Orosz nyelvtankönyv pdf

Egyedül Oroszországban 118 millióan beszélik az orosz nyelvet. Ha valamilyen utaztat tervezel, az orosz tanulás remek módja annak, hogy a legtöbbet hozd ki az utazásból.

kis orosz nyelvtan

-Ha a tárgyas ige mellett a tagadószó áll, akkor az egyenes tárgy (прямое дополнение) birtokos esetbe . Вот идёт почталъон, он несёт нам газеты.

kis orosz nyelvtan – kapcsolódó dokumentumok

-Ha a tárgyas ige mellett a tagadószó áll, akkor az egyenes tárgy (прямое дополнение) birtokos esetbe . Вот идёт почталъон, он несёт нам газеты.

Ezek a кофе (hímnemű) kivételével semleges neműek. Az esetek jelentése. 1.8.1.1.3.1. Birtokos eset: A birtokos esetben lévő főnév valakihez vagy valamihez .

külkereskedőknek, menedzsereknek, idegenvezetőknek, vendéglátó cégek dolgozóinak . munkát, évente 500-600 ember állás nélkül, munkanélküli-segélyt kap .

Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök 2018. július 16-i . nök – függetlenül attól, hogy az oroszokkal való összejátszás vádja végül .

Magyar kutatók tanulmányai az orosz történelemről szerkesztette: Frank Tibor . darabja, amely az orosz történelem . rő fejlődési,„geopolitikai” modellek.

106 A feketeszázas mozgalom az 1905–1907-es forradalom következményeként az uralkodó osztály körében, de nem megrendelésére, „harcos, oroszosító irányzatként” .

12 сент. 2015 г. . Milyen a mondattani alkalmazhatóságuk szabálya?” (Zsuffa Zoltánné: Gyakorlati magyar nyelvtan. Panem–Akkord Kiadó, 1996.).

A helyesírási alapelvek, a rájuk épülő . A magyar helyesírás alapelveinek . Helyesírásunk alapelvei, a kiejtés elve. A. Magyar helyesírási szótár .

A számnév valakinek vagy valaminek a számát, mennyiségét, sorrendjét kifejező szófaj. Kérdései: mennyi?, hány?, hányadik?, hányad? Fajtái:.

11 июн. 2015 г. . A hangtan tanulmányozása során fontos mindig hangsúlyozni és megerősíteni, . kutatómunkaként adhatjuk a fizika iránt érdeklődő ta-.

lusta fia, aki nem szerette a munkát. Minden nap kiült a dombra, és azon búslakodott, hogy miért . Nézd csak, kis rigó, nézd csak, kis csíz,.

Tehát a mondat elemzése már az első hang elhangzása után elkezdődhet, sőt, . Példa rá a hangok hasonulása: az egyszerűbb kiejtés érdekében a hangok.

Köszönettel tartozom a családomnak a könyv készítése során mutatott . Az angol szavak során képzett hangok puhák, különböznek a magyar kiejtéstől.

Amint a cím mutatja, ez a nyelvtani összefoglalás a bibliai héber nyelvtannak . Ilyennek tartható részben a német König féle szótár (a.

Az alapszófajok típusai, szerkezetük, szerepük a . Mondatrész, alany, állítmány, jelző (minőség, . Jelzők, a jelzős szószerkezetek, a jelzők fajtái,.

8 февр. 2021 г. . győző törlő szőlő öröm őrző körző török a) Másold le színek szerint csoportosítva a szavakat! b) Találd ki, a táblázat melyik szavára .

Motívum-kutatás. 4. Magyar nyelvtan. 4.1. A j és ly betűket tartalmazó szavak helyesírásának gyakorlása. A program eredetileg alsó tagozatos diákok számára .

-nak, -nek ők. 3. Van/nincs pohár az asztalon? Van egy pohár az asztalon. Van két pohár az asztalon. Van néhány/pár pohár az asztalon.

2. sártáltárvárvérpadsashaslesmeznézmézhajmolyszéklékvarsor . A betűkből állítsd össze a mondatfajták neveit, és írd le a körök alá!

NY/1970: Magyar nyelvtan 5-7. osztály, írta: Hernádi Sándor és Szemere Gyula . NY/2000: Magyar nyelv és kommunikáció az 5-6., és 7-8. évfolyam számára, .

MELLÉKNÉV SZÁMNÉV. 1. A főnév . A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj. II. Kérdőszavai: – Milyen? Melyik? Miféle? Mekkora?

Ezután, a tanév vége előtt hosszú-hosszú összefoglaló-gyakorló rész . Idén is lesznek borítékos feladatok, bár kevesebb, mint a korábbi években.

Angol alap /os/ nyelvtan. Vannak olyan főnevek, melyeknek a többes száma nem (e)s-re végződik. Ezek a. RENDHAGYÓ többes számú főnevek.

8 февр. 2021 г. . A tanító néni szavakat a füzetbe. Hangosan a porszívó. A gólt fiú sajnos megsérült. Alkoss szavakat! a) Illessz a megadott betűk közé egy .

Tanító szak, német nyelv műveltségterület. Tanító szak, német nemzetiségi szakirány. Tantárgy-pedagógia: német mint idegen nyelv. Tantárgy-pedagógia:.

E sorozat elkészítése során sok gondot okoztak nekünk a nyelvtani kifejezések. Nem . Kocası öldükten sonra, yalnız bir kadın olarak yaşadı,.

anyja, az első dolgozat, az alvó oroszlán, azt a könyvet, anyám libái, . Legutóbb megnéztétek Jókai Mór, A kőszívű ember fiai c. regényéből készült.

kezdőknek és haladóknak. SPANYOL. Nyelvtan röviden és érthetően. Egyszerű, érthető, áttekinthető. Átfogó: a legfontosabb nyelvtani szabályok.

ugyanazon a helyen, ahol a román torokhangot mond . b) a kérdéses román szónak nincsen-e olyan alakja, . konyha culină, bucătă rie. — só sare.

A –val/-vel rag az utolsó mássalhangzóhoz hasonul (András + val = Andrással, magánhangzója) és illeszkedik a szó hangrendjéhez (András-sal, Edit-tel).

Nyelvtan-helyesírás . a Beszéd és anyanyelv, Nyelvtan-helyesírás tankönyv 2. osztályosoknak című . 5) A tizedik sor első szava hangból és betűből áll.

A jelzői alárendelő összetett mondat . 104. 38. A kapcsolatos, az ellentétes és . Kulcsszavas vázlat készítése az előadáshoz, az előadás gyakorlása az.

fajták összefüggései. Mondatalkotás során ügyel a szórendre. . A tulajdonnevek fajtái: személynév, állatnév, . Felmérés: a melléknév és a számnév.

angol magánhangzókat a következő jelekkel tüntet . Az angol nyelvben a melléknév fokozásának . Fokozás közben tőbéli változást, vagy egyéb 36.

Tétel: A kommunikációs folyamat tényezőinek, céljának, funkcióinak, . Tétel: Az emberi kommunikáció nem nyelvi jelei és kifejezőeszközei (pl. gesztusok, .

Kovács Mária – Magyar irodalom 7., Magyar irodalom 8. . Tanulmányi Osztály. 3515 Miskolc. Egyetemváros . Az állítmány + tárgy = tárgyas szószerkezet.

A számnév. 42. A határozószó . Másold le a tulajdonnevek fajtáit (polcait)!. Írj egy tulajdonnevet! Írj egy intézménynevet! . A számnevek fajtái III.

szavak – egy dolog, több név). Az aktív szókincs gazdagítása; a . hangkapcsolatok írása, az ly és a j a szavakban . Nyelvi és szituációs játékok.

A Szöveg, szövegtípus, nyelvtan címmel meghirdetett konferencia fő szakmai . megalapozott logikait, mely a nyelvi kifejezések és a világ objektumai .

2 дек. 2013 г. . Szófaját tekintve a francia mondat állítmánya, vagy legalábbis annak egyik . esetleg egészen más kérdőszavak felelnek meg, mint amit.

Ferenczy-Gyula-Orosz-nyelvtan-es-nyelvhasznalat.pdf

We believe everything in the internet must be free. So this tool was designed for free download documents from the internet.

Legal Notice

We are not associated with any website in anyway.

Disclaimer

Designed and built with ♥ by Erik Fong. Licensed under the MIT License. The source code can be found at Github.

♥ Please donate to keep our website running. ♥

BITCOIN: 1JBEG65wHHw1TpjJps52vMR5vYZhggQmNG
ETHEREUM: 0x4B6F4c9817eec0BFa7e1c51B232a114de0Bc9B2B

Kis orosz nyelvtan.pdf

Tartalom 1. Nyelvtan. 3 1.2. Előszó . 3 1.3. Bevezetés . 4 1.4. Hangtan (Fonetika) . 4 1.4.1. Intonáció (hanglejtés). 5 1.4.2.Helyes ejtés (Orfoépia) . 7 1.5. Irás (Grafika). 8 1.6. Helyesírás (Orfográfia): . 8 1.7. Szóalkotás: . 8 1.8. Alaktan (Morfológia): . 8 1.8.1. Önálló szók: . 8 1.8.2. Nem önálló szók . 35 1.9. Mondattan (szintaxis) . 39 1.9.1. Szókapcsolatok (szintagmák) . 39 1.9.2. Mondat . 39 1.9.3. Mondatrészek. 40 1.9.4. Az összetett mondat . 41 2. Gyakorlókönyv. 42 2.1. A számnév és főnév kapcsolata . 42 2.2. A birtokviszony kifejezése . 44 2.3. Az időviszonyok kifejezése . 45 2.4. Az elöljárószók használata . 48 2.5. A jelzős szerkezet . 58 2.6. A melléknév és a névmás . 59 2.7. A можно, надо, нельзя használata . 63 2.8. Az igeragozás . 64 2.9. Az igeszemlélet . 69 2.10. Az igevonzat . 71 2.11. A mozgást jelentő igékkel használatos leggyakoribb igekötők . 74 2.12. A mozgást jelentő igék . 75 3. Irodalom. 90

1. Nyelvtan A két fő részből álló könyv első része az orosz nyelv nyelvtanát, azaz az orosz nyelv szabályainak az összességét tartalmazza.

1.2. Előszó A Kis orosz nyelvtan és gyakorlókönyv megírásának gondolata a pályám kezdete óta, mintegy 40 éve foglalkoztat. Az okok azonban ennél mélyebbre, korábbra, az általános iskolai idegen nyelvtanulás – esetemben az orosz nyelv tanulásának a – nehézségeire vezetnek vissza. A célom az, hogy a nyelvtanulók – gyerekek és felnőttek egyaránt – tanári segítség nélkül is hozzájussanak olyan anyaghoz, amelyet maguk is tudnak kezelni, s rátaláljanak a kérdésekre választ adó, a problémáikra megoldást nyújtó ismeretekre otthon is. Időszerű ez a könyv annál is inkább, mert a tapasztalataim szerint az utóbbi időben egyre többen – felnőttek és gyerekek – szeretnének orosz nyelvet tanulni. Ennek több oka van. Lehet egyrészt gazdasági, hiszen a keleti piacokon az orosz nyelv, mint az elsődleges közvetítő nyelv alkalmazható. Másrészt közismert, hogy a magyar nyelv és a magyarság történetének a szálai keletre vezetnek, ezért az orosz nyelv ismerete a kutatók és az érdeklődők számára nemcsak hasznos, hanem elengedhetetlen. Harmadrészt ma már követelmény legalább egy idegen nyelv ismerete ill. nyelvvizsga bizonyítvány. Azok számára, akik csak orosz nyelvet tanultak eddig, azt is 20-25 évvel ezelőtt, kézenfekvő a régi ismereteket feleleveníteni és az orosz nyelvből vizsgázni. Negyedrészt, az orosz kultúra – irodalom, népzene, klasszikus zene, operák stb. – egyre több embert érint meg, s a megismerésükhöz szükséges a nyelv ismerete. Ez a könyv tehát azok számára készült, akik szeretnének megtanulni oroszul, ill. szeretnék a régi orosz nyelvi ismereteiket feleleveníteni, és tovább fejleszteni. A Kis orosz nyelvtan és gyakorlókönyv alkalmas arra, hogy akár a kezdők, akár az újra kezdők bármilyen elérhető orosz nyelvkönyvből vagy akár csak egy orosz szövegből tanuljanak is oroszul. A nyelvtanuláshoz az alábbiakban közlöm az általam kikísérletezett és a gyakorlatban jól bevált tanulási lépéseket, hogy sikeresen vegyék a kezdeti és a további akadályokat. Sőt, azok az általános iskolások, akik iskolai oktatás keretében tanulják az orosz nyelvet, akár segédkönyvként is eredményesen használhatják e kiadványt, pl. a hiányzó ismeretek otthoni, egyéni pótlására. Az eddigi tapasztalataim szerint bármely korosztálynak, köztük a középiskolásoknak is sokat segít a nyelvtanulásban. Sőt a felső fokú intézményekben tanulók is szívesen átolvassák az anyag rendszerezése céljából, amely megkönnyíti a dolgukat az orosz nyelvtan felső szintű elsajátításakor. A sikeres tanulás érdekében módszertanilag fontos, hogy e könyv nyelvtani anyagát mindig az adott tanulandó szöveghez igazítsuk a következők figyelembe vételével: Az orosz nyelv sajátosságai megkövetelik, hogy az új szöveg feldolgozásakor mindig fektessünk nagy hangsúlyt a hangtani ismeretek közül az ejtésre és az intonációra. Lényeges, hogy mindig csak azokra a szabályokra hívjuk fel a figyelmet, amelyekre példát találunk a tanulandó szövegben. Tehát a szövegértés mellett minden szöveget mindig meg kell tanulni helyesen olvasni. Ezzel hozzájárulunk ahhoz is, hogy ne szavakat, hanem szövegeket tanuljunk, amelyeket adott intonációval rendelkező tartalmi-logikai egységek építenek fel. Ami az alaktani ismereteket illeti, mindig csak annyi szöveget vegyünk, amelynek a nyelvtani anyagát képes a tanuló elsajátítani, begyakorolni a következő óráig. A mondattani ismereteket párhuzamosan tanítsuk, tanuljuk az alaktani tudnivalókkal. Itt is mindig az adott szöveg kínálta szabályokra térjünk ki, A fordítástechnikai ismereteket folyamatosan, a szöveg kínálta módon mindig a hangtani, alaktani és mondattani ismereteket figyelembe véve, azokkal szoros kapcsolatban tanítsuk. Feladat, hogy egyrészt a nemzetközi normák szerint előírt nyelvvizsga követelményeknek megfeleljen a tanuló, másrészt ettől függetlenül minél alaposabb nyelvtani ismeretek mellett egyre nagyobb szókincs birtokában egyre jobban tudjon társalogni, ill. kommunikálni szóban és írásban egyaránt. A Kis orosz nyelvtan szerkezeti felépítéséről: A legfontosabb nyelvtani alapismereteket tartalmazza alap- és középfokon. Lehetővé teszi a nyelvtani ismeretek elsajátítása mellett azok rendszeres és következetes ellenőrzését, valamint az ön- és a tanári értékelést. A könyv szerkezeti felépítésében igazodik a sok év nyelvtanítási tapasztalatai alapján kialakult nyelvtanítási-tanulási folyamat sorrendjének a lépéseihez. A nyelvtan anyagát hangszalagra, CD-re kell rögzíteni a gyorsabb, sikeresebb tanulás és az idő megtakarítása érdekében. A gyakorlókönyv szerkezeti felépítéséről: Az életünk, a mai helyzet egyre nagyobb mértékű otthoni munkát, egyéni készülést követel meg. Ez egyrészt idő, másrészt pénz megtakarítást jelent. E Gyakorlókönyv a Kis orosz nyelvtannal együtt az eredményes otthoni tanulást segíti elő oly módon is, hogy részletesen kidolgozott gyakorlati példákat tartalmaz, amely a nyelvtani

(elméleti) ismeretek alkalmazását segíti, hiszen a feladatok igazodnak a nyelvtan szerkezeti és tematikus felépítéséhez, valamint magukba foglalják – lehetőség szerint – a beszéd- és stílusgyakorlatok szókincsét. Természetesen a fokozatosság elvének a betartása mellett – az egyszerűbb gyakorlatoktól haladva a bonyolultig – építettem fel a feladatsorokat. A célom az, hogy a gyakorlatok anyagát is hangszalagra ill. CD-re rögzítsük különös tekintettel az eddigiekhez képest szükségesebb egyre nagyobb mértékű egyéni, otthoni tanulásra. El kell érni, hogy ne csak részegységeket tanítsunk, hanem a tanuló összefüggésében is lássa meg az egész nyelvtani rendszert. Éppen ezért egyformán fontosnak tartom az alapismeretét a helyes ejtésnek, intonációnak, a fonetikus átírásnak, alaktannak, mondatrészeknek. A helyes ejtés és intonáció elsajátítását a tanári munka mellett jelen könyv és a hozzá csatlakozó hanganyag egyaránt segíti úgy, mint ahogyan hozzájárul az alaktani és mondattani ismeretek elsajátításához is. Mindezt megerősítik az Irodalomban felsorolt művek anyagai is.

1.3. Bevezetés Az orosz nyelv az orosz nép nemzeti nyelve. Az orosz nyelv a szláv nyelvek csoportjába tartozik. A ma beszélt szláv nyelvek őse a Kr.u. 400-as években alakult ki a mai Ukrajna területére észak-nyugat irányból érkező varégok érkezésével. A ma beszélt szláv nyelvek az eddigi ismereteink alapján a következőképpen csoportosíthatók: 1, Keleti szláv nyelvek: orosz, ukrán, belorusz. 2, Déli: bolgár, szerb-horváth, szlovén, makedon. 3. Nyugati: lengyel, cseh, szlovák, kasub, luzsicki. Az irodalmi nyelvnek két formája van: szóbeli és írott. A mai orosz irodalmi nyelv nyelvtanát a következő szempontok alapján tanulmányozzuk: 1. Fonetika (1. hangtan, a beszédhangokat tanulmányozó fejezet. 2. hangsúly, 3. intonáció, azaz hanglejtés 4. orfoépia, azaz helyes ejtés). 2. Grafika (írás, megismertet az orosz ábc-vel, a betűk és a hangok viszonyával). 3. Orfográfia (a szavak helyesírási szabályaival foglalkozik). 4. Morfológia (alaktan, megismertet a szavak nyelvtani kategóriáival, a lexikai és a grammatikai jelentésük egymásra hatásával, nyelvtani jelentésük kifejezési formáival). 5. Szóalkotás (a szóelemeket és az új szavak alkotásának alapvető típusait tanulmányozza). 6. Lexika (szókészleti, szókincsre vonatkozó ismereteket tartalmaz). 7. Szintaxis (mondattan, a mondatokat és a szókapcsolatokat tanulmányozza). 8. Frazeológia (szólás- és kifejezéskészlet).

1.4. Hangtan (Fonetika) Megismerkedünk az orosz nyelv hangtani eszközeivel, azaz a beszédhangokkal, a hangsúllyal és az intonációval, vagyis a hanglejtéssel. Hangok: (ld. az orfoepia c. fejezetben). Hangsúly: Az orosz beszédben háromféle hangsúlyt különböztetünk meg: a szóhangsúlyt, a szókapcsolatok hangsúlyát és a mondathangsúlyt. Szóhangsúly: Az orosz nyelvben minden önálló szó egy szótagja hangsúlyos. Ez azt jelenti, hogy kiemeljük a többi közül nagyobb hangerővel, nyomatékkal, más hangszínnel. A hangsúlyt a hangsúlyos szótag magánhangzója hordozza. Az oroszban a szó bármelyik, de minden egyes szó esetében meghatározott szótagra esik a hangsúly. Ezért ezt mozgó hangsúlynak nevezzük. Pl.: стра-нa (a második szótag hangsúlyos), дe-вочка (az első szótag hangsúlyos). Előfordul, hogy ugyanannak a szónak különböző nyelvtani formájában más-más helyen van a hangsúly, pl.: вы-ход (az első szótagon), вы-хо-дит (a második szótagon), вы-хо-дить (a harmadik szótagon), но-ги (az első szótagon), но-ги (a második szótagon). A hangsúlyos szótagot itt vastag betűkkel emeltem ki, rendszerint azonban a szóhangsúlyt a hangsúlyos szótag magánhangzója fölé írt vonallal jelöljük. Szókapcsolatok hangsúlya (vagy szintagmatikus hangsúly):

Az adott szókapcsolatnak hangsúlyos, kiemelt tagja hordozza az új információt, pl.: на уроках русского языка szókapcsolat második tagja hangsúlyos. Mondathangsúly: Abban az esetben, ha egy mondat több szókapcsolatból tevődik össze, nem lehet mindegyik hangsúlyos, csak az, amelyik az új, fontos, lényeges mondanivalót fejezi ki. Pl.: Мы говорим по-русски на уроках русского языка. A közlő, a beszélő szándékától függően a на уроках русского языка szószerkezet hangsúlyos, nyomatékkal ejtett a mondatban. A mondathangsúly a mondat bármelyik tagjára eshet.

1.4.1. Intonáció (hanglejtés): E sajátosságok ismerete és helyes alkalmazása már az orosz nyelvtanulás első pillanataitól kezdve igen fontos. Az orosz nyelvben ugyanis ugyanannak a szerkezeti felépítésű mondatnak más-más lehet a jelentése, ha különböző intonációval ejtjük. Pl.: Антон стоит на мосту. Ez egy kijelentő mondat. Ha vonallal jelöljük a mondat dallamát, hanglejtését, akkor így néz ki: Антон стоит на мосту 1 ————————– ●\. Vagyis, a mondat végén, az utolsó szótag ejtésénél a hangszín lejt. Антон стоит на мосту! 2. /‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾\ Az első szótag után magasra ível a hangszín, s egészen az utolsó szótagig magasan és nagyobb erővel, nyomatékkal mondjuk a mondatot. Íly módon veszélyre hívjuk fel a figyelmet. A mondat végére felkiáltó jel kerül. Антон стоит на мосту? 3.—-/‾‾‾‾‾‾\—————-Igy rajzolhatjuk meg a mondat dallamának a vonalát, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy valóban Antal áll-e a hídon. Az első szótag hangsúlyos, azaz a második szótagnál (Антон) felível a hangszín, majd a következő szótagnál – amely jelen esetben a második szó első szótagja – leereszkedik. Ettől kezdve a mondat utolsó szavának hangsúlyos szótagjáig ugyanazon a szinten van, s csak az utolsó szótagnál ível lejjebb gyengén. A mondat végére írásban kérdőjelet teszünk. Антон стоит на мосту? 4.————-/‾‾\————Ezzel a vonallal azt jelöltük, hogy a második, a стоит szó második, hangsúlyos szótagjánál ível fel és esik vissza a dallam. Azt szeretnénk megtudni, hogy Antal mit csinál a hídon. A mondat végén írásban itt is kérdőjel van. Антон стоит на мосту? 5. ————————–/‾‾ Végül arra keresünk választ, hogy a hídon áll-e Antal vagy máshol. A hangszín az utolsó szótag hangsúlyos szótagjánál ível fel, majd ereszkedik le kicsit és hirtelen. A mondatvégi írásjel ismét kérdőjel. Tehát a dallamvezetésben mindig ott történik változás, annak a szónak a hangsúlyos ejtésekor, amely olyan mondatrész szerepét tölti be a mondatban, amely mondatrész az újat, az ismeretlent, a fontosat hordozza a beszélő, a közlő mondanivalójában. A fentiekből az is következik, hogy a beszélő szándékától, érzelmi állapotától, hangulatától, a körülményektől függően sokféle intonációs típusú mondat létezik az orosz nyelvben. A nyelvészek megpróbálták ezeket a típusokat rendszerezni, a tájékozódás kedvéért bizonyos keretek közé szorítani. Eszerint a következő intonációs típusokat (oroszul интонационная конструкция), rövidítve IT, (oroszul ИК) különböztetjük meg: 1-IT. Első intonációs típus: (ИК-1. Первая интонационная конструкция) Ebbe a típusba tartoznak a kijelentő mondatok. Pl.: Антон стоит на мосту ————————– ●\.

2-IT. Második intonációs típus: (ИК-2. Вторая интонационная конструкция) Idetartoznak a kérdőszót tartalmazó kérdő mondatok. Кто там стоит? /‾‾‾‾‾\———–3-IT. Harmadik intonációs típus: (ИК-3. Третья интонационная конструкция) A kérdőszó nélküli kérdő mondatokat soroljuk ide. Антон стоит на мосту? —-/‾‾‾‾‾‾\—————-Антон стоит на мосту? ————-/‾‾\————Антон стоит на мосту? —————————-/‾‾ Idetartoznak az или ’vagy’ kötőszavas mondatok: Ты сегодня пишешь или читаешь? —————-/‾‾\————– /‾‾\——4-IT. Negyedik intonációs típus: (ИК-4. Четвертая интонационная конструкция) Az orosz a ’hát’ szóval bevezetett kérdőmondatok tartoznak ebbe a típusba: А ваше имя? —–/‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾ Folyamatosan felfelé ível a dallam. 5-IT. Ötödik intonációs típus: (ИК-5. Пятая интонационная конструкция) Erős érzelmi töltésű mondatok sokféle variációját soroljuk ide. Сколько доброты в этом человеке? ‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾\—————A cколько szó hangsúlyos szótagjánál erős érzelmi nyomatékkal felível és egy darabig ott is marad a dallam. A mondat kevésbé hangsúlyos részénél ereszkedik le a középszintre, s a hangerő is csökken egy kicsit. Utána az utolsó hangsúlyos szótagig a középszinten marad, majd alig hallhatóan ejtjük egy kicsit lejjebb. 6-IT. Hatodik intonációs típus: (ИК-6. Шестая интонационная конструкция) Közel áll a 4. típushoz. Az erősebb érzelmi töltésű felkiáltó mondatokat soroljuk ide, nem ugyanazzal a mondanivalóval, mint az ötöshöz tartozókat. Сколько студентов! ‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾\—A mondanivalónk hangsúlyos részét hordozó szó hangsúlyos szótagjáig a dallam középszinten van, majd itt nyomatékkal hirtelen felemelkedik. Ezt a szótagot lassabban is ejtjük. E hangsúlyos szótag utáni szótag vagy szótagok dallama nem ível le. 7-IT. Hetedik intonációs típus: (ИК-7. Седьмая интонационная конструкция) Közel áll a hármas típushoz. Где ему учиться? ————-/‾‾‾‾‾‾‾‾ Vagyis ’ő nem tud tanulni’ jelentésű. Хорошо здесь! ——-/‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾ A felívelt, nyomatékkal ejtett szótag előtti rész a középszinten ejtendő, az utána lévő pedig kicsit lejjebb.

1.4.2.Helyes ejtés (Orfoépia) Az orfoepia a helyes ejtés szabályainak az összessége. E fejezet foglalkozik az egyes hangok, hangkapcsolatok (két vagy több hang) vagy egyéb nyelvtani formák (pl. képzők) ejtésével szócsoportokban vagy egyes szavakban, amennyiben ezeket sajátosan, különlegesen kell ejteni. Ezek közül csak a következőkre hívom fel a figyelmet: A hangsúlytalan magánhangzók ejtése: Azokat a magánhangzókat, amelyek a szó hangsúlytalan szótagját alkotják, zártabban, rövidebben, de azért érthetően ejtjük. Ez a rövidülés, redukció mértéke a magánhangzó egyéb helyzetétől is függ. Pl.: в о-го-ро-де: A hangsúlyos szótag o hangja teljes képzésű, bár enyhén zártabb, de nem rövid, mint a magyarban ejtett o hang. A közvetlenül a hangsúlyos szótag előtti magánhangzók, vagyis a szavunk első és második o hangja zártabb, rövidebb képzésű. Legrövidebben ejtjük itt az utolsó, a hangsúlyos szótag után következő magánhangzót. A zöngés és zöngétlen mássalhangzók ejtése: A szóvégi zöngés mássalhangzók zöngétlenednek az ejtéskor. Pl.: клуб, город. E szavak ejtésekor a szó végén zöngétlen (п és т) hangokat ejtünk a zöngés (б és д) helyett. Zöngétlenedik a zöngés mássalhangzó akkor, ha zöngétlen előtt áll, pl.: трубка, низко. A к előtt a б-ből п, a з-ből с lesz az ejtésben. Zöngésedik a zöngétlen mássalhangzó, ha zöngés előtt áll, pl.: просьба, сзади, к жене. Az c-ből з lesz a б és a з előtt, a к-ból pedig г a ж előtt az ejtésben. A kemény és lágy mássalhangzók ejtése: Lágyítottan (палатализованно) ejtjük a mássalhangzókat, ha lágyságjel (ь) vagy ha lágyságot jelölő magánhangzók előtt állnak. Pl.: брать, кровь, нёс, девочка, дядя. A mássalhangzó-kapcsolatok ejtése: Az сш, зж, сж, зш hangkapcsolatokból az ejtéskor hosszú ш:, ж: lesz, pl.: сшил, позже, с женой, без школы. A дт, тч hangkapcsolatokból hosszú ч: lesz az ejtésben, pl.: лётчик, молодчик. A тс-ből pedig hosszú ц: lesz a –ся előtt, pl.: гордится. A тс, дс-ből ц lesz a тск, дск, тств hangkapcsolatok ejtésekor, pl.: братский, заводской, родство. Hosszú ц:-t ejtünk a дц, тц helyett pl.: братца, двадцать. Általában a чн mássalhangzó kapcsolatot чн-nek ejtjük, de a következő szavakban kivételesen шн-t ejtünk helyette: скучно, конечно, нарочно, яичница, пустячный, прачечная, скворечник, Никитична. Általában a чт-t чт-nek ejtjük, kivéve a következő szavakban, ahol az ejtéskor a чт-ből шт lesz: что, чтобы, что-то, ничто. Nem ejtett mássalhangzók: т: Az стл hangkapcsolatokban: счастливый. д: A здн hangkapcsolatokban: праздник. Az рдц hangkapcsolatokban: сердце. в: A вств hangkapcsolatokban: чувствовать. л: Az лнц hangkapcsolatokban: солнце. Ha két azonos mássalhangzó kerül egymás mellé: Röviden ejtjük, ha jövevényszavakban fordul elő, pl.: аппарат, аппетит, корректор. Röviden ejtjük a szó végén, pl.: металл, грипп, грамм. Hosszan ejtjük akkor, ha hangsúlyos szótag után áll, pl.: ванная, группа, программа. Az egyes nyelvtani formák ejtése: Az –ого, -его végződésekben a г helyett в-t ejtünk. Ugyanígy в-t a сегодня szóban.

1.5. Irás (Grafika): Itt meg kell ismerni az orosz abc-t (русский алфавит): Аа, Бб, Вв, Гг, Дд, Ее, Ёё, Жж, Зз, Ии, Йй, Кк, Лл, Мм, Нн, Оо, Пп, Рр, Сс, Тт, Уу, Фф, Хх, Цц, Чч, Шш, Щщ, Ъъ, Ыы, Ьь, Ээ, Юю, Яя. Ejtve: а, бе, ве, ге, де, йе, йо, же, зе, и, ий, ка, эл, эм, эн, о, пе, эр, эс, те, у, эф, ха, це, че, ша, ща, йер, йеры, йер, э, йу, йа.

1.6. Helyesírás (Orfográfia): Itt csak a lágyságjel (ь) és a keményjel (ъ) írására térünk ki. Lágyságjelet (ь) írunk: – ш, ж, ч után, pl.: мышь, лишь, увлечь, настежь. – ск képző előtt: сентябрьский, деньский. – Főnevek végén, pl.: учитель, мать, кровь. – A második személyű személyrag után egyes számban, pl.: читаешь. A keményjel (ъ): Elválasztó szerepe van, pl.: съезд.

1.7. Szóalkotás: 1.7.1.Igekötővel: идти – выйти читать – прочитать 1.7.2.Képző segítségével: дом – домик читать – читатель – читательский 1.7.3.Szóösszetétel útján: земледелие (земле-делие), паравоз (пара-воз)

1.8. Alaktan (Morfológia): Ebben a részben foglalkozunk a beszéd önálló és nem önálló egységeivel, azaz a szófajokkal. Megjegyzés: Az egyik kategóriába tartozó szavak időnként átmehetnek a másik kategóriába. Ez azt jelenti, hogy pl.: bizonyos melléknevek főnévi értékűvé válhatnak, pl.: столовая: (eredetileg столовая комната), ванная (eredetileg ванная комнатa), рабочий (eredetileg рабочий человек) volt.

1.8.1. Önálló szók: Az önálló szavak csoportjába tartoznak: főnevek, melléknevek, számnevek, névmások, határozószók, igék, igenevek (melléknévi, határozói és főnévi iegenév), módosító szók.

1.8.1.1. Főnév: Megkülönböztetünk: – Közneveket és tulajdonneveket (школа, Ева). – Élőt és élettelen dolgot jelentőket (человек, класс). – Anyagneveket és gyűjtőneveket (мука, лес). – Konkrét és elvont (absztrakt) főneveket (парта, смысл).

Az élőt és élettelent jelentő főnevek formája tárgyesettel fejeződik ki. Vagyis, az élőt jelentő főnevek tárgyesete megegyezik a birtokos esettel, az élettelent jelentőké pedig az alanyesettel. Pl.: Я вижу стол. Я вижу ученика. Ez a szabály egyes számban csak a hímnemű főnevekre (kivéve az –а, -я végűeket, pl.: Я вижу юношу.) vonatkozik. A nő- és semleges neműeket így nem különböztetjük meg. Az élőt jelentő főnevek csoportjába tartoznak: Elsősorban azok a hím- és nőnemű főnevek, amelyek élő személyeket jelölnek: брат, девочка. A szó jelentése ellenére ilyenek a következők: мертвец, покойник, мёртвый. Pl.: Я видел мертвеца. Az irodalmi és a zenei alkotások nevei, ha azok élőlények nevei, pl.: Я читал Ревизора. (Гоголь: Ревизор). Я люблю Онегина. (Пушкин: Онегин). A kártya és a sakkfigurák nevei: Я покрыла короля. Я взяла коня. Az isten, istenek nevei: Он верил в бога. Римляне уважали Марса, Юпитера. A кукла szó az одевать ige mellett: pl.: Я одевала кукол. A nem élőt jelentő főnevek csoportjába tartoznak: Növénynevek: дуб, сосна. Gyűjtő jelentésűek: народ, отряд. Csillagnevek: Я фотографирую Марс. Ha az élőt jelentő neveket újságcímként használjuk, pl.: Я купила новый «Крокодил». Néhány főnév esetében ingadozás van, pl.: изучать бациллы – бацилл. исследовать микробы – микроб. Nem teszünk különbséget az élőt és élettelent jelentő főnevek között akkor, ha azok számnévvel együtt fordulnak elő: Я видел пять учеников. Я видел двадцать два ученика. A főneveket az oroszban megvizsgáljuk továbbá a nem és a szám szempontjából.

1.8.1.1.1. A főnév neme: A főnevek lehetnek: Hímneműek: Idetartoznak a természetes nem, vagyis jelentésűk szerint, pl.: дедушка. A nyelvtani nem, azaz a végződésük alapján lehetnek: – kemény mássalhangzóra végződőek: ученик, – lágyságjelre végződőek: учитель. – -й-re végződőek: трамвай. Nőneműek: Idetartoznak jelentésük szerint a női személynevek, pl: Таня. Végződésük szerint: – а, -я végűek, pl.: бабушка, девочка. – lágyságjelre végződőek, pl.: мать, дочь. Kivétel: a дитя szó, amely semleges nemű. Semleges neműek: Idetartoznak a végződés szerint: – о, -ё, -е végűek, pl.: письмо, ружьё, море. -мя végűek (10 főnév): имя, время, знамя, пламя, племя, семя, темя, стремя, бремя, вымя. Az élettelent jelentő jövevényszavak: пальто, метро. Kivétel: кофе hímnemű. Amint jeleztük, a lágyságjelre végződő főnevek egy része hímnemű, a másik része nőnemű. Hímneműek: -тель, -арь képzősek: учитель, писатель, библиотекарь. – a hónapok nevei: январь, февраль, апрель, июнь, июль, сентябрь,

октябрь, ноябрь, декабрь. Nőneműek: -ость, -есть képzősek: новость, радость, промышленность. -знь, -сть, -сь, -вь, -бь, -пь képzős élettelen főnevek: жизнь, честь, высь, любовь, прорубь, степь. A mesterséget jelentő főnevek általában hímneműek: педагог, профессор, врач, судья, секретарь, токарь. Она опытный врач. Моя сестра прекрасный педагог. Мой дедушка хороший судья. Semleges neműek: моё пальто, красивое метро, удобное купе, это кино, это такси, комсомольское бюро, вкусное рагу. Hímneműek: – крепкий кофе. – A hímnemű, élőt jelentő főnevek, pl.: красивый какаду, маленький колибри, большой кенгуру. De: Ha a mondat jelentéséből az derül ki, hogy anyaállatról van szó, akkor nőnemű, pl.: Шимпанзе кормила своего детёныша. A leggyakrabban használt lágyságjelre (ь) végződő nőnemű főnevek: -знь, -сть, -сь, -вь, -пь: болезнь, бровь, весь, власть, высь, горсть, грусть, жизнь, запись, зависть, казнь, кисть, кость, кровь, летопись, лесть, любовь, месть, морковь, ненависть, обувь, повесть, пропасть, подпись, прорубь, совесть, скорбь, степь, страсть, цепь, часть, честь, шерсть; артель, боль, брань, быль, гавань, гармонь, гибель, гортань, грань, даль, дверь, дробь, ель, колыбель, кровать, ладонь, лень, мазь, медаль, медь, мель, метель, мораль, мысль, нефть, нить, осень, ось, отрасль, оттепель, очередь, память, печаль, печать, печень, площадь, постель, прибыль, пристань, пыль, роль, ртуть, связь, сирень, скатерть, смерть, соль, сталь, степень, ступень, тень, тетрадь, ткань, треть, цель, шинель, ширь, щель; автомобиль, ансамбль, бинокль, бюллетень, вихрь, гвоздь, госпиталь, день, дождь, камень, картофель, кашель, кисель, контроль, корабль, корень, кремль, лагерь, ливень, локоть, монастырь, ноготь, нуль, огонь, пароль, пень, полдень, портфель, пузырь, путь, ремень, рояль, руль, спектакль, стебель, стержень, стиль, сухарь, табель, тополь, туннель, уголь, уровень, фонарь, циркуль, якорь, ячмень.

1.8.1.1.2. A főnév száma: Az orosz nyelvben a főnevek lehetnek egyes és többes számúak. -ы végződést kapnak többes szám alanyesetben: – A hímnemű főnevek, amelyek kemény mássalhangzóra végződnek: колхоз – колхозы. Kivétel: г, к, х, ж, ш végűek. сосед, чёрт főnevek. – Nőneműek, amelyek –a-ra végződnek, pl.: машина – машины. Kivétel: г, к, х, ж, ш tövűek. -и végződést kapnak: -й végű hímnemű főnevek: герой – герои, музей – музеи. -я végű nőnemű főnevek: деревня – деревни. -ь -re végződő hím- és nőnemű főnevek: дождь – дожди, площадь – площади. -ж, -ш, -ч, -щ tövű hím- és nőnemű főnevek: нож – ножи, кожа – кожи, карандаш -карандаши, врачь – врачи, ночь – ночи, роща –рощи. -г, –к, -х tövű hím- és nőnemű főnevek: пастух – пастухи, враг – враги, нога – ноги, звук – звуки, фабрика – фабрики, старуха – старухи. -а (-я) végződést kapnak: -Néhány hímnemű főnév: дом – дома, край – края, берег – берега, город – города, учитель – учителя, профессор – профессора, вечер – вечера, голос – голоса, мастер – мастера, доктор – доктора, номер – номера, остров – острова, поезд – поезда. – Semleges nemű főnevek: письмо – письма, дело – дела, окно – окна, море – моря, поле – поля, здание – здания. Kivétel: ухо – уши, плечо – плечи, колено – колени, яблоко – яблоки. A hangsúly áttevődik: – az első szótagról a végső szótagra: дело – дела, право – права. – a végsőről az első szótagra: окно – окна, письмо – письма.

– a hangsúly állandó marad: -ание végűeknél: здание – здания, собрание – собрания. -ств képzős főneveknél: хозяйство – хозяйства. Néhány sajátos képzésű hím- és semleges nemű főnév többes szám alanyesetben: -анин, -янин végű hímnemű főnév: гражданин граждане, крестьянин – крестьяне. -ин végű hímneműek: хозяин – хозяева, господин – господа, татарин – татары. -онок, -ёнок végű hímnemű főnevek: волчёнок – волчата, котёнок – котята, ребёнок – ребята, дети. – Hím- és semleges nemű főnevek: брат – братья, лист – листья, перо – перья, дерево – деревья, муж – мужья, стул – стуля, звено – звенья, друг друзья. – Kétféle többes számuk van: муж – мужья, мужи, сын – сыновья, сыны. A мужи, сыны az irodalmi nyelvben használatos. -мя végű semleges nemű főnevek: время- времена, знамя – знамёна, имя – имена, семя – семенаб небо – небеса, чудо – чудеса. – цветок ’virág’ – цветы ’virágok’, цвета ’színek’, человек – люди. De: Számnevekkel együtt többes szám birtokos esetben a человек szót használjuk: пять человек. Csak egyes számban használatos főnevek: – gyűjtőnevek: человечество, беднота, бельё, посуда, мебель. – anyagnevek: железо, аспирин, вода, вино, мясо, сахар, мука, рис. De: speciális jelentésben van többes számuk: минеральные воды, дорогие вина. – zöldségnevek: картофель, лук. – melléknévből vagy igéből képzett elvont főnevek: чтение, внимание, молодость. Kivétel: радости, жизни, литературные чтения. -néhány elvont főnév: изменение – изменения, потребность – потребности. Csak többes számban használatos főnevek: – páros tárgyakat jelölő főnevek: очки, ножницы, брюки, трусики, ворота, сани, перила. – Egy sor főnév, amelyeket meg kell jegyezni: вилы, весы, грабли, деньги, духи, каникулы, сливки, чернила. Azok a szavak, amelyeket egyeztetni kell ezekkel a főnevekkel, többes számban szerepelnek: Я купил красные чернила. Хорошо провёл летние каникулы. A nem ragozható főnevek jelzője is többes számba kerül, pl.: Все наши пальто находятся в шкафу. Появились новые, красивые такси.

1.8.1.1.3. A főnév esetei Az orosz nyelvben a főnevek esetei rendszerint változnak. Hat esetet különböztetünk meg: Alany eset (A.), Birtokos eset (B.), Részeshatározós eset (R.), Tárgyeset (T.), Eszközhatúrozós eset (Eszk.), Elöljárós eset (El.). Mindegyik meghatározott kérdésre válaszol. Az alanyeset kivételével az összes többi esetet együtt függő esetnek nevezzük. Ha a főnév alanyesetben van, és кто? что? kérdésre válaszol, akkor a főnév a mondatban az alany szerepét tölti be. Брат живёт в Москве. (Кто живёт в Москве?) Брат. На столе лежит книга. (Что лежит на столе?) Книга. Ha a főnevek a függő esetek kérdéseire válaszolnak, akkor a mondatban a másodlagos mondatrész szerepét töltik be. (Főmondatrészek az alany és az állítmány). Pl.: Я написал письмо брату. Что я написал? Письмо. (másodlagos mondatrész) Кому я написал? Брату. (másodlagos mondatrész). Ha a főnév eszközhatározós esetben szerepel, akkor a mondatban az állítmány szerepét is betöltheti. Pl.: Я буду учителем. Állítmány: буду учителем. Alany: я.

A másodlagos mondatrészek a mondatban elöljáró szó nélkül és elöljáró szóval egyaránt előfordulhatnak. A főnévragozás három fő típusa Az esetvégződések szerint megkülönböztetünk: I, Első ragozási típusba tartozó főneveket: 1, Kemény vagy lágy mássalhangzóra végződő hímnemű főnevek: город, день, май. 2, -о, (ё), -е végű semleges nemű főnevek: письмо, ружьё, поле, здание. II, A második ragozási típushoz tartoznak: 1, -а, -я végű nőnemű főnevek: страна, земля, армия. 2, -а, -я végű hímnemű főnevek: юноша, староста, дядя. III, A harmadik ragozási típushoz tartoznak a lágyságjelre végződő nőnemű főnevek: ночь, любовь. Néhány főnevet sajátosan ragozunk: -мя végű semleges nemű főnevek: – путь hímnemű főnév. – дитя semleges nemű főnév. -мать, дочь nénemű főnevek. Vannak főnevek, amelyeket nem ragozunk: пальто, кино, метро, шоссе, кенгуру, кофе. Ezek a кофе (hímnemű) kivételével semleges neműek. Az esetek jelentése

1.8.1.1.3.1. Birtokos eset: A birtokos esetben lévő főnév valakihez vagy valamihez való tartozást fejez ki, és a чей? Чья? Чьё? Чьи? kérdésekre válaszol. Pl.: Книга брата. (Чья книга? – брата.) Поля колхоза. (Чьи поля? – колхоза.) A нет, не было, не будет szavak mellett személy, tárgy, dolog hiányát fejezzük ki: У меня нет (чего?) карандаша. Вчера не было (чего?) дождя. Завтра не будет (кого?) врача. Különböző elöljárószókkal a főneveknek különféle jelentésük van: Я был (у кого?) у доктора. Я купил книгу (для кого?) для товарища. Он приехал (откуда?) из Петрограда.

1.8.1.1.3.2. Részeshatározós eset: Elöljáró szó nélkül és elöljáró szóval rendszerint azt a személyt vagy tárgyat jelöli, amelyre a cselekvés irányul, és a következő kérdésekre válaszol: кому? к кому? чему? к чему? Pl.: Помогаю (кому?) товарищу. Радуюсь (чему?) успехам. Иду (к кому?) к преподавателю.

1.8.1.1.3.3. Tárgyeset: Tárgyas igével olyan tárgyat jelöl, amelyre a cselekvés irányul, és a кого? что? kérdésekre válaszol. Pl.: Читаю (что?) газету. Встретил (кого?) брата. A в, на elöljárószókkal куда? kérdésre válaszolva olyan helyet jelöl, ahová irányul a cselekvés.

1.8.1.1.3.4. Eszközhatározós eset: Olyan eszközt jelöl, amellyel a cselekvést végrehajtják, és a чем? kérdőszóra felel, Pl.: Я пишу (чем?) карандашом. Olyan személyt is jelölhet, akivel együtt végrehajtják a cselekvést, és a с кем? kérdésre válaszol. Pl.: Я занимаюсь (с кем?) с другом. Я говорю (с кем?) с преподавателем.

1.8.1.1.3.5. Elöljárós eset: Csak elöljárószókkal használatos. Az o elöljárószóval olyan személyt, tárgyat jelölünk, akiről vagy amiről beszélünk, és az о ком? о чём? kérdésekre válaszol. Pl.: Мы говорили (о чём?) о литературе. A в, на elöljárószókkal a cselekvés helyét jelöljük, és a где? kérdésre válaszolunk. Pl.: Я был (где?) в театре. Я работаю (где?) на фабрике.

1.8.1.1.4. A főnevek ragozása Egyes szám: I.Ragozás: A kemény mássalkhangóra végződő hímnemű főnevek ragozása: Eset: Alany: Birtokos: Részes: Tárgy: Eszköz: Elöljárós:

Kérdőszó: кто? что? кого? чего? кому? чему? кого? что? кем? чем? о ком? о чём?

Főnév: учуник, завод ученика, завода ученику, заводу ученика, завод учеником, заводом об ученике, о заводе

Esetrag: -а -у ld.: B. vagy T. eset -ом -е

A -ь–re és -й–re végződő hímnemű főnevek ragozása: Eset: A. B. R. T. Eszk. El.

Kérdőszó: кто? кого? чего? кому? чему? кого? что? кем? чем? о ком? о чём?

Főnév: вождь вождя вождю вождя вождём о вожде

огонь огня огню огонь огнём об огне

герой героя герою героя героем о герое

Esetrag: -я -ю ld.: B.vagy A. eset -ём, -ем -е

A semleges nemű főnevek ragozása: Eset: A. В. R. T. Eszk. El.

Kérdőszó: что? чего? чему? что? чем? о чём?

Főnév: окно, окна окну окно окном об окне

поле поля полю поле полем о поле

Esetrag: -о, -е -а, -я -у, -ю ld.: A. eset -ем, -ём -е

Az -ий végű hímnemű és az –ие végű semleges nemű főnevek ragozása: Eset: Kérdőszó: A.

Hímnemű főnevek: пролетарий, санаторий

Semleges Esetrag: n. főnevek: собрание -ие

кого? чего? кому? чему? кого? что? кем? чем? о ком? о чём?

пролетария, санатория пролетарию, санаторию пролетария, санаторий пролетарием, санаторием о пролетарии, о санатории

собрания собранию собрание собранием о собрании

-ия -ию -ие -ием -ии

Megjegyzés: Néhány főnév esetragja rendhagyó. Birtokos esetben: кусок сахару, стакан чаю, купить сахару, выпить чаю. Elöljárós esetben: в лесу, в саду, в шкафу, в носу, в глазу, во рту, в плену, в Крыму; на берегу, на мосту, на шкафу, на носу, на краю, на Дону. В каком году? –В 1955-ом году. В котором часу? – В первом часу. II.Ragozás: -a végű nőnemű főnevek ragozása: Eset: A. B. R. T. Eszk. El.

Kérdőszó: кто? что? кого? чего? кому? чему? кого? что? кем? чем? о ком? о чём?

Főnév: страна, женщина страны, женщины стране, женщине страну, женщину страной, женщиной о стране, о женщине

г, к, х tövű: рука руки руке руку рукой о руке

Esetrag: -а -ы, -и -е -у -ой -е

-я, -ия végű nőnemű főnevek ragozása: Eset: A. B. R. T. Eszk. El.

Kérdőszó: кто? что? кого? чего? кому? чему? кого? что? кем? чем? о ком? о чём?

Főnév: земля, армия земли, армии земле, армии землю, армию землёй, армией о земле, об армии

Esetrag: -я -и -е, -и -ю -ёй, -ей -е, -и

III.Ragozás: -ь-re végződő nőnemű főnevek: Eset: A. B. R. T. Eszk. El.

Kérdőszó: кто? что? кого? чего? кому? чему? кого? что? кем? чем? о ком? о чём?

Főnév: жизнь, ночь жизни, ночи жизни, ночи жизнь, ночь жизнью, ночью о жизни, о ночи

Esetrag: -и -и ld.: A. -ю -и

A főnevek többes számban mindhárom ragozási típusban ugyanolyan ragot kapnak három esetben: –ам, -ям Eszk. –ами, -ями Kivétel: людьми, лошадьми. El. –ах, -ях

ragozás: Kérdőszó: кто? что? кого? чего? кому? чему?

Főnév: заводы, заводов, заводам,

огни, огней, огням,

герои, дела, поля, героев, дел, полей, героям, делам, полям,

здания зданий зданиям

T. кого? что? заводы, огни, героев, дела, поля, здания Eszk. кем? чем? заводами, огнями, героями, делами, полями, зданиями El. о ком? о чём? о заводах, об огнях, о героях, о делах, о полях, о зданиях Esetrag: A. B. R. –ам, -ям T. Eszk. –ами, -ями El. –ах, -ях II. Eset: A. B. R. T. Eszk. El. III. Eset: A. B. R. T. Eszk. El.

ragozás: Kérdőszó: кто? что? кого? чего? кому? чему? кого? что? кем? чем? о ком? о чём?

Főnév: женщины, земли женщин, земель женщинам, землям женщин, земли женщинами, землями о женщинах, о землях

Esetrag: -ы, -и -ам, -ям -, -и -ами, -ями -ах, -ях

Főnév: армии, степи армий, степей армиям, степям армии, степи армиями, степями об армиях, о степях

Esetrag: -и -ям -и -ями -ях

ragozás: Kérdőszó: кто? что? кого? чего? кому? чему? кого? что? кем? чем? о ком? о чём?

1.8.1.2. Melléknév A mai orosz nyelvben a melléknévnek van neme, száma és esete. A melléknév utal a főnévre, megegyezik azzal nemben, számban és esetben.

1.8.1.2.1. A melléknév neme: Hímnemben –ый, -ой, -ий végződése van. Nőnemben: -ая, -яя. Semleges nemben: -ое, -ее. Többes számban mindhárom nemben: -ые, -ие.

1.8.1.2.2. A melléknév ragozása: Egyes szám: Hímnemű, kemény mássalhangzó tövű: Eset: A. B. R. T.

Melléknév + Főnév: новый завод, новый директор нового завода, нового директора новому заводу новому директору новый завод нового директора

Esetrag: -ый -ого -ому ld.: A. vagy B.

новым заводом, о новом заводе,

новым директором о новом директоре

Semleges nemű, kemény mássalhangzó tövű: Eset: A. B. R. T. Eszk. El.

Melléknév + Főnév: новое дело нового дела новому делу новое дело новым делом о новом деле

Esetrag: -ое -ого -ому ld.: A. -ым -ом

Nőnemű: Kemény mássalhangzó tövű: Lágy mássalhangzó tövű: Eset: Melléknév + Főnév: A. новая фабрика, B. новой фабрики R. новой фабрике T. новую фабрику Eszk. новой фабрикой El. о новой фабрике,

Melléknév + Főnév последняя страница последней страницы последней странице последнюю страницу последней страницей о последней странице

Esetrag: -ая, -яя -ой, -ей -ой, -ей -ую, -юю -ой, -ей -ой, -ей

Többes szám: Kemény mássalhangzó tövű: Mindhárom nemben:

Lágy mássalhangzó tövű: Mindhárom nemben:

Eset: A. B. R. T. Eszk. El.

Melléknév + Főnév последние дни последних дней последним дням последние дни последними днями о последних днях

Melléknév + Főnév: новые заводы новых заводов новым заводам новые заводы новыми заводами о новых заводах

Esetrag: -ые, -ие -ых, -их -ым, -им -ые, -ие -ыми, -ими -ых, -их

Vannak melléknevek, amelyek a tárgyak, személyek különböző tulajdonságait jelölik meg, pl.: nagyságot: большой, маленький дом. színt: красивое яблоко, зелёные листья. anyagot: каменный дом. valakihez, valamihez való tartozást: Машин учебник, отцовская библиотека. 1.8.1.2.3. Teljes és rövid alakú melléknév: Az orosz nyelvben vannak teljes és rövid alakú melléknevek. A minőséget jelölő melléknevek lehetnek: Teljes alakúak: интересный рассказ (какой?), интересная книга (какая?), интересное задание (какое?), интересные рассказы (какие?). Rövid alakúak: рассказ интересен (каков?), книга интересна (какова?), задание интересно (каково?), рассказы интересны (каковы?).

1.8.1.2.4.A melléknév fokozása: Jele: –

Alapfok: красивый ’szép’ дорогой ’drága’ горький ’keserű’

Középfok: -egyszerű: красивее ’szebb’ дороже ’drágább’ -összetett: более горький ’keserűbb’ Felsőfok: -egyszerű: красивейший ’legszebb’ -összetett: самый красивый ’legszebb’

1.8.1.3. Névmás: Jelentésük alapján a következő csoportokra oszthatjuk: Személyes névmás: я, ты, он, она, оно, мы, вы, они. Visszaható névmás: себя. Birtokos névmás: мой, твой, его, её, наш, ваш, их, свой. Mutató névmás: этот, тот, такой, таков, столбко. Határozott névmás: сам, самый, весь, всякий, любой, каждый. Kérdő névmás: кто? что? какой? чей? который? сколько? Vonatkozó névmás: кто, что, какой, чей, который, сколько. Tagadó névmás: никто, ничто, никакой, ничей, некого, нечего. Határozatlan névmás: кто-то, что-то, какой-то, чей-то, кто-нибудь, чей-нибудь, кто-либо, что-либо, какой-либо, чей-либо, кое-что, коекто, кое-какой, не-кто, не-что, не-сколько, не-который.

1.8.1.3.1. Személyes névmás Ragozása: Egyes szám: Többes szám: A. я ты мы вы B. меня тебя нас вас R. мне тебе нам вам T. меня тебя нас вас Eszk. мной тобой нами вами El. обо мне о тебе о нас о вас Megjegyzés: A я névmás függő eseteiben a к, с, перед, над elöljárószókkal o hangbetoldást kap, pl.: Ко мне пришёл друг. Он познакомился со мной. Вы сидите передо мной. Elöljárós esetben o helyett обо elöljárószó használatos. A. B. R. T. Eszk. El.

он, оно она его (у него) её (у неё) ему (к нему) ей (к ней) его (на него) её (на ней) им (с ним) ей, ею (с ней, с нею) о нём (о нём) о ней

они их (у них) им (к ним) их (на них) ими (с ними) о них

1.8.1.3.2. Visszaható névmás A себя névmás szám szerint nem, csak esetek szerint változik, pl.: Он видит себя в зеркале. Они видят себя в зеркале.

Ragozása: A. B. R. T. Eszk. El.

себя себя себе Ты купил себе книгу. Вы купили себе книгу. себя Я вижу себя в зеркале. Мы видим себя в зеркале. собой (собою) Он доволен собой. о себе Она думала о себе.

1.8.1.3.3. Birtokos névmás A birtokos névmások megjelölik, hogy melyik személyhez tartozik bizonyos tárgy, és a чей? чья? чьё? чьи? kérdésekre válaszolnak. A мой, твой, наш, ваш névmásokat úgy ragozzuk nemben, számban, esetben, mint a mellékneveket. Ragozása: A. B. R. T. Eszk. El. A. B. R. T. Eszk. El.

Egyes szám: мой моё моего моему A. v. B. моё моим о моём наш

наше нашего нашему A. v. B. наше нашим о нашем

моя моей моей мою моей о моей

Többes szám: мои моих моим A. v. B. моими о моих

наша нашей нашей нашу нашей о нашей

наши наших нашим нашим нашими о наших

Egy birtokos, egy birtok: A. B. R. T. Eszk. El.

Пришёл его, её друг. Я был у его, её друга. Я пойду к его, её друге. Я видел его, её друга. Я говорил с его, её другом. Я говорил о его, её друге.

Egy birtokos több birtok: A. B. R. T. Eszk. El.

Пришли его, её друзья. Я был у его, её друзей. Я пойду к его, её друзьям. Я видел его, её друзей. Я говорил с его, её друзьями. Я говорил о его, её друзьях.

Több birtokos, egy birtok: Пришёл их друг. Я был у их друга. Я пойду к их друге. Я видел их друга. Я говорил с их другом. Я говорил об их друге. Több birtokos több birtok: Пришли их друзья. Я был у их друзей. Я пойду к их друзьям. Я видел их друзей. Я говорил с их друзьями. Я говорил о его, её друзьях.

A свой ’saját’ névmást úgy ragozzuk, mint a мой, твой névmásokat. Я кончила свою работу. Мы кончили свои работы. Они рассказали о своей работе. Они рассказали о своих работах.

1.8.1.3.4. Mutató névmás A főnévvel egyeztetjük nemben, számban, esetben: Hímnem: Semleges nem: Nőnem: этот дом это здание эта улица тот дом то здание та улица такой дом такое здание такая улица

Többes szám: (Mindhárom nemben) эти дома те улицы такие здания

Ragozása: A. этот это B. этого R. этому T. A. v. B. это Eszk. этим El. об этом A. B. R. T. Eszk. El.

то того тому A. v. B. то тем о том

эта этой этой эту этой об этой

эти этих этим A. v. B. этими об этих

та той той ту той о той

те тех тем A. v. B. теми о тех

Az этот, это, эта, эти névmások a mondatban betölthetik: A jelző szerepét, és megegyezik a jelzett szóval nemben, számban, esetben, pl: Этот дом. (какой дом?) Это здание. (Какое здание?) Эта улица. (Какая улица?) Эти дома. (Какие дома?) Az alany szerepét, ilyenkor csak a semleges nemű alakot használjuk, pl.: В комнату вошла девушка. Это сестра моего товарища. A тот, та, то, те névmások használhatók a mondatban: Jelzőként: (megegyezik a jelzett szóval nemben, számban és esetben). Этот дом высокий, а тот дом ещё выше. Эта книга мне не нужна, а та книга нужна. Дай мне эту книгу, а ту книгу оставь у себя. A тот összetett mondatban gyakori, a főmondat egyik mondatrésze lehet: alany: Кто не работает, тот не есть. állítmány: Хозяин – тот, кто трудится. tárgy: Я принёс то, что ты просил. jelző: Дай мне ту книгу, которую я просил. A такой, такая, такое ’ilyen’, такие ’ilyenek’ névmások a mondatban betölthetik a jelző és az állítmány szerepét. jelző: Здесь нет такой бумаги. állítmány: Туман был такой, что ничего кругом не было видно. A столько ’annyi’ névmás a tárgyak mennyiségére utal. Úgy ragozzuk, mint a mellékneveket többes számban. Függő esetekben egyezik a jelzett szóval nemben, számban, esetben. A. B. R. T. Eszk. El.

столько людей стольких людей стольким людям стольких людей столькими людьми о стольких людях

1.8.1.3.5. Határozott névmás: A сам ’maga’ névmás arra a személyre vonatkozik, amely egyedül végzi a cselekvést. Я сам хочу понять. Она сама знает. A самый ’az maga’ jelentésben: Это та самая книга, о которой я тебе говорил. ’Ez maga az a könyv, amelyről beszéltem neked.’ ’egészen’ jelentésben: Дождь шёл с самого утра. ’Az eső egészen reggel óta esett.’ Лодка остановилась у самого берега. ’A csónak egészen a partnál állt meg.’ Melléknév mellett összetett felsőfokot jelöl: Его доклад – самый интересный. Úgy ragozzuk, mint a melléknevet hímnemben (самый), nőnemben (самая), semleges nemben (самое), többes számban (самые). A весь, вся, всё, вси névmás a mondatban jelzői szerepet tölthet be: Этого учёного знает вся страна. Ha főnév nélkül önállóan használjuk, akkor csak semleges nemben és többes számban fordulhat elő a mondatban alanyként vagy bővítményként. На собрание пришли все. Кто? Он уже познакомился со всеми. С кем? Sok kifejezésben előfordul: прежде всего, всё равно, . Ragozása: Egyes szám: Hímnem: Semleges nem: весь народ всё человечество всего народа всего человечества всему народу всему человечеству весь народ всё человечество

Többes szám: Mindhárom nemben A. все народы, страны B. всех народов, стран R. всем народам, странам T. все народы, страны, всех людей Eszk. всем народом всем человечеством всей страней всеми народами, странами El. обо всём народе обо всём человечестве обо всей стране обо всех народах, странах Nőnem: вся страна всей страны всей стране всю страну

A каждый ’minden egyes’, любой ’bármely’, всякий ’mindenféle’ névmások a mondatban jelzői szerepet tölthetnek be: Каждое утро я встаю в семь часов. ’Minden reggel hétkor kelek.’ Ты можешь взять любую книгу, которая тебе нравится. ’Bármelyik könyvet elveheted, amelyik tetszik neked.’ Он читал всякие книги. ’Ő mindenféle könyvet olvasott.’

1.8.1.3.6. Kérdő névmás: A кто? что? kérdő névmásoknak nincs neme, száma. Mellettük egyes számban állnak a szavak. Кто идёт? Что виднеется вдали? A кто? névmásra vonatkozó szavak hímnemben: Кто пришёл? A что? névmásra vonatkozók pedig semleges nemben állnak: Что случилось?

A кто? что? ragozása: Egyes szám: A. кто? что? B. кого?, чего? R. кому? чему? T. кого? Что? Eszk. кем? чем? El. о ком? о чём? A какой, который névmások megegyeznek a főnévvel, amelyre vonatkoznak nemben, számban, esetben, és úgy ragozzuk, mint a mellékneveket. A чей? névmás is megegyezik a főnévvel nemben, számban és esetben. Ragozása: Egyes szám: Többes szám: Hímnem: Semleges nem: Nőnem: Mindhárom nemben A. чей учебник? чьё письмо? чья книга? чьи учебники, письма, книги? B. чего учебника? чего письма? чьей книги? чьих учебников, писем, книг? R. чему учебнику? чему письму? чьей книге? чьим учебникам, письмам, книгам? T. чей учебник? чьё письмо? чью книгу? чьи учебники, письма, книги? чьего брата? чьих братьев? Eszk.чьим учебником? чьим письмом? чьей книгой? Чьими учебниками, письмами, книгами? El. о чём учебнике? о чём письме? о чьей книге? о чьих учебниках, письмах, книгах? A слолько? ’mennyi?’ névmást úgy ragozzuk, mint a melléknevet. Egyes szám A. esetben a főnév B esetben áll mellette, pl.: Сколько людей? ’Mennyi ember?’ Ragozása: A. слолько людей? B. скольких людей? R. скольким людям? T. скольких людей? Eszk. сколькими людьми? El. о скольких людях?

сколько книг? скольких книг? скольким книгам? сколько книг? сколькими книгами? о скольких книгах?

1.8.1.3.7. Vonatkozó névmás: кто, что, какой, чей, который, сколько. A ragozását ld. a kérdő névmásoknál.

1.8.1.3.8. Tagadó névmás: A никто, ничто, никакой, ничей tagadó névmások a кто? что? какой? чей? kérdő névmásokból keletkeztek a ни szócska segítségével. Úgy ragozzuk őket, mint a kérdő névmásokat. Pl.: Никто не ответил на мой вопрос. Он ничего не забыл. Я никому не скажу об этом. Ha elöljáró szókkal használjuk, akkor az elöljárószó a ни és a кто, что névmás közé kerül, és külön írjuk. Ни у кого нет этой книги. ’Senkinél nincs ez a könyv.’ Я его ни о чём не спрашивал. ’Én őt semmiről nem kérdeztem.’ A никакой, ничей névmások a mondatban jelzőként fordulnak elő, és megegyeznek a jelzett szóval, azaz a főnévvel nemben, számban, esetben. Он не боится никаких трудностей. ’Ő nem fél semmilyen nehézségtől.’

Ему не нужно ничьей помощи. ’Neki semmiféle segítség nem kell.’ Ha elöljáró szóval együtt használjuk, akkor külön írjuk a ни szócskát. Он не соглашался ни на какие уступки. A некого, нечего névmásoknak nincs A. esete. A hangsúly a не szócskán van. Ragozása: A. B. R. T.

некого, нечего некому, нечему некого, нечего

Eszk. некем, нечем El.

не о ком, не о чём

Некому пойти за билетами. ’Nincs kinek jegyért menni.’ Некого послать за билетами. ’Nincs kit jegyér küldeni.’ Ему нечего читать. ’Neki nincs mit olvasni.’ Мне не с кем посоветоваться. ’Nekem nincs kivel tanácskozni’ Нам не о чём говорить. ’Nekünk nincs miről beszélni.’

1.8.1.3.9. Határozatlan névmás: Nagy részüket úgy alkotjuk, hogy a кто? что? какой? чей? сколько? kérdő névmásokhoz hozzáadjuk a –то, -либо, нибудь, кое- szócskákat.: кто-либо, что-либо, чей-либо, кто-то, что-то, чей-то, какой-то, кто-нибудь, что-нибудь, чей-нибудь, какой-нибудь, сколько-нибудь, кое-кто, кое-чей, кое-какой. Úgy ragozzuk, mint a –то, -либо, -нибудь, кое- szócskák nélküli névmásokat, pl.: кого-то, с кем-нибудь, кому-либо. Ha a кое- előtagú névmásokat elöljáró szóval használjuk, akkor külön írjuk: Я рассказал кое о чём. ’Én beszéltem valamiről.’ Мы побеседовали кое с кем. ’Beszélgettünk valakivel.’ A кое- előtagúakat akkor használjuk, ha a mondatban a beszélő számára ismert, a hallgató számára pedig ismeretlen dologról van szó. Я хочу рассказать тебе кое о чём. ’Beszélni akarok neked valamiről.’ (A beszélő, azaz én tudom, miről.) A –то utótagú névmásokat akkor használjuk, ha a beszélő számára nem ismert, a hallgatók, mások számára valószínű, ismert dologról, személyről van szó. Кто-то тихо постучал дверь. (Vagyis kopogott valaki, de a beszélő nem tudja, ki.) A -нибудь, -либо utótagúak szinonim jelentésűek. Sem a beszélő, sem a hallgató számára nem ismert személyről, dologról van szó. Позови кого-нибудь! (vagyis mindegy, kit). Дайте мне что-нибудь почитать! (vagyis mindegy, mit). A некто, нечто névmások csak A. és T. esetekben használatosak. A нечто semleges nemű, a mondatban jelzői szerepet tölt be. Случилось нечто удивительное. ’Valamiféle csoda (csodálatos dolog) történt.’ Közel áll a jelentése a что-то névmáshoz. A некто csak A. esetben használatos. Пришёл некто Иванов. ’Megjött valamiféle Ivanov.’ A некий a mondatban lehet jelző, nemben, számban esetben megegyezik a jelzett szóval. Выступала некая Иванова. ’Fellépett valamiféle Ivanova.’ A некоторый névmás a mondatban lehet jelző, úgy ragozzuk, mint a melléknevet. Я говорил с некоторыми учениками. ’Valamilyen tanulókkal beszéltem.’ A несколько névmás a tárgyak meghatározatlan mennyiségére utal. A főnév utána A. és T. esetbe kerül. Он принёс несколько книг. ’Hozott néhány könyvet’. Вошло несколько человек. ’Bement néhány ember’. Úgy ragozzuk, mint a mellékneveket többes számban. Брат пришёл домой с несколькими девочками. ’A fiútestvér néhány lánnyal jött haza.’.

1.8.1.4. Számnév Megkülönböztetünk: Tőszámneveket: один, два, четыре, пять. Gyűjtő számneveket: двое, трое, четверо, пятеро, шестеро, семеро. Sorszámneveket: первый, второй. Törtszámneveket: 1/2 одна вторая, 2/5 две пятых.

1.8.1.4.1. Tőszámnév A tőszámnevek és a főnevek kapcsolata Az один ’egy’ számnévnek három neme van. Egyes számban a főnév A. esetbe kerül utána, többes számban pedig többes szám A. esetbe. Egyes szám: Többes szám: Hímnem: Semleges nem: Nőnem: Mindhárom nemben один дом одно окно одна книга одни дни A два számnévnek két neme van. A főnév egyes szám B. esetbe kerül utána. A többi számnévnek nincs neme. Egyes szám: Hímnem: Semleges nem: Nőnem: два ученика два окна две книги A три, четыре után a főnév egyes szám B. esetbe kerül. Az 5, 6, 7, 8, …20 számnevek után a főnév többes szám B. esetbe kerül. 21 után egyes szám A. esetbe, 22, 23, 24 után egyes szám B. esetbe, stb. A tőszámnevek ragozása Az один, одно, одна, одни ragozása: Egyes szám: Hímnem: Semleges nem: A. один одно B. одного R. одному T. A. vagy B. одно Eszk. одним El. об одном

A два, две, три, четыре ragozása: Egyes szám: A. два две три B. двух трёх R. двум трём T. A. vagy B. A. vagy B. Eszk. двумя тремя El. о двух о трёх A сорок, девяносто, сто ragozása: Egyes szám: A. сорок девяносто B. сорока девяноста R. сорока девяносто T. сорок девяносто Eszk. сорока девяноста El. о сорока о девяноста

Többes szám: Mindhárom nemben одни одних одним A. vagy B. одними об одних

Nőnem: одна одной одной одну одной об одной

четыре четырёх четырём A. vagy B. четырьмя о четырёх

сто ста ста сто ста о ста

A пять, пятьдесят ragozása: Egyes szám: A. пять пятьдесят B. пяти пятидесяти R. пяти пятидесяти T. пять пятьдесят Eszk. пятью пятьюдесятью El. о пяти о пятидесяти

1.8.1.4.2. Gyűjtő számnév A gyűjtő számneveket úgy ragozzuk, mint a mellékneveket. Az utánuk álló főnevek többes szám birtokos esetbe kerülnek, pl.: двое друзей, трое детей, пятеро охотников. Ragozás: A. B. R. T. Eszk. El.

двое двоих двоим двоих, двое двоими о двоих

трое троих троим троих, трое троими о троих

четверо четверых четверым четверых четверыми о четверых

друзей друзей друзьям друзей друзьями друзьях

1.8.1.4.3. Sorszámnév A sorszámnevek képzése: A tőszámnevek birtokos esete + a melléknév végződése: пят-и пят- + -ый, -ая, -ое, -ые Sajátosan képezzük a következő sorszámneveket: первый, -ая, -ое, -ые. второй, -ая, -ое, -ые. третий, -ья, -ье, -ьи. четвёртый, -ая, -ое, -ые. седьмой, -ая, -ое, -ые. сороковой, -ая, -ое, -ые. -н képző segítségével képezhetünk sorszámneveket a következő tőszámnevekből: тысяча, миллион, миллиард, – тысячный, миллионный, миллиардный. Az összetett számneveknek csak az utolsó tagja kap melléknév végződést: двадцать пятый, сорок восьмой. A sorszámnevek főnévvel együtt alkalmazva megegyeznek a főnévvel úgy, mint a melléknév nemben, számban, esetben. A третий számnév ragozott alakjaiban az esetvégződés előtt lágyságjel (ь) van: третьем, третьим, о третьем. Ragozáskor a sorszámneveknek csak az utolsó tagját ragozzuk, pl.: Я читаю двести сорок восьмую страницу.

1.8.1.4.4. Törtszámnév Pl.: 1/2 одна вторая, 2/5 две пятых.

1.8.1.5. Ige: Az ige a beszédnek az a része, amely megjelöli a cselekvést vagy a tárgy állapotát, mint folyamatot. Az igei cselekvés jelentése a következő nyelvtani kategóriák segítségével fejezhető ki: – A cselekvésnek a cselekvőhöz és a cselekvés tárgyához való viszonya alapján az ige alakja lehet tárgyas és visszaható, pl.: одевать ’öltöztetni’, одеваться ’öltözködni’. -Az ige személye: A cselekvésnek a cselekvőhöz való viszonyát fejezi ki, pl.: делаю, делаешь, делает. – Az ige módja, pl.: kijelentő: делаю, feltételes: делал бы, felszólító: делай. -Az ige ideje, pl.: jelen: делаю, múlt: делал, jövő: буду делать, сделаю. -Az ige szemlélete, pl.: folyamatos: делаю, befejezett: сделаю. -Az ige száma, pl.: egyes: читаю, többes: читаем. -Az ige neme, pl.: hímnem: он читал, nőnem: она читала, semleges nem: оно читало.

1.8.1.5.1. Az igeszemlélet: Az orosz ige sajátossága, hogy a legtöbb igének van folyamatos és befejezett szemléletű alakja, pl.: folyamatos: читать, писать, befejezett: прочитать, переписать. A folyamatos és a befejezett szemléletű igealakok megkülönböztethetők egymástól: -képző segítségével, pl.: изучать, изучить (-а- – -и-) -igekötő segítségével, pl.: писать, написать (- – на-) -a hangsúly helyének a megváltoztatásával, pl: отрезать, отрезать.

1.8.1.5.1.1. Az igeszemlélet jelentése: Befejezett szemléletű ige: – Befejezett cselekvésre utal, olyanra, amelyet befejeztek a múltban vagy be fognak fejezni a jövőben, s annak van vagy lesz eredménye is. Fontos, hogy a befejezett szemléletű igénél a befejezettség mindig eredménnyel jár együtt. Pl.: Múlt idő: Я написал домашнее задание. ’Megírtam a házi feladatot.’ (Vagyis kész van.) Jövő idő: Я напишу письмо. ’Megírom a levelet’. Я изучу русский язык. ’Megvizsgálom (tanulmányozom) az orosz nyelvet.’ (A cselekvésnek egy meghatározott eredménye lesz, tudni fogom az orosz nyelvet.) -Utalhat egyszeri, pillanatnyi cselekvésre, pl.: Он махнул рукой. ’Ő intett a kezével.’ (Ő egyszer intett). Folyamatos szemléletű ige: A folyamatos szemléletű ige kifejezi, hogy a cselekvés időben és térben folyamatosan megy végbe, esetleg megszakításokkal, s még nincs eredménye. Pl.: Я писал письмо. ’Irtam levelet.’ (Nem valószínű, vagy nem lényeges, hogy kész van.) Я буду писать письмо. ’Fogok levelet írni.’ (Nem biztos, hogy kész lesz a levél). A cselekvés folyamatosan, többször megy végbe. Pl.: Он махал рукой. ’Ő integetett a kezével.’ (Ő integetett, azaz néhányszor, folyamatosan.)

Igeszemlélet a főnévi igeneveknél: A főnévi igenév folyamatos szemléletű alakját használjuk a következő esetekben: a, A cselekvés kezdetét, folyamatát és befejezését kifejező igék után: начинать – начать, стать, продолжать, кончать – кончить, переставать – перестать, прекращать – прекратить, бросать – бросить, приниматься приняться. Он начал готовить домашнее задание. b, A következő igék után: привыкать – привыкнуть, отвыкать – отвыкнуть, отучать – отучить, учиться – научиться, надоедать – надоесть, наскучить, уставать – устать, избегать, понравиться, полюбить, разлюбить. c, Tagadásnál a felszólítást kifejező igék után: просить, советовать, решить, обещать. d, A szükségtelenséget kifejező szavak után: не надо, не нужно, не следует, не стоит. e, A довольно, достаточно, хватит, незачем, безполезно, вредно szavak után. f, A нельзя szó után, ha ’nem szabad’ jelentésben használjuk. A főnévi igenév befejezett szemléletű alakjait használjuk, ha: a, Befejezett igék забыть, успеть, удаться után állnak. b, Tagadáskor a просить, советовать igék után ritkán. с, A надо, нужно, следует, стоит szavak után. d, A нельзя szó után, ha ’tilos, lehetetlen’ jelentésben használjuk: A főnévi igenév folyamatos és befejezett szemléletű alakjait egyaránt használjuk, ha a забывать, успевать, удаваться után állnak; ha kívánságot (хотеть, стараться, пытаться, обещать), felszólítást, kérést (просить, уговаривать, советовать); szükségszerűséget (надо, нужно, необходимо, должно) kifejező szavak után áll. Ilyenkor a jelentéstől függ, milyen szemléletű főnévi igenevet használunk. Igeszemlélet használata a múlt idejű igealakoknál: Folyamatos szemléletű igét használunk: Akkor, ha arra vagyunk kíváncsiak, megtörtént-e a cselekvés, pl.: Вы читали эту книгу? -Да, я читал эту книгу. Olyan igéknél, amelyekkel oda-vissza irányú cselekvést fejezünk ki, pl.: открывать, закрывать, брать, давать, вставать, ложиться, садиться подниматься, приходить, уходить, входить, выходить и др. Я открывал окно (т.е. открыл и потом закрыл) Gyakran tagadásnál, pl.: Ты взял мою ручку? -Нет, я не брал твоей ручки. Ha a cselekvés régóta meglévő hiányáról beszélünk. Я давно не получал от него писем. Gyakran használjuk a долго, давно határozószókat. Befejezett igét használunk, ha: A cselekvés eredménye is lényeges, pl.: Кто так хорошо сшил вам этот костюм? A beszéd pillanatában megtörtént a cselekvés, pl.: Я открыл окно. (т.е. окно открыто в момент речи). A cselekvés megtörténését várjuk, vártuk, de a beszéd pillanatától kezdve már nem várjuk, pl.: Почему ты не пришёл вчера на лекцию? Folyamatos és befejezett szemléletű múlt idejű ige egyaránt alkalmazható, ha a beszéd pillanatában még várjuk a cselekvés végbemenését, pl.: Почтальон принёс газеты? -Нет, ещё не принёс. -Нет, ещё не приносил.

Az igeszemlélet alkalmazása jövő idejű igéknél Befejezett szemléletű igét használunk akkor, ha: A cselekvés végbemenésének van lehetősége a jelenben vagy a jövőben, pl.: Только он поймёт меня. (значит: только сможет понять меня.) A всегда, в любое время szavak után, pl.: Он в любое время придёт на помощь. Tagadásnál, ha a cselekvés eredményének az elérése lehetetlen, pl.: Он не может этого. (т.е. не может или не сможет понять.) Я никак не открою дверь. (т.е. не могу открыть). Az igeszemlélet alkalmazása a felszólító módú igék után Befejezett szemléletű igét használunk: Kérés kifejezésekor, ha az ige rövid ideig tartó cselekvést fejez ki, pl.: Возьмите ваши тетради! Ha nem meghívást, hanem határozott kérést fejez ki, pl.: Разденьтесь, пройдите в комнату и сядьте. Rövid ideig tartó cselekvés esetén tagadáskor, ha nem akarjuk, hogy bekövetkezzék a cselekvés, pl.: Не потеряй деньги! Folyamatos szemléletű igét használunk akkor, ha: A cselekvés megkezdésére szólítunk fel, pl.: Пишите! A cselekvés folytatását kérjük, pl.: Читайте дальше! Meghíváskor, pl.: Приходите к нам сегодня обедать! Nem hosszadalmas cselekvés tagadásakor, pl.: Не покупай эту книгу! Tagadásnál, ha olyan nem kívánatos cselekvés megtörténésétől óvunk, mely korábban már gyakran megtörtént, pl.: Смотрите, не опаздывайте больше!

1.8.1.5.2.Igeidők Az orosz igének jelen, múlt és jövő ideje van. A jelen idő kifejezésére a folyamatos szemléletű igék használatosak úgy, hogy a jelen idejű tövet (amelyet úgy kapunk meg, hogy a T/3. személyű alakból elhagyjuk a személyragot) jelen idejű személyragokkal (E/1.-у, -ю, E/2. -ешь, E/3. -ет, T/1 -ем, T/2.-ете- T/3. -ут, -ют) látjuk el. A személyragok alapján két csoportra osztjuk az igéket: Első vagy –e (-ё) soros ragozás: Egyes szám 1.személy я чита-ю ’én olvasok’ 2.személy ты чита-ешь ‘te olvasol’ 3.személy он она чита-ет ‘ő olvas’ оно 1. 2. . 3.

я беру ты берёшь он она берёт оно

Többes szám мы чита-ем ’mi olvasunk’ вы чита-ете ’ti olvastok’ они чита-ют ’ők olvasnak’.

мы берём вы берёте они берут

Második vagy –и soros ragozás: я говорю ты говоришь он она оно

мы говорим вы говорите они говорят

Sajátos ragozású igék: Néhány igét az első és a második ragozás szerint rendhagyóan ragozunk. Ezek ragozását minden esetben külön meg kell tanulni, pl.: хотеть, бежать: я хочу ты хочешь он она хочет оно

мы хотим вы хотите они хотят

я бегу ты бежишь он она бежит оно

мы бежим вы бежите они бежат

A múlt idő kifejezésére a folyamatos és a befejezett igealakokat egyaránt használjuk úgy, hogy az ige múlt idejű tövét (amelyet úgy kapunk meg, hogy elhagyjuk a múlt idő jelét) a múlt idő jelével látjuk el (hímnemben -л, nőnemben -ла, semleges nemben -ло, többes számban -ли). Pl.: Egyes szám Hímnem: Nőnem: Semleges nem:

он чита-л ’ő olvasott’ она чита-ла оно чита-ло

Többes szám они чита-ли ’ők olvastak’

Az oroszban kétféle jövő idő van: egyszerű és összetett. A egyszerű jövő idő kifejezésére a befejezett szemléletű igéket használjuk úgy, hogy azokat jelen idejű személyragokkal látjuk el. Pl. : Egyes szám 1.személy: я прочита-ю ’én elolvasok, elolvasom’ 2.személy: ты прочита-ешь ‘te elolvasol, elolvasod’ 3.személy: он она прочита-ет ‘ő elolvas, elolvassa’ оно Többes szám 1. személy: мы прочита-ем ’mi elolvasunk, elolvassuk’ 2. személy: вы прочита-ете ’ti elolvastok, elolvassátok’ 3.személy: они прочита-ют ’ők elolvasnak, elolvassák’ Az egyszerű jövő idővel kifejezzük, hogy szándékaink szerint be fog következni a cselekvés. Az összetett jövő idő kifejezésére a быть ’lenni’ ige jelen idejű ragozott alakját (я буду ’én fogok’, ты будешь ’te fogsz’, он, она, оно будут ’ő fog’, мы будем ’mi fogunk’, вы будете ’ti fogtok’, они будут ’ők fognak’) és a főige főnévi igenévi alakját használjuk. Pl.: Egyes szám: 1.я буду читать ’én olvasni fogok’ 2.ты будешь читать ’te olvasni fogsz’ 3.он она будет читать ’ő olvasni fog’ оно

Többes szám: мы будем читать ’mi olvasni fogunk’ вы будете читать ’ti olvasni fogtok’ они будут читать ’ők olvasni fognak’

Az összetett jövő idővel a jövőben bekövetkező cselekvés határozatlanságára utalunk.

1.8.1.5.3. Igemódok Kijelentő mód: Van jelen, múlt és jövő ideje. Pl.: Сегодня я читаю книгу. ’Ma könyvet olvasok’. Вчера я читал книгу. ’Tegnap könyvet olvastam’. Завтра я буду читать книгу. ’Holnap könyvet fogok olvasni’ Завтра я прочитаю книгу. ’Holnap elolvasom a könyvet’. Feltételes mód: A feltételes módú igealakokat az ige múlt idejű alakjával és a бы segédszóval képezzük: он читал бы ’ő olvasott volna’ они читали бы ’ők olvastak volna’ она читала бы оно читало бы Csak neme és száma van, személye nincs. Felszólító mód: A folyamatos szemléletű igék jelen idejű tövéből (они чита-ют), s a befejezett szemléletű igék jövő idejű tövéből (они прочита-ют) képezzük úgy, hogy a tőhöz illesztjük a felszólító mód jelét, pl.: -и: они ид-ут: иди; они сад-ятся: садись. -й: они чита-ют: читай. Kivétel: -Az egyszótagú igék felszólító módú alakjai, pl.: пить – пей, дить – лей, бить – бей, шить – шей. -A –ва- képzős folyamatos szemléletű да-, зна-, ста- tövű igék felszólító módú alakjaiban megmarad a – ва- képző, pl.: признавать – они призниют – признавай отдавать – они отдают – отдавай вставать – они встают – вставай -Lágyságjelet (ь) kap felszólító módban egy sor ige, pl.: я встан-у – встань я сяд-у – сядь я реж-у – режь я брош-у – брось

1.8.1.5.4. Mozgást jelentő igék A mozgást jelentő igék igekötő nélküli alakban folyamatos szemléletűek, és alapvetően két csoportra oszthatók:

1.8.1.5.4.1. Az egyirányú, vagy a cselekvés konkrét irányát kifejező igék, pl.: идти, ехать, бежать, лететь, плыть, нести, везти, вести, ползти, брести, лезть, гнать, тащить. Утром ученики идут (куда?) в школу. Осенью перелётные птицы летят (куда?) на юг. Дети бегут (куда?) сюда.

1.8.1.5.4.2. A többirányú mozgást vagy az oda-vissza irányú mozgást kifejező igék, másképpen absztrakt igék csoportja, pl.: ходить, ездить, бегать, летать, плавать, носить, возить, водить, ползать, бродить, лазить, гонять, таскать.

Дети целый день бегают во дворе. Птицы летают, кружатся над озером. Ha igekötővel látjuk el a mozgást jelentő igéket, akkor az egyirányúak, vagyis a konkrét igék csoportjába tartozók befejezett szemléletű igékké válnak, míg a többirányúak, azaz az absztrakt igék csoportjába tartozók maradnak folyamatos szemléletűek. Megjegyzés: Ezek közül néhány ige sajátos jelentésben befejezett szemléletű. Egyirányúak:

Folyamatos идти ехать бежать лететь плыть нести везти вести ползти брести лезть гнать тащить igekötővel Befejezett выйти, уйти, прийти, перейти выбежать, убежать, прибежать вылететь, улететь, прилететь выползти, уползти, приползти вывезти, увезти, привезти вывести, увести, привести вынести, унести, принести выгнать, угнать, пригнать выехать, уехать, приехать выплыть, уплыть, приплыть

Többirányúak: Folyamatos ходить ездить бегать летать плавать носить возить водить ползать бродить лазить гонять таскать Folyamatos выходить, уходить, приходить выбегать, убегать, прибегать вылетать, улетать, прилетать выползать, уползать, приползать вывозить, увозить, привозить выводить, уводить, приводить выносит, уносить, приносить выгонять, угонять, пригонять выезжать, уезжать, приезжать выплывать, уплывать, приплывать

1.8.1.5.5. Igekötők: в-, во ’Valaminek a belsejébe irányuló mozgást’jelent: войти, входить в дом; вбежать, вбегать в комнату; въехать, въезжать в город; ввезти, ввозить товары в страну; внести, вносить чемодан в комнату; ’Felfelé irányuló mozgást’ jelent: въезжать, въехать на гору; вз-, вс-, взо- ’Felfelé irányuló mozgást’ jelent: взойти, всходить на второй этаж; взбежать, взбегать на лестницу; при- ’A cél elérését’ jelenti: прийти, приходить в институт, на собрание, к врачу; приехать, приезжать в Москву, к родителям; привести, приводить ребёнка в детский сад; под-, подо- ’Közeledést’ jelent: подойти, подходить к доске, к учителю; подбежать, подбегать к краю обрыва; подъухать, подъезжать к дому, подплыть, подплывать к берегу;

раз-, рас-, разо- ’Egy helyről különböző irányba való mozgás’ jelent: разойтись, расходиться по домам, в разные стороны; вы- ’Valahonnan kifele irányuló mozgást’ jelent: выйти, выходить из дома; выбежать, выбегать из комнаты; выехать, выезжать из города; вывести, вывозить товары из страны; вынести, выносить чемодан из комнаты; с-, со- ’Befelé irányuló mozgást’ jelent: съехать, съезжать с горы; сойти, сходить со второго этажа; сбежать, сбегать с лестницы; у- ’Eltávolodást’ jelent: уйти, уходить из института, с собрания; уехать, уезжать от товарищи, из Москвы, от родителей; увести, уводить ребёнка из детского сада; от- ’Eltávolodást’ jelent: отойти, отходить от доски, от товарища; отбежать, отбегать от края обрыва; отъехать, отъезжать от дома; отплыть, отплывать от берега; с- ’Különböző irányból egy helyre irányuló mozgást’ jelent: сойтись, сходиться в одно место; до- ’Egy meghatározott helyig vagy tárgyig irányulómozgást’ jelent: дойти, доходить до школы; добежать, добегать до реки; доехать, доезжать до границы; довести, доводить до школы; пере- ’A tárgy egyik oldaláról a másikra való mozgást’ jelenti: перейти, переходить через улицу; перебежать, перебегать через дорогу; переплыть, переплывать через реку; ’Az egyik helyről a másikra való mozgást’ jelenti: переехать, переезжать на новую квартиру; перейти, переходить с первого класса на второй; про- ’A tárgy mellett való elhaladást’ jelenti: пройти, проходить мимо дома, мимо человека, проехать, проезжать мимо станции; ’A tárgyon keresztül történő mozgást’ jelenti: проехать, проезжать сквозь туннель; ’Egy meghatározott távolság megtételét’ jelenti: пройти, проходить километр; проехать, проезжать десять километров; о-, об-, обо- ’A tárgy körül való mozgást’ jelenti: обойти, обходить вокруг дома; объехать, объезжать вокруг озера; ’Az úton álló tárgy mellett való elhaladást’ jelenti: обойти, обходить гору; объехать, объезжать болото; ’Az egész tárgyat vagy helyet betöltő mozgást’ jelenti: обойти, обходить все комнаты школы; за- ’Útközben betérni valahova’ jelentésű: зайти, зоходить в магазин по дороге домой; занести, заносить книгу в библиотеку по дороге в институт; забежать, забегать за товарищем, чтобы вместе идти в школу; ’A tárgy mögé történő mozgást’ jelenti: забежать, забегать за дерево; заползти, заползать за камень; ’Valahova valameddig tartó mozgást’ jelent: зайти, заходить далеко в лес;

завести, заводить кого-либо в болото; залететь, залетать на чужую территорию;

1.8.1.6. Kettős szófajú szavak 1.8.1.6.1. Főnévi igenév: Az ige főnévi igenévi alakja nem jelöli meg a cselekvés személyét és idejét. Az ige főnévi igenévi alakjának a képzője lehet: -ть (читать), -ти (нести), -чь (беречь).

1.8.1.6.2. Melléknévi igenév: 1.8.1.6.2.1. Cselekvő jelen idejű, pl.: пиш-, чита- (jelen idő tő) + -ущ, -ющ-, -ащ, -ящ (folyamatos igeképző) + -ий, -ый, -ой, -ая, -ое, -ые (melléknév végződés), pl.: пишущий человек ’az író ember’ читающая девочка ’az olvasó lány’ учащие школьники ’a tanuló iskolások’ говорящие женщины ’a beszélő asszonyok’

1.8.1.6.2.2. Cselekvő múlt idejű, pl.: прочита- (múlt idejű tő) + -вш- (befejezett igeképző) + -ий (melléknév végződés), pl.: Учитель, прочитавший книгу. ’Az ember, aki elolvasta a könyvet’. Általában befejezett szemléletű igéből képezzük.

1.8.1.6.2.3. Szenvedő jelen idejű, pl.: чита- (jelen idő tő) + -ем- (folyamatos igeképző) + -ый, -ий, ой, -ая, -ое, -ые (melléknév végződés), pl.: Вот читаемая книга. ’Ime a könyv, amit most olvasnak.’

1.8.1.6.2.4. Szenvedő múlt idejű, pl.: прочита- + -нн-, -т- (befejezett igeképző) + -ый, -ий, -ой, -ая, ое, -ые (melléknév végződés); выли- (múlt idejű tő) + -т- (befejezett igeképző) + -ый, -ий, -ой, -ая, -ое, -ые (melléknév végződés); pl.: Вот прочитанный учебник. ’Ime az elolvasott tankönyv.’ Прочитанное письмо лежит на столе. ’Az elolvasott levél az asztalon van.’ Вот вылитая вода. ’Ime a kiöntött víz’.

1.8.1.6.3. Határozói igenév 1.8.1.6.3.1. Egyidejű: Az igenévvel és a főigével kifejezett cselekvés egy időben, egyszerre történik. Képzése: jelen idejű tő + képző: -я: чита-я, pl.: Читая книгу гуляю по комнате. ’Könyvet olvasva sétálok a szobában.’ Мальчик сидит читая книгу. ’A fiú ül olvasva a könyvet.’

1.8.1.6.3.2. Előidejű: Az igenévvel kifejezett cselekvés időben megelőzi a főigével kifejezett cselekvést, azaz előbb történik. Képzése: Múlt idejű tő + képző: -в, -вш, pl.: прочита-в. Прочитав книгу, мальчик подошёл к окну. ’A fiú elolvasván a könyvet, odament az ablakhoz.’

Befejezett szemléletű igéből képezzük.

1.8.1.7. Határozószók Jelentésük alapján a határozószók a következő csoportokra oszthatók:

1.8.1.7.1. Módhatározószók: A как? ’hogyan?’ каким образом? ’mi módon?’ kérdésekre felelnek: как, так, никак, как-то, как-нибудь, как-либо, кое-как, вслух, громко, правильно, по-новому, по-русски.

1.8.1.7.2. Időhatározószók: A когда? ’mikor?’ kérdésre válaszolnak: когда, тогда, никогда, некогда, когда-то, когда-нибудь, когда-либо, зимой, весной, летом, осенью, утром, днём, вечером, ночью, вчера, сегодня, завтра, позавчера, послезавтра, однажды, давно, недавно, раньше, прежде, теперь, сейчас, сразу, сперва, сначала, потом, рано, поздно, скоро, вскоре, вовремя, всегда, обычно, постоянно, иногда.

1.8.1.7.3. Helyhatározószók: A где? куда? откуда? kérdésekre válaszolnak: где? куда? откуда? тут, здесь сюда отсюда там туда оттуда нигде никуда ниоткуда негде некуда неоткуда где-то куда-то откуда-то где-нибудь куда-нибудь откуда-нибудь где-либо куда-либо откуда-либо везде, всюду, повсюду отовсюду дома домой слева, налево налево, влево справа, направо направо, вправо впереди вперёд позади, сзади назад сзади наверху наверх, вверх сверху внизу вниз снизу внутри внутрь изнутри снаружи наружу снаружи далеко далеко издалека вдали вдаль издали везде отовсюду

1.8.1.7.4. Fok- és mértékhatározószók: A сколько? Насколько? Сколько раз? В какой степени? kérdésekre válaszolnak. Pl.: Határozószók: Igékkel: очень очень устал очень изменился очень удивился очень волнуется

Melléknevekkel: очень рад очень интересный очень трудный очень красивый

Határozószókkal: очень рано очень быстро очень трудно очень много

чуть-чуть слегка совсем совершенно слишком

много работает много знает много читает много помогает мало работает мало занимается мало помогает немного работал немного трудный немного поговорили немного прохладный немного почитал немного велик немного широк чуть-чуть устал чуть-чуть отдохнул чуть-чуть сладкий слегка шумит слегка усталый совсем забыл (совершенно) забыл совсем новый совсем не помню совсем готов совершенно не ждал совершенно пустой совершенно прав слишком устал

немного быстро немного рано немного позднее немного правее чуть-чуть побольше чуть-чуть раньше совсем тепле совершенно правильно совершенно верно совершенно одинаково слишком поздно слишком быстро слишком много слишком далеко

слишком длинный слишком короткий слишком высокий слишком узкий Он слишком устал, чтобы идти гулять. Он слишком изменился, чтобы его можно было узнать. почти почти кончил почти чёрный почти одинакого почти не устал почти белый почти чисто почти забыл почти новый почти жарко почти готов достаточно достаточно отдохнул достаточно сильный достаточно хорошо достаточно привык достаточно крепкий достаточно светло достаточно спал достаточно широкий достаточно ел достаточно большой вдвое сложить вдвое вдвое больше втрое увеличить втрое втрое шире втрое ближе вчетверо вчетверо толще вчетверо скорее гораздо гораздо лучше гораздо раньше гораздо интереснее гораздо скорее гораздо важнее гораздо чаще гораздо ближе дважды дважды просил трижды трижды презжал четырежды четырежды помогал –

1.8.1.7.5. Célhatározószók: A зачем? для чего? kérdésekre válaszolnak. назло: Он сделал это назло вам.

1.8.1.7.6. Okhatározószók: A почему? отчего? по какой прмчине? kérdésekre válaszolnak. Был сильный ветер. Поэтому поезд опоздал.

1.8.2. Nem önálló szók A nem önálló szavak csoportjába tartoznak: segédigék, elöljárószók, kötőszók, segédszók, indulatszók.

1.8.2.1. Segédigék: Azok az igék tartoznak ide, amelyek a főigével együtt fejezik ki az állítmányt, pl. быть ’lenni’, хотеть. хотеться ’akarni’ stb. Pl.: Я буду читать- ’Én olvasni fogok’ Мне хочется читать. ’Én olvasni akarok’.

1.8.2.2. Elöljárószók: 1.8.2.2.1. Birtokos esettel állók: Helyet jelölnek, és a где? kérdésre válaszolnak: близ деревни ’a falu közelében’. около дома ’a ház mellett’. у окна ’az ablaknál’ вокруг дома ’a ház körül’ вдоль дороги ’az út mentén’ возле леса ’az erdő mellett’ внутри дома ’a ház belsejében’ вне дома ’a házon kívül’ среди площади ’a tér között’ против окна ’az ablakkal szemben’ Valamilyen mozgási irányra utalnak, és az откуда? kérdésre válaszolnak: из комнаты ’a szobából’ с крыши ’a tetőről’ от берега ’a parttól’ A cselekvés idejét jelölik és a когда? kérdésre válaszolnak: накануне праздника ’az ünnep előestéjén’ после работы ’munka után’ среди ночи ’az éj közepén’ до войны ’a háború előtt’ Valamilyen okot fejez ki és a почему? kérdésre válaszol: из любви ’a szeretet miatt, szeretetből’ из-за плохой погоды ’a rossz idő miatt’ от холода ’a hidegtől, a hideg miatt’ с горя ’bánatában’ Egyéb elöljárószók: без сумки ’táska nélkül’ для мальчика ’a fiú számára’

1.8.2.2.2. Részeshatározós esettel álló elöljárószók: к: Olyan tárgyat vagy személyt jelölünk, amelyhez egy másik tárgy vagy személy közeledik, és a куда? kérdésre válaszol: Дети бегут (куда?) к реке. Больной идёт (к кому?) к врачу. по: – Valamilyen felszínen való mozgásra utal, és a где? kérdésre válaszol: Девочки гуляли (где?) по улице. Дети бегали (где?) по двору. – Különböző helyeken történik a cselekvés: по фабрикам ’a gyárakban, gyárak szerte’ по заводам ’az üzemekben, üzemek szerte’ – Egyik helyről a másikra irányul a cselekvés: Мы ходили по магазинам. ’Az egyik boltból a másikba mentünk’. – Valamilyen foglalkozás-nemre utal a cselekvés: Мы читали по-русскому языку. ’Orosz nyelven olvastunk’. – Valamilyen egyetértésben történik a cselekvés: Мы работали по плану. ’Terv szerint dolgoztunk’. – Valahová való tartozást fejez ki: Ученик по классе ’osztálytárs, tanuló az osztályból’. – Egyéb: Я выступала по радио. ’Felléptem a rádióban’. Мы говорили по телефону. ’Telefonon beszélgettünk’.

1.8.2.2.3. A tárgyesettel álló elöljárószók: в, на: A cselekvés valamilyen irányát fejezi ki, és a куда? kérdésre válaszol: Дети идут в школу. ’ A gyerekek mennek az iskolába’. Девочки идут на собрание. ’A lányok mennek a gyülésre’. через: Olyan cselekvés megjelölésére használjuk, amely a tárgy egyik oldaláról a másikra irányul: Дети идут через улицу. ’A gyerekek mennek át az utcán’. через: – ’múlva’ jelentésben когда? kérdésre válaszolva: Через год он вернётся в родной город. ’Egy év múlva visszatér a szülővárosába’. – ’ért’ jelentésben: Я купил книгу за рубль. ’Egy rubelért vettem könyvet’.

1.8.2.2.4. Eszközhatározós esettel álló elöljárószók: c: Valakivel vagy valamivel együtt történő cselekvésre utal, a с кем? с чем? kérdésre válaszol. Я был в театре с девочкой. ’A kislánnyal voltam a szinházban’. над: ’felett’ jelentésben használt és где? kérdésre válaszol: Самолёт летел над лесом. ’A repülő az erdő felett repült’. под: ’alatt’ jelentésben használt és где? kérdésre válaszol:

Мы сидели под деревом. ’A fa alatt ültünk’. перед: ’előtt’. Перед домом растут цветы. ’A ház előtt nőnek a virágok’. за: ’mögött’. За домом был большой сад. ’A ház mögött nagy kert volt.’ за: ’ért’. Сестра пошла в сад за яблоками. ’A leánytestvér elment a kertbe az almákért’. между: ’között’ jelentésű, és a где? kérdésre válaszol: Стол стоит между окном и кроватью. ’Az asztal az ablak és az ágy között áll’.

1.8.2.2.5. Az elöljárós esettel álló elöljárószók: o: ’-ról, -ről’ jelentésben használatos és о ком? о чём? kérdésre válaszol: Мы разговаривали о встрече. ’A találkozóról beszélgettünk’. на: A cselekvés helyét jelöli, és где? kérdésre felel. Дом стоит на берегу реки. ’A ház a folyóparton áll’. Мы ехали на поезде. ’Vonaton utaztunk’. Az idő megjelölésére: На этой неделе мы пойдём в музей. ’Ezen a héten elmegyünk a múzeumba’. A következő igékkel használatos: писать на русском языке, читать на русском языке. в, на használata: работаю в колхозе в учреждении в магазине в больнице в библиотеке

учусь в школе в десятом классе в институте в техникуме в академии был в театре в кино в консерватории в клубе в цирке

живу в городе в переулке

на заводе на фабрике на почте на телеграфе на станции на вокзале на предприятии на строительстве на производстве на первом курсе на историческом факультете на курсах шофёров на спектакле на репетиции на вечернем (утреннем, дневном) сефнсе. на концерте на уроке на лекции на занятиях на семинаре на собрании на заседании на конференции на съезде на площади Восстания на улице Пушкина

в Сибири в Крыму в Белоруссиии в Румынии в Словакии

был в тылу в этой местности в нашей стране в тюрьме в ссылке

на Урале на Кавказе на Украине на юге на севере на западе на востоке на стадионе на рынке на бульваре на фронте на этой территории на родине на свободе

1.8.2.3. Kötőszók: Szavakat és/vagy mondatokat kötnek össze, pl.: и ’és’, или ’vagy’ stb.

1.8.2.4. Segédszók Különböző jelentésűek lehetnek, a mondatban nincs önálló jelentésük, ezért a mondatrész szerepét sem tölthetik be. A leggyakrabban használt segédszók: -Kérdő: ли, ль, разве, неужели. Скоро ли приедет твой брат? ’Hamar megjön-e a testvéred?’ Разве твой брат не приедет? ’Hát nem jön a testvéred?’ -Felkiáltó: что за, как, ну и. Mindig a mondat elején állnak. Что за книгу я прочитал! Как весело поют птицы! Ну и устал я сегодня. -Nyomatékosító: даже, и же (ж), ведь, ни. Это даже ребёнок понимает. Это и ребёнок понимает. -Korlátozó: только, лишь, лишь только. Я только посмотрел книгу, но не успел внимательно прочитать её. Он вернётся лишь (только) к вечеру. -Mutató: вот, вон, это. Вот наш дом. Вон идёт твой брат Это дети вернулись из школы. -Tagadó: не. Он не придёт сегодня.

1.8.2.5. Indulatszók Erős érzelmeket, felszólításokat fejeznek ki, pl.: Ах, как хорошо на Волге! Ба, знакомые все лица! На! Возьми эти книги! Тс! Не шумите!

1.9. Mondattan (szintaxis) Ebben a fejezetben tanulmányozzuk a szókapcsolatokat, az egyszerű és az összetett mondatokat.

1.9.1. Szókapcsolatok (szintagmák) 1.9.1.1. Legalább két szóból állnak. Mondatokat építenek. Egy szókapcsolat alkothat egy mondatot, ugyanakkor egy mondat több szókapcsolatból is állhat. A szókapcsolatot alkotó szavak egyike függ a másiktól. Az egyiket az alapnak nevezzük, a másikat magyarázó tagnak, pl.: тёплый день: jelzős szószerkezet, день:alaptag, тёплый: kiegészítő, magyarázó tag. 1.9.1.2. Szerkezetük szerint a szókapcsolatok lehetnek egyszerűek és összetettek, pl.: широкая улица:: egyszerű книги нашей школы: összetett 1.9.1.3. A tagok egymáshoz való viszonyulásának a módja szerint három típust különböztetünk meg: egyezés, vonzat, érintkezés. 1.9.1.3.1. Az egyezéseknél a szókapcsolat minden tagja megegyezik nemben, számban, esetben, pl.: широкая улица широкую улицу широкой улицы 1.9.1.3.2. A vonzat esetében az alapszó meghatározott esetű alakot vonz, pl.: три года любуюсь картиной надеюсь на успех 1.9.1.3.3. Az érintkezésnél nincs a tagok között olyan erős kapcsolat, mint a vonzatnál vagy az egyezésnél., pl.: прилежно учится картина красивее

1.9.2. Mondat Szerkezete szerint lehet egyszerű és összetett, pl.: Сегодня я читала хорошую книгу. (egyszerű) Завтра после обеда я прочту хорошую книгу или пойду в музейю (összetett) 1.9.2.1. Az egyszerű mondat lehet a modalitás szerint -állító, pl.: Я мог засмеяться. -tagadó, pl.: Я не мог засмеяться. 1.9.2.2. A beszélő szándéka, azaz a tartalom szerint: -kijelentő, pl.: Я читаю книгу. -kérdő, pl.: Что ты читаешь? -felszólító, pl.: Прочитай эту книгу! felkiáltó, pl.: Как хороши, как свежи были розы! Слова ей скажи! 1.9.2.3. A bővítmények megléte vagy hiánya alapján: -Nem bővített: csak alanyból és állítmányból áll, pl.: Он молод. -Bővített: az alanyon és az állítmányon kívül más mondatrészek, bővítmények is szerepelnek, pl.: Завтра после обеда я прочту хорошую книгу.

1.9.2.4. Külön csoportot alkotnak az egytagú mondatok, amelyekben a főmondatrészek közül csak az állítmány szerepel a mondatban, az alany nem, pl.: Мне не спится. Ezek a mondatok lehetnek: 1.9.2.4.1. Felépítésük szerint: -bővített: Az állítmányon kívül más bővítmény is szerepel a mondatban, pl.: Ему не здоровится. -nem bővített: Csak az állítmányt tartalmazza a mondat, pl.: Вечереет. 1.9.2.4.2.A logikai alany szempontjából: -határozott alanyú, pl.: Не гляди же с тоской на дорогу! -határozatlan alanyú, pl.: Ждут только приезда Василия. -általános alanyú, pl.: Что посеешь, то пожнёшь. -személytelen, pl.: Вечереет. Морозит. Дышалось глубоко. -főnévi igenévi, pl.: Плясать бы на его спине! -névszói, pl.: Война! Семьнадцать!

1.9.3. Mondatrészek 1.9.3.1. Főmondatrészek: alany, állítmány, pl. Я читаю. Кто? Я.: alany. (jele: ___) Что я делаю? Читаю.: állítmány. (jele: ===)

1.9.3.2. Másodlagos mondatrészek: 1.9.3.2.1.Tárgy pl.: Я читаю книгу. Что я читаю? Книгу. (jele: —) Я встретил друга. Кого? Друга. Megjegyzés: -Az orosz mondat tárgya nem azonos a magyar mondatban értelmezett tárggyal, pl.: Я читаю книгу.: mondatban a книгу úgynevezett egyenes tárgy (прямое дополнение), míg a Я говорю о девочке. mondatban az о девочке úgynevezett függő tárgy (косвенное дополнение). -Ha a tárgyas ige mellett a tagadószó áll, akkor az egyenes tárgy (прямое дополнение) birtokos esetbe kerül, pl.: Ученик не решил задачи. Что? Задачи. Egyenes tárgyról (прямое дополнение) van szó. -Ha a tárgyas ige olyan cselekvést jelöl, amely nem vonatkozik az egész tárgyra, csak annak egy részére, szintén birtokos esetbe kerül a tárgy, pl.: Я купил хлеба. Чего? Хлеба. Egyenes tárgyról (прямое дополнение) van szó. -Az oroszban az összes többi tárgy függő tárgy (косвенное дополнение). A косвенное дополнение azt jelenti, hogy a tárgyat jelőlő szó, amelyre irányul a cselekvés, függő esetben szerepel, pl.: Папа руководит машиной. Чем? Машиной. ’Az apa az autót vezeti.’ Mit? Az autót. (tárgy). Народы борются за мирю За что? За мир. ’A népek harcolnak a békéért.’ Miért? A békéért. (tárgy)

1.9.3.2.2. Jelző (определение): -Egyeztetett: A jelző a jelzett szóval megegyezik nemben, számban, esetben, pl.: Стояла свежая, безлучная ночь. Какая? Свежая, безлучная. -Nem egyeztetett: A jelző a jelzett szóval nem egyezik meg, pl.: У него есть брат двенадцати лет. Какова года? Какова возраста? Двенадцати лет. (jelző, jele: …)

1.9.3.2.3. Határozó (обстоятельство): -Hely (обстоятельство места): Я учусь в институте. Где? В институте. -Idő (обстоятельство времени): Сегодня я учусь винституте. Когда? Сегодня. -Mód (обстоятельство образа действия): Я учусь в институте хорошо. Как? Хорошо. -Cél (обстоятельство цели): Я пришёл помочь тебе. С какой целью? Помочь. -Ok (обстоятельство причины): Дети не гуляли из-за дождя. Почему? Из-за дождя.

1.9.4. Az összetett mondat Lehetnek két- és többtagúak. A tagmondatok csatlakozhatnak egymáshoz kötőszóval és kötőszó nélkül. Az összetett mondatok az őket alkotó tagmondatok egymáshoz való viszonya alapján lehetnek:

1.9.4.1. Alárendelők: -alanyi, pl.: Чувствовалось, что приближается весна. -állítmányi, pl.: Какой мастер, такова и работа. -tárgyi, pl.: Он хочет, чтобы товарищи помогли ему. -határozói, pl.: Потом мы пошли туда, куда вела дорога. -jelzői, pl.: Я люблю зиму такую, когда идёт снег.

1.9.4.2. Mellérendelők: -kapcsolatosak (соединительные), pl.: Светило солнце и шёл дождь. -ellentétesek (противительные), pl.: Вода в реке была холодная, но мы решили купаться. -választók (разделительные), pl.: Или ты ко мне приедешь, или я приеду к тебе.

2. Gyakorlókönyv A két részből álló könyv második fő része az elsőben, azaz a nyelvtanban meghatározott szabályokat igazoló, a hozzájuk tartozó gyakorlatokat tartalmazza.

2.1. A számnév és főnév kapcsolata (6. osztály)1 1. Válaszolj a kérdésekre a zárójelben megadott számnevek felhasználásával: У тебя есть книга? (одна) У тебя есть карандаш? (один) В этом классе есть окно? (одно) У тебя есть газеты? (две) В комнате есть столы? (два) У него есть вопросы? (три) У неё есть билеты на концерт? (четыре) У неё есть подруги? (пять) В городе есть театр? (шесть) В ресторане есть столы? (двадцать) В школе есть классы? (двадцать один) 2. Tedd a pontok helyére a jobb oldalon lévő szavak megfelelő alakját: В комнате четыре . – две. В доме три . Я изучаю русский язык четыре . На уроке мы прочитали два . У меня два . и четыре . Он купил два . в кино. Мы уже были в Москве два . Я взял в библиотеке две . и два . Друг дал мне три . Я читал эту книгу четыре . Сегодня мой брат получил два. В классе двадцать две . и четыре . В этой книге пятьдесят две .

(стол, лампа) (этаж) (месяц) (рассказ) (брат, сестра) (билет) (раз) (книга, журнал) (газета) (день) (письмо) (девочка, мальчик) (страница)

3.Válaszolj a kérdésekre a megadott példa szerint: У тебя три книги? – Нет, у меня пять книг. В этом классе четыре окна? В этом ресторане три стола? У тебя в семье четыре человека? У тебя в классе пять девочек? Ты купил три книги? Сегодня у тебя три уроки? 4. Felelj a kérdésekre: Сколько школ в городе? Сколько классов в школе? Сколько мальчиков в классе?

Azok számára, akik általános iskolában tanulják az orosz nyelvet, megjelöltem, hányadik osztályban várható az adott nyelvtani anyag elsajátítása.

Сколько девочек в классе? Сколько у тебя уроков сегодня? Сколько учительниц в школе? 5.Válaszolj a kérdésekre a zárójelben lévő számjegyek felhasználásával: Сколько часов вы работаете каждый день? (7) Сколько часов вы спите? (8) Сколько дней вы были в Москве? (12) Сколько месяцев ты изучал русский язык? (8) Сколько лет вы жили во Франции? (2) Сколько лет ваш друг живёт в Советском Союзе? (3) Сколько дней болел его брат? (9) Сколько дней вы читали эту книгу? (3) 6.Válaszolj a kérdésekre a zárójelbe tett szavak segítségével: Сколько времени вы работаете каждый день? (6, час) Сколько времени вы готовите домашнее задание? (3, час) Сколько времени вы читали эту книгу? (5, день) Сколько времени вы отдыхали в деревне? (10, день) Сколько времени он был в Москве? (2, неделя) Сколько времени болел его друг? (3, неделя) Сколько времени вы изучаете русский язык? (6, месяц) Сколько времени вы будете отдыхать летом? (2, месяц) Сколько времени семья живёт в городе? (20, год) Сколько времени вы учитесь в школе? (3, год) 7.Felelj a kérdésekre: -Сколько стоит эта книга? (1, рубль, 30, копейка) -Эта книга стоит один рубль, тридцать копеек. Сколько стоит стакан сока? (18, копейка) Сколько стоит пачка сигарет? (20, копейка) Сколько стоит пачка конвертов? (55, копейка) Сколько стоит молоко? (30, копейка) Сколько стоит килограмм хлеба? (28, копейка) Сколько стоит килограмм сахара? (90, копейка) 8.Szerkessz kérdéseket az alábbi válaszokhoz: . У вас в классе двадцать учеников. . Я изучаю русский язык пять месяцев. . Анна взяла в библиотеке две книги. . Вчера я написал три письма. . Я читал эту книгу два раза. . Мы ждали вас пятьнадцать минут. 9.Tedd a pontok helyére a zárójelben lévő szavak megfelelő alakját: В нашем городе много . (сады и парки). На улицах города много . (машины, автобусы). В поликлинике работает тридцать . (врачи, сестры).

На собрании было много . (мальчики и девочки). В этом месяце Юра получил несколько . (письма, открытки). Лена взяла в библиотеке несколько. (книги, газеты, журналы). 10.Tedd a pontok helyére a jobb oldalon megadott szavakat: У меня много. (братья, сёстры) Друзья подарили мне несколько . (книги) В этом городе раньше было мало . (парки, театры, школы, магазины) В нашей школе много . (классы, комнаьы, кабинеты) Сегодня на улице мало . (трамваи, троллейбусы, автобусы, машины) Каждое утро почтальён приносит несколько . (газеты, журналы, письма, открытки) 11.Tedd a pontok helyére a zárójelben megadott szavakat: В нашей стране много . (города). В деревне мало . (вода). В этом году я видел много . (фильмы). На выставке мне понравилось несколько . (картины). Сколько . (километры) туристы шли пешком? В этом году здесь было мало . (снег). На уроке мы решили несколько . (задачи). Сейчас у меня мало . (деньги). Я купил в магазине немного . …………. (хлеб, сахар, мясо, масло, фрукты)

2.2. A birtokviszony kifejezése (7. osztály) 1.Válaszolj a kérdésekre a jobb oldalon álló szavak segítségével: Pl.: -Чей это карандаш? -Это карандаш ученика.

Чья это комната? Чей это словарь? Чья это тетрадь? Чьи эти книги? Чья машина стоит около дома? Чей брат работает в театре? Чья сестра учится в школе? Чьи родители живут в Будапеште? Чей друг учится в Москве?

(сестра) (ученик) (девочка) (Анна) (Иван) (Вова) (Борис) (Янош) (Нина)

2.Válaszolj a kérdésekre nemmel felhasználva a jobb oldalon megadott szavakat: Pl.: -Это твои книги? -Нет, это не мои книги, это книги брата.

Это твоя комната? Это твои журналы? Это твои книги? Это твои тетради?

(сестра) (Степан) (ученик) (девочки)

3.Válaszolj a kérdésekre a zárójelben megadott szavak segítségével a minta szerint: Pl.: -Чья шапка лежит на столе? (брат) -На столе лежит шапка брата. Чей учебник лежит на столе? (Борис) Чьи тетради лежат на столе? (школьники, девочки) Чей брат хочет поехать в Москву? (друг). Чьи родители живут в Будапеште? (Антон, Олег) Чья машина стоит на улице? (отец) Чью книгу вы нашли в классе? (ученица) Чью статью вы читали вчера? (поэт) Чьи фотографии стоят у вас на столе? (ученики, сёстры) 4.Szerkessz kérdéseket, amelyekre az alábbi mondatokkal lehet válaszolni: . На столе лежат книги друга. . Вчера у нас в гостях были родители. . Внизу стоит машина отца. . У меня в комнате вичит фотография сестры. . Учитель читает домашнее задание учеников. 5.Fejezd be a mondatokat a jobb oldalon álló szavak felhasználásával: Кремль находится в центре . (город) Летом мы отдыхали на берегу. (море) Гости осмотрели кабинеты . (школа) Мне делал операцию врач. (больница) В нашем городе выступали артисты. (цирк) Я люблю музыку . (Барток) Космонавтов встретил учитель . (школа) Преподаватель показал нам фотографии . (девочки)

2.3. Az időviszonyok kifejezése (7. osztály) 1.Ird be az alábbi dátumokat a minta szerint. Kérdezz is: -Какое сегодня число? -Сегодня первое января тысяча девятьсот восемьдесят первого года. 1/1 – 1930 года, 30/У11 – 1961, 28/11 – 1941 года, 12/У – 1921 года, 24/1Х – 1947 года, 29/У1 – 1914 года, 9/Х11 – 1959 года, 13/111 – 1971 года. 2.Válaszolj a kérdésekre a zárójelben lévő dátumok felhasználásával a minta szerint: -Когда он родился? -Он родился двадцатого января тысяча девятьсот сорок пятого года. -Когда это произошло? -Это произошло второго марта тысяча восемьсот семьдесят второго года. Когда открыли метро в Москве? (15, май, 1935. г.) Когда закончилась вторая мировая война? (2, сентябрь, 1945. г.)

Когда был первый полёт человека в космос? (12, апрель, 1961. г.) Когда родился А.С. Пушкин? (6. июнь, 1799. г.) 3.Válaszolj a kérdésekre a zárójelbe tett szavak felhasználásával a minta szerint: -Когда вы пойдёте в театр? (суббота) -Мы пойдём в театр в субботу. Когда вы были в театре? (вторник) Когда мы пойдём на концерт? (суббота) Когда они ходили на экскурсии? (среда) Когда вы отдыхаете? (суббота и воскресенье) Когда была письменная работа в нашем классе? (понедельник) Когда он заболел? (четверг) Когда он ходил в поликлинику? (пятница) Когда будет ваш день рождения? (четверг) Когда он хочет прехать сюда? (пятница) Когда он был здесь? (среда) Когда он приедет в деревню? (воскресенье) Когда вы пойдёте на экскурсию? (понедельник) Когда вы пойдёте в театр? (вторник) 4.Felelj a kérdésekre a hét napjait jelölő szavakkal: Вы знаете когда будет письменная работа? Вы знаете когда он получил письмо? Вы знаете когда мы пойдём в кино? Вы знаете когда они поедут на экчкурсию? Вы знаете когда он был на выставке? Вы знаете когда он пойдёт в библиотеку? Вы знаете когда они были в Большом театре? Вы знаете когда она была в поликлинике? 5.Kérdezz az aláhúzott szavakra: Pl.: -Весь вечер я писал письма. -Сколько времени (как долго) вы писали письма? Весь день он занимался в библиотеке. Весь вечер я ждал вас. Всё утро он читал газеты. Все каникулы мы отдыхали на море. Всю неделю он болел. Всю ночь был дождь. Мы разговаривали целый вечер. Она болела целую неделю. Они жили в Москве целый год. Я ждал вас целый час. 6.Kérdezz az aláhúzott szavakra a minta szerint: -Каждый день он ходит в школу. -Как часто он ходит в школу? Каждый день я хожу в бассейн. Каждый вечер он ходит гулять. Каждое лето Анна ездит на родину. Каждое утро я встречаю этого человека. Каждый вторник мы ходим на стадион. Каждую субботу он ходит в клуб.

Каждую неделю они получают письма. 7.Válaszolj a kérdésekre használva a каждый день, каждый вторник, каждый год, каждую неделю kifejezéseket: Pl.: -Вы часто обедаете в столовой? -Я обедаю в столовой каждый день. Вы часто получаете письма? Вы часто ходите в бассейн? Он часто ходит в библиотеку? Вы часто ходите на экскурсию? Ваша семья часто ездит в Крым? Вы часто ходите в клубФ? 8.Fejezd be a mondatokat felhasználva a весь день, всю неделю, каждую субботу, каждый день stb. kifejezéseket: Мы ждали вас . Они работали там . Мы гуляли в лесу . Я получаю письма . Мои друзья ходят в клуб . Мы слушаем передачи . Я буду помнить эти слова . Я вижу его в школе . . он лежал в больнице. 9.Válaszolj a kérdésekre felhasználva a zárójelben lévő szavakat a minta szerint: -Когда он был в Будапеште? (июль, сентябрь) -Я был в Будапеште в июле, а Сергей в сентябре. Когда вы начали учиться в Московской школе? (сентябрь) Когда вы начали говорить по-русски? (октябрь) Когда вы были в первый раз в Большом театре? (ноябрь) Когда вы видели этот балет? (декабрь) Когда у нас будут летние каникулы? (июль и август) 10.Szerkessz kérdéseket az alábbi válaszokra: . Я родился в апреле. . Я был в Москве в мае и в июне. . Хорошие фильмы будут в кино в январе. . Летние каникулы будут в июле и в августе. 11.Válaszolj a kérdésekre a zárójelben lévő szavakat felhasználva a minta szerint: -Когда вы начали изучать русский язык? (в прошлом году, в этом году) -Я начал изучать русский язык в прошлом году, а Мария в этом году. Когда Золтан был в России? (прошдый год) Когда он начал учиться в школе? (этот год) Когда вы начнёте учиться в городе? (будущий год) Когда вы были в Москве? (прошлый год) Когда вы окончите школу? (будущий год)

Когда вы начали изучать русский язык? (этот год) 12.Felelj a kérdésekre a minta szerint: -Когда родился Борис? (1945) -Борис родился в тысяча девятьсот сорок пятом году. В каком году вы родились? (1960) В каком году родился отец? (1930) В каком году родилась ваша мать? (1935) Когда родилась ваша сестра? (1970) Когда они жили в этом городе? (1940) Когда они отдыхали в Крыму? (1962) Когда вы приехали сюда? (1934)

2.4. Az elöljárószók használata (4. osztály) 1.Kapcsold össze az összetartozókat: Дедушка Вова Наташа Ребята Школьница Зайчик Крокодил

в школе. в классе. в троллейбусе. в парке. в деревне. в лесу. в городе.

2.Kösd össze az összeillőket: Я живу Жираф Мишка Торт Шапка Дрова Лиса Трава Волк играет Дедушка Дети Лиса

на крокодиле. на Мишке. на столе. на дворе. на улице Ракоци. на жирафе. на стуле. на траве. на гармошке. на ёлке. на диване. на гитаре.

3.Fejezd be a mondatot где? kérdésre válaszolva: Я живу . Бабушка живёт . Наташа . Ребята читают . . трава. . дрова. Торт . Жираф . Дети поют . 4-Fordítsd le: az asztalon, az udvaron, az iskolában, az utcán, a faluban, az osztályban, az erdőben, a széken, a füvön, a parkban, a díványon, a fenyőünnepélyen, a harmonikán. (5. osztály)

1-Válaszolj a kérdésekre igennel: Вы идёте в класс? Ученики идут в клуб? Отец идёт в театр? Вы идёте в магазин? Они идут в буфет? Отец идёт на завод? Мать идёт на фабрику? Сестра идёт в школу? Вы идёте на улицу? 2.Kérdezz az első gyakorlat aláhúzott szavaira: 3.Felelj a kérdésekre: Куда вы ходили вчера, в театр или в кино? Куда онт ходили в воскресенье, в клуб или на выставку? Куда ты ходил утром, буфет или в школу? Куда они ходили на экскурсию, на фабрику или на завод? Куда она ходила утром, в магазин или на рынок? Куда он ходил в субботу, в класс или в комнату? 4.Válaszolj a kérdésekre a zárójelben megadott szavak segítségével: Куда ходили ученики и ученицы в воскресенье? (кино, театр, клуб, цирк, концерт) Куда они пойдут в субботу? (школа, библиотека, фабрика) Куда идут дети сейчас? (класс, буфет, библиотека). 5.Felelj a kérdésekre: Они едут в Большой театр? Вы едете в центр? Ты едешь в деревню? Ваш друг поедет летом на родину? Вы поедете зимой в Петроград? Вы ездили вчера в музей? 6.Szerkessz kérdéseket az alábbi válaszokhoz. Kérdezz az aláhúzott szavakra: Сейчас мы идём на урок. . После обеда я пойду в библиотеку. . Сегодня вечером мы идём на концерт. . Вчера они ходили в кино. . В субботу они ходили в театр. . Летом наша семья ездила в Болгарию. 7.Válaszolj a kérdésekre a zárójelben megadott szavak segítségével: Куда идут ученики? (класс, урок) Куда идёт врач? (больница, работа) Куда идут девочки? (клуб, концерт) Куда идут мальчики? (театр, новый балет) Куда вы поедете летом? (родина, деревня)

8.Szerkessz kérdéseket a minta szerint: Pl.: Ученики были в классе, на уроке. Где ученики были? Врач теперь в больнице, на работе. Девочки были в клубе, на концерте. Мальчиеи были в театре, на балете. Летом мы были на родине, в деревне. 9.Válaszolj a kérdésekre a zárójelben megadott szavak felhasználásával: Где были ученики в субботу? (кино, клуб, театр, школа) Куда они ходили в субботу? Где ваши дети отдыхают летом? (юг, деревня, город) Куда вы ходили летом? Куда вы поедете в воскресенье? (стадион, цирк, парк, школа) Где вы будете в воскресенье? 10.Szerkessz kérdéseket az alábbi válaszokhoz. Az aláhúzott szavakra kérdezz: . Вчера мы были на концерте. . Вчера Борис и Анна ходили в клуб. . Летом Виктор ездил во Францию. . Раньше он учился во Франции. . Летом мы были в Москве. . Летом мы ездили в Москву. (6. osztály) 1.Irjátok be a pontok helyére a zárójelben lévő szavak közül a megfelelőt: (на Балатоне, в лагере, в Будапеште, на улице, на столе, в Венгрии, в кафе, в комнате, в магазине, на концерте, в лесу, в театре). Летом мы были . У папы есть друзья . Дети отдыхали . Саша был . Мы сидим . Стул стоит . Газета лежала . Борис был . Ира выступала . Лиса живёт . Маленькие дома стоят . 2.в? vagy на? Ird be a megfelelőt: Папа лежит . диване. Бабушка живёт . деревне. Я живу . улице Ракоци. Дети разговаривают по-русски. классе. Девочки поют . ёлке. Газета лежит . столе. Вова играет . гармошке. Птичка сидит. сосне. Вера выступала . концерте. Волк и лиса были . цирке. Крокодил живёт . зоопарке. Мы пили молоко . буфете. Зайчик живёт . лесу. 3.Kösd össze a megfelelőket: Дети идут Звонок. Девочки идет

в класс. в куклы.

Я люблю молоко. Я иду Девочка играет Мальчики играют

в футбол. в поход. в буфет.

4.Где? vagy Куда? Ird a mondatok után a megfelelőt: Первый день в школе. Дима приглашает девочку в кино. Вчера в лесу мы видели птицу. Я иду в магазин. Мы идём в поход. В городах ходят троллейбусы. В деревне живут бабушка и дедушка. Мама и отец отдыхают на дече. Дети отдыхают в лагере. Мамы, отцы и дети отдыхают на дачах. Мы уже были на море. 5.Kösd össze az összetartozókat, ird mellé, milyen kérdésre válaszol: hétfőn kedden szerdán csütörtökön pénteken szombaton vasárnap a szünetben

в пятницу в каникулы в субботу во вторник в понедельник в среду в четверг в воскресенье

6.Fordítsd le: a, a parkban, az osztályban, a koncerten, az állatkertben, a szinházban, a Balatonon, a fenyőünnepélyen, a boltban, Budapesten, Leningrádban, a postán, a folyón, az iskolában, a szobában, a tavon, a tengeren, a moziban, a stadionban, a munkában, az erdőben, a szekrényben, a tornyokban, a városokban, a tavakon. b, hétfőn, kedden, januárban, márciusban, szerdán, szombaton, a szünetben, májusban, júniusban, decemberben, csütörtökön, pénteken, októberben, szeptemberben, áprilisban, júliusban. 7.Kérdezz az aláhúzott szavakra: Мальчики разговаривают о футболе, а девочки о Борисе. Дети говорят о собаках. Мальчики говорят о машинах. Мы читали о бабушке и об Иване Петровиче. Девочки думали о лагере. Мальчики писали о горордах. Ева думала о мальчиках. Учительница говорила об учителях. 8.Felelj a kérdésekre a zárójelben lévő szavak segítségével: О чём ты читаешь? (Москва) О ком ты думаешь? (папа и мама) О чём пишет Борис? (Петроград) О ком писала мама? (бабушка и брат) О чём они говорят? (книги) 9.Válaszolj a kérdésekre: О ком спрашивал дедушка в письме?

О ком писала мама в письме? О чём разговаривал учитель на уроке? О чём мы говорили в каникулах? 10.Ird be a pontok helyére a megfelelőket: с Борисом и Леной, с Леной, Тамарой и Таней, с девочками и родителями, с друзьями, с родителями. Почему ты не идёшь играть в футбол . Коля играет . Николай Петрович разговаривает . Мальчик танцевал . Наташа познакомился . Пётр отдыхал . Товарищ гулял . 11.Fordítsd le: a, teniszezünk, sakkoznak, hokiztok, tollaslabdázom, kosaraznak, labdázol, labdázom. b. A mama este sakkozik a nagymamával. Szása beszélget Ivánnal az udvaron. Olga szinházba megy a szüleivel. A fivéremmel és a lánytestvéremmel megyek moziba. A nyáron a barátommal a Fekete-tengeren pihentem. Veled megyek a szinházba. A mama a papával beszélget. Megismerkedtünk a lányokkal. Futbaloztunk a fiúkkal. A kutyákkal játszottam. A kutyák a macskákkal táncoltak. 12.Húzd alá azt a szót, amely az у кого? kérdésre válaszol: У меня есть сестра. У тебя есть брат. У него есть жёлтый папагай. У неё есть сын. У Борисе есть собака. У Анны есть брат. У девочек есть мяч. У мальчиков есть гитара. 13.Tedd a megfelelő alakba a zárójelben lévő szavakat: У (Иван) есть мяч. У (Таня) есть кот. У (Алёша) есть рисунки. У (девочка) была ангина. У (мальчик) были книги. 14.Helyettesítsd a megfelelő névmással az aláhúzott szavakat: У мальчика был теннис. У девочки была кукла. У дедушек была книга. У девочек был мяч. 15.Válaszolj a kérdésekre az alábbi minta szerint: Pl.: -У тебя нет карандаша? -У меня есть карандаш. а, У тебя нет журнала? У тебя нет билета в театр? У тебя нет словаря? У тебя нет учебника? У них нет телевизора? У неё нет брата? У них нет сына? У вас в городе нет театра? На улице нет школы? б,У вас нет книги? У вас нет марки? У вас нет тетради? У вас нет ручки? У вас нет сегодня урока? В классе нет доски? 16.Válkaszolj a kérdésekre a jobb oldalon lévő szavak felhasználásával: У кого есть новый учебник? У кого есть русско-венгерский словарь? У кого есть газета? У кого есть билеты в ьеатр? У кого есть машина?

(учуник и девочка) (учитель и учительница) (друг) (Андрей и Анна) (брат)

У кого есть дети?

17.Húzd alá az elöljárószóval ellátott főneveket, kérdezz rá: Около шкафа стоял диван. Памятник стоит около театра. Около школы стоит машина. Около ёлки сидят девочки. 18.A zárójelben megadott szavak segítségével válaszolj a где? kérdésre és írd be a megfelelő alakot a kipontozott helyre: Стол стоит около . (диван). Машина стоит . (дом) Около . сидит бабушка (дерево) Около . стоит дерево (школа). 19.Válaszolj a kérdésekre: Вы идёте к врачу? Вы идёте к брату? Девочки пойдут завтра к бабушке? Вы пойдёте вечером к другу? Вы поедете к маме? 20.Fejezd be a mondatokat felhasználva a jobb oldalon megadott szavakat: Сегодня мне нужно пойти . (врач) Летом я поеду . (отец) Школьники ходили в гости . (Иван) Каждый день мы ходим в больницу . (друг) В каникулы Павел поедет в деревню . (дедушка) Анна поедет в город . (подруга) 21.Felelj a kérdésekre: К кому вы идёте сейчас? К кому идёт дедушка? К кому вы ходили вчера? К кому вы пойдёте вечером? К кому вы поедете в субботу? К кому вы поедете летом? К кому Анна поедет летом в деревню? 22.Tedd a pontok helyére a jobb oldalon megadott szavak közül a megfelelőt elöljárószóval és tegyél fel kérdéseket ezekre a szavakra: Школьник подошёл . (окно) Девочка подошла . (остановка) Машина подъехала . (доска) Мы подошли . (дом) Автобус подъехал . (милиционер) Человек подошёл . (вокзал) 23.Válaszolj a kérdésekre a megadott minta szerint: -Ты заплатил за книгу рубль? -Да, я заплптил за книгу рубль. За книгу ты рубль заплатил? Ты рубль заплатил за книгу? За какое время ты прочитал книгу?

Мы боролись за мир? (7. osztály) 1.Felelj a kérdésekre a jobb oldalon lévő szavak felhasználásával: От кого вы получаете письма? От кого вы получили сегодня письмо? От кого вы узнали об экскурсии? От кого вы услышали эту новость? От кого вы давно не получали писем?

(родители, старший брат) (мой старший друг) (один школьник) (мой сосед) (моя старшая сестра)

2.Tedd a pontok helyére a jobb oldalon lévő szavakat: Наш дом находится недалеко от . (центр города) Мой брат живёт недалеко от . (наш дом) Моя родная деревня находится недфлеко от . (Будапешт) Летом мы жили недалеко от . (море) Станция метро находится недалеко от . (Исторический музей) Я живу недалеко от . (главный вокзал) 3.Válaszolj a kérdésekre: Сколько километров от Москвы до Будапешта? Сколько километров от Москвы до Петрограда? Сколько километров от Берлина до Парижа? Сколько часов идёт поезд от Будапешта до Москвы? Сколько часов летит самолёт от Будапешта до Рима? Сколько минут вы идёте от вашего дома до школы? Сколько времени вы идёте от дома до автобусной остановки? 4.Tedd a pontok helyére a jobb oldalon megadott szavakat: Pl.: -Летом мы будем отдыхать . . -Летом мы будем отдыхать с июля до сентября.

Сегодня с . до . я был в городе. Учебный год продолжается с . до . Каждый день мы занимаемся с . до .

(утро, вечер) (сентябрь, июль) (9 часов, утро, 3 часа) (11 сасов, утро, 8 часов, вечер)

Книжные магазины работают с . до .

5.Ird le a mondatokat. Használj ellentétes elöljárószót: Pl.: -Саша пришёл после звонка. -Саша пришёл до звонка. Эту школу построили после войны. Мы смотрели телевизор после ужина. Отец читает газеты после работы. Я не видел его после концерта. Я должен пить лекарство после обеда. Максим вошёл в класс после звонка. 6.Válaszolj a kérdésekre a до, от, после, на elöljárószók felhasználásával: Когда вы встаёте? Что вы делаете до завтрака? Когда вы выходите из дома?

Как вы едете до школы? Где вы обычно завтракаете? Когда вы приходите в школу? Когда у вас кончаются уроки? Что вы делаете после уроков? Куда вы идёте после уроков? Что вы делаете после обеда? Когда вы ложитесь спать? 7.Kérdezz az aláhúzott szavakra: Pl.: -Он заболел перед каникулами. -Когда он заболел? Он позавтракал перед уроками. Перед началом фильма она позвонила подруге. Перед новым годом я получил письмо от родителей. Он окончил школу перед войной. Перед концертом мы успели поужинать. Через неделю мы будем кататься на санках. Девушка бросила мяч через дорогу. Он передал мне письмо через сестру. Наш путь лежал через горы. Мы занимаемся русским языком через день. Через лес проложили новую дорогу. Мы вошли в дом через главный вход. 8.Szerkessz mondatokat az adott igékkel és a через elöljárószóval: перейти, перепрыгнуть, перебежать, перебросить, перелезть, переплыть. (8. osztály) 1.Kérdezz az aláhúzott mondatrészekre: Я решил задачу без труда. Он говорит по-русски без ошибок. Дети гуляли без отца. Он пришёл сегодня без сумки. Я пью чай без сахара. Без помощи я не могу работать. 2.Tedd a pontok helyére a jobb oldalon lévő szavakat: Ученик уже может читать рассказ без . (словарь). Он должен прийти с сестрой, но пришёл без . (сестра). Я пришёл на кружок с заданием, а он без . (задание). Ученик написал урок без . (ошибки). Ученик без . выполнил задание (труд). Он рассказывал спокойно, без . (волнение). Он выполнял эту работу без . (помощь). Сегодня тепло, можно ходить без . (пальто). 3.Tedd a pontok helyére a zárójelben lévő szavakat megfelelő esetben: Он обещал прийти с учениками, но пришёл без . (ученик). Он должен был прийти с сестрой, но он пришёл без . (сестра). Он пришёл на урок с журналом, но пошла домой без . (журнал). Учуник написал домашнее задание без . (ошибки). Школьник без . выполнил грамматическое задание (труд).

4.Olvasd el és másold le. Fordítsd le magyarra. Magyarázd meg, mi a különbség az aláhúzott szavak között: а,Ученики стоят в коридоре. Ученики идут по коридору. б,Наша семья живёт на этой улице. Отец ходит на работу по этой улице. в,Вчера мы были в музее. Мы долго ходили по музею. г,Кто сидит в коридоре? Кто идёт по коридору? д,Вчера мы ходили в парк. Мы гуляли по парку. е,Мы были на Красной площади. Мы гуляли по Красной площади. ж,Школа находится на центральной улице. Этот автобус идёт по центральной улице. 5.Fejezd be a mondatokat- A pontok helyére tedd az előző mondatban aláhúzott szó megfelelő alakját: В Москву приехали мои родители. Вчера мы гуляли . На этой улице прекрасные дома. Я люблю гулять . В воскресенье мы были в музее. Мы долго ходили . Кто стоит в коридоре? Кто идёт . Вчера мы были в парке. Весь вечерь мы гуляли . Мы были в Московской школе. Мы ходили . и смотрели, как там живут и учатся школьники. 6.Tedd a pontok helyére a zárójelben lévő szavakat: -Параход плывёт . (Волга). -Параход плывёт по Волге. Я люблю гулять . (город). Этот поэт много ездил . (Россия). Скажите пожалуйста, как пройти в библиотеку? –Сначала идите прямо . (коридор), потом идите налево. Вы долго были на экскурсии на заводе? –Да, мы ходили . (завод) три часа. Как найти нашу школу? –Надо идти прямо . (эта улица). 7.Válaszolj a kérdésekre: Вы слушаете передачу по истории? Вам понравился урок по литературе? Все ученики купили учебники по химии? У вас есть учебник по физике? У вас будет урок по русскому языку? Эта ваша тетрадь по математике? Вы были на уроке по математике? У вас будет завтра урок по географии? 8.Felelj a kérdésekre a jobb oldalon lévő szavak segítségével: Какой экзамен будет у вас завтра? (история) Какую передачу вы слушали вчера? (химия) Какой учебник вам надо купить? (биология) Какую тетрадь вы потеряли? (физика) Какую книгу вам надо взять в библиотеке? (математика) Какую контрольную работу вы написали сегодня? (русский язык) Какая передача будет у нас завтра? (литература)

9.Felelj a kérdésekre: Кому вы хотитепозвонить по телефону? Вы можете прислать мне эту книгу по почте? О чём сообщили вчера вечером по радио? Вы смотрели этот балет в театре или по телевизору? 10.Fejezd be a mondatokat felhasználva az alábbi szavakat: по почте, по радио, по телевизору, по телефону. Я смотрел этот фильм не в кинотеатре, а . Мы слушали концерт . Надо послать эти журналы . Вчера показывали балет . . передавали речь директора. Где Анна? Она в соседней комнате говорит . 11.Kérdezz az aláhúzott mondatrészekre: Лампа висит над столом. Тетрадь лежит под книгой. Летом мы жили под Москвой. Летом они поехали под Москву. Мы повесили лампу над стол. Девочка положила тетрадь под книгу. Дымок не поднимался над крышами. Широкая радуга стояла над лесом. Над круглым столом горит лампа. Был тёплый ночь. Концерты проходили в городском парке под открытым небом. 12.Tedd a pontok helyére a zárójelben lévő szavakat: Я положил письмо под . (книга). Я забыл, что оно лежит под . (книга). Змея уползла под . (камень). Когда начался дождь, мы встали под . (дерево). Под . дождь не мочил нас (дерево). Весь день я работаю над . (урок). Вчера учительницы думали над . (вопрос). Мы были в Москве под . (руководительство) учителя. Самолёт летел над . (лес). Мы сидели под . (дерево). 13.Válaszolj a kérdésekre a jobb oldalon lévő szavak felhasználásával: Где вичит фотография отца? (над, письменный стол) Где летит самолёт? (над, море) Где лежало письмо? (под, книга) Где вы нашли эту ручку? (под, стол) Где работают шахтёры? (под, земля) Где находится станция метро? (под, этот дом) Где стоят чемоданы? (под, стол) Куда упала ваша ручка? (под, стол) Где летят птицы? (над, лес) Куда повесили фотографию отца? (над, стол) Куда летит самолёт? (над, море) Куда вы положили письмо? (под, книга)

2.5. A jelzős szerkezet (4. osztály) 1.Kapcsold össze az egymáshoz illőket: ананас дом ворона диван ёдка мыло юбка Дед Мороз

белый чёрная жёлтый зелёный голубое красная зелёная добрый

2.Ird be a pontok helyére a megfelelő szót: (зелёный, белое, чёрная, жёлтый, доброе): Вот . карандаш. Там . окно. . ворона говорит: кар, кар. В классе . стул. . утро – говорит Вера. 3.Ird be a pontok helyére a melléknév megfelelő végződését: Как . зайчик здесь? Вот жёлт. ваза. Здесь книга син. Там бел. молоко. Небо голуб. В городе красн. машина. 4.Kérdezz a megfelelő kérdőszóval, majd válaszolj a megfelelő melléknévvel: (чёрная, голубое, красная, белый, синий, жёлтая, белое) ворона волк собака дом карандаш ручка мыло юбка небо 5.Fordítsd le oroszra: zöld ananász, fekete varjú, piros divány, fehér szappan, kék égbolt, sárga napocska, fekete kutya, sárga ház, kék ceruza, zöld fenyőfa. (5. osztály) 1.Kérdezz a következő főnevekre a какой? какая? какое? какие? kérdőszókkal: башня, билет, брат, дочь, дочка, весна, гдаз, год, календарь, кукла, лето, нога, нос, осень, платье, подарок, птичка, сапоги, каникулы, штаны, туфли, тарелка. 2.Ird be a kipontozott helyre az odaillő főneveket: (дача, доска, глаз, мороженое, ветер, водичка, друг гдаза):

венгерский . маленькая . холодный . большая . серый . холодная . красивые . вкусное. 3.Ird be a melléknév végződését: Как. вкусн. было молоко! У тебя было плох. платье. Там маленьк. туфли. На Кате красн. блузка и чёрн. юбка. В доме стоял красив. стол, на столе больш. чашки. 4.Válaszolj a kérdésekre: Какая вода в реке? Какой ветер дует? Какие мальчики собирают ягоды? 5.Kérdezz a harmadik gyakorlat aláhúzott szavaira: 6.Fejezd be a mondatot: Летом небо . Летом хорошая. Влесу поют . . погода летом? . мальчик любит ловить рыбу. 7.Fordítsd le: Szása még kicsi. Mi már nagyok vagyunk. A nyár meleg, de a folyóban a víz még hideg. A fagylalt finom. Annán szép blúz és piros szoknya van. A házban állt a szép asztal, a kis székek, az asztalon pedig a nagy csészék.

2.6. A melléknév és a névmás (8. osztály) 1.Ird be a pontok helyére a сам vagy a самый megfelelő alakját és tedd ki a hangsúlyjelet: Машина остановилась у . моста. Он получил разрешение от . директора. Мы пойдём обратно той же . дорогой. Они сидеои на . лучших местах. Работа в поле продолжалась с . раннего утра до позднего вечера. Мне нужно видеть её . а не её сестру. Мой друг всегда недоволен . собой. Охотники остановились в том же . доме, в котором они ночевали прошлый раз. Музыка всегда была для него . любимым занятием. Уже у . театра он вспомнил, что забыл бибеты дома. Не нужно помогать им. Они могут сделать это . 2.Ragozd el előbb szóban, majd írásban: сам учитель; тот самый учитель; сама учительница; та самая учительница; сами ученики; самые трудные вопросы. 3.Ird be a pontok helyére a весь megfelelő alakját: . уже стихло вгороде. Был первый час ночи. В доме . уже легли. Степь без конца и без края тянулась на . концы света. . напоминало о приближении тоскливой, хмурой осени. Дождь стучал в окна . ночь. Незаметно плывёт над Волгой солнце. Каждый час . вокруг ново, . меняется. Изредка подымался ветерок и лёгкий шорох пробегал по . саду.

4.Kérdezz az aláhúzott szavakra: Этого учёного знает вся страна. Всё прогрессивное человечество выступает за мир. Все люди доброй воли выступают за мир. Мы боремся за мир во всём мире. На собрание пришли все. Он уже познакомился со всеми. Он сказал об этом при всех. Все видели эту картину. Я доволен всем. Спасибо вам за всё. Посетители расспрашивали обо всём. 5. Fordítsd le a 4. gyakorlat mondatait: 6. Kérdezz az aláhúzott szavakra: Всякий (или каждый, любой) человек на моём месте поступил бы так же. Это знает каждый (или любой) шлольник. Любой (всякий) укажет вам дорогу на станцию. На совещании высказался каждый присутствующий. На совещании высказались все присутствующие. Мы встречались каждые два дня. Каждые четыре человека поместились в отдельной комнате. 7.Fordítsd le a 6. gyakorlat mondatait: 8. Állapítsd meg, mely mondatokban használható mindhárom névmás: каждый, дюбой, всякий. Вы можете прийти ко мне в любое время. Поезд останавливается на каждой станции. У него ещё осталось в городе много всяких дел. Брат ходил на охоту в любую погоду. Каждый студент должен сделать доклад на семинаре. Любой сиудент может подготовить доклад на эту тему. Он преодолеет любые трудности на пути к цели. Сейчас у нас в деревне в любом доме есть радио. Мой спутник рассказывал ьне всякие интересные истории. Для детей каждый взрослый кажется существом немного таинственным. Не всякий вас, как я, поймёт. 9.Fordítsd le a 8. gyakorlat mondatait: 10.Felelj a kérdésekre: Кто идёт? Что виднеется вдали? Кто прищёл? Кто готов? Кто из студентов кончил работу? Что случилось? Что произошло здесь? Сколько людей? Сколько книг? Сколько времени? Сколько воды? 11.Kérdezz az aláhúzott szavakra: Никто не ответил на мой вопрос. Его ничто не интересует. Никакие препятствмя не остановят нашего движения вперёд. Она не слушала ничьих советов. Никто не ответил на мой вопрос. Ничто не мешает ему заниматься. Я никого не встретил по дороге сюда. Он ничего не забыл. В комнате никого нет. Я никому не скажу об этом. Ни у кого нет этой книги. Я завтра ни к кому не пойду. Он ни за что не согласится. Он ни с кем не простился. Я его ни о чём не спрашивал. Ему не нужно ничей помощи. Он не боится никаких трудностей. Никакой силой нельзя остановить движения человечество вперёд к светлему будущему. Он не соглашался ни на какие уступки. 12.Fordítsd le a 11. gyakorlat mondatait: 13.Helyettesítsd a mutató névmásokat tagadó birtokos névmással, alkalmazd a 11. gyakorlat mondatait: Minta: a,Это его не интересует. Ничто его не интересует. б,Эти вопросы его не интересуют. 14.Az állító mondatok helyett irj tagadó mondatokat. Helyettesítsd a всё, все névmásokat a никто, ничто névmásokkal: a,Minta: Все забыли об этом. Никто не забыл об этом.

Всех заинтересовал этот вопрос. Брат рассказал о своём путеществии. Посетители обо всём спрашивали. Вошедший человек поздоровался со всеми. Он виноват во всём. Он у всех спрашивал дорогу. Брат купил билеты в театр для всех. b,Minta: Все школьники нашего класса участвовали в лыжных соревнованиях. Никто из школьников нашего класса не участвовал в лыжных соревнованиях. Докладчик согласился со всеми выступавшими. Все члены комитета поддержали это предложение. Все пассажиры вышли из вагона. Он советовался со всеми товарищами. Он обращался за помощь ко всем старшим товарищам. 15.Fordítsd le a 14. gyakorlat mondatait. 16- Kérdezz az aláhúzott szavakra: Некого послать за билетами. Ему нечего писать. Нам не о чём говорить. Ему не с кем посоветоваться. Некому пойти за билетами. Товарищу нечего читать. 17.Fordítsd le a 16. gyakorlat mondatait. 18.Helyettesítsd az összetett mondatokat egyszerűkkel, alkalmazd a некого, нечего névmásokat. Jelöld a hangsúlyt: Minta: У меня не было ничего, что я мог бы подарить ему на память. Мне нечего было подарить ему на память. Не было ничего, во что можно было завернуть книгу. Не было никого, у кого можно было узнать дорогу. Нет человека, с которым я мог бы сегодня пойти в тот вечер. Не было ничего, чем мы могли юы заняться в тот вечер. Нет ничего, за что можно было бы похвалить этого мальчика. Нет человека, который руководил бы нашим кружком. Не было людей, которых нужно было бы ждать. Нет человека, которому можно было бы поручить это дело. Нет человека, от которого я мог бы получать письма. 19.Adj tagadó választ a kérdésekre: C кем вы встретились по дороге? Чьё сочинение вам понравилось? Кто из вас знает этот рассказ? К кому мне обратиться с этим вопросом? Кого послать за книгами? С кем мне посоветоваться об этом? О чём он сообщил тебе? В какой театр вы идёте? Пришли ли вы к какому-нибудь выводу по этому вопросу? Чью статью вы исползовали в своей работе? Что вы слышали об этом? Кому вы расскажете об этом? 20.A pontok helyére írd be a никто, ничто, некого, нечего névmások közül a megfelelőt. Jelöld a hangsúlyt: Мы не говорили . Нам говорить было . Он не посогветовался . Ему . было посоветоваться. Мы не боимся . Нам бояться . Открыть дверь было . Ребёнок не слушается . Мне . радоваться. Он не заботится . Нам беспокоиться . Я не встретился . Меня благодарить . Им спорить . Ждать нам было . Нашей работой руководить . Сам виноват. Жаловаться . 21.Kérdezz az aláhúzott szavakra: Ученик рассказал кое-о чём. Учитель побеседовал кое- с кем. Это вряд ли прибавит что-либо существенное к тому, что уже сказано. Я, может, что-нибудь не так сказала? Кто-то тихо постучал дверь. Что-то с шумом упало на пол. Позови кого-нибудь! Дайте мне что-нибудь почитать! Если кто-нибудь придёт, позови меня!

22.Fordítsd le a 21. gyakorlat mondatait: 23.Tedd a pontok helyére a –нибудь és a –то közül a megfelelőt: Он сказал мне что-. важное, но я не могу сейчас вспомнить, что он сказал. Расскажи мне что-. интересное. Что ты ищешь? Я ищу какую-. интересную книгу. Брат принёс сегодня какую-. новую книгу, попроси у него. Пусть кто-. откроет окно. Кто-. открыл окно, и в комнату ворвался свежий ветер. Я надеялся узнать у кого. дорогу. Неожиданно я столкнулся с кем-. в темноте. Мы услышали, что кто-. вошёл в соседнюю комнату. Я не знаю, придёт ли к нам кто. сегодня. Вернувшись домой, я спросил, не звонил ли мне кто-. Мне ответили, что кто-. звонил. Если вы о чём-. захотите спросить меня, позвоните мне по телефону. Тебя ищет секретарь. Он хочет спросить тебя о чём-. Сегодня он очём-. рассказывал, и все слушали очень внимательно. Вообще, когда он о чём-. рассказывает, все слушают с интересом. Когда поезд останавливался на какой. большой станции, пассажиры выходили из вагонов подышать свежим воздухом. Поезд только что остановился на какой-. большой станции. Он закончит работу в срок, если ему что-. помешало. Приведи в порядок комнату, каждую минуту может кто-. войти. Вот кто-. идёт. Я не знаю, принёс ли он что-. Я вижу, что он что-. принёс. В нашу комнату зашёл один товарищ и спросил, не хочет ли кто-. пойти на концерт. Кто-. из моих соседей взял у него билет. Если бы кто-. помог мне, я давно бы уже кончил работу. Когда я пришёл домой, я увидел на своём столе чьё-. письмо. Нужно спросить об этом у кого-. из членов комитета. 24.Fordítsd le a 23- gyakorlat mondatait. Magyarázd meg a jelentésüket: 25.Ird a kipontozott helyre értelemszerűen a -то és a –нибудь közül a megfelelőt: Вдруг впереди меня послышался треск сучьев, и вслед за тем я услышал чьи-. шаги. Кто. шёл мерной тяжёлой походкой. Я испугался и хотел бы уйти назад, но поборол в себе чувство страха и остался на месте. Вслед за тем я увидел в кустах какую-. тёмную массу. Это был большой медведь. 26.Kérdezz az aláhúzott szavakra: Он встретил кое-кого из своих товарищей. Я хочу рассказать тебе кое о чём. Он встретил некоторых товарищей. Я шёл к тебе, нёс кое-что тебе я показать. Ночь была хотя и тёмная, но благодаря выпавшему снегу можно было кое-что рассмотреть. У Ростовых, как и всегда по воскресеньям, обедал кое-кто из близких знакомых. 27.Fordítsd le a 26. gyakorlat mondatait, magyarázd meg a jelentésüket, jelöld a hangsúlyt: 28.Kérdezz az aláhúzott szavakra: Случилось нечто удивительное. Я вижу нечто определённое. Пришёл некто Иванов. Пришла некто Иванова. Приехал некий художник. Выступала некая Иванова. Некоторые студенты нашей группы увлекаются спортом. Я говорил с некоторыми студентами. Некоторое время все молчали. Некоторую часть пути все шли молча. Я взял с собой некоторые из вещей. Кое-кто из студентов увлекается спортом. Некоторые студенты увлекаются спортом. Вошло несколько человек. Он принёс несколько книг. Брат пршёл домой с несколькими товарищами. Туристы разместились в нескольких палатках. 29.Húzd alá a határozatlan névmásokat. Jelöld a hangsúlyt: И здесь он увидел нечто, настолбко поразившее его воображение, что вынужден был остановиться. Мысль о том, что здесь должен быть парк, возникла среди старых людей. Некоторые из них и сейчас ещё работали в Краснодоне. Мне приснился сон, которого никогда не мог позабыть и в котором до сих пор вижу нечто пророческое. Вдруг немного впереди нас, в темноте зажглось несколько огоньков. Месяца два назад умер у нас в городе некий Беликов, учитель греческого языка.

30.Fordítsd le a 29. gyakorlat mondatait: 31.A pontok helyére írd be a megfelelő névmást, egészítsd ki a határozatlan névmásokat: Я понял, что заблудился. Дальше идти было нельзя; впереди было какое-. болото. Я пошёл налево и вышел на узкую заросшую дорожку, по которой давно не ездили. Я не знал, куда она ьеня приведёт, но делать было . и я пошёл по ней, надеясь выйти к какой-. деревне. Я шёл долго, но . признаков жилбя не было видно. Кругом густой лес. Давно уже . нога не ступала здесь. Я пришёл несколько километров, но . деревни не было. Стало темнеть. Через некоторое время показались огни какой-. деревни. Теперь мне . было беспокоиться. Я решил переночевать в каком-. доме. Подойдя к калитке крайнего дома, я постучал, но . не открывал. Я постучал ещё раз и прислушался. Не было слышно . шагов. Тогда я толкнул калитку и споткнувшись обо что-. вошёл во двор. Как только я постучал в дверь, послышалась сьи-. шаги, потом кто-. загремал замком, и дверь открылась. 32.Fordítsd le a 31. gyakorlat mondatait:

2.7. A можно, надо, нельзя használata (7. osztály) 1.Irj az alábbi mondatokhoz ellentétes jelentésű mondatokat: Pl.: -Мне надо изучать русский язык. -Мне нельзя изучать русский язык. Ему надо читать рассказ. Мне можно говорить об этом. Ей надо изучать литературу. Им можно было слушать радио. Вам надо делать упражнения. Нам надо учить русские слова. Тебе можно будет решать задачи. 2.Tedd a pontok helyére a jobb oldalon lévő szavakat: Minta: . надо купить газету. Мне надо купить газету.

. надо читать рассказ. . надо повторить этот текст. . надо пойти в поликлинику. . надо написать эти упражнения. . нельзя ходить на лыжах. . нужно купить этот учебник. . нельзя курить. . нельзя выходить на улицу. . надо заниматься с портом. Можно . взять вашу ручку? Можно спросить вас? Можно . взять ваш словарь? Можно . выйти? Можно . войти?

(она) (вы) (она) (они) (он) (все студенты) (дети) (больной) (она) (я) (я) (мы) (мы) (мы)

3.Adj tagadó választ a következő mondatokra: Pl.: -Вам можно много работать? Мне нельзя много работать. Ей можно ходить на лыжах? Вам можно ходить пешком? Ему можно пить чёрный кофе? Ему можно курить? Этому больному можно ходить? Вашему другу можно заниматься спортом? 4.Cseréld fel a мочь igét a можно szóval: Pl.: -Вы можете не делать эту работу. -Вам можно не делать эту работу. Вы можете идти отдыхать – вы уже кончили работу. Она может не покупать словарь – у неё есть такой словарь. Вы можете не писать это упражнение – вы уже писпли его. Врач сказал, что она может заниматься спортом – у неё хорошее здоровье. Вы можете не повторять это правило – вы его знаете. Они могут идти жомой – уроки уже кончились. 5.Tedd a mondatokat múlt és jövő időbe: Вам надо прочитать одну статью. Ей надо много работать. Нам надо сделать уроки. Ему нельзя заниматься спортом. Мне надо написать письмо. Мне надо позвонить другу. Тебе надо купить зимнее пальто.

2.8. Az igeragozás (4. osztály) 1.Ird be a megfelelő helyre: делает, играет, ест, работает, пишет, пьёт, читает. Что . лиса? Папа . Наташа . Кот . молоко. Да она . Мишка . Вова . торт. 2.Kösd össze: Меня Я На машине «Жигули» стоит Вера Янчи На машине сидит Наташа, ты

живу в городе Печ. где ты живёшь? Наташаю зовут Кати Сёке. кот. живёт на улице Ракоци. играешь или пишешь?

3.Ird be az igei személyragokat: Что я дела. Мама дела. торт, папа работа. Девушка, ты чита. Нет, Вова, я пиш. Бабушка чита. Я сиж. Ты сто. Мальчик мо. руки. Мама, ты леж. Нет, я сто. Ты сид. Нет, я леж. 4.Ird be a megfelelő személyes névmást: я, ты, он, она, оно, они, . делает. . делаю. . ответит. . отвечаешь. . идёт. . идут. . играю. . рисуешь. . ест. . иду. . знают. . знаю. . кричит. . кричишь. . моет. . знаешь. . знаю. . рисует. . отвечаю. . идёт. 5.Válaszolj a kérdésekre a megadott szavak segítségével: читает, спрашиваю, поёт, отвечают, знаю, знаешь, делает, мою, играют, светит, кричит, иду, идёшь, идут: Что я делаю? Что он делает? Что ты делаешь? Что она делает? Что они делают? Что оно делает? 6.Fordítsd le oroszra: Irok. Játszom: A róka olvas? Vjva rajzol. A papa és a mama olvas. Vere kinyitja az ablakot. Az anya nem kiabál, ő énekel. Az apa mossa a kezét. Natasa felel. A napocska süt. Én verset olvasok. (5. osztály) 1.Ird be a névmás mellé a következő igék közül a megfelelőt: буду, ведёт, видишь, видим, веду, видят, вижу, будут, видите, ведут, будем, видит. Он Я Мы Она Он Ты

Оно Вы 2.Ird be a személyragokat: Ты люб. играть в куклы? Ребята сто. игра. и разговарива. Что бол. у Бориса? У зайчика бол. ноги? Мама мо. голову. Учитель говор. по русски. Марина пь. молоко. Маша сто. Ты леж. Саша крич. Виктор, ты сид. Бабушка жив. в деревне. Я жив. в городе. 3.Fejezd be a válaszokat: -Лиза! Что ты поёшь? – Я пою песню «. » -Виктор! Где ты живёшь? –Я живу . -Бабушка! Ты моешь руки? –Да, я . -Папа! Ты пьёшь? –Я . -Наташа! Ты идёшь в парк? –Нет, я . -Дедушка! Ты работаешь? –Конечно, . 4.Válaszolj a kérdésekre: Как тебя зовут? Где ты живёшь? Где стоит теремок? Где ловишь рыбу? Они тоже ловят рыбу? Кто разговаривают? Ты тоже разговариваешь? Они собирают грибы? 5.Ird be a megfelelő igét a kipontozott helyre: Раз, два, три, четыре, – . хором класс. Миша! Считай дальше – . Марта Павловна. Восемь и три . одиннадцать! – . Аттила. По-русски ты правильно . Миша . в Будапеште? Зоя . в классе. Олья . молоко. Сегодня я . всех на чай. На столе . самовар. Сейчас кот . руки. Волк и зайчик . Кто . телевизор? Я . уроки. Катя и Вова, вы . стихи? В фильме зайчик . лису на чай. Волк . Ты . и лису? Костя и Витя . в футбол. Я . форточку. Мы . грибы и ягоды. Девочки . грибы, потом они . хором. 6.Keresd meg a párját és írd mellé: птичка; брат и сестра; вы; мама; папа; сын и дочка; ты; дождь; мы; учитель; я. . идут в поход. . идёт осенью. . поёт в лесу. . живут в городе. . идёте в цирк. . поёт. . идёшь в лес. . пою по-вентерски. . живём в деревне.

7.Fordítsd le: megyek, táncolok, számolok, beszélgetek, tapsolok, szeretek, játszom, fürdök, szánkózom, fújok, látom, sétálok, állok, leszel, látsz, fújsz, sétálsz, játszol, mégy, szánkózol, fürdesz, halat fogsz, szeretsz, beszélgetsz, állsz, gyűjtesz, számolsz, táncolsz, meglátod, tanulsz, tapsolsz, mennek, táncolnak, számolnak, beszélgetnek, tapsolnak, szeretnek, játszanak, fürödnek, szánkóznak, fújnak, látnak, sétálnak, fürödnek, állnak_ lesznek. A gyerekek kirándulni mennek. Az erdőben a lányok virágot, gombát és bogyót szednek. A tanár és a fiúk fociznak. Borisznak fáj a feje, Zinának pedig fájnak a fülei. Vera nem eszik anannászt, hanem tejet iszik. Kolja ül, a mama áll, a baba pedig fekszik. A gyerekek ülnek, játszanak és beszélgetnek. Éva szereti a tejet. Én a teát szeretem. Tavasszal süt a napocska. Ősszel esik az eső. Holnap péntek lesz. A kék zsiráf táncol. (6. osztály) 1.Ird be a névmás mellé a megfelelő igét: был, была, было, были. Ты Она Я Вы Они Он Мы Оно 2.он, она, оно, они? Ird a kipontozott helyre a megfelelő személyes névmást: . был, . были, . было, . была, . видел, . гуляла, . дул, . играли, . катались, . купалась, . приглашал, . приехал, . пришла, . стояло, . собирали, . танцевала, . учился, . хлопали, . загорела. загорел. 3.Tedd múlt időbe az igéket: Вера любит играть в куклы. Ребята стоят, играют и разговаривают. У зайчика болят ноги. Мама моет голову. Учитель говорит по-русски. 4.Képezz a következő főnévi igenevekből egyes szám első és második, valamint többes szám harmadik személyű igealakokat: igék (főnévi igenév) взять вырыть выпить выучить готовить приготовить дать есть съесть ждать звать позвать звонить позвонить играть кататься

класть положить купить лежать надеть надевать подарить подумать познакомиться показать получить помогать помочь понимать пробовать попробовать ставить поставить сказать говорить слушать стирать выстирать убирать уметь хотеть чистить почистить

(7. osztály) 1.Tedd a pontok helyére a zárójelben lévő igéket múlt időben: Вчера весь вечер мы . телевизор. (смотреть) Я . новые слова целый час. (учить) Я хорошо . все слова. (выучить) Ты долго . эту книгу? (читать) Мы . эти задачи весь урок. (решать) Олег . все задачи правильно. (решить) Мой товарищ . русский язык два года. (изучать) Рабочие . это здание за полгода. (построили) (8. osztály) 1.Tedd feltételes és felszólító módba a következő mondatokban előforduló igéket: Ты работаешь на заводе. Вы отдыхаете в родной деревне. Вы живёте на юге. Ты готовишь уроки в нашей библиотеке. Ты обедаешь дома. Вечером вы будете в нашем клубе. Ты учишься в этой школе. Вы читаете утром газеты. Ты слушаешь сегодня радио. Ты любишь физику. Вы хорошо знаете химию. Вы изучаете биологию.

2.9. Az igeszemlélet (5. osztály) 1.Válaszolj a kérdésekre: Смотри, Аттила! Видишь там башни? -Да, . Иван и Елена видят автобусы в Москве? -Да, . Теперь Ева видит троллейбусь? -Да, . Иван! Ты уже видела маскарад? -Да, . Татьяна! Ты уже видела трамвай? -Да, . Вы уже видели Дунай? -Да, . 2.Fordítsd le: A gyerekek ülnek az autóban és látják a Dunát. Attila már látta a Kremlt- Éva pedig már látta a trolibuszt. 3.Fordítsd le magyarra! Húzd alá azokat az igéket, amelyek hirtelen lezajló cselekvést fejeznek ki, vagy amelyek a cselekvés eredményét is kifejezik: Аттила сидит в машине и увидит башни. Дети пьют чай и увидят мороженое. Что онт видят на Красной площади? Иван гулял и увидел парк имени Горького. Летом мы долго загораем и наконец загореем. Миша и Саша сидят, загорают и ловят рыбу. Они хорошо загорели и рыбу принесли домой. На маскараде дети танцевали, а папа, мама, бабушка и дедушка хлопали. Выступают Красная Шапочка и Серый Волк. –Фокус, покус! Вот они! – сказала Галина Павловна и папа, мама, бабушка и дедушка захлопали. 4.Fordítsd le: látom (sokáig, gyakran) napozol (sokáig, gyakran) tapsolnak (sokáig, gyakran) látod (sokáig, gyakran) napoztok (sokáig, gyakran) meglátom (egyszer, hirtelen) lesülök (hirtelen, hosszú napozás után az lesz az eredmény, hogy leparnulok) (7. osztály) 1.Húzd alá azokat az igéket és határozókat, amelyek folyamatos vagy ismétlődő cselekvésre utalnak: Каждый день я встречал Бориса в библиотеке. Я говорил ему «Добрый день». Он обычно отвечал: «Здравствуй». Мы брали книги и ничинили заниматься. В два часа мы обедали. В семь часов Борис обычно кончал заниматься и говорил: «До свидания. Я иду домой». 2.Húzd alá azokat az igéket és határozókat, amelyek befejezett, egyszeri cselekvésre utalnak: Вчера я встретил Бориса в библиотеке. Я сказал ему: «Добрый день». Он ответил: «Здравствуй». Мы взяли книги и начали заниматься. В два часа мы пообедали. В семь часов Борис кончил заниматься и сказал: «До свидания. Я иду домой».

3.Tedd a pontok helyére a zárójelben lévők közül a megfelelő igét: Этот ученик всегда хорошо . на уроке. (отвечать, ответить) Учитель спросил ученика. Учуник правильно . на вопрос. Каждый день мы . трудные слова. Когда мы . трудные слова, мы начали писать упражнение. (повторять, повторить) Сегодня утром я . газет. Каждое утро я . свежие газеты. (читать, прочитать) Я . домашнее задание и пошёл ужинать. Каждый вечер я . домашнее задание. (готовить, подготовить). Сегодня Андрей хорошо . все слова. Он всегда хорошо слова. (учить выучить). Она иногда . на уроки. Но сегодня она не . на урок. (опаздывать, опоздать). Каждое воскресенье он . письма домой. Вчера он . два письма. (посылать, послать). В субботу мой сосед . посылку. Он часто . посылки. (получать, получить). Каждый день мой друг . свежие газеты. Сегодня он . две газеты. (покупать, купить). Утром я . кофе. Сегодня утром я . чашку кофе и пошёл на урок. (пить, выпить). Этот ученик часто . письма. Сегодня он снова . письмо. (получать, получить). Каждый день я . в автобусе этого человека. Сейчас я опять . его. (встречать, встретить). Обычно он . работать в пять часов. В чера он . работать в три часа. (кончать, кончить). Он всегда . письма вечером. Вчера он . три письмп (писпть, написать). Рабочие . школу всё лето. Они . школу и теперь в ней учатся дети. (стороить, построить). Врач долго . больного. Когда он . его, он написал рецепт. (осматривать, осмотреть). Утром я . чай. Сегодня утром я . две чешки чая. (пить, выпить). Эту картину . Мой товарищ. Он . её целый год. (рисовать, нарисовать). Сегодня весь урок учитель . новый текст. Он . текст и мы начали читать его.. (объяснять, объяснить). Мой старший брат всегда . мне. Вчера он . мне решить задачи. (помогать, помочь). 4.Tedd a pontok helyére a megfelelő szemléletű igét jövő időben a zárójelben lévő igék közül: Сегодня вечером я . стихи. Стихи трудные, но я знаю, что я . (учить, выучить). В субботу я . письма. Если у меня будет время, я . три письма. (писать, написать(. В понедельник мы . эту статью. Если она не трудная, мы . её быстро. (читать, прочитать). Сегодня я . домашнее задание. Когда я . его, я пойду в кино. (делать, сделать). После перерыва учитель . новую тему. Когда он . новую тему, мы будум делать упражнения. (объяснять, объяснить). Сегодня мы . диктант. Когда мы . диктант, мы покажем учителью свои тетради. (писать, написать(. Мой брат . мой портрет. Когда он . портрет, он подарит его мне. (рисовать, нарисовать). После обеда я . Я немного . и начну заниматься. (отдыхать, отдохнуть). Сегодня мы . рано, в шксть часов. Мы . и пойдём в театр. (ужинать, поужинать).

Когда вы . эту книгу, принесите её в класс. Мы . её все месте. (читать, прочитать). 5.Tedd a pontok helyére a давать, дать igék jelen vagy jövő idejű alakját: Каждый день мы . учителью свои тетради. Он часто . свой словарь другу. Иногда я . товарищу свой фотоаппарат. Ты . мне завта эту книгу. – Да, я . тебе эту книгу. Вы . мне эти плпстинки? Если ты пойдёшь на почту, мы . тебе письма. Обычно мой товарищ . мне свой магнитофон, но в это воскресенье он не . мне его, потому что у него будут гости. У меня нет учебника, и мой друг . мне свой учебник. Усли у тебя нет тетрадей, я . тебе одну тетрадь. Вы . мне эту газету, когда вы прочитаете её? 6.Tedd a pontok helyére a вставать, встать igék megfelelő alakját: Когда он обычно . – Обычно он . в семь часов утра. Сегодня воскресенье, поэтому сегодня он . в девять часов. Когда ты . завтра? – Завтра я . рано утром. Когда вы . вчера? – Вчера я . поздно. Утром она . и делает зарядку. Завтра мы . позавтракаем и пойдём гулять в лес. Когда они жили в деревне, они . в шесть часов утра. Раньше он . очень рано, а теперь поздно. У меня болит голова. Я должен отдохнуть. Я . чеоез час.

2.10. Az igevonzat (4. osztály) 1.Válaszolj a kérdésekre: Она моет руки? – Да, оно моет руки. Он открывает форточку? Он моет руки? Она поёт песни? Наташа читает стихи? Ева делает уроки? Мама пьёт молоко? Вова рисует класс? Папа знает стихи? 2.Kérdezz az 1. gyakorlat válaszaira a minta szerint: Pl.: Она моет руки? – Да, она моет руки. -Что она делает? 3.Válaszolj a kérdésekre a következő igék felhasználásával: знает, моет, открывает, поёт, рисует, спрашивает, смотрит, читает, делает, пишет, пьёт: Что делает Наташа? Что делает Анна? Что делает мама? Что делает Вова? Что делает папа? Что делает Мишка? Что делает Ева?

Что делает Саша? Что делает Иван? 4.Válaszolj a kérdésekre a minta szerint: Pl.: Наташа играет в куклы? -Да, Наташа играет в куклы. Вова играет на гармошке? Иван играет на гитаре? Ева играет в куклы? 5.Kérdezz az aláhúzott mondatrészekre: Pl.: Наташа играет в куклы. – Что делает Наташа? Лиса играет на гармошке. Волк играет на гитаре. Анна играет в куклы. 6.Fordítsd le: A tanár kinyitja az ablakot. Éva kezet mos. Natasa verseket olvas. Az apa tejet iszik. Vova rajzolja az osztályt. Péter a leckét csinálja. Anna babával játszik. Szasa gitározik. A farkas harmonikázik. (5. osztály) 1.Válaszolj a kérdésekre a minta szerint: Pl.: Ева видит картину? – Да, Ева видит картину. Иван видит кресло? – Да, . Вова видит город? Наташа любит маму? Саша любит свет? Бабушка приглашает девушку? Ева собирает грибы? Она увидит школу? Он увидит автобус? 2.Válaszolj a Что он (она, оно) делает?, Что они делают? kérdésekre a következő igék felhasználásával: видеть, довить, любить, приглашать, собирать, увидеть: 3.Kérdezz az aláhúzott szavakra: Саша и Вова играют в футбол. Ева играет в мяч. Наташа играет в куклы. Папа и бабушка играют в шахматы. Дети катаются на коньках. Девочка катается на лыжах. Мальчики катаются на санках. Волк играет на гитаре. Золтан играет на гармошке. Дети купаются в реке. Папа ловит рыбу. Мама любит девочку. Отец любит сына.

Бабушка приглашает девочку. Дедушка приглашает мальчики. Ученики собирают грибы. Мама увидела папу. 4.Alkoss mondatokat a Что делает (делают)? kérdésekre válaszolva a következő igék felhasználásával: видеть, играть, кататься, купаться, довить, любить, приглашать, собирать, увидеть. 5.Fordítsd le: A lányok fürödnek a folyóban. A fiúk szánkóznak. Az apa és a nagypapa sakkoznak. Az apa horgászik. Éva labdázik. Péter és Iván futballoznak. Az apa szereti a lányt. Az anya szereti a fiát. A gyerekek sielnek. (6. osztály) 1.Válaszolj a kérdésekre a minta szerint: Pl.: Ученик пишет письмо? – Да, он пишет письмо. Вы понимаете предложение? Вечером мы слушаем радио? Девочка слушает сказку? Папа ждёт маму? Девочка ждёт письма? Он даёт мне учебник? Мама готовит обед? Завтра папа приготовит обед? Учитель уже выпил чай? Наташа пьёт молоко? Дети вымыли руки? Саша съест колбасу? Тебя зовут Саша? Маша кладёт письмо на стол? Ева положила открытку на стол? Дети купят игрушки? Наташа покупает юбку? Саша наденет брюки? Бабушка подарила мне книгу? Учительница покажет нам картину? Мама стирает блузку? Анна убирает квартиру? 2.Szerkessz mondatokat az 1. gyakorlat mondatainak az igéit felhasználva úgy, hogy a Что делает (делают)? kérdésre válaszolj: 3.Válaszolj a kérdésekre a minta szerint: Pl.: -Девочка ждёт маму? -Да, девочка ждёт маму. Кого? Мама ждёт письма? Моя подруга позвонила мне по телефону? Мы играли в бадминтон? Саша играет в пинг-понг? Девочки играют в прятки? Мальчики играют в салки? Папа играет в теннис? Дети играют в хоккей? Анна катается на велосипеде?

Вова катается на коньках? Наташа катается на лыжах? Бабушка подарила тебе книгу? Завтра подумаем о школе? Летом мы познакомились с девочкой и мальчиком? Учительница покажет нам картину? Вечером мы говорили о городе? Вы хотите мира? 4.Szerkessz kérdéseket a 3. gyakorlat aláhúzott szavaira: 5.Válaszolj a következő kérdésekre: Что мама кладёт на стол? Что Наташа наденет завтра? Кому подарила бабушка книгу? С кем мы познакомились летом? Кому учительница покажет картину? Кому ты поможешь завтра? Кому она помогает сегодня? О чём мы говорили вчера вечером? Чего мы хотим? Чего Анна ждёт? Кому позвонила Саша? Во что вы играете? На чём они катаются? 6.Fordítsd le oroszra: Várom a mamát. Az apa ping-pongozik. A kislány kerékpározik. A tanárnő könyvet ajándékozott nekem. A barátnőm felhívott telefonon. Tegnap találkoztunk a lánnyal. A gyerekek megmosták a kezüket. Éva tejet iszik. Az apa megitta a teát. Este rádiót hallgatunk. Holnap a mama készít ebédet. Az asztalra teszem a levelet. Iván a székre tette a képeslapot. A gyerekek már megmosták a fogukat. Kimostam a blúzom. Anna szoknyát vásárolt. Tegnap kitakarítottam a lakást. Ma ő felveszi a nadrágot.

2.11. A mozgást jelentő igékkel használatos leggyakoribb igekötők Igekötők: