Arany János Toldi 3 Ének

(2. sértés) a) Édesanyja megszidja b) A cseléd tiszteletlen vele c) György arcul üti, amikor kéri a jussát 19) Mely szerkezeti egységnek felel meg a 2. ének? a) Előkészítés b) Tetőpont c) Konfliktus, bonyodalom 20) Mi az életkép? a) Drámai feszültségű, szaggatott menetű, általában tragikus tárgyú verses kisepikai műfaj, párbeszédes, lírai elemekkel b) Olyan mű, amely a mindennapi élet jellegzetes, vidám jelenetét ábrázolja. c) A kései kuruc költészet jellegzetes műfaja. 21) A Bibliában mely történetben jelenik meg a gyűlölködő testvérek motívuma? a) Káin és Ábel történetében b) Izsák és Izmael történetében c) Ruth és Naomi történetében 22) Mi a 3. ének helyszíne? a) A nádas b) A Toldi ház udvara c) A mező 23) Hogyan múlatják az időt György katonái? a) Iszogatnak b) Pihennek a lakoma után c) Dárdavetéssel szórakoztatják magukat és egymást 24) Mit csinál György a lakoma után? a) karszékében ülve nézi katonáit, s arra buzdítja őket, hogy incselkedjenek Miklóssal b) Pihen az árnyékban c) Borozgat és édesanyjával beszélget 25) Mi a 3. sértés, melyet Miklósnak el kell szenvednie?

Arany János A Walesi Bárdok — Arany János: A Walesi Bárdok | Verstár – Ötven Költő Összes Verse | Kézikönyvtár

Emléke sír a lanton még – No halld meg Eduárd: Átok fejedre minden dal, Melyet zeng walesi bárd. ” Meglátom én! – S parancsot ád Király rettenetest: Máglyára, ki ellenszegül, Minden walesi énekest! Szolgái szét száguldanak, Ország-szerin, tova. Montgomeryben így esett A híres lakoma. – S Edward király, angol király Vágtat fakó lován; Körötte ég földszint az ég: A walesi tartomány. Ötszáz, bizony, dalolva ment Lángsírba walesi bárd: De egy se bírta mondani Hogy: éljen Eduárd. – Ha, ha! mi zúg. mi éji dal London utcáin ez? Felköttetem a lord-majort, Ha bosszant bármi nesz! Áll néma csend; légy szárnya bent, Se künn, nem hallatik: “Fejére szól, ki szót emel! Király nem alhatik. ” Ha, ha! elő síp, dob, zene! Harsogjon harsona: Fülembe zúgja átkait A walesi lakoma. De túl zenén, túl síp-dobon, Riadó kürtön át: Ötszáz énekli hangosan A vértanúk dalát. (*) 1857 (*) A történelem kétségbe vonja, de a mondában erősen tartja magát, hogy I. Eduárd angol király, Wales tartomány meghódítása (1277) után, ötszáz walesi bárdot végeztetett ki, hogy nemzetök dicső múltját zöngve, a fiakat föl ne gerjeszthessék az angol járom lerázására.

Angolul

Arany János: A walesi bárdok Arany János A WALESI 1 BÁRDOK 2 Edward király, angol király Léptet fakó 3 lován: Hadd látom, úgymond, mennyit ér A velszi tartomány. Van-e ott folyó és földje jó? Legelõin fû kövér? Használt-e a megöntözés: A pártos honfivér? 4 S a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt’, Mint akarom, s mint a barom, Melyet igába hajt? 5 Felség! valóban koronád Legszebb gyémántja Velsz: Földet, folyót, legelni jót, Hegy-völgyet benne lelsz. S a nép, az istenadta nép Oly boldog rajta, Sire! 6 Kunyhói mind hallgatva, mint Megannyi puszta sír. Léptet fakó lován: Körötte csend amerre ment, És néma tartomány. Montgomery a vár neve, Hol aznap este szállt; Montgomery, a vár ura Vendégli a királyt. Vadat és halat, mi jó falat Szem-szájnak ingere, Sürgõ csoport, száz szolga hord, Hogy nézni is tereh… 7 S mind, amiket e szép sziget Ételt-italt terem, S mind, ami bor pezsegve forr Túl messzi tengeren. Ti urak, ti urak! hát senki sem Koccint értem pohárt? Ti urak, ti urak! … ti velsz ebek!

Arany János: A WALESI BÁRDOK | Verstár – ötven költő összes verse | Kézikönyvtár

• Béres actival plus magnézium ára
• Apukám rendszeresen eszik feketeborsot. Amikor megtudtam miért teszi, elakadt a lélegzetem!
• Zeneszerkesztés – Cubase – tutoriálok, leírások
• Arany János: A WALESI BÁRDOK | Verstár – ötven költő összes verse | Kézikönyvtár
• Okostankönyv
• Milyen névnap van a héten
• József Attila: Ime, hát megleltem hazámat : hungarianliterature
• Szigetszentmiklós ádám jenő általános iskola
• 1044 budapest óradna utca 5.5
• A róka és a holló mese szövegértés – Labirintus
• 3 az 1 ben szendvicssütő w

A walesi bárdok – Wikipédia

A walesi bárdok A walesi bárdok kézirata Szerző Arany János Megírásának időpontja 1857. június után [1] vagy 1861 körül Nyelv magyar Műfaj ballada A Wikimédia Commons tartalmaz A walesi bárdok témájú médiaállományokat. A walesi bárdok Arany János 1857 júniusában elkezdett és valószínűleg 1861 körül [2] [3] befejezett, majd 1863-ban publikált történelmi balladája. A költőt a Magyarországra látogató Ferenc József köszöntésére kérték fel, ő azonban a betegségére hivatkozva elhárította a lehetőséget, [4] de később megírta A walesi bárdok at. Arany az alkotás középpontjába a bűn és a bűnhődés gondolatát állította. A költemény burkolt, allegorikus jelentést tartalmaz: a költőknek sohasem szabad megalkudniuk a kegyetlen, gőgös zsarnoksággal, el kell azt ítélniük, és helytállásukkal mindenkor példát kell mutatniuk. Keletkezése [ szerkesztés] 1857-ben Ferenc József osztrák császár és magyar király első ízben jött Magyarországra. Ebből az alkalomból Arany Jánost is felkérték, hogy készítsen egy dicsőítő verset az uralkodóhoz.

Elemzés

Pl. : Van-e ott fo lyó és földje jó? Karl Jenkins: The Bards of Wales album borítója (2012 Emlékezete [ szerkesztés] 2017. március 2-án, Arany János születésének 200. évfordulóján Eric Fairbrother, a walesi Montgomery (wd) polgármestere a Freeman of Montgomery címet adományozta A walesi bárdok szerzőjének. [6] [7] Csordás Dániel, fiatal magyar grafikus a klasszikus magyar költeményből modern képregényt készített. [8] Karl Jenkins (walesi zeneszerző) Zollman fordítását felhasználva kantátákat írt 2011 -ben. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ A walesi bárdok kézirata (magyar nyelven). MTA KIK. (Hozzáférés: 2017. március 15. ) ↑ A 2000-es évek közepén Milbacher Róbert rekonstruálta A walesi bárdok keletkezésének körülményeit, és ennek kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy a balladát Arany János 1861 körül írhatta vagy legalábbis fejezhette be, részben Széchenyi István Ein Blick című pamfletjének hatására, részben pedig azért, mert megtudta, hogy egy másik költő, Tóth Endre Ötszáz gael dalnok címmel ugyancsak megírta a walesi bárdok történetét.

ARANY-TÚRA – 1800-as évek

Egyértelmű a hasonlóság a XIII. századi események és az 1850-es évek magyarországi viszonyai között: Edward maga Ferenc József, a walesi bárdok pedig a magyar költők. Szerkezete [ szerkesztés] Ballada [ szerkesztés] Egyszólamú: az események időrendben egymás után következnek, egy cselekményszálon bontakoznak ki. Az ismétlődő sorok (“Edward király, angol király/. fakó lován. “) három részre tagolják a balladát. 1. Edward megszemléli új tartományát, a leigázott Walest. A megfélemlített urak gazdag lakomával vendéglik meg az uralkodót és kíséretét. A király kevesli a finom ételek és pompás italok sorát, azt akarja, hogy dicsőítsék a legyőzött, megfélemlített túlélők: hozassanak énekeseket, akik megünneplik győzelmét. 2. Három bárdot vezetnek elé. Dicsőítés helyett, valamennyien megvádolják a gyűlölt zsarnokot. Edward féktelen dühében kegyetlen parancsot ad: máglyán égessenek meg minden olyan walesi énekest, aki ellenszegül akaratának. Ötszáz bárd vértanúhalált hal, de egy sem dicsőíti a hódítót, sőt átkot mondanak a fejére.

Okostankönyv

A szerző őket akarta felrázni, nekik akart példát mutatni a bátor helytállásra. Zichy Mihály: A walesi bárdok Haynau, az 1848 utáni megtorlás vezetője. Josef Kriehuber litográfiája, 1849. Forrás: A ballada 1863-ban a Koszorú című lapban jelent meg először. A verset Arany János a cenzúra miatt nem saját nevén, hanem az óangol ballada fordítójaként írta alá. A ballada valós eseményeket dolgoz fel, I. Eduárd angol király 1277-ben valóban meghódította a korábban önálló, a kelták által irányított Walest. A walesi bárdok kézirata. Forrás: Montgomery vára, Arany versében is szerepel. Szerző: John Speed. Forrás: A legenda szerint az uralkodó 500 énekmondót végeztetett ki, mert nem voltak hajlandók az általuk gyűlölt zsarnokot éltetni. Egyértelmű a hasonlóság a XIII. századi események és az 1850-es évek magyarországi viszonyai között: Edward maga Ferenc József, a walesi bárdok pedig a magyar költők. Forrás: Zichy Mihály illusztrációi A walesi bárdok című vershez: A walesi bárdok / The Bards of Wales Közzétette: Kecskemetfilm Shorts Közzététel: 2018. febr.

A három bárd [ szerkesztés] Az énekesek jelleme színrelépésükkor azonnal megmutatkozik. Az első, a megfontolt öreg bárd kemény szavakkal vádolja meg a királyt. A középső, a kezdetben halk szavú fiatal is szemébe mondja a zsarnoknak a véleményét. A vakmerően felbukkanó, harcias harmadik megátkozza a hódítót. Az utolsó bárdot – egyes feltételezések szerint – Arany János a szabadságharcban meghalt barátjáról, Petőfi Sándorról mintázta. Mások szerint a 3. énekmondó (illetve mindhárom) maga a ballada szerzője, aki így mondott véleményt az osztrák császárról. Versforma [ szerkesztés] Arany szerette a stílusjátékokat, a skót balladaformát is tökéletes művészettel utánozta. A ballada ritmusa, alliterációi ennek megfelelőek. A versszakok négy sorból állnak, a páratlan sorok négyes jambusok, a páros sorok hármas jambusok. A rímek a páros sorokat kapcsolják össze (x a x a). A rímek közül élénk hatásúak: fű kövér – honfivér Sire (ejtsd: szír) – sír Vadat – halat – falat Mesteriek az ellenfelek összerímeltetése: Eduárd – velszi bárd Eduárd – ifju bárd A páros sorok belső rímei a vers zenei hatását erősítik.

Toldi 11 Ének Tartalom

Toldi érkezik vérben forgó szemekkel, akit nagyon megviselt az előző eset. Utolsó erejével a tölgyfa asztalra csapja buzogányát és tántorogni kezd. Bence az ágyra segíti az immár haldokló hőst. Megérkezik Allaghi Simon, a testőrtiszt, aki azt a parancsot kapta, hogy Toldit börtönbe kell vetnie. Az öreg állapotát meglátva azonban visszatér, és megviszi a királynak a szomorú hírt. Lajos király megrendülve siet Toldi házába, és mindent megbocsát. Toldi szívére köti a királynak, hogy szeresse a magyar népet, és a király kezét fogva meghal. Tetemét vaskoporsóban szállítják haza Nagyfaluba, és abba a sírba helyezik, melyet maga ásott önmagának. (38 versszak. ) Itt a vége a cselekmény részletezésének! Szereplők [ szerkesztés] Toldi Miklós Bence, Toldi szolgája Pósafalvi János, hírnök I. Lajos, Magyarország királya Gyulafi Lóránt, vitéz Gyulafi Bertalan, vitéz az olasz vitéz apródok a kapus Allaghi Simon, a testőrök parancsnoka Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Idézi Lehr Albert i. m. 7. oldal. ↑ Idézi Lehr Albert i.

Toldi – Írd lea 11. Ének tartalmát!

Toldi 5 – Tananyagok

03. Második ének – Arany János: Toldi – Budapest XIV. Kerületi Jókai Mór Általános Iskola 6. b osztály

1. Kin jelentése magyarul » DictZone Angol-Magyar szótár
2. Toldi 5 – Tananyagok
3. Toldi – Írd lea 11. Ének tartalmát!
4. Végveszélyben a pamut-tavi fák – Greenfo

Arany János: Toldi (olvasónapló) – SuliHáló.hu

234. sallangos: keskeny sz�jakb�l font, csom�zott, rojtos, lel�g� d�szekkel ell�tott. 235. b�tor: �mb�tor. 236. reng�k: k�rpitozott sz�kek. 237. kipityk�zve: kigombozva. 238. szinte: is, szint�n, ugyancsak. 239. a pesti oldalon: sz�jhagyom�ny szerint. (Arany J�nos jegyzete) 240. minden �jja: sz�jhagyom�ny szerint. (Arany J�nos jegyzete) 241. marh�j�t: (itt) vagyon�t. 242. Vit�zl� magammal minden apr�ds�g�t: magamat �s szolg�imat. 243. alamizsn�t: koldusnak juttatott csek�ly (p�nz)adom�ny. 244. �r�k�s: �r�kk�val�. 245. �ziben: hamarj�ban. (Arany J�nos jegyzete)

Arany János: Toldi 11. ének tartalom megfogalmazása?

Toldi 10 ének – Tananyagok

a(z) 10000+ eredmények “toldi 10 ének” Toldi 10. ének Játékos kvíz szerző: Fszucsjudit Általános iskola 6. osztály Irodalom Üss a vakondra szerző: Krisztina80szk Igaz vagy hamis szerző: Oszwald Toldi 10. ének párosítás Párosító szerző: Nadel0219 szerző: Dramandrea Középiskola Toldi 10. ének (igaz-hamis) szerző: Vinczebea89 7. osztály TANAK Toldi: 9-10. ének – népi kifejezések Egyezés szerző: Zszsofi93 Hogyan mondja a költő? ( Toldi 10. ének) szerző: Balazsedus Toldi – 4. ének Kvíz szerző: Fankififi Toldi: Hetedik ének szókincs szerző: Vieniko Toldi Hetedik ének Toldi- Első ének – kifejezések párosítása 6. irodalom szerző: Viviinénii Toldi – XII. ének (eseménysor) Helyezés szerző: Gtothildiko Toldi Kilencedik ének, párosító szerző: Kihariistvan Toldi 12. ének Diagram szerző: Viopeter84 Toldi 7. ének szereplői Csoportosító szerző: Kisildiko5 Toldi 9. ének szerző: Timea3 Toldi Hetedik ének, Mit jelent? Toldi 1-6. ének szerző: Ruszanovm Tanak 7. o. Toldi 1. ének Toldi 11. ének Toldi (Tizenkettedik ének) Szókereső szerző: Ebocok Toldi 4. ének + ismétlés Keresztrejtvény szerző: Enikoengel16 Toldi/Tizenkettedik ének/Kifejezések szerző: Vicaspy szerző: Violakozma82 szerző: Pataki8 Hiányzó szó szerző: Garaczizoltan Toldi VI.

Toldi 11 enek rovid tartalom

Törölt <> megoldása 5 éve Miklósnak kedvez a jó szerencse, hatalmas vihar kerekedett, így üldözőnek, élükön a kígyólelkű György úrral, fel kellett adniuk a keresését. Miklós a negyedik napon meglátja messziről a Budai Várat; Rákos mezejére érkezett. Egy temető mellett éri az este. Megdöbbenve figyel fel egy sírhalomra boruló gyászruhás, zokogó asszonyra. Mintha édesanyja lenne, de nem, “csak szakasztott mása”. Az özvegytől megtudja, hogy aznap temette el két vitéz fiát. A síró asszony elmondja az ifjúnak, hogy a Duna szigetén egy cseh bajnok volt fiai gyilkosa, aki már hetek óta nem talált legyőzőre a magyar lovagok között. Sok ifjú vitéz lelte általa halálát a magyar nemzet csúfjára. Miklós megígéri, hogy bosszút áll a csehen. 0

Arany János A Walesi Bárdok

Arany János: A WALESI BÁRDOK | Verstár – ötven költő összes verse | Kézikönyvtár

Az ismétlõdõ mozzanatok is egyre fokozzák a ballada izgalmas, feszült hangulatát. Ismétlõdés figyelhetõ meg a lakoma leírásában. Háromszor említi a “néma tartomány”-t, melyen haladva a király két ízben “léptet”, harmadszor már “vágtat” fakó lován. Edwardot az erõszak jellemzi. Ez vezeti döntéseiben, s ez lesz a veszte. Wales-et meg tudja hódítani, az urak behódolnak neki, de a lelkek fölött nem uralkodhat. Dühöng, amikor észreveszi, hogy az urak gyûlölik, és tombol, amikor az énekesek szembeszállnak vele. Erõszakossága gyöngeséget takar: azt hiszi, hogy sérelmeit vérrel lemoshatja. Bûneinek súlyát nem bírja elviselni: lélekben összeroppan a bárdok átkaitól. A bárdok jelleme néhány szavukból megmutatkozik. Megfontolt öregember az elsõ, halk szavú ifjú a második, vakmerõen támadó a harmadik. A meghódolt tartomány feszült csöndjét éppúgy érzékelteti a költõ, mint a zsarnokság tombolását. A ballada elején dermesztõ az ország csöndje, majd a végén felkavaró a szétszáguldó szolgák s a fellángoló tartomány mozgalmassága, a szószólók s az õrült király harsánysága.

Vadat és halat, s mi az ég alatt Szem-szájnak kellemes, Azt látok én: de ördög itt Belül minden nemes. Ti urak, ti urak, hitvány ebek! Ne éljen Eduárd? Hol van, ki zengje tetteim – Elő egy walesi bárd! Egymásra néz a sok vitéz, A vendég Wales urak; Orcáikon, mint félelem, Sápadt el a harag. Szó bennszakad, hang fennakad, Lehelet megszegik. – Ajtó mögül fehér galamb, Ősz bárd emelkedik. Itt van, király, ki tetteidet Elzengi, mond az agg; S fegyver csörög, haló hörög Amint húrjába csap. “Fegyver csörög, haló hörög, A nap vértóba száll, Vérszagra gyűl az éji vad: Te tetted ezt, király! Levágva népünk ezrei, Halomba, mint kereszt, Hogy sírva tallóz aki él: Király, te tetted ezt! ” Máglyára! el! igen kemény – Parancsol Eduárd – Ha! lágyabb ének kell nekünk; S belép egy ifjú bárd. “Ah! lágyan kél az esti szél Milford-öböl felé; Szüzek siralma, özvegyek Panasza nyög belé. Ne szülj rabot, te szűz! anya Ne szoptass csecsemőt. ” S int a király. S elérte még A máglyára menőt. De vakmerőn s hívatlanul Előáll harmadik; Kobzán a dal magára vall, Ez íge hallatik: “Elhullt csatában a derék – No halld meg Eduárd: Neved ki diccsel ejtené, Nem él oly walesi bárd.

( Arany János) Az 1848—49-es szabadságharc leverése után az osztrák császár évekig nem tette a lábát magyar földre. Csak 1857-ben határozta el, hogy megtekinti a “néma tartományt”. Hivatalnokai felkérték a magyar költõket, hogy az uralkodót versben köszöntsék. Arany János elhárította a megrendelést. Helyette megírta a zsarnok elleni tiltakozás versét, A walesi bárdok at. A vers csak 1863-ban jelent meg. A közönség megértette: a középkori angol monda a magyar költõ tiltakozását fejezi ki burkoltan. Arany általában tartózkodott a politikától. E mûve azonban politikai versként is a legjelentõsebb a maga korában. A költemény mûfaja ballada. A ballada egyesíti a párbeszédes dráma, az énekelhetõ líra és a cselekményes elbeszélõ költemény tulajdonságait. Egy régi meghatározás szerint: “tragédia — dalban elbeszélve”. Mivel a mû nem a nép ajkán született, hanem ismert költõtõl származik, a költeményt a mûballadák hoz soroljuk. Három egységre bontható a ballada cselekménye. 1. Az angol király megszemléli új tartományát, a leigázott Wales-et (velsz).

Okostankönyv

1. Vitara és S-Cross Hybrid
2. ARANY-TÚRA – 1800-as évek
3. Receptek babáknak 1 éves kortól
4. Trónok harca Online 4.évad | Sorozatos
5. Baleset miatt nem jár a 4-es és a 6-os villamos egy szakaszon – Blikk
6. Upc wi free felhasználónév és jelszó 3
7. Nisekoi 2 évad 1 rész
8. Arany jános a walesi bárdok angolul

Arany János: A walesi bárdok Arany János A WALESI 1 BÁRDOK 2 Edward király, angol király Léptet fakó 3 lován: Hadd látom, úgymond, mennyit ér A velszi tartomány. Van-e ott folyó és földje jó? Legelõin fû kövér? Használt-e a megöntözés: A pártos honfivér? 4 S a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt’, Mint akarom, s mint a barom, Melyet igába hajt? 5 Felség! valóban koronád Legszebb gyémántja Velsz: Földet, folyót, legelni jót, Hegy-völgyet benne lelsz. S a nép, az istenadta nép Oly boldog rajta, Sire! 6 Kunyhói mind hallgatva, mint Megannyi puszta sír. Léptet fakó lován: Körötte csend amerre ment, És néma tartomány. Montgomery a vár neve, Hol aznap este szállt; Montgomery, a vár ura Vendégli a királyt. Vadat és halat, mi jó falat Szem-szájnak ingere, Sürgõ csoport, száz szolga hord, Hogy nézni is tereh… 7 S mind, amiket e szép sziget Ételt-italt terem, S mind, ami bor pezsegve forr Túl messzi tengeren. Ti urak, ti urak! hát senki sem Koccint értem pohárt? Ti urak, ti urak! … ti velsz ebek!

A walesi bárdok Elmondja: Mécs Károly Olvassa el vagy hallgassa meg a verset! LINK A walesi bárdok Arany János 1857 júniusában elkezdett és valószínűleg 1861 körül befejezett, majd 1863-ban publikált történelmi balladája. A költőt a Magyarországra látogató Ferenc József osztrák császár és magyar király köszöntésére kérték fel. A császári és királyi vizitre a hatalom lelkes ünnepléssel készült. Aranytól dicsőítő üdvözlő-verset kívántak, ő azonban betegségére hivatkozva elhárította a lehetőséget, de később megírta A walesi bárdokat. Arany az alkotás középpontjába a bűn és a bűnhődés gondolatát állította. A költemény burkolt, allegorikus jelentést tartalmaz: a költőknek sohasem szabad megalkudniuk a kegyetlen, gőgös zsarnoksággal, el kell azt ítélniük, és helytállásukkal mindenkor példát kell mutatniuk. Ez a vers a magyar emberekben a remény ébrentartását szolgálta, mely az 1848–49-es szabadságharc bukása és az azt követő időszakban történt megtorlások miatt elveszettnek látszott. Sokan a szabadságharc leverése után kétségbeestek, kilátástalannak látták a helyzetet.

Edward király, angol király Hadd látom, úgymond, mennyit ér Van-e ott folyó és földje jó? Használt-e a megöntözés: S a nép, az istenadta nép, Mint akarom, s mint a barom, Felség! valóban koronád Legszebb gyémántja Velsz: Földet, folyót, legelni jót, Hegy-völgyet benne lelsz. S a nép, az istenadta nép Kunyhói mind hallgatva, mint Körötte csend amerre ment, Montgomery a vár neve, Montgomery, a vár ura, Vadat és halat, s mi jó falat Sürgő csoport, száz szolga hord, S mind, amiket e szép sziget S mind, ami bor pezsegve forr Ti urak, ti urak! hát senkisem Ti urak, ti urak. ti velsz ebek! Vadat és halat, s mi az ég alatt Azt látok én: de ördög itt Ti urak, ti urak, hitvány ebek! Hol van, ki zengje tetteim – Egymásra néz a sok vitéz, Orcáikon, mint félelem, Szó bennszakad, hang fennakad, Ajtó megől fehér galamb, Itt van, király, ki tetteidet S fegyver csörög, haló hörög “Fegyver csörög, haló hörög, Vérszagra gyűl az éji vad: Levágva népünk ezrei, Hogy sirva tallóz aki él: Máglyára! el! igen kemény – Ha!

3. Az átok megfogan: Edward megőrül, fülében zeng a máglyahalált halt bárdok éneke. Felépítése [ szerkesztés] I. Előkészítés: Edward király Walesbe látogat II. Bonyodalom: Kitörése a lakomán III. Kibontakozás: A három bárd éneke 1. Az ősz énekes 2. A fiatal bárd 3. A vakmerő IV. Tetőpont: Az uralkodó parancsa V. Megoldás: Ötszáz bárd kínhalála A zsarnok megőrül Edward jellemzése [ szerkesztés] A zsarnok uralkodót a megnyilvánulásaiban és döntéseiben a durva erőszak jellemzi. Walest katonai erővel meghódítja, a megmaradt őslakók behódolnak neki, de a lelkükben gyűlölik az idegent (“Orcáikon, mint félelem, /Sápadt el a harag. “). Edward dühöngve tör ki, amikor észreveszi a rettegést és az ellenszenvet a walesi urak arcán. A király tombol, amikor a bárdok szembeszállnak vele. Erőszakossága révén úgy véli, hogy a sértéseket, amiket az énekesek mondtak a szemébe, csak vérrel moshatja le. Bűneinek súlyát nem bírja elviselni, féktelen, meggondolatlan parancsa következményeitől lélekben összeroppan, a bárdok – általa folyamatosan hallott – énekétől megőrül.