Press "Enter" to skip to content

Római Jog Tankönyv

Római magánjog (2013)
Használt

Földi András- Hamza Gábor, A római jog története és institúciói .

A glosszátorok tevékenységének köszönhetően a ius commune a jusztiniánuszi vétkességi felelősség fogalmát veszi át kontraktuális felelősség körében.25.

Földi András- Hamza Gábor, A római jog története és institúciói . – kapcsolódó dokumentumok

A glosszátorok tevékenységének köszönhetően a ius commune a jusztiniánuszi vétkességi felelősség fogalmát veszi át kontraktuális felelősség körében.25.

Gondolatok a római jog szerepéről a XXI. században. 1. Európa, s különösen az Európai Unió identitását az utóbbi évti- zedekben a jog területén is a .

methodice complectentes, Francofurti 1649, különösen: 2.). 12 FÖLDI A. – HAMZA G.: A római jog története és institúciói, Budapest.

egyetemi tanár, ELTE Római Jogi Tanszék, az MTA rendes tagja email: [email protected] Emlékezés a 150 évvel ezelőtt, 1865-ben született Jankovich .

Erdődy János: Taberna casiaria. Fábián Ferenc: Társasági szerződés az 1959. évi Ptk.-ban. Földi András: Salus rei publicae. Gondolatok Deli Gergely könyve .

Szerkesztette Hamza Gábor, társszerkesztő Siklósi Iván. Elte Állam- és. Jogtudományi Kar. Bibliotheca Iuridica. Publicationes Cathedrarum 33.

György Hazai, professor and turkologist. 2. Although the title of the book refers only to essays dealing with legal relations,.

Hivatali pályafutását a Kiegyezés évében,. 1867-ben kezdte meg szolgabíróként Vas vármegyében. . már korábban elfogadott gazdasági kiegyezés.

A tálon látható rövid latin vers jókívánság Seuso és utódai számára. A tál középső mezején nagy szakmai tudással kialakított képen egy társaság szabadtéri,.

PRO PUBLICO BONO – Magyar Közigazgatás, 2017/2 különszám, 196–241. . Bencsik András – Hulkó Gábor – Fehér Júlia – Lapsánszky András –. Polgár Miklós.

Szentszékhez való kapcsolatok terén is bekövetkezett a paradigmaváltás. . Raymund, a Szent Péter bazilika magyar nyelvű gyóntatója és a Szent Officium.

A Vasvári sánc régészeti kutatása a sánc vonulatát a kora középkori határvédelmi rendszerrel hozta kapcsolatba. Ez a sánc merőlegesen vágja el az.

Batiz neve török eredetű szó, jelentése bátor. Régen szerepel más ne- vek alatt is: Batizháza, Fejérfalu. A Montpázmány-nemzetség egyik távoli.

Róma kezdetben királyság volt (Kr. e. 753-510.) élén királlyal (rex, 7 királya volt a monda szerint), de az arisztokrácia politikai hatalmat akart szerezni, .

a) Az alapítás mondája. A történet Titus Livius és Plutarkhosz műveiben is fennmaradt: a rómaiak a trójai Aeneas (éneász) utódai a várost egy ikerpár, .

javítás 1942-1943. évben volt Surányi Ferenc apátplébános egyházközségi és Alapy Gáspár polgármester világi elnök irányításával.

érdekeltég lett, ezt zavarta a Karthágó központú pun birodalom. ② Kr. e. 264-241: I. pun háború . f) Caesar diktatúrája, a köztársaság bukása.

30 мар. 2021 г. . A Római levél 9. fejezetének értelmezése Szent Ágostonnál. – összevetve a patrisztikus előzményekkel. Az előadás egy, a későbbi ágostoni és .

A legterjedtebb és leg virágzóbb rész nyugat felé a Taurus hegyig és Halys folyóig, egyszerűen Asia nevet nyerte. Ez magában foglalta Tróját,. Lydiát, Phrigiát, .

öt arra, hogy müvének második részét, vagyis „a keleti római . szári bibor nedves és poros vala, mint a legutolsó katona durva ruhája.

delkezésére protestáns tanárok is kinevezést kaptak.4 A Ratio Educationis ötvözete kívánt lenni a felvilágosodás eszméinek és az ősi katolikus hagyo-.

Kód: Lenkei-Gabor-sougyi-tevedese-NLCafe-180322. Tejfalussy András hozzászólásai Dr. Lenkei Gábor „só körüli hisztériáról” tartott előadásához.

Forrás: Gaál Zoltán – Szabó Lajos (2007): A menedzsment alapjai. Veszprém: . A kontingencialista tervezés hosszú távú változata a forgatókönyvírás, amely.

felépült a modern korcsolya pavilon (melyet ma hi- básan kioszkként ismernek). . A magas ugrás rúddal – ahogy akkoriban nevezték – 1887-től.

anyagát a fővárosi rendőrség 1885-től működő bűnügyi nyilvántartó hivatalának egyik kis hivatali szobájában, valamint a bűnügyi fényképészeti laboratórium .

De hogy ezen meghivás megtörténjék, a végett Bethlen Gábor január. 10-én Erdélybe utazott Báthory leveleivel Petki székely kapitányhoz s más urakhoz: „Kérjük .

Munich rokonság helyi örököse lesz.30 A nürnbergi leveleskönyvekből úgy tűnik, . néhány napos tartózkodás után találtak egy olyan tengerjárót, .

volt, öt évvel Karinthy Frigyes és egy évvel ifj. . egy házban lakott Weiser Károly közjegyzővel a Váczi körút (ma Bajcsy-Zsilinszky út) 17. szám.

(Az 1930-as évek első fele, Hetényi. Ernő hagyatéka, A. Tan Kapuja. Buddhista Főiskola. Könyvtára). „Csoma Boszatszu, a Nyugati. Világ Bódhiszattvája”.

Álláspontom szerint a negyedik ipari forradalom kérdéskörének . projektjét, amely Magyarországon eddig még soha nem látott, átfogó módon tárja fel a.

22 окт. 2020 г. . Balatoni András – Csorba Norbert – Soós Gábor Dániel – Várnai Tímea: Holnap elektromos, holnapután önvezető?

Ma is a ménes jelentős részét adják a leszármazottai. Bábolna így fokozatosan reményteljes arab telivér és félvér tenyészanyag birtokába jutott, s az erre .

2016/12. „Édes szerelmes uram”. „Szerelmes édes szívem”. OBORNI TERÉZ. „IGAZ SZERELMESED, GABRIEL”. Bethlen Gábor és Károlyi Zsuzsanna története .

A történeti irodalom úgy tartja számon, hogy Bethlen Gábor és Zsuzsanna . szerint járó 178 forintot.45 1621 augusztusában, már Gyulafehérvárról utasította .

11 февр. 2020 г. . Kappanyos András. Felelős szerkesztő: Szolláth Dávid . Papp-Zipernovszky Orsolya – Kovács András Bálint –. Drótos Gergely.

15 апр. 1999 г. . Bal oldali felkartörés. ❑ Jobb oldali combcsonttörés . rögzítése patológiai vizsgálatok elemzés elemzés kísérletek, szimuláció.

Tehát a kocsiban folyosó nem volt, csak a kocsi küls˝o . gányzene mellett, majd befeküdtek a csárda baldachinos ágyába. Ugyanakkor én kimentem a hatalmas .

Az etruszk művészet kialakulása és virágkora (Kr. e. 8. sz.– 4. sz.) Itália területén az első magaskultúrát az etruszkok hozták létre. Mivel a római kultúra.

például Arrianos helytartó jelentése a Fekete-ten- ger partján található katonai táborokról. . a katonai tribunusok házai. A legénységi barak-.

8 мар. 2018 г. . VP6-6.4.1-16 – Nem mezőgazdasági tevékenységek beindítására és fejlesztésére irányuló beruházások támogatása. • Cél: a vidéki térségben .

Római Jog Tankönyv

Római jog tankönyv

Római jog tankönyv
Használt

tankönyv

Földi András,Hamza Gábor - Római jog története és institúciói

Földi-Hamza: A római jog története és institúciói

Földi-Hamza: A római jog története és institúciói

Földi-Hamza: A római jog- története és institúciói

Földi-Hamza: A római jog- története és institúciói

Brósz Róbert: Római jogi gyakorlatok

Római jogi gyakorlatok

Római jogi gyakorlatok
gyakorlatok
Gedeon Magdolna, 2003 – jogtudományi képzési ág . Földi A. – Hamza G.: A római jog története és institúciói P. Szabó B.: Segédanyag a római öröklési .

A római jog története és institúciói 96 27 csillagozás

A római jog története és institúciói 96 27 csillagozás

A római jog története és institúciói

NÓTÁRI TAMÁS - RÓMAI JOG

NÓTÁRI TAMÁS – RÓMAI JOG

Római magánjog (2013)

Római magánjog (2013)
Használt

Római Jog

RÓMAI JOG

RÓMAI JOG

RÓMAI JOG NÓTÁRI TAMÁS

Római jog

Jogi regulák és szentenciák latinul és magyarul

Jogi regulák és szentenciák latinul és magyarul

Jogi regulák és szentenciák latinul és magyarul Nótári Tamás

Dikologia - Törvényszéki rétorika és jogi érvelés Aristotelésnél

Dikologia – Törvényszéki rétorika és jogi érvelés Aristotelésnél

Dikologia – Törvényszéki rétorika és jogi érvelés Aristotelésnél A Rétorika I. könyvében Aristotelés arra mutat rá, hogy az érvelés hogyan járulhat .

Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi IntézetMagyar Tudományos Akadémia Kiváló Kutatóhely

Észrevételek a civilis possessio fogalmához a római jogban

Földi András

Hamza Gábor

A civilis possessio fogalmát a hazai római jogi tankönyvek egy része, így pl. a Brósz—Pólay-tankönyv és az azt követő tankönyvek,[i] valamint Benedek Ferenc tankönyve[ii] egy régebbi, a ius commune-ben ismert nézetnek[iii] megfelelően definiálja, értve e fogalom alatt minden olyan birtoklási helyzetet, amely joghatással jár, beleértve tehát pl. a tolvaj és a rabló birtoklását is. Benedek Ferenc kifejezetten utal arra, hogy a civilis possessio causáját, tényalapját önhatalmú jogellenes aktusok, pl. a lopás is képezhették.[iv] Ezért a tolvaj is civilis possessornak minősül, nála a causa possessionist az animus domini,[v] ill. az animus rem sibi habendi[vi]fennállásával összefüggésben a tulajdonjog látszata képezi.[vii]

Sok jel utal arra, hogy a klasszikus római jogtudósok a civilis possessio fogalmát szűkebben értelmezték, nevezetesen csak a iusta causa usucapionis,[viii] valamint emellett esetleg még a bona fides fennállása esetén beszéltek civilis possessióról.[ix] Savigny óta[x] a civilis possessio fogalmának ez a szűk értelmezése tekinthető az uralkodó szakirodalmi nézetnek.[xi]

Mindazonáltal számos tudományos és didaktikai megfontolás szól amellett, hogy az I. éves hallgatók számára a civilis possessio tágabb értelmezése kerüljön előadásra.

A római jogtudósok birtoktani terminológiája — hasonlóan pl. az érvénytelenség terminológiájához[xii] — még a iustinianusi jogban sem kristályosodott ki a modern tudományos fogalomalkotás színvonalán. A civilis possessio és a naturalis possessio a forrásokban időnként szembeállításra került, de jelentésük világos meghatározása nélkül.[xiii] E fogalompár forrásbeli jelentkezésének további fogyatékossága, hogy amennyiben a Savigny-féle interpretáció helytálló (ezt valószínűnek tartjuk), akkor az említett fogalompár a possessio alapvetően fontos eseteit, így különösen a rosszhiszemű birtokos, valamint a záloghitelező és három „társa”[xiv] birtoklását nem öleli fel.

Egyes tankönyvek ill. kézikönyvek a „possessio ad interdicta” fogalmának segítségével igyekeznek ezt a problémát áthidalni. Ekként megkülönböztetik (1) a civilis possessiót mint a iusta causa usucapionison (és esetleg a bona fidesen) alapuló birtokot, (2) a „possessio ad interdicta”-t, amely egyes szerzőknél minden, birtokvédelemmel ellátott birtoklási helyzetet felölel,[xv] másoknál azonban csak a (szűk értelemben vett) civilis possessiónak nem minősülő, de birtokvédelemmel ellátott birtokot jelenti,[xvi] továbbá (3) a naturalis possessiót mint joghatással nem járó birtokot.

A forrásoknak azonban ez a hármas felosztás sem felel meg. A civilis possessio forrásbeli jelentése — pláne a különböző korszakokra lebontva — eleve nem is tisztázható teljes biztonsággal: így pl. Mario Talamanca olasz romanista szerint a késő klasszikus jogtudósok már valószínűleg elejtették a civilis possessio fogalmánál a bona fides követelményét.[xvii] Ezen túlmenően a „possessio ad interdicta” kifejezés egyrészt nem forrásszerű, másrészt használatos egy olyan szűkebb értelme is, amely csak a jogszerű, birtokvédelemmel ellátott, de elbirtokláshoz nem vezető birtoklási helyzeteket jelenti („possessio ad reliquas omnes causas”, ld. Iav. D. 41, 3, 16).[xviii]

A nagy olasz romanista és papirológus, Vincenzo Arangio-Ruiz csodálkozását fejezte ki afölött, hogyan tudott a klasszikus római jogtudomány possessio civilis/naturalis fogalompárja tartósan fennmaradni, hiszen ez a fogalompár az igazi birtokot („possesso vero e proprio”) — amely nem vezet tulajdonszerzéshez, de el van látva birtokvédelemmel — nem fedi le. Ehhez képest a római jogtudósok az „igazi birtokra” nem alakítottak ki speciális terminus technicust, erre a jelenségre egész egyszerűen a jelző nélküli possessio szóval utaltak.[xix]

A fent említett hármas felosztás nemcsak forrásszerűtlen (a „possessio ad interdicta” tekintetében), de egyszersmind — nézetünk szerint — didaktikailag szükségtelen komplikációt (adott esetben pedig még szükségtelen ismétlődést is[xx]) okoz a birtok római jogi fogalmának kifejtése során. A más vonatkozásban (a civilis possessio tekintetében) kétségtelenül magasabb szintű forrásszerűségre törekvő trichotómia további hátránya, hogy a civilis possessio fogalmát gyakorlatilag azonosítja a civiljogi tulajdonos és a bonitár tulajdonos fogalmával, holott az I. éves hallgatók oktatása során legmagasabb szintű prioritást képez a birtok és a tulajdonjog világos és egyértelmű elhatárolása.

Ezen aggályok fényében fokozott mértékben indokolható a szűk értelemben vett civilis possessio és a „possessio ad interdicta” fogalmának didaktikai célból történő összevonása.[xxi] Jóllehet Marton Géza is az uralkodó szakirodalmi nézetnek megfelelően, tehát szűk értelemben definiálta a civilis possessio fogalmát, gyakorlatilag Marton is összevonta a szűk értelemben vett civilis possessio és a „possessio ad interdicta” fogalmát, amennyiben a részletesebb kifejtés során a civilis possessio fogalmát mellőzve egyszerűen a birtok és a bírlalat címszavak alatt tételezte az egyes birtoklási helyzeteket.[xxii]

A civilis possessio kifejezés didaktikai célból való használata mellett szól annak az analóg esetnek a megfontolása is, hogy a rómaiaknál a civilis/naturalis obligatio fogalompár sem fedi le az összes kötelmet, nevezetesen nem öleli fel a rendkívül nagy jelentőséggel bíró praetori jogi obligatiókat. Ezért védhetőnek tartjuk azt az — egyes római jogi tankönyvekben ismert — megoldást, amely a civilis obligatio tágabb, ‘peresíthető kötelem’ jelentésű fogalmát állítja szembe a naturalis obligatióval.

A fenti nehézségek miatt számos tankönyv (pl. Sohm, Pugliese, Vécsey, Szentmiklósi) teljes mértékben mellőzi a civilis possessio kifejezés használatát. A probléma megoldása természetesen ez is lehet. A civilis possessio történetileg kialakult fogalmának — annak klasszikus római jogi formájában — mind a dogmatikai, mind a didaktikai értéke csekély.[xxiii] Arangio-Ruiz fentebb idézett kritikai észrevételét kiegészíthetjük annak a római jog terminológiáját és dogmatikáját terhelő logikai deficitnek az említésével, amelyet a XVII. században Leibniz a mos geometricus alkalmazásával javasolt orvosolni.[xxiv] Leibniz szellemében didaktikai szempontból — mind a rekonstruált jelentésben történő használathoz, mind a teljes törléshez képest — szerencsésebbnek tartjuk, ha a dogmatikai szempontok szerint célszerűen korrigált (kibővített) jelentéssel használva megőrizzük ezt a klasszikus római jogi fogalmat a jövő jogászai számára.[xxv]

[i] Brósz Róbert — Pólay Elemér: Római jog, 3. jav. kiadás, Budapest 1984, 548. margószám. Ld. hasonlóan Földi András — Hamza Gábor: A római jog története és institúciói, 25. átdolg. és bőv. kiadás, 965. margószám.

[ii] Benedek Ferenc: Római magánjog. Dologi és kötelmi jog, Pécs 1993, 19.

[iii] Ld. összefoglalóan Friedrich Carl von Savigny: Das Recht des Besitzes, 7. Aufl., Wien 1865, 158; Schwarz Gusztáv: Új irányok a magánjogban, Budapest 1911, 387, 421, 457. o. 1. j.

[iv] Benedek: id. h. Ld. hasonlóan már Schwarz Gusztáv: Az animus domini bírálata, Magyar Igazságügy 23 (1885), 349. sk., 355. skk. Vö. Pólay Elemér: Jhering birtoktana és a magyar jogi romanisztika, Acta Jur. et Pol. Szeged, XVI/3 (1969), 19.

[v] A glosszátoroknál (pl. Placentinus) már előforduló animus domini előzménye a bizánci jogban kialakult psyché despozontos fogalma, ld. a hazai szakirodalomból Pólay: id. m. 11, 26. sk.; Éles Gyula: A birtok fogalma a pandektisztikában, [PJPTE] Dolgozatok az állam és jogtudományok köréből 14 (1983), 95, 100.

[vi] Az animus rem sibi habendi fogalmát Obertus Giphanius német jogtudós alkotta meg a XVI. században, ld. Éles: id. m. 101. skk.; Pókecz Kovács Attila: Jogtörténeti adalékok hatályos birtokvédelmünk kialakulásához, Jura 2017/1, 118.

[vii] Vö. Földi—Hamza: id. m. 1007. margószám. A causa ehhez képest lehet valóságos jogalap, putatív jogcím (adott esetekben egy jóhiszemű birtokosnál), de a rosszhiszemű birtokosnál a puszta látszat alapítja meg a causa possessionist, amely látszatot a rosszhiszemű birtokos saját magatartásával maga idéz elő.

[viii] Max Kaser: Das römische Privatrecht, I [2. Aufl.], München 1971, 386. Kaser a bona fidest nem említi kritériumként, amely helyett csak az „Eigenbesitzwille”-re utal. Ld. hasonlóan Max Kaser — Rolf Knütel — Sebastian Lohsse: Römisches Privatrecht, 21. Aufl., München 2017, 122.

[ix] Ld. ekként Vincenzo Arangio-Ruiz: Istituzioni di diritto romano, 14a ed., Napoli 1960, 276; Mario Talamanca: Istituzioni di diritto romano, Milano 1990, 488, megjegyezve, hogy a bona fides, legalábbis kezdetben, szintén kritérium volt. Paul Jörs — Wolfgang Kunkel — Leopold Wenger: Römisches Privatrecht, 3. Aufl., Berlin 1949, 111. o. 4. j. nem említi ugyan külön a bona fidest, de minthogy tulajdonszerzésre alkalmas kauzális birtokról beszél, a bona fides kritériuma ebbe a meghatározásba feltétlenül beleérthető. A hazai tankönyvirodalomban mindkét kritériumot említi Bessenyő András: Római magánjog, 4. kiadás, Budapest—Pécs 2010, 230; Siklósi Iván: Római magánjog, I, Budapest 2021, I, 656. sk.

[x] Savigny: id. m. 72, 82. Savigny a civilis possessiót az „Usucapionsbesitz”-cel azonosítja. Savigny birtoktanához ld. összefoglalóan a hazai szakirodalomból Pólay Elemér: A pandektisztika és hatása a magyar magánjog tudományára, Szeged 1976, 43.

[xi] Ezt a szűk értelemben vett civilis possessiót Bessenyő: id. h „tulajdonbirtok”-nak nevezi, ami annyiban kifogásolható, hogy Marton Géza a ma is mértékadónak tekinthető tankönyvében a német „Eigenbesitz” szakkifejezést adta vissza a „tulajdonbirtok” ekvivalenssel, ld. Marton Géza: A római magánjog elemeinek tankönyve. Institúciók, 5. kiadás, Debrecen 1943 [= Budapest 1957], 319. margószám. Helyeseljük ugyanakkor az Eigenbesitz „saját birtok”-ként való magyarítását Siklósi: id. m. 664 részéről.

[xii] Ld. Földi András: Érvényesség és hatályosság a végrendeleteknél, Közjegyzők Közlönye 45/7-8 (1998), 2. skk.; Siklósi Iván: A nemlétező, érvénytelen és hatálytalan jogügyletek elméleti és dogmatikai kérdései a római jogban és a modern jogokban, Budapest 2014.

[xiii] A „possessio civilis” terminusnak mindössze egyetlen előfordulása ismert a forrásokban, nevezetesen a D. 41, 5, 2, 1-ben, ahol Iulianus arra mutat rá, hogy annál a szabálynál, miszerint senki sem változtathatja meg önkényesen birtoklásának jogalapját (causa possessionis), birtokláson mind a possessio civilis, mind a possessio naturalis értendő. A többi forrásbeli előfordulásoknál a civiliter possidere ill. a iure civili possidere kifejezésekkel találkozhatunk.

[xiv] Az örökhaszonbérlő (emphyteuta), a vitás dolog letéteményese (sequester) és a szívességi használó (precarista).

[xv] Ld. pl. Kaser—Knütel—Lohsse: id. m. 122. skk.

[xvi] Ld. pl. Siklósi: id. m. 660, 678. skk.

[xviii] Ld. ekként Brósz—Pólay: id. m. 555. margószám; hasonlóan Földi—Hamza: id. m. 976. margószám.

[xix] Arangio-Ruiz: id. h.

[xx] Így pl. Kasernél, aki a „possessio ad interdicta” fogalmát tágan értelmezi, beleértve abba minden olyan birtoklási helyzetet, amely birtokvédelemmel van ellátva, ld. a 15. jegyzetet fentebb.

[xxi] Ezen szimplifikáció didaktikai célszerűségét Siklósi: id. m. 654. o. 1111. j. is elismeri.

[xxii] Marton: id. m. 319. sk. margószámok.

[xxiii] Hasonlóképpen csupán történeti jelentőséggel bír a tulajdoni szerzésmódok ius civile és ius gentium (ill. ius naturale) szerinti modusokra való felosztása, amely gyakorlati jelentőséggel nem rendelkezik, ld. ekként Benedek: id. m. 39; Benedek Ferenc — Pókecz Kovács Attila: Római magánjog, 4. átdolg. kiad., Budapest—Pécs 2016, 184.

[xxiv] Leibniz munkásságára nézve ld. összefoglalóan a hazai szakirodalomból Hamza Gábor: Az európai magánjog fejlődése, Budapest 2002, 35.

[xxv] Analógiaként utalunk arra, hogy a quasi-délits fogalma, amelynél az origót képező római jogi fogalom (obligationes quasi ex delicto) jelentése nem határozható meg teljes bizonyossággal, a francia Code civilbe abban a ius communében kialakult, ‘gondatlan károkozás’ jelentésben került be, amely jelentéssel a római jogban ez a fogalom valószínűleg nem, ill. csak a bizánci jogban rendelkezett. Helmut Coing és Christian von Bar a ‘más deliktumáért való felelősség’ értelemben igyekeztek a Quasidelikt fogalmát hasznosítani, de a francia törvényhozó 2016-ban a sokat vitatott fogalomnak a Code civilből való törlése mellett döntött. Vö. Földi András: A másért való felelősség a római jogban, jogelméleti és összehasonlító polgári jogi kitekintéssel, Budapest 2004, 228, 333. sk.

Az írás a szerzők véleményét tartalmazza, és nem értelmezhető a TK hivatalos állásfoglalásaként.

DR. FÖLDI ANDRÁS. Szakmai önéletrajz

1 DR. FÖLDI ANDRÁS Szakmai önéletrajz Személyes adatok Születési hely és idő: Budapest, február 11. Lakóhely: Budapest Telefon: Iskolai végzettség, po.

Recommend Documents

DR. FÖLDI ANDRÁS

Személyes adatok Születési hely és idő: Budapest, 1957. február 11. Lakóhely: Budapest Telefon: 00361-411-6535 E-mail: [email protected] [email protected] Iskolai végzettség, posztgraduális tanulmányok j o g á s z d i p l o m a „summa cum laude” minősítéssel, ELTE, 1981 1988/89. tanév, 10 hónapos DAAD-ösztöndíjas tanulmányút a müncheni Ludwig Maximilian Egyetemen (konzulensek: Dieter Nörr és Alfons Bürge professzorok) Tudományos fokozatok, címek a z á l l a m – é s j o g t u d o m á n y k a n d i d á t u s a : MTA, 1990 (értekezés címe: Kereskedelmi [rétegspecifikus] jogintézmények a római jogban, megjelent: Kereskedelmi jogintézmények a római jogban címmel, Akadémiai Kiadó, Bp. 1997)1 h a b i l i t á l t d o k t o r : ELTE, 2001 (habilitációs tudományos előadás címe: A kvázideliktuális felelősség a római jogtól napjainkig, megjelent: Acta Fac. Pol.-iur. Univ. Budapest. 40 [2003], németül: Annales Univ. Budapest, sectio iur. 44 [2003]) a z M T A d o k t o r a : MTA, 2002 (értekezés címe: A másért való felelősség a római jogban, megjelent: A másért való felelősség a római jogban, jogelméleti és összehasonlító polgári jogi kitekintéssel címmel, Rejtjel Kiadó, Bp. 2004)2

Munkahelyek ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Római Jogi Tanszék, teljes munkaidős közalkalmazott oktató 1981 óta (1981—1983 tudományos továbbképzési ösztöndíjas, 1983—1986 egyetemi tanársegéd, 1986—1990 egyetemi adjunktus, 1990—2003 egyetemi docens, 2003 óta egyetemi tanár) Széchenyi István Egyetem, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar, Jogtörténeti Tanszék, mb. előadó, majd részmunkaidős egyetemi tanár 1995—2010 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Római Jogi Tanszék, részmunkaidős közalkalmazott oktató 1984—1993

Ld. http://www.libri.hu/konyv/kereskedelmi-jogintezmenyek-a-romai-jogban.html Ld. http://www.szakkonyv.hu/portal.aspx/product/show/175bf7d2-be7a-4eea-b152-2b392a1b1441

Munkahelyi vezetői beosztások ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, dékánhelyettes 2008—2012 ELTE ÁJK Egyetemes Állam- és Jogtörténeti Tanszék vezetője 2011—2013 ELTE ÁJK Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszék vezetője 2013 óta További munkahelyi megbízatások [ELTE ÁJK] Acta Fac. Pol.-iur. Univ. Budapest. felelős szerkesztője 2002 óta ELTE ÁJK Nívódíj Állandó Bizottság elnöke 2009 óta ELTE ÁJK Habilitációs Bizottság tagja 2004 óta ELTE ÁJK Tudományos Diákköri Tanács elnöke 2003—2006 Munkahelyen kívüli tisztségek, megbízatások MTA Állam- és Jogtudományi Bizottság Római Jogi és Európai Magánjogtörténeti Albizottságának soros alelnöke 2014—2015 MTA Állam- és Jogtudományi Bizottság Római Jogi és Európai Magánjogtörténeti Albizottságának [első] soros elnöke 2013—2014 MTA Doktori Tanács Ügyrendi Bizottságának tagja 2013 óta MTA Állam- és Jogtudományi Bizottság tagja 2008 óta (újraválasztva 2011-ben és 2014ben) PPKE JÁK Doktori Tanács tagja 2004 óta Magyar Ekvivalencia Hivatal jogi szakbizottságának tagja 2008—2010 MAB jogi és igazgatási szakbizottság tagja 2007—2010 OTKA állam- és jogtudományi és politikatudományi zsűri elnöke 2002—2005 Ókortudományi Társaság választmányának tagja 1997—2003 MTA Állam- és Jogtudományi Bizottság elnökségének tagja 1993—1997 Doktori iskolai előadások külföldi egyetemeken (olasz nyelven)3 Sienai Egyetem, Jogtudományi Kar, Doktori Iskola: 2011 Bolognai Egyetem, Jogtudományi Kar, Doktori Iskola: 2002 Ferrarai Egyetem, Jogtudományi Kar, Doktori Iskola: 2002 Padovai Egyetem, Jogtudományi Kar, Doktori Iskola: 1995 Egyéb vendégelőadások külföldi egyetemeken (német, olasz, angol nyelven)4 Pisai Egyetem: 2011 Tübingeni Egyetem: 2007 Trentói Egyetem: 2004 Pisai Egyetem: 2003 Poznańi Egyetem: 2002 3 4

Az előadások részletesebb adatait ld. a jelen önéletrajz függelékét képező publikációs jegyzékben Az előadások részletesebb adatait ld. a jelen önéletrajz függelékét képező publikációs jegyzékben

Humboldt Egyetem [Berlin]: 2001 Varsói Egyetem: 2000 Kardynał StefanWyszyński Egyetem [Varsó]: 2000 Svájci Összehasonlító Jogi Intézet [Lausanne]: 1996 Amszterdami Egyetem: 1993, 1996 Előadások nemzetközi konferenciákon (német, olasz, angol nyelven)5 68. SIHDA kongresszus, Nápoly, 2014. szeptember 18. Osztrák—magyar szimpózium, Andrássy Egyetem, Budapest, 2011. május 12. Olasz—magyar szimpózium, PPKE JÁK, Budapest, 2010. május 19. Nemzetközi konferencia, Adam Mickiewicz Egyetem, Poznań, 2008. április 5. Osztrák—magyar szimpózium, PPKE JÁK, Budapest, 2008. március 7. Nemzetközi konferencia, Trieri Egyetem, Trier, 2007. november 23. 61. SIHDA kongresszus, Catania, 2007. szeptember 26. Osztrák—magyar szimpózium, PPKE JÁK, Budapest, 2007. május 2. Nemzetközi római jogi és polgári jogi konferencia, Károly Egyetem, Prága, 2002. május 15. 55. SIHDA kongresszus, Rotterdam, 2001. szeptember 18. [megnyitó ülésen tartott plenáris előadás] Nemzetközi római jogi és polgári jogi konferencia, Padovai Egyetem, Padova, 2001. június 12. Német—magyar római jogi és polgári jogi szimpózium, ELTE ÁJK, Budapest, 2000. október 14. Nemzetközi római jogi konferencia, La Sapienza Egyetem, Róma, 1998. december 4. 51. SIHDA kongresszus, Crotone [—Messina], 1997. szeptember 18. 49. SIHDA kongresszus, New Orleans, 1995. szeptember 21. 48. SIHDA kongresszus, Bécs, 1994. szeptember 21. 45. SIHDA kongresszus, Miskolc, 1991. szeptember 20. Eason Weinmann Center for Comparative Law éves konferenciája, New Orleans, 1990. november 1. Olasz—magyar perjogi konferencia, Miskolci Egyetem, Miskolc, 1990. június 4. Osztrák—magyar jogtörténeti szimpózium, Österreichisches Kulturinstitut, Budapest, 1989. november 14. 18. EIRENE kongresszus, Budapest, 1988. szeptember 1. Brit—magyar szimpózium, MTA székház, Budapest, 1988. június 20. Olasz—magyar római jogi és polgári jogi konferencia, La Sapienza Egyetem, Róma, 1986. május 15. Külföldi tanulmányutak La Sapienza Egyetem [Róma]: 1987 és 1998 között majdnem minden évben Padovai Egyetem: 1988, 1995, 1997 Torinói Egyetem: 1991 Federico II Egyetem [Nápoly]: 1992 Firenzei Egyetem: 2000 5

Az előadások részletesebb adatait ld. a jelen önéletrajz függelékét képező publikációs jegyzékben

Pisai Egyetem: 2003 Trentói Egyetem: 2004 Bécsi Egyetem: 1991, 1994, 1999, 2002, 2007 Ludwig Maximilian Egyetem [München]: 1988—1989, 1992, 2013 Heidelbergi Egyetem: 1990, 1998 Hamburgi Egyetem: 1993 Göttingeni Egyetem: 1998 Trieri Egyetem: 1999 Humboldt Egyetem [Berlin]: 2001 Tübingeni Egyetem: 2007 Liège-i Egyetem: 1993 Amszterdami Egyetem: 1994, 1996 Varsói Egyetem: 2000 New York University: 1995 Svájci Összehasonlító Jogi Intézet [Lausanne]: 1996 Szakmai díjak, elismerések, kitüntetések Magyar Jogász Szövetség tudományos pályázat I. díj, 1984 Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetés, 1987 Széchenyi Professzori Ösztöndíj 1997—2001 [ELTE] Pro Universitate emlékérem, 1997 ELTE ÁJK Nívódíj (Földi A.—Hamza G.: A római jog története és institúciói c. tankönyvért), 2000 [ELTE ÁJK] Ezüst Eötvös Emlékérem, 2006 Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett miniszteri kitüntetés, 2008 [ELTE ÁJK] Lippay-díj, 2012 [MTA TK JTI] Peschka Vilmos Emlékérem 2013 Tudományos társasági tagságok Ókortudományi Társaság, 1984 óta Société internationale pour l’histoire des droits de l’antiquité, 1988 óta Società italiana per la ricerca in diritto comparato levelező tagja 2012 óta Tudománymetriai adatok (MTMT 2014. szeptember 30-i állapot szerint) – 173 db. tudományos publikáció, ebből – 21 db. monográfia és szakkönyv (ebből ténylegesen 3 önálló monográfia, 1 önálló kismonográfia) – 22 db. külföldön megjelent idegen nyelvű publikáció – 15 db. belföldön megjelent idegen nyelvű publikáció – 10 db. kiemelt (ebből 5 db. 2010 óta megjelent) publikációjára 292 db. hazai és nemzetközi hivatkozás (a Földi—Hamza-tankönyvre történt hivatkozások nélkül) – 583 db. hazai és nemzetközi hivatkozás (a Földi—Hamza-tankönyvre történt hivatkozások nélkül)

Egyéb (különösen tudományos közéleti és ismeretterjesztő) tevékenység – doktori eljárások rendszeres részvevője bizottsági elnökként, tagként, opponensként számos hazai egyetemen és az MTA-nál 1991 óta – OTKA projektum vezetője 2006—2010, ennek keretében négy fiatal kutató munkáját irányította, ld. http://real.mtak.hu/2522/ – római jogi, polgári jogi, jogtörténeti, latin nyelvészeti tárgyú szakkönyvek szakmai lektorálása (Ruszoly József, Bessenyő András, Kaszainé Mezey Katalin, Bánóczi—Rihmer, Adamik Béla és mások művei), olasz egyetemi tankönyv fordítása (G. Benacchio: Az Európai Közösség magánjoga, Csizmazia Norberttel), külföldi szakkönyvek magyar kiadásainak lektorálása (R. Mitchell, P. Stein), szerb—magyar jogi szótár (Orosz János), ELTE ÁJK kiadványok lektorálása – előadások tartása hazai szakmai konferenciákon, tudományos rendezvényeken, az Ókortudományi Társaság felolvasó ülésein – részvétel nemzetközi konferenciákon (pl. Szeged 1984, Salzburg 1988, Fribourg 2008, Szeged 2013, Debrecen 2013) – angol nyelvű tanórai előadások tartása az ELTE ÁJK-n 1988 óta – ismeretterjesztő írásokat publikál 1991 óta (Élet és Tudomány, HVG, Rubicon, Jogi Lexikon stb.) – tudományos-ismeretterjesztő műsorokban 1997 óta számos alkalommal szerepelt a Kossuth rádióban, egy alkalommal az M2 állami televízióban is, ld. http://kereso.nava.hu/gallery/show/id/817580 – ismeretterjesztő előadások tartása, pódiumbeszélgetésekben részvétel (pl. országos latintanári konferencián, az ELTE Tudósklubjában [ld. https://www.elte.hu/tudosklub/naptar?p4=f:5&id=NW-3268]) – könyvkiállítást rendezett, annak könyv alakban megjelent katalógusát szerkesztette (2010), ld. http://elteonline.hu/kultura/10-17-jubileumi-konyv–es-fotokiallitas-az-elte-ajk-n http://www.elte.hu/hir?id=NW-2043&s=ML Idegennyelv-ismeret középfokú (írásbeli és szóbeli) állami nyelvvizsga: német, orosz előadóképes: német, olasz, angol olvas (szótár nélkül): francia, latin olvas (szótárhasználattal): spanyol, portugál, holland, ógörög Budapest, 2014. október 2. Dr. Földi András

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEINEK JEGYZÉKE*

I. Könyvek és önálló kiadványként megjelent tanulmányok 1. FÖLDI ANDRÁS: Az utazó védelme a római jogban [= Publicationes Instituti Iuris Romani Budapestinensis, fasc. IV.], Budapest 1982, 70 p. Idézi: SZÁJER J.: A vis maior a római jogban [= Publ. Inst. Iur. Rom. Budapest. fasc. V.], Bp. 1983, 68 65; SÁNDOR I. (szerk.)/BOÓC Á.: Előadásvázlatok a kötelmi jog különös részéből, Bp. 2011, 67, 69; BENEDEK F.— PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 322.

2. FÖLDI ANDRÁS—HAMZA GÁBOR: Tansegédlet a római jog tanulásához, Budapest 1993, 148 p.; 2. bővített kiadás: Eötvös József Kiadó, Budapest 1995, 158 p. Ismerteti: SZABÓ B., Jogtudományi Közlöny 49 (1994), 468-469; F. MERCOGLIANO, Index [Napoli] 23 (1995), 636. Idézi: JAKAB É.: Kellékszavatosság és jótállás, in: Tanulmányok Benedek Ferenc tiszteletére, Pécs 1996, 11615; TAKÁCS P., BUKSZ VIII/4 (1996), 4. j.; P. BLAHO, Orbis Iuris Romani [Praha—Brno—Bratislava] 5 (1999), 2175.

3. FÖLDI ANDRÁS—HAMZA GÁBOR: A római jog története és institúciói, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1996, XXXVIII+683 p.; 2. átdolgozott kiadás: 1997, XXXVIII+683 p.; 3. átdolgozott és bővített kiadás: 1998, XXXVIII+702 p.; 4. átdolgozott és bővített kiadás: 1999, XL+714 p.; 5. átdolgozott és bővített kiadás: 2000, XL+714 p; 6. átdolgozott és bővített kiadás: 2001, XL+715 p.; 7. átdolgozott és bővített kiadás: 2002, XL+715 p.; 8. átdolgozott és bővített kiadás: 2003, XL+715 p.; 9. átdolgozott és bővített kiadás: 2004, XL+716 p.; 10. átdolgozott és bővített kiadás: 2005, XL+716 p.; 11. átdolgozott és bővített kiadás: 2006, XL+716 p.; 12. átdolgozott és bővített kiadás: 2007, XL+716 p.; 13. átdolgozott és bővített kiadás: 2008, XL+716 p.; 14. átdolgozott és bővített kiadás: 2009, XL+716 p.; 15. átdolgozott és bővített kiadás: 2010, XL+716 p; 16. átdolgozott és bővített kiadás: 2011, XL+716 p.; 17. átdolgozott és bővített kiadás: 2012, XL+716 p; 18. átdolgozott és bővített kiadás: Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest 2013, XL+716 p; 19. átdolgozott és bővített kiadás: Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest 2014, XL+720 p. A FÖLDI—HAMZA-tankönyv szerkezete teljes egészében, szövegének pedig kb. 30 %-a a BRÓSZ R.—PÓLAY E.: Római jog, Bp. 199510, 528 p. tankönyvön alapul (amennyiben attól csak kis mértékben, elsősorban stilárisan tér el), ehhez képest kb. 70 %-ban lényegesen módosított vagy teljesen új szöveg. A FÖLDI—HAMZA-tankönyv szövegének minden részletében kimutatható szerzőtársi (kiegészítő ill. korrekciós) közreműködésem, emellett egyedül én írtam a következő margószámokhoz tartozó szövegrészeket: 1-19, 72-80, 174, 224-236, 330, 342, 439-441, 457-460, 472, 479, 496, 497, 502-505, 507-514, 517, 554, 558, 560-564, 565, 567, 569, 570, 573, 575, 576-621, 641, 661-665, 672, 676, 684, 685, 707, 736-739, 742, 794-803, 823, 827, 829, 881-890, 897, 951, 952, Az egyes közlemények bibliográfiai adatai a műfajok szerinti fejezeteken belül megjelenésük időrendjében követik egymást. A publikációk sorszámozása fejezetenként újra kezdődik. Az azonos témájú tanulmányok idegen nyelven és/vagy átdolgozott formában megjelent változatai az időrendben elsőként megjelent változat sorszámára utaló tört sorszámot kapnak. *

966-968, 1033, 1064-1066, 1084-1086, 1117, 1149, 1174, 1188, 1205, 1206, 1208, 1209, 1214-1217, 12231225, 1231, 1243-1271, 1293, 1296-1298, 1302, 1312, 1313, 1315, 1324, 1335-1337, 1340-1344, 1350-1352, 1355, 1358-1360, 1372, 1376, 1394, 1448-1450, 1456-1460, 1489, 1490, 1498, 1500-1502, 1518-1533, 15501553, 1556, 1567, 1571a, 1584, 1585, 1594, 1617, 1627, 1628, 1634, 1635, 1638, 1639, 1646, 1653, 1655, 1657, 1665, 1666, 1672, 1673, 1688, 1689, 1693, 1699, 1701, 1715, 1717, 1718, 1728, 1735-1737, 1740-1745, 1747, 1756, 1758, 1760-1762, 1775-1794, 1809, 1810, 1814-1822, 1828-1855, 1860-1861, 1868-1884, 1887-1911, 1922-1924, 1929, 1931, 1936, 1938, 1946, 1955, 1967, 1980, 1982, 1983, 1999, 2005-2042, 2058, 2059, 21102111, 2115-2120. Hazai hivatkozások Ismerteti: TÓTH Á., Magyar Jog 44 (1997), 504-506; DÖMÖTÖR L., Magyar Tudomány 105 (1998), 13961398; SÁNDOR I., Annales Univ. Budapest, sectio iur. 37 (1996), 131-135 [németül]; BURIÁN L., Jogállam 1998, 117-121; PÓKECZ KOVÁCS A., Magyar Jog 47 (2000), 445-448; UŐ, Acta Fac. Pol.-iur. Univ. Budapest. 37 (1999/2000), 125-129 [franciául]; GEDEON M., Aetas [Szeged] 2001/3-4, 311-313; SÁNDOR I., Ügyvédek Lapja 2013/3, 42-44; DELI G.—TORJÁK N.: Egy nagy klasszikus margójára, Jogtudományi Közlöny 69 (2014), 111112. Idézi: MENYHÁRD A.: Szerződési igazságosság és egységes szerződési jog, Jogi tanulmányok (szerk. Harmathy A.), Bp. 1997, 25252; BORHY L. (szerk.): Római történelem, Bp. 1998, 22, 189, 190, 192, 207, 210, 211, 213, 233, 268, 272, 273, 483; LEHOCZKYNÉ KOLLONAY CS. (szerk.): A magyar munkajog, I, Bp. 1998, 171; SZABÓ B: Monográfia a római kereskedelmi jogról, Jogtudományi Közlöny 53 (1998), 454; VÉKÁS L.: A magánjog gazdasági elemzése, Állam- és Jogtudomány 39 (1998), 41; BESSENYŐ A.: Római magánjog, II, Bp.— Pécs 1999, 267 [és 20033, 516]; CSEHI Z.: Coincidentia oppositorum, Studia L. Vékás dedicata, Bp. 1999, 41 7, 419, 4416; MENYHÁRD A.: A jó erkölcsbe ütköző szerződések érvénytelenségének jogkövetkezményei. Magyar Jog 46 (1999), 2273; P. SZABÓ B.: Előadások a római állam- és jogtörténet köréből. Miskolc 19992. 115; P. SZABÓ B.: Johannes Honterus (1498-1549), Magyar jogtudósok I. (szerk.: Hamza G.), Bp. 1999. 1920, 2747; PRUGBERGER T.—OLAJOS I.: A földbirtok és a földtulajdon szerepe az ókorban és a középkorban, Publ. Jur. et Pol. Miskolc 16 (1999), 17625, 26; SÁRY P.: A büntethetőségi akadályok római jogi gyökerei, Jogtudományi Közlöny 54 (1999), 5291, 2, 53110, 14, 53425, 53630, 53736, 39; VÓKÓ GYÖRGY: A magyar büntetés-végrehajtási jog, Bp.—Pécs 1999, 438; BABJÁK I.: Vulgárlatin viaszostáblák a pompeji és dáciai feltárások tekintetében, Huszti Vilmos Emlékkönyv, Miskolc 2000, 11615; GEDEON M.: Az aedilisek és a cirkuszi játékok, uo. 10339; MOLNÁR I.: A császárkori Róma büntetési rendszere, Acta Jur. et Pol. Szeged 58 (2000), 364 1, 2; MENYHÁRD A.: A szerződés akarahibák miatti érvénytelensége. Bp. 2000. 2012, 198; SZUROMI SZ.: A püspökökre vonatkozó egyházfegyelmi szabályok az Anselmi Collectio canonumban, Bp. 2000, 2026, 20416-17; TAKÁCS GY.: Jogászok — latinul. Bp. 2000, 519; SZALMA J.: Okozatosság és polgári jogi felelősség az európai és a magyar jogban. Miskolc 2000, 159245; FRIVALDSZKY J.: Természetjog a római filozófusoknál és jogászoknál, Természetjog, Bp. 2001, 46112; SZUROMI SZ.: A tulajdon és a birtok kérdése a szerzetes intézményekben. Jogtudományi Közlöny 56 (2001), 4872, 4873; TÓTH Á.: Az utóöröklésről. Közjegyzők Közlönye 2001/9, 1142; VINCZE A.: Jogállamiság Magyarországon, Jogi tanulmányok 2001, 25019; CSEHI Z.: A vagyonkezelés jogi formái és az önállósuló vagyontömegek, Jogállam 2001-2002, 11550; FABÓK Z.: Az ingatlanok kétszeri eladása a bírói gyakorlatban, Jogtudományi Közlöny 56 (2001), 353 8; VÉKÁS L.: Az új Polgári Törvénykönyv elméleti előkérdései, Bp. 2001, 170368; CSEHI Z.: A meghagyástól a jogi személyig, Szent Ágostontól Savigny-ig — Töredékek az alapítványok kultúrtörténetéig. Studia E. Weiss dedicata, Bp. 2002, 2244, 2560; CSIZMAZIA N.—SÁNDOR I.: A bizalmi (fiduciárius) vagyonkezelés modelljei és a Ptk. Reformja, Polgári jogi kodifikáció 4 (2002/4), 231, 232, 233, 234, 26106; MENYHÁRD A.: Jó erkölcs, uzsora, értékarányosság, Jogi tanulmányok 2002, 2491, 2494, 2506, 26451, 282100; MOLNÁR T.: A ius publicum és a ius privatum elhatárolása a római jogban, Collega 6 (2002), 6630, 7059, 72; SEMSEI H.: Poena conventionalis. A szerződés sajátos biztosítéka, Jogállam 2001-2002, 677, 6810, 102; SZALMA J.: A jóhiszeműség és a tisztesség elvéről, Acta Fac. Pol.-Iur. Univ. Scient. Budapest. 38-39 (2001/2002) 30820; UŐ: Alanyi és tárgyi felelősség. A vétkesség és a felróhatóság kérdéskörének lehetséges szempontjairól, Acta Fac. Pol.-Iur. Univ. Budapest. 38-39 (2001/2002) 3223, 3430, 3431; SZUROMI SZ.: A temetésre vonatkozó egyházfegyelem a XII-XIII. században. Bp. 2002. 36skk. et passim; TAKÁCS T.: A modern állam- és jogtörténet alapjai. Miskolc, 2002. 149; NÓTÁRI T: De consultis Bulgarorum, Collega 6/2002, 52102; SZUROMI SZ.: A temetésre vonatkozó egyházfegyelem a XII-XIII. században, Bp. 2002, 36skk. passim; UŐ: Egyházi intézménytörténet, Bp. 2003, 41116-118, 42119, 85262; BESSENYŐ A.: Kauf unbestimmter Mengen von Fungibilien oder Sachgesamtheiten, Molnár Imre Emlékkönyv, Szeged 2004, 871, 10237; BESSENYŐ A.: Római magánjog. A római magánjog az európai jogi gondolkodás történetében, Bp.—Pécs 20033, 609; CSIZMAZIA N.: Az új holland öröklési jog, Polgári jogi kodifikáció 5 (2003), 3837; FÖLDESI T.: A generál clausulák moralitása, Állam- és Jogtudomány 44 (2003), 3123, 3226, 3329, 38, 3839,3840, 3941, 4042, 4043, 4445, 4548, 5051, 5052, 6184; JAKAB A.: A jogszabálytan főbb kérdéseiről, Bp. 2003. 167423, 200; FRIVALDSZKY J.: A természeti törvény a politikai gondolkodásban a kezdetektől a történeti iskoláig [PhD-értekezés, PPKE JÁK], Bp. 2003, 41153, 512; JAKAB É.:

„Periculum acoris et mucoris”. A veszély viseléséről az adásvételnél az ókorban: jogtudomány és jogélet, jogegységesítés és partikularizmus [MTA doktori értekezés], Szeged 2003, 13270, 144716; 14417, 165123, 180201; KELEMEN M.: Adalékok a bizánci tartományi igazgatás történetéhez, Jogtudományi Közlöny 58 (2003), 4101, 4112, 4113, 418; MENYHÁRD A.: A tulajdonjog absztrakt felfogása a magánjogban, Studia A. Harmathy dedicata, Bp. 2003, 2294, 2297, 2298; NAGY CSONGOR I.: A hatalommegosztás és az európai társadalomfejlődés összefüggései, Tudományos Diákköri Dolgozatok [ELTE ÁJK], Bp. 2003, 300; SÁNTHA Á.: Bizonyítási eszközök a polgári perben és az internet, E-Akták. Tanulmányok az internetjog világából, Bp. 2003, 293; SZUROMI SZ.: Egyházi intézménytörténet, Bp. 2003, 41116, 41117, 41118, 42119, 85262; CSEHI Z.: A magánjogi alapítvány — történeti és dogmatikai alapok [PhD-értekezés, ELTE ÁJK], Bp. 2004, 2744, 2960, 17850, 318; JAKAB É.: Periculum és degustatio, Molnár Imre Emlékkönyv, Szeged 2004, 20712, 20713; KAJTÁR I.: Bevezetés a jogi kultúrtörténetbe, Bp.—Pécs 2004, 85146, 132; KECSKÉS L.: A polgári jog fejlődése a kontinentális Európa nagy jogrendszereiben, Bp.—Pécs 2004, 65219, 66224, 67226, 68230, 69234, 69235, 70239, 71241, 71244, 71246, 72249, 73251, 73252, 74259, 75260, 75263, 76266, 77267, 77268, 88332, 93362, 94363, 100385, 3411299, 3441317, 3471330, 3471331, 3471332, 3491343, 3511351, 3631400; KELEMEN M.: Adalékok a középkori kancelláriák történetéhez, Jogi tanulmányok 2004, Bp. 2004, 934, 113; KOI GY.: Karcolatok a választottbíráskodás történetéből a kezdetektől a 20. század elejéig, Tudományos Diákköri Dolgozatok [ELTE ÁJK], Bp. 2004, 8; MENYHÁRD A.: A jóerkölcsbe ütköző szerződések, Bp. 2004. 167, 1710, 1711, 3457, 55105, 117251, 312; NÓTÁRI T.—PAPP T.: Az együtt elhalás problematikája a történetiség és az új Ptk. koncepciójának tükrében, Acta Jur. et Pol. Szeged tom. 66 fasc. 16 (2004), 31, 522, 731, 738, 1387, OKÁNYI ZS.: A teljesítés lehetetlenülése. A kiváltó okok szempontjából, Tudományos Diákköri Dolgozatok [ELTE ÁJK], Bp. 2004, 1685; PÓKECZ KOVÁCS A.: Ingyenes és visszterhes letét a római klasszikus jogban, Molnár Imre Emlékkönyv, Szeged 2004, 2932; SZALMA J.: Az ajándékozási szerződés — különös tekintettel a magyar Ptk. Rekodifikációjára, Jogtudományi Közlöny 59 (2004), 1691, 1692, 1693, 1694, 1705; BÉKESI N.: A temetkezési jog magánjogi vetülete, A temetkezéssel kapcsolatos szabályozás, Bp. 2005, 1529, 1847, 21; CSEHI Z: Diké kísértése. Magánjogi és kulturtörténeti tanulmányok, Bp. 2005, 917, 919, 9416;16116; 1146, 11721; 27911, 27914; FERENCZY R.—SZUROMI SZ. A.: Megjegyzések a holtnak nyilvánítás polgári jogi és kánonjogi sajátosságaihoz, Jogtudományi Közlöny 60 (2005), 2351; KELEMEN M.: A Korabizánci Birodalom területi igazgatása, Jogi Tanulmányok 2005, Bp. 2005, 224; PÓKECZ KOVÁCS A.: „Locatio conductio operis” [PhD-értekezés, PTE ÁJK], Pécs 2005, 116219, 252194, 278; ADAMIK B. Nyelvpolitika a Római Birodalomban, Bp. 2006, 1716, 1819, 2330, 2536, 2639, 2844, 3158 ,99328, 123383, 162; BASA I.: Gondnokság a római jogban. Állam- és Jogtudomány 47 (2007), 4084, 4085, 4097, 41114, 41221, 41630, 41950, 42583; FERENCZY E.: A jogtudomány művelésének műfaja: a kommentár, Állam- és Jogtudomány 47 (2006), 544, 5442; JUHÁSZ L.: A felszámolási költségek viselésének néhány kérdése. http://www.itelotabla.hu/fileadmin/fajlok/pecs/szakmaianyag/2006_2.pdf, 15; KELEMEN M. A birodalom kormányzása [PhD-értekezés, ELTE ÁJK], Bp. 2006, 3674, 523, 6868, 7281, 16199, 164113, 176171, 177172, 179181; NÓTÁRI T.—NÉMETH GY.: Választási kampánystratégia az ókori Rómában. Jogtudományi Közlöny 61 (2006), 27011; PRUGBERGER T.: A munkavégzéssel összefüggő kapcsolatok jogi szabályozásának fejlődéstörténete, A civilisztika fejlődéstörténete. (szerk. Miskolczi Bodnár P.) Miskolc, 2006, 25231; SZABÓ M.: Jogelmélet és nyelvelmélet, Magyar Tudomány 51 (2006), 43022, 431; SZILÁGYI J. E.: A termőföldek törvényes elővásárlási jogának alakulásáról, különös tekintettel a rendszerváltás utáni jogfejlődésre, Publicationes Jur. et Pol. Miskolc. tom. XXIV (2006), 5123; CSEH T.: A korlátolt felelősségű társaság üzletrészének adásvétel útján történő átruházásának kérdései, A polgári jogi tudományos diákkör évkönyve [ELTE ÁJK], Bp. 2007. 22712; UŐ: A társaság elkülönült jogalanyisága és a tag korlátolt felelőssége az angol jogban, Jogi tanulmányok 2007, Bp. 2007, 8327, 91; CSEHI Z.: Európai magánjogtörténet a történeti tények tükrében. Acta Fac. Pol.-iur. Univ. Budapest. 44 (2007), 2151; DARÁZS L.: A szerződési szabadság és a verseny alkotmányos védelme. Acta Fac. Pol.-iur. Univ. Budapest. 44 (2007), 3543; FRIVALDSZKY J.: Klasszikus természetjog és jogfilozófia. Bp. 2007. 19725; HŐRCSIK L. K.: A trianoni békeszerződéssel Romániához csatolt területek magánjoga, Jogtörténeti Szemle 2007/4, 574; KAPA M.: Adalékok a magánjog érvényesülésének kérdéséhez, Studia in honorem István Balogh, Bp. 2007, 2410, 2815; KOI GY.: Francia monográfia a modern kínai magánjogról. Acta Fac. Pol.-iur. Univ. Scient. Budapest. 44 (2007), 23717, 23820; KOMÁROMI L.: A bizánci hatás kérdése a középkori magyar jogban és a magyarországi egyházjogban [PhD-értekezés, PPKE JÁK], Bp. 2007, 118522, 123552, 124554, 126567, 128579, 126579, 128577, 128579, 239; KÖNCZÖL M.: Az antik rétorika és a jog narratív megközelítése. Jogtudományi Közlöny 62 (2007), 56644; LOHN B.: Az absztrakció jogintézménye különös tekintettel a zálogjogra, A polgári jogi tudományos diákkör évkönyve [ELTE ÁJK], Bp. 2007. 2599, 277; KÖNCZÖL M.: Határok és területek, Antik Tanulmányok 51 (2007), @; MOLNÁR H.: Az érvénytelenség jogkövetkezményei, A polgári jogi tudományos diákkör évkönyve, ELTE ÁJK Bp. 2007. 316; PAPP T.: Jog- és kultúrtörténet, Jogtudományi Közlöny 62 (2007), 4753; SZALÓKI G.: A korteskedés művészete. Magyar Jog 54 (2007), 1926; BENKE J.: Egy Pomponius-töredék a vevő késedelméről (D. 19. 1. 9.), Jogtörténeti tanulmányok IX, Pécs 2008, 59110; Marcus Tullius Cicero: A törvények. (ford. és a jegyzeteket írta SIMON A.), Bp. 2008, 106; FERENCZY E.: Egy rendhagyó recenzió. Gondolatok Sárközy Tamás: A szocializmus, a rendszerváltás és az újkapitalizmus gazdasági civiljoga 1945—2005. c. könyvéről, Állam- és Jogtudomány 49 (2008) 117; KISFALUDI A.: A polgári jogi szerződés

tárgya, Studia P. Gyergyánfy dedicata, Bp. 2008, 2543, 2544, 2545; NAGY Z.: A modern finanszírozási faktoring történeti fejlődése, Publicationes Jur. et Pol. Miskolc. XXVI/1, 2008. 779, 7710, 7711; SZABÓ M.: Tutela mulierum. A nők feletti gyámság intézménye a köztársaság utolsó és a principátus első két századában Gaius Institutióinak tükrében, Sic itur ad astra 58 (2008), 1216, 1218, 12215, 12216, 12219, 12220, 12325, 12429, 12541, 12649, 12859, 12962, 13171, 138101, 141115, 147; SZALMA J.: Szerződésen kívüli (deliktuális) felelősség az európai és a magyar magánjogban — különös tekintettel a magyar Ptk újrakodifikálására, Bp.—Miskolc—Debrecen— Újvidék 2008, 3852, 3853, 3955, 3956, 3561067, 3571068, 3571069, 3571070, 3571071, 3601074, 3601076, 436; TÉGLÁSI A.: A tulajdon alkotmányos védelmének kialakulása. Történeti áttekintés az ókortól a polgári kor kezdetéig, Jogtudományi Közlöny 63 (2008), 36410, 36415, 36417; 374. DARÁZS L.: A kartellek semmissége, Bp. 2009, 75124 , 75125, 391; GEDEON M.: Még egyszer arról, vajon agnát rokon-e az uxor in manu? Publ. Jur. et Pol. Miskolc 27/1 (2009), 34, 345, 348, 349, 35, 3513, 36, 3828, 39, 3929; KATONA V.: A magyar népi jogéletkutatás eredményei Papp László műveiben, Jogi néprajz — jogi kultúrtörténet. Tanulmányok a jogtudományok, a néprajztudományok és a történettudományok köréből (szerk. Mezey B.—Nagy J. T.), Bp. 2009. 3113; KECSKÉS L.: A polgári jog fejlődése a kontinentális Európa nagy jogrendszereiben, Bp. 2009. 56223, 57228, 57230, 59234, 59238, 60239, 60243, 61245, 61248, 61250, 62253, 63255, 63256, 64263, 64264, 65267, 66270, 66271, 67272, 76336, 81366, 81367, 87389, 3031372, 3061390, 3081403, 3081404, 3081405, 3101416, 3121424, 4211886, 530; KISTELEKI K.: Az állampolgárság fogalmának történeti fejlődése — koncepciók és alapmodellek Európában [PhD-értekezés, ELTE ÁJK], Bp. 2009, 60185, 61188, 64201, 121408, 287; SZŐCSNÉ GAZDA E.: Törvény és szokás viszonya. A háromszéki hozomány példája. Jogi néprajz — jogi kultúrtörténet. Tanulmányok a jogtudományok, a néprajztudományok és a történettudományok köréből (szerk. Mezey B.—Nagy J. T.), Bp. 2009, 44033; 64 73 http://lexikon.katolikus.hu/P/polg%C3%A1r.html; GÁRDOS P.: Az engedményezés, Bp. 2009, 43, 43 , 45 , 4575, 62163, 88275, 89276, 234760, 434; Külföldi hivatkozások Ismerteti: F. MERCOGLIANO, Index [Napoli] 25 (1997), 722; Z. VÉGH, Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, Rom. Abt. 115 (1998), 687; A. CARRINO, Diritto e cultura 8 (1998), 202; J. IMBERT, Revue historique de droit français et étranger 76 (1998), 292; G. P[APA], Studia et documenta historiae et iuris [Roma] 64 (1998), 634; BURIÁN L., Orbis Iuris Romani [Praha—Brno—Bratislava] 4 (1998), 244-251 [az 1. kiadásról németül]; SÁNDOR I., Fundamina. Review for Legal History [Cape Town] 4 (1998), 123-129; P. BLAHO, Orbis iuris Romani 5 (1999), 216-218 [a 3. kiadásról németül]; R. SOTTY, Revue historique de droit français et étranger 78 (2000), 102-103; F. A. GABOR, Loyola Law Review [New Orleans] 46 (2000), 501-506 [a 4. kiadásról]; UŐ: Tulane European & Civil Law Forum [New Orleans] 15-16 (2001), 125-129 [az 5. kiadásról]; H. KÜPPER, osteuropa Recht 46 (2000), 458-459; M. TOMA, Arhivele Olteniei 21 (2007) 374-375. Idézi: A. GUARINO: Storia del diritto romano. Napoli, 199812. 699, 705; C. CASCIONE: Tresviri capitales. Storia di una magistratura minore, Napoli 1999, 1739; ZLINSZKY J.: F. Cassola—L. Labruna: Linee di una storia delle istituzioni repubblicane, Napoli 1991 [rec.], Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, Rom. Abt. 117 (2000), 7426; M. SIČ: Praktikum iz rimskog prava, Novi Sad 2002, 41102, 103197, 158247, 248378, 251386; SZALMA J., Ingatlan-nyilvántartás (Telekkönyvi jog és eljárás), in: Ingatlan-nyilvántartás. Újvidék, 2002. 56131, 58136; DUDÁS A.: Enforceability of Future Promises at Common Law — The Formation of Doctrine of Consideration [szerb nyelven], Proceedings of Novi Sad Faculty of Law (2008), 35415, 35519, 35521.

4. FÖLDI ANDRÁS: Kereskedelmi jogintézmények a római jogban, Akadémiai Kiadó, Budapest 1997, 278 p. Hazai hivatkozások Ismerteti: SZABÓ B., Jogtudományi Közlöny 53 (1998), 454-458; SÁNDOR I., Magyar Jog 45 (1998), 633635; DÖMÖTÖR L., Acta Fac. Pol.-iur. Univ. Budapest. 36 (1997/1998), 103-106; HOFFMANN ZS., Aetas [Szeged] 2000/3, 198-201. Idézi: HAMZA G.: Jogösszehasonlítás és az antik jogrendszerek, Bp. 1998, 59207, 855, 142373, 150435, 163533; PÓKECZ KOVÁCS A.: Les problèmes du ‘iactus’ et de la ‘contributio’ dans la pratique de la ‘lex Rhodia’, Festgabe János Zlinszky, Miskolc 1998, 1723; CSIZMAZIA N.: A szerződésen kívüli károkozásért való felelősség a római magánjogban, Studia Collegii de Stephano Bibó nominati I (1999), 123 175; LESZKOVEN L.: A váltó, mint kötelem, Miskolc 1999, 1631, 266; NAGYNÉ SZEGVÁRI K.: Jog és gazdaság, Bp. 1999, 311; BESSENYŐ A.: Értelmezési problémák a tengeri kölcsönnel kapcsolatban, Tudományos Dialóg, jogtörténeti különszám, Pécs 2000, 21; LÁBADY T.: A magyar magánjog (polgári jog) általános része, Bp.—Pécs 20003, 38, 47; FARAGÓ É.: Societas és collegium. A személyegyesítő társaságok római jogi gyökerei, Huszti Vilmos Emlékkönyv, Miskolc, 2000, 14951, 150, 15057; SÁNDOR I.: A társasági jog előzményei az ókori jogokban, Jogtudományi Közlöny 55

(2000), 34386, 349154, 351178; BESSENYŐ A.: Das Rätsel der ‘actio oneris aversi’, Festschrift Ferenc Benedek, Pécs 2001, 34, 3438, 39, 35; CSIZMAZIA N.: A szerződés és a harmadik személyek, Studia Collegii de Stephano Bibó nominati III (2001), 5542; FRIVALDSZKY J.: Természetjog, Bp. 2001, 46112; HAMZA G.: Monográfia a római magánjog felelősségi rendjéről, Antik Tanulmányok 45 (2001), @; ÖRKÉNYI L.: Az alkalmazottak által harmadik személynek okozott károkért való felelősség, Acta Univ. Szeged, Publ. Doctorand. Jur. I (2001), 471; SÁRKÖZY T.: A magyar társasági jog Európában, Bp. 2001, 23, 491; JAKAB É.: Apropó jogharmonizáció: gondolatok a kellékszavatossági modell kapcsán, Acta Jur. et Pol. Szeged 41 (2002), 23539; HAMZA G.: SzászySchwarz Gusztáv és az európai jogtudomány, Magyar Tudomány 46 (2001), 14947; SEMSEI H.: Poena conventionalis, Jogállam 2001-2002/1-4, 6811-13; BABJÁK I.: Bankok és pénzügyi válságok az ókori Rómában, Aetas 2002, @224; MENYHÁRD A.: Jó erkölcs, uzsora értékarányosság, Jogi tanulmányok, Bp. 2002, 26865; UŐ: A jó erkölcsbe ütköző szerződések, Bp. 2005, 38187, 312; NOCHTA T.: A magánjog kereskedelmijogias szemléletéért, Jura X/2 (2004), 1062, 3; NOCHTA T.: A magánjogi felelősség útjai a társasági jogban, Bp.—Pécs 2005, [email protected], [email protected]; SÁNDOR I.: A társasági jog története Nyugat-Európában, Bp. 2005, 46145, 56204, 57207, 208, 66260, 292; PRUGBERGER T.: A munkavégzéssel összefüggő kapcsolatok jogi szabályozásának fejlődéstörténete, A civilisztika fejlődéstörténete. (szerk. Miskolczi Bodnár P.) Miskolc, 2006, 25231; ÚJVÁRI ÁRPÁDNÉ: A gazdaságvédelemmel összefüggő törvényi és intézményi háttér [PhD-értekezés, ZMNE], Bp. 2006, 99; BÁN D.: A német magánjog fasizálódása, Jogtudományi Közlöny 62 (2007), 33411; KOMÁROMI L.: A bizánci hatás kérdése a középkori magyar jogban és a magyarországi egyházjogban [PhD-értekezés, PPKE JÁK], Bp. 2007, 25 81; NAGY Z.: A modern finanszírozási faktoring közjogi és magánjogi szabályozásának alapkérdései [PhDértekezés, ME ÁJK], Miskolc 2008, 99, 351; JAKAB É.: TPSulp 48 és 49: Szerződések és bankügyletek Puteoliban, uo. 22086, 222100, 224108, 225; PÓKECZ KOVÁCS A.: Raktárbérlet a szerződési gyakorlatban (TPSulp. 45), uo. 3152; KOI GY.: A közérdek fogalmának megjelenése egyes ókori szöveghagyományokban, in: Szamel K. (szerk.): Közérdek és közigazgatás, Bp. 2008, 29535-37; NAGY Z.: A modern finanszírozási faktoring történeti kifejlődése, Publ. Univ. Miskolc 26 (2008), 77 9; SZALMA J.: Szerződésen kívüli (deliktuális felelősség), Bp.— Miskolc—Debrecen—Újvidék 2008, 113388, 436; SZÉKELY M.: Kereskedelem Róma és India között, Szeged 2008, 45, 46, 47295; FILÓ M.: Az eutanázia a büntetőjogi gondolkodásban, Bp. 2009, 94297; VARGA N.: A fogyasztói pénzügyi lízing [PhD-értekezés, ME ÁJK], Miskolc 2009, 287; SÁNDOR I.: Észrevételek a felelősségi alakzatokról a társasági jogban. Jogtudományi Közlöny 65 (2010), 1473, 14926; I. STIPTA: Die ungarische Rechtsgeschichte in den letzten zwanzig Jahren, Festschrift Werner Ogris, Bp. 2010, 111 10; BENKE J.: Reményvétel, Bp. 2011, 149555, 161593; JAKAB É.: Borvétel és kockázat, Bp. 2011, 14681, 19878; SÁNDOR I. (szerk.)/BOÓC Á.: Előadásvázlatok a kötelmi jog különös részéből, Bp. 2011, 67, 69; SCHADL GY.: A társaságok és a társasági jog fontosabb dogmatikai kérdéseinek elemzése [PhD-értekezés, SZTE ÁJK], Szeged 2011, 3127, 3228-30, 33, 3333, 63120; SZABÓ K.: Fenus nauticum, Debreceni Jogi Műhely 2011/4, passim; VÁRADI Á.: A biztosítás fogalmi elemei és fejlődési tendenciái, A XXIX. OTDK Állam- és Jogtudományi Szekciójának díjnyertes dolgozatai, II. kötet (szerk. Király M.—Varga I.), Bp. 2011, 98644, 98746; ERDŐDY J.: Radix omnium malorum. A pénzzel összefüggő egyes római dologi jogi kérdésekről [PhD-értekezés, PPKE JÁK], Bp. 2012, 1632, 2363, 2468, 232853sk., 856, 239874, 245890, 250902; FEKETE S.: Az olasz kereskedelmi kodifikáció sajátosságai, Jogi tanulmányok, II, Bp. 2012, 2253sk.; JUSZTINGER J.: A vételár meghatározása és szolgáltatása a konszenzuális adásvétel római jogi forrásaiban [PhD-értekezés, PTE ÁJK], Pécs 2012, 84159; POZSONYI N.: Zálogpraxis az ókori Rómában [PhD-értekezés, SZTE ÁJK], Szeged 2012, 45232; DELI G.: A jó erkölcsökről, Bp. 2013, 59275; FEKETE S.: Kereskedelmi jogi intézmények a Pármai Államok Polgári Törvénykönyvében, Themis 2013/2, 7814; FRANCSOVICS I.: A vállalkozók jogalanyiságának történeti vizsgálata, Themis 2013/2, 10414; JAKAB É.: Humanizmus és jogtudomány. Brissonius szerződési formulái I., Szeged 2013, 254164; DELI G.: A lex commissoria új fényben, in: Universitas „unius rei”, Debrecen 2014, 8654; KOMÁROMI L.: A bizánci hatás kérdése a középkori magyar jogban és a magyarországi egyházjogban, Bp. 2013, 45103; JAKAB É.: Raktárházak a tengeri kereskedelem szolgálatában, in: Universitas „unius rei”, Debrecen 2014, 8049; BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 280, 291; PÓKECZ KOVÁCS A.: gazdasági érdekek jogügyleti megjelenése a TPSulp. 45 okiratban, Ünnepi kötet Molnár Imre egyetemi tanár 80. születésnapjára, Szeged 2014, 3582; POZSONYI N.: „Zálogjog a Kr. u. I. század szerződési gyakorlatában, uo. 22218; SÁNDOR I.: A bizalmi vagyonkezelés és a trust, Bp. 2014, 91437; ÚJVÁRI E.: A kezes megtérítési igényei a római jogban [PhDértekezés, ME ÁJK], Miskolc 2014, 71; Külföldi hivatkozások Ismerteti: SZABÓ B., Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, Rom. Abt. 117 (2000), 540-546. Idézi: A. PETRUCCI: I ‘servi impuberum’ esercenti attività imprenditoriale nella riflessione della giurisprudenza romana dell’età commerciale, in: Munuscula di allievi a Feliciano Serrao, Napoli 1999, 209 45; R. FERCIA: Criterî di responsabilità dell’exercitor, Torino 2002, 32, 4548, 11427, 191109, 208127, 23324; P. CERAMI— A. DI PORTO—A. PETRUCCI: Diritto commerciale romano, Torino 20042, 26933, 29593; R. FERCIA: Dovere di diligenza e «rischi funzionali», Napoli 2005, 20315, 274; JAKAB É.: TPSulp 48 e 49: Contratti e operazioni

bancarie a Puteoli, Studii in onore di Luigi Labruna, Napoli 2007, IV, 2621 106; A. PETRUCCI: Per una storia della protezione dei contraenti con gli imprenditori, Torino 2007, 1202; M. SALAZAR REVUELTA: La responsabilidad objetiva en el transporte marítimo y terrestre en Roma, Madrid 2007, 205387, 251; R. FERCIA: Responsabilità per fatto di ausiliari nel diritto romano, Padova 2008, 2943, 30224, 3285, 34435; P. CERAMI—A. PETRUCCI: Diritto commerciale romano, Torino 20103, 26131, 293102.

5. HAMZA GÁBOR—FÖLDI ANDRÁS: Az európai magánjog fejlődésének főbb útjai, Savaria University Press, Szombathely 1998, 101 p. Hazai hivatkozások Ismerteti: SÁNDOR I., Acta Fac. Pol.-iur. Univ. Budapest. 36 (1997/1998), 107-110.; UŐ, Jogállam 19981999/1-4, 255-258; Magyar Jog 46 (1999), 700-702; UŐ, Pesti Ügyvéd 1999/10, 4; KATONA S., Bírák Lapja 9 (1999), 73-74; DÖMÖTÖR L., Jogtudományi Közlöny 54 (2000), 111-113; PRUGBERGER TAMÁS, Vasi Szemle 53 (1999), 683-685. Külföldi hivatkozás Ismerteti: JAKAB É., Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, Rom. Abt. 119 (2002), 615.

6. FÖLDI ANDRÁS: A jóhiszeműség és tisztesség elve. Intézménytörténeti vázlat a római jogtól napjainkig [= Publicationes Instituti Iuris Romani Budapestinensis, fasc. IX.], Budapest 2001, 118 p. Hazai hivatkozások Ismerteti: FÖLDESI T., Jogtudományi Közlöny 57 (2002), 303-306; MENYHÁRD A., Magyar Jog 49 (2002), 702-704; SÁRY P., Bírák Lapja 2002/1, 71-72; TERCSÁK T.—BUZÁDY CS., Collega 2002/6, 29-33; DELI G., BUKSZ XIV/3 (2002), 274-277; SZALMA J., Acta Fac. Pol.-Iur. Univ. Budapest. 38-39 (2001-2002), 303-312. Idézi: GÖDÖLLE I.: Rosszhiszeműség a védjegyjogban, in: Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület Közleményei 43 (2002), 926; HAMZA G.: Az európai magánjog fejlődése, Bp. 2002, 179230; HERPAI A.: A méltányosság polgári jogban betöltött szerepe, Magyar Jog 49 (2002), 41213, 41220; KIRÁLY M.: Az Európai Közösség jogának hatása a magánjogra, Bp. 2002, 6127; PETRIK F. in Petrik F. (szerk.): Polgári jog. Kommentár a gyakorlat számára, Bp. 20022, I, 17sk.; SZALMA J.: Ingatlan-nyilvántartás, in: Szalma J. (szerk.): Ingatlannyilvántartás, Újvidék 2002, 73170; BASSOLA B.: Az általános szerződési feltételekben alkalmazott tisztességtelen klauzulák, ELTE ÁJK TDK Dolgozatok, Bp. 2003, 38 91; FÖLDESI T.: A generálklauzulák moralitása, Állam- és Jogtudomány 44 (2003), 231, 24, 3227, 44, 4445, 4547, 57, 5767, 5772, 58, 5875-78, 60, 6082, 61, 6183, 62; MENYHÁRD A.: A jó erkölcsbe ütköző szerződések [PhD-értekezés, ELTE ÁJK], Bp. 2003, 142567, 143, 143569, 148582; KURUCZ M.: A nyilvánkönyvi közhitelesség tartalmának sokrétűségéről, Acta Fac. Pol.-iur. Univ. Sc. Budapest 40 (2003), 317154; BOÓC Á.—KOLTAY A.: Trends in the development of private law in Europe, Acta Juridica Hungarica 44 (2003), @; NÓTÁRI T.: Summum ius summa iniuria — Comments on the historical background of a legal maxim of interpretation, Acta Juridica Hungarica 44 (2004) @; PETRIK F.: A közjogi tisztességről, Jogtudományi Közlöny 59 (2004), 103 1; VÉKÁS L. in Gellért Gy. (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázata, I, Bp. 20046, 35; SZIGETI P.: Szabály és norma azonossága és különbsége, Regula iuris, Miskolc 2004, 79, 79 38; VINCZE A.: „Kabinet-kérdés”, Magyar Jog 51 (2004), 345 37; MENYHÁRD A.: A jóerkölcsbe ütköző szerződések, Bp. 2004, 251597, 252, 252599, 260614, 312; SÁNDOR I.: A társasági jog története Nyugat-Európában, Bp. 2005, 63244, 245, 292; FRIVALDSZKY J.: A fejedelem és a méltányosság a középkorban, Studia Z. Péteri dedicata, Bp. 2005, 28918, 29123; KOI GY.: Lehetséges értelmezési tartományok a közérdek köréből, Állam- és Jogtudomány 46 (2005), 9382; BOÓC Á. et al.: A hiteles fordítás és a hites tolmácsolás alapvető kérdései, Bp. 2006, 2828; CSÉCSY A.: A szerződési jog alapelveinek értelmezése és funkciói a német polgári jogban, Debreceni Jogi Műhely, 2006, 3. j.; Polgári Törvénykönyv. Normaszöveg és Indokolás, I. könyv, Bp. [Igazságügyi Minisztérium: www.im.gov.hu], 2006, 1:3. §; HAMZA G.: Az Európai Közösségek Bírósága és jogegységesítés az Európai Unióban, Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny 4 (2007), 61 33; IZSÓ K.: A jóhiszemű szerzés, Polgári Jogi Kodifikáció 2007/2, 2152; KIRÁLY M.: Egység és sokféleség. Az Európai Unió jogának hatása a kultúrára, Bp. 2007, 175605; PÁSZTOR J.: A szerződésszegésért való felelősség kizárása és korlátozása stb., in: XXVIII. OTDK Állam- és Jogtud. Szekció [KGRE/Jog és állam 9], Bp. 2007, 112 24, 25; KURUCZ M.: Magyar ingatlannyilvántartási jog, Bp. 2007, 201, 326323; FRIVALDSZKY J.: Klasszikus természetjog és jogfilozófia, Bp. 2007, 19120, 24, 25; HAMZA G.: Jogharmonizáció és a római jogi hagyomány, Liber amicorum Harmathy Attila,

Bp. 2007, 8223; SOMSSICH R.: Az európai közösségi jog fogalmainak nyelvi megjelenítése, különös tekintettel az európai magánjogra [PhD-értekezés, ELTE ÁJK], Bp. 2007, @; BENKE J.: Egy Pomponius-töredék a vevő késedelméről, Jogtörténeti tanulmányok, IX, Pécs 2008, 49 69; UŐ: Adalékok a jogosulti késedelem „paradoxonához”, PhD Tanulmányok 7., Pécs 2008, 367 6; JUSZTINGER J.: Ármeghatározás a római adásvételnél, uo. 14929; JUSZTINGER J.: Az emptio venditio és a locatio conductio határain, uo. 23427; BOÓC Á.: Észrevételek az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez nemzetközi magánjogi szempontból, Polgári Jogi Kodifikáció 10/3 (2008), 827, 31, 35; KOI GY.: A közérdek a tételes jogokban, in: Szamel K. (szerk.): Közérdek és közigazgatás, Bp. 2008, 9683; KISS G.—SÁNDOR I.: A szerződések érvénytelensége, Bp. 2008, 14784; NÉMEDI I.: Római jogi alapok és a másért való felelősség kérdése Louisiana jogrendszerében, www.jogiforum.hu, 2008, 160. j.; SÁNDOR I. in Sándor I. (szerk.): Az értelmi fogyatékossággal élők helyzetének jogi aspektusa és az új Polgári Törvénykönyv tervezete, Bp. 2008, 15894; SZALMA J.: Szerződésen kívüli (deliktuális felelősség), Bp.— Miskolc—Debrecen—Újvidék 2008, 436; VÉKÁS L. (szerk.): Szakértői javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez, Bp. 2008, 71; BOÓC Á.–SÁNDOR I.–TÖRÖK GÁBOR: A civilisztika dogmatikája, Bp. 2009, 49; DARÁZS L.: A kartellek semmissége, Bp. 2009, 62101; UŐ: A versenykorlátozások miatti érvénytelenség és kártérítés alapvető összefüggései, Acta Fac. Pol.-iur. Univ. Budapest. 46 (2009), 3551; GÁRDOS P.: Az engedményezés, Bp. 2009, 292936; KURUCZ M.: A magánjogi jogvédelmi rendszer átalakítása a jóhiszemű szerző hátrányára az ingatlanjogban, Közjegyzők Közlönye 2009/6, 616, 725; KIS IDA E.: A magatartás iránti elvárás erkölcsi és jogi összefüggései, Magyar Jog 56 (2009), 535, 541, 545; JUSZTINGER J.: Észrevételek a feléntúli sérelem római jogi forrásaihoz, PhD Tanulmányok 9., Pécs 2010, 35912; I. STIPTA: Die ungarische Rechtsgeschichte in den letzten zwanzig Jahren, Festschrift Werner Ogris, Bp. 2010, 111 10; BOÓC Á. in Osztovics A. (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázata, I, Bp. 2011, 13, 137, 148; BOÓC Á.—SÁNDOR I.: Előadásvázlatok a polgári jog általános tanaiból, Bp. 20112, 122sk.; PÓKECZ KOVÁCS A.: Az elállási jog gyakorlása próbára vételnél, in: Római jog és a magánjog fejlődése Európában (szerk. Jakab É.), Szeged 2011, 14414; SCHADL GY.: A társaságok és a társasági jog fontosabb dogmatikai kérdéseinek elemzése [PhD-értekezés, SZTE ÁJK], Szeged 2011, 241; SOMSSICH R.: Az európai jog fogalmai, Bp. 2011, 119, 119420, 421, 424, 121436, 124447, 125, 125454, 456, 126, 126461; BOÓC Á.—SÁNDOR I.: Előadásvázlatok a polgári jog általános tanaiból, Bp. 20123, 142sk., 153; ERDŐDY J.: Radix omnium malorum. A pénzzel összefüggő egyes római dologi jogi kérdésekről [PhD-értekezés, PPKE ÁJK], Bp. 2012, 97 324, 241880; GADÓ G.: A szerződési feltételek tisztességességének kritériumai, különös tekintettel a pénzügyi intézmények és a fogyasztók közötti megállapodásokra [kézirat: http://kp.hu/wp-content/uploads/2012/04/OTP-fellebez%C3%A9s.pdf], 2012, 16, 17, 1735sk.; JUSZTINGER J.: A vételár meghatározása és szolgáltatása a konszenzuális adásvétel római jogi forrásaiban [PhD-értekezés, PTE ÁJK], Pécs 2012, 86169, 13527, 33; LANDI B.: A jogellenesség mint emberi magatartásmérték történeti kezdeményei, Viva vox iuris civilis. Tanulmányok Sólyom László tiszteletére, Bp. 2012, 459, 45916, 46017, 18, 463, 46329, 464, 46431, 489, 489132; UŐ: A jogellenesség mint emberi magatartásmérték egyes kérdései a deliktuális felelősség körében, in: Fuglinszky Á.—Klára A. (szerk.): Európai jogi kultúra. Megújulás a magyar civilisztikában, Bp. 2012, 259, 25911, 26013, 263, 26324, 26, 26429, 271, 27154; PÁZMÁNDI K. (szerk.): Magyar versenyjog, Bp. 2012, [email protected]; PÓKECZ KOVÁCS A.: A szerződéstől való elállás az adásvétel mellékegyezményeinél a római jogban és továbbélése során, Pécs 2012, 16849, 20614; BOÓC Á.: Gondolatok az alapelvek szerepéről Magyarország új Polgári törvénykönyvében, in: Szociális elemek az új Ptk.ban, Bp. 2013, 19, 1912, 2013; BOÓC Á.—SÁNDOR I.: Előadásvázlatok a polgári jog általános tanaiból, Bp. 20134, 96, 156, 158, 169; DELI G.: A jó erkölcsökről, Bp. 2013, 61284, 102507, 115573, 124616, 201, 2011017, 202, 2021019, 2141080; HAMZA G.: Gondolatok a magyar nyelven folyó jogászképzésről a Kárpát-medencében, in: A magyar tudomány napja a Délvidéken, Újvidék 2013, 10 12; LÁBADY T.: A magánjog általános tana, Bp. 2013, 113, 115, 236; LANDI B.: Felelősségben gondolkodva. Fogalmi, dogmatikai és kodifikációs különbségek a jogellenesség, mint magatartás-mérték kapcsán a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség körében [PhD-értekezés, ELTE ÁJK], Bp. 2013, 9, 9 13-15, 13, 1328, 14, 1430, 1948, 47, 47135, 55184, 61211, 63221, 65230, 113, 113445, 448, 114449, 115, 115452, 133530, 136542, 162660, 209814; SÁNDOR I.: Római jog — mai magyar magánjog: kapcsolódási pontok, Ügyvédek Lapja, 2013/3, 445; VÉKÁS L. (szerk.): Az új Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal, Bp. 2013, 31; CSOKNYA T.: A használat céljában való megállapodás jelentősége a commodatumnál, in: Universitas „unius rei”, Debrecen 2014, 65 64; WELLMANN GY. (szerk.): Az új Ptk. magyarázata, I, Bp. 2013, 52sk.; BOÓC Á.: A polgári jog alapjai, I, Bp. 2014, 51-53; FAZEKAS J. in OSZTOVITS A. (szerk.): A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja, I, Bp. 2014, 87; JUSZTINGER J.: „Fordított reményvétel a római jogban?, in: Universitas „unius rei”, Debrecen 2014, 1796; LANDI B.: A személyiségsértés szankciórendszerének sajátosságai a polgári jog rendszerében — történeti visszatekintéssel, Jogtudományi Közlöny 69 (2014), 97, 97 27-29; KISS G.—SÁNDOR I.: A szerződések érvénytelensége, Bp. 20142, 19992; NAGY É.: A vevő-fogyasztó tradicionális jogai ingó adásvétel hibás teljesítése esetén [PhD-értekezés, SZTE ÁJK], Szeged 2014, 2499, 48224; UŐ: Az actio empti mint az ingó adásvétel hibás teljesítésének jogorvoslati eszköze, Ünnepi kötet Molnár Imre egyetemi tanár 80. születésnapjára, Szeged 2014, 28018, 28657, 2101256; BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 310; SÁNDOR I.: A bizalmi vagyonkezelés és a trust, Bp. 2014, 44102, 103; B. SZABÓ G.—SÁNDOR I. et al.: A

bizalmi vagyonkezelés, Bp. 2014, 333; ÚJVÁRI E.: A kezes megtérítési igényei a római jogban [PhD-értekezés, ME ÁJK], Miskolc 2014, 1618, 63186, 64189; Külföldi hivatkozás Idézi: D. NÖRR: Fides Punica — fides Romana, in: Il ruolo della buona fede oggettiva nell’esperienza giuridica storica e contemporanea, II, Padova 2003, 500 12; VÉKÁS L.: Privatrecht des Verbraucherschutzes der EU, in: Europäisches Recht im ungarischen Privat- und Wirtschaftsrecht, Münster etc. 2004, 28 104; M. SIČ: Trajne vrednosti rimskog prava, Zbornik radova Pravnog fakulteta u Splitu 43 (2006), 394 49, 39659, 39764, 65; MENYHÁRD A.: Protection of legitimate expectations in Hungarian private law, in: B. Fauvarques-Cosson (ed.): La confiance légitime et l’estoppel, Paris 2007, 2771, 2782; KOI GY.: Good manners and good faith as a problem of civil service ethics, J. Horecky et al. (ed.): COFOLA 2011. The Conference Proceedings [Masaryk University], Brno 2011, 813; MENYHÁRD A.: The East European tradition: application of boilerplate clauses under Hungarian law, in: G. Cordero Moss (ed.): Boilerplate clauses, international commercial contracts and the applicable law, Cambridge 2011, 304; PÓKECZ KOVÁCS A.: Rücktrittsvorbehalt und „pactum displicentiae“, RIDA 58 (2011), 32016; M. SIČ: Fides i bona fides u procesu stvaranja rimskog opšteg prava (ius gentium), Zbornik radova Pravnog fakulteta [Novi Sad] 46/2 (2012), @, 9. j.; DELI G.: Einige Gedanken über die „specificatio“ bei Gaius, Revista internacional de derecho romano 2013/10, 63 6 [online: www.ridrom.uclm.es/documentos11/deli10_pub.doc]; HAMZA G.: Caratteristiche dello sviluppo e della codificazione di diritto privato (civile) in Ungheria nell’epoca moderna, in: Mélanges Camille Jauffret-Spinosi, Paris, 2013, 6048.

7. FÖLDI ANDRÁS: A másért való felelősség a római jogban, jogelméleti és összehasonlító polgári jogi kitekintéssel, Rejtjel Kiadó, Budapest 2004, 436 p. Hazai hivatkozások Ismerteti: ZLINSZKY J.: A másért való felelősség a római jogban. Indítások a munkajogi felelősség elvi alakítására [Opponensi vélemény Földi András, A másért való felelősség a római jogban nagydoktori disszertációjához], in: Munkaügyi igazgatás, munkaügyi bíráskodás, Radnay József 75. születésnapjára, Miskolc 2002, 505-518; SIKLÓSI I., Magyar Jog 51 (2004), 622-627; BOÓC Á., Acta Juridica Hungarica 45 (2004), 335342; JAKAB É., Jogtudományi Közlöny 60 (2005), 438-442. Kivonatosan ismerteti: ZOVÁNYI N.: A büntetőjogi és a polgári jogi felelősség jogkövetkezményeinek összevetése, Debreceni Jogi Műhely 4/2012. Idézi: PÓKECZ KOVÁCS A.: Ingyenes és visszterhes letét a római klasszikus jogban, Molnár Imre Emlékkönyv, Szeged 2004, 299, 29920; VÉKÁS L.: Sérelemdíj — fájdalomdíj, Studia Gy. Boytha dedicata, Bp. 2004, 3335; PÓKECZ KOVÁCS A.: A vállalkozáshoz kapcsolódó bűncselekmények a köztársaságkori Rómában, Erdősy Emil Emlékkönyv, Pécs 2005, 426 19; VINCZE A.: Glosszák az EK szerződésen kívüli felelősségéhez, Jogtudományi Közlöny 60 (2005), 272 6; ZLINSZKY J.: Alkotmányos tulajdonvédelem — biztonság a jogállamban — és a Ptk. 118. §, Polgári Jogi Kodifikáció 10/1 (2005), 18; NÓTÁRI T.: Duellum sacrum — gondolatok a legis actio sacramento in rem kapcsán, Állam- és Jogtudomány 47 (2006), 105177; PAKSY M.—TAKÁCS P.: Kontinuitás és diszkontinuitás a magyar jogbölcseletben, in: A magyar jogrendszer átalakulása, II, Bp. 2007, 116012; NÉMEDI I.: Római jogi alapok és a másért való felelősség kérdése Louisiana jogrendszerében, www.jogiforum.hu, 2008, 69-86., 88, 92-97, 108, 123, 125, 126, 130, 134. j. (továbbá a főszövegben is passim); PÓKECZ KOVÁCS A.: Raktárbérlet a szerződési gyakorlatban (TPSulp. 45), Jogtörténeti tanulmányok IX, Pécs 2008, 31925; VÉKÁS L.: Parerga, Bp. 2008, 1413; KECSKÉS L.: A polgári jog fejlődése a kontinentális Európa nagy jogrendszereiben, Bp. 2009, 530; SZALMA J.: Szerződésen kívüli (deliktuális felelősség), Bp.—Miskolc— Debrecen—Újvidék 2008, 192; PÓKECZ KOVÁCS A.: Building contracts and corruption in Cicero’s works, Studia iur. Pécs 144 (2009), 27119; HOFFMAN I.: Recenzió Nagy Marianna könyvéről, JK 66 (2011), 48313; JAKAB É.: Borvétel és kockázat, Bp. 2011, 217; PÓKECZ KOVÁCS A.: Az elállási jog gyakorlása próbára vételnél, in: Római jog és a magánjog fejlődése Európában (szerk. Jakab É.), Szeged 2011, 141 1, 14932; KECSKÉS G.: A környezeti károkért való felelősség a nemzetközi jogban [PhD-értekezés, SZE ÁJK], Győr 2011, 109279; SCHADL GY.: A társaságok és a társasági jog fontosabb dogmatikai kérdéseinek elemzése [PhD-értekezés, SZTE ÁJK], Szeged 2011, 241; KŐHIDI Á.: Közrehatás az internetes szerzői jogi jogsértéseknél, Jog — Állam — Politika 2012/4, @; LANDI B.: A jogellenesség mint emberi magatartásmérték történeti kezdeményei, Viva vox iuris civilis. Tanulmányok Sólyom László tiszteletére, Bp. 2012, 458, 4588, 46850, 47159, 487122; UŐ: A jogellenesség mint emberi magatartás-mérték egyes kérdései a deliktuális felelősség körében, in: Fuglinszky Á.—Klára A. (szerk.): Európai jogi kultúra. Megújulás a magyar civilisztikában, Bp. 2012, 257, 258, 2583, 268, 26845; PÓKECZ KOVÁCS

A.: A szerződéstől való elállás az adásvétel mellékegyezményeinél a római jogban és továbbélése során, Pécs 2012, 214, 21433; ZOVÁNYI N.: A felelősség intézményének alakulása a kezdetektől a XX. század végéig, Debreceni Jogi Műhely, 3/2012; BENKE J.: A római jog vívmányai és az acquis (communautaire), Ünnepi tanulmányok Kecskés László professzor 60. születésnapja tiszteletére, 9369; DELI G.: A jó erkölcsökről, Bp. 2013, 128640; LANDI B.: Felelősségben gondolkodva. Fogalmi, dogmatikai és kodifikációs különbségek a jogellenesség, mint magatartás-mérték kapcsán a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség körében [PhD-értekezés, ELTE ÁJK], Bp. 2013, 6, 65, 2049, 43125, 73266, 76, 76282, 79292, 295, 80296, 84314sk., 89342, 91349sk., 92354; MOLNÁR I.: A locatio conductio a klasszikus kori római jogban, Szeged 2013, 191; TAKÁCS L.: The social status of Roman land surveryors, Bp. 2013, 71183, 184; CSOKNYA T.: A használat céljában való megállapodás jelentősége a commodatumnál, in: Universitas „unius rei”, Debrecen 2014, 6452; NAGY É.: A vevő-fogyasztó tradicionális jogai ingó adásvétel hibás teljesítése esetén [PhD-értekezés, SZTE ÁJK], Szeged 2014, 1964-66, BENEDEK F.— PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 264; PÓKECZ KOVÁCS A.: gazdasági érdekek jogügyleti megjelenése a TPSulp. 45 okiratban, Ünnepi kötet Molnár Imre egyetemi tanár 80. születésnapjára, Szeged 2014, 36639. Külföldi hivatkozások Ismerteti: JAKAB É., Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, Rom. Abt. 122 (2005), 409-410. Idézi: A. PETRUCCI: R. Fercia: Criterî di responsabilità dell’ ‘exercitor’ [rec.], Iura 53 (2002 [publ. 2005]), 34647; R. FERCIA: Dovere di diligenza e «rischi funzionali», Napoli 2005, 1262, 20315, 274; A. PETRUCCI: Per una storia della protezione dei contraenti con gli imprenditori, Torino 2007, 13730, 14744; R. FERCIA: Il mistero delle ‘formulae in dominum habitatoris’, Studi Giovanni Nicosia, III, Milano 2007, 3173, 32828, 33752; UŐ: Responsabilità per fatto di ausiliari nel diritto romano, Padova 2008, 64, 3711, 5969, 6681, 8919, 9326, 11318, 15119, 15830, 17048, 18914, 19116, 19219, 19730, 23912, 26636, 26838, 27550, 28576, 28680, 2932, 3285, 34435; J. SALMA: Odgovornost za štete od dejstva stvari – deliktna i kvazideliktna odgovornost, Zbornik radova Pravnog fakulteta, Novi Sad 43 (2009), @; I. STIPTA: Die ungarische Rechtsgeschichte in den letzten zwanzig Jahren, Festschrift Werner Ogris, Bp. 2010, 11110; P. CERAMI—A. PETRUCCI: Diritto commerciale romano, Torino 20103, 28990; PÓKECZ KOVÁCS A.: „Merces“ und „pretium depositionis“, Festschrift Rolf Knütel, Heidelberg 2010, 87921; PÓKECZ KOVÁCS A.: Rücktrittsvorbehalt und „pactum displicentiae“, RIDA 58 (2011), 3151, 328, 32843.

8/a. FÖLDI ANDRÁS (szerk.): Összehasonlító jogtörténet, [ELTE Jogi Kari Jegyzetek 8], ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 2012, 643 p. Ismerteti: FEKETE B., in: Jogi iránytű 2012/4, 65. o. [= http://jog.tk.mta.hu/uploads/files/Jogi_Iranytu/Jogi_Iranytu_2012_4_Konyvszemle.pdf] PÉTERI Z.: Történetiség és jogösszehasonlítás: egy új összehasonlító jogtörténeti könyv margójára, Jogtudományi Közlöny 68/4 (2013), 213-216; RIGÓ B.: E pluribus unum? Jogelméleti Szemle 2013/4. Reflexió: KAJTÁR I.—HERGER CS.: Egyetemes állam- és jogtörténet, Bp.—Pécs 20134, 9sk. Idézi: DELI G.: A jó erkölcsökről, Bp. 2013, 66310; KOI GY.: Külföldi hatások a magyar közigazgatástudományban: Hazai és nemzetközi tudománytörténeti visszapillantás a kameralisztika időszakától a Magyaryiskola koráig [PhD-értekezés, NKE—SZE], Bp.—Győr 2013, 3963; ERDŐS G.: A végrendelet visszavonásának dogmatikai kérdései, Ars boni 2014. július 7 [= http://arsboni.hu/a-vegrendelet-visszavonasanak-dogmatikaikerdesei.html]; KISS G.—SÁNDOR I.: A szerződések érvénytelensége, Bp. 20142, 80114; NAGY É.: A vevőfogyasztó tradicionális jogai ingó adásvétel hibás teljesítése esetén [PhD-értekezés, SZTE ÁJK], Szeged 2014, 57258, 261, 67308, 310, 116683; SÁNDOR I.: A bizalmi vagyonkezelés és a trust, Bp. 2014, 49135, 94456.

8/b. FÖLDI ANDRÁS (szerk.): Összehasonlító jogtörténet, [ELTE Jogi Kari Tankönyvek 12], ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 2014, 678 p.

II. Tanulmányok 1. FÖLDI ANDRÁS: A lakossági szolgáltatóipar jogi fogalmáról, Acta Fac. Pol.-Iur. Univ. Budapest. 24 (1982), 344-373. 2. FÖLDI ANDRÁS: Gondolatok a szállodai Műhelytanulmányai V, Budapest 1983, 5-19.

3/a. FÖLDI ANDRÁS: A másért való felelősség római jogi alapjairól, Jogász Szövetségi Értekezések 1984/2, 42-74. Idézi: MOLNÁR I.: A római magánjog felelősségi rendje, Szeged 1994, 167215; MENYHÁRD A.: A vállalkozási szerződés a modern magánjog és polgári jog kötelmi dogmatikájában, in: Jogi tanulmányok (szerk. Harmathy A.), Bp. 1995, 14549; MOLNÁR I.: Die Haftungsordnung des römischen Privatrechts, Szeged 1998, 143525.

4. FÖLDI ANDRÁS—SZÁJER JÓZSEF: Római jogi oktatásunkban, Jogtudományi Közlöny 40 (1985), 395-403.

Idézi: HAMZA G.: Az európai magánjog fejlődése, Bp. 2002, 177227; BOÓC Á.—SÁNDOR I.: Előadásvázlatok a polgári jog általános tanaiból, Bp. 20123, 11; MOLNÁR H.: A közvetlen és a közvetett képviselet [PhDértekezés, ELTE], Bp. 2013, 70242; BOÓC Á.—SÁNDOR I.: Előadásvázlatok a polgári jog általános tanaiból, Bp. 20134, 12; HAMZA G.: Caratteristiche dello sviluppo e della codificazione di diritto privato (civile) in Ungheria nell’epoca moderna, in: Mélanges Camille Jauffret-Spinosi, Paris 2013, 60511.

5. FÖLDI ANDRÁS: A kontraktuális és deliktuális felelősség konkurenciájának történetéhez, Acta Fac. Pol.-Iur. Univ. Budapest. 27 (1985), 117-132. Idézi: PÓLAY E.: Die Frage der Verantwortung im römischen Recht der Zwölftafeln, Helikon [Messina] 28 (1988), 659; UŐ: A felelősség kérdése a római jogban a XII táblás törvény korában, in: Adalékok a felelősség történeti fejlődéséhez, Szeged [JATE] 1989, 15 9; CSIZMAZIA N.: A szerződésen kívüli károkozásért való felelősség a római magánjogban, Studia Collegii de Stephano Bibó nominati I (1999), 131213, 215, 132219; CSÉCSY A.: A szerződésszegés jogkövetkezményeinek összehasonlító jogi elemzése [PhD-értekezés, ME ÁJK], Miskolc 2008, 145, 313; OSZTOVICS A. (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázata, II, Bp. 2011, 2352; ZOVÁNYI N.: A felelősség intézményének alakulása a kezdetektől a XX. század végéig, Debreceni Jogi Műhely, 3/2012; UŐ: A büntetőjogi és a polgári jogi felelősség jogkövetkezményeinek összevetése, Debreceni Jogi Műhely 4/2012; DELI G.: A jó erkölcsökről, Bp. 2013, 98481; PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 332.

6. FÖLDI ANDRÁS: A más deliktumáért való felelősség a római jogban, Fiatal Oktatók Műhelytanulmányai VIII, Budapest 1985, 84-109. Idézi: PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 332.

7. FÖLDI ANDRÁS: A libertinusok leszármazóinak közjogi helyzete a köztársasági és császárkori Rómában, Jogtörténeti tanulmányok VI, Budapest 1986, 97-117. Idézi: JAKAB É.: Szerződési szokások és adásvételi előírások Rómában [kand. értekezés], Szeged 1991, 23112; KELEMEN M.: A birodalom kormányzása, Bp. 2007, 80; UŐ: A cohortalisok helye és szerepe a késő-római igazgatás rendszerében, Acta Fac. Pol.-Iur. Univ. Budapest. 46 (2009), 6837; BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 121.

8/a. FÖLDI ANDRÁS: Polgári jogunk és a római jog, Acta Fac. Pol.-Iur. Univ. Budapest. 28 (1986), 7-26. 15

Idézi: HAMZA G.: Az európai magánjog fejlődése, Bp. 2002, 177226; NÓTÁRI T. in Klió 2010/1, 4. j.; BOÓC Á.—SÁNDOR I.: Előadásvázlatok a polgári jog általános tanaiból, Bp. 20112, 151; BOÓC Á.—SÁNDOR I.: Előadásvázlatok a polgári jog általános tanaiból, Bp. 20123, 11, 96; BOÓC Á.—SÁNDOR I.: Előadásvázlatok a polgári jog általános tanaiból, Bp. 20134, 11sk., 106; HAMZA G.: Caratteristiche dello sviluppo e della codificazione di diritto privato (civile) in Ungheria nell’epoca moderna, in: Mélanges Camille Jauffret-Spinosi, Paris, 2013, 6047.

9. FÖLDI ANDRÁS: Megjegyzések a legis actiók kérdéséhez, Acta Fac. Pol.-Iur. Univ. Budapest. 29 (1987), 47-64. Annot.: F. LA[MBERTI], Labeo [Napoli] 39 (1993), 291. Idézi: ZLINSZKY J.: Állam és jog az ősi Rómában, Bp. 1996, 13, 95393, 215; NÓTÁRI T.: Duellum sacrum — gondolatok a legis actio sacramento in rem kapcsán, Állam- és Jogtudomány 47 (2006), 87 1; BOÓC Á.: Észrevételek az arbiterről, Állam- és Jogtudomány 51 (2010), 25412; ERDŐDY J.: Radix omnium malorum. A pénzzel összefüggő egyes római dologi jogi kérdésekről [PhD-értekezés, PPKE JÁK], Bp. 2012, 52169, 172sk.; BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 108.

10. FÖLDI ANDRÁS: A jogi felelősség fogalmáról, Acta Fac. Pol.-Iur. Univ. Budapest. 30 (1988), 7-23. Idézi: CSIZMAZIA N.: A szerződésen kívüli károkozásért való felelősség a római magánjogban, Studia Collegii de Stephano Bibó nominati I (1999), 862; BACSA GY.: Gondolatok a polgári jogi felelősség céljairól és a felelősségen belüli funkcionális elhatárolásokról, uo. II (2000), 2071; SÁNDOR I.—SZŰCS B.: Az ügyvédi felelősség és biztosítása, Bp. 2001, 6961, 72, 7270; CSÉCSY A.: A szerződésszegés jogkövetkezményeinek összehasonlító jogi elemzése [PhD-értekezés, ME ÁJK], Miskolc 2008, 111, 314; SZALMA J.: Szerződésen kívüli (deliktuális felelősség), Bp.—Miskolc—Debrecen—Újvidék 2008, 436; M. SZICS [SZŰCS]: Praktikum iz rimszkog privatnog prava, Novi Sad 2009, 174262; OSZTOVICS A. (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázata, II, Bp. 2011, 2352; ZOVÁNYI N.: A felelősség intézményének alakulása a kezdetektől a XX. század végéig, Debreceni Jogi Műhely, 3/2012; UŐ: A büntetőjogi és a polgári jogi felelősség jogkövetkezményeinek összevetése, uo. 4/2012.

3/b. FÖLDI ANDRÁS: Sulla responsabilità per fatto altrui in diritto romano, Publ. Jur. et Pol. Miskolc. 3 (1988), 135-200. Idézi: JAKAB É.: Stipulationes aediliciae, Acta Jur. et Pol. Szeged 41 (1993), 104 49; CSIZMAZIA N.: A szerződésen kívüli károkozásért való felelősség a római magánjogban, Studia Collegii de Stephano Bibó nominati I (1999), 108107; A. BÜRGE: Der mercennarius und die Lohnarbeit, Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, Rom. Abt. 107 (1990), 87 17; J. GINESTA-AMARGÓS: La responsabilidad de maestro zapatero por las lesiones causadas a sus discipulos, Revue internationale des droits de l’antiquité 39 (1992), 127; SZALMA J.: Szerződésen kívüli (deliktuális felelősség), Bp.—Miskolc—Debrecen—Újvidék 2008, 436; JAKAB É.: Borvétel és kockázat, Bp. 2011, 19879, 204107; BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 264.

8/b. FÖLDI ANDRÁS: Living institutions of Roman law in Hungarian civil law, Helikon [Messina] 28 (1988), 363-380. Idézi: M. PETRAK: Ius commune and Croatian property law, Anali Pravnog fakulteta u Beogradu 58 (2010), @.

11. FÖLDI ANDRÁS: A római magánjog felelősségi rendszerének nyomai polgári jogunkban, in: Adalékok a felelősség történeti fejlődéséhez, Szeged 1989, 29-41.

Idézi: JAKAB É.: Stipulationes aediliciae, Acta Jur. et Pol. Szeged 41 (1993), 10449; CSIZMAZIA N.: A szerződésen kívüli károkozásért való felelősség a római magánjogban, Studia Collegii de Stephano Bibó nominati I (1999), 876; BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 264.

12. FÖLDI ANDRÁS: A hajósok és a fogadósok a római jog forrásaiban, Acta Fac. Pol.-Iur. Univ. Budapest. 31 (1989), 9-30. Ismerteti: F. LA[MBERTI], Labeo [Napoli] 39 (1993), 291-292. Idézi: A. GUARINO: Diritto privato romano, Napoli 199410, 952; 199711, 966; SCHADL GY.: A társaságok és a társasági jog fontosabb dogmatikai kérdéseinek elemzése [PhD-értekezés, SZTE ÁJK], Szeged 2011, 3228; BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 322.

13. FÖLDI ANDRÁS: A római jog Dél-Afrikában, Jogtörténeti Szemle 3 (1990), 72-86. Idézi: HAMZA G.: Az európai magánjog fejlődése, Bp. 2002, 294357; SÁNDOR I.: A bizalmi vagyonkezelés és a trust, Bp. 2014, 3391764.

14. FÖLDI ANDRÁS: A biztosítási szerződés előképe a római jogban, Jogtudományi Közlöny 45 (1990), 215-222. Idézi: JAKAB É.: Stipulationes aediliciae, AUSz 41 (1993), 1556; BÍRÓ GY. (szerk.): Magyar polgári jog. Szerződéstípusok, II, Miskolc 1995, 252; SZABÓ K.: Fenus nauticum, Debreceni Jogi Műhely 2011/4, passim; BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 291.

15. FÖLDI ANDRÁS: A hajófuvarozásra vonatkozó közjogi szabályok fejlődése a római jogban. Acta Fac. Pol.-Iur. Univ. Budapest. 32 (1990), 9-39. Idézi: BAJÁNHÁZY I.: Az állami vagyonnal kapcsolatos szerződések Livius munkájában [PhD-értekezés, ME ÁJK], Miskolc 2007, 414, 936, 130278, 131281, 138336, 139416, 184655, 184, 184659, 2681280, 32278.

16/a. FÖLDI ANDRÁS: A hajósi-fogadósi receptum-felelősség és a custodia viszonyának kérdéséhez, Acta Fac. Pol.-Iur. Univ. Budapest. 33 (1991-1992), 9-28. Idézi: BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 322.

17. FÖLDI ANDRÁS: Bankárok az ókori Rómában, Acta Fac. Pol.-Iur. Univ. Budapest. 33 (1991-1992), 223-238. Idézi: TÓTH ZS.: Documentary credits in international commercial transactions with special focus on the fraud rule [PhD-értekezés, PPKE JÁK], Bp. 2006; BAJÁNHÁZY I.: Az állami vagyonnal kapcsolatos szerződések Livius munkájában [PhD-értekezés, ME ÁJK], Miskolc 2007, 414, 2841397, 2851398, 289, 2891427sk., 2911438, 2961470, 1472sk., 2971475-1477, 298, 2981482sk. UŐ: Az államkincstár a köztársasági kori Rómában, Publ. Univ. Miskolc 26 (2008), 810; M. BIANCO: Note sul ‘receptum cauponum’, Scritti Generoso Melillo, I, Napoli 2010, 115 6; POZSONYI N.: Zálogpraxis az ókori Rómában [PhD-értekezés, SZTE ÁJK], Szeged 2011, 45226; BENEDEK F.— PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 291; ÚJVÁRI E.: A kezes megtérítési igényei a római jogban [PhD-értekezés, ME ÁJK], Miskolc 2014, 2250.

18. FÖLDI ANDRÁS: Az ún. járulékos keresetek problémái a római jogban, Publ. Jur. et Pol. Miskolc. 7 (1992), 31-86. Idézi: POZSONYI N.: Zálogpraxis az ókori Rómában [PhD-értekezés, SZTE ÁJK], Szeged 2011, 61305; BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 280.

16/b. FÖLDI ANDRÁS: Anmerkungen zum Zusammenhang zwischen der Haftung „ex recepto nautarum cauponum stabulariorum“ und der Haftung für „custodia“, Revue internationale des droits de l’antiquité 40 (1993), 263-291. Ismerteti: F. ARCARIA, Iura [Napoli] 45 (1994), 288; R. SOTTY, Revue historique de droit français et étranger, 78 (2000), 172. Idézi: M. WIMMER: Besitz und Haftung des Vindikationsbeklagten, Köln—Weimar—Wien 1995, 81, 816; R. CARDILLI: L’obbligazione di ‘praestare’ e la responsabilità contrattuale in diritto romano, Milano 1995, 26489; R. FERCIA: Criterî di responsabilità dell’exercitor, Torino 2002, 191109, P. CERAMI—A. DI PORTO—A. PETRUCCI: Diritto commerciale romano, Torino 20042, 27438, 40, 27541, 27848, 50, 28255, 28257, 299104, 105; M. SALAZAR REVUELTA: Configuración jurídica del ‘receptum nautarum cauponum et stabulariorum’ y evolución de la responsabilidad recepticia en el Derecho Romano, Anuario da Facultade de Dereito da Universidade da Coruña 10 (2006), 10864, 109019, 109646; F. CURSI: ‘Actio de recepto’ e ‘actio furti (damni) adversus nautas caupones stabularios’, Studi Giovanni Nicosia, III, Milano 2007, 125 32; M. DE LAS MERCEDES GARCÍA QUINTAS: La importancia comercial de los ríos, Derecho comercial, de Roma al derecho moderno, I, Las Palmas 2007, 34137; A. PETRUCCI: Per una storia della protezione dei contraenti con gli imprenditori, Torino 2007, 12916, 13426, 13527, 14036, 14139, 14240, 15353, 54; M. SALAZAR REVUELTA: La responsabilidad objetiva en el transporte marítimo y terrestre en Roma, Madrid 2007, 135225; 145251, 153269, 158282, 168316, 205387sk., 219429, 251; M. SERRANO-VICENTE: Custodiam praestare, Madrid 2007, 3181003; 3311057; R. ZIMMERMANN: Gastwirtshaftung in Deutschland, in: H.-P. Haferkamp—T. Repgen (Hrsg.): Usus modernus pandectarum, Köln—Weimar—Wien 2007, 27410; R. FERCIA: Responsabilità per fatto di ausiliari nel diritto romano, Padova 2008, 2943, 2967; A. ZABAROWSKA: Typy wewnętrznych struktur podmiotowych działalności handlowej związanej z powierzaniem statku niewolnikowi w riezmskim prawie klasycznym, Studi polacco-italiani di Toruń, V, Toruń 2009, 343; P. CERAMI—A. PETRUCCI: Diritto commerciale romano, Torino 20103, 26636, 26738, 26839, 27146, 48, 27453, 27555, 293101, 102; F. MATTIOLI: Ricerche sulla formazione della categoria dei quasi delitti, Bologna 2010, 1883, 1894, 21653; S. KORDASIEWICZ: ‘Receptum nautarum’ and ‘custodiam praestare’ revisited, RIDA 58 (2011), 1931, 196, 19623-25, 19728, 20755; BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 322.

19. FÖLDI ANDRÁS: A római személyi és családi jog hatása a Tripartitumra, Jogtudományi Közlöny 48 (1993), 389-393. Idézi: HAMZA G.: Az európai magánjog fejlődése, Bp. 2002, 79107; BOÓC Á.: Észrevételek az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez nemzetközi magánjogi szempontból, Polgári Jogi Kodifikáció 10/3 (2008), 7 4; HAMZA G.: Roman law and the development of Hungarian law before the promulgation of the Civil Code of 1959, Essays in honour of Laurens Winkel, Pretoria 2014, 386 5.

20/a. FÖLDI ANDRÁS: A lex Rhodia néhány problémája a római jogban, Acta Fac. Pol.-Iur. Univ. Budapest. 34 (1993-94), 9-22. Idézi: SIPOS I.—SIPOS D.: A fuvarjog Románia EU-csatlakozásának távlatában, Acta Fac. Pol.-Iur. Univ. Budapest. 40 (2003), 25214.

21. FÖLDI ANDRÁS: Die Entwicklung der sich auf die Schiffer beziehenden Terminologie im römischen Recht, Tijdschrift voor rechtsgeschiedenis 63 (1995), 1-9. [online: http://www.ingentaconnect.com/content/mnp/lega/1995/00000063/F0020001/art00001;jsessio nid=6hnkunpam3j0i.alexandra ] Ismerteti: KUCHIISHI KUMIKO: Az exercitor in potestate problémája (japán nyelven), Journal of Law and Politics (Kyushu University), 70 (2004), 1073-1098 passim [reflektív vitacikk]. Idézi: E. HÖBENREICH: Annona. Juristische Aspekte der stadtrömischen Lebensmittelversorgung, Graz 1997, 82112; A. BÜRGE: Römisches Privatrecht. Rechtsdenken und gesellschaftliche Verankerung, Darmstadt 1999, 17664; L. DE LIGT: Legal history and economic history: the case of the ‘actiones adiecticiae qualitatis’, Tijdschrift voor rechtsgeschiedenis 67 (1999), 2066, 21949; JAKAB É.: Vectura pro mutua, Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, Rom. Abt. 117 (2000), 262 66; J. KRZYNÓWEK: Odpowiedzialność przedsiębiorcy (exercitor) w prawie rzymskim, Warszawa 2000, 2130, 33, 3375-76, 3478-81, 35, 3582, 76166; E.

STOLFI: Studi sui ‘libri ad edictum’ di Pomponio II, Milano 2001, 40542; R. FERCIA: Criterî di responsabilità dell’exercitor, Torino 2002, 32; A. PETRUCCI: R. Fercia: Criterî di responsabilità dell’ ‘exercitor’ [rec.], Iura 53 (2002), 34246; G. COPPOLA BISAZZA: Ancora una parola sull’ ‘exercitor’, Iura 54 (2003), 1337; P. CERAMI—A. DI PORTO—A. PETRUCCI: Diritto commerciale romano, Torino 20042, 232, 2325, 6, 8; M. V. DURNOVO: Rab v drevnem Rime: upravljajuscsij i predprinimatel’ [Diss. CSc], Moszkva 2004, @; UŐ: Rab – upravljajuscsij v rimszkom szelszkom imenyii epohi principata, Vesztnyik Drevnyej Isztorii 2004, 1011; W. BROEKART: De Romeinse ‘navicularii’ [Diss. Univ. Gent], Gent 2005, 1230, 1340, 21, 2188, 24, 24104; V. M. PATIMO: Note di commento a Petr. Satyr., Exemplaria classica. Journal of Classical Philology 10 (2006), 139 48; V. SZ. LJAPUSZTYIN: «Magister» v hozjajsztvennoj sztrukture rimszkoj «familia» II v. do n.e.-II. v. n.e., Vesztnyik Moszkovszk. Univ. szer. iszt. 2007/3, @; A. PETRUCCI: Per una storia della protezione dei contraenti con gli imprenditori, Torino 2007, 57,5, 7, 1203; M. SALAZAR REVUELTA: La responsabilidad objetiva en el transporte marítimo y terrestre en Roma, Madrid 2007, 4823; 118191; 251; UŐ: Responsables ‘sine culpa’ en el contrato de transporte e y alojamiento en la Roma de la época comercial, RIDA 55 (2008), 45736; W. BROEKART: Creatio ex nihilo? The origin of the corpora naviculariorum reconsidered, Latomus 67 (2008), @, 1. j.; UŐ: Tituli picti en Monte Testaccio, in: Handelingen der Koninklijke Zuid-Nederlandse Maatschappij voor Taal- en Letterkunde en Geschiedenis, 61 (2008), @ 11. j.; M.-D. LIUŞNEA: Legal aspects regarding navigation in the early Roman Empire [román nyelven], Peuce (New Series). History and Archaeology Studies and Research 7/2009, @; P. CERAMI—A. PETRUCCI: Diritto commerciale romano, Torino 20103, 2225, 2238; Z. BENINCASA: Ryzyko zwiazane z podrozami morskimi jako szczególnego rodzaju wkład niepieneznydo spółky w prawie rzymskim, Zeszyty prawnice UKSW 10.1 (2010), 59 19; F. MATTIOLI: Ricerche sulla formazione della categoria dei quasi delitti, Bologna 2010, 1906, 19310; M. ZIMMERMANN: Die Haftung des Reeders mit der „actio exercitoria“, Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, Rom. Abt. 129 (2012), 557 14; P. NICZYPORUK: Bankierzy i operacje bankierskie w starożytnym Rzymie, Białystok 2013, @, 242; UŐ: Bankierzy publiczni w starożytnym Rzymie, Zeszyty naukowe Uniw. Rzeszowskiego, ser. prawn. 82/2014, 146 3; BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 310.

22. FÖLDI ANDRÁS: Werbőczy és a római jog, in: Degré Alajos Emlékkönyv, Budapest 1995, 67-76. Idézi: TÖRÖK G.: Die Entwicklung des ungarischen Zivilrechts nach dem Systemwechsel, Zeitschrift für europäisches Privatrecht 6 (1998), 82 112; BARISKA I.: Kormányzati és önkormányzati intézmények a Habsburgzálogon lévő Nyugat-Magyarországon [PhD-értekezés, DE BTK Történelmi-néprajzi Doktori Iskola], Debrecen 2002 [=http://phd.okm.gov.hu/disszertaciok/ertekezesek/2002/de_2084.pdf], @; SZABÓ B.: Az európai ius commune hatásának nyomai a kora újkor magyar magánjogának fejlődésében, in: Facultas nascitur, Miskolc 2001, 43613; HAMZA G.: Az európai magánjog fejlődése, Bp. 2002, 79107; SZABÓ B.: Die Rolle des europäischen „ius commune“ in der ungarischen Privatrechtsentwicklung der frühen Neuzeit, Festschrift Theo Mayer-Maly, Wien—Köln—Weimar 2002, 76916; UŐ: Spuren der Wirkung des europáischen „ius commune“ in der ungarischen Privatrechtsentwicklung der frühen Neuzeit, in: Papp. K.—Barta J. (ed.): The First Millennium of Hungary in Europe, Debrecen 2002, 242 13; HOMOKI-NAGY M.: Az 1795. évi magánjogi tervezetek, Szeged 2004, 571, 296; STIPTA I.: Dejiny súdnej moci v Uhorsku do roku 1918, Košice 2004, 263; HAMZA G.: Roman law and the development of Hungarian law before the promulgation of the Civil Code of 1959, Essays in honour of Laurens Winkel, Pretoria 2014, 3865.

23. FÖLDI ANDRÁS: A közös európai jog történeti gyökerei, Acta Fac. Pol.-Iur. Univ. Budapest. 35 (1995-96), 101-117. Idézi: KARÁCSONY A.: Jogfilozófia és társadalomelmélet, Bp. 2000, 287, 221; SZUROMI SZ.: A temetésre vonatkozó egyházfegyelem a XII-XIII. században, Bp. 2002, 3675, 76, 3784; BÓNIS P.: A kötelem biztosítékai a ius commune szerint, Iustum aequum salutare 8 (2012/1), 52.

24/a. FÖLDI ANDRÁS: Appunti sulla responsabilità per l’ ‘exercitor in potestate’, in: Tanulmányok Benedek Ferenc tiszteletére, Pécs 1996, 73-81. Ismerteti: R. SOTTY, Revue historique de droit français et étranger, 78 (2000), 166. Idézi: J.-J. AUBERT: Les « institores » et le commerce maritime dans l’Empire romain, Topoi 9/1 (1999), 1952; M. MICELI: Sulla struttura formulare delle ‘actiones adiecticiae qualitatis’, Torino 2001, 21657; UŐ: Studi sulla «rappresentanza» nel diritto romano, Milano 2008, 4120; BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 280.

25. FÖLDI ANDRÁS: Remarks on the legal structure of enterprises in Roman law, Revue internationale des droits de l’antiquité 43 (1996), 179-211. Ismerteti: KUCHIISHI KUMIKO: Az exercitor in potestate problémája (japán nyelven), Journal of Law and Politics (Kyushu University), 70 (2004), 1073-1098 passim [reflektív vitacikk]; R. SOTTY, Revue historique de droit français et étranger, 78 (2000), 176-177. Annotáció: P. DU PLESSIS: Roman Law [Oxford Bibliographies Online Research Guide], Oxford 2010, 20. Idézi: A. DI PORTO: Il diritto commerciale romano, Ricerche dedicate a Filippo Gallo, Torino 1997, III, 430 55; G. SANTUCCI: Il socio d’opera in diritto romano, Padova 1997, 188200; A. PETRUCCI: I ‘servi impuberum’ esercenti attività imprenditoriale nella riflessione della giurisprudenza romana dell’età commerciale, Munuscula di allievi a Feliciano Serrao, Napoli 1999, 209 45; G. GARCÍA BROSA: ‘Mercatores’ y ‘negotiatores’: ¿simples comerciantes?, Pyrenae 30 (1999), 184, 188; M. A. LIGIOS: Taberna, negotiatio, taberna cum instrumento e taberna instructa nella riflessione giurisprudenziale classica, Studi Aldo Dell’Oro, Padova 2001, 3630; P. CERAMI—A. PETRUCCI: Lezioni di diritto commerciale romano, Torino 2002, 4716, 1477, 15620; R. FERCIA: Criterî di responsabilità dell’exercitor, Torino 2002, 23324; U. MALMENDIER: Societas publicanorum, Wien—Köln—Weimar 2002, 233604, 311; A. PETRUCCI: Sobre los orígenes de la protección dada a los terceros contrayentes frente a los impresarios, Roma e America. Diritto romano comune 13 (2002), 237 13; UŐ: Ulteriori osservazioni sulla protezione dei contraenti con gli ‘institores’ nel diritto romano dell’età commerciale, Iura 53 (2002), 194; UŐ: Orígines romanisticos de la buena fe objetiva en la contratación mercantil, Anuario Mexicano de Historia del Derecho 15 (2003), 604 7; S. LONGO: Filius familas se obligat, Milano 2003, 1422; A. PETRUCCI: Neque enim decipi debent contrahentes, Il ruolo della buona fede oggettiva nell’esperienza giuridica storica e contemporanea, III, Padova 2003, 927; K. TANYEV: Le prêt maritime à l’ancienne Rome [Diss. PhD], Szófia 2003; P. CERAMI—A. DI PORTO—A. PETRUCCI: Diritto commerciale romano, Torino 20042, 4421, 24430, 24740, 24842, 24944; M. V. DURNOVO: Rab v drevnem Rime: upravljajuscsij i predprinimatel’ [Diss. CSc], Moszkva 2004, @; UŐ: Rab – upravljajuscsij v rimszkom szelszkom imenyii epohi principata, Vesztnyik Drevnyej Isztorii 2004, 1011; R. FERCIA: Appunti su funzione e struttura formulare dell’a. de dolo, Studi in memoria di Franco Ledda, Torino 2004, 44174; F.-S. MEISSEL: Societas, Frankfurt am Main 2004, 268, 268 125, 318; T. GIARO: Comparemus! Romanisztika kak faktor unifikacii jevropejszkih pravovüh szisztem, Ius antiquum [Jaroszlavl] 15 (2005), 18370; SÁNDOR I.: A társasági jog története Nyugat-Európában, Bp. 2005, 56204, 2124, 292; M. SARAČ: Odgovornost principala zu ugovorne obveze institora, Zbornik Pravnog fakulteta u Zagrebu 56 (2005), 131386; 126 UŐ: Actio tributoria, uo. 57 (2006), 722 ; A. PETRUCCI: Per una storia della protezione dei contraenti con gli 9 47 imprenditori, Torino 2007, 13 ; 109 , M. SALAZAR REVUELTA: La responsabilidad objetiva en el transporte marítimo y terrestre en Roma, Madrid 2007, 125208; 251; P. CERAMI: Impresa e ‘societas’ nei primi due secoli dell’impero, Annali Palermo 52 (2007-2008), 8011, 11397; R. HERRERA BRAVO et al.: El derecho mercantil romano, Universidad Jaén 2008 [= www.aidrom.com/comunicaciones2008/herrera2.pps]; B. STELZENBERGER: Kapitalmanagement und Kapitaltransfer im Westen des römischen Reiches, Rahden 2008, 74412; M. SALAZAR REVUELTA: Responsables ‘sine culpa’ en el contrato de transporte e y alojamiento en la Roma de la época comercial, RIDA 55 (2008), 46250; B. ABATINO et al.: Early elements of the corporate form: Depersonalization of business in ancient Rome, Amsterdam Center for Law and Economics, Working Papers 14 (2009), 14 53, 1868; W. BROEKAERT: “Parker and Sons” of “Parker and Slaves”? De “familia” in het romeinse handelsbedrijf, Roman Society Research Center [RSRC, Brussels—Ghent] Working Paper 2009 [=http://www.rsrc.ugent.be/index.php?id=2&type=file], 1042, 1252, 39145; P. LAZO: ‘Iussum’ y ‘nominatio’ en las adquisiciones a través de dependientes, Revista de Estudios Histórico-Jurídicos [Valparaíso, Chile] 31 (2009), 1421, 157; S. N. KATZ (ed.) / P. DU PLESSIS: The Oxford International Encyclopedia of Legal History, II, Oxford 2009, 191 [s. v. contract]; U. MALMENDIER: Law and finance “at the origin”, Journal of Economic Literature 47/4 (2009), 1076skk. @; A. ZABAROWSKA: Typy wewnętrznych struktur podmiotowych działalności handlowej związanej z powierzaniem statku niewolnikowi w rziemskim prawie klasycznym, Studi polacco-italiani di Toruń, V, Toruń 2009, 343sk, 43, 4326; J. BANAJI, Theory as history: Essays on modes of production and exploitation, Leiden—Boston 2010, 12954; P. CERAMI—A. PETRUCCI: Diritto commerciale romano, Torino 20103, 4621, 8752, 23531, 23941, 24044, 46; A. M. FLECKNER: Antike Kapitalvereinigungen, Köln—Weimar—Wien 2010, 22231, 25976, 319116; U. MALMENDIER: Roman law and the law-and-finance debate, Festschrift Rolf Knütel, Heidelberg 2010, 72728; P. DU PLESSIS: Borkowski’s textbook on Roman law, Oxford 2010, 285; A. D. RUDOKVAS: ‘Peculium’ ed il problema della persona giuridica, Revista chilena de historia del derecho 22/1 (2010), 12914; YINGYING WANG: Actiones adiecticiae qualitatis, Tesi Univ. Tor Vergata, Roma 2010, 128 386; B. ABATINO—G. DARI-MATTIACCI—E. C. PEROTTI: Depersonalization of business in ancient Rome, Oxford Journal of Legal Studies 31 (2011), @; B. ABATINO—G. DARI-MATTIACCI: Agency problems and organizational costs in slaverun businesses, in: Amsterdam Law School Research Paper No. 2011/40 [= Amsterdam Center for Law &

Economics Working Paper No. 2011/13], 1753; A. M. FLECKNER, in: Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, Rom. Abt. 128 (2011), 68636; M. A. LIGIOS: Merci e legati, Iura 59 (2011), 482; P. CERAMI in Affari, finanza e diritto nei primi due secoli dell’impero (cur. F. Milazzo), Milano 2012, 16611; A. CONISON: The organisation of Rome’s wine trade, Diss. Univ. Michigan, Ann Arbor 2012, 78 35; M.-L. DJELIC—J. BOTHELLO: Limited liability and moral hazard implications: An alternative reading of the financial crisis, http://www.maxpo.eu/downloads/djelic.pdf [2012], 17, 35; P. NICZYPORUK: Bankierzy i operacje bankierskie w starożytnym Rzymie, Białystok 2013, @, 242; A. CASSARINO: Riflessioni sulla nozione di ‘foro cedere’ in riferimento all’esecutato nel diritto romano tra tarda repubblica e principato, Teoria e storia del diritto privato. Rivista internazionale online 7 (2014), 5. j.; A. M. FLECKNER: The ‘peculium’: A legal device for donations to ‘personae alieno iuri subiectae?’, F. Carlà—M. Gori (ed.): Gift Giving and the ‘Embedded’ Economy in the Ancient World, Heidelberg 2014, 22249, 237; UŐ: Roman business associations, G. Dari-Mattiacci: Roman law and economics, Oxford 2014, @; UŐ: Bankierzy publiczni w starożytnym Rzymie, Zeszyty naukowe Uniw. Rzeszowskiego, ser. prawn. 82/2014, 146 3; BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 310;

26. FÖLDI ANDRÁS: Az institutio-hagyomány a jogi oktatás történetében, Festgabe für János Zlinszky, Miskolc 1998, 533-556. Idézi: CSEHI Z.: A magyar magánjog általános részéről — elméleti és dogmatikai fejtegetések, Jogelméleti Szemle 2004/1; KECSKÉS L.: A polgári jog fejlődése a kontinentális Európa főbb jogrendszereiben, Bp.—Pécs 2004, 49skk. passim; CSEHI Z.: A magánjogi alapítvány, Bp. 2007, 358; BOÓC Á.–SÁNDOR I.–TÖRÖK GÁBOR: A civilisztika dogmatikája, Bp. 2009, 106; KECSKÉS L.: A polgári jog fejlődése a kontinentális Európa nagy jogrendszereiben, Bp. 2009, 42sk. passim, 45146sk., 46149, 50-54 passim, 57228, 70292, 106 passim, 107476, 111 passim, 175806, 304-307 passim, 3881734; PETRASOVSZKY A.: Szibenliszt Mihály természetjoga, különös tekintettel az államra [PhD-értekezés, ME ÁJK], Miskolc 2011, 35140-142, 36, 36145; ERDŐDY J.: Radix omnium malorum. A pénzzel összefüggő egyes római dologi jogi kérdésekről [PhD-értekezés, PPKE JÁK], Bp. 2012, 116384, 126438; DELI G.: A jó erkölcsökről, Bp. 2013, 39184; BOÓC Á.: A polgári jog alapjai, I, Bp. 2014, 212; BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 74.

27/a. FÖLDI ANDRÁS: Érvényesség és hatályosság a végrendeleteknél, Közjegyzők Közlönye XLV/7-8. (1998), 2-12. Ismerteti: BESSENYŐ A.: A jogügyletek érvényessége és hatályossága, Jura VII/2 (2000), 152, 1635, 1757, 1764, 17 [reflektív vitacikk] Idézi: CSEHI Z.: Coincidentia oppositorum, in: Studia L. Vékás dedicata, Bp. 1999, 46 21; FORGÁCS K.: Érvényesség, hatályosság, Studia Collegii de Stephano Bibó nominati II (2000), 3115, 32, 3216-18, 50; JAKAB A.: A jogszabályok érvényessége, hatályossága és alkalmazhatósága, Jogelméleti Szemle [http://www.extra.hu/jesz/] 2001/2, 77. j.; BOÓC Á.: Az utóöröklés a római jogban, javaslattal a jövőbeni szabályozásra, Közjegyzők Közlönye, 2002/4, 1094; KÉRI Z.: Jogügyleti érvényesség és hatályosság, Iustum Aequum Salutare (PPKE JÁK) 2005/1, 127, 127 1, 128, 1286, 130; CSEHI Z.: A magánjogi alapítvány, Bp. 2007, 3171266; KISS G.—SÁNDOR I.: A szerződések érvénytelensége, Bp. 2008, 172; DARÁZS L.: A kartellek semmissége, Bp. 2009, 190372; OSZTOVICS A. (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázata, II, Bp. 2011, 2379; CSEHI Z.: A Polgári Törvénykönyv időfogalma és magánjogunk időfelfogása, Bp. 2013, 2738; MENYHÁRT Á.: A tévedés a szerződések körében, Győr 2013, 1418; VÉKÁS L.: Öröklési jog, Bp. 20137, 67, 87; DELI G.—TORJÁK N.: Egy nagy klasszikus margójára, Jogtudományi Közlöny 69 (2014), 112 9; ERDŐS G.: A végrendelet visszavonásának dogmatikai kérdései, Ars boni 2014. július 7 [= http://arsboni.hu/a-vegrendelet-visszavonasanak-dogmatikaikerdesei.html]; KISS G.—SÁNDOR I.: A szerződések érvénytelensége, Bp. 20142, 204. 65

24/b. FÖLDI ANDRÁS: La responsabilità dell’avente potestà per atti compiuti dall’ ‘exercitor’ suo sottoposto, Studia et documenta historiae et iuris [Roma] 64 (1998), 179202. Ismerteti: A. METRO: Una ‘dissensio’ giurisprudenziale a proposito dell’ ‘exercitor navis in potestate’?, Bullettino dell’Istituto di diritto romano 100 (1997 [publ. 2003]), 183-192 [reflektív vitacikk]; R. SOTTY, Revue historique de droit français et étranger 78 (2000), 166; KUCHIISHI KUMIKO: Az exercitor in potestate problémája (japán nyelven), Journal of Law and Politics (Kyushu University), 70 (2004), 1073-1098 passim [reflektív vitacikk].

Idézi: L. DE LIGT: Legal history and economic history: the case of the ‘actiones adiecticiae qualitatis’, Tijdschrift voor rechtsgeschiedenis 67 (1999), 206 6, 21949; G. GALELLA: La società con lo schiavo [Tesi di dottorato di ricerca, Università di Roma „La Sapienza”], Roma 1999, 14, 1427, 103240, 165372, 167377, 195434; J. KRZYNÓWEK: Odpowiedzialność przedsiębiorcy (exercitor) w prawie rzymskim, Warszawa 2000, 75165, 78170, 79172, 140308; A. GUARINO: Diritto privato romano, Napoli 200112, 410; C. PENNACCHIO: Il ‘servus diaetarius’: un lavoratore specializzato?, Labeo [Napoli] 47 (2001), 11447; R. RICHICHI: L’inquadramento della nave nelle categorie delle ‘res’ in diritto romano, Rivista di diritto romano 1 (2001), 4 13, 30124; M. MICELI: Sulla struttura formulare delle ‘actiones adiecticiae qualitatis’, Torino 2001, 21657; E. STOLFI: Studi sui ‘libri ad edictum’ di Pomponio II, Milano 2001, 40542, 40644, 46, 47, 40748, 51, 40855, 56, 40960, 62, 41066, 41689, 420104, 423119, 424124; R. FERCIA: Criterî di responsabilità dell’exercitor, Torino 2002, 23324; M. MICELI: ‘Institor’ e ‘procurator’ nelle fonti romane dell’età preclassica e classica, Iura 53 (2002), 7239; S. LONGO: Filius familas se obligat, Milano 2003, 1422; A. PETRUCCI: Ulteriori osservazioni sulla protezione dei contraenti con gli ‘institores’ nel diritto romano dell’età commerciale, Iura 53 (2002), 5166, 5578; G. COPPOLA BISAZZA: Ancora una parola sull’ ‘exercitor’, Iura 54 (2003), 1337; P. CERAMI—A. DI PORTO—A. PETRUCCI: Diritto commerciale romano, Torino 20042, 2325, 23919, 20, 240, 24021, 23, 24124, 24325, 27, 29, 24430, 31, 24533, 25255; M. V. DURNOVO: Rab v drevnem Rime: upravljajuscsij i predprinimatel’ [Diss. CSc], Moszkva 2004, @; L. GAGLIARDI: Mobilità e integrazione delle persone nei centri cittadini romani, Milano 2006, 49127; L. PELLEGRINELLI: Le ‘actiones adiecticiae qualitatis’ [Tesi di laurea, Univ. Trieste], Trieste 2006, 6842, 44, 8086; M. SALAZAR REVUELTA: Configuración jurídica del ‘receptum nautarum cauponum et stabulariorum’ y evolución de la responsabilidad recepticia en el Derecho Romano, Anuario da Facultade de Dereito da Universidade da Coruña 10 (2006), 108911; T. J. CHIUSI, Zum Zusammenspiel von Haftung und Organisation im römischen Handelsverkehr, Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, Rom. Abt. 124 (2007), 96 5; V. SZ. LJAPUSZTYIN: «Magister» v hozjajsztvennoj sztrukture rimszkoj «familia» II v. do n.e.-II. v. n.e., Vesztnyik Moszkovszk. Univ. szer. iszt. 2007/3, @; A. PETRUCCI: Per una storia della protezione dei contraenti con gli imprenditori, Torino 2007, 6726, 7134, 10335—37, 40, 41, 43, 11048, 50, 11357; M. SALAZAR REVUELTA: La responsabilidad objetiva en el transporte marítimo y terrestre en Roma, Madrid 2007, 4823; 199379; 126211, 127216; 251; R. FERCIA: Responsabilità per fatto di ausiliari nel diritto romano, Padova 2008, 386129; M. MICELI: Studi sulla «rappresentanza» nel diritto romano, Milano 2008, 4120; M. SALAZAR REVUELTA: Responsables ‘sine culpa’ en el contrato de transporte e y alojamiento en la Roma de la época comercial, RIDA 55 (2008), 462, 46253, 46356; W. BROEKAERT: “Parker an Sons” of “Parker and Slaves”? De “familia” in het romeinse handelsbedrijf, Roman Society Research Center [RSRC, Brussels—Ghent] Working Paper 2009 [=http://www.rsrc.ugent.be/index.php?id=2&type=file], 830; M.-D. LIUŞNEA: Aspecte juridice privind navigatia in perioada principatului, Peuce 7 (2009), 107; A. PETRUCCI: Considerazioni in tema di responsabilità verso i terzi contraenti dell’institore, Studi Remo Martini, III, Milano 2009, 11922; A. ZABAROWSKA: Typy wewnętrznych struktur podmiotowych działalności handlowej związanej z powierzaniem statku niewolnikowi w rzymskim prawie klasycznym, Studi polacco-italiani di Toruń, V, Toruń 2009, 34 3, 368, 3712, 3813; P. CERAMI— A. PETRUCCI: Diritto commerciale romano, Torino 20103, 2225; 23020, 21, 23122, 24, 23225, 23428, 30, 23531, 23632, 34 , 24458; A. M. FLECKNER: Antike Kapitalvereinigungen, Köln—Weimar—Wien 2010, 319117; P. LAZO GONZÁLEZ: El contexto dogmático de la ‘par condicio creditorum’ en el derecho romano, Revista de Derecho Universidad Católica del Norte [Coquimbo, Chile] 17 (2010/2), 8411; A. M. FLECKNER, in: Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, Rom. Abt. 128 (2011), 68637; P. LAZO: Limitación e ilimitación de responsabilidad en una empresa de navegación, Revista de Estudios Histórico-Jurídicos [Valparaíso, Chile] 33 (2011), 1751, 182, 18219; A. ZABOROWSKA: Statek jako «peculium» w rzymskim prawie klasycznym, Studia Iuridica Toruniensia 2011, @; P. NICZYPORUK: Bankierzy i operacje bankierskie w starożytnym Rzymie, Białystok 2013, @, 242; UŐ: Bankierzy publiczni w starożytnym Rzymie, Zeszyty naukowe Uniw. Rzeszowskiego, ser. prawn. 82/2014, 1463; BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 280.

28. HAMZA GÁBOR—FÖLDI ANDRÁS: Über die verschiedenen Formen der Einflüsse des römischen Rechts in Ungarn, Helikon [Messina] 35-38 (1995-1998), 479-490. Idézi: A. WACKE: Zur gegenwärtigen Lage des römischen Rechts in Europa, Orbis Iuris Romani [Praha— Brno—Bratislava] 6 (2000), 2078.

29. FÖLDI ANDRÁS: ‘Caupones’ e ‘stabularii’ nelle fonti del diritto romano, in: Mélanges Fritz Sturm, Liège 1999, 119-137.

Ismerteti: R. SOTTY, Revue historique de droit français et étranger 78 (2000), 166; PH. THOMAS: Some observations on the relevance of Roman Law and Legal History for South African jurists on the basis of essays in Festschrift Sturm, Fundamina [Pretoria] 10 (2004), 203. Idézi: A. GUARINO: Diritto privato romano, Napoli 200112, 944; G. RIZZELLI: In margine ad Hist. Aug. Heliog. 2, 1, Festschrift Theo Mayer-Maly, Köln—Weimar—Wien 2002, 62744; A. PETRUCCI: R. Fercia: Criterî di responsabilità dell’ ‘exercitor’ [rec.], Iura 53 (2002), 34246; TH. MCGINN: The economy of prostitution in the Roman world, Ann Arbor 2004, 1932, 312; R. FERCIA: Dovere di diligenza e «rischi funzionali», Napoli 2005, 16890, 274; A. PETRUCCI: Per una storia della protezione dei contraenti con gli imprenditori, Torino 2007, 1203, 1249, 12916; M. SALAZAR REVUELTA: La responsabilidad objetiva en el transporte marítimo y terrestre en Roma, Madrid 2007, 91127; 93133, 134, 94135; 96140, 126, 126211, 127216; 251; R. FERCIA: Responsabilità per fatto di ausiliari nel diritto romano, Padova 2008, 13151; M. SALAZAR REVUELTA: Responsables ‘sine culpa’ en el contrato de transporte e y alojamiento en la Roma de la época comercial, RIDA 55 (2008), 462, 462 53, 46356; A. CAMPANELLA: Brevi riflessioni su D. 50.16.185 (Ulp., 28 ad ed.), Diritto e storia 8 (2009), 41. j.; P. CERAMI: Tabernae deversoriae. Settore economico e regime giuridico nel periodo imprenditoriale, Studi Antonino Metro, I, Milano 2009, 45511, 46843; F. MATTIOLI: Ricerche sulla formazione della categoria dei quasi delitti, Bologna 2010, 1906; E. SANTAMATO: ‘Deversorium, meritorium, cellae’: pratiche affittuarie nella Roma antica e gestione amministrativa dell’ ‘habitare’ in età imperiale, Palamedes 5 (2010/1), @; S. KORDASIEWICZ: ‘Receptum nautarum’ and ‘custodiam praestare’ revisited, RIDA 58 (2011), 20242; B. MALAVÉ OSUNA: Regulación urbanistica y financiera de algunos edificios del «cursus publicus» romano, RIDA 58 (2011), 23318, 24341; P. NICZYPORUK: Bankierzy i operacje bankierskie w starożytnym Rzymie, Białystok 2013, @, 242; UŐ: Bankierzy publiczni w starożytnym Rzymie, Zeszyty naukowe Uniw. Rzeszowskiego, ser. prawn. 82/2014, 146 3; BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 280.

30. FÖLDI ANDRÁS: Dubbi e ipotesi in tema della terminologia relativa ai banchieri romani, in: Mélanges de droit romain offerts à Witold Wołodkiewicz, Warszawa 2000, I, 207219. Idézi: R. GAMAUF: Vindicatio nummorum [Habilitationsschrift], Wien 2001, 338; P. PICHONNAZ: La compensation. Analyse historique et comparative des modes de compenser non conventionnels, Fribourg 2001, 129579, 131594, 131591, 132598; A. PETRUCCI: Studi sulle attività e sull’organizzazione delle banche a Roma, Torino 2002, 155; P. PICHONNAZ: La compensation commerciale à l’aune du cas de l’ « argentarius », Tijdschrift voor rechtsgeschiedenis 2003/1, @; P. CERAMI—A. DI PORTO—A. PETRUCCI: Diritto commerciale romano, Torino 20042, 1004, 135, 13584; A. PETRUCCI: Per una storia della protezione dei contraenti con gli imprenditori, Torino 2007, 1561; P. CERAMI—A. PETRUCCI: Diritto commerciale romano, Torino 20103, 1104; P. NICZYPORUK: Mensarii, bankers acting for public and private benefit, Studies in Logic, Grammar and Rhetoric 24 (37) 2011, 10610; S. VIARO: Corrispettività e adempimento del sistema contrattuale romano, Padova 2011, 1223; P. NICZYPORUK: «Mensarii» kak bankirü, Miscellanea Historico-Iuridica [Białystok] 11 (2012), 6310; UŐ: Aukcyjna sprzedaż majątków z udziałem bankierów w starożytnym Rzymie, in: J. Bieluk et al. (red.): Z zagadnień prawa rolnego, cywilnego i samorządu terytorialnego, Białystok 2012, 59710; P. NICZYPORUK—A. TALECKA: Bankowość podstawowe zagadnienia, Białystok 2012, 198; P. NICZYPORUK: Bankierzy i operacje bankierskie w starożytnym Rzymie, Białystok 2013, @, 242; UŐ: Bankierzy publiczni w starożytnym Rzymie, Zeszyty naukowe Uniw. Rzeszowskiego, ser. prawn. 82/2014, 14812; BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 291.

31. FÖLDI ANDRÁS: Másért való felelősség a reálszerződéseknél, Jogtudományi Közlöny 55 (2000), 157-167. Idézi: BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 322.

32. FÖLDI ANDRÁS: Másért való felelősség a locatio conductiónál, Jogtudományi Közlöny 56 (2001), 19-35. Idézi: JUSZTINGER J.: A vételár meghatározása és szolgáltatása a konszenzuális adásvétel római jogi forrásaiban [PhD-értekezés, PTE ÁJK], Pécs 2012, 83155; BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 310.

27/b. FÖLDI ANDRÁS: Zur Frage der Gültigkeit und der Wirksamkeit im modernen Zivilrecht, in: Festschrift für Ferenc Benedek zum 75. Geburtstag, Pécs 2001, 73-86 = in: Hundert Jahre Bürgerliches Gesetzbuch (Hrsg. Gábor Hamza), Budapest 2006, 20-34. Annot.: VINCENZO DE STASIO, in: Banca, borsa, titoli di credito 61 (2008/I), 614. Idézi: BESSENYŐ A.: A jogügyletek érvényessége és hatályossága, Jura [Pécs] VII. évf. 2. sz. (2000), 15 2; BENKE J.: Reményvétel, Bp. 2011, 177678; JUSZTINGER J.: A vételár meghatározása és szolgáltatása a konszenzuális adásvétel római jogi forrásaiban [PhD-értekezés, PTE ÁJK], Pécs 2012, 92185; DELI G.—TORJÁK N.: Egy nagy klasszikus margójára, Jogtudományi Közlöny 69 (2014), 1129.

33. FÖLDI ANDRÁS: Eine alternative Annäherungsweise: Gedanken zum Problem des Handelsrechts in der römischen Welt, Revue internationale des droits de l’antiquité 48 (2001), 65-90. [online: http://www2.ulg.ac.be/vinitor/rida/2001/foldi.pdf ] Idézi: P. CERAMI—A. DI PORTO—A. PETRUCCI: Diritto commerciale romano, Torino 20042, 2328; A. PETRUCCI: Profili di responsabilità precontrattuale nella contrattazione con gli imprenditori alla luce dell’esperienza giuridica romana, Teoria e storia del diritto privato. Rivista internazionale online 3 (2010), 6. j.; A. PETRUCCI: Ulteriori osservazioni sulla protezione dei contraenti con gli ‘institores’ nel diritto romano dell’età commerciale, Iura 53 (2002), 194; P. CERAMI—A. PETRUCCI: Diritto commerciale romano, Torino 20103, 2225, 2238; A. M. FLECKNER: Antike Kapitalvereinigungen, Köln—Weimar—Wien 2010, 62260; F. MATTIOLI: Ricerche sulla formazione della categoria dei quasi delitti, Bologna 2010, 19310; J.-J. AUBERT: Roman business law, in: Cambridge Companion to Roman Law (ed. D. Johnston), Cambridge 2011, @ 4, @54, @79; M. ZIMMERMANN: Die Haftung des Reeders mit der „actio exercitoria“, Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, Rom. Abt. 129 (2012), 56878; P. NICZYPORUK: Bankierzy i operacje bankierskie w starożytnym Rzymie, Białystok 2013, @, 242; BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 291; E. STANKOVIĆ—S. VLADETIĆ: Fenus nauticum — praizvor osiguranja, Evropska revija za pravo osiguranja 13 (2014), @.

34. FÖLDI ANDRÁS: Appunti sulla categoria dei quasi-delitti, in: Studi in onore di Mario Talamanca, III, Napoli 2001, 411-438 [= Acta Fac. pol.-iur. Univ. Budapest. 37 (1999-2000), 9-26]. Idézi: R. FERCIA: Criterî di responsabilità dell’exercitor, Torino 2002, 249, 4138, 4754; M. SALAZAR REVUELTA: Configuración jurídica del ‘receptum nautarum cauponum et stabulariorum’ y evolución de la responsabilidad recepticia en el Derecho Romano, Anuario da Facultade de Dereito da Universidade da Coruña 10 (2006), 109966; A. PETRUCCI: Per una storia della protezione dei contraenti con gli imprenditori, Torino 2007, 1410; M. SALAZAR REVUELTA: La responsabilidad objetiva en el transporte marítimo y terrestre en Roma, Madrid 2007, 219429, 251; F. MATTIOLI: Ricerche sulla formazione della categoria dei quasi delitti, Bologna 2010, 114, 19412, 2674, 2709, 27212, 27619, 290, 29051, 29052, 29053, 292, 29255, 29357, 295, 29560, 61, 62, 30274; A. TORRENT, in: Studia et documenta historiae et iuris 77 (2011), 628, 6281, 635; A. ARNESE: Maleficium. Le obbligazioni da fatto illecito nella riflessione gaiana, Bari 2011, 916, 9939, 117110; M. PENNITZ: Zur Noxalhaftung bei den sog. „actiones de deiectis et effusis“ und „de posito (aut suspenso)“, RIDA 58 (2011), 27912, 28329; CH. BALDUS: Zum Begriff des „debitum“ bei Cervidius Scaevola, in: J. D. Harke (Hrsg.): Facetten des römischen Erbrechts, Berlin—Heidelberg, 2012, 2479; P. NICZYPORUK: Bankierzy i operacje bankierskie w starożytnym Rzymie, Białystok 2013, @, 242; UŐ: Bankierzy publiczni w starożytnym Rzymie, Zeszyty naukowe Uniw. Rzeszowskiego, ser. prawn. 82/2014, 146 3; BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 337.

35. FÖLDI ANDRÁS: A noxális felelősség egyes kérdései a római jogban, Acta Fac. Pol.-iur. Univ. Budapest. 36 (1997-1998), 9-44. Idézi: BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 333.

36. FÖLDI ANDRÁS: Rinascita del principio della buona fede oggettiva in Ungheria, in: Il ruolo della buona fede oggettiva nell’esperienza giuridica storica e contemporanea. Atti del Convegno internazionale di studi in onore di Alberto Burdese, Padova 2003, II, 59-98. Idézi: F. FESTI: Il divieto di ‘venire contro il fatto proprio’, Milano 2007, 29104; F. RANIERI: Europäisches Obligationenrecht, Wien 20093, 183756; A. FERNANDEZ DE BUJÁN: El papel de la buena fe en los pactos, arbitrajes y contratos, Revista de UNED 2010/7, 29372.

37. FÖLDI ANDRÁS: The continuity of Roman law tradition in the Conception of the new Hungarian Civil Code, in: The Roman law tradition in societies in transition, Praha 2003, 3047. Idézi: T. GIARO (hrsg.): Modernisierung durch Transfer im 19. und frühen 20. Jahrhundert, Frankfurt am Main 2006, 304108.

38. FÖLDI ANDRÁS: Zur Frage der Passivlegitimation zur „actio de posito vel suspenso“, Acta Jur. et Pol. Szeged. 65 [= Molnár Imre Emlékkönyv], Szeged 2004, 157-170. Idézi: BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 337.

39. FÖLDI ANDRÁS: Don Quijote és a lidércek — Újabb észrevételek a jogügyletek érvényességéről és hatályosságáról, Földesi Tamás Emlékkönyv, Budapest 2004, 146-158. Idézi: KISS G.—SÁNDOR I.: A szerződések érvénytelensége, Bp. 2008, 172; CSEHI Z.: A Polgári Törvénykönyv időfogalma és magánjogunk időfelfogása, Bp. 2013, 2738; KISS G.—SÁNDOR I.: A szerződések érvénytelensége, Bp. 20142, 204.

40. FÖLDI ANDRÁS: Zur Begriffsgeschichte der Verantwortung, Ius unum, lex multiplex. Studia Z. Péteri dedicata, Budapest 2005, 89-117. 41. FÖLDI ANDRÁS: Esquisse historique sur la condition des descendants d’affranchis en droit public romain sous l’Empire, Ex iusta causa traditum. Essays in honour of Eric H. Pool [Fundamina, editio specialis], Pretoria 2005, 92-108. [online: http://uir.unisa.ac.za/bitstream/handle/10500/3497/Feesbundel%20Foldi%20A.pdf?sequence= 1] Idézi: PÓKECZ KOVÁCS A.: Raktárbérlet a szerződési gyakorlatban (TPSulp. 45), Jogtörténeti tanulmányok IX, Pécs 2008, 32541; M. KASER—R. KNÜTEL: Römisches Privatrecht, München 200919, 98; M. KASER—R. KNÜTEL: Römisches Privatrecht, München 201420, 106; BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 121; PÓKECZ KOVÁCS A.: gazdasági érdekek jogügyleti megjelenése a TPSulp. 45 okiratban, Ünnepi kötet Molnár Imre egyetemi tanár 80. születésnapjára, Szeged 2014, 36320.

42/a. FÖLDI ANDRÁS: Adalékok a „tulajdonjogi triász” kérdéséhez, Acta Fac. Pol.-iur. Univ. Budapest. 42 (2005), 23-64; Jogtörténeti tanulmányok IX, Pécs 2008, 137-175 [rövidített, és kis mértékben átdolgozott változat] Idézi: MENYHÁRD A.: Dologi jog, Bp. 20102, 143312; ANDORKÓ I.: A tulajdonjog modelljének vázlata és kritikai elemzése, Jogtudományi Közlöny 67 (2012), 467, 467 59, 60; ERDŐDY J.: Radix omnium malorum. A pénzzel összefüggő egyes római dologi jogi kérdésekről [PhD-értekezés, PPKE JÁK], Bp. 2012, 173 624; ANDORKÓ I.: A kisajátítás alkotmányjogi és polgári jogi aspektusai [PhD-értekezés, PPKE JÁK], Debrecen 2013, 136282, 183, 183471-473; DELI G.: A jó erkölcsökről, Bp. 2013, 43213; POZSONYI N.: A fiducia cum creditore a klasszikus kor szerződési gyakorlatában, Szegedi Közjegyzői Közlöny, különszám, 2013. X. 27., 43 14; TORJÁK N.: Szemelvények a tuladonjog különböző aspektusaihoz, Doktori műhelytanulmányok [SZE Győr] 2013, 316,

31624sk; BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 184; SÁNDOR E.: A szép új világ és az ő fizetőeszköze, Ars boni 2014. I. 17, 13, 16 j.

43. FÖLDI ANDRÁS: Esquisse historique sur la condition des descendants d’affranchis en droit public romain à l’époque républicaine, Scritti per Gennaro Franciosi, II, Napoli, 2007, 921-934. Idézi: A. TORRENT: La prohibición de ‘ius connubii’ a los dediticios Aelianos, Revista internacional de derecho romano 2011, 96, 9616, 17; BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 121.

44. FÖLDI ANDRÁS: „Deiecta et effusa“: Etliche rechtspolitische und kulturhistorische Zusammenhänge, Acta Antiqua Hung. 47 (2007), 261-277. [online: http://www.akademiai.com/content/ur0232q7335m63j9/ ] Annot.: F. ARCARIA et al. in Iura 58 (2010), 596; M.-J. MORANT in Bulletin analytique d’histoire romaine [online: http://www2i.misha.fr/flora/servlet/LoginServlet] Idézi: E. MELILLI: Tutela e sicurezza della circolazione urbana nel diritto romano, Milano 2009, 2585 [= http://boa.unimib.it/bitstream/10281/9449/5/phd_unimib_574917.pdf]; BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 337.

45/a. FÖLDI ANDRÁS: Újabb észrevételek a bona fides dualizmusának kérdéséről, Acta Fac. Pol.-iur. Univ. Budapest. 44 (2007), 123-143. Idézi: DARÁZS L.: A kartellek semmissége, Bp. 2009, 62101; UŐ: A versenykorlátozások miatti érvénytelenség és kártérítés alapvető összefüggései, Acta Fac. Pol.-iur. Univ. Budapest. 46 (2009), 3551; BOÓC Á.—SÁNDOR I.: Előadásvázlatok a polgári jog általános tanaiból, Bp. 20112, 151; BOÓC Á.—SÁNDOR I.: Előadásvázlatok a polgári jog általános tanaiból, Bp. 20123, 176; JUSZTINGER J.: A vételár meghatározása és szolgáltatása a konszenzuális adásvétel római jogi forrásaiban [PhD-értekezés, PTE ÁJK], Pécs 2012, 135 29; BOÓC Á.— SÁNDOR I.: Előadásvázlatok a polgári jog általános tanaiból, Bp. 20134, 96; JUSZTINGER J.: „Fordított reményvétel a római jogban?, in: Universitas „unius rei”, Debrecen 2014, 19256; BOÓC Á.: A polgári jog alapjai, I, Bp. 2014, 212; BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 310.

46. FÖLDI ANDRÁS: Remarks on the notion of ‘bona fides’, Annales Univ. Sc. Budapest. sectio iur. 48 (2007), 53-72. online: http://www.ajk.elte.hu/file/annales_2007_02_Foldi.pdf Idézi: JUSZTINGER J.: A vételár meghatározása és szolgáltatása a konszenzuális adásvétel római jogi forrásaiban [PhD-értekezés, PTE ÁJK], Pécs 2012, 135 29; DELI G.: A lex commissoria új fényben, in: Universitas „unius rei”, Debrecen 2014, 8049; JUSZTINGER J.: „Fordított reményvétel a római jogban?, uo. 19256; BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 310.

42/b. FÖLDI ANDRÁS: Some dogmatic problems of the triad of proprietary rights, Animus in consulendo liber. Sipos István Emlékkötet, Bp.—Pécs 2008, 77-88. Idézi: BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 184.

42/c. FÖLDI ANDRÁS: Historic and dogmatic problems of the triad of proprietary rights, Scritti in onore di Generoso Melillo, I, Napoli 2009, 353-402. Annot.: F. ARCARIA, Iura 59 (2011), 565. Idézi: MENYHÁRD A.: Dologi jog, Bp. 20102, 143312; STIPTA I.: The Main Tendencies of Hungarian Legal Historiography in the 20th Century and its Present Situation, Journal on European History of Law 2 (2011/1), 7525; BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 184.

20/b. FÖLDI ANDRÁS: Einige Probleme der „lex Rhodia“ im römischen Recht, Ius Romanum schola sapientiae. Pocta Petrovi Blahovi, Trnava 2009, 111-130. Idézi: D. LIEBS: Römische Gerechtigkeit durch fairen Prozess…, in I. de Gennaro (ed.): Value. Sources and Readings on a Key Concept of the Globalized World, Leiden 2012, 77 82; BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 310.

45/b. FÖLDI ANDRÁS: Osservazioni intorno al c. d. dualismo della ‘bona fides’, Studi in onore di Antonino Metro, II, Milano 2010, 483-507. Annot.: Iura 60 (2012), 515 [ab auctore]. Idézi: JUSZTINGER J.: A vételár meghatározása és szolgáltatása a konszenzuális adásvétel római jogi forrásaiban [PhD-értekezés, PTE ÁJK], Pécs 2012, 86170; DELI G.: Einige Gedanken über die „specificatio“ bei Gaius, Revista internacional de derecho romano 2013/10, 64 7 [online: www.ridrom.uclm.es/documentos11/deli10_pub.doc]; JuSZTINGER J.: „Fordított reményvétel a római jogban?, in: Universitas „unius rei”, Debrecen 2014, 19256; BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 310.

47. FÖLDI ANDRÁS: Einige Aspekte der „mors servorum“ im römischen Recht, Leben nach dem Tod. Rechtliche Probleme im Dualismus: Mensch – Rechtssubjekt (hrsg. Andrzej Gulczyński) [= Grazer Rechtswissenschaftliche Studien, Bd. 64], Graz 2010, 67-90. 48/a. FÖLDI ANDRÁS: Variationen auf ein Thema: Arra-Typen einst und heute, in: Fundamina 16/1 (2010) [= Libellus ad Thomasium. Essays in Roman Law, Roman-Dutch Law and Legal History in Honour of Philip J. Thomas, vol. I], Pretoria 2010, 82-104. [online: http://www.sabinet.co.za/abstracts/funda/funda_v16_n1_a13.html ] Idézi: BENKE J.: Reményvétel, Bp. 2011, 80270; JUSZTINGER J.: A vételár meghatározása és szolgáltatása a konszenzuális adásvétel római jogi forrásaiban [PhD-értekezés, PTE ÁJK], Pécs 2012, 37107; BENEDEK F.— PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 281.

49. FÖLDI ANDRÁS: Adalékok a kötelmi jog általános része mint rendszertani egység kialakulásának kérdéséhez, in: Ünnepi tanulmányok Révész T. Mihály 65. születésnapja tiszteletére, Bp. 2010, 82-98. 50. FÖLDI ANDRÁS: Római jogi elemek az Optk.-ban, Acta Fac. Pol.-iur. Univ. Budapest. 47 (2010), 203-227. Idézi: BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 86.

48/b. FÖLDI ANDRÁS: Variációk egy témára: arrha-típusok régen és ma, in: Római jog és a magánjog fejlődése Európában (szerk. Jakab É.), Szeged 2011, 21-44. Idézi: BÓNIS P.: A kötelem biztosítékai a ius commune szerint, Iustum aequum salutare 8 (2012/1), 1223, 25; JUSZTINGER J.: A vételár meghatározása és szolgáltatása a konszenzuális adásvétel római jogi forrásaiban [PhD-értekezés, PTE ÁJK], Pécs 2012, 20682; PÓKECZ KOVÁCS A.: A szerződéstől való elállás az adásvétel mellékegyezményeinél a római jogban és továbbélése során, Pécs 2012, 62, 62142, 63, 63143, 64. 64152; JUSZTINGER J.: Tulajdonszerzés és vételárfizetés a római adásvételnél, Jura [Pécs] 2013/1, 3572; DELI G.: A lex commissoria új fényben, in: Universitas „unius rei”, Debrecen 2014, 9279; BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 281.

51. FÖLDI ANDRÁS: Észrevételek a bona fides ausztriai recepciójának kérdéséhez, A német-osztrák jogterület klasszikus magánjogi kodifikációi (szerk. Rácz L.), Bp. 2011, 35-57.

Idézi: BODZÁSI B.: A jóhiszemű jogszerzés elve a zálogjogban, Jogi tanulmányok, II, Bp. 2012, 26519; BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 310.

52. FÖLDI ANDRÁS: Status, res publica, ius publicum. Fogalomtörténeti észrevételek, Acta Fac. Pol.-iur. Univ. Budapest. 48 (2011), 107-133. Idézi: BOÓC Á.—SÁNDOR I.: Előadásvázlatok a polgári jog általános tanaiból, Bp. 20134, 14; KOI GY.: Külföldi hatások a magyar közigazgatás-tudományban: Hazai és nemzetközi tudománytörténeti visszapillantás a kameralisztika időszakától a Magyary-iskola koráig [PhD-értekezés, NKE—SZE], Bp.—Győr 2013, 143718; BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 33.

48/c. FÖLDI ANDRÁS: Monism and dualism in the history of arra, Liber amicorum Guido Tsuno, Frankfurt am Main 2013, 67-97. Idézi: BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 281.

53/a. FÖLDI ANDRÁS: Adalékok a tekintély (auctoritas) fogalmának eredetéhez, Ünnepi tanulmányok Mezey Barna tiszteletére, Budapest 2013, 91-99. Idézi: BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 33.

53/b. FÖLDI ANDRÁS: On the question of the origin of the concept of «authority» (auctoritas), Existentia 23 (2013), 77-88. Idézi: BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 33.

54/a. FÖLDI ANDRÁS: A bona fides dualista felfogásának nyomai a ius communében a XVI. század végéig, Állam-, egyház-, jogtörténeti magyarázatok. Ünnepi tanulmányok Rácz Lajos tiszteletére, Budapest 2013, 43-54. [online: http://mek.oszk.hu/12400/12429/12429.pdf] Idézi: BOÓC Á.—SÁNDOR I.: Előadásvázlatok a polgári jog általános tanaiból, Bp. 20134, 156; BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 310; BOÓC Á.: A polgári jog alapjai, I, Bp. 2014, 52.

54/b. FÖLDI ANDRÁS: Spuren der dualistischen Auffassung der „bona fides“ in der älteren gemeinrechtlichen Literatur bis zum Ende des 16. Jahrhunderts, Constans et perpetua voluntas. Pocta profesorovi Petrovi Blahovi k 75. narodeninám, Trnava 2014, 117-132. 54/c. FÖLDI ANDRÁS: Traces of the dualist interpretation of good faith in ‘ius commune’ until the end of the 16th century, Fundamina 20/1 (2014) [= Meditationes de iure et historia. Essays in honour of Laurens Winkel, vol. I], Pretoria 2014, 312-321. 55. FÖLDI ANDRÁS: Monizmus, dualizmus vagy pluralizmus? Összehasonlító-történeti elmélkedések a bona fidesről, Állam- és Jogtudomány 54/3-4 (2013), 25-39. [online: http://jog.tk.mta.hu/uploads/files/Allam-%20es%20Jogtudomany/2013_3_4/20133-4-foldi.pdf] 56. FÖLDI ANDRÁS: Konkurrencia problémák az actio iniuriarum aktív legitimációjának körében, Acta Jur. et Pol. Szeged. 76 [= Ünnepi kötet Molnár Imre egyetemi tanár 80. születésnapjára], Szeged 2014, 131-144.

III. Kisebb közlemények, recenziók, nekrológok 1. FÖLDI ANDRÁS: Az ókori Róma állama és joga az újabb szovjet tudományos irodalomban, Tudományos Diákköri Füzetek IV, Budapest 1980, 69-112. Ismerteti: KENGYEL M., Jogtudományi Közlöny 34 (1979), 474.

2. FÖLDI ANDRÁS: Hamza G.: Az ügyleti képviselet, Budapest 1982 [rec.], Antik Tanulmányok 29 (1982), 100-102; Annales Univ. Budapest. sectio iur. 24 (1982), 329-333 [németül]. 3. FÖLDI ANDRÁS: Jogösszehasonlítás és antikvitás [ism. Hamza Gábor doktori ért. nyilv. vitájáról], Jogtudományi Közlöny 38 (1983), 601-603. 4. FÖLDI ANDRÁS: L. Huchthausen: Römisches Recht, Berlin—Weimar 1983 [rec.], Acta Juridica Hungarica 26 (1984), 260-262 [angolul]. 5. FÖLDI ANDRÁS: XIX. századi magánjogunk forrásai és irodalma [ism. Zlinszky János kand. ért. nyilv. vitájáról], Jogtudományi Közlöny 40 (1985), 369-371. 6. FÖLDI ANDRÁS: Marx és a római jog. Beszámoló az 1984. évi szegedi nemzetközi római jogi konferenciáról, Állam- és Jogtudomány 28 (1985), 565-567. 7. FÖLDI ANDRÁS: Hamza G.: Jogösszehasonlítás és antikvitás, Bp. 1985 [rec.], Állam- és Jogtudomány 28 (1985), 599-603; Labeo [Napoli] 32 (1986), 342-350 [olaszul]. 8. FÖLDI ANDRÁS: Tudományos ülés az egyetemi szemináriumok centenáriumán, Felsőoktatási Szemle 36 (1987), 476-479. 9. FÖLDI ANDRÁS: A római jog az NDK-ban [ism. G. Härtel—E. Pólay: Römisches Recht und römische Rechtsgeschichte c. tankönyvének hazai bemutatójáról], Állam- és Jogtudomány 30 (1987-1988), 819-821. 10. FÖLDI ANDRÁS: Beszámoló az I. olasz—magyar romanisztikai és civilisztikai konferenciáról, Magyar Jog 35 (1988), 86-88; Index [Napoli] 16 (1988), 453-459 [olaszul]. 11. FÖLDI ANDRÁS: G. Härtel—E. Pólay: Römisches Recht und römische Rechtsgeschichte [rec.], Jogtudományi Közlöny 43 (1988), 97-99. 12. FÖLDI ANDRÁS: A római magánjog felelősségi rendje [ism. Molnár Imre doktori ért. nyilv. vitájáról], Jogtudományi Közlöny 43 (1988), 367-370. 13. FÖLDI ANDRÁS: Tanulmányok a római jog és továbbélése köréből I [rec.], Jogtudományi Közlöny 43 (1988), 434-436. 14. FÖLDI ANDRÁS: Studia dedicata centenario fundationis seminariorum Universitatis Budapestinensis [rec.], Acta Fac. Pol.-Iur. Univ. Budapest. 30 (1988), 185-187.

15. FÖLDI ANDRÁS: Nemzetközi Maine-konferencia Budapesten, Jogtudományi Közlöny 44 (1989), 112-113. 16. FÖLDI ANDRÁS: A másért való felelősség római jogi gyökerei, Jogtörténeti előadások II (szerk. Mezey Barna), Budapest 1990, 31-41. 17. FÖLDI ANDRÁS: Római jog és ókortudomány, Jogtörténeti Szemle 3 (1990), 124-126. 18. FÖLDI ANDRÁS: Beszámoló a II. magyar—olasz római jogi és polgári jogi kollokviumról, Acta Fac. Pol.-Iur. Univ. Budapest. 32 (1990), 155-159; Annales Univ. Budapest. sectio iur. 32 (1991), 201-206 [németül]. 19. FÖLDI ANDRÁS: Tanulmányok a római jog és továbbélése köréből II [rec.], Jogtudományi Közlöny 46 (1991), 246-247. 20. FÖLDI ANDRÁS: Sanctus Stephanus et Europa [rec.], Jogtudományi Közlöny 46 (1991), 292-293. 21. FÖLDI ANDRÁS: Aldo Petrucci: Mensam exercere, Napoli 1991 [rec.], Állam- és Jogtudomány 34 (1991), 305-312; Acta Juridica Hungarica 33 (1991), 240-249 [angolul]. 22. FÖLDI ANDRÁS: Beszámoló a Werbőczy István és műve c. tudományos ülésről, Századok 128 (1994), 194-200. 23. FÖLDI ANDRÁS: Emlékezés Brósz Róbertre, Magyar Jog 41 (1994), 315-317. 24. FÖLDI ANDRÁS: Cicero De re publicája magyarul [rec.], Jogtudományi Közlöny 51 (1996), 257-259. 25. FÖLDI ANDRÁS: Brósz Róbert, in: Hamza G. (szerk.): Magyar jogtudósok I., Budapest 1999, 169-182. 26. FÖLDI ANDRÁS: Római jogi hagyományok az európai kultúrában, in: Dum spiro doceo. Huszti Vilmos 85. születésnapjára, Miskolc 2000, 13-39. Idézi: BOÓC Á.: Az utóöröklés a római jogban, javaslattal a jövőbeni szabályozásra, Közjegyzők Közlönye, 2002/4, 531; ÚJVÁRI E.: A kezes megtérítési igényei a római jogban [PhD-értekezés, ME ÁJK], Miskolc 2014, 1512.

27. FÖLDI ANDRÁS: Fordítói megjegyzések, in: Giannantonio Benacchio: Az Európai Közösség magánjoga, Osiris Kiadó, Bp. 2003, 3 47-351. 28/a. FÖLDI ANDRÁS: A kvázideliktuális felelősség a római jogtól napjainkig, Acta Fac. Pol.-iur. Univ. Budapest. 40 (2003), 341-350. Idézi: BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 337.

28/b. FÖLDI ANDRÁS: Die sog. quasideliktische Haftung vom römischen Recht bis zur Gegenwart, Annales Univ. Budapest, sectio iur. 44 (2003), 279-291.

Idézi: BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 337.

29. FÖLDI ANDRÁS: Adalékok a történeti jogi iskolának a magyar jogi romanisztikára gyakorolt hatásának kérdéséhez, Befogadás és eredetiség a jogban és a jogtudományban (szerk. Sajó András), Áron Kiadó, Bp. 2004, 14-32. [online: http://www.phil-inst.hu/recepcio/htm/7/702_belso.htm ] Idézi: PÓKECZ KOVÁCS A.: A római jog oktatása a Pécsi Jogakadémián, in: A Pécsi Püspöki Joglyceum emlékezete, Pécs 2009, 1491, 164; PETRASOVSZKY A.: Szibenliszt Mihály természetjoga, különös tekintettel az államra [PhD-értekezés, ME ÁJK], Miskolc 2011, 76, 87; SÁNDOR I.: Szászy-Schwarz Gusztáv munkássága, Acta Fac. Pol.-iur. Univ. Budapest. 48 (2011) 15020; UŐ: Szladits Károly élete és munkássága, Iustitia [KRE ÁJK] 2012/1, 49. j.; SZABADFALVI J.: Szászy-Schwarz Gusztáv szerepe a hazai Jhering-recepcióban, in: Frivaldszky J.—Pokol B.: Rudolf von Jhering és jogelméletének hatása, Bp. 2011, 23331; CSEHI Z., in: Justum aequum salutare 2012/2, 2127.

30. FÖLDI ANDRÁS—NAGYNÉ SZEGVÁRI KATALIN: Römischrechtliche und rechtshistorische Forschungen in Ungarn in den letzten Jahrzehnten, Czasopismo prawnohistoryczne LVI/1 (2004), 9-45. Idézi: I. STIPTA: Die ungarische Rechtsgeschichte in den letzten zwanzig Jahren, Festschrift Werner Ogris, Bp. 2010, 991; UŐ: The Main Tendencies of Hungarian Legal Historiography in the 20th Century and its Present Situation, Journal on European History of Law 2 (2011/1), 7524.

31. FÖLDI ANDRÁS: Gondolatok a jóerkölcsbe ütköző szerződésekről Menyhárd Attila monográfiája kapcsán, Acta Fac. Pol.-iur. Univ. Budapest.42 (2005), 217-221. Idézi: DELI G.: A jó erkölcsökről, Bp. 2013, 2471312, 2521321, 2641350.

32/a. FÖLDI ANDRÁS: Az „objektív jóhiszeműség” olvasatai a padovai bona fideskonferencia aktáinak tükrében, Acta Fac. Pol.-iur. Univ. Budapest. 42 (2005), 223-237. Idézi: SOMSSICH R.: Az európai közösségi jog fogalmainak nyelvi megjelenítése, különös tekintettel az európai magánjogra [PhD-értekezés, ELTE ÁJK], 2007, @; UŐ in: Studies on translation and multilingualism, European Commission Directorate General for Translation, 1/2010, 13, 103 164, 180; UŐ: Az európai jog fogalmai, Bp. 2011, 121437, 122, 122440, 126, 126457; JUSZTINGER J.: A vételár meghatározása és szolgáltatása a konszenzuális adásvétel római jogi forrásaiban [PhD-értekezés, PTE ÁJK], Pécs 2012, 13529; UŐ: „Fordított reményvétel a római jogban?, in: Universitas „unius rei”, Debrecen 2014, 19256.

33. FÖLDI ANDRÁS: É. Jakab—W. Ernst (Hrsg.): Usus antiquus iuris Romani, Berlin—New York 2005 [rec.], Acta Fac. Pol.-iur. Univ. Budapest. 43 (2006), 265-270. 32/b. FÖLDI ANDRÁS: Il ruolo della buona fede oggettiva nell’esperienza giuridica storica e contemporanea. Atti del Convegno internazionale di studi in onore di Alberto Burdese (a cura di Luigi Garofalo), I—IV, Padova 2003 [rec.], Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, Rom. Abt. 124 (2007), 603-615. 34. FÖLDI ANDRÁS: Vito Piergiovanni (ed.), From ‘lex mercatoria’ to commercial law, Berlin 2005 [rec.], Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, Rom. Abt. 124 (2007), 615-622. 35. FÖLDI ANDRÁS: Széljegyzetek egy könyv margójára [= rec.: Gedeon Magdolna: Az antik Róma „sportjoga”, Miskolc 2005], Budapesti Könyvszemle (BUKSZ) XIX/3 (2007), 224-228. 31

[online: http://www.c3.hu/scripta/buksz/honlap/0703/06foldi.pdf ] Idézi: FILÓ M.: Az eutanázia a büntetőjogi gondolkodásban, Bp. 2009, 98319; TÓTH N. Á., in: Publ. Jur. et Pol. Miskolc 29/1 (2011), 15612.

36/a. FÖLDI ANDRÁS: Der Bologna-Prozess und die Juristenausbildung in Ungarn, in: Juristenausbildung in Europa zwischen Tradition und Reform (hrsg. Ch. Baldus/Th. Finkenauer/Th. Rüfner), Tübingen 2008, 145-166. Idézi: JAKAB A.: A közigazgatási jog tudománya és oktatása Magyarországon, in: Studia in honorem Lajos Lőrincz, Bp. 2010, 106124; KIRÁLY M.: ELTE Law School renews curriculum, Annales Univ. Sci. Budapest. sectio iur. 51 (2010), 104.

37. FÖLDI ANDRÁS: A római jogi kutatások néhány aktuális kérdéséről, in: Szalay Gyula ünnepi kötet, Győr 2010, 167-181. 38. FÖLDI ANDRÁS: Kodifikacionális dolgozatok az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez [= rec.: Vékás Lajos: Parerga, Bp. 2008], Acta Fac. Pol.-iur. Univ. Budapest. 46 (2009), 209216. 39. FÖLDI ANDRÁS: A jog Európája [= rec.: Mauro Barberis: Europa del diritto, Bologna 2008], Acta Fac. Pol.-iur. Univ. Budapest. 46 (2009), 195-202. 40/a. FÖLDI ANDRÁS: Globális panoráma a magánjog történetéről [= rec.: Hamza Gábor: Entstehung und Entwicklung der modernen Privatrechtsordnungen und die römischrechtliche Tradition, Bp. 2009], Acta Fac. Pol.-iur. Univ. Budapest. 46 (2009), 203-208. 40/b. FÖLDI ANDRÁS: Remarks on a Compact Guide to the World History of Civilian Tradition [= rec.: Hamza Gábor: Entstehung und Entwicklung der modernen Privatrechtsordnungen und die römischrechtliche Tradition, Bp. 2009], Annales Univ. Sci. Budapest. sectio iur. 50 (2009), 441-446. 41. FÖLDI ANDRÁS—HAMZA GÁBOR: Feliciano Serrao (1922—2009), Acta Fac. Pol.-iur. Univ. Budapest. 46 (2009), 241-246. 42. FÖLDI ANDRÁS: Olasz monográfia a fogyasztóvédelem római jogi gyökereiről [= rec.: Aldo Petrucci: Per una storia della protezione dei contraenti con gli imprenditori I, Torino 2007], Acta Fac. Pol.-iur. Univ. Budapest. 47 (2010), 301-308. Idézi: JUSZTINGER J.: A vételár meghatározása és szolgáltatása a konszenzuális adásvétel római jogi forrásaiban [PhD-értekezés, PTE ÁJK], Pécs 2012, 13846.

43. FÖLDI ANDRÁS: A concise history of the Faculty of Law of Eötvös Loránd University (1667-2010), Annales Univ. Sci. Budapest. sectio iur. 51 (2010), 19-49. online: http://www.ajk.elte.hu/file/annales_2010_03_Foldi.pdf 36/b. FÖLDI ANDRÁS: Ungarn, in: Bologna und das Rechtsstudium (hrsg. Ch. Baldus/Th. Finkenauer/Th. Rüfner), Tübingen 2011, 171-191.

44. FÖLDI ANDRÁS: Monográfia a jogösszeösszehasonlítás történetéről [= rec.: Fekete Balázs: A modern jogösszehasonlítás paradigmái. Kísérlet a jogösszehasonlítás történetének új értelmezésére, Bp. 2011], Jogtudományi Közlöny, 68/1 (2013), 46-49. 45. FÖLDI ANDRÁS: Cicero összes retorikaelméleti művei magyarul [rec.], Acta Fac. Pol.iur. Univ. Budapest. 49 (2012), 227-232. 46. FÖLDI ANDRÁS: Römisches Recht und die Entwicklung des Privatrechts in Europa [= rec.: Jakab Éva (szerk.): Római jog és a magánjog fejlődése Európában, Szeged 2011], Orbis Iuris Romani XIV, @. 47. FÖLDI ANDRÁS: Benke József: Reményvétel [rec.], Magyar Jog 61 (2014), 313-316; Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, Rom. Abt. 131 (2014), 460-465 [németül]

IV. Szerkesztések, bibliográfiák 1. HAMZA GÁBOR (szerk.)—FÖLDI ANDRÁS—SZÁJER JÓZSEF: A magyar római jogi szakirodalom bibliográfiája 1945—1984 / Bibliographie der ungarischen Literatur des römischen Rechts 1945—1984, Budapest 1984, 86 p.; 2. bővített kiadás: Budapest 1986, XXII+101 p. Ismerteti: NAGY L., Állam- és Jogtudomány 28 (1985), 795-796; Z. VÉGH, Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, Rom. Abt. 106 (1989), 736-737.

2. FÖLDI ANDRÁS (szerk.): Bibliographia selecta operum sovieticorum ad ius Romanum pertinentium 1917-1987. Budapest 1988, XXXI+44 p. Ismerteti: JE. A. SZKRIPILEV, Szovetszkoje goszudarsztvo i pravo [Moszkva] 65 (1991), 149-151. Idézi: M. AVENARIUS: Rezeption des römischen Rechts in Rußland, Göttingen 2004, 108, 63235, 78; UŐ: Continuità nel radicale cambiamento, in: M. Miglietta—G. Santucci (cur.): Diritto romano e regimi totalitari nel ’900 europeo, Trento 2009, 1775, 19647.

3. FÖLDI ANDRÁS (szerk.): Flosculi professori Roberto Brósz oblati, Budapest 1990, 62 p. Ismerteti: TÓTH Á., Acta Fac. Pol.-Iur. Univ. Budapest. 32 (1990), 215-217.

4. Acta Facultatis Politico-iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae, tom. XXXVIII-XXXIX (2001-2002), 319 p. [felelős szerkesztő: FÖLDI ANDRÁS] 5. Acta Facultatis Politico-iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae, tom. XL (2003), 346 p. [felelős szerkesztő: FÖLDI ANDRÁS] 6. Acta Facultatis Politico-iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae, tom. XLI (2004), 374 p. [felelős szerkesztő: FÖLDI ANDRÁS] 7. Acta Facultatis Politico-iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae, tom. XLII (2005), 280 p. [felelős szerkesztő: FÖLDI ANDRÁS] 8. Acta Facultatis Politico-iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae, tom. XLIII (2006), 270 p. [felelős szerkesztő: FÖLDI ANDRÁS] 9. Acta Facultatis Politico-iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae, tom. XLIV (2007), 256 p. [felelős szerkesztő: FÖLDI ANDRÁS] 10. Acta Facultatis Politico-iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae, tom. XLV (2008), 284 p. [felelős szerkesztő: FÖLDI ANDRÁS] 11. Acta Facultatis Politico-iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae, tom. XLVI (2009), 245 p. [felelős szerkesztő: FÖLDI ANDRÁS] 12. FÖLDI ANDRÁS (szerk.): A jogi kar professzorainak hozzájárulása a hazai jogtudomány fejlődéséhez 1667—1948 [= ELTE ÁJK Bibliotheca Iuridica Misc. 31], Budapest 2010, 169 p.

Idézi: KOI GY.: Külföldi hatások a magyar közigazgatás-tudományban: Hazai és nemzetközi tudománytörténeti visszapillantás a kameralisztika időszakától a Magyary-iskola koráig [PhD-értekezés, NKE— SZE], Bp.—Győr 2013, 3963.

13. Acta Facultatis Politico-iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae, tom. XLVII (2010), 308 p. [felelős szerkesztő: FÖLDI ANDRÁS] 14. Acta Facultatis Politico-iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae, tom. XLVIII (2011), 213 p. [felelős szerkesztő: FÖLDI ANDRÁS] 15. Acta Facultatis Politico-iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae, tom. XLIX (2012), 236 p. [felelős szerkesztő: FÖLDI ANDRÁS] 16. Acta Facultatis Politico-iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae, tom. L (2013), 212 p. [felelős szerkesztő: FÖLDI ANDRÁS]

V. Ismeretterjesztő írások, tudományos esszék, egyebek 1. FÖLDI ANDRÁS: A római jogi oktatás jelenéről és jövőjéről, Fiatal Oktatók Műhelytanulmányai VI (1984), 116-125. 2. FÖLDI ANDRÁS: Adalék a jogtudomány tudományosságának kérdéséhez, Fiatal Oktatók Műhelytanulmányai VIII (1985), 365-371. 3. FÖLDI ANDRÁS [válasza egy körkérdésre] in: M. J. PELÁEZ—F. BETANCOURT: Encuesta europea sobre las enseñanzas romanísticas e histórico-jurídicas en las Facultades de Derecho, Cuadernos informativos de Derecho histórico público, procesal y de la navegación 12-13 (1990), 3049skk. @; 4. FÖLDI ANDRÁS: Pacta sunt servanda. Hagyományok a magánjogban, Élet és Tudomány 46 (1991), 1478-1480. 5. FÖLDI ANDRÁS: Erkölcsi minimum, Heti Világgazdaság XVIII/5. (1996), 74. 6. FÖLDI ANDRÁS: A római köztársaság államszervezete, Rubicon VII/4-5. (1996), 8-15. Idézi: BENEDEK F.—PÓKECZ KOVÁCS A.: Római magánjog, Pécs 20142, 33.

7. FÖLDI ANDRÁS: A római család jogi rendje, Rubicon VIII/3-4. (1997), 47-50. Idézi: BÓDINÉ BELIZNAI K.: Házasságkötés és jelképek, Ünnepi tanulmányok Révész T. Mihály 65. születésnapja tiszteletére, Bp. 2010, 4111.

8. FÖLDI ANDRÁS: Antik közjog. Előadásvázlatok, ELTE ÁJK kiadása, Budapest 1997, 50 p. 9. FÖLDI ANDRÁS: Prostitúció és a római jog, Rubicon IX/6. (1998), 15-17.

10. Lamm V.—Peschka V. (szerk.): Jogi Lexikon, Budapest 1999 [római jogi címszavak (Inst—Z) és néhány egyéb címszó] 11. FÖLDI ANDRÁS—HAMZA GÁBOR: A római jog, in: Havas L.—Tegyey I. (szerk.): Bevezetés az ókortudományba, III, Debrecen 1999, 273-313. 12. FÖLDI ANDRÁS: Érvényesség és hatályosság problémája a magyar polgári jogban [interjú], Collega 4 (2000/5), 56-58. 13. FÖLDI ANDRÁS: Gondolatok a polgári jogi záróvizsgákról — és azok ürügyén, Collega 6 (2002/5), 14-19. 14. FÖLDI ANDRÁS—HAMZA GÁBOR: Reflexiók egy különös recenzióról, Jogelméleti Szemle 2012/1 = http://jesz.ajk.elte.hu/foldi49.pdf

ELŐADÁSOK NEMZETKÖZI KONFERENCIÁKON, ILL. KÜLFÖLDI EGYETEMEKEN* 1. FÖLDI ANDRÁS: La responsabilità per fatto altrui in diritto romano e in diritto moderno, Colloquio italo-ungherese sulle radici romanistiche del diritto privato moderno, La Sapienza Egyetem, Róma, 1986. május 15. Ism.: PÓLAY E., Jogtudományi Közlöny 42 (1987), 671.

2. FÖLDI ANDRÁS: Living institutions of Roman law in Hungarian civil law, Konferencia Sir Henry Maine halálának 100. évfordulója alkalmából, MTA székház, Budapest, 1988. június 20. Ism.: BALÁZS T., Magyar Jog 36 (1989), 181-182; UŐ, Annales Univ. Budapest., sectio iur. 30 (1988/89), 118 [németül].

3/a. FÖLDI ANDRÁS: Einige Probleme des altrömischen Zivilprozesses, XVIII. EIRENE kongresszus, Budapest, 1988. szeptember 1. 4. FÖLDI ANDRÁS: Fortleben der römischrechtlichen Tradition in der Regelung der zivilrechtlichen Haftung in Ungarn, Osztrák—magyar szeminárium az ABGB-ről, Österreichisches Kulturinstitut, Budapest, 1989. november 14. 3/b. FÖLDI ANDRÁS: Alcuni problemi del processo civile romano arcaico, Az ellenőrzés kérdései a polgári igazságszolgáltatásban. Olasz—magyar perjogi konferencia, Miskolc, 1990. június 4. Ism.: GÁSPÁRDY L.—KORMOS E., Jogtudományi Közlöny 46 (1991), 107.

5. FÖLDI ANDRÁS: The return to the Civil Law, Eason Weinmann Center for Comparative Law, annual symposium, Tulane Egyetem, New Orleans, 1990. november 1. 6/a. FÖLDI ANDRÁS: Anmerkungen zum Zusammenhang zwischen der Haftung „ex recepto nautarum cauponum stabulariorum“ und der Haftung für „custodia“, 45. SIHDA kongresszus, Miskolc, 1991. szeptember 20. Ism.: H. ANKUM—J.-H. MICHEL, RIDA 39 (1992), 433-434.

6/b. FÖLDI ANDRÁS: Anmerkungen zum Zusammenhang zwischen der Haftung „ex recepto nautarum cauponum stabulariorum“ und der Haftung für „custodia“, Amszterdami Egyetem, 1993. május 11. 7. FÖLDI ANDRÁS: Die Entwicklung der sich auf die Schiffer beziehenden Terminologie im römischen Recht, 48. SIHDA kongresszus, Bécs, 1994. szeptember 21. Ism.: N. FORGÓ, SDHI 60 (1994), 743.

Az ismertetésnél megadott oldalszám azon oldal(ak)ra utal, amelye(ke)n Földi András előadása került annotálásra. *

8. FÖLDI ANDRÁS: Exercitor in potestate, Padovai Egyetem [Jogtudományi Kar, Doktori Iskola], Padova, 1995. március 24. 9/a. FÖLDI ANDRÁS: The legal structure of enterprises in Roman law, 49. SIHDA kongresszus, New Orleans, 1995. szeptember 21. Ism.: J.-H. MICHEL, RIDA 43 (1996), 404-405.

9/b. FÖLDI ANDRÁS: The legal structure of enterprises in Roman law, Amszterdami Egyetem, Amszterdam, 1996. május 13. 10. FÖLDI ANDRÁS: Einige Aspekte der zivilrechtlichen Haftung — Die Aktualität des römischen Rechts, Institut suisse de droit comparé, Lausanne, 1996. augusztus 28. 11. FÖLDI ANDRÁS: ‘Caupones’ e ‘stabularii’ nelle fonti del diritto romano, 51. SIHDA kongresszus, Crotone—Messina, 1997. szeptember 18. Ism.: H. ANKUM—J.-H. MICHEL, RIDA 44 (1997), 402-403. Híradás: V. CARRO—N. DONADIO, Index 27 (1999), 611.

12. FÖLDI ANDRÁS: Insegnamento di diritto romano in Ungheria, VII Colloquio dei Romanisti dell’Europa centro-orientale e d’Italia, CNR—La Sapienza Egyetem, Róma, 1998. december 4. 13. FÖLDI ANDRÁS: Roman law tradition in Hungary, Uniwersytet Kardinała Stefana Wyszyńskiego, Varsó, 2000. április 28. [= Varsói Egyetem, Varsó, 2000. május 4.] 14. FÖLDI ANDRÁS: Zur Frage der Gültigkeit und der Wirksamkeit im modernen Zivilrecht, Hundert Jahre Bürgerliches Gesetzbuch, ELTE—Tübingeni Egyetem, Budapest, 2000. október 14. Ism.: G. KÖBLER, ZSS Germ. Abt. 124 (2007), 757.

15. FÖLDI ANDRÁS: Wandlungen einiger Begriffe des römischen Rechts, Humboldt Egyetem, Berlin, 2001. május 22. 16. FÖLDI ANDRÁS: Rinascita del principio della buona fede oggettiva in Ungheria, Il ruolo della buona fede oggettiva nell’esperienza giuridica storica e contemporanea. Convegno internazionale di studi in onore di Alberto Burdese, Padovai Egyetem, Padova, 2001. június 12. Híradás: P. CIFALDI, Labeo 47/3 (2001), 482.

17. FÖLDI ANDRÁS: Eine alternative Annäherungsweise: Gedanken zum Problem des Handelsrechts in der römischen Welt, 55. SIHDA kongresszus, Rotterdam, 2001. szeptember 18. [megnyitó ülésen tartott plenáris előadás] Ism.: J.-FR. GERKENS, RIDA 50 (2003), 490 [online is elérhető: http://orbi.ulg.ac.be/bitstream/2268/57917/1/ChroniquesRotterdamORBi.pdf]

18. FÖLDI ANDRÁS: La responsabilità per fatto altrui in diritto romano e nella prospettiva comparatistica, Ferrarai Egyetem [Jogtudományi Kar, Doktori Iskola], Ferrara, 2002. április 18-19. Online híradások: http://www.unipa.it/~dipstdir/portale/romano/eventi/eventi2002.htm http://www.ledonline.it/rivistadirittoromano/allegati/dirittoromano10calendario.pdf

19/a. FÖLDI ANDRÁS: Sullo sviluppo del concetto di buona fede (in ispecie di quella oggettiva) in una prospettiva storico-comparatistica, Bolognai Egyetem [Jogtudományi Kar, Doktori Iskola], Bologna, 2002. április 22. Online híradások: http://www.unipa.it/~dipstdir/portale/romano/eventi/eventi2002.htm; http://www.ledonline.it/rivistadirittoromano/allegati/dirittoromano10calendario.pdf

19/b. FÖLDI ANDRÁS: Die Wandlungen des Begriffs der „bona fides“ vom römischen Recht bis zur Gegenwart, Adam Mickiewicz Egyetem, Poznań, 2002. május 13. 20. FÖLDI ANDRÁS: The continuity of Roman law tradition in the Conception of the new Hungarian Civil Code, The Roman law tradition in societies in transition, Károly Egyetem, Prága, 2002. május 15. 21. FÖLDI ANDRÁS: Continuità della tradizione romanistica in Ungheria, Pisai Egyetem, Pisa, 2003. május 8. 22. FÖLDI ANDRÁS: Profili della responsabilità da quasi-delitto dell’‘habitator’ in diritto romano, Trentói Egyetem, Trento, 2004. május 18. Online híradások: http://www.jus.unitn.it/dsg/seminari/2004/17_05_foldi.html http://www.ledonline.it/rivistadirittoromano/allegati/dirittoromano10calendario.pdf

23. FÖLDI ANDRÁS: Die Wandlungen des Begriffs der „bona fides“ vom römischen Recht bis zur Gegenwart, Eberhard Karls Egyetem, Tübingen, 2007. április 26. Online híradás: http://www.jura.uni-tuebingen.de/professoren_und_dozenten/finkenauer/gaeste

24. FÖLDI ANDRÁS: Alcuni aspetti dell’ ‘aequitas’ e della ‘bona fides’, „Természetjog és méltányosság”. A Regulae Iuris Interdiszciplináris Kutatócsoport szimpóziuma, PPKE JÁK, Budapest, 2007. május 2. 25. FÖLDI ANDRÁS: Il problema del dualismo della ‘bona fides’ nella letteratura romanistica recente, 61. SIHDA kongresszus, Catania, 2007. szeptember 26. Ism.: J.-FR. GERKENS, RIDA 54 (2007), 567sk.

26. FÖLDI ANDRÁS: Der Bologna-Prozess und die Juristenausbildung in Ungarn, Juristenausbildung in Europa zwischen Tradition und Reform, Trieri Egyetem, Trier, 2007. november 23. Ism.: D. RÜGER, JZ 2008/8, 407.

27. FÖLDI ANDRÁS: Die „bona fides“ im Entwurf des neuen ungarischen Zivilgesetzbuches, Konferencia Zlinszky János 80. születésnapja tiszteletére, PPKE JÁK, Budapest, 2008. március 7. 28. FÖLDI ANDRÁS: Einige Aspekte der „mors servorum“ im römischen Recht, Leben nach dem Tod. Rechtliche Probleme im Dualismus: Mensch — Rechtssubjekt, Adam Mickiewicz Egyetem, Poznań, 2008. április 5. Ism.: G. KÖBLER, ZSS Germ. Abt. 128 (2011), @.

29. FÖLDI ANDRÁS: Tracce del riconoscimento della dignità umana degli schiavi in diritto romano, Emberi méltóság és a jog, PPKE JÁK, Budapest, 2010. május 19. 30. FÖLDI ANDRÁS: La buona fede oggettiva e la buona fede soggettiva nella prospettiva storico-comparatistica, Pisai Egyetem, 2011. március 29. 31. FÖLDI ANDRÁS: L’evoluzione del concetto dei quasi-delitti nella prospettiva storicocomparatistica, Sienai Egyetem [Jogtudományi Kar, Doktori Iskola], 2011. március 30. Online híradás: http://www.dirittopubblico.unisi.it/ipe/article/7/calendario-attivita-didattiche-2011

32. FÖLDI ANDRÁS: Begriffsgeschichtliche Anmerkungen zur Rolle der „bona fides“ im ABGB, Symposion „200 Jahre ABGB“, Andrássy Egyetem, Budapest 2011. május 12. Ism.: K. HEMPEL: 200 Jahre Allgemeines Bürgerliches Gesetzbuch, http://www.elpis.eu/blog/2011/05/31/200-jahre-allgemeines-burgerliches-gesetzbuch/

33. FÖLDI ANDRÁS: Alcuni problemi della legittimazione attiva all’ ‘actio iniuriarum’, 68. SIHDA kongresszus, Nápoly 2014. szeptember 18.

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.