Okostankönyv történelem 11

A Történelemtanítás online folyóiratot azzal a céllal alapítottuk meg tíz évvel ezelőtt, hogy megerősödhessen Magyarországon a történelemdidaktika mint a történelemtanítás tudománya. Meggyőződésünk, hogy a hazai történelemtanítás általános színvonalát, módszereit akkor lehet érdemben fejleszteni, javítani, ha tudományosan alátámasztott megoldások, eszközök állnak rendelkezésre. Ennek érdekében vállaltuk, hogy tájékoztatjuk a hazai szakmai közvéleményt a nemzetközi történelemdidaktika meghatározó folyamatairól, és teret biztosítunk a hazai innovációk megismertetésére. Nagy jelentőségűnek gondoljuk, hogy 2017 óta az MTA befogadta lapunkat a minősített folyóiratok sorába, ezzel is elismerve a szerkesztőség munkáját. A lap meghatározó feladatának tekinti a hazai és határon túli magyar történelemoktatás különböző szakmai dokumentumainak nyilvánosságra hozását, véleményezését, a mindennapi oktatási gyakorlat feltérképezését, az új törekvések segítését, és ezáltal is a történelemoktatás tudományos standardjainak megteremtését. A lap elmúlt tíz éve, a megjelent írások témái (tantervek, tankönyvek, tanórai módszerek és feldolgozások) és megközelítései azt mutatják, hogy a lap alapításakor megfogalmazott célokat összességében érvényesíteni tudtuk. E kötet kiadásának közvetlen apropóját a jubileum adja, hiszen a magyarországi történelemtanítást segítő, jelenleg egyetlen történelemdidaktikai/történelemmódszertani folyóirat, a Történelemtanítás 2020-ban ünnepli alapításának 10. évfordulóját. Az évforduló alkalmából készített válogatás a jubiláló folyóirat legfontosabb, legérdekesebb írásait tartalmazza. A papíralapon és online verzióban egyaránt elérhető kötet válogatott írásai egyrészt lenyomatát adják az elmúlt tíz év történelemoktatásáról való gondolkodásának, másrészt olyan hosszú távon megőrzendő gondolatokat, tapasztalatokat tartalmaznak, amelyek a későbbi tudományos diskurzusokban hivatkozási alapként vehetők számba. Szerkesztőként úgy válogattunk az írások között, hogy meg tudjuk teremteni a történelemtanítás elméletének és gyakorlatának egységét, valamint a hazai és nemzetközi folyamatok együttes láttatását. Az írások közlésénél alapvető szempont volt, hogy az eredeti online verzió bármikor elérhető a folyóirat weboldalán (www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu), másrészt a könyv/papíralapon történő megjelenésben bizonyos írásokat rövidítve közlünk; más írásokból néhol hiányzik a melléklet, kép, térkép. A tanulmányok szakirodalmi jegyzékét is pontosítottuk, aktualizáltuk, kiegészítettük. A kötet – az elmúlt tíz év válogatott írásainak közreadása mellett – újdonságokkal is szolgál. Ilyen a bevezető tanulmány, amely az elmúlt harminc év történelemtanításának mozaikszerű feldolgozása, bemutatva e három évtized átalakulási folyamatának oktatásirányítási, pedagógiatörténeti, tanulás- és tanításmódszertani mérföldköveit. Továbbá a kötetben adjuk közre a friss adatokkal aktualizált bibliográfiákat is, valamint az újabb szakirodalommal kiegészített tanulmányokat, azzal a kifejezett céllal, hogy a kötet minden írása naprakészen segítse a további történelemdidaktikai kutatásokat és a történelemtanárok pedagógiai munkáját. Azzal a reménnyel nyújtjuk át a válogatást szaktanár és történész, didaktikus és más neveléstudománnyal foglalkozó, valamint érdeklődő pedagógus kollégáinknak, hogy szép számmal találnak az írások között hasznos gondolatokat, megvalósításra váró ötleteket, melyek hozzájárulhatnak történelemtanításunk folyamatos megújulásához. Egyúttal köszönjük a Magyar Történelmi Társulat elnökségének erkölcsi, anyagi, illetve a Tanári Tagozat elnökségének szakmai támogatását, melyek nélkül ez a kötet nem jöhetett volna létre

A Történelemt@nítás a történelemtanításért

Szerkesztők: Fischerné Dárdai Ágnes ; Kaposi József; Katona András
További szerzők: Fischerné Dárdai Ágnes ; Kaposi József; Katona András; Korpics Zsolt; Tomka Béla; Kojanitz László; Ötvös Zoltán; Gyertyánfy András; Vajda Barnabás; Makk Gábor; Szepesi Gábor; Száray Miklós; Csepela Jánosné; Dévényi Anna; Krizsán Pál; Varga Emese; Albert B. Gábor; Herber Attila; Szabó Márta Mária; Horváth Péter; Kamp Alfréd; Németh György; Jakab György; Fodor Richárd; Érsek Attila; Fekete Bálint
Cím: A Történelemt@nítás a történelemtanításért
Alcím: Válogatás a Történelemtanítás online folyóirat írásaiból (2010-2020)
Megjelenési adatok: Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 2020. | ISBN: (print): 978-963-9223-20-2 | ISBN (pdf): 978-963-9223-21-9 | DOI: 10.15170/MTT.2020

A Történelemtanítás online folyóiratot azzal a céllal alapítottuk meg tíz évvel ezelőtt, hogy megerősödhessen Magyarországon a történelemdidaktika mint a történelemtanítás tudománya. Meggyőződésünk, hogy a hazai történelemtanítás általános színvonalát, módszereit akkor lehet érdemben fejleszteni, javítani, ha tudományosan alátámasztott megoldások, eszközök állnak rendelkezésre. Ennek érdekében vállaltuk, hogy tájékoztatjuk a hazai szakmai közvéleményt a nemzetközi történelemdidaktika meghatározó folyamatairól, és teret biztosítunk a hazai innovációk megismertetésére. Nagy jelentőségűnek gondoljuk, hogy 2017 óta az MTA befogadta lapunkat a minősített folyóiratok sorába, ezzel is elismerve a szerkesztőség munkáját. A lap meghatározó feladatának tekinti a hazai és határon túli magyar történelemoktatás különböző szakmai dokumentumainak nyilvánosságra hozását, véleményezését, a mindennapi oktatási gyakorlat feltérképezését, az új törekvések segítését, és ezáltal is a történelemoktatás tudományos standardjainak megteremtését. A lap elmúlt tíz éve, a megjelent írások témái (tantervek, tankönyvek, tanórai módszerek és feldolgozások) és megközelítései azt mutatják, hogy a lap alapításakor megfogalmazott célokat összességében érvényesíteni tudtuk. E kötet kiadásának közvetlen apropóját a jubileum adja, hiszen a magyarországi történelemtanítást segítő, jelenleg egyetlen történelemdidaktikai/történelemmódszertani folyóirat, a Történelemtanítás 2020-ban ünnepli alapításának 10. évfordulóját. Az évforduló alkalmából készített válogatás a jubiláló folyóirat legfontosabb, legérdekesebb írásait tartalmazza. A papíralapon és online verzióban egyaránt elérhető kötet válogatott írásai egyrészt lenyomatát adják az elmúlt tíz év történelemoktatásáról való gondolkodásának, másrészt olyan hosszú távon megőrzendő gondolatokat, tapasztalatokat tartalmaznak, amelyek a későbbi tudományos diskurzusokban hivatkozási alapként vehetők számba. Szerkesztőként úgy válogattunk az írások között, hogy meg tudjuk teremteni a történelemtanítás elméletének és gyakorlatának egységét, valamint a hazai és nemzetközi folyamatok együttes láttatását. Az írások közlésénél alapvető szempont volt, hogy az eredeti online verzió bármikor elérhető a folyóirat weboldalán (www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu), másrészt a könyv/papíralapon történő megjelenésben bizonyos írásokat rövidítve közlünk; más írásokból néhol hiányzik a melléklet, kép, térkép. A tanulmányok szakirodalmi jegyzékét is pontosítottuk, aktualizáltuk, kiegészítettük. A kötet – az elmúlt tíz év válogatott írásainak közreadása mellett – újdonságokkal is szolgál. Ilyen a bevezető tanulmány, amely az elmúlt harminc év történelemtanításának mozaikszerű feldolgozása, bemutatva e három évtized átalakulási folyamatának oktatásirányítási, pedagógiatörténeti, tanulás- és tanításmódszertani mérföldköveit. Továbbá a kötetben adjuk közre a friss adatokkal aktualizált bibliográfiákat is, valamint az újabb szakirodalommal kiegészített tanulmányokat, azzal a kifejezett céllal, hogy a kötet minden írása naprakészen segítse a további történelemdidaktikai kutatásokat és a történelemtanárok pedagógiai munkáját. Azzal a reménnyel nyújtjuk át a válogatást szaktanár és történész, didaktikus és más neveléstudománnyal foglalkozó, valamint érdeklődő pedagógus kollégáinknak, hogy szép számmal találnak az írások között hasznos gondolatokat, megvalósításra váró ötleteket, melyek hozzájárulhatnak történelemtanításunk folyamatos megújulásához. Egyúttal köszönjük a Magyar Történelmi Társulat elnökségének erkölcsi, anyagi, illetve a Tanári Tagozat elnökségének szakmai támogatását, melyek nélkül ez a kötet nem jöhetett volna létre

Kategóriák: Neveléstudomány, Történelem
Tárgyszavak: Pedagógia, Történelemtanítás, Folyóirat, Tanulmánykötet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Történelemtanitás

Dallman Kristóf: Harminc év történelemtanítás – Tíz év Történelemt@nítás

A Történelemt@nítás a történelemtanításért. Válogatás a Történelemtanítás online folyóirat írásaiból, 2010–2020 c. kötetről)

Szerk. F. Dárdai Ágnes – Kaposi József – Katona András.

Szakmai lektor: Kéri Katalin és Závodszky Géza.

Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 2020, 543 p.
ISBN (print): 978–963–9223–20–2
ISBN (pdf): 978–963–9223–21–9

Betöltötte tizedik életévét a hazai történelemdidaktika egyik legmeghatározóbb szellemi és szakmai műhelye, a Történelemtanítás című online folyóirat. Ebből az apropóból jelent meg – még a 2020. év végén – A Történelemt@nítás a történelemtanításért című kötet. A szerkesztők, nevesül Prof. dr. F. Dárdai Ágnes,[1] dr. habil. Kaposi József[2] és dr. univ. Katona András[3] a kötet alcímében úgy fogalmaztak, hogy a most megjelent mű „Válogatás a történelemtanítás online folyóirat írásaiból (2010–2020)”. A tanulmányok füzérében elmélyedve azonban az olvasó megállapíthatja, hogy céljában és megvalósításában is többről van itt szó egy jubiláló folyóirat már megjelent publikációinak antológiájánál. A kötetben – az először közölt bevezető tanulmánnyal együtt – harminc publikáció szerepel, tematikus bontásban. A Történelemtanítás – Online történelemdidaktikai folyóirat[4] megvalósítása 2009 őszén merült fel az alapítókban, az első lapszám 2010. február 10-én jelent meg. A folyóirat nem előzmény nélküli, 1956 és 1989 között Almási János, majd Szabolcs Ottó szerkesztésében jelent meg Történelemtanítás (utóbbi negyedszázadon át volt a folyóirat gondozója), majd a rendszerváltás hatására végbement tudományos átrendeződést követően 1994 és 2003 között Závodszky Géza szerkesztésében Módszertani Lapok. Történelem címen jelent meg nyomtatott történelemdidaktikai problémákkal foglalkozó szakfolyóirat Magyarországon.

A 2010-es újraalapítás és digitális térbe terelés egyszerre volt hiánypótló és előrelátó. Hiánypótló, hiszen – ahogy az a kötet bevezető tanulmányában is olvasható – a klasszikusan szoros egymásrautaltságban és együttműködésben dolgozó egyetemi és akadémiai történész, valamint a köznevelésben és tanárképzésben tevékenykedő történelemtanár társadalom az 1989-et követő tudomány- és oktatáspolitikai átrendeződések hatására – sajnálatos módon – egyre távolabb sodródott egymástól. A Történelemtanítás digitális hasábjaival a szerkesztők éppen e szakadék fölé kívánnak hidat emelni. Egyaránt teret engedve – a történelemtudomány elméleti eredményeit a köznevelési diskurzusba átültetni kívánó – szaktörténészi, valamint módszertani jellegű, illetve gyakorló pedagógusok által írt cikkeknek is. Mindemellett a vállalkozás előrelátó is volt, hiszen az online formátum nagyban elősegíti a folyóiratban megjelent cikkek szélesebb körben történő terjesztését, felhasználását.

A kötet felvezetőjében a szerkesztők előszava mellett Prof. dr. Csukovits Enikő, a Magyar Történelmi Társulat főtitkárának ajánlását, valamint a Nemzetközi Történelemdidaktikai Társaság (ISHD) elnökségének nevében Prof. dr. Karl P. Benzinger köszöntőjét olvashatjuk, utóbbit magyar fordításban és angol eredetiben is. A két jegyzet érzékletesen mutatja be, hogy a Történelemtanítás folyóirat mind a magyar, mind pedig a nemzetközi történettudományi és történelemdidaktikai diskurzus aktív szereplője.

A most megjelent kötet tartalmi újdonsága, a Történelemtanítás folyóirat online hasábjain megjelent publikációk nyomtatott formához igazított változatainak csokra mellett, Prof. dr. Fischerné Dárdai Ágnes és dr. habil. Kaposi József Változó történelemtanítás Magyarországon (1990–2020) – Trendek, mozaikok, mintázatok című bevezető tanulmánya. A rendszerváltás óta eltelt harminc évet összegző tanulmány több aspektusból járja körül a magyarországi történelemoktatás sikereit és kudarcait. A tanulmány szerzői, ahogy ezt a felvezetésben meg is fogalmazzák, a tárgyalt időszakban különböző szinteken és felelősségi körökben részesei és alakítói is voltak a hazai történelemtanításnak. A tanulmány szerzői ambiciózus célt tűztek ki maguk elé: egy átfogó, horizontálisan és vertikálisan is jól tagolt képet kívántak festeni a hazai történelemoktatásról. A bevezető gondolatokat követően először a történelemtanítást befolyásoló szakpolitikai, ágazatirányítási hátteret ismerheti meg az olvasó. A Kádár-korszak utolsó éveinek szakpolitikai decentralizálásától a 2010 utáni időszak centralizálási törekvéseiig számos jogszabály és szervezeti változáson ment át az oktatásirányítás. A tapasztalatokból a szerzők ellentmondásos mérleget vonnak: noha számos helyi és regionális innováció jellemzi az elmúlt harminc évet, az oktatási rendszer egészében több fejlesztési pont is azonosítható. A tanulmány során F. Dárdai Ágnes és Kaposi József szakirodalmi vonatkozásokkal, kutatásokkal és jogszabályokkal alátámasztva mutatják be a tárgyalt időszak pedagógusainak, tankönyveinek, tanterveinek és tartalmi szabályzóinak változásait. A tanulmány legfőbb erénye, hogy a hangsúlyt úgy helyezi a történelemtanítás és történelemdidaktika a korszakban meghatározó trendjeinek bemutatására, hogy közben nemzetközi és hazai, a mindennapi pedagógiai praxisból és az oktatásirányításból vett példákkal támasztja alá mondanivalóját. A tanulmányban elvégzett áttekintés hiánypótló, egyszerre válhat hivatkozási alappá és vitaindítóvá a történettudománnyal, történelemdidaktikával, oktatáspolitikával foglalkozók, illetve az iránt érdeklődők számára.

A bevezető tanulmányt követően a kötet hat tematikus egységben közli a Történelemtanítás tíz évfolyamának válogatott írásait. Mind a szerzők neveit, mind pedig a publikációk témaválasztását áttekintve megállapítható a folyóirat hivatása: egy szellemi műhelybe terelni Magyarország történelemtanítással, történelemdidaktikával, tankönyv- és tantárgyelmélettel foglalkozó köznevelési, egyetemi és ágazatirányítási szakembereit. A szerzők között éppúgy megtalálhatóak több tízéves szakmai és tudományos múlttal rendelkező, nagynevű és széles körben elismert mesterek, mint – több esetben az előbbi kategória tanítványaiból lett – fiatal történelemtanárok, illetve a doktorandusz generáció képviselői.

Az első, Tapasztalatok, dilemmák, perspektívák című fejezet hat tanulmánya horizontálisan árnyalja a bevezető tanulmány emberöltőt átfogó helyzetjelentését. A fejezet tanulmányai között olvashatunk a Történelemtanítás folyóirat történetéről, működési tapasztalatairól és jövőbeni célkitűzéseiről, valamint elmélyedhetünk a történelemdidaktika, a történelmi gondolkodás és a közoktatás-szervezés egyes részterületeiben. A fejezetben közölt publikációk mintha csakugyan F. Dárdai Ágnes és Kaposi József friss tanulmányát egészítenék ki, jóllehet a hat tanulmány mindegyike megjelent már a folyóirat valamely lapszámában. Tomka Béla a történettudomány direkt és indirekt céljairól, F. Dárdai Ágnes a történelemtanítás 21. századi helyzetéről, Kaposi József pedig a magyarországi történelemoktatás nehezen feloldható anakronizmusairól számol be, miközben a tanulmányok kiindulópontot nyújtanak egy remélt szakmai vita megkezdéséhez. Kojanitz László a hazai kerettanterveken keresztül érzékelteti a történelmi gondolkodás változásait, Ötvös Zoltán pedig a nagy múltra visszatekintő Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny történelem versenytantárgy helyzetét és tapasztalatait összegzi.

A második – A gyakorlat elmélete – és a harmadik – Az elmélet gyakorlata – című fejezetek különféle történelemdidaktikai problémafelvetéseket és módszertani megoldásokat vonultatnak fel, a negyedik fejezetben pedig a tankönyvek kutatásával, készítésével és tervezésével kapcsolatos publikációkat olvashatunk. A Történelemtanítást rendszeresen olvasók számára feltűnhet, hogy a folyóiratban leggyakrabban előforduló cikktípusok ebbe a három fejezetbe lettek besorolva. A szakmai diskurzus felélénkítését segítheti elő többek között Gyertyánfy András, a PTE BTK Történettudományi Intézet tanársegédjének Kompetenciák a történelemtanításban – kritikai megközelítésben című, 2017-ben megjelent írása, mely a kompetenciaszemlélet előnyei mellett annak hátrányos aspektusaira is kitér. Az alaposan jegyzetelt tanulmány kiemeli, hogy a kompetencia alapú oktatás lehetséges, de közel sem elégséges tényezője a korszerű és eredményes történelemoktatásnak. A gyakorlati, módszertani fogásokat felsorakoztató fejezetben olvashatunk a történelemoktatás során használt statisztikai, valamint térképes források használatáról Csepela Jánosné ny. vezetőtanár, illetve Száray Miklós tankönyvszerző, gimnáziumi történelemtanár tollából. A módszertani innovációkat bemutató cikkek közül kiemelendő Varga Emese a történelmi játékfilmek tanórai használatáról, továbbá Krizsán Pál a legfiatalabb generációk aktivitására építő, a mobileszközökben rejlő didaktikai lehetőségekről szóló írása.

A történelemtankönyveket középpontba állító fejezet – Történelemtankönyvek tegnap, ma és holnap – kronologikus rendben halad. A történeti tekintetben legrégebbi témával foglalkozó írásban Albert B. Gábor, a Szent István Egyetem Kaposvári Campus Neveléstudományi Intézetének habilitált egyetemi docense a 20. század első felének meghatározó életművel rendelkező történész-akadémikusának, Domanovszky Sándornak az 1920-as és ’30-as években zajló tankönyvrevíziós mozgalomban betöltött szerepét vizsgálja. A fejezet végén pedig Kamp Alfréd, az Oktatási Hivatal főosztályvezetőjének 2019 decemberében publikált tanulmánya a 2020-as évben, a pandémia hatására újra reflektorfénybe került Nemzeti Köznevelési Portálra készített Okostankönyveket mutatja be.

A folyóirat online megjelenési formájának – a korszerűség mellett – van még egy rendkívül előnyös tulajdonsága, ez pedig nem más, mint a terjedelmi korlátok szabad értelmezésének lehetősége. Az évfordulós kötet szerkesztőit ugyan nem lehet szűkmarkúsággal vádolni – a kötetet mintegy 540 oldalra tördelték – mégis számos, a portálon az évek folyamán megjelent írás nem kapott helyet nyomtatásban. Az önálló történettudományi publikációk közül talán Hermann Róbert a lap 2018. évi 1–2. összevont számában megjelent, A publicista Görgei Artúr[5] című tanulmánya az egyik legfontosabb hiányzó tétel, amely azonban nyomtatásban megjelent.[6] A szerkesztők – feltehetően a terjedelmi kötöttségek miatt – több elismert hazai és nemzetközi szakember publikációját sem válogatták a megjelentetett írások közé,[7] míg akadnak olyan fontos témával foglalkozó írások is, amelyek azért maradhattak ki a kötetből, mert szerzőjük másik publikációja került beválogatásra.[8] A hiányzó történettudományi, tantervelméleti és oktatáspolitikai írások mellett két online formájában népszerű, gyakorlati megközelítésű írásra hívnám fel az olvasó figyelmét, amelyek szintén méltán gazdagíthatták volna a kötetet: Hende Fanni 2012-ben megjelent, Spárta és Athén összehasonlításáról szóló óravázlata,[9] valamint Németh Ervin Októberi lázrózsák[10] című drámapedagógiai foglalkozás-terve hasznos segítséget nyújthatott volna a kötetet olvasó gyakorló történelemtanárok számára. Mindkettő – Hermann Róbert Görgei tanulmányával együtt – a folyóirat legolvasottabb írásai közé tartozott.

A Történelemtanítás folyóirat műhely jellegét hangsúlyozza a kettős értelmű Határainkon túl című fejezet is. A határ ebben az esetben egyaránt jelent fizikai országhatárt, valamint a szűken értelmezett történelemdidaktika határain túlmutató publikációkat is, mint amilyen Németh György a társadalomismeret mint önálló tanegység megszüntetésével kapcsolatban tett vitaindító állásfoglalása, és az arra történő reagálás Jakab Györgytől. Utóbbi másik írása beszámol a közös szlovák-magyar történelemtankönyv ügyéről is.

A kötet utolsó tematikai egységét – A Történelemt@nítás és a történelemtanítás válogatott bibliográfiái – két, kiemelkedő alapossággal összeállított szakbibliográfia jelenti. A szerzők – Érsek Attila és Fekete Bálint – összegyűjtötték egyrészt az elmúlt harminc évben megjelent történelemmódszertani publikációk válogatását, másrészt a Történelemtanítás folyóirat digitális és IKT vonatkozású cikkeit. Mindkét szakirodalmi válogatás – ahogy a teljes kötet – rendkívül jól hasznosítható mind a köznevelésben oktató történelemtanárok, mind az egyetemi tanárképzésben dolgozó módszertanos oktatók, továbbá a történelemtanítás, illetve a történettudomány iránt érdeklődők számára is. A szakmai viták fellendítésének igénye, a sokoldalú kritériumrendszer szerint szerkesztett tanulmányválogatás, valamint a folyóirat köré csoportosuló szakemberek köre megerősítheti az olvasót abban, hogy milyen nagy szükség van hazánkban a Történelemtanításra és a hozzá hasonló aktív szakmai műhelyekre. A folyóiratnak még sokszor tíz évnyi eredményes munkát kívánok!

JEGYZETEK

[1] Prof. dr. Fischerné Dárdai Ágnes, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar; PTE „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola; a Történelemtanítás online folyóirat alapító főszerkesztője; a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata elnökségi tagja. A Pécsi Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont ny. főigazgatója.

[2] dr. habil. Kaposi József, habilitált egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Vitéz János Tanárképző Központ Tanárképző Tanszék; a Törénelemtanítás online folyóirat alapító főszerkesztő-helyettese; az Új Pedagógiai Szemle főszerkesztője; a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata elnöke.

[3] dr. univ. Katona András, ny. főiskolai docens, ELTE Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézet Történelem Segédtudományai Tanszék; a Történelemtanítás online folyóirat alapító felelős szerkesztője; a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata elnökségi tagja.

[6] Hermann Róbert (2018): Görgei Artúr, a publicista. In: Hermann Róbert: Görgei Artúr válogatott írása. Értekezések, vitairatok, cikkek, interjúk 1848–1915. Zrínyi Kiadó, Budapest, 9-47.

[7] Pl. Závodszky Géza (2018): Habsburg-magyar kiegyezések. Történelemtanítás (LII.) Új folyam VIII. 1-2. sz.
http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2017/10/zavodszky-geza-habsburg-magyar-kiegyezesek-08-01-02/ (Letöltés: 2021. márc. 23.);
Krathochvíl, Viliam (2011): Etnikai sztereotípiák a történelemtankönyvek ,,mi” és ,,ők” konstrukcióiban. Történelemtanítás (XLVI.) Új folyam II. 3. sz. (Fordította: Vajda Barnabás)
https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2011/10/viliam-kratochvil-etnikai-sztereotipiak-a-tortenelemtankonyvek-mi-es-ok-konstrukcioiban-02-03-03/ (Letöltés: 2021. márc. 23.)

[9] Hende Fanni (2012): Spárta és Athén összehasonlítása. Történelemtanítás (XLVII.) Új folyam III. 1. sz.