lesimítva eléri a felső ajkat. A testének nagyobb része sötétbarna, szürkésbarna vagy feketésbarna, esetleg zöldes vagy kékes árnyalattal. A hasa sárga vagy vörhenyes fehér színű. Vértjei elefántcsont színűek. Rovarlárvákkal, apró csigákkal, kishalakkal és növényi törmelékekkel táplálkozik. Májusban-júniusban ívik. A lárvák 4-5 nap alatt kelnek ki és megkezdik a Fekete-tenger felé vándorlást, de a tengert nem érik el, visszafordulnak Angolna Az angolnákból összesen 19 faj él, ezek közül csupán egy honos Magyarországon. Méretét tekintve kivételes esetben egyméteresnél nagyobbra is nőhet, de átlagosan a centimétereseket lehet kifejlettnek tekinteni. Táplálkozását tekintve ragadozó hal, fenéklakó mivolta miatt a víz mélyén előforduló kisebb állatokkal táplálkozik. Feje enyhén lapított, a száj felé elkeskenyedően kúpos, nyak nélkül kapcsolódik az állat törzséhez. Az angolna törzse a fejtől egyenletesen kiszélesedik, és hengerszerűen nyúlik. A fej-nyak kapcsolathoz hasonlóan az állat törzse átmenet nélkül kapcsolódik a farokrészhez. A törzsön körülbelül egyforma méretű páros és páratlan számú úszók helyezkednek el. Az egyetlen páros számú úszó a mellúszó, amely a legutolsó kopoltyúfedő lemez tövénél kezdődik Bodorka Hazánk minden vizében megtalálható. Rendkívül jól alkalmazkodó halfaj. Kis termetű, legtöbbször cm-es. Teste oldalról lapított, nem túl magas hátú, szája csúcsba nyíló, középállású. A has- és hátúszók első sugarai merőlegesen egy vonalba esnek, a hasvonal a has- és a farok alatti úszók között hengeres, él nincs rajta. Szemgyűrűje pirosas a hát zöldesszürke, a has fehér, a páros úszók enyhén vörhenyesek, a páratlanok szürkésvörösek. Rovarlárvát, aprócsigát, planktonrákokat, hínárhajtásokat fogyaszt. Április elején C-os vízhőmérsékleten csoportosan ívik Vörösszárnyú keszeg Hazánkban nagyon sok helyütt találkozhatunk vele. Elsősorban a csendes, nyugodt, hínárossal benőtt vizeket kedveli. A holtágak, kiseb-nagyobb tavak, keskeny csatornák kedvelt élőhelyei. növényi tápláléktól az apróbb rovarokon keresztül a lárvákig mindent elfogyaszt. Oldalról lapított, viszonylag magas testű hal. Hát, és hasvonala erősen ívelt. Úszói viszonylag fejlettek. Háta feketés-zöld, oldala a kifejlett példányoknál aranysárga. Szemgyűrűje aranysárga, esetleg narancsvörös. Úszói élénk pirosak. A bodorkával ellentétben a has alatti úszók, és a farok alatti úszó közötti hasvonal éles. Szája felső állású. 18

20 2.5. Domolykó A domolykó igazi folyóvízi hal. Elérheti az 50 cm testhosszt is. Kedvező körülmények között 6-8 kilóra is megnőhet, de nálunk a 3 kilónál nagyobb példányok már ritkának számítanak. Teste hengeres, oldalról csak enyhén lapított. Feje viszonylag nagy, a homlokrész széles. Csúcsba nyíló, vagy kissé felső állású szája nagy. A hátúszó szegélye egyenes, vagy kissé domború, ami a nyúldomolykóhoz hasonlítva a legfeltűnőbb megkülönböztető bélyeg. Háta feketés vagy barnászöld. A hasúszók és a farok alatti úszó vörösek, a többi úszó sötétszürke. A fiatal példányoknál minden úszó szürkés színű. Tápláléka algák, növényi részek, rákok, férgek, csigák, vízre hulló rovarok és gyümölcsök, magvak, alkalmanként halivadék és ikra Jászkeszeg A nagyobb folyókat és tavakat kedveli. Testhossza átlagosan centiméter. A mell, a has és a farok alatti úszói vörösek, hát és farokúszója pedig barnás. Rajhal, nyáron a felszín közelében tartózkodik, télen a fenékre húzódik. A fiatal példányok állati és növényi planktonnnal táplálkoznak, míg a felnőttek férgeket, apró rákokat, rovarlárvákat és kisebb puhatestűeket esznek. Április – június között ívik Balin A balin valamennyi nagyobb folyó, illetve állóvizünkben megtalálható, a pontyfélék családjába tartozik, felső szájállású, foga nincs, mégis ragadozó hal. Teste torpedó alakú, áramvonalas. Színe, hátoldalon grafitszürke, oldalán ezüstösen csillogó, hasa fehér. Teste kissé síkos, bőrét apró pikkelyek fedik. Úszói erőteljesek, nagyok. A hátúszója nagy első sugara kemény, ha a balin a felszín közelében úszik, gyakran kilátszik a hátúszó hegye a vízből. Szeme nagy szemgyűrűje citromsárga. Testhossza cm is elérheti. Főleg vízre pottyanó rovarok és kisebb halivadékok szerepelnek étlapján, csak később tér át a ragadozó életmódra. Márciusban kezdi az ívást Szélhajtó küsz Teste nyúlánk, oldalról lapított, szája felső állású. Háta csillogó kékeszöld, oldala, hasa ezüstösen csillogó, úszói közül a hát- és farokúszó szürke, a többi fehér. Az úszók töve pirosas. Planktont, rovarokat, lárvákat fogyaszt. Áprilistól júniusig egyedenként változóan több szakaszban ívik 2.9. Karikakeszeg A dévérkeszeg mellett a másik leggyakrabban előforduló keszegfajtánk. A sekély mocsaras vizeken, illetve a gyors vizű hegyi patakokon kívül szinte mindenhol előfordul. Teste lapos, oldalról lapított. Feje kicsi, szája csúcsba nyúló. Szemei a fejéhez képes nagyok. A mell- és a has úszók rövidek, a rövid, de magas hátúszó kezdete jóval a has úszó töve mögött van. A hát sötétbarna, esetleg kékes színezetű, az oldalak szürkésen ezüstös csillogásúak, a has ezüstös. vörhenyes. Ívását májusban kezdi, mely elhúzódhat egészen júniusig. Tápláléka apró méretű állatok (rovarok, lárvák), de előszeretettel fogyaszt különféle növényi eredetű dolgokat is. 19