Okostankönyv digitális kultúra 9

2022. szeptember 14.

A pedagógusok szakmai támogatása, a pedagógus-továbbképzés megújítási lehetősége Sipos Imre miniszteri biztos, főigazgató.

Az előadások a következő témára: “A pedagógusok szakmai támogatása, a pedagógus-továbbképzés megújítási lehetősége Sipos Imre miniszteri biztos, főigazgató.”— Előadás másolata:

1 A pedagógusok szakmai támogatása, a pedagógus-továbbképzés megújítási lehetősége Sipos Imre miniszteri biztos, főigazgató

2 A köznevelési intézmények tere, környezete A pedagógus szerepe
Miről lesz szó? A köznevelési intézmények tere, környezete A pedagógus szerepe Az intézmények, a pedagógusok igénye A támogatási lehetőségek

3 A köznevelési intézmény környezete
A „zárt (?)” iskola A nyitott iskola és a társadalmi partnerek együttműködése Az intézményen belüli partnerek Az oktatási rendszeren belüli partnerek A szülők mint partnerek A helyi társadalom és szervezetei mint partnerek A munkaadók mint partnerek Több partner együttműködése Kiterjesztett iskola – iskolatér – tudástár

4 A támogató „körgyűrű”

5 Köszöntjük a Tág Világ iskola oldalán!
„….a Reményik általános iskola igazgatója mondott beszédet. „Gyülekezet és iskola együttműködése kitágítja a tereket – fizikailag és lelkileg is” – hangsúlyozta az anyaintézmény vezetője.” Köszöntjük a Tág Világ iskola oldalán!

6 Nyitott iskola – OFI 2012 Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet a TÁMOP 21. századi közoktatás-fejlesztés, koordináció projektje keretében a nyitott iskolák nemzetközi és hazai jó gyakorlatairól végzett kutatásainak helyzetéről, eredményeiről ad áttekintést az a kiadvány, amelyet szerzőként Falus Katalin, Vajnai Viktória (akik a kötet szerkesztői is egyben), Földes Petra és Hunyad Márta jegyeznek. „Az interjúk rávilágítanak, mért működhet hatékonyan ez a modell egy mélyszegény járásban, egy egyházi iskolában éppúgy, mint a főváros felkapott alapítványi iskolájában; mért lehet a tanulás és az élet minőségét emelő módszer egy halmozottan hátrányos helyzetű, 6 fős osztályba járó, otthonról kevés tanulási segítséget kapó gyereknek és egy felső-középosztálybeli, második idegen nyelvét hobbi szinten fejlesztő, délutánonként diáktanárként társait segítő tanulónak is.” Erdei Katalin Ph.D-hallgató Eötvös Loránd Tudományegyetem

7 Az oktatás minőségének jelentősége
Az oktatásnak a gazdasági növekedésre, a hosszú távú versenyképességre és a társadalmi kohézióra gyakorolt hatása. Az EU tagállamaiban a 2000-ben elindított lisszaboni folyamat részeként 2002-ben sor került egy közös rendszerfejlesztő program kidolgozására (Oktatás és képzés 2010), amelyet a következő évtizedre is kiterjesztettek (Oktatás és képzés 2020). Ezek kiemelt stratégiai célkitűzései között szerepel az oktatás és a képzés minőségének és hatékonyságának javítása. Az Oktatás és képzés 2020 program négy stratégiai célkitűzése: Az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás megvalósítása; Az oktatás és a képzés minőségének és hatékonyságának javítása; A méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása; Az innováció és a kreativitás – a vállalkozói készségeket is beleértve – fejlesztése az oktatás és a képzés minden szintjén.

8 A tanulói eredményességet befolyásoló tényezők
Legnagyobb hatása a családi háttérnek van. A központilag könnyen átalakítható iskolai karakterisztikák csak nagyon mérsékelt hatást fejtenek ki. A rendszerszintű tényezők: az oktatáshoz való azonos hozzáférés. Az oktatáspolitika által is befolyásolható tényezők közül elsősorban a tanári munka minősége hat. A tanári munkát befolyásoló tényezők: egyéni kvalitások, motiváltság, ambíció, elköteleződés és tapasztalat, milyen mértékben segíti és támogatja az iskolavezetés, milyen támogató szakmai közösségben tevékenykedik. A rendszerszintű tényezők közül az oktatáshoz való azonos hozzáférés hat leginkább a teljesítményre, tehát az, hogy az oktatási rendszer minden gyerek számára biztosítsa az elérhető legmagasabb szintű oktatást, a rendszeren belüli intézményi különbségek pedig minimálisak legyenek (Mourshed–Chinezi –Barber, 2010; OECD, 2010; 2011; 2012). Ugyanakkor az elmúlt évtized kutatási eredményei meggyőzően bizonyították azt is, hogy iskolai szinten lehet pozitív irányba befolyásolni a kedvezőtlen családi háttér hatását is. Az erre vonatkozó kutatások meggyőzően bizonyították, hogy a diákok iskolai teljesítményét az oktatáspolitika által is befolyásolható tényezők közül, elsősorban a tanári munka minősége, a pedagógusok osztálytermi gyakorlata határozza meg. (Sanders–Rivers, 1996; Darling-Hammond, 1999; Rockoff, 2004; Rivkin–Hanushek–Kain, 2005; Fuller–Clarke, 1994; Goldhaber–Brewer, 1997; OECD, 2005; Vignoles, 2010). A vonatkozó kutatások arra is rámutattak, hogy bár a pedagógusok munkájuk nagy részében egyéni módon tevékenykednek (egyedül az osztályteremben), a pedagógiai munka nem egyéni, hanem kollektív teljesítmény. Egy-egy pedagógus munkájának minőségét nagymértékben befolyásolja az egyéni kvalitásokon, motiváltságon, ambíción, elköteleződésen és tapasztalaton túl az is, milyen támogató szakmai közösségben tevékenykedik, munkáját, munkájukat milyen mértékben segíti és támogatja az iskolavezetés, illetve – ahol van ilyen – a központi oktatásirányítás és az egyes iskolák közötti kapcsolatot biztosító köztes intézmények (mediating layers). Ezért az elmúlt időszakban az iskolai eredményességre vonatkozó vizsgálatok egyre nagyobb intenzitással fókuszáltak az iskolavezetésre és az intézményi nevelőtestület közösségére. Eredményeik szerint az iskolavezetés jelentős, szignifikáns hatást fejt ki a tanulói teljesítményekre (Leithwood–Riehl, 2003; Leithwood et al., 2006; OECD, 2008; Scheerens–Bosker, 1997; Teddlie–Reynolds, 2000; Townsend, 2007; Wiseman, 2009). A releváns szakirodalom szerint a pedagógusok egymás közötti együttműködésének, és az ezt támogató intézményvezetésnek kiemelt szerepe van a minőségi oktató-nevelő munkában. Ennek során a tanárok és az iskolavezetés azon dolgoznak együtt, hogy minél hatékonyabb tanítási gyakorlatot folytassanak. Megtapasztalják, illetve megtanulják egymástól, milyen megoldási módok működnek a gyakorlatban, továbbá mi az, ami az adott objektív feltételek (például a tanulók családi háttere) mellett nem működik. Az együttműködés legfontosabb, leginkább eredményre vezető módja az, ha a pedagógusok tanuló közösségben működnek együtt: tanulmány és a tanulói teljesítmények 800 adatbázisának metaanalízisét követően Hattie arra a következtetésre jutott, hogy a tanulói teljesítményre leginkább és legmarkánsabban az hat, ha a pedagógusok a saját tanításuk során tanulókká válnak, mégpedig saját és kollégáik tanítási gyakorlatából tanulnak (Hattie, 2009, idézi: Mourshed–Chinezi –Barber, 2010, 74.).

9 Oktatási rendszerek fejlesztési területei
Az oktatási rendszer különböző fejlettségi fázisaiban más-más oktatáspolitikai intézkedések szolgálják leginkább a további fejlődés lehetőségét. Eszerint abban a fejlettségi fázisban, ahol most Magyarország áll, az oktatási rendszer egészének megerősítését leginkább azok a reformok eredményezik, amelyek a pedagógushivatás területére vonatkoznak. (Mourshed–Chijioke–Barber, 2010). FEJLESZTÉSI FÁZIS Gyengéről megfelelőre Megfelelőről jóra Jóról magas színvonalúra Magas színvonalúról kiemelkedőre Alapvető írás-olvasási és számolási készségek elérése Intézményi- szervezeti alapok kialakítása A pedagógus hivatás megerősítése Szakértői együtt-működésre és innovációra épülő tovább-fejlődés KIEMELT FEJLESZTÉSI TERÜLET

10 A pedagógushivatás megerősítésének területei
A pedagógushivatásról szóló nemzetközi csúcstalálkozó számára készült háttérelemzés (OECD, 2011) szerint a pedagógushivatás négy területére vonatkozó reformok eredményezik leginkább az oktatási rendszer minőségének javulását: a pedagógusképzésbe való bekerülés folyamata és a pedagógusképzés minősége, a pedagógusok szakmai továbbfejlődésének rendszere, a pedagógiai munka minőségének értékelése, az erről való visszacsatolás, a pedagógus továbbfejlődési lehetőségeinek és a karrierútnak a minőségértékeléssel való kapcsolata, valamint a pedagógusoknak az oktatás megújítása iránti elkötelezettsége.

11 Képességfejlesztés és pedagógiai paradigmaváltás
A 21. századi igényeknek való megfelelés érdekében oktatási technológiaváltás, a tanári tevékenység teljes rendszerének újragondolása vált szükségessé (Halász, 2009, Nagy, 2010). Korszerű pedagógiai kultúra: Tanulóközpontú, a készségfejlődést, személyre szabott tanulást támogató pedagógiai szemlélet és technológia az oktatásban. Szükséges pedagógiai kompetenciák (Einhorn, 2015): Reflexivitás, önmeghatározás Elemzési és kutatási kompetenciák Tervezési és módszertani kompetenciák Fejlesztő attitűd az értékelésben A paradigmaváltás lényeges eleme az iskolák intelligens, adaptív szervezetté válása is (Halász, 2009).

12 A tanárközpontú és a tanulóközpontú megközelítés jellemzői
(Einhorn, 2015) Tanulóközpontú, kompetenciaalapú, tevékenységközpontú megközelítés Tanárközpontú, ismeretalapú megközelítés Cél a tanuló egyéni fejlődése előírt tananyag megtanítása Fejlesztési terület ismeretek, képességek, attitűdök, autonómia válogatott ismeretek Tervezés alapja tanulási eredmény, egyéni szükségletek a tananyag, tanterv, egy átlagos csoport (norma) Módszerek változatos, célszerű módszerek , alapjuk a tanulói aktivitás, kooperativitás, motiváció, tanulói különbségek figyelembe vétele tanári aktivitáson alapuló módszerek Felelősség megosztva a tanár és a tanuló között alapvetően a tanárnál Értékelés a kitűzött célok teljesülése, alapja az egyéni fejlődés, erős fejlesztő jelleg szummatív értékelés, norma-orientáltan Tipikus tanulói tevékenységek részt vesz, konstruál, kérdez, együttműködik elfogad, tudomásul vesz, reprodukál

13 (Fullan, 2010; 2011, Hargreaves és Fullan 2012)
Kollektív kapacitás (Fullan, 2010; 2011, Hargreaves és Fullan 2012) A pedagógiai munka nem egyéni, hanem kollektív teljesítmény A pedagógusok közötti együttműködés legfontosabb, leginkább eredményre vezető módja az, ha a pedagógusok tanuló közösségben működnek együtt Ez olyan nagyfokú érzelmi elköteleződést és olyan gyakorlati szakértelmet eredményez, amelyet egyéni szinten (a kollektív kapacitás hiányában) még csak megközelíteni sem lehet. Kollektív autonómia és kollektív felelősség: A felelősség és az elszámoltathatóság kollektív, de a tanárokban egyéni szinten is megbíznak, támogatják a pedagógusok személyes döntéseit. A tanárok munkaidejük nagy részében önállóan dolgoznak, de a csoport (a tantestület) ereje mindig velük van: a közösség belső önészlelése, tudása, gyakorlata és támogatása mindig rendelkezésükre áll. A legjobb tantestületek meglátásunk szerint különböző önálló egyéniségekből állnak, akik az eltérő elképzeléseiket, képességeiket és adottságaikat, a különféle osztálytermi stratégiáikat és gyakorlatukat beviszik a közös tudástárba, amelyet aztán a közösen megfogalmazott célok elérése érdekében hasznosítanak. Fullan álláspontja szerint a kollektív kapacitás két ok miatt eredményez az átlagemberek körében is kiemelkedő egyéni teljesítményt. Egyrészt, mivel a mindennapi munka során eredményesnek mutatkozó tudások és gyakorlatok széles körben elérhetővé válnak, alkalmazhatók lesznek. Másrészt – és ezt tartja az erőteljesebb befolyásoló tényezőnek – azért, mert a közös tevékenység erős elköteleződést eredményez (Fullan, 2010; 2011). Későbbi elemzésükben Hargreaves és Fullan (2012) ugyancsak a kollektív felelősség kérdéskörét boncolgatják részletesebben. Megfogalmazzák, hogy az oktatás nem egyéni, hanem kollektív vállalkozás, amely során a pozitív és szakszerű együttműködés növeli a tanulók kimeneti eredményét, és egyben kiépíti a tanárok professzionalizmusát. Nézetük szerint a hivatásbeli autonómiát sem egyéni, hanem kollektív fenoménnek kell tekinteni, ahol a felelősség és az elszámoltathatóság kollektív, de a tanárokban egyéni szinten is megbíznak, valamint támogatják a pedagógusok személyes döntéseit. A tanárok munkaidejük nagy részében továbbra is önállóan dolgoznak, de a csoport (a tantestület) ereje mindig velük van: a közösség belső önészlelése, tudása, gyakorlata és támogatása mindig rendelkezésükre áll. A legjobb tantestületek meglátásuk szerint különböző önálló egyéniségekből állnak, akik az eltérő elképzeléseiket, képességeiket és adottságaikat, a különféle osztálytermi stratégiáikat és gyakorlatukat beviszik a közös tudástárba, amelyet aztán a közösen megfogalmazott célok elérése érdekében hasznosítanak (Hargreaves–Fullan, 2012).

14 Az intézményvezetés és a köztes szervezet (middle layer) szerepe
(Mourshed–Chinezi–Barber, 2010) Az intézményvezetés szerepe: A kollektív tanulás elősegítése, támogatása Kiemelkedő (de nem kizárólagos) szerepe van az intézményi célok meghatározásában Az iskolai közösség bevonása a célok eléréséhez vezető tevékenységbe A köztes szervezet (middle layer) jelentősége: Nemcsak adminisztratív szerep, jelentős szakmai tevékenységet is folytatnak: célzott szakmai támogatást adnak az iskoláknak, „pufferszerepet” töltenek be a központi oktatásirányítás és az iskolák között oly módon, hogy interpretálják (nem egyszerűen közvetítik, hanem értelmezik is) a központi célokat és szándékokat, elősegítik az iskolák közötti együttműködéseket. A nemzetközi eredményekkel összhangban, számos hazai kutatás is rámutatott az iskolavezetés és a nevelőtestület kollektív szemléletének döntő jelentőségére az iskolai eredményesség szempontjából. Ezek szerint például az egyházi iskolák különösen jó eredményeket tudtak elérni olyan iskolai normarendszer kialakításában és megszilárdításában, amely a hátrányos helyzetű tanulók eredményességére is kiemelkedően kedvező hatással van (Pusztai, 2009; 2011; 2015; Bacskai, 2015). Ugyanakkor a legfrissebb hazai kutatási eredmények a nem egyházi iskolák esetében is meggyőzően bizonyították azt, hogy az iskolavezetés kollektív munkát és kollektív tanulást elősegítő beállítódása, a nevelőtestület kollektív autonómiával társuló, együttes tanulási és tanítási gyakorlata, valamint az iskolák kistérségi együttműködése jelentős mértékben elősegíti, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók az elvárhatónál jobb teljesítményt nyújtsanak (Baráth, 2014; Gyökös, 2015; Sági, 2016; Széll, 2016; Szemerszki, 2016).

15 http://muon.hu/cimke/modern-pedagogia (2017. 07.22.)

16 A pedagógusok igénye szakmai támogatásra
(OFI pedagógus panel kutatás, , N=8581) „Milyen gyakran fordul elő, hogy olyan szakmai/pedagógiai jellegű problémával találkozik, amelynek megoldásához igényelne valamilyen szakmai támogatást?” Összes pedagógus válaszainak megoszlása 2013 őszén

17 A továbbképzések segíthetik a szakmai problémák megoldását
(OFI pedagógus panel kutatás, , N=8581) „Véleménye szerint bizonyos szakmai/pedagógiai problémák megoldását segítené-e, ha megfelelő szakmai továbbképzésen vehetne részt?” Összes pedagógus válaszainak megoszlása 2013 őszén

18 Szakmai továbbképzés igénye
(OFI pedagógus panel kutatás, , N=8581)

19 Képzési területenként eltérő továbbképzési igények
(OFI pedagógus panel kutatás, , N=8581)

20 Szakmai együttműködések az iskolákban
(OFI pedagógus panel kutatás, , intézményvezetők válaszai, N=476)

22 A jelentkezések aránya képzési területenként alapképzésben és osztatlan képzésben (első helyes jelentkezések)

23 Legnépszerűbb képzési területek alapképzésben és osztatlan képzésben (első helyes jelentkezések alapján) képzési terület 2016A 2017A gazdaságtudományok 16,9% 16,3% pedagógusképzés 13,6% 14,1% műszaki 14,3% 13,5% orvos- és egészségtudomány 8,8% 9,3% informatika 7,8% bölcsészettudomány 8,1% művészet 4,3% 5,2% jogi 5,1% Mi a viszonyítási szám 17-ben?

24 A legnépszerűbb alapképzések (első helyes jelentkezések alapján)
Első helyes jelentkezés 2016A Első helyes jelentkezés 2017A gazdálkodási és menedzsment 3879 3827 mérnökinformatikus 3045 3327 óvodapedagógus 3145 3277 ápolás és betegellátás 2884 3260 gépészmérnöki 2974 2656 pszichológia 2847 2584 turizmus-vendéglátás 2639 2369 gyógypedagógia 1703 2259 kereskedelem és marketing 2431 2233 programtervező informatikus 1955 2207 pénzügy és számvitel 2101 2094 gazdaságinformatikus 1513 1808 tanító 1672 1709 sport- és rekreációszervezés (ÚJ) 1671 villamosmérnöki 1616 1563 nemzetközi gazdálkodás 1560 1484 csecsemő- és kisgyermeknevelő 2047 1388 A gazdasáinformatikus és a nemzetközi gazdálkodás szak esetében a tavalyi excelből beleírtam a létszámot

25 Pedagógusképzésre jelentkezők és felvettek számának alakulása
A felsőoktatási jelentkezések alapján a pedagógus pálya egyre vonzóbb, a jelentkezők és a felvettek száma is évről évre emelkedik. Év Összes jelentkező száma Első helyen jelentkezők száma Felvettek száma 2012 13 068 9 838 6 470 2013 14 225 10 585 7 834 2014 17 823 13 730 9 234 2015 18 810 14 818 9 669 2016 20 286 16 041 10 167

26 Javaslatok az osztatlan tanárképzés fejlesztésére
Az osztatlan tanárképzésben az egységes szerkezetű képzés megteremtése. A pedagógia, pszichológia és a szakmódszertan súlyának erősítése. A diszciplináris tartalmak újragondolása. Közös képzések, kutatások, egységes szemlélet a pedagógusképzők és a pedagógusok között. A gyakorlati képzés folyamatosságának kialakítása. A heterogén iskolai környezethez alkalmazkodni képes pedagógussá válást segítő gyakornoki képzés. A pályaorientáció és a pályaszocializáció biztosítása a képzés során az egy alkalomra korlátozódó pályaalkalmassági vizsgálat helyett. A tanárképzési kimeneti követelmények felülvizsgálata (KKK)

27 A pedagógus-továbbképzés fejlesztése
Pedagógusképző intézmények nagyobb szerepvállalása. Javasoljuk az alap-, a bevezető és a továbbképzések összehangolását, amelyet a kompetenciák szintjei, a sztenderdek kapcsolnak össze. A bevezető képzésnek (gyakornoki) kiemelt szerepet kell kapnia, együttműködve a pedagógusképző intézménnyel. Az iskolai tevékenységbe ágyazott, közösségi jellegű, konstruktív, kollaboratív képzések különböző formáit kell előnyben részesíteni, támogatni. A továbbképzési tevékenységek változatos formáit kell biztosítani.

28 A tanulási-továbbképzési rendszerrel szembeni elvárások, feladatok
A felsőoktatás a pedagógusok tanulásának, továbbképzésének kiemelt színtere. Birtokában van azoknak az ismereteknek, képességeknek, amelyek szükségesek a pedagógusok hatékony tanulásának támogatásához. A felsőoktatás képes a felsőoktatási oktatók és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés megvalósítására. A felsőoktatás képes reflektálni az irányítói, fenntartói, intézményi és pedagógus-szakmai szükségletekre, képes az intézményközi tanulás feltételeinek megteremtésére, ennek minőséghitelesítésére. A felsőoktatási intézményeknek képessé kell válniuk a tanári tanulás más, hatékony formáinak támogatására, az ehhez szükséges szakmai háttér és infrastruktúra biztosítására és működtetésére.

29 A pedagógus-továbbképzés fejlesztése
Szervezési kérdések (Egyetem, OH-POK, fenntartó) Finanszírozás Minőségi és mennyiségi kérdések Képzési kínálat meghatározása, akkreditáció Forma, megvalósulás, keretrendszer Nyilvántartás, utánkövetés Kapcsolódás a minősítéshez

30 A pedagógus tanulás-továbbképzés országos irányítási rendszerének fő elvei
Szakmai Tanácsadó Testület (SzTT) Szakmai koordináció biztosítása a jogszabályok szerint; A SZTT tagjait delegálja: Oktatásért felelős minisztérium; Oktatási Hivatal; Pedagógusképző és Továbbképző Központok; Intézményfenntartók képviselői; Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal; Szakmai és művészeti tanárképzés képviselete; Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája; Nemzeti Pedagógus Kar. Országosan egységes minőségi elvek és standardok alapján történő irányításban javaslatot tesz a minőséghitelesítés és minőségbiztosítás rendszerére.

31 Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézete
Az Intézet integrálása az Egyetem keretrendszerébe Tankönyvkiadás Tankönyvfejlesztés Kutatás, tudásmenedzsment OPKM Kancellária

32 Tudásmenedzsment Igazgatóság
EKE Alkancellár Főigazgató Tudásmenedzsment Igazgatóság Továbbképzési és Módszertani Központ Tantervfejlesztési, Elemzési és Értékelési Központ Intézményfejlesztési Programok Központja Tartalomfejlesztési Igazgatóság Tananyagfejlesztő Központ Digitális Tartalomszolgáltató Központ Tankönyvkiadási Igazgatóság Pedagógiai Kiadványok Központja Tankönyvkiadó Központ Főigazgatói Titkárság OPKM

34 A tankönyvfejlesztés Jelenleg db EKE OFI-s tankönyv szerepel a tankönyvjegyzéken. Újgenerációs tankönyvek: összesen 177 újgenerációs nyomtatott taneszköz készült, a fejlesztésben 660 pedagógus működött közre. A 2018–2020 közötti időszak célkitűzései: új tankönyvek a sajátos nevelési igényű és a nemzetiségi tanulók részére, új digitális tananyagok fejlesztése. A fejlesztő és átdolgozó munka nyomán 2017-ben 1358 EKE OFI-s kiadvány van a tankönyvjegyzéken. Lezárult a kísérletitankönyv-fejlesztés második szakasza, melynek eredményeként újabb 63 újgenerációs tankönyv nyerte el végső változatát a 2., 6., 10. és a 3., 7. évfolyamokon. A tankönyvfejlesztés ütemterve összeállt a 2018–2020 közötti időszakra (az EKE OFI, az Országos Nemzetiségi Tanács és Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete közreműködésével), a fejlesztések fő fókusza az SNI-s és a nemzetiségi tankönyvek; valamint a digitális tananyagok készítése. A következő három évben több, mint 400 db tankönyv, több, mint 300 munkafüzet és több, mint 100 digitális tananyag fog elkészülni, (melyek közel egyharmada SNI-s és közel egyharmada nemzetiségi kiadvány lesz).

35 A Nemzeti Köznevelési Portál
Tartalma: több mint 200 tankönyv, digitális interaktív alkalmazás, egyéni tartalom. Okostankönyvek: közvetlenül linkelhető feladatok, interaktív elemek, kiegészítő tartalmak. Tanmenetek a tanítás szolgálatában: Már elérhető 350 hagyományos és rugalmas tanmenetjavaslat. Új hagyományos és rugalmas tanmenetjavaslatok készülnek az Újgenerációs tankönyvekhez. Szerkeszthető formában letölthetők az NKP-ról és a Tankönyvkatalógusból. Új Nat és a tankönyvfejlesztés, digitális taneszköz fejlesztés

36 Iskolafejlesztési programok támogatása
Pedagógiai rendszerek fejlesztése Felnőttkori tanulási utak feltárása Hazai és nemzetközi szakmai közélet, publikációk Iskolai Közösségi Szolgálat megvalósításának támogatása Ökoiskola program támogatása Az Arany János Programok támogatása A KIVA nemzetközi bántalmazás-ellenes program támogatása

37 Kutatási feladatok – köznevelési terület
Az „Iskolai eredményesség és hátránykompenzáció” témacsoporthoz tartozó kutatások 1. A kisgyermekkori nevelés szakmai támogatása 2. Általános iskolai kompetenciafejlesztés és pedagógiai gyakorlat eltérő tanulási környezetekben 3. Idegennyelv-tanulás a középiskolában 4. Fenntartói változások a közoktatásban 5. Hátránykompenzáció és iskola 6. Tanulói munkaterhek vizsgálata

38 Irodaház és az OPKM

39 …és elindult a TanTrend!!

40 Az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetének új, oktatási hírportálja
A TanTrend kiemelten foglalkozik a magyar oktatás helyzetével, jó gyakorlatokkal, digitális pedagógiával, a Nemzeti alaptantervvel, tankönyvekkel és minden oktatás-nevelést érintő kérdéssel. A szakmaiság mellett szórakoztató, pedagógiához kapcsolódó kvízekkel, érdekességekkel, oktatási LEG-ekkel és tippekkel, interjúkkal is találkozhatnak a honlapon. A TanTrend célja, hogy hiteles, pontos tájékoztatást nyújtson a köznevelést és a felsőoktatást érintő aktuális kezdeményezésekről, eseményekről, a pedagógusok, szülők és tanulók számára érdekes hírekkel, cikkekkel, ismeretterjesztő anyagokkal.