A jövő tankönyvei

Fejlécgrafika a Magyar nyelv 5. okostankönyvből

Nkp okostankönyv történelem

Mit tudnak az okostankönyvek, amit a papírtankönyvek nem?

Bevezetés

A Nemzeti Köznevelési Portál (NKP) olyan projekt, amely remélhetőleg soha nem ér véget. Az állami megrendelésre készült, digitális tananyagok megosztásának helye olyan felület, ahonnan tanár és diák ingyen meríthet világszínvonalú, korszerű tudást, lakjon bár a világtól akár a legelszigeteltebb helyen is határainkon kívül vagy belül.

Az NKP fejlesztése 2014-ben kezdődött az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet berkein belül. Akkoriban már zajlott az Újgenerációs tankönyvek fejlesztése, és e papír alapú tankönyvek írásával párhuzamosan indult el egy nagyszabású digitális keretrendszer és tananyagtár fejlesztése is.

A portál továbbfejlesztése jelenleg a 2016-ban indult EFOP-3.2.2-es, kiemelt projekt keretében zajlik. Ez egyrészt a keretrendszer funkcióbővítésével, másrészt okostankönyvek fejlesztésével kapcsolatos. Az OFI és a projekt 2017-től az egri Eszterházy Károly Egyetemhez került, és a portál keretrendszerét az Egyetem IoT Kutatóintézetének informatikusai fejlesztették tovább. E kollégák az NKP-t ez idő alatt nagymértékben bővítették, és könnyebben használható felületté alakították, továbbá ők készítették az interaktív feladatok motorjait (szoftvereit) is. Szám szerint 24-et.

2019 decemberében az OFI ismét tulajdonost váltott: beolvadt az Oktatási Hivatalba. Ezzel a projekt is az OH-hoz került.

A portál alapfunkciói, köztük az okostankönyvek

Az NKP hat alapszolgáltatást nyújt:

• Médiatára ezerszám tartalmaz képeket, térképeket, hanganyagokat, 3D-szimulációkat, animációkat, filmeket.
• Feladattára 25 000 interaktív feladatot, feladatsort, interaktív térképet tartalmaz, sőt, új feladatok készítését is lehetővé teszi nem csupán a szerkesztők, hanem a pedagógusok számára is.
• Keresője nemcsak a portálon belüli keresésre képes, hanem – ellenőrzött – külső tartalmakban is.
• Személyre szabható irányítópultot, tárhelyet biztosít azoknak a tanároknak, akik regisztrálnak.
• Az innovatív pedagógusok számára lehetővé teszi továbbá, hogy a jó gyakorlatok felületen közkinccsé tegyék ötleteiket.

Mindazonáltal talán nem túlzás azt állítani, hogy a portál gerincét az okostankönyvek jelentik, melyek a portálon megtalálható tartalmakból összeállított, komplex digitális taneszközök. Elsősorban tanórai használatra valók, de módot adnak az otthoni, önálló tanulásra is. A weben megszokott élményt kínálják tanárnak és diáknak egyaránt. Ezek a tankönyvek nem pusztán a papírtankönyvek digitalizált változatai, hanem sok ezer kiegészítő digitális taneszközt tartalmaznak: multimédiás anyagokat, videókat, képeket, animációkat, hanganyagokat és interaktív feladatokat.

A nyomtatott tankönyvek szöveges tartalmát és képanyagát ötvözik az interaktív és multimédiás egységekkel. Egy-egy okostankönyvben sok száz feladat, feladatsor, átlagosan 10-15 kisfilm és egyéb digitális kiegészítő tartalom található, abban a sorrendben, ahogy az adott téma feldolgozása megkívánja. A portálon jelenleg 85 darab okostankönyv érhető el, és folyamatosan készülnek az újak.

Habár az okoskönyvek a papír alapú verziók lineáris sorrendjét követik, a digitális leckékben a tartalmak sorrendje csak ajánlás, nem szükséges ezt a sorrendet követni, hiszen a regisztrált felhasználók lementhetik az egyes tartalmakat a Saját tartalomtárukba. Mi több, ezeket módosíthatják, átszerkeszthetik, és olyan sorrendbe állíthatják őket, amilyenbe a tanulócsoport számára a legmegfelelőbbnek tartják.

A főoldaltól egy leckéig

A leckékhez a Nemzeti Köznevelési Portál főoldaláról az iskolatípus, az évfolyam és a tantárgy megválasztása után jutunk.

Ha egy okostankönyvet megnyitunk, mindig az interaktív tartalomjegyzékéhez érkezünk: itt először a fejezetet, majd a leckét tudjuk kiválasztani.

Alább az Irodalom 5. (NAT2020) és a Történelem 5. (NAT2020) okostankönyvek tartalomjegyzékét hozzuk ide példának:

A jövő tankönyvei

A megújult Nemzeti Köznevelési Portálon (NKP) rövidesen elérhetővé válnak az EKE OFI által fejlesztett okostankönyvek. Erről az Európai Unió finanszírozásával megvalósult projektről és eredményeiről beszélgettünk Törőcsik Katalinnal, a humán tankönyvek digitális továbbfejlesztését koordináló szakemberrel.

Miben különbözik egy „okostankönyv” egy hagyományos tankönyvtől?

Az „okostankönyv” egy kiadványtípus neve. Konkrét meghatározása vagy nemzetközileg elfogadott leírása nincs, de azt tudjuk, hogy milyenek az EKE OFI által készített okostankönyvek: adatbázisban tárolt, multimédiás, sok tekintetben interaktív, digitális taneszközök. A szokásos tankönyvszövegeken túl rengeteg filmet, kép- és hanganyagot, valamint interaktív feladatot tartalmaznak, úgyhogy pontosabb őket több taneszköz komplexumaként meghatározni. Az okostankönyv olyan digitális tankönyv, amely egyesíti a korszerű technológiákkal létrehozott weblapok és webes szolgáltatások funkcióit. A tankönyv teljes szöveges tartalma kereshető lesz, a különböző típusú keresők „belelátnak” a leckékbe. Használatához mindössze egy böngészőprogram szükséges.

Tényleg csak egy böngészőre van hozzá szükség?

Igen. Az újgenerációs tankönyvek mindenki számára ingyenesen elérhetőek lesznek a Nemzeti Köznevelési Portál felületén. A kormányzat párhuzamosan dolgozik azon, hogy az iskolákban legyen széles sávú internet, kapjanak a tanulók megfelelő táblagépeket, az osztálytermek okostáblákat, és hogy legyen ezeken az eszközökön futtatható szoftver és tartalom. Mi a szoftverért és a tartalomért felelünk. Amint összeért a két törekvés, egy nagy lépést tettünk a digitális oktatás irányába.

Tehát az okostankönyv digitális tankönyv. Hogyan képzeljük el ezt a műfajt?

Az okostankönyv az ingyenes, akkreditált újgenerációs tankönyvek digitális formája. Reszponzív megjelenésű, azaz eszközérzékeny HTML-könyv, amely böngészőben futtatható az elérhető platformokon, tehát például asztali számítógépen, táblagépen, okostelefonon, interaktív táblán, és a megjelenített tartalom mindig igazodik az eszköz típusához és méretéhez. Videók, hanganyagok, interaktív térképek, 3D animációk és szimulációk, valamint interaktív feladatok támogatják az olvasott tartalom feldolgozását. A szövegben elhelyezett hivatkozások lehetőséget adnak a leckék, fejezetek közti gyors váltásra, az adott tudományterületen belüli, valamint a tantárgyak közötti összefüggések megmutatására és a releváns külső források elemzésére.

Az okostankönyvek látványosak, színesek, modernek, rengeteg kép és kiegészítő tartalom van bennük, sok kisfilm, térkép, animáció, szimuláció, infografika stb. Minden lecke egy külön honlap. Az egyes leckéket a képernyőn való böngészésre optimalizáltuk: a szövegek elrendezését, a színhasználatot, a látványvilágot úgy alakítottuk ki, hogy a felhasználó, vagyis a tanár és a diák minél könnyebben jusson hozzá az információhoz. A tankönyvi szövegben belső és külső hivatkozásokat is elhelyeztünk, ami lehetőséget biztosított kapcsolódó tartalmak, illetve külső források beépítésére. Az új ismeretnek minősülő fogalmakat eltérő színnel emeltük ki, magyarázatuk pedig a szó fölé vitt kurzorral jeleníthető meg (tooltip). A nyomtatott tankönyvekben ezek lábjegyzetekben voltak.

Hány okostankönyv készült el idáig a projektben?

Jelenleg 60 db közismereti okostankönyvet fejeztünk be az 5–12. évfolyamokon, illetve 6 darab SNI- és 10 darab szakiskolai okostankönyvet.

Mesélne egy kicsit a dizájnról?

A legújabb trend a webdizájnban, hogy minden honlaphoz külön grafika készül: nem fotó, hanem kifejezetten grafikai alkotás. Ezért a humán tankönyvekben leckénként más-más grafikát helyeztünk el. Egy lecke: egy grafikai összefoglaló a fejlécben. A grafikák többsége a múltról beszél, de a jelennek szól. Felhasználnak stíluselemeket az adott korszak képzőművészetéből, de nem akarnak korhűek lenni. Az anakronisztikus, nevetséges és haszontalan volna. A pedagógiai szempontok mérlegelése után döntöttünk arról, hogy mit hangsúlyozunk a lecke tartalmából. Arra törekedtünk, hogy azokat a dolgokat emeljük ki, amelyek a megértés és az értelmezés szempontjából megkerülhetetlenek. A képeken grafikusok és szerkesztők párban dolgoztak: a szerkesztők összefoglalták a leckék tartalmát és a kapcsolódó tudnivalókat a grafikusok számára, képötleteket adtak nekik, majd korrigálták a képeket. A szerkesztőktől és a grafikusoktól is kreativitást vártunk: bőségesen hagytunk teret az egyéni ötleteknek, a humornak és a játéknak is, és támogattunk minden olyan ötletet, ami a látványt közérthetővé és szellemessé tette.

Ez a rengeteg fejlécgrafika csak dísz, vagy a tanításban is segít?

Az egyik felhasználói teszt során megkérdeztem egy ötödikes kisfiút, hogy mit lát a történelemkönyv egyik leckéjének a fejlécében. Azt válaszolta: egy „vázlat­térképet”. Megörültem a válaszának, mert éppen az volt a célunk, hogy kartográfiailag pontos, ám a történelmi szereplőket és eseményeket is megidéző élménytérképeket készítsünk, amelyek vázlatszerűen összefoglalják a lecke tartalmát. Magától értetődő, hogy a tanár használhatja őket az órán: akár bevezetésként, akár összefoglalásként, vagy ahogy neki tetszik. Ugyanez igaz minden okostankönyv esetében az egyes tantárgyakon belül: a fejlécgrafika a lecke lényegét ragadja meg, és a tanáron múlik, mit kezd vele.

A fejlécgrafikákat magyarázó erejűre terveztük, kiemelve az egyes leckék lényegét, csoportokat, összefüggéseket mutatva a tananyag témái között. Úgy használtuk a témaként kiválasztott tárgyakat vagy szereplőket, hogy minden grafikai elemmel példát, viszonyítási pontot, kapcsolatokat tudjunk szemléltetni. Így a tananyag elvont fogalmait vizualizáltuk, a példák erejéből adódóan könnyen elképzelhetővé tettük. A példa kedvéért elmondom, hogy a Magyar nyelv 5. okostankönyv grafikáival vidám, színes, a korosztálynak megfelelő képi világot alakítottunk ki. A grafikák stílusa a flat design felé közelít. Az egyes fejezetek más-más színűek, ezzel segítve a könyv átláthatóságát. Az okoskönyv színességét és a vidámságát fokozza a grafikák és a menü színeinek komplementer kapcsolata.

Fejlécgrafikák az Irodalom 5. és 7. okostankönyvekből

A nyomtatott tankönyvek képeivel mi történt?

Természetesen digitalizáltuk őket. A nyomtatott tankönyvek illusztrációi, képei, infografikái az okostankönyv felületén képgalériában is megjeleníthetők, kinagyíthatók, az egyes leckék képei körgalériába rendezve is végignézhetők. Olyan óravezetés is elképzelhető, amely ezekre a képekre épül.

Fejlécgrafikák az Etika 6. és 8. okostankönyvből

Említette, hogy kisfilmek is találhatóak a portálon. Mit érdemes ezekről tudni?

A filmek egy részét a megelőző projekt keretében készítették, amelyen az NKP első változata is készült. Mi a társadalomtudományi szerkesztőségekben mintegy 100 új filmet gyártottunk. Nem egy kaptafára. Bár nagy volt a kísértés, hogy a stílusteremtés jegyében egy műfajban alkossunk, a diákokra tekintettel különféle műfajú filmeket készítettünk. Vannak hagyományos oktatófilmjeink, amikor egy-egy szakértő tart előadást egy-egy témáról, de vannak kisjátékfilmjeink és animációink is. A lényeg, hogy minden műfajban diákbarát filmeket készítettünk, játékosságra, eredetiségre törekedtünk.

Vegyünk például egy látszólag hagyományos oktatófilmet: az aquincumi amfiteátrumról szólót! Németh György történész tart előadást a helyszínen – ez idáig a megszokott forgatókönyv. Ám a szavait A gladiátor című filmből vett részletekkel illusztráltuk. A diák valószínűleg látta a filmet, ez az előzetes tudása a dologról, és így tudjuk számára megeleveníteni a részleteket. Hasonló elven működik az a videó, amelyben Karsai György klasszika-filológus egy témába vágó videójáték előtt ülve elemzi az Odüsszeia küklopsz-énekét. Ez a két film az előzményprojekt keretein belül készült, és Hartai László szerkesztette őket. A kisjátékfilmek is diákbarát szemlélettel készültek. Diákszereplőkkel dolgoztunk, és olyan műfajparódiákat készítettünk, amelyek populáris műfajokra játszanak rá sok humorral. A kollégák készítettek egy sorozatot „Tanár születik” címmel, melyben a diákszereplők az ismert tehetségkutató műsor stílusában mutatkoznak be, majd pár perces bemutatóórákat tartanak, a középkor irodalmáról szóló tankönyvi tudnivalókat például gregorián stílusban éneklik el. Rendkívül mulatságos a kisfilm, miközben a diákok két olyan kamaszt láthatnak, akik énektudásuk révén komoly ismeretekkel rendelkeznek a középkori zenekultúráról.

Vagy vegyünk egy animációt: Ottlik Géza 450 oldalas regényét, az Iskola a határont sokan nem olvassák el. Ugyanakkor tanítjuk: a 20. századi magyar regényirodalom egyik csúcsteljesítménye, a tizenkettedikes irodalomtankönyv három leckét is szentel neki. Az első azzal a sajátosságával foglalkozik, hogy két elbeszélője van. Az animáció tulajdonképpen felvezeti a témát, melyhez hangoskönyv és digitális szemelvények is kapcsolódnak: olyan regényrészletek, amelyek egy jelenetet kétféle elbeszélésben tálalnak, ehhez pedig kérdéssor illeszkedik. Az animáció három és fél perc, a hangoskönyv öt és fél. Kilenc perc után a tanár Ottlik szövegével foglalkozhat, holott a diákok nagy része nem olvasta a regényt. Az animáció a leckéhez kapcsolódó fejlécképből indul ki, és oda is tér vissza, így összekapcsolja a lecke tartalmát a képi megjelenítésével. Mivel a másik két Ottlik-leckéhez is készült animáció, hangoskönyv, szemelvény és kérdéssor, a diák könnyebben le fog tudni érettségizni Ottlikból.

Fejlécgrafika a Magyar nyelv 5. okostankönyvből

Beszéljünk az interaktív feladatokról! Első látásra elég könnyűnek tűnnek. Rakd sorba, párosítsd, csoportosítsd… Nem túl egyszerű feladatok ezek?

Az a készítő szándékától és elképzelésétől függ. Most 19 feladattípusunk van, amelyekkel kb. 17 000 feladat készült. Rengeteg érdekes, szellemes és tartalmas feladvány. Csak egyet mondok: „Mit írna a bulvársajtó a görög istenekről?” Blikkfangos címek sorjáznak házasságtörésekről, rémségekről. – ahogy egy pletykalap tudósítana a görög mítoszokról. Ki kell találni, hogy a címben melyik görög istenről van szó. Mondhatjuk, hogy egy szimpla párosítós feladat, de szerintem sokkal több annál: két kultúráról és az emberi természetről szól.

Mégis, miért jobb egy interaktív feladat, mint egy gondolkodtató, nyitott végű kérdés?

Nem jobb, csak más. Onnan kezdeném, hogy az utóbbi időben egy sor elvárás fogalmazódott meg a pedagógusokkal szemben. Sok szó esik manapság az aktív tanulás előnyeiről, amikor is a diák maga fedezi fel a válaszokat a kérdésekre, maga látja meg az összefüggéseket. Sokat hangoztatott jelszó a differenciálás is. Azt várják tőlünk, hogy legyünk tekintettel diákjaink adottságaira: iskolánként, osztályonként, csoportonként, sőt egyénileg is. Gyakori igény továbbá, hogy tanítsuk a diákjainkat változatos módon. Alkalmazzunk olyan oktatásszervezési formákat, amelyek hatékonyabbak, mint a frontális oktatás: csoportmunkát, pármunkát, adjunk egyéni feladatokat. Visszatérő elvárás, hogy gyakoroljuk többet a tanultakat a diákokkal, hogy valódi képességgé váljanak bennük az ismeretek. És egyre inkább elvárják tőlünk, hogy egzakt, mérhető ismereteket nyújtsunk, és ezek alapján értékeljünk. Ezekre a kihívásokra az interaktív feladatok kínálják az egyik lehetséges választ. Egy tanárnak sosem lesz annyi ideje, hogy minden diákkal egyenként addig gyakoroljon, míg az ismeretek hibátlanul rögzülnek benne, sőt ismeretlen problémák megoldására alkalmas készségekké válnak. A számítógép ráér, alkalmazkodó, elfogulatlan, ezerszer is megkérdezi ugyanazt, és sosem veszíti el a türelmét.

Ez igaz, de az előre gyártott feladatok mindig egy képzelt diáknak készülnek, csakhogy a valóságban minden diák más.

Először is a feladatok készítésekor egymásra épülő kompetenciákban gondolkodtunk: egy olyan tanulási folyamatban, melynek során az egyes kompetenciák megszerzése egymást feltételezi, és más-más szintű reflexiót követel a diáktól. Természetesen minden tantárgynál eltérő kompetenciákról van szó, úgyhogy minden egyes szerkesztőségnek ki kellett alakítania a maga álláspontját. Az irodalmi szerkesztőség koncepciójában például a feladatok a megoldásukhoz szükséges kompetenciák, vagyis nehézségi fokuk szerint öt besorolást kaptak. Az első szint a mű ismerete (olyan ténykérdések tartoznak ide, mint az események sorrendje, vagy hogy ki kicsoda, stb.); a második szint a tartalmi és kontextuális értelmezések szintje; a harmadik a formai kérdéseké; a negyedik az irodalomelméleti önreflexióé; az ötödik a szerzett ismeretek alkalmazásáé ismeretlen anyagon. Másodszor a tanárok hozzáférést kapnak a feladatkészítőhöz, amellyel dolgoztunk, és a saját diákjaiknak maguk is készíthetnek feladatokat.

Okosfeladat megjelenése az Irodalom 9., 10. és 11. okostankönyvekben

A tanárok maguk is tankönyvszerzővé válnak? Mindenki lehet tananyagfejlesztő?

Többet mondok: a tanárok pedagógiai céljaiknak megfelelően átszerkeszthetik a tankönyveik saját példányát, és megoszthatják diákjaikkal és az iskolájukban dolgozó tanárokkal, tanári munkaközösségekkel. A tanároknak lehetőségük lesz arra, hogy a saját igényeiknek és a differenciált oktatási folyamatoknak megfelelően a digitális kiegészítő tartalmakat időről időre átszerkesszék, módosítsák, mindig annak megfelelően, hogy az adott évfolyamban milyen feladatokra, szemléltetésre és egyéb kiegészítő anyagokra van szükségük.

Nem félnek, hogy fontos részleteket írnak át az okoskönyvek szerkeszthető verzióiban? Nem lehetséges, hogy szakmai hibák kerülnek a feladatokba vagy a szövegbe?

Nem. Szerintünk a tanárok kreatívak és okosak, és egyébként is a saját tapasztalatuk és módszertanuk alapján tanítanak.

Van olyan az okostankönyvekben, amivel elégedetlen? Ha igen, milyen fejlesztésekre van még szükség?

Az okostankönyvek valamennyi tantárgyból nagyon jók, jó a feldolgozottságuk, sok hozzájuk a digitális kiegészítő, de szívesen dolgoznánk még rajtuk, lehetne növelni a feladatok és a kiegészítők mennyiségét, valamint a műfaji sokszínűség is fokozható lenne. De éppen ez a digitális tananyagfejlesztés nagy előnye a nyomtatott tankönyvekhez képest: mindig lehet tökéletesíteni, könnyen javítható. Ezt a fejlesztési ütemet 2019. május végén le kell zárnunk, és várhatóan a nyár folyamán ezeket a könyveket átadjuk a köznevelésben dolgozó kollégáknak és a tanulóknak. A következő tanév elejétől már ők fognak új feladatokat, további tartalmakat készíteni és beilleszteni a saját okoskönyvpéldányaikba. Az EKE OFI pedig megkezdi a második fejlesztési ütemet, ahol nagyszámú SNI-könyvet, valamint informatika-, vizuáliskultúra- és idegennyelv-könyvet készítünk majd el okostankönyves változatban.

Okosfeladatok megjelenése az Irodalom 9., 10. és 11. okostankönyvekben