Nyelvtan tankönyv 9 osztály pdf

Підручник буде видалено, якщо автор чи видавництво надішле обґрунтоване повідомлення з цього питання.

Katolikus tankönyvek

Katolikus közismereti tankönyvek – 9-11. évfolyam

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) megbízásából elkészült, a Szent István Társulat által kiadott, gimnáziumban, szakgimnáziumban, technikumban használható 9-11. évfolyamos történelem tankönyvek, magyar nyelv tankönyvek, továbbá irodalom tankönyvek a hozzájuk tartozó szöveggyűjteményekkel együtt, bármely fenntartású intézmény számára rendelhetőek és ingyenesen elérhetőek a 2022. évi Tankönyvjegyzékről a KELLO-n keresztül.

A kiadói kódok:
irodalom tankönyv 9. IT-143
irodalom szöveg- és feladatgyűjtemény 9. IT-144
irodalom tankönyv 10. IT-145
irodalom szöveg- és feladatgyűjtemény 10. IT-146
irodalom tankönyv 11. IT-149
irodalom szöveg- és feladatgyűjtemény 11. IT-150

történelem tankönyv 9. IT-141
történelem tankönyv 10. IT-142
történelem tankönyv 11. IT-147

A tankönyvek és a szöveggyűjtemények egyes fejezeteibe az alábbiakban tud belelapozni.

Nyelvtan tankönyv 9 osztály pdf

Taneszközök

Magyar nyelv tankönyv 9.

• Általános információk

• Tananyagfejlesztők:
• Műfaj: tankönyv
• Iskolatípus: gimnázium
• Évfolyam: 9. évfolyam
• Tantárgy: magyar nyelv és irodalom
• Tankönyvjegyzék: Tankönyvjegyzéken szerepel.
• Nat: Nat 2020

Az Oktatási Hivatal által kiadott, tankönyvjegyzéken szereplő tankönyveket a Könyvtárellátónál vásárolhatják meg (www.kello.hu).

Oktatási Hivatal

1074 Budapest, Rákóczi út 70-72.
Hétfőtől péntekig 9:00 – 16:00
Tel.: (+36) 1-460-1873
Tel.: (+36) 30-500-8147
tankonyv@oh.gov.hu

Vásárlás

KELLO TANKÖNYVCENTRUM
1085 Budapest, József Krt. 63.
Tel.: (+36-1) 237-6989
kello.hu

Magyar nyelv és kommunikáció 9.

4 A tankönyv megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet, : Kerettanterv a gimnáziumok évfolyama számára és a 6. sz. melléklet, : Kerettanterv a szakközépiskolák évfolyama számára megnevezésű tantervek előírásainak. A tankönyv megfelel a NAT 2012 előírásainak: 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (NAT 2012, magyar nyelv és irodalom műveltségi terület). Tananyagfejlesztő: dr. Hegedűs Attila, tanszékvezető egyetemi docens (szakmai ellenőrzés) Alkotószerkesztő: Téglásy Katalin Vezetőszerkesztő: Valaczka András Tudományos szakmai lektor: dr. Forró Orsolya Pedagógiai lektor: Bálintné Lipp Terézia, szaktanár Fedélterv: Korda Ágnes Illusztráció, szakábrák: Balogh Katalin, Tényi Katalin, Tordai Gábor Fotók: 123RF; CULTiRiS/AKG-Images/Cameraphoto, Joseph Martin, Erich Lessing, André Held; INTERFOTO/Friedrich; Fortepan; Slezák Ilona A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak a tudós és tanár szerzőknek, akik az elmúlt évtizedek során olyan módszertani kultúrát teremtettek, amely a kísérleti tankönyvek készítőinek is ösztönzést és példát adott. Ugyancsak köszönetet mondunk azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek, akiknek alkotásai tankönyveinket gazdagítják. ISBN Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A kiadásért felel: dr. Kaposi József, főigazgató Raktári szám: FI A könyvben felhasználásra került a Karakter 9. című mű, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, 2013, Szerző: Dobozy Nóra, Felelős szerkesztő: Téglásy Katalin Műszaki szerkesztő: Szalay Ildikó Grafikai szerkesztő: Róth Ágnes Nyomdai előkészítés: Boldog Dániel Terjedelem: 14,42 (A/5 ív), tömeg: 287 gramm 1. javított kiadás, 2015 A kísérleti tankönyv az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program B/ számú, A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv, taneszköz és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése című projektje keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Nyomta és kötötte: Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen Felelős vezető: György Géza vezérigazgató A nyomdai megrendelés törzsszáma: Európai Szociális Alap

5 Tisztelt Kollégák! Tankönyvünk a kerettantervben körülírt évfolyamos tananyag első felét tartalmazza. Felváltva követik egymást grammatikai és kommunikációs leckék, s bár a leíró nyelvtani részek nagyobb terjedelműek, igyekeztünk a két terület között egyensúlyt teremteni. Mindkét megközelítésmódnál fontos törekvésünk volt a tevékenykedtetés, ezért az ismeretközlést meghaladó arányban közlünk feladatokat. Ezeket további gyakorlatok egészítik ki a munkafüzetben, s könnyen megtalálhatók, mert az oldalszámokat a tankönyvi leckecímeknél is megadtuk. Néhány összefoglalást is tartalmaz a tankönyv, a fejezetek összegző lezárásához azonban az érdemi feladatsorokat a digitális háttéranyagokban közöljük. Eredményes munkát és hangulatos órákat kívánunk! Kedves Diákok! Általános iskolai magyar nyelvi tanulmányaitok folytatásához kínál segítséget ez a tankönyv. Összefoglalja az ismeretek magvát, és sok feladattal buzdít a megszerzett tudás alkalmazására, gyakorlására. Még több segítséget adnak a digitális háttéranyagok, használjátok ezeket is tanárotok irányításával vagy önállóan! A váltakozó grammatikai és kommunikációs leckék közül várhatóan az utóbbiakat érzitek majd hozzátok közelebb állónak, de higgyétek el: a leíró nyelvtan sem haszontalan, sőt komoly segítséget adhat például az idegen nyelvi tanulmányaitokhoz. Ehhez és egész iskolai életetekhez sok sikert és jókedvet kívánnak a szerzők

7 TARTALOM GRAMMATIKA Bevezetés. 8 I. Beszédhangok, szóelemek, szavak, mondatok A beszéd és a nyelv A magánhangzók A mássalhangzók A szóelemek A toldalékmorfémák A szóalkotás módjai: szóösszetétel, szóképzés Ritkább szóalkotási módok Alapszófajok További szófajok Egy alárendelő szószerkezet: az alanyos alárendelés További alárendelő szószerkezetek A mellérendelő szószerkezetek A mondatok modalitásuk szerint A mondatok szerkezetük szerint Összefoglalás II. Helyesírásunk Helyesírásunk rendszere Szóelemzés, hagyomány, egyszerűsítés Különírás, egybeírás A kezdőbetű Az idegen szavak helyesírása Az elválasztás. Az írásjelek Rövidítések, mozaikszók, számok Összefoglalás Kommunikáció Mi a kommunikáció? A kommunikáció tényezői A kommunikáció funkciói Új szóbeliség: Skype, chat Internetetikett Írott-beszélt átmenetiség Internethitelesség A nyilvánosság és a jog Szövegköziség a neten Netes szövegtípusok Blogok Adatbázisok Emotikonok és kiemelések Tömegkommunikáció Médiaműfajok Sajtóműfajok Sajtóműfajok Rádiós műfajok Tévés műfajok Tévés műfajok Vizuális kommunikáció Kommunikáció és etikett Hivatalos levél, kérvény Összefoglalás Nyelvi-kommunikációs enciklopédia III. Jelek és jelrendszerek Jelek és jelrendszerek Hangalak és jelentés

8 Bevezetés 1. Eddigi ismereteid alapján értelmezd az anyanyelv szerepét! Készíts egy fürtábrát a füzetedbe, amely segítségével összegyűjtöd megoldásaidat! Magyar Nyelv! Édes nemzetemnek nyelve! teáltalad szólaltam meg én legelőször (Csokonai Vitéz Mihály) Az anyanyelv Történelmünk úgy alakult, hogy minden harmadik magyar ajkú ember nem Magyarországon, hanem a velünk szomszédos országokban és a nagyvilágban szerteszóródva él. (Ruffy Péter) Vót, itt ёs vót, ott ёs vót, vot ety szёgeny kódusembёr Summáját írom Egör várának, megszállásának, viadaljának (Tinódi Lantos Sebestyén) A magyar Jedlik Ányos 1828-ban már elektromotort konstruált, 1861-ben megadta az öngerjesztésű dinamó elvét. (Simonyi Károly) 2. A következőkben magyar írók, költők anyanyelvről írott gondolatait olvashatod. Válaszd ki azt az idézetet, amelyik a legjobban tetszik neked! Fogalmazd meg öt-hat mondatban, miért találtad fontosnak, érdekesnek! Sok mindent hagy örökül egyik nemzedék a másikra de mind között a legfontosabb a nyelv. Ez a hagyomány hordozza az évezredekben összegyűjtött tudásunkat, közvetíti az időben, s így folytonosságot biztosít az értelmes emberi életnek. De nemcsak az ismereteinket őrzi és nyújtja át korról korra, emberről emberre, hanem ő maga ösztökél arra, hogy többet ismerjünk meg a világból: több dolognak adjunk nevet. Vagyis több dolgot érintsünk meg a gondolatunkkal. Mert a nyelv gondolat: az tehát, ami egyedül képes birtokunkba adni a világot. A legértékesebb minden lehetséges között, mert értelmét is minden csupán akkor tárja fel, ha szavakkal kezdjük felruházni. (Sánta Ferenc) 8

9 Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem külsőséges valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Fontosabb annál is, hogy magas vagyok-e vagy alacsony, erős-e vagy gyönge. Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként. Ebben az egyedülvaló életben csak így nyilatkozhatom meg igazán. Naponta sokszor gondolok erre. Épp annyiszor, mint arra, hogy születtem, élek és meghalok. (Kosztolányi Dezső) Oh jól vigyázz, mert anyád nyelvét bízták rád a századok S azt meg kell védened. Hallgass reám. Egy láthatatlan lángolás Teremté meg e nagy világot s benned az lobog. Mert néked is van lángod: Szent e nyelv! S több kincsed nincs neked! (Füst Milán) Naponta nyelvet- álarcot cserélek. Néha úgy érzem: arcom már ez álarc, néha meg: hiába vergődik a lélek, megváltásra csak önnyelvén találhat. Mert leírhatom angolul az élet minden rejtelmét, le a mindenséget, De anyám nyelvén tudom csak kidadogni a naplementét alkotó igéket. (Gömöri György) 3. Olvasd el a szöveget, majd oldd meg a feladatokat! a) Gondolkodj azon, mi a szavak szerepe! b) Értelmezd saját szavaiddal: Titkot, erőt, lenyűgöző leleményt nemigen rejteget már a nyelv! c) Keresd meg a térképen, hol gyűjtötte a gondolatokat sűrítő mondatokat az író? d) Hogyan jellemeznéd azt a férjet, akiről az anyósa azt mondja: Annának olyan ura van, tedd a sebre, meggyógyít? Szavak elfelejtett, kisemmizett szavak. A névtelenség Duna-vizével, Tisza-vizével, Szamos-vizével elsodortatott szavak! Rólatok legalább megemlékeznek. Mert ti foghatók és tapinthatók voltatok. De ki ad nevet a megnevezhetetlen hiánynak? Annak, aminek ti csak jobbágyai, szolgálólányai, nyílt eszű napszámosai voltatok? Ha manapság elkezd valaki egy mondatot, könnyű megsejteni a végét. Titkot, erőt, lenyűgöző leleményt nemigen rejteget már a nyelv. Gondolatot még csak-csak, de életet, amely hitelesítője, társa lehetne a gondolatnak, mint nő a férfinak, alig. Magam se tudnám, hogy mekkora ez a szavak elvesztésénél is nagyobb veszteségünk, ha az utóbbi öt-hat esztendőben nem részegültem volna meg jó párszor olyan mondatoktól, melyeknek minden íze őrzi még hajdani nyelvünk természetét. Őrzik a szavak, a szavakból kibomló képek, a mondat-bujkálások, őrzi a szavak közti csönd, a lélegzet melege, a véré. Annyi verést megettem, hiszi-e? néz rám egy fekete ruhás gyimesközéploki asszony. De úgy vagyunk, ha nincs ember, nincs semmi! Két mondat, s belefér az egész élet. A közlésből megtudom, hogy rossz sorsa volt, hogy verte az ura. Aztán azt is megtudom, hogy az ura meghalt. Vagy inkább elhagyta? Nem! A többes számban a közösség hangja is megszólal. Az életről vallott fölfogás. De úgy vagyunk, ha nincs ember, nincs semmi. Ezeket nyugodtan elnevezhetnénk létmondatoknak Kallós Zoltánt évek óta szeretném rábeszélni, hogy ne csak balladát, népdalt, népzenét, lakodalmi csujjogatót s imát gyűjtsön, hanem ilyen mondatokat is, melyeknek egyetlen s igazi műfajuk van: az élő beszéd. Az egyszeri, megismételhetetlen, a visszahozhatatlan. Száz mondatból talán csak egy vagy kettő akadna fönn a rostán, de anynyi is megérné. itt nincs szín, csak nem tudtam eltüntetni Egy fiatal lészpedi csángó fehérnép tízesével, húszasával szalaszt világgá ilyen mondatokat: Ha pénzed van, élő napod is van, mondtam az uramnak, jól megtudd. Kép, hangsúly, érzelem, magatartás, szemlélet teljessége egyetlen mondatban. Ráadásul az a bujkáló izgalom is, amely a gondolat rejtélyét a legutolsó szóig feszültségben tartja. Mi hogyan mondanánk? Talán így: Ha pénze van az embernek, nincs problémája. Talán másként. Befejezésül ide kívánkozik még egy másik mondat is. Ugyancsak Lészpedről, az előbbi forrás közeléből. Egy anya beszél a legkisebb lányáról. Ezt mondja: Annának olyan ura van, tedd a sebre, meggyógyít. Úgy írom ide, mintha egy ismeretlen népdalt vagy mintha egy ismeretlen balladát másolnék le izgatottan. (Csoóri Sándor: Találkozás az anyanyelvvel részlet) 9

10 A szövegvilág Sokan azt gondolhatják, hogy az anyanyelvét mindenki kiválóan tudja, a nyelvtant tanulmányozni fölösleges dolog. Ha azonban megfigyelted a képeket és az idézeteket, tapasztalhattad, hogy egy szöveg vagy kép értelemteremtéséhez sok ismeretre van szükséged. Az a tied a világból, aminek nevet tudsz adni. A világról való ismereteinkkel felfegyverkezve (ezt tudáskeretnek is nevezik) állandóan szövegeket alkotunk és értelmezünk a közlésfolyamatban (kommunikáció), egyegy meghatározott beszédhelyzetben. Ehhez a nyelvet alkalmazzuk mint a legpontosabb jelrendszert (verbális jelek), és kiegészítjük nem nyelvi kifejezőeszközökkel (nonverbális jelek) is. Sok tanulnivalónk van: hogyan szerkesszünk anyanyelvünk jelkészletéből a szabályok segítségével gondolatainkat kifejező szöveget, milyen hagyományokat, kulturális ismereteket kell figyelembe vennünk a konkrét beszédhelyzetben, hangzó vagy írott szöveget hozunk létre Tanulmányozd az ábrát, és fogalmazd meg, hogyan hozható létre a szövegvilág! 2. Alkoss párbeszédeket az alábbi képek alapján! Írd le őket a füzetedbe! Milyen jelentést hordozhatnak a mondatok a beszédhelyzettől függően? a) Hű, de szép rend van i! Hű, de szép rend van i! A szövegvilág összetevői Miért? (a beszélői szándék) Mikor? (időviszonyok) Ki? (beszélő) Hol? (a kommunikációs helyzet téri viszonyai) Eddig, az 5 8. osztályban elsősorban a nyelvi rendszer leírásáról tanultál. Ennek ismétlésével kezdődik ez a könyv, hiszen nagyon fontos, hogy meg tudd formálni gondolataid. Mindig látnod kell azonban, hogy ez csak eszköz, a cél ennél sokkal bonyolultabb. Ezért ebben a könyvben a nyelvi jelek és szabályok leírásával párhuzamosan megjelenik a gyakorlati alkalmazás, a kommunikációs helyzetek megoldása, a szövegalkotás, a szövegértelmezés, azaz a jelentés megteremtése. 1. Alkoss a kifejezésekkel szó szerinti jelentéssel, valamint szólásként olyan mondatokat, amelyekből a jelentés világos lesz! Dolgozz a füzetedbe! fűbe harap köti az ebet a karóhoz kiteszik a szűrét Kinek? (hallgató) Miről? (beszédtéma) Hogyan? (a nyelvi megformálás módja) b) Természetesen, főnök úr! Természetesen, főnök úr! Természetesen, főnök úr! 10

11 Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem külsőséges valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Fontosabb annál is, hogy magas vagyok-e vagy alacsony, erős-e vagy gyönge. Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként. Ebben az egyedülvaló életben csak így nyilatkozhatom meg igazán. Naponta sokszor gondolok erre. Épp annyiszor, mint arra, hogy születtem, élek és meghalok. Kosztolányi Dezső

12 1. A beszéd és a nyelv Gyakorlatok a munkafüzet 4. oldalán! A nyelv egyszerre elemrendszer és az őt alkotó elemek használati szabályainak rendszere, ezeknek alkalmazásával valósítható meg a legfontosabb emberi kommunikációs tevékenység, a beszéd. A beszéd alapja a nyelv, hiszen csak nyelvi elemek és szabályok alkalmazásával hozható létre, ugyanakkor a nyelv természetesen a beszéd által jön létre. A nyelv elemeit és szabályait a nyelvhasználat folyamatosan módosítja, a világ változásaihoz való alkalmazkodás megjelenik a nyelvekben is. A beszédhangok képzése A szóbeli megnyilatkozás, a beszéd alapegysége a beszédhang. A nyelveknek saját hangrendszerük van, ezek meghatározott számú hangból állnak. A nagyobb egységek (szóelemek, szavak) a hangok összekapcsolásával keletkeznek. A beszédhangok részei a kommunikációs folyamatnak. A beszélőszervek, a tüdő, a légcső, a gégefő a hangszalagokkal, a garatüreg, az orrüreg és a szájüreg (benne a nyelv, a szájpadlás, a nyelvcsap, a fogak és az ajkak) vesznek részt a beszédhangok képzésében. Beszédhang, betű, fonéma Beszéd közben szavainkat beszédhangokból építjük fel, írásban ezeket a hangokat betűkkel jelöljük. Minden betű egy hangnak felel meg, ám egyes szavak kiejtésekor nem feltétlenül azt a hangsort ejtjük ki, amelyet leírunk (vö. mondjad ~ [monygyad]), erről bővebben a Helyesírásunk alapelvei részben olvashatsz. A hang és a néni szavakban ugyanazt az n betűt írjuk le, ugyanakkor a szavakat kiejtve az n hang máshogy hangzik. E jelenség oka, hogy az egymás mellett álló hangok képzési jellemzői hathatnak egymásra. Ezért a hangok meghatározásához el kell tekintenünk attól, hogy a beszéd során mindig más és más változatot ejtünk ki. Amikor általánosítva beszélünk egy beszédhangról, annak elvont nyelvi formájáról, a fonémáról teszünk megállapításokat. A fonéma tulajdonságai állandóak, nem változnak a különböző szavakban. Minden nyelvben a fonémáknak több ejtésbeli változatuk van. A beszédhang a beszéd része, míg a fonéma (a be szédhang elvonatkoztatott formája, ideája ) a nyelvi rendszer része. fő A beszélőszervek A beszédhangokat a magyar nyelvben a kilégzés folyamán képezzük: a kiáramló levegő a légcsövön áthaladva a gégébe jut. A gégében található két hangszalag különféle állása befolyásolja a hangképzést. Rajzold le a fenti ábrát a füzetedbe, és írd be a helyükre a következő hangokat! sziréna hangja, r, sírás hangja, tüsszentés hangja, ó, kiáltás hangja, a, ugatás hangja, ny 12

13 Gondolkozz! 1. A fonémákat írásban betűkkel jelöljük, vannak azonban olyan, nyelvjárásokban élő hangok a magyar nyelvben, amelyeknek a tudományosságban ugyan van betűjelük, mégsem szerepelnek az ábécében. Gyűjts ilyen hangokat, add meg a hozzájuk tartozó jelölést! Az interneten annak is utánanézhetsz, melyik tájegységekre jellemzők az általad talált hangok, illetve mely más európai nyelvben ejtik az adott hangot. 5. Hasonlítsd össze az általad tanult idegen nyelv(ek) hangjait a magyar nyelv hangkészletével! Készíts táblázatot a füzetedbe, amelyben jelölöd a közösen használt hangokat jelölő betűket és az eltéréseket. Csak a magyarban Csak a. nyelvben Betűjelölésük megegyezik Mindkettőben Betűjelölésük különbözik 2. A népszerű társasjáték, az Operáció mintájára előtted áll a nagy kihívás. A képen látható ember beszélőszervei összekeveredtek, tedd őket a helyükre! Ismételd meg az ábrát a füzetedben, és írd a beszélőszervek mellé a megfelelő megnevezésüket! például: ty például: b például: magyar dzs (dzsungel) angol j (jungle) 6. A világ különböző nyelveiben a hangulatfestő szavak hasonló hangokból állnak, mégis van köztük különbség. Pl. magyar bumm ~ angol bang. Tudsz még hasonlókat? Írd le őket a füzetedbe! Waouh! 3. Bizonyítsd be, hogy a magánhangzóknak je lentésmegkülönböz tető szerepük van! Az alábbi beszélgetés min tájára gyűjts olyan sza vakat, amelyek csak egy ma gánhangzóban külön böznek! Guk! 7. Keress olyan szavakat, amelyeket magyarul és az általad tanult idegen nyelven is ugyanúgy írunk, mégis más a jelentésük (pl. ember – magyarul: személy ; angolul: parázs )! Add is meg a jelentésüket! 8. Olvasd el Kosztolányi Dezső Ilona című versének következő részletét! Milyen hangulatot idéz a vers? Milyen eszközökkel éri el ezt a hatást? 4. Írd le betűkkel a következő hangjelenségeket a füzetbe! csibecsipogás, kutyaugatás, motorhang, óracsörgés, tüsszentés Lenge lány, aki sző, holdvilág mosolya: ezt mondja a neved, Ilona, Ilona. [. ] Minthogyha a fülem szellőket hallana, sellőket, lelkeket lengeni, Ilona. 13

14 Kommunikáció Mi a kommunikáció? 5. Miként a nyelv, az írás is jelrendszer. Csak az érti, aki ismeri a jeleket és a szabályokat. Gyűjts példákat a különféle jelrendszerekre! 6. A verbális kommunikáció nagyon fontos része a hanglejtés, hangsúly, szünetek. Szólaltassátok meg minél többféle módon az alábbi mondatokat! Hogyan változik az értelmük? Hát megjöttél De jó Képzeld el Hétfőn találkozunk A 21. században rengeteg módon kommunikálunk: a Facebook, a Twitter, az SMS, a telefon, a beszélgetés a haverokkal, az órai felelés mind-mind magától értetődően a kommunikáció része. Talán kevésbé egyértelmű az, hogy az integetés, a kutya ugatása, a bólogatás, a szemráncolás, a madarak csiripelése és még sok más egyéb is ugyanígy kommunikáció tehát nem kötődik feltétlenül az emberi nyelvhez. A kommunikáció, latin eredetű szavunk a közzététel, teljesítés, megadás; a gondolat közlése a hallgatóval jelentésű communicatio főnévből származik. A kommunikáció eszerint tájékoztatást, információcserét jelent. A kommunikáció létrejöttéhez valamilyen eszközre, jelrendszerre van szükség. Az egyik legelterjedtebb jelrendszer a nyelv, de kommunikáció jöhet létre állat és ember, ember és gép, sőt gép és gép között is, tehát nem csak verbális, szavakon alapuló kommunikációs formák vannak. A kommunikáció általában kétirányú (kivéve ha az egyik félnek nincs módja visszajelzésre). 1. Sorolj fel példákat a nem verbális kommunikációra! 7. A siketek jelnyelv segítségével kommunikálnak, amely ugyanúgy saját nyelvtani rendszerrel, saját szabályokkal rendelkezik, mint bármelyik hallható, vagyis hangzó nyelv. Ugyanúgy lehet belőle alapfokú, középfokú vagy éppen felsőfokú nyelvvizsgát tenni, mint bármelyik általatok is tanult idegen nyelvből. Alkossatok négy csoportot, és osszátok el a csoportok között a következő feladatokat! Az anyaggyűjtéshez használjátok az iskolai vagy helyi könyvtárat és az internetet! A) Nézzetek utána, milyen típusai léteznek a jelnyelvnek! Van-e olyan világnyelv, amelyet minden siket megért? Van-e külön jelnyelve az egyes nyelvközösségeknek? Vannak-e egyéni jelnyelvek vagy egyénre jellemző jelnyelvi tényezők? B) Milyen jelnyelvvel foglalkozó intézmények, csoportok, közösségek léteznek Magyarországon? C) Nézzetek utána, mit jelent a jelnyelv használatában a jelelési tér és az idővonal! Hogyan határozza meg a jelelést? D) Járjatok utána, milyen nehézségekkel kell szembenéznie a hétköznapokban egy siket embernek! Gyűjtsétek össze az egyes csoportok megoldása- it, és készítsetek belőle posztert! 2. Indokold meg, miért van szükség jelrendszerre e a kommunikációhoz! 3. Sorold fel az általad leggyakrabban használt kommunikációs eszközöket! Gondold végig, miért ezeket használod! 4. Az információcsere történhet nyelven kívüli eszközökkel is. Alkossatok csoportot, és mutogassátok el egymásnak, mit csináltatok tegnap! Ezt követően en jellemezze ki-ki egyetlen szóval a tegnapi napját! 14

15 Gyakoroljunk szövegeken! 1. Mit mond Babits Mihály a nyelv és a gondolkodás viszonyáról? Egyetértetek vele? Vitassátok meg! A nyelvkincs egyúttal gondolatkincs. Akinek több szava van, több ismerete van. Sőt, mivel a rokonértelmű szavak sohasem egyértelműek, akinek több szava van egy dologra, több gondolata is van róla. Mikor a rokonértelmű szavakat gyűjtöd, képzeteid sokasítod, szellemedet, lelked világát népesíted. Így van a szólamokkal is. A szólam átöröklött, megcsontosodott gondolatkapcsolás, azaz ahogy tetszik szókapcsolás. Kőépítőszekrényedben vannak kockák is: kockákból is kirakhatsz oszlopokat, falakat: de mekkora könnyebbség, hogy oszlopaid vannak! Lelked építőszekrényében kockák a szavak, oszlopok a szólamok. Mennél több oszlopod van, annál gazdagabb vagy, annál könnyebb lesz mondataidat megépítened. Részlet Babits Mihály Irodalmi nevelés. Egy tantárgy filozófiája tanulók számára című írásából 2. A következő szövegrészletben a nyelvi kommunikáció akadályairól olvashatsz. Beszéljétek meg a következő kérdéseket! a) Mit jelent a megértés bábeli átka? b) Mi akadályozhatja a megértést azonos nyelvet beszélők között? c) Miért van előnye annak, aki anyanyelvén beszél? Az emberi közösség egyik legnagyobb problémája a megértés bábeli átka. Még azonos nyelvet beszélők is gyakran elbeszélnek egymás mellett, a fogalmi tisztázatlanság azután számos félreértés (vagy szándékolt félremagyarázás) forrása lehet. Még inkább jelentkezik ez a probléma a különböző nyelvet beszélők között. A lingua franca (közvetítőnyelv ) utáni keresés optimális eredménye egy olyan nyelv lenne, amely senkinek nem anyanyelve. Az ugyanis, aki anyanyelvén beszél, mindig előnyben lesz azzal szemben, aki az adott nyelvet csak másodikként vagy sokadik nyelvként tanulta. Részlet Hegedűs Attila Az anyanyelv megújult lehetőségei című tanulmányából 3. Tudatosítsd magadban! Te mennyire tartod be csetelés közben a helyesírás szabályait? Miért? A szövegben leírt okon kívül hordoz-e valamilyen többletet a lazább szövegszerkesztés? Az internet visszahozza az írásbeliség előtti nyelvi állapotot, lehetővé teszi, hogy a földrajzilag meghatározott közösségekből kiszakadt, szétszóródott emberek új csoportokat hozzanak létre anélkül, hogy fizikailag egy helyen lennének. Hogy beszéljenek egymással. Az ímél, a cset, a fórumok, a blog nyelve beszélt nyelv, noha leírják. Az írva beszélt nyelv a nyelvészek és szociológusok nagy felfedezése, hatalmas lelkesedéssel vizsgálják. Izgatottan kutatják például, miért van az, hogy bár számítógéppel sokkal könnyebben lehet a leírt szöveget korrigálni, szerkeszteni, mint papíron, az internetpolgár (magánjellegű) leveleiben többnyire nem javítja az esetlenül szerkesztett mondatokat, az elütéseket, tévesztéseket, helyesírási hibákat. Amíg társalgó partnere érti, addig minek? Hiszen beszélünk, nem? Ha nem érti, legfeljebb visszakérdez, és rögtön megkapja a választ. A felmérések szerint a rendszeres internethasználók többsége fontosnak tartja a helyesírást, de csak annyira, amennyire a megértéshez kell, amíg azt szolgálja. Részlet Zsolnai Béla Terjed az internet, romlik a nyelv című írásából 15

16 2. A magánhangzók Gyakorlatok a munkafüzet 6. oldalán! 14 magánhangzó van a magyar nyelvben. Ezek képzésekor a kiáramló levegő nekiütközik a zárállásban levő hangszalagoknak, megrezegteti azokat, más akadályba viszont nem ütközik. A magánhangzók képzésekor a nyelv és az ajkak mozgásának fontos szerepe van. A nyelv vízszintes mozgása szerint elöl képzett (magas, palatális) és hátul képzett (mély, veláris) magánhangzókat különböztetünk meg. A függőleges mozgás alapján felső, középső, alsó és legalsó nyelvállású magánhangzókat különböztetünk meg. Ajakállás szerint ajakkerekítéses (labiális) és ajakréses (illabiális) magánhangzók vannak. A képzéskor az időtartam is fontos, így alakulnak ki a hosszú és rövid magánhangzópárok (például: e é, i í, o ó.) A magánhangzók jellemző tulajdonságait így foglaljuk össze (belül az ajakkerekítéses, kívül az ajakréses hangok) A magánhangzótörvények A szavak hangrendjét a bennük lévő magas és mély magánhangzók határozzák meg. A csak magas magánhangzót tartalmazókat (internet, főnök, cipő) magas hangrendű, a csak mélyeket tartalmazókat (autó, szoknya, ruha, barát) mély hangrendű, míg a mindkettőt (buli, répa, sofőr, matek) tartalmazókat vegyes hangrendű szavaknak nevezzük. Ez a hangrend törvénye. A szavakban a kétalakú toldalékok hangrend szerint illeszkednek a szótőhöz: fiú-nak, internet-be, főnök-nek. A háromalakú toldalékok (pl. -hoz/-hez/-höz) ajakműködés szerint is illeszkednek. Ez az illeszkedés törvénye. Két egymás melletti magánhangzó között hézag (hiátus) támadhat, amelyet a beszélők élőszóban egy ejtéskönnyítő j hang betoldásával szüntetnek meg (tea [teja]). Ezt a jelenséget nevezzük hiátustörvénynek, a betoldott j hangot pedig hiátustöltő hangnak. A HANGREND ÉS AZ ILLESZKEDÉS Hangrend Illeszkedés hangrendje A szó magánhangzói Példák Kétalakú toldalékok Háromalakú toldalékok magas e, é, i, í, ö, ő, ü, ű internet főnök internetbe főnöknek internethez főnökhöz mély a, á, o, ó, u, ú autó szoknya autóba szoknyába autóhoz szoknyához vegyes magas + mély magánhangzók buli amőba buliba amőbának bulihoz amőbához Az összetett szavakban az utolsó tag hangrendjéhez igazodik a toldalék. nyelvtankönyv nyelvtankönyvbe nyelvtankönyvhöz 16

17 Gondolkozz! 1. Mi a megfejtés? Írd le az eszperente (csak e betűket tartalmazó) meghatározások megoldásait a füzetedbe! Becstelen, jellemtelen ember, mely zsebedben, cekkeredben keresget: egyszerre elvette ezresed, te meg keseregsz. Ebednek fedett fekhelye, melyben telente melegedhet, s nem lesz szeles, nedves sem. Ember, mely lelkeket kezel. 5. Vannak magyar magánhangzók, amelyek önmagukban is alkothatnak szót. Írj a képhez párbeszédet, amelyben minden mondat egy egyetlen magánhangzóból álló szóval kezdődik! Dolgozz a füzetedbe! 2. Gyűjts a füzetedbe olyan (magyar) szavakat, amelyekben minél többféle magánhangzó szerepel! Találsz olyat, amelyikben az összes eltérő minőségű magánhangzó megtalálható? 3. Keress minél hosszabb, egyféle magánhangzót tartalmazó magyar szavakat! Írd le őket a füzetedbe! 4. Írj minél több szót a következőkből úgy, hogy csak a magánhangzókat cseréled ki egy-egy szóban! Írd le őket a füzetedbe! marok borok török ragok marad bór 6. Keress olyan szópárokat, melyekben a magánhangzók egyetlen tulajdonságukban különböznek, és így jelentésük is más! a) hosszúságukban, pl. tör ~ tőr. b) egyéb jegyben, pl. ív ~ év. 7. Figyeld meg a magyar mutató névmásokban található magánhangzókat! Mit veszel észre az egyes pároknál a jelentés és magánhangzó kapcsolatában? 8. Mit rejthetnek a következő szavak? Gyűjts minél több lehetőséget a füzetedbe! k_r_k, b_l, m_d_r, h_j, k_v_ 9. Vannak olyan szavaink, melyek toldalékolásánál az illeszkedés ingadozó. A lehetséges ragokat írd le a füzetedbe! fotel_, Ábel_, férfi_, Noémi_, Zsanett_. 10. A hiányzó szavakkal kiegészítve olvassátok fel a lecke alábbi részletét! 14 és mássalhangzónk van. A nem ütköznek akadályba a hangszalagok után. A nyelv vízszintes és mozgása, az és az időtartam alapján csoportosítjuk őket. A mássalhangzók a valamilyen akadályba ütköznek. A mássalhangzókat a helye és módja, valamint alapján különíthetjük el. A mássalhangzók (a magánhangzókkal ellentétben) önállóan szótagot. A magánhangzótörvények (, illeszkedés, ) és a mássalhangzótörvények ( hasonulás, teljes hasonulás,, rövidülés, ) szabályozzák a kapcsolódását. 17

18 Kommunikáció A kommunikáció tényezői Úgy tűnhet, hogy a kommunikáció létrejöttéhez semmi másra nincs szükség, csupán legalább két résztvevőre. Ez azonban nincs így. A kommunikációs tényezők minden kommunikációs folyamat esetén jelen vannak. Közösen ismert és használt jelrendszer (kód) nélkül nem valósulhat meg sikeresen az információ átadása vagy cseréje. (Gondolj bele, ha valaki általad nem ismert nyelven beszél hozzád, nem értitek meg egymást, ezért ilyenkor a mutogatás válik a közösen ismert jelrendszerré.) A kommunikációs folyamatban az adótól (feladótól) indul az információ, az üzenet, amely a vevőhöz (címzetthez) valamilyen csatornán keresztül jut el. A résztvevők közötti kapcsolat, a kommunikáció kontextusa és a felek világról való tudása befolyásolja a kommunikációt. Minden kommunikációs szituációban vannak zavaró tényezők: beszélgetéskor például a minket körülvevő zaj, cseteléskor kapcsolati hiba. A kommunikáció résztvevőit fizikai környezet (valóság) veszi körül. Ezek is befolyásol(hat)ják a kommunikáció megvalósulását, sikerét. Az üzenet mindig egy adott beszédhelyzetben hangzik el. Így a kommunikációnak mindig csak az adott helyzetben van jelentése, az elhangzó információt mindig ott és akkor kell értelmezni. Ebből következik, hogy ugyanannak a mondatnak különböző beszédhelyzetekben akár gyökeresen eltérő jelentése is lehet. A közlést a beszélő hangulata is befolyásolja, például számít, hogy örömittasan, vidáman, vagy épp mérgesen hangzik el egy mondat. 1. Gyűjts olyan zavaró tényezőket a mindennapi életből, amelyek megakadályozhatják a sikeres kommunikációt! 3. Írd le a füzetedbe az alábbi mondatok lehetséges jelentéseit különféle szituációkban! Kérek egy korsót! Ez nem az én számom. 4. Csoportosítsd a kommunikáció fajtáit! Dolgozz a füzetedbe! verbális 5. Ha telefonon beszélünk, nem látjuk a másikat, ezért fontos a jelenlét állandó jelzése a vevő részéről. Írj társaddal egy telefonbeszélgetést, melyben hosszasan meséled, mi történt veled a nap folyamán! 6. Mit tudunk meg az alábbi beszélgetésből? Mi hiányzik számunkra, hogy megértsük a párbeszédet? Akkor megyünk holnap? Persze! Mikor találkozunk? Előtte egy félórával. Nálunk? Rendben, ott leszek. nem verbális 7. Milyen ismeretekre van szükség a következő üzenetek dekódolásához? 2. Azonosítsd a kommunikációs folyamat főbb tényezőit (adó, vevő, üzenet, csatorna, környezet, kód, zaj) a követező kommunikációs módokban: Facebook, blog, Viber, beszélgetés, , jelbeszéd a) Hova mész? b) Van bolt a közelben? Hatkor bezárt. Tönkre. c) d) e) 18

19 Gyakoroljunk szövegeken! 1. Mi zavarja a megértést Hacsek és Sajó alábbi párbeszédében? Sajó: Nicsak, egy Hacsek! Hacsek: Hát hol volt eddig, Sajókám, hogy nem láttam hál istennek? Sajó: Ne is kérdezze, elszántam magam. Hacsek: Nem tudtam, hogy maga mezőgazdasággal is foglalkozik. Sajó: Nem elszántottam. Elszántam magam. Hacsek: És mire? Sajó: Nem élet az élet, ha az ember nem ismeri a nagy filozófusok műveit. Két hónapja bújom a könyvtárakat. Hacsek: Mért bújja? Olyan alacsonyak, hogy nem lehet fölállni? Sajó: Ne hülyéskedjen! Tudásszomj. Hacsek: Nem is tudtam, hogy ilyen jó kimérés működik a könyvtárban. Sajó: Nem tud maga semmit. amikor az ember feje szomjúhozza a tudást. Hacsek.: Kiszáradt az agya? Pincér, hozzon ennek a szegény embernek egy pohár vizet! Szívószállal, mer az agyába lesz. (Pincér be, lerak.) Sajó: Dehogy száradt ki. A könyvtárban végre csend van és nyugalom. Hacsek: Ennyi erővel temetőbe is járhatna. [Podmaniczky Szilárd: Hacsek és Sajó (és a művészet) részlet] 2. A következő részlet Jókai Mór És mégis mozog a föld című regényéből származik. A nyelv mely tulajdonságát használja ki Csollán Berti, hogy megtévessze embertársait? Az ismeretlen szavaknak nézz utána! Bálvándy tehát kiadta a rendeletet a kolomposainak (ő maga elég óvatos volt, nem jőni érintkezésbe a truppjával), hogy a Tiszán túl a legelső állomást majd Gödénylakon tartják: oda várja őket Csollán Berti délre. Meg is érkeztek rendén, be is kötözték a lovaikat az istállóba; s aztán bementek Bertihez tisztelegni a kastélyba. Ó, Berti igen szívesen fogadta őket, eldiskurált velük, röhögött az élceken; eközben pedig jócskán elmúlt a dél, míg elvégre egy öreg kortes bátorságot vett magának meginterpellálni a szíves házigazdát, hogy jön-e már az az ebéd, mert majd ők nagyon elkésnek, pedig még ma messze el kell menniök. Micsoda ebéd? kérdi Berti elbámulva. Hát hiszen ide tetszett bennünket hívni délre. Híttalak ám délre, de nem ebédre. Ki mondja azt, hogy délben enni kell? Lám a gólya sem eszik, mikor delel. 3. Olvasd el az alábbi versrészletet, majd válassz ki és oldj meg egyet a hozzá kapcsolódó feladatok közül a füzetedben! Kis pisis picirim, hisztid kibírni kín! Kín! Mit nyísz? Hisz nincs bibi, sírni min nincs itt. Csitt! (Varró Dániel: Egyhangú ringató) a) Képzeld magad a verset szavaló szülő helyébe, és írj a helyzetről blogbejegyzést! b) Írj egy rövid verset a babasírásról, amelyben használj minél több hangutánzó szót! 19

20 3. A mássalhangzók Gyakorlatok a munkafüzet 8. oldalán! A mássalhangzók képzésekor a magánhangzóktól eltérően a levegő (a h hang kivételével) a szájüreg valamely részén akadályba ütközik. Ilyen akadályok lehetnek a fogak, az ajkak, a szájpadlás és a nyelv. Így a képzés helye szerint lehetnek foghangok, ajakhangok stb. A képzési mód alapján pedig lehetnek zár-, orr-, rés-, zár-rés és pergő hangok. A mássalhangzók a hangszalagok állásától függően vagy zöngések vagy zöngétlenek. A mássalhangzók többnyire zöngés-zöngétlen párokat alkotnak: a párba állítható hangok képzésekor kizárólag a hangszalagok állása különbözik. A mássalhangzók is lehetnek hosszúak vagy rövidek, ugyanúgy, ahogy a magánhangzóknál, itt is jelentésmegkülönböztető szerepe lehet az időtartamnak (vö. bor bór, kel kell). KÉPZÉS HELYE SZERINT Ajakhangok Foghangok Szájpadláshangok Gégehang Zöngés Zöngétlen Zöngés Zöngétlen Zöngés Zöngétlen Zöngés Zöngétlen KÉPZÉS MÓDJA SZERINT Zárhangok b p d t Orrhangok m n ny Réshangok v f z, zs, l sz, s j h Zár-rés hangok dz, dzs c, cs Pergőhang r g gy k ty A mássalhangzótörvények Amikor beszélünk, nem feltétlenül ejtünk ki minden egyes hangot teljesen külön, az egymás mellett levő beszédhangok hatással vannak egymásra. A mássalhangzók esetében a következő szabályszerűségek, azaz mássalhangzótörvények figyelhetők meg: zöngésség szerinti részleges hasonulás (hibáztat, fagyhat) a képzés helye szerinti részleges hasonulás (azonban, különbség); írásban jelöletlen teljes hasonulás (szállj, hagyja) írásban jelölt teljes hasonulás (képpel, borral, borrá) összeolvadás (borítja, zöldség) mássalhangzó-rövidülés (jókedvvel, sakktábla) mássalhangzó-kiesés (most sincs, mindnyájan) A mássalhangzótörvények nemcsak egy-egy szóban, hanem egymás mellett álló szavak között is érvényesülnek, természetesen csak írásban jelöletlen módon: nézd meg [néz meg], sok dolog [sog dolog]. ÖSSZEFOGLALVA: 14 magánhangzónk és 25 mássalhangzónk van. A magánhangzók nem ütköznek akadályba a hangszalagok után. A nyelv vízszintes és függőleges mozgása, az ajakműködés és az időtartam alapján csoportosítjuk őket. A mássalhangzók a szájüregben valamilyen akadályba ütköznek. A mássalhangzókat a képzés helye és módja, valamint időtartam alapján különíthetjük el. A mássalhangzók (a magánhangzókkal ellentétben) nem alkothatnak önállóan szótagot. A magánhangzótörvények (hangrend, illeszkedés, hiátustörvény) és a mássalhangzótörvények (részleges hasonulás, teljes hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kiesés) szabályozzák a hangok kapcsolódását. Mássalhangzótörvények Hasonulás Összeolvadás Rövidülés Kiesés Részleges hasonulás Teljes hasonulás Zöngésség szerinti hasonulás Képzés helye szerinti hasonulás Írásban jelölt teljes hasonulás Írásban jelöletlen teljes hasonulás 20

21 Gondolkozz! 1. Gyűjts olyan szavakat, amelyekben az egyik mássalhangzó időtartamának megváltoztatása új értelmes szót eredményez! Például: kel kell. 2. Írj egy-egy mondatot az előző feladatban gyűjtött szavakkal! 3. Melyik mássalhangzó(k)ra igazak az alábbi meghatározások? Ismételd meg őket a füzetedbe, és írd melléjük a megfejtéseket! Képzés módja szerint réshang, képzés helye szerint foghang, zöngés. Képzés módja szerint zárhang, képzés helye szerint szájpadláshang, zöngétlen. Képzés módja szerint orrhang, képzés helye szerint ajakhang, zöngés. Képzés módja szerint zár-rés hang, képzés helye szerint szájpadláshang, zöngétlen. 4. Jelöld a különböző mássalhangzótörvényeket az alábbi Facebook-beszélgetésben! Szabó Márta Figyi, te értesz az ilyenekhez, segíts légyszi. Videóból mp3-at csinálni lehet valami egyszerű módon? Tue 8:48am Comment Like Úgy, hogy otthon te is meg tudd oldani? at 9:52am April 7 Ja. at 9:55am April 7 Fogd magad és kapcsold ki a monitort. at 9:59am April 7 5. Írj olyan mondatokat a füzetedbe, amelyekben a megadott mássalhangzótörvényeket tartalmazó példák szerepelnek! írásban jelölt teljes hasonulás, rövidülés, összeolvadás írásban jelöletlen, képzés helye szerinti részleges hasonulás, kiesés, összeolvadás írásban jelöletlen, zöngésség szerinti részleges hasonulás, írásban jelöletlen teljes hasonulás, rövidülés 8. Hogyan képezzük a mássalhangzókat? Másold le a füzetedbe az ábrát, majd egészítsd ki! Akadályok nem rezegnek Szájüreg Hangszalagok Légcső Orrüreg 9. Hogy hangzik a következő szópár: mészből ~ mézből? Miért? Írj a füzetedbe még legalább öt hasonló szópárt! 10. Csoportosítsd az alábbi szavakat aszerint, hogy melyik mássalhangzótörvény érvényesül bennük! Dolgozz a füzetedbe! anyja, barátság, bátyja, dobszó, hallgat, húsgyár, különben, látszik, népdal, nézd meg, ott hagy, színpad, vassal, versben, vízpart 11. Írj példát a következő hangtörvényekre a szöveg alapján! Dolgozz a füzetedbe! Kedden még főként északkeleten, keleten alakulhat ki egy-egy zápor, esetleg zivatar, miközben az ország nyugati és középső részén már csak kevés felhő lesz, sok napsütésben bízhatunk. Az északnyugati szél többfelé továbbra is élénk, néhol erős marad. A legtöbb helyen pedig 25 C köré melegszik a levegő. Szerda reggel nyugodt, csendes időre ébredhetünk, csak kevés felhő szűri majd felettünk a napsütést és a légmozgás is gyenge lesz. A levegő 10, 14 C-ig hűl le. Napközben szintén többnyire napos, kellemes, nyári időre van kilátás és számottevő csapadék sehol sem várható. A délire forduló szél nyugaton, északnyugaton lehet élénk, erős, a hőmérséklet pedig 26 és 30 fok közé is emelkedhet. 6. Gyűjts az alábbihoz hasonló nyelvtörőket! Mi okozza a nehézséget? Nem minden fajta szarka farka tarka-barka, csak a tarka-barka szarka farka tarka-barka! 7. Gyűjts zöngés-zöngétlen mássalhangzójú szó párokat! Pl. gép ~ kép. MÁSSALHANGZÓTÖRVÉNY képzés helye szerinti részleges hasonulás írásban jelöletlen teljes hasonulás összeolvadás rövidülés kiesés PÉLDA 21

22 Kommunikáció Gyakorlatok a munkafüzet 10. oldalán! A kommunikáció funkciói A nap folyamán általában a legkülönfélébb célokkal kommunikálunk. Van, hogy csak közölni szeretnénk valamilyen információt, ekkor a kommunikáció tájékoztató szerepe az elsődleges. Ilyenkor főleg kijelentő mondatokat használunk. A kommunikációs folyamat kifejező szerepére akkor helyezünk nagy hangsúlyt, ha érzelmeinket, hangulatunkat, érzéseinket akarjuk közölni. Ehhez természetesen leginkább felkiáltó vagy óhajtó mondatokat használunk. Amikor kérni vagy épp felszólítani szeretnénk, a kommunikáció felhívó szerepe kerül előtérbe (felszólító és óhajtó mondatokkal). Mivel minden kommunikáció elkezdődik valahogy, a kommunikáció kezdetén a kapcsolatfelvételi szerep az elsődleges. Persze a kommunikációt nem elég elkezdeni, fenn is kell tartani. Ezért gyakran visszakérdezünk, hogy partnerünk értette-e az elhangzottakat, jól hallhatóan beszélünk-e stb. Ez a kommunikáció kapcsolatfenntartó szerepe. Udvariatlan volna csak úgy a beszélgetés közepén felfüggeszteni a kommunikációt: ezért fontos a kommunikáció kapcsolatzáró szerepe is. Az üzenetnek gyakran a közlés mellett a gyönyörködtetés is lehet a célja, ekkor a kommunikáció esztétikai szezürepe válik elsődlegessé. A kommunikáció értelmező szerepének nevezzük (metanyelvi funkció) azt, amikor magáról a nyelvről l a nyelv segítségével beszélünk. A kommunikáció funkciói általában egyszerre vannak jelen a kommunikációs folyamatban, elszigetelten ritkán fordulnak elő. 1. Írj egy-egy példamondatot a füzetedbe a kommunikáció funkcióira! 2. Gondold végig, miért van szükség a kapcsolatteremtő, kapcsolatfenntartó és kapcsolatzáró szerepre! Mire jutottál? 3. Gyűjts nem nyelvi példákat az előző feladatban említett három kommunikációs funkcióra! 4. Képzeld el! Születésnapodra egy kiskutyát kaptál szüleidtől, mert már régóta szerettél volna egyet, és meg akarod osztani a jó hírt barátoddal/barátnőddel. Fogalmazd meg mondandódat úgy, hogy a kommunikációs funkciók közül: a) a tájékoztató b) a kifejező c) a felhívó funkciót domborítod ki! Lehet személyes vagy telefonbeszélgetés, stb. 5. Végezz egy kis kutatást! Válassz ki egy tömegtájékoztató eszközt (tévé, rádió, újság, internet), majd gyűjts két-két példát az ott található műsorok/cikkek/bejegyzések közül a kommunikáció minden funkciójára! 6. Gondolkozz el rajta, mit jelent a kommunikáció esztétikai funkciója! Miben nyilvánul ez meg? Az vagy nekem, mint testnek a kenyér S tavaszi zápor fűszere a földnek; Lelkem miattad örök harcban él, Mint fösvény, kit pénze gondja öl meg William Shakespeare: 55. szonett részlet (Szabó Lőrinc fordítása) 7. Alkossatok négyfős csoportot, melyben mindenkinek jut egy szerep: diák, tanár, barát, szülő! A diák nem írta meg házi feladatát, s ezt közli az egyes szereplőkkel (a három különböző szituációban). Játsszátok el a párbeszédeket! Mi lehet a diák szándéka az egyes esetekben? 22

23 Gyakoroljunk szövegeken! 1. Milyen hangulatot közvetítenek számodra az alábbi versrészletek? Melyek azok az eszközök, amelyekkel a költő eléri a kívánt hatást? Őszi éjjel izzik a galagonya izzik a galagonya ruhája. Zúg a tüske, szél szalad ide-oda, reszket a galagonya magába. (Weöres Sándor: A galagonya részlet) Spanyolhon. Tarka hímü rét. Tört árnyat nyujt a minarét. Bús donna barna balkonon mereng a bíbor alkonyon. (Babits Mihály: Messze, messze. részlet) Elhull a virág, eliramlik az élet. (Petőfi Sándor: Szeptember végén részlet) 2. A kommunikáció mely funkcióját töltik be az alábbi szövegek? A vb első egyenes kieséses meccsén máris megvan az első tizenegyesdráma, Brazília így került a legjobb nyolcba. A második félidőtől pedig szánalmasan játszott, nem akart nyerni, Chile a 120.-ban lőtt lécet. 1-1 után a döntő tizenegyesüknél is kifelé pattant a labda. (forrás: Ballagtam éppen a Szajna felé S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, Arról, hogy meghalok. (Ady Endre: Párisban járt az Ősz részlet) 3. Olvasd el az alábbi szövegrészletet! Miben találhatjuk meg a kommunikáció tájékoztató, kifejező, kapcsolatfenntartó, értelmező szerepét? Ott nemigen nézegethettem magam a tükörben. Időm se volt sok. Itt se igen nézegetem majd magam. Nem lesz hozzá kedvem. Túlságosan világos van. Túlságosan ragyog a tükör. Próbáltam áttenni, ebbe-abba a sarokba. De az se használt. Csupa ránc a szemem alja. Megöregedtem. Te, akkor délben úgy elszomorodtam. Visszavágyakoztam a régi lakásba. Lásd, milyen az ember. Még a szerencséjének se tud egészen örülni. Az ebédnél elmeséltem ezt az uramnak. Hja, fiam, szólt mosolyogva, semmi se fenékig tejföl. Rám nézett tűnődve és nagy szeretettel. Erre én elkacagtam magam. Szokásom szerint így feleltem neki: Nincsen rózsa tövis nélkül. Mert mi, kérlek, mindig ilyen bölcs szamárságokkal szórakoztatjuk egymást. Ebben mint említettem felülmúlhatatlanok vagyunk. (Kosztolányi Dezső: Verőfény részlet) 23

24 4. A szóelemek Gyakorlatok a munkafüzet 12. oldalán! A szavak elemekből épülnek fel (pl. olvas + -gat + -ás). Ezek a szóelemek, vagy más néven morfémák. A nyelv legkisebb, jelentéssel és önálló alakkal bíró egysége a szóelem. A szóelemet tekintjük a nyelvi rendszer alapegységének. Két fajtája van: tőmorféma (repül) és toldalékmorféma (-és). E két kategóriát csak egymáshoz képest tudjuk értelmezni. A tőmorfémák fogalmi jelentéssel, a toldalékmorfémák járulékos vagy viszonyjelentéssel rendelkeznek. Utóbbi azt jelenti, hogy megváltoztatják a tőmorféma jelentését, vagy jelölik a mondatbeli viszonyt. A tőmorfémák között olyanokat is találunk, amelyeknek a toldalékokhoz hasonlóan csak viszonyjelentésük van. Ebbe a csoportba tartoznak például a viszonyszók (előtt, között, hogy, fel). Ezekről bővebben a 9. leckében lesz szó. Alaki kötöttség szempontjából egy szóelem lehet szabad morféma (ide tartozik a tőmorfémák többsége, a szótári tövek). Ezek magukban, más morfémáktól függetlenül is előfordulhatnak. A szóelemek másik fajtája a kötött morféma (nem szótári tövek, toldalékmorfémák). A nem szótári tövek csak bizonyos toldalékok előtt fordulnak elő, a toldalékmorfémák önállóan nem szerepelnek a mondatban. A tő- és toldalékmorfémák szoros kapcsolatban állnak egymással. A magyar nyelvben a toldalékok legtöbbször a tőmorféma után állnak. Az ilyen toldalékokat idegen szóval szuffixumoknak nevezzük. A magyar nyelvben egyetlen olyan toldaléktípus van, amely nem a tő mögött, hanem előtte található, ez a felsőfok és a túlzófok jele (legszebb, legeslegszebb). Az ilyen toldaléktípus neve: prefixum. A tőmorfémák A toldalékos szóalakok szótőből (ház-) és toldalék(ok)ból (-ban, -am-ban) állnak. Amikor egy szót toldalékolunk, megváltozhat a töve (alma: almá-k, visz: vi-het, alsz(ik): alud-j-on). A tő ilyenkor többalakú. Bár a magyar nyelv szótöveinek többsége egyalakú, az ige- és névszótövek között előfordulnak többalakúak. A többalakú tövek közül csak a szótári tő fordulhat elő toldalék nélkül (szabad tő), a többi csak toldalékkal (kötött tő). Egy tőnek több tőváltozata is lehet, pl.: lesz-ek, le-het, lé-gy, lev-ő. Itt tehát a leszszabad tő, a többi viszont kötött. Egyalakú igetövek (példák) áll, tanít, ír, mond, bánt, kér, tanul Egyalakú névszótövek Magánhangzó végű Mássalhangzó végű autó, kampó, cipő asztal, lap, szék Többalakú igetövek (példák) hangzóhiányos tövek mozog-j-on mozg-ó; ugor-hat ugr-ik v-s változatú tövek nő-het növ-eked-ett; lő-tt löv-ök sz-es és d-s változatú tövek gazdag-od-j gazdagsz-om n-es változatúak tövek megy-ek men-nek mé-gy me-het sz-es z-s változatú tövek igyekez-z-él igyeksz-em Többalakú névszótövek tővégi időtartamot váltakoztató tövek fa fá-t; lepke lepké-t hangszínt és időtartamot váltakoztató tövek apró-t apra-ja; első-k else-je véghangzóhiányos tövek varjú-ra varj-ak; borjú-nak borj-a v-s tövek kő köv-es tőbelseji időtartamot váltakoztató tövek madár-hoz madar-at; nehéz-nek nehez-et hangzóhiányos tövek bokor-ra bokr-ot; iker-rel ikr-ek hangátvetéses tövek pehely-lyel pelyh-ek; kehely-ben kelyh-es Alkoss minél több szót a következő morfémák segítségével! -ő -gy -tel -val Lov- E- Bokr- Me- Ló- Terh- -ak -et -het Vé- Vev- -nni -ot Fuv- Mé- -allat 24

25 Gondolkozz! 1. Készíts sormintát! Listázd füzetedben a szótöveket, képzőket, jeleket és ragokat az alábbi Szapphó-vers szavaiban! szótő = 1, képző = 2, jel = 3, rag = 4 Édesanyám! Nem perdül a rokka, olyan szakadós ma a szál vágy nehezül rám: mert a sudár, szép Aphrodité letepert! Szerető, szerető kell ma nekem már! (Radnóti Miklós fordítása) 2. Alkoss minél több szót a megadott szóelemek felhasználásával! Minél több szóelemet használsz fel egy-egy szó megalkotásához, annál jobb! szeret, kér, kedves, gonosz, -n/-on/-en/-ön, -na/-ne, -ság/-ség, -e, -ban/-ben, -t/-tt, -t, -ú/-ű, -k 3. Alkoss szavakat a megadott képletek alapján és írd le őket a füzetedbe! szótő + képző + jel + rag szótő + képző + képző + jel szótő + képző + képző + jel + rag szótő + képző + képző szótő + képző + jel + jel 4. Válogasd ki az alábbi szósorokból azokat a szavakat, amelyek tőszavak! Írd le őket a füzetedbe! macska, Katóka, bárka, rokka, asztalka, márka, madárka, atka, sapka, fiúcska, karika, sajtó, tanuló, Sajó, síró, skorpió, olló, takaró, varázsló, borozó, zászló, alsó, kapcsoló, vágó 5. Alkoss az igékből névszókat a megadott képzők segítségével! -ás/-és, -ság/-ség, -ó/-ő tanul, segít, fest, oktat, keres, néz, takar, készít 6. Alkoss a névszókból igéket a megadott képzők segítségével! -ul/-ül, -ít, -ll/-all/-ell szép, bátor, sok, kevés, csoda, tan, szám, ferde 7. A tő- vagy a toldalékmorfémákra (esetleg mindkettőre) igazak az alábbi állítások? a) Önállóan nem fordulhatnak elő. b) Fogalmi jelentéssel rendelkeznek. c) A nyelv legkisebb, jelentéssel bíró egységei. d) Kapcsolódási sorrendjük kötött. e) Több alakjuk is lehet. f) Nagyrészt szabad morfémák. 8. Hányféle töve lehet a következő igéknek? Írj a füzetedbe egy öt-hat mondatos történetet múlt időben! Minden igét használj fel! alszik, bolyong, eszik, figyel, internetezik, van 9. Figyeld meg az előző oldalon található ábra belső halmazát! Melyik tő állhat önmagában is és melyik csak toldalékkal? Példákkal bizonyítsd állításodat! 10. Mi a jelentésbeli különbség a következő toldalékos szópárok között? mag: magos ~ magvas daru: daruk ~ darvak lélek: lelketlen ~ lélektelen 25

26 Kommunikáció Gyakorlatok a munkafüzet 14. oldalán! Új szóbeliség: Skype, chat A Skype, az Msn, a Facebook-chat, a MyVip, a Twitter és az összes többi hasonló program (szoftver) új kommunikációs formákat tesznek lehetővé, amelyek egészen az elmúlt néhány évig nem voltak elérhetők sokan elképzelni sem tudtak ilyen kommunikációs forradalmat. Új fogalom e programoknak köszönhetően az információs írástudás. Új képességekre, kompetenciákra van szükségünk, hogy a 21. század egyre újabb kommunikációs kihívásainak meg tudjunk felelni. Az információs írástudás összetevői közé tartozik: az irodalmi írástudás (például: szövegolvasás); dokumentációs írástudás (például: űrlapok használata); numerikus írástudás (például: táblázatok készítése); nyelvi írástudás (például: idegen nyelv használata); számítógépes és internetes írástudás (például: hogyan alkalmazzuk az információs és kommunikációs technológiákat). Milyen előnye van az új szóbeliségnek? Egyre könnyebben hozzáférhető technikai eszközökkel hozható létre két, egymástól nagyon távoli ember között már-már élőszóra, közvetlen kommunikációra emlékeztető információcsere. 4. Készíts táblázatot egy A/4-es papírlapra az alábbi minta szerint! Figyeld meg egy átlagos iskolai és egy átlagos hétvégi napodat, és jegyzeteld, mire mennyi időt fordítasz! Az elkészült táblázatokat beszéljétek meg az órán! A KOMMUNIKÁCIÓ FORMÁI Hagyományos szóbeli kommunikáció Digitális kommunikáció, új szóbeliség beszélgetés iskolai ügyek (pl. felelés) ügyintézés Facebook, Twitter, Tumbrl chat blogolás ezés fórumozás Napi idő (percben) 5. Készítsetek gondolattérképet az új szóbeliség témaköréhez! Ne felejtsetek el kitérni a szó- és nyelvhasználatra, az eszközökre, tevékenységekre, előnyökre és hátrányokra! Milyen veszélyei vannak az új szóbeliségnek? Közhelyesnek gondoljuk, de ami egyszer felkerül az internetre, az ott is marad igaz ez a különféle kommunikációs szoftverek használatára is, főleg az írott kommunikációra. Ügyeljünk arra, hogy ne adjunk ki privát, titkos, vagy az azonosításunkat lehetővé tevő információkat idegeneknek nem tudhatjuk, hogy a beszélgetőtársunk, aki állítólag Angliában él, valójában nem a sarki internetkávézóból kérdezi-e lakcímünket, és várja, hogy üresen maradjon a lakás. Az internetre felkerülő információ nemcsak kitörölhetetlen, hanem nagyon könnyen lehallgatható is. Ráadásul az információk kapcsolati, hozzáférési, technikai problémák miatt el is veszhetnek, célt is téveszthetnek. A nem a megfelelő ember birtokába jutott információkkal azonban nagyon sokan vissza is élhetnek! 1. A kommunikáció lehet közvetett vagy közvetlen, formális vagy informális. Gondold végig, melyik lehet igaz az új szóbeliség körébe tartozó kommunikációs formákra! 2. Gyűjts össze legalább öt veszélyforrást, amely jellemző lehet e programok használatakor! Gondold végig, veled történt-e már valamilyen visszaélés ezen kommunikációs eszközök használatakor! 3. Gyűjtsetek csoportokban olyan szavakat, kifejezéseket, melyeket általában internetes kommunikáció közben használtok! Magyarázzatok el néhányat szüleiteknek/nagyszüleiteknek! 26