Press "Enter" to skip to content

Száray miklós történelem 9 tankönyv megoldások

Használt

Ofi Történelem 12 Munkafüzet Megoldókulcs

Történelem 12. munkafüzet | Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

A tankönyv általános jellemzői A tankönyv a 12. évfolyam történelem tananyagát foglalja magában. Szerkezeti felépítése a Nemzeti Alaptanterv és a kapcsolódó kerettantervek tartalmi előírásait követi. Az egyetemes és a magyar történelmet egyaránt a második világháború végétől a kétpólusú világ felbomlásáig és az új világrend kialakulásáig (kb. 2004-ig) tárgyalja. A tankönyv utolsó tanegysége a jelenismerettel foglalkozik (VI. Társadalomismeret). Ebben – a kerettanterv szem előtt tartásával – a mindennapi életben is hasznosítható ismereteket ad a tanulóknak. A tankönyv végső (Újgenerációs) változatának kifejlesztésében nagy szerepe volt azoknak a pedagógusoknak, akik gimnáziumokban és szakközépiskolákban egy tanév során kipróbálták a kísérleti tankönyvet, s tapasztalatikról részletes munkanaplót vezettek. A tankönyvi leckékhez folyamatosan készülnek digitális tananyagok, amelyek a Nemzeti Köznevelési Portálon (NKP – Okosportál) elérhetők. A tankönyv módszertani jellemzői A tankönyv a kronologikus történelemtanítás alapján nagyobb korszakokra és egységekre bontva mutatja be a tananyagot.

Nincs meg a könyv, amit kerestél? Írd be a könyv címét vagy szerzőjét a keresőmezőbe, és nem csak saját adatbázisunkban, hanem számos további könyvesbolt és antikvárium kínálatában azonnal megkeressük neked! mégsem

Száray miklós történelem 12 – Pdf dokumentumok és e-könyvek ingyenes letöltés

Történelem 11. minimumszint Anschluss: Ausztria és Németország egyesülése, amelyet a Versailles béke. Vörös- és fehérterror: A vörösterror fogalma alatt a kommunista mozgalom tagjai. Örökségünk: történelem – EPA székelyről”. A legrangosabb erdélyi magyar tudományos intézmény, az Erdélyi Múze-. valóban eredeti, ezért nemzeti értéket képvisel. István Juliska nénitől hal-. Ebből a vékonyabb kürtőskalács-. A receptek megjelentek A farkaslaki Ja-. OMÉK-történelem (II. ) 2017. 9. meglévő piaci kapcsolatok erősítését szolgáló üzletember-találkozóknak, egyeztetéseknek is. Pinczés Marianna ügyvezető, Virgin Oil Press Kft. Történelem 10. évfolyam Történelem 10. évfolyam. Jelmagyarázat. Fogalmak, nevek, évszámok. É: –. T: . 10. Életmód és műve- lődés a kora újkorban.

Könyv: Kaposi József, Száray Miklós – Megoldókulcs a történelem érettségi feladatgyűjtemény szóbeli kötetéhez

A munkafüzetben főleg a tanórán elsajátítottak átfogó, összegző ismétlését lehetővé tevő feladatok vannak. Fontos szempont volt, hogy kiderüljön, a tanulók mennyire értették meg a tárgyalt időszak fő problémáit. Emiatt a feladatokat nem a tankönyvi leckék, hanem a tankönyvi fejezetek szerint csoportosítottuk. A munkafüzet fejezetei sem követik teljes mértékben a tankönyvi fejezeteket. Egyetemes történelemnél a hidegháború időszakát a tankönyv két fejezetben tárgyalja (I. és III. fejezet), a munkafüzet azonban összevonja ezeket (I. fejezet). Ez segíti a hidegháborús korszak trendjeinek felismerését. A feladatok eltérő nehézségűek, ami lehetővé teszi a differenciálást. Kapcsolódó kiadvány Történelmi atlasz középiskolásoknak (FI-504010903/2)

Ez a füzet a Feladatgyűjtemény az új történelem érettségihez, Írásbeli, 12. évfolyam című könyv feladatainak a megoldásait tartalmazza. A megoldókulcs olyan, mint az új érettségihez használatos javítókulcsok. A tesztfeladatoknál tömör válaszokra törekedtünk, gyakran csak a kulcsszavakat adtuk meg. Forrásközpontú történelem Kaposi József Száray Miklós Történelem III. képességfejlesztő munkafüzet Megoldások Nemzeti Tankönyvkiadó 2 I. A FELVILÁGOSODÁS ÉS A FORRADALMAK KORA () 1. SZELLEMI FORRADALOM. tÖrtÉnelmi segÉdanyagok 6. osztÁly ÉrtÉkelÉsi rendszer, ÚtmutatÓ tÖrtÉnelem ( feltÉtlenÜl olvasd el! ) mozaik tanmenet 6. nat mozaik tankÖnyvek- munkafÜzetek 5- 8. ember És tÁrsadalom ( nat) helyi tanterv mozaik tanmenet 6. ) ntk- kÉpek- ÁbrÁk- tÉrkÉpek sulinova- szÖvegÉrtÉs munkafÜzet – 6. Történelem általános iskolásoknak. A huszadik század története. Mozaik Kiadó MS. ban ( január 12. ), Párizsban ( február 22– 24. ), Bécsben ( március 13– 15. ), Pesten ( március 15. ), Milá- nóban ( március 18.

TÖRTÉNELEM MUNKAFÜZET MEGOLDÓKULCS 12

  1. Száray miklós történelem 12 – Pdf dokumentumok és e-könyvek ingyenes letöltés
  2. Történelem munkafüzet megoldókulcs – Olcsó kereső
  3. Szemcsepp kötőhártya gyulladásra vény nélkül
  4. KICSI A BORS, DE ERŐS – EP VÁLOGATÁS #80 – Fémforgács

Történelem munkafüzet megoldókulcs – Olcsó kereső

A tankönyv végére szinkrón időtábla került. A kötet tipográfiája, a különböző színekkel, színalányomásokkal elkülönített egységek megkönnyítik a tanulók számára az ismeretek befogadását. Ismeretközlés, kooperatív tanulási módszerek, önálló és csoportmunka, gondolkodtató kérdések jellemzik a tankönyvet. A tankönyvi szöveg egyértelmű, világos és lényegre törő. Térképvázlatok, grafikonok, a fejezetek végén összefoglaló, rendszerező kérdések, a tananyagegységek végén összefoglaló vázlatok a tankönyv végén pedig szinkrón kronológiai táblázat segítik a feldolgozást. A képi elemekhez, forrásszemelvényekhez is kapcsolódnak kérdések, feladatok. A színes képek, rajzok, kiegészítő anyagrészek (Rá@dás, Történészszemmel) felkeltik az érdeklődést. Az ismeretelemek egymásra épülnek, az ismeretek elsajátítása érdekében kulcsfontosságú fogalmak és problémák köré szerveződik a tartalom. A tankönyvi képek, ábrák, térképek és szöveges források segítik az önálló ismeretszerzést, lehetőséget biztosítanak összehasonlításokra, összefüggések feltárására, következtetések levonására.

TÖRTÉNELEM A VILÁGHÁLÓN 2017. 23. A csillagászati naptár. A luniszoláris évek és ciklusaik. A tiszta lunáris év. A tiszta szoláris évek. TFG / Budapesten, 2017 decemberében. Történelem évszámok Évszám. Történés. Az őskör és az ókori Kelet. Kr. e. 8000. 3000. 18. sz. (–>angol rendiség). Morvamezei csata – I. Rudolf német király és IV. László. Történelem 9. évfolyam 510 (a köztársaság létrejötte). T: Róma, Karthágó. 14. A köztársaság sikerei és válsága. F: rabszolga, provincia. N: Hannibal, a Gracchus-testvérek, Marius, Sulla. Történelem 6. osztályosoknak – MEK TÖRTÉNELEM. TÖR. TÉNELEM. Page 2. ALTERNATÍV TÖRTÉNELEM TANKÖNYV. és más germán törzsek egymással civakodó világa a 6. Történelem – A szóbeli tételek három-négy feldolgozási, értelmezési szempontot jelölnek ki, és a. Az emelt szintű érettségi vizsgán az írásbeli összpontszám 50%-ban. Puska: Tortenelem A második világháború. 26. Románia a hidegháború idején. 27.

Száray miklós történelem 9 tankönyv megoldások

Taneszközök

Történelem feladatgyűjtemény 9.

OH-TOR09MAB boritó kép

  • Általános információk
  • Tananyagfejlesztők: Borhegyi Péter, Száray Miklós, Pappné Gellényi Judit
  • Műfaj: gyűjtemény
  • Iskolatípus: gimnázium, középiskola
  • Évfolyam: 9. évfolyam
  • Tantárgy: történelem
  • Tankönyvjegyzék: Tankönyvjegyzéken szerepel.
  • Nat: Nat 2020

Az Oktatási Hivatal által kiadott, tankönyvjegyzéken szereplő tankönyveket a Könyvtárellátónál vásárolhatják meg (www.kello.hu).

Oktatási Hivatal

1074 Budapest, Rákóczi út 70-72.
Hétfőtől péntekig 9:00 – 16:00
Tel.: (+36) 1-460-1873
Tel.: (+36) 30-500-8147
tankonyv@oh.gov.hu

Vásárlás

KELLO TANKÖNYVCENTRUM
1085 Budapest, József Krt. 63.
Tel.: (+36-1) 237-6989
kello.hu

Száray Miklós TÖRTÉNELEM 9.

1 ÁS K Ö RR Z FO Száray Miklós TÖRTÉNELEM 9. A négyosztályos gimnáziumok és a szakközépiskolák számára készült tankönyv a 2012-ben bevezetett új kerettantervhez igazodva az õskortól a középkor végéig, 1490-ig tárgyalja az egyetemes és a magyar történelmet. Ezt a tág idõszakot a szerzõ a rendelkezésre álló heti két tanórát és az iskolai gyakorlatot alapul véve öt nagy témakörre és 42 leckére tagolja. A tananyag feldolgozását segítik a korábbinál szélesebb tartalmakat átfogó leckék, az összefüggések világos bemutatása, a fogalmak pontos használata. A nagy fejezeteket záró összegezések a kerettantervekben szereplõ hosszmetszeti témákra épülnek. A jól tagolt szöveget nagyszámú ábra, térkép és rajz egészíti ki, amelyek segítenek a folyamatok és problémák elemzésében. A tankönyvben a köztörténet mellett az életmódtörténet, a demográfiai tényezõk, természet és társadalom kapcsolata, a technikai fejlõdés és a gazdaság is megfelelõ arányban teret kapott. A források elemzése, a tanulói munkáltatás, a képességfejlesztés továbbra is meghatározó. Száray Miklós új, 9. évfolyamos tankönyvét használva elsõsorban az elõnyeit érezzük annak, hogy az új kerettanterv szerint ezen az évfolyamon a korábbinál lényegesen nagyobb idõszakot kell megismernünk. Ezt szolgálja a gondosan szelektált lexikai anyag, az összefüggések sokrétû bemutatása, a regionális és a problémaközpontú szemlélet ÚJ M NTÚ TÖ PO NE RTÉ LE Raktári szám: ISBN

2 a borítón és a nagy fejezetek élén álló képek A Fórum Romanum maradványai Rómában A bayeux-i kárpit részlete (3., 4. és 234. oldal) Szfinx a gízai piramisoknál és Tutanhamon fáraó arany halotti maszkja Körtemplom (tholosz) Delphoiban (épült a Kr. e. IV. században) és Agamemnón halotti maszkja A Colosseum Rómában és Julius Caesar denariusai elefánttal és hatalmi jelvényekkel Salisbury katedrálisának belseje és a cambridge-i egyetem címere A zsámbéki templom romjai és a Szent Korona

3 előszó KEDVES DIÁKOK! Hosszú utazásra indulunk el ezzel a tankönyvvel. A kezdet az őskor, az ember kialakulása, a növénytermesztés és az állattenyésztés felfedezése, az első falvak, városok létrejötte. Megismerjük az ókori keleti birodalmak lenyűgöző alkotásait, az ókori görögök intézményeit, kultúráját, a hódító és a szervező Rómát, a sokszínű középkort Európa ébredésének korát és a rettegett keleti népből európai országot építő magyarság történelmét. Ha a távolba vesző őskort nem számítjuk, akkor is körülbelül ötezer évet kell bebarangolnunk, megismernünk, megértenünk. A rendelkezésünkre álló kb. 70 tanóra bizony nagyon kevés ehhez. Tankönyvünket úgy írtuk meg, hogy e nagy vállalkozás mégis sikerülhessen. Mindazt az ismeretanyagot, amit a tanterv előír és amit mi fontosnak és érdekesnek tartunk, 42 leckébe foglaltuk bele. A leckék nagyjából azonos terjedelműek (ötoldalasak), és öt nagy fejezetre tagoltak. Egy-egy leckén belül sok minden található. A legfontosabb eseményeket, folyamatokat, összefüggéseket a tankönyv szerzője írja le, szakszerűen, érthetően, olvasmányosan. Ez a tankönyvi főszöveg, a tanulnivaló. Fölöslegesnek tartottuk a leglényegesebb gondolatok vastag betűs kiemelését, hogy azok összeolvasva egyfajta vázlatot adjanak. A vastag betűket most egy-egy kulcsfogalom, név vagy évszám kiemelésére használjuk: ezek segítenek a szöveg áttekintésében, felidézésében. A főszöveget kiegészítő hasznos és érdekes információkat kisebb méretű betűkkel szedettük: ezt csak akkor kell tudni, ha a tanár kéri, viszont az ilyen szövegek teszik igazán tartalmassá, érdekessé a történelemtankönyvet. Tankönyvünk sorozatcíme: Új forrásközpontú történelem. Nem véletlenül! Bár a források most nem kerültek a szerzői szövegtől egy külön leckeegységbe, mint a régi Forrásközpontú történelem sorozatnál, a forrásoknak fontos szerepet szánunk. A szöveges dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, vázlatos térképek nemcsak illusztrációk, hanem a tanórai munka bázisát jelentik. Elemzésükkel, összevetésükkel tárul fel igazán a múlt, s így szerezhetők meg azok a képességek, amelyekkel eligazodhatunk a ránk zúduló információözönben. A forrásokat leckénként számozás jelöli, hogy könnyebben használhassuk, és később a tankönyvhöz kapcsolódó taneszközökben (munkafüzet, digitális anyag) egyszerűbben hivatkozhassunk ezekre. Külön kiemelnénk az ábrákat. Ezek eseménysorokat, folyamatokat, a társadalmak és az államok felépítését, intézményeket, gazdasági modelleket, kulturális jelenségeket, esetenként történelmi fogalmakat mutatnak be. Némelyik ábra első látásra bonyolultnak tűnik, mégis érdemes időt szánni tanulmányozásukra. A vizualitás segíthet megérteni és később felidézni mindazt, aminek a leírása sokkal bonyolultabb, hosszadalmasabb lenne. Az ábrák tehát gyorsítják, tartalmasabbá teszik időutazásunkat, ahogyan a különböző témájú rajzos térképek is. A szöveges források, ábrák, térképek és képek elemzését kérdések, feladatok segítik: összetartozásukat a tankönyv egyértelműen mutatja (vékony vonalak). Az időutazásban is szükséges megpihenni, visszatekinteni. Erre a nagy fejezetek végén rövid összefoglalások adnak módot. A szerző szöveggel, áttekintő ábrákkal, néha térképekkel olyan jelenségekre, folyamatokra irányítja rá a figyelmet, amelyek fontosak az éppen megtárgyalt korszakban, de a leckék tanulmányozása közben esetleg nem jutott rájuk kellő figyelem. Az ismétlést, áttekintést szolgálja a tankönyv végi szinkrón időtábla. Fontos az idegen nevek, kifejezések kiejtését tartalmazó gyűjtemény is. Kívánjuk, hogy az utazás során szerezzenek minél alaposabb, minél használhatóbb tudást, és jobban szeressék a történelmet, mint az út kezdetén! A szerző és a kiadó 3

4 tartalom Előszó I. az őskor és az ókori kelet 1. A történelem kezdete a kőkor Egyiptom, a Nílus ajándéka Mezopotámia és a Közel-Keletet egyesítő birodalmak Kultúra és vallás a Közel-Keleten. A Biblia földje Dél- és Kelet-Ázsia birodalmai Összegezés II. az ókori görögök története 6. A polisz születése A görög vallás, a mítoszok világa Spárta a görög család és a görög nevelés Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e ) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma Görög mindennapok, művészetek és tudományok Összegezés III. az ókori róma története 13. A város alapításától a köztársaság fénykoráig A köztársaság sikerei és válsága Az egyeduralom kialakulása és a principátus rendszere A római civilizáció és életvitel Hatalomgyakorlás és élet a császárkorban A kereszténység születése és egyházzá szerveződése A Római Birodalom szétesése Pannónia élet egy határ menti provinciában Összegezés IV. a középkor 21. Új királyságok a Nyugatrómai Birodalom romjain A középkori egyház és szerepe A Közel-Kelet és az iszlám térhódítása A hűbériség és a Nyugat előretörése A gazdaság hanyatlása és fellendülése Nyugat-Európában A rendiség kialakulása, változások Nyugat-Európában Közép-Európa a középkorban Kelet-Európa és a Mongol Birodalom Az Oszmán Birodalom kialakulása és előretörése A középkor tudománya, oktatása és művészete Élet a középkorban Összegezés V. a magyarság története a kezdetektől 1490-ig 32. A magyarság őstörténete A honfoglalás és a kalandozások A magyar államalapítás Az új rend megszilárdulása és változásai (XI XIII. század) A tatárjárás és következményei A királyi hatalom megrendülése és helyreállítása Nagy Lajos és Zsigmond, a lovagkirályok Harcban a törökkel Hunyadi Mátyás, a nagy hatalmú király A középkori magyar művelődés és életmód Magyarország népessége és gazdasága a középkorban Összegezés Idegen nevek, kifejezések kiejtése Időrendi táblázat Szakszavak jegyzéke

5 I. az őskor és az ókori kelet MI TETTE KÉPESSÉ AZ ÓKORI KELET ÉVEZREDEKKEL EZELŐTTI KULTÚRÁIT MA IS LENYŰGÖZŐ, HATALMAS ALKOTÁSOK LÉTREHOZÁSÁRA? SOk EMBEr ÖSSzEFOGáSa EGySzErŰ ESzkÖzÖkkEl is CSODákra képes? az állam ParaNCSa VaGy a ValláSOS lelkesedés BÍrT EkkOra ErŐVEl? az ÍráS MEGJElENÉSE, az ÍráSTUDók SzErEPE VOlT a MEGHaTárOzó? MEGiSMErHETJÜk-E EzT az ÉVEzrEDEkkEl EzElŐTTi TiTOkzaTOS ViláGOT?

6 A TÖRTÉNELEM KEZDETE A KŐKOR 16. A demográfiai robbanás grafikonja és a Föld népességének becsült adatai NÉPESSÉGROBBANÁS (DEMOGRÁFIAI ROB- BANÁS) Az emberiség történetében hosszú ideig a magas halálozás leggyakoribb oka az éhínség volt. Az alultáplált emberek, s főleg a kisgyermekek szervezete kevésbé tudott ellenállni a betegségeknek. Az újkőkorban az élelem menynyiségének gyarapodásával együtt nőtt az életben maradás esélye. Így a halálozási arány csökkent, a születések száma pedig továbbra is magas maradt. Ezáltal a két érték aránya, a népszaporulat nőtt, ugrásszerű népességnövekedés következett be (népességrobbanás). A népességnövekedés következtében a termékeny félhold vidékéről közösségek indultak el új földek meghódítására. Az elvándorlás hozzájárult az újkőkori műveltség elterjedéséhez. A földművelés kialakulásával az ember helyhez kötött életmódra tért át, hiszen szántóik, elraktározott terményeik nem tették lehetővé a vándorlást. Kialakultak az állandó települések, a falvak. Az újkőkori települések házai vesszőből, nádból, esetleg vályogból készültek, a falakat gyakran félig a földbe sülylyesztették, a tetőt náddal, szalmával fedték. A fejlődés élvonalában álló Közel-Kelet kereskedelmi gócpontjaiban nagyméretű települések, városok jöttek létre. Magyarázza meg a grafikonon szereplő adatok tartalmát! Mutassa be a népességrobbanás folyamatának jellemzőit! 17. A Föld népessége (Deevey becslése szerint) Idő Népességszám Kb éve körül Kb éve körül Kr. e körül körül Kr. e körül körül HIEDELEMVILÁG Az újkőkori változások átalakították a hiedelemvilágot. Míg korábban a vadászat eredményességét próbálták befolyásolni, most a termés beérése, az állatszaporulat biztosítása lett a döntő kérdés. A termékenység, a növények és az állatok időszakonkénti újjászületése került a középpontba (termékenységkultusz). A változást a művészi ábrázolás is tükrözte. Vadászjelenetek helyett megjelentek a termékenységi jegyeket kihangsúlyozó női alakok domborműveken és kis szobrocskákban. Ezeket az alkotásokat a rómaiak szerelem istennője, Venus után Vénuszoknak nevezi a tudomány A neolitikumból fennmaradt szobrok egyik leghíresebbje, a willendorfi Vénusz és ôskori varázsló egy barlangfestményen, valamint a festményrôl készült rajz Milyen szerepe lehetett a kultikus életben a Vénuszoknak és a varázsló öltözetének? Az őskor mely korszakaihoz kötné a két forrást? Válaszát indokolja! 10

7 egyiptom, a nílus ajándéka EGYIPTOM FÖLDJE Egyiptom Afrika északkeleti részén, a Nílus alsó folyása mentén terül el. Tengerek és a Szahara sivatagai zárják körbe, elszigetelve más civilizációktól. A száraz éghajlat miatt öntözés nélkül mezőgazdasági termelés nem folytatható. A sivatag élesen elválik az öntözött területek termékeny zöld sávjától. Így Egyiptomban az élet szorosan kapcsolódik a Nílushoz, az évszakok rendjét is a folyam áradásai határozták meg: áradás, sarjadás, forróság. 1. Egyiptom évszakai és idôszámítása Sorolja fel az egyiptomi évszakokat! Mi alapján különítették el az évszakokat? Jellemezze az egyiptomi év szakaszait! Hasonlítsa össze az egyiptomi időszámítást a maival! 3. Az ókori Egyiptom 2. A Nílus völgyének részlete Hasonlítsa össze a képet a térképpel és az ábrával! Elemezze Egyiptom természeti adottságait! Milyen szerepet játszott a Nílus az ország életében? Mely természeti kincsekben volt gazdag az ország, s melyekben szegény? Hogyan kapcsolódott más térségekhez Egyiptom? Kövesse nyomon Egyiptom területi változásait a térképen! Milyen külső hatások érték a Nílus völgyét? 11

8 EGYIPTOM, A NÍLUS AJÁNDÉKA A Nílus áradásai és a folyamatos öntözés nagyon termékennyé tette a talajt, mivel a két nagy ágból egyesülő folyam az esőerdőből növényi hordalékot, a vulkáni hegyekből tápanyagokban dús iszapot hozott magával. Az öntözhető földek mellett a legnagyobb értéket az építő- és szerszámkövek jelentették. A kőszerszámok ezért maradtak e területen sokáig használatban. Fémek (pl. arany) előfordultak, hiány elsősorban fában mutatkozott. A fát csere útján igyekeztek beszerezni, de ha tehették, más anyagokkal helyettesítették, hogy fenntarthassák az ország elszigeteltségét. AZ ARCHAIKUS (ŐSI) KOR (kb. Kr. e ) A jégkori Szahara füves pusztaságainak kiszáradásával párhuzamosan a lakosság több hullámban a Nílus vidékére vándorolt. A neolitikumban a folyam mentén földműves falvak jöttek létre, majd a Kr. e. 4. évezred végére elterjedt az öntözéses földművelés. A kis közösségek folyamatosan harcoltak a termőföldért, s emiatt valamint az öntözés megszervezése miatt nagyobb egységekbe, államokba szerveződtek. Először Alsó- és Felső-Egyiptom jött létre a Nílus alsó és felső folyása mentén. Kr. e körül Felső-Egyiptom uralkodója (a feltételezések szerint Ménész) meghódította Alsó-Egyiptomot, s így létrejött az egységes Egyiptom. Ebben a korszakban alakultak ki az egyiptomi művészet, a vallás és az írás jellemző vonásai, melyek ugyan sokat változtak, de Egyiptom egész ókori történetében meghatározóak maradtak. Ekkor keletkezett a hieroglif írás, amelynek jelei a hieroglifák (szent véset). 4. Az ókori Egyiptom korszakai Melyek Egyiptom korszakai? Mi alapján osztották korszakokra Egyiptom történetét? Mutassa be az egyes korszakok főbb jellemzőit! 5. A hieroglifák elsősorban kőbe vésett írásjelek, amelyek élethűen ábrázolják az állatok, növények valódi alakját. Mégsem tiszta képírással van dolgunk, hanem bonyolult mássalhangzóírással. Hieroglif írással örökítették meg a későbbiekben is a fontosabb szövegeket, pedig akkorra már kialakult az egyszerűbb írásmód, a hieratikus (papi) kézírás, végül pedig ennek gyorsírásszerű változata, a demotikus (népi) írás. 6. kőbe vésve Hieroglif írás papiruszon Hieratikus írás Demotikus írás Ptolemaiosz és Kleopátra neve és a rosette-i kô. A hieroglifákat a rosette-i kô, egy többnyelvû felirat alapján fejtették meg. Kiindulópontként az uralkodók nevei szolgáltak Miért éppen a királyok nevei segítettek a megoldásban? Nézzen utána a hieroglifák megfejtésének! 7. Az egyiptomi írások fejlôdése Milyen formai változásokon ment keresztül az egyiptomi írás? Vajon mivel magyarázható ez a folyamat? Hányféle egyiptomi írást mutat be az ábra? 12

9 AZ ÓBIRODALOM (kb. Kr. e ) Az egyesült országban az uralkodók, a fáraók despotikus hatalmat építettek ki: istenként tisztelték őket, az egész ország szinte a tulajdonuk volt, s mindenki az ő kegyüktől függött. Az uralkodó a papságra és hivatalnokokra (írnokok) támaszkodott. A termelőmunkát a közrendű szabadok végezték. Az Óbirodalom korában a szerszámok már alapvetően rézből készültek (rézkor), de a kőeszközök szerepe jelentős maradt. Az uralkodók rendkívüli hatalma tette lehetővé az Óbirodalom első századaiban az ókori építészet legnagyobb alkotásainak, a piramisoknak a felépítését. Ezek a hatalmas építmények a fáraók síremlékei voltak, és a fáraó korlátlan hatalmát jelképezték. Az egyiptomiak hite szerint a halál után nemcsak a lélek, de a test is tovább él. Emiatt igyekeztek megóvni az enyészettől a holttestet. Az előkelők számára erre a mumifikálás eljárása adott lehetőséget. A piramisokat nagy, összecsiszolt kőtömbökből emelték. Kezdetben lépcsőzetes piramist készítettek, amilyen Dzsószer fáraóé, majd következtek a gúla alakúak, melyekből közel hatvanat építettek. A legismertebb a Gíza közelében emelkedő három hatalmas síremlék: Kheopsz (Hufu), Khefrén (Hafré) és Mükerinosz (Menkauré) fáraó temetkezési helye. 8. A piramisépítés fejlôdése, a piramisformák változása Ismertesse a rajz alapján a piramisépítés fejlődését! Vesse össze az ábrát a képekkel! A gízai piramisok, a szfinx és Dzsószer fáraó lépcsôs piramisa Azonosítsa a történelmi atlasz térképén a piramisok elhelyezkedését! Nézzen utána, mikor és hogyan tárták fel a piramisokat! Milyen elméleteket fogalmaztak meg a piramisok építéséről? 13

10 EGYIPTOM, A NÍLUS AJÁNDÉKA 12. Az írnok szobra Határozza meg az írnok feladatkörét! Milyen helyet foglaltak el az írnokok az egyiptomi társadalomban? 15. Egyiptom társadalma Kheopsz királysága alatt [ ] minden egyiptomira rá- 13. parancsolt, hogy neki dolgozzék. Egy részüknek ki volt jelölve, hogy az Arab-hegység kôbányáiból a Nílusig húzzák a köveket. Másoknak meghagyta, hogy a folyamhoz szállí- tott köveket átvigyék [a folyamon], és az ún. [úgynevezett] Libüai-hegységig húzzák; állandóan százezer ember dolgo- zott, háromhavonként felváltva. A nép sanyargatása közben tíz év alatt készült el az út, amelyen a köveket húzták, oly munka, mely nézetem szerint nem sokkal kisebb, mint a piramis [felépítése]. Tíz évig tartott tehát ez és azon domb körül végzett munka, amelyen a piramisok állanak, meg a föld alatti épületek, amelyeket a maga számára [a fáraó] sír- boltul építtetett a szigeten. [ ] Magának a piramisnak az építése 20 évig tartott. (Hérodotosz, a Kr. e. V. században élt görög történetíró leírása) Mutassa be az egyiptomi társadalom szerkezetét! Milyen változások figyelhetők meg a két évezred folyamán? Határozza meg az egyes társadalmi csoportok szerepkörét! A KÖZÉPBIRODALOM (kb. Kr. e ) Az Óbirodalmat követő átmeneti szétesés után megerősödött a központi hatalom. Ebben jelentős szerepet játszott a Nílus áradásaira alapuló öntözéses gazdálkodás és arra épülő gazdasági rendszer. Nem az Óbirodalom éledt újjá: a fáraók hatalma elméletileg továbbra is korlátlan maradt, de a papi és hivatalnoki réteget nem tudták teljes mértékben visszaszorítani. Megnőtt a jelentősége a tartományok (nomoszok) kormányzóinak. A vezető réteg már nemcsak szolgálati, de saját birtokkal is rendelkezett. A bronzkorba lépő Egyiptomban megnőtt a városok szerepe. Írja le, hogyan épült fel Kheopsz piramisa! Kik, milyen társadalmi helyzetű emberek dolgoztak az építkezésen? Miből lehet erre következtetni? Hogyan viszonyul a szerző a nagy építkezéshez? Mely szövegrészletek alapján lehet ezt megállapítani? Vitassák meg, mennyire tekinthető hitelesnek a forrás! Bajban voltam a Nagy Trónon, és azokat, akik a palo- 14. tában vannak, kétségbeesés fogta el [ ], mert a Nílus uralkodásom alatt hét évig nem áradt meg. Alig volt gabona, a gyümölcsök elszáradtak, és szükség volt minden ennivalóban. Szívemet a dolgok kezdetei felé fordítottam, és megkérdez- tem ôt, a Kamarást, az Ibiszt [a bölcsesség istene], az Írások Fôpapját, Imhotepet, Ptah fiát:»hol van a Nílus születésének helye? Ki ott az isten?«ô így válaszolt:»be kell lépnem az Élet Házába [könyvtár] és ki kell tárnom Ré lelkeit [szent könyveit], hogy nincs-e bennük valami útmutatás.«ment és rögtön visszatért, hogy felvilágosítson engem a Nílus áradásai- ról. (Dzsószer fáraó feliratából, Kr. e. XXVII. század) 16. Szántás és vetés az Újbirodalom korában Fogalmazza meg Dzsószer fáraó problémáját! A szöveg alapján határozza meg a fáraó (az állam) és a papi testületek feladatkörét! Mivel lazították a földet az eke megjelenése előtt? Milyen következménye lett az eke megjelenésének a mezőgazdaságban? 14

11 AZ ÚJBIRODALOM (kb. Kr. e ) A meggyengült Középbirodalmat a Palesztina felől harci szekerekkel és vasfegyverekkel felszerelt nép (hükszoszok) rohama döntötte meg. Évszázados uralmuknak az egyiptomiak Thébából kiinduló harca vetett véget (már ők is alkalmazták a vasfegyvereket és a harci kocsit). Létrejött az Újbirodalom, amelynek központja Théba volt. A hódítás időszaka rést ütött Egyiptom bezártságán, s a más népekkel való kapcsolat gyors gazdasági fellendülést hozott. Rátértek az ekés földművelésre. Az öntözés fejlesztését tette lehetővé a saduf, egy gémeskútszerű vízkiemelő szerkezet elterjedése. Új állatfajták honosodtak meg, mint a gyapjat adó juh, s a később szinte az ország jelképévé váló teve. A ló tenyésztését is megtanulták, de ebben a korban még csak harci szekerek elé fogták. Megjelentek a vaseszközök és a vasfegyverek: Egyiptom a vaskorba lépett. 18. A gémeskúthoz hasonló vízkiemelô szerkezet, a saduf 17. II. Ramszesz sziklatemploma Abu Szimbelben. A XIX. században ásták ki a homok alól, majd a XX. században a Níluson emelt gát miatt hatalmas kôtömbökre vágták és magasabbra helyezték Mondja el a kép alapján, mi volt a szerepe a szerkezetnek, és hogyan működött! Mennyiben alakíthatták át Egyiptom gazdaságát és társadalmát az Újbirodalom kezdetén megjelenő technikai újítások? Hogyan készülhetett a templom? Milyen sajátosságait fedezi fel a fáraó ábrázolásának? Nézzen utána, milyen más híres építkezései voltak II. Ramszesznek! A megerősödő Egyiptom hódításokba kezdett. A hadjáratokban a harci szekerekkel felszerelt vezető réteg döntő szerepet játszott, s emiatt a jelentősége megnőtt. A sikeres háborúk nyomán beáramló hadifoglyok tömege a rabszolgatartás elterjedését eredményezte. A rabszolgákat azonban továbbra sem a termelésben alkalmazták (házi rabszolgaság). Az Újbirodalom az egyiptomi nagyhatalom kora. Ekkor foglalták el Palesztinát. A kor kiemelkedő egyiptomi uralkodója, II. Ramszesz (Kr. e. XIII. század). Nevét háborúi, diplomáciai szerződései és hatalmas építkezései őrizték meg. A Kr. e. XIII. század végétől Egyiptomnak és a Közel-Kelet más birodalmainak szembe kellett néznie a népvándorlás újabb hullámával: az északnyugat felől támadó ún. tengeri népekkel (pl. a filiszteusokkal). A fáraók hatalmát ugyanakkor mindinkább meggyengítette az Amon-papság. (Amon thébai isten, aki az Újbirodalom főistene volt.) Átmenetileg egy thébai főpap (Herihor) elszakította Felső-Egyiptomot, s papi vezetésű (theokratikus) államot hozott létre (Kr. e. XI. század). A külső és belső háborúkban meggyengült Egyiptom elvesztette nagyhatalmi szerepét, és többször idegen hódítók (asszírok, perzsák, makedónok) martalékává vált. Az étel bôségben van elôttetek mindenütt. Az ellá- 19. tásotok teljesen rendben van, hogy dolgozzatok szá- momra szeretô szívvel. [ ] Én ismerem a ti erôteljes és kiváló munkátokat, örülhet mindenki, aki ebben dolgozik, miközben a hasa tele van. [ ] Mindegyiketek ki van jelölve egy hónapra. Megtöltöm számotokra a raktárakat minden dologgal, étellel, hússal, süteménnyel, hogy védjelek titeket sarukkal, ruhákkal, sok kenôccsel, hogy bekenjétek fejeket minden 10 napban, én adom ruháitokat egész évre, hogy lá- batok szilárdan álljon mindennap, s ne aludjon közületek senki úgy, hogy nyomor miatt sóhajtozik. Sok embert je- löltem ki, hogy tápláljanak titeket a nélkülözéssel szemben, halászokat, hogy halzsákmányt hozzanak, és kertészeket, hogy növényeket termesszenek. Edényeket csináltattam fa- zekaskorongon, korsókat készíttettem, hogy vizet hûtsenek számotokra nyár idején. Hozzátok evez [ ] Alsó-Egyiptom Felsô-Egyiptomba árpával, gabonával, búzával, sóval, bab- bal, végtelen mennyiségben. (II. Ramszesz a bányamunká- sokhoz, Kr. e. XIII. század) Mivel látták el a munkásokat? Következtessen a forrásból az élet- és munkakörülményekre! Milyen társadalmi csoport tagjai végezték a bányamunkát? Mi volt a fáraó szándéka a szöveg megírásával? 15

12 az egyeduralom kialakulása és a principátus rendszere SPARTACUS FELKELÉSE A győztes háborúk során a rabszolgák száma hirtelen megnőtt, olcsóvá váltak, így alkalmazásuk elterjedt a nagybirtokokon, de a mezőgazdaságon kívül másutt is nőtt a rabszolgamunka jelentősége. A rabszolgák életkörülményei nagyon különbözően voltak. A rómaiak az ókor más népeihez hasonlóan nem embernek, hanem dolognak, beszélő szerszámnak tekintették a rabszolgákat. Helyzetük elsősorban az értéküktől függött, melyet a kereslet-kínálat törvénye mellett az határozott meg, hogy rendelkeztek-e szaktudással. A képzettebbek a városokban szolgáltak, ahol életük viszonylag kedvező volt. A mezőgazdaságban, a latifundiumokon dolgozók sorsa már mostohább. Ám az ő sorsuk is irigylésre méltónak számított a bányákban vagy a gályákon tengődőkéhez képest, akik a túlhajszoltság és a veszélyes körülmények miatt rövid idő alatt elpusztultak. A rabszolgák sajátos helyzetű csoportját jelentették a gladiátorok. Az életerős foglyokat kiképzőiskolákban az egymás elleni, illetve a vadállatokkal vívott küzdelemre képezték ki. Élethalálharcuk az egyik leglátványosabb szórakozást kínálta a rómaiaknak. 1. A rabszolgák helyzetét meghatározó tényezôk Gyűjtse össze és csoportosítsa a rabszolgák helyzetét meghatározó tényezőket! A rossz körülmények és a polgárháború miatti társadalmi bizonytalanság a Kr. e. II. század végén és a Kr. e. I. század első felében rabszolgafelkelésekhez vezetett. Sulla diktatúráját követően robbant ki az ókor legnagyobb rabszolgafelkelése (Kr. e ). Vezére, Spartacus a capuai gladiátoriskolából tört ki társaival. Rövidesen jelentős haderő élén állt. Miután több római hadsereget legyőzött, a senatus Sulla hajdani alvezérét, Crassust küldte ellene. Crassus és Pompeius (aki szintén Sulla seregében szolgált) légiói Brundisium közelében döntő vereséget mértek Spartacus hadára. A világhatalommá váló Római Birodalomban, a rabszolgatartás virágkora idején, a rabszolgafelkelés nem végződhetett másképpen, mint vereséggel. A felkelést leverő hadvezérek, Crassus és Pompeius befolyása erősödött, ami a köztársaság helyzetét tovább gyöngítette. 2. Itália a Kr. e. I. század elsô felében 3. Gladiátorok küzdelme Milyen eseményeket és folyamatokat olvashat le a térképről? Állapítson meg kapcsolatokat ezek között! Kövesse nyomon Spartacus seregének útvonalát! Milyen célok vezethették a felkelőket az útirányok megválasztásában? Milyen fegyverzetű gladiátorokat lát a képen? Mi lehetett az oka az eltérő fegyverzetnek? Nézzen utána az interneten, hogyan ábrázolták a gladiátorokat a XX. és a XXI. századi hollywoodi filmekben! 82

13 CAESAR HATALOMRA KERÜLÉSE ÉS EGYEDURALMA A rabszolgafelkelés leverését követően a senatus a külső támadások visszaverését és a földközi-tengeri kalózkodás felszámolását is Pompeiusra bízta. Sikerei láttán azonban tartani kezdtek a hadvezér túlzott hatalmától. Emiatt elbocsátott veteránjainak nem adtak földet. Válaszul Pompeius kapcsolatot keresett a senatus ellenségeivel. Ez a helyzet teremtett lehetőséget az ifjú Julius Caesar számára. Caesar karrierjének fontos állomását jelentette, hogy kibékítette egymással a birodalom két legbefolyásosabb hadvezérét, Crassust és Pompeiust, majd szövetséget kötött velük a senatus ellen (Kr. e. 60). A titokban tartott egyezséget később triumvirátusnak (három férfiú szövetsége) nevezték. Az egyezség lényege, hogy támogatják egymást a vezető tisztségek megszerzésében. Caesar először consul lett, majd Gallia provincia helytartója, míg Crassus keletre, Syriába, Pompeius pedig nyugatra, Hispaniába ment erőt gyűjteni. 4. Julius Caesar elôkelô patrícius nemzetségbôl származott, de a néppárti politikusokhoz kötôdött: apja Marius sógora volt, felesége egy néppárti politikus lánya. Így néppárti elveket hirdetett s használt fel táborának szélesítésére. Számos ünnepi játékot, gladiátori viadalt rendezett. Megnyerte a tömeg rokonszenvét, de eladósodott. Anyagi helyzetét a Rómában szokásos módon rendezte: magas tisztséget szerzett Hispaniában, és az ottani lakosság kárára gyarapította vagyonát Gallia helytartójaként Caesar több hadjáratban hódoltatta meg a még szabad gall törzseket, s kitolta a birodalom határát egészen a mai La Manche-ig (Kr. e ). Eközben bebizonyosodott róla, hogy nemcsak jó politikus, de kitűnő hadvezér is. A harcok során jól képzett, személyéhez hű hadsereget hozott létre. A triumvirátus tagjai (a triumvirek) közül Crassus elesett egy hadjáratban. Ezután a Caesar növekvő erejétől tartó Pompeius a senatus oldalára állt. Mikor Caesart a senatus Rómába rendelte (Kr. e. 49), hogy elszakítsák hadseregétől, döntő elhatározásra jutott: katonáival átlépte az Itália határát jelentő Rubicont. (A kocka el van vetve!) Megkezdődött a polgárháború. A senatus rosszul számított. Caesar sorra legyőzte Pompeius légióit, majd a görögországi Pharszalosznál (Kr. e. 48) döntő vereséget mért vetélytársára. Pompeius elmenekült, de rövidesen meggyilkolták. A megrémült senatus Caesart örökös diktátorrá választotta, aki élve hatalmával, a birodalom egységét erősítő és a belső elégedetlenséget mérséklő reformokat hajtott végre. Letelepítette veteránjait, és földet osztott a nincstelenek egy részének is. Értékálló aranypénzt veretett, sok provinciabelinek polgárjogot adott. Csökkenteni kívánta a senatus tekintélyét: a testület létszámát 900 főre emelte, és tagjai közé provinciabeli előkelőket is meghívott. Naptárreformja vallási jelentőséggel is bírt. Egyiptomi csillagászok segítségével ismét összhangba hozta a naptár és az évszakok rendjét. A kiigazítás tartósságát a szökőévek bevezetésével biztosította. Ma is a Julianus-naptárt használjuk, egy XVI. századi módosítással. Intézkedései népszerűvé tették a nép (plebs) és a lovagrend körében. Ám a köztársasági hagyományok még erősnek bizonyultak, és Caesar erre nem volt tekintettel. Ezt használták ki ellenfelei a senatusban: egy köztársaságpárti öszszeesküvés során Brutus és Cassius vezetésével megölték (Kr. e. 44). 5. [A gallok] hatvanezer fônyi hadseregükkel hirtelen megtámadták Caesart, mikor katonái a tábor megerôsítésével foglalatoskodtak, és nem számítottak rá, hogy csatát kell vívniuk. Az ellenség szétszórta Caesar lovasságát, bekerítette a hetedik és tizenkettedik légiót, és a centu- riókat megölte. Ha Caesar nem ragad pajzsot, nem hatol elôre a harcban álló gyalogság elsô soraiba, s nem veti magát az ellenségre [ ] egyetlen római sem menekült volna meg. (Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok) 6. Mi tette népszerűvé Caesart a katonái körében? Mely tulajdonságai tették alkalmassá az egyeduralom megszerzésére? Politikai küzdelmek a hatalomért Kövesse nyomon az ábra segítségével a hatalmi küzdelmeket! Hogyan alakultak át a politika eszközei és céljai a folyamat során? 83

14 AZ EGYEDURALOM KIALAKULÁSA ÉS A PRINCIPÁTUS RENDSZERE 7. A Római Birodalom terjeszkedése Caesar haláláig Figyelje meg a birodalom terjeszkedését! Hogyan változott meg a birodalom helyzete a Kr. e. I. század közepére a mediterráneum térségében? Az ifjú Octavianus (8.) és hadvezére, Agrippa (9.). Octavianus nem volt jó hadvezér, de barátja, s egyben veje, Agrippa, számos gyôzelmet vívott ki számára, így a sorsdöntô actiumi diadalt is Rajzolja meg Octavianus politikai portréját! Mennyiben befolyásolják véleményét az Agrippáról megismert tények? OCTAVIANUS HATALOMRA JUTÁSA A köztársaságpártiak Caesar halála után nem tudták átvenni az események irányítását. A hatalom három, Caesar köréhez tartozó politikus-hadvezér kezébe került. Antonius Caesar egyik parancsnoka, Lepidus a lovasság vezetője volt, a fiatal, de annál céltudatosabb Octavianus pedig Caesar unokaöccse, a diktátor hivatalos örököse, aki nagybátyja veteránjait megnyerve került a hatalomért vetélkedők közé. Szövetkeztek a hatalom megragadása érdekében: ezt volt a második triumvirátus (Kr. e. 43). A következő évben legyőzték a köztársaságpártiakat (Philippi, Kr. e. 42), majd elosztották egymást közt a birodalom feletti hatalmat: Octavianus a nyugati, Antonius a keleti területeket, Lepidus pedig Afrikát kapta. Lepidus hamarosan háttérbe szorult, s ezután Octavianus és Antonius folytatta az egymás elleni harcot az egyeduralomért. Az újabb polgárháború elkerülhetetlenné vált. Antonius a hellenisztikus Egyiptomra támaszkodott. Az utolsó egyiptomi királynőhöz, VII. Kleopátrához fűződő szerelmi kapcsolata miatt sokan tartottak attól, hogy Antonius győzelme esetén nem becsülné a római hagyományokat, és a birodalom súlypontja keletre helyeződne át. Emiatt a rómaiak többsége Octavianust támogatta. Actiumnál került sor a döntő összecsapásra (Kr. e. 31), s a tengeri ütközetben Octavianus győzelmet aratott. Övé lett a hatalom. 84

15 10. Octavianus harca az egyeduralomért és Augustus birodalma Olvassa le a térképről, milyen események során került hatalomra Octavianus! Határozza meg a térkép alapján a természetes határok fogalmát! Miért törekedhetett Augustus ezek kialakítására? Figyelje meg a provinciák irányítását, s ezt vesse össze a légiók elhelyezkedésével! Hogyan függött össze ez a felosztás a hatalomgyakorlás módjával? AUGUSTUS EGYEDURALMA A PRINCI- PÁTUS Hogy Caesar sorsát elkerülje, Octavianus igyekezett leplezni egyeduralmát, és a köztársaság megmentőjének szerepében tetszelgett. Hatalma az általa irányított hadseregen nyugodott. Kulcsfontosságú köztársasági tisztségeket összpontosított a kezében, és ezeken keresztül érvényesítette akaratát. Consulként a hadsereg és a végrehajtó hatalom vezetője, néptribunusként sérthetetlen volt, s vétójoggal rendelkezett. Censorként a híveit ültethette a senatusba, pontifex maximusként a vallási életet irányíthatta. Látszólag a köztársaság egyik főhivatalnoka volt, de megtiszteltetésből olyan címeket fogadott el a senatustól, illetve a római néptől, amelyek utaltak kivételes helyzetére: ilyen például az augustus (istentől gyarapított férfiú), melyet később személynévként használt, vagy a princeps (első polgár), melyről később rendszere a nevét nyerte. A diktatúrát azzal is kendőzte, hogy államilag támogatta a korai köztársaság hagyományainak felújítását, a régi erkölcsök és szokások érvényre jutását. Rendszerét, a köztársasági formákkal leplezett egyeduralmat principátusnak nevezzük. Augustus a római vezető réteg számára kézzelfogható engedményeket is tett. A régi provinciákat azok jövedelmeivel és jól fizető állásaival együtt meghagyta a senatus ellenőrzése alatt. 1. Tizenkilenc éves koromban a magam elhatározásából és a 11. magam költségén hadsereget szerveztem, amelynek segítségével a párturalomtól elnyomott államot felszabadítottam. Ezen a cí- men a senatus [ ] engem és a consulokat bízott meg azzal, legyen gondunk rá, hogy az állam semmi kárt ne szenvedjen. A nép pedig ugyanebben az évben, miután a háború során mindkét consul elesett, consullá és triumvirré választott az állam ügyeinek rendbehozatalára. [ ] 3. Sokszor viseltem hadat szárazon és vízen, belsô és külsô ellenség ellen az egész földkerekségen, és gyôzelmeim után minden kegyelmet kérô polgárnak megkegyelmeztem. Az idegen népeket nem irtottam ki, ha biztonságunk veszélyeztetése nélkül meg lehetett nekik bocsátani, inkább megoltalmaztam ôket. Körülbelül 500 ezer római pol- gár tette le kezembe az esküt. Ezek közül szolgálati éveik leteltével coloniákba telepítettem [ ] több mint 300 ezret. Földet utaltam ki számukra, vagy katonáskodásuk jutalmául pénzt adtam nekik. [ ] 4. Kétszer vonultam be ovációval, háromszor ünnepélyes diadal- menetben, és huszonegyszer kiáltottak ki imperátorrá. A senatus több diadalmenetet is megszavazott számomra, de én nem fogadtam el. [ ] Tizenháromszor voltam consul, mikor ezeket írtam, és har- minchétszer nyertem el a tribunusi hatalmat. 5. A dictaturát, amelyet a nép és a senatus mind távol-, mind jelenlétemben megszavazott [ ] nem fogadtam el. Nem utasítottam azon- ban vissza a nagy ínség idején a gabonaellátásról való gondoskodást. [ ] az egész polgárságot saját költségemen és gondoskodásommal néhány napon belül megszabadítottam a félelemtôl és a fenyegetô veszélytôl. Az akkor egyszer s mindenkorra fölajánlott consulságot szin- tén nem fogadtam el. 85

16 AZ EGYEDURALOM KIALAKULÁSA ÉS A PRINCIPÁTUS RENDSZERE 6. [ ] a senatus és a római nép egyetértôleg azzal bízott meg, hogy korlátlan hatalommal egyedül legyek a törvények és erkölcsök felvigyázója, de én egy olyan tisztséget sem fogadtam el, amelyet ôseink szokása ellenére ruháztak rám. Azt, aminek végrehajtására a senatus megkért, tribunusi felhatalmazásom birtoká- ban hajtottam végre. Ebben a hatáskörben magam kértem öt ízben a senatustól hivatali társat, és meg is kaptam. 7. Tíz esztendôn keresztül egyfolytában voltam az államügyek rendbehozatalára kiküldött háromtagú bizottság tagja. A senatus feje voltam addig a na- pig, amikor ezeket leírtam, negyven éven keresztül. Pontifex maximus, augur [madárjós] [ ] voltam. 8. Ötödik consulságom évében a nép és a senatus parancsára növeltem a patríciusok számát. A senatust háromszor is újonnan állítottam össze. Az én kezde- ményezésemre hozott új törvényekkel ôseinknek sok, a mi korunkból már-már kiveszô példáját elevenítettem fel, és én magam is sok mindenben hagytam kö- vetendô példát az utódok számára. 9. [ ] senatusi határozat alapján [ ] törvényt hoztak, hogy személyem egyszer s mindenkorra szent és sérthetetlen legyen, és hogy életem fogytáig megil- lessen a tribunusi hatalom. [ ] 34. Hatodik és hetedik consulságom idején, miután a polgárháborúnak véget vetettem, a legfôbb ha- talom közös egyetértéssel rám ruházott birtokában az állam ügyeinek intézését a magam hatalmából a senatus és a római nép kezébe tettem le. Ezért az érdememért senatusi határozat alapján Augustusnak neveztek, [ ]. 35. Tizenharmadik consulságom évében a senatus és a lovagrend és az egész római nép a haza atyjának jelentett ki [ ]. Amikor ezeket leírtam, hetvenha- todik évemet éltem. (Augustus önéletrajza. Nem sokkal Augustus halála elôtt keletkezett. Eredetileg Augustus Mars mezôn felállított mauzóleumában volt bronztáblára vésve.) 13. Augustus, a hadvezér A kortársak tisztában voltak azzal, hogy Augustus egyeduralmat épített ki, de annak elfogadását megkönnyítették számukra a köztársasági formák. Döntő tényezőnek számított az is, hogy Octavianus győzelme véget vetett a nemzedékek óta tartó véres küzdelmeknek, pusztulásnak, leszámolásoknak. Augustus folyamatosan ígérte, hogy lemond a hatalomról, de ettől alattvalói inkább megrettentek, hiszen az a hatalmi harc kiújulását jelentette volna. Hozzájárult az egyeduralom elfogadásához Augustus személyisége és életmódja is. A hatalmat szilárdan kézben tartotta, de tartózkodott a túlzásoktól, erkölcsös és puritán életet élt. Az évszázados polgárháborús állapotok után Augustus uralma nyugalmat, biztonságot hozott a birodalom népeinek. Külpolitikájában a győzelmes békére törekedett (Pax Romana). Igyekezett jól védhető, folyók, hegyek és sivatagok által megerősített, úgynevezett természetes határok kialakítására. Keleten lemondott a hódításokról, s a birodalom határa az Eufrátesz mentén állandósult. Északon a Duna és a Rajna vonaláig tört előre, ő hódította meg Pannóniát is (Kr. e. 9). Mit jelöl meg a szerző hatalma forrásául? Mivel bizonyítható, hogy a fenti hivatkozások félrevezetők? Mely köztársasági hivatalokat szerezte meg Augustus? Ezeket hogyan lehetett elnyerni és gyakorolni a köztársaság korában? Milyen új címeket hozott létre Augustus? Mekkora hatalom járt ezekkel? Mely módját emeli ki a feladatok megoldásának Augustus? Mi volt a célja ezzel? Mely erkölcsi értékeket emeli ki a forrás? Miért ezeket? 12. Otthon minden csendes, a hivatalok elnevezé- se változatlan; az ifjabbak az actiumi gyôzelem után, de az idôsebbek is nagyrészt a polgárháborúk alatt születtek: ugyan hány maradt olyan, aki a köz- társaságot láthatta? Így hát a közállapotok megváltoztával nyoma sem maradt a régi és érintetlen erkölcsnek: kivetkôzvén az egyenlôségbôl, mindenki a princeps parancsait leste, egyelôre félelemtôl mentesen, míg az életerôs Augustus fenn tudta tartani magát, házát és a békét. [ ] (Tacitus: Évkönyvek, Kr. u. II. század) Hogyan látta a történetíró Augustus rendszerét? 14. A principátus rendszere Mutassa be az ábra alapján a principátus államrendszerének működését! Bizonyítsa be, hogy Augustus valóban egyeduralkodó volt! Gyűjtse össze azokat az elemeket, amelyekkel leplezte egyeduralmát, s azokat, melyekkel valóban komoly engedményeket tett a vezető rétegnek! 86

17 a római civilizáció és életvitel A RÓMAI CIVILIZÁCIÓ A római kultúra alapvető sajátossága, s egyben ereje a különböző kultúrák befogadása és szerves egységbe foglalása. A római uralom és civilizáció a meghódított népek többsége számára jólétet, szilárd jogi kereteket biztosított. Emiatt a birodalom és környezetének lakói igyekeztek maguk is római polgárrá válni. Az összeolvadás, a romanizáció hosszú folyamat eredménye: a latin nyelv átvételét, a római szokásokkal, életfelfogással és gondolkodással való azonosulást jelentette. A kultúrák azonban kölcsönhatásba léptek egymással: a beolvadó népek a saját kultúrájuk több elemével alakították, gazdagították a római kultúrát is. Korunkban a romanizációnak megfelelő jelenséget asszimilációnak nevezzük. A folyamatot számos tényező gyorsíthatja vagy gátolhatja. Az asszimilációnak részben természetes okai vannak, mint például a gazdasági érdekek követése. Másrészt a hatalom akár politikai előnyök biztosításával vagy fizikai kényszerrel beavatkozhat a folyamatba. VALLÁSI ÉLET A római hitvilág civilizációjuk egészéhez hasonlóan folyamatosan változott. Ahogyan újabb hatások érték Rómát, úgy alakult át a kultusz is: új istenek és másfajta istenfelfogás jelent meg. Kezdetben etruszkok és a görögök hatása érvényesült döntően. A rómaiak ősi hitvilágát más népekéhez hasonlóan kezdetben a totemizmus jellemezte. Fontos szerepet játszott az ősök tisztelete. Ahogy fejlődött a város, az etruszk korban fokozatosan létrejöttek a személyiséggel rendelkező, ember alakú istenek. Az eredeti latin istenek mellé (pl. Janus = kezdet és vég; Mars = háború) az etruszkoktól átvettek újakat (pl. Minerva = bölcsesség). Az etruszkok hatása a szertartások alakulásán még erőteljesebben érezhető. Tőlük vették át a jóslás tudományát. Jósoltak a madarak röptéből, a szent csirkék étvágyából, állatok beleiből, májából, a mennydörgésből. A görögökkel való szorosabb kapcsolat kialakulása után megkezdődött a római vallás hellenizálódása. A hasonló feladatkörű római isteneket megfeleltették a görög isteneknek (pl. Zeusz = Jupiter, Héra = Juno, Poszeidón = Neptunus, Athéné = Minerva). Összeforrt a görög-római mitológia is. 1. A romanizáció folyamata Gyűjtse össze a folyamat összetevőit! Hogyan rendszerezi az ábra ezeket az összetevőket? Mutasson rá az összetevők közötti kapcsolatokra és különbözőségekre! Az állam és a vallási élet a görögökhöz hasonlóan teljesen összefonódott. Miután a szertartásokon való részvétel az államhoz való tartozást fejezte ki, azokat nagyobbrészt az állami tisztségviselők (magistratusok) végezték. Léteztek emellett papi testületek is. Ilyen például az ősi Vesta-szüzeké, akik a tüzet őrizték éjjel-nappal, s bárkinek bármikor szolgáltattak belőle, vagy a különböző jósok, akik közül az etruszkok álltak nagy becsben. 2. A kétarcú Janus isten Mit jelképez a kettős arc? Volt-e a görögöknek hasonló szerepkörű istenük? 3. Görög, etruszk és római templom alaprajza Melyek a hasonlóságok az épületekben? Fogalmazza meg a rajzok alapján a vallási kultuszban meglevő hasonlóságokat! 87

18 A RÓMAI CIVILIZÁCIÓ ÉS ÉLETVITEL 4. Római vízvezeték Milyen építészeti megoldást alkalmaztak a vízvezeték kialakításakor? Mely fizikai törvényszerűségre épültek a vízvezetékek? A VÁROS ÉS ÉLETE A római civilizáció a köztársaság fénykorától kezdve, de a császárság időszakában mindenképpen alapvetően városi kultúra volt. A nagy létszámú lakosságnak biztosítani kellett az alapvető higiéniai feltételeket: a vizet és a szennyvíz elvezetését. A tiszta ivóvizet meszsziről is bevezették a városokba. A módosabbak közvetlenül, a tömeg közkutakból nyerhetett vizet. A tisztálkodást számos nagy közfürdő biztosította. Az esővizet és a szennyvizet csatornák vezették el. A városok több pontján vízöblítéses nyilvános vécék álltak rendelkezésre. A városi közművek kiépítését (és más középítkezéseket) a köztársaság korában a jómódúak és az állam, a császárság korában az állam finanszírozta. A vízvezetékek akár több tíz kilométerről juttatták el a vizet a birodalom városaiba. Szerkezetileg a boltozatot alkalmazták, több szinten. A hatalmas méretű építkezés jó szervezést és pontos mérnöki munkát kívánt. A víz megfelelő áramlását a gravitáció biztosította, ez pedig a lejtés pontos kiszámítását igényelte igen nagy távolságokon keresztül. 5. Az ókori Róma rekonstrukciós rajza A rajz alapján mutassa be a császárkori világváros szerkezetét! Keresse meg a rajzon a tankönyvi képek és az internet segítségével a következő építményeket: Capitolium, Forum Romanum, Colosseum, Circus Maximus, Pompeius színháza, vízvezetékek, Pantheon, fürdők! 88

19 Minden társadalmi réteg körében nagy népszerűségnek örvendtek a fürdők. A római városképhez hozzátartoztak a hatalmas fürdőépületek. A szükséges vizet a központi vízvezetékek biztosították. A plebs jóindulatának megnyerésére a politikusok és a császárok sok fürdőt emeltek. A rómaiak nem úszni jártak ide, hanem a tisztálkodás mellett elsősorban a társas együttlét és az élvezetek kedvéért. A fürdők nyüzsgő életében a szórakozás sokféle formája fellelhető volt. 6. Azokat az elônyöket, amelyekkel a természeti környezet ajándé- kozta meg Rómát, a lakosok még alkotásaikkal is megtoldották. A görögök úgy vélik, hogy biztos alapokat teremtettek a városalapításhoz, ha biztosították a szép fekvést, a védettséget, a kikötôket és a megfe- lelô környezetet. A rómaiaknak viszont az volt a legfôbb gondjuk, amire a görögök csak kevés súlyt fektettek: hogy utakat építsenek, bevezessék a vizet, és olyan csatornarendszert hozzanak létre, amely az egész város vizét le tudja vezetni a Tiberisbe. [ ] A csatornák boltozata egymás- hoz simuló kövekbôl készült: némelyik akkora, hogy egy szénásszekér is közlekedhetne benne. A vízvezetékek meg annyi vizet szállítanak a vá- rosba, hogy a városon keresztül és lent a csatornákban valóságos folyók áramlanak: majd minden ház közelében van bôvizû tartály, szökôkút és vízcsap. [ ] Azt mondhatnók, hogy a régiek nem sokat törôdtek Róma küllemével, mert ôket még fontosabb és sürgetôbb teendôk foglalkoz- tatták; a késôbbi nemzedékek azonban, különösen kortársaink, ezen a téren sem maradtak le, és sok szép alkotással gazdagították a várost. (Sztrabón görög földrajzi író, Krisztus születése körül) Miben különbözik Strabón szerint a görög és a római várostervezés? Mit tart a szerző a római város legfontosabb jellegzetességének? Mennyiben határozta meg ez a mindennapokat? 7. És most képzelj el magadnak mindenféle zajt, ami csak a fülnek gyûlöletes lehet. Mikor például az edzettebbek tornásznak és kinyomják a vas- kos súlyzót, amikor erôlködnek vagy megjátsszák az erôlködôt, én hallom a nyögést, valahányszor meg kieresztik a visszatartott levegôt, a sziszegô és sipító kilégzést. Mikor egy petyhüdt és olcsó bedörzsölésre fanyalodó vendéget küld a sors, hallom a tagjait pas- koló kezek csattogását, amelyek hangszíne aszerint változik, hogy feszes-e avagy öblös a lecsapó tenyér. Ha még befut egy labdázó is, és elkezdi hangosan számlálni az ütéseit az mindennek a teteje! Vedd aztán a kötekedôt, a tetten ért tolvajt, s azt, aki a fürdôben énekesnek képzeli magát. Vedd aztán azokat, akik hatalmas csobbanással ugranak a me- dence vizébe. De ezek legalább természetes hangok! Csakhogy gondold még hozzájuk a szôrtelenítôt, aki hogy felhívja magára a figyelmet szüntele- nül éles, rikácsoló hangot hallat, s legfeljebb addig marad csendben, míg a szôrszálakat tépdesi, vagy ha éppen valaki magához szólítja. Ott van még a le- pényárusok tarka zsivaja, a lacikonyhás, a cukrász, s a sok szatócs, kocsmai árus, aki mind a maga egészen jellegzetes hanghordozásával kínálja portéká- ját. (Seneca, római filozófus a római fürdôéletrôl, Kr. u. I. század) Írja le a korabeli fürdőélet sajátosságait! Vesse össze napjaink hasonló intézményeivel! Milyen funkciókat látott el a római fürdő? Hogyan viszonyul a fürdőélethez a szerző? Caracalla fürdôinek romjai és rekonstrukciós rajza Becsülje meg a létesítmény méretét! Hány embert fogadhatott be? Miért építették a császárok a fürdőket? Mennyiben felel meg az épület szerkezete a korabeli funkcióknak? 89

20 A RÓMAI CIVILIZÁCIÓ ÉS ÉLETVITEL A legnagyobb amfiteátrum, a római Colosseum Nézzen utána az interneten, hogy honnan kapta a nevét az építmény! Római színház Mi a kapcsolat a teátrum és az amfiteátrum szerkezete között? A szórakozási lehetőségek közül a tömeg leginkább az ünnepi játékokat, versenyeket kedvelte. Ezek a rendezvények nemcsak a szabad időt töltötték ki, de levezették a plebs indulatait is: a sokszor több napon át tartó játékokon mindenki kitombolhatta magát. A rómaiaknál a szórakozás csúcspontját a gladiátori játékok jelentették. Külön épületeket emeltek e véres rendezvények számára: a körszínházakat (amfiteátrumokat). Ezek olyanok, mint két egymásnak fordított római színház. Ma is álló amfiteátrum a Colosseum Rómában, melynek lelátóin közel ember foglalhatott helyet. Többféle véres és kegyetlen látványossággal szórakoztatták itt a népet. Kedvelték az állatviadalokat (az állatok egymás elleni harcát), a tengeri csatákat, de népszerűek voltak a gladiátorok egymás elleni vagy vadállatokkal vívott küzdelmei is. A színházakat kevesebben látogatták. Ellentétben a görög színházzal, a nép az egyszerű jeleneteket és a vaskos humort kedvelte. Pompeius építtette Rómában az első állandó színházat a Kr. e. I. században. Bőven volt része a népnek a cirkuszi játékokban. Az ezeknek helyet adó hatalmas építmények, mint pl. a római Circus Maximus, óriási tömeget tudtak befogadni. A kocsiverseny számított a legnépszerűbbnek. Már az ókorban is léteztek szurkolótáborok. Egyesek a zöldeket, mások a kékeket vagy a másik négy nagyobb istállót biztatták. Sokszor politikai tartalom is keveredett a szurkolásba: a császárkorban az uralkodó és a tömeg a zöldeket, az arisztokrácia a kékeket támogatta. A versenyek után az ellentétes táborok között időnként tömegverekedés robbant ki. Ez a valódi tét nélküli harc alkalmas volt a politikai indulatok levezetésére. Míg a jómódúak a kertvárosokban, saját tulajdonú házakban (domus) éltek, s egyre fényűzőbb villákat emeltek, addig a növekvő létszámú városi köznép (a plebs) többemeletes bérházakban lakott. Szigetként emelkedtek ki az őket minden oldalról körülvevő sikátorokból, amit a nevük is tükröz (insula = sziget). A bérházakban alacsony volt a belmagasság, télen a lakások füsttel teltek meg, s csak elvétve akadt folyóvíz és csatorna. A faépítésű részek miatt gyakran pusztítottak tűzvészek. A lakóház nagysága és minősége tulajdonosuk anyagi helyzetétől függött. A gazdagok lakóháza, a villa kifelé zárt épület volt. A bejáraton át egy központi, részben fedetlen udvarba, az átriumba lehetett jutni. Ennek a középső, nyitott részén kis medence helyezkedett el, mely felfogta az esővizet, és nyáron hűsítette környezetét. Az átriumban zajlott a család élete. Itt állt a házi istenek oltára, itt étkeztek, és itt fogadták a vendégeket. Innen nyíltak a ház egyéb helyiségei, a hálószobák, a kamrák, a konyha és a családfő szobája. A bérházak lakói nem szívesen tartózkodtak nyomasztó otthonaikban. Az élet a pompás épületekkel övezett köztereken, a cirkuszokban és az amfiteátrumokban zajlott. A polgárok jelentős része sok szabad idővel rendelkezett. Ennek eltöltése jelentősen hatott közérzetére, de még politikai állásfoglalására is. Az ókori mondás szerint a tömeg Kenyeret és cirkuszi játékokat! kívánt, ezért a politikusok igyekeztek gondoskodni a köznép szórakoztatásáról. 13. Római bérház és villa rekonstrukciós rajza Melyek a hasonlóságok és a különbségek a két épület között? Hasonlítsa össze a két életmódot! 90

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.