Tényleg olyan ijesztőek ezek a tankönyvek

Ebben a fő kategóriában igyekeztünk olyan alkategóriákat alkotni, melyek segítenek az oldalon a könnyed eligazodásban. Elég, ha a keresett tantárgyra kattintasz, majd a szükséges évfolyamra (pld. 1-2. osztály) és már is ott találod az összes elérhető kiadó, Mozaik Kiadó, Műszaki Kiadó, és az Oktatási Hivatal-OFI által alkotott könyveket (köztük a korábbi Apáczai Kiadó és a Nemzedékek Tudása tankönyveket).

könyvek

Azoknak ajánlom a könyvemet, akik tudni akarják, milyen szálak szövődtek mára a személyek és a marketing között, és látni akarják a kapcsolódások működését.

Egyre gyakrabban érzékeljük a személyekre irányuló profi marketingmunkát, tapasztaljuk ennek erejét. Ezért tárgyalom a személymenedzselést; az arcpiacot, ami a cserélhető teljesítményű emberek piaca; az endorszálást, a híres emberek és márkák együttműködését; az Employer és Employee marketing összefüggéseit; a paraszociális kapcsolatokat, amik egy személy és egy karakter között jönnek létre.

Azoknak is ajánlom a könyvemet, akik döntési helyzetben vannak, vagy éppen egy életszakaszuk mérlegét akarják elkészíteni, amihez segítségnek a marketing gondolati struktúráját kínálom. Azoknak, akik ön-azonosan és hosszú távon akarják értékesebbé tenni magukat.

Tudom, hogy a témafelvetésem megoszthatja az olvasókat, de örülök azoknak, akik érdeklődéssel veszik kézbe a könyvet, abban bízva, hogy inspiráló, vagy akár vitára késztető gondolatokat kapnak.

Törőcsik Mária (2011): Fogyasztói magatartás – Insight, trendek, vásárlók. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011. 499. p. ISBN: 978 963 059 158 4

Rendkívül izgalmas folyamatok zajlanak napjainkban a fogyasztással, vásárlással kapcsolatosan, elsősorban azért, mert a mai jelenségek gyökeresen új vásárlói magatartás kialakulást sejtetnek. Három jellemzőjét emelném ki az új jelenségeknek, azok következményeinek, nevezetesen a fogyasztói összekapcsolódásokból is eredő fogyasztói hatalomnövekedést, illetve a válságtanult fogyasztó szkeptikus, kritikus hozzáállását a marketingtörekvések láttán, valamint a „zöld gondolat” terjedését. Mindezeket a kiemelt jellemzőket keretbe fogja az, hogy a ma fogyasztója „ki-beugrál” a virtuális és a reális térben. Ma még szinte beláthatatlan, hogy az egyre táguló virtuális tér, vele együtt az ember virtuális aktivitása hová vezet.
Három nagyobb egységet foglal magában ez a könyv, a trendkutatást, a fogyasztói magatartást, és a vásárlói magatartást. Azért indul a trendkutatással gondolatmenetünk, mert úgy gondolom, hogy a jövő megismerésének módszerei, annak szemlélete és eredményei „csiszolják” az olvasó látásmódját, ennek ismeretében a további fejezetekre is kissé másképpen tekint.
A fogyasztói magatartás tudnivalóinak középpontjában a különféle identitásában megragadható fogyasztó elemzése áll. Fontos látnunk ugyanis, hogy a fogyasztó milyen jellemzőkkel rendelkezik, milyen örömei, gondjai vannak, aminek nyomán kialakuló empátia segítheti a marketingdöntéseket.
A ma fogyasztója mellett, sőt lassan a fogyasztó ember ismeretei előtt kell tudást szereznünk a vásárló emberről. Felértékelődött ugyanis a vásárlási döntéseket végrehajtó személy jelentősége, ugyanis csak az ő pozitív kimenetű cselekvéssorozata eredményezhet forgalmat. Tudnunk kell tehát, hogy mely döntési pontokon és hogyan lehet befolyásolni magatartását, akár márkák, akár üzletek kiválasztása során.
Lehet, hogy a klasszikus fogyasztói magatartással foglalkozó könyvekhez képest témáimmal, de látásmódommal biztosan nem a szokásos utat járom. Szívem szerint óvnám a célkeresztben álló fogyasztót a mind mélyebbre hatoló marketingeszközöktől, de szerencsére alakul a páncélzata, egyre jobban meg tudja védeni magát, összefog másokkal, átlát a mesterkedéseken. Közben persze ezzel a könyvvel is tippeket adok a fogyasztó, a vásárló meggyőzésére, hiszen ez a szakmám. Teszem ezt azért és azzal a céllal, hogy megértsék a profi döntéshozók, empátiával, megértéssel többre mennek, mint erővel. Gondolkodásom középpontjában mindig is az ember, jelen esetben a fogyasztó, a vásárló ember áll, esetlenségével, közel sem tökéletes döntéseivel, komplex életével, amiben az egyes eladni kívánt termékeknek szerény helyük van. Próbálom a magatartásukkal kapcsolatos, a piacokon reagálásra váró új jelenségekre felhívni a figyelmet, akkor is, ha az akár a tévedést is magában hordozza. Nem szórakoztat a tudott dolgok szolgai ismétlése, gondolati kalandra hívom az olvasót.

Törőcsik Mária ( 2007 ): Vásárlói magatartás. Ember az élmény és a feladat között. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2007. 320. p. ISBN: 978 963 05 8397 8

„Makrancos” vásárlókkal van ugyanis egyre inkább dolgunk, nehezen kiszámíthatók, egyrészt befolyásolhatók, másrészt a legjobb kampányoknak is ellene menők. Miért? Megfejtést én sem tudok, csak néhány elemzendő szempontot tudok felvetni.

Ami talán a legérdekesebb, hogy úgy tűnik, nálunk is kezd néhány vásárlói csoport új típusú keresleti korlátot jelenteni, egyszerűen nem akarnak már többet, állandóan újat venni. Remélhetően a könyvemből is kiderült, hogy mi ezen új jelenségek magyarázata. Azt is látjuk környezetünkben, milyen kétségbeesetten próbálnak a gyártók, kereskedők, szolgáltatók, médiatulajdonosok fokozódó vásárlásokra rávenni bennünket és mi hogyan próbálunk e hatások alól menekülni. Egyre kevésbé elég sablonokkal reagálni az új helyzetre, inkább differenciáltabb és empatikusabb gondolkodásra van szükség a sikeres munkához.

Úgy vélem, annyi minden változott bennünk, körülöttünk, akár csak az elmúlt öt évben, hogy ezeket a változásokat a stabilnak mondható ismeretanyagba be kellett építeni, újragondolva a vásárlások működését, bár nem csak ez a könyv célja. Reményeim szerint „friss szellő” is átlengi az írást, vagyis bekerültek az alapinformációk közé az újdonságok is.

Törőcsik Mária (2006): Fogyasztói magatartástrendek. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006. 359. p. ISBN: 963 05 8330 5

Sokféle motiváció adhat erőt egy könyv megírásához. Jelen könyvemet maga a téma inspirálta, évek óta foglalkoztatott a trendek kérdésköre és az ennek nyomán létrejövő új fogyasztói magatartás.

Aki nyitott szemmel jár, az sorra-rendre tapasztalja az új jelenségeket életünkben, amire főképp az utóbbi tíz év számtalan példát adott. Foglalkoztatja ezért az embereket, hogy miért viselkednek a társaik úgy, ahogyan azt látják, foglalkoztatja a kutatót, a gyakorlati szakembert, hogy miként hat a cselekvésekre az új értékorientáció, mit tesznek a gyártók, kereskedők, szolgáltatók, reklámügynökségek a magatartásmódok megértésével.

Mindezen jelenségek sokszorosan és új dimenziók mentén formálták életünket az elmúlt néhány évben. Feltűnő volt számomra, hogy hogyan alakult át viszonylag gyorsan értékrendszerünk a különféle hatásokra, kíváncsivá tett hogyan tudják elviselni az emberek ezeket a drasztikus változásokat és hogyan bontakoznak ki azok a fogyasztói csoportok, amelyek korábbi időszakokban hazánkban nem voltak.

A trendkutatás azért érdekes és egyben nehéz terület, mert akkor működhet jól, ha a kutató a szakmai tudása mellé olyan érzékenységet is tud párosítani, amivel az újat és a mást, valamint azok viszonylag tartós voltát is ki tudja szűrni. A világban tapasztalható trendek hazai viszonyaink, kultúránk következtében módosulnak, más hatókörűek, sajátos vonásúak lesznek, így ezek újraértelmezését, speciális jegyeinek feltárását is meg kell tennünk.

A trendek az életünk kereteinek változását jelzik, amelyek hatására az életvitel, a prioritások, a döntések is megváltoznak. Figyelmünk középpontjába a fogyasztás, a vásárlás kérdései állnak, pontosabban a fogyasztó és a vásárló ember.

Törőcsik Mária (1996): Ipari marketing. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996. 238. p. ISBN: 963 18 6920 2

Az ipari marketinggel kapcsolatos mintegy húsz évnyi kutatási ered-ményeimet és tudásomat foglalom össze ebben a munkában. Rendkívül sokat számított a főképp e témakörben pályázott és elnyert ösztöndíjak (Soros Alapítvány, Tempus Program) ideje, ami meg¬győzött arról, hogy érdemes ezt a marketingterületet tovább művelni.

Napjainkban az ipari marketingről írtak már nemcsak elméleti fejtegetések, hanem a gyakorlat által kikényszerített, időszerű gondolkodásmód. Ez a tény nagy örömet okoz annak, aki korábban nem találta elképzeléseinek mindennapi alapját.

Törőcsik Mária – Varsányi Judit (1998): Termékstratégia: Emocionális és racionális megközelítésben. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998. 206. p. ISBN: 963 18 7641 1

A könyv célja, hogy a magyar piacgazdaság sajátos, több szempontból is ellentmondásos helyzetében működő cégek stratégiai és üzleti érdekeinek szemszögéből, egyenként megszemélyesítve a gyártót, terméket és fogyasztót, a megszokottól meglehetősen eltérő felfogásban járja körül a termékstratégia sarkalatos kérdését. A téma gyújtópontjában azok a döntések, döntéssorozatok állnak, amelyek egy vagy több szempontból is meghatározzák egy-egy termék vagy szolgáltatás piaci kelendőségét, az irántuk megmutatkozó piaci érdeklődés lényegiségét és tartósságát. A tárgyalt témakörök többsége a marketing a cégstratégia, a vásárlói és szervezeti magatartás és vállalat-gazdaságtan egy-egy határterületét fedi le.

Törőcsik Mária (1998): Kereskedelmi marketing. KJK Kiadó, Szekszárd, 1998. 2. kiadás 261. p. ISBN: 963 224 269 6

A kereskedelmi tevékenység dinamikus fejlődésével, a piaci munka feltételeinek nehezedésével egyre növekvő igény az, hogy a kereskedelmi marketing speciális ismeretanyagát összefoglaljuk, segítve ezzel a gyakorlati szakemberek munkáját és hozzájárulva a jövendő szakemberek megfelelő tudással való felvértezéséhez.

Célunk ezzel a munkával az volt, hogy a kereskedelmi marketing sajátos területeiről, döntési szintjeiről áttekintést adjunk annak tudatában, hogy a témakör további elmélyítése is szükséges.

Miután Magyarországon ilyen összefüggéseket tárgyaló tanulmány nem került publikálásra, reméljük, hogy az itt közölt koncepció az ezen a területen dolgozó szakembereket arra ösztönzi, hogy tapasztalataik alapján vitatkozzanak egyes magállapításokkal, vagy kiegészítsenek bizonyos témaköröket.

Törőcsik Mária (2000): Empatikus marketing. Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest, 2000. 101. p. ISBN: 963 9197 71 8

Napjainkig nem bukkant fel olyan jelentős marketing irodalom, amely megkérdőjelezte volna a marketing alapvető paradigmáit. Amire kísérletet tesznek, az az, hogy a meglévő tudást rendszerezzék, valamely kulcsszó mentén. . Ezen tendenciák alól jelen könyv sem kivétel. Ötleteket mutat be, – melyekről esetleg korábban már hallhatott az Olvasó – gondolatokat provokál. Az újdonság a megközelítés egyediségében a szerző folyamatos szkepticizmusában rejlik. Az empátia középpontba állításával érzelmi megközelítés alkalmazásával új gondolkodásmód meghonosítására sarkallhatja az Olvasót.

Tényleg olyan ijesztőek ezek a tankönyvek?

Erősen lerövidített listáról választhatnak tankönyveket jövőre az állami iskolák. A döntés miatt hetek óta háborog sok tanár, ezért kíváncsiak voltunk arra, hogy milyenek is lesznek ezek a tankönyvek. Találtunk bennük részleteket a szegény, kényszerhelyzetbe került Horthy Miklósról, megtudtuk, hogy van olyan tankönyv, amelyik szerint nyilvánosan csókolózni gyerekes dolog, de azért van bennük pár egészen ötletes újítás is.

„Ha bármilyen észrevételed, kritikád, változtatási javaslatod van a tankönyvvel kapcsolatban, bátran írd meg nekem. Ígérem, örülni fogok levelednek, és válaszolni fogok rá” – írja Horváth Péter szerző az ötödikeseknek szóló történelemkönyvének előszavában, az e-mail címét is megadva.

Horváth tehát meglepően nyitott. Ugyanez nehezen mondható el az oktatási államtitkárságról, amely három hete küldött szét a tanároknak egy tankönyvlistát (erről és a tanárok akkori reakciójáról itt olvashat bővebben), négy napot hagyva annak a kiválasztására, hogy milyen könyvből tanítanak szeptembertől. A tankönyvlistán szinte kizárólag a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó (NTK, korábban Nemzeti Tankönyvkiadó) és az Apáczai Kiadó könyvei szerepelnek, mindkét kiadót éppen a választások előtt négy nappal vásárolta meg az állam. A két tankönyvkiadó mellett néhány évfolyamon és tárgyból olyan kísérleti könyvek közül választhatnak, amelyekről lényegében még semmit nem lehet tudni, csak pár oldal nyilvános belőlük.

Az Origónak több tanár nyilatkozott nagyon zaklatottan az új rendszerről, a fő problémájuk, hogy olyan könyvből kell tanítaniuk jövőre, amelyet nem ismernek. Többen a piacvezető Mozaik könyveit hiányolták, amelyeket korszerűnek, módszertanilag frissnek, grafikailag igényesnek tartanak. Elkértünk egy rakás tankönyvet az NTK-tól és az Apáczai Kiadótól is, kíváncsiak voltunk, hogy milyennek találjuk ezeket. Végül több mint tíz tankönyvet néztünk át a két kiadótól, és tanárokkal beszéltünk arról, hogy milyennek látják őket.

Csak rossz tankönyvek lesznek?

Biztosan nem, következzen egy pozitív példa!

A NTK által kiadott, Pethőné Nagy Csilla által írt irodalomkönyvet úgy jellemezte Csobánka Zsuzsa középiskolai magyartanár, hogy egyszerre figyel diákra és tanárra, toleráns, együtt érző, kíváncsi, és az irodalom mindkét regiszterére: klasszikusokra és kortársakra figyel. Folyamatos párbeszédre biztat, gondolkodásra tanít.

A kilencedikeseknek szóló könyv nem csak az irodalomról szól: egy-egy fejezet simán elbírja a témához kapcsolódó híres festmény, egy popdal vagy egy film bemutatását (a Tarantino-féle Ponyvaregény egyik jelentéről is van fotó például). Ebben hasonlít rá az Apáczai által kiadott, nyolcadikosoknak szóló könyv is, amely Charlie Chaplin filmjeivel, a Bacsó Péter által rendezett Tanúval, a Harry Potter-könyvekkel vagy A gyűrűk urával is foglalkozik.

És minden tankönyv ilyen jó lesz?

Sajnos nem. Itt egy negatív példa.

„Semmi gond nincs vele, sem szakmailag, sem ideológiailag, bár én már évek óta másból tanítok” – mondta egy budapesti gimnázium tanára az NTK történelemkönyvéről, amelyet Száray Miklós írt. Az Apáczai által kiadott, Bánhegyi Ferenc által jegyzett könyvről viszont azt mondta, nagyon rossz híre van, még nem látott olyat, aki ebből tanított.

A nyolcadikosoknak szóló Apáczai-könyv Magyarországot a történelem balszerencsés szereplőjeként ábrázolja, amellyel szemben „mindent meg lehet tenni büntetlenül”. Hasonlóan sarkít, hogy Eduard Benes és Tomas Masaryk tevékenységét demagóg propagandának nevezi ( Masaryk Csehszlovákia első, Benes pedig a második elnöke volt, mindketten Csehszlovákia létrehozásának erőteljes hirdetői voltak). Horthy Miklóst látványosan egyoldalúan mutatja be, többek között azt írja róla, hogy „ezt a végtelenül puritán embert a hatalom soha nem szédítette meg”, Bethlen István pedig egyenesen „a pártpolitika utolérhetetlen nagymestere volt”.

Minden állami tankönyv dögunalmas?

Biztos vannak ilyenek is, de az ellenkezőjére is találtunk példát.

A már említett irodalomkönyvben (NTK, Pethőné Nagy Csilla) a nézőpont és a módszertan új Csobánka Zsuzsa szerint: élővé teszi a tankönyvet, olyan feladatok vannak benne, amelyek mozgásra ösztönzik a gyerekeket. „Nemcsak szövegolvasásról van szó, hanem cselekvésről és gondolkodásról. A könyv beemeli a kortárs szövegeket is, amik nélkül rettentő nehéz lenne a klasszikusokat tanítani, és az irodalmat nem zárványként képzeli el, hanem a mindennapok részeként” – mondta a tanárnő. Szerinte a gyerekek eleve ellenérzésekkel vannak a tankönyvek iránt, feleslegesnek tartják, ezért fontos egy színes, izgalmas feladatokat tartalmazó és az ő nyelvükön is szóló tankönyv, ami megszólíthatja őket.

„A Mozaik történelemkönyvei szisztematikusan a forrásokra építenek, amelyek irányítottak és jó helyen vannak, látszik, hogy komoly kutatómunka van bennük” – mondta egy budapesti történelemtanár, aki azonban a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó által kiadott, és a kollégái többsége által használt Száray-könyvekkel nincs megelégedve. Szerinte ezeken érződött, hogy több helyütt is túl hosszú és a diákok számára értelmezhetetlen forrásrészleteket tartalmazott. “Jellemző, hogy a 2005-ös bevezetés óta gyakorlatilag minimális változtatás sem történt a forrásanyagában” – mondta.

Az Apáczai gimnazistáknak szóló etikakönyve – bár néhol erősen véleményt formál – kreatívan és nyíltan vet fel kérdéseket az emberi lélekről, kapcsolatokról, gondolkodásról. „Mások szerint az erkölcsre az élet tanít, elsősorban példák segítségével, erőltetni vagy belénk sulykolni iskolás módon nem lehet” – olvasható a bevezetőben, és ennek érdekében a szerzők négy különböző korosztályú és világnézetű fiktív szereplő, a harmadikos gimnazista Klári és Jocó, Klári karancslapujtői keresztanyja, Ángyika és az „ördög ügyvédjének” aposztrofált dr. Woland kérdései, közbeszólásai teszik változatosabbá a könyvet.

A könyv filozófiai magasságból közelít meg olyan témákat, mint az önbizalom, az értéktelenség, vagy hogy miért nem jók az emberek, például a könyv szerint nem az számít, hogy mit és mennyit adunk egy koldusnak, hanem hogy miért tesszük.

Ezek szerint durva túlkapások nincsenek is?

Sajnos azért ez sem igaz.

Az Apáczai etikakönyvében például olyan, politikailag korrektnek aligha nevezhető állítások szerepelnek, mint az, hogy van abban igazság, hogy a férfi észlény és a tettek embere, míg a nő inkább érzelmi és ráérző lény, bár a női közgazdászok, sakkozók és miniszterelnökök az eszüket is jól működtetik. A nyilvános csókolózás legfeljebb csak gyermetegség vagy tapintatlanság, a homoszexualitást pedig nem lehet minden további nélkül azonos szintre helyezni a heteroszexualitással, mivel az ember kétnemű, és ketten lesznek egy testté. Érdekes viszont, hogy a néhány maradi megjegyzésen kívül a könyv idézi a mostani kormány egyik legnagyobb kritikusát, Heller Ágnest is, rá hivatkozva például azt írja, hogy a szexuális vágy olyan affektus, mint a félelem vagy a vidámság.

A könyv kijelenti, hogy a harmadik világ nyomora és a magyarországi mezőgazdaságban lévő munkanélküliség a hivalkodó vásárlási és helytelen étkezési szokásaink következménye, és a civilizált emberiség halálos bűnei közé sorolják a terrorizmus és az atomfegyverkezés mellé a hagyományok ápolásának elhanyagolását, a túlhajtott munkatempót vagy az egészséges életmód hiányát is. Az is kiderül belőle, hogy nem a vallásosság, hanem az ateizmus szorul magyarázatra, mivel az előbbi okát magyarázni könnyebb.

Akkor most tragédia a rövidebb tankönyvlista?

Szólnak érvek e mellett, de ez ellen is.

Egy vidéki elitgimnázium tanárának szerencséje van, mivel az általa évek óta használt történelemkönyvet továbbra is választhatja, neki – Csobánka Zsuzsával szemben – nincs különösebb ellenvetése a központosítás ellen, mivel szerinte már boldog-boldogtalan kiadót alapított és tankönyveket adott ki. Szerinte az általa használt Száray-könyvek jól és objektíven foglalják össze az eseményeket, a többi tanárral ellentétben viszont pont a szerinte olykor talán túl liberális állásponton változtatna. Szerinte például az erdélyi vagy a délvidéki magyarellenes etnikai tisztogatások kevés helyet kapnak, és az ehhez hasonló nemzeti vonalat lehetne erősíteni.

Bár Csobánka Zsuzsának nem kell változtatnia, mivel évek óta az NTK irodalomkönyvéből tanít, ennek ellenére sem ért egyet a tankönyvpiaci szigorítással. Szerinte ezzel már a tankönyvválasztásnál is arra tanítjuk a gyerekeket, hogy nem választhatnak szabadon: „Frusztrált és keretek közé szorított tanároknak kellene, hogy arra tanítsák a gyerekeket, hogy legyenek bátrak és merészek. Ez így többszörösen nehezített pálya. Pethőné könyve ehhez nyújt fogódzót, de ez sem lehet kizárólagosan használható minden középiskolában, minden tanár számára, hiszen annyifélék vagyunk, annyiféle gyerekkel. Ezért káros a központosítás: a diákok, a tanárok és az iskola egyéni arca tűnik el.”

Könyvek

Molnár Gyöngyvér és Korom Erzsébet (szerk., 2013): Az iskolai sikerességet befolyásoló kognitív és affektív tényezők értékelése. Budapest: Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt.

Bevezető (Molnár Gyöngyvér és Korom Erzsébet)

1. B. Németh Mária: A természettudományos tudás változása 1999 és 2010 között a 7. évfolyamon

2. Csíkos Csaba: A fejben számolás stratégiáinak vizsgálata háromjegyű számok összeadásával negyedik osztályos tanulók körében

3. D. Molnár Éva: Az önszabályozott tanulás szerepe daganatos betegségből gyógyult gyerekek iskolai reintegrációjában

4. Habók Anita: A fogalmi térképek alkalmazásának lehetőségei kollaboratív tanulási környezetben

5. Józsa Krisztián: Az elsajátítási motiváció életkori változása egy longitudinális vizsgálat tükrében

6. Kárpáti Andrea: „Gyermekrajz” a 21. században: egy új fejlődéselmélet felé

7. Kinyó László: 7. és 11. évfolyamos tanulók állampolgári tudásának vizsgálata a dél-alföldi régió általános és középiskoláiban

8. Korom Erzsébet: Az anyagok tulajdonságaival, változásaival kapcsolatos alapfogalmak fejlettségének longitudinális vizsgálata

9. Molnár Gyöngyvér: Területspecifikus komplex problémamegoldó gondolkodás fejlődése

10. Nagy József: A diagnosztikus pedagógiai értékelés fejlesztésének lehetőségeiről

11. Nagy Lászlóné: Kisiskolások analógiás gondolkodásának fejlesztése a környezetismeret tantárgy keretében

12. Tóth Edit: Teljesítmény alapú ösztönzés a közoktatásban

13. Vidákovich Tibor: A deduktív gondolkodás diagnosztikus vizsgálata az 5., 7. és 9. évfolyamon

14. Zsolnai Anikó: A szociális viselkedés alakulása kisiskolás és serdülőkorban

Csapó Benő és Csépe Valéria (szerk., 2012): Tartalmi keretek az olvasás diagnosztikus értékeléséhez. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Bevezetés (Csapó Benő és Csépe Valéria)

1. Leo Blomert és Csépe Valéria: Az olvasástanulás és –mérés pszichológiai alapjai

2. Wolfgang Schnotz és Molnár Edit Katalin: Az olvasás-szövegértés mérésének társadalmi és kulturális aspektusai

3. Józsa Krisztián és Steklács János: Az olvasás tanításának tartalmi és tantervi szempontjai

4. Csapó Benő, Józsa Krisztián, Steklács János, Hódi Ágnes és Csíkos Csaba: A diagnosztikus olvasás felmérések részletes tartalmi kereteinek kidolgozása: elméleti háttér és gyakorlati kérdések

5. Józsa Krisztián, Steklács János, Hódi Ágnes, Csíkos Csaba, Adamikné Jászó Anna, Molnár Edit Katalin, Nagy Zsuzsanna és Szenczi Beáta: Részletes tartalmi keretek az olvasás diagnosztikus értékeléséhez

Csapó, B. és Csépe, V. (2012): Framework for diagnostic assessment of reading. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Introduction (Benő Csapó and Valéria Csépe)

1. Leo Blomert and Valéria Csépe: Psychological Foundations of Reading Acquisition and Assessment

2. Wolfgang Schnotz and Edit Katalin Molnár: Societal and Cultural Aspects of the Assessment of Reading Literacy

3. Krisztián Józsa and János Steklács: Content and Curriculum Aspects of Teaching and Assessment of Reading

4. Benő Csapó, Krisztián Józsa, János Steklács, Ágnes Hódi and Csaba Csíkos: Diagnostic Assessment Frameworks for Reading: Theoretical Foundations and Practical Issues

5. Krisztián Józsa, János Steklács, Ágnes Hódi, Csaba Csíkos, Anna Adamikné Jászó, Edit Katalin Molnár, Zsuzsanna Nagy and Beáta Szenczi: Detailed Framework for Diagnostic Assessment of Reading

Csapó Benő és Szendrei Mária (2011, szerk.): Tartalmi keretek a matematika diagnosztikus értékeléséhez. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Bevezetés (Csapó Benő és Szendrei Mária)

1. Terezinha Nunes és Csapó Benő: A matematikai gondolkodás fejlesztése és értékelése

2. Csíkos Csaba és Lieven Verschaffel: A matematikai műveltség és a matematikatudás alkalmazása

3. Szendrei Julianna és Szendrei Mária: A matematika tanításának és felmérésének tudományos és tantervi szempontjai

4. Csíkos Csaba és Csapó Benő: A diagnosztikus matematika felmérések részletes tartalmi kereteinek kidolgozása: elméleti alapok és gyakorlati kérdések

5. Csíkos Csaba, Gábri Katalin, Lajos Józsefné, Makara Ágnes, Szendrei Julianna, Szitányi Judit és Zsinkó Erzsébet: Részletes tartalmi keretek a matematika diagnosztikus értékeléséhez

Csapó, B. és Szendrei, M. (szerk., 2011): Framework for diagnostic assessment of mathematics. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Intruduction (Benő Csapó and Mária Szendrei)

1. Terezinha Nunes and Benő Csapó: Developing and Assessing Mathematical Reasoning

2. Csaba Csíkos and Lieven Verschaffel: Mathematical Literacy and the Application of Mathematical Knowledge

3. Julianna Szendrei and Mária Szendrei: Scientific and Curriculum Aspects of Teaching and Assessing Mathematics

4. Csaba Csíkos and Benõ Csapó: Diagnostic Assessment Frameworks for Mathematics: Theoretical Background and Practical Issues

5. Csaba Csíkos, Katalin Gábri, Józsefné Lajos, Ágnes Makara, Julianna Szendrei, Judit Szitányi and Erzsébet Zsinkó: Detailed Framework for Diagnostic Assessment of Mathematics

Csapó Benő és Szabó Gábor (szerk., 2012): Tartalmi keretek a természettudomány diagnosztikus értékeléséhez. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Bevezetés (Csapó Benő és Szabó Gábor)

1. Philip Adey és Csapó Benő: A természettudományos gondolkodás fejlesztése és értékelése

2. B. Németh Mária és Korom Erzsébet: A természettudományos műveltség és az alkalmazható tudás értékelése

3. Korom Erzsébet és Szabó Gábor: A természettudomány tanításának és felmérésének diszciplináris és tantervi szempontjai

4. Korom Erzsébet, B. Németh Mária, Nagy Lászlóné és Csapó Benő: A diagnosztikus természettudomány-felmérések részletes tartalmi kereteinek kidolgozása: elméleti alapok és gyakorlati kérdések

5. Korom Erzsébet, Nagy Lászlóné, B. Németh Mária, Radnóti Katalin, Makádi Mariann, Adorjánné Farkas Magdolna, Revákné Markóczi Ibolya, Tóth Zoltán, Csíkos Csaba és Wagner Éva: Részletes tartalmi keretek a természettudomány diagnosztikus értékeléséhez

Csapó, B. és Szabó, G. (szerk., 2012): Framework for diagnostic assessment of science. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Introduction (Benő Csapó and Gábor Szabó)

1. Philip Adey and Benő Csapó: Developing and Assessing Scientific Reasoning

2. Mária B. Németh and Erzsébet Korom: Science Literacy and the Application of Scientific Knowledge

3. Erzsébet Korom and Gábor Szabó: Disciplines and the Curricula in Science Education and Assessment

4. Erzsébet Korom, Mária B. Németh, Lászlóné Nagy and Benő Csapó: Diagnostic Assessment Frameworks for Science: Theoretical Background and Practical Issues

5. Erzsébet Korom, Lászlóné Nagy, Mária B. Németh, Katalin Radnóti, Mariann Makádi, Adorjánné Magdolna Farkas, Revákné Ibolya Markóczi, Zoltán Tóth, Csaba Csíkos and Éva Wagner: Detailed Framework for Diagnostic Assessment of Science

Csapó Benő (szerk., 2012): Mérlegen a magyar iskola. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Bevezetés (Csapó Benő)

1. D. Molnár Éva, Molnár Edit Katalin és Józsa Krisztián: Az olvasásvizsgálatok eredményei

2. Csíkos Csaba és Vidákovich Tibor: A matematikatudás alakulása az empirikus vizsgálatok tükrében

3. B. Németh Mária, Korom Erzsébet és Nagy Lászlóné: A természettudományos tudás nemzetközi és hazai vizsgálata

4. Molnár Edit Katalin és Nagy Zsuzsanna: Anyanyelvi készségek és képességek

5. Nikolov Marianne és Vígh Tibor: Az idegen nyelvek tanulásának eredményessége

6. Kinyó László és Molnár Edit Katalin: Történelem és társadalomismeret, állampolgári kompetenciák

7. Zsolnai Anikó, Kinyó László és Jámbori Szilvia: Szocializáció, szociális viselkedés, személyiségfejlődés

8. Józsa Krisztián és Fejes József Balázs: A tanulás affektív tényezői

9. Csapó Benő és Molnár Gyöngyvér: Gondolkodási készségek és képességek fejlődésének mérése

10. Molnár Gyöngyvér és Kárpáti Andrea : Informatikai műveltség

11. Barabás Katalin és Nagy Lászlóné: Egészségi állapot, egészségmagatartás

12. Kárpáti Andrea és Pethő Villő: A vizuális és zenei nevelés eredményeinek vizsgálata

Csapó Benő és Zsolnai Anikó (szerk., 2011): Kognitív és affektív fejlődési folyamatok diagnosztikus értékelésének lehetőségei az iskola kezdő szakaszában. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Bevezetés (Csapó Benő és Zsolnai Anikó)

1. Nikolov Marianne és Szabó Gábor: Az angolnyelv-tudás diagnosztikus mérésének és fejlesztésének lehetőségei az iskola 1–6. évfolyamán

2. Kárpáti Andrea és Gaul Emil: A vizuális képességrendszer: tartalom, fejlődés, értékelés

3. Zsolnai Anikó: A szociális készségek és képességek diagnosztikus mérési lehetőségei

4. Kinyó László: Az állampolgári kompetencia mérésének-értékelésének elméleti keretei

5. Józsa Krisztián, Szenczi Beáta és Hricsovinyi Julianna: A tanulási motiváció számítógép-alapú mérési lehetőségei

6. Nagy Lászlóné és Barabás Katalin: Az egészségműveltség és egészségmagatartás diagnosztikus mérésének lehetőségei

7. Habók Anita: A tanulás tanulása és mérésének lehetőségei

A KÖTETEK FEJEZETEINEK SZERZŐI

Adamikné Jászó Anna
Egyetemi tanár, az MTA doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Mai Magyar Nyelvi Tanszékének oktatója. Magyar–orosz–finnugor szakos diplomáját az ELTE-n szerezte 1966-ban. Először gimnáziumban, majd 1975-től a Budapesti Tanítóképző Főiskolán tanított, 1998-ban hívták meg az ELTE-re. 1986–87-ben mint Fulbright professzori ösztöndíjas, 1990–91-ben mint vendégprofesszor az USA-ban tanított. Szerkesztője és részben írója az Édes anyanyelvünk 1–8. osztály számára készült tankönyvsorozatnak, valamint a Retorikai lexikonnak. Fontosabb kutatási területei: nyelvtörténet, olvasástörténet, szövegértő olvasás, retorika.

Philip Adey
A londoni Kings’ College emeritusz professzora, a Centre for the Advance ment of Thinking korábbi igazgatója. BSc diplomáját kémiából (1962), egyetemi diplomáját neveléstudományból (1968), PhD-fokozatát természettudományos nevelésből (London University, 1979) szerezte. 2011-ben a Szegedi Tudományegyetem Doctor Honoris Causa címmel tüntette ki. A kognitív fejlesztés a természettudomány tanításával (CASE) program egyik kidolgozója. Számos országban (Norvégia, Japán, Luxemburg, Kína, USA) dolgozott vendégkutatóként, 2006 és 2008 között Hongkongban vendégprofesszor. Jelenlegi tudományos tevékenysége a természettudományok tanulásának értelmi képességet fejlesztő hatásával és a tanárok szakmai fejlődésével kapcsolatos.

Adorjánné Farkas Magdolna
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett kémia-fizika szakos középiskolai tanári diplomát. Fizikát és kémiát tanított általános- és középiskolában, valamint fizikát az Óbudai Egyetemen. Éveken keresztül fővárosi és kerületi szaktanácsadóként segítette a természettudományos tantárgyak oktatását. Kiemelt érdeklődési területe a tehetséggondozás.

B. Németh Mária
Az MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport tudományos munkatársa, a SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoport tagja. Biológia-kémia szakos középiskolai tanári diplomáját a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karán szerezte 1984-ben. 1994-ben pedagógiai szakértő szakon diplomázott, majd 2009-ben PhD-fokozatot szerzett a Szegedi Tudományegyetemen. Fő kutatási területe a természettudományos tudás, a tudás alkalmazásának mérése. Publikációi főként az e területen végezett empirikus vizsgálatok tapasztalatait mutatják be.

Barabás Katalin
A Szegedi Tudományegyetem Magatartástudományi Intézetének vezetője. Orvos, szakvizsgákat közegészségtan–járványtan, experimentális toxikológia, valamint megelőző orvostan tárgykörökből tett. 1998 óta a magatartástudományi tárgyak oktatásfejlesztésével, egészségneveléssel, egészségfejlesztéssel foglalkozik. Publikációinak jelentős része az ezen a területen folyó vizsgálatainak eredményeit foglalja össze.

Leo Blomert
Egyetemi tanár a Maastrichti Egyetem Kognitív Idegtudományi Tanszékén. Fő kutatási területe a nyelvi feldolgozás kognitív folyamatainak elemzése, a beszéd és az olvasás idegrendszeri alapjainak feltérképezése, a betűk és a hangok közötti megfeleltetéshez kapcsolódó agyi folyamatok tanulmányozása funkcionális mágneses rezonancia vizsgálatok segítségével. Publikációi a szövegértés idegrendszeri alapjainak leírásához, a fonológiai tudatosság szerepének tisztázásához kapcsolódnak. A hat EU tagállam részvételével végzett PROREAD kutatási program vezetője volt, kutatásai meghatározó jelentőségűek a diszlexia diagnosztizálásában.

Csapó Benő
Egyetemi tanár, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola, az SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoport és a MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport vezetője. Kémia-fizika szakos középiskolai tanári diplomáját a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karán szerezte 1977-ben. A Brémai Egyetemen Humboldt-ösztöndíjas kutatóként dolgozott 1989-ben, 1994–95-ben pedig Stanfordban, a Center for Advanced Study in the Behavioral Sciences meghívott kutatója volt. Fontosabb kutatási területei: kognitív fejlődés, a tudás szerveződése, longitudinális vizsgálatok, pedagógiai értékelés, tesztelmélet, technológia alapú tesztelés.

Csépe Valéria
Egyetemi tanár az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kognitív Pszichológiai Tanszékén. A Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Kutatóintézetében az általa alapított Fejlődés-pszichofiziológiai Kutatócsoport vezetője. Az MTA levelező tagja. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett pszichológusi diplomát 1976-ban. A Münsteri Egyetemen Humboldt ösztöndíjas kutatóként dolgozott 1990-ben. Alapító tagja egy hazai és egy külföldi doktori iskolának. Rendszeres meghívott előadója nemzetközi konferenciáknak, nyári egyetemeknek, nemzetközi kurzusoknak. Számos hazai szakmai szervezet vezetője, több hazai és nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. Kutatási területe a kísérleti és kognitív pszichológia, valamint a kognitív idegtudomány és fejlődés-idegtudomány.

Csíkos Csaba
A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének habilitált docense. A matematika–földrajz szakos tanári és pedagógiai értékelési szakértői végzettséget követően a neveléstudomány területén szerzett PhD-fokozatot. 2002–2005 között Békésy György-posztdoktori ösztöndíjas. Kutatási témái elsősorban a 10–12 éves korosztály stratégiai gondolkodásának vizsgálatához kapcsolódnak; angol és magyar nyelvű publikációi elsősorban e korosztály matematikai gondolkodásának és olvasási folyamatainak kutatásából születtek.

D. Molnár Éva
A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének adjunktusa. Pedagógia és magyar nyelv és irodalom szakos diplomáját a Babes-Bolyai Tudományegyetemen szerezte, majd az SZTE BTK Neveléstudományi Doktori Iskolájában védte meg PhD-dolgozatát. Kutatási területei közé tartozik a tanulás önszabályozása, a tanulás hatékony és nem hatékony stratégiáinak és motívumainak feltérképezése. Emellett több publikációja foglalkozik a szövegértés vizsgálatával és fejlődésének nyomon követésével.

Fejes József Balázs
A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének tanársegédje. A Szegedi Tudományegyetemen szerzett földrajz és pedagógia szakos, valamint munkaügyi szervező diplomát, majd ugyanitt a Neveléstudományi Doktori Iskola ösztöndíjas hallgatója. Kutatásai a család és a tanulási környezet hatásának motivációs szempontú megközelítéséhez, valamint a különleges bánásmódot igénylő (hátrányos helyzetű, roma, gyógypedagógiai ellátásra szoruló) diákok tanulási problémáinak megoldásához kötődnek.

Gábri Katalin
Matematika és számítástechnika szakos középiskolai tanár, oktatásirányítási és értékelési szakértő. Tízéves tanári munka után a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézetben, majd a Magyar Gallup Intézetben dolgozott pedagógiai tanácsadóként. Területi és országos tanulói felméréseket, iskolai hatékonyságvizsgálatokat végzett, valamint kutatást folytatott a pedagógiai hozzáadott érték mérésének lehetőségeiről. A matematika tantárgy gondozójaként részt vett az alapműveltségi vizsga koncepciójának és tesztjeinek kidolgozásában. Pedagógus-továbbképzés keretében rendszeresen tart előadásokat tanulói- és intézményértékelés területeken.

Gaul Emil
A Nyíregyházi Főiskola Vizuális Kultúra Intézet egyetemi tanára, a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének főtitkára. Belsőépítész, kereskedelmi kiállítástervező. 1987-ben részt vett a tanárképzés újraindításában az Iparművészeti Főiskolán, ahol 16 éven át tanszékvezetőként dolgozott. Elindítja a rajz-OKTV elődjét, részt vesz az OTDK művészeti tagozatának megszervezésében. Kutatási területe a fiatalok konstruáló képessége, identitása és öltözködése. Elsősorban a vizuális kultúra tanítása területén publikál.

Habók Anita
A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének tanársegédje. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett német nyelv és irodalom, valamint pedagógia szakos diplomát, majd ugyanitt PhD-fokozatot. Fő kutatási területei: az értelemgazdag tanulás, a fogalmi térképek és a tanulás tanulása. Publikációi is főként e témákkal kapcsolatosak. Jelenleg a tanulás tanulása mérési lehetőségeivel foglalkozik.

Hódi Ágnes
A Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportjának munkatársa, és az egyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Angol nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanári diplomát szerzett a Szegedi Tudományegyetemen, majd ugyanitt végezte posztgraduális EU szakértő– projektmenedzsment tanulmányait is. Fő kutatási területe az olvasás pszichológiai és alkalmazási dimenziójának vizsgálata, a szövegtípus és szövegforma tanulói teljesítményre gyakorolt hatásának feltárása.

Hricsovinyi Julianna
A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett számítástechnika és technika szakos diplomát, később pedagógiai értékelési szakértőként végzett a Szegedi Tudományegyetemen. A Békés Megyei Tudásház és Könyvtár pedagógiai szakértője. Korábban tanított általános iskolában, szakiskolában és szakközépiskolában, valamint dolgozott a tanügyigazgatásban. Szakmai érdeklődése a tanulási motiváció, a számítógépes technika felhasználása a pedagógiai munkában és a pedagógiai értékelésben, az esélyegyenlőség és iskolai szelekció.

Jámbori Szilvia
A Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetének adjunktusa. Pszichológia szakos diplomáját 2000-ben szerezte a Debreceni Egyetemen, majd doktori disszertációját 2004-ben védte meg. Fő kutatási területei: serdülők jövőorientációja, a családi és iskolai szocializáció sajátosságai, megküzdés serdülőkorban. Elsősorban a fejlődéslélektan, a neveléslélektan és a szociálpszichológia oktatásában vesz részt. Pszichológusi gyakorlatot nevelési tanácsadóban, családsegítő szolgálatnál és iskolapszichológusként szerzett. Az SZTE Szociális Kompetencia Kutatócsoport tagja.

Józsa Krisztián
A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének docense. A József Attila Tudományegyetemen matematika és fizika szakon diplomázott 1996-ban, ezt követően 2000-ben pedagógiai értékelési szakértő végzettséget szerzett, PhD-értekezését 2003-ban védte meg. 2004–2007 között Bolyai kutatási ösztöndíjas. 1997-ben Pro Scientia Aranyéremben, 2008-ban Akadémiai Ifjúsági Díjban részesült. 2011-ben vendégkutató a Colorado State Universityn. 2012-ben elnyerte a Fulbright professzori ösztöndíjat. Fontosabb kutatási területei: tanulási motiváció, olvasás-szövegértés, az óvodás- és kisiskoláskori fejlesztés lehetőségei, tanulásban akadályozottság.

Kárpáti Andrea
Kárpáti Andrea egyetemi tanár, az MTA doktora, az ELTE Természettudományi Karán működő Természettudományi Kommunikáció és UNESCO Multimédiapedagógiai Központ vezetője. 1983-ban a Pennsylvania State Universityn ösztöndíjas kutató, 1992–97 között a Kölni és a Berlini Egyetemen vendégoktató, 2009–10-ben a Northern Illinois University Fulbright-professzora volt. Kutatási területei az esztétikai nevelés, a vizuális képességek fejlődése, az új képi kommunikációs technológiák hatása a gyermekrajzra, a kamaszok vizuális nyelve, az oktatási informatika, a képességfejlesztés informatikai környezetben. E témákban számos hazai és nemzetközi programot koordinált.

Kinyó László
A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének tanársegédje. Történelem és pedagógia szakos bölcsész- és tanári diplomáját a Szegedi Tudományegyetemen szerezte, majd 2006–2009 között az SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola ösztöndíjas hallgatója volt. Kutatásaiban főként az állampolgári kompetencia összetevőinek empirikus vizsgálatával foglalkozik. Publikációi a terület mérésének elméleti megalapozását, valamint a kompetencia egyes összetevőinek empirikus vizsgálata során elért eredményeket összegzik.

Korom Erzsébet
A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének docense, az SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoport helyettes vezetője, az MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport tagja. A József Attila Tudományegyetemen biológia és kémia szakon diplomázott, 1999-ben pedagógiai értékelési szakértő végzettséget, majd 2001-ben PhD-fokozatot szerzett a Szegedi Tudományegyetemen. Kutatási területei: a tartalmi tudás szerveződése, a fogalmi fejlődés és fogalmi váltás folyamatai, a természettudományos tudás értékelése, a természettudományos ismeretek elsajátítását elősegítő oktatási módszerek.

Lajos Józsefné
Az Oktatási Hivatal osztályvezetője, tanügyigazgatási, pedagógiai értékelési és akkreditációs szakértő. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán szerzett matematika-fizika szakos diplomát. Részt vett az érettségi tartalmi munkálatainak megszervezésében. Számos közoktatási matematikai fejlesztési feladat résztvevője, bekapcsolódott a Nemzeti alaptanterv előkészítésébe, taneszközök fejlesztésébe, tanulmányi versenyek szervezésébe. Az Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért Kuratórium tagja.

Makádi Mariann
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetének docense, szakmódszertanos, tantervfejlesztő, tankönyvíró, az MTA Oktatási Albizottságának tagja, a Magyar Földrajzi Társaság Oktatás-módszertani Szakosztályának elnöke. A budapesti Tanárképző Főiskolán biológia-földrajz szakon szerzett oklevelet, majd a József Attila Tudományegyetem földrajztanári szakán diplomázott. Kutatási területei: tantervelmélet, a földrajzi-környezeti ismeretek elsajátításának és a térbeli intelligencia fejlesztésének módszerei, kompetenciafejlesztés, a földrajzi tudás mérése-értékelése.

Makara Ágnes
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar Matematika Tanszékének adjunktusa. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán matematika, fizika és ábrázoló geometria szakon végzett, majd két évtizeden keresztül a közoktatásban dolgozott. Fő kutatási területe a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének lehetőségei a geometriatanulásban.

Molnár Edit Katalin
A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének adjunktusa. A JATE diákjaként végezte anglisztikai és amerikanisztikai tanulmányait, majd ugyanebben az intézményben szerzett pedagógiai szakértő végzettséget is. PhD disszertációjában a fogalmazásképesség terén végzett empirikus vizsgálatait összegezte. Fő kutatási területe az írásbeli szövegalkotás és a szövegértés képességének fejlődése és fejlesztése.

Molnár Gyöngyvér
A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének docense, az MTA SZAB Oktatáselméleti Munkabizottság elnöke. Matematika, illetve német nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári diplomáját a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte 1999-ben, előtte a heildelbergi Ruprecht-Karls-Universität, majd a münsteri Westfälische Wilhelms-Universität akadémiai ösztöndíjasa. 2005–2008 és 2009–2012 között az MTA Bolyai János Kutatási ösztöndíjasa, 2007-ben Akadémiai Ifjúsági Díjban részesült. Fontosabb kutatási területei: információs és kommunikációs technológiák az oktatásban, technológiaalapú tesztelés, a problémamegoldó gondolkodás fejlődése és fejlesztése.

Nagy Lászlóné
A Szegedi Tudományegyetem Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékének adjunktusa, a Biológiai Szakmódszertani Csoport vezetője. Biológia–kémia szakos középiskolai tanári és pedagógiai előadói diplomáját az SZTE-n szerezte. Fő kutatási területe a biológia tantárgy-pedagógia kérdéseinek, a biológiai fogalmak és az analógiás gondolkodás fejlődésének, fejlesztésének kutatása. Publikációinak többsége e területeken folyó empirikus vizsgálatainak eredményeit ismerteti.

Nagy Zsuzsanna
A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 2009-ben szerzett magyar nyelv és irodalom, valamint pedagógia szakos bölcsész- és tanári diplomát. Jelenleg az SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola hallgatója és óraadó a Neveléstudományi Intézetben. Disszertációjának témája a tantervekben foglalt fejlesztő programoknak és az anyanyelvórák módszertani jellemzőinek a fogalmazásképesség fejlettségére gyakorolt hatásának feltárása.

Nikolov Marianne
Egyetemi tanár, az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem Angol Alkalmazott Nyelvészeti tanszékének vezetője. 2005-ben a Berkeley Egyetem vendégprofesszora, 2010–11-ben Stanfordban, a Center for Advanced Study in the Behavioral Sciences meghívott kutatója volt. Kutatási területei a korai nyelvtanulás és nyelvtanítás, a kritikus periódus, az életkor, a nyelvérzék és nyelvtanulási motiváció szerepe az egyéni különbségek kialakulásában, a nyelvtudás mérése, osztálytermi kutatások, nyelvszakos tanárképzés, nyelvpolitika, kutatásmódszertan. Számos könyve és tanulmánya jelent meg idehaza és külföldön, hazai és nemzetközi projekteket koordinált.

Pethő Villő
A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának tanársegédje. Zongoraművész- és tanárdiplomáját az SZTE Zeneművészeti Karán szerezte 2000-ben, majd 2006–2009 között az SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola hallgatója volt. Fő kutatási területe a magyar életreform-mozgalmak vizsgálatához kötődik, a kodályi zenepedagógia és a hazai életreform-törekvések közötti kölcsönhatásokat vizsgálja. Publikációi Kodály zenepedagógiai koncepciójának zenepedagógia-történeti és pedagógiatörténeti vonatkozásait mutatják be.

Radnóti Katalin
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizikai Intézetének főiskolai tanára. Kémia-fizika szakos középiskolai tanári diplomáját is ebben az intézményben szerezte. Kutatási területei a fizika és a természettudomány oktatása, a fogalmi fejlődés, a fogalmi váltás és a fizika alapfogalmainak megértési zavarait, a tévképzetek kialakulását és azok korrigálási lehetőségeit kutatja.

Revákné Markóczi Ibolya
A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Ökológia Tanszékének adjunktusa, a Biológia és Környezettan Szakmódszertani Csoport vezetője. Biológia-kémia szakos középiskolai tanári diplomáját a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerezte 1986-ban. Fő kutatási területe a biológia tantárgy-pedagógia kérdéseinek, a természettudományos problémamegoldás sajátságainak és fejlesztésének vizsgálata. Publikációs tevékenysége részben kutatási témáihoz, részben a bio lógia tanítás közoktatási gyakorlatához kötődnek.

Wolfgang Schnotz
Egyetemi tanár a Koblenz-Landau Egyetem Általános és Pedagógiai-pszichológiai Tanszékén, a Multimédia Kutatóközpont, valamint a Tanítási és Tanulási Folyamatok Doktori Iskola vezetője. Doktori fokozatást a Berlini Műszaki Egyetemen szerezte pszichológiából. A Learning and Instruction című folyóirat főszerkesztője volt, számos nemzetközi tudományos folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. A PISA 2009 olvasásfelmérés nemzetközi szakértő csoportjának tagja volt. Kutatásai a szövegértéshez, szöveges és képi információk feldolgozásához, a multimédia és hipermédia eszközökkel támogatott tanuláshoz kapcsolódnak. A Német Tudományos Kutatási Alap által támogatott különböző kutatási programokat irányít, melyek a szöveg-kép integráció készségeit tanulmányozzák.

Steklács János
Főiskolai tanár, dékán a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karán, a Humán tudományok Intézetének igazgatója. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar nyelv és irodalom szakon, PhD fokozatot is itt szerzett alkalmazott nyelvészetből. Kutatási területe az olvasástanítás, szövegértés, funkcionális analfabetizmus, olvasás és a szemmozgás vizsgálata.

Szabó Gábor
Egyetemi tanár, az MTA tagja, a Szegedi Tudományegyetem Fizika Doktori Iskola vezetője, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke. Fizikus diplomáját a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karán szerezte 1978-ban. Az 1980-as években Göttingenben a Max-Planck Institute vendégkutatója volt több mint négy évig, majd a Rice Egyetem (Houston, 1990–95), az Osakai Egyetem (1995–96) és a Jénai Egyetem (1997–98) vendégprofesszora. Fő kutatási területei: optika, lézerfizika, alkalmazott fizika.

Szabó Gábor
A Pécsi Tudományegyetem Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének oktatója. Csaknem két évtizede foglalkozik nyelvtudásméréssel. Ennek kapcsán számos hazai és nemzetközi nyelvtudásmérési projektben vett, illetve vesz részt. Szűkebb szakterülete a valószínűségi tesztelmélet alkalmazása nyelvtudásmérési kontextusokban.

Szenczi Beáta
Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán tanársegéd. A Szegedi Tudományegyetemen szerezte angol és pedagógia szakos bölcsész és tanári diplomáját. 2008 és 2011 között az SZTE Neveléstudományi Doktori Iskolájának ösztöndíjas hallgatója, óraadó az SZTE Neveléstudományi Intézetében. Doktori disszertációjának témája az olvasási motiváció és annak összefüggése az olvasásteljesítménnyel általános iskolás tanulók körében.

Szendrei Julianna
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Karának tanszékvezető főiskolai tanára. Középiskolai matematika-fizika tanári diplomát, majd matematikai statisztikából PhD-fokozatot szerzett. 2000–2004 között Széchenyi Professzori Ösztöndíjas. A Debreceni Egyetem matematika- didaktika PhD-alprogramjának alapító tagja. Több magyar és nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottsági tagja. Két cikluson át a CIEAEM nemzetközi matematikatanítási szervezet elnöke. Kutatási témái az óvodás és a kisiskolás korosztály, illetve az őket nevelő pedagógusok matematikai gondolkodásával kapcsolatosak. Számos magyar, angol, olasz és spanyol nyelvű szakcikk szerzője.

Szendrei Mária
Egyetemi tanár, a matematikai tudomány doktora, a Szegedi Tudományegyetemen az Algebra és Számelmélet Tanszék vezetője, a Matematika és Számítástudományok Doktori Iskola törzstagja. Matematikus diplomáját a József Attila Tudományegyetemen szerezte 1976-ban. Kutatási területe az absztrakt algebra. Számos nemzetközi konferencia meghívott plenáris előadója, nemzetközi kutatási pályázat résztvevője és vezetője. Humboldt ösztöndíjas kutató a Darmstadti és a Kasseli Egyetemen. Több nemzetközi matematikai folyóirat szerkesztője, egynek főszerkesztője. Aktívan részt vesz a matematikusok és matematikatanárok képzését megújító bizottságok munkájában. Egy egyetemi tankönyv társszerzője.

Szitányi Judit
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar Matematika Tanszékének adjunktusa. A Budapesti Tanítóképző Főiskolán szerzett főiskolai diplomát, majd nyolc évig tanítóként dolgozott. Egyetemi diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán, matematika szakon szerezte. Kutatásai az óvodás és kisiskolás korosztály valószínűségi gondolkodásához kapcsolódnak. Szerepet vállalt a kompetencia alapú matematikaoktatás kidolgozásában és elterjesztésében. Aktívan részt vesz a Bolyai Társulat munkájában, az Oktatási Bizottság tagjaként szervezi a Rátz László Vándorgyűlések alsó tagozatos szekciójának munkáját.

Terezinha Nunes
Egyetemi tanár és a Gyermekkori Tanulás Kutatócsoport vezetője az Oxfordi Egyetem Neveléstudományi Tanszékén. Fő kutatási területei az olvasás és a matematikai gondolkodás fejlődésének kognitív és a kulturális aspektusaihoz kapcsolódnak. Brazíliában „az utca matematikájával” kapcsolatban folytatott vizsgálatai, melyek feltárták a gyermekek és felnőttek informális matematikatudásának jellegzetességeit, ma már a matematikatanítás klasszikus munkái közé tartoznak. Könyvei a hétköznapi és az iskolai matematika kognitív folyamataival, a siket tanulók matematikatanításával, a kora gyermekkori matematikatanítással és az olvasástanítás eredményességének javításával foglalkoznak.

Tóth Zoltán
A Debreceni Egyetem Kémiai Intézetének habilitált docense, a Kémia Szakmódszertani Csoport vezetője. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett előbb vegyész, majd kémiatanári diplomát. Kutatási területei: a tudásszer kezet, a fogalmi fejlődés, a fogalmi váltás és a fogalmi megértés zavarainak, tévképzetek kialakulásának vizsgálata a kémia tantárgy területén.

Lieven Verschaffel
Egyetemi tanár a Lőveni Katolikus Egyetem Pszichológiai és Neveléstudományi Karán. Kutatásai területei a matematikatanítás pszichológiai kérdéseihez kapcsolódnak, elsősorban a gyermekek aritmetikai feladatmegoldó stratégiáit és a matematikai problémamegoldás folyamatait vizsgálja. Számos nemzetközi tudományos folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, az „Új irányzatok a matematika és természettudomány tanításában” c. könyvsorozat szerkesztője. A Flamand Tudományos Kutatási Alap által támogatott „Kritikai és flexibilis gondolkodás stimulálása” nemzetközi tudományos együttműködési hálózat koordinátora és a „Számérzék: analízis és fejlesztés” című kutatási program vezetője.

Vidákovich Tibor
A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára. Matematikus és pedagógia szakos diplomát szerzett a József Attila Tudományegyetemen. Kutatási területe a pedagógiai értékelés, tesztelés elmélete és gyakorlata, ezen belül a matematikai és az anyanyelvi készségek, képességek fejlődésének vizsgálata. Több, a diagnosztikus pedagógiai értékeléssel, tesztrendszerek fejlesztésével kapcsolatos projektet, országos mérést koordinált, éveken át irányította a középiskolai felvételi feladatsorok kidolgozását.

Vígh Tibor
A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének tanársegédje. Az SZTE Bölcsészettudományi Karán szerzett német nyelv és irodalom szakos bölcsész- és tanári diplomát, majd ugyanitt PhD-fokozatot. Kutatási területe a vizsgák, a vizsgáztatás elmélete és gyakorlata. Szűkebb szakterülete a valószínűségi tesztelmélet alkalmazási lehetőségei a nyelvtudásmérésben, valamint a nyelvtudást mérő vizsgák tanítási-tanulási folyamatra gyakorolt hatása. Publikációi e területek vizsgálatának eredményeit foglalják össze a kétszintű idegen nyelvi érettségi kontextusában.

Wagner Éva
A budapesti Deák Diák Általános Iskola fizikatanára, igazgatóhelyettese. Az ELTE TTK-n szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát. Fő kutatási terülte a 6−14 évesek természettudományos gondolkodásának alakulása, a fogalmi váltások előkészítésének és támogatásának szakmai és módszertani lehetőségei az általános iskolában.

Zsinkó Erzsébet
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar Matematika Tanszékének főiskolai docense. Tantervíróként, szakmai tanácsadóként, programfejlesztőként és szerkesztőként szerepet vállalt a kompetencia alapú képzés és oktatás matematika programjának kidolgozásában. Részt vett abban a pedagógiai kutató-fejlesztő munkában, amelynek során kidolgozásra került a négyéves tanítóképzés programja. Folyamatosan részt vesz a matematika tanításával, tanulásával kapcsolatos kutatásokban.

Zsolnai Anikó
A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének docense, az SZTE Szociális Kompetencia Kutatócsoport vezetője. Pedagógia és magyar nyelv és irodalom szakos diplomáját az ELTE-n szerezte. Fő kutatási területe a szociális viselkedés és a szociális kompetencia összetevőinek, valamint a gyermekkori kötődések pedagógiai vonatkozásainak kutatása. Publikációinak jelentős része e két területen folyó empirikus vizsgálatainak eredményeit foglalja össze.