Tankönyvkészítési folyamatok az Oktatási Hivatalban

„ Vannak olyan feladatok, hogy nézz utána az interneten, de arról egy szó nem esik, hogy hogyan, hol, miként lehet hozzá kezdeni, vagy mit is jelentene a teljes világhálón való keresés ” – magyarázza.

Elkészültek az idei tankönyvek: indulnak az iskolákba

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) idén több mint 10 millió kiadványt készített el az iskolák által leadott tankönyvrendeléseknek megfelelően. A könyvek, térképek és más iskolai kiadványok hamarosan elindulhatnak az iskolákba. Az OFI tankönyvkínálata lefedi a teljes magyar iskolarendszert, minden iskolatípust és évfolyamot.

A 2016/2017. évi tanévre az OFI több mint 1300 tankönyvcímet kínált a tankönyvjegyzéken keresztül az iskoláknak. Ezek a kiadványok megfelelnek a Nemzeti Alaptantervnek és a kerettanterveknek. A Nemzeti Köznevelési Portálon ingyenesen érhetők el a kifejezetten tankönyvi tartalmakhoz kapcsolódó digitális tananyagok is. 2016. július 31-ig összesen 10.040.278 példány gyártása folyik, ebből 4.618.834 db tankönyv, 4.255.268 db munkafüzet, 1.154.454 db (feladat-, szöveg-) gyűjtemény, valamint 11.722 db hanganyag. Az OFI-tól megrendelt valamennyi tankönyvet hazai nyomdákban gyártják. 2016. július 31ére az összes könyv nyomtatása elkészül, a kész tankönyvek a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. raktáraiba kerülnek, ahonnan valamennyi tankönyvet kiszállítják a tanév kezdetéig.

A 2016/2017. évi tanévben a tanulók 67 százaléka a, tehát több mint kétharmada kapja ingyenesen a tankönyvet

(2015-ben a tanulók 60 százaléka részesült térítésmentesen tankönyvellátásban). A nemzeti köznevelési törvényben meghatározott hosszú távú cél az, hogy az általános iskolai évfolyamokon minden diák térítésmentesen kaphasson tankönyveket. Ennek bevezetése felmenő rendszerben történik, így idén először minden alsó tagozatos (1-4. osztályos) tanulónak járnak térítésmentesen a tankönyvek, a felső tagozaton és a középiskolában a korábbi szociális elv alapján juthatnak a diákok az ingyenes tankönyvcsomaghoz.

A kísérleti tankönyv program keretében 1., 5., 9. évfolyamokon már rendelkezésre állnak az akkreditált újgenerációs tankönyvek, amelyek fejlesztéséhez nemzetközi példákat vettek figyelembe, s végleges kivitelük elkészítéséhez közvetlenül járultak hozzá a gyakorló pedagógusok. A véglegesített tankönyvek teljes terjedelmükben megtekinthetők a Nemzeti Köznevelési Portálon.

Az OFI kínálatából az összes évfolyam minden kötelező tantárgyához összeállítható a teljes tanulói tankönyvcsomag. A kiadók közt egyedüliként minden, az iskolákban tanított idegen nyelvhez van tankönyve, ezenfelül minden hazai nemzetiségi és a sajátos nevelési igényű tanulók részére is széles körű kínálatot biztosít.

Tankönyvkészítési folyamatok az Oktatási Hivatalban

2019 decembere óta az Oktatási Hivatal hatáskörébe tartozik a hatályos Nemzeti alap­tantervnek (NAT), valamint az ahhoz illeszkedő kerettanterveknek megfelelő tankönyvek fejlesztési és kiadási folyamatainak koordinációja. A 2020 tavaszán elkészült, a Nemzeti alaptanterv alapján megújult taneszközökről Sipos Imrével, az Oktatási Hivatal (OH) tartalomfejlesztési és tankönyvkiadási elnökhelyettesével beszélgettünk.

Áprilisban indul az OH-ban készülő tankönyvek rendelése, szeptembertől pedig már ezeknek a könyveknek a segítségével tanulhatnak a diákok a köznevelés és a szakképzés bizonyos évfolyamain. Hogyan zajlik a tankönyvellátás folyamata?

A folyamatot célszerű kettébontani fejlesztési, illetve nyomtatási, terjesztési szakaszra. Az Oktatási Hivatalt a fejlesztési szakasz érinti, míg a tankönyvjegyzékre került kiadványok nyomtatása és terjesztése a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) feladata. Az új fejlesztést nem igénylő tankönyvek esetében a mi feladatunk a tartalom aktualizálása, a hibák javítása, illetve a jegyzéken tartási kötelezettség teljesítése, vagyis a kiadványok gondozása. Például olyan esetekben – ilyen a negyedikes irodalomkönyv vagy a hetedikes matematikakönyv –, ahova még nem ért fel az új Nemzeti alaptanterv, ott értelemszerűen a jelenleg tankönyvjegyzéken szereplő könyveket kell frissítenünk, rendeznünk és bent tartanunk a rendszerben.

Azokban az esetekben, ahol a 2020-ban módosított NAT már új elvárásokat fogalmaz meg a könyvekkel kapcsolatban, nyilvánvalóan teljesen új fejlesztést kell elindítanunk. Ennek első lépése, hogy meghatározzuk azokat a tankönyveket, amelyeken változtatunk. Ez tavaly történt meg, amikor az első, az ötödik és a kilencedik évfolyam könyveinek fejlesztését megkezdtük. Az egyik kiválasztott tankönyvcsalád a korábbi – FI kódjelű – OFI-s Újgenerációs tankönyvek voltak, így ezekből fejlesztettünk ki egy úgynevezett „A” sorozatú tankönyvcsaládot. Mostanra már nem túlzás a tankönyvcsalád kifejezés, hiszen szeptembertől az első, a második, az ötödik és a hatodik, valamint a kilencedik és tizedik évfolyamokon is rendelhetők lesznek ezek a könyvek. A „B” sorozatú tankönyvek jellemzően a korábbi Apáczai Kiadó, illetve a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó átdolgozott kiadványai lettek. Az új tantárgyak esetében pedig – ilyen például a digitális kultúra – teljesen új fejlesztést kellett végezni.

Miután ezek a döntések megszülettek, megkerestük azt a szerzői és lektori kört, akiket az Oktatási Hivatal a munkálat során foglalkoztatott. Az ő munkájuk eredményeként születtek meg az első, az ötödik és a kilencedik évfolyam tankönyvei a hivatal alkalmazottjainak bevonásával, a második, hatodik és tizedik évfolyamok fejlesztési folyamata pedig a napokban zárul. Ezek a könyvek már új, OH jelű kóddal kerülnek a tankönyvjegyzékre. Fontos információ, hogy ha valaki egy „A” jelű tankönyvcsaládot megkedvelt, akkor szeptembertől ugyanezt a tankönyvcsaládot tudja folytatni a második, hatodik és tizedik évfolyamon tanuló gyerekeknél. Amikor a fejlesztési folyamat lezárul, a könyvállományok átkerülnek a Könyvtárellátóhoz, ahol a tankönyvek nyomtatását, raktározását és iskolákba juttatását végzik. Ebben a szakaszban érkezik a rendelés az iskolák részéről. Mi a rendelést azzal tudjuk segíteni, hogy a Pedagógiai Oktatási Központokon (POK) keresztül tájékoztatást tartunk az iskoláknak, a pedagógusoknak, szaktanácsadóknak és intézményvezetőknek arról, hogy milyen tankönyveket készítettünk elő. Amikor a tankönyvek elkészülnek, azokat elérhetővé tesszük a Tankönyvkatalóguson (tankonyvkatalogus.hu). Az iskolák számára ekkor válik láthatóvá, hogy mondjuk egy új hatodikos könyv hogyan néz ki, hogyan épül fel, mit takar a fejlesztés. Arra törekszünk, hogy mielőtt az iskolák megteszik a végső lépést a rendelés irányába, a Tankönyvkatalóguson már megismerhetők legyenek az új taneszközök.

Melyek a legfontosabb változások az egyes tantárgyak esetében?

Az elsődleges elvárás, hogy a tankönyveknek összhangban kell lenniük a Nemzeti alaptantervvel és a kerettantervekkel. Ahol a kerettanterv a korábbiakhoz képest változásokat írt elő, ott nekünk ezt minden tankönyv esetében követnünk kellett. Ez jelentheti egy-egy könyvben a művek vagy a képanyag cseréjét, esetleg játékosabb, foglalkoztatóbb típusú feladatok megjelenését, matematikában az inkább alkalmazott felhasználási irányba történő elmozdulást, a természettudományokban a komplexebb, „science” típusú megközelítést, illetve sok-sok tantárgyközi kapcsolatnak a megjelenését. A természettudományos tantárgyak esetében a tankönyvek a tanulói aktivitásra és a közvetlen tapasztalatszerzésre építenek. Sok a gyakorlati típusú, érdekes feladat, megjelennek az önálló kutatómunkák, kísérletek. Fontos változás például a történelmi ismeretek megszerzésében a tanulók, diákok számára, hogy ezek a tankönyvek a magyar történelmet alapvetően folyamatában, az egyetemes történelmet pedig szigetszerűen, elsősorban a nemzeti történelmünk felől közelítve mutatják be.

Milyen új tankönyvfejlesztések történtek a közelmúltban az Oktatási Hivatalban?

Az egyik fő fejlesztésünk az újonnan megjelenő digitális kultúra tantárgyhoz tartozó tankönyvek elkészítése, emellett szintén új fejlesztés a vizuális kultúra tantárgyhoz készített tanári segédanyagok. Ennél a tantárgynál az a döntés született, hogy nemcsak a tanulók számára készülnek kiadványok, hanem a tanári munkát is segíteni kívánjuk.

Mit érdemes tudni a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók számára készült taneszközökről?

A speciális fejlesztés, a sajátos nevelés igénye és lehetősége a tipikus fejlődési ütemű tanulókkal integráltan, illetve az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekben, készségfejlesztő iskolákban elkülönülten oktatott gyerekek számára teszi szükségessé a tananyagfejlesztést. Kiadványaink az elkülönülten oktatott területeken belül az enyhe és a középsúlyos mértékben értelmükben akadályozott tanulók nevelési igényeinek feleltethetőek meg. Ezeknél a fejlesztéseknél nincs értelme önálló tantárgyi struktúráról beszélni, sokkal inkább a fejlesztési szakaszonként kezelt, gyakran két évfolyamot vagy altantárgyat felölelő, illetve a tanítási céloknak inkább megfelelő taneszközféleségekről beszélhetünk. A képességek és ismeretek terén széles skálán szóródó gyerekek számára készült taneszközöknél nagy hangsúlyt helyeztünk a változatos felhasználási módokra és a speciális kivitel tartósságára. A speciális technikai megoldásokkal lehetővé válik, hogy a tanuló az ő adott szintjének megfelelő, az ő egyéni fejlesztéséhez szükséges taneszközhöz jusson. A taneszközök jól segítik a pedagógusok munkáját a differenciálásban – több vagy kevesebb információ átadásának lehetősége – és a folyamatok, összefüggések felismertetésében. A taneszközök felépítése és feladatai aktív tevékenységre, közvetlen tapasztalatszerzésre, kísérletezésre, gyűjtőmunkára, tapasztalat útján szerzett ismeretekre, szituációs játékokra, beszélgetésekre ösztönöznek.

Milyen iskolatípusokban és mely évfolyamokon kezdik el használni az új tankönyveket?

Az új tankönyveket a módosított Nemzeti alaptanterv bevezetésével párhuzamosan kezdhetik el használni az iskolákban. A könyveket szeptembertől az első, második, ötödik, hatodik, illetve kilencedik, tizedik évfolyamon vezetik be, a többi évfolyamon még a korábban fejlesztett tankönyvek szerepelnek. Az új tankönyvek a kerettantervek érvényességének megfelelően a köznevelési intézményekben, a szakképzésben, a készségfejlesztő iskolákban, az SNI-s gyerekek nevelését folytató iskolákban, a nemzetiségi oktatásban és a felnőttoktatásban egyaránt használhatók.

Ahogy arról az Új Köznevelés hasábjain is hírt adtunk, a tantermen kívüli, digitális munkarendet segítendő már a Nemzeti Köznevelési Portál okostankönyvei is a tanárok és a diákok rendelkezésére állnak. Milyenek a visszajelzések az okostankönyvekről?

A módosított kerettanterveknek megfelelően a Nemzeti Köznevelési Portált (NKP) is folyamatosan frissítjük. A megújított tankönyvekkel párhuzamosan – az FI jelű tankönyvcsalád esetében – a már létező okostankönyveket is módosítottuk a papíralapú tankönyveknek megfelelően. Az ötödik és kilencedik évfolyam okostankönyveinek megújításával már elkészültünk, a hatodik és tizedik évfolyamok esetében pedig célegyenesben tart a fejlesztés. A portált tavaly tavasszal, a tantermen kívüli, digitális munkarend segítése érdekében nyitottuk meg, és most már elmondhatjuk, hogy nagyon jól debütált. Az NKP-t a koronavírus-járvány első időszakában naponta 100-120 ezren látogatták. Jelenleg sincs ez másképpen, a március 9-én újra teljes körűen bevezetett tantermen kívüli, digitális munkarend első napjaiban a látogatók száma meg is haladta az eddigi csúcsnak számító 120 ezer főt.

Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a tanárok megismerjék az NKP-t és az okostankönyveket: a Pedagógiai Oktatási Központokon keresztül a digitális munkarend bevezetésével párhuzamosan elkezdtük először a szaktanácsadók, majd minden érdeklődő pedagógus számára a képzéseket, továbbképzéseket. A POK-okba eljuttatott kínálatunkból a tanárok kiválaszthatják, hogy általános ismertetést kérnek az NKP-ról, vagy már mélyebb ismeretekkel rendelkeznek, esetleg korábbi felhasználók, ezért az oldal feladatszerkesztőjét vagy egyéb szolgáltatásait szeretnék megismerni. Próbálunk a tanárok tudás- és igényszintjéhez alkalmazkodni a tájékoztatóinkkal, ami hozzájárul a portál egyre sikeresebb használatához.

Milyen újdonságok találhatók a portálon?

Arra törekszünk, hogy az egyébként is jelentős számú digitális tartalmakat folyamatosan bővítsük. Amikor lehetőségünk nyílik rá, különböző filmekkel és egyéb multimédiás vagy interaktív tartalmakkal segítjük az iskolák működését. A közelmúltban kerültek fel a portálra például a Kecskemétfilm rajzfilmjei, valamint egy rövid színpadi előadás felvétele, ami a Himnusz történetét mutatja be.

Jelent-e kihívást a koronavírus-járvány a tankönyvfejlesztés vagy a terjesztés tekintetében?

A járvány elleni védekezés számunkra is egy teljesen új helyzetet és ezzel együtt kihívást jelent. Meg kellett változtatnunk a kapcsolattartás módját, a szerzők, lektorok nem tudnak bejönni az irodaházba, ezért online kell egyeztetnünk. Szerencsére a szerzőink többségét elkerülte a vírus, azokban az esetekben, ahol ez problémát okozott, ott a lehető legnagyobb megértéssel és segítéssel fordultunk hozzájuk, hogy be tudják fejezni a munkát. A digitális kapcsolattartási eszközöknek hála a járvány – a nehézségek ellenére – nem okozott fennakadást a fejlesztésekben.

Mit gondol, mi a taneszközfejlesztés jövője? Milyen nemzetközi trendek hatnak a magyar tankönyvkészítésre?

Próbálunk alkalmazkodni a különböző trendekhez. Eddig még nem beszéltem az általános iskola első négy évfolyamát, tehát a legfiatalabb korosztályt érintő fejlesztéseinkről. Ezeknek az évfolyamoknak az esetében nem beszélhetünk okostankönyvekről, hisz a korosztály számára a megfogható, foglalkoztató, a „ceruzát kézbe vevő” oktatásra lesz szükség a jövőben is. Az ötödik évfolyamtól felfelé pedig az okostankönyvek mindenkori továbbfejlesztése az egyik folyamatos feladatunk.

Fontos kiemelnünk, hogy a digitális pedagógiai ismeretek még elmaradnak a 21. századi oktatás módszereitől – a tanulók aktivizálása, a kollaboráció elősegítése, a kutatásalapú ismeretszerzés, valamint a problémamegoldó tanulás –, hiszen többnyire frontális tanítás zajlik a tanórákon. Ezért fontos célunk a pedagógusok szakmai-technológiai és digitális pedagógiai felkészültségének elősegítése is. Ezzel kapcsolatban az Oktatási Hivatal honlapjára a közelmúltban fel is került egy digitális pedagógiai módszertani gyűjtemény, ami a már említett NKP-felkészítők mellett a segítségnyújtás új formája. [1]

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tájékoztatója a tankönyvrendelésről

Idén is április 1-jén kezdődött és április 30-áig tart a tankönyvrendelés. Ezen időszakban rendelhetik meg az iskolák a KELLO rendszerén keresztül a következő tanév tankönyveit. Az OFI tankönyvkatalógussal, elektronikusan elérhető tankönyvekkel és tájékoztató napok megtartásával segíti a pedagógusokat a választásban.

Az OFI célja a legmagasabb minőségű taneszközök fejlesztése és biztosítása. Az OFI a 2016/2017. tanévre több, mint 1300 tankönyvet kínál a tankönyvjegyzéken keresztül. A taneszközök lefedik a teljes magyar iskolarendszert: minden iskolatípusra és minden évfolyamra rendelhetők közismereti OFI-s tankönyvek. A kínált sorozatok megfelelnek a Nemzeti alaptantervnek és a kerettanterveknek; ingyenes digitális tananyagok kapcsolódnak hozzájuk a Nemzeti Köznevelési Portálon. Évfolyamonként és tantárgyanként továbbra is van választási lehetőség a kísérleti és az újgenerációs, illetve a korábbi Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó és az Apáczai Kiadó átdolgozott kiadványai közül.

Az OFI tankönyv-kínálata több szempontból is megújult:

Újgenerációs tankönyvek: Három évfolyamon befejeződött a kísérleti szakasz. A tankönyveket és a segédleteket a kipróbáló pedagógusok visszajelzései alapján az OFI átdolgozta és benyújtotta az Oktatási Hivatalba tankönyvvé nyilvánítási folyamatra. Legtöbbjük a rendelési időszak kezdetéig már megkapta a tankönyvvé nyilvánítási engedélyt, néhányuk eljárása még folyamatban van. Az átdolgozott és akkreditált újgenerációs kiadványok – a tartós tankönyvek és a munkafüzetek, egyéb segédanyagok – 1., 5. és 9. évfolyamon érhetők el. A véglegesített tankönyvek megtekinthetők a Nemzeti Köznevelési Portálon teljes terjedelmükben.

Átdolgozott tankönyvek: A korábbi Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, illetve az Apáczai Kiadó tankönyvsorozatainak 4., 8. és 12. évfolyamos tankönyvei, munkafüzetei és kiegészítő eszközei átdolgozásra kerültek, ezzel teljessé vált a Nemzeti alaptantervnek és a kerettanterveknek megfelelő taneszközök kínálata. Ezen felül több mint 70 kiadvány borítója is megújult abból a célból, hogy a korosztály vizuális igényeinek még inkább megfeleljenek.

Új kísérleti tankönyvek: Teljessé vált a kísérleti tankönyvek kínálata is, azaz 4., 8. és 12. évfolyamon is választhatóvá váltak, továbbá 9., 10. és 11. évfolyamon is jelentek meg új kísérleti kiadványok. Ezek is a rendelési időszakban a Nemzeti Köznevelési Portálon letölthetők és megtekinthetők. A kipróbálásra való jelentkezésről a későbbiekben ad az OFI tájékoztatást.

Új idegen nyelvi érettségi felkészítők: Idén először angol, német, francia, olasz és spanyol nyelvből rendelhetők új idegen nyelvi szóbeli érettségire felkészítő feladatgyűjtemények. Ezek már a 2017. évi, megújult érettségi követelményeknek is megfelelnek.

A tankönyvrendelési időszak alatt az Oktatási Hivatal folyamatosan bővíti a rendelhető tankönyvek jegyzékét, ezért április 1-jén még nem a teljes kínálat áll a pedagógusok rendelkezésére. Az OFI összes jegyzékes tankönyve megtekinthető az OFI tankönyvkatalógusában (www.tankonyvkatalogus.hu), amelynek tartalma a hivatalos tankönyvjegyzék frissítésével folyamatosan kiegészül. A katalógusban megtalálható minden hasznos és fontos információ a taneszközökről.

A kísérleti és az újgenerációs tankönyvek teljes terjedelmükben letölthetők és olvashatók a Nemzeti Köznevelési Portálon(www.nkp.hu), amely kapcsolódó digitális tananyagokat is tartalmaz.

Az OFI a rendelési időszakban a korábbi évekhez hasonlóan regionális tankönyv-tájékoztatókat tart a Pedagógiai Oktatási Központok szervezésében, ahol a tankönyvek szerkesztői mutatják be a megújult kínálatot. A rendezvényekről bővebb tájékoztatást a Pedagógiai Oktatási Központok adnak. A tájékoztatók időpontjai és helyszínei:

2016. április 12., Szolnok

2016. április 13., Várpalota

2016. április 14., Miskolc

2016. április 20., Debrecen

2016. április 21., Budapest

Az OFI kínálatával kapcsolatos kérdéseiket a vevoszolgalat@ofi.hu címen tehetik fel.

Az új NAT tankönyvek attól lettek modernek, hogy sokszor leírják bennük azt, hogy internet

Az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) megjelenése után beharangozták azt is, hogy az alaptanterv szellemében megújulnak az állami tankönyvek is. Egyelőre viszont még egyáltalán nem dolgoztak át minden könyvet: az első, az ötödik, a hetedik és a kilencedik osztályosok tankönyvei jelentek meg június 17-re az Oktatási Hivatal honlapján. Az állami tankönyvekkel szemben már évek óta az a kritika, hogy a kötelező használatukkal lekorlátozták a tanárok szabadságát, akiknek mindössze két típusból választhatnak, és mindkettőt az Oktatási Hivatal készíti gyakran ugyanazokkal a szerzőkkel.

Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár úgy összegezte a módosításokat, hogy a jól használhatóság mellett a nemzeti elkötelezettség, a gyermekközpontúság és a 21. századi modernitás egyaránt jellemző a tankönyvekre.

Megnéztük, hogy ebből mi valósult meg:

• nemzeti elkötelezettség

Ami nem valósult meg:

• gyermekközpontúság
• 21. századi modernitás

Család, otthon, nemzet

Az ötödikes irodalom tankönyvnek mindkét változata a Maruzsa által beígért nemzeti elkötelezettség eszméjével indul, az első témakör a Család, otthon, nemzet, amiben ezeknek a fontosságáról van szó, amit különböző magyar szerzőktől származó idézetekkel támasztanak alá. Mindkét tankönyv változatban az első idézet szerzők között szerepel Wass Albert, akinek már a NAT-ban való beemelése is kiverte a biztosítékot.

Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének tagja szerint a tanárok nem vártak sokat az új tankönyvektől, mert az alaptanterv hibái, a nagy mennyiségű tananyag miatt már eleve nem lehetnek jók.

Schiller úgy látja, hogy a 21. századi modernitás abszolút nem valósult meg a könyvekben, ugyan sokszor hivatkoznak az internetre, de ennél több nem történik.

„ Vannak olyan feladatok, hogy nézz utána az interneten, de arról egy szó nem esik, hogy hogyan, hol, miként lehet hozzá kezdeni, vagy mit is jelentene a teljes világhálón való keresés ” – magyarázza.

A digitalizáció sem jött össze, pedig a vírus miatti távoktatás adhatott volna egy kezdőlöketet ennek, mert a tanárok most amúgy is hozzá vannak szokva a digitális használathoz.

Az Oktatási Hivatal digitalizáció alatt mindössze a tankönyvek pdf-ben való letöltését érti. A tanárnő szerint a tankönyv szerkesztése nem ad lehetőséget arra, hogy a gyerek értelmezzen egy-egy adott művet, mert a felépítés szerint előbb jön a magyarázó rész, hogy miről szól a vers, és csak azután maga a mű.

A feladatok is néha nonszenszek, példuál egy halálról szóló antik vers kapcsán azt kérdezi a könyv, hogy „szerintetek melyik a legszebb kor?”

Maguk az oldalak is nagyon zsúfoltak, és elképesztő mennyiségű tananyagot tartalmaznak. Néhol nagyon szárazon is tálalják, például a 9-es nyelvtankönyv hosszasan sorol olyan grammatikai kategóriákat és rendszert, ami a nyelvész szakmai körökben korántsem egyértelmű.

Schiller úgy látja, hogy egyedül az ötödikes nyelvtankönyvben lehet felfedezni némi pozitív változást, jobbak lettek a szövegek, valamivel gyerekközelebbi, ugyanakkor még mindig a hangtant tanítja előbb, és nem a mondattant, amihez talán egy ötödikes gyereknek több köze lenne. Erről persze nem a tankönyv tehet, hanem a tantervi szabályozás, a NAT és a kerettanterv.

Eltűntek a kortárs irodalom nagy alakjai

Romankovics András, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) alelnöke az egyesülettel épp azt hasonlítják össze, hogy mennyiben változtak a 2018-as újgenerációsnak mondott állami tankönyvekhez képest a NAT 2020-hoz készült új állami tankönyvek. Az elemzésnek az elején tartanak, de néhány jellemző és nyugtalanítónak tényt már sikerült megállapítaniuk.

Szerinte a leginkább szembetűnő változás, hogy az első osztályos ábécés könyvekből eltűntek a kortárs magyar szerzők. Egy régi módszer szerint minden betű tanításához társul egy szó és egy vers, hogy a gyerekekben könnyebben rögzüljön.

Romankovics azt vette észre, hogy 38 betűből 9-10 esetben változtatták meg a verset, aminek következtében olyan szerzők kerültek ki a tankönyvből, mint: Varró Dániel, Gryllus Vilmos, Szilágyi Ákos, Tóth Krisztina. A helyükre jött Móra Ferenc, Petőfi Sándor, Fecske Csaba, Csoóri Sándor. „Bár a 2018-as újgenerációs ábécéskönyv oldalai és feladatai 85-90%-ban megmaradtak a 2020-as tankönyvben is, de szakmai-módszertani szempontokkal nehezen magyarázható, hogy éppen népszerű kortárs szerzők versei kerültek ki. Maruzsa Zoltán azt mondta, hogy ezek a könyvek modernek és 21. századiak lesznek, de akkor hogy lehet, hogy pont őket szedték ki? ” – mondja Romankovics.

Romankovics a tanköny tananyag mennyiségét is sokalja, kiszámolták, hogy egy első osztályos 11 könyvből és munkafüzetből tanul, ezekben pedig összesen 1324 oldal van, ami rengeteg egy óvodából éppen kikerült gyereknek. Az is megjósolható, hogy ennek az enyhítése tanítóik számára feleslegesen sok nehézséget fog okozni.

Kimaradt a törikönyvből a finnugor nyelvrokonság

A történelem könyvekkel sincs a szakma maradéktalanul megelégedve. A Történelemtanárok Egylete egy gyorsközleményt adott ki, amiben azt írták, hogy az új könyvek módszertanilag több évtizedes vissszalépést jelentenek.

Egyrészt botrányosan kevés szó, mindössze egy-egy lecke, esik Egyiptomról, Hellászról és Rómáról az ötödikes könyvekben, míg más anyagrészek ahelyett, hogy szűkültek volna, felesleges információkkal bővültek.

Emellett sokszor mítoszokat, nemzeti mitológiát kezelnek kész tényként a tankönyvek, például azt, hogy a tudományosan egyáltalán nem megalapozott kettős honfoglalást vagy a hun származást. Miközben elfelejtik megemlíteni, hogy a magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládba tartozik.

Egy kis propagandának is jutott hely az új törikönyvekben, a 24.hu szúrta ki, hogy a Szent Erzsébet jócselekedeteiről szóló részbe bekúszott az Erzsébet-program is.

A tanárok és szakemberek szerint a legnagyobb probléma azonban még mindig maga a NAT, és az, hogy a tanároknak még csak tankönyvválasztási lehetőségük sincs.