Press "Enter" to skip to content

Начальная математика / 4 класс

Gyakorlás: Számképzések, kerekítések az ezres számkörben. A gyakorlóórán változatos, játékos feladatok segítségével mélyítsük el az új ismereteket. Kapcsoljuk össze a számképzésrõl és a kerekítésrõl tanultakat. (Tk. 42/2. feladat) Vizsgáljunk meg olyan számokat, melyeknek nagyobb a tízesekre kerekített értéke, mint a százasokra kerekített értéke. (pl. 432, 607) Keressünk olyan számokat, melyeknek ugyanannyi a tízesekre kerekített értéke, mint a százasokra kerekített értéke. A Tk. 42/5. feladat megoldását ábrázolhatjuk számegyenesen is.

Matematika – Mozaik Kiadó

elôször 1000-es, majd 10 000-es számkörben. . tok várnak rátok, és a füzetben található feladatok megoldását is . 1000-es számkör, fejszámolás.

Matematika – Mozaik Kiadó – kapcsolódó dokumentumok

elôször 1000-es, majd 10 000-es számkörben. . tok várnak rátok, és a füzetben található feladatok megoldását is . 1000-es számkör, fejszámolás.

Sokszínű matematika – Munkatankönyv II. félév. 3. Számolófüzet. 4. Számvázoló – Előírt gyakorlófüzet. 5. Tudásszintmérő feladatlap.

cikke is: Mumusunk — a mértékegység átváltás . tékegység átváltás tanítása az alsó tagozaton . münk elől, és mondjuk játékosan egy nagyítót.

II. félév, Mozaik Kiadó, Szeged. ∙ C.NEMÉNYI ESZTER-SZ. ORAVECZ MÁRTA (1997): Matematika tankönyv 1. osztály I. kötet,. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Mozaik. MS-2308. Sokszínű matematika tankönyv 8. 1390 fizika. Nemzeti. NT-00715/1. Dr. Zátonyi Sándor: Fizika 7. 1355 kémia. Mozaik. MS-2608T. Kémia 7.

1. Első osztály. Sokszínű matematika. Árvainé Libor Ildikó . 1+3=Ŕ. 5+0=Ŕ. 3+2=Ŕ. +1. +2. +1. Összeadás és kivonás . Szöveges feladatok .

MATEMATIKA EMELT SZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK, 2017 . Az ő jelölésrendszerét finomította később Venn (1834–1923) angol matematikus, ez a jelö-.

elégséges feltételek, bemutatásuk tételek megfogalmazásában és bizonyításában . . Descartes francia matematikus 1637-ben már minden előítélet nélkül .

MATEMATIKA EMELT SZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK, 2020 . Az ő jelölésrendszerét finomította később Venn (1834–1923) angol matematikus, ez a jelö-.

MATEMATIKA EMELT SZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK, 2019 . A halmazok szemléltetésére először Euler (1707–1783) német matematikus használt köröket.

BIOLÓGIA FELADATGYŰJTEMÉNY. BIOLÓGIA. M·ZAIK www.mozaik.info.hu. 11-12. 11-12. KÖZÉP-ÉS EMELT SZINTŰ. ÉRETTSÉGIRE KÉSZÜLŐKNEK. FELADATGYŰJTEMÉNY.

E) konstitúciós izomer a hexil-aminnal. *23. A formamid konstitúciós izomere: A) az N-metilacetamid;. B) az acetamid;. C) a metil-amin;. D) aminoecetsav.

A NEMZETÁLLAMOK KORA. 16 . A porosz terv megvalósítását két hatalom nézte igen rossz szemmel: Ferenc József Ausztriája és III.

Olvassátok fel nagy ajakmozgással, majd játsszátok el a Csip-csip csóka című magyar népi mondókát! . SZÖVEG – MONDAT – SZÓ. Szöveg szóban és írásban .

Jókai Mór A kőszívű ember fiai című műve is a múltba kalauzol benneteket: a reformkor és az 1848–49-es szabadságharc időszakát eleveníti meg.

Kolumbusz Kristóf, Amerigo Vespucci és Fernando [fernándó] Magellán. Kolumbusz tojása. Amerika felfedezése után Ko- lumbuszt vendégül látta egy.

Az egyiptomi festő az emberi testet nem úgy festette le, ahogyan a valóság- . A román kori festészet töredékes emlékeit templombelsők falfelületein.

Arany János: Családi kör. 1. Olvasd el a következő szöveget, és válaszolj a kérdésekre! „Szalontán egy nagy ember lakik, s e nagy ember jó barátom, .

Az A rész három, több kérdésből álló feladatot tartalmaz, ezekből összesen 36 pont szerezhető. . és a Három-kő közötti távolság a térképen 44 mm.

az ellentétes jelentésű szavak. 1. Írd a képek alá a szavaknak megfelelő . Írd le a kiemelt szavak ellentétét! . Azonos hangot jelölő betűk: j, ly .

A biológia helyzete a 21. század általunk belátható időszakában hasonlít ahhoz, amiben . Olvasásértési feladatok: Ezekben az emelt szintű érettségi .

Történelem 8. mf. – Munkafüzet, MS-2858U. 4 450 Ft/év. Kiadványok csomagban (50% kedvezménnyel): 23 450 Ft/év. + mozaBook CLASSROOM keretprogram.

Trigonometrikus összefüggések alkalmazásai . 143 . Trigonometrikus függvények . . Trigonometrikus egyenletek, egyenlőtlenségek.

A mozgási energia kiszámítása. A munkatétel . . A mechanikai energia fogalma . pl. a tömeg, az energia, a hő, a munka, az égés, a halmazállapot-.

Mit fejeznek ki a vers kiemelt igéi? . Az igéhez igei személyragok járulnak. . nem használunk személyes névmást a mondatban, szövegben, mert az igei.

Ettem szőlőt. . Találd ki a részletekből az állatokról szóló dalok címét! I. II. csoport felváltva. Mikor Micskére értek, mek, mek, mek,.

a nyelvi elemzést megkönnyítő magyarázatok;. • nyelvhelyességi tanácsok;. – a lecke témájához kapcsolódó érdekességek színesítik, gazdagítják a tanultakat.

Az azonos alakú szavak hangalakja megegyezik, jelentésük különbözik. Legtöbbször a szófajuk is eltér . A szó alakja és jelentése V. Rokon értelmű szavak .

ENERGIATAKARÉKOSSÁG OTTHON. Egy átlagos háztartásban a felhasznált energia legnagyobb részét fű- tésre és elektromos berendezések működtetésére használjuk.

Начальная математика / 4 класс

Tartalmával és küllemével is illeszkedik a munkatankönyvhöz. Segíti a jobb megértést, a feladatai alkalmasak a mennyiségi és minőségi differenciálásra egyaránt. A számolófüzet lehetőséget biztosít arra, hogy bőséges feladatsoraiból válogatva a tanító a gyerekek képességeinek, eltérő tudásszintjének megfelelően jelölje ki a gyakorlást. Önálló munkavégzésre is alkalmas, bármely iskolában felhasználható.

Árvainé Libor Ildikó Murátiné Szél Edit. Tanítói kézikönyv. tanmenetjavaslattal. Sokszínû matematika. 4

2 Készítette: ÁRVAINÉ LIBOR ILDIKÓ szakvezetõ tanító MURÁTINÉ SZÉL EDIT szakvezetõ tanító Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mû bõvített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mû, sem annak része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható. ISBN MOZAIK KIADÓ SZEGED, 2007

3 Valaminek a megtanulásához a legegyszerûbb út, hogy magad fedezd fel! (Pólya György) BEVEZETÕ Kedves Kollégák! Ez a tanmenetjavaslat és kézikönyv a Mozaik Kiadó Sokszínû matematika negyedik osztályos tankönyvcsaládjához készült. A tankönyvben feldolgozott tananyag megfelel a kerettantervi elõírásoknak és a NAT követelményeinek is. A tankönyvcsalád tagjai: Sokszínû matematika I. Munkatankönyv I. félév Sokszínû matematika II. Munkatankönyv I. félév Sokszínû matematika Számolófüzet Sokszínû matematika Tudásszintmérõ feladatlapok A negyedik osztályos matematika tananyag nagyobb része a korábbi ismeretek es számkörre való kiterjesztése, kisebb része teljesen új ismeret. A tananyag feldolgozása során több szempontot is szem elõtt kell tartanunk. Egyrészt szükség van az elõzõ években megszerzett ismeretek, jártasságok és képességek továbbfejlesztésére és bõvítésére, másrészt rendszereznünk kell a tanultakat, mellyel biztosíthatjuk a szükséges alapokat a továbbhaladáshoz. Természetesen az új anyagrészekre nagyobb figyelmet kell fordítanunk. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy a tanterv elõször 4. évfolyam végére ír elõ a továbbhaladáshoz szükséges minimum követelményt. A továbbhaladáshoz szükséges tananyagra nagyobb figyelmet kell fordítanunk, azokat folyamatosan gyakoroljuk. A tanítási órák megtervezésénél figyelembe kell vennünk, hogy a matematikai gondolkodás fejlesztése legeredményesebben önálló problémamegoldással történhet. A tanító legfõbb feladata a tanulók felfedezõ tevékenységének és ismeretszerzésének irányítása, segítése. Az önálló munkavégzéshez szükséges, hogy a tanulók érdeklõdéssel kísérjék a tananyagot, kellõen motiváltak legyenek. A sikerélmény a legjobb motiváció. Ezért nagyon fontos a logikus, kis lépésekben történõ tananyag-feldolgozás. Ez lehetõvé teszi, hogy tanulóink az elõzetes ismeretek mozgósításával képesek legyenek önállóan megérteni és megoldani a matematikai problémákat. Az önálló feladatmegoldás után elengedhetetlen az azonnali ellenõrzés és az értékelés. Így biztosíthatjuk a visszacsatolást. Mivel a tanulók különbözõ képességekkel rendelkeznek, szükség van a differenciálásra. A Sokszínû matematika tankönyvcsalád bõséges feladatanyaga lehetõséget biztosít a minõségi és mennyiségi differenciálásra egyaránt. A tananyag feldolgozása során erõsítsük a matematika és a valóság kapcsolatát. Használjuk ki a tantárgyak közötti koncentráció lehetõségét, valamint építsünk a tanulók iskolán kívül szerzett ismereteire is. A Kézikönyv segítséget nyújt az éves munka megtervezéséhez és az órákra való felkészüléshez. A Tanmenetjavaslat 148 órára bontva (37 hét, heti 4 óra) tartalmazza a tananyagot. Termé- 3

4 BEVEZETÕ szetesen vannak témák, melyeknek folyamatos gyakorlása szükséges. Ezek azonban nem tervezhetõk (a tanulók képességeitõl, ismereteitõl függ), és az éves tananyag elosztását nem befolyásolják, ezért ezeket a tanmenet nem jelöli. Tartalmazza azonban a kiegészítõ anyagokat is. A kiegészítõ anyag órái gyakorlásra fordíthatók, ha a tananyagot nem kívánja feldolgozni a tanító. A tanmenet a részletes órabeosztáson és a tudáspróbák javítási útmutatóján kívül módszertani ajánlásokat is tartalmaz, mely segítséget adhat a tantervi követelmények optimális teljesítéséhez kezdõ és a gyakorlott tanítóknak egyaránt. Minden fejezet elején összefoglalja a témakör legfontosabb feladatait. Minden tanítónak eredményes munkát kívánunk: a szerzõk A munkatankönyvek és a Számolófüzet felépítése A negyedikes tankönyvcsalád felépítése megegyezik a harmadik osztályossal. A munkatankönyv két kötetes, egy-egy kötet egy félév anyagát öleli fel A tananyag a feldolgozás sorrendjében található. A munkatankönyvi feladatok egy része füzethasználatot igényel. Ezeket a feladatokat ikon jelöli. Ahol jel található, a feladatmegoldáshoz más ismeretforrásra is szükség van. Ezért ezek a feladatok csak elõzetes kutatómunka után oldhatók meg. A gondolkodtatóbb feladatokat továbbra is ikon jelöli. A bõséges feladatanyag az egyénre szabott oktatást, a differenciálást segíti. Semmiképpen nem lehet cél a tankönyvcsalád valamennyi feladatának megoldása. A tananyag feldolgozása során kiemelten fontosnak tartottuk a tevékenykedtetést, a személyes tapasztalatszerzést. Az eszközhasználatot igénylõ feladatok (Pl. számkörbõvítés, pénzhasználat, mérés) alkalmasak a páros és csoportos munkaformára. A cselekvésre, társas tevékenykedtetésre épülõ problémamegoldások motivációs lehetõséget biztosítanak. A munkatankönyv feladatai alkalmasak a kooperatív tanulási technikák alkalmazásához. A tanulók együttmûködésére alapozott feladatmegoldások lehetõvé teszik a szociális kompetencia, a tanulási technikák fejlesztését. Kiváló lehetõséget biztosítanak erre pl. a szöveges feladatok, a mérések, a kombinatorikai feladatok és a valószínûségi kísérletek. Az egyéni vélemények ütköztetésére, megvitatására hívja fel a figyelmet a Mit veszel észre? kérdés a feladatok végén. A valós problémahelyzeteket feldolgozó szöveges feladatok fejlesztik a szövegértést, lehetõvé teszik az alkalmazásképes tudás elsajátítását. A tanulási technikák elsajátítását segítik, megtanítják az információszerzés módjait azok a feladatok, amelyek megoldásához külsõ ismeretforrásból származó (pl. könyv, internet) adatra van szükség. Raffayné Fazekas Aranka a tankönyvcsalád lektora így ír a munkatankönyvekrõl: A munkatankönyv feladatai sokszínûek, változatosak, az ismeretanyag átadását teljes mértékben megvalósítja. A gyerekeknek biztosítja a sikerélményt, a feladatok között mindenki talál a tudásszintjének megfelelõt. A szülõknek megadja azt a lehetõséget, hogy figyelemmel tudják kísérni a tanultakat, segítséget adjanak a munkatankönyv alapján, ha szükséges. A tanítóknak biztos segítség a tananyag feldolgozásához. Azok a tanítók, akik pályakezdõk, a munkatankönyv feladataira támaszkodhatnak, ezzel biztosan meg tudják tanítani a tananyagot. Azoknak a tanítóknak, akik tapasztaltabbak, biztosítja a munkatankönyv azt a lehetõséget, hogy differenciáljanak, további feladatokkal színesítsék a tanítási óráikat. A munkatankönyvekben mintapéldák bemutatásával segítjük az önálló munkavégzésben a tanulókat, és a tanulás segítésében a szülõket. Törekedtünk a szakszerû, pontos és világos megfogalmazásra, a matematikai nyelvhasználat következetes alkalmazására. A témaköröket záró gyakorló feladatok a tanult ismeretek felidézését és az önálló munkavégzést segítik, elõkészítik a témazáró felmérõket. A folyamatos gyakorlás fontos szerepet tölt 4

5 BEVEZETÕ be a tananyag elmélyítésében, az egyes fogalmak, eljárások megértésében, készség szintû elsajátításában. Az év eleji ismétlés feladatainak segítségével felidézzük a 3. osztályban tanultakat, tájékozódunk a tanulók meglévõ ismereteirõl. A Számkör bõvítése es számkörben történik a korábbi évekhez hasonlóan szemléletes eszközök, feladatok segítségével. A számkörbõvítés során foglalkozunk a római számírással és a negatív számokkal. A negatív számokkal való késõbbi mûveletvégzést elõkészítik a gyakorlati élethez kapcsolódó feladatok. A szóbeli összeadást és kivonást követi az írásbeli mûveletek kiterjesztése es számkörre. A mérések témakörbõl az idõ mérése került az I. kötetbe. A geometriai alapfogalmakat bõvítjük, fejlesztjük a sík- és térbeli tájékozódóképességet. A kötetet a kombinatorika és valószínûségi kísérletek témakör zárja. A II. féléves tankönyv a szóbeli és írásbeli szorzás eljárásának felidézésével, kiterjesztésével indul. Ezt követi a szóbeli osztás, majd az új mûvelet, az írásbeli osztás megismerése. A többjegyû szorzóval történõ írásbeli mûveletvégzést követi az írásbeli osztás kétjegyû osztóval, mely kiegészítõ anyag. A törtfogalom mélyítése elsõsorban tevékenységgel történik. A geometria, mérések témakörbõl a tömeg, az ûrtartalom és a hosszúság mérése, valamint a kerületmérés és területlefedés került a II. kötetbe. A Kitekintés ig témakör szintén kiegészítõ anyag. Az év végi ismétlés feladatai valamennyi témakört érintik. A Számolófüzet felépítésében és küllemében is illeszkedik a munkatankönyvhöz. Bõséges gyakorló anyagot tartalmaz a munkatankönyveknek megfelelõ sorrendben. Nem szerepel azonban benne a kiegészítõ anyag. A feladatok elsõsorban az eljárások begyakorlását segítik, de alkalmasak a felzárkóztatásra és a differenciálásra is, vagy házi feladat kijelölésére. Minden feladat a Számolófüzetben megoldható. A füzethez hasonló négyzetráccsal, megfelelõ vonalazással segítjük a tanulókat a szép, áttekinthetõ munkavégzésben. A Tudásszintmérõ feladatlapok 6 felmérõt tartalmaznak A és B változatban, melyek azonos nehézségi szintûek. 5

6 I. félév Év eleji ismétlés Az év eleji ismétlés során elsõdleges feladatunk a tájékozódás. Tematikus sorrendben felidézzük az elõzõ év tananyagát, és felmérjük, hogy rendelkeznek-e tanulóink a továbbhaladáshoz szükséges ismeretekkel. Számítanunk kell rá, hogy a felejtés mértéke különbözõ az egyes tanulóknál, ezért éljünk a differenciálás lehetõségével! A hiányosságok pótlása azonban nem az év eleji ismétlés feladata. Feladatok: A matematika tantárgy iránti érdeklõdés felkeltése. Ismerkedés a tankönyvcsalád tagjaival. Esztétikus füzetvezetés igényének kialakítása. Számok írása, olvasása, bontása, összehasonlítása, tulajdonságaik. Mûveletek értelmezése, szóbeli és írásbeli mûveletvégzés 1000-es számkörben. Egyszerû és összetett szöveges feladatok megoldása a megoldási algoritmus alkalmazásával. ÓRA TANANYAG KOMPE- TENCIA- FEJLESZTÉS 1. hét 1. Ismerkedés a Sokszínû matematika 4. osztályos tankönyvcsaláddal. Szokás- és értékelési rendszer megbeszélése. A matematikaórán használt eszközök bemutatása. Lapozzuk végig a munkatankönyveket és a Számolófüzetet. Keressünk ismerõs és új jeleket. Beszéljük meg, mirõl fogunk tanulni a tanév során. Olvassuk el közösen a tanulókhoz szóló bevezetéseket. Tisztázzuk, milyen felszerelést kell minden órára elhozni, milyen egyéb eszközökre lesz szükség a tankönyvön és a füzeten kívül. Lehetõség szerint szedjük be a munkatankönyv II. kötetét. Beszéljük meg a tanulókkal az értékelési rendszerünket. (Mire lehet piros pontot, csillagot stb. kapni?) Beszélgessünk a füzetvezetésrõl is. Az óracím kék színnel való kiemelése tagolttá, átláthatóvá teszi a füzetet, és a szülõt is segíti a tanulás követésében. Az önálló munka javítására célszerû zöld színt használni. Szöveggel, képekkel adott helyzethez matematikai modell keresése, megfeleltetése. 6

7 2. Év eleji ismétlés. Kapcsolatok, összefüggések leolvasása térképvázlat segítségével. Számok válogatása, rendezése adott szempontok szerint. Tízesre, százasra kerekítés. A számok helyiérték-táblázatba rendezése. A munkatankönyv feladatai a nyári élményekhez kapcsolódva egy kiránduló család élményein keresztül észrevétlenül vezetnek a matematika világába. Tk.I. 4/1. feladat: Az a) feladatban a térkép vizsgálata után tudnak a kérdésekre válaszolni a gyerekek. A b) feladat kérdésére válaszolva írjuk is le az útvonalakat. Bizonyára lesz olyan tanuló, aki emlékezni fog a 3. osztályban megismert útvonalrajzokra (gráfra). A következõ feladatokban a térképen feltüntetett mennyiségekkel, mérõszámokkal dolgozunk. Tk.I. 4/2. feladat: Az a) feladat: a távolságok csökkenõ sorrendbe írásánál mennyiségeket írunk (pl. 257 km). d) feladat: A térképvázlaton szereplõ legnagyobb szám a 361, számjegyei: 1, 3, 6. Három különbözõ számjegybõl számjegyismétlõdés nélkül 6 háromjegyû számot képezhetünk. Tk.I. 5/1. feladat: Tulajdonképpen tízesekre és százasokra kell kerekíteni a táblákon lévõ számokat. Tk.I. 5/2. feladat: A hiányzó mérõszámok beírása után vetessük észre, hogy a nagyobb mennyiséghez hosszabb szakasz tartozik. Ez segíti a szöveges feladatok adatainak szakaszokkal történõ ábrázolását. 3. Számok a mindennapi életben. Szöveges feladatok megoldása szóbeli számolási eljárásokkal. Számok válogatása, halmazba rendezése tulajdonságaik alapján. Tk.I. 6/2. feladat: A feladatokat szóbeli mûveletekkel oldjuk meg. A c) feladatnál elõször töltsük ki a táblázatot, utána jelöljük, hogy melyik tárlatvezetésen vehetett részt a család (11 óra 5 perckor induló). Beszéljük meg az idõpont és idõtartam közötti különbséget. A táblázatból leolvasható a tárlatvezetések kezdetének és végének az idõpontjai. A két idõpont között eltelt idõ a tárlatvezetés idõtartamát mutatja. Matematikai nyelven szóban, írásban, jelekkel megfogalmazott információ, öszszefüggés megértése, használata. Rendszerezõ, absztraháló képesség fejlesztése. Számrendszeres gondolkodás. Szövegértés. Logikai gondolkodás. A kifejezõkészség alakítása: világos, rövid fogalmazás o o o. 7

8 A d) feladatnál keressük azt a számot, amelyre igaz, hogy 60 > ç > 30 és a számjegyeinek összege 9, valamint a tízesek száma több, mint az egyesek száma. Ez a szám az 54. Az e) feladatot így írhatjuk le nyitott mondattal: è + (è + 12) = 54 è = 21 Tk.I. 7/1. feladat: A halmazcímkék sorrendben: sorszámok, pozitív számok, törtszámok. (Ennek megfelelõen a kakukktojás a 9, a 0 és a 8.) Tk.I. 7/3. feladat: A megoldás elõtt gyûjtsünk tulajdonságokat a felsorolt számokra. Ezek lehetnek a csoportosítás szempontjai. Úgy válasszuk meg a tulajdonságokat, hogy metszete is legyen a halmazoknak. Figyeljünk arra, hogy amennyiben van olyan szám, amelyikre egyik tulajdonság sem illik, akkor rajzoljunk alaphalmazt, melynek mindkét halmazunk részhalmaza. 4. Alaki, helyi és valódi érték. Számok helye a számegyenesen. Sorozatok szabályának felismerése, folytatása. Számok egyes, tízes, százas szomszédai. Kerekítések gyakorlása. A feladatmegoldások elõtt idézzük fel az alaki, helyi és valódi érték fogalmát. A számok leírásához tízféle számjegyet (0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9) használunk. Ezek a számok alaki értékei. A számok valódi értéke attól függ, hogy melyik alaki értékû számot, melyik helyi értékre írjuk. Rakjuk fel a táblára a számkártyákat 0-tól 9-ig. Képezzünk háromjegyû számokat a számjegyekbõl feltételeknek megfelelõen. Pl. a legnagyobb háromjegyû számot, a legkisebb háromjegyû számot, a legkisebb háromjegyû páros számot, olyan számot amelyben az 5 valódi értéke 50 stb. Írjunk fel a táblára egy háromjegyû számot (pl. 673). Cseréld fel a számjegyeket a feltételeknek megfelelõen! Pl. a 3 valódi értéke 300 legyen, a legnagyobb alaki értékû számjegy a legkisebb helyi értéken álljon stb. Tk.I. 8/2. feladat: a: 0, 1, 2, 3. 7; b: 7, 8, 9; és c: 0, 1, 2, 3. 9. Tk.I. 8/3. feladat: A megfelelõ beosztású számegyenes azt jelenti, hogy a számok helyét pontosan tudjuk jelölni. Az a) feladatnál 5-ös, a b), c), d) feladatnál 10-es beosztású számegyenesdarabot készítsünk. A Tk.I. 8/5. feladata ismerõs a korábbi évekbõl, de a színek már nem segítik a párok megtalálását. Rendszerezõ, absztraháló képesség fejlesztése. Számrendszeres gondolkodás. 8. o. 6. o. 8

9 2. hét 5. A szóbeli összeadás és kivonás gyakorlása. A szóbeli összeadás és kivonás gyakorlása során kerek tízesekkel számolunk. Tk.I. 8/2. feladat: Figyeltessük meg az összeg és különbség változásait. Pl. Hogyan változott a különbség, ha ugyanabból a számból 10-zel kisebb számot vettünk el? Hogyan változott az összeg, ha ugyanahhoz a számhoz 10-zel nagyobb számot adtunk? Tk.I. 9/3. feladat: A számpiramis hiányzó számait pótlással, kivonással vagy összeadással számolhatjuk ki. Tk.I. 9/5. feladat: = = = = 240 Tk.I. 9/6. feladat: A szöveges feladat megoldását segíti az adatok szakaszokkal történõ ábrázolása. Írjuk a szakaszok fölé a hiányzó adatokat. A fiúk száma: 0( ) 30 = ç ç = 160 Az összes tanuló száma: ( ) = æ æ = 350 Mûveletek matematikai modellekként való értelmezése. Pontos számolás a kerek számok körében. Összefüggésekben való gondolkodás. 9. o. 7. o. Szf. 7/3. feladat: Az összegek és különbségek sorba rendezése után kapott szavak: BOGÁNCS és KINCSEM. Szf. 7/4. feladat: A bûvös négyzeteknél a számok összegének vízszintesen, függõlegesen és átlósan is ugyanannyinak kell lennie. 6. Írásbeli összeadás és kivonás közelítõ és pontos számításokkal. A két mûvelet kapcsolata. Számlépcsõk alkotása. Hiányos mûveletek. Tk.I. 10/1. feladat: Az írásbeli mûveletek végzése elõtt végezzünk összeadásokat és kivonásokat közelítõ értékekkel. Ezzel a becslést segítjük. Tk.I. 10/2. feladat: Az írásbeli mûveletvégzésnél következetesen kérjük a becslést és az ellenõrzést. Tanulási szokások továbbfejlesztése: kerekített értékekkel végzett becslés, az ellenõrzés többféle módjának ismerete. Algoritmusok követése; o o. 9

10 Tk.I. 10/4. feladat: Az összeadásban és kivonásban szereplõ számok elnevezését gyakoroltatja. Tk.I. 10/5.a) feladat: Figyeltessük meg a számlépcsõk rajzait. Az összeadásnál felfelé haladunk a lépcsõn, a második taghoz adjuk az összeget, ez lesz a következõ összeadás. Tk.I. 11/1.a) feladat: Kivonásnál lefele haladunk a lépcsõn, a kivonandóból vesszük el a különbséget, ez lesz a következõ kivonás. Egyezzünk meg, hogy csak addig végezzük a kivonásokat, amíg a természetes számok halmazán belül megoldható. Pl. a bemutatott mintafeladatnál a 68 kisebb, mint a 111, ezért ezt a kivonást már nem tudjuk elvégezni (eddigi ismereteink alapján). Tk.I. 11/2.c) feladat: Az iskolai könyvtárban található kötetek számát kérdezzük meg az iskolai könyvtárostól. Ha szükséges, segítsünk a szám lejegyzésében, kiolvasásában. Tk.I. 11/3. feladat: Végezhetünk számításokat pl. az alsó és felsõ tagozatos tanulók vagy a leány és fiú tanulók létszámával. A hiányos összeadásnál ügyeljünk a szám és számjegy szavak helyes használatára. Szf. 9/3. feladat: Fogalmaztassuk meg, hogy a legnagyobb összeg esetén a 3 legnagyobb számot, legkisebb összeg esetén a 3 legkisebb számot kell összeadni. 7. Grafikonról adatok leolvasása, táblázatba rendezése. Szöveges feladatok megoldása. Egyenlõtlenségek megoldása. Az adatok leolvasása grafikonról, vagy ábrázolásuk grafikonon a statisztika témakörébe tartozik. A hétköznapi életben gyakran találkozunk grafikonokkal a tankönyvekben, újságokban, híradásokban. A matematikaórák feladata ezek értelmezésének a megtanítása. Lehetõség szerint mutassunk be különbözõ grafikonokat. (A tankönyvben is találunk többfélét.) Gyûjtessünk a tanulókkal újságból grafikonokat. algoritmusos gondolkodás, megoldási algoritmusok kialakítása és alkalmazása. Egyszerû következtetés a nyitott mondat megoldás-keresésének tervszerû próbálgatása során. Induktív ismeretszerzés, adatkezelés. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. 12. o. 10. o. 10

11 Tk.I. 12/1. feladat: A Tisza rekordvízállásait ábrázolja a grafikon Szegednél. Feladatmegoldás elõtt beszéljük meg a rekord szó jelentését. A feladathoz kapcsolódó kérdések a mûveletvégzés gyakorlásán kívül a matematikai szövegértõ képesség fejlesztését is szolgálják. Tk.I. 12/2.a) feladat: A Tisza teljes hossza 962 km. 3. hét Tk.I. 12/2.c) feladat: Ha a táblázatban felsorolt adatokat összeadjuk, akkor megfigyelhetjük, hogy lényegesen nagyobb összeget kapunk, mint a Duna teljes hossza. Ennek oka, hogy azokat a szakaszokat, ahol határfolyó a Duna, mindkét országnál feltünteti a táblázat. 8. A szóbeli szorzás és osztás mûveletének gyakorlása. A mûveletvégzés sorrendje. A többszörös és az osztó fogalmak felelevenítése. A szorzás és osztás felelevenítését a kisegyszereggyel kezdjük, majd analógia segítségével bõvítsük a számkört. Kétjegyû számok valahányszorosát a tényezõ bontásával számoljuk ki = és 9 72 = A mûveletsorok végzése során elevenítsük fel a mûveleti sorrendrõl tanultakat. A Tk.I. 13/5. és a Szf. 11/4. feladatnál a számok halmazba rendezése elõtt beszéljük meg, mikor mondjuk, hogy egy szám többszöröse vagy osztója egy számnak. 9. Gyakorlás. Két- és háromjegyû számok szorzása egyjegyûvel. Szöveges feladatok megoldása. Az írásbeli mûveletek megismerése után is feladatunk a szóbeli számolási eljárások gyakorlása. Fõként kerek tízesek, százasok szorzását, osztását gyakoroljuk, de teljes háromjegyû számok többszörösét is ki kell tudni számolni szóbeli mûvelettel a tényezõ helyi érték szerinti bontásával. Tk.I. 14/3. feladat: Az a), b), c) számfeladatok elõkészítik a d) és e) szöveges feladatok megoldását. A c) feladat megoldását segíti, ha a b) feladathoz hasonlóan szakaszokkal ábrázoljuk az adatokat. Pontos számolás a kerek számok körében. Analógiás gondolkodás. Algoritmusok követése; algoritmusos gondolkodás, megoldási algoritmusok kialakítása és alkalmazása. 13. o. 11. o. 14. o. 12. o. 11

12 Szf. 12/3. feladat: Az összetett szöveges feladat megoldási terve: (3 200 Ft Ft) 630 Ft = æ Ft (600 Ft Ft ) 630 Ft = 170 Ft æ = Az írásbeli szorzás gyakorlása. Tk.I. 15/1. feladat: Az írásbeli szorzás elõtt végezzünk becslést. A mûveletet összeadással tudjuk ellenõrizni. Tk.I. 15/2. feladat: Hiányos írásbeli szorzással tudjuk kiszámolni a hiányzó szorzótényezõt. Bizonyára lesz olyan jó képességû tanuló, aki a szorzat változásáról tanultak alapján meg tudja határozni a hiányzó tényezõket. Pl. a è 3 = 486 hiányos szorzással történõ kiszámítása után è = 162. Mivel ç 9 = è 3, ezért ç = è : 3. Analógiás gondolkodás. Tanulási szokások továbbfejlesztése: kerekített értékekkel végzett becslés, az ellenõrzés többféle módjának ismerete. 15. o o. Tk.I. 15/3. feladat: A mûveletek sorrendjével az írásbeli mûveletvégzésnél is foglalkozunk. Szf. 12/6. feladat: Szöveggel megfogalmazott számfeladat (nem szöveges feladat!), mely a mûveletben szereplõ elnevezéseket és a mûveletek sorrendjét gyakoroltatja: a) ( ) 2 b) ( ) Törtrészek leolvasása és ábrázolása színezéssel. A negatív számok helye a számegyenesen és nagyságviszonyaik. A Tk.I. 16/1. feladat az egységtört színezését kéri, a Szf. 14/1. feladatánál pedig a színezésnek megfelelõ egységtörtet kell meghatározni. A Szf. 14/2. és 3. feladata a több egész törtrészével foglalkozik. Negatív számokkal végzünk nagyság szerinti sorbarendezést (Tk.I. 14/4. feladat), összehasonlítást (Tk.I. 14/5. feladat). Mindkettõt számegyenes segítségével végeztessük. Irányított mennyiségek felismerése, kifejezése irányított számokkal. A hiány kifejezése. 16. o. 14. o. Szf. 14/6. feladat: Adósság- és készpénzcédulák segítségével jelenítjük meg a negatív számokat. A rajz kiegészítése után hasonlítsuk össze a készpénz és adósságcédulák számát. Megállapíthatjuk, hogy ha adósságcédulából van több, akkor a vagyoni helyzetet negatív szám jelzi, ha készpénzcédulából van több, akkor pozitív szám. 12

13 Ugyanannyi adósság és készpénzcédula esetén a vagyoni helyzet 0 Ft. 4. hét 12. Gyakorlás. Számolási készség fejlesztése. A tanév eleji felmérés elõkészítése. Tk.I. 16/4. feladat: A szóbeli és írásbeli mûveletvégzést gyakorolhatjuk. Tk.I. 16/5. feladat: A halmazábrát kell kiegészíteni az állításoknak megfelelõen. 9-en járnak úszni, közülük 7-en csak úsznak. Ennek megfelelõen 2 tanulót kell a metszetbe rajzolni. 6-an járnak táncolni, közülük 4-en csak táncolnak, a metszetben lévõ 2 tanuló úszik is. Tehát úszni és táncolni 2 tanuló jár. Az ÉS szó mindkét feltétel egyidejû teljesülését jelenti. Úszni vagy táncolni 13 tanuló jár. A VAGY szó legalább az egyik feltétel teljesülését jelenti. Tk.I. 16/6. feladat: Szintén a logikai ÉS szó jelentésének értése szükséges. A háromszögön belül és a téglalapon kívül lévõ számok: 159, 423. A téglalapon belül és a körön kívül lévõ számok: 183, 1000, 519, 453. Tk.I. 17/1. feladat: A szavak kiolvasása kombinatorikai feladat. Tk.I. 17/2. feladat: A láncszámolás megoldása után a NYUSZIUGRÁS szót kapjuk megfejtésül. 13. Tanév eleji felmérés. Az év eleji ismétlést követõen íratjuk. A tanév eleji felmérés feladatai: helyi érték szerinti bontás, kerekítés tízesekre, százasokra, mûveleti sorrend szóbeli számolási eljárással, írásbeli összeadás, kivonás, szorzás egyjegyû szorzóval, nyitott mondatok megoldása, egyszerû és összetett szöveges feladat. A felmérés javítási útmutatója a 88. oldalon található. 14. A felmérés javítása és a típushibák megbeszélése. A típushibák javítása mindig frontális osztálymunkával történik. A feladatmegértést lemérhetjük a másik csoport feladatainak megoldásával. Szövegértés. Mûveletek matematikai modellekként való értelmezése. Ismeretek alkalmazása. Ismeretek alkalmazása. Megértés, értelmezés képessége. Ellenõrzés képessége o. 13

14 Számok ig A számkörbõvítés es számkörben történik. A számkörbõvítés során a legfontosabb feladat a tízes számrendszerre vonatkozó ismeretek elmélyítése. Ez feltétele a késõbbi mûveletvégzésnek. El kell érnünk, hogy a számok írása, olvasása, helyi érték szerinti bontása mindenkinek biztonságosan menjen. Feladatok: A valóság és a matematika kapcsolatának továbbépítése. Biztos számfogalom kialakítása a es számkörben. Biztos mûveletfogalom és számolási készség kialakítása es számkörben. A matematikai nyelvhasználat alkalmaztatása. Új ismeretek rendezése régebbi tapasztalatokhoz. ÓRA TANANYAG KOMPE- TENCIA- FEJLESZTÉS 15. Számok tízezerig. Számkörbõvítés a tízezres számkörben. Számok írása, olvasása és helyesírása. A számkörbõvítés a korábbi évekhez hasonlóan a mindennapi élethez kapcsolódva történik. A tankönyv ábráinak segítségével fogalmazzuk meg, hol találkozunk a hétköznapok során (négyjegyû) számokkal. Tk.I. 19/1. feladat: A játékpénzzel történõ kirakás segíti a számok leolvasását, bontását. A számok betûvel történõ leírására vonatkozó helyesírási ismeret 3. osztályos tananyag magyar nyelvbõl, de szükséges a szabály felelevenítése. Tk.I. 19/2. feladat: A betûvel leírt számokat bontsuk álló egyenesekkel helyi érték szerint. Megfigyeltethetjük, hogy a szám neve utal a helyi értékes írásmódra. Rakassunk ki játékpénzzel négyjegyû számokat hallás után. A tanulók dolgozhatnak párban. 16. Tájékozódás számtáblázatban. Számlálgatás százasával, ötvenesével, egyesével. Tk.I. 20/1. feladat: A számtáblában 100-tól ig szerepelnek a számok százasával. Az a) feladatban a hiányzó számok beírása után beszéljük meg, mi jellemzõ az azonos sorban, illetve oszlopban szereplõ számokra. Tájékozódás a világ menynyiségi viszonyai közt. Rendszerezõ, absztraháló képesség fejlesztése. Számrendszeres gondolkodás. Összefüggések felismerése és megfogalmazása. Általánosító képesség. Megértés, értelmezés képessége. Analógiás gondolkodás o. 15. o o. 14

15 5. hét A b), c) feladatok megoldásához idézzük fel a sor és oszlop fogalmát. A d) és e) feladat alkalmas a megfigyelõ és tájékozódóképesség fejlesztésére. A feladatmegoldást segíthetjük elõzetes kérdésekkel. Pl. Melyik szám található a 3200 alatt? Melyik szám található a 4500 fölött? Melyik szám található a 6700-tól jobbra? stb. Tk.I. 20/2. feladat: Végezzünk számlálgatást 100-asával, 200-asával, 500- asával, 10-esével, 20-asával. 50-esével. Az egyesével történõ számlálást segíti az analógia. Tk.I. 21/2. feladat: Fordítsunk különös gondot az egyesével történõ számlálgatásnál arra az esetre, amikor tízes- vagy százasátlépés történik. Tk.I. 21/6. feladat: Tulajdonképpen nagyság szerint növekvõ sorba kell állítani a számokat. Figyeljünk rá, hogy a képek alá sorszámot írjanak a tanulók. 17. A számok pontos és közelítõ helye a számegyenesen. A négyjegyû számok helyének jelölése a számegyenesen szintén a korábbi ismeretek felidézésével, analógia alapján történik. Tk.I. 22/1. feladat: Figyeltessük meg, milyen beosztásúak a számegyenesek. Tk.I. 22/2. feladat: A számegyenesek sorrendben százas, tízes és egyes beosztásúak. Tk.I. 22/3. feladat: A megfelelõ beosztású számegyenes azt jelenti, hogy pontosan tudjuk rajta jelölni a számot. Ennek megfelelõen az a) feladatnál ezres, a b)-nél százas, a c)-nél egyes és a d)-nél ötvenes beosztású számegyenesdarabot készítsünk. Tk.I. 22/4. feladat: Csak közelítõ pontossággal tudjuk jelölni a számok helyét a számegyeneseken. Ügyeljünk azonban az arányosságra. Pl. a 4750 a százas beosztású számegyenesen a 4700-tól és a 4800-tól ugyanolyan távolságra található. Megfigyelések elemzése, megfogalmazása, a tanult matematikai szaknyelv elemi használata o. 15. o. 15

16 A Tk.I. 23.o. feladatai a nyitott mondatok megoldásainak számegyenesen történõ ábrázolását készítik elõ. Ha a számegyenes megvastagított részének két végpontját teli kör jelöli, azt jelenti, hogy azok a számok is igazzá teszik a nyitott mondatot. Ha üres karika zárja le a szakaszt, akkor azok a számok nem teszik igazzá a nyitott mondatot. 18. A számok alaki, valódi és helyi értéke. A számok alaki, helyi és valódi értékével harmadik osztályban ismerkedtünk meg. A tízes számrendszerben való tájékozódás módszerét bõvítjük a négyjegyû számok körére. A számok leírásához tízféle számjegyet (0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9) használunk. Ezek a számok alaki értékei. A számok valódi értéke attól függ, hogy melyik alaki értékû számot, melyik helyi értékre írjuk. Tk.I. 24/1. feladat: A számok játékpénzzel történõ kirakása segíti az alaki, helyi és valódi érték fogalmának mélyítését. Figyeltessük meg, hogy melyik kirakásnál mibõl raktunk 3 darabot. Mennyit ér a 3 darab a különbözõ pénzekbõl? Írjunk négyjegyû számokat helyiérték-táblázatba (Tk.I. 24/2. feladat), illetve táblázat nélkül helyi érték szerint egymás alá (Tk.I. 25/1. feladat) a füzetbe. Fordítsunk külön figyelmet olyan számokra, melyekben szerepel a 0 valamelyik helyi értéken. Bontsuk a számokat helyi érték és valódi érték szerint is. 19. A számok nagyság szerinti összehasonlítása, sorba rendezése. Számok nagyság szerinti összehasonlításával már foglalkoztunk a korábbi években is. Kerek ezresek, százasok összehasonlítását pedig már négyjegyû számok körében is végeztünk a számkörbõvítéskor. Nehezebb a teljes négyjegyû számok összehasonlítása, melyet a számjegyek öszszehasonlításával módszeresen az ezres helyi értéktõl indulva végzünk. Fordítsunk külön gondot azoknak a négyjegyû számoknak az összehasonlítására, melyek azonos számjegyekbõl állnak, csak a számjegyek sorrendje változik. Ezek alkalmasak a megfigyelõképesség fejlesztésére is. (Tk.I. 26/2. feladat) A nagyság szerinti sorbarendezésnél beszéljük meg, hogy növekvõ sor alkotásakor a legkisebb, csökkenõ sor alkotásakor a legnagyobb számot kell elõször megkeresni. Rendszerezõ, absztraháló képesség fejlesztése. Számrendszeres gondolkodás. Összefüggések, viszonyok megfogalmazása a matematika nyelvén. Matematikai nyelven szóban, írásban, jelekkel megfogalmazott információ, öszszefüggés megértése, használata. Becslés o. 16. o. 26. o. 17. o. 16

17 Tk.I. 26/3. feladatának megoldása: a = 6 b = 7 c: 4, 3, 2, 1, 0 d: 4, 5, 6, 7, 8, 9 Szf. 17/3. feladat: Ha az összehasonlítás során a számokat az ábra megfelelõ részébe kell írni, célszerû megkeresni azt a két helyet, amelyikbe a legkisebb és a legnagyobb számot kell írni. Ha a nyíl a nagyobb szám felé mutat, akkor a legkisebb számot abba a négyzetbe írjuk, amelyikbõl csak kifele vezet nyíl, a legnagyobb számot abba, amelyikre csak rámutatnak a nyilak, de onnan nem vezet ki egy sem. Játék: Mutassunk fel egy négyjegyû számot, a tanulóknak az utasításnak megfelelõen olyan négyjegyû számot kell írni, amelyik csak egyetlen számjegyben tér el az adott számtól. Pl. Felmutatjuk a 4312-t. Írj kisebb számot, csak a tízesek helyén álló számjegyet változtathatod! Ezzel a feladattal gyakoroltatjuk az alaki, helyi és valódi értéket is. Ezzel a játékkal elõkészíthetjük a Szf. 17/5. feladatát. Ennél a feladatnál a hiányzó számjegy beírásakor az adott számnál kisebb és nagyobb számot is figyelembe kell venni. 20. A számok egyes, tízes, százas, ezres szomszédai. Tk.I. 27/1. feladat: Idézzük fel az egyes, tízes, százas szomszédokat 1000-es számkörben. Tk.I. 27/2. feladat: A négyjegyû számok számszomszédainak meghatározásához kezdetben keressük meg a számok helyét a számegyenesen. Az eddig tanult ismeretek felidézésével könnyedén belátják tanulóink, hogy egy szám ezres szomszédainak tekintjük azokat a kerek ezreseket, melyek között található a szám a számegyenesen. A Tk.I. 27/3. és a Szf. 18/2. feladatainál számegyenes segíti az ezres számszomszédok meghatározását. Tk.I. 27/4. feladat: Az ügyes tanulóktól elvárható, hogy megkeressék az összes olyan számot pl., amelynek kisebb ezres szomszédja Ezek a számok 8001, 8002, 8003. Az összes háromjegyû számra igaz, hogy ezres szomszédja az Gyakran felteszik a kérdést a gyerekek, hogy melyek a kerek ezresek ezres szomszédai. A meghatározás alapján az 5000 ezres szomszédai a 4000 és a Ismeretek alkalmazása. Az általánosítás elemi lépései. Analógiás gondolkodás. 27. o. 18. o. 17

18 6. hét Szf. 18/3.d) feladat: Két feltételnek kell teljesülnie: százas és ezres szomszédja is Számegyenes segítségével könnyen beláttathatjuk, hogy ha teljesül a százas szomszédra a feltétel, akkor az igaz lesz az ezres szomszédra is. A 3900, 3901, 3902. 4100 számokra igaz, hogy százas szomszédja a Ezen számok mindegyikére igaz, hogy ezres szomszédja Kerekítés tízesekre, százasokra, ezresekre A kerekítéshez szükséges a számszomszédok meghatározásának ismerete. Az elõzetes ismeretekre és az analógiás gondolkodásra építve foglalkozunk a négyjegyû számok kerekítésével. Tk.I. 28/1. feladat: Kezdetben határozzuk meg a számszomszédokat és keressük meg a közelebbi szomszédot. Tk.I. 28/2. feladat: Figyeltessük meg, hogy tízesekre az egyesek, százasokra a tízesek száma alapján kerekítünk. Az ezresekre kerekítés az ezres számszomszédok meghatározásával, a közelebbi ezres szomszéd alapján történik. Ezresekre kerekítésnél a százasok számát veszszük figyelembe: 0, 1, 2, 3, 4 százas esetén a kisebb, 5, 6, 7, 8, 9 százas esetén a nagyobb ezres szomszédra kerekítünk. Ismeretek alkalmazása. Az általánosítás elemi lépései. Analógiás gondolkodás o. 19. o. Tk.I. 29/1. feladat: A 29.o. folyamatábrája segítségével kerekítsünk konkrét számokat. 22. Négyjegyû számok képzése A számképzés kombinatorikai feladat. Mivel a korábbi években kellõ tapasztalatot szereztek már a számképzésrõl tanulóink, ez általában nem okoz nehézséget. Fordítsunk azonban figyelmet olyan eljárások bemutatására, mellyel az összes lehetõséget rendezetten le tudjuk jegyezni. Kétjegyû számok képzésénél segítséget adott a táblázat, háromjegyû számok képzésénél megismerkedtünk a fagráffal. Ez utóbbi használható a négyjegyû számok képzésénél is (Szf. 20/1. feladat). Másik lehetséges módszer, hogy leírjuk az összes négyjegyû számot amikor a legkisebb számjegy áll az ezresek helyén, majd változtatjuk az ezresek helyén álló számjegyet. Analógiás gondolkodás. Logikai gondolkodás; Kombinatív gondolkodás: rendszerépítés, teljességre törekvés. 30. o. 20. o. 18

19 4 különbözõ számjegybõl számjegyismétlõdés nélkül 24 négyjegyû számot képezhetünk (ha a számjegyek között nincs 0). Ha a 4 különbözõ számjegybõl az egyik számjegy 0, akkor 18 négyjegyû számot képezhetünk. 23. Négyjegyû számok képzésének, kerekítésének és számszomszédok megállapításának gyakorlása. A feltételeknek megfelelõ számképzés az új ismeretek együttes gyakorlását, ezáltal a biztos számfogalom kialakulását segítik. Tk.I. 31/1. feladat: Ha megbeszéljük, hogy a legnagyobb szám megtalálásához a legnagyobb alaki értékû számjegyet a legnagyobb helyi értékre írjuk, majd a következõ helyi értékre a következõt stb., akkor nem okoz gondot a b) feladatnál a 8 számjegybõl a legkisebb (1024) és a legnagyobb (8654) számok képzése. Ügyeljünk a szám és számjegy szavak helyes használatára! 24. A római számírás betûjelei, szabályai. Gyûjtsünk példákat, hogy hol találkozunk a hétköznapi életben a római számírással. Gyûjtõmunkának adhatjuk képek gyûjtését is. A római számírás betûjeleivel már megismerkedtünk a korábbi tanévekben. A táblázat ennek felidézését segíti. A táblázat alatt felsorolt szabályokat konkrét számokon figyeltessük meg. Ezeknek a szabályoknak a bemagoltatása nem célunk. Figyeltessük meg a római számírás különbözõ eseteit szabályok alkalmazásával. Elõször azokkal az esetekkel foglalkozzunk, amikor csak azonos jelek szükségesek a szám leírásához, majd írjunk olyan számokat, amikor az összeadást kell alkalmaznunk, majd végül a kivonásos esetekkel foglalkozzunk. (Tk.I. 32/1. feladat) Tk.I. 33/1. feladat: Azt kell beláttatnunk tanulóinkkal, hogy az arab számot helyi érték szerint kell bontanunk ahhoz, hogy a római számírás jeleivel felírjuk az adott számot: 2473 = MM + CD + LXX + III Æ MMCDLXXIII Ismeretek alkalmazása. Az általánosítás elemi lépései. Analógiás gondolkodás. Lényeglátás. Matematikai nyelven szóban, írásban, jelekkel megfogalmazott információ, öszszefüggés megértése, használata. Matematikai modell keresése, megfeleltetése. 31. o. 20. o o. 19

20 Tk.I. 33/4.b) feladat: Elkészíthetjük a betûjeleket kártyákra, így kirakással is gyakorolhatunk. Milyen sorrendbe rakható az M, D, C, L, X, V és I úgy, hogy a legkisebb számot kapjuk? Az M elé csak C-t írhatunk, de mivel ott a D is, a C csak ez elé kerülhet. Ugyanígy az X csak az L elé, az I csak a V elé kerülhet. Így a legkisebb olyan szám, amelyikben mind a 7 betûjel szerepel MCDXLIV. 7. hét Tk.I. 33/5.b) feladat: Ha óra elején megbeszéltük, hol találkozunk a római számírás jeleivel, akkor nem okoz gondot a tanulóknak, hogy hol keressenek példát lakóhelyükön: középületeken, templomokon, emléktáblákon. 25. Gyakorlás. Római számok olvasása, írása, lejegyzése arab számokkal. Játékos feladatok. Szf. 21/5. feladat megoldása: a) DCLII, CCXIX, MCXIV b) MCMXLVI, DCLXXII, CLIX Szf. 21/6. feladat: A megoldást segítheti, ha pálcikákkal kirakjuk a számokat: III II = VI Æ III + II = V V + IV = XI Æ V + VI = XI vagy V + IV = IX XI II = VII Æ IX II = VII X I = XII Æ X + I = XI 26. A negatív számok értelmezése hõmérsékletméréshez kapcsolva. Adatok leolvasása ábrákról, táblázatba rendezése. Hõmérséklet-változás kiszámítása. A negatív számokkal az elõzõ évekhez hasonlóan a hétköznapi életbõl kiindulva foglalkozunk. Alsó tagozaton kétféleképpen modellezzük a negatív számokat: hõmérõ segítségével hõmérsékleti értékekként, vagyoni helyzetként adósság és készpénzcédulákkal. A munkatankönyv feladatai kapcsolódnak a statisztika témakörhöz is. Tk.I. 34/1. feladat: A térképvázlatról adatokat (hõmérsékleti értékeket) olvasunk le, melyeket táblázatba gyûjtünk ki. A hõmérõ színezése az adatok értelmezését szolgálja. Az állítások igazságtartalmának eldöntéséhez pedig szükséges az adatok összehasonlítása. Összefüggések felismerése és megfogalmazása. Általánosító képesség. Mennyiségek becslése, összehasonlítása, öszszemérése. Matematikai nyelven szóban, írásban, jelekkel megfogalmazott információ, öszszefüggés megértése, használata. 21. o o. 22. o. 20

21 Tk.I. 35/1.d) feladat: A táblázat kitöltése során a hõmérsékleti értékek változásának megállapítását hõmérõ (esetleg számegyenes) segítségével végezzük. Ez a feladat elõkészíti a negatív számokkal való mûveletvégzést (amelyet alsó tagozaton nem végzünk!). Tk.I. 35/1.e) feladat: A hõmérsékleti értékek sorba rendezését is hõmérõ (vagy számegyenes) segítségével végezzük. Szf. 22/3. feladat: A reggeli adatokat grafikonról kell leolvasni. Mivel az y tengely gyakorlatilag a hõmérõnek tekinthetõ, ez nem okoz nehézséget. A délutáni adatokat eltérõ színnel jelöljük. A b) feladat kérdéseire a grafikon segítségével is válaszolhatunk. 27. Negatív számok a számegyenesen. A pozitív és negatív számok fogalma. Az egész számok nagyság szerinti öszszehasonlítása. Tk.I. 36/1. feladat: Ábrázoljuk a számokat számegyenesen. A számok közötti összehasonlítást számegyenes segítségével végezzük. Tk.I. 36/2. feladat: Az elõzõ feladat inverze. Szf. 23/4. feladat: Két állítás összekapcsolását kéri. 28. A negatív számok értelmezése adósság, készpénz, vagyoni helyzet alapján. A negatív számok vagyoni helyzettel történõ modellezését konkrét tevékenységhez kapcsoljuk. Készítsünk (pl. technikaórán) adósság- és készpénzcédulákat. A jobb megértés érdekében 1 adósságcédula 1 Ft-ot, egy készpénzcédula +1 Ft-ot érjen. A vagyoni helyzetet az adósság- és készpénzcédulák együttes értéke határozza meg. A kirakások segítségével könnyû beláttatni, hogy amennyiben adósságcédulából van több, akkor negatív számmal, ha vagyoncédulából van több, akkor pozitív számmal fejezhetjük ki a vagyoni helyzetet. Helyezzük egymásra a cédulákat, így szemléltethetjük, hogy 1 adósságcédulát 1 készpénzcédulával fizethetünk ki. Azonos számú adósság- és készpénzcédula esetén a vagyoni helyzet 0 Ft. A 0 se nem negatív, se nem pozitív szám! A szöveges feladatok megoldását szintén segíti a kirakás vagy rajz készítése. Irányított mennyiségek felismerése, kifejezése irányított számokkal. Összefüggések, viszonyok megfogalmazása a matematika nyelvén A hiány kifejezése. 36. o. 23. o. 37. o. 23. o. 21

23 Tk.I. 39/5. feladat: Az egyszerûbb számítási módot mutatja. Akkor alkalmazhatjuk, ha a mûveletben szereplõ számok közül valamelyik kerek ezreshez van közel. Ezzel a számítási móddal elkerülünk egy tízesátlépést: = = = = 7400 Az 1800 helyett 2000-et adunk a számhoz, majd elveszünk 200-at, mert ennyivel adtunk többet hozzá. 30. A szóbeli összeadás és kivonás gyakorlása szám- és szöveges feladatokon keresztül. Változatossá tehetjük a gyakorlást, ha érdekes szám- és szöveges feladatokat oldunk meg. Szabályjátékkal az összeadást és a kivonást is gyakoroltathatjuk. Tk.I. 40/2. feladat: A jól ismert ábráknál két szám összegét kell írni a számok közti kisebb körökbe. Mivel van, ahol a két szám összegét és az egyik tagot ismerjük, ez a feladat a pótlás és kivonás gyakorlását is lehetõvé teszi. Tk.I. 40/5. feladat: Olvastassuk le, hogy mely számot keressük. Összefüggéskeresés adatok között; összefüggésekben való gondolkodás. Szöveggel, képekkel adott helyzethez matematikai modell keresése, megfeleltetése o. Keressük azt a számot, amelyik a 2400-nál 1250-nel több. A szöveges feladatok megoldása elõtt idézzük fel a megoldási algoritmust a Tk.I. 41/1. feladat folyamatábrája segítségével. A szöveges feladatok megoldása után alkossunk szöveges feladatokat a Tk.I. 41/6. feladatának adataival. Az a) és b) feladatnál található adatokkal kivonásra és összeadásra vezetõ szöveges feladatokat is megoldhatunk. Pl. Osztályunk az õszi papírgyûjtésen 1100 kg fekete-fehér és 1900 kg színes papírt gyûjtött. Hány kilogramm papírt gyûjtöttünk összesen? (összeadás) Hány kilogrammal több színes papírt gyûjtöttünk? (kivonás) A c) és d) feladat szakaszos ábrái meghatározzák a mûveletet. A c) feladat kivonással, a d) összeadással oldható meg. Oldjuk is meg az elhangzott szöveges feladatokat! 23

24 31. A számolási készség fejlesztése. A Számolófüzet változatos feladatai a gyakorlást és a szóbeli számolási készség fejlesztését szolgálják. A feladatok alkalmasak a differenciálásra. Önálló munka alkalmazása esetén képet kaphatunk az ismeretek elsajátításának mértékérõl is. A 26. oldal szöveges feladatainak megoldása során alkalmazzuk a megoldási algoritmus lépéseit. A helyes megoldási terv felírását segíti az adatok kijegyzetelése és a rajz. A számítást ellenõrizzük ellentétes mûvelettel, válaszoljunk a feltett kérdésre. (A korábbiaktól eltérõen már nincs jegyzetlap az adatoknak és külön kijelölt hely a megoldási tervnek.) 32. A pénzhasználat. A pénzhasználat a számkörbõvítés része. Fontos, hogy használjuk a játékpénzt, ne elégedjünk meg a tankönyv ábráival. Az ismeretek bõvítését kezdjük az új bankjegyek (2000 Ft, 5000 Ft, Ft) bemutatásával. Tegyünk említést a valós bankjegyeken szereplõ személyekrõl. (Gyûjtõmunkát adhatunk pl. a forint történetérõl.) A Tk.I. 42/2. feladatához hasonlóan végeztethetünk kirakásokat szabadon. Tk.I. 42/4. feladat: A váltásokat többféleképpen végezzük el a darabszámoknak megfelelõen. A Tk.I. 42/5. feladattal együtt a Tk.I. 43/1. feladatot készítik elõ. Tk.I. 43/2. feladat: Ft-ra pótolunk. A feladatot segíti a kirakás. A Tk.I. 43/3. feladata a valós élethez kapcsolódik, hiszen a gyerekek sokféle játékot ismernek, amelyben játékpénzzel játszanak. A táblázat segíti az összesítést. Tk.I. 43/4. feladat: Az a) és b) ábrához összeadásra, a c) ábrához kivonásra vagy pótlásra vezetõ szöveges feladatot alkothatunk. A Szf. 27/3., 4. feladatát kirakással oldjuk meg! A feladatok alkalmasak páros munkához. A 3. feladatnál a legalább és legfeljebb kifejezéseket gyakoroltatjuk. A legalább azt jelenti legkevesebb, a legfeljebb jelentése legtöbb Ft kifizetéséhez legalább 2 db bankjegy (5000 Ft Ft), legfeljebb 30 db bankjegy (ha csak 200 Ft-osokat kapott vissza) szükséges. Pontos számolás a kerek számok körében. Analógiás gondolkodás. Tájékozódás a világ menynyiségi viszonyai közt. Összefüggések felismerése és megfogalmazása. Általánosító képesség. Absztrakciós képesség o o. 27. o. 24

25 9. hét 33. Az összeadás tulajdonságai. Az összeadás tagjainak felcserélhetõsége, csoportosíthatósága, valamint az összeg változásainak megfigyelése. Az összeadás és a kivonás mûveleti tulajdonságait a szóbeli számolási eljárásokon keresztül vizsgáljuk. Tulajdonképpen az ismeretek rendszerezésérõl van szó, hiszen a korábbi években is vizsgáltuk ezeket a tulajdonságokat. Fontos, hogy mindig konkrét mûveletekre vonatkozóan figyeltessük meg a tulajdonságokat! A mondatok kiegészítésének feltétele, hogy a tanulók értsék és használják a matematikai szaknyelvet. Az összeg nem változik, ha a tagokat felcseréljük. A tagok felcserélését a számolás pontosságának ellenõrzésére is használjuk. (Emlékeztessük tanulóinkat, hogy 3. osztályban a tagok felcserélésével ellenõriztük az írásbeli összeadást, amíg nem ismertük az írásbeli kivonást.) Az összeg nem változik, ha a tagokat különbözõképpen csoportosítjuk. Ezért összeadáskor elhagyhatjuk a zárójelet. Tk.I. 45/1. feladat: A tagok csoportosításával megkönnyíthetjük az öszszeadást. Ha az összeadás egyik tagja valamennyivel nõ vagy csökken, és a másik tag nem változik, akkor az összeg is ugyanannyival nõ vagy csökken. Az összeg nem változik, ha az egyik tagot ugyananynyival növeljük, mint amennyivel a másikat csökkentjük. Ezt az ismeretet felhasználva oldhatjuk meg a Szf. 28/3. feladatát: Pl.: = ç Az egyik tagot 1000-rel növeltük. Az összeg nem változik, ha a másik tagot 1000-rel csökkentjük = Ugyanígy, a tagok változásának figyelembe vételével határozzuk meg az összeget a Tk.I. 46/1. és a Szf. 28/4. feladatánál. Szf. 28/5. feladat: Adott az összeg, az egyik tag változásának megfelelõen kell meghatározni a másik tagot. Tk.I. 45/3. feladat: A tanultak ismeretében számítás elvégzése nélkül tegyük ki a relációjelet. Matematikai nyelven szóban, írásban, jelekkel megfogalmazott információ, öszszefüggés megértése, használata. Összefüggésekben való gondolkodás o. 28. o. 25

26 10. hét 34. A kivonás tulajdonságai. Mivel a tulajdonságok megfogalmazásához szükséges a matematikai szaknyelv használata, idézzük fel a kivonásban szereplõ számok elnevezéseit! A kivonás tulajdonságaival is foglalkoztunk a korábbi években. Például 3. osztályban a különbség változásainak megfigyelése után foglalkoztunk a tízesátlépéses írásbeli kivonással. Szöveges feladatokon keresztül figyeljük meg a kivonás tulajdonságait. Ha a kivonandó változatlan, akkor amennyivel csökkentjük vagy növeljük a kisebbítendõt, ugyanannyival csökken, illetve nõ a különbség. Ha a kisebbítendõ változatlan, akkor amennyivel csökkentjük vagy növeljük a kivonandót, ugyanannyival nõ, illetve csökken a különbség. A különbség nem változik, ha a kisebbítendõt és a kivonandót ugyanannyival növeljük, vagy csökkentjük. Nem lehet cél a szabályok bemagoltatása. A tankönyv és a Számolófüzet feladatainak megoldásával gyõzõdjünk meg az ismeretek elsajátításáról, alkalmazásáról! 35. A II. tudásszintmérõ elõkészítése: Számok írása, olvasása, bontása, összehasonlítása. Számszomszédok, kerekítés. Római számok. A tudásszintmérõ feladatai: Számok írása, olvasása, bontása, nagyság szerinti sorbarendezése. Számképzés, kerekítés. Szóbeli összeadás és kivonás. Szöveges feladat. Negatív számok. A Gyakorlás feladatai az új ismeretek rendszerezését, a felmérõ elõkészítését szolgálják. A feladatok témáinak sorrendje megegyezik a fejezet tananyagának sorrendjével. 36. Számképzés, negatív számok. A szóbeli összeadás és kivonás mûveletének gyakorlása szám- és szöveges feladatokon keresztül. A tankönyv és a Számolófüzet bõséges feladatanyagot biztosít a gyakorláshoz. Nem lehet cél az összes feladat megoldása. Lehetõség van azonban a differenciálásra és a tanulócsoport képességének megfelelõ feladatok kiválasztására. 37. A 2. tudásszintmérõ megírása A Tudásszintmérõ feladatlappal ellenõrizhetjük az ismeretek elsajátításának mértékét. Fontos, hogy a hiányosságokat pótoljuk, mert biztos számfogalom nélkül nem kezd- Matematikai nyelven szóban, írásban, jelekkel megfogalmazott információ, öszszefüggés megértése, használata. Összefüggésekben való gondolkodás. Ismeretek alkalmazása. Rendszerezõ, absztraháló képesség fejlesztése. Számrendszeres gondolkodás. Ellenõrzés. Az önállóság növelése a szóban és írásban adott feladatok szövegének értelmezéséb en, az adatok kezelésében. Ismeretek alkalmazása o. 29. o o o o o. 26

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.