TANÍTÓI KÉZIKÖNYV FI /1 NYELVTAN-HELYESÍRÁS TANKÖNYV 2. FI /1 NYELVTAN-HELYESÍRÁS MUNKAFÜZET 2
Szerzők: Romankovicsné Tóth Katalin – Romankovics András “Negyedik osztályban a már tanult szófajok rendszeres ismétlő gyakorlását kiegés.
Apáczai Nyelvtan Felmérő 4 Osztály Letöltés
#81 Apáczai 2. osztályos nyelvtan év végi felmérő Apáczai 2. osztályos nyelvtan év végi felmérője van valakinek? megköszönném!! Nyelvtan felmérő 2. 8 MB · Olvasás: 4, 396 Utoljára módosítva a moderátor által: 2014 Október 28 #84 NEMZEDÉKEK TUDÁSA magyar 4. osztály 80. 2 KB · Olvasás: 10, 039 73. 3 KB · Olvasás: 9, 812 62. 5 KB · Olvasás: 9, 790 72. 1 KB · Olvasás: 9, 782 75. 1 KB · Olvasás: 9, 778 73. 9 KB · Olvasás: 9, 753 78. 2 KB · Olvasás: 9, 816 72. 3 KB · Olvasás: 9, 773 74. 4 KB · Olvasás: 9, 768 #85 NYELVTAN 4 97. 2 KB · Olvasás: 10, 174 69. 6 KB · Olvasás: 9, 838 76. 8 KB · Olvasás: 9, 859 77. 7 KB · Olvasás: 9, 852 78 KB · Olvasás: 9, 853 96. 3 KB · Olvasás: 9, 922 Borító 74. 7 KB · Olvasás: 9, 853 Pótold a hiányzó betűket _ toldalékokat nyelvtan 4. osztá 207. 8 KB · Olvasás: 10, 040 Tollbamondás igék melléknevek szószerkezetekNyelvtan 4. oszt 322. 4 KB · Olvasás: 10, 063 Egészítsd ki _rag_névmásnyelvtan 4. 218. 5 KB · Olvasás: 10, 035 felszólító módú igék és szótagolá 754. 8 KB · Olvasás: 213 mondat helyes tagolása nyelvtan 4.
Ingyen
A MUNKAFÜZET KÉPÉT LÁTOD, AZ EHHEZ TARTOZÓ FELMÉRŐ A LICIT TÁRGYA. Gyakorlófeladatok, oktatóprogramok, hasznos linkek a magyar nyelv tanításához alsó tagozaton. Első osztályos magyar interaktív feladatok, digigális tananyagok gyűjteménye. osztályos Apáczai kiadós nyelvtan felmérőket? – Válaszok a kérdésre. Weboldalunk cookie- kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. Általános Iskolai feladatok ( Matek feladatok és Kötelező olvasmányok röviden) Főoldal; Hírek; Matek feldadatok; Kötelező olvasmányok; Kapcsolat; Vendégkönyv. – Fizika felmérő + megoldás OFI – 7. Angol nyelvi oktatótabló, Angol nyelvi fali tabló, angol ragozás, főnév, ige, Folyamatos jelen, folyamatos múlt, folyamatos jövő idő – Meló Diák Taneszközcentrum Kft fizikai kémiai taneszközök iskolai térképek. Apáczai nyelvtan felmérő e- mailen 4 oszt / 16 – Jelenlegi ára: 890 Ft Szilágyi Ferencné – Szilágyi Ferencné Apáczai Nyelvtan felmérőfüzet mailedre küldve A és B csoport 4. osztály / 16 tanévhez való a számlát postai úton elsöbbségi posta kész borítékban küldöm ha megérkezett az utalás.
178. 4 KB · Olvasás: 9, 918 Mondatok szövegek kiegészítése nyelvtan 4. 160. 4 KB · Olvasás: 9, 934 #86 KIS NYELVÉSZ 4. osztály 160. 4 KB · Olvasás: 10, 292 nyelvtan 4. 94. 6 KB · Olvasás: 9, 764 4. 4 MB · Olvasás: 457 #87 TUDÁSMÉRŐ HELYESÍRÁS NYELVTAN (PEDELLUS KIADÓ) 4. osztály Tudásmérő helyesírás, nyelvtan 4. o 223. 9 KB · Olvasás: 3, 788 #88 NYELVTAN HELYESÍRÁS GYAKORLÓ (AZ IGE 3-4. OSZTÁLY) 3. 7 MB · Olvasás: 3, 105 #89 ÖTLETEK FOGALMAZÁSHOZ ötletek F O G A L MA Z Á S H O Z Microsoft Word – 294. 8 KB · Olvasás: 3, 004 #90 NYELVTAN + SZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY nyelvtan + szövegért. 550. 6 KB · Olvasás: 10, 008 #91 NYELVTAN HELYESÍRÁS KÖZISMERET nyelvtan helyesírás kö 4. 6 MB · Olvasás: 2, 391 #92 ÉV VÉGI SZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY beolvasá 329. 6 KB · Olvasás: 9, 953 255. 6 KB · Olvasás: 9, 134 160. 5 KB · Olvasás: 9, 017 134 KB · Olvasás: 8, 984 337. 7 KB · Olvasás: 9, 079 283. 6 KB · Olvasás: 8, 838 149. 8 KB · Olvasás: 8, 843 145. 5 KB · Olvasás: 8, 788 332. 7 KB · Olvasás: 9, 044 158. 2 KB · Olvasás: 8, 789 338.
Apaczai nyelvtan felmérő 4 osztály letöltés
Legfrissebb cikkeink. Munkatársainkkal együtt hiszünk abban, hogy miközben tovább örökítjük értékrendünket a következő generációnak, fel is kell készítenünk őket az új ismeretek befogadására és a saját képességeik kibontakoztatására. Letöltés távoli szerverről. hóember felmérő kalendárium rekordok Csukás István mesekönyv hóemberek dobozok mackók szorzó tábla népszokás hópehely játékos tanulás szorzótábla barátság farsang. mulatság tevékenységek andersen népszokások bohóc helyesírás nyelvtan ünnepek jeles nap gyakorló sablonok. Tisztelt bartamiki! Szeretnék érdeklődni hogy ezek a könyvek megkaphatók- e: Mozaik Matematika 4 osztály OFI Környezet 4 osztály OFI Nyelvtan- Irodalom 4 osztály Apáczai Nyelvtan – Irodalom 4 osztály Előre is köszönöm válaszod. Apáczai Nyelvtan munkafüzethez és tankönyv és hozzá tartozó felmérőfüzet A és B csoport 4. osztály / 16 tanévhez való Teljesen más mint a múlt évben volt, új feladatsorokkal. 1 napos átfutással tudom postán küldeni 1 db van belőle. Osztály Apáczais Nyelvtan Felmérő For Later.
- Nyelvtan Felmérő 4. Osztály Mozaik – Játékok
- Adriatiq – Árlista – Áraink, árlista, hajóhely bérlés a Marina Tribunjban
- Emelt szintű angol érettségi megoldások
- Ofi kémia 8 munkafüzet megoldások
- Golf 3 1.9 tdi váltó olaj mennyiség
- Bátonyterenye szélkakas fogadó és étterem ózdi ut unum
- 2005 ös suzuki swift eladó
- Apáczai nyelvtan felmérő 4 osztály ofi letöltés
- A Tizedes Meg A Többiek Teljes Film [1965] Magyarul ~ Online | VideA : TV
- Fojtószelepház hiba – YouTube
- Apaczai nyelvtan felmérő 4 osztály letöltés
- 4 órás irodai munka fizetés 2017
Startlap Kereső – kereso.startlap.hu
Őrizd meg egészséged otthonod biztonságában. Moss gyakran kezet, ne menj közösségbe, és olvasgasd a témával kapcsolatos forrásainkat, hogy mihamarabb alkalmazkodhass a kialakult helyzethez. Apr 21, – Apáczai Természetismeret Témazáró Feladatlapok 6. Tízpróba felmérő 3- 4 éveseknek A felmérő képeit meg tudja nyitni a bal oldalon. Ha az ezeket az oldalakat tartalmazó feladatlapokat le szeretné tölteni – hogy gyermeke megoldhassa – kattintson a Letöltésre. A letöltés után megnyílik a PDF fájl, amit már le tud tölteni a gépére, vagy ki tud nyomtatni. APÁCZAI KIADÓ – től EKE OFI. A Géniusz Könyváruház Észak- Magyarország legnagyobb és legkiválóbb készlettel rendelkező tankkönyváruháza! Géniusz Könyváruház – Tankönyvben is géniusz! Mester Miklósné Műfaj: tankönyv Iskolatípus: alsó tagozat, általános iskola Évfolyam: 4. Könyv: Nyelvtan és helyesírás munkáltató tankönyv – 4. osztály – Szilágyi Ferencné, Fülöp Mária, Esztergályos Jenő, Marton Magda, Dr. Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 4.
IminekJó Irodalom Felmérő Apáczai 5. Fizika felmérő + megoldás OFI – 7. Matematika felmérő 4. Matematika felmérőfüzet 4. osztály Apáczai Kiad. Free download as PDF File (. pdf) or read online for free. Természetismeret 5. Petra Nyelvtan Óvoda Tanulás Tanítás. A SZÓFAJ A szavak csoportja, amelyet: jelentése,. · SZÖVEGÉRTÉS FELMÉRŐ/ TUDÁSMÉRŐ APÁCZAI 4 OSZTÁLYOS NINCS KITÖLTVE. BÁRMILYEN KÉRDÉSRE SZÍVESEN VÁLASZOLOK. Jelenlegi ára: 980 Ft Az aukció vége:: 56. SZÖVEGÉRTÉS felmérő 4. A/ B osztály Apáczai – Jelenlegi ára: 980 Ft. Okostankönyv – portal. Alsó tagozatos, 2. évfolyam kategória. Nyelvi ismeretek HÓNAPRÓL HÓNAPRA Meixner- módszerű anyanyelv munkafüzet második osztályosoknak. oktatóprogramok, segédanyagok tanítóknak, tanároknak. 43063 segédlet letöltés az elmúlt 30 napban! Év végi felmérő olvasás- szövegértésből ( A csoport). osztály Nyelvtan Feladatlap tavasz április. Nyelvtan felmérőfüzet 4. Scribd is the world’ s largest social reading and publishing site. Olvasás Zokni Iskola Tanulás.
Legyen a Startlap Kereső az alapértelmezett keresőm Telepítés
9 KB · Olvasás: 8, 840 177. 5 KB · Olvasás: 8, 814 #95 SZÖVEGÉRTÉS HÚSVÉT 3-4. OSZTÁLY 190. 1 KB · Olvasás: 9, 066 #96 TUDOMÁNYOS, ISMERETTERJESZTŐ SZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY (PEDELLUS KIADÓ) 2 MB · Olvasás: 2, 328 #97 SZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY (APÁCZAI K. ) 2011-ES 4 MB · Olvasás: 5, 897 #98 MÁRCIUS 15 & MIÉRT PIROS, FEHÉR, ZÖLD A MAGYAR ZÁSZLÓ #99 SZÖVEGÉRTÉST FEJLESZTŐ GYAKORLATOK 4. OSZTÁLY 2006 APÁCZAI K. Szövegértést fejlesztő gyakorlatok – 4. osztá 1. 6 MB · Olvasás: 3, 071 #100 SZÖVEGÉRTÉST FEJLESZTŐ GYAKORLATOK 4. OSZTÁLY 2004 APÁCZAI K. Szövegérté 3. 2 MB · Olvasás: 2, 214
TANÍTÓI KÉZIKÖNYV FI /1 NYELVTAN-HELYESÍRÁS TANKÖNYV 2. FI /1 NYELVTAN-HELYESÍRÁS MUNKAFÜZET 2.
2 A kézikönyv az Széchenyi 2020 Fejlesztési program Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programjának EFOP VEKOP számú, A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés című projektje keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Szerző Dérné Veresegyházy Erika, Kóródi Bence, N. Császi Ildikó Szerkesztő Kóródi Bence Olvasószerkesztő Gönye László Sorozatterv, tipográfia Takács Brigitta Rita Tördelés Takács Brigitta Rita 1. kiadás, 2017 Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2017 Raktári szám: FI /1K Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1143 Budapest, Szobránc utca Felelős kiadó dr. Liptai Kálmán rektor 2
3 TARTALOMJEGYZÉK I. Az újgenerációs tankönyvek fejlesztési céljainak megvalósulása I.2. Az anyanyelvi nevelés I.3. Az ismeretszerzés folyamata I.4. Fejlesztendő képességek I.5. A beszédviselkedés fejlesztése I.6. A páros és a csoportos beszélgetés fejlesztése I.7. A beszédtechnika (a kiejtés és a helyesejtés) fejlesztése és az eltérő nyelvhasználat I.8. A szóbeli szövegalkotás fejlesztése I.9. Az írásbeli szövegalkotás előkészítése I.10. A nyelvtan és a helyesírás tanítási céljai I.11. A tananyag feldolgozásának elvi kérdései I.12. A gondolkodás fejlesztése I.13. A tanulási képességek fejlesztése I.14. Ismeretek az anyanyelvről és a tanulói tevékenységek I.15. A funkcionális nyelvszemlélet I.16. Az iskolai kipróbálás legfontosabb tapasztalatai II. A tankönyv felépítése, a témakörök bemutatása II.1. A tanítás és tanulás eredményességét elősegítő eszközök és megoldások II.2. A tankönyv nagy témakörei I. fejezet: A szóbeli közlés II. fejezet: A hangok, a betűk, a szótagok és a szótagolás III. fejezet: A szavak és jelentésük IV. fejezet: A beszédhangok jelölése V. fejezet: A hangkapcsolatok jelölése VI. fejezet: A toldalékok helyesírása VII. fejezet: A mondat, a mondatfajták és a szöveg III. A tankönyvek eredményes használatának feltételei és lehetőségei III.1. A tanulási folyamat megtervezése és értékelése III.2. Hatékony tanítási módszerek és tanulási technikák III.3. A tankönyv tanórai és otthoni használatának lehetőségei III.4. A tankönyvhöz kapcsolódó egyéb kiadványok Szakirodalom: Óratervek A szóbeli közlés A hangok, a betűk, a szótagok és a szótagolás Több szóból egy szó A szavak és jelentésük A hangkapcsolatok jelölése A toldalékok helyesírása A mondat, a mondatfajták és a szöveg
4 FI / 1 N y e lv tan-hely es í rás t a n kö n y v 2. FI / 1 N y e lv tan-hely es í rás m u n ka fü ze t 2. T a n í tó i ké z ik ö n yv Kedves Tanító Kollégák! Ebben a rövid útmutatóban összefoglaljuk azokat a szerintünk alapvető tudnivalókat, amelyek a 2. évfolyam nyelvtanóráinak megtartásához, illetve a nyelvtan kiadványok használatához elengedhetetlenek. A 2. évfolyam taneszközei a munkanaplók alapján átdolgozásra kerültek, így a korábbi feladatgyűjteményt felváltotta egy bejegyzésre alkalmas, munkáltató tankönyv és egy hozzá tartozó munkafüzet, precízen integrálva az írás munkafüzettel. Tanmenetek Bővített, részletes tanmeneteket kínálunk (szerkeszthető word formában, nyelvtanból és olvasásból rugalmas verzióban is), amelyekben a pedagógusok tanórákra és a kiadványok oldalszámaira is lebontva tudják végezni munkájukat. A szabadon választható órakeret terhére az olvasás tantárgyat bontjuk ketté. A nyelvtan írás-nyelvtan eloszlásban, heti 1,5-1,5 tanóra a normál tanmenet szerint vagy 1,5-2 óra a rugalmas (évi 72 órás) tanmenet szerint. A Nemzeti Köznevelési Portál tanári felületén intézményi adminisztrációt követően a normál és a rugalmas tanmenet szerint is találhatók minták a felmérésekhez. Munkájukhoz sok sikert és örömet kívánunk! 4
5 BEVEZETŐ Az anyanyelvi nevelés a mozgatórugója az iskolába kerülő gyermek tanulási stratégiái kialakításának és komplex készségfejlesztésének az alsó tagozaton. Az anyanyelvi nevelés nemcsak az önálló gondolkodás és önművelés szempontjából alapvetően fontos alapozó ismeretet nyújt, hanem készségeket, képességeket is fejleszt. Igyekszik kiegyenlíteni az anyanyelvi különbségeket az iskolába kerülő gyerekek között, valamint anyanyelvi ismereteket és készségeket (olvasás, írás, nyelvtani ismeretek, szövegalkotás, szövegszerkesztés, nyelvhasználati készségek) sajátíttat el velük. Míg az elsődleges nyelvelsajátítás, a családi, anyanyelvi szocializáció folyamatában jobb esetben is nyelvi magatartásmintákat, normákat, valamint az önálló nyelvi kifejezés módjait tanulja meg a kisgyermek, az intézményes anyanyelvi nevelés korai szakaszaiban elsősorban a szókincset, a beszédértést és az önálló szóbeli megnyilvánulásokat fejlesztjük ki (pl. mesével, beszélgetéssel, bábozással). Az absztrakt verbális kommunikáció fejlesztésekor és a tudástranszfer képességének növelésekor a kulcskompetenciák (anyanyelvi kommunikáció, matematikai, természettudományi és technológiai műveltség, infokommunikációs, személyközi és állampolgári kompetencia, valamint a kulturális tudatosság kompetenciája) fejlesztésére kell helyeznünk a hangsúlyt ahhoz, hogy az iskola betöltse alapvető feladatát. Ez nem más, mint hogy a tanulók a mindennapi életben alkalmazható tudással kerüljenek ki az iskolából, és rendelkezzenek azokkal a képességekkel, amelyekkel a munkaerőpiacon megállják a helyüket, s amelyekkel képesek lesznek az élethosszig tartó tanulásra. Kompetencián ebben a felfogásban az ismereteket, azok alkalmazási képességét és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összességét értjük. Ez természetesen nem zárja ki az ismeretszerzést, csak segít a tudás alkalmazását korlátozottan megvalósító oktatás problémáinak kezelésében. A kompetenciák a személyiség komponensei (komponensrendszerei), amelyek meghatározott funkciót szolgáló motívum- és képességrendszerek (vö. Nagy József, 2002, 32.o.). A pedagógus feladata, hogy interakciók szervezésével segítse a motívumok fejlődését, rendszerré szerveződését. Nemcsak arra kell keresni a választ, hogy miképpen lehet rábírni a gyerekeket a tanulásra, hanem arra is, hogyan lehet elősegíteni a kognitív, a személyes és a szociális motívumok fejlődését. A tanuló valamennyi cselekvése, tevékenysége belső késztetés belső motiváció, belső motívumok rendszere hatására valósuljon meg! A képességek (melyek alkotóelemei: ismeretek, készségek és rutinok) társadalmi és természeti környezetben az egyéni, hétköznapi tájékozódást, az ismeretek alkalmazását, az új ismereteknek a már meglévőkkel való összekapcsolását segítik. 5
6 Tk. 8. o. A kognitív kompetencia az információfeldolgozást (az információk vételét, kódolását, átalakítását, létrehozását, közlését, tárolását) megvalósító pszichikus komponensrendszer. Kognitív motívumok közé sorolható a megismerési vágy, a tanulási motívumok összessége (közöttük az ingerszükséglet, a kíváncsiság és az érdeklődés), a játékszeretet és alkotásvágy, a tanulási sikervágy és a kudarcfélelem, a tanulási elismerésvágy, a kötelességtudat, az igényszint és az ambíció. A kognitív kompetencia kialakulásához szükségesek a kognitív képességek: a tudásszerzés (megfigyelés, átkódolás, értékelés, értelmezés, bizonyítás) és a kognitív kommunikáció (ábraolvasás és ábrázolás, tapasztalati és értelmező nyelvtudás, beszéd és beszédértés, írás és olvasás, formalizált kommunikáció). Ezenkívül kognitív képesség még a gondolkodás (viszonyítás, általánosítás és osztályozás, problémamegoldás) és a tanulás (tanulási módok: szándékos, szándéktalan; ismeretszerző; felfedező; játékos; alkotó; tapasztalati; értelmező, önálló; szociális) is. 6
7 Tk 12. o. Ezek mellett az ember harmonikus fejlődéséhez szükséges a szociális kompetencia is, amely az embernek nem valamely részfunkciója, hanem teljes rendszer: alapvető, egzisztenciális funkció. Az ember képességeitől függően, a szociális viselkedéshez szükséges komponensfajták készletéből mint a szükségletek, hajlamok, attitűdök, meggyőződések, rutinok, szokások, minták, készségek, ismeretek alakul az aktuális helyzetnek megfelelő viselkedés, miközben módosulhatnak a komponensek, fejlődhetnek a szociális és kognitív képességek (Nagy József, 2002). A személyes kompetencia mindazoknak a komponenseknek és szabályozóknak a rendszere, amelyek információhasznosítással lehetővé teszik a személyes érdek érvényesítését szociális kölcsönhatások nélkül (vö. Nagy József, 2002). Az anyanyelvi kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége valamennyi társadalmi és kulturális kontextusban a munkahelyen, otthon és a szabadidőben. Az OFI alsós oktatási-nevelési programjában a tananyag felépítésének meghatározásakor központi szerepet kap a kommunikációs és helyesírási képesség folyamatos fejlesztése. A nyelvi jelenségeket szemléltetve tárgyaljuk, a legjellemzőbb példák ismertetésével tudatosítjuk. Ha bevonjuk a tudásanyag felfedezésébe a tanulói erőfeszítést, kreativitást, fantáziát, belső érdeklődést, akkor a nyelvi tudatosság, a kifejezőkészség általuk sokkal hatékonyabban fejleszthető, és jótékony hatással van a problémamegoldás, az ítélőképesség és az önművelés területére is. Ennek megfelelően az anyanyelvi nevelés kettős: képessé kell tenni a diákokat egyrészt a szóbeli és írásbeli információk befogadására, megértésére, másrészt saját gondolataik pontos és hatásos, a közléshelyzethez és a kommunikációs partnerhez igazodó kifejezésére. 7
8 Tk. 4.o. tematikus képe Tk. 45/3. f. képe A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése folyamatos feladat. Egyrészt e képességcsoport jelenti az alapját, illetve kiindulópontját valamennyi újonnan megtanulásra kerülő nyelvi tevékenységnek, másrészt ennek fejlettsége döntően meghatározza a gyermek társadalmi beilleszkedését, kortársaival való kapcsolattartásának és iskolai tanulmányainak sikerét. Ezért különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása mintaadással, szabálytanulással, élethelyzetekben páros és csoportos gyakoroltatással, szokásalakító tréningekkel. Kiemelt feladat továbbá a szókincs folyamatos bővítése, pontosítása és aktivizálása olvasással, szövegértelmezéssel, szövegalkotó feladatokkal, valamint az elbeszélés, történetmondás ösztönzése, gyakoroltatása. 8
9 Tk. 13. o. A szövegalkotás fejlesztése a jól megalapozott anyanyelvi készségekre épül, amelyhez sokkal több szóbeli szövegalkotás szükséges, ugyanis csak így tudjuk megalapozni a későbbi írásbeli szövegalkotást is. 9
10 I. AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK MEGVALÓSULÁSA I.1. Koncepció és elméleti háttér Az alsó tagozaton az anyanyelv tanítása alapozó jellegű, komplex tantárgy. A kommunikatív kompetencia egészének, ezen belül az anyanyelvi kompetenciának a fejlesztése az egyik legfontosabb célja a Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak tankönyvnek és munkafüzetnek. A kommunikatív kompetencia magában foglalja a nyelvi kompetenciát, a nyelvi pragmatikai kompetenciát, a metanyelvi kompetenciát, a metanyelvi pragmatikai kompetenciát, a paraés extranyelvi kompetenciát, a para- és extranyelvi pragmatikai kompetenciát, a kultúrkompetenciát, valamint a pragmatikai kultúrkompetenciát. A kommunikatív és a nyelvi kompetencia összefüggésének a kérdése már évtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat. Dell Hymes 1972-ben a nyelvi kompetenciának a kommunikációs kompetenciával való helyettesítését javasolta (On communicative competence; In J.B. Pride & J. Holmes (Eds.), Sociolinguistics (pp ). London: Penguin), továbbá szükségesnek tartotta a kommunikációs kompetencia és a kommunikációs produkció megkülönböztetését is. Ugyanis nemcsak a nyelvi képességekről (grammatikailag helyes mondatok létrehozását biztosító szabályrendszer tudásáról) van szó, hanem pl. arról is, hogy egy adott nyelvi közösségben milyen megnyilatkozási formákat használhatunk a nyelven kívüli kontextust is figyelembe véve. 92. o. 10
11 Szerinte a kommunikációs kompetencia négy kérdésre vonatkozik: (1) mi az, ami egy adott nyelvi rendszerben formálisan lehetséges, (2) mit lehet a nyelvi produkció keretében megvalósítani, (3) mi az, ami egy adott kontextusban helyes, (4) mit használnak egy adott nyelvközösséghez tartozó egyének (Hymes, 1972, 281.o.) (Banczerowski, 1994, 281.o.). Az első a grammatikára vonatkozik, vagyis arra, hogy az adott nyelvi megnyilatkozás az anyanyelvi beszélő ösztönös nyelvérzékének megfelel-e, vagy hibásnak minősíthető-e. A második kérdés pszicholingvisztikai természetű: a közlő és a befogadó memóriakapacitásával és percepciós képességével kapcsolatos. A formálisan lehetséges és a ténylegesen megvalósítható egymással nem azonosítható. A mondatok hosszúságát például formálisan semmi sem korlátozza. A következő kérdés a nyelvtanilag helyes mondatok kommunikációs szituációbeli megfelelőségére irányítja a figyelmet. A grammatikailag jól szerkesztett mondatok helytelenek is lehetnek egy adott kontextusban, a beszélőközösségben érvényes konvenciók miatt. A negyedik kérdés a nyelvi viselkedésre vonatkozik. Gyakori, hogy egy adott közösségben a grammatikailag egyébként helyes szerkezetet, mondatot nem használják (vö. Banczerowski, 1994, o.). Banczerowski továbbviszi Hymes gondolatait, és a kommunikációs kompetenciát dinamikus képződménynek tartja. A nyelvi tudást és használatának képességét nyelvi kompetenciának, viszont a kommunikatív céllal generált nyelvi megnyilatkozások használati szabályrendszerének tudását (ismeretét) nyelvi pragmatikai kompetenciának fogjuk nevezni (Banczerowski,1994, 283.o.). Végkövetkeztetésként a szerző megállapítja, hogy a kommunikációs kompetencia összetevői közé tartozik a nyelvi kompetencia és a nyelvi pragmatikai kompetencia is (vö. uő. 1994, 286.o.). A fentiekből kiindulva a következő szempontokat érvényesítettük a nyelvtan taneszközökben: 1. A nyelvi szocializációs folyamat megalapozásában, vagyis jelen esetben a magyar közösség, társadalom nyelvhasználati szabályainak (nyelvi viselkedésminták, elvárások, értékek) és a szabályok helyes alkalmazásában, elsajátításában a tanulók korábbi ismereteire, az otthonról hozott nyelvváltozatra építjük az anyanyelvi nevelés menetét. Ez természetesen nem a szabályok tanítását jelenti, hanem a nyelv eszközi használatának fejlesztését. 11
12 77. o. 2. A taneszközök funkcionális szemléletűek mind a nyelvtani, mind a ráépülő helyesírási egységben. A tudatos, helyes nyelvhasználat és helyesírás fejlesztése a cél, s nem a nyelvtani fogalmak memorizálása/memorizáltatása. A leckék végén az adott tanóra legfontosabb ismereteit a szerkesztő foglalta össze. Ez a szintetizálásnak fontos eszköze. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ezeket ne memorizáltassuk, ne bemagoltassuk a diákokkal, hanem lehetőség szerint ezeket ők maguk önállóan tudják megfogalmazni. A tömör megfogalmazásokban ugyanakkor törekedtünk a szakszerűségre. Pedagógiai követelmény az is, hogy csak olyan ismeretet taníthatunk meg ebben az osztályban, amelyet a későbbi osztályokban nem kell felülírni, megváltoztatni. Tk. 27. o. Összegezzünk rész 79. o. 12
13 3. A nyelvtankönyv ha elemi szinten is, de mindenképpen tükrözi a nyelvhasználatot jellemző variabilitást: a területi, a társadalmi csoportok szerinti, az egyéni és az időbeli változatosságot. Ehhez az indukciós szövegeket, lexikai elemeket nemcsak a köznyelvből merítjük, hanem a tájnyelvből, a társadalmi és szakmai nyelvváltozatokból is (pl. az elsős és másodikos tantárgyak szókincséből). 87. o. 4. A taneszközök alapfeladata a kommunikatív kompetencia fejlesztése. A kommunikáció akkor teljes, ha a megnyilatkozásoknak nemcsak a nyelvi jelentését értjük meg, hanem az adott helyzetbeli jelentését is: kikövetkeztetjük a beszélői jelentést. Mf. 17. o. 13
14 5. Fontos feladatnak tartjuk, hogy a taneszközök bemutassák és gyakoroltassák a legjellemzőbb nyelvhasználati színtereknek, szituációknak (családi, iskolai, baráti, ünnepi stb.) megfelelő helyes nyelvi viselkedési formákat. Tk. 5/3. f. képe 6. Lényeges, hogy a tanulónak a különböző kompetenciák fejlesztése közben minél többször legyen sikerélménye. A diák- vagy tanulócsoport lehetőség szerint önállóan fedezze föl vagy figyelje meg anyanyelvünk, nyelvhasználatunk sajátosságait! Ehhez elengedhetetlen a kooperatív technikák alkalmazása a nyelvtan és a helyesírás tanítása területén. (Ehhez persze a tanítónak is sokkal több erőfeszítésre van szüksége, de tapasztalatból állítjuk: megéri.) 78. o. 14
15 7. A különböző műveltségi területek integrálására törekedtünk a taneszközök feladataiban, amellett, hogy ezek az írással és az olvasással nagyon szorosan, nemcsak a tanmenet szintjén, hanem az elsajátítandó tudáselemek szintjén is integrálva lettek. A gyakorlatokban helyet kaptak a matematika, a környezetismeret, az ének-zene, az informatika stb. területek is, ezeket koncentráltuk a tankönyv tananyaga jellegének megfelelően. Tk. 45/4. f. képe 8. A nonverbális kommunikációs kompetencia fejlesztését is igen lényegesnek tartjuk, melynek alapja az elemi szemiotikai ismeretek (pl. a testbeszéd) gyakorlati elsajátíttatása. Tk. 5/1. f. képe 9. A programban figyelembe vesszük a gyermekek eltérő nyelvhasználatát. 10. A nyelvi kreativitást talán legjobban a nyelvi játékokkal lehet fejleszteni. Általános tapasztalatunk, hogy az oktatás minden szintjén sikeresebb a nyelvészeti ismeretek elsajátítása, ha humoros példákat, feladatokat adunk, ebben a korosztályban pedig különösen. 15
16 99. o. 90. o. I.2. Az anyanyelvi nevelés A tankönyvsorozat fejlesztése során az anyanyelvi nevelés volt az egyik legalapvetőbb cél a készségek és képességek fejlesztésével párhuzamosan. Az iskolába lépő gyerekek az anyanyelvet a szűkebb környezetüktől más és más formában sajátították el, másféle szociális és kulturális környezetből, másféle anyanyelvi és gondolkodási minták felől lépnek be egyszerre az olvasni-írni tudás palotájába, így különféle szinteken birtokolják és használják a nyelvet. Ezért az alsó tagozaton a nyelvi tudatosság és kreativitás fejlesztése (a racionális és inventív figyelem aktivizálása egyszerre) különös fontossággal bír. Az anyanyelvről szerezhető alapismeretek megtanulásával és felfedezésével, annak visszaigazolásával, konfirmálásával a gyerekek nyelvszemlélete egyre tudatosabb lesz. Egyre igényesebb szóbeli és írásbeli közlést és közlési formákat sajátítanak el, ami a tantárgyakra bontott ismeretszerzés és a fokozatosan önállósuló tudásszerzés alapja is. A tanítási-tanulási folyamat a gyerekekben meglévő univerzális tudást fedi, fedezteti fel, fraktálja és gyarapítja, 16
17 majd tudatosítja és helyezi működő rendszerbe. A támogatva, de önálló ismeretszerzéssel megszerzett tudás képes feljutni a tudatosság szintjére, és válik alkalmazásképessé. Tk. 80. o. 17
18 A gyerekeknek a magyar nyelv rendszerére vonatkozó ismeretszerzése irányítva ugyan, de a nyelvi tapasztalásra, nyelvi felismerésekre kell, hogy épüljön. Ezt nemcsak a tematikával, az elsajátítandó ismeretekre alapozott tananyagegységekkel, hanem a kérdések-feladatok révén is támogatni kell. A helyesírási szabályismeret és a helyesírási készség kialakítását a nyelvi szabályszerűségek felismertetésére kell alapozni különféle tevékenységformákkal. Tk. 52. o. A fentiek sikeres megvalósítása képezi az alapját a felsőbb, 3. és 4. évfolyamok eredményes fejlesztésének. A beszéd fejlesztése által és az olvasás-írás differenciáltan szervezett megtanítása révén megalapozott anyanyelvi nevelésbe beletartozik az egyre magabiztosabb anyanyelvhasználat, a különféle szövegek, gyakori szövegműfajok megértésével és megalkotásával gyarapodó anyanyelvi kommunikáció kialakítása, valamint az anyanyelvi nevelés területeinek, különösen a szókincs gyarapításának, a szavak különböző jelentéseinek, stílus- és használati értékének arányos, egységes és komplex fejlesztése. A tankönyvsorozat az első két évfolyamon a gyerekek már meglevő (vagy szunnyadó) ismereteire épülő, játékos, beszédre késztető illusztrációkat, ilyen (hallgatni-olvasni való) szövegeket és feladatokat tartalmaz, figyelembe véve, hogy a gyerekek spontán igénye a felhőtlen játék, a mesevilág. Ezekre alapozva keltik fel a tankönyvek a gyerekek érdeklődését az olvasás és a kommunikáció iránt: fokozatosan tudatosítják és fejlesztik a gyerekek készségeit-képességeit ezen a területen. Az 1. és a 2. osztályos taneszközrendszer is figyelembe veszi azt a kerettantervi bontás során, hogy a kerettanterv az első két iskolai évet bevezető szakasznak tekinti, amely szakasz előkészíti a gyerekeket az iskolai tanulmányokra. Az óvodai játékos tevékenységekből fokozatosan vezetjük át a gyerekeket az iskolai tanulás szervezeti kereteibe, tevékenységrendszerébe és szokásrendjébe. 18
19 Cselekvésközpontú tevékenykedtetéssel kell fenntartani az iskolába került gyermek természetes tanulási motiváltságát, továbbfejleszteni a megismerés és a megértés iránti érdeklődését és nyitottságát. Ezáltal tudunk kedvező feltételeket teremteni a természetes fejlődési, érési folyamatok kiteljesedéséhez, kellő időt engedve a tanulási feladatok pszichológiai feltételeinek beéréséhez. Személyre szóló fejlesztéssel és értékeléssel esélyt teremtünk továbbá a sikeres iskolai pályafutás, valamint az élethosszig tartó tanulás biztonságos megalapozásához, az egységes műveltségbeli alapok megszerzéséhez. Ezzel alapozzuk meg a kulcskompetenciák, képességek kifejlődésének folyamatát. A 2. évfolyam célja a rendszerszerű tanulás megalapozása, a komplex ismeretszerzés megvalósítása, az önálló gondolkodásmód kialakítása, valamint az alkotási vágy és kreativitás felkeltése és fenntartása az önálló feladatvégzések és a közös munka során. A tantárgyak közötti integráció egyaránt biztosítja a tanulók számára a természet- és társadalomtudományi, valamint az anyanyelvi ismeretek és a művészetek könnyebb megértését, az összefüggések felismerését. Mf. 23. o. A manuális tevékenységek nemcsak az alkotás örömét nyújtják a gyermekeknek, hanem összefüggenek a cselekvés- vagy tevékenységközpontú neveléssel is, amely arra alapoz, hogy a gyerekek a külső mozgás élményét tudják átvinni a belső mozgás, a gondolkodás folyamatába. A verbális információ megértése így manifesztálódik és nyújt sikerélményt. Ez is segíti a tanulási, megismerési vágy folyamatosságát. 19
20 Tk. 58/2. f. képe I.3. Az ismeretszerzés folyamata Az ismeretszerzés folyamatában, a tananyag feldolgozásának módjában a kapcsolatok felismerése, az összefüggések megértése kerül előtérbe. Az oktatás-nevelés csak ezen a módon tud megfelelni az új kihívásoknak. Az ismeretelsajátítás folyamatában az élményeken, tapasztalatokon alapuló önálló ismeretszerzés képességének kialakítása, az érdeklődés folyamatos fenntartása, a gyermekek tevékenykedtetésének megvalósulása és az elemzőkritikai szemlélet kialakítása a legfontosabb cél. A tanulók fejlettségét és fejlesztési szükségleteit figyelembe véve, differenciált tervezéssel és tanulásirányítással fokozatosan kell növelni a terhelést és a teljesítményelvárásokat. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatát a tanulók együttműködésére építjük, bevezetjük (felismertetjük, tudatosítjuk) a kooperatív technikákat, melyekkel a gyermekek korábban ösztönösen is éltek együtt megoldandó kérdések, feladatok, problémák során. Élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal szükséges fejleszteni a kulcskompetenciák összetevőit, az alapvető rutinokat, képességeket és alapkészségeket. Mindeközben formáljuk a helyzetekre szabott lehetséges attitűdöket, közvetítjük az elemi ismereteket. Ezzel tanulási és magatartási szokásokat alakítunk ki. Megtapasztaltatjuk az ismeretszerzés korszerű forrásait, azok eszközként való felhasználásának módját, megtanítjuk és gyakoroltatjuk az elemi tanulási módszereket és technikákat. A tanulók fokozatosan gyarapodó ismereteit rendszerbe szervezzük, aktivizáljuk a már megszerzett tudást az új tanulási feladatok megoldásához. I.4. Fejlesztendő képességek Az új kerettanterv a kommunikáció körébe sok területet utal, ezek több nagy csoportot alkotnak: a) általános kommunikációs ismeretek, beszédviselkedés: közlési formák (kérdésfelelet, megértés-közlés stb.), páros és csoportos beszélgetés; 20
21 b) szóbeli kommunikáció, azaz beszédművelés (beszédtechnika vagy kiejtés, felolvasás, memoriter, vagyis vers- és prózamondás; szóbeli szövegalkotás, azaz a beszéd és a beszédértés fejlesztése; c) írásbeli kommunikáció: írástechnika (normakövető írás), rövid írásbeli szövegalkotás (mondatkiegészítés és fogalmazás). I.5. A beszédviselkedés fejlesztése A beszédviselkedés fejlesztését a tankönyvben gazdag gyakorlatrendszer biztosítja. Csak néhány típust sorolunk fel: bemutatkozás, a család bemutatása; szubjektív vonatkozások elmesélése (saját élmények elmeséltetése: Kivel szoktál otthon játszani?; Szoktál-e otthon segíteni?); beleképzelés a szereplők helyzetébe (Mondd el helyette, mit gondolt!); gesztusok megfigyelése az eseményképeken; az érzelmek kifejezése nem verbális jelekkel; a mozdulatok bemutatása, cselekvéssorok eljátszása; stb. I.6. A páros és a csoportos beszélgetés fejlesztése Erre számos feladattípus szolgál, csak néhányat említünk meg közülük: bemutatkozás; személyek bemutatása megadott szavak segítségével; a köszönés szabályai; a megszólítás szabályai; a kérés szabályai (pl. hogyan kell elkérni egy ceruzát); a tanácsadás (pl. hogyan kell gondozni a kedvenc állatot); a párbeszédek eljátszása, szituációs helyzetek dramatizálása; a játékok eljátszása (Játszd el társaiddal!); cselekvések csoportos eljátszása; bábozás. I.7. A beszédtechnika (a kiejtés és a helyesejtés) fejlesztése és az eltérő nyelvhasználat Helyesejtésen a köznyelvi normát követő beszédet értjük. A normát jobb esetben közvetíti a rádió, a televízió és a színpadi beszéd. A helyesejtés fejlesztésére azért van szükség, mert a kisgyerek kiejtése nem tökéletes, nem is lehet az, elsősorban az életkora miatt. Ezenkívül negatív hatások is érik: nem beszélnek helyesen a környezetében, és sajnos a médiumok, pl. 21
22 a rádió, televízió sem közvetítik mindig a követendő mintát. A tanítónak nehéz ellensúlyoznia a rengeteg negatív hatást, de törekednie kell a mintaszerű beszédre; leginkább saját példájával tud nevelni. A helyesejtésnek meghatározó szerepe van továbbá az auditív funkciók fejlődésében, növeli a fonématudatosságot, ezáltal a megértést (a szövegértést), és természetesen komoly hatással van a helyesírásra is. Tk. 68/1. f képe A nyelvjárási ejtés nem hiba! Ellenkezőleg: megőrzendő régiség, nyelvi kultúránk része, ápolandó kincs! Nem szabad szégyellnünk a tájnyelvi ejtést, inkább büszkének kell lennünk rá. A nyelvjárásban beszélő emberek valójában kétnyelvűek: elsajátítják a köznyelvi kiejtést, vagy inkább egy ahhoz közel álló változatot, a regionális köznyelvet, s azt használják az iskolában és a munkahelyen. Otthon, a családban és a rokonságban pedig a nyelvjárást beszélik. A tanító is így beszél, ha a környékről származik. Ha nem, akkor legyen a gyerekekkel türelmes: az artikulációs bázist nem lehet az egyik napról a másikra átállítani. A gyerekek nem tudnak egyik napról a másikra leszokni a tájnyelvi ejtésről. Fontos tudatosítani a gyerekekkel, hogy szüleik, nagyszüleik beszéde is szép, csak más: a paraszti kultúra egyik ékköve, anyanyelvünk csodálatos, hagyományőrző kincse. Arra viszont ügyelni kell, hogy ha a helyesírásban a kiejtés elvét tanítjuk, akkor a köznyelvi kiejtéshez kell igazodni, s ilyenkor a tanulók fonémahallása sem biztos, hogy megfelelő. Ezeket az eseteket tulajdonképpen úgy kell tanítani, mint a hagyomány elvét. Hasonlóan az egyes területeken, pl. a Hajdúságban általánosan használt záródó diftongusokhoz. Arra viszont ügyelni kell, hogy ha a helyesírásban a kiejtés elvét tanítjuk, akkor a köznyelvi kiejtéshez kell igazodni, s ilyenkor a tanulók fonémahallása sem biztos, hogy megfelelő. A Dunántúlon igyekezni kell a víz, tűz, út alakokat ejteni a viz, tüz, ut helyett. 22
23 Ezeket az eseteket tulajdonképpen úgy kell tanítani, mint a hagyomány elvét. Hasonlóan az egyes területeken, pl. a Hajdúságban általánosan használt záródó diftongusokhoz. Anyanyelvi programunkban figyelembe vesszük a gyermekek eltérő nyelvhasználatát (pl. nyelvjárási sajátosságokat), vernakuláris nyelvét (= elsődleges anyanyelvét), s csak erre építve és nem helyette fejleszthetjük a nyelvhasználatukat. A nyelvi szocializációs folyamat megalapozásában, vagyis jelen esetben a magyar közösség, társadalom nyelvhasználati szabályainak (nyelvi viselkedésminták, elvárások, értékek) és a szabályok helyes alkalmazásában, elsajátításában a tanulók korábbi ismereteire, az otthonról hozott nyelvváltozatra építjük az anyanyelvi nevelés menetét. Ez természetesen nem a szabályok tanítását jelenti, hanem a nyelv eszközi használatának fejlesztését. Nyelvtankönyvünk ha elemi szinten is, de mindenképpen tükrözi a nyelvhasználatot jellemző variabilitást: a területi, a társadalmi csoportok szerinti, az egyéni és az időbeli változatosságot. Ehhez az indukciós szövegeket, lexikai elemeket nemcsak a köznyelvből merítjük, hanem a tájnyelvből, a társadalmi és szakmai nyelvváltozatokból (pl. az elsős és másodikos tantárgyak szókincséből). Fontos feladatnak tartjuk, hogy könyvünk bemutassa és gyakoroltassa a legjellemzőbb nyelvhasználati színtereknek, szituációknak (családi, iskolai, baráti, ünnepi stb.) megfelelő helyes nyelvi viselkedési formákat. A helyesejtés fejlesztésének két területét különböztetjük meg: 1. a helyes hangképzés kialakítása: nyugodt, laza légzés; lágy hangindítás; pontos artikuláció; 2. a szövegfonetikai eszközök (a szupraszegmentális eszközök) megfelelő és hatásos használatának a megtanítása. A helyesejtés fejlesztésének módja: 1. a helyesejtést szolgáló mechanikus gyakorlatok; 2. szövegek: az élőbeszéd és rövid történetek. Programunk elsősorban a szövegeken keresztül történő helyesejtésre helyezi a hangsúlyt, szemben a mechanikus gyakorlatokkal. (A légzés tanításakor például arra ügyeljünk, hogy ne legyenek a gyerekek görcsben, ne feszítsék meg nyakizmaikat, s ne kiabáljanak! A légzéstechnika fejlesztésének a lényege: a belégzési idő csökkentése, majd a kilégzési idő növelése. Míg első osztályban a különbség még kicsi, 2 3 másodpercnyi belégzési és 4 5 másodpercnyi kilégzési idő, az utóbbit másodikban 7 8 másodpercre lehet növelni; természetesen mindez az adott körülményektől függ. A légzés tanítása kapcsolatban van a szünettartás tanításával, mindez pedig az értelmező-értelmes szövegmondással.) 23
24 A pontos artikuláció kritériuma a megfelelő szájnyitás: ha az á hang képzésekor megfelelően nyitva van a száj, akkor jó a többi hang képzése is. A tanító mindig ügyeljen a helyes időtartamra! A rosszul olvasó-beszélő gyerek nem ejt hosszú hangokat, és nem is hallja meg őket. Éppen ezért a nyelvtani anyagban nagyon sokat foglalkozunk a hangok időtartamával. Másik probléma a zöngés és a zöngétlen hangok rossz képzése: feltűnően sok gyerek képtelen megkülönböztetni őket. A mássalhangzók képzésekor a túlságosan előre csúszott hangokat kissé pösze susogók és sziszegők hátul képzett magánhangzók társaságában javíthatjuk: sás, szász, sas, szabad stb. A második osztály igazi beszédművelési feladata a szólamhangsúly kialakítása. Tulajdonképpen szólamokban beszélünk, s az olvasást közelítjük az élőbeszéd tagolásához. A hangsúlytól hangsúlyig terjedő beszédegységet nevezzük szólamnak; ez lehet egyetlen szó, lehet egy szószerkezet (szintagma), de lehet egy egész mondat is. (Ezért indokolt a szólam szakszó használata, mert nem azonos egyik felsorolt egységgel sem.) A szólamhatárokhoz igazodik a szünettartás is. A különösképpen kiemelkedő szólamhangsúlyt mondathangsúlynak nevezzük. Ez azonban csak a nyomatékos mondatban szerepel, a nyomatéktalan mondatban nem. Vannak a hangsúlyozásnak megfogható, az értelmezéstől független szabályai is. A felsorolás tagjai például egyforma hangsúlyt kapnak. A jelző nem mindig hangsúlyos, csak akkor, ha szembeállítás elemeként szerepel. A szabály a következő: a megkülönböztető jelző hangsúlyos (másodikos tanuló), a díszítő jelző hangsúlytalan (kanyargó Tiszánál). Mindig hangsúlyos a kérdő névmás (Ki mondta?; Hol voltál?), jellegüknél fogva hangsúlytalanok a kötőszók, a névelő és a névutó. A határjegy vagy junktúra a szóhatár helyes használatát jelenti, például nem szabad a szavakat így ejteni: az acskó, piro salma. Ezek második osztályban még meglévő problémák, javítsuk következetesen! A szünet szerepe nagyon fontos. Az értelmes beszéd és olvasás összefügg a szünettartással, tehát a szólamolvasással, s ehhez alkalmazkodik a légvétel. Az utóbbi években hihetetlenül felgyorsult a beszéd tempója, és vizsgálati adatokkal mutatták ki, hogy sem a kisgyerekek, sem az öregek nem értik például a televízióban, rádióban elhangzó szövegeket. Éppen ezért fontos a tanító mintaadó beszéde. A kisgyerek beszéde se legyen hadaró, gyors. Erről szoktassuk le őket! Kiváló eszköze a beszédtempó lassításának a suttogó beszéd és a szájról olvastatás. I.8. A szóbeli szövegalkotás fejlesztése A szókincs fejlesztése változatos módon és rendszeresen történik. A tankönyvben minden órához egy kiinduló eseménykép tartozik, amely lehetőséget nyújt a gyerekek beszéltetésére. Itt törekednünk kell arra, hogy ne csak puszta képleírást fogalmazzanak meg, 24
25 hanem élő történetmondás kapcsolódjon az óra bevezető részéhez. Természetesen kapcsolódnak hozzá irányított tanítói kérdések, de ettől el lehet térni. A szómagyarázatok legegyszerűbb és gyerekekhez legközelebb álló módja a szemléltetés. Ez kétféleképpen történhet: valóságos tárggyal, ábrával vagy modellel, valamint mozgásos bemutatással. Egyszerű módja a szómagyarázatnak a mondatba helyezés. A legegyszerűbb mondatalkotási feladat a kérdésekre való válaszadás. A válasz megfogalmazásakor egy-egy szóban vagy teljes mondattal élhetünk. Nyelvi és pedagógiai babona az, hogy csak teljes, kerek mondattal válaszolhatunk, mert ez ellentmond az élőbeszéd természetességének. A mondatalkotáskor egyrészt a mondatot szerkesztetjük, másrészt a memóriát fejlesztjük: észben kell tartani a kigondolt mondatot! Itt figyeljünk a lassabban dolgozó gyerekekre, hogy ne szakadjanak le! Ezt a tevékenységet csak szóban végezhetjük. Az írásban való rögzítésre csak utána kerül sor, ehhez szükséges a memória. Mf. 61. o. 25
26 I.9. Az írásbeli szövegalkotás előkészítése A fogalmazás tanítása 3. osztályban válik önálló részterületté, a 2. osztályban előkészítése, alapozása folyik. A közvetett előkészítéshez olyan tevékenységek tartoznak, melyek nemcsak a fogalmazáshoz kapcsolódnak, hanem a többi tárgyhoz is. Ide tartozik egyrészt a gyerekek ismeretanyagának, tárgyi tudásának a gyarapítása, másrészt pedig a különféle készségfejlesztések: a) az íráskészség; b) a nyelvi-nyelvhasználati készségek; c) az együttműködési készségek és a d) verbális gondolkodás készségei. Az íráskészség fejlesztését elsősorban az írásfüzet biztosítja, témája a kapcsolások gyakorlása, valamint a lendületes írás fejlesztése. De természetesen a nyelvtanórán is társulnak ehhez feladatok, illetve az Írás munkafüzet 2. nagyban épít a nyelvtanórán megtanított nyelvi-helyesírási jelenségekre. A nyelvtan taneszközökben is lehetőség van szavak, szókapcsolatok és rövid mondatok leírására, de természetesen szükség van egy hagyományos másodikos vonalazású füzetre is, amelyben az eszközhasználatú írás fejlesztését végezhetjük. Nagyon fontosnak tartottuk a rendszeres másoltatást is: ez nemcsak a lendületes írást, a szépen fejlődő írástechnikát szolgálja, hanem a helyesírás rögzítését is. Tk. 89/4. f. képe 26
27 A nyelvi és nyelvhasználati készségek sorában az első helyen a helyesírás áll. Második osztályban állandóan gyakoroltatjuk a szavak pontos leírását, az időtartamot, az ly és a j írását, valamint a másképp ejtjük másképp írjuk eseteket tapssal, szótagoltatással. Az együttműködési készség nemcsak az anyanyelvi területhez, hanem a játékhoz, a sporthoz, az iskolán kívüli és az iskolai beszélgetésekhez stb. is kapcsolódik. A gyerekeknek tapasztalatokat kell szerezniük a kommunikációs szerepek váltogatásában, a kommunikációs partner iránti figyelmesség kifejezésében. Csak így készíthetjük föl a fogalmazásra. Egy fogalmazás írása is kommunikációs szituáció: a fogalmazás írójának el kell képzelnie a partnert, azt a személyt, aki majd a fogalmazást elolvassa, s el kell képzelnie, hogy vajon a partner megérti-e, amit ír, és úgy érti-e, ahogyan a fogalmazás írója szeretné. A tankönyv gondoskodik a helyesírás rendszeres és módszeres fejlesztéséről, megfelelő mértékben tartalmaz helyesírási gyakorlatokat. A szóhasználat, a szójelentés kérdéseivel a nyelvtankönyv főképp szituációkba helyezve, képekkel foglalkozik. A jelentéstan nagyon nehéz a másodikos kisgyereknek, éppen ezért szükséges a rengeteg képes ábrázolás, valamint az, hogy a jelentés kérdéseit szituációban értelmezze. Fogalmazási ujjgyakorlatok: képolvasás, mondatok alkotása, összefűzése, hiányos mondatok kiegészítése, kérdésekre válaszadás, történetalkotás képsor segítségével, egy megkezdett történet folytatása, párbeszéd alkotása és leírása, összekevert mondatok helyes sorrendbe állítása, szinonimák behelyezése mondatokba (ami legalább olyan fontos, mint a szinonimák gyűjtése). A fogalmazástanítást kiválóan elősegítő ujjgyakorlat az emlékezetből írás. I.10. A nyelvtan és a helyesírás tanítási céljai A nyelv gondolatokat kifejező jelek bonyolult rendszere, a vele foglalkozó tudomány a nyelvtudomány. A nyelvtudomány egyik része a nyelvtan vagy grammatika. A nyelvtan a nyelv szerkezetének a leírása, szabályokba foglalása, tulajdonképpen nyelvi szerkesztéstan. Az iskolai tanítás célja elsősorban a nyelvhasználat fejlesztése. A nyelvtan tanításának célja, hogy: 1. megmagyarázza, egyre tudatosabbá tegye az ösztönös nyelvhasználatot; 2. megalapozza a helyesírás tanítását; 3. megalapozza az idegen nyelvek tanítását; 4. fejlessze a logikus és a logikai gondolkodást, s általuk megalapozza a többi tantárgy tanítását is. Mára közhelyszámba megy az anyanyelvi és a matematikai kompetenciák szoros összefüggése. A tananyag tartalmát két elv szabályozza: 27
28 a) a tudományosság elve (összhangban kell lennie a tudomány megállapításaival, egyszerűsítenünk kell, de nem taníthatunk meg olyanokat, amelyek tudományos szempontból hamisak), és az b) oktatás rendszerességének és érthetőségének az elve (világosan építsük fel a tananyagot, és érthetően közvetítsük). Alsó tagozaton egyszerűsítve tanítjuk a hangkapcsolatok írását, mivel a magán- és a mássalhangzótörvények tanítása a felső tagozat anyaga. A helyesírás szóelemzési elvét a szótagolással taníthatjuk, illetve a szótő és a toldalék megkeresésével, illetve ütköztetésével a szótagoláshoz képest. Tk. 59. o. 28
29 A szófajok fogalmának az előkészítését jelentéstani tartalmuk és nem grammatikai megjelenésük alapján végezzük (erre épül az újgenerációs Anyanyelv és kommunikáció 3. nyelvtan tananyaga is), melynek során az anyanyelvi kompetencia találkozik az idegen nyelvi kompetenciával, így a más nyelvek másféle grammatikai szerveződése az azonos funkció és jelentés révén jobban érthetővé válik a gyerekek számára. Tk. 85. o. Tk. 96. o. Mf. 18. o. 29
30 A tananyag tartalmának felépítésében szakítottunk az eddigi hagyományokkal, mivel a hangtani ismeretek tanítása 2. osztály elején nagyon absztrakt. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegekből, szituációs játékokból indulunk ki, majd belőlük emeljük ki a kisebb nyelvi-nyelvhasználati elemet, tartalmi és formai szempontból megfigyeltetjük, végül pedig visszahelyezzük eredeti kontextusába, beszédbeli szerepébe, ahogy az a nagy nyelvi evolúció során is történt. I.11. A tananyag feldolgozásának elvi kérdései A tankönyvben és a munkafüzetben elsősorban a heurisztikus, felfedeztető tanítási menetet követjük. A tanító ne mondja ki idő előtt a megállapításokat (természetesen végül ő önti szabatos formába)! Éppen ezért sok feladatot találunk a munkáltató tankönyvben. Emellett a gyerekek még a munkafüzetben is dolgoznak. Az összefoglalásokban lévő szabályszerűségek megtanulásra, de nem mechanikus bemagolásra valók. Ügyeljünk arra, hogy mindig példával együtt kérjük a szabályt! A nyelvtantanítás lényege a szabályszerűség felismertetése és a megfigyelések életkorhoz illeszkedő szakszerű megfogalmazása. Ha a nyelvi-nyelvhasználati szabályszerűségeket nem sajátítja el a diák, akkor anyanyelvi ismeretei soha nem fognak rendszert alkotni a fejében. A szabálytanítást így értelmezzük, s az ezzel kapcsolatos vitákat álproblémának tartjuk. A gyerek mindig úgy jöjjön ki az óráról, hogy meg tudja fogalmazni, mi történt a 45 perc alatt, és mit tanult meg az anyanyelvéről! I.12. A gondolkodás fejlesztése Mondanunk sem kell, hogy a nyelvtan tanítása kiválóan alkalmas a gondolkodás fejlesztésére. a) Az analógia mintakövetést jelent, a hasonlóság megállapításán alapul. b) Az absztrakció és az általánosítás a fogalomkialakítás lényege. Jól csoportosított példákat kell adnunk, a kiemelésekkel (aláhúzások, bekeretezések, színek) ráirányítjuk a gyerekek figyelmét a megvizsgálandó nyelvtani, nyelvhasználati anyagra. c) A nem-faj viszonyok az alá- és a fölérendeltségi viszonyokat jelentik, a nem-faj és fajta hierarchikus viszonyt. Az alá-, fölé- és mellérendeltségi viszonyok logikáján alapul a szavak jelentésének meghatározása. d) A rész-egész viszonyok környezetünkben mindenütt megtalálhatók. Egy asztalt is részekre bonthatunk, ezek az asztallap, a lábak; egy növényt is részekre bonthatunk, ezek pl. a virága, szára, levele, gyökere. Hasonlóképpen részeire bonthatunk egy szóalakot is: tőre és toldalékra, vagy egy összetett szót előtagra és utótagra. 30
31 I.13. A tanulási képességek fejlesztése Az iskolába lépő gyermek természetes kíváncsisága révén szomjazik a tudásra, tanulásában motivált. Arra kell törekednünk, hogy a sikerélményt folyamatosan tudjuk biztosítani minden gyerek számára, ez tartja fenn ugyanis továbbra is a motiváltságát. Ezt csak megfelelő differenciálással és változatos, élményszerű feladatokkal és gyakorlatokkal tudjuk elérni. Ha az anyanyelvével nem foglalkozik szívesen a gyerek, s nem szerzi meg a szükséges nyelvi-nyelvhasználati alapokat, a későbbi tanulmányai során nemcsak nyelvtanból szerez hátrányt, hanem más tantárgyakból is. Az anyanyelvi kulcskompetencia ugyanis elengedhetetlen a többi tantárgy tanulásához. A könyv és a munkafüzet motivációs rendszeréhez tartozik a sok, érdeklődést felkeltő játékos feladat. A szabályokat azért szükséges megtanulni, mert ezek nemcsak a nyelvtani ismeretek szempontjából fontosak, hanem mintát is szolgáltatnak az ismeretek szabatos megfogalmazására is. Ebben a könyv és a munkafüzet is fokozatosságra törekszik: eleinte egy-két sort, később hosszabb szöveget is másoltatunk. I.14. Ismeretek az anyanyelvről és a tanulói tevékenységek A célok és feladatok közé tartozik a nyelvi tudatosság erősítése, a szövegalkotó készség fejlesztése, a mondat- és szövegalkotási készség fejlesztése, a mondatvégi írásjelek használatának tudatosítása, a rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak megismerése, használatuk tudatosítása. Továbbá a szóelemek megismerése, a magyar nyelvi ismeretek bővítése, az egyszerű és az összetett szavak megkülönböztetése, a nyelvtani elemzési készség fejlesztése, a nyelvi tudatosság erősítése, a nyelvtani fogalmak használatának tudatosítása, a helyesírási szótár használatának a megalapozása, a kiejtés szerinti helyesírás fontosabb szabályainak megismerése. Végül a szótagolás és az elválasztás szabályainak a megismerése, tudatos alkalmazásuk megalapozása (az összetett szavaké is), a hangos olvasás fejlesztése, a kiejtéstől eltérő betűkapcsolatok helyes olvasása és helyesírásuk tudatosítása, a szóelemzés alkalmazása a kiejtéstől eltérő helyesírású szavak lejegyzésében, a helyesírási készség fejlesztése, a j hang kétféle jelölésének a megismerése, a kijelentő és a kérdő mondat megismerése, megkülönböztetésük a mondat jelentése alapján. Nyelvtani fogalmak: hang, betű; egyjegyű, kétjegyű, háromjegyű betű; magánhangzó, mássalhangzó; ábécé; a betűrendbe sorolás szabályai; helyesírási szótár, szabályzat; rövid magánhangzó, hosszú magánhangzó; rövid mássalhangzó, hosszú mássalhangzó; 31
32 elválasztás, szótag, szóelem; szótő, toldalék; összetett szó; (tapasztalati úton való megismeréssel) a szavak jelentése; ellentétes jelentésű, rokon értelmű szó; másképp ejtjük másképp írjuk; kijelentő mondat, kérdő mondat; közmondás, szólás. Tk. 20/1. f. képe Tanulói tevékenységek: Mondat- és szövegalkotás Szó- és mondatkiegészítés Szó és mondat egyeztetése Szó és kép egyeztetése Szó- és mondatátalakítás Szóalakok csoportosítása, a tanult helyesírási jelenségek felismerése és megnevezése Csoportosítás Hibakeresés és -javítás Ábécéhasználat Szótagolás Másolás Szógyűjtés Szóalakelemzés Helyesírási elemzés 32
33 Analógiás sorok folytatása Gyűjtőmunka Szóalak-kiegészítés Emlékezetből való írás Írás tollbamondással A helyes forma kiválasztása Ismerkedés a helyesírási szótárral Szótárhasználat I.15. A funkcionális nyelvszemlélet A funkcionális vagy más szóval kommunikációs nyelvtan elemeire épülő nyelvtan tananyagai a beszédből kiinduló, kompetencia alapú, kommunikációs munkáltató-fejlesztő kiadványok. A funkcionális, kommunikációs felfogás eredményeképpen a gyerekek az anyanyelvüket a rendeltetése és működése közben: üzenetértéke alapján fedezik fel, ismerik meg. Az így, játékosan és értelmezve elsajátított ismeret sokkal jobban rögzül, és alkalmazásképesebb tudást, illetve stabilabb és jóval magasabb szinten működő kognitív funkciókat és sokkal tudatosabb szövegalkotási készségeket eredményez. I.16. Az iskolai kipróbálás legfontosabb tapasztalatai A kipróbálás legfontosabb és az alapkoncepciót is érintő szakmai tapasztalatait a fenti szakanyag blokkba már beépítettük. A munkanaplók feldolgozása során a hiányzó tankönyv volt a legmarkánsabb észrevétel, amelyet pótoltunk úgy, hogy a feladatgyűjteményt és a korábbi digitális anyagokat egy könyvbe és füzetbe válogattuk szét, szerkesztettük át a pótlásokkal együtt. Világosabbá, strukturáltabbá tettük a tananyagtartalmat, fejezetekre bontottuk a taneszközöket, kétféle címet kaptak a leckék, integráltuk a nyelvtant az írásfüzet (és írásórák) tananyagtartalmával. A lapozgatást a feladatgyűjteményhez képest (az elején az eseményképek, a végén az összefoglalások) megszüntettük. Az indukciós képek méretét megnöveltük, és leckenyitó képekként jelennek meg a tankönyvben. Az oldalpárra szerkesztett tankönyv páratlan oldalainak alsó részén helyeztük el az összefoglaló szövegeket. A gyerekek számára kevésbé érthető nyelvi jelenségeket és nyelvtani fogalmakat egyszerűbben építjük fel és magyarázzuk. A feladatok nehézségi foka, sorrendje és egymásra épülése is az átdolgozás fontos szempontja volt a kipróbálás és a munkanaplózók tapasztalata alapján. Sok esetben volt kevés, illetve túl sok az egy tanórára szánt feladatsor, illetve indokolatlanul hosszú volt néhány utasítás, ezen is javítottunk. A feladatbokrok helyett fő- és alfeladatokra bontottuk az utasítási részt. Összességében a tantermi tapasztalat és a munkanaplók, a szerkesztő és a gyakorló tanítók interakciója számtalan tanulsággal szolgáltak az átdolgozás során, szemmel láthatóan megjelenve a tankönyvvé nyilvánított taneszközökben is. 33
34 II. A TANKÖNYV FELÉPÍTÉSE, A TÉMAKÖRÖK BEMUTATÁSA II.1. A tanítás és tanulás eredményességét elősegítő eszközök és megoldások A Nyelvtan-helyesírás tankönyv és a hozzá szervesen kapcsolódó Nyelvtan-helyesírás munkafüzet 7 fejezetet foglal magába az alábbiak szerint: I. A szóbeli közlés II. A hangok, a betűk, a szótagok és a szótagolás III. A szavak és jelentésük IV. A beszédhangok jelölése V. A hangkapcsolatok jelölése VI. A toldalékok helyesírása VII. A mondat, a mondatfajták és a szöveg A Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak tankönyv és munkafüzet a funkcionális nyelvtan elemeire épülő kommunikációs taneszköz. A funkcionális felfogás eredményeképpen a gyerekek a nyelvet a leíró szemlélettel szemben nem egyfajta szabályleírás alapján, hanem annak használata és működése közben fedezik fel, figyelik és ismerik meg. A gyerekek az olvasással és az írással integrált módon, a készségek sokirányú fejlesztésén és egyre magabiztosabb alkalmazásán át jutnak el a stabil szóhasználathoz, a jelentéstani alapvetések felfedezéséhez és megismeréséhez, valamint az egyre önállóbb mondat-, illetve szövegalkotáshoz. Év végére magabiztosan szótagolnak (illetve választanak el írásban is), és a helyesírásuk alapjai is stabilizálódnak. Mindezt a hangok és betűk, a szótövek és toldalékok, valamint a szavak és a szöveg alapvető nyelvtani sajátosságainak megismertetésével érjük el. A tankönyv a leckék feldolgozása során mindig meglevő ismeretre alapoz, abból indul ki, de nem tekinti adottnak vagy tudhatónak az elsajátítandó ismeretanyagot (pusztán azért, mert ez a gyerekek ösztönös és természetes terepe: az anyanyelve), ezáltal az anyanyelvi jártasságot is nagyban fejleszti és erősíti, az anyanyelv használatát is egyre tudatosabbá teszi. A fejezetek elrendezésében arra törekedtünk, hogy az egymás után következő fejezetekben az új ismeretek elsajátításakor a gyerekek támaszkodhassanak az előző fejezetekben már megtanult ismeretekre, azokat folyamatosan felelevenítsék, az előzőleg megtanultakat folyamatosan alkalmazzák. Így gyakran ismétlődnek bizonyos feladattípusok, amelyek az új ismeret gyakorlásakor régebbi ismeretek előhívását kívánják meg. Néhány állandóan visszatérő feladat: a betűhalmazból szavak alkotása, s ehhez hasonlóan szótagokból szavak, illetve szóhalmazból mondatok alkotása; 34
35 a magánhangzók és a mássalhangzók megkülönböztetése; a szótagolás; a betűrendbe helyezés; a szavak megfelelő toldalékolása a mondatba helyezés céljából; a szó-, kifejezés-, szólás- és közmondás-magyarázatok. Tk. 69/4. f képe A nyomtatott tankönyv és a munkafüzet feladatai azonnal a felfedezésre, a használatra és a helyes alkalmazásra sarkallják a gyerekeket, de módot adnak az elsajátított ismeretek gyakorlására és ismétlésére is. A tankönyvi fejezetek és leckék szerkezete, alkotóelemei A könyvben minden órához egy kiinduló tematikus kép (indukciós kép vagy eseménykép) tartozik, amely lehetőséget nyújt a gyerekek beszéltetésére, a szókincs változatos módon történő fejlesztésére. A képeket ki is tudja vetíteni a pedagógus az interaktív tananyag használata során. A tematikus képek alatt található egy beszédes, érdekes, a gyerekek számára motiváló cím. A képek nem pusztán illusztrációk, s egyáltalán nem öncélúak. A gyerekek mindig egy képi világon illusztrált beszédhelyzetből és a beszédből kiindulva, a tematikus képek segítségével fedeznek és ismernek fel nyelvi, nyelvtani és helyesírási szabályszerűségeket, jelenségeket. 35
36 Tk. 12. o. tematikus képe és Tk. 38. o. tematikus képe A tematikus képhez kapcsolódó beszélgetések során minden esetben kontextusból jutnak el az alkalmazásképes tudásig. A beszédbe helyezés fedezteti fel velük a nyelvi jelenségek értelmét és funkcióit is. Mindez a mentális képességek fejlődéséhez, valamint a kognitív, azaz megismerési és gondolkodási funkciók egyre begyakoroltabb használatához és egyre tudatosabb alkalmazásához is vezet. Törekednünk kell arra, hogy a beszélgetés során a gyerekek ne csak puszta képleírást fogalmazzanak meg, hanem élő történetmondás kapcsolódjon az óra bevezető részéhez. A tematikus képeknél olvasható kérdések segítségével a pedagógus könnyen tud beszédhelyzetet teremteni. Az ott javasolt feladatok megoldása során a lecke anyagának előkészítése valósul meg a természetes beszéd segítségével, szóbeli szövegalkotással. Ezáltal a tanító már a felsőbb évfolyamokon megjelenő fogalmazástanítást és az írásbeli szövegalkotást is előkészíti. A képek alatt látható kérdések, feladatok csak javaslatként szolgálnak, és szabadon változtathatók a tanító igényei, ötletei szerint. A cél, hogy egy ismerős vagy képzeletbeli szituációba helyezkedve minél több lehetőséget adjunk a gyerekeknek a szóbeli szövegalkotásra. A beszélgetés történhet an, csoportos formában vagy párban is. A javasolt feladatok változatosak, többféle lehetőséget adnak a témaképekről folyó beszélgetésre, gondolkodásra: Mondd el részletesen!, Sorold fel!, Mi történik?, Vajon?, Mit gondolsz?, Találd ki! stb. Tk. 12. o. tematikus képhez tartozó kérdések 36
37 Válaszadás közben a nyelvi jelenségek megfigyelése, felismerése mellett a gyerekek véleményt is megfogalmazhatnak, jósolhatnak a később bekövetkező események tekintetében, szókincsük gyarapodik, versenyezhetnek és vitatkozhatnak. A leckékhez tartozó feladatok gyakran visszautalnak a tematikus képre, megoldásukhoz azok újbóli megfigyelése vagy az óra elején megfigyeltek felelevenítése szükséges. A képekről folyó beszélgetés jól segíti a tantárgyi koncentráció megvalósulását is. A leckék főcíme alatti kisebb, színes betűvel szedett címek a pedagógusok és a szülők számára adnak információt az adott lecke tartalmával kapcsolatban. A leckéket kettő kivételével oldalpárokba rendeztük. A munkafüzetben ezekhez kapcsolódón többnyire egy, ritkábban kétoldalnyi feladatot terveztünk az ismeretek gyakorlására, elmélyítésére. A tankönyv munkáltató tankönyv jellege lehetővé teszi, hogy a szóban elhangzott ismeretek közül néhányat írásban is rögzítsenek a gyerekek. A leckék végén elhelyezett rövid szövegek (Összegezzétek! ) a leíró nyelvtan felől közelítik meg ugyanazokat a nyelvi jelenségeket, információkat. Ezek a hasznos összefoglalások nemcsak a gyerekeknek, hanem a tanítóknak és a szülőknek is segítenek abban, hogy mit érdemes az óra anyagából a gyerekeknek szabályszerűségként felismerniük és szabályként megjegyezniük. Ezzel párhuzamosan a taneszközök játékosan fejlesztik a gyerekek idegen nyelvi kompetenciáit is. Tk. 69.o. Összegezzünk képe A munkafüzet végén Másolás, tollbamondás címmel rövid szövegek találhatók, melyek az írástempó fejlesztésére, a másodikos szóanyag gyakorlására, tollbamondáshoz és másoláshoz vagy házi feladatnak is felhasználhatók. A Helyesírási szójegyzék a tankönyv és a munkafüzet szóanyagát tartalmazza a második osztályban elvárható szókészlettel kiegészítve. A tankönyv feladattípusai és grafikai eszközei A tematikus kép féloldalnyi helyet foglal el az oldalpárok első oldalán. Méretéből adódóan az ábrák jól felismerhetők és jól értelmezhetők. A lecke elején való elhelyezésének 37
38 köszönhetően a feladatmegoldások során a gyerekek szeme könnyen visszavezethető a képre. Egyes tematikus képeken szövegek, betűk is láthatók. Ezek nem öncélúak, minden esetben szervesen kapcsolódnak az adott leckéhez. Tk. 20. o. tematikus képe és a Tk.70.o. tematikus képe Jelmagyarázat a Tk. 3. o.-ról A leckék fejezetenként való elkülönülését a tankönyvben és a munkafüzetben egyaránt az oldalak szélén végigfutó, az adott fejezethez tartozó fejezetenként különböző színes keret, és a feladatszámok mögötti színes hátterek is mutatják. Ezek vizuálisan segítik a gyerekeket a taneszközökben való tájékozódásban. A leckék feladatai változatosak, a korosztály tudásához, képességeihez és érdeklődési köréhez illeszkedők. Főbb típusok: Hallgasd meg!, Írd le!, Számozd be!, Karikázd be!, Húzd alá!, Színezz!, Mondd ki!, Olvasd el! A feladatok utasításainak értelmezését egységesen alkalmazott piktogramok segítik, melyek magyarázata a tankönyv 3. oldalán, illetve a munkafüzet 3. oldalán található. A tankönyv és a munkafüzet feladatai is alkalmasak a differenciálásra. Elegendő gyakorlási lehetőséget adnak a lassabban haladó tanulóknak, de a gyorsabb, jobb képességű tanulók részére is kínálnak alternatívát. A feladatok többsége több alfeladatra bomlik, melyek ugyancsak a differenciált foglalkoztatást, ezen felül házi feladat, szorgalmi feladat kijelölését is lehetővé teszik. 38
39 Tk. 15/5. f. Az előbb említett feladatnál több lehetőség is van a megoldásra. A gyorsabban dolgozó gyerekek akár mindet képesek megtalálni. Pl: tél-tál-tár-nyár, tél-nyél-nyál-nyár, tél-tér-tár-nyár, tél-szél-szál-nyál-nyár láb-báb-bab-baj-faj-fej, láb-báb-báj-baj-faj-fej, láb-lát-fát-fáj-fej, láb-láz-ház-háj-fáj-fej Természetesen a feladatok mennyisége és változatossága folytán a tanító a tanulócsoport tudásszintjének figyelembevételével válogathat a feladatok közül. Az egyes leckék feladatai elegendő lehetőséget adnak a gyakorlásra akkor is, ha valamelyik kimarad vagy helyettük a tanító saját feladatot ad a gyerekeknek. Tk. 50/1. f A tankönyvben több leckénél olvashatók a feladatok között versek is. Ezek a játékos, gyerekekhez közel álló szövegek minden esetben a leckék nyelvi jelenségeinek megfigyelésére szolgálnak, és feladatok is kapcsolódnak hozzájuk. A tankönyv feladatainak összeállítása során hangsúlyosan figyeltünk a helyesejtés, a szép beszéd gyakoroltatására, a kommunikációs technikák elsajátíttatására, a szóbeli szövegalkotás fejlesztésére és a szókincsfejlesztésre is. Gyakoriak a szólásokkal, közmondásokkal kapcsolatos feladatok, melyek során ezek értelmezése is megtörténik, az absztrakt gondolkodás fejlődését elősegítve. 39
40 Tk. 69/4. f. A feladatok egyértelmű utasításainak végrehajtásával párhuzamosan a feladatok megoldása során erőteljes kompetenciafejlesztés is folyik. Például a tematikus képeken többnyire valós élethelyzetek jelennek meg, melyekbe a tanulók könnyen beleképzelhetik magukat. Tk. 26. o. és 10. o. tematikus képe Többször előfordul, hogy a gyerekeknek fantáziájukat vagy tapasztalataikat kell segítségül hívni a feladatok megoldásához. Tk. 49/3. f. 40
41 Tk. 45/4. f. Ugyanakkor a feladatmegoldások során többször találkoznak a gyerekek olyan problémával, ahol több feladat információit kell egy egységgé kovácsolniuk. Tk. 22. o. nyitóképe + 1. f. 41
42 Az előbbi feladatnál nem elég a kis képek megfigyelése. A képrészletet meg kell keresni a tematikus képen, újra el kell olvasni a verset, majd azt értelmezve kell beírni a gyerekek nevét a megfelelő tárgyhoz. Ebben az esetben három feladat információinak egyidejű megfigyelésére, kezelésére, következtetések levonására van szükség a sikerhez. A feladatok megoldása során folyamatosan jelen van a tantárgyi koncentráció, mert gyakran szükséges az olvasás, matematika, környezetismeret órán tanultakat előhívni, alkalmazni. TK 11.o. 4.f. 42
43 TK 82.o. 2.f. A tankönyv és a munkafüzet feladatainak kivitelezésénél törekedtünk arra, hogy a gyerekeknek lehetőségük nyíljon a kooperatív munkaformák elsajátítására. Így többször buzdítunk páros vagy csoportmunkával megvalósítható feladatmegoldásra. Természetesen az adott tanulócsoport igényeinek és a tanítói gyakorlatnak megfelelően ezek megváltoztathatók. Azonban mindenképp javasolt már ezen az osztályfokon, ennek a tantárgynak a tanítása során is alkalmazni ezeket az együttműködési formákat a tanításitanulási folyamatban. A tanulási folyamat során többször kell pl. párban, csoportban megfigyelni egy-egy problémát, majd megbeszélni a megfigyelt dolgokat. Gyakran nyílik alkalom egymás feladatmegoldásának javítására is, és van lehetőség egyes szavak értelmét csoporttársakkal megbeszélni, vagy társnak tollba mondani. II.2. A tankönyv nagy témakörei I. fejezet: A szóbeli közlés Tk oldal, Mf oldal Ajánlott óraszám: 4 vagy 5 óra A kerettanterv kapcsolódó egysége: Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Iskolaérettség. 43
44 A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és a A tematikai egység kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvi nevelési-fejlesztési kapcsolattartás biztonságának elősegítése. céljai Két vagy több mondat összekapcsolásával a gondolatok, érzések, vélemények pontosabb kifejezése. Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A helyes beszédlégzés. A hangok tiszta artikulációja, az időtartam és a hangkapcsolatok helyes kiejtése. Mondatok, szövegek olvasásakor, memoriterek elmondásakor a hanglejtés, a hangsúly helyes alkalmazása. Az aktív szókincs bővítése, pontosítása szövegkörnyezetben történő értelmezéssel és képek, képzetek, képi kompozíciók fogalmi megfeleltetésével. Mondatok összekapcsolása. Összefüggő mondatok alkotása képek, képsorok alapján, adott vagy választott témáról. Páros és csoportos beszélgetés. Szituációs játékokban a felnőttek és a kortársak udvarias megszólítása és a szituációnak megfelelő nyelvhasználat alkalmazása. Nem verbális jelzések tartalmának felismerése, használata beszéd közben. Önismereti gyakorlatok, szerepjátékok. Kulcsfogalmak/ fogalmak A tanuló érthetően beszél; megérti az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszol; használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének illendő nyelvi formáit; bekapcsolódik a közös tevékenységekbe, alkalmazkodik azok szabályaihoz; eligazodik szűkebb környezete társas kapcsolatrendszerében. Ének-zene; testnevelés és sport: helyes légzéstechnika. Vizuális kultúra: képek, képzetek, képi kompozíciók; egyszerű (pl. kitalált vagy átélt) cselekmény megjelenítése képekkel (pl. rajzzal, képsorozattal, fotóval), megfelelő hanghatásokkal (pl. zörejjel, énekhanggal) kiegészítve. Dráma és tánc: szituációs játékok. Erkölcstan: én és környezetem, bemutatkozás, önismeret. Tempó, ritmus, szünet, hangerő, hangsúly, arcjáték, tekintet, testtartás, bemutatkozás, bemutatás, köszönés, megszólítás, kérés, köszönetnyilvánítás. Az első fejezet négy leckéjének témája a kommunikáció. A leckék a köszönés és kapcsolatfelvétel különféle lehetőségeivel, az érzelmek kifejezési formáival, az üzenet legkisebb egységével, a mondattal, illetve a telefonálással kapcsolatos szabályokkal foglalkoznak. Mindezek felfedezésére, megtapasztalására, megtanulására és gyakorlására szituációs helyzeteken keresztül, játékos formában nyújtunk feladatokat. Itt mindenképpen 44
45 ajánlatos támaszkodni a gyerekek személyes tapasztalataira, szokásaira, a szülői házból hozott mintára. Érdemes kihasználni a tematikus képek nyújtotta lehetőségeket. A fejezet elsődleges célja a kapcsolatfelvétel, a köszönési formulák, a telefonálás szabályainak elsajátíttatása, továbbá a jó példák és kommunikációs formák megmutatása, gyakorlása, a korrigálásra szoruló viselkedési szokások javítása. A témából adódóan sok beszélgetésre, szituációs játékra buzdítjuk a gyerekeket, s nemcsak a tematikus képpel kapcsolatban, hanem a feladatok megoldása közben is. Ezek a gyakorlatok időigényesnek tűnhetnek, s bizonyára azok is lesznek az első néhány órában. Azonban a tankönyvcsalád más eszközeiben pl. az Olvasókönyvben és a Szövegértés munkafüzetben található feladatok között is vannak szituáción alapuló szerepjátékra sarkalló feladatok, így a taneszközök együttes használata során a gyerekek egyre gyakorlottabbak lesznek az ilyen típusfeladatok megoldásában. Harmadik célként a beszédhelyzetekben való egyre bátrabb részvétel, kezdeményezési készség fejlesztése, szókincsfejlesztés jelenik meg a fejezetben. Az első lecke (Így szólunk egymáshoz) tematikus képén látható, ismerős szituációba való belehelyezkedéssel segíti a köszönési formák elsajátítását. Egy mindennapi helyzetet mutat be az iskolához kapcsolódóan, melyet kivétel nélkül minden gyerek átélt, tehát a beszélgetésbe könnyen be tud kapcsolódni. A osztálymunkán kívül itt alkalom nyílik a csoportmunkára és a páros munkára is. A tematikus képhez kapcsolódó kérdések és feladatok lehetőséget adnak a szerepjátékra, illetve a metakommunikációs formák gyakorlására egyaránt. A szerepjáték segítségével a gyerekek megtapasztalhatják tisztázhatják a különféle korú emberek közötti helyes és nem megfelelő köszönési formákat, metakommunikációs jeleket. Itt lehetőség nyílik a tanítónak a társadalmi érzékenyítésre is, főként, ha látássérült vagy hallássérült tanuló is jár az osztályba. Meg lehet mutatni a jelbeszéd jeleit, köszönési formáit s a sérült emberekkel való kapcsolatfelvétel lehetőségeit. Míg a tematikus kép és az ahhoz kapcsolódó feladatok a különféle korosztályok közötti helyes köszönést és metakommunikációs kapcsolatfelvételt elevenítik és sajátíttatják el, addig a Tk. 5/3. feladata már a különféle napszakokhoz kötődő köszönéseket tárgyalja. A feladat megoldása során és a Tk. 5/4. feladatát követően az a cél, hogy a gyerekek megfogalmazzák tapasztalataikat, s rájöjjenek, hogy a megfelelő köszönési forma kiválasztását több tényező is befolyásolja. Javasolt, hogy ennél a feladatnál a sokféle megoldási lehetőség közül nem kell mindet megjeleníteni összekötéssel. Viszont fontos megbeszélni, hogy egyes köszönési formulák miért alkalmazhatók többféle napszakban, illetve találkozáskor és búcsúzáskor. Ezt a feladatot is érdemes szituációs játékkal megjeleníteni. 45
46 Javaslat szituációs játékhoz: 1) Olvassátok el a Tk. 5/3. feladatánál a zöld címkéken látható köszönéseket! 2) Játszani fogunk. Én megmondom, kivé változtok, és azt is, milyen napszak van. Ennek megfelelően kell hangosan üdvözölni egymást. 3) A tanulók egyik fele gyerek, másik fele idős néni szerepébe bújik. 4) Sétáljatok a teremben, és köszönjetek egymásnak a szerepetek szerint! 5) Szerepcsere. Variációs lehetőségek: a) Gyerekek köszönnek a szomszéd bácsinak délelőtt. b) Gyerekek köszönnek a boltban, orvosnál, különféle közösségi terekbe való belépéskor napközben. c) Gyerekek köszönnek a hozzátartozóiknak este. d) Idegen felnőttek köszöntik egymást este. e) Elköszönéssel is folytatódhat a játék, hasonló helyzetek létrehozásával. A lecke folytatásában a tematikus kép újbóli megfigyelése, néhány bemutatkozás értelmezése és az azokból kiolvasható információk értelmezésének együttes kezelése szükséges a feladatok megoldásához. A lecke végén olvasható összegzés nem szabály, nem kell számon kérni. Az órán tanultak összefoglalására szolgál, melyre későbbi órák során is visszatérhet a tanító. A Tk. 6/6. feladatában javításra van szükség: Az első képhez a Zol-, a második képhez pedig a Fe- szótag tartozik. A munkafüzet kapcsolódó feladatai az órai beszélgetések megerősítését segítik. Különösen a 3. feladatban kerül ez előtérbe, amely akár az órán tanultak egyszerű, gyors ellenőrzésére is szolgálhat. A feladatok közül bármelyiket feladhatja a tanító házi feladatnak, vagy felhasználhatja differenciáláshoz is az órai munka során. A második lecke (Állatvásár) az érzések kifejezésének lehetőségeiről szól. Itt hangsúlyosan kap szerepet a metakommunikáció, az arckifejezések. A feladatok során változatos módokon gyakorolhatják a tanulók ezeket a jeleket, melyeket ismét történetekbe ágyazva mutathatnak meg. A nyitókép mellett a Tk. 9/3. és 4., illetve a Mf. 5/2. feladata is szerepjátékra, páros, illetve csoportmunkára ösztönöz. A munkafüzet további kapcsolódó feladatai akár az óra során, akár házi faladatként is megoldhatók, hisz a szituációs játékok és saját tapasztalataik alapján a tanulók már könnyedén fognak egyedül is boldogulni a feladatokkal. Javaslat metakommunikációs gyakorlatra: A Tk. 8/1. feladatához hasonlóan különféle érzések, állapotok kinyilvánítása arcjátékkal, később teljes testtartással, akár mozgással fűszerezve: vidámság szomorúság, vágyakozás undor, fáradtság energikusság, barátságosság ellenségesség stb. Itt lehetőség nyílik ellentétes magatartásformák megvitatására is. 46
47 A munkafüzet feladatai közül a Mf. 5/1. feladatnak több megoldása is lehetséges. Ezért ezt a feladatot mindenképpen önálló munkára ajánljuk. Bár a mondatok többségéről egyértelműen eldönthető, hogy pozitív vagy negatív érzelmeket vált-e ki, azonban nem tudhatjuk, hogy a gyerek szomorú/örül, hogy a következő óra testnevelés lesz. Ezt a kettősséget hivatott megfigyeltetni a Mf. 5/2. feladata is, mely hasonló szituációkhoz köthető mondatokat kér a gyerekektől. A harmadik leckében (Kirándul a család) a kommunikáció mellett az első osztályban már megtanult mondatok helyesírására vonatkozó ismeretek felelevenítésére is sor kerül. A tematikus képhez kapcsolódó beszélgetés a mondatalkotással egyidejűleg, a mondatok történetté való összefűzését ezáltal a szóbeli szövegalkotást is segíti. Kapcsolódó kérdései tantárgyi koncentrációt hoznak létre a matematikával, környezetismerettel. Fontos, hogy ne csak egy képleírást várjunk el a gyerekektől, hanem törekedjünk törekedjenek arra, hogy rövid történet alakuljon ki az elhangzott mondatokból. Itt figyelni kell arra, hogy a kimondott mondatok a beszédben is mondatként hangozzanak el. Tehát megfelelő legyen a hanglejtés, érzékelhetővé váljanak a mondathatárok. A lecke tankönyvi feladatai a mondatok felépítéséhez, a mondatkezdő betűk és a mondat végi írásjelek ismétléséhez, gyakorlásához adnak segítséget. A munkafüzet kapcsolódó feladatai közül a 6/2. feladatot ajánlott differenciált munkával megoldani. Tanév elején sok kisgyereknek még gondot okoz a szavak megfelelő sorba rendezése egy mondaton beül. Bár itt segítenek a mondatkezdő betűk és a mondat végi írásjelek, ennek ellenére a gyengébb képességű tanulóknak szükségük lehet segítségre. Javaslat a mondatok helyesírásának felelevenítésére: I. 1. Páros munkában dolgoznak a gyerekek. 2. A tanító a párok számának megfelelő mennyiségű mondatot nagyméretű betűkkel szedve kinyomtatja egy lapra, majd szavakra darabolja őket. (Az azonos mondatokhoz tartozó szókártyákat érdemes vagy különböző színű papírra, vagy eltérő betűszínnel nyomtatni, hogy ne keveredjenek össze.) 3. A tanító minden párosnak odaadja egy mondat szavait összekeverve. 4. Feladat: A kapott szókártyákból állítsatok össze egy mondatot! Nem maradhat ki egy kártya sem! Ügyeljetek a mondat kezdésére és befejezésére! Segítségül itt még érdemes a kezdő szó betűjét nagybetűvel írni, és az utolsó szó után odatenni az írásjelet. 5. A párok forgószínpadszerűen helyet cserélnek, és újabb mondatot állítanak össze. Megjegyzés: Bár még csak a kijelentő és kérdő mondatot ismerik első osztályból a gyerekek, nyugodtan becsempészhető a mondatok közé egy-egy felkiáltó vagy felszólító, óhajtó mondat is, hisz az olvasmányok között is találkoznak ilyennel a gyerekek. 47
48 II. A gyerekek ismét párban vagy kis csoportokban dolgoznak. 1. A tanító a Tk. 10/2. feladatához hasonló feladatlapokat készít, és kinyomtatja a hiányos mondatokat. 2. A mondatból hiányzó szavakat is kinyomtatja, majd kivágja. (Érdemes itt is mondatonként eltérő színű papírokat vagy betűket, vagy más-más betűtípusokat használni.) 3. Feladat: Helyezzétek a megfelelő mondatba a szókártyákat úgy, hogy értelmes mondatot, majd a mondatokból szöveget kapjunk! 4. Ellenőrzés után a szókártyákat összekeverik a gyerekek, és forgószínpadszerűen újabb helyre mennek, újabb feladatot oldanak meg. A munkafüzet feladatai is a mondatok helyesírásának gyakorlását segítik, s bármelyikük alkalmas házi feladatnak, önálló munkára. A negyedik lecke (Halló. Viszonthallásra!) a telefonálás szabályaival foglalkozik. Mivel a telefon szerves része mindennapi életünknek, nagyon fontos az ezzel kapcsolatos helyes viselkedési szabályok kialakítása. A tematikus képről folyó beszélgetés során olyan praktikus dolgok is szóba kerülnek, mint a mentők és a tűzoltók telefonszáma. A kép alapos megfigyelése szükséges a Tk. 12/1. feladatának megoldásához is. Itt több megoldás is lehetséges. Ha a szövegbuborékokat ahhoz a szereplőhöz társítjuk, aki mellett elhelyezkedik, akkor a következő megoldás lesz a jó: Tk. 12/1. 48
49 Azonban a kép pontos megfigyelésével egy másik jó megoldás is adódik: A feladat sikeres megoldásához mindenképpen szükséges kitérni a feladatban látható szereplők munkájának tisztázására és a nagy képen látható elhelyezkedésük megbeszélésére. Az óra során még két feladat nyújt lehetőséget páros munkában a telefonálási szokások, szituációk gyakorlására. Ugyanakkor itt differenciálásra is van lehetőség az alfeladatok által. A lecke végén található összefoglaló rész a Mf. 7/3. feladatával együtt akár gyors ellenőrzésre is lehetőséget ad. Itt ismét javasolt a differenciálás, különös tekintettel a gyengébb képességű tanulókra, akiknek több segítségre lesz szükségük a feladatok megoldásához. A fejezet végén nem szükséges tantárgyi mérés beiktatása, de ha a tanító ennek szükségét érzi, természetesen rászánhat egy órát. Azonban a második fejezet tárgyalása során érdemes folyamatosan feleleveníteni, gyakoroltatni az első fejezetben tanultakat, s a két fejezet tudnivalóit később együtt számon kérni. 49
50 II. fejezet: A hangok, a betűk, a szótagok és a szótagolás Tk oldal, Mf oldal Ajánlott óraszám: 8 vagy 15 óra A kerettanterv kapcsolódó egysége: Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták Iskolaérettség. Az anyanyelvhasználat tudatosításának megindítása, a helyesírás biztonságának megalapozása. A nyelvi elemzési készség fejlesztése és a nyelvtani fogalmak használatának tudatosítása. Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A mondat, a szó, a hang, a betű felismerése és megnevezése. Az ábécé hangjainak felsorolása. A betűrend használata gyakorlati feladatokban. A hangok csoportosítása fajtájuk és időtartamuk szerint. A szótagolás szabályszerűségeinek felismerése. A szavak jelentést hordozó szerepének ismerete. A szótő felismerése, a toldalékok jelölése. A toldalékos szavak felismerése szövegben. Szavak toldalékos alakjának alkotása. A -ba, -be, – ban, -ben ragos szóalakok helyes használata és leírása. A beszélői szándék felismerése a kijelentő és a kérdő mondatokban. Megnevezésük. Az -e kérdőszó helyes használata. A tanuló felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat, és a különféle feladatmegoldásokban használja a szabályokat. Környezetismeret: állatok kommunikációja, jel, jelzés, információ; lakóhely, közlekedés; természeti ritmusok. Vizuális kultúra: hangfelvételek és képfelvételek készítése; a helyes kiejtés vizsgálata a felvétel segítségével. Ének-zene: ritmusjátékok ütőhangszereken. Kulcsfogalmak/ fogalmak Hang, betű; ábécé; egyjegyű betű, kétjegyű betű, háromjegyű betű; magánhangzó, mássalhangzó; szó, mondat, szöveg; szótő, toldalék, kijelentő mondat, kérdő mondat. 50
51 A tankönyv és munkafüzet második fejezetének témája a hangok és betűk megkülönböztetése, a hangok és betűk csoportosítása, a betűrend és a szótagolás. A leckék során cél, hogy a magyar ábécé betűinek és hangjainak megkülönböztetése és csoportosítása biztossá váljon a tanulók körében. Fontos, hogy a hangot és a hangot jelölő betűt ne keverjék a gyerekek. Ezért ajánlatos a következő utasításokat kerülni: Keresd meg a magánhangzót/mássalhangzót a leírt szóban! Ugyanis a leírt szóban nincs magánhangzó vagy mássalhangzó, csak magánhangzót vagy mássalhangzót jelölő betű. Ha a két fogalom keveredik, a gyerekek számára nehezebbé válik a megkülönböztetés is. A leckék ebben a fejezetben is tematikus képpel indulnak. A hangok, betűk megkülönböztetésének leckéinél a képeken szereplő jelenetek elmesélésekor, a tárgyak, élőlények megnevezésekor alkalom adódik a megfigyelni kívánt nyelvi jelenség felfedezésére az élő beszédben. Az első osztályban begyakorolt hang- és betűtanulás sémáját használva segíthetjük a gyerekeket a nyelvi funkciók megismerésében: Mondd ki a kép nevét! Mondd ki az első hangot! Ütközött-e akadályba a levegő, mikor kimondtad a hangot? (Mi volt a levegő útjában az akadály?) Melyik betű jelöli ezt a hangot? Hány jeggyel írjuk le ezt a betűt? A szótagolással foglalkozó leckéknél ugyancsak segítségül szolgálnak az első osztályban elsajátított gyakorlatok. A szavak szótagokra bontásánál többször szerepel utasításként: Mondd ki tapsolva a kép nevét! Tapsold le a szavakat! A fejezetben sok lehetőség adódik a páros vagy csoportmunkára egyaránt. Ugyancsak sok olyan feladatot kínálunk, amelyek differenciálási lehetőséget nyújtanak. S bár a leckék összeállításánál törekedtünk a téma megfelelő mélységű tárgyalására és az egymásra épülésre, mégis azt javasoljuk, hogy a pedagógus bátran válogasson közülük, éljen tanítói szabadságával, alakítsa tanítói gyakorlata, tapasztalata és a tanulócsoport igényei szerint a könyv és a munkafüzet által kínált feladatokat! Az első leckében (Játék a betűkkel) felelevenítjük az első osztályban tanultakat. A tematikus képről való beszélgetés során hangutánzásra is sor kerül, mely alkalmával a gyerekek megfigyelhetik a hangképzés módját, az akadályt képező szerveket. A Tk. 14/1. feladat megoldása közben kapcsolódunk az olvasástanításhoz, a vers műfaji jellemzőinek megfigyeléséhez is. Ugyanakkor a szó és szótag fogalma is előkerül ebben a feladatban, és már elkülönül a hang és a betű fogalma is. A verset célszerű többször elolvasni, akár játékos, beszédtechnikát fejlesztő gyakorlatokkal összekötve. 51
52 Példák: a) vsz. közepes hangerővel, 2. vsz. halkan, 3. vsz. hangosan. b) A vers olvasása közben egyre hangosabban vagy halkabban. c) Csak magánhangzókkal olvasni. d) Tapsolni a szótagokhoz olvasás közben. e) Egy sor hangosan, egy sor csak szájmozgással, némán. f) Egy sort a lányok, egy sort a fiúk olvasnak. A Tk. 15/3. feladatában betűkből kell téli sporteszközök nevét összeállítani. Ez a típusú feladat sok kisgyerek számára nehéz. Segítségül nekik kivágott betűket adjunk esetleg mágnestáblán vagy okostáblán, mozdítható módon, hogy a valóságban, manuálisan tudják mozgatni, rendezni a betűket. Erre megfelel az első osztályban használatos betűkészlet is. A feladat megoldása közben nem kell ragaszkodni a megadott sorrendhez (nem kell a hokiütővel kezdeni), bármely sorrendben elfogadható a megoldás. A Tk. 15/5. feladatának több lehetséges megoldása is van, ezért differenciálásra is használhatjuk. A jobb képességű gyerekek önállóan, a füzetben is folytathatják a megoldást, míg a gyengébb képességű gyerekek tanítói segítséggel dolgozhatnak. A megoldási lehetőségekre a kézikönyv előző fejezetében példát adtunk. A munkafüzet feladatai közül a Mf. 8/1. feladatnál a jobb képességű gyerekek valószínűleg egyedül is boldogulnak majd a megoldással, de ajánlott inkább munkával megoldani legalább a feladat a, részét. Fontos, hogy mindenki számára egyértelműek legyenek a képek nevei, ezért ezt feladatmegoldás előtt meg kell beszélni a gyerekekkel. Érdemes a kimondott szavakat hangokra bontani, és a hangokat megszámolni, majd megkeresni a gyöngysorokon megjelenített betűnek megfelelő hang helyét a kiejtett szóban. A második lecke (Akadállyal vagy anélkül?) a magán- és mássalhangzók megkülönböztetését tárgyalja. A tematikus kép az első osztályból már jól ismert betűhívóképek figuráit jeleníti meg. A hozzá kapcsolódó kérdések és feladatok segítségével a hangképzés módjainak megfigyelését tapasztaltathatjuk meg, amit tükörben is érdemes megfigyeltetni. Ismét elkülönül a hang és a betű fogalma, mintegy az előző óra ismétléseként. Erre az elkülönülésre az egész fejezet és a későbbiek során is érdemes figyelni, hogy megfelelően rögzüljön a hang és betű közötti különbség. A lecke során váltakozva figyeltetjük meg a magán- és mássalhangzókat, hogy a különbségek többször váljanak érzékelhetővé. A Tk. 17/4. és 17/6. feladatában egyszerű formában már leírjuk a magánhangzó és a mássalhangzó fogalmát is, mellyel az óra végi összefoglaló részben ismét találkoznak a gyerekek. 52
53 Javaslat: A betűket érdemes halmazokba rendezni, ahol külön halmazt kapnak a magánhangzót jelölő betűk és a mássalhangzót jelölő betűk, azon belül az egy-, két- és háromjegyű betűk. A szorosan vett magyar ABC beszédhangjelölő betűi Az ly-t a hagyomány elve alapján őriztük meg helyesírásunkban, mára már j hangot jelöl, tehát a mássalhangzókat jelölő betűk közé sorolhatjuk. Valaha önálló fonéma volt (az lj hangkapcsolatból, vö. zsemlje > zsemle v. zsemje), de a nyelvjárási ejtésen kívül ez a fonéma mára már a nyelvből kiveszett. A ny valaha nj, a ty valaha tj, a gy valaha dj affrikátát jelölt (tehát betűjegyként az y-nal j-szerű hangot jegyeztek le), de ez a jelölés az önálló y magyar hangot jelölő betűként való használatán, azaz ejtésén nem változtat (vö. a kiterjesztett ABC betű résszel, alább). A kiterjesztett magyar ABC latin betűi (az idegen betűk) Az ipszilont első osztályban elsősorban magánhangzót jelölő betűként tanítjuk, hiszen a hagyomány elve szerinti helyesírásban a régi magyar családnevekben fordul elő önálló betűként, s ilyenkor i hangot jelöl (Ybl Miklós, Dessewffy, Vörösmarty, Kölcsey stb.). 53
54 A magyar helyesírással ismerkedő gyerekeknek még a hagyomány elve a fontosabb, mint az idegen szavak, hogy Báthoryt ne bátorjnak, Adyt ne adjnak olvassák. Érdekes, hogy a magyar beszédhangok jelölésére használt latin betűk sokféleképpen is jelölhették ugyanazt a hangot. A fordítottra példa a Bezerédj családnév, amely nem bezerégy, hanem bezerédi ejtésben, ahogy Batthyány se battyány vagy batthiány, hanem battyányi (helyesejtés szerint). Az idegenszerű írásmódot (és másféle ejtést) azonban második évfolyamon se hallgassuk el, az idegen helyesírásban az y betű legtöbbször j hangot, így tehát mássalhangzót jelöl (Yamaha, yard stb.) Az egyértelmű hang-betű megfeleltetésbe a latin ábécé magyartól idegen, ritka betűi nem mindig illenek bele, bár a tágabban vett ABC-nk részei. Az i és a j (jelölésben az y is) rokon hangok (Ian [ejtsd: íjen] angolul, Jan szláv nyelvekben, János magyarul). Az ő hangot hol oe-nek, hol ow-nek vagy ew-nek írták le régen. Ezeket is levéltárak szövegei és családnevek őrzik (Dessewffy, ejtsd: dezsőfi; Tewrewk, ejtsd: török stb.). Az y görög gyökerű szavakban ü hangot is jelölhet (Olympos, ejtsd: olümposz vagy olimposz stb.). A munkafüzet feladatai közül a Mf. 9/3. feladatában a szólásmagyarázatnál mindenképpen ajánlatos tanítói segítséget adni. A harmadik leckében (Állatolimpia) a hangok és betűk, azon belül a mássalhangzók csoportosításával foglalkozunk. A tematikus képről való beszélgetéskor a táblák és az azokat hordozó állatok megfigyelésének célja ismét a hang és a betű fogalmának tisztázása. Pl. a zsiráf neve zs hanggal kezdődik, a táblán, amit tart a zs hangot jelölő betű vagy a zsé betű van. A betűrendbe sorolás előkészítéseként a Tk. 19/2. és 19/3. feladatának megoldásakor meg kell figyelni a magyar betűrendet, és pótolni a hiányos ábécét. Javaslat: Ennél a két feladatnál interaktív módon lehet segíteni a megoldást. Kivágott betűkkel ha adott a lehetőség, akkor mágnestáblán, okostáblán manuálisan kirakatni az ábécét; annak egy részletét; kipótolni egy részét a hiányzó betűkkel; egy részlethez megkeresni az előtte lévő, illetve utána következő 3-3 betűt. Ugyanígy a Tk. 19/5. feladatát nemcsak írásban, hanem előtte a betűk valóságban történő rendezésével is meg lehet oldatni. Ez főként a gyengébb képességű gyerekeknek nyújt nagy segítséget. Az utolsó feladat Tk. 19/6. ismét differenciálásra, páros munkára is lehetőséget ad. A gyorsabban dolgozó, jobb szókincsű gyerekek dolgozhatnak önállóan vagy párban a füzetükbe, míg a többiek tanítói segítséggel oldják meg a feladatot. A munkafüzet feladatai közül a Mf. 10/2. feladatánál több megoldás is lehetséges. Ha van idő, vagy házi feladatnak adja a tanító ezt a feladatot, akár a füzetbe is le lehet írni a lehetséges megoldásokat. Pl. ront ránt bont rost rongy, doboz dobos dobod dobol koboz toboz A negyedik lecke (Sorban haladj!) már a betűrendbe sorolás szabályait mutatja meg. 54
55 A tankönyv itt viszonylag kevés írásbeli feladatot ad. Ezek közül is a Tk. 21/4. és 21/5. feladat differenciálásra használható vagy kihagyható. Így itt a megfigyelés, a teljes ábécé, illetve az ábécé részleteinek rögzítése a cél. Ugyanakkor annak megfigyeltetése fontos, hogy a betűrend nem önmagáért való, hanem gyakorlati haszna van a mindennapokban. Javaslatok a feldolgozásra: 1. A gyerekek névjegykártyát készítenek először csak a keresztnevükkel, majd a teljes nevükkel. A névjegykártyákat csoportmunkában (max. 5 fős csoportok) rendezik betűrendbe. Ha végeztek a saját kártyáikkal, forgószínpadszerűen cserélnek helyet más csoport megírt kártyáit rendezni. 2. Állatok, növények, játékok, ételek, napok, hónapok stb. neveit írjuk papírlapokra, melyeket aztán kiosztunk a gyerekeknek. Ők elkezdenek sétálni a tanteremben. Egy adott jelre megállnak, s a tanító mond egy számot. A számnak megfelelően véletlenszerűen csoportokat alkotnak, s a náluk lévő szókártyákat rendezik betűrendbe. Ez többször ismétlődik. 3. A tanító egy képet pl. 2×3 darabra darabol. Majd a darabokra betűrendben szavakat ír. Feladat: a kép kirakása a betűrend segítségével. 4. Ezeknél a feladatoknál eleinte segítségül a kezdőbetűket eltérő színnel is jelölhetjük. 5. A tanító több képet tesz egy asztalra. Feladat: a képek betűrendbe rendezése a képek nevének kezdőbetűi alapján. A tankönyv következő leckéi során mindig visszatérünk a betűrendbe sorolásra. Ezért nem kell megijedni, ha úgy tűnik, hogy a gyerekek nem tudnak még a két lecke után ábécérendbe sorolni. Tanév végéig a folyamatos gyakorlás által a bizonytalankodók is megfelelő gyakorlatot szereznek majd ezen a területen. A munkafüzet feladatai közül bármelyik feladat alkalmas házi feladatnak, önálló munkára, gyakorlásnak. A Mf. 11/4. feladatnál megoldás előtt érdemes emlékeztetni a gyerekeket a tulajdonnevek helyesírására. Az ötödik lecke (Varjú, bagoly, gólyaláb) a j hang kétféle jelölésével foglalkozik. A témakép alapos megfigyelésével sok olyan szót gyűjthetünk, melyben j hang szerepel. Akár már az óra elején le is írathatja a tanító ezeket a szavakat, vagy a képekhez előzetesen kinyomtatott szókártyákat is rendeztethetünk két csoportba a gyerekekkel. A lecke két feladata is kapcsolódik a tematikus képhez, így mindenképpen érdemes vele foglalkozni. A Tk. 22/2. és 3. feladata szorosan összefügg. Mivel a gyerekeknek a j és ly írásbeli megkülönböztetése általában gondot okoz, és szabályt sem tudunk adni ennek a nyelvtani problémának a megtanulásához, ezért a megfigyelés és a memorizálás kap nagy szerepet. Így ebben a két feladatban is a megfigyelés, azonosítás segít a gyerekeknek. 55
56 A 22/5. feladat a nehéz szavak gyakorlásával együtt a szótagolást is gyakoroltatja. Ez a feladat differenciáltan is megoldható, mert a gyorsabban dolgozó gyerekek le is másolhatják a feladat szavait, míg a lassabban dolgozók csak a színezésig jutnak el. A 22/6. feladatban az új ismeret mellett ismétlésként megjelenik a betűrendbe helyezés, amit a szavak vagy a képek közös a betűrendnek megfelelő sorszámozásával segíthetünk. Itt ismét érdemes a szavakat külön szókártyákon, mozgatható módon odaadni a gyerekeknek, hogy előbb manuálisan rendezzék a szavakat, s csak azután írásban. Segítségül a kezdőbetűket eltérő színnel is jelölhetjük. A lecke végi összegzésben csak néhány példa szerepel az ly -nal írott szavak közül. Azonban a munkafüzet szógyűjteménye (Mf. 68. oldal) bőséges kínálatot nyújt a gyakorláshoz. Szógyűjtemény más megközelítésben: növény lánynév fiúnév étel állat testrész madár ibolya Hajnalka Mihály sajt bivaly száj seregély mályva Ibolya János tej juh fej varjú jácint Judit Károly vaj lajhár haj ölyv juhar Júlia Gergely májkrém jaguár máj keselyű hajnalka Orsolya Ajtony joghurt majom lábujj karvaly paraj Mályva Adorján tojás rája orrlyuk papagáj szója Lujza József tarja jak ajak héja jázmin Maja Benjámin tejföl borjú ujj bagoly jegenye Janka Lajos máj kajmán járomcsont sólyom petrezselyem Zsálya Demjén karaj jegesmedve szájpadlás harkály zsálya Jázmin Jácint jégkrém jávorszarvas csigolya gólya KIVÉTELEK (csak ejtésben halljuk) dió látnia Mária fiók szeretnie Krisztián miénk küzdeniük Klaudia tea mondaniuk Vivien fiúk kacagnia Adrien fióka tanulnia Zakariás miért focizniuk Anasztázia diák írnia Otília tiéd nevetnie Dorián fiam suttognia Fábián hiú aludniuk Viola A munkafüzet feladatai közül a Mf. 13/1. feladatának megoldásához ajánlott a tanítói segítség, mert nem biztos, hogy a képek sorrendje minden tanuló számára világos lesz. A képek 2 sorban, a szavak viszont 4 sorban helyezkednek el. 56
57 A hatodik lecke (Ál-la-tok or-vos-nál) már a szótagolással foglalkozik. Az előző leckék folytatásaként és ismeretek felhasználásával a szótagolás általános szabályait elevenítik fel a feladatok. A megoldási folyamatban a szavak kiejtését tapssal kísérik a gyerekek, a tapsok számát összehasonítják a szavakban lévő magánhangzók számával, majd következtetéseket vonnak le a tapasztalatokból. Megfigyeltetjük, hogy a szavak második alkotórésze a betűk után a szótag, s nem csak szótagokra bontunk, hanem szótagokból szavakat is képezünk, a folyamatot oda-vissza is gyakoroltatva. A fejezeten belül további két lecke témája a szótagolás, ami kevésnek tűnhet. Azonban a tankönyvben a későbbi leckék során is folyamatosan találkozhatnak szótagolós feladatokkal a gyerekek. Ezek megoldásával év végére elérik a megfelelő gyakorlottsági szintet. A Tk. 24/1. feladatában ismét vers segít a nyelvi jelenség felismerésében. Érdemes a verset többször elolvasni, más-más olvasástechnikai módszerrel. (Erről fentebb már szó esett.) A folyékony olvasás mindenképp szükséges a feladat a, részének sikeres megoldásához. A szótagolás jelölésére álló egyenest és írásban elválasztójelet használunk. A Tk. 25/6. feladata differenciálásra is alkalmas. Páros munkával vagy akár önállóan dolgozva a jobb képességű gyerekeknek ajánlott. Segíthetjük a gyerekeket úgy, hogy a szótagokból szótagkártyákat készítünk, s azok manuálisan történő rendeztetésével alkotjuk meg a szavakat. A szótagoknál direkt nem jelöltük, hogy a szó elejére, közepére vagy végére kerülhetnek-e. Lehetséges megoldások egy része: hajít, hajszál, sóhaj, mászik, látszik, úszik, szólít, szállít, óhaj, óra, állít, szikra A munkafüzet feladatai közül a Mf. 14/2. feladata rokon értelmű szavakat kér a gyerekektől. Ebben segítségre szorulhatnak, ezért differenciálásra vagy munkára ajánljuk a feladatot. A Mf. 14/3. feladatánál a szótagok számolását kísérheti taps, ezzel megkönnyítve a szótagolást és a számolást. A hetedik lecke (Pi-a-con) azokkal a szavakkal foglalkozik, ahol a magánhangzók önmagukban alkotnak szótagot. Itt jellemző, hogy bizonyos szavaknál (dió, tea, piac, liliom stb.) a gyerekek a j hangot is leírják, mert hallják. Ezért is tartjuk fontosnak a magánhangzó-torlódásos szavak szótagolásának külön tárgyalását. A tematikus képről gyűjthető szavak között több is szerepel a probléma megfigyeltetésére. Ennek folytatásaként szolgál a 26/2. feladat. A 26/1. feladatot is köthetjük a képhez a szereplők életkorának megfigyeltetésével, a szósorba nem illő szó megkeresésével, esetleg további ellentétek vagy szinonimák keresésével. A Tk. 27/5. feladata alkalmat ad a hónapok nevének átismétlésére, gyakorlására. Nehezen boldoguló gyermekeknek szókártyákon is oda lehet adni a szavakat. A kártyákon a tanult módon álló egyenessel el tudják végezni a szótagolást, a kártyákat a megfelelő 57
58 sorrendbe tudják rendezni, s csak ezután leírni a tankönyvbe. Természetesen, ha van rá lehetőség, mindez mágnestáblán vagy okostáblán is végrehajtható. A fejezet utolsó, nyolcadik leckéjében (Macs-ka, ol-ló, diny-nye, ping-vin) a mássalhangzók közötti elválasztás szabályait tárgyaljuk. Mivel itt több problémát kell megvizsgálni és megtanulni, javasoljuk, hogy a gyerekek az írásórákon is szakítsanak időt a szótagolás gyakorlására. A tematikus képről gyűjtött szavakat már az óra elején le lehet íratni a füzetbe, s az óra további részében azokon keresztül megfigyeltetni az elválasztás szabályait. A Tk. 28/1. és 2. feladata az előző órák anyagának ismétlésére szolgál, ezért ha szorít az idő, akár ki is hagyható. Elegendő idő esetén viszont a 2. feladatban lehetőség nyílik a differenciálásra is az a, alfeladatnál. A gyorsabban, önállóbban dolgozó gyerekek akár több szóra is asszociálhatnak a képek láttán, melyeket leírhatnak a füzetükbe, s szótagolhatják is őket. A nehezebb elválasztások a Tk. 29/4. és 5. feladatánál jelennek meg. Mivel az 5. feladatnál két sor van megadva, itt lehetőség nyílik arra, hogy a szótagolt szavakat egybeírva is leírassuk. Mindenképp érdemes a szójegyzék szavait (Mf o.) segítségül használni, s a megadott szavak közül válogatva gyakorolni az elválasztást. A rugalmas tanmenet szerinti következő óra a dz, dzs betűket tartalmazó szavak szótagolása. Ennek gyakorlásához az írás munkafüzet kínál feladatokat (Mf. 18.o.), és a nyelvtan munkafüzet végén található szójegyzékből is válogathat a tanító. Néhány javaslat az órákhoz: 1. lán-dzsa = fegyver ma-ha-ra-dzsa = indiai uralkodó dzse-ki = ruhadarab ban-dzsít = kancsalul néz bo-dza = fehér virágú, lila bogyójú növény ma-dzag = spárga, vékony kötél másik neve e-dzett = sportos, erős ember stb. 2. Hiányos mondatokba dz, dzs tartalmazó szavak pótlása, majd a mondatok lemásolása szótagolva a füzetbe. Pl.: Ha hideg van, jól jön egy meleg. Sokféle vadállat lakóhelye a. Ha összevissza beszélsz, az a. Küzdősport a. Juhtejből készül a finom. Ma megdicsért az szavak: dzsú-dó, dzsun-gel, ha-lan-dzsa, e-dző, dzse-ki, brin-dza 58
59 3. Szótagokból szavak összeállítása: A tanító szótagkártyákat készít dz, dzs betűt tartalmazó szavakból. Feladat az egymáshoz tartozó szótagokból szavak összeállítása, majd a szavak leírása szótagolva és elválasztás nélkül is a füzetbe. A munkafüzet feladatai közül a Mf 16/1. feladatának megoldása ütközhet nehézségekbe. A megoldás kulcsa, hogy olyan szóláncot kell alkotni soronként, amelyekben a szavak utolsó és első szótagja a kapcsolat. A feladat megoldása közben érdemes az ismeretlen szavak magyarázatára is kitérni. A rugalmas tanmenet szerint a 15. óránál következhet az 1. mérés, a kommunikáció, hangok és betűk, betűrend, j-ly témakörökből. III. fejezet: A szavak és jelentésük Tk oldal, Mf oldal Ajánlott óraszám: 6 vagy 7 óra A kerettanterv kapcsolódó egysége: Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták Iskolaérettség. Az anyanyelvhasználat tudatosításának megindítása, a helyesírás biztonságának megalapozása. A nyelvi elemzési készség fejlesztése és a nyelvtani fogalmak használatának tudatosítása. Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A mondat, a szó, a hang, a betű felismerése és megnevezése. Az ábécé hangjainak felsorolása. A betűrend használata gyakorlati feladatokban. A hangok csoportosítása fajtájuk és időtartamuk szerint. A szótagolás szabályszerűségeinek felismerése. A szavak jelentést hordozó szerepének ismerete. A szótő felismerése, a toldalékok jelölése. A tanuló felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat, és a különféle feladatmegoldásokban használja a szabályokat. Környezetismeret: állatok kommunikációja, jel, jelzés, információ; lakóhely, közlekedés; természeti ritmusok. Vizuális kultúra: hangfelvételek és képfelvételek készítése; a helyes kiejtés vizsgálata a 59
60 A toldalékos szavak felismerése szövegben. Szavak toldalékos alakjának alkotása. A -ba, -be, – ban, -ben ragos szóalakok helyes használata és leírása. A beszélői szándék felismerése a kijelentő és a kérdő mondatokban. Megnevezésük. Az -e kérdőszó helyes használata. felvétel segítségével. Ének-zene: ritmusjátékok ütőhangszereken. Kulcsfogalmak/ fogalmak Hang, betű; ábécé; egyjegyű betű, kétjegyű betű, háromjegyű betű; magánhangzó, mássalhangzó; szó, mondat, szöveg; szótő, toldalék, kijelentő mondat, kérdő mondat. A harmadik fejezetben a rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavakkal, illetve a szóösszetételekkel foglalkozunk. A rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak ismerete nem kerettantervi követelmény. Azonban fontosnak éreztük, hogy ez a két téma kiegészítő anyagként megjelenjen a tankönyvben, ezáltal a másodikos tananyagban is, mert nagy a jelentőségük a szókincsfejlesztés tekintetében, a választékos szóbeli később írásbeli kommunikáció megalapozásában, fejlesztésében. Ha azonban a tanító úgy érzi, hogy az előző témakör szűkösnek bizonyult az ismeretek elsajátítására, megfelelő begyakorlására, akkor ezt a két leckét az új ismeretek feldolgozása helyett ismétlésre, gyakorlásra is fordíthatja. A szóösszetételek tárgyalásakor az összetett szavak képzése mellett kitérünk a szótagolásra, elválasztásra is. Az első lecke (Rokonság a szavak között kiegészítő anyag) során a rokon értelmű szavakkal ismerkednek a gyerekek. A tematikus képről folyó beszélgetésben már törekedhet a tanító arra, hogy az egymáshoz kapcsolódó mondatokban ismétlődő szavakat rokon értelműekkel cseréltesse le, több szóval nevezzenek meg egy tárgyat, cselekvést, eseményt. Pl. szüret betakarítás aratás, jókedv vidámság vigalom, szed szüretel betakarít stb. Ugyanakkor lehetőség nyílik véleménynyilvánításra és barkochba játékra is: Melyik szereplő tetszik neked a legjobban? Mutasd be őt külső tulajdonságai alapján! A Tk. 30/1. feladatánál egy szókártyára szókapcsolatot írtunk, ezzel jelezve, hogy a rokon értelmű kifejezés nemcsak egy szó, hanem valódi kifejezés is lehet. Ilyen jelenséggel amit szómagyarázatnak hívunk az olvasókönyvben is többször találkoznak a gyerekek. Érdemes más az órán elhangzó szóhoz is szókapcsolatokat gyűjteni. A Tk. 31/2. feladata páros munkát javasol. Az aláhúzott 3 szó közül valószínűleg az autó és a vidáman szóhoz bármelyik kisgyerek tud majd rokon értelmű szót keresni páros munkában is. Azonban a tartja ige rokonságának összegyűjtése nehezebb feladat. Épp ezért alkalmas a differenciálásra an megoldva vagy csak a jobb képességű gyerekeknek adva páros munkára. 60
61 A következő feladatban (Tk. 31/3.) a fehér szóhoz az ősz is elfogadható, hisz fehér hajszínt jelöl. Itt kitérhetünk a szó kétféle jelentésére is ősz mint évszak; ősz mint megőszült hajú ember. A feladat b, részét akár házi feladatnak is fel lehet adni, hisz a szótagolást gyakoroltatja. A feladat folytatásaként a Tk. 31/4. feladatban alkalom nyílik a rokon értelmű szavak jelentésbeli különbségének megfigyeltetésére. Ha van idő vagy házi feladatként az alkotott mondatok közül néhányat le is lehet íratni. Az utolsó feladat Tk. 31/5. szókártyáit nem csak oszloponként kell figyelni, bár javasolt először így haladni, mert egyszerre kevesebb szót kell áttekinteni és értelmezni a gyerekeknek. A munkafüzet feladatai közül a Mf. 17/3. feladatnál érdemes közösen megbeszélni a szólások magyarázatát. A többi feladat alkalmas differenciálásra, páros munkára, és házi feladatnak is választhat közülük a tanító, vagy írásórán is lehet válogatni a feladatok közül másolásra, tollbamondáshoz. A második lecke (Ellentét a szavak között) ugyancsak kiegészítő anyag. A tematikus képen látható tárgyakhoz, cselekvésekhez, eseményekhez és feliratokhoz kapcsolódóan oldható meg a Tk. 32/1. feladata. A sikerhez mindenképp szükséges a kép és a képrészletek alapos megfigyelése. A feladat megoldása során az összekötéseket érdemes eltérő színű ceruzával végeztetni, mert elég szűkös a hely. A következő feladatban Tk. 33/3. a megtalált ellentétes jelentésű szópárok összekötése mellett azok mondatba való beillesztésére is lehetőség van. Ez a feladat differenciálásra alkalmazható vagy közös megbeszélés után házi feladatnak is adható. A Tk. 33/4. feladata már árnyaltabban közelíti meg az ellentétes jelentésű szavakat, s visszacsatol a rokon értelmű szavakhoz is. Érdemes a mondatok leíratása előtt több lehetőséget is meghallgatni a gyerekektől, hogy a különböző szövegkörnyezetekben jól érzékelhetővé váljon a szavak jelentésbeli különbsége is. Pl. Ma reggel nagyon hamar világos lett. A fehér egy világos szín. Nem volt számomra világos, hogy hol találkozunk a barátommal. Ha éjjel nem gyújtasz fényt, sötét van a szobában. Karcsinak sötét a haja. Nagyon egyszerű/könnyű volt az előző matekfeladat. Nem tudtam kiszámolni az eredményt, mert számomra érthetetlen/nehéz/bonyolult volt a feladat. Ha a hátizsákodba sok felesleges dolgot teszel, nehéz lesz cipelni. Nehéz volt felemelnem a vödröt, mert tele volt vízzel. Ha nem tudod jól a szorzótáblát, nehéz lesz kiszámolni az eredményt. Javasolt, hogy bár a mondatfajtákkal csak később foglalkozunk már ebben a korai szakaszban kérjük a gyerekeket, hogy ne csak kijelentő mondatokat fogalmazzanak meg. Ha a mondatfajta típusa nem is hangzik el a tanítói utasításban, a tanító által mondott 61
62 példamondatokkal meg lehet mutatni, hogy kérdő, felkiáltó stb. mondatfajtákat hogyan lehet a hanglejtéssel érzékeltetni. Pl. Milyen sötét van ebben a szobában! Ne a világos ruhádat vedd fel a homokozáshoz! Miért ilyen bonyolult ez a feladat? A munkafüzet feladatai alkalmasak a differenciálásra, páros munkára. Ha a tanító soknak találja a feladatokat, ezek közül válogathat írásórai feldolgozásra is. A harmadik lecke (Több szóból egy szó) mely a rugalmas tanmenet szerint két órára bontható az összetett szavak képzésével ismerteti meg a gyerekeket. Jó lehetőséget nyújt a tematikus kép a szógyűjtésre. Itt lehet tágítani a gyűjtött szavak körét a nyilvánvalóan látható képek nevén túl (szarvasbogár, szitakötő, napraforgó, fényképezőgép, mobiltelefon, színpad, botsáska, cipőfűző, napszemüveg stb.) a mögöttes tartalmakat megnevező szavakkal (divatbemutató, tapsvihar, kétségbeesés, tévéműsor, zsűritag stb.). A további három feladat (Tk. 34/1. 35/2., 3.) arra vezeti rá a gyerekeket, hogy az összetett szavak jelentésének kapcsolódnia kell azokhoz a szavakhoz, amelyek elő- vagy utótagként szerepelnek bennük. Itt meg lehet beszélni azt is a gyerekekkel, hogy a keletkező szó jelentése hogyan kapcsolódik a tagokhoz pl. anyagában (faház, fakanál), formájában (hógolyó, medvetalp), funkciójában (pénztárca, szemfesték). A folytatásban, a Tk. 36/4. feladatában már alkalmazni kell az előző feladatokban felfedezett, megtapasztalt tudást, vagyis meg kell találni az összetett szavakat. Itt tudni kell, hogy az igekötős igék is összetett szavaknak számítanak. Vagyis a versben 4 szót kell aláhúzni. A Tk. 36/5. feladatának több lehetséges megoldása is van, mert van olyan szó, amely előtagként és utótagként is szerepelhet. A cél, hogy minél többet felfedezzenek a gyerekek. Pl. hóember, hóvirág, virágcsokor, fénykép, fényceruza, ceruzahegyező. Ezt a feladatot páros munkával is meg lehet oldatni. A Tk. 36/7. feladata már az összetett szavak szótagolását készíti elő. Ha túl korainak tartja a tanító mert még a szabályt tapasztaltattuk meg, és nem hangzott el, ki lehet hagyni, s majd a következő órán visszatérni rá. A további feladatok is nehezebbek, ezt jelzik a piktogramok is. A jó szókincsű, ügyesebb osztályok, gyerekek ennek ellenére meg fognak birkózni velük, ha megfelelő tanítói segítséget kapnak. Azonban ezeket a feladatokat is ki lehet hagyni, s esetleg a gyakorlóórán visszatérhetünk hozzájuk. A munkafüzet feladatai közül a Mf. 20/2. feladatánál segítségként nyilakkal jelöltetheti a tanító a szóláncnak megfelelő sorrendet. Mivel a szavak elég hosszúak, számítani kell arra, hogy lemásolásuk elég sok időt fog igénybe venni. Ezért kevesebb szót is másoltathatunk. A Mf. 20/3. feladatának megoldása: kocka, ház, hegy. Ha van lehetőség két órán feldolgozni a témát, akkor csoport- vagy páros munkához az olvasókönyv Kedves Dönci c. olvasmányát is beépíthetjük az órába a következőképp: 62
63 Javaslat feldolgozásra: A csoportoknak vagy pároknak az alábbi táblázatot adjuk oda. A táblázat három különböző feladatot tartalmaz. A szaggatott vonalak mentén ki kell vágni a szókártyákat, a többi egyben marad. Feladat: A középről kivágott szavakat úgy kell a bal és jobb oldali oszlopok közé illeszteni, hogy előtagként és utótagként is jók legyenek, vagyis két összetett szót alkossanak a segítségükkel. első tag középső tag utolsó tag PÓK CÉL SZOBA ZSÍR TŰ HUZAT ÉLET BÁB LÖVÖLDE IRÁNY PÁRNA SZÚRÁS DÉLI HÁLÓ SZÍNHÁZ első tag középső tag utolsó tag BUSZ TARTÓ GYŰRŰ TOLL CSAP OSZLOP NAGY JEGY HÁZA GYÖNGY VÁROS LÉ VÍZ HALÁSZ TELEP első tag középső tag utolsó tag SZEM FÜRDŐ POHÁR KÁRTYA BÉLYEG ROM LÁNC VÁR AVATÁS GYÓGY HÍD KÁD LEVÉL ÜVEG GYŰJTEMÉNY 63
64 Megoldás: első tag középső tag utolsó tag PÓK HÁLÓ SZOBA ZSÍR PÁRNA HUZAT ÉLET CÉL LÖVÖLDE IRÁNY TŰ SZÚRÁS DÉLI BÁB SZÍNHÁZ első tag középső tag utolsó tag BUSZ JEGY GYŰRŰ TOLL TARTÓ OSZLOP NAGY VÁROS HÁZA GYÖNGY HALÁSZ LÉ VÍZ CSAP TELEP első tag középső tag utolsó tag SZEM ÜVEG POHÁR KÁRTYA VÁR ROM LÁNC HÍD AVATÁS GYÓGY FÜRDŐ KÁD LEVÉL BÉLYEG GYŰJTEMÉNY 64
65 A fejezet utolsó, negyedik leckéje (Vas-út, rend-őr, szem-ü-veg) az összetett szavak szótagolását gyakoroltatja. A szótagolási szabályokkal az előző fejezetben már találkoztak a gyerekek, s azt követően is sok olyan feladatot kellett megoldaniuk, amelyben szótagolniuk kellett. Így vélhetőleg nem fog gondot okozni annak megfigyeltetése, hogy az összetett szavakban a szótagolási szabályok az összetétel határán megváltoznak. Ennek megfigyeltetésére már a cím lehetőséget ad, s talán már itt észreveszi néhány tanuló, hogy valami más az eddig tanultakhoz képest. A tematikus képen szereplő rajzok megnevezéséhez is összetett szavakat kell használni, melyek a történetalkotásban újra elhangzanak. Érdemes ezeket a szavakat felírni a táblára, hogy ezzel segítsük egyrészt a mesélést, másrészt az óra során elsajátítandó ismeretek rögzülését. Akár a gyerekekkel is elő- és utótagra bontathatjuk az összetett szót (pl. piros álló egyenessel), rögzítve, hogy itt biztosan el kell választani, majd grafittal tovább bontani a szavakat szótagokra a tanult szabályok szerint. Pl: kosár labda, aran yeső, n ap szemü veg A Tk. 39/5. feladata differenciálásra alkalmas. A kezdő szó a fagyöngy, amit érdemes elárulni a gyerekeknek a teljes megoldáshoz. Ha azonban ehhez nem ragaszkodik a tanító, akkor bárhonnan el lehet kezdeni a szólánc megalkotását. A munkafüzet feladatai közül a Mf. 21/2. feladatában érdemes megbeszélni közösen a képek nevét, mert nem biztos, hogy a gyerekek önállóan képesek mindegyikhez összetett szót kapcsolni. Megoldás: álarc, dobókocka, fogkefe, kötőtű, ejtőernyő, bevásárlókosár, hercegnő, napernyő, jegesmedve, pénztárca. Leíratás után jó, ha a tanító kitér arra is, hogy hol van a szavakban a szóösszetétel határa, s megbeszéli a gyerekekkel, hogy hol esik ez egybe a szótagolással, s hol tér el. A leckék lezárásaként egy gyakorlóóra következik. Ehhez feladatok a Mf oldalán találhatók, vagy a tankönyvben meg nem oldott feladatokat is felhasználhatjuk a gyakorláshoz. Majd a normál (54 órás) tanmenet szerint következik az 1. mérés a szótagolás és elválasztás, összetett szavak, betűrend, j-ly szavak, illetve választhatóan a rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavak témakörökből. A rugalmas (72 órás) tanmenet szerint a 2. mérés következik a szótagolás és elválasztás, összetett szavak, illetve választhatóan a rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavak témakörből. 65
66 IV. fejezet: A beszédhangok jelölése Tk oldal, Mf oldal Ajánlott óraszám: 9 vagy 11 óra A kerettanterv kapcsolódó egysége: Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása A helyesírási szabályok megértéséhez, alkalmazásához szükséges nyelvtani fogalmak. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A helyesírási készség fejlesztése. A megismert nyelvi eszközök, nyelvhelyességi és helyesírási szabályok alkalmazása a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználatban. Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Szabályszerűségek felismerése és alkalmazása írásbeli feladatokban. Hibajavításkor indoklás a szabály felidézésével. A helyesírási probléma felismerése, a jelölés gyakorlása szóelemzés segítségével. Az írás és a helyes kiejtés együttes alkalmazása. A j és ly használata az ismert szókincs körében. Szabályismeret és alkalmazás: az időtartam jelölése; a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok; a hagyomány szerinti írásmód; az elválasztás szabályai; a kijelentő és a kérdő mondat jelölése. A mondatkezdő nagybetű és a megfelelő mondatvégi írásjel jelölése, alkalmazása írásbeli feladatokban. A korosztálynak megfelelő lexikonok, szótárak használata. Kulcsfogalmak/ fogalmak A tanuló szükség szerint felidézi és alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet körében; begyakorolt szó esetében helyesen jelöli a j hangot; az egyszerű szavakat helyesen választja el. Ábécé, elválasztás, szótag; pont, kérdőjel, felkiáltójel. Ének-zene: egy adott dallamhoz szöveg alkotása. 66
67 A tankönyvcsalád negyedik fejezetének tananyaga a magánhangzók és mássalhangzók hosszúsága, illetve időtartamuk írásban való jelölése. A téma feldolgozása során változatos lehetőséget nyújtanak a tankönyvi és munkafüzeti feladatok anyanyelvünk működésének megtapasztalására. A feladatok többsége a megfigyelésből indul ki, ismét előkerül a szótagolás, a magánhangzók és mássalhangzók fogalma, a hangokat jelölő betűk csoportosítása, s többször magyaráztatjuk a szavak értelmét is. Ezen feladatok megoldása során az ismétlésen túl az új nyelvtani jelenség felismerése után sor kerül a helyesírást segítő nyelvtani szabály megalkotására, majd alkalmazására. Természetesen a helyesírás fejlesztése nem ér véget a fejezet befejezésével. Minden alkalmat meg kell ragadni arra egyéb tanítási órákon is, hogy a megismert nyelvtani szabályokat felelevenítsük, alkalmaztassuk. Ilyenkor egyáltalán nem felesleges az egyszerűbb szabályok megismétlése sem. A téma gyakorlása során segítséget nyújt a munkafüzet hátulján található Helyesírási szójegyzék (Mf ) és a Másolás, tollbamondás fejezet (Mf. 65.o ). A fejezet első leckéje (Csíkos csikó) arra vezeti rá a gyerekeket, hogy mennyire fontos a magánhangzók időtartamának helyes jelölése írásban. Ennek felfedeztetéséhez több nyelvi játékot kínálunk, melyeknél minden esetben jelen van a szavak értelmének magyarázata is. Az óra bevezetésében és lazításként az óra bármely részén mozgásos játékkal segíthetjük a gyerekeket az időtartam megfigyelésében. Pl. 1. A tanító furulyán egy hangot röviden vagy hosszan hangoztat. Utasítás: Ha rövid hangot hallasz, hajtsd a fejed a padra! Ha hosszú hangot hallasz, ülj egyenesen, hátra tett kézzel! 2. A tanító magánhangzókat ejt ki helyesen, kissé eltúlozva. Utasítás: Ha rövid magánhangzót hallasz, guggolj le! Ha hosszú magánhangzót hallasz, nyújtózz a magasba! 3. A tanító rövid szavakat mond, melyekben vagy csak rövid, vagy csak hosszú mássalhangzók vannak. Utasítás: Ha rövid magánhangzót hallasz a szóban, fordulj a tábla felé! Ha hosszú magánhangzót hallasz a szóban, fordulj a padtársad felé! 4. A táblán vagy gyerekeknek kiosztott kártyákon magánhangzók láthatók. Másik kupac kártyán az első osztályból megismert jelek, melyekkel a magánhangzók időtartamát jelöltük (rövid magánhangzó:, hosszú magánhangzó: ). a, A tanító a jelekből kirak egy sort: Feladat: Tapsold le! ti-ti tá tá ti-ti-tá b, A tanító a jelekből kirak egy sort: Feladat: Tegyél alá a jelnek megfelelően magánhangzót jelölő betűt! c, A tanító kirak egy magánhangzósort: a á í ü o ú é Feladat: Tedd alá a megfelelő jeleket! d, A tanító kirak egy magánhangzósort: a á í ü o ú é Feladat: Tapsold le 67
68 ritmusnevekkel! e, A tanító kirak egy magánhangzósort: a á í ü o ú é Feladat: Hangoztasd a sípodon/furulyán! 5. A tanító különböző szavakat mond, vagy szókártyákat helyez el a táblán, oszt ki a gyerekeknek. Ezután csak a szavak magánhangzóit hangoztatja. Feladat: Találd ki, melyik szó magánhangzóit mondom! Ezeket a gyakorlatokat többször is elő lehet venni, akár olvasásórán vagy más tanítási órákon is. A tematikus képhez kapcsolódó első feladat (Tk. 40/1.) a magánhangzók időtartamhosszúságának jelentésváltoztató tulajdonságára vezet rá. A feladat két szavában csupán a hosszúság megváltoztatása hozza a jelentésbeli különbséget. A jelenség megértéséhez szómagyarázat társul segítségnek. A szavak értelmének újbóli megmagyarázása során alkothatnak a gyerekek további mondatokat, esetleg rövid történetet is, hogy a jelentés pontosan tisztázódjon. A Tk. 40/2. feladatban is csak a magánhangzók hosszúságát kell figyelni, s ennek megfelelően színezni. A gyorsabban haladó gyerekeknek kiadhatjuk a feladat folytatását páros munkában, vagy le is írhatják a mondatokat a füzetükbe. De akár házi feladatként is megoldhatják a mondatalkotás és a mondatok leírását. A Tk. 41/4. ritka feladattípus a könyvben. Ugyanis kerültük az olyan feladatokat, ahol a gyerekek helyesírás szempontjából rossz példát látnak. Itt azért szerepel mégis egy ilyen, mert a megoldáshoz a diáknak csak összehasonlítania kell a rosszul írt szót a helyesen írt szóval, s a megfigyelés alapján javítani. A feladathoz itt is kapcsolódik szómagyarázat. A munkafüzet feladatai közül a Mf. 24/1. feladatában a két táblázatot együtt kell kezelni. A szabály, hogy a táblázat azonos helyén olvasható szavak közül az egyikben rövid, a másikban hosszú a magánhangzó. A fejezet második leckéje (Nono, hógolyó!) már konkrét nyelvtani szabályt boncolgat. A tematikus képről sok o, ó hangot tartalmazó szó gyűjthető, melyek az irányított beszélgetés során bizonyára el is fognak hangzani. A Tk. 42/1. feladatában olvasható verset többször is elolvastathatja a tanító a gyerekekkel az előző fejezetekben javasolt módokon. Ezáltal alkalmuk lesz begyakorolni a helyesejtést, és megérteni a vers mondanivalóját, hisz a feladat első része pontosan erre irányul. A Tk. 43/2. feladatában a szavak csoportosításánál már megfigyeltetjük a szabályt is a kivétellel együtt. A következő feladat sikeres megoldásához nagyon fontos a szavak helyes kiejtése, a magánhangzók hosszúságának helyes hangoztatása. Itt segít a szótagolás is. Végül az Összegezzünk részben már konkrét helyesírási szabályt adtunk a gyerekeknek, amit érdemes többször is elmondani, s más órákon is elismételni. 68
69 A munkafüzet feladatai közül a Mf. 25/1. feladatához lehet használni a Helyesírási szójegyzék szavait (Mf. 67/1.), abban megkeresni a szavakat vagy annak segítségével ellenőrizni a feladatmegoldást. A harmadik lecke (Vödör, kendő, fedő, sütő) tematikus képéről nagyon sok ö, ő hangot tartalmazó szó gyűjthető. Ezeket a Tk. 44/1. feladatában már csoportosítva le is kell írni, majd azonnal meg lehet figyelni a kapcsolódó szabályt is. A Tk. 45/2. feladatának b, és c, utasítását lehet tovább pontosítani, mert egy lány és három fiú szerepel a képen, akiket egy női és három férfinévhez kell kapcsolni. Mivel a képről nem derül ki egyértelműen a szereplők neve, így a két alfeladatnak több megoldása is lehetséges. A Tk. 45/3. és 4. feladatában újra megfigyeltetjük a szóvégi ö, ő hangokat jelölő betűkre vonatkozó szabályt, melyet az Összegezzünk részben le is írunk. Ugyancsak fontos, hogy a továbbiakban is folyamatosan felidézzük ezt a szabályt írás közben más tanórákon. A munkafüzet feladatai gyakorlásra, differenciálásra vagy házi feladatként is használhatók. Ennél a leckénél is érdemes használni a Helyesírási szójegyzék feladatait (Mf. 67/1.) vagy a Másolás, tollbamondás mondatait (Mf. 65/1 4.) A negyedik leckében (Falu, falú, hús és huss!) ismét a tematikus kép alapján történik a szógyűjtés. A kép részletes megfigyelésén túl csoportokban versenyezhetnek a gyerekek. Már itt leírathatjuk a szavakat pl. egy szóhálóban, s még az sem baj, ha ezek esetleg hibásan kerülnek a csoport lapjára. Az óra során megoldott feladatok után vagy közben a helytelenül leírt szavak javítására is sor kerülhet. Az első feladat (Tk. 46/1.) verse a hónapok helyesírását is gyakoroltatja, s azt követően a környezetismerethez kapcsolódóan le is írathatjuk a szavakat. A feladat megoldását előkészíthetjük vagy segíthetjük azzal, ha a hónapok neveit szókártyákra írjuk, s először manuálisan, a valóságban is rendeztetjük a gyerekekkel a táblán vagy az asztalukon, illetve lehetőség szerint mágnestáblán, okostáblán. A Tk. 47/3. feladata már kivételt is megjelenít a később megfogalmazott nyelvtani szabállyal kapcsolatban. A feladatmegoldás során visszatér a szótagolás is. Javaslat a feladat előkészítésére: Érdemes ezt a feladatot más szavak szótagkártyáival kibővítve interaktívan is megoldani. Pl. Szótagkártyákat lehet kiosztani csoportoknak. Feladat: Alkossatok szavakat a kapott kártyákból! Így alkalom adódik több szó gyakorlására és a jelenség megfigyelésére. A feladatot egyszerre maximum 6 szó szótagkártyáival játsszuk, majd a gyerekek forgószínpadszerűen másik helyszínen új adag szótagkártyával dolgozhatnak. Ezt a feladatot akár mágnestáblán vagy okostáblán is megvalósíthatjuk. A szókészletet a Munkafüzet 67. oldalán található Helyesírási szójegyzék segítségével is össze lehet állítani. 69
70 A Tk. 47/4. feladatában egy újabb nyelvtani szabályt figyeltetünk meg, amely csak harmadik osztályban jelenik meg követelményként az igék helyesírásakor. A szójegyzékben további szavak találhatók a feladathoz, amelyekből hasonló asszociációs játékot készíthet a tanító. Az utolsó feladat Tk. 47/5. ismét a magánhangzók hosszúságának jelentésváltoztató szerepére mutat rá. Jó, ha itt a pedagógus több mondatot is meghallgat esetleg le is írat, hogy biztosan tisztázódjon a szavak jelentése. Az Összegzésben olvasható szabályban a leggyakoribb kivételeket írtuk le. A munkafüzet feladatai közül a Mf. 27/2. feladatban mindenképpen ki is kell mondatni a szavakat, ügyelve a helyesejtésre, megfigyeltetve a magánhangzók hosszúságát. Ezt kövesse az u,ú betűk beírása! A Mf. 27/3. megoldásánál ajánlott a tanítói segítség, mert a rossz kiejtés gátolhatja a jelentésbeli különbség megértését. A Mf. 28/7. feladatában lévő szavak leíratása előtt jó, ha a tanító a gyerekekkel megbeszéli a képek neveit. Az ötödik lecke (Ürge az űrben) témaképéhez kapcsolódik a Tk. 48/1. feladatában szereplő vers, mely tulajdonképpen annak illusztrációja. A Tk. 49/2. feladatában több jó megoldás is lehetséges. Ezért javasolt az összekötésekhez különféle színes ceruzák használata. Jó megoldás pl. a lapos tetejű hát, de a szürke tetejű ház vagy a szürke színű ház is; vagy a szürke színű seprű, de a szürke színű kesztyű is. Ugyancsak több lehetséges megoldása van a Tk. 49/3. feladatának is, s minden megoldás leírásához biztosítottunk elég helyet. A Tk. 49/4. feladata a harmadik osztályban megjelenő -ül végű igékre vonatkozó szabályt vetíti elő. A lecke feldolgozása során felhasználható a Helyesírási szógyűjtemény (Tk. 67.o.), akár másolás s az azt követő tollbamondás szóanyagának összeállításakor. A munkafüzet feladatainál a 29/2. feladatban mindenképpen ki is kell mondatni a szavakat, ügyelve a helyesejtésre, megfigyeltetve a magánhangzók hosszúságát. Ezt kövesse az ü,ű betűk beírása! A hatodik lecke (Mitől hízik tíz csíz, tíz pinty?) első feladatában a verset ajánlatos többször is elolvastatni a gyerekekkel az előző leckéknél már ismertetett módon. A begyakorlottság segít a nyelvtani probléma felfedezésében. Ugyanígy járhat el a tanító a Tk. 51/3. feladatánál, hisz itt a vers szinte nyelvtörőnek is beillik. Ez a feladat a c, részben kiegészül egy pármunkában megoldandó tollbamondással. Ha a tanító fél az ilyen jellegű feladatmegoldástól, természetesen an is elvégezhető a feladat. De javasolt, hogy a gyerekek egymástól is halljanak tollbamondást. A feladat ilyetén megoldása során mindkét gyermek készségei fejlődnek. Nemcsak az író gyermek, hanem a diktáló is nagyon figyel a szavakra, azok helyes ejtésére, a nyelvtani probléma megfigyelésére. Jó lenne, ha a gyerekek diktálás után ellenőriznék egymás munkáját, ezáltal 70
71 újra megfigyelve a szavakat, s javítanák az esetleges hibákat. A feladatot úgy is meg lehet oldani, hogy nem kérjük az összes szó lediktálását, hanem válogatunk pl. az egyszerűbbek közül ötöt. S az sem fontos, hogy a szavakat a tankönyvben látható sorrend szerint diktáljuk vagy diktálják a gyerekek. Kezdhetünk a könnyebb, rövidebb szavakkal, s akár ki is hagyhatunk a szavakból. A vers is további gyakorlási lehetőséget kínál. Szavai felhasználhatók másolásra (az egész verset is le lehet másoltatni), tollbamondásra. A Helyesírási szójegyzékben találhatók további szavak az i végződés megfigyeltetésére, gyakoroltatására. Ezekkel mondatokat is képezhetnek a gyerekek, akár rövid történetet alkotva. A munkafüzet feladatai közül bármelyik alkalmas egyéni munkára. Válogathatunk differenciáláshoz közülük, és páros munkával is megoldhatóak. A legügyesebb gyerekeknek a Mf. 32/5. feladata sem fog gondolt okozni, de ezt akár írásórán, munkával is meg lehet oldani. A hetedik lecke (Száll vagy szál?) a magánhangzók után a mássalhangzók időtartamával foglalkozik. A tematikus képről gyűjtött szavakat csoportmunkában szóhálóba is lehet gyűjtetni a gyerekekkel, az esetleges helyesírási hibákat később megbeszélve és kijavítva. A képhez kapcsolódó Tk. 52/1. feladata a viszonyszavakat is gyakoroltatja, mellyel a térbeli és síkbeli tájékozódást is segíti. Javaslat a további feldolgozásra: A tanító szókártyákat készít a feladatban lévő és további viszonyszókkal alatt, mellett, között, fölött, előtt, mögött, és kiosztja néhány gyereknek. A gyerekek választanak egy tárgyat az osztályban, amihez odamennek, s viszik a szókártyájukat is. A többieknek a tárgy és a szókártya segítségével kell mondatokat alkotniuk. Pl. A tanulónál a mögött szókártya van, és a táblát választja. Alkotható mondat: A tábla mögött van a fal. A második feladatban (Tk. 52/2.) nagy szerepet kap a helyesejtés. Érdemes a szókártyákon lévő szavakat többször elolvastatni, figyelve a megfelelő kiejtésre, s csak ezután összekötni őket a képekkel. A feladat folytatásaként vagy házi feladatnak le is írathatja a tanító a kitalált mondatokat. Javasolt, hogy bár a mondatfajtákkal csak később foglalkozunk kérjük a gyerekeket, hogy ne csak kijelentő mondatokat fogalmazzanak meg. Ha a mondatfajta típusa nem is hangzik el a tanítói utasításban, a tanító által mondott példamondatokkal meg lehet mutatni, hogy a különféle mondatfajtákat hogyan lehet hanglejtéssel érzékeltetni. A Tk. 53/3. feladata a hosszú mássalhangzókat jelölő betűk felismerését kéri. A vers többszöri felolvastatásával, s ezzel párhuzamosan a helyesejtés megkövetelésével segítheti a tanító a gyerekeket a hosszú mássalhangzók azonosításában. A feladat c, része kéri a kiválasztott szavak leírását is. Ezt házi feladatnak is fel lehet adni. A következő feladatot is a szópárok helyes kiejtésével érdemes kezdeni. Értelmük meghatározásában a mondatok lesznek a gyerekek segítségére. Mindenképp ajánlott, hogy a 71
72 példamondatokon túl több mondatot is fogalmaztassunk meg a szópárokhoz a gyerekekkel, mert így biztosan rögzül a szavak értelme. A következő feladat (Tk. 53/5.) alapja is a helyesejtés, a kimondott szó megfigyelése. Oszloponként meg is lehet keresni az összetartozó szópárokat, és egymás után kiejtve megfigyeltetni az eltérést. Pl. csobban csobog, lobban lobog stb. Az utolsó feladat a helyesírást támogatja, visszatérve a kettőzött kétjegyű betűk elválasztására. A lecke végén olvasható Összegezzünk kis pontosításra szorul a következő mondatban: Ha hosszú mássalhangzót ejtünk, az egyjegyű betűt megkettőzzük. Ez helyesen így hangzik: Ha hosszú mássalhangzót ejtünk, az egyjegyű betűt írásban megkettőzzük. A munkafüzet feladatai közül a Mf. 33/3. feladatához ajánlott a tanítói segítség, mert még nem biztos, hogy minden kisgyereknek gördülékenyen megy az időpont leolvasása az óráról. A Mf. 34/6. feladatánál ajánlott a tanítói segítség, mert a rossz kiejtés gátolhatja a szavak jelentésének megkülönböztetését és megértését. A Helyesírási szójegyzék 68. oldalán lévő szavak is alkalmasak az órán megszerzett ismeretek gyakorlására. Másoláshoz és tollbamondáshoz pedig a Mf. 65/1 15. szövegeit ajánljuk. A fejezet egy gyakorlóórával zárul, melynek során a munkafüzetben felkínált feladatokon kívül (Mf. 35. o.) a tankönyv azon feladatait is meg lehet oldani, melyekre nem került sor. Ezen felül a Helyesírási szójegyzék Mf oldalán található szavakkal és a Másolás, tollbamondás rövid szövegeivel is gyakorolhatjuk a helyesírást. A Megálló után a normál tanmenet szerint a 2. mérés, a rugalmas tanmenet szerint a 3. mérés következik. 72
73 V. fejezet: A hangkapcsolatok jelölése Tk oldal, Mf oldal Ajánlott óraszám: 12 vagy 14 óra A kerettanterv kapcsolódó egysége: Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták Iskolaérettség. Az anyanyelvhasználat tudatosításának megindítása, a helyesírás biztonságának megalapozása. A nyelvi elemzési készség fejlesztése és a nyelvtani fogalmak használatának tudatosítása. Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A mondat, a szó, a hang, a betű felismerése és megnevezése. Az ábécé hangjainak felsorolása. A betűrend használata gyakorlati feladatokban. A hangok csoportosítása fajtájuk és időtartamuk szerint. A szótagolás szabályszerűségeinek felismerése. A szavak jelentést hordozó szerepének ismerete. A szótő felismerése, a toldalékok jelölése. A toldalékos szavak felismerése szövegben. Szavak toldalékos alakjának alkotása. A -ba, -be, – ban, -ben ragos szóalakok helyes használata és leírása. A beszélői szándék felismerése a kijelentő és a kérdő mondatokban. Megnevezésük. Az -e kérdőszó helyes használata. A tanuló felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat, és a különféle feladatmegoldásokban használja a szabályokat. Környezetismeret: állatok kommunikációja, jel, jelzés, információ; lakóhely, közlekedés; természeti ritmusok. Vizuális kultúra: hangfelvételek és képfelvételek készítése; a helyes kiejtés vizsgálata a felvétel segítségével. Ének-zene: ritmusjátékok ütőhangszereken. Kulcsfogalmak/ fogalmak Hang, betű; ábécé; egyjegyű betű, kétjegyű betű, háromjegyű betű; magánhangzó, mássalhangzó; szó, mondat, szöveg; szótő, toldalék, kijelentő mondat, kérdő mondat. 73
74 Az ötödik fejezet legfőbb célja a helyesírás fejlesztése. Nyelvünkben sok olyan helyesírási probléma van, melynek megértéséhez, megtanulásához és a tanult szabály alkalmazásához a szóelemző írásmód van segítségünkre. Ilyen a kiejtéstől eltérő szavak helyesírása is, ahol mást ejtünk szóban és mást írunk le. Fontosnak tartottuk ebben a fejezetben, hogy a szótő, a toldalék fogalmai hangsúlyosan megjelenjenek. Erre azért van szükség, mert a megfigyelt és megvizsgált nyelvtani problémáknál lényeges tudatosítani, hogy a toldalékok szótőről való leválasztása segít a helyesírásban. A gyerekek olvasásórán már sokszor találkoztak olyan betűkapcsolatokkal, amelyeket másként láttak leírva s másként kérte a tanító a kiejtésüket. A következő leckék mindegyike jó lehetőség ennek a különbségnek a megfigyeltetésére, megerősítésére, a helyes olvasás, helyes kiejtés gyakorlására. A jelenség megfigyeltetését olvasásórákon is folytathatja a tanító, így fejlesztve az olvasástechnikát. Az első leckében (Oroszlá-nok vagy oroszlán ok) tudatosítjuk, hogy mi a toldalékok szerepe, és megfigyeltetjük, hogy a toldalékok szótagoláskor sok esetben nem szótaghatárra esnek. A címválasztás is ezt mutatja be. Az Tk. 54/1. verse és a tematikus kép a vers tartalmának megértése és a kép megfigyelése folytán szorosan kapcsolódik egymáshoz. Ha a feldolgozandó feladatok mennyiségét soknak találja a tanító, akkor ez a feladat el is hagyható. A Tk. 54/2. feladata a szótő és a toldalék leválasztását segíti, és tudatosítja a két fogalmat. Mivel eddig a szótagolásnál is álló egyenest alkalmaztunk, ennél a feladatnál fontos tudatosítani, hogy most a szótőt keressük, s azt választjuk le, s nem a szótagolás szabályait kell alkalmazni. Ezért javasolt színes ceruzát használni a leválasztáshoz, így vizuálisan is megerősítve a különbséget. A Tk. 54/3. feladatban a szótagolásból és a toldalék leválasztásának megfigyeléséből kell következtetéseket levonni. Ezt a feladatot akár felcserélhetjük a Tk. 54/4.-tal, ahol a megfelelően toldalékolt, mondatba illő szót kell kiválasztani. Ezután következhet a Tk. 54/5., melynél a mondat értelmének megfelelően kell toldalékot illeszteni a szótőhöz. Javaslat a feldolgozásra: 1. A feladat mondatait egy-egy mondatkártyára nyomtatjuk, s ugyanígy járunk el a toldalékokkal is. Feladat: A gyerekeknek páros munkában kell beilleszteniük a toldalékokat a megfelelő helyre, majd ellenőrzés után írásban megoldani a feladatot a könyvben. 2. Ezt a feladatot kibővítve akár csoportmunkával, forgószínpadszerűen is meg lehet oldatni a gyerekekkel, pl. a következő kis szöveggel: Mondatkártyák: Holnap a családom kirándulni megyünk Pécs. Nagy sétál majd a város. Felmegy a TV-torony is. Onnan szép kilátás nyílik a város. Végül ellátogatunk az álltakert is. Szótagkártyák: mal, re, ot, unk, ban, ünk, ba, ra, be 74
75 A munkafüzet feladatai közül hasonlóképp járhat el a tanító a Mf. 36/2. és 3. feladattal. A gyengébb képességű gyerekeknek ezzel könnyebbé válik a mondatalkotás és a behelyettesítés. A Mf. 36/3. feladathoz el lehet készíteni a szólások magyarázatát is különálló mondatkártyákra, hogy a kész mondatok mellé lehessen tenni. Nem biztos, hogy a gyerekek minden felsorolt szólást ismernek és önállóan meg tudják magyarázni a jelentésüket. Ezzel a módszerrel segítségükre lehet a tanító az értelmezésben. A második lecke (Toldalékkal vagy anélkül) a toldalékok szerepével foglalkozik, amelyről már az első leckében is szó volt. A tematikus képet követő Tk. 56/1. feladatban a szavak és mondatok írásának különbségén túl megfigyeltethető az is, hogy vannak olyan mondatok is, melyek csak egy szóból állnak. Ez később, a harmadik osztályos nyelvtan, olvasás és fogalmazás anyagban többször előkerül majd. A Tk. 56/2. feladatának megoldásakor segíthetjük a gyerekeket azzal, hogy a vastagon írt szavakat többször is elolvastatjuk, majd soronként haladva a mondatoknál, áthúzatjuk azokat a szavakat, amelyek nem szerepelnek az eredeti szósorban. Így könnyebben kialakul a jó megoldás. A Tk. 57/3. feladatában a toldalékolás és a mondatrészhez és nem szófajhoz kapcsolódó kérdések összekapcsolása a feladat. A következő két feladatnál Tk. 57/4., 5. gyakoroltatjuk a toldalékok leválasztását és a toldalék nélküli szavak felismerését. A munkafüzet feladatai közül a Mf. 37/1. feladatát munkára vagy differenciált feldolgozásra ajánljuk. Mivel a szótő és a toldalékos szavak felismerése, valamint a toldalék leválasztása a szótőről még nem elég begyakorlott ebben az időszakban, sok kisgyerek igényelhet segítséget, de lehetnek olyan jobb képességű gyerekek, akik már egyedül is megbirkóznak a feladattal. Az ezután következő két faladat már könnyebben megoldható minden gyerek számára, akár házi feladatnak is feladhatók. A harmadik lecke (Nem szorítja a kabátja) a tj, tyj hangkapcsolatok helyesírását tanítja. A tematikus képhez kapcsolódó kérdések egyikében az életkor szerint kell felsorolni a szereplőket. Ebben nehézséget okozhat, hogy a rajz kissé elnagyolt, de segítségre lehet az, ha a tanító megfigyelteti, hogy milyen játékkal játszanak a szereplők. A Tk. 58/1. feladat versét érdemes többször elolvastatni, és ajánlott az előzetes tanítói bemutatás, az ismeretlen szavak megbeszélése is. A Tk. 58/2. feladatához kapcsolódik a Tk. 59/3. feladata, mely a toldalék leválasztását kéri a szótőről. Érdemes az első leckében javasolt módon színes ceruzával jelölni a leválasztást, hogy az ne keveredjen a szótagolásnál tanultakkal. Ezt a további 4-5 órán keresztül is lehet így alkalmazni, vagy tovább is, amíg a gyerekek megfelelő gyakorlottságot és biztonságot nem szereznek ezen a téren. A Tk. 59/4. feladata már leíratja a szavakat, s a gyerekek mondatot is alkotnak néhány szóval. Ha van idő, érdemes több mondatot is leíratni a füzetbe az elhangzottak közül. Javasolt, hogy a tanító is írja le a szavakat a táblára, s akár színessel ki is emelheti a problémás betűkapcsolatot a leírt szóban. 75
76 A Tk. 59/5. feladata szólások, állandósult szókapcsolatok segítségével gyakoroltatja a tanultakat. Nem fontos sorban haladni a mondatokon, mert a gyerekek szókincse és ez irányú ismeretei nagyon eltérőek. Ebben a feladatban a mondatok helyesírását is gyakoroltatjuk, hisz minden leírandó szót kisbetűvel kezdtünk, de leíráskor figyelni kell a mondatkezdő nagybetűkre. A munkafüzet feladatai közül a Mf. 38/1. ismét szólásokon keresztül foglalkozik a nyelvtani jelenséggel, s kéri a szólások magyarázatát is. A szólások értelmezését segítheti a tanító, ha a magyarázatokat és a szólásokat is mondatkártyákra írja, s azokat kell a gyerekeknek párosítani. A negyedik leckében (Ne adjuk fel!) a dj, gyj hangkapcsolatok helyesírására térünk ki. Az előző leckéhez hasonló módon a tematikus képről gyűjtött szavak segítségével figyeltetjük meg a nyelvi jelenséget. Már a Tk. 60/1. feladatában le kell írni a szavakat. Javasolt, hogy leíratáskor mindig keressük meg a szótőt, ahhoz kapcsoljuk a -ja, -je toldalékot, s mindezt a tanító is írja a táblára, mintát adva a gyerekeknek. A szókapcsolatok helyett gyorsabban író tanulócsoporttal mondatokat is megfogalmaztathatunk és leírathatunk. A Tk. 60/2. feladat szavaival alkotott mondatok közül is lehet leírni a füzetbe, vagy házi feladatként is kérhetünk ilyet a gyerekektől. A Tk. 61/3. feladatában a szótőt természetesen a többször előforduló szavakban elég egyszer jelöltetni, de a feladat ismét felhasználható mondatalkotásra is. A Tk. 61/4. feladatát hasonlóképp a Tk. 61/5. is lehetőség szerint rajzolja fel a tanító a táblára vagy vetítse ki, azon oldja meg ő is. A nehezebben tájékozódó gyerekeknek ez nagy segítségére lesz. A szavak és a mondat lemásolása házi feladatnak is adható. Időhiány miatt a Tk. 61/6. feladatát is adhatjuk házi feladatnak, vagy akár ki is hagyható, ha a tanító az előző feladatokra szeretne több időt szánni. Ehhez a leckéhez bőségesen kínálunk feladatokat a tankönyvben és a munkafüzetben is. A munkafüzet feladatai az előző fejezetekben tanultakat is gyakoroltatják (betűkből szavak összeállítása, betűrend). Azonban 45 perc valószínűleg kevésnek bizonyul majd ennyi feladat megoldására, ezért a munkafüzet feladatait és az esetlegesen elmaradó tankönyvi feladatokat, másolásokat írásórán is meg lehet oldani vagy házi feladatnak is feladhatók. Az ötödik lecke (A banánja bánja) vizsgált hang- és betűkapcsolata a nj, nyj. A tematikus képhez kapcsolódó Tk. 62/1. feladatában a mondatok olvasásakor figyelni kell a helyesejtésre. A következő feladatokban megfigyelés utáni másolás segítségével gyakoroltatjuk a helyesírást. Minden leírt szó vagy befejezett feladat után érdemes helyesejtéssel felolvastatni a szavakat. A Tk. 63/5. feladatában páros munkával dolgoznak a gyerekek. A jobb képességűek az elhangzó mondatok közül többet is leírhatnak, míg a nehezebben dolgozó gyerekeknek ajánlott a tanítói segítség. A 62/6. feladat mondatában: Anna anyja gyakran mondja, hogy az állatokkal bánj szeretettel! a bánj szóban ejtjük röviden a ny hangot, mert a bánj mögött mássalhangzó van (sz), ezért gyors beszédben röviden ejtjük. 76
77 A leckéhez kapcsolódóan kétoldalnyi feladat található a munkafüzetben is. A tankönyvi feladatokkal együtt egy tanítási órára valószínűleg sok ez a feladatmennyiség. Ezért írásórán, vagy ismétléskor, gyakorláskor is vissza lehet térni ezekre a feladatokra. A Gólyák gólyabálja lecke címe esetlegesen magyarázatot igényel, hisz a gyerekek nem biztos, hogy tudják a gólyabál szó jelentését, de erre a Tk. 64/1. szövegalkotási feladatának megoldása közben is ki lehet térni. A Tk. 64/2. feladatában szereplő verset olvastassuk fel többször a gyerekekkel, a helyesejtés gyakorlása miatt! Ajánlatos a tanítói bemutatás. A feladat b, részében emlékezetből írást kér a feladat. Ezt fel lehet cserélni másolással, hisz nagyon sok olyan szó van a versben, melyben vizsgált betűkapcsolat van, s a gyerekek néhány olvasás után nem fognak mindre emlékezni. A cél pedig az, hogy minél több lj, llj betűkapcsolatot tartalmazó szóval ismerkedjenek meg az órán, s minél többnek gyakorolják a leírását, helyesírását is. Ha azonban vannak nagyon jó memóriával rendelkező gyerekek a tanulócsoportban, nekik differenciált feladatként feladhatjuk az emlékezetből való írást, míg a többiek másolnak. A Tk. 65/3. feladatának utasítása helyesen a következő: Olvasd fel az első versszakból azokat a szavakat, amelyekben lj betűkapcsolatot karikáztunk! A folytatásban itt is megjelenik az emlékezetből írás, így nem jelent problémát, ha az előző feladatban csak másolták a szavakat a gyerekek. A Tk. 65/4. feladata szorosan összekapcsolódik a szövegértéssel is. Ennek a feladatnak a b, részét a közös hangos olvasás és az a, alfeladat megoldása után egyéni feladatmegoldással is meg lehet valósítani. A Tk. 65/5. nehéz feladat, differenciálásra alkalmas. Nem könnyű eldönteni, hogy hol ejtünk tisztán lj hangokat. Ehhez segítségünkre van az Összegezzünk rész ide vonatkozó mondata: Az összetett szavakban az lj ejtés közben is megmaradhat. Megjegyzés: az igekötős igék is összetett szavaknak számítanak. Javaslat: A Helyesírási szójegyzék ide illő szócsoportjaiból válogatva készíthetünk totót is a szavakkal. Felsorolunk 6-8 szót a gyerekeknek egy feladatlapon. A szavakból kihagyjuk a lj, llj, és ll betűket, melyeket a totó szabályainak megfelelően 1-2-X jelekkel látunk el, a szavak elé egy üres négyzetet teszünk. Feladat: Mely betűk hiányoznak a szavakból? Írd a betűk jelét a négyzetbe! A feladat közös javítása után be is kell írni a hiányzó betűket a szavakba, majd a tanító esetleg le is másoltathatja vagy mondatba is foglaltathatja a kipótolt szavakat. A munkafüzet feladatainak megoldása közben ismét lehetőség nyílik az eddig tanultak ismétlésére is (szótagolás, betűrend, szótagokból szavak összeállítása). Épp ezért házi feladatnak vagy gyakorló, ismétlő feladatnak is alkalmasak. A feladatok közül a Mf. 42/1. okozhat nehézséget, ezért ezt ajánlatos munkával megoldani, míg a többivel valószínűleg egyedül is boldogulnak a gyerekek. A Mf. 42/3. feladatának megoldását sorszámozással segítheti a tanító. A 74 órás tanmenet erre a leckére két órát biztosít. A második órát az előző leckék gyakorlására is lehet fordítani. Ezen belül meg lehet oldani a kimaradt feladatokat, 77
78 tollbamondást íratni, differenciáltan foglalkozni az esetlegesen lemaradókkal, vagy játékos feladatokat beilleszteni a tanítási folyamatba. A hatodik lecke (Egyszer, ötször, hatszor, hétszer) első feladatának (Tk. 66/1.) versét ajánlott először a tanítónak felolvasni, majd azután megkerestetni a kérdéses hang- és betűkapcsolatot tartalmazó szavakat. A szavak kiejtésekor itt is nagyon kell figyelni a helyesejtésre, míg leírásukkor majd a szótő és a toldalék határán lévő betűkapcsolatra. A Tk. 66/2. feladatában a szavak közül több is szerepel a versben. Hogy ezeket könnyebb legyen megtalálni, érdemes soronként olvastatni a szavakat. Ennek a feladatnak a szóanyaga másoláshoz vagy tollbamondáshoz is felhasználható. A Tk. 66/4. a számok toldalékolásánál előforduló helyesírási problémára figyel, míg a Tk. 67/5. feladata az összetett szavak határán keletkező tsz szókapcsolatokra hívja fel a figyelmet. Mindkét feladatnál fontos a szótő, illetve a szóösszetétel határának megkeresése. A munkafüzet feladatai alkalmasak házi feladatnak vagy differenciálásra is. A hetedik lecke (A szomszédság mulatsága) témaképéről alkotott történethez olyan szavakat adtunk meg, amelyekben megfigyelhető a ts, ds hangkapcsolat ejtése. Ugyanígy a Tk. 68/1. feladatának színes betűs szavaiban, ahol már a kiejtéstől eltérő írást is megfigyeltetjük. A c, alfeladat kihagyható, ha nehéznek találja a tanító a kiejtett hang hosszúságának beazonosítását. Enélkül is le lehet másoltatni a 2. versszak megfelelő szavait. A feladat megoldása a következő: Az ingerültség, jólneveltség szavakban ejtjük röviden a cs hangot, mert 3 mássalhangzó került egymás mellé. A Tk. 69/3. feladatában a toldalék szótőhöz való kapcsolását gyakoroltatjuk, másoltatjuk. A másolásból kimaradó szavakat is leírathatja a tanító a füzetbe, de házi feladatnak is feladható. A Tk. 69/4. feladata, hasonlóan az előzőhöz, a toldalékok illesztését gyakoroltatja, szólásokon keresztül. A diktálást an is meg lehet oldani, ha a tanító ódzkodik attól, hogy a gyerekek egymásnak mondjanak tollba. A Tk. 69/5. feladatának 3. mondatánál két megoldás is lehetséges, elfogadható mindkettő: Az utolsó padsorba ültettek, mert rosszul látok. helyett: Az első padsorba ültettek, mert rosszul látok. (ez a megoldás a kézenfekvőbb), de a következő is jó értelmileg: Az utolsó padsorba ültettek, mert jól látok. Az a, alfeladat házi feladatként is feladható. A munkafüzet feladatai között megtalálható szóképzés, a hiányos mondatok kiegészítése szólássá és szólásmagyarázat is. Ez utóbbihoz (Mf. 44/3.) mindenképpen szükséges a tanítói segítség, míg a többi feladatot önálló munkára házi feladatnak is adhatja a tanító, hisz az óra megelőző részében a tankönyvi feladatok megoldása által elégséges gyakorlási lehetőséget kaptak a gyerekek. A nyolcadik lecke (Lúdtoll a lúdtól) Tk. 70/1. feladatának versében 16 darab dt betűkapcsolatot tartalmazó szó olvasható. Ajánlott az előzetes tanítói bemutatás, hogy közös olvasáskor a gyerekek helyesen ejtsék a szavakat, majd a kérdéses szavak megkeresése után érdemes nem csak a szavakat, hanem az egész verset újra elolvastatni. 78
79 A Tk. 71/3. feladata az ejtés és írás közötti különbséget figyelteti meg, majd kéri a toldalék leválasztását. Ha a gyerekek nagy része már biztonságosan érzi a szótagolás és a toldalékolás közötti különbséget, akkor ennél a leckénél már elhagyható az eddig esetleg alkalmazott színes vonallal való leválasztás. A Tk. 71/4. feladatában erőteljesen jelen van a szövegértés fejlesztése is. Itt alkalom nyílik differenciálásra. Az ügyesebb gyerekek önállóan vagy párban dolgozhatnak, a többiek pedig munkával. Javaslat a további feldolgozásra, gyakorlásra: A tanító maga is találhat ki hasonló mondatokat, s rajzoltathat hozzájuk akár a füzetbe vagy csoportmunkával megoldva írólapra, külön feladatlapra. Pl: Kilyukadt a kék zoknim. Három piros tulipán közül kettő már elhervadt. A gyümölcsfákról két almát és egy körtét szedtünk a kosárba. A bal oldali pohárban már elolvadt a jégkocka, a jobb oldaliban még van kettő. A Tk. 71/5. feladatát más szavakkal kibővítve, csoportmunkával helyesírási totóval is megoldathatjuk. A munkafüzet feladatai közül a Mf. 45/2. feladat okozhat problémát. A keresett szópárok a következők: szaladtunk kifulladtunk, elterjedt megrepedt, támadták tagadták. A Mf. 45/3. feladatának mondatait gyakorlás céljából le is másoltathatja a tanító. A kilencedik lecke (Szablya és szabja) talán a legnehezebb, mert a j hang két jelölése ismét a téma, s ezen belül a j betűvel kezdődő toldalékok megfigyelése. A megfelelő mennyiségű gyakorlás érdekében a 72 órás tanmenet erre a leckére is két órát biztosít. A Tk. 72/1. feladatában a tematikus képről gyűjtött szavak leírása és toldalékolása során már az óra elején fontos megfigyeltetni, hogy a j hangot a toldalékokban mindig pontos j-vel jelöljük. Ennek felismertetése a következő feladatban is fontos (Tk. 72/2.), mert a szópárok egyik tagja ly-nal írandó, és ezáltal teljesen más értelmet kap. Ebben a feladatban elsősorban a szótő és a toldalék leválasztása lesz a gyerekek segítségére. A szópárokhoz kapcsolódóan érdemes több mondatot megfogalmaztatni a gyerekekkel, hogy a jelentésbeli különbség biztosan tisztázódjon minden tanuló számára. A Tk. 73/3. feladata csak az azonos szópárokban kéri a toldalék leválasztását a szótőről. Lehetőleg ezt minden szóban tegyük meg, s a bekarikázott szavakon kívül a többi toldalékos szót is le lehet íratni a füzetbe. A Tk. 73/4. feladatánál a második képnél két dolog is hiányzik a fiúnak: labdája, telefonja. Javaslat a további feldolgozásra: 1. A tanító ehhez a feladathoz hasonlóan képeket mutat a gyerekeknek, s leírják a hiányzó dogokat. 2. Egy asztalra 4-5 dolgot helyezünk, amiket a gyerekektől kérünk. Egyet felmutatunk az asztalon lévő tárgyak közül. Feladat: Folytasd a mondatot! 79
80 Ez Kati (annak a gyereknek a nevét mondjuk, akitől kértük a felmutatott tárgyat) Ez Kati ceruzája. A mondatok közül néhány helyesírási szempontból nehezebbet leírunk. A munkafüzet 46/1. feladatának megoldásakor mindenképpen javasolt a tanítói segítség, mert a toldalékolás során van, ahol a rövid magánhangzó hosszúra vált (villavillájuk), vagy betűkiesés következik be (anya-anyja, apa-apjuk). A Mf. 46/2. feladata házi feladatként is feladható, de a 46/3. feladatának megoldásában javasolt segítséget adni a gyerekeknek. A fejezet végén gyakorlóóra ad lehetőséget a hiányosságok pótlására. Ehhez felhasználhatók a tankönyv és a munkafüzet meg nem oldott feladatai. A fejezet lezárásaként az 54 órás tanmenet szerinti 3., a 72 órás tanmenet szerint pedig a 4. mérés következik (A kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok jelölése írásban). VI. fejezet: A toldalékok helyesírása Tk oldal, Mf oldal Ajánlott óraszám: 7 vagy 8 óra A kerettanterv kapcsolódó egysége: Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták Iskolaérettség. Órakeret 20 óra A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az anyanyelvhasználat tudatosításának megindítása, a helyesírás biztonságának megalapozása. A nyelvi elemzési készség fejlesztése és a nyelvtani fogalmak használatának tudatosítása. Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A mondat, a szó, a hang, a betű felismerése és megnevezése. Az ábécé hangjainak felsorolása. A betűrend használata gyakorlati feladatokban. A hangok csoportosítása fajtájuk és időtartamuk szerint. A szótagolás szabályszerűségeinek felismerése. A tanuló felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat, és a különféle feladatmegoldásban használja a szabályokat. Környezetismeret: állatok kommunikációja, jel, jelzés, információ; lakóhely, közlekedés; természeti ritmusok. 80
81 A szavak jelentést hordozó szerepének ismerete. A szótő felismerése, a toldalékok jelölése. A toldalékos szavak felismerése szövegben. Szavak toldalékos alakjának alkotása. A -ba, -be, – ban, -ben ragos szóalakok helyes használata és leírása. A beszélői szándék felismerése a kijelentő és a kérdő mondatokban. Megnevezésük. Az -e kérdőszó helyes használata. Vizuális kultúra: hangfelvételek és képfelvételek készítése; a helyes kiejtés vizsgálata a felvétel segítségével. Ének-zene: ritmusjátékok ütőhangszereken. Kulcsfogalmak/ fogalmak Hang, betű; ábécé; egyjegyű betű, kétjegyű betű, háromjegyű betű; magánhangzó, mássalhangzó; szó, mondat, szöveg; szótő, toldalék, kijelentő mondat, kérdő mondat. Ebben a fejezetben a toldalékokkal, azok helyesírásával foglalkozunk. Megfigyeltetjük a kérdőszavak és a hozzájuk kapcsolódó toldalékolt szavak illeszkedését, és cél a helyesírási szabályok megfigyeltetése, rögzítése is. A fejezetben a -tól, -től, -ból,- ből, -ról, -ről toldalékok és a -val, -vel, -vá, -vé toldalékok kiegészítő anyagként szerepelnek, ezért kihagyhatók. A fejezet első leckéje (Folyót, fát, vizet, vödröt) a -t toldalékok helyesírásával foglalkozik. Már a tematikus képről rengeteg szó gyűjthető a megfigyeléshez. A Tk. 74/1. feladata csak a bekarikázott (a képen is megtalálható) szavakban kéri a toldalék leválasztását. Ezt az összes szóval is meg lehet csinálni, majd megfigyeltetni, hogy mi az azonos a leválasztott toldalékokban. Hasonló a feladat a Tk. 74/2. feladatában, ahol a 2. és 4. oszlop szavait le is kell írni szótagolva. Itt jó, ha megfigyelteti a tanító, hogy szótagolásnál a szótaghatár és a toldalék nem esik egybe pl: le-ány-zót leányzó t, e-cse-tet ecset et. Ezért érdemes újra visszatérni a szótagolás szabályaira, mert sok kisgyerek a toldalékolásnál a toldalékot külön szótagként érzékeli és írja. Ezt a szabályt az Összegezzünk részben is megfogalmaztuk. A Tk. 75/3. feladata a -t toldalékok szótőhöz való kapcsolását gyakoroltatja kérdőszó segítségével. Itt is van lehetőség megfigyelni, hogy ebben az esetben a toldalék mindig csak egy t, és azt is, hogy a szó belsejében is bekövetkezhet változás a toldalékolás következményeként (pl. madár madarat). A munkafüzet feladatai közül a Mf. 47/1. feladatát a szavak pótlása után le is lehet másoltatni vagy egy-két mondatát szótagolva leíratni. A Mf. 47/2. feladatának megoldásakor arra ajánlott figyelni, hogy toldalékos szavakat írjanak le a gyerekek. Tehát nem csak fa, alma stb. legyen a válasz, hanem fát, almát. Annál is inkább, mert ide kerültek olyan ábrák, melyek nevének toldalékolásakor és leírásakor 81
82 nyelvhelyességi problémába ütközhetnek a gyerekek. Pl. motor motrot, vödör vödröt, kanál kanalat. A Mf. 47/3. feladata már más toldalékokat is kér, ezért ezen az órán ezt a feladatot ki lehet hagyni, s később visszatérni ide pl. gyakorláskor, ismétléskor. A második lecke (Húst a tűzbe!) feladatai a -ba, -be, -ban, -ben toldalékokat gyakoroltatják. Ez a két toldalékpár a köznyelvi beszédben is keveredik. Főként a -ban, -ben toldalék közti különbség van eltűnőben. Ezért fontos tudatosítani a két toldalék jelentésmódosító szerepét. Javaslat a feldolgozásra: A gyerekek kiválasztanak egy tárgyat a saját eszközeik közül (pl. egy ceruzát). A tanító a következő utasítást adja: Tedd a ceruzádat a táskába! Majd kérdez: Hova tetted a ceruzád? Felelj rövid mondattal! Elvárt válasz: A táskába. Újabb kérdés: Hol van most a ceruzád? Felelj rövid mondattal! Elvárt válasz: A táskában. Jó, ha ez a gyakorlatsor többször ismétlődik, és a mondatokat vagy legalább a kérdőszavakat és a rájuk felelő szavakat a tanító felírja a táblára, hogy a toldalékok közötti különbség láthatóvá is váljon, s ne csak hallható legyen. Az óra folyamán következetesen és mindig javítani kell a helytelen toldalékolást, amely valószínűleg a -ban, -ben toldalékoknál fog előfordulni először szóban, majd írásban. A különbség megfigyelésére, az esetleges hibák javítására és a megfelelő begyakorlásra már a nyitóképhez tartozó Tk. 76/1. feladata is szorosan kapcsolódik a színessel kiemelt szavak által, azok csoportosításával, majd a toldalékok leválasztásával. Ezek az egymást követő lépések tudatosítják a két toldalékpár közötti különbséget, mindenképp ajánlatos módszeresen végigmenni a feladaton. A Tk. 77/2. feladatának megoldását segíteni lehet kérdőszavakkal, egyben visszautalva az előző feladatra. A Tk. 77/4. feladatánál az összekötéseket színessel is meg lehet oldani a könnyebb megkülönböztethetőség érdekében. Az aláhúzott szavaknál mindenképp meg kell beszélni, hogy azok miért nem illenek a szócsoportba. Mivel a feladat ezen részét páros munkának javasoljuk, a megoldás végén a tanítói ellenőrzés nem maradhat el. De a gyengébb képességű gyerekeknek ajánlott az egész feladat megoldásában tanítói segítséget adni. A munkafüzet feladatai közül a Mf. 48/1. feladata is a nem toldalékolt szavak megtalálását kéri, de már a tankönyvi Összegezzünk részben megfogalmazottaknak megfelelően kibővítve alkalmazza a szabályt: -ban, -ben toldalékot a Mikor? és a Hogyan? kérdésre felelő szavak is kaphatnak. A munkafüzet további feladatait házi feladatként is lehet adni. A harmadik lecke (Miből? Miről? Mitől?) kiegészítő anyag témája nem kerettantervi követelmény, ezért kihagyható. A fennmaradó óra az előző témák gyakorlására vagy készségfejlesztésre fordítható. A nyitóképhez kapcsolódó kérdésekre adott válaszokban jól megfigyeltethetők azok a toldalékok, melyek a lecke anyagát képezik. Fontos, hogy a tanító figyeljen a helyesejtésre, 82
83 ezzel is tudatosítsa a toldalékokban található hosszú magánhangzót, amit majd írásban jelölni kell. A Tk. 78/1. feladatában a megfigyelésen és összehasonlításon túl a kérdőszavakban is érdemes leválasztani a toldalékot, így vizuális megerősítést adva a hasonlóságról. Ugyanez megvalósítható a tankönyv többi feladatánál is (Tk. 74/2., 75/3 4.), mert minden utasításban szerepel a kérdőszó is. A munkafüzet feladatai jól támogatják a helyesírás fejlesztését. A Mf. 49/1. és 49/3. feladatánál a gyerekeknek szükségük lehet tanítói segítségre, de a többivel valószínűleg egyedül is boldogulnak majd, ezért egyéni haladási tempóval, differenciáltan is kiadhatók a feladatok. Azonban a megerősítés érdekében az önálló munka után is feltétlen szükséges a tanítói ellenőrzés. A negyedik lecke (Varázsoljunk bájitallal!), ugyancsak kiegészítő anyag, nem kerettantervi követelmény. Ezen óra helyett lehetőség van az eddig tanultak elmélyítésére vagy gyakorlásra, készségfejlesztésre. A fejezet a -val, -vel, -vá, -vé toldalékok helyesírását tartalmazza. Mivel ezeknél a toldalékoknál a mássalhangzók hasonulása megy végbe, ez nagyon nehéz a gyerekeknek. Sok kisgyerek pedig nem érti a -vá, -vé toldalék jelentését. Ezért érdemes játékkal megtámogatni az órát, melyhez a tematikus kép is ad ötletet: Mivé változtatja a tündér az óriást? Javaslat egyéb játékra, feladatra: 1. A tanító mondatkártyákra hiányos mondatokat ír, a befejezésnek megfelelően pedig képeket nyomtat ki. Egyszerre 3-4 mondat elég. Forgószínpadszerűen lehet váltani a csoportoknak egymást. Utasítás: Egészítsétek ki a mondatokat a megfelelő kép odaillesztésével! Mondjátok ki hangosan a kiegészített mondatokat! (Írjatok le egyet a füzetetekbe!) Pl. mondatok: A levest esszük. Egy hosszú vertük le a diót a fáról. Tegnap focizni voltam a szomszéd. Anya kínálja a vendéget. képek: kanál, bot, fiú, kávé/tea 2. A tanító szókártyákat nyomtat, amelyeket párosítani kell. Utasítás: Mivé válik, mivé változik? Keresd a párokat! Alkoss mondatot a párokról! (Írd le a füzetedbe!) Pl.: jég-víz gyerek-felnőtt hernyó-pillangó A jég vízzé válik. A gyerek felnőtté válik. A hernyó pillangóvá változik. 83
84 A Tk. 80/1. feladatában a színes szavak leíratásakor már megfigyelhető a toldalékok előtt a mássalhangzó hasonulása. Itt a varázslatra támaszkodva talán érdemes felhasználni magát a varázslat szót a szabály megfigyeltetésére, rögzítésére: A toldalékban a v hang és az azt jelölő betű elvarázsolódik, átváltozik. Ezzel a mesével talán könnyebb megjegyezni a gyerekeknek a helyesírási szabályt. A szabály megerősítését segíti a Tk. 81/2. feladata, majd ennek alkalmazását kéri a Tk. 81/3. feladat. Javasolt, hogy a tanító mindent írjon a táblára, ezzel megfelelő mintát, segítséget adva a gyerekeknek. A Tk. 81/4. feladatában szereplő receptet olvassák fel a gyerekek, figyelve a helyesejtésre, s csak ezt kövesse a recept leírása akár házi feladatként! A munkafüzet feladatai alkalmasak a differenciált foglalkoztatásra. A Mf. 50/1. feladata csak másolással gyakoroltatja a lecke anyagát, az 50/2. feladat már alkalmazást kér, míg az 50/4. már önellenőrzést is elvár a tanulóktól. A Mf. 51/5. feladatában a toldalékok helyesírásának fontosságát a toldalékos és nem toldalékos szavak ütköztetésével mutatjuk meg. Ezt mondatba helyezéssel érjük el. Nagyon fontos a tanítói segítség, kontroll, hogy a megfelelő szóalak a megfelelő helyre kerüljön a mondatokba. A Mf. 51/6 7. feladata házi feladatként is feladható. Az ötödik lecke (Le a hajóroncsokig, akár négyszer is!) Tk. 82/1. feladata a nyitóképhez kapcsolódó rövid szövegértési feladat. A feltett kérdésekre egyszavas mondattal kell válaszolni, melyekben szerepelnie kell az órán szóba kerülő toldalékoknak. A tankönyvben viszonylag kevés írásbeli feladat van, de ennek kiegészítésére a munkafüzet ad lehetőséget. A hatodik lecke (Egy pórázon a gazdival) gyakorló, ismétlő feladatai az előző leckékben megtanultakat elevenítik fel. Itt a hangsúly a kérdőszavakra válaszoló toldalékos szó, szavak leírásán, a mondatba illő megfelelő toldalékos szó kiválasztásán van. A Tk. 84/1. feladatában a Válaszolj írásban a kérdésekre! utasításra egyszavas vagy egész rövid mondattal is lehet válaszolni (Egy kislány. Kedden.), s így a Tk. 85/2. feladatának első részét át lehet ugorni, hisz már írásban is mondatokat alkottak a tanulók. A munkafüzet feladatait ezen az órán vagy a következő gyakorlóórán is meg lehet oldani. A fejezet zárásként Megálló gyakorlóóra áll rendelkezésre. Ehhez a munkafüzetben adtunk feladatokat (Mf o.), de a fejezet során kimaradt tankönyvi vagy egyéb munkafüzeti feladatokat is fel lehet használni. Az utolsó órán az 54 órás tanmenet szerinti 4., a 72 órás tanmenet szerinti 5. mérés következik. 84
85 VII. fejezet: A mondat, a mondatfajták és a szöveg Tk oldal, Mf oldal Ajánlott óraszám: 8 vagy 13 óra A kerettanterv kapcsolódó egysége: Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták Iskolaérettség. Az anyanyelvhasználat tudatosításának megindítása, a helyesírás biztonságának megalapozása. A nyelvi elemzési készség fejlesztése és a nyelvtani fogalmak használatának tudatosítása. Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A mondat, a szó, a hang, a betű felismerése és megnevezése. Az ábécé hangjainak felsorolása. A betűrend használata gyakorlati feladatokban. A hangok csoportosítása fajtájuk és időtartamuk szerint. A szótagolás szabályszerűségeinek felismerése. A szavak jelentést hordozó szerepének ismerete. A szótő felismerése, a toldalékok jelölése. A toldalékos szavak felismerése szövegben. Szavak toldalékos alakjának alkotása. A -ba, -be, – ban, -ben ragos szóalakok helyes használata és leírása. A beszélői szándék felismerése a kijelentő és a kérdő mondatokban. Megnevezésük. Az -e kérdőszó helyes használata. A tanuló felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat, és a különféle feladatmegoldásban használja a szabályokat. Környezetismeret: állatok kommunikációja, jel, jelzés, információ; lakóhely, közlekedés; természeti ritmusok. Vizuális kultúra: hangfelvételek és képfelvételek készítése; a helyes kiejtés vizsgálata a felvétel segítségével. Ének-zene: ritmusjátékok ütőhangszereken. Kulcsfogalmak/ fogalmak Hang, betű; ábécé; egyjegyű betű, kétjegyű betű, háromjegyű betű; magánhangzó, mássalhangzó; szó, mondat, szöveg; szótő, toldalék, kijelentő mondat, kérdő mondat. 85
86 A tankönyv utolsó fejezetében a mondatfajtákkal foglalkozunk. A kerettantervi követelmény szerint másodikban a kijelentő mondatot és a kérdő mondatot kell megismernie és felismerniük a tanulóknak. Az év során tanultakhoz hasonlóan ezen ismeretek elsajátítása is tapasztalati úton történik, s a megtapasztalást követi majd a szabályalkotás és -alkalmazás. A tapasztalás megsegítésére elengedhetetlen a kommunikációs gyakorlatok, a szituációs játékok alkalmazása ebben a fejezetben. Mivel a mondatfajtákat beszédünkben a hanglejtésről ismerjük fel, fontos a helyesejtés, a megfelelő beszéddallam elsajátítása a leckék során. A fejezet végén sor kerül az év végi ismétlésre is. Az első lecke (Alma? Alma!) témája a mondat és a szöveg. A kezdő képről alkotott rövid történet megfogalmazásakor már többféle mondatfajtát elvárhat a tanító, még ha ezeket a gyerekek nem is tudatosan használják. Segítő instrukciók lehetnek még: Mit gondolhatott/mondhatott a fiú, mikor észrevette a csőszt? Mit gondolhatott/mondhatott a csősz, mikor észrevette a fiút? A kapott válaszok között elvárható, hogy felkiáltó, felszólító mondatok is megjelenjenek. A Tk. 86/1. feladatának rövid szövegén keresztül átismételhetők a mondat helyesírásának szabályai, a szöveg fogalma és kritériumai. A szöveget érdemes többször, több tanulóval is felolvastatni, hogy a mondatfajták eltérő dallamvonalát sokszor hallják a tanulók, s begyakorolhassák a megfelelő hanglejtést a következő feladathoz. A Tk. 86/2. feladata a hanglejtés és a mondatfajta közötti kapcsolatra vezeti rá a gyerekeket, de még nem tudatosítva a kijelentő mondat fogalmát. A Tk. 87/3. és 4. feladatában a mondat és a szöveg helyesírását gyakorolják a gyerekek. Javaslat a feldolgozásra: A tanító a két tankönyvi mondatot és saját maga által kitaláltakat is egy papírcsíkra írja fel úgy, hogy elég nagy legyen a távolság a betűk között. A gyerekeknek ollóval kell szétdarabolniuk a mondatokat szavakká. Ez a feladat alkalmat ad a differenciálásra is, mert a jobb képességű gyerekeknek több szóból álló, míg a nehezebben boldoguló gyerekeknek kevesebb szóból álló mondatokat lehet adni. Ugyanezt meg lehet valósítani 4. feladat szövegével is, ami már nehezebb feladat. Ha differenciálni szeretne a tanító, a gyengébb képességű gyerekeket segítheti a nagy kezdőbetűk megadásával. A Tk. 87/5. feladatában lévő szöveghez hasonlót a tanító saját maga is készíthet, amit a gyerekek csoport- vagy páros munkával oldhatnak meg. A munkafüzet feladatai közül a Mf. 57/1. feladatában nehezítetten jelenik meg a szósor szavakra tagolása, mert csupa nagybetűvel íródott a szöveg. Könnyítésként megjelennek a mondat végi írásjelek. Hasonló feladatokon keresztül érdemes még gyakoroltatni a szavakra tagolást. 86
87 A Mf. 57/3. feladatát differenciált feldolgozásra ajánljuk. A jobb képességű gyerekek önállóan is meg tudják majd oldani a feladatot. A bizonytalan helyesírású gyerekeknek segíteni kell, hogy ne adjanak rossz megoldást, és rögzüljenek a kívánatos ismeretek. A második lecke (Jósaink jelentik) a kijelentő mondattal foglalkozik. Erre a leckére a 72 órás tanmenet szerint két órát is szánhat a tanító. Ismét a tematikus képről való beszélgetés és az ekkor szerzett nyelvi tapasztalat lesz a gyerekek segítségére az ismeretek elsajátításában. A beszélgetés, jóslás közben megfigyeltetheti a tanító a beszéd dallamát, mely közben az ereszkedő dallamvonal felismerése a cél. A következő feladatban (Tk.88/1.) a mondat és a szóhalmaz közötti különbséget kell észrevenni, és ehhez kapcsolni a beszélő szándékát. Valójában ez az új ismeret. Nagyon egyszerűen, a másodikos gyerekek életkori sajátosságainak, ismereteinek megfelelően fogalmaztuk meg a szabályban is ezt a tudnivalót, amelyet majd harmadik osztályban bővítünk, mélyítünk. A Tk. 89/3. feladatában a két dallamvonalnak megfelelően kell felolvasni ugyanazt a mondatot. Itt fontos tapasztalást szereznek a gyerekek: Beszédben gyakran csupán a mondatok hanglejtése határozza meg a beszélői szándékot, mondatfajtát. Ennek tudása és helyes használata nagyon fontos a kommunikációban. Ezután kapcsolhatja a tanító az új ismeretet a mondat végi írásjel felismertetéséhez. A munkafüzet feladatai szövegen és állításokon keresztül gyakoroltatják a kijelentő mondat felismerését. A Mf. 58/1. feladatában lévő utasítás helyett a következőt is adhatja a tanító: Pipáld ki a helyes állításokat, tegyél X-et a hamis állítások elé! A jelet a négyzetbe tedd! A szöveghez kapcsolódó állításokon keresztül is gyakoroltathatjuk a megfelelő hanglejtést, ha többször felolvassuk azokat. Ugyanígy segítheti a tanító az ismeretek rögzülését a szöveg kijelentő mondatainak felolvastatásával is. A harmadik lecke (Kérdeztél? Felelek ) a kérdő mondattal ismerteti meg a tanulókat. A 72 órás tanmenet szerint ezt a témát is két tanítási órában dolgoztatjuk fel, és egy teljes órát szántunk az -e kérdőszó használatának megismerésére. Az eseményképről folyó beszélgetéshez kérdőszavakat adtunk meg, melyek segítségével könnyű kérdő mondatokat megfogalmazni. A Tk. 90/1. feladata találós kérdések segítségével kapcsolódik a tematikus képhez már a feladat megfogalmazásában benne van a kérdés szó, mely segíti a nyelvtani ismeretek rögzülését. A válaszokat ajánlatos rövid kijelentő mondattal megadni. (A pókháló. A rádió. stb.) A Tk. 90/2. feladatában páros munkát kérünk a tanulóktól, de ezt a tanító természetesen felülbírálhatja, s an is megoldható vagy elkezdhető a feladat. A lényeg, hogy a beszélgetésben a kérdő és a kijelentő mondat hanglejtése megkülönböztethető legyen, s tudatosítsa a tanító a két mondat végén szereplő írásjel közti különbséget és annak okát. A Tk. 91/3. feladata mindenképpen közös munkára ajánlott, s a megfelelő helyesírás érdekében a tanító írja fel a táblára a megbeszélt kérdéseket. 87
88 A Tk. 91/4. feladata az -e kérdőszócska használatára ad példát. Ez kerettantervi követelmény. Épp ezért a feladatot bátran lehet bővíteni más mondatokkal, amelyek az adott szituációhoz kapcsolódnak, de a tanító találhat ki saját maga is egy rövid történetet, amihez a gyerekek majd kérdéseket tesznek fel. Ennél és a következő feladatnál fontos lenne azt is megfigyeltetni, hogy az -e kérdőszócska mindig az igéhez (itt még nem nevezzük meg, csak utalunk rá) kapcsolódik. Illetve csak azt a kérdő mondatot tudjuk -e kérdőszavas mondattá alakítani, amelyikben nem szerepel kérdőszó: Sikerült ételt választani? Sikerült-e ételt választani? Javaslat a további feladatokra: 1. A gyerekek kis csoportokban dolgoznak. A tanító minden csoportnak ad egy eseményképet. Papírdarabokra, esetleg nagyobb méretű kocka oldalaira kérdőszavakat ír. A gyerekeknek egyesével húzni kell a papírcetlikből vagy dobni a dobókockával. A húzott vagy kidobott kérdőszó segítségével egy lapra kérdést kell írniuk az eseményképről. Annyi kérdést kell írni, ahány gyerek van a csoportban. Ezután forgószínpadszerűen helyet cserélnek egy másik csoporttal, majd megválaszolják az új helyen lévő lapon feltett kérdéseket. Ismét dobnak, s kérdéseket írnak a lapra. Ezután új helyre mennek, és megválaszolják a feltett kérdéseket. Ebben a feladatban alkalom nyílik mind a kérdő, mind a kijelentő mondat gyakorlására. 2. A tanító a Tk. 91/5. feladatához hasonlóan mondatokat ad meg, melyeket át kell alakítani -e kérdőszócskával kiegészített kérdéssé. A munkafüzet feladatai közül a Mf. 59/1. feladata a tankönyvi feladat ismétlése. Mivel találós kérdésekhez kapcsolódik a feladatmegoldás, az ismétlődés nem árt. Ezért házi feladatként is szerepelhet ez a feladat a lecke során. A Mf. 59/3. feladatát mindenképpen közös feldolgozásra ajánljuk, mert a négy dallamvonal közül csak kettő ismerős a gyerekek számára. Azonban nyelvünkben egyszavas mondatokat is használunk, melyek dallamvonala is nagyon rövid. Ebben a feladatban ennek megfigyelésére és beazonosítására nyílik lehetőség, de ehhez tanítói segítségre van szükség. A negyedik lecke (Illik, nem illik) gyakorlóóra, amelyet a tanító belátása szerint fordíthat az eddigi ismeretek elmélyítésére, ismétlésére, rögzítésére. Ehhez a Tk oldalán adunk feladatokat, de természetesen az esetlegesen meg nem oldott feladatokból is válogathat a tanító, vagy saját feladatokkal is dolgozhat az órán. A 92. oldal tematikus képéhez kapcsolódó feladatok közül a Tk. 92/1. a kijelentő és kérdő mondatok megfogalmazására fókuszál. Itt ismét lehetőség nyílik a hanglejtés megfigyeltetésére. A zárójelben lévő kérdések (Mit mondanál? Mit kérdeznél?) is a két mondatfajtának megfelelő mondatok megfogalmazását segítik. A némajátékkal pedig a kommunikáció nonverbális elemeit figyelhetik meg újra a gyerekek. 88
89 A Tk. 93/6. feladatának utasítása szerint az olvasókönyv 133. oldalán lévő meséből kell mondatokat választani. Mivel az előző év során az olvasókönyv is átdolgozásra került, az olvasmányok egy része más oldalon található. Jelen esetben a 129. oldalon lévő Pinokkió és Kanóc titokban útra kel című olvasmányról van szó. Ebben kell a gyerekeknek a megfelelő mondatokat megtalálni. Javaslat a további gyakorlásra: A Tk. 92/2. feladatához hasonló mondatokat a tanító vagy a gyerekek is kitalálhatnak egy másik eseményképről. Hallás után a hanglejtés alapján vagy mondatkártyákon olvasott mondatokról kell eldönteniük, hogy kijelentő vagy kérdő mondattal van-e dolguk. Itt ismét előkerülhet az -e kérdőszócska használata, helyesírásának gyakorlása. A munkafüzet feladatai közül bármelyik feladható önálló munkára vagy házi feladatnak. Az ötödik és hatodik lecke (A részvétel a fontos, Hóban, fagyban, verőfényben) tankönyvi és munkafüzeti feladatai az év végi ismétlést segítik. A fejezetet a gyakorlóóra után év végi felmérő zárja. 89
90 III. A TANKÖNYVEK EREDMÉNYES HASZNÁLATÁNAK FELTÉTELEI ÉS LEHETŐSÉGEI III.1. A tanulási folyamat megtervezése és értékelése A másodikos nyelvtan tananyag tanítása során új tantárgy lévén a tanulóknak fokozott tanítói segítségre van szükségük. Nem szabad elvárni, hogy a nyelvtani ismeretek maguktól megfogalmazódjanak a tanulókban. Minden új ismeretnél lényeges az aprólékos tanítói rávezetés. Fontos minél több tapasztalaton keresztül gyakoroltatni a nyelvhasználatot, a kommunikációs helyzeteket, hogy ezeken keresztül épüljenek be a tudnivalók. A megfelelő mennyiségű gyakorlás után fogalmazunk, állapítunk meg szabályokat, melyeket azután alkalmazunk az újabb feladatok segítségével. Soha nem szabad magukra hagyni a bizonytalan tanulókat, s minden egyéb tanórán is meg kell ragadni az alkalmat a nyelvtani ismeretek ismétlésére, gyakorlására. A fejezetek végén mint az előző részben már leírtuk témazáró szummatív mérést ajánlatos végezni. Ezeknek célja, hogy a tanító visszajelzést kapjon az elsajátított ismeretek mélységéről, a tudás biztonságáról. A tanmenetek szerint öt, illetve hat ilyen mérést iktattunk be. Természetesen ezek csak ajánlások, a tanító belátása szerint eltérhet ezek mennyiségétől pozitív és negatív irányba is, vagy a tanmenetekben meghatározott időpontot is megváltoztathatja. Ugyanígy ha szükségét érzi a tanító a továbbhaladáshoz szükséges diagnosztizáló mérések beiktatására is van lehetőség. Azonban javaslatunk minden esetben a következő: A központilag megadott felmérőket a tanító a saját tanulócsoportjára szabva, átdolgozva használja fel. A tanulócsoport képességeinek, tudásszintjének és a megtanított anyagnak megfelelően alakítson, változtasson rajtuk. A felmérések során érdemes és ajánlott 3 perces másolással és tollbamondással kiegészíteni a felmérőket. Ezek segítségével nemcsak mérni lehet, hanem nyomon is lehet követni a tanulók egyéni fejlődését, az írástempót és a hallott szöveg reprodukálását illetően. A másolás során leírt betűszám minimuma második évfolyam végén betű/perc. Tollbamondáskor eleinte csak szavakat, majd rövid mondatokat, illetve rövid mondatokból álló szövegeket diktáljon a tanító, és csak második félévben kerüljön sor a hosszabb mondatokra s ezekből álló szövegekre! A tollbamondások szókészlete nagyrészben tükrözze a tananyagok feldolgozása során alkalmazott szókészletet, s csak azt érdemes számon kérni, amit meg is tanítottunk. Mind a másolásokhoz, mind a tollbamondásokhoz alapul szolgálhat a munkafüzet végén található Másolás, tollbamondás című rész és a Helyesírási szójegyzék. 90
91 III.2. Hatékony tanítási módszerek és tanulási technikák Már sokszor jeleztük, hogy a nyelvtan tanulásában a tapasztalás az elsődleges. Nem szabályokat tanítunk és kérünk számon, hanem megtapasztaltatjuk a nyelv működését, majd ebből vonunk le következtetéseket. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartjuk, hogy az órák folyamán a differenciált foglalkoztatás, a tehetséggondozás és ezzel párhuzamosan a felzárkóztató, segítő tanítói hozzáállás megjelenjen. Erre számos feladat lehetőséget ad, s erre a leckék tárgyalása során javaslatokat is tettünk az előző fejezetben. Mindenképpen ajánlatos a gyerekeket a munka mellett egyre többször kisebb csoportokban vagy páros munkával dolgoztatni. Ezek során nem csak a feladatmegoldás válhat könnyebbé, hanem fejlődnek szociális készségeik, tanulnak egymástól, problémamegoldást gyakorolhatnak, és fejlődik kommunikációs készségük is. A tankönyvben és a munkafüzetben a szerzők is többször javasolják a felsorolt munkaformákat az arra alkalmas feladatoknál. Az előző fejezetben írtunk példákat és adtunk javaslatokat a munka kiváltására, az órák színesebbé tételére. Amennyiben digitális tábla, okostábla áll a tanító rendelkezésére, sokkal több lehetőség nyílik meg előtte. A tankönyv és a munkafüzet feladatait interaktív formában is fel lehet dolgozni, saját készítésű feladatokkal színesíteni az órákat. Ezenkívül a Nemzeti Köznevelési Portál (NKP) oldala is kínál digitális gyakorlóanyagokat, játékokat. Mindemellett a tankönyv és a munkafüzet is megtalálható itt lapozható, digitális formában. III.3. A tankönyv tanórai és otthoni használatának lehetőségei A tankönyv és a munkafüzet alapvetően tanórai használatra készült. A két taneszközt párhuzamosan, együtt alkalmazva, megfelelő tanítói segítséggel a kerettantervben meghatározott tananyag maradéktalanul elsajátítható. Azonban mind a két taneszközben több, önálló feldolgozásra alkalmas feladat található. Ezekből házi feladat céljára válogathat a tanító, de akár egy felmérés egy-egy részét is képezhetik. III.4. A tankönyvhöz kapcsolódó egyéb kiadványok A Nyelvtan-helyesírás tankönyvhöz egy munkafüzet kapcsolódik, mely szerves egységet képez a tankönyvvel. Leckéiben szorosan követi a tankönyv leckéit. Megfelelő mennyiségű feladatot kínál a tanítónak a gyakoroltatás, a differenciálás, a felzárkóztatás lehetőségével. A tankönyv és a munkafüzet is megtalálható digitális formában a oldalon a TARTALOM menüpontból indulva, a 2. évfolyamot és a Magyar nyelv és irodalom tantárgyat kiválasztva. 91
Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.