Multimédiás tartalmak a Nemzeti Köznevelési Portálon

felelet választás sorba rendezés párosítás halmazba rendezés szöveg kiegészítés táblázat kiegészítés kép kiegészítés

Multimédiás tartalmak a Nemzeti Köznevelési Portálon

Egyszerű bejelentés az e-építési naplóban — lépésről lépésre 2016.07.01-től Építész tervezők és tervezői művezetők részére Frissítve: 2016. november 24. 1 Tartalom 1. Belépés az e-építési napló alkalmazásba.

Mitől okos egy tankönyv?

A könyv az emberi tudás átadásának nélkülözhetetlen eszköze. Egy új innovációnak köszönhetően egy kattintással ingyenesen elérhetők a tankönyvek a diákok és a tanárok számára egyaránt. Mitől különleges a koronavírus járvány alatt megjelent magyar okostankönyvek platformja?

Olvasási idő: 6 perc

2020 tavasza és a távoktatás időszaka megmutatta, hogy tanároknak és diákoknak egyaránt szüksége van egyszerűen és ingyenesen elérhető, könnyen beépíthető digitális tartalmakra. Erre a hirtelen támadt igényre kevés nemzet volt felkészülve, pedig a taneszközök digitalizálása közel sem új trend az oktatásban. Dél-Koreában a 2007-ben indított programmal kezdték a meg az iskolai tankönyvek digitalizálását, amely Svédországban is sikerrel zajlik. Ebbe a sorba lépett be Magyarország egy összetettebb digitális tankönyvvel.

A digitalizáció megjelenésével a könyvek piaca átalakult, a legtöbb kiadó – a változó olvasási szokásokat követve – jelenleg egyaránt kínál nyomtatott és e-könyv formátumban megvásárolható műveket. A tankönyvek területén viszont ezen túlmutató fejlődést tapasztalhatunk, a korábbi pdf kiterjesztésű, kizárólag információátadást szolgáló e-könyvek mellett megjelentek összetettebb platformok is, amelyeket digitális tankönyvnek, a szakirodalomban helyenként együttműködésen alapuló digitális tankönyvnek neveznek.

Ezek a digitális tankönyvek olyan virtuális tanulási környezetek, amelyek nem csupán szövegeket és ábrákat tartalmaznak, de beágyazott multimédiás tartalmakkal és tanárok által fejlesztett feladatokkal egészítik ki a tanulási folyamatot.

A dél-koreai és svéd digitális tankkönyvekhez hasonlítható Nemzeti Köznevelési Portál (nkp.hu) egy komplex weboldal, amely számtalan lehetőséget kínál a pedagógusok és diákjaik számára. Az okostankönyvnek nevezett web.2 alapú, azaz önálló szerkesztésre és megosztásra épülő virtuális környezet az Oktatási Hivatal és az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejlesztésében valósult meg. A fejlesztés 2016-ban kezdődött és – 200 intézmény bevonásával zajló próbaidőszakot követően – 2020-ban vált nyilvánossá. A platform élesítése a koronavírus-járvány okozta kényszerű digitális távoktatás támogatását szolgálta.

Az nkp.hu legfontosabb funkciója a köznevelés minden évfolyamán tanított szaktárgyakhoz kapcsolódó digitális tankönyvek ingyenes és nyílt hozzáférésének biztosítása. Tanárok és diákok egyaránt könnyen elérhetik a korábbi papíralapú tankönyvek szövegét, amelyhez korszerű kiegészítő tananyagok és motiváló grafikai háttér készült. A weboldalt megnyitva csak ki kell választanunk egy évfolyamot és tantárgyat és máris böngészhetünk a leckékre tagolt tananyagrészek között. A leckék oldalán elsőként az adott témakörhöz tartozó különleges grafikát és idővonalat látunk, így felvillanhat előttünk a fűben pihenő Petőfi, de akár az egyik énekkönyv nyája előtt furulyázó juhásza is.

Az általános és középiskola 12 évfolyamának digitális tankönyvei mellett a keretrendszer tanári útmutatókat, kézikönyveket és sajátos nevelési igényű diákok számára készült speciális modulokat is tartalmaz. A telefonra, számítógépre és táblagépre is optimalizált platform ezáltal bármikor elérhető a diákok számára letöltés nélkül, egyszerű weboldalként. Ugyanakkor a tanárok nem csupán egy digitalizált tankönyvként, hanem feladat és videógyűjteményként, illetve ellenőrző szoftverként is alkalmazhatják az nkp.hu oldalt, emiatt nevezik a könyveket okostankönyvnek.

A magyar digitális tankönyvek platformján minden pedagógus létrehozhat tanulócsoportokat, amelyekhez feladatgyűjteményeket rendelhet. A legördülő listákat böngésző tanár előre elkészített és szakértők által lektorált feladatokat talál minden tantárgyhoz, amelyeket saját elemekkel is kiegészíthet. A szöveges tartalmak és feladatok mellett egy folyamatosan bővülő médiatár is található a platformon, amely lehetővé teszi a videók, kisfilmek könnyebb keresését és hozzáférését. Az anyagok széles választékában az eseményhorizontok jellemzőitől kezdve a Hősök terének kulisszáin át az aranyhasú mangábe különlegességéig minden témához kötődő videó megtalálható.

A platform fontos eleme a 21 féle feladattípust és 5 fajta egyszerű játék sémát tartalmazó szerkesztő felület, amely kimozdítja a könyveket az egyszerű e-bookok világából. A feladatok között egyszerű feleletválasztó gyakorlatoktól kezdve összetettebb rendszerező és értékelő feladatok is szerepelnek. Segítségükkel szerkeszthetünk szöveges kvízeket, digitális vaktérképeket, számegyeneseket, válaszokat halmazokba rendező, vagy sorba állító feladatokat. Csupán kreativitásra van szükség ahhoz, hogy ötvözzük a kommunista konszolidációt és a matematikát, vagy értékeljük Hrabal híres regényének csehekre és abesszinekre vonatkozó megállapításait. Az egyszerű tesztsorok mellett egy fejlesztő forma is megjelenhet az órákon, amelyet adaptív tesztnek neveznek. Ennek lényege, hogy az előre megadott kérdésekhez a tanár nehézségi szinteket ad meg egy ötfokú skálán, amiket a rendszer fokozatosan „adagol” a diáknak. Jó válasz esetén egyre nehezebb, helytelen válaszadás után ismét azonos szintű kérdés következik. Ezáltal alaposabban begyakorolhatunk egy témát, de ha képben vagyunk az anyaggal, nem szükséges megoldani minden feladatot.

A magyar digitális tankönyvek keretrendszere összességében a köznevelés modernizációja irányába tett nagy lépésként értékelhető. A diákokat nem pusztán befogadóként, de önálló és tevékeny résztvevőként kezeli, akik számára egyéni tanulási utakat tesz lehetővé. A digitális tankönyvek netes felületét ugyanakkor nem tekinthetjük befejezettnek. A digitális platformként folyamatos tökéletesítés és fejlesztés, új videók és feladatok bevezetése szükséges ahhoz, hogy megőrizze korszerűségét és hatékonyságát.

Multimédiás tartalmak a Nemzeti Köznevelési Portálon

A Nemzeti Köznevelési Portálon (NKP) megjelenő digitális kiegészítő tartalmak, az ún. okoskönyvek szerkesztése során a projekt kezdetétől fogva szakmai alapvetés volt a multimédiás anyagok (videók, animációk, interaktív térképek és hangoskönyvek, egyéb audio­vizuális tartalmak) létrehozása, beemelése a törzsanyag kiegészítésére, támogatására. A tantermen kívüli, digitális tanrend során felértékelődtek ezen tananyagtartalmak, így alábbi írásunkban ezeket az innovatív multimédiás anyagokat mutatjuk be.

Az eddig elkészült és publikált 60 okoskönyvben 1200-nál több videó, 600-nál több 2D és 3D animáció érhető el az interaktív térképek és hangoskönyvek mellett. A multimédiás elemek nagy része az okoskönyvekben a könyv kenyérszövegébe ágyazva, okosfeldatokkal megtámogatva, vagy a leckék végén kiegészítő tartalomként érhetők el, valamint a Médiatár keresőjében közvetlenül is.

Az EFOP-3.2.2 európai uniós projekt jelenlegi időszaka alatt több mint 100 videó, 70-nél több animáció készült, és számos vegyes technikás produktum is létrejött, az elérhető multimédiás tartalmak száma folyamatosan nő. A multimédiás tartalmak szükségessége egy digitális oktatási platform esetében nem kérdéses. Ennek a gazdag gyűjteménynek a bemutatásához számos szempont kínálkozhat; most a legfontosabbat, a pedagógiai célt, funkciót emelem fókuszba, a felhasználás lehetőségeinek figyelembevételével.

A multimédiás tartalmak legkézenfekvőbb típusát a szemléltető anyagok alkotják, mint matematikai feladatok, fizikai és kémiai kísérletek filmes, animált megfelelői. Gyártásuk során azonban törekedtünk arra, hogy mind a társadalomtudomány, mind a természettudomány területein, főleg a magasabb évfolyamoknál olyan tartalmakat is létrehozzunk, amelyek túlmutatnak a törzsanyag didaktikai megközelítésén. Igyekeztünk új szempontokat, szélesebb kitekintést nyújtani, ezzel is lehetőséget adni a motiváció felkeltésére és megtartására, további kutatásra, nyitottságra ösztönözni a befogadókat.

A digitális kompetencia fejlesztése és a befogadói attitűd árnyalása mellett élhettünk és éltünk is mindazokkal a lehetőségekkel és előnyökkel, amelyekkel a mozgókép, de főként az animációs technika rendelkezik a statikus tartalmakhoz képest. Saját gyártású vagy átvett multimédiás anyagaink a tankönyvi tartalmak olyan kiegészítői lehetnek magasabb évfolyamokon, amelyek új szempontokat emelnek a feldolgozó munkába, míg az animációs technika lehetőséget ad egy olyan hatékony és komplex tudásátadásra, mint amit pl. a Leonardo da Vinci megelevenedő találmányairól készült 3D animációnknál láthatunk. [1] Számos esetben az animáció nemcsak a leggyorsabb és leghatékonyabb technika a tudásanyag átadására, hanem az egyetlen is. A neurotipikus tanulók számára fejlesztett tartalmak alkalmasak egyéni, csoportos feldolgozásra, jelenléti oktatásban, de házi feladatként, projektmunkaként, kutatási alapként is szolgálhatnak, és nem elhanyagolható szempont a motivációt, oktatási helyzetet fenntartó, involváló hatásuk.

Ez utóbbi anyag jól példázza a multimédiás tartalmak törzsanyagba épülésének lehetőségét, annak gazdagodását, bővülését, amelynek alapja a tankönyvi képek megelevenedése 3D animációban a ráépülő okosfeladatokkal.

A multimédiás tartalmaink egy része alkalmas arra, hogy a törzsanyaghoz köthető témakörök mentén különleges helyszínekkel, élményekkel motiválják a nézőt. Az országban élő ötödikesek nagy része számára nem elérhető a Füvészkert A Pál utcai fiúk olvasásakor, de az Állatkert szecessziós épületeiben is csak a budapesti okoskönyvhasználók egy része járhat a valóságban. Forgatócsoportjaink elviszik a gyerekeket ide, valamint a múmiák birodalmába, a Petőfi Irodalmi Múzeum országjáró Arany buszába, számos múzeum időszaki kiállítására is. Filmeztünk kutyaterápiás foglalkozáson, mészkőbányában, elkísértük a szelektív hulladék útját a gyűjtéstől a feldolgozásig. Kameránk előtt nyilatkozott a kitartásról és a sport szeretetéről Hosszú Katinka, [2] interjút adott Gunter Demnig szobrászművész Radnóti Miklós botlatókövének lerakásakor. [3]

A szemünk előtt készült el Szurcsik József egyik szürrealista festménye, de azt is megmutatjuk kisfilmjeinkben, milyen egy műterem, egy színházi díszlettár, vagy a Zeneakadémia híres freskója; bejutottunk a Magyar Szecesszió Házának csodás lépcsőházába, így Róth Miksa üvegablakaiban az okoskönyvhasználók is gyönyörködhetnek.

Sok esetben a multimédiás tartalom, ezen belül az animáció az egyetlen lehetőség egy viszonylag elvont és fogalmi szinten bonyolult jelenség, tudásanyag bemutatására, ilyen pl. az online vásárlást vagy az információbiztonságot feldolgozó animációnk. A prezentációkészítést vagy a mobiltelefonos filmforgatás trükkjeit a tutorialvideók világából ismert módon dolgozza fel bemutató anyagunk. Használunk olyan kameraállásokat, vágási technikákat, amelyek szakítanak a hagyományos oktatóvideók látványvilágával, viszont képesek elérni a tizenéves célcsoportot. Ellépve a magaskultúrától, rétegművészeti alkotásokat is bemutatunk. A ma legnépszerűbb youtuberek, slammerek, street art alkotók megszólaltatásával a kamaszok világát próbáljuk a normatív oktatás felé nyitni, bízva abban, hogy talán csökken a szakadék a kizárólag vizuális csatornákon át elérhető befogadók és a formális oktatás képviselői között; próbálunk egy kis alagutat nyitni a Gutenberg-galaxis felé.

SNI [4] fejlesztés a tanulásban akadályozott és középsúlyos értelmi akadályozottsággal élő tanulók számára

A projekt jelenlegi mérföldkövének nagy kihívása a sajátos nevelési igényű, tanulásban akadályozott és középsúlyos értelmi akadályozott tanulók számára készülő digitális tankönyvek fejlesztési munkája, és a kapcsolódó multimédiás tartalmak készítése volt. Enyhe SNI-s (eSNI-s) csoporton itt a tanulásban és az értelmükben akadályozott gyermekeket értjük, akik intelligenciahányadosa 50 és 70 közötti. A csoporton belül igen jelentősek az idővel csak növekvő egyéni különbségek, amelyek miatt oktatásukban a tananyagok személyre szabása, a differenciálás nem nélkülözhető. A fejlesztést alapos kutatómunka előzte meg a magyar és nemzetközi filmes tapasztalatok, jó gyakorlatok után. Azt láttuk, hogy nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi gyártásban sem készültek kifejezetten értelmi akadályozottsággal élők megsegítését szolgáló mozgóképes tartalmak, noha sok esetben ez egy kiemelt lehetőségeket rejtő csatorna, amelyen keresztül elérhetőek a gyakran csak a vizualitásra épülő eszközökkel, pl. képcserével kommunikáló gyerekek.

A kutatómunkát követően a digitális szerkesztőség minden tagja, így a teljes gyártó csapat is érzékenyítő programon vett részt, amelynek része volt gyógypedagógiai intézményekben óralátogatás, közös játék, ismerkedés a tanulásban akadályozott és értelmi akadályozott gyerekekkel. A szakirodalom és a gyógypedagógus kollégák segítségével lefektettük azokat az alapelveket, amelyek minden gyártott anyagunk esetében meghatározóak.

A tanulásban akadályozottak számára készített multimédiás tartalmak jóval kisebb mértékben térnek el a neurotipikus gyerekeknek készített tartalmaktól, [5] így a papírtankönyvi kapcsolódás sokkal kézzelfoghatóbb, részletesen emiatt nem is tárgyalom a multimédiás gyártást ebben a célcsoportban, amely jelentheti akár az önálló feldolgozásra képes tanulót, tanulócsoportot. A gyártás során a neurotipikus tanulókra vonatkoztatott pedagógiai célok – ismeretátadás, -elmélyítés, motivációfelkeltés, involválás – érvényesíthetőek, természetesen a gyógypedagógiai alapelvek betartása mellett.

Ezek között elsődleges, és főként a középsúlyos értelmi akadályozottsággal élők számára alapvető a könnyen érthető kommunikáció [6] a narrációban, a képi világban is. Egyszerre egy csatornán közvetítünk üzenetet, ha van is kísérőzene, nagyon halk. A magasabb, élesebb hangok kerülése az autizmusban érintett gyerekek miatt kiemelten fontos, filmjeink nagy részében inkább atmoszférahangokkal dolgozunk. [7] A narráció beszédtempója lassabb és intonáltabb. Számos anyagunk esetében nem is használunk narrációt, lehetőséget adva a közös feldolgozásra. [8] Filmes eszközök esetében kiemelendő a lassabb tempó, hosszú felvételek használata, kevés vágással.

A gyártás teljes folyamatában szorosan együttműködtünk gyógypedagógusokkal, bár szélesebb körű tesztelésre nem volt lehetőségünk, a Csalogány EGYMI-vel való együttműködés keretében az ott tanulóknak meg tudtuk mutatni az elkészült anyagokat, sok esetben a gyerekek és a gyógypedagógusok visszajelzései alapján tudtunk „finomhangolni”.

A középsúlyos értelmi akadályozottsággal élő tanulóknak készített anyagoknál a gyógypedagógus és a gyerekek közös feldolgozását feltételeztük. A multimédiás anyagok megállíthatóak, alkalmasak arra, hogy az első vetítés a pedagógus narrálásával történjen.

A mozgókép lehetőséget ad érintett gyerekek esetében a legfontosabbnak tartott terület, az önellátás, önkiszolgálás megsegítésére, rutinok kialakítására, fejlesztésére is, ezt a funkciót tölti be a helyes kézmosást [9] és a fogmosást bemutató kisfilmünk.

Készítettünk egy háztartási minisorozatot, amelyben néhány egyszerű folyamatot dolgozunk fel, mint bepakolás a hűtőszekrénybe, mosogatás, szendvics- és teakészítés. Ezek az anyagok alkalmasak a folyamatok elemekre tagolására, majd folyamattá szervezésére, elindíthatják az algoritmikus gondolkodást, segítik a szerialitást, a kauzalitást, és minden esetben alkalmasak kommunikáció indítására.

A középsúlyos értelmi akadályozottság széles spektrumán van olyan nehézség, amellyel szinte minden tanuló küzd; az absztrahálás képességének hiánya vagy nehezítettsége. Ez a tanulásban, ismeretszerzésben hatalmas akadály, emiatt a papírtankönyvek képi világa is sok esetben nehezen értelmezhető számukra, viszont filmes eszközökkel meg tudjuk segíteni az absztrahálási folyamatot.

Filmes és animációs technika keverésével állítottunk elő a gyerekek számára ismert állatokat bemutató anyagokat. Feltételezésünk szerint a befogadáskor létrejön az adott állat mentális reprezentációjának összekapcsolása a filmen és a rajzban megelevenedő alakkal. [10]

A középsúlyos értelmi akadályozott gyerekek, fiatalok nagy része lakóotthonokban él, szerencsére egyáltalán nem izoláltan, nagyon sokat lépnek ki a többségi világba. Ahhoz, hogy ezek a találkozások a lehető legzökkenőmentesebbek legyenek, a gyerekeket fel tudjuk készíteni kisfilmekkel is. A Baleseti Sebészeten forgattunk egy 5 epizódból álló sorozatot, amelyben egy kisfiú csuklósérülésének kerettörténetén keresztül mutatjuk be a kórházi ellátást, alapvizsgálatokat a betegfelvételtől kezdődően a műtétig.

Az animációs műfaj rengeteg lehetőséget tartogat az érintett tanulók fejlesztésében, így lehetőség van például a figura-háttér elkülönítésre, a figyelem, koncentráció fejlesztésére és nem utolsó sorban a látottakkal kapcsolatos kommunikáció indítására. Animációs technikával be tudjuk mutatni a betűtanítást, a monitoron, ha van, interaktív táblán lekövethető nagymozgásokkal; a tanórai helyzet kiegészítője, vagy otthoni tanulás megsegítésére alkalmasak a számolás-mérés tantárgyakhoz készített animációink. [11]

2020 márciusa óta sokkal pontosabban tudjuk, mekkora szükség van digitális oktatási tananyagokra, és olyan kiegészítő tartalmakra, amelyek nemcsak a jelenléti oktatásban támogatják a pedagógiai munkát, hanem működnek egy, a készítés során nem tervezett, hosszú ideig tartó, otthoni tanulási helyzetben is. Bár az okoskönyvek készítése során nem gondoltunk arra, hogy egy világjárvány okozta karantén lesz az az éles helyzet, amelyben a megfelelő technikai háttérrel rendelkező családok tízezreinek életében megjelenik az nkp.hu oldal, hatalmas büszkeség, hogy a csapatunk által készített tartalmak segíthetik azóta is az ismeretszerzést.

HOGYAN TÁMOGATJA A NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL A TANÍTÁST ÉS A TANULÁST?

1 A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL FEJLESZTÉSE T&Aacut.

Multimédiás tartalmak a Nemzeti Köznevelési Portálon

A Nemzeti Köznevelési Portálon (NKP) megjelenő digitális kiegészítő tartalmak, az ún. okoskönyvek szerkesztése során a projekt kezdetétől fogva szakmai alapvetés volt a multimédiás anyagok (videók, animációk, interaktív térképek és hangoskönyvek, egyéb audio­vizuális tartalmak) létrehozása, beemelése a törzsanyag kiegészítésére, támogatására. A tantermen kívüli, digitális tanrend során felértékelődtek ezen tananyagtartalmak, így alábbi írásunkban ezeket az innovatív multimédiás anyagokat mutatjuk be.

Az eddig elkészült és publikált 60 okoskönyvben 1200-nál több videó, 600-nál több 2D és 3D animáció érhető el az interaktív térképek és hangoskönyvek mellett. A multimédiás elemek nagy része az okoskönyvekben a könyv kenyérszövegébe ágyazva, okosfeldatokkal megtámogatva, vagy a leckék végén kiegészítő tartalomként érhetők el, valamint a Médiatár keresőjében közvetlenül is.

Az EFOP-3.2.2 európai uniós projekt jelenlegi időszaka alatt több mint 100 videó, 70-nél több animáció készült, és számos vegyes technikás produktum is létrejött, az elérhető multimédiás tartalmak száma folyamatosan nő. A multimédiás tartalmak szükségessége egy digitális oktatási platform esetében nem kérdéses. Ennek a gazdag gyűjteménynek a bemutatásához számos szempont kínálkozhat; most a legfontosabbat, a pedagógiai célt, funkciót emelem fókuszba, a felhasználás lehetőségeinek figyelembevételével.

A multimédiás tartalmak legkézenfekvőbb típusát a szemléltető anyagok alkotják, mint matematikai feladatok, fizikai és kémiai kísérletek filmes, animált megfelelői. Gyártásuk során azonban törekedtünk arra, hogy mind a társadalomtudomány, mind a természettudomány területein, főleg a magasabb évfolyamoknál olyan tartalmakat is létrehozzunk, amelyek túlmutatnak a törzsanyag didaktikai megközelítésén. Igyekeztünk új szempontokat, szélesebb kitekintést nyújtani, ezzel is lehetőséget adni a motiváció felkeltésére és megtartására, további kutatásra, nyitottságra ösztönözni a befogadókat.

A digitális kompetencia fejlesztése és a befogadói attitűd árnyalása mellett élhettünk és éltünk is mindazokkal a lehetőségekkel és előnyökkel, amelyekkel a mozgókép, de főként az animációs technika rendelkezik a statikus tartalmakhoz képest. Saját gyártású vagy átvett multimédiás anyagaink a tankönyvi tartalmak olyan kiegészítői lehetnek magasabb évfolyamokon, amelyek új szempontokat emelnek a feldolgozó munkába, míg az animációs technika lehetőséget ad egy olyan hatékony és komplex tudásátadásra, mint amit pl. a Leonardo da Vinci megelevenedő találmányairól készült 3D animációnknál láthatunk. [1] Számos esetben az animáció nemcsak a leggyorsabb és leghatékonyabb technika a tudásanyag átadására, hanem az egyetlen is. A neurotipikus tanulók számára fejlesztett tartalmak alkalmasak egyéni, csoportos feldolgozásra, jelenléti oktatásban, de házi feladatként, projektmunkaként, kutatási alapként is szolgálhatnak, és nem elhanyagolható szempont a motivációt, oktatási helyzetet fenntartó, involváló hatásuk.

Ez utóbbi anyag jól példázza a multimédiás tartalmak törzsanyagba épülésének lehetőségét, annak gazdagodását, bővülését, amelynek alapja a tankönyvi képek megelevenedése 3D animációban a ráépülő okosfeladatokkal.

A multimédiás tartalmaink egy része alkalmas arra, hogy a törzsanyaghoz köthető témakörök mentén különleges helyszínekkel, élményekkel motiválják a nézőt. Az országban élő ötödikesek nagy része számára nem elérhető a Füvészkert A Pál utcai fiúk olvasásakor, de az Állatkert szecessziós épületeiben is csak a budapesti okoskönyvhasználók egy része járhat a valóságban. Forgatócsoportjaink elviszik a gyerekeket ide, valamint a múmiák birodalmába, a Petőfi Irodalmi Múzeum országjáró Arany buszába, számos múzeum időszaki kiállítására is. Filmeztünk kutyaterápiás foglalkozáson, mészkőbányában, elkísértük a szelektív hulladék útját a gyűjtéstől a feldolgozásig. Kameránk előtt nyilatkozott a kitartásról és a sport szeretetéről Hosszú Katinka, [2] interjút adott Gunter Demnig szobrászművész Radnóti Miklós botlatókövének lerakásakor. [3]

A szemünk előtt készült el Szurcsik József egyik szürrealista festménye, de azt is megmutatjuk kisfilmjeinkben, milyen egy műterem, egy színházi díszlettár, vagy a Zeneakadémia híres freskója; bejutottunk a Magyar Szecesszió Házának csodás lépcsőházába, így Róth Miksa üvegablakaiban az okoskönyvhasználók is gyönyörködhetnek.

Sok esetben a multimédiás tartalom, ezen belül az animáció az egyetlen lehetőség egy viszonylag elvont és fogalmi szinten bonyolult jelenség, tudásanyag bemutatására, ilyen pl. az online vásárlást vagy az információbiztonságot feldolgozó animációnk. A prezentációkészítést vagy a mobiltelefonos filmforgatás trükkjeit a tutorialvideók világából ismert módon dolgozza fel bemutató anyagunk. Használunk olyan kameraállásokat, vágási technikákat, amelyek szakítanak a hagyományos oktatóvideók látványvilágával, viszont képesek elérni a tizenéves célcsoportot. Ellépve a magaskultúrától, rétegművészeti alkotásokat is bemutatunk. A ma legnépszerűbb youtuberek, slammerek, street art alkotók megszólaltatásával a kamaszok világát próbáljuk a normatív oktatás felé nyitni, bízva abban, hogy talán csökken a szakadék a kizárólag vizuális csatornákon át elérhető befogadók és a formális oktatás képviselői között; próbálunk egy kis alagutat nyitni a Gutenberg-galaxis felé.

SNI [4] fejlesztés a tanulásban akadályozott és középsúlyos értelmi akadályozottsággal élő tanulók számára

A projekt jelenlegi mérföldkövének nagy kihívása a sajátos nevelési igényű, tanulásban akadályozott és középsúlyos értelmi akadályozott tanulók számára készülő digitális tankönyvek fejlesztési munkája, és a kapcsolódó multimédiás tartalmak készítése volt. Enyhe SNI-s (eSNI-s) csoporton itt a tanulásban és az értelmükben akadályozott gyermekeket értjük, akik intelligenciahányadosa 50 és 70 közötti. A csoporton belül igen jelentősek az idővel csak növekvő egyéni különbségek, amelyek miatt oktatásukban a tananyagok személyre szabása, a differenciálás nem nélkülözhető. A fejlesztést alapos kutatómunka előzte meg a magyar és nemzetközi filmes tapasztalatok, jó gyakorlatok után. Azt láttuk, hogy nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi gyártásban sem készültek kifejezetten értelmi akadályozottsággal élők megsegítését szolgáló mozgóképes tartalmak, noha sok esetben ez egy kiemelt lehetőségeket rejtő csatorna, amelyen keresztül elérhetőek a gyakran csak a vizualitásra épülő eszközökkel, pl. képcserével kommunikáló gyerekek.

A kutatómunkát követően a digitális szerkesztőség minden tagja, így a teljes gyártó csapat is érzékenyítő programon vett részt, amelynek része volt gyógypedagógiai intézményekben óralátogatás, közös játék, ismerkedés a tanulásban akadályozott és értelmi akadályozott gyerekekkel. A szakirodalom és a gyógypedagógus kollégák segítségével lefektettük azokat az alapelveket, amelyek minden gyártott anyagunk esetében meghatározóak.

A tanulásban akadályozottak számára készített multimédiás tartalmak jóval kisebb mértékben térnek el a neurotipikus gyerekeknek készített tartalmaktól, [5] így a papírtankönyvi kapcsolódás sokkal kézzelfoghatóbb, részletesen emiatt nem is tárgyalom a multimédiás gyártást ebben a célcsoportban, amely jelentheti akár az önálló feldolgozásra képes tanulót, tanulócsoportot. A gyártás során a neurotipikus tanulókra vonatkoztatott pedagógiai célok – ismeretátadás, -elmélyítés, motivációfelkeltés, involválás – érvényesíthetőek, természetesen a gyógypedagógiai alapelvek betartása mellett.

Ezek között elsődleges, és főként a középsúlyos értelmi akadályozottsággal élők számára alapvető a könnyen érthető kommunikáció [6] a narrációban, a képi világban is. Egyszerre egy csatornán közvetítünk üzenetet, ha van is kísérőzene, nagyon halk. A magasabb, élesebb hangok kerülése az autizmusban érintett gyerekek miatt kiemelten fontos, filmjeink nagy részében inkább atmoszférahangokkal dolgozunk. [7] A narráció beszédtempója lassabb és intonáltabb. Számos anyagunk esetében nem is használunk narrációt, lehetőséget adva a közös feldolgozásra. [8] Filmes eszközök esetében kiemelendő a lassabb tempó, hosszú felvételek használata, kevés vágással.

A gyártás teljes folyamatában szorosan együttműködtünk gyógypedagógusokkal, bár szélesebb körű tesztelésre nem volt lehetőségünk, a Csalogány EGYMI-vel való együttműködés keretében az ott tanulóknak meg tudtuk mutatni az elkészült anyagokat, sok esetben a gyerekek és a gyógypedagógusok visszajelzései alapján tudtunk „finomhangolni”.

A középsúlyos értelmi akadályozottsággal élő tanulóknak készített anyagoknál a gyógypedagógus és a gyerekek közös feldolgozását feltételeztük. A multimédiás anyagok megállíthatóak, alkalmasak arra, hogy az első vetítés a pedagógus narrálásával történjen.

A mozgókép lehetőséget ad érintett gyerekek esetében a legfontosabbnak tartott terület, az önellátás, önkiszolgálás megsegítésére, rutinok kialakítására, fejlesztésére is, ezt a funkciót tölti be a helyes kézmosást [9] és a fogmosást bemutató kisfilmünk.

Készítettünk egy háztartási minisorozatot, amelyben néhány egyszerű folyamatot dolgozunk fel, mint bepakolás a hűtőszekrénybe, mosogatás, szendvics- és teakészítés. Ezek az anyagok alkalmasak a folyamatok elemekre tagolására, majd folyamattá szervezésére, elindíthatják az algoritmikus gondolkodást, segítik a szerialitást, a kauzalitást, és minden esetben alkalmasak kommunikáció indítására.

A középsúlyos értelmi akadályozottság széles spektrumán van olyan nehézség, amellyel szinte minden tanuló küzd; az absztrahálás képességének hiánya vagy nehezítettsége. Ez a tanulásban, ismeretszerzésben hatalmas akadály, emiatt a papírtankönyvek képi világa is sok esetben nehezen értelmezhető számukra, viszont filmes eszközökkel meg tudjuk segíteni az absztrahálási folyamatot.

Filmes és animációs technika keverésével állítottunk elő a gyerekek számára ismert állatokat bemutató anyagokat. Feltételezésünk szerint a befogadáskor létrejön az adott állat mentális reprezentációjának összekapcsolása a filmen és a rajzban megelevenedő alakkal. [10]

A középsúlyos értelmi akadályozott gyerekek, fiatalok nagy része lakóotthonokban él, szerencsére egyáltalán nem izoláltan, nagyon sokat lépnek ki a többségi világba. Ahhoz, hogy ezek a találkozások a lehető legzökkenőmentesebbek legyenek, a gyerekeket fel tudjuk készíteni kisfilmekkel is. A Baleseti Sebészeten forgattunk egy 5 epizódból álló sorozatot, amelyben egy kisfiú csuklósérülésének kerettörténetén keresztül mutatjuk be a kórházi ellátást, alapvizsgálatokat a betegfelvételtől kezdődően a műtétig.

Az animációs műfaj rengeteg lehetőséget tartogat az érintett tanulók fejlesztésében, így lehetőség van például a figura-háttér elkülönítésre, a figyelem, koncentráció fejlesztésére és nem utolsó sorban a látottakkal kapcsolatos kommunikáció indítására. Animációs technikával be tudjuk mutatni a betűtanítást, a monitoron, ha van, interaktív táblán lekövethető nagymozgásokkal; a tanórai helyzet kiegészítője, vagy otthoni tanulás megsegítésére alkalmasak a számolás-mérés tantárgyakhoz készített animációink. [11]

2020 márciusa óta sokkal pontosabban tudjuk, mekkora szükség van digitális oktatási tananyagokra, és olyan kiegészítő tartalmakra, amelyek nemcsak a jelenléti oktatásban támogatják a pedagógiai munkát, hanem működnek egy, a készítés során nem tervezett, hosszú ideig tartó, otthoni tanulási helyzetben is. Bár az okoskönyvek készítése során nem gondoltunk arra, hogy egy világjárvány okozta karantén lesz az az éles helyzet, amelyben a megfelelő technikai háttérrel rendelkező családok tízezreinek életében megjelenik az nkp.hu oldal, hatalmas büszkeség, hogy a csapatunk által készített tartalmak segíthetik azóta is az ismeretszerzést.

Így moss kezet!

Így moss fogat!

Űrtartalom-mérés