Ofi nyelvtan tankönyv 3 osztály

A tankönyv, vagy munkafüzet rövid ismertetője:

Magyar nyelv és irodalom NYELVTAN TANMENET 3. osztály Készítette: Kő Nóra

1 Magyar nyelv és irodalom NYELVTAN TANMENET 3. osztály Készítette: Kő Nóra szeptember 2.

2 Új tananyag feldolgozása Képességfejlesztés, összefoglalás, gyakorlás, ellenőrzés Teljes óraszám Tanév eleji ismétlés A mondatfajták A szavak A főnév Az ige A melléknév Tanév végi ismétlés összesen:

3 TANÉV ELEJI ISMÉTLÉS 1. Miről tanulunk az anyanyelvi órákon? A taneszközökben való eligazodást segítő jelek tanulmányozása. Az információk megkeresése. hangos olvasási képesség, az olvasott szöveg megértése. A tankönyv, a munkafüzet megismerése, használata. A tartalomjegyzék használata. tájékozódási képesség, az információ kezelésének képessége. Tk o.; Mf. 3. o. Szociális kompetencia: előrelátás, önállóság, nyitottság. 2. A beszéd és az írás. A mondatról tanultak ismétlése A tanulócsoportban folyó beszélgetésben való részvétel. A kortárs és a felnőtt beszélgetőtárs iránti figyelem. Rövid hallott szöveg lényegének, érzelmi tartalmának megértése. Képi jelek felismerése, jelentésük megfogalmazása. szövegértés, szövegalkotás; az igényes, kulturált nyelvi magatartásnormák kialakítása Szociális és állampolgári kompetencia: nemzeti azonosságtudat kialakítása. A beszélői szándék felismerése a kijelentő és a kérdő mondatokban. Megnevezésük. A mondatkezdő nagybetű és a megfelelő mondatvégi írásjel jelölése, alkalmazása írásbeli feladatokban. Egyszerű kommunikációs formák (verbális, nem verbális) alkalmazása. Tk o. Mf. 4. o.; 5/4.

4 3. A szavakról tanultak ismétlése. Szótő és toldalék A toldalékok szerepe beszédünkben. Szövegalkotás képről. Csoportosítás, válogatás. Kiejtés és írás összehasonlítása. Egyszerű szóelemzés szótagolással és szótőkereséssel. Tanult szabályok felidézése, alkalmazása. Tk. 7/4.; 8/5., Mf. 5/6.; 6. o.; 7/9. szövegértés, szövegalkotás, kommunikáció, szókincs; kreatív anyanyelvi gondolkodás; helyesírási tudatosság. megfigyelés, memória. A szavak jelentést hordozó szerepének ismerete. A szótő felismerése, a toldalékok jelölése. A toldalékos szavak felismerése szövegben. Szavak toldalékos alakjának alkotása. A helyesírási probléma felismerése, a jelölés gyakorlása szóelemzés segítségével. Az írás és a helyes kiejtés együttes alkalmazása. 4. Szótagolás, elválasztás Szavak szótagokra, szótagolási gyakorlatok. A szavak szótagszámának meghatározása. A több szótagú szavak elválasztása. Szavak leírása elválasztva, a szabály alkalmazásával. Tk. 8/6.; Mf. 8. o. szókincsfejlesztés, igényes nyelvhasználat. kreativitás, gondolkodás; helyesírási tudatosság. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: Együttműködési képesség a csoportmunkák során. A szótagolás szabályszerűségeinek felismerése. 5. A hangokról, betűkről tanultak ismétlése. A hang és betű összehasonlítása. a beszédhangok helyes képzése; a A hangok csoportosítása fajtájuk és időtartamuk szerint.

5 A magán- és mássalhangzók. Betűrend A magán- és mássalhangzók helyes ejtése és írása a szavakban. Betűrendbe sorolás, szótárhasználat. Tk o.; Mf. 7/10.; o. helyesírás fejlesztése, az alkalmazás képessége. a megfigyelés pontossága, memória. A j és ly használata az ismert szókincs körében. A betűrend használata. 6. Diagnosztizáló mérés: tájékozódás a tanulók második osztályban szerzett ismereteiről Tanév eleji felmérés (A és B változat) feladatainak önálló megoldása. a megszerzett tudás alkalmazása. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: egyéni munkavégzés, elhatározottság. helyes és kreatív nyelvhasználat, helyesírási képesség, íráskészség. Személyes kompetencia: önbizalom, önállóság, önellenőrzés. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: esztétikus íráskép. 7. Az írásbeli munkák javítása Az írásbeli munkák javítása, a típushibák megbeszélése. Differenciálás: a típushibák javítása, egyéni korrekció, gyakorlás. anyanyelvi játékok, kreatív szövegalkotás, tehetséggondozás. Személyes kompetencia: önállóság. Szociális kompetencia: tolerancia. a figyelem összpontosítása, problémamegoldó képesség, kritikai gondolkodás.

6 A MONDATFAJTÁK 8. A mondatfajták. A kijelentő és a kérdő mondat Kijelentő és kérdő mondatok alkotása. Mondatalkotások, mondatvégi írásjelek pótlása. Tagolatlan szöveg szavakra, mondatokra tagolása. Mondat- és szövegalkotás képről. Párbeszéd felolvasása helyes hangsúlyozással. Tk o.; Mf o. szövegértés, szövegalkotás; kreatív nyelvhasználat; helyes beszéd, hangsúlyozás. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: kreativitás, önkifejezés. A beszélői szándék felismerése a kijelentő és a kérdő mondatokban. A mondatvégi írásjelek helyes használata az egyszerű mondatok végén. Fogalmak: kijelentő mondat, pont; kérdő mondat, kérdőjel. 9. A felkiáltó mondat A beszélői szándék megfigyelése a felkiáltó mondatban. A felkiáltó mondat felismerése szövegben, megkülönböztetése a beszélő szándéka szerint. Felkiáltó mondatok alkotása, kijelentő mondat átalakítása felkiáltássá. A felkiáltó mondat helyesírása: mondatkezdés, mondatvégi írásjel. Tk o.; Mf o. olvasás, szövegértés, szövegalkotás; a helyesírási tudatosság alapozása. Szociális és állampolgári kompetencia: együttműködés, mások gondolatának megértése. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: verbális és nem verbális kommunikáció. A beszélői szándék felismerése a felkiáltó mondatokban. Megnevezésük. A mondatkezdő nagybetű és a megfelelő mondatvégi írásjel jelölése, alkalmazása írásbeli feladatokban. Fogalmak: felkiáltó mondat, felkiáltójel.

7 10. Az óhajtó mondat A beszélői szándék megfigyelése az óhajtó mondatban. Az óhajtó mondat felismerése, megkülönböztetése szövegben. Az óhaj, vágy, kívánság kifejezésének nyelvi eszközei és lehetőségei (megfigyelés, tapasztalatszerzés, reproduktív szövegalkotás. A – bár, bárcsak – szavak használata. Mondatalkotás, átalakítás, kiegészítés. Tk o.; Mf o. 11. A felszólító mondat A beszélői szándék megfigyelése a felszólító mondatban. A felszólító mondat felismerése, megkülönböztetése szövegben. A kérés, felszólítás, parancs tiltás szerepe. Tk o.; Mf o. szövegértés, szövegalkotás; különböző (meglévő) tudáselemek összekapcsolása új ismerettel. feladatilletve problémamegoldó képesség; önkifejezés, mások gondolatának megértése. szövegértés, szövegalkotás; helyesírási tudatosság. gondolkodási képességek (megfigyelés, következtetés). A beszélői szándék felismerése az óhajtó mondatokban. Megnevezésük. A mondatkezdő nagybetű és a megfelelő mondatvégi írásjel jelölése, alkalmazása írásbeli feladatokban. Fogalmak: óhajtó mondat, felkiáltójel. A beszélői szándék felismerése a felszólító mondatokban. Megnevezésük. A mondatkezdő nagybetű és a megfelelő mondatvégi írásjel jelölése, alkalmazása írásbeli feladatokban. Fogalmak: felszólító mondat, felkiáltójel.

8 12. A felszólító mondat A felszólító mondat szerepe beszédünkben. A felszólítást kifejező szavak helyesírásának gyakorlása. Az ismeretek kommunikatív alkalmazása. Szituációs játékok, beszédhelyzetek teremtése. Tk o.; Mf o. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: az udvarias, kulturált nyelvi magatartásnormák kialakítása, kreatív nyelvhasználat. szövegértés, szövegalkotás; a helyesírási tudatosság alapozása. A felszólító mondatokban a beszélő szándékának felismerése és A mondatvégi írásjelek helyes használata az egyszerű mondatok végén. 13. Differenciált képességfejlesztés. A mondatokról tanultak gyakorlása A mondatfajták felismerése a beszélő szándéka szerint. Mondatvégi írásjelek pótlása. Szövegalkotás szóban és írásban, a különböző beszélői szándék alkalmazása kommunikációs helyzetekben. szövegértés, szövegalkotás; kreatív nyelvhasználat. gondolkodási képességek (megfigyelés, elemzés, következtetés). A felkiáltó, a felszólító és az óhajtó mondatokban a beszélő szándékának felismerése és megnevezése szövegben. A mondatvégi írásjelek helyes használata az egyszerű mondatok végén. Tk. 20. o.; Mf o. 14. Felmérés: tájékozódás a tanulók A mondatfajták témakörben szerzett ismereteiről A mondatfajták felmérés (A és B változat) feladatainak önálló megoldása: a megszerzett tudás alkalmazása. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: egyéni munkavégzés, elhatározottság.

9 helyes és kreatív nyelvhasználat, helyesírási képesség, íráskészség. Személyes kompetencia: önbizalom, önállóság, önellenőrzés. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: esztétikus íráskép. 15. Az írásbeli munkák javítása Az írásbeli munkák javítása, a típushibák megbeszélése. Differenciálás: a típushibák javítása, egyéni korrekció, gyakorlás. anyanyelvi játékok, kreatív szövegalkotás, tehetséggondozás. Személyes kompetencia: önállóság. Szociális kompetencia: tolerancia. a figyelem összpontosítása, problémamegoldó képesség, kritikai gondolkodás. A SZAVAK 16. A szavakról tanultak felidézése A szó fogalma. Szóalkotások betűkből. Szóértelmezés, szómagyarázat. Szópárok jelentésének értelmezése, mondatalkotás (megy – meggy, szurok – szúrok stb.) kreatív nyelvhasználat, szókincsfejlesztés. kreativitás, gondolkodás. A szavak jelentést hordozó szerepének ismerete.

10 Tk. 21. o.; Mf o. 17. A rokon értelmű szavak Rokon értelmű szavak gyűjtése, szerepének megfigyeltetése. Szókincsbővítés, árnyaltabb kifejezésmód a rokon értelmű szavakkal. Szócsaládok összeállítása, szótárhasználat. Tk o.; Mf o. szókincsfejlesztés, szövegértés, szövegalkotás; választékos nyelvhasználat, kifejezésmód. Szociális és állampolgári kompetencia: együttműködési képesség, egymás tanítása, tolerancia. A rokon értelmű szavak szerepének felismerése és helyes használata. Fogalmak: rokon értelmű szó. 18. Az ellentétes jelentésű szavak (kiegészítő tananyag) Ellentétes jelentésű szópárok megfigyelése, gyűjtése, helyes használata. Szókincsbővítés. Tk o.; Mf o. gondolkodási képességek (logika, szabály, összefüggés felfedezése); kreatív anyanyelvi gondolkodás, az alkalmazás képessége. Szociális és állampolgári kompetencia: egymástól tanulás. Az ellentétes jelentésű szavak helyes használata. Fogalmak: ellentétes jelentésű szó. 19. Hány jelentése lehet egy szónak? Szavak jelentésének vizsgálata. Csoportosítás: a szavaknak egyetlen szóértelmezés, szómagyarázat; kreatív anyanyelvi gondolkodás. A szavak jelentést hordozó szerepének ismerete.

11 jelentése van, illetve több jelentése is lehet. Képről több jelentésű szavak gyűjtése. Tk. 26. o. 20. A többjelentésű szavak Szavak jelentéseinek vizsgálata, értelmezése mondatalkotással. Kapcsolat felfedezése lerajzolt képpárok jelentése között. Szótárhasználat. Tk o.; Mf o. összefüggés felfedezése; önállóság az információszerzésben, a feladatvégzésben. szóértelmezés, szómagyarázat; kreatív anyanyelvi gondolkodás. összefüggés felfedezése; önállóság az információszerzésben, a feladatvégzésben. A többjelentésű szavak helyes használata. Fogalmak: többjelentésű szó. 21. Az azonos alakú szavak Azonos alakú szavak jelentéseinek értelmezése. Mondatalkotás a különböző jelentésekkel. Csoportosítás jelentés szerint. Tk o.; Mf o. gondolkodási képességek (megfigyelés, összehasonlítás, elemzés). kreatív anyanyelvi gondolkodás, nyelvhasználat. Az azonos alakú szavak helyes használata. Fogalmak: azonos alakú szó. 22. Differenciált képességfejlesztés. A szavakról tanultak gyakorlása Rendszerezés. Szavak válogatása, csoportosítása megadott szempontok szerint. Szabályfelismerés, szabálynak megfelelő szógyűjtés. gondolkodási képesség (felismerés, csoportosítás, összefüggések megértése ). kreatív szó- és nyelvhasználat. A rokon értelmű szavak, a többjelentésű, azonos alakú szavak helyes használata.

12 Mondat kiegészítése azonos alakú szavakkal. Tk. 30. o.; Mf o. Szociális és állampolgári kompetencia: együttműködési képesség, egymástól tanulás. A SZÓFAJOK A FŐNÉV 23. A szófaj fogalmának előkészítése Szavak jelentésének megfigyelése. Szavak csoportosítása jelentésük szerint. Szógyűjtés, jelentésértelmezés. Tk o.; Mf o. felfedező, induktív tanulási technika; gondolkodási képesség (összefüggések megértése ). értelmező szó, mondat és szövegolvasási képesség. Szavak csoportosítása közös tulajdonságaik alapján. Fogalmak: szófaj. 24. A főnév fogalma A főnév fogalmi jegyeinek kialakítása induktív módon. Főnevek jelentésének megfigyelése (élőlényt, tárgyat, gondolati dolgot nevez meg.). Kiemelt főnevek csoportosítása. Tk o.; Mf. 36. o. 25. A főnév felismerése Főnevek felismerése szócsoportokban, mondatokban és szövegben. az önálló tanulási képességek (emlékezet, figyelem, gondolkodás). olvasás, szövegértés; írásrutin, helyesírás. gondolkodási képességek (felismerés, csoportosítás, hozzárendelés ) A főnév felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában is, szócsoportokban, mondatban és szövegben. Fogalmak: főnév. A főnév felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában is,

13 Főnevek gyűjtése tematikus csoportosítással, képekről. Főnevek alkotása betűkből, szótagokból. Tk. 37. o.; Mf. 37. o. Szociális és állampolgári kompetencia: együttműködési képesség, egymástól tanulás. írásrutin, helyesírás. szócsoportokban, mondatban és szövegben. Fogalmak: főnév. 26. A főnév fajtái. A köznév és a tulajdonnév A főnév fajtáinak megnevezése. A köznév és a tulajdonnév felismerése szövegben, mondatban. Köznevek és tulajdonnevek felismerése, csoportosítása. Tk o.; Mf o. a helyesírás alapozása; összetett intellektuális képességek fejlesztése; olvasás, szövegértés. Matematikai kompetencia: az osztályozás képessége. A főnév fajtáinak csoportosítása, megnevezése. A köznevek és a tulajdonnevek helyes írásmódja. Fogalmak: köznév, tulajdonnév. 27. A köznév és a tulajdonnév helyesírása Analóg nyelvi jelenségek megfigyeltetésével, elemzésével nyelvtani fogalmak kialakítása, ismeretek elsajátítása. Helyesírási szabályok alkotása, alkalmazása. Betűpótlások, csoportosítások. Tk o.; Mf o. 28. A toldalékos főnevek Nyelvi jelenségek tapasztalatokra épülő megfigyeltetése. emlékezet, figyelem, gondolkodás; önállóság és tudatosság a szabályalkalmazásban. kreatív nyelvhasználat; olvasás, szövegértés, szókincsfejlesztés. elemzőképesség, analógiák. A főnév fajtáinak csoportosítása, megnevezése. A tulajdonnevek helyesírásával kapcsolatos szabályok alkalmazása különböző írástevékenységekben. Fogalmak: köznév, tulajdonnév. A toldalékos főnevekben a szótő felismerése, a toldalékok jelölése.

14 A toldalék szerepének vizsgálata. Egyszerű szóelemzések. Toldalékos szavak alkotása, gyűjtése kérdések segítségével. Tk o.; Mf o. olvasás, szövegértés, szövegalkotás; a nyelvi tudatosság, helyesírás fejlesztése. Szavak toldalékos alakjának alkotása. Fogalmak: szó, szótő, toldalék. 29. A főnév egyes és többes száma A többes szám jelölésének felfedezése, felismerése szövegben is szövegértelmezéssel. A többes szám szerepe. Többes számú főnevek alkotása. Összehasonlítás, szabályalkalmazás, csoportosítás. Tk o.; Mf o. a helyesírási tudatosság alapozása. önállóság az információszerzésben, a feladatvégzésben; gondolkodási képességek (szabályalkotás, csoportosítás). A főnevek többes számának jelölése. Többes számú főnevek alkotása. Fogalmak: egyes számú főnév, többes számú főnév, a többes szám jele; kötőhangzó. 30. A t toldalékos főnevek Megfigyelésre, tapasztalatokra épülő, induktív ismeretelsajátítás. A t ragos főnevek szerepe, felismerése, helyesírása. Helyesírási szabályalkotás, annak alkalmazása különböző írástevékenységekben. Tk o.; Mf o. olvasás, szövegértés; feladat- illetve problémamegoldó képesség; a helyesírási tudatosság alapozása, szabályalkalmazás. A -t toldalékos (ragos) főnevek helyesírásával kapcsolatos szabályok alkalmazása különböző írástevékenységekben.

15 31. A – ból, -ből, -ról, -ről, – tól, -től toldalékos főnevek A -ból, -ből, -ról, -ről, -tól, -től ragos főnevek szerepének megfigyelése, felismerésük szövegben. Helyesírási szabály felfedezése, megfogalmazása. A helyesírási ismeretek alkalmazása önálló feladatmegoldással. önállóság az információszerzésben, a feladatvégzésben. olvasás, szövegértés, szóbeli szövegalkotás; a helyesírási tudatosság alapozása. szabályalkalmazás. A -ból, -ből; -tól, -től; -ról, -ről toldalékos (ragos) főnevek helyesírásával kapcsolatos szabályok alkalmazása különböző írástevékenységekben. Tk o.; Mf o. 32. A -ban, -ben, -ba, -be toldalékos főnevek A -ba, -be, -ban, -ben ragos főnevek helyes használatának gyakorlása mondatalkotással, szövegértelmezéssel. Szociális és állampolgári kompetencia: együttműködési képesség, egymástól tanulás, tolerancia. A -ba, -be, -ban, -ben ragos főnevek helyes használata mondatalkotással, szövegértelmezéssel. Megfigyelésre, tapasztalásra épülő szabályalkotás. Toldalékok pótlása, toldalékos szavak csoportosítása. Tk o.; Mf o. értelmező olvasás, szövegértés; helyes, igényes nyelvhasználat és helyesírás. A -ban, -ben; -ba, -be toldalékos (ragos) főnevek helyesírásával kapcsolatos szabályok alkalmazása különböző írástevékenységekben. 33. A főnevek helyesírása A tanult helyesírási szabályok kreatív alkalmazása. Szavak halmazokba rendezése, toldalékok pótlása. Mondat- és szövegalkotás toldalékos szavakkal. írásrutin és helyesírás. gondolkodási képességek (memória, rendszerezés, kreativitás); tanulási képesség önállóan és csoportban. Helyesírási szabályok alkalmazása különböző írástevékenységekben: tulajdonnevek, ragos névszók. Hosszú hangok jelölése a főnevek végén.

16 Tollbamondás, önellenőrzés. Tk o.; Mf o. 34. A főnévről tanultak összefoglalása, rendszerezése. A főnevek felismerése szövegben, csoportosítás jelentés szerint. Köznév és tulajdonnév felismerése, a rájuk vonatkozó helyesírási szabály alkalmazása. Toldalékos főnevek helyesírása. Betűpótlás, mondatok kiegészítése. Tk. 54. o.; Mf o. gondolkodási képességek (rendszerezés, csoportosítás); a nyelvi tudatosság fokozása, az alkalmazás képessége. értelmező olvasás, szövegértés. A főnév felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában is, szócsoportokban, mondatban és szövegben. A főnév fajtáinak csoportosítása, megnevezése. A köznevek és a tulajdonnevek helyes írásmódja. 35. Differenciált képességfejlesztés. A főnévről tanultak gyakorlása Tanult helyesírási szabályok felismerése és alkalmazása feladatmegoldás, írástevékenység során. Tollbamondás, emlékezetből írás. Az írásbeli munkák ellenőrzése önállóan vagy tanítói segítséggel, a hibák javítása. Tk. 56. o.; Mf o. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: tanulási képesség önállóan és csoportban. gondolkodási képességek (megfigyelés, memória); írásrutin és helyesírás. A főnév felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában is, szócsoportokban, mondatban és szövegben. A főnév fajtáinak csoportosítása, megnevezése. A köznevek és a tulajdonnevek helyes írásmódja. 36. Felmérés: tájékozódás a tanulók A főnév A főnév felmérés (A és B változat) feladatainak önálló megoldása: a megszerzett tudás alkalmazása.

17 témakörben szerzett ismereteiről Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: egyéni munkavégzés, elhatározottság. helyes és kreatív nyelvhasználat, helyesírási képesség, íráskészség. Személyes kompetencia: önbizalom, önállóság, önellenőrzés. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: esztétikus íráskép. 37. Az írásbeli munkák javítása Az írásbeli munkák javítása, a típushibák megbeszélése. Differenciálás: a típushibák javítása, egyéni korrekció, gyakorlás. anyanyelvi játékok, kreatív szövegalkotás, tehetséggondozás. Személyes kompetencia: önállóság. Szociális kompetencia: tolerancia. a figyelem összpontosítása, problémamegoldó képesség, kritikai gondolkodás. A SZÓFAJOK AZ IGE 38. Az ige fogalma, jelentése. Cselekvést jelentő szavak Fogalomalkotás nyelvi tapasztalat alapján. Anyanyelvi kommunikáció – A nyelvi tudatosság fokozása A hatékony, önálló tanulás Az igék megfigyelése a mondatban. Az ige felismerése és megnevezése szójelentés alapján

18 Az ige, jelentésének megfigyelése: kifejezhet cselekvést. A cselekvések bemutatása, eljátszása. Cselekvést jelentő igék keresése szóhalmazban, szövegben. – Logikus gondolkodás, összefüggések felfedezése – Értelmező olvasás, szövegértés, szövegalkotás toldalékos formában is, szócsoportokban, mondatban és szövegben. Fogalmak: ige; cselekvés. Összehasonlítás, fogalomalkotás. Tk o. 59/4.; Mf. 62. o., 63/ Az ige fogalma, jelentése. Cselekvést, történést jelentő szavak Fogalomalkotás nyelvi tapasztalat alapján. Az ige jelentésének vizsgálata: az ige történést is kifejezhet. A történést jelentő igék felismerése Igék tematikus gyűjtése kérdések, képek alapján, csoportosításuk. Szövegek, mondatok kiegészítése igékkel. Tk. 59/5., 60/7, 8.; Mf. 63/4., 5., 64/6. önállóság az információszerzésben, a feladatvégzésben; gondolkodási képességek (megfigyelés, memória). értelmező olvasás, szövegértés, szövegalkotás. Az igék megfigyelése a mondatban. Az ige felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában is, szócsoportokban, mondatban és szövegben. Fogalmak: ige; cselekvés, történés.

19 40. Az ige fogalma, jelentése. Cselekvést, történést, létezést jelentő szavak Fogalomalkotás nyelvi tapasztalat alapján. Az ige jelentésének vizsgálata: az ige létezést is kifejezhet. Létezést jelentő igék felismerése. Mondat-, szövegalkotás igékkel. Az ige mondatbeli szerepének vizsgálata. gondolkodási képességek (emlékezet, fogalomalkotás). szövegértés, szövegalkotás; írásrutin és helyesírás. Az ige felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában is, szócsoportokban, mondatban és szövegben. Fogalmak: ige; cselekvés, történés, létezés. Tk. 60/9., 10.; Mf. 64/7., 65. o. 41. Az ige ragozása Az igék ragozása, a személyrag szerepének megfigyelése. Az egyes és többes szám fogalma. A cselekvő számának, személyének megállapítása. A személyes névmások használata (megnevezés nélkül). Szöveg átalakítása a cselekvő személyének megfelelően. Igeragozási gyakorlatok. önállóság az információszerzésben, a feladatvégzésben. a nyelvi tudatosság fokozása; a verbális gondolkodás fejlesztése. Értelmező olvasás, szövegértés, reproduktív szövegalkotás; funkcionális nyelvhasználat. A személyes névmások és az igei személyragok kapcsolata. A ragos igealakok helyes írásmódja és használata. Fogalmak: személyes névmás, ragozás, cselekvő személye, száma. Tk o.; Mf o.

20 42. Az igeidők Az igék vizsgálata, összehasonlítása szövegkörnyezetben.. Mondatok átalakítása, a cselekvés idejének megváltoztatása. Tk. 64. o. 43. A jelen idejű ige A jelen idejű igék megfigyelése, szerepe, használata. A jelen idejű igék felismerése, csoportosítása. Igeragozási gyakorlatok. Rokon értelmű és ellentétes jelentésű idejű igék. Szókincsbővítés szómagyarázattal. Tk. 65. o.; Mf o. 44. A múlt idejű ige Az ige múlt idejének megfigyeltetése, igék elemzése. Helyesírási szabály fogalmazása a múlt idő jeléhez. Múlt idejű igék felismerése szóhalmazban, szövegben. szóbeli kifejezőképesség (érvelés, magyarázat); szövegértés, szövegalkotás; a nyelvi tudatosság fokozása. a verbális gondolkodás fejlesztése; írásrutin, helyesírás; szövegértés, szóbeli szövegalkotás. gondolkodási képességek (fogalomalkotás, általánosítás, összefüggések felfedezése); tudatosság, szabálykövetés a helyesírásban. Különféle időben végbemenő cselekvések, történések megkülönböztetése. Az igeidők helyes használata beszédben és írásban. Fogalmak: igeidő; jelen, múlt és jövő idő. A jelen időben végbemenő cselekvések, történések felismerése. A jelen idejű igék helyes használata beszédben és írásban. Fogalmak: igeidő; jelen idő. A múlt időben végbemenő cselekvések, történések felismerése. A múlt idejű igék helyes használata beszédben és írásban.

21 Jelen idejű igék átalakítása múlt idejűvé. Szavak, mondatok kiegészítése, szövegalkotás múlt idejű igékkel. Tk o.; Mf o. a verbális gondolkodás fejlesztése. Fogalmak: igeidő; múlt idő; múlt idő jele. 45. A jövő idejű ige Fogalomalkotás nyelvi tapasztalat alapján. A jövő időre utaló szövegkörnyezet megfigyeltetése. A jövő idő kifejezésének eszközei, az összetett igealak elemzése. Mondatok átalakítása, önálló szövegalkotás. Tk o.; Mf o szövegértés, mondat- és szövegalkotás; a verbális gondolkodás fejlesztése; írásrutin, helyesírás. A jövő időben végbemenő cselekvések, történések felismerése. A jövő idejű igék helyes használata beszédben és írásban. Fogalmak: igeidő; jövő idő; jövő idejű igealak, főnévi igenév, segédige, jövőre utaló szó. 46. Az igeidők gyakorlása Az igeidők felismerése, helyes használata. Az ismeretek alkalmazása önálló feladatmegoldással. A múlt idejű igék helyes leírása. Mf o. a nyelvi tudatosság fokozása; szövegértés, szövegalkotás. Szociális és állampolgári kompetencia: együttműködési képesség, egymástól tanulás. Különféle időben végbemenő cselekvések, történések megkülönböztetése. Az igeidők helyes használata beszédben és írásban. Az igeidők helyesírásával kapcsolatos szabályok alkalmazása különböző írástevékenységekben.

22 47. Az igekötős ige Fogalomalkotás nyelvi tapasztalat, megfigyelés alapján. Az igekötők jelentésmódosító szerepe. A leggyakoribb igekötők megismerése. Igekötők kapcsolása igékhez, a megváltozott cselekvések bemutatása (kilép, belép, fellép, rálép ) Tk o.; Mf o. a verbális gondolkodás fejlesztése. gondolkodás (megfigyelés, összehasonlítás, fogalomalkotás); értelmező olvasás. Az igekötők szerepének és írásmódjának megfigyelése. Az igekötős igék helyes írásmódja. Fogalmak: igekötő. 48. Az igekötő közvetlenül az ige előtt áll Az igekötős igék felismerése és helyesírása szövegben. Igekötő és ige összekapcsolása, a jelentéskülönbség értelmezése. Helyesírási szabály megfogalmazása. Igekötők pótlása szövegben. Tk o.; Mf o. önállóság a feladatmegoldásban önellenőrzésben. írásrutin, helyesírás, szabálykövetés; értelmező olvasás, szövegalkotás. Az igekötők szerepének és írásmódjának megfigyelése. Tudatos alkalmazásuk. Az igekötős igék helyesírásával kapcsolatos szabályok alkalmazása különböző írástevékenységekben. 49. Az igekötő az ige után áll Különírt igekötős igealak megfigyelése elemzése, helyesírási szabály megfogalmazása. gondolkodás (megfigyelés, emlékezet, analógiák felismerése). Az igekötők szerepének és írásmódjának megfigyelése. Tudatos alkalmazásuk. Különírt igekötős igealakok előállítása, felismerése. szövegértés, mondatalkotás; írásrutin, helyesírás, szabálykövetés. Az igekötős igék helyesírásával kapcsolatos szabályok alkalmazása különböző írástevékenységekben.

23 Szabály alkalmazása példák, analógiák alapján. Tk o.; Mf o. 50. Az igekötő és az ige között egy szó áll A három szóból álló igekötős igealak megfigyelése, elemzése, szabályalkotás. Igealakok előállítása közbeékeléssel. Helyesírási gyakorlatok során szabálytudatosítás, önellenőrzés, hibajavítás. önállóság a feladatmegoldásban önellenőrzésben; gondolkodás (megfigyelés, emlékezet, analógiák felismerése). Írásrutin, helyesírás, szabálykövetés Az igekötők szerepének és írásmódjának megfigyelése. Tudatos alkalmazásuk. Az igekötős igék helyesírásával kapcsolatos szabályok alkalmazása különböző írástevékenységekben. Tk o.; Mf o. 51. Az igék helyesírása. Az -ít, és az -ul, -ül végű igék Példák, analógiák alapján hasonlóság, szabály felfedezése. (-ít, -ul, -ül végű igék) Igék gyűjtése felismert szabályokhoz. Igék átalakítása, mondatok kiegészítése. önállóság a feladatmegoldásban önellenőrzésben. szövegértés, mondatalkotás; írásrutin, helyesírás, szabálykövetés. Az -ít és az -ul, -ül végű igék helyesírásával kapcsolatos szabályok alkalmazása különböző írástevékenységekben. Válogató másolás. Látó-halló tollbamondás. Tk o.; Mf o.

24 52. Az igék helyesírása J-ly az igékben. Hosszú, rövid magán- és mássalhangzót jelölő betűk az igékben (száll, megy, tol, hall, kísér, ijed, csíp, csipked ) Betűpótlás, csoportosítás. Tk o.; Mf o. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: feladat- és problémamegoldó képesség, együttműködés. kreatív anyanyelvi gondolkodás; nyelvhasználat, helyesírás; írásrutin, helyesírás, szabálykövetés. A hangok időtartamának jelölése az igékben. A kiejtéstől eltérő írásmódú igék helyesírásával kapcsolatos szabályok alkalmazása különböző írástevékenységekben. A j hang biztonságos jelölése a begyakorolt szókészlet körében. 53. Az igéről tanultak összefoglalása, rendszerezése A tanultak felidézése, alkalmazása, igék elemzése megadott szempontok szerint. Az ige helyesírásáról tanultak alkalmazása a gyakorlatban. Igék csoportosítása, átalakítása, kiegészítése. gondolkodási képességek (rendszerezés, csoportosítás); a nyelvi tudatosság fokozása, az alkalmazás képessége. értelmező olvasás, szövegértés. Az ige felismerése. A ragos igealakok helyes írásmódja és használata. Az igeidők helyes használata beszédben és írásban. A múlt idejű igék helyes írásmódja. Az igekötő egybe- és különírásának esetei. Mondat- és szövegalkotás. Tk. 82. o.; Mf o. 54. Differenciált képességfejlesztés. Az igéről tanultak gyakorlása Tanult helyesírási szabályok felismerése és alkalmazása feladatmegoldás, írástevékenység során. Tollbamondás, emlékezetből írás. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: tanulási képesség önállóan és csoportban. gondolkodási képességek Az ige felismerése. A ragos igealakok helyes írásmódja és használata. Az igeidők helyes használata beszédben és írásban. A múlt idejű igék helyes írásmódja. Az igekötő egybe- és különírásának esetei.

25 Az írásbeli munkák ellenőrzése önállóan vagy tanítói segítséggel, a hibák javítása. (megfigyelés, memória); írásrutin és helyesírás. 55. Felmérés: tájékozódás a tanulók Az ige témakörben szerzett ismereteiről Tk o. Az ige felmérés (A és B változat) feladatainak önálló megoldása: a megszerzett tudás alkalmazása. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: egyéni munkavégzés, elhatározottság. helyes és kreatív nyelvhasználat, helyesírási képesség, íráskészség. Személyes kompetencia: önbizalom, önállóság, önellenőrzés. 56. Az írásbeli munkák javítása Az írásbeli munkák javítása, a típushibák megbeszélése. Differenciálás: a típushibák javítása, egyéni korrekció, gyakorlás. anyanyelvi játékok, kreatív szövegalkotás, tehetséggondozás. Személyes kompetencia: önállóság. Szociális kompetencia: tolerancia. a figyelem összpontosítása, problémamegoldó képesség, kritikai gondolkodás.

26 A SZÓFAJOK A MELLÉKNÉV 57. A melléknév fogalma, jelentése Fogalomalkotás nyelvi tapasztalat, megfigyelés alapján. A melléknevek szerepének megfigyelése beszédünkben és írásunkban. Melléknevek jelentése, felismerése szócsoportokban, mondatokban és szövegben. szó- és írásbeli nyelvhasználat; értelmező olvasás, szövegalkotás. gondolkodás (megfigyelés, elemzés, fogalomalkotás). A melléknév felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában is, szócsoportokban, mondatban és szövegben. A melléknév szerepének ismerete a nyelvhasználatban. Tk o.; Mf o. Fogalmak: melléknév. 58. A melléknév fokozása A tulajdonságok mértékének összehasonlítása, kifejezési lehetősége. A fokozott melléknevek szerepe, felismerése. A fokozás jelei. A fokozott melléknevek helyes használata és írása. Tk o., Mf o. gondolkodás (megfigyelés, elemzés, összehasonlítás); a verbális gondolkodás fejlesztése; önállóság a feladatmegoldásban önellenőrzésben. A melléknév fokozhatósága. A fokozott melléknévi alakok használata szövegalkotáskor. A fokozott melléknevek helyesírásával kapcsolatos szabályok alkalmazása különböző írástevékenységekben. A fokozott melléknevek elválasztása. Fogalmak: fokozás; alapfok, középfok, felsőfok.

27 59. A melléknevek helyesírása Szabályalkotás nyelvi tapasztalat, megfigyelés alapján. Ó, ő, ú, ű végű melléknevek. Következtetés, általánosítás, indoklás. Szavak, mondatok kiegészítése. Ly- j a melléknevekben. Tk o.; Mf o. kreatív anyanyelvi gondolkodás, nyelvhasználat; írásrutin, helyesírás. önállóság a feladatmegoldásban önellenőrzésben, a tanultak alkalmazása. A hangok időtartamának jelölése a melléknevekben. A j hang biztonságos jelölése a begyakorolt szókészlet körében. Az -ó, -ő; -ú, -ű végű melléknevek helyesírása. 60. A melléknevek helyesírása A melléknevek felismerésének, használatának és helyesírásának gyakorlása. Szóalkotások, kiegészítések, nyelvi játékok, rejtvények. Szólások jelentésének kifejezése melléknévvel. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: önállóság a feladatmegoldásban önellenőrzésben. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: kreatív anyanyelvi gondolkodás, nyelvhasználat. A hangok időtartamának jelölése a melléknevekben. A j hang biztonságos jelölése a begyakorolt szókészlet körében. Az -ó, -ő; -ú, -ű végű melléknevek helyesírása. Mf o. 61. A melléknévről tanultak összefoglalása, rendszerezése A tanultak rendszerezése, összefoglalása. Az melléknév helyesírásáról tanultak alkalmazása a gyakorlatban. A melléknév stílusélénkítő hatása. Rokon értelmű, ellentétes jelentésű melléknevek gyűjtése. Tk. 92. o.; Mf o. kreatív anyanyelvi gondolkodás, helyesírás; írásrutin, helyesírás, szabálykövetés. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: szó- és írásbeli nyelvhasználat, stílus fejlesztése. A melléknév felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában is, szócsoportokban, mondatban és szövegben. A fokozott melléknévi alakok használata szövegalkotáskor. A melléknevek helyesírásával kapcsolatos szabályok

28 alkalmazása különböző írástevékenységekben. 62. Differenciált képességfejlesztés. A melléknévről tanultak gyakorlása Tanult helyesírási szabályok felismerése és alkalmazása feladatmegoldás, írástevékenység során. Tollbamondás, emlékezetből írás. Az írásbeli munkák ellenőrzése önállóan vagy tanítói segítséggel, a hibák javítása. Tk o. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: tanulási képesség önállóan és csoportban. gondolkodási képességek (megfigyelés, memória); írásrutin és helyesírás. A melléknév felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában is, szócsoportokban, mondatban és szövegben. A fokozott melléknévi alakok használata szövegalkotáskor. A melléknevek helyesírásával kapcsolatos szabályok alkalmazása különböző írástevékenységekben. 63. Felmérés: tájékozódás a tanulók A melléknév témakörben szerzett ismereteiről A melléknév felmérés (A és B változat) feladatainak önálló megoldása: a megszerzett tudás alkalmazása. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: egyéni munkavégzés, elhatározottság. helyes és kreatív nyelvhasználat, helyesírási képesség, íráskészség. Személyes kompetencia: önbizalom, önállóság, önellenőrzés.

29 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: esztétikus íráskép. 64. Az írásbeli munkák javítása Az írásbeli munkák javítása, a típushibák megbeszélése. Differenciálás: a típushibák javítása, egyéni korrekció, gyakorlás. anyanyelvi játékok, kreatív szövegalkotás, tehetséggondozás. Személyes kompetencia: önállóság. Szociális kompetencia: tolerancia. a figyelem összpontosítása, problémamegoldó képesség, kritikai gondolkodás. TANÉV VÉGI ISMÉTLÉS 65. A mondatfajták A tanult ismeretek alkalmazása, eszközszintű használata a szóbeli és írásbeli feladatok megoldása során. A tanult mondatfajták felismerése, meghatározása a beszélő szándéka szerint. A tanult mondatfajták helyesírásának gyakorlása, a mondatvégi írásjelek pótlása. Nyelvhelyességi gyakorlatok, helyes mondatszerkesztés. A fogalmazást olvasáskészség, szövegértési képesség, a szövegalkotás képessége, a vélemények kifejezésének képessége, helyesírási képesség. az információ rendszerezésének képessége. A kijelentő, a kérdő, a felkiáltó, a felszólító és az óhajtó mondatokban a beszélő szándékának felismerése és megnevezése szövegben. A mondatvégi írásjelek helyes használata az egyszerű mondatok végén.

30 előkészítő gyakorlatok: összefüggő mondatok alkotása. Tk. 95/1.; Mf o., 103/ A szavak Az tanult ismeretek alkalmazása, eszközszintű használata a szóbeli és írásbeli feladatok megoldása során. Rokon értelmű, ellentétes jelentésű, azonos alakú, többjelentésű szavak helyes használata. Tk. 96/4.; Mf. 103/4., 5.; 104/6., A szófajok A szófajok felismerése és értelmezése, csoportosítása a tanult szempontok szerint köznyelvi és irodalmi szövegekben. Hiányos szövegek kiegészítése a megfelelő szófajú szavakkal, szóalakokkal. Szókapcsolatok, mondatok, szövegek szerkesztése a tanult szófajok nyelvtani és helyesírási ismereteinek alkalmazásával. A szófajok rendszerező áttekintése. Tk. 95. o.; 96/5. Mf o. szó- és írásbeli nyelvhasználat, stílus, helyesírás; szövegértés, mondatalkotás. Szociális és állampolgári kompetencia: együttműködési képesség, egymástól tanulás, tolerancia. szó- és írásbeli nyelvhasználat, stílus, helyesírás; szövegértés, mondatalkotás. Szociális és állampolgári kompetencia: együttműködési képesség, egymástól tanulás, tolerancia. A rokon értelmű szavak, a többjelentésű, azonos alakú szavak helyes használata. A tanult szófajok felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában is, szócsoportokban, mondatban és szövegben.

31 68. A szófajok helyesírása Hiányos szövegek kiegészítése a megfelelő szófajú szavakkal, szóalakokkal. Szókapcsolatok, mondatok, szövegek szerkesztése a tanult szófajok nyelvtani és helyesírási ismereteinek alkalmazásával. Mf o. olvasáskészség, szövegértési képesség, helyesírási képesség. kreatív gondolkodás. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: esztétikus íráskép. Helyesírási szabályok alkalmazása különböző írástevékenységekben: igeidők, ragos és kiejtéstől eltérő írásmódú igék; igekötős igék; tulajdonnevek, fokozott melléknevek; ragos főnevek. 69. Tanév végi felmérés: tájékozódás a tanulók 3. évfolyamon szerzett ismereteiről A tanév végi felmérés (A és B változat) feladatainak önálló megoldása: a megszerzett tudás alkalmazása. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: egyéni munkavégzés, elhatározottság. 70. Az írásbeli munkák javítása Az írásbeli munkák javítása, a típushibák megbeszélése. Differenciálás: helyes és kreatív nyelvhasználat, helyesírási képesség, íráskészség. Személyes kompetencia: önbizalom, önállóság, önellenőrzés. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: esztétikus íráskép. Személyes kompetencia: önállóság. Szociális kompetencia: tolerancia.

32 a típushibák javítása, egyéni korrekció, gyakorlás. anyanyelvi játékok, kreatív szövegalkotás, tehetséggondozás. a figyelem összpontosítása, problémamegoldó képesség, kritikai gondolkodás. 71. Anyanyelvi Ki mit tud? Anyanyelvi játékok Játékos anyanyelvi feladványok, rejtvények készítése, megoldása önállóan vagy csoportokban. kreatív és helyes nyelvhasználat. Matematikai kompetencia: problémamegoldó képesség. a tanultak alkalmazása új helyzetben. A tanult szófajok felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában is, szócsoportokban, mondatban és szövegben. Szociális kompetencia: együttműködés, kudarctűrés. Személyes kompetencia: önállóság, találékonyság. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: elhatározottság, tervezés. 72. Helyesírási Ki mit tud? Játékos helyesírási feladványok, rejtvények készítése, megoldása önállóan vagy csoportokban. kreatív és helyes nyelvhasználat. Matematikai kompetencia: problémamegoldó képesség. a tanultak alkalmazása új helyzetben. Helyesírási szabályok alkalmazása különböző írástevékenységekben: igeidők, ragos és kiejtéstől eltérő írásmódú igék; igekötős igék; tulajdonnevek, fokozott melléknevek; ragos főnevek.

33 Szociális kompetencia: együttműködés, kudarctűrés. Személyes kompetencia: önállóság, találékonyság. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: elhatározottság, tervezés.