Нажмите "Enter", чтобы перейти к содержанию

SZTE Pszichológiai Intézet

„A nőiség, a női szexualitás problémája a pszichoanalízis egyik legvitatottabb, legtöbb vihart kiváltó, legkevésbé letisztult területe. Obscur object, „titokzatos tárgy” – kötetünk Luis Bunuel nevezetes filmére utaló címe jól kifejezi azt a bizonytalanságot, olykor misztifikáltságot, amely ezen a területen uralkodik. Bár a női szexualitás természetével és lélektani értelmezésével kapcsolatos viták szinte a pszichoanalízis egész történetét végigkísérik, a modern feminizmus – és különösképpen a feminista orientációjú pszichoanalízis – volt az, amely megkísérelte végiggondolni, hogy melyek azok az előfeltevések, amelyekre Freud felépítette magával a szexualitással mint biológiai és anatómiai adottsággal, tovább a szexuális fejlődéssel, a szexualitásnak az ember lelki életében és a kultúrában játszott szerepével kapcsolatos elképzeléseit. ennek eredményeként született meg a klasszikus pszichoanalízis radikális feminista kritikája, amely magát a pszichoanalitikus diskurzust is radikálisan átalakította. Ma már valamirevaló pszichoanalitikus aligha engedhetném meg magának azt, hogy a női szexualitást – Freud szellemében – passzívnak, másodlagosnak, alapvetően egy „hiány” által meghatározottnak tekintse. Ezt nem csupán az egyenjogúsító korszellem, a mindenféle diszkriminációra érzékenyen reagáló emberi jogi szemlélet, a „politikailag helyes magatartásnak” (political correctness) az Egyesült Államokból kiinduló, és egyes elemeiben Közép- és Kelet-Európában is lassan beszivárgó követelménye diktálja így, hanem azok a tudományos tények, elméleti felismerések és terápiás tapasztalatok is, amelyek Freud eredeti, klasszikus, egyoldalúan férfi-centrikus szexualitás-elméletének érdemi cáfolatául szolgálnak.
Kötetünk tanulmányainak zöme éppen ezeket a kérdéseket járja körül, kifejtve azokat a teoretikus és gyakorlati megfontolásokat, amelyek rávilágítanak a freudi szexualitás-elmélet ellentmondásaira, korlátaira, és egyszersmind megkísérlik kiemelni a nőket abból az alárendelt helyzetből, ahová Sigmund Freud, a nagy felszabadító száműzte őket.”

Pszichológia tankönyvek. Milyen tankönyvekből tanultok az első három évben?

Le tudnátok nekem ide írni, hogy pszichológia szakon milyen tankönyvekből kell tanulni? Jövőre munka mellett el szeretném kezdeni, és szeretnék előre tanulni már most rá, illetőleg eleve érdekel ez a tudományág, szóval jól jönne, ha minél több tankönyvet felsorolnátok amiket kell tudni vizsgákra, kollokviumra vagy szigorlatra.

Előre is köszönöm segítségeteket.

1/10 anonim válasza:

2/10 anonim válasza:

3/10 anonim válasza:

Ez intézményenként változó,szóval a helyedben csak akkor kezdeném el a tanulást,ha már felvettek.Akkor biztos,hogy azokat a kötelező irodalmakat tanulod meg,amik kellenek.

Az Atkinson mellett nálunk a Csépe-Győri-Ragó féle Általános pszichológia 1.,2. és 3.,

Márkus Attila-Neurológia,Csepeli-Szociálpszichológia,Hewstone és Stroebe- Szociálpszichológia,Tarsoly Emil-Funkcionális Anatómia.

Szerintem kezdetnek ennyi elég lesz,de ha gondolod írhatok még,most ezek ugrottak be.

Köszönöm az eddigieket 🙂 És megköszönném, ha még írnátok könyveket. Egyébként két suli jöhet szóba, az egyik a PTE, a másik egy budapesti valószínű az Elte, vagy Károli.

Igen, valószínűleg minden egyetem saját oktatója az általa megírt könyveket preferálja, de biztosan vannak olyan könyvek amik nevezzem általános érvényűek, és megkövetelik pl alapműként. Vagy ha azt veszem gondolom tudásanyagban fedik egymást, így szintén felkészítenek az adott tantárgy anyagára jelentős részben. legfeljebb az írójuk neve más.

Úgy is feltehetem a kérdést, hogy ezek a könyvek amiket eddig kinéztem teljes egészében kellenek-e, és jók.e. Osiris kiadó révén tankönyvek, tehát gondolom kellenek.

Atkinson: Pszihológia, Cole :Fejlődéslélektan, Carver: Személyiségpszichológia, Baddeley Az emberi emlékezet, Bereczkei Evolúciós pszichológia, Oatley : Érzelmeink, Pléh: Kognitív idegtudomány (- no ezt nem tudom kell-e az egész),Schmidt: Szociálpszichológia, Comer: A lélek betegségei (ez valószínűsítem csak 4.,-és 5. évben)

Ennyi az amit én személy szerint ki tudtam kutakodni, hogy valószínűleg ezek, vagy az ezen könyvekben található tudásanyag kell egy viselkedéselemző végzettség megszerzéséhez. De tovább nem jutottam.

Fogalmam sincs viszont, hogy miből oktathatják a matematikai statisztikát ( ez az egy tantárgy amitől tartok, lévén bár tanultam statisztikát, s nem igazán szerettem, ugyanakkor nem vagyok / nem voltam jó matekos. tehát erre jó előre fel kéne készülnöm lélekben és gyakorlatilag is hogy vehessem majd élesben az akadályokat munka mellett is.

Vagy pl milyen könyv kell az anatómiához. illetőleg milyen tantárgyak vannak még amikre fel lehet készülni.

Nem baj, ha olyan könyvet ajánlotok, ami végül nem lesz kötelező az adott kiválasztott egyetemen, de biztosan hasznosíthatom majd, későbbiekben a benne lévő ismeretanyagot.

Könyvek

Gyógyítók egészsége

A kötet képet ad a gyógyító hivatás azon kihívásairól, amelyek esetlegesen kiégéshez, vagy fizikai és mentális egészségproblémákhoz vezethetnek, de egyúttal azokról a lehetőségekről is, melyek által ezek a problémák idejekorán kiküszöbölhetők, és az erőforrásokat nem a védekezésre, hanem a gyógyító munka fejlesztésére használhatja a szakember. A könyv szerzőgárdájában orvosok, pszichológusok, szociológusok szerepelnek, a klinikai gyakorlat, a képzés és a kutatás oldaláról egyaránt. Szinte minden fejezetben fontos kulcsszóként jelenik meg a fejlődés, az identitás-alakulás, a változás és a kreativitás; tükrözve a szerzők azon meggyőződését, hogy a gyógyító hivatásoknak ezek elmaradhatatlan, állandó jelzői és összetevői. A kötet tanulmányai a pozitív változást elősegítő megoldásokhoz járulhatnak hozzá, hogy „gyógyítás és egészség” állandó szókapcsolat lehessen a szakember minden szerepében: nem csak kliensei, hanem saját élete vonatkozásában is.

Pintér Judit Nóra: A nem múló jelen – Trauma és nosztalgia. L Harmattan Könyvkiadó Kft., Budapest, 2014.
Pintér Judit Nóra - Pintér Judit Nóra: A nem múló jelen - Trauma és nosztalgia
Pintér Judit Nóra: Az őrület perspektívái – Írások pszichológia és film határvidékén. JATEPress, Szeged, 2016.

tn6_b1434075

TRAUMÁK A FILMVÁSZNON
A szenvedés képei (Eutanázia-, AIDS-, rák- és önsebző filmek)
Saul emlékezete (Nemes Jeles László: Saul fia)
Harc a vakság tereiben (Tóth Péter Pál: Fehér kard)
Az öregség poklai (Haneke: Szerelem)
A húszas években a világ (Lena Dunham: Csajok)
Terápiás terek (Enyedi Ildikó Gigor Attila: Terápia-sorozat)

AZ ŐRÜLET PERSPEKTÍVÁI
Az őrület perspektívái
Idegenként a neurotipikusok világában
Belső pokol (Lars von Trier: Antikrisztus)
A magányos bolygó (Lars von Trier: Melankólia)
Iskolai ámokfutók a filmen

LÉLEKTAN ALLEGORIKUS VILÁGOKBAN
Tarkovszkij nosztalgikus traumája (Solaris)
Test és tükör: Cronenberg test-képei
Izlandi sorsvesztők (Az apa neve avagy a genetika)
Oidipusz és az időutazás paradoxona (Nacho Vigalondo: Időbűnök)
Ki az az én? (Duncan Jones: Hold)

Csabai Márta és Pintér Judit (szerk.): Pszichológia a gyógyításban. Fenomenológiai, művészetpszichológiai és testkép-központú megközelítések. Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2013

A kötet a betegek pszichológiai támogatásával, illetve a betegséggel, szenvedéssel, gyásszal való találkozás kihívásaival kapcsolatban kínál új ismereteket. Az egyes fejezetek olyan elméleti és gyakorlati megközelítéseket mutatnak be, amelyek segíthetnek a hagyományos pszichológiai eszközökkel kevésbé megközelíthető, nehezen elbeszélhető tapasztalatok, betegség- és veszteségélmények tudatosításában, átélésében és kezelésében. Az Olvasó számos új, vagy Magyarországon még kevéssé alkalmazott, tapasztalati alapú, fenomenológiai megközelítéssel és a kreativitás, a művészet-befogadás alapelveire épülő eljárással ismerkedhet meg. Ezek részben a szerzők saját módszerfejlesztési- és kutatómunkájának eredményei. A szerzők a Szegedi Tudományegyetemen létrejött pszichológiai alkotóműhely tagjai, vagy ezen műhelyhez kapcsolódnak kutató- és gyógyító munkájukkal. A kötetet pszichológusoknak, orvosoknak, egészségügyi szakembereknek és egyetemi hallgatóknak ajánljuk, de haszonnal forgathatják más humán tudományok képviselői, a betegségek és a gyógyítás művészeti összefüggései iránt érdeklődő alkotók, és az érdeklődő nagyközönség is.

Kőváry Zoltán: Kreativitás és személyiség – A mélylélektani alkotáselméletektől a pszichobiográfia kutatásig. Oriold és Társai Könyvkiadó, Budapest, 2012.

„Kőváry Zoltán a pszichobiográfiai kiindulású, pszichoanalitikus orientációjú kreativitás-kutatás legjelesebb hazai – és nemzetközileg is ismert – képviselője. Jelen könyve enciklopédikus jellegű, szisztematikus munka, amely az antik alkotáselméletektől a tizenkilencedik századi romantikus elméleteken át a legmodernebb megközelítésekig széles áttekintést ad a művészi kreativitás pszichológiai kutatásáról, különös tekintettel a pszichoanalízis klasszikus és mai irányzataira. Mind elméleti, mind módszertani szempontból originális módon alkalmazza a történeti-interpretatív megközelítést, amelynek központi koncepciója az élettörténet pszichológiai vizsgálata, vagyis a pszichobiográfia. Sok egyéb érdekesség és izgalmas fejtegetés mellett Kőváry könyvében mesteri elemzéseket olvashatunk Salvador Dalí, Csáth Géza és Kosztolányi Dezső életpályájának, személyiségének és alkotómunkájának kevéssé ismert összefüggéseiről.
A szerző irodalom-, majd pszichológia szakos egyetemi hallgatóként még a kilencvenes években kezdett a kreativitás problémájával, a művészi alkotómunka folyamatával és a pszichobiográfiai elemzés lehetőségeivel foglalkozni. Gyakorló pszichológusként, szegedi egyetemi oktatóként és a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Pszichológiai Doktori Iskolája elméleti pszichoanalízis programjának hallgatójaként az elmúlt években tovább mélyítette, szisztematizálta és kiterjesztette vizsgálódásait. Ennek eredményeként született meg 2011-ben megvédett doktori disszertációja, amely jelen könyvének is alapját képezi. Műve a doktori program mint szellemi műhely legrangosabb teljesítményei közé tartozik.”

Kőrössy Judit – Kőváry Zoltán (szerk): Fiatalok biztonságkeresési stratégiái az információs társadalomban. Primaware, Szeged, 2012

A kötet tanulmányai azt vizsgálják, hogy a gyorsan változó világ kihívásaira milyen újszerű válaszokat adnak a fiatalok. A kötet a teljesség igénye nélkül olyan jelenségekre fókuszál, amelyek jellemzőek a fiatalokra vagy azok egy-egy csoportjára. A cikkek sokféle témát dolgoznak fel, de közös bennük, hogy a fiatalok társas környezetét, társadalmi beilleszkedését és fülke keresését hangsúlyozzák akkor, amikor az egyes viselkedésmódokat, vélekedéseket, attitűdöket, célokat vagy érzéseket mutatják be. A 21. század elejét szokás az információk és az Internet korszakának nevezni, amelyben a fiatalok újfajta eszközökkel és csatornákon keresztül kommunikálnak egymással és az idősebb generációkkal. A kommunikációs eszközök forradalma nemcsak új lehetőségeket hozott a kapcsolatteremtésre és tájékozódásra, hanem az eddigiektől eltérő és szokatlan társadalmi közeget is teremtett, ami igen gyorsan a tudományos érdeklődés középpontjába került. A médiával és az Internettel kapcsolatos pszichológiai vizsgálódások egyik fontos kérdése az, hogy az új kapcsolatteremtési lehetőségek és formák mennyire változtatják meg a használók társas viselkedését és gondolkodását. Vajon az új, többnyire írásra és vizualitásra támaszkodó kommunikációs formák mennyire alakítják át az emberi közvetlen kapcsolatokat, például a baráti vagy a családi kapcsolatokat? A széles körben elterjedő és szinte mindenkit elérő információk, reklámok, filmek, videók mennyire tudják befolyásolni az emberek szokásait, fontosabb értékeit, törekvéseit? Hogyan használhatjuk az új kommunikációs eszközöket a társas kapcsolatok kialakítására és fenntartására, vagy éppen a szakszerű segítségadásra, tanácsadásra?

Csabai Márta – Molnár Péter: Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2009.

„ A könyv a beteggé válás, valamint a gyógyító folyamat pszichológiai tényezőit foglalja össze, középpontba állítva a kiemelt szerepű és fontosságú gyógyító kapcsolatot. Az egyes fejezetek elsősorban két szakterület ismeretanyagára épülnek: az orvosi pszichológia, valamint a klinikai egészségpszichológia releváns üzeneteit tartalmazzák. A szerzők elsősorban azt tartották szem előtt, hogy a különféle szakemberek – elsősorban orvosok és pszichológusok, de a társszakmák képviselői – számára a közös problémák legyenek az ismeretanyag bemutatásának fő szempontjai. A kötet tehát nem a két, egyébként is nehezen elkülöníthető diszciplína határvonalai szerint épül fel, hanem a gyógyító munka szempontjából alapvető pszichológiai problémák mentén. Ezek között számos olyan területet nevezhetünk meg, amelyek kifejezetten az utóbbi tíz évben kerültek előtérbe, így például a narratívumok, a betegség-elbeszélések jelentősége, az életkori és nemi szempontok új értelmezései, az információs társadalom hatásai, továbbá a közös döntéshozatal problematikája. Mindezeket és a többi témát is átszövi a kapcsolati elv, amely középponti koncepció abban az alapelvben is, hogy a gyógyítás/gyógyulás sikere nem csupán a szakember és a beteg, hanem a szakemberek egymás közötti kapcsolatai hálójának a függvénye. E tankönyv elsősorban az ismeretszerzést szolgálja a jövendő – vagy már gyakorló – szakemberek számára, ezenkívül segíti szakmai kapcsolataik erősödését, a problémaközpontú kooperációkat is.”

Csabai Márta – Csörsz Ilona– Szili Katalin: A gyógyító kapcsolat élménye. Kézikönyv és oktatólemez a kapcsolati készségek fejlesztésére. Oriold és Társai Könyvkiadó, 2009.

„ A kézikönyv és az oktatólemez a legfrissebb hazai és nemzetközi kutatások alapján összegzett ismereteket és a gyakorlatban is használható készségeket kínál a gyógyító kapcsolat fejlesztésének lehetőségeiről. A szerzők klinikai pszichológiai és pszichoterápiás tapasztalataik, illetve az orvos- és pszichológus képzésben végzett oktatómunkájuk alapján dolgozták ki az Integratív gyógyító kapcsolati tréning módszert. Ennek gyakorlati alkalmazását segíti a jelen kötet és az oktatólemez, mely interaktívan felhasználható elemzési technikákat, egyéni és csoportos feladatokat, helyzetgyakorlatokat tartalmaz.
A kézikönyv és az oktatólemez egyaránt használható az egészségügyi szakemberek és pszichológusok alapképzésében, különböző szak- és továbbképzéseken, tréningeken, de alkalmas egyéni készségfejlesztésre is. Az érdeklődő laikusok számára is hasznos ismereteket kínál ez az ismeretanyag, hiszen a gyógyító kapcsolatban érintett félként fejleszthetik azon készségeiket, melyek által aktív résztvevői lehetnek saját gyógyulásuknak.”

Csabai Márta: Tünetvándorlás. A hisztériától a krónikus fáradtságig. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, 2007.

„A kötet a hisztéria, a pszichoszomatikus betegségek és a szomatizációs jelenségek változásainak társadalomlélektani kontextusát mutatja be, a tudományos diskurzusok történetét követve. A betegségelméletek története bonyolult, nemlineáris mozgásokkal írható le: elágazások, sűrűsödések, visszatérések jellemzik a koncepciók változásait. Ugyanez mondható el a tünetekről is. A nehezen magyarázható szimptómák néha eltűnnek, máskor újra visszatérnek, esetleg megváltozott formában, új jellegzetességekkel. Ez a „tünetvándorlás” egyaránt megjelenhet egy személy élettörténete során, de egy betegség, vagy betegségcsoport társadalomtörténetében is. A tünetek mindig speciális lenyomatát képezik az adott kornak és a társadalmi közegnek, amelyben megjelentek. Egyfajta testnyelvet jelentenek azok számára, akik egyéni vagy társadalmi problémákból eredő szenvedésüket nem tudják más módon megfogalmazni. Másfelől a társadalom intézményrendszerét átszövő diskurzusok eredőjeként is felfoghatók, azaz kialakulásukban jelentős szerepet kap az adott kor orvosi és pszichológiai kultúrája, továbbá a testtel és a betegségekkel kapcsolatos általános felfogás. A hisztériát, a pszichoszomatikát és a szomatizációt nem csupán azért kell egy gondolati keretben tárgyalnunk, hogy eloszlassuk a velük kapcsolatosan sokat emlegetett „fogalmi zűrzavart”, hanem mert történetük során mindig a korszellem által meghatározott társadalmi és tudományfilozófiai szükségszerűség kapcsolta össze őket.”

Csabai Márta – Erős Ferenc (szerk): Test-beszédek. Köznapi és tudományos diskurzusok a testről. Új Mandátum, Budapest, 2002.

„A könyv fókusza a testreprezentációkra irányul. Annak feltárására, hogy a mai társadalomban élő emberek mit gondolnak, hogyan vélekednek az ideális és a valóságos testről, saját maguk és más emberek testi megjelenéséről. Mit tartanak szépnek és csúnyának, vonzónak és taszítónak, milyen testi jellegzetességeket társítanak a sikerhez és sikertelenséghez, miképpen szabályozzák társas kapcsolataikat és elhatárolódásaikat. Betekintést nyerhet az Olvasó egy napjainkban formálódó értékvilágba, és némiképpen azokba a folyamatokba is, amelyek korunkban döntő módon befolyásolják a személyes és a társadalmi identitás alakulását is.”

Csabai Márta – Erős Ferenc: Testhatárok és énhatárok. Az identitás változó keretei. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, 2000.

„ A kötet szerzőpárosa a határokkal és az identitással foglalkozik. Abból indulnak ki, hogy mindig szem előtt kell tartani: a társadalmi folyamatok megértése nem lehetséges az emberek valós, megélt tapasztalatainak ismerete nélkül. Ugyanez igaz az identitásra is. Az identitás keretei akkor rajzolhatók meg, ha a test, az én és a társadalom kapcsolatainak értelmezési szintjei, modelljei rendelkezésre állnak. Valójában e modelleknek, ezeknek a határoknak az ismeretére, értelmezésére van szükség. E keretek mentén fejtik ki elgondolásaikat a test és a szubjektivitás, a „társadalmi test” és a tömeg összefüggéseiről stb, valamint mindezeknek az identitás alakulásában játszott szerepéről.”

Csabai Márta – Molnár Péter: Egészség, betegség, gyógyítás. Az orvosi pszichológia tankönyve. Springer, Budapest, 1999, 2000; Danjeh, Teheran, 2009.

„Az egészségi állapot változásai, az egészség-betegség folyamatának komplex történései, a megelőzés, akárcsak a gyógyítás, pszichológiai történésekkel színezett események. Az orvosi pszichológia jelen tankönyve, ezek rendszerezett áttekintésekor hangsúlyozza a mentális reprezentációk fontosságát. Az egészséggel kapcsolatos kontroll érzés csökkenését kísérő reakciók, a tanult tehetetlenség és a kiégés, valamint az azok „ellenszereként” egyre jelentősebbnek tartott társas támogatás részletes ismertetése, az „egészségvédő” személyiség bemutatása, a gyógyító helyzetekben megjelenő kommunikációs formák finomszemcsés elemzése, a „nehéz beteg” kérdéskör részletes kifejtése, a hospitalizált illetve a haldokló betegekkel kapcsolatos pszichológiai ismeretanyag bemutatása ugyancsak olvasható a kötetben. Az orvos-beteg kapcsolatot gyógytényezőként szemlélve a szerzők külön fejezetet szentelnek a pszichés krízis és a krízisintervenció kérdéskörének. A kötet elsősorban orvostanhallgatók részére készült, de haszonnal tanulmányoztatják azt egyéb graduális és posztgraduális egészségtudományi képzések, valamint szakképzések és a folyamatos továbbképzések résztvevői is.”

Csabai Márta és Erős Ferenc (szerk): Mélylélektan és kultúra. Műhelymunkák egy szemináriumból. Gradus ad Parnassum, Budapest, 1998

“Mélylélektan, humán tudományok, kultúra” címmel rendezett kutatószemináriumon vett rész néhány egyetemi hallgató a Szegedi József Attila Tudományegyetemen 1996-97 folyamán. A hallgatók dolgozatai, illetve a témában szervezett konferencián elhangzott előadásaik kibővített változatai kerültek a kötetbe, kiegészítve a szemináriumot vezető tanárok, egyben a kötet szerkesztői (Csabai Márta, Erős Ferenc), valamint két vendég előadó (Deim Éva és Hárs György Péter) tanulmányaival. ; A bevezető tanulmányban Hárs György Péter a szimbólum értelmezésének mélylélektani alakváltozásait elemzi Freudtól napjainkig. Deim Éva a pszichoanalízis posztmodern képviselőjéről, Jacques Lacanról, Erős Ferenc pedig Ferenczi Sándor életútjáról írt dolgozatában. A továbbiakban a hallgatók egy-egy írása olvasható: a nőiség pszichoanalitikus értelmezéséről (Csabai Márta), a tudás mélylélektani mítoszáról (Zsadányi-Nagy Csaba Attila), a feminizmus analitikus gyökereiről (Szabó Valéria), a Hitchock-filmek nőalakjairól (Kiss Karola), a zene mélylélektana nyomairól Csáth Géza életművében (Kőváry Zoltán). Cholnoky László: Vérgyőr című novelláját elemzi freudi megközelítéssel Takács Mónika (magát a novellát is tartalmazza a kötet); Hazai Attila és regénye, a Cukor Kékség főhőse mélylélektani viszonyait boncolja Berta Ádám; az anya-gyermek kapcsolat élményének felszínre törése József Attila életében a témája Koncz Ágnes írásának. A Rákosi-korszakban írt versek elemzését így vezeti be Pomázi Petra: “Minden politikába mártott író annyit veszít súlyából, mint az általa beszívott pártfegyelem súlya”. A testvérszerelem a témája Jánosi Rita dolgozatának, aki egy-egy Musil, Thomas Mann és Oláh Gábor regény hőseit elemzi. Lacan a posztmodern mélylélektan egyik ismert képviselője; az ő szemszögéből elemzi Rácz Katalin Raymond Carver Szomszédok című novelláját, végül a “nácizmus áramköreit” fejti el írásában Vékony Attila Campion Zongoralecke című filmjének elemzésével. – A kötet szakemberek érdeklődésére tarthat számot.

Csabai Márta – Erős Ferenc (szerk.): Freud titokzatos tárgya – Pszichoanalízis és női szexualitás. Új Mandátum, Budapest, 1997

„A nőiség, a női szexualitás problémája a pszichoanalízis egyik legvitatottabb, legtöbb vihart kiváltó, legkevésbé letisztult területe. Obscur object, „titokzatos tárgy” – kötetünk Luis Bunuel nevezetes filmére utaló címe jól kifejezi azt a bizonytalanságot, olykor misztifikáltságot, amely ezen a területen uralkodik. Bár a női szexualitás természetével és lélektani értelmezésével kapcsolatos viták szinte a pszichoanalízis egész történetét végigkísérik, a modern feminizmus – és különösképpen a feminista orientációjú pszichoanalízis – volt az, amely megkísérelte végiggondolni, hogy melyek azok az előfeltevések, amelyekre Freud felépítette magával a szexualitással mint biológiai és anatómiai adottsággal, tovább a szexuális fejlődéssel, a szexualitásnak az ember lelki életében és a kultúrában játszott szerepével kapcsolatos elképzeléseit. ennek eredményeként született meg a klasszikus pszichoanalízis radikális feminista kritikája, amely magát a pszichoanalitikus diskurzust is radikálisan átalakította. Ma már valamirevaló pszichoanalitikus aligha engedhetném meg magának azt, hogy a női szexualitást – Freud szellemében – passzívnak, másodlagosnak, alapvetően egy „hiány” által meghatározottnak tekintse. Ezt nem csupán az egyenjogúsító korszellem, a mindenféle diszkriminációra érzékenyen reagáló emberi jogi szemlélet, a „politikailag helyes magatartásnak” (political correctness) az Egyesült Államokból kiinduló, és egyes elemeiben Közép- és Kelet-Európában is lassan beszivárgó követelménye diktálja így, hanem azok a tudományos tények, elméleti felismerések és terápiás tapasztalatok is, amelyek Freud eredeti, klasszikus, egyoldalúan férfi-centrikus szexualitás-elméletének érdemi cáfolatául szolgálnak.
Kötetünk tanulmányainak zöme éppen ezeket a kérdéseket járja körül, kifejtve azokat a teoretikus és gyakorlati megfontolásokat, amelyek rávilágítanak a freudi szexualitás-elmélet ellentmondásaira, korlátaira, és egyszersmind megkísérlik kiemelni a nőket abból az alárendelt helyzetből, ahová Sigmund Freud, a nagy felszabadító száműzte őket.”

Csabai Márta – Molnár Péter: A gyógyítás pszichológiája. Springer, Budapest, 1994.

„A kötet az orvos-beteg találkozás történéseit elemzi, a lélektan elméletei és eszközei figyelembevételével. Különös hangsúlyt kap az orvos-beteg kapcsolat kritikus helyzeteinek elemzése, továbbá a családorvos konfliktusainak több szempontú tárgyalása. A kötetet haszonnal forgathatják családorvosokon és családorvos jelölteken kívül orvostanhallgatók és más, a gyógyítás folyamatában részt vállaló szakemberek.”

Комментарии закрыты, но обратные ссылки и pingbacks ещё работают.