Press "Enter" to skip to content

TANKÖNYVEK: Hétszínvilág munkafüzet 4. o. Tudás Könyvkuckó

Betűzgető Írás-helyesírás Szerző: Dombováriné Buzás Erika – Esztergályosné Földesi Katalin Kiadó: Apáczai Kiadó Méret: A/4 Kötés: fűzött (Átdolgozott kiadás)

KÉZIKÖNYV. a HÉTSZÍNVILÁG tankönyvcsalád használatához

2 Hetszinvilag_kk_2014:7sz-kk04-1.qxd :10 Page 2 Szerző: Lőkkösné Varga Alíz AP ISBN kiadás, 2014 A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az APÁCZAI KIADÓ Kft Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/ , fax: 95/ Internet: Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Tördelés: Alinea Kft. Terjedelem: 17,51 A/5 ív Tömeg: 337 g

3 7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 3 ELÕSZÓ Óh ne mondjátok azt, hogy a könyv ma nem kell, Hogy a könyvnél több az élet és az ember: Mert a könyv is élet, és él, mint az ember Így él: emberben könyv, S a könyvben az ember! (Babits Mihály) Kedves Kolléganõ, Kolléga! Elkészült a 4. évfolyamos Hétszínvilág olvasókönyv és munkafüzet átdolgozása a NAT és az Apáczai Kiadó kerettantervi elõírásainak megfelelõen. Munkánk során arra törekedtünk, hogy taneszközeinket jobbá, vonzóbbá tegyük, amelyekbõl tanítani és tanulni könnyen, kedvvel lehet. Ez a tankönyv és munkafüzet olyan tankönyvcsalád része, amely egységes koncepció alapján építi fel az alsó és felsõ tagozatos irodalmi nevelést, melynek alapja és célja a kommunikációs képesség fejlesztése. A tanító és a felsõ tagozatos magyar irodalom tanár munkájának összehangolását megkönnyíti, ha az alsó tagozatban ugyanabból a tankönyvcsaládból tanítjuk az olvasást, illetve az irodalmat. A tankönyv alapjául szolgáló program felépítése biztosítja, hogy a 4. évfolyam végére a tanulók magas szinten teljesítsék a központi tanterv követelményrendszerét. Az olvasókönyv szövegeket és ezekhez kapcsolódó kérdéseket és feladatokat tartalmaz a 9-10 éves korosztály anyanyelvi kultúrájának fejlesztéséhez. Különös tekintettel: az olvasás iránti szeretet erõsítésére, az értelmi erõk fejlesztésére, az erkölcsi és esztétikai értékrend formálására, a szövegértõ olvasás és az olvasástechnika fejlesztésére, az irodalmi ízlés, a stílusérzék alakítására, az önálló tanulás képességének fejlesztésére. Az olvasókönyv gyermekközpontú és olyan értékeket alapoz meg, mint az emberi tartás, becsület, emberség, amelyet a követelmények folyamatossága és egymásra épülése biztosít. Természetesen a kompetencia fejlesztésének kiváló eszköze. A Nemzeti alaptantervben kulcskompetenciaként jelenik meg az anyanyelvi kommunikáció. Számunkra a következõt jelenti: értem, amit olvasok; szeretek és tudok olvasni; szívesen kommunikálok. Olvasókönyvünk témakörei figyelembe veszik a tanulók életkori sajátosságait, komplex módon ölelik fel a 9-10 éves gyerek mikrovilágát. A régi hasznos pedagógiai gyakorlatot továbbvittük és gyarapítottuk az új, korszerû, kompetenciaalapú oktatást segítõ ismeretekkel. Ezért az újonnan megjelenõ Hétszínvilág tankönyv és munkafüzet mellé ún. használati utasítást, kézikönyvet készítettünk. Jelen kiadványunk segíti a Hétszínvilág olvasókönyv és munkafüzet anyagának feldolgozását. E kézikönyvben leírtak javaslatok, mindenkinek az adott körülményekhez: az osztály képességéhez, fogékonyságához, érdeklõdéséhez kell igazítani. Ennek megfelelõen az új ismereteket feldolgozó és a gyakorlóórák arányát is meg lehet változtatni. A tervezéskor figyelmükbe ajánljuk a Gyöngyfüzér és a Szövegértést fejlesztõ gyakorlatok c. kiadványokat, interaktív tananyagainkat, amelyek a képességfejlesztésben és a differenciálásban nagy segítséget nyújtanak. Tudjuk, hogy az oktatásban a tanító a meghatározó tényezõ, de egy jó könyv megkönnyítheti munkánkat, felébresztheti és megerõsítheti az olvasási kedvet. Mindehhez kívánunk eredményes munkát és sok sikert: A Szerzõk és a Kiadó 3

4 7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 4 I. ÁLTALÁNOS BEVEZETÕ 4. évfolyamos Hétszínvilág olvasókönyv Az eredményes tanulás alapfeltétele a könyv, mely alkalmazható a tanítás-tanulás folyamatában. A tankönyv a tanulók ismeretszerzésének régi forrása. A jó tankönyvnek a szemléletesség és a szemléltetés didaktikai, metodikai funkciói szempontjából nagy a feladata. A szöveganyag tudományos szemléletességébõl kiindulva az ilyen jellegû szövegek és illusztrációk (képek, rajzok, tények, adatok) összhangja mozgósítja az ismeretszerzés vizuális szervi rendszerét. A tanulók számára szükséges elemzõ, összehasonlító, összegzõ, megfigyelésre is serkentõ, elgondolkodtató feladatokkal a tankönyv az önálló munkavégzés és a tanulás készségét alakítja ki. Az olvasmányok szemléletes bemutatásával, a bemutatást követõ megbeszéléssel a cselekmény megértését mélyítjük, de kibontakoztathatjuk, megalapozhatjuk a tanulók elemzõ készségét, a tankönyvvel végzett önálló tanulói munka alapkészségét. Az olvasmányok két hasábban íródtak, képpel illusztráltak. A Hétszínvilág olvasókönyvet és munkafüzetet azért lehet hatékonyan alkalmazni, mert: a kompetenciák fejlesztéséhez kiválóan használhatók, a gyermekek számára vonzók mind esztétikailag, mind tartalmilag, differenciálásra adnak módokat, lehetõségeket, a kerettanterv követelményeit maradéktalanul teljesíteni lehet velük, tantárgyi koncentrációkra alkalmasak, lehetõséget biztosítanak a nevelési feladatok beépítésére, könnyû bennük eligazodni, a gyermekek számára is érthetõ jelrendszert tartalmaznak, tanító- és gyermekközpontúak. 1. A tankönyv szövegválogatása Az olvasókönyv szövegei többségében szépirodalmi (vers, mese, novella, ifjúsági regényrészlet, népköltészeti alkotás, bibliai történet) és ismeretterjesztõ jellegû szövegek, de megjelennek a kötetben az olvasási képesség fejlesztéséhez nélkülözhetetlen hétköznapi dokumentumszövegek (könyvismertetõ, hír, riport, tudósítás, játékleírás, recept, lexikon szócikk, illemtani jó tanácsok, stb.) is. A versek szorosan illeszkednek a prózai olvasmányok szövetébe. A sokféle hazai népköltészeti alkotás és klasszikus mûmese mellett felfedezhetjük a kiadványban a kárpátaljai gyûjtésû, a cigány, a felvidéki, az orosz, a koreai, a székely, a japán népmeséket is. A gyerekek ösztönösen megérzik a mesékbõl is a kultúrák sokféleségét. A magyar identitástudaton kívül megismerkedhetnek (az Európai Unió tagállamaként) a meséken keresztül e népek életével, történelmével. A szöveggel együtt a népdalok és a népi játékok kottája is megtalálható. Az ismeretterjesztõ szövegek a gyerekek érdeklõdési köréhez igazított szakszerû és pontos ismereteket közvetítenek, a hétköznapi szövegek életbarát témájúak. Sok szállal kapcsolódnak a gyerekek mai életéhez, hétköznapjaihoz, praktikus tartalmukkal lehetõséget kínálnak (pl. mobiltelefon-, és internethasználat, menetrend, plakát, újságcikk) helyes magatartási és felhasználói szokások kialakításához. 2. Pedagógiai szempontok Az olvasmányok témája, tartalma és terjedelme megfelel a korosztály érdeklõdésének, és gazdag nevelõerõvel bír. A köznyelvben ma ritkábban elõforduló vagy a korosztály nyelvhasználatában szokatlan szavak, kifejezések, szólások megértését, ill. a szövegek értelmezését egyszerû, világos szómagyarázatok és rövid háttér-információk segítik. A függelékben fogalomtár található. A szövegek használatával eredményesen fejleszthetõ a tanulók szövegértése. A könyv színes rajzokkal, fotókkal, reprodukciókkal gazdagon illusztrált. A 7 fejezetet bevezetõ oldal indítja, mely képpel, ráhangoló rövid szöveggel és problémafelvetõ kérdésekkel vezeti át az olvasót az újabb témakörbe. További kutatásra ösztönöznek, támogatják a képzeletet. Jól használhatók szókincsfejlesztéshez és szövegalkotó feladatokhoz is. A tankönyv optimális feltételt teremt az olvasásszövegértés valamennyi részképességének fejlesztéséhez, felhasználása hozzájárul az anyanyelvi kompetenciák alapozásához. 4

5 7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 5 II. A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS 1. A kompetencia Az élet fennmaradása szempontjából a legfontosabb emberi tulajdonságunk a kompetencia, ami része a személyiségünknek. A kompetencia valamely tevékenységforma végrehajtásának pszichés feltétele. Az a képességünk és hajlandóságunk, hogy a bennünk lévõ tudást ismereteket, képességeket és attitûdbeli jellemzõket sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk. A kompetenciaalapú oktatás megvalósítása ma olyan cél, amely alapvetõen átalakítja az iskoláról, a tanításról és a tanulásról vallott nézeteinket. A szakirodalomban a kompetencia többféle meghatározásával találkozunk, de valamennyinek közös vonása a cselekvõképesség hangsúlyozása, vagyis a kompetencia az a képességünk, hogy a megszerzett tudásunkat ismereteinket, készségeinket és attitûdbeli jellemzõinket eredményes problémamegoldó tevékenységgé formáljuk. Nem elég megtanulni a tananyagot, felmondani a leckét, alkalmazni is tudni kell azt. A kompetens ember nem ezt vagy azt képes megtenni, azaz nemcsak a cselekvések egy betanult algoritmusát képes elvégezni, hanem alkotó módon a cselekvések végtelen sorának megvalósításához szükséges képességekkel rendelkezik, sõt felelõsséget érez a saját cselekvéseiért. Ugyanakkor igyekszik helyzetbe hozni magát. A passzív embernek kevés esélye van az önmegvalósításra, az életben való érvényesülésre, tehát a kompetens ember egyben cselekvõ embert is jelent. A kompetenciaalapú oktatás egyik fontos célja, hogy tanítványaink segítségünkkel, de önálló akaratukból váljanak cselekvõ emberekké. A kompetenciáknak két alapvetõ csoportját különböztetjük meg: az ösztönzõ (reguláló) kompetenciákat, amelyek elsõsorban motivációs természetûek, és fejlesztésük a nevelésen keresztül valósul meg, valamint a szervezõ (kognitív) kompetenciákat, amelyek ismereteket, jártasságokat, készségeket, képességeket foglalnak magukban. Ez utóbbiak fejlesztése az oktatás és képzés keretein belül valósul meg. Sajnos mintha napjainkban is kevesebb szó esne a nevelés fontosságáról, és ha néha-néha beszélünk is róla, a tanítás-tanulás folyamatában még mindig az oktatásé és a képzésé a vezetõ szerep. Pedig nagyon fontos, hogy a tanulókat motiválttá tegyük egy cselekvés végrehajtásában. Legkönnyebben ezt úgy érhetjük el, ha a gyerekek meglévõ szükségleteit játék, mozgás, változatosság, eredményesség bekapcsoljuk a tevékenységbe. Külön ki kell hangsúlyozni az eredményességhez kapcsolódó sikervisszajelzést, egyáltalán a visszajelzés fontosságát. Minden ember gyermek és felnõtt egyaránt igényli, hogy környezete értékelje a munkáját. Így lehet fokozni valamennyiünk szellemi aktivitását is. 2. A kulcskompetenciák A kulcskompetenciák minden részterületet áthatnak, elõsegítik a tantárgyközi kapcsolatok erõsítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlõdését. A kulcskompetenciák az ismeretek, készségek és attitûdök (szellemi beállítottság, magatartásformák) többfunkciós egysége, amely ahhoz szükséges, hogy az ember kiteljesíthesse személyiségét, képes legyen beilleszkedni a társadalomba, és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat minden tanulónak a kötelezõ oktatás és képzés ideje alatt kell elsajátítania. Ezeknek a kulcskompetenciáknak a megléte elengedhetetlen feltétele az élethosszig tartó tanulásnak. A tudásalapú társadalomban a következõ kulcskompetenciák nélkülözhetetlenek: 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3. Matematikai kompetencia 4. Alapvetõ kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén 5. Digitális kompetencia 6. Hatékony önálló tanulás 7. Szociális és állampolgári kompetencia 8. Kezdeményezõ és vállalkozói kompetencia 9. Esztétikai-mûvészeti tudatosság és kifejezõképesség Az anyanyelvi kompetencia az elsõ helyen szereplõ kulcskompetencia. Ennek oka az, hogy minden kompetencia elsajátításának, fejlesztésének alapját az anyanyelvi kommunikáció teremti meg. 5

6 7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 6 3. A tanulók kompetenciái Fejlesztésében legnagyobb szerepe az iskolának van. A kompetenciák a tudás megszerzésével és annak alkalmazásával foglalkoznak. Bármilyen iskolai szituációban változhatnak, erõsödhetnek. Igazi fejlesztése az egyénre szabott, differenciált munka során valósulhat meg. 4. Fejlesztendõ kompetenciák az alsó tagozaton tanulási technikák intelligens tanulás alkalmazó tudás eszközjellegû kompetenciák szociális kompetenciák értékorientáció Tanulási technikák: változó helyzetek megkövetelte szükségletek felismerése Intelligens tanulás: belsõ összefüggések megértése problémamegoldó képesség tudás területek közti kapcsolat Alkalmazó tudás: a tudás összekapcsolása a valódi élethelyzetekkel a változások megértése döntési képesség a megszerzett tudás alkalmazása változó helyzetekben Eszközjellegû kompetenciák: nyelvi kompetenciák alkalmazása kommunikációs kompetenciák alkalmazása Szociális kompetenciák: konfliktuskezelõ képesség kooperativitás Értékorientáció: egyéni értékek megbízhatóság tolerancia 5. Az anyanyelvi kommunikáció mint kulcskompetencia Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidõs tevékenységekben. A fejlesztendõ kompetenciák területén az anyanyelvi kommunikációs kompetencia fejlesztése minden tanóra feladata. Minden tanóra a tanulók olvasási-szövegértõ és írásképességére alapoz, mindezt továbbfejleszti. Az egyes anyagrészekhez kapcsolódó irodalmi szövegek, szövegrészletek a könyvtárhasználathoz kínálnak lehetõséget: olvasóvá nevelnek. Az órákon más kulcskompetenciák fejlesztésével együtt valósulhat meg az anyanyelvi kommunikációs kulcskompetencia fejlesztése. Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése valósul meg az irodalmi szövegek elemzésekor; az olvasott szövegek kapcsán alkotott párbeszédben, véleménynyilvánításban; az ismeretterjesztõ és nem irodalmi szövegek információinak felismerésében, gyûjtésében, rendezésében, felhasználásában. A kommunikációt segíti a szókincsbõvítés, a rokon értelmû és ellentétes jelentésû szavak szótárának használata; a beszéd- és olvasástechnikai gyakorlatok; a magyar nyelv szabályainak megismertetése a gyakorlatban (mondatbõvítések, mondatvariálások, egy gondolat többféle megfogalmazása). A kommunikációs helyzetekhez való alkalmazkodást fejleszti az olvasott szövegek dramatizálása és az udvarias viselkedés, beszéd tanulása szerepjátékokkal. Az anyanyelvi kommunikáció azért került a kulcskompetenciák közül az elsõ helyre, mert a többi kompetenciának ez az alapja. Hiszen az információk legnagyobb részét az anyanyelvi kommunikáció segítségével szerezzük. Az anyanyelvi kommunikáció egyik alappillére a szövegértés. A szövegértés, az értõ olvasás tanítása és mérése kiemelt feladattá vált a magyar oktatásban az utóbbi idõben. A szövegértés mérése bekerült a témazáró dolgozatok feladatai közé, és ez lett az egyik alapja a minden májusban kötelezõen elrendelt országos kompetenciamérésnek is. Ha megfelelõ jártasságot szereznek tanulóink a szövegértési feladatok megoldásában, javul a szövegértési készségük és a többi tantárgy anyagát is könnyebben tudják megtanulni. Ma már köztudott, hogy életünk során akkor leszünk sikeresek, ha mindenféle szöveget eredményesen fel tudunk dolgozni, vagyis jól megértjük õket. Ne menj el egyetlen szó mellett sem úgy, hogy nem tudod a jelentését! (A mondatot lehetne íratni a tanulók füzetének elsõ oldalára is.) 6

7 7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 7 III. A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS ÉS A DIFFERENCIÁLT TANULÁSSZERVEZÉS a) A tanuláselméleti háttér megváltozása 1. A konstruktivista tudás- és tanulásfelfogás Minden emberi tudás konstruált (építõ, alkotó) A tanulás aktív folyamat: a rend- és értelemkeresés folyamata az élet minden területén A mindennapi életben zajló tanulás a problémák, helyzetek konstruálása és megoldása szociális folyamat hangos együttgondolkodás Miért más az iskolai tanulás? az iskolai feladatok leegyszerûsítettek a tanulás magányos folyamattá válik Miért nem sikerült eddig a radikális változtatás? 2. A konstruktivista tanuláselmélet A tanulók akkor képesek valamit elsajátítani, ha a már meglévõ tudásukhoz és tapasztalataikhoz tudják kapcsolni az új információkat. Erre akkor képesek, ha a tanárok a tanulók szempontjából is fontos problémákat vetnek fel, bátorítják a tanulói aktivitást, megismerést. A tanulási tevékenységet a fõ fogalmak köré csoportosítják, megbecsülik a tanulók nézeteit, szempontjait, gondolatait és a tanulók értékelését nem választják el a tanulás-tanítás folyamatától. Komplex, életszerû feladatok Csoportban és párban végzett munka A tanári és tanulói szerepek megváltozása 3. Tanári és tanulói szerepek a) A hagyományos modell Tanár Tanuló a tudás átadása a tudás befogadása a munka megszervezése a tananyag megtanulása a diák motiválása ellenõrzés teljesítménymérés, értékelés AKTÍV PASSZÍV Felelõsség b) Az új, szociális-konstruktivista modell a tudás általunk konstruált Tanár Tanuló a tanuló konstrukciós a tanulási folyamat aktív folyamatainak szereplõje elõidézése, állandó figyelése metakognitív készségek visszajelzések adása felértékelõdése folyamatos értékelés értékeli a saját és társa teljesítményét AKTÍV AKTÍV Felelõsség Felelõsség A TANULÁSI A TUDÁS FOLYAMAT MEGSZERZÕJE, SZERVEZÕJE ALKOTÓJA b) Az oktatási dokumentumok megújulása 1. A NAT 2003 és a NAT 2007 összehasonlítása 2. Az Apáczai kerettanterv rövid ismertetése 3. A helyi tantervek átdolgozása Kiemelt figyelemmel kell lenni a következõkre Az önálló tanulás, jegyzetelési technikák tanítása Információszerzés- és feldolgozás A kommunikációs képességek fejlesztése A szociális kompetenciák A térbeli, idõbeli, mennyiségi viszonyokban való tájékozódás 7

8 7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 8 c) Kompetenciaalapú oktatás és a differenciált tanulásszervezés 1. Minden tanítási órán kommunikáció folyik kommunikációs képességek fejlesztése: olvasás, szövegértés írás, helyesírás szóbeli és írásbeli szövegalkotás 2. Tanulásszervezés a) Egyéni munka: frontálisan irányított (mindenki önállóan ugyanazt a feladatot végzi) rétegmunka (csoportokba való besorolás: gyengék, közepesek, jók) részben egyénre szabott munka (hasonló szintû diákok azonos feladatot kapnak) teljesen egyénre szabott munka (elõzetes tudás figyelembevételével) b) Párban végzett munka: páros munka (azonos képességû tanulók) tanulópár (különbözõ képességû tanulók) c) Csoportmunka: homogén vagy heterogén csoportok a vezetõk és szakértõk kiválasztásának mikéntje azonos vagy különbözõ feladatok megoldása IV. AZ OLVASÁSTECHNIKÁT ÉS A SZÖVEGÉRTÉST FEJLESZTÕ GYAKORLATOK Fürtábra Olyan grafikai szervezõ, amely információk, fogalmak közti kapcsolatokat mutat be. A tanulókat nyílt és szabad gondolkodásra biztatja. Menete: Írjunk egy központi szót az ábra közepébe! A többi buborékba írjuk azokat a szavakat, amelyek a gyerekek eszébe jutnak! Ahogy a gondolatok szaporodnak, úgy kezdjünk kapcsolatot teremteni köztük! Vak kéz Adott elbeszélés, mese eseménysorát megrajzoljuk néhány képben (4-6). Fénymásoljuk, feldaraboljuk, borítékba helyezzük. A diákok képes felükkel lefelé fordítva az asztal közepére teszik, majd mindenki húz egyet. A csoporttagok olyan részletesen leírják a náluk lévõ képet, ahogy csak tudják. A többiek képeit megnézni tilos! Közösen megegyeznek abban, hogy milyen sorrendben kerüljenek a képek az asztalra, lefelé fordítva. Csak akkor szabad visszafordítani õket, amikor összeállt a teljes sorrend. Szeptemberi emlék Egy szegény kisfiú megy az édesanyjával egymás kezét szorongatva az iskolába beiratkozni A kisfiú a tanító bácsi ölében ül, õ viszi be az osztályba Beszámoló forgóban Alkalmazása célszerû egy fejezet lezárásakor. Minden csoport kap egy üres papírlapot, amit feltesz a táblára a saját témája megjelölésével. Saját lapjuk elé állva más-más színû filccel egy-egy fontos gondolatot felírnak, majd továbblépnek a következõ csoport lapjához. Mindig elolvassák, amit az elõzõ diák írt, ugyanazt nem ismételhetik. Ha valamivel nem értenek egyet, saját színükkel megjelölik a kritikus részt, amit ellenõrzéskor megbeszélnek. A népmesék összefoglalásakor minden csoport kap egy-egy mesefajtát, és ehhez gyûjtik a már korábban tanult információkat: állatmese, tündérmese, tréfás mese, csalimese, valós mese (szereplõi, cselekménye, tanulsága, mesei kifejezések, meseszámok ). 8

9 7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 9 Ötsoros Versforma a téma tömörítésére, szintetizálására. A ráhangolódás szakaszában az elõzetes tudás feltárását, a reflektálás szakaszában az információk öszszegzését, a komplex gondolatok néhány szóval történõ kifejtését gyakoroltatja. Móra Ferenc: Történet a másik csalóról Palkó (2 tulajdonság) (3 cselekvés) (egy 4 szavas mondat) (1 szinonima a címhez) A mesérõl tanultak összefoglalása Mi? (1 fõnév) mese Milyen? (2 melléknév) érdekes, tanulságos Mire szolgál? (3 ige) elaltat, tanít, szórakoztat Mi jut eszedbe róla? (4 szavas mondat) Minden gyerek szívesen hallgatja. Mire emlékeztet? (1 szinonima az 1. sorhoz) kitaláció Kíváncsi kocka Olyan eljárás, amely az adott szöveg más-más szemszögbõl való vizsgálatára késztet. Eszköze egy nagyobb méretû kocka, amelynek minden oldalán egy-egy kérdés vagy megállapítás áll. Ezzel dobnak a tanulók, és a kérdésre, feladatra felelnek. A süncsalád Almát szemétér (kárpátaljai magyar népmese) 1-es Hol él? 1-es Szereplõk 2-es Hogy néz ki? 2-es Helyszín, idõ 3-as Mire emlékeztet a hangja? 3-as Események 4-es Mivel táplálkozik? 4-es Tanulság 5-ös Hogy vészeli át a telet? 5-ös Szereplõk tulajdonságai 6-os Milyenek a kicsinyei? 6-os Továbbgondolás vagy: 1-es Lakhelye 2-es Testfelépítése 3-as Hangja 4-es Táplálkozása 5-ös Élete télen 6-os Utódai Kilépõkártya A reflektálási szakaszban alkalmazható technika, amikor a tanulók az óra vége elõtt pár perccel egy elõre kiosztott papírlapon írásban reflektálnak az olvasottakra: kiemelik a számukra legfontosabb gondolatot; kérdést fogalmaznak meg az olvasottakkal kapcsolatban személyes megjegyzést, észrevételt tesznek A tanító a következõ óra elején reagál a kilépõkártyákon olvasottakra. A galamb, a gombfoci meg a trükkök Szeretem a vicces történeteket. Nekem is vannak hasonló trükkjeim. Nem szeretnék olyan hiszékeny lenni, mint Laci! Inkább tanulok, mint csodára várok. Kerekasztal körforgó A gondolatok kifejezéséhez sorban, körben mindenkinek hozzá kell járulnia. Szóban és írásban is végezhetõ feladat. Szeptemberi emlék Miért volt emlékezetes Móra Ferenc számára az a bizonyos szeptember? Mert olyan szomorú esemény történt vele, amit soha nem felejtett el. Mert családja szegénysége nagyon elkeserítette. Mert iskolatársai elõtt szégyellte nyomorúságukat. Mert kizárták a számára mindent jelentõ tanulásból. Mert majd megszakadt a szíve bánatában. Stb. Jóslás Ezzel a technikával arra ösztönözzük a tanulókat, hogy korlátozott számú információ birtokában elõfeltevéseket, elvárásokat fogalmazzanak meg az olvasandó szöveggel kapcsolatban. A szöveg megismerése után vessük össze elvárásainkat az olvasottakkal! 9

10 7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 10 Jóslásokat végezhetünk: címbõl (Ha Simonnak hatalma volna); illusztrációból (A rátóti csikótojás); ráhangolási rész feladataiból (Mátyás király meg az igazmondó juhász címû mese; szóanyag, szereplõkre, helyszínre, címre vonatkozó feladatok). Részek elõtt: Mit gondolsz, mi fog történni? Mi erre a bizonyíték? Mi történt valójában? Jellemtérkép Irodalmi hõsök, meseszereplõk, kitalált személyek jellemzésére használhatjuk. A tulajdonságokat minden esetben a szövegben kifejtett vagy rejtett érvekkel kell alátámasztani. Kevély Kereki Belsõ hangok Olyan eljárás, amellyel feltárjuk a szereplõk indítékait, viszonyát más szereplõkkel. Arra biztatjuk a tanulókat, hogy fogalmazzák meg más gondolatait, érzéseit adott pillanatban. Lehet monológ vagy párbeszéd. Az aranyparázs c. mesében mirõl beszélhetett a szegény ember az öregemberrel, amikor a parazsat elvitte? Szerencsekerék Olyan feladvány, amelyben az olvasmány címét, szereplõjét, helyszínét vagy egy fontos, megjegyzendõ gondolatot, tanulságot, közmondást rejtünk el. Menete: A betûkártyákat fordítva, mágnessel vagy táblagyurmával felhelyezzük a táblára. A tanulók elõször mássalhangzókat kérnek. Ha van a címben a kért betûbõl, akkor megfordítjuk. Ha a mássalhangzókat mind megfejtették, kérhetik a magánhangzókat (a sorrend lehet fordított is: mgh msh). A A Z R A Olvasónapló Az éppen aktuális olvasmány megismerése. A tanulók véleményt alkotnak az olvasottakról. Ez lehet házi feladat, amirõl a következõ óra elején számolnak be. Az olvasottakról történõ véleményalkotásra késztet. Kérdés Válasz Indoklás Mi tetszett a történetben? Mi nem tetszett? Melyik szereplõ gondolkodása áll hozzád a legközelebb? Kivel nem tudsz azonosulni? Mennyire elfogadható számodra a történet befejezése? Kerettörténet Az olvasott történet lejegyzése tömören, ami egyben a mû szerkezetét is felvázolja. A történet NY P A R játszódik. ZS Idejár a történet fõszereplõje, aki. A történet másik szereplõje, aki. A bonyodalom akkor kezdõdik, amikor. Ezt követõen. A probléma akkor oldódik meg, amikor. A történet azzal fejezõdik be, hogy. Á 10

11 7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 11 V. KOOPERATÍV TANULÁS Együtt mûködik Kevésbé az a fontos, hogy mit tanulnak a gyerekek az iskolában, inkább az, hogyan tanulják, mert ez meghatározza a tudásuk felhasználását egész életük során. (Max Plancot) Miért van szükség kooperatív tanulásra? Az iskolai évek elõrehaladtával a diákok zömének jelentõsen csökken a tanulási kedve. Az elsõ évfolyamon még lelkesen író, olvasó, számoló tanulók az iskolapadban eltöltött néhány év után elvesztik a lelkesedésüket, az iskolát nyûgnek érzik. A motiváció csökkenésének pedig nyilvánvaló következménye a tanulás hatékonyságának és eredményességének a csökkenése. A jelenlegi oktatásunk domináns szervezési módja még mindig a frontális osztálymunka, ahol a pedagógus közöl, kérdez, feladatot ad, ellenõriz, értékel, engedélyt ad a gyerekeknek a válaszadásra; a diákok pedig párhuzamos padsorokban ülnek, mindannyian a tanárra néznek, egymásnak csak a hátát látják. Pedig ezeknek a gyerekeknek a mozgásigénye, kíváncsisága, társas aktivitása más módszereket tenne szükségessé. Számtalan nemzetközi és hazai kísérlet igazolta, hogy a társas tevékenységre, a tanulók aktivitására, cselekvésére épülõ tanulási helyzetek jelentõsen segítik a tananyag megértését, elsajátítását, növelik a tanulási motivációt, javítják a tanulásban lemaradt gyerekek tanuláshoz való viszonyát. Mi a kooperatív tanulás elõnye? A diákok a kooperatív tanulási módszerrel megtanulják, hogyan figyeljenek oda másokra, hogyan kommunikáljanak egymással, hogyan viszonyuljanak társaikhoz, vagyis e módszer segítségével hatékonyan fejleszthetõ a tanulók társas képessége, javul a különbözõ kultúrákhoz tartozó gyerekek közötti kapcsolat, könnyebb a másság elfogadása. A kooperatív tanulás növeli az osztályok általános teljesítményét, mivel a gyerekek aktív tanulása pozitívan hat a tananyag mélyebb megértésére. Segíti a diákok kreativitásának a fejlõdését, növeli az aktivitásukat és érdeklõdésüket a különbözõ tantárgyak iránt. Mennyi idõt szánjunk a kooperatív tanulásra? A kooperatív tanulási módszereket és az azokra fordított idõt mindig a konkrét tanítási célok határozzák meg. Csak akkor szabad ezt a szervezési módot alkalmazni, ha a tananyag jellege, a rendelkezésre álló idõ, a tanulók sajátosságai stb. lehetõvé teszik. Azok a tanárok, akik most kezdik a kooperatív tanulás módszerének alkalmazását az oktatásukban, általában hetente egyszer használják, míg a gyakorlattal rendelkezõ tanárok az idõ túlnyomó többségében kooperatív csoportokat mûködtetnek. A kooperatív tanulási módszerek alkalmazását fokozatosan kell bevezetni. Egy-egy új módszer megismertetésére csak akkor kerülhet sor, ha az elõzõ alkalmazásban már kellõ tapasztalatot szereztek a tanítványaink. Ne legyünk türelmetlenek! Kutatási tapasztalatok bizonyítják, hogy kooperatív tanulással rövid idõ alatt is jelentõs eredmények érhetõk el. A kooperatív tanulás módszerei nemcsak a társas kapcsolatok fejlesztésére alkalmasak, hanem sokféleképp alkalmazhatók a tanítás-tanulás folyamatában. Vannak módszerek, amelyek a gondolkodásfejlesztést, az információmegosztást, illetve a kommunikációmegosztást segítik. A kooperatív tanulási módszerek jelentõs része az alapvetõ képességeket, kompetenciákat fejleszti, illetve ismereteket sajátíttat el. Egyaránt alkalmazható az új anyag feldolgozása, az alkalmazás, a rögzítés és a rendszerezés során. Hogyan kezdjük? Sok pedagógus úgy gondolja, ha 3-4 fõs csoportokba ültetve dolgoztatja a gyerekeket, akkor a kooperatív tanulás módszerét alkalmazza. Pedig nem elég egyszerûen tanulócsoportokba osztani a diákokat, ki kell építeni közöttük az együttmûködés képességét. Így tehát az elsõ feladatok egyike, hogy a tanulókat felkészítsük a csoportmunkára. Ebben az idõszakban különösen nagy figyelmet kell fordítani az osztály társas kapcsolatainak fejlesztésére, illetve a csoportfejlesztésre. Mindez elõször elfecsérelt idõnek tûnhet, de valójában többszörösen megtérülõ befektetés. Azokban az osztályokban, amelyekben feszültségek vannak, komoly nehézsé- 11

12 7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 12 get okozhat a kooperatív tanulási technikák alkalmazása. Azonban ha sikerül kialakítani az osztály egészében a pozitív közösségtudatot, a kölcsönös bizalmat, szeretetet, akkor olyan környezetet teremtettünk, amely lehetõvé teszi a hatékony tanulást. Természetesen vannak olyan egyszerû módszerek is, amelyek alkalmazásához nincs szükség elõzetesen kialakított együttmûködési és kommunikációs készségekre. Ezek a legegyszerûbb módszerek minden tantárgyhoz használhatók, elõször ezeket célszerû kipróbálni, s hagyjuk késõbbre az összetett, fejlett együttmûködési készséget kívánó módszereket. A következõkben két olyan módszert ismertetek, amely az osztály társas kapcsolatainak fejlesztésére alkalmazható. Keveredj állj meg csoportosulj! A diákok a teremben sétálnak. A tanár állj meg felszólítására megállnak ott, ahol éppen vannak, és a pedagógus felé fordulnak. Ekkor olyan kérdést tesz fel, amelyre a válasz a játékosok létszámánál nem nagyobb szám. (Hány lába van egy rovarnak?) A csoportosulj felszólításra a tanulóknak akkora létszámú csoportokat kell alkotniuk, mint amennyi a kérdésre válaszoló szám. (Mivel egy rovarnak 6 lába van, ezért a diákok gyorsan hatos csoportokba tömörülnek.) Akik nem tudnak csatlakozni egyik csoporthoz sem, a tábla elõtt gyülekeznek. Õk lesznek a tartalékok. (Ha például 25 gyerek jár az osztályba, egy gyerek lesz a tartalék, ha 26-an, akkor kettõ stb.) A keveredj felszólításra ismét sétálni kezdenek a diákok, s következhet a második kérdés. A szabály az, hogy kétszer egymás után nem lehet tartalék ugyanaz a gyerek. Természetesen más kérdést is feltehetünk, például: Hány pár lába van a póknak? Hány éle van egy kockának? Mennyi a maradék, ha a 29-et 5-tel osztom? Hány mm fél cm? Melyik században volt a honfoglalás? Hány igeidõt használunk a magyar nyelvben? Hasonlók csoportja Az osztályban elhangzik egy kérdés. (Melyik a kedvenc állatod?) A diákok közül az azonos választ adók egy-egy csoportot alkotnak, és megbeszélik, hogy miért ugyanazt válaszolták. Összegyûjtik a válaszuk mellett szóló érveket, s kialakítanak egy csoportvéleményt. Késõbb ezt megoszthatják a többiekkel is. Természetesen más kérdést is feltehetünk, például: Mi a kedvenc hobbid? Melyik tantárgy a kedvenced? Kinek a bõrébe bújnál a legszívesebben a mesék szereplõi közül? Felhasznált irodalom Kagan, Spencer: Kooperatív tanulás. Ökonet Kft., Budapest, 2001 Horváth Attila: Kooperatív technikák. OKI, Budapest,

13 7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 13 VI. ÚJ TÖREKVÉSEK, KOOPERATÍV TANULÁSI TECHNIKÁK A SZÖVEGFELDOLGOZÁSBAN Az RJR-modell (Ráhangolódás-Jelentésteremtés-Reflektálás) A tanulók kritikai, elemzõ munkát végeznek, megdolgoznak a jelentésért. A ráhangolódás szakaszában mozgósítják a témáról korábban szerzett ismereteiket, illetve feleleveníthetik azokat, amelyekhez az új téma kapcsolható. A jelentésteremtés fázisában megismerkednek az új információkkal és gondolatokkal. Ezek a megértési folyamat során beépülnek a már meglévõ rendszerbe. Reflektáláskor megszilárdítják az újonnan tanult ismereteket, saját nyelvükön fogalmazzák meg az új gondolatokat. AKTÍV RÉSZVÉTEL RUGALMAS GONDOLKODÁSMÓD Egy témáról különféle szerepekben Olyan eljárás, amelyben a tanulók különbözõ szerepekben, különféle hallgatóságnak fogalmazzák meg mondanivalójukat, akár többféle mûfajban is. Nagyon jó elõkészítõje az önálló írásbeli szövegalkotásnak. Mátyás király meg az igazmondó juhász címû népmonda alapján. Meséld el az esetet a juhász nevében a királyának, cimborájának! Mesélj Mátyás király nevében Burkus királynak! (A királylány beszámol apjának a bárány eltûnésérõl. A juhász elmeséli Mátyásnak a báránnyal történteket.) Fogalomtáblázat Információk megjelenítésére, összehasonlítására alkalmazható eljárás. Segíti a tanulókat a lényegkiemelésben, ok-okozati összefüggések feltárásában, különféle szempontok szerinti összehasonlításban. 13

14 7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 14 Szereplõk Események Helyszínek Mese boszorkány, Szerencsét Üveghegyen királylány, próbál, innen, tündér, legyõzi Óperencián manó a sárkányt, túl, elvarázsolja rengeteg erdõ Monda Rákóczi, Szabadság- Munkács, Esze, harc, Bécs, Mikes, szabadulás, Lengyelfejedelem, várvédelem, ország, vezér, eskü Bécsújhely, íródeák magyar határ Insert Olyan jegyzetelési eljárás, amikor olvasás közben a szöveget megértésünknek és tudásunknak megfelelõen oldalszéli jelekkel látjuk el. Ezáltal az elmélyült figyelem végig fenntartható. Fõként ismeretközlõ szövegeknél alkalmazzuk. Menete: A tanulókkal megismertetjük a jelöléseket. errõl már olvastam + számomra új információk? nem értettem Olvasás közben mondatok vagy kisebb gondolategységek után használják ezeket. Az óra mindhárom szakaszában használható. Találó kérdések Az adott szöveg mélyebb megértésére készteti a tanulókat. Mivel jól kérdezni nagyon nehéz, így eleinte a tanár is bekapcsolódik a munkába, hogy mintát adjon. Az egyik szakasz végén õ kérdezi a tanulókat, azok felelnek. A következõ szakaszban a diákoké a kérdezõ szerepe, a tanár válaszol. Páros munkában is jól alkalmazható eljárás. Dobj egy kérdést! Az olvasottak megértését ellenõrizhetjük ezzel a módszerrel. A tanulók egy összegyûrt papírgalacsint dobnak annak, akitõl kérdésükre a választ várják. Õ továbbdobja, de egyben fel is teszi a következõ kérdést. Reflektáláskor, de óra elején is alkalmazható az elõzõek átismétlésére. A kérdés minõségét is kiköthetjük: ténykérdéseket vagy gondolkodtatóakat várunk. Csoportinterjú v. forró szék A csoport egy tagja középre ül az olvasott szöveg egy szereplõjeként. A többiek sorban kérdéseket tesznek fel neki a mesére, illetve a megformált karakterre vonatkozóan. Minden csoporttag kerüljön sorra! Mátyás király meg az igazmondó juhász Kérdések Mátyás királynak: Mit gondolt felséged a juhászról, amikor megtudta, hogy az aranyszõrû bárányt nem hozta magával? Megbízott-e a juhászban? Milyen viselkedésre számított a juhásztól, amikor a királyi palotába visszatért? Ha másként viselkedik, milyen büntetést kapott volna a juhász? 1. Feladatmeghatározások és kérdésfeltevések a kompetenciaalapú tanításhoz Példa A GONDOLKODÁS SZINTJEI Példa a kérdésfeltevésekre a feladatmeghatározásokra (kognitív taxonómia) Követelmények Alapmûveletek Nevezze meg! ISMERET Ki, mi, mikor, hol, hogyan, Sorolja fel! A tanuló képes tényeket, mennyi, milyen, melyik? Határozza meg! fogalmakat, módszereket, Válassza ki! szabályokat felismerni vagy Jelölje meg! felidézni. 14

15 7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 15 Példa A GONDOLKODÁS SZINTJEI Példa a kérdésfeltevésekre a feladatmeghatározásokra (kognitív taxonómia) Követelmények Képzelje el! MEGÉRTÉS Mi az alapötlete? Mondja el saját szavaival! A tanuló megérti, amit közöltek Milyennek képzeli? Mondjon példát! vele, fel tudja használni a közlés Mit gondol? Különböztesse meg! tartalmát anélkül, hogy másfajta Hogyan foglalná össze? Magyarázza el! tartalommal hozná kapcsolatba. Miért? Egészítse ki! Rajzolja le! Használja fel! ALKALMAZÁS Hogyan példázza? Változtassa meg! A tanuló képes az elméleti Hogyan áll kapcsolatban? Számítsa ki! ismereteket, szabályokat, elveket, Módosítsa! módszereket konkrét és sajátos Találja meg! esetekben használni. Demonstrálja! Magasabb rendû mûveletek Ossza fel! ELEMZÉS Mik a részei vagy Vázolja fel! (analízis) tulajdonságai? Számítsa ki! A tanuló képes az adott tartalmat Hogyan csoportosítaná? Módosítsa! összetevõ elemeire, részeire Miben hasonlít, miben Találja meg! bontani. különbözik? Demonstrálja! Mik az okai, indítékai? Mivel tudná bizonyítani? Csoportosítsa! EGYBEFOGLALÁS Mire következtet? Kapcsolja össze! (szintézis) Milyen gondolatokat fûzne? Tervezze meg! A tanuló képes az elemekkel, Hogyan tervezne, készítene Alkossa meg! részekkel dolgozni, egy új? Javasoljon megoldást! és összerakni ezeket egy Mi történne, ha -t -vel egésszé, képes egy új modellt kombinálnánk? vagy struktúrát létrehozni. Mi lenne, ha? Milyen megoldást javasolna? Döntse el! ÉRTÉKELÉS Egyetért-e? Ítélje meg! A tanuló képes mennyiségi Mit gondol? Értékelje! és minõségi ítéleteket alkotni Mi a legfontosabb? Becsülje fel! arról, hogy anyagok Hogyan rangsorolná? Bizonyítsa be! és módszerek mennyiben Hogyan döntene? Rangsorolja! tesznek eleget a kritériumoknak. Milyen feltételeket szabna? (kritikai gondolkodás) 15

16 7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 16 VII. AZ OLVASÁSI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE AZ ALAPOZÓ SZAKASZBAN 1. Az olvasás Az olvasás, a szövegértés fogalmát a PISA-vizsgálat a következõ módon fogalmazta meg: az írott szövegek megértése, felhasználása és az ezekre való reflektálás annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását és képességeit, részt vegyen a mindennapi életben. Mindenekelõtt azt kell leszögeznünk, hogy a szövegértõ képesség fejlesztéséhez elengedhetetlen feltétel az olvasástechnika eszközszintû használata. Az olvasás produktív folyamat. Olyan komplex, bonyolult képesség, amely sajátos rutinokból, készségekbõl és ismeretekbõl szervezõdik, és amely kognitív (megismerõ) tényezõket is magában foglal, pl.: figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás stb. Gyakran felmerülõ probléma, hogy a gyerekek egy része nem szeret olvasni. Sajnos ennek oka több esetben az iskoláskor elõtti idõszakra vezethetõ viszsza. A szülõk egyre kevesebbet mesélnek, illetve olvasnak mesét csemetéiknek. Ezzel nem fejlõdik olyan ütemben gyermekeik fantáziája, hogy képesek legyenek a majdan olvasott szövegek befogadására. Vagyis nem tudják elképzelni a szövegben leírtakat, lelki szemeik elõtt nem jelenik meg sem a kacsalábon forgó kastély, sem a királykisasszony alakja. Bezzeg a televízióban, a DVD-n mindent képekben, készen kapnak. A szülõk maguk is egyre kevesebbet olvasnak, így nem mutatnak követendõ példát gyermekeik számára. A minimális szókincs, a beszédértés alacsony foka is nehezíti a szövegértést. Az iskola felelõssége sem elhanyagolható. Megfelelõ idõt kell biztosítani a betûtanításra. Sokkal több idõt kell fordítani a betûtanításra, a betûk összeolvasására és a szó, majd a mondat, s végül a szövegek olvasására. A kulcsszó a kellõ mértékû és mélységû rögzítés, valamint begyakorlás. Összefoglalva az értõ olvasás feltételei: Szilárd olvasástechnika, gyors és pontos dekódolás Nyelvi tudás (beszédértés, szókincs) Megfelelõ háttértudás, ismeret Gondolkodási képességek Rendszeres olvasási tevékenység 2. Az olvasási képesség szintjei 1. szint Olvasástechnika A betûk felismerése, összeolvasása, dekódolás. 2. szint Értõ olvasás A szövegben kifejtett gondolatok, információk szó szerinti megértése. A feltett kérdésekre a szövegben nyíltan adott a válasz, az a szövegben való visszakereséssel megoldható. 3. szint Értelmezõ olvasás A szöveggel kapcsolatos kérdésre közvetlenül nem adható meg a válasz. A szó szerinti megértésen túl a sorok mögé kell látni, azaz ki kell következtetni a választ. Ok-okozati viszonyokat kell megérteni. Továbbá szükség van a rejtett gondolatok, a mögöttes, illetve alkalmi jelentések feltárására. Az olvasónak az olvasottak alapján különbözõ fordításokat kell végeznie, pl.: átfogalmazás, rajz készítése, cselekvés végzése stb. Ki kell derítenie nem csak a hiányzó szavakat, kifejezéseket, hanem az írói szándékot is. 4. szint Bíráló (kritikai) olvasás Ezen a szinten az olvasó már képes az olvasottakat összevetni saját tapasztalataival, más forrásokkal. El tudja különíteni a tényt a véleménytõl. Képes felfedezni az ellentmondásokat és hibákat. Értékeli a szöveget, más szöveghez, erkölcsi normához viszonyítja. Feltárja a szerzõ viszonyát a témához. 5. szint Alkotó (kreatív) olvasás A legfelsõ szinten az olvasó képes belsõ képet alkotni, az olvasottakat megjeleníteni, az ellentmondásokat megszüntetni. Bele tudja magát élni egy-egy szereplõ helyzetébe. Tudja folytatni vagy megváltoztatni a történetet. 16

17 7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page Az olvasás technikája Az olvasástechnikából adódó hibákat (betûtévesztés, betûkihagyás) azonnal javítani kell, akár önállóan, akár tanári segítséggel. Az alapozó szakaszban fontos néhány percet biztosítani a gyorsolvasási gyakorlatok rendszeres végeztetésére. Nem csak magyarórákon! 1. Légzõgyakorlatok Kilégzéskor hangosan, középhangerõvel, halkan számoljunk húszig számoljunk húsztól visszafele soroljuk a hónapok neveit soroljuk õket visszafele mondjuk a kiválasztott verset mondjuk az olvasmányokból kiemelt mondatokat mondjunk szó- és mondatpiramisokat 2. Gyorsolvasási gyakorlatok Tanítóként a mi felelõsségünk, hogy minél többet gyakoroltassuk a tanulókkal a hangos olvasást. Nagyon lényeges szempont, hogy visszakapta a szótagoló olvasás az õt megilletõ helyet az olvasástanítás folyamatában. A szótagolás nemcsak pontosabbá teszi a tanulók olvasását, hanem sokat segít a helyesírási képességük fejlesztésében is. A következõ feladattípusokat az olvasás tempójának és pontosságának fokozása érdekében végeztethetjük a tanulókkal. Ezek a gyakorlattípusok igazán akkor hatékonyak, ha rendszeresen, tréningszerûen alkalmazzuk õket, lehetõség szerint minden tanítási órán, amikor az adott tantárgy szaknyelvébõl választhatunk szavakat, szószerkezeteket, esetleg mondatokat. 3. Látószögnövelõ gyakorlatok A síkban vízszintesen, piramis alakban elhelyezett szavakat a tanulók egyszeri rápillantással, a tekintet rögzítése nélkül olvassák el. Nehezíthetõ úgy, hogy a szópiramisnak csak egy-egy elemét villantjuk fel az írásvetítõn. Ehhez alkalmazhatunk egy lapot, amelyre középen ablakot vágunk. Az ablakban mindig csak egy szót villantunk fel az írásvetítõ segítségével. Az a tanuló, aki el tudja olvasni a felvillantott szót, jelentkezik. A jelentkezõk közül választjuk ki azt, aki hangosan megmondja, mi volt az olvasott szó. a) Olvassátok el közösen az egyre hosszabbodó szavakat! bot tanya juhász megette elveszett aranyszõrû b) Olvassátok fel az egyre hosszabbodó szószerkezeteket! Erõs bot Mátyás király Búsuló juhász Aranyszõrû bárány Igazmondó juhász c) Olvassátok fel az egyre terjedelmesebb mondatokat! A Mecsek lejtõin tavaszodik. A Mecsek déli lejtõin tavaszodik. A Mecsek védett déli lejtõin tavaszodik. A Mecsek szelektõl védett déli lejtõin tavaszodik. A Mecsek északi szelektõl védett déli lejtõin tavaszodik. d) Olvassátok el az egymás után felvillanó szavakat! Jelentkezzen az, aki a felvillantás alatt el tudta olvasni a szót! lyuk egérlyuk beleszúrta mondókáját felköszöntötte 4. Ritmikus szemmozgást fejlesztõ gyakorlatok Olvasás közben a szem úgynevezett szökellõ mozgást végez a nyomtatott sorokon. A szem a megállás pillanatában rögzíti, fényképezi le a jeleket (szavakat, szószerkezeteket). Igazából a rögzítési szünetben olvasunk. A cél az, hogy a tanulók minél több betût lássanak át, így kevesebb szemugrással érnek a sor végére. Ez azért is fontos, mert a mondatok indításakor már látniuk kell a mondatvégi írásjelet. Más hanglejtéssel olvasandó a következõ mondat, ha kijelentésként, kérdésként vagy felkiáltásként található a szövegben: Holnapután elmarad az utolsó óránk. (!) (?) Elõször olvassátok a kisbetûs, majd a nagybetûs szavakat! szeretett ISMERÕS távoli BARÁT kedves RO- KON jó CSALÁDTAG 17

18 7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page Jelfelismerési gyakorlatok A gyakoroltatás célja a pontos olvasásra késztetés. A szóhalmazokban a kiemelt szó ismétlõdését keresik. Úgy is nehezíthetjük a gyakorlatot, hogy nem adjuk meg elõre, milyen szót, szórészt keressenek. a) Írjátok le, hányszor olvassátok a kiemelt szót a szóhalmazban! kérek kerek, kérek, kérem, kerék, kéret, kerék, kérés, kérek, kérek, kerek, kéret, kértek, kérek, kérés, kérlek, kérek b) Írjátok le, hányszor olvassátok a kiemelt szót a szóhalmazban! Vegyétek figyelembe a szórészeket is! karom károm, karám, karom, akarom, karomfa, jóakaróm, karton, káromol, karom, takaróm, takarom, karóm 5. Hibakeresõ gyakorlatok Ugyancsak pontos olvasásra szoktatja a tanulókat, amikor a jelsoroszlopokban kell megkeresniük a hibátlanul leírt szót. Fõleg a felületesen olvasók számára kiváló gyakorlat. A hibák megnevezésével nagyszerûen alkalmazható a helyesírási képesség fejlesztésére is. a) Mondd meg, hányadik szó hibátlan az aláhúzott szó alatti oszlopban! különbözõ információ külömbözõ ínformáció különdözõ információ külöbnözõ infornáció különbözõ imformáció kûlönbözõ infomráció b) Nevezd meg, mi a hiba a többi szóban! Éves óraszám: A változat: VIII. KERETTANTERV ÉS TANMENETJAVASLAT A 4. OSZTÁLYOS OLVASÁS-SZÖVEGÉRTÉSHEZ 277,5 óra 7,5 óra/hét *B változat: 259 óra 7 óra/hét Idõkeret Témakörök A változat B változat 7,5 óra/hét 7 óra/hét 1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése 12 óra 16 óra 2. Az olvasás-szövegértés, elemi ismeretek az irodalomról Szövegfeldolgozás 46 óra 46 óra Olvasásgyakorlás 30 óra 30 óra Az önálló tanulás képességének fejlesztése 20 óra 20 óra 3. Írásbeli szövegek alkotása Fogalmazási alapismeretek 15 óra 15 óra Szövegalkotási gyakorlatok 48 óra 34 óra 4. Ismeretek az anyanyelvrõl Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása 28 óra 26 óra Helyesírási szabályismeret és alkalmazás 63 óra 56 óra 5. Ismétlések, rendszerezõ összefoglalások, felmérések 15,5 óra 16 óra ÖSSZESEN 277,5 óra 259 óra 18

19 7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 19 A heti óraszám javasolt felosztása: A változat B változat olvasás: 3 3 fogalmazás: 2 1/2* nyelvtan: 2,5 3/2* (A * félévenként váltó óraszámot jelöl.) 1. BESZÉDKÉSZSÉG, SZÓBELI SZÖVEGALKOTÁS ÉS A MEGÉRTÉS FEJLESZTÉSE Fejlesztési feladatok Tananyag Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazásának gyakorlása különféle kommunikációs helyzetekben (pl.: párbeszéd, felolvasás, kiscsoportos beszélgetés, vita, beszámoló). Nonverbális eszközök használata szituációs játékokban, beszélgetésben. A helyes beszédlégzés gyakorlása: gazdálkodás a levegõvel, a pótlevegõ vételének módja. Állandósult szókapcsolatok, a különbözõ tantárgyak tanulásakor használt szakkifejezések, olvasmányokból kiemelt ritkábban használt szavak célzott használatával, mondatbõvítéssel, kiegészítésekkel az aktív szókincs gyarapítása. Több mondatos összefoglaló szöveg alkotása olvasmányok tartalmáról, gyûjtött tapasztalatokról, megfigyelésekrõl. Hosszabb szóbeli közlések tartalmának rövidített elmondása. Az egyetértés és az eltérõ vélemény kulturált megfogalmazása. Párbeszédes forma alkalmazása olvasmányok tartalmának elmondásakor. Továbbhaladás feltételei A tanuló értelmesen és érthetõen fejezi ki gondolatait. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Beszédstílusát beszélgetõpartneréhez igazítja. Bekapcsolódik csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekrõl, tevékenységekrõl való beszélgetésekbe, értékelésbe. A közös tevékenységeket együttmûködõ magatartással segíti. A beszéd és a megértés továbbfejlesztése, különös tekintettel a pontosságra, a folyamatosságra és a kifejezõerõre, valamint az aktív szókincs intenzív gyarapítására. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése. 19

20 7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page AZ OLVASÁS-SZÖVEGÉRTÉS, ELEMI ISMERETEK AZ IRODALOMRÓL Fejlesztési feladatok Tananyag Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Szövegek megismerése csendes olvasással. Az olvasmányok témájának megfigyelése, azonos témájú szövegek összehasonlítása. Szereplõk érzelmeinek felismerése, emberi kapcsolatok, szereplõk magatartásának értékelése többféle szempont figyelembevételével. Olvasmányélmények megosztása társakkal. A szövegrõl folytatott beszélgetésben a szép, csúnya, vidám, szomorú, jó, rossz minõsítõ kifejezések használata és indoklása a szövegbõl vett bizonyítékok kiemelésével. Mûvészi eszközök keresése lírai és elbeszélõ mûvekben (ritmus, rím, refrén, hasonlítások, megszemélyesítés). Mesefajták jellemzõinek megfigyelése. A mesék nyelvi és szerkezeti jellemzõinek felismerése. Jellegzetes irodalmi témák, motívumok felfedezése olvasmányokban. A mûvek szerkezeti jellemzõinek megfigyelése, a tér-idõ változásainak felismerése. Nagyobb terjedelmû gyermekirodalmi alkotás elolvasása a tanító irányításával. Továbbhaladás feltételei Másfél oldal terjedelmû életkorának megfelelõ szöveget megért néma olvasás útján. Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg. Elmondja az olvasottak lényegét. Megjegyzi és megnevezi olvasmányai írójának nevét. Önállóan elolvas egy nagyobb terjedelmû irodalmi mûvet, és azt tanítója irányításával feldolgozza. Az irodalomolvasás folyamatában a mélyebb tartalmi rétegekbe hatoló elemzés útján az értõ olvasás továbbfejlesztése, és az olvasással kapcsolatban kialakuló pozitív viszonyulás megerõsítése az irodalommal való élményszerû találkozásokkal. A tanításhoz felhasznált szemelvények tartalmára építve a nemzeti azonosságtudat tartalmának gazdagítása, ismerkedés nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájával, néphagyományaival, az etikai normák iránti fogékonyság és az értéktudatos magatartás fejlesztése, az élõ és az élettelen környezettel való harmonikus kapcsolat alapjainak megerõsítése. Szövegfeldolgozás: Prózai és verses alkotások, népi játékok, népszokások ismertetése a magyar és a hazai nemzetiségek, népcsoportok népköltészetébõl. Elbeszélések és regényrészletek, versek a hazai és külföldi klasszikus és élõ irodalom gyermekekhez szóló alkotásaiból. Történetek a magyarság múltjából, kiemelkedõ események, személyiségek megismerése. Nagyobb terjedelmû irodalmi szöveg (pl.: ifjúsági regény) feldolgozása. Hétköznapi szövegek. 20

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.