Megalapozatlanul kritizálják a tizedikes történelem tankönyvet

Írta: Veszprémy László Bernát

Oktatási hivatal történelem tankönyv 5

A Géniusz Könyváruház weboldala sütiket (cookie-k) használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése érdekében. Kérjük, engedélyezze az Önnek megfelelő sütibeállításokat!

• Munkamenethez szükséges (session) sütik
• Google Analytics
• Google Adwords

–>

ITT VAGYOK MOST:

Kezdőlap

»

– Történelem 5. NT-11575/T

Kedveled a Géniusz Könyváruházat? Oszd meg másokkal is: Nem találod a tankönyvet, amit keresel? Nézd meg tankönyv webáruházunkban! Kattints ide: www.geniusztankonyv.hu Nézd meg megújult webáruházunkat, ahol minden sikerkönyvet, tankönyvet és nyelvkönyvet is egy helyen megtalálhatsz: Kattints ide: www.geniuszkonyv.hu Találkozz kedvenc szerzőiddel a 93. Ünnepi Könyvhéten a Géniusz Könyváruház pavilonjánál, Miskolcon az Erzsébet téren Kattints a részletekért!

A Géniusz Könyváruház pavilonjánál (Miskolc, Erzsébet tér) dedikáló szerzők:

2022. június 9., csütörtök:

16:00-tól dedikál: Bózsó Gyula

17:00-tól dedikál: Kovács Gréta

18:00-tól dedikál: Berta Eleonóra

2022. június 10., péntek:

15:00-tól dedikál: Leslie L. Lawrence

16:00-tól dedikál: Dulai Péter

17:00-tól dedikál: Bárdos István

18:00-tól dedikál: Reiman Zoltán

–> SZEPTEMBERI GÉNIUSZ NAPOK – 2022. szeptember 15-16-17. – Amikor -20% kedvezménnyel vásárolhattok meg minden könyvet a Géniusz Könyváruház miskolci és ózdi üzleteiben! (Kivéve: tankönyvek, nyelvkönyvek és akciós könyvek) Kattints a részletekért!

–> Most igazán megéri rendelni! 5000 Ft-os rendelési érték felett a szállítási díj belföldön INGYENES!

–> Szilveszteri nyitvatartásunk Kattints a részletekért!

Szilveszteri nyitvatartásunk:

2020. 12. 31. (Csütörtök): 9.00 – 12.00

2021. 1. 1. (Péntek): Zárva

2021. 1. 2. (Szombat): 9.00 – 13.00

–> MOST KIEMELTEN FONTOS A MEGFELELŐ VÉDELEM! Rendelj PRÉMIUM 3 RÉTEGŰ ORVOSI MASZKOT partnerünktől! Kattints a részletekért!

Klikk ide a megrendeléshez!

–> Kedves Látogató! A 2019. december 19. 14:00 után beérkező rendelések előreláthatólag már nem érkeznek meg hozzád Karácsonyig. Természetesen, a beérkező megrendeléseket ezt követően is folyamatosan dolgozzuk fel, illetve adjuk át a futárszolgálat részére. A megrendelések személyes átvételére 2019. december 24. 12:00-ig van lehetőség a Géniusz Könyváruház miskolci üzletében. (Géniusz Könyváruház – Miskolc, Széchenyi u. 107.) –>

Viola Judit a Sasok a viharban I-III. sorozat és az Ételek és életek című könyvek szerzője DEDIKÁL a Géniusz Könyváruházban, 2019. december 13-án (pénteken) 15:00-tól!

–> Szavazz a Muskátli Apartmanház Hévízre az Év Szállása 2019 versenyen: Kattints ide! –>

Megalapozatlanul kritizálják a tizedikes történelem tankönyvet

Írta: Veszprémy László Bernát

A kritikákkal szemben az új tankönyv sokszínű, újító, emellett igenis tartalmaz politikától erősen eltérő témákat.

„Bár durva történelemhamisítás, illetve csúsztatások ezúttal nem érhetők tetten” – ismerte be a HVG –, mégsem tetszik a balliberális sajtónak az Oktatási Hivatal kiadásában megjelent „A” jelű, 10. évfolyamos történelemkötet.

A könyvet már ennél az esetnél korábban megvédte a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete, de azért érdemes részletesen is megnézni, mik a mostani kötet erényei.

A HVG vádjai

„Bár durva történelemhamisítás, illetve csúsztatások ezúttal nem érhetők tetten (igaz, a hatodikos és a tizedikes tananyagban nincsenek is igazán vitatott témák vagy események, amelyeket a magyar őstörténettel és a honfoglalással foglalkozó rész szerzője tavaly arra használt fel, hogy saját, szakmai konszenzust nélkülöző nézeteit írja bele a szövegbe), az első széria legnagyobb gondja, a tananyagcsökkentés látszat volta ezekben is erősen megmutatkozik. Noha oldalszám szerint a kiadványok valóban rövidebbek, a húzás miatt kialakult mamutleckék annyira zsúfoltak, hogy a pedagógusok szerint egyrészt megtaníthatatlanok, másrészt nem marad idő mellettük sem a kompetenciafejlesztésre, sem a forrásértelmezésre” – írja a HVG.

Már a fentiekből is látszik, hogy komoly fogást nem találtak a könyvön, hiszen akkor a „történelemhamisítással” foglalkozó részen időztek volna el.

Ezek mellett fontos látni, hogy a mostani kiadvány a korábbi, hasonló munkákhoz képest jelentősen (15-20%) rövidebb, és mintegy feleannyi, de némileg nagyobb terjedelmű lecke van benne, melyek feldolgozására viszont átlagosan 3 óra áll rendelkezésre.

Átvizsgálva a kötetet, érdemes látni, hogy szemben a váddal, miszerint „túl sok a politikatörténet”, a korai kapitalizmus és az ipari forradalmak gazdaságtörténeti témát hoznak, a reformáció kapcsán igen komoly vallástörténeti rész szerepel a kötetben, a 19. századi eszmék és a felvilágosodás pedig eszmetörténeti anyagot hoznak. Mivel az egyetemes országtörténetek pedig jelentős részben kimaradtak, csakúgy, mint például a 18. századi nagy háborúk, így pont az esemény- és politikatörténet rövidült.

Az objektív szemlélő számára ezek után érthetetlen, hogy lehet a politikatörténet túlzott dominanciájáról beszélni.

A 18. századi magyar történelemben is szerepel egy külön, nagyon jelentős demográfiai blokk. Itt többek között nemcsak a korabeli nemzetiségekről kapunk átfogó képet, hanem megjelennek a hazai zsidóságra és cigányságra vonatkozó rövid leírások is, sőt a reformkor tárgyalásánál a zsidóság emancipációjának kezdetéről is olvashatunk. Valószínűleg a tanterv koncepciója miatt alakult úgy, hogy az életmódtörténetibb anyagrészek pont az életkori sajátosságok miatt inkább általános iskola felső tagozatba kerültek, míg a középiskolai könyvben gazdaság-társadalom-eszme és politikatörténet képezi a vezérfonalat.

Szemléleti váltás

Külön értékesnek tűnik, hogy a magyar és egyetemes történeti fejlődést az új könyv együtt kezeli, ami kiválóan ki tudja mutatni, hogy a magyar történelem nem hátrébb való vagy megkésett, rosszabb, mint a nyugati, hanem csak a saját körülményei között fejlődik. Ezt nagyon jól mutatja, hogy pl. az ellenreformációs barokk építészetnél nemcsak az Il Gesú szerepel, hanem a zirci ciszterci apátság, vagy a fertődi Esterházy-kastély is, jól mutatva, hogy

(korábban a magyar fejlődést mindig külön tárgyalták, ami erősen vezetett oda, hogy a magyar mindig „kicsit sárga, kicsit savanyú” – ezt láthatták a szerzők „lemaradástörténetnek” és ezt iktatták ki láthatóan).

A történész szemlélőnek azonnal feltűnik, hogy a könyv a folyamatokat igyekszik egységesen, nem szétdarabolva taglalni – pl. a reformkor nincs szétszabdalva három kronologikus leckére, hanem az egyes reformtémák egységesen jelennek meg, ezzel valószínűleg sokkal érthetőbbé téve a tematikát.

Nem elhanyagolható, hogy az „európai gyarmatosítás értékelése” c. rész differenciált képet ad a gyarmatosításról, leírja, hogy a katolikus egyház, de a spanyol királyi udvar is fellépett a bennszülöttek védelmében.

A tankönyv talán elsőként hoz a közoktatásban eddig egyáltalán nem előforduló, a felvilágosodással szemben kritikus szerzőket (de Maistre, Chateaubriand, Ballanche, Lamennais). Újszerűen hat, hogy a felvilágosodás világképét didaktikusan veti össze a vallásos középkori felfogással és egyenrangúan láttatja a kettőt. A politikai erőszak kutatójának, mint ezen sorok szerzőjének is külön fontos, hogy

A szerzők védenek

A vádak kapcsán megkerestük Nánay Mihály történészt, Habsburg-kutatót, a Rubicon Intézet főmunkatársát, egyben a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnökét, a kötet egyik szerzőjét, aki így reagált a HVG vádjaira:

„A tankönyv fejlesztése során igyekeztünk érvényesíteni a tanterv újszerű megközelítéseit. Különösen fontosnak tartom az integrált egyetemes- és magyar történeti anyagokat (pl. reformáció és ellenreformáció témánál), ahol nagyon plasztikusan belehelyezkedik a magyar történelem az egyetemes áramlatba, látható, hogy szinkronban zajlottak az események (pl. érdekes egy leckén belül összevetni az augsburgi vallásbékét és a tordai határozatokat). Emellett pedig általában a jelenségalapú megközelítést emelném ki, ami több tananyagrésznek tematikus elrendezést adott. Így végre a Magyar Királyság és Erdély története egy-egy összefüggő anyagrészt alkot és nincsen szétszabdalva 2-3 kronologikus leckére, így a diákoknak lehetőségük van egyben látni a folyamatokat. Ugyanez igaz a reformkori anyagrészekre, ahol nem az országgyűlésenként szabdalódik szét ismét csak kronologikusan az anyag, hanem egy-egy reformügy (pl. úrbéri kérdés vagy nemzeti kultúra ügye) egy-egy önálló részfejezetet képez, így maga a folyamat, jelenség sokkal jobban megérthető, mintha töredékesen az egymás utáni kronologikus leckékben lennének elszórva az információk.”

Miről szól ez a konfliktus?

Összességében a HVG kritikája amúgy is gyenge volt, ráadásul jelentős részben a mindig kormányellenes hangot megütő Történelemtanárok Egyletének kritikus véleményére épít. (Ők ugyebár az a társaság, akik tavaly arról beszéltek, hogy nem kellene hősnek nevezni a végvári vitézeket).

A kritika a főbb vádaktól ezúttal elállt, mutatva, hogy a szerzők jó munkát végeztek, téves adatok nem kerülnek elő. Kritizálták viszont a hosszúságot és a politikatörténet túlsúlyát, illetve a mentalitástörténet háttérbe szorulását, pedig a kötet valójában a történész recenzens számára sokszínű, újító, emellett igenis tartalmaz politikától erősen eltérő témákat, és az életmód- és mentalitástörténet pedig megfelelve a tantervi előírásoknak, inkább az általános iskolai képzési szakaszban kap teret.

A könyv hosszáról pedig annyit mindenképpen elmondhatunk, hogy

Ezek után mondvacsinált kérdésnek tűnik a leckék hosszán való problémázás.

TÖRTÉNELEM 5. TANKÖNYV (OH-TOR05TA)

A kétszintű szóbeli történelem érettségi kézikönyve

Borhegyi Péter

Tedd kosárba mindkettőt egy gombnyomással!

A kettő együtt:

Mit vettek még, akik ezt vették?

Szóbeli érettségi nagykönyv – Történelem

Ki kicsoda a magyar történelemben? (Diákszótár)

Az emberiség rövid története 10. – Tankönyv, munkafüzet és Témazáró feladatlapok

TÖRTÉNELEM 5. TANKÖNYV (OH-TOR05TB)

Az 1867-es kiegyezés alternatívái – Forrásfüzet az iskolai okt-hoz 2.

Történelem 9. – A középiskolák számára – munkafüzet

Kulcs a felvétel(i)hez I. Tesztek+Kronológia – Vizsgázók kézikönyve történelemből

Társadalmi ismeretek II. – az általános iskola 7-8.osztálya számára (az: 98 509)

Történelem IV. 1914–1945

Ember és társadalom (Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek) – 5. osztály

Az általad megtekintett termékek

TÖRTÉNELEM 5. TANKÖNYV (OH-TOR05TA)

Még több Borhegyi Péter

Érettségi esszék nagykönyve – történelem

Szóbeli érettségi nagykönyv – Történelem

Történelem munkafüzet 11.

1 350 Ft – 1 390 Ft

Történelem 9. Tankönyv + Munkafüzet – Újgenerációs Tankönyv

Történelem 11. (kísérleti tankönyv)

950 Ft – 1 990 Ft

Történelem Tankönyv 12. (Kísérleti tankönyvek)

A kétszintű szóbeli történelem érettségi kézikönyve

Történelem 10. (OFI)

1 550 Ft – 3 790 Ft

Történelem 12. (OFI)

950 Ft – 1 350 Ft

TÖRTÉNELEM 5. TANKÖNYV (OH-TOR05TA)

Elérhetőségek

Cégünk

Mit kínálunk

Így vásárolhatsz

Közösségi média

Oldalaink bármely tartalmi és grafikai elemének felhasználásához a Libri-Bookline Zrt. előzetes írásbeli engedélye szükséges.
SSL tanúsítvány

Uniós pénzekből túrósították fel a 125 éves hatodi utat Tamás Sándorék

Vidékünkön valamiért a legtöbb beruházás választási kampányban kezdődik. S választási kampányban is ér véget. A Hatodon áthaladó megyei út sem lehetett ez a szabály alól kivétel.

Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke a legutóbbi választási kampány csúcspontján, 2020 szeptemberében jelentette be a hatodi út újraaszfaltozását.

Rá egy évre, 2021 nyarán a hatodi utat leaszfaltozták.

2021/2022 telén ez az aszfalt gyakorlatilag szétporladt. Ahogy egyik forrásom szimbolikusan fogalmaz: „olyan lett, mint a fos”.

2022 nyarán az egy éve aszfaltozott utat részben újraaszfaltozták.

De a helyzet nem rózsás, az újonnan aszfaltozott foltok mellett a régi aszfalt tovább töredezik. Szakemberek szerint az alapozással van a gond.

Az EU-s pályázat határideje már lejárt, a munkának csak töredéke van kész. S ami kész van, az is úgy néz már ki, mint egy harmincéves út.

A hatodi aszfaltozás kérdését fogjuk körüljárni mai anyagunkban. Nézzük a részleteket:

Hol van ez a Hatod és miért fontos?

A 710 méter magasan fekvő Hatod-hágó a Baróti-hegység északi részén lapul, az Olt völgyét és a Baróti-medencét elválasztó gerincen. Sepsiszék és Erdővidék között, a Sepsiszentgyörgy és Barót közötti távolság aranymetszésében.

Itt halad át a Baróti-medence lakosságának a java, ha a megyeközpontban van dolga, de Udvarhely és Szentgyörgy között is erre vezet a legrövidebb út, sokan használnák.

Ezt az utat körülbelül 125 éve modernizálták. Ennek a nyomai fellelhetők az akkori sajtóban. A Székely Nemzet szentgyörgyi lap 1894-től kezdve pár éven keresztül rendszeresen, minden évben elejt pár szót erről az útépítésről.

Az utat szélesítették, ami már akkor sem volt könnyű dolog, mert a jó székely ember már akkor is sajnálta magánterületét a közútra pazarolni.

Akkoriban az építkezéseket nem ilyen nagy projektes nekibuzdulásokban bonyolították, hanem csak szép lassan. Minden évben felújítottak 7-8 műtárgyat.

Az előző századfordulón felújított utat a kommunizmusban, 1972-73-ban korszerűsítették. A mostani a harmadik nagy újjáépítés a Hatodi út történelmében.

De honnan jön ez a Hatod név? Sokan úgy tudják, hogy azért hívják Hatodnak, mert 6 szerpentin van rajta, de a szakirodalom szerint ez téves információ. A neve onnan jön, hogy 6 település osztotta el egymás között az egykor Gohán havasának nevezett területet, 1876-ban, egy évszázadnyi, 1775-ben kezdődött pereskedés után. Előbb a hat község gróf Mikó Imrével, majd özvegyével pereskedett két évtizedig, a gróf meg is nyerte a pert, de a hat község fellebbezett. Aztán 1835-ben Barót és a másik öt község között indult pereskedés, míg végül kialakulnak a jelenlegi tulajdonviszonyok.

Ez után kutatva belebotlok Benedek Elek egyik írásába, melyet halála előtt három héttel, 1929. július 27-én közölt le a Brassói Lapok. Ebben mesél a Hatod név eredetéről is, és azt is elpanaszolja, hogy a Hatodon útonálló banditák garázdálkodnak, akik embereket rabolnak ki.

Ej, ha tudná Elek apó, hogy a banditák ismét garázdálkodnak a Hatodon!

„Megígértük. Most csináljuk.”

Hogy Tamás Sándor nehogy megharagudjon rám a megbízhatatlan forrásaim miatt, mint az legutóbbi, az erdővidéki tanügyi rokonizmust bemutató anyagom esetén történt, ezúttal főként az ő Facebook-oldala fog forrásul szolgálni a téma kronológiai bemutatásához.

Több kulcskifejezéssel keresgéltem a tanácselnök oldalán, ilyenekkel, hogy „hatodi aszfalt” vagy „hatodi út” stb., míg pár nap után rájöttem, hogy a következő kifejezéssel lehet a lehető legtöbb találatot kapni a témában: „Megígértük. Most csináljuk.” Ez a tanácselnök kampányszlogenje.

A legelső előjelét annak, hogy lesz aszfaltozás a Hatodon, Tamás Sándor 2020. április 3-i videójában találtuk meg. Amiben ő épp színészien aláír valamit, majd véletlenszerűen felpillant a kamerába, és elmondja, hogy a koronavírus mellett a beruházásokkal is foglalkoznak, és Erdővidék modernizációs programjának legfontosabb beruházása következik.

A 2020-as választások előtt három héttel, szeptember 9-én robbantotta be egy kampányvideóval fűszerezve a nagy hírt a hatodi út aszfaltozásáról, mint legkeményebb ütőkártyáját: „(Piros felkiáltójel, ami el nem maradhat) A hatodi út. (Kipipált jel, ami biztonságot sugall) Megígértük. Most csináljuk.”

A választási kampánybeli „most” a rákövetkező év nyaráig nyúlott. Mert a választási évben csak annyira futotta, hogy helyenként fél sávon felszedjék a régi aszfaltot. Az úgy maradt télire, és sáros szántóföld hangulatát adta, óriási keréknyomokkal. Az emberek panaszkodtak.

Mikor már kezdett kínos lenni a halogatás, a választók számonkérésére Tamás Sándornak videóban is kellett magyarázkodnia. Ez történt meg 2021. június 8-án, amikor a tanácselnök elmondta, hogy ezeket a kanyarokat nem lehetett egyik napról a másikra megcsinálni. Megígérte, hogy a nyár folyamán fel lesz újítva az út.

Június 13-án le is rajzolta, hogy augusztus 31-re készen lesz a hatodi út.

A nyár a hatodi videó-helyzetjelentésekkel, dicsekvéssel telt.

A munkálatok jól haladtak, látszott, hogy befejezik augusztus végére, ezért Tamás Sándor egy héttel a határidő előtt munkába állította grafikusát, és learatott mindent, amit lehetett.

2021. augusztus 21-én rukkolt elő ismét az egy évvel azelőtti szlogennel:

Az augusztus 23-i ünnep másodnapján már Haladás volt. Hatodi Haladás vs. Kritikusok csapata: 2-1.

Augusztus 30-án közölte a trilógia utolsó, „Megígértük. Megcsináltuk!” feliratú alkotását.

Ebben a bejegyzésében bejelentette, hogy „Ez az út ilyen még nem volt soha”.

Nem gondolta, hogy mellényúl ezzel a dicsekvéssel, ezért odaírta az előző nagy felújítások (1896 és 1972) dátumait is. Így a választók össze tudják vetni, hogy míg a magyar világban épített út 75 évig, a kommunizmusban épített út 50 évig tartott, a mostani csak 3 hónapig bírta, még az átadást sem érte meg épen.

Székely útügyi humor a pityókaföldektől az azt feltúró bajuszos vadkanig

Az augusztusban leterített aszfalt télire olyan lett, mint a puliszka. Feltúrósodott. Ez hiányzott csak az előző telet is feleslegesen sárban cammogó erdővidéki sofőröknek.

Rengeteg felháborodott bejegyzés és hozzászólás született, a legdurvábbtól a legszelídebbig. Én most inkább a viccesek közül válogattam egy kis csokrot, főleg az erdővidéki közlekedési infó csoportokból.

Tamás Sándor felfedezi az egyszerhasználatos aszfaltot

A különféle kritikákra, melyek tél óta szakadatlanul áramlottak, Tamás Sándor csak augusztus 8-án reagált először Facebook-bejegyzéssel.

A piros zászlócskákkal, zöld kipipáltjelekkel, hatalmas piros felkiáltó és kérdőjelekkel tarkított bejegyzését azzal kezdi, hogy az építőanyag-árak az ukrán háború miatt 4-5-szörösére nőttek.

Aztán megpróbál mindent megmagyarázni, azzal, hogy ők csak azért aszfaltozták le az utat, hogy az emberek ne járjanak sárban, de tudták és mondták, hogy ez nem lesz végleges. Megígéri, hogy a kivitelező felszedi az aszfaltot, kicseréli az alapot, és újrateríti az aszfaltot, sáncokat ás és önt. „(Zöld kipipáljel) Folytatjuk a munkát!” – zárja bejegyzését.

Tamás Sándor kijelentései nagyon furcsán hangzanak. Ezért megkérdem útépítésben dolgozó egyik forrásomat, igaz-e, hogy 4-5-szörösére nőttek az árak a háború miatt. Azt válaszolja, hogy erős túlzás. Felmentek az árak, míg tavaly ilyenkor 1 tonna aszfalt 280 lej volt, most már 380 lej, egy köbméter beton 320 lejről 420 lejre emelkedett, 1 kg betonacél 3 lejről 6 lejre, a gépi munka ára is nőtt kb 25%-ot, a szállítás is kb. 25%-al lett több, a munkadíj emelkedett 10 %-ot. A jelenlegi inflációs index, amit az építkezésben használhatnak bizonyos szerződéseknél, az 34%.

De a 34% azért durván messze áll az 400%-tól. Tehát a tanácselnök már füllentéssel kezdte a bejegyzését.

Az, hogy ők azért aszfaltoztak, hogy az emberek ne járjanak sárban, de tudták, hogy ez nem lesz végleges, társítva azzal, hogy most fel kell szedni az aszfaltot, újra kell alapozni, majd újra aszfaltozni, ez így egyszerűen pazarlás.

Egyszerhasználatos aszfaltot önteni, főleg ilyen árak mellett, nem indokolt luxus. Nem valószínű, hogy az uniós pályázatban ezt el tudják így számolni ezzel a magyarázattal. Forrásom szerint hiába öntik többször az aszfaltot, csak egyszer fizettethetik ki.

De tény, ami tény, a tanácselnök bejegyzése után az aszfaltréteg cseréje elkezdődött. És azóta be is fejeződött.

Foltozgatják a kaka alapot

Szeptember elején, mikor elhatároztam, hogy ráállok erre a témára, amit egy éve ajánlgatnak olvasóink, elindultam megnézni terepen, hogy mi van. A kivitelező cég embereivel egy hídépítés mellett beszélgettem el.

Két munkagéppel vannak beleállva a patak medrébe. Zavarosítják a vizet, nagy köveket höngörgetnek a mederben. Hídvédelem céljából, állítják. Kérdésemre elmesélik, hogy Hatodon az újraaszfaltozási munkálatokat már pár napja befejezték.

A Hatodra érve tapasztalom is, hogy tényleg nagy felületet újraaszfaltoztak. A képen is látszanak a sötét foltok, gyakorlatilag a szerpentin felületének több mint felén kicserélték az aszfaltot.

Ahol nem cserélték ki a teljes aszfaltot, ott össze-vissza van repedezve az egész. Szakemberünk szerint ez a töredezettségi jelenség, amit románul „faianţare”-nak hívnak, az alapozás rossz minőségére utal.

Ahol foltokat aszfaltoztak újra, körülöttük ezerszám vannak a repedések. Itt egyértelműen látszik, hogy az alap nem volt kicserélve és újratömörítve az újraaszfaltozás előtt, sem a foltok alatt, sem a régi aszfalt alatt. Mert azt lehetetlen a régi aszfaltrétegen keresztül elvégezni. De ahol nagyobb felületen cserélték ki az aszfaltot, ott sem valószínű, hogy hozzányúltak volna az alaphoz. A munkálat alatt erre utazó szemtanúk szerint csak az aszfaltot marták le és öntötték újra, nem láttak nagy újraalapozási munkálatokat.

Hogy voltak-e újraalapozási munkálatok, azt megkérdeztem a megyei tanácstól is, a kivitelezőtől is és a műszaki ellenőrtől (diriginte de şantier) is. Egyikük sem válaszolt.

Belefulladt a kanyarszélesítés a nemlétező sáncba

Tamás Sándor 2021 nyarán végig azt reklámozta videóiban, hogy szélesítik az utat és a kanyarokat. Ezt mondta júniusban is.

És júliusban is.

A kanyarkérő polgárok panaszkodására Tamás Sándor egy 2021. szeptemberi bejegyzésben ismét megígérte, hogy mindent megtesznek, hogy kiszélesítsék a kanyarokat. Mert meghallgatták az embereket, stb.

Ottjártamkor például, amint a fentebbi képeken látszik, jött egymás után négy fehér autó, szembe velük egy kamion. Az első két autó áthaladt a kanyaron, mielőtt a kamion odaért, a másik kettőnek meg kellett állnia a kanyarban, míg a kamion befordul. Ez rendszeres jelenség a szűkre sikerült kanyarokban.

A hegy túlsó oldalán lévő szerpentinek első kanyarjában is hasonló a helyzet, de ott a nehézséget fokozza, hogy az aszfaltozások után ottmaradt egy kaviccsal teli gödör is, ami rendszeresen megszórja kaviccsal az utat.

A helyszínen feltűnik, hogy ebben a durva kanyarban egyik oldalon sincs becsületes sánc. De odébb, a szerpentin kanyarok közötti részén is csak egyik oldalon van egy halvány földsánc, betonsánc sehol, miközben az út annyira tönkrement, hogy hosszú szakaszokon teljesen újra kellett aszfaltozni.

Egy forrásunk segítségével megszerzem az út terveit, amelyek alapján meg lett hirdetve a kivitelezés. A tervek rajzolt részében tisztán látszik, hogy a fentebbi két kép helyszínén, az 5+500 és 5+400 km magasságában az út mindkét oldalán sánc van betervezve, a rajzon kékkel.

Sőt, az is látszik, a profilok között, hogy ezen az útszakaszon mindkét oldalon betonsánc kellene, hogy legyen, 10 centi vastag betonból.

Nemcsak itt kellene betonozott sáncok legyenek, hanem a szerpentinek mentén végig. A szakember meg is magyarázza, miért: a szerpentineken nagy az esés, és 4% hosszanti esés fölött kötelezően betonozzák a sáncokat, mert a földsáncokat ilyen esésnél kiássa a víz.

Az utat már másodszor aszfaltozták le, és a betonsánc még mindig nincs meg. Megkérdek egy útépítő szakembert: normális az, hogy az aszfaltot leöntik a sáncok kiásása és kibetonozása előtt?

Nem normális, mondja. Első lépés mindig a vízelvezetés. Azért, hogy ne mehessen tönkre a víztől az út.

Júliusban Kovács Ödön megyemenedzser azt nyilatkozta a Háromszék napilap hatodi útról szóló cikkében, hogy „A vízelvezetés ezekben a kanyarokban nem volt benne az eredeti tervben, mintegy 1800 méteren ezt most meg kell oldani.” És hogy „a vállalattal végül sikerült egyezségre jutni, hogy kialakítják a vízelvezető rendszert, illetve újraaszfaltozzák ezeket a szakaszokat.”

Hogy milyen eredeti tervben nem volt benne a vízelvezetés? Mert abban, amit meghirdettek kivitelezésre, abban benne volt, amint a fentebbi kép is bizonyítja. Vagy a menedzsernek más eredeti terve van titokban, vagy pedig nem mond igazat, így próbálván lerázni a felelősséget.

A megyemenedzser júliusi nyilatkozata óta a szerpentint újraaszfaltozták, de a vízelvezető rendszert csak nem alakították ki. Megint megelőzte a szekér a lovat. De talán majd a harmadik újraaszfaltozás előtt sikerül kijavítani az alapot, és kibetonozni a sáncokat.

Ki állja majd ennek a sok újraaszfaltozásnak a költségét? Egyáltalán ki a hibás az út feltúrósodásáért? Ezeket a kérdéseket is feltettem a három érintett félnek, de nem válaszoltak.

Lapítanak, mint hatodi aszfalt a fűben

Kovászna megye tanácsának, a kivitelező Morani Impex zernyesti cégnek és a brassói You Leep Group műszaki ellenőrnek is küldtem egy sor kérdést. Senki nem válaszolt.

A megyei tanácstól azt kérdeztem, hogy:

A kivitelezőtől azt kérdeztem, hogy:

A műszaki ellenőrtől azt kérdeztem, hogy:

Röviden összefoglalva magyarul, többek között arra voltam kíváncsi, hogy: hogyan látják, miért romlott el ilyen hamar az út; végeztek-e teszteket, s mi lett azok eredménye; milyen garancia van arra, hogy a következő években, akár a garancia lejárta után ez nem ismétlődik meg; lesz-e még ez az aszfalt és alap felszedve és újrarakva ebben az uniós projektben, vagy egyelőre ezt az állapotot tekinthetjük véglegesnek a Hatodon; ki állja ennek a sok újraaszfaltozásnak a költségét; ki a hibás az út gyors elromlásáért; mikor tervezik befejezni a munkálatokat ebben a projektben?

Ez utóbbi, befejezéssel kapcsolatos kérdés azért lenne fontos, mert a beruházást hirdető pannókon 2021. december 31. szerepel határidőként. Az már rég volt, s a munkálatok vége még messze van. Főleg, ha még ezt az aszfaltot fel akarják szedni, az alapot újracsinálni, s még egyszer leaszfaltozni. De nemcsak az aszfalttal van még gond, van még munka a hidakkal is. A már említett hídnál csak a fél sáv volt meg, s a munka nagyon lazán haladt. Egy markolós túrta a patakmedret, a többiek lazultak. Egy turbános teherautósofőr be volt állva járművével keresztbe az úton, elzárva a forgalmat. Laza délkeleti munkahangulat volt.

Az út nagyon távol áll még attól, amin az erdővidéki autós örömmel hajt. Most, amióta újraaszfaltozták, a hatodi szerpentinek kérdése már nem annyira égető, a sofőrök főleg a mindenféle döccenőre, szöktetőre panaszkodnak, a „keresztbordúrákra”, ahogy egyik forrásom nevezte őket. De csak addig míg télen ismét fel nem habzik az aszfalt a Hatodon. Hogy mikor ér véget ez az állapot, és mikor lesz a barótiaknak jó útjuk a megyeközpont felé, nem tudhatjuk. Senki nem válaszolt erre a kérdésemre. Még a megyemenedzser sem.

Érdekes, hogy mikor nagy a haladás, vagy valami előrelépést be kell jelenteni, akkor mindig Tamás Sándor tanácselnök teszi azt, ellenben mikor most júliusban kínos volt a helyzet és magyarázkodni kellett, akkor hirtelen a megyemenedzser és az alelnök kellett, hogy nyilatkozzon, Tamás Sándor nem rontotta ezzel az imidzsét.

A megyemenedzser szókimondóbb is, júliusban a Háromszéknek adott nyilatkozatában arra a kérdésre is választ ad, hogy ki a hibás:

Tehát az erdővidéki polgárok voltak a türelmetlenek, akik sürgették a megyevezetést, hogy az sürgesse a kivitelezőt. Oszt ez lett az eredménye.

A türelmetlen erdővidéki sofőrök jó lesz, ha vigyáznak a veszélyes kanyarokban! „Ez az út ilyen még nem volt soha!”

A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum Adatbázis Kiadó Kft. szolgáltatta.