Történelem 11. (kísérleti tankönyv)

– Tanuld meg a vázlatot és a szavakat!

Foldrajz 7

Tomori Pál Katolikus Gimnázium, Technikum és Kollégium

Ügyfélfogadás, ügyintézés a szünidőben:
Tanítási időn kívül, nyári szünetben: szerdánként 8 00 -12 00 óráig.

Tisztelt Csapatvezető!

Tisztelt Csapatvezető!

Az alábbi leírásban tájékoztatjuk Önöket a II. Tomori Kadét Kupa verseny országos döntőjének egyes feladatairól, azok részleteiről.

Feladatok:

1. Előre elkészítendő (otthoni) feladat: Minden csapat készítse el a saját zászlaját, amelyen a rájuk jellemző címer szerepel. A versenyre már ezzel kell érkezni, az egyes állomásokra ezzel a zászlóval kell vonulni. A zászló és rajta levő címer értékelésekor fontos szempont, hogy nagyrészt saját készítésű (festett, rajzolt) legyen, illetve a címer megfeleljen a heraldika szabályainak (az itt felsorolt mellékletek segítenek az elkészítésben, de nem megtanulandók lásd:
   • a Címertan című levelünkhöz csatolt melléklet, , .
2. Felderítés, tájékozódás: a csapattagok mindegyike 1-1 pályatérképet kap a startnál, amely alapján összegyűjti az elhelyezett bóják alatti számozott kódkártyákat (minden kijelölt bója alól egyet). A kódkártyákat növekvő sorszám szerint összerakva adja le a start/célnál. Amint az első beér a következő versenyző feladata, hogy elhelyezze a kártyákat a térkép szerint. Számít az időeredmény is.
3. Lövészet: a csaptok az előzetes pályabejárás során felkészítést kapnak a lőszobában betartandó szabályokról, a végrehajtandó feladatról. A csapatok fegyelmezett érkezése után elfoglalják lőállásaikat (1-2-3-4). A versenyzők 4,5 mm-es Perun 731 típusú csőletörős, nyílt irányzékú légfegyverrel lőnek 8 méterről állótesthelyzetből lőlapra. Célzás középre: a cél tüske a céltábla közepére mutat, a fegyverek irányzékának állítása tilos, ennek észlelése esetén a csapatot a versenyszámból kizárjuk. A leadott célzott lövések után a segítők gyűjtik össze a névre szóló lőlapokat és értékelik az eredményt.
4. Történelmi, hadtörténeti teszt: A csapatok az állomáshelyre érkezés után az aulában kitöltenek egy történelmi ismereteket feltételező tesztfeladatot, amit azonnal értékelünk. A kérdések egy része Magyarország 1440-1566 közötti történetéhez kapcsolódik, másik része Tomori Pál, kalocsai érsek életéhez, a mohácsi csatában vállalt szerepéhez. Amíg a csapatok a feladatsort megoldják, addig mi megadott szempont szerint értékeljük az előre elkészített csapatzászlót. Ajánlott szakirodalom:
   Hadtörténelmi alapismeretek c. fejezetből A török háborúk hadtörténeti érdekességei fejezet (49-53.p.)
5. Akadálypálya leküzdése: fizikai erőnléti, ügyességi feladatok (vízszintes vándormászás, áthaladás függőhídon, kötéllétra, palánk, sodronyháló: áthaladás a huzalok alatt, egyensúlyozógerenda ferde felfutóval, akna be- és kimászás az oldalfalak és a sarkok használata nélkül, gázló: áthaladás cölöpökön, kisebb palánkon való átjutás, abroncsfutás). A csapattagok egymás után időre teljesítik az akadálypályát. (Kihagyott akadály pontlevonással jár.)
6. Íjászat: a versenyzők irányzék nélküli tradicionális íjakkal, fatestű madártollal és gyakorlóheggyel ellátott 32”-os vesszővel lőnek, a lővonal a földre állított vesszőfogótól 10 méterre található. Az egy próbalövést, és két értékelt lövést a vesszőfogóra erősített FITA 40-es lőlapra kell leadni alapállásból.
7. Gránáthajítás: a versenyzőknek összesen 3 db dobása van: 5 méterről hasonfekvésből, 10 méterről térdelésből, 15 méterről állásból kell eltalálniuk kézigránáttal a kihelyezett zsámolyt. Sípszóra a csapat első tagja átkúszik az akadályok alatt, elfut a dobóvonal mögé, majd a gránáttal a zsámolyt célozza; az 5 m-re, 10 m-re, majd 15 m-re kihelyezett zsámolyra. Ha sikerül a zsámolyt eltalálni, fut vissza, társát kézráütéssel váltja. Ha vétett a dobása, a kijelölt bójától bójáig annyi büntetőfutást hajt végre, ahány rontott kísérlete van (max. 3 kör). Ezután fut vissza és kézráütéssel váltja a társát. Akkor ér véget a verseny, ha az utolsó versenyző is befut a rajtvonalon.
8. Elsősegélynyújtás: a csapat az állomásra érkezve a következő témák közül – véletlenszerű kiválasztás alapján – kap egy szituációt, amelyet meg kell oldania, a témák a következők: mentőhívás, vérzés ellátás, csonttörés ellátás, eszméletvesztés, újraélesztés.

Jó felkészülést kívánunk!

Tomori Pál Katolikus Gimnázium, Technikum és Kollégium
6120 Kiskunmajsa Kálvária u. 6.

(77) 481-447; (30) 829-3715 (titkárság); (30) 156-0865 (gazdasági)

Tomori Pál Katolikus Gimnázium, Technikum és Kollégium
6120 Kiskunmajsa Kálvária u. 7.

Foldrajz 7 MF_megoldas.pdf

II. A trópustól a jégvilágig 1. Mérési napló – időjárási megfigyelések 1. a) Táblázat: A táblázatban a mérési eredményeknek balról jobbra haladva egyre nagyobbaknak kell lenniük. b) Mondatkiegészítés: Minél NAGYOBB a fénysugarak felszínnel bezárt hajlásszöge, annál több NAPSUGÁRZÁS jut a felszín ugyanakkora területére. 2. a) Táblázat: A táblázatban a mérési eredményeknek balról jobbra haladva egyre kisebbeknek kell lenniük. b) Mondatkiegészítés: Minél NAGYOBB a fénysugarak felszínnel bezárt hajlásszöge, a felszín annál erősebben MELEGSZIK FEL. 3. A talajjal töltött edényben a vizsgálat végén magasabb hőmérséklet mérhető, mint a vízzel töltött edényben. A talajjal töltött edényben a vizsgálat végén alacsonyabb hőmérséklet mérhető, mint a vízzel töltött edényben. A vízzel teli edényben mért maximális hőmérséklet A vízzel teli edényben mért hőmérséklet a vizsgálat legvégén A víz hőingadozása kisebb, mint a szárazföldé.

A talajjal teli edényben mért maximális hőmérséklet A talajjal teli edényben mért hőmérséklet a vizsgálat legvégén

4. A fehér színű pohárban mért hőmérséklet alacsonyabb. A fehér színű pohárban mért hőmérséklet alacsonyabb, mint a fekete színű pohárban. 5. A felszín színe, a felszín anyaga, a napsugarak beesési szöge. 6. az évi középhőmérséklet: R B a legmelegebb hónap havi középhőmérséklete: R B a csapadék mennyisége a legcsapadékosabb hónapban: R > B a csapadék mennyisége a legkevésbé csapadékos hónapban: R > B

Melyik a leghidegebb hónap? Melyik a legmelegebb hónap? Milyen a csapadék éves eloszlása? Melyik a legcsapadékosabb hónap? Melyik a legkevésbé csapadékos hónap?

Rotterdam január július viszonylag egyenletes/egyenletesebb október

Budapest január július

2. A forró övezet földrajza 1.

d) térítői öv, egyenlítői öv, átmeneti öv e) térítői

Évi középhőméséklet Az évi közepes hőingadozás Évi csapadékmennyiség A legnagyobb havi csapadékmennyiség A legkisebb havi csapadékmennyiség Hány olyan hónap van az évben, amikor a havi csapadék mennyisiége meghaladja a 100 mm-t?

1. számú diagram 25,8 oC 3 oC 3854 mm 750 mm 15 mm 9

2. számú diagram 28,1 oC 8 oC 525 mm 200 mm 0 mm 2

b) 1. számú diagram egyenlítői egyenlítői

2. számú diagram szavanna átmeneti

egyenlítői öv (Á) (E) (E) (E) (Á) (Á) (Á) (E)

4. leszálló légáramlat felhőoszlató hatás

nagy napi hőingadozás

5. A jellemző talajtípus(ok) megnevezése Az állítás sorszáma

Térítői öv sivatagi váztalaj

Átmeneti öv fekete trópusi talaj

Egyenlítői öv vörös színű laterit talaj

6. a) 1. átmeneti öv 2. egyenlítői öv 3. térítői öv b) Milyen a település természeti környezete? Milyen anyagból épülhettek a lakóépületek? Milyen az épületekben a falak vastagasága? Hasonlítsd össze az ablakok méretét!

1. fénykép szavanna fa, fű vékony kicsi

2. fénykép ártér fa vékony nagy

3. fénykép sivatag agyag, kő vastag kicsi

3-4. A mérsékelt övezet földrajza 1.

2. 1. B 2. B 3. B 4. I 5. A 6. I 7. I 8. A 9. A 10. I 11. B 3. a) A éghajlat Éghajlat neve

nedves kontinentális éghajlat

B éghajlat tajgaéghajlat

A leghidegebb hónap középhőmérséklete

A legmelegebb hónap középhőmérséklete

Évi közepes hőingás

c) nyáron több csapadék esik, mint télen d) a nedves kontinentális éghajlatra e) Mindkét éghajlaton hasonlóan meleg a nyár, és ekkor több a havi csapadékmennyiség, mint a többi évszakban. 14

f) A nedves kontinentális éghajlat az Egyenlítőhöz közelebb fekvő területeken jellemző, ezért a tél kevésbé hideg. A tajga éghajlat hatalmas kiterjedésű szárazföldeken alakult ki, amelyek télen jobban lehűlnek, és a közelben nem található az éghajlatot enyhítő óceán. g) Az északi félgömbön, mert a déli félgömbön nincs tajgaéghajlat, illetve mert a július a legmelegebb, amikor a napsugarak az északi félgömböt érik nagyobb szögben 4. a) nem b) igen c) igen d) nem e) A. diagram 5. C – évi csapadékmennyiség

D – évi középhőmérséklet

B – évi közepes hőingás

6. Éghajlat tajgaéghajlat

fahéjszínű vagy vörös talaj Természetes tajga keménylombú növényzet (fenyőerdő) erdő

mérsékelt nedves száraz kontinentális kontinentális övezeti sivatagi éghajlat éghajlat éghajlat

7. a) A sorba nem illik a banán, mert ez a/az egyenlítői övre jellemző termesztett növény, míg a többi a/az meleg mérséklet övben tipikus. citrusfélék b) A sorba nem illik a rizs, mert ez a meleg mérsékelt övre jellemző termesztett növény, míg a többi a valódi mérsékelt övben tipikus. gabonafélék c) A sorba nem illik a/az alma, mert ez a valódi mérsékelt övre jellemző termesztett növény, míg a többi a meleg mérsékelt övben tipikus. olajfa e) A sorba nem illik a/az búza, mert ez a/az (nedves) kontinentális éghajlaton jellemző termesztett növény, míg a többi a/az óceáni éghajlaton tipikus. szarvasmarha

8. Az öv neve A jellemző állítások betűjele

valódi mérséklet öv szélsőségesen szárazföldi terület

valódi mérséklet öv óceáni terület A, C, F, G

5. A hideg övezet földrajza 1. június (hónap) 21. (nap)

b) α = 66,5o c) Az Északi sarkkört

f) Az Északi sarkkörtől északra fekvő területet g) A Déli sarkkör mentén. h) Hideg övezetnek nevezzük a Földön azokat a területeket, amelyek a sarkkörökön túl helyezkednek el. Itt az év legalább egy napján nem kel fel, illetve nem nyugszik le a Nap. 2. a) Északi-sarkpont b) Déli sarkkör c) Északi sarkkör d) Északi sarkkör e) szeptember 22. – március 20. között f) június 21-én g) szeptember 21. – március 20. között h) június 21-én 16

3. a) Hasonlóságok:

● a csapadék eloszlása egyenlőtlen, nyáron több a csapadék, mint télen ● a legcsapadékosabb hónap az augusztus ● az A diagramon több az évi csapadékmennyiség ● az A diagramon nagyobb az évi közepes hőingadozás ● a B diagramon hidegebb a tél ● az A diagramon fagymentes a nyár

b) A. diagram: tundra éghajlat; B. diagram: állandóan fagyos éghajlat 4. Természetes növényzeti típus tundra

hideg mérsékelt öv

nedves kontinentális éghajlat száraz kontinentális éghajlat állandóan fagyos

valódi mérsékelt öv

nincs összefüggő növényzet

5. ● A napsugarak kis hajlásszögben érik a felszínt. ● Télen a megvilágítás időtartama nagyon rövid. ●A hóval borított fehér felszín színe visszaveri a napsugárzás jelentős részét. 6. a) öv, talaj, természetes növényzet, éghajlat, övezet, népcsoport b) Szempont természetes állatvilág felszínformáló erő tél őslakók jellemző gazdálkodás nyár talaj természetes növényzet

Jellemző emlősállatok (pl. rénszarvas), madarak fagy okozta aprózódás hosszú, rendkívül hideg, száraz inuitok, lappok nomád állattenyésztés, halászat, vadászat rövid, hűvös, viszonylag csapadékos tápanyagban szegény, csak nyáron olvad fel tundra: cserjék, mohák, zuzmók

7. a) sarkvidéki öv Egész évben fagypont alatt van a hőmérséklet. b) Antarktisz Mivel az év közepén (július, augusztus) van a leghidegebb, ezért a déli félgömbön van a földrész. c) Az Antarktiszon növekedni fog az átlaghőmérséklet. Az üvegházhatás fokozódásának következményeként globális felmelegedés. 17

6. Függőleges övezetesség 1. hőmérséklet

2. a) La Paz b) 3000–5000 m c) égési hőmérséklet, oxigén, éghető anyag oxigén e) Az oxigénhiány miatt nehezen keletkezik tűz a városban.

3. A növényzeti kép változása a hegységekben a)

4. A hóhatár helyzete a)

c) a napsugárzás; a napsugarak hajlásszöge a déli oldalon nagyobb d) az Alpokban 5. Kilimandzsáró

forró övezeti monszun éghajlat

nedves kontinentális éghajlat

6. a) Atlasz b) Mennyi az évi csapadék mennyisége? Milyen az uralkodó éghajlat? Mely nagytáj ill. tenger található itt?

A hegységtől északra

A hegységtől délre

forró övezeti sivatagi éghajlat

8. a) a) élelmiszeripar, b) idegenforgalom, c) idegenforgalom, d) energiagazdaság, közlekedés, e) fa- és papíripar b) édesség-csokoládé, pl. Milka, Ritter Sport, Nestlé, Toblerone, Lindt, Nescafé

9. bélelt esőkabát hosszúnadrág kényelmes pamut zokni kesztyű könnyű szandál

kötött sál meleg, puha alsóruha napszemüveg nyári sapka pulóver

rövid ujjú póló szőrmesapka téli kabát vastag gyapjú zokni vékony kendő

vékony rövidnadrág vízálló cipő zipzáras pulóver

A kőzetbolygó titkai

Születő és pusztuló kőzetlemezek

b) Afrikai-lemez 2. a) b) c) d)

délkeleti hogy szükség esetén ki tudják menekíteni a lakosságot kb. 25,5 km-t pl. betonfalakkal, a lávának ásott árkokkal

3. a) A. távolodó B. távolodó C. egymás mellett elcsúszó D. közeledő E. közeledő b) kb. 75 millió éve c) óceánközépi hátság, magma, szétfeszíti, óceáni, szárazföldi, mélytengeri árok, üledékes/vulkáni, üledékes/vulkáni, szigetívet, felgyűrődése

4. a) A, b) B, c) B, d) A, e) A és B 5. 456 – Szombathely 6,1 2006 – Gyömrő 4,1

1810 – Mór 5,4 2011 – Oroszlány 4,7

1985 – Berhida 4,9 2013 – Erdőtelek 4,7

2. A felszínformáló külső erők 1. a) napsugárzás, tenger, jég, hőingadozás, szél, folyó b) A külső erők látszólag gyengék, ám hosszú ideig folyamatosan működnek, így mégis jelentősen átalakítják a felszínt. 2. aprózódás: 1, 2, 5, 6, 8 mállás: 3, 4, 7, 9 3. Folyóvíz Pusztító munka 4. következménye Építő munka 1., 9. következménye

4. a) szántóföld Kéménd közelében, ember munkája b) Moher-sziklák, tenger pusztító munkája c) völgy a Grossglockner közelében, jég pusztító munkája d) tó Finnországban (Pieninen), jég pusztító munkája e) Margit-sziget, folyó építő munkája f) Grand Canyon, folyó pusztító munkája

3. Áványok és kőzetek 1. Vizsgálati szempontok Szín Szerkezet Szemcseméret Szemcseösszetétel Felhasználás

Gránit világosszürke vagy rózsaszín tömör nagy többféle színű és alakú épületek, díszítőelemek, szobrok, sírkövek, járdaszegély

2. vizsgálat 3. ásvány: 6, 12, magmás: 2, 3, 7, 20 üledékes: 1, 4, 5, 8, 9, 10, 11, 13, 15 átalakult: 14, 17 érc: 1, 16, 18, 20 energiahordozó: 5, 10, 11 metszet: 19 4. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

zsírkő kősó kalcit fluorit apatit ortoklász kvarc topáz korund gyémánt

5. a) 5. gyémántok összegyűjtése 1. talajréteg eltávolítása 6. gyémánt vizsgálata és osztályozása 2. a gravel kitermelése 4. gyémánt elkülönítése a zsírpadon 3. az iszap eltávolítása (mosás) 24

Bazalt sötétszürke, fekete

tömör kicsi homogén szövetekben apró kristályok utak (macskakő és kockakő), vasúti zúzalék, kőzetgyapot

laza kicsi nem szemcsés építőkő

b) gátat kell építeni, hogy a meder területén is lehessen bányászni c) Oroszország, Ausztrália, Zaire; világranglistán 10. (2016) 6.

4. A talaj 1. a) 2. A törmeléken és málladékon megjelennek a növények és a talajlakó állatok. 1. A kőzetek aprózódnak és mállanak. 4. Kialakul a humusz. 5. A kőzetek törmeléke és málladéka termőfölddé, talajjá alakul. 3. Az élőlények elhalt részeit lebontják a baktériumok és a gombák. b) A talaj legfontosabb tulajdonságait az alapkőzet határozza meg. A természetes növényzettől függ a talaj humusztartalma. Az éghajlat és a felszíni vizek pedig a talaj többi tulajdonságát (pl. nedvességtartalom) határozzák meg. 2. a) b) c) d)

talajnedvesség talajlevegő talajszemcsék humusz

c) Minél több fekete színű humuszt tartalmaz a talaj, annál termékenyebb.

4. kiszáradás erdőirtás erdőirtás a lejtőn talajszennyezés 5.

föld, gomba, humusz, kőzet, levegő, mállás, szelvény, vakond

5-6. Földünk története 1. a)

3. ősidő: 158 nap; előidő: 164 nap; óidő: 23 nap; középidő: 15 nap; újidő: 5 nap 4. a) B A vetődések miatt előfordulhat, hogy a fiatalabb kőzetek mélyebben találhatóak, mint az idősebb kőzetek. b)

5. a) b) puhatestű mészváza – óidő elejétől (kambrium); ősember koponyája – pliocén végétől dinoszaurusz koponyája – középidő (triász–kréta); madár csontváza – júra után; gyapjas mamut foga – jégkor; fenyőtoboz lenyomata – óidő végétől. 6. a) b) c) d)

kb. 4 °C-kal alacsonyabb négyet 70 000–100 000 év kb. 12.000 éve 27

e) négyet f) 2-4 °C-kal magasabb 7. a) I, b) I, c) I, d) I, e) I, f) I

IV. Afrika, Ausztrália és a világtenger földrajza 1. Földtörténeti kalandozások Afrikában 1.

2. a) Kanári-szk., Zöld-foki szk., Jóreménység-foka, Mombasa, KAlikut Atlanti-óceán, Indiai-óceán Guineai-öböl b) Földközi-tenger, Szuezi-csatorna, Vörös-tenger, Arab-tenger 3. b) A keleti kontinensrészé. legmagasabb: Kibo 5895 m, legalacsonyabb: Asal-tó, -153 m

c) 1. Etióp-magasföld 2. Guineai-öböl partvidéke 3. Szahara d) Egyenlítő: Guineai-öböl partvidéke, Kongó-medence, Kelet-afrikai-magasföld Baktérítő: Namib-sivatag, Kalahári-medence greenwich-i hosszúsági kör: Atlasz. Szahara, Szudán, Guineai-öböl partvidéke k. h. 20 °: Szahara, Szudán, Kongó-medence, Kalahári-medence, Dél-afrikai-magasföld e) Dél-afrikai-magasföld, Kalahári-medence, Kongó-medence, Kelet-afrikai-magasföld, Etiópmagasföld, Szudán, Szahara 4. a) Éjszaka nagyon lehűl, nappal nagyon felmelegszik a terület. b) Jellegzetes termékeikről kapták nevüket: Elefántcsontpart, Rabszolga-part, Borspart, Aranypart 6.

2. Afrika éghajlata és vízrajza 1. a)

b) 3 °C egyenlőtlen május július január, március, április, május, november, december novembertől májusig. szavannaéghajlat 2. a)

b) 1 – szavannaéghajlat 2 – egyenlítői éghajlat 3 – mediterrán éghajlat 4 – szavannaéghajlat 5 – trópusi sivatagi éghajlat c) esőfelhő: 2. számú táj d) nap: 5. és 3. számú táj e) magas fák: 2. számú táj f) hőmérő: 5. számú táj 3. a) Nílus b) Niger c) Zambézi d) Kongó 26

4. Nílus Zambézi Niger Kongó

delta delta delta tölcsér

Földközi-tenger Indiai-óceán Guineai-óból Guineai-óból

5. a) Csád-tó, Viktória-tó, Tanganyika-tó b)

3. Afrika népessége 1. arab, berber, busman, hottentotta, pigmeus, szudáni

2. a) Ország Dél-afrikai Köztársaság Líbia Egyiptom Kenya

Terület (km2) 1 200 000 1 770 000 1 000 000 581 000

Népesség (fő, 2014) 53 000 000 6 200 000 87 000 000 45 300 000

b) Angola: 17 fő/km2 Mauritánia: 3 fő/km2 Nigéria: 193 fő/km2 Marokkó: 75 fő/km2 28

Népsűrűség (fő/km2) 44 3,5 87 78

2000-es évtized 1970-es évtized 1990-es évtized kb. három és félszerese kb. 25 évre

4. a) Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Nigéria, Kongói Demokratikus Köztársaság

Szudánnal történt megállapodás alapján A Nílus vizének felhasználása miatt. nem oldható meg kőolaj aláhúzva: 2. és 5.

a) b) c) d) e) f) g) h)

I I H H H I H I

4. Afrika mezőgazdasága

800 600 400 200

b) a Guineai-öböl partvidékén c) egyenlítői éghajlat d) aláhúzva: árutermelő mezőgazdaság 2. a) A hagyományos gazdálkodás során ültetvényeken folyik a termelés. A termőföld egy-egy közösség, pl. falu vagy törzs tulajdonában van, a földeken egyszerre egy-kétféle növényt termesztenek. A megtermelt áru nagy részét belföldön vagy külföldön eladják. A termelés kezdetleges színvonalon folyik, pl. régi traktorokat, elavult növényvédő szereket használnak. b) árutermelő mezőgazdaság

vállalatok, tulajdonába n lévő földeken

közösségi vagy törzsi tulajdonban lévő földeken

a termelők fogyasztják el

belföldön vagy külföldön eladják

kicsi hagyományos gazdálkodás

nagy modern gazdálkodás

3. a) Atlasz-hegység: nyáron a magasabban fekvő hűvösebb területekre, télen az alacsonyabban lévő, melegebb völgyekbe költöznek állataikkal. Kalahári-medence: A lakosok gyűjtögető-vadászó életmódok folytatnak. Kongó-medence: A talaj gyorsan kimerül. szavanna: A csapadék eloszlása változik az év során (száraz és esős évszak). Szahara: A pásztorok az állataikkal mindig új legelőket keresnek. b) Atlasz-hegység: B Kalahári-medence: D Kongó-medence: E szavanna: C Szahara: A 4. a) b) c) d) e) f) g) h) i) j)

kávé kakaó kukorica kókusz köles gyapot manióka földimogyoró datolyapálma édesburgonya 30

6. a) 0 – (-2) %-kal csökkent b) 0 – (-2) %-kal csökkent c) Pl. Mali, Nigéria, Kamerun, Etiópia, Tanzánia A népességszám gyors növekedése miatt egyre több mezőgazdasági területre van szükség; egyre szárazabb az éghajlat d) Mérsékelni a népesség számának növekedését, erdőirtás helyett a mezőgazdaság színvonalát növelni

5. Egyiptom, Nigéria és a Dél-afrikai Köztársaság 1.

Távolság Afrika megkerülésével (km)

Rász-Tannúra Rász-Tannúra Tokió

Rotterdam New York Rotterdam

20 685 21 842 26 867

2. a) a kairói bazár b) a gizai piramisok c) az asszuáni Nagy-gát

Távolság a Szuezicsatornán (km) 11 919 15 336 20 727

Megtakarított távolság (km) 8 766 6 506 6 140

Megtakarított távolság az eredeti út %ában 42 30 23

d) Hurghada üdülőváros e) a Királyok völgye f) Abu Szimbel temploma 3. a) b) c) d)

Mert attól tartanak, hogy kevesebb víz jut az országba. A Nílus vízhozamának nagy részét a Kék-Nílus biztosítja. aláhúzva: 1. Ezek szabályozták a Nílus vízmennyiségének elosztását a többi folyó menti ország és Egyiptom között.

4. b) Az ország területének legnagyobb része sivatag, így nagyon kevés a művelhető terület, a lakosság száma/népsűrűség pedig magas. c) A termőterületek nagyságát már nem lehet növelni, de a lakosság száma gyorsan nő. d) A termésátlagok a technológia fejlesztése (gépesítés, növényvédő szerek és műtrágya használata) miatt növekednek. 5. nyáron termesztik: 2, 4, 6 ősszel termesztik: 1, 5, 7, 9 külföldről hozzák be: 3, 8 6. Tanulói érvelés szabadon 7. a) és b) Tanulói megfogalmazások szabadon

6. Ausztrália földrajza 1. a) térkép bal oldala: Indiai-óceán, térkép jobb oldala: Csendes-óceán Nagy-korallzátony b) Az „A” betű alatti sziget: Tasmánia c) Baktérítő d) 1 – Nyugat-ausztráliai-ősföld, 2 – Nagy-Artézi-medence, 3 – Nagy-Vízválasztó-hegység, 4 – Nagykorallzátony, 5 – Murray e) A – Melbourne, B – Sydney, C – Canberra, D – Perth

Nagy-Viktória-sivatag vagy Fátlan-síkság Nagy-Vízválasztó-hegység Ausztrál-alföld Hawaii-szigetek Új-Zéland Új-Guinea

Tasmánia ausztralid Terra Australis Nagy-korallzátony

4. a) A – ciklonok B – töviskoronás tengericsillagok C – korall fehéredés b) A víz savasodik, így a korallok nehezebben építik fel a vázukat. c) Az ásványkincseket szállító hajók zavarják az életteret, rombolják a telepeket. 5. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

6. aranyérc: 3. bauxit: 1. ezüstérc: 5. mangánérc: 3.

platina: 10. rézérc: 5. uránium: 3. vasérc: 2.

szarvasmarha juh juh szarvasmarha szarvasmarha juh

7. A sarkvidékek földrajza 1.

2. b) Oroszország – jég Grönland – jég Beaufort-tenger – jég Barents-tenger – víz Jeges-óceán (Jeges-tenger) – jég

3. Z G Ó Z Y R F N A E A G V N Y D E M I J K jégtakaró, kontinens, Nagy Medve, ózonréteg

4. a) I, b) I, c) H, d) H, e) I, f) H, g) I, h) I 5. a) pingvin, jegesmedve, rozmár, rénszarvas, fóka b) bal oldali térkép: pingvin, fóka jobb oldali térkép: jegesmedve, rénszarvas, fóka 6. a) Kiterjedés (km2)

Változás az előzőhöz képest (km2)

2013. szeptember – október

c) Tavasszal már van napfény, ám a levegő nagyon hideg. Ilyenkor gyorsabban bomlik le az ózon. d) A CFC-gázok kibocsátásának korlátozásával e) Csökkent az ózonban ritka térség kiterjedése.

8. A világtenger földrajza 1. a) A táblázatban: Vörös-tenger – beltenger Azovi-tenger – beltenger Dél-kínai-tenger – peremtenger Karib-tenger – peremtenger b) 1. Földközi-tenger 2. Fekete-tenger 3. Azovi-tenger 36

Balti-tenger Vörös-tenger Perzsa (Arab)-öböl Hudson-öböl

Mexikói-öböl Északi-tenger Arab-tenger Japán-tenger Dél-kínai-tenger Barents-tenger Jávai-tenger

2. Norvégia – tagolt Ausztrália – tagolatlan Namíbia – tagolatlan Chile – tagolt

3. a) Nyersanyag- és energiaforrás konyhasó

Turisztikai célpont szabadidő eltöltése

halászat kőolaj hajózás földgáz bálnavadászat

b) Növekvő környezetterhelés, víz és partok szennyezése, a tengeri élőlények pusztulása 4. a) 1 – Polinézia 2 – Melanézia 3 – Mikronézia 4 – Új-Zéland 5 – Új-Guinea 6 – Hawaii-szigetek b) vulkáni sziget, lepusztuló vulkáni kúp, atoll 5. Csendes-óceán 37

V. Amerika földrajza 1. Az amerikai kontinens 1.

d. sz. 32 °; ny. h. 70 °

é. sz. 63 °; ny. h. 151 °

Mt. McKinley (Depali)

é. sz. 35 °; ny. h. 82 °

é. sz. 5 °; ny. h. 61 °

3. a) b) c) d) e) f) g) h)

Sziklás-hg., Préri-tábla, Mississippi-alföld, Appalache Kanadai-ősföld, Guyanai-hegyvidék, Amazonas-medence, Brazil-felföld, Paraná-alföld Kanada kb. 750 km kb. 1100 km Chimborazo kb. 1600 km-re délnyugatra Martinique

4. Grönland, Mexikói-fennsík, Appalache, Sziklás-hegység, Andok, Kordillerák, Kanadai-ősföld 5. a) Andok b) Grönland c) Amazonas d) Appalache e) Antillák f) Kordillerák g) Préri-fennsík h) Brazil-felföld i) Kanadai-ősföld j) Paraná-alföld k) Mexikói-fennsík l) Guyanai-hegyvidék

2. Földrajzi övezetesség Amerikában 1. a)

b) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

9 °C erősen ingadozó: nyár száraz, tél csapadékos február július május, június, július, augusztus, szeptember októbertől áprilisig mediterrán