Press "Enter" to skip to content

A TANKÖNYVEK ÚJ GENERÁCIÓJA

Emberi jogi nevelés módszertani börze
A tavalyi pozitív visszajelzésekkel megerősítve, Az emberség erejével Alapítvány, a Baranya Megyei Esélyek Háza és a Pécsi Emberi Jogi Nevelési Munkacsoport, idén is megszervezi a II. Emberi jogi nevelés az iskolában MÓDSZERBÖRZÉT. Témánk továbbra is az emberi jogi és a demokratikus állampolgárságra nevelés.
Idén arra invitálunk mindenkit, hogy korábbi jó gyakorlatok mentén, gondolkodjunk arról, hogy tudunk több, jobb, hosszabb, rendszeresebb oktatási projektet elindítani, ami az oktatási, a szociális és a civil szektor együttműködésén alapul és a jövő befogadó, demokratikusan működő társadalmát építi.

A tankönyvesek szerint cáfolják a tankönyvellátó adatai a kormányt, az Oktatási Hivatal szerint nem

Habár Rétvári Bence szerint az iskolák egyre nagyobb arányban rendelnek állami tankönyveket, a tankönyvellátó adatai ennek ellentmondanak. Legalábbis erről írt a Népszava a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. adataira hivatkozva.

A számokat a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) kérte ki, a statisztikák szerint pedig a 2015-ös 74,4 százalékról 2018-ra 68 százalékra esett vissza az állami kiadású tankönyvek rendelési aránya. A legnagyobb arányban az Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet (OFI) által fejlesztett, úgynevezett „újgenerációs” tankönyvek megrendelési aránya csökkent: míg 2015-ben egy-egy OFI-s tankönyvből átlagosan mintegy 20 ezer példányt rendeltek az iskolák, 2018-ban már csak 12,6 ezret. Ez 37 százalékos visszaesés. – Ezek – az államtól származó – adatok tételesen cáfolják, hogy a tanítók-tanárok körében egyre népszerűbbekké váltak volna az állítólag modernebb fejlesztésű kísérleti, újgenerációs tankönyvek – idézte a lap a TANOSZ állásfoglalását.

Romankovics András, a TANOSZ alelnöke a Népszavának elmondta, hogy ezek közé tartoznak azok az uniós pénzekből „fejlesztett” kiadványok, amelyek botrányos, nem egyszer propagandával is felérő politikai tartalmaikról, pontatlanságaikról, szakmai hibáikról váltak ismertté az utóbbi időben. A szakember felidézte Rétvári Bence szavait, miszerint ezeket a könyveket egyre több tanár fogadta el. Ő inkább úgy fogalmazna, beletörődtek abba, hogy szűkül a választék, népszerűtlenségük ellenére hamarosan már szinte csak az állami tankönyvekből választhatnak.

Oktatási Hivatal: nem úgy van

Az Oktatási Hivatal (OH) közleményben reagált. Mint írták, a TANOSZ – funkciójánál fogva – a magánkiadók piaci érdekeinek képviselője. Az általa alkalmazott és egyetlen szempontot, az eladott tankönyvek példányszámát figyelembe vevő „átlagos példányszám” megtévesztő és félrevezető mutató – közölte az OH.

Az OH szerint a tankönyvpiacra és a tanítás eredményességére vonatkozó elemzésekben eddig sem alkalmazott és a jövőben sem alkalmazandó mérőszám ugyanis nem jelenít meg, illetve súlyoz kellőképpen olyan kulcsfontosságú tényezőket, mint a kis óraszámban tanított tantárgyak vagy a tankönyvellátás szempontjából szűkebb területeket (nemzetiségi oktatás), illetve a speciális igényű érintettek (SNI) tankönyveit. A félrevezető, téves számításmód rávilágít, miért szükséges az állami tankönyvellátás megszervezése: a piaci kiadóknak a magas példányszámban eladható tankönyvek fontosak, olvasható az Oktatási Hivatal közleményében.

A tartós tankönyvek rendszere is értelmezhetetlenné teszi a megrendelt és eladott tankönyvek számának évek szerinti összehasonlítását, hívja fel a figyelmet az állami hivatal. Egy tartós tankönyv várhatóan folyamatosan használatban lesz, anélkül, hogy újabb és újabb szülőknek jelentene anyagi terhet.

A tankönyvek esetében mindig is szükséges volt külön állami engedélyeztetési folyamat. Kerettantervenként és tantárgyanként két választható tankönyv lehet a jegyzéken. 2018-ban állami kiadásban megjelenő tankönyvekből 8 558 745-öt rendeltek az iskolák, ebből 2 198 202 volt az újgenerációs tankönyv.

A magánkiadók piaci csatározása, az iskolák tankönyvrendelése esetében korábban jellemző kiadói versengés, a gyakori tankönyvváltások helyett előre mutató az esélyegyenlőséget, a diákok jobblétét, az eredményesebb, élményszerűbb oktatást és nem utolsósorban a szülők kisebb anyagi teherviselését előtérbe helyezni – írta közleményében az Oktatási Hivatal.

A TANOSZ visszavág

A TANOSZ közleményben reagált az OH közleményére. Ebben azt írták, hogy az 1991-es megalakulása óta – bármilyen színezetű oktatási kormányzat idején – a tankönyveket előállítók és használók egymással szembe nem állítható szakmai szempontok szerinti támogatását tekintette mindenkori feladatának. A közleményük szempontját pedig maga Rétvári államtitkár adta a múlt heti nyilatkozatával.

Azt is mondják, hogy a nem állami kiadóknak szintén vannak kis óraszámban tanított tantárgyakhoz készült tankönyvei, speciális igényű érintett (SNI) és nemzetiségi tanulók számára fejlesztett tankönyvei. Hozzáteszik, hogy a tartós tankönyvek rendszere két évtizede létezik, a nem állami kiadók tankönyvei ugyanennek a rendszernek a részei, ebben nincs semmi újdonság.

Azt is írják, hogy a tankönyveket öt évre engedélyezték, ezt igazán nem lehet gyakori tankönyvváltásnak nevezni. Az engedélyek lejártával a kiadók vagy változatlan formában engedélyeztették (kérték a hosszabbítást) a könyveiket, vagy engedélyeztettek újabb fejlesztésű könyveket. Ezzel szemben éppen a kísérleti tankönyveket változtatták évről évre. Igen meglepő olvasni, hogy a kiadók versengése nem eredményezett volna egyre jobb és jobb tankönyveket. A társadalmilag igazságosabb esélyteremtést, a különböző tanulócsoportokhoz való igazodást éppen a nagyobb választék biztosítja, nem az egy-két féle tankönyv – írják.

A TANKÖNYVEK ÚJ GENERÁCIÓJA

2 Miért? Az UNESCO 2005-ben kiadott tankönyvekkel és taneszközökkel kapcsolatos stratégiai útmutatójában 3 kulcsfontosságú dologra hívta fel a figyelmet: 1. A tankönyvek, oktatási segédanyagok tartalmukban és megjelenésükben feleljenek meg a tanulók fogalmi felkészültségének, nyelvi környezetének, hátterének, igényeinek. 2. Az aktív, életközeli, minőségi oktatás vezessen valós és mérhető eredményekhez. 3. A tankönyvek, oktatási segédanyagok legyenek megfizethetők, elérhetők és tartósak. Mindezek fényében újra kellett gondolni a tankönyvek szerepét az iskolai és otthoni tanulásban. A pedagógiai munkával szemben támasztott követelmények és a korszerű infokommunikációs környezet létrejötte tartalmi, pedagógiai és technológiai szempontból is új típusú tankönyvek és taneszközök kifejlesztését tették szükségessé.

3 A fejlesztés általános információi EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP B/13 jelű A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz- és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése című projekt Cél: A évi CXC. nemzeti köznevelésről szóló törvény elvárás-rendszeréhez igazodó, országosan egységes taneszköz-rendszer kiépítése és fejlesztése.

4 Iránymutatás Az ideális iskolai tanulás csak akkor lehet igazán eredményes, ha mind a fejlesztők, mind a tanítók felismerik a gyerek önállóságának szerepét a tanulásban. Mind a pedagógus által segített, mind az önálló szándékos iskolai tanulás akkor igazán értékőrző, ha biztosítja a gyerekeknek a produktív tanulást. Vagyis lehetővé teszi a feladat- és problémamegoldásokat, a kreativitást, azaz az eredetiséget, a rugalmasságot, a találékonyságot mozgósító tevékenységeket, de emellett arányosan törekszik a reproduktív tanulás biztosítására is, és ezt ugyancsak feladatmegoldáshoz köti. E felismerésre építve, arra törekszünk, hogy a gyerekek az elsajátítandó ismereteket, viszonyulásokat is tevékenységgé alakítva, tevékenységbe ágyazva tanulják. Zsolnai József

5 Ezt akarjuk? Cél Eredmény

7 Környezetismeret tankönyvcsalád A tankönyvek általános jellemzői Átlagos képességű gyermekek számára készült, de használatával az átlagostól eltérő fejlődésű tanulókat is integrálni lehet a tanulásitanítási folyamatba. Megoldható számú feladattal elsajátítható mennyiségű tananyagot tartalmaz. A tanulók érdeklődését állítja a középpontba, igazodik a tanulók életkori sajátosságaihoz. A vizualitásból, mint a gyerekek számára alapvető kommunikációs forrásból indul ki, fejleszti a szóbeli szövegalkotást, a szókincset. Lehetőséget ad a tanítónak a tananyag helyi sajátosságokhoz igazítására. Tevékenységre ösztönző, támogatja az önálló munkavégzést, a kooperatív tevékenységet. Épít a tanulók személyes tapasztalataira, előzetes ismereteire. Támogatja a tanulói véleményalkotást, reflektálást. Biztosítja a biztonságos továbbhaladást, az ismeretek elmélyítését.

8 1. évfolyam Szerző: Lénártné Póta Erzsébet Tóth Erzsébet Illusztrátor: Laár Györgyi Tankönyv (papír alapú, PDF, lapozható tk.) Munkafüzet (papír alapú, PDF, lapozható mf.) Tanmenet Útmutató a tankönyv használatához Módszertani útmutató Témazáró (5 db) Interaktív feladatok Digitális tananyag az NKP-n

11 Tanulói feladat

13 Tankönyvi lecke oldalpárja

14 2. évfolyam Szerző: Lénártné Póta Erzsébet Tóth Erzsébet Illusztrátor: Laár Györgyi Tankönyv (papír alapú, PDF, lapozható tk.) Munkafüzet (papír alapú, PDF, lapozható mf.) Tanmenet Útmutató a tankönyv használatához Módszertani útmutató Témazáró (6 db) Interaktív feladatok Digitális tananyag az NKP-n

15 3. évfolyam Szerző: Buzási Éva Néder Katalin Tankönyv (papír alapú, PDF, lapozható tk.) Munkafüzet (papír alapú, PDF, lapozható mf.) Tanmenet Digitális tananyag az NKP-n

16 Véglegesítés A tankönyvek végső változatainak elkészítése a pedagógusok véleményeinek figyelembevételével történik. Az új típusú tankönyvek fejlesztésénél hangsúlyos a tudományos és tanárképző intézmények, valamint a gyakorló pedagógusok osztálytermi tapasztalatainak felhasználása is. A véglegesítés előtti egytanéves kipróbálás jelentősége: találkozik a pedagógiai elmélet és a mindennapi gyakorlat a tapasztalatok beépülnek a tankönyvekbe a tankönyvek sokkal jobban alkalmazkodnak a tanulók, és a pedagógusok igényeihez 126 iskola és közel 1000 erre a feladatra önként jelentkező pedagógus Szakmailag igényes, takarékos költségű tankönyvek, taneszközök készülnek. színes szakszerű személyiségközpontú

17 Visszajelzések beépítése Megvalósult javítások: A tankönyvek készítésére rövid idő állt rendelkezésre. Természetes, hogy maradtak benne hibák. A nyelvezet életkorhoz igazítása, nyelvhelyességi, esetleges helyesírási hibák javítása Utasítások átfogalmazása, a bonyolult, hosszú mondatok egyszerűsítése, eldöntendő kérdések kiváltása Hiányos ábrák kiegészítése, szemléltető képek pótlása Újabb irodalmi alkotások (versek) beépítése A melléklet kivágásos ábráinak matricákra cserélése Elvetett javaslatok: Teljes grafikacsere Szótagolt szövegezésű utasítás

18 Kerettanterv módosítás Fejlesztési követelmények Az állagmegőrzés, takarítás, karbantartás és a felelős használat jelentőségének a felismerése A környezetünkben előforduló kristályos anyagok csoportosítása Élelmiszerfajták csoportosítása energiatartalmuk, tápanyagtartalmuk alapján Az étkezéssel kapcsolatos szokások biológiai hátterének felismerése Az iskola és a háztartás összehasonlítása (léptékkülönbség felismerése) Időmérő eszköz készítése, kalibrálása Jelenségek megfigyelése az állandóság és a változás szempontjából (a mozgás gyorsasága, iránya) Példák gyűjtése különböző korok, kultúrák szépségideáljaira. Annak felismerése, hogy nem minden szépségideál vagy divat hat előnyösen egészségünkre (tűsarkú cipők, fűző stb.) Konkrét jelenségek (rezgő húrok, megütött vizespohár, rezgő vonalzó stb.) vizsgálata a hangot a levegő rezgésén keresztül érzékeljük Fénytörés és -szóródás vizsgálata a fehér fény különböző színek keveréke A sós víz fagyásának vizsgálata Az időzónák megsejtése Annak megértése, hogy a helyi sajátosságokra, problémákra a hagyományos tudás kínálja a legmegfelelőbb megoldásokat A vízvédelem szerepének belátása Példák keresése az állatok tájékozódására

19 Kerettanterv módosítás Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Környezetünk legkeményebb anyagai a kristályok: ilyenek a drágakövek, a gyémánt Önthető-e a szén, a mák, a liszt? Példák a növények fényviszonyokhoz, az állatok változó hőmérsékleti viszonyokhoz történő alkalmazkodására Összefüggés az élőlények energiaszükséglete és életmódja között Szerves hulladékok csoportosítása a komposztálhatóság szerint Az egy hét alatt felhasznált papír mennyiségének mérése Miért fagy be nehezebben a tenger, mint az édes víz? Csak a szupermodellek lehetnek szépek? Kulcsfogalmak: lépték, élelmiszer higiéné, fokgazdálkodás, személyes higiéné, egészségmagatartás, metakommunikáció, esztétikum

20 Összegzés Az új környezetismeret taneszközök használata során egyaránt élményszerű lesz a tanítás és a tanulás. fő jellemzője a játékos ismeretszerzés elmélyítése. támogatják az egyénre szabott fejlesztést, lehetőséget adnak a differenciálásra, képességfejlesztésre. kapkodás és túlterheltség nélkül biztosítanak megbízható alapokat a továbbhaladáshoz. használatával a tanulók a tanévek során fokozatosan képessé válnak a problémák megoldására, az önálló tanulásra. Szakmailag igényes, takarékos költségű tankönyvek, taneszközök készültek.

21 Útravaló Ha rugalmas vagy és hagysz másokat olyannak lenni, amilyenek, akkor egy rakás stressztől kíméled meg magad. A lelki béke a megváltozott hozzáállásból származik, nem pedig a megváltozott körülményekből. Andrew Matthews

22 A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP B/ KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Az új NAT tankönyvek attól lettek modernek, hogy sokszor leírják bennük azt, hogy internet

Az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) megjelenése után beharangozták azt is, hogy az alaptanterv szellemében megújulnak az állami tankönyvek is. Egyelőre viszont még egyáltalán nem dolgoztak át minden könyvet: az első, az ötödik, a hetedik és a kilencedik osztályosok tankönyvei jelentek meg június 17-re az Oktatási Hivatal honlapján. Az állami tankönyvekkel szemben már évek óta az a kritika, hogy a kötelező használatukkal lekorlátozták a tanárok szabadságát, akiknek mindössze két típusból választhatnak, és mindkettőt az Oktatási Hivatal készíti gyakran ugyanazokkal a szerzőkkel.

Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár úgy összegezte a módosításokat, hogy a jól használhatóság mellett a nemzeti elkötelezettség, a gyermekközpontúság és a 21. századi modernitás egyaránt jellemző a tankönyvekre.

Megnéztük, hogy ebből mi valósult meg:

  • nemzeti elkötelezettség

Ami nem valósult meg:

  • gyermekközpontúság
  • 21. századi modernitás

Család, otthon, nemzet

Az ötödikes irodalom tankönyvnek mindkét változata a Maruzsa által beígért nemzeti elkötelezettség eszméjével indul, az első témakör a Család, otthon, nemzet, amiben ezeknek a fontosságáról van szó, amit különböző magyar szerzőktől származó idézetekkel támasztanak alá. Mindkét tankönyv változatban az első idézet szerzők között szerepel Wass Albert, akinek már a NAT-ban való beemelése is kiverte a biztosítékot.

Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének tagja szerint a tanárok nem vártak sokat az új tankönyvektől, mert az alaptanterv hibái, a nagy mennyiségű tananyag miatt már eleve nem lehetnek jók.

Schiller úgy látja, hogy a 21. századi modernitás abszolút nem valósult meg a könyvekben, ugyan sokszor hivatkoznak az internetre, de ennél több nem történik.

„ Vannak olyan feladatok, hogy nézz utána az interneten, de arról egy szó nem esik, hogy hogyan, hol, miként lehet hozzá kezdeni, vagy mit is jelentene a teljes világhálón való keresés ” – magyarázza.

A digitalizáció sem jött össze, pedig a vírus miatti távoktatás adhatott volna egy kezdőlöketet ennek, mert a tanárok most amúgy is hozzá vannak szokva a digitális használathoz.

Az Oktatási Hivatal digitalizáció alatt mindössze a tankönyvek pdf-ben való letöltését érti. A tanárnő szerint a tankönyv szerkesztése nem ad lehetőséget arra, hogy a gyerek értelmezzen egy-egy adott művet, mert a felépítés szerint előbb jön a magyarázó rész, hogy miről szól a vers, és csak azután maga a mű.

A feladatok is néha nonszenszek, példuál egy halálról szóló antik vers kapcsán azt kérdezi a könyv, hogy „szerintetek melyik a legszebb kor?”

Maguk az oldalak is nagyon zsúfoltak, és elképesztő mennyiségű tananyagot tartalmaznak. Néhol nagyon szárazon is tálalják, például a 9-es nyelvtankönyv hosszasan sorol olyan grammatikai kategóriákat és rendszert, ami a nyelvész szakmai körökben korántsem egyértelmű.

Schiller úgy látja, hogy egyedül az ötödikes nyelvtankönyvben lehet felfedezni némi pozitív változást, jobbak lettek a szövegek, valamivel gyerekközelebbi, ugyanakkor még mindig a hangtant tanítja előbb, és nem a mondattant, amihez talán egy ötödikes gyereknek több köze lenne. Erről persze nem a tankönyv tehet, hanem a tantervi szabályozás, a NAT és a kerettanterv.

Eltűntek a kortárs irodalom nagy alakjai

Romankovics András, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) alelnöke az egyesülettel épp azt hasonlítják össze, hogy mennyiben változtak a 2018-as újgenerációsnak mondott állami tankönyvekhez képest a NAT 2020-hoz készült új állami tankönyvek. Az elemzésnek az elején tartanak, de néhány jellemző és nyugtalanítónak tényt már sikerült megállapítaniuk.

Szerinte a leginkább szembetűnő változás, hogy az első osztályos ábécés könyvekből eltűntek a kortárs magyar szerzők. Egy régi módszer szerint minden betű tanításához társul egy szó és egy vers, hogy a gyerekekben könnyebben rögzüljön.

Romankovics azt vette észre, hogy 38 betűből 9-10 esetben változtatták meg a verset, aminek következtében olyan szerzők kerültek ki a tankönyvből, mint: Varró Dániel, Gryllus Vilmos, Szilágyi Ákos, Tóth Krisztina. A helyükre jött Móra Ferenc, Petőfi Sándor, Fecske Csaba, Csoóri Sándor. „Bár a 2018-as újgenerációs ábécéskönyv oldalai és feladatai 85-90%-ban megmaradtak a 2020-as tankönyvben is, de szakmai-módszertani szempontokkal nehezen magyarázható, hogy éppen népszerű kortárs szerzők versei kerültek ki. Maruzsa Zoltán azt mondta, hogy ezek a könyvek modernek és 21. századiak lesznek, de akkor hogy lehet, hogy pont őket szedték ki? ” – mondja Romankovics.

Romankovics a tanköny tananyag mennyiségét is sokalja, kiszámolták, hogy egy első osztályos 11 könyvből és munkafüzetből tanul, ezekben pedig összesen 1324 oldal van, ami rengeteg egy óvodából éppen kikerült gyereknek. Az is megjósolható, hogy ennek az enyhítése tanítóik számára feleslegesen sok nehézséget fog okozni.

Kimaradt a törikönyvből a finnugor nyelvrokonság

A történelem könyvekkel sincs a szakma maradéktalanul megelégedve. A Történelemtanárok Egylete egy gyorsközleményt adott ki, amiben azt írták, hogy az új könyvek módszertanilag több évtizedes vissszalépést jelentenek.

Egyrészt botrányosan kevés szó, mindössze egy-egy lecke, esik Egyiptomról, Hellászról és Rómáról az ötödikes könyvekben, míg más anyagrészek ahelyett, hogy szűkültek volna, felesleges információkkal bővültek.

Emellett sokszor mítoszokat, nemzeti mitológiát kezelnek kész tényként a tankönyvek, például azt, hogy a tudományosan egyáltalán nem megalapozott kettős honfoglalást vagy a hun származást. Miközben elfelejtik megemlíteni, hogy a magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládba tartozik.

Egy kis propagandának is jutott hely az új törikönyvekben, a 24.hu szúrta ki, hogy a Szent Erzsébet jócselekedeteiről szóló részbe bekúszott az Erzsébet-program is.

A tanárok és szakemberek szerint a legnagyobb probléma azonban még mindig maga a NAT, és az, hogy a tanároknak még csak tankönyvválasztási lehetőségük sincs.

A tankönyvek egy része digitálisan is elérhető

A napokban megérkeztek az ingyenes tankönyvek megyénk több oktatási intézményébe is.

Fotós: Ádám János

Immár harmadik éve a köznevelésben és a szakképzésben tanuló valamennyi diák számára ingyen biztosítja a tankönyveket a kormány. Idén nehezebb feladat volt a tankönyvek előállítása a pandémia okozta logisztikai problémák, az energiaválság és a háborús infláció miatt. Ennek ellenére a tankönyvek határidőre elkészültek.

Pénteken, a kora délelőtti órákban érkeztek meg a tankönyvek a miskolci Vörösmarty Mihály Katolikus Általános Iskolába. A pedagógusok hivatalosan augusztus 22-én kezdik meg következő tanévi munkájukat, mint ahogyan sok más oktatási intézményben is – mondta Csík Tibor, az iskola igazgatója. Hozzátette: a szétválogatás azonban elkezdődik, amely a könyvtáros kolléga vezetésével valósul meg.

A kor igényeihez alkalmazkodva

Mintegy 4400 könyv érkezett az intézménybe, melyek mindegyike térítésmentesen áll a tanulók és a tanárok rendelkezésére – tudatta Augusztin Zsuzsanna, a Vörösmarty Mihály Katolikus Általános Iskola könyvtárosa. Ilyenkor évfolyamonként és osztályonként is szortírozzák a tankönyveket. Ezt a munkát négy fiatal segíti, akik közül hárman az iskolaszövetkezeten keresztül diákmunkában végzik a feladatot. Amikor elkészültek a válogatással és csoportosítással, akkor az osztályfőnökök veszik majd át a tankönyveket, melyeket az első tanítási napon kapnak meg a gyermekek.

Többnyire újakat kapnak a diákok, de vannak tartós használatra kiadott példányok is, főleg felső tagozatban. Az új generációs könyvek már nem csak papíralapon, hanem digitálisan is elérhetőek. Hogy melyek ezek, arról az Oktatási Hivatal honlapján lehet tájékozódni a katalógusban – ismertette a könyvtáros. A Nemzeti Köznevelési Portálon pedig találhatunk különböző digitális feladatgyűjteményeket is, mindenféle tantárgyból.

Videós tartalmaink továbbra is megtalálhatóak a YouTube csatornánkon.

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.