Press "Enter" to skip to content

Székelység története tankönyv pdf

[2] A kultúrzóna a két világháború közötti román kormányoknak a nemzeti kisebbségek elleni kulturális offenzíváját elősegítő törvényes keret volt, melyet az 1924. évi 176. törvény alapozott meg. Eszerint jelentős kedvezményben – nagyobb fizetésben, földjutalékban – részesültek az Óromániából az erdélyi megyékbe áttelepülő tanítók, az ott dolgozó magyarokhoz képest.

BARABÁSI LÁSZLÓ SZÉKELYEK ŐSTÖRTÉNETE

1 BARABÁSI LÁSZLÓ SZÉKELYEK ŐSTÖRTÉNETE CREDO A székelység történelmének általam leírt anyaga a vasfüggönynél is erősebb elhatárolódás mindazzal szemben, amit el kellett szenvedjek csak azért, mert magyar voltam, de elsősorban székely. Mindig a hátsó sorokból kellett nézzem a jó káderlapokkal rendelkező társaim ünnepségeit. Aztán, amikor apámnak leállították az utolsó teherautóját, és beállt egy gyárhoz gépkocsivezetőnek, engem is beengedtek a Vörös Paradicsomba, már nem voltam osztályellenség. De mindent nem felejtettek el. Azt, hogy székely vagyok, hogy kényszerlakhellyel kerültünk Gyergyóba, hogy szemmel kellett engem tartani. Az egyetemi felvételimet is a rajoni néptanács elvtársai határozták meg. A marosvásárhelyi főiskola történelem-magyar karára adtak ajánlást. Akarva-akaratlanul történész kellett legyek, tanuljam a dák elméletet, dicsőítsem azokat a személyeket, akik minden lehetséges alkalommal népem mészárosai voltak. Ez annál is nehezebb volt, mert volt egy alapos előképzettségem, amit szüleimtől kaptam. Anyámtól megtanultam a magyar népdalokat, operett slágereket, de elsősorban Kossuth Lajost, Horthy Miklóst, a magyar bakát megéneklő dalokat. Apám a kezembe nyomta Garcza György könyveit, melyek közül családi Bibliám lett a Talpra magyar. Azt is megtanították, hogy tartsam a számat, ez csak a miénk, a családé, belső ügyünk ban én is a rádió mellett kucorogtam. Éppen kamaszodó kölyökként nyaggattam a környezetemet, hogy menjünk segíteni. A székelyek megmagyarázták: mi a határon nem tudunk átmenni, nincsenek gépfegyvereink, a dolgunk, hogy titeket felneveljünk, és itt maradjunk ezen a földön. Amíg itt vagyunk, tudunk tenni egymásért. Ha börtönbe kerülsz, vagy a sírba, később szépen megemlékeznek rólad, de utódaid nem fognak futkorászni apád udvarán. Úgyhogy, mit kérnek, add be, s a szádat fogd be. Igyekezz mindig testvéreid között maradni. Akkor még nem tudtam, hogy egy erősen összetartó, nagy tömeg a székelység, amelyik minden tagjára odafigyel. Segítik egymást, de követelnek is. Ha úgy érezték, hogy tenni tudsz népedért, keményen toltak előre. Ha bigott kommunista lettél, hamar kitörted a nyakad. A sajátjaid buktattak le. Úgy kellett menni az árral, hogy ne válj hordalékká. A dolgod az volt, hogy fenntartsd a néped hagyományait, értékeit. Nem kellett kiállni a gátra, mert elsodort volna az ár. Ha lehajtottad a fejed, feltűnés nélkül nagyon sokat adtál azoknak, akik rád hallgattak. Mindezt úgy, hogy senkinek kárt ne okozz. Nagyon sokszor kivették a kezedből a döntést, de a neveddel igyekeztek igazolni önmagukat. A kötelező történelmi kiállításokat Bukarestből érkezett ideológusok vizsgálták felül, és címkézték újra a kiállított tárgyakat. A csíkszentkirályi szarmata kincsből dák kincs lett. A gót harcos csontvázát eltüntették. Végül Ceausescu testvére, a félanalfabéta tábornok elvtárs

2 2 személyesen ellenőrizte le a kiállításunkat, és a változtatások ott maradtak a kiállítótermekben. Nekünk ehhez semmi közünk nem volt, még a román származású régészeinknek sem. Később igyekeztek a nevemhez, a nevünkhöz kötni a torzításokat. Elsősorban mindezen kikényszerített bemutatás mód a hamis dákó-román elméletet volt hivatva igazolni a székely történelmi vidéken. Ki mert volna ellenük szólni? Abban az időben élet-halál kérdése volt a tét. Ez a kétlakiság nagyon erős lelki megpróbáltatás volt évtizedeken át. De végig magam mellett éreztem az emberek szeretetét, segítségét. Az irigységét is. Mélységesen szántam azt a maroknyi egyént, amelyik a peremre szorult, mert nem tudta teljesíteni székely környezetének elvárásait. Az ilyen megkeseredett embereket ma is ismerjük. Ők a háttérből jelentgetők, az értetlenkedők, és a magukat mindentől elhatárolók. Én még tőlük sem határolom el magamat. Sajnálom őket. De elhatárolom magamat a szemenszedett hazugságokon alapuló történelemírástól. A diktatúrák csápjai által kikényszerített mindennapoktól. Akkor is, ha a legelfogadhatatlanabb eszméket komoly tudományos címekkel rendelkező egyének tartják fenn a mai napig. Miután Ceausescu Romániájából kiebrudaltak, azonnal írni kezdtem. Hogy mi volt a korábbi véleményem, azt bizonyítják a székelységről, a világ népeiről közölt könyvsorozataim, melyek visszhangra találtak a magyar olvasók szívében. Ezekben az írásokban egészen pontosan tükröződik elhatárolódásom a Habsburg kancellária által kitalált propaganda történelmektől, legyen az dákó-román elmélet, vagy a besenyők által idekergetett magyarok rémmeséjétől. A székelyek történelme látszólag rendhagyó tényeken alapszik, de mindenik kézzel fogható, leellenőrizhető. Meghökkentő. Az évszázadokon át, ellenünk hangoztatott műlegendák, üres tények, elferdített történelmi igazságok halálos ellensége vagyok. A bizonyítékok ott vannak a könyveimben. Tessék elolvasni a Hol vagytok székelyek című kötettől kezdve az Emberiség története című sorozaton át az alább bemutatott kötetig írásaimat, melyek teljes bizonyságát adják a valós magyar és székely történelem iránti megingathatatlan elkötelezettségemnek. Óriási ellenfél gárda zúdult rám. Megköszönöm nekik, mert azt bizonyítják amit írok, az hatásos. Sajnálom, hogy a csíkszeredai múzeum igazgatói tisztének viselése idején nem tudtam megakadályozni, hogy az illetékességi területemen feltárt régészeti anyagokat a valótlan dákó-román kontinuitás igazolására használják. Mindettől elhatárolódom, és vallom az 1990 után megírt könyveimben hirdetett felismeréseket. Barabási László

3 3 SZÉKELYEK ŐSTÖRTÉNETE Amit tudhattunk Jól tudjuk, hogy az Úr teremtette Ádámot, az oldalbordájából Évát és így született meg az emberiség. Mindenki egy nemzethez tartozott és egy nyelvet beszélt. Mikor Nimród a híres nyilas Babilonban tornyot akart építeni, hogy felérjen az égbe, az úr összekeverte a nyelveket. Így jöttek létre a mai nyelvek ősei. De azt is ugyanúgy tudjuk, hogy egy majom leszállt a fáról, két lábon kezdett járni, beszélni és szerszámokat használni. Ki hol szállt le olyan nyelvet beszélt. Aztán a népvándorlások idején összekeveredtek. A két magyarázatot ma egyformán tanítják. A 19. század végéig kialakított történelemírás hatásosan keveri. Sőt, igyekszik egy időlécbe sorolni az eseményeket. Megállapítja, hogy vannak fejlettebb népek. Uralkodó nemzetek. És mindég is voltak. Ezeket tisztelni kell és kiszolgálni őket. Mindezt gyönyörűen sikerült elsőfokú világszemléletté tenni. De aztán jöttek a vasutak, gőzhajók, rádiók, televíziók, repülőgépek és végül az internet. Ma egy kis szobából megismerheted a világot. És mi lett belőle? Felborult a jól kialakított, határokkal, katonákkal, tollforgatókkal fenntartott elmélet rendszer. A világ különböző részein csoportok jöttek létre, akik meglepően világos képet kezdtek rajzolni az emberiség múltjáról. Teljesen más előjellel. Szerintük nincs született uralkodó nemzet. Csak ember van. És az ember nem gonosz, csak azzá nevelik, vagy arra kényszerítik. A különbözőségek érdekesebbé, az azonosságok egységesebbé teszik az emberiséget. Tanulmányozzák mindkét elméletet. A bibliai változatnál kiderült, hogy gyökerei nagyon mélyre nyúlnak. Az ősi, sumérok által közvetített tudást mentették át napjainkra az ózsidó, majd a bizánci bibliába. Mindenki a saját értelmi szintje, érdekei szerint. Legendák, példabeszédek gyakorlatilag a világegyetem, a föld keletkezésétől, az ember megjelenésétől Krisztusig vezetnek. Ha a különböző népek legendáit is mellétesszük, kialakul egy nagyon is valós világkép. Ha elfogadjuk az eddigi történelemírás ésszerű állításait is, derengeni kezd a valóság. De az új felborítja a mereven beállított időrendet. Tény, hogy kétmillió évvel ezelőtt már kőeszközöket használtak őseink. Akkor Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt 1 Ezt jelzik Vámos Tóth Bátor Tamana térképei is, a világszerte azonos nyelven érthető helynevekkel. Van egy másik fogódzó is a kutató számára. Vértes László Vértesszőlősön felfedezett egy emberőst. A laboratóriumi eredmények szerint ezer évvel ezelőtt élt. Az agya nagyobb volt, mint a mai emberé. Körülötte feldarabolt zsákmány, tűzhely nyomai, kőeszközök, és egy lábnyom is. Samunak nevezték el. Hivatalosan egy – magyarországi, egyenesen álló, értelmes – előemberről van szó Mózes I. könyv 11. fejezet 1. vers. Magyar Bibliatanács Bibliafordító Szakbizottsága. Homo erectus seu sapiens palaeohungaricus

4 4 1- Homo erectus seu sapiens palaeohungaricus Samu Samu olyan kőeszközöket használt, amiket állítólag évvel ezelőtt kezdtek használni az emberek. De hát, Samuka akkor még nem tudta, hogy milyen illetlen dolog megcáfolni egyes tudósokat. Egyidőben élt a Pekingi ősemberrel. A mai kínai főváros mellett 40 km.-re megtaláltak egy nagy barlangot az akkori ember csontjaival de nagyon sok kőszerszámmal. Marokkövek, kaparókövek, nyílhegyek halmaza jelezte, hogy itt egy nagy raktár volt legkevesebb esztendeje. A helység neve Csu-ku tien. Kelet Mongóliában ugyanilyen raktár volt a 2. Pekingi ősember

5 5 helység neve Ku-ku tyin 3 A Keleti Kárpátok külső peremén van Ku-ku ten. Ugyanilyen raktár volt. De mit jelent a név? Az ősember még nem ismerte a többes számot, ezért azt felsorolással fejezte ki. Sok kő az ő nyelvén kő-kőnek, kű-kű-nek vagy KU-KU-nak hangzott. És a tin, ten azt, hogy odatette? Ennek az ősnyelvi értelme = mellett. Számunkra ma is tisztán érthető – kő kő mellett. 3. Marokkő stb. a pattintott kőkorból. Telekiné Kovács Zsuzsanna Erdély őskori történelmét eredeti okmányokból olvasta, tanulmányozta és vizsgálta, és azt tapasztalta, hogy Ptolemaios Dácia (Erdély) lakosságának országát Kau-ko encio -nak nevezte. Régészünk kimutatta: ha kihagyjuk az encio -t, akkor Kau-ko -t kapunk, amely nyelvünkön kő-kő -t jelent s amelynek értelme a megduplázott hegy. Az említett dokumentum Dácia rómaiak általi elfoglalása után úgy évvel íródhatott. Ugyancsak Kovács Zsuzsanna fedezte fel, hogy Ammianus Marcellinus elbeszélésében ahol a római Valens császár gótok elleni háborújáról ír Erdélyt szintén Kau-ko-nak nevezi. (Ammianus Marcellinus: Res Gestae. III. 413 old. ) A sumir KO, KA és KAU szavak értelme ugyanaz, mint a magyarnak: kő. A sumir nyelvben a többes számot a szó kettőzésével fejezték ki. Így a Kau-ko kő-kő hegyeket jelentett, ahogy a székelyek még ma is nevezik a hegyeiket. Számos erdélyi hegy neve kő -vel végződik, úgymint Ünőkő, Szárkő, Siposkő. Az itt példának hozott csúcsok mind méter magasak. Ha a Kaukázus hegység tőszavát kau kiemeljük, akkor a név az Erdély elő-sumír nevével egyezik meg. 4 Vegyünk egy másik kifejezést. A-cheuli (a- kő -li (k) leletek Spanyolországban. Nagyon jól tudjuk, hogy a mai napig is a hagyománytisztelő nyelvjárások nem használják a barlang szót. Helyette azt mondják a kőlik. Másik példa a Franciaországban található Chelles-i lelőhelyek neve. Ott követ lehet lelni. Írjuk le magyar helyesírással. Ke-les, vagyis kő-les, kőlelőhely, ahol követ lehet keresni. Ne felejtsük el, hogy a mai 3 4 Ide szoktak elmenni az emberek tőlünk zabot hegyezni. Botos László: Hazatérés. 115 old

6 6 élő nyelv sokkal árnyaltabb az ősi nyelvnél, és több százezer év távlatából szól hozzánk egy-egy helynév. Ez alatt az idő alatt, nem csak emberek népcsoportok is születtek és haltak ki. A helynév megmaradt. Még az után is, hogy később megjelent egy az ősnép nyelvétől eltérő beszéddel élő nép. A éve a Himalája közül megjelenő sémi pásztornépek útvonala, térben és időben, a folyamközig tartott. Az ősnyelv és a korai sémi összehasonlítása közös eredetet, de egy nagyon korai elszigetelődést mutat, mely évtízezredeket tartott. I.e körül felborítják a sumér mezőgazdasági társadalom életét, nyelvét. Legalább 16 évezreddel Nimród után. Több mint öt évezreddel Hunor és Magor korától, Róma alapításától. Ne ijedjünk meg a nagy évszámoktól. A sémik elől menekül a lakosság egy része. Kényszer-vándorlásuk folytán Mezopotámiából Kínába keltek át, arra a területre, amit most Tibetnek hívunk. A sumir vándornép nyelvén Tibet Tő-Bő-Taj volt. A sumir és a magyar nyelven is a TŐ jelentése valaminek a töve, alja. E helyi viszonylatban a hegynek a töve. A BŐ értelme széles, nagy, tág. A TÁJ értelme térség, kilátás, hely, helység. Az a nép, amely K. u. 612-ig itt lakott, tő-bő-táj népnek hívatott. A kun herceg 612-ben összeházasodott a kínai királykisasszonnyal. Ekkortól kezdve a népet a kínaiak és a kunok elnyomták. Felsorolva néhány tibeti királynevet, látható, hogy e nevek egyeznek a sumir, szittya, hun, szabír és magyar nevekkel, egyben földrajzi elnevezésekkel is. Királynevek: Kos, Láto, Tori, Palkor, Nyatri, Csogyal Helységnevek: Kun, Tar, Must, Korum, Jura, Gura Tavak nevei: Sarovár, Leli, Kasa, Korum Tibeti tartományok nevei: Szech, Kan, Kagyu, Sima, Ladag, Urga, Nyurga, Bartok Családi nevek: Shatra, Tompa, Sur, Gyali, Csap, Punk, Pala, Rampe. (Szelényi Imre: Sumer-magyar rokonság München, old. (Douglas and Jenks: The History of Nations. NY. VII. China. 4 old. 5 Kitűnő szakembereink ma már kimutatják az emberek rokonsági fokát, valamint anyagi és szellemi kultúrájának milyenségét az évezredek távlatából. Pontosan, tudományosan. De a történelmet a suméroknál (nem olyan régen) és az egyiptomiaknál kezdjük tanítgatni, jól elhatárolva minden egyes terület és időszak történelmét. Megkeressük az egyedi jellegzetességeket, és így tele vannak könyveink égből pottyant népekkel. Pedig az ember szépen beírogatta a földbe a saját történelmét. Csak ki kell olvasni és összehasonlítani az azonos korokból feltárt leleteket. Megvan a történelem. * * * Régi, vagy pattintott (hasított) kőkorszak. Ősünk gyűjtögetett, halászott, vadászott. Az Acheuli leletek szerint az ember vadásztáborokat és állandó jellegű lakótelepeket létesített. Egy ilyent tártak fel a mai spanyolországi 5 Botos László kiegészítése

7 Torralba település melletti tó partján. Elefántot, orrszarvút, vadmarhát, szarvast, lovat ejtettek el lakói. Itt kapcsolatot tételezhetünk fel a kárpát-medencei ősnéppel, mert egyik legfontosabb szerszámuk alapanyaga az obszidián volt, melynek eddig feltárt lelőhelyei Tarcal, Tokaj, és a Hont megyei Csitár község határában voltak. A feltárások ezeken a helyeken nagy telepeket találtak. A kárpátmedencei lakótelep környékén a tudományos kutatók félhold alakú csont- és kőkaparókat találtak, melyek nyelei szarvasagancsból készültek, s ugyanott különböző nagyságú munkatelepeket, ahol e munkaeszközöket előállították. Ez mutatja, hogy már a Würm két jégkorszaka közötti (interglaciális) korban a Kárpát-medencében a földművelés oly széles körben folyt, hogy az ehhez kellő szerszámok nagybani előállítására volt szükség. Az emberek itteni tevékenységeik olyan előrehaladottak voltak, hogy egy falurendszerben éltek, a különböző eszközök készítésével kapcsolatban egymásra voltak utalva, és így fejlődtek ki a mesterségek. A Hont megyei Csitári-hegységben nagy mennyiségű kőszerszámok kerültek elő, mind egymás mellé rakva, betakarva, mintha itt raktározták volna. Mindegyik új volt, kész a használatra. Szántás közben véletlenül fedezték fel a szerszámokat, amelyeknek kora a III. Würm jégkorba vezet vissza. E csiszolt kőszerszámok korábbiak a csiszolt kőkorszak (neolit kor) eszközeitől. Külön meg kell jegyeznünk, hogy ilyen jól kidolgozott kőeszközöket, melyeket a Würm-korban itt a Kárpát-medencében használtak, máshol a világon nem találtak, bár hasonló tárgyakat felfedeztek a Kárpát-medencén kívül, de ezek mind egyszerűbbek, nyersebb kivitelben, és sokkal későbbi korból származnak. Ezek után azt következtethetjük, hogy a Kárpátmedencében a paleolithicum-kor az orignacien időszak, a Würm I. és II. jégkorszak közötti korban már találunk nyílt területű települést és kezdetleges földművelést. Ez volt az első földművelés a földön. A kárpát-medencei ősnép volt az, aki elsőnek hagyta el a barlang biztonságát, és megkezdte a nyíltszínű települést. Természeti megfigyelések nyomán kezdték el, fejlesztették ki a földművelést, és rájöttek a földművelőeszközök nagybani előállításának szükségességére. (Toronyi Etelka: A Kárpáti-medence, Buenos Aires, 1974, 10 old.) E fejlődés váltotta ki a dunai ember kereskedelemre való termelését, már K. e ban. Marija Gimbutas szerint kőszerszámokat találtak egy boldogkőváraljai gödörben, a falu lakói különösképpen kőszerszámok előállítására és azok kivitelére szakosították magukat. (Gimbutas, Marija: The Civilization of the Goddess, New York, 1991) (Botos László: Hazatérés. 98 old.)). Csodálatosnak tűnt, hogy még a székelyföldi Csíkban, Moldvában is kerültek elő az ottani obszidiánból. Mikor jobban utána nézünk, kiderül, hogy az obszidián út jóval korábbi, mint a borostyánút. De ugyanott van a balatoni kecskekörömként ismert kagyló is. Ékszerként került az ősi kereskedelmi hálózatba. Fényes Elek írja, hogy az obszidián és a só kereskedelmi útjai a Kárpátmedencéből indultak, a borostyánkő-, gyöngy- és selyem utak a Kárpátmedencét szelték át, és jutott el Európa minden lakott helységébe, mivel ezen 7

8 8 járatok mindig sűrűn lakott területet igyekeztek választani. (Fényes Elek: Magyar geológiai szótár) 6 De ha kitermelés folyt, kereskedelmi szállítás, oda elég sűrű településhálózatra volt szükség. 7 Ha térképre tesszük egy olyan terület településeit, melyet aprólékosan végigkutattak a régészek az elmúlt 100 esztendőben, azzal a jelenséggel találkozunk, hogy két település között a távolság legtöbb hathétórai gyalogút volt. Mi barlanglakóként tartjuk számon őseinket. Miért? Mert a barlangok megőrizték az emberi ottlét nyomait. Nem fújta el a szél, nem mosta el az eső, nem nőtték be a növények. A szabad ég alatti települések általában favázas építkezésekből álltak, melyeket agyaggal tapasztottak be. Ha a tető elrohadt, attól kezdve éven belül az egész épület nyomtalanul beolvadt környezetébe. A másik nyom ami fennmaradt, hogy az emberek csak bizonyos ideig éltek egy településen. Amikor észrevették, hogy elég nagymértékben károsodott a környezetük, elhúzódtak az állatok, ritkult a növénytakaró – új telephelyet kerestek, és miután átköltöztek, felgyújtották az előzőt. Ennek nyomait megőrizte a föld. Nem kell messzire menni példáért. A Kárpátok keleti oldalán, hosszú évtizedeken át folytatott ásatások világosan bizonyítják. 8 Kőeszközök, barlanglakások, fából, venyigéből épített, náddal födött házak. Mégis az emberiség ezt az időt tartja aranykornak. Az isten aranyembereket teremtett e földre. Ezt a görögök írják. De hát még nem ismerték a fémeket? Mitől volt aranykor? És itt van a kulcsa a székelység történelmének. Az aranyembert ne külsejében, hanem gondolkodásában keressük. Az ősi közösségek egymással kapcsolatot tartottak, azonban ezek a kapcsolatok mellérendelő viszonyként jelentek meg. Egyetlen csoport keretén belül is mellérendelő a viszony. A település keretében családi házak épültek. Körkörös alakban. Háttal kifelé, mintegy sorban állnak, védik a településeket a széltől, vadállatok támadásaitól. Néha két-három, vagy több ilyen kört hoznak létre, egymás mögött. Közepében tér. Egyetlen ház sem nagyobb, vagy kisebb, mint a másik. Tehát nincs kiemelkedő fontosságú személy a közösségben. Mindenki egyenrangú.. Az ősi kereszténység felvétele előtti időben a mellérendelő életformában éltek magyar őseink. Erről bővebben Cser Ferenc kutatása alapján: A magyar műveltség szemléleti módja (kézirat) A Magyarságtudományi Intézet honlapján: 9 Ehhez a gondolkodáshoz ragaszkodtak (-nak) az ősnép gyermekei minden körülmények között. A vezető a közösséget szolgálja. Nincs a többi fölé emelve. Nincsenek pártok. Ha pártszerű szerveződés jelenik meg valahol, valamikor, ott a közösségi szellem megszűnik. Demokrácia. Népi demokrácia. Pufogtak a jelszavak. A szó első része népet, a második uralmat jelöl. Kin, min uralkodik a nép? Még a természeten sem, mert önmagát a 6 Botos László kiegészítése. 7 Állítólag itt voltak a szlávok, akiknek nyelvét, kultúráját a legjobb indulattal sem találjuk Cirill és Metód fellépése előtt. 8 Számomra a legnyilvánvalóbb adatokat a Piatra-Neamti régészek tárták fel nemzedékeken át, akik a mai Moldva területén fellelhető Kukuteni kultúrát kutatták. 9 Botos László kiegészítése.

9 9 környező világ részének tekintette. Úgy gondolt rá, mint bármelyik embertársára. Honnan tudhatni? Még nem találták fel az időgépet. Menjünk el egy eldugott faluba. Az első ember, akivel találkozunk várakozó tekintettel néz ránk. Ha olyan hangnemben szólítjuk meg, mint barátainkat, munkatársainkat akkor máris otthon vagyunk. Viszonozzák a gesztusainkat. Ha kibukkan belőlünk a diplomás nagyfiú azonnal leírnak. Többezer éves hagyományokba gázoltunk. Nem emberek vagyunk, még elöljárók sem funkcionáriusok. De nemcsak nálunk maradt ez fenn! Az évezredekkel ezelőtti ember nyomait megtaláljuk a spanyol, francia barlangokban, észak-afrikai sziklarajzokon, a székelyföldi Tászok-tető feliratos kövein 10, Szibériában, a hunok nagy birodalmának helyén, Ordosban. Szerszámok, csontmaradványok, rajzok mellett, egész jó festményeket láthatunk. Amerikában a hatalmas építkezéseket. Ausztráliában az őslakosok legendáit, veselkedési, gondolkodási szokásait. A mai napig tartják, hogy az ember nem lehet a föld tulajdonosa. A föld tartja el, tehát a föld az ember tulajdonosa. A földhöz tartozik és nem fordítva. A mellérendelő viszony és a földanya anyaföld szentsége, ha burkoltan, tudat alatt, láthatatlanul is, de ma is él. Az ősi magyar rag, az A értelme: folyó. Sok magyar, azaz kárpátmedencei folyó neve végződik a-ra, például Duna, Tisza, Száva, Dráva, Morva, Mura, Rába, Rábca, Zagyva, Galga, és Mezopotámiában az Eufrátesz hajdani sumír neve Baranya volt. Telekiné Kovács Zsuzsanna 1967-ben (Ann Arbor, Michigan) a 27. Nemzetközi Orientalista Világkongresszuson megismertette a Duna ősi nevét, amely a sumír termékenység Istennőről kapta nevét ISTER ban a 29. Sorbonne-i Orientalista Világkongresszuson újabb sumír földrajzi neveket mutatott be, amelyeket a Kárpát-medencében fedezett fel. A mezopotámiai Nap-Isten neve SAMAS, megtaláljuk a Szamos folyó nevében. A NAP szó minden változás nélkül maradt fenn a magyar nyelvben mint nap és mint Napoka, Kolozsvár ősi nevében, amely magába foglalja a nap és a kő szavainkat. (Kolozsvár Rumániában Cluj-napoca nevet kapott.) (Botos: Hazatérés. 115 old.) Dr. Nagy Sándor elemzi az ősi településneveket és vízzel kapcsolatos edény és ívó eszközök neveit. Tarcsa: Kielemezve Tar-cso, annyi mint tartó vizet, vagyis víztartó. Tiszta sumir képzésű és jelentésű ősi szó. A régi Nagymagyarország területén hét ily nevű község van. Egy található a régi Vas-megyében, a mai Burgenlandban. Híres fürdőhely, mert kétféle gyógyforrás bő vize bugyogott fel már sok ezer év előtt ott. Az egyik szénsavas, a másik kénsavas. Mint telephely is, már néhány ezer évvel megelőzte a magyar honfoglalást. Nevet is az az ősnép adott neki, amelyik “cso”-nak nevezte a vizet, csuhának a vízhatlan felsőruhát, csupornak, csöbörnek és kancsónak a víztartó edényt, csónaknak a vízi járművet, csatornának a vízvezető árkot, csutorának a nyakba akasztható vizes edényt, amelyikből idővel bortartó edény lett. 10 Friedrich Klára, Szakács Gábor: Tászok-tetőtől a bosnyák piramisokig. Budapest. 2007

10 10 Igaz, hogy a mai magyar is így nevezi ezt az edényt, de már nem tudja, hogy miért, pedig az ősi neve víztartót jelent, mert az ősember már akkor is ivott vizet belőle, amikor még a bort nem ismerte, csutora tehát akkor is volt, mikor a bornak híre se létezett.(. ) messzeható őstörténet árad ki egy kis csutorából. Ilyen őstörténet tör elénk Tarcsa nevéből is, mert azt is csak az a nép nevezhette el, amelyiknek nyelvében a tarcsa szó víztartót jelentett és még akkor mikor a víznek a nép ajkán “cso” volt a neve. Tarcsa nevű falu van még Mosonmegyében, Pestmegyében, Békésmegyében a Körös vize mellett Köröstarcsa, Biharban Értarcsa és Háromszékben Tarcsafalva. Ezek a szavak pedig csak azt az egy igazságot hirdetik és bizonyítják, hogy ugyanaz a nyelvű nép élt az egész Kárpát-medencében már akkor, amikor a vizet “cso”-nak hívták. (Nagy Sándor: A magyar nép kialakulásának története old. 11 * * * Naptár a fejünk fölött Mikor is éltek őseink, akiket már megőriztek a megmaradt eszközök, legendák, épületek maradványai? A mai időszámításunkat nem egészen 500 esztendeje használjuk. A legendákban csillagképek pontosítják az időt. Nyilas Ménrót apánk éve (i.e ) az első szakrális vezető. Még nincs alá és felülrendeltség. A vezető pontifex 12, vagyis hídverő az ég és föld között. Közösségét szolgálja. Emberi személyiségét csak Krisztus megjelenése szürkítette valamelyest. A sumérok Gilgamesnek, a görögök a szkíta Herkulesnek nevezik. Erre az időre jelzik a befejezetlen tornyok, vagyis a ziguratok, csonka piramisok építését Botos László kiegészítése. Ma a pápa legfontosabb címzete. Kapocs az ég és föld között.

11 11 4. Nimród hegy szobrai és a pelazg oroszlánok. A hagyomány néha jelképeiben emlékezik. A jog bekötött szemű istennője, aki a görög legendákban maradt fenn egy mérleget tart a kezében. 5. A jog istennője (Justitia) Mikor írhatták le az első törvényeket? Mikor szorultak háttérbe az ősi jogszokások? Mérleg csillagkép (i.e ) ekkorra tehetők Manu törvényei? És ki mérlegel? Istennő. Miért? A görögöknél állítólag férfiak bíráskodtak. Igen ám, de az ősnépeknél a papok és a bírák a nők voltak. De ezt honnan tudták i.e körül az Észak-Afrikából megjelent görögök? Vagy az i.e. 600 körül az Albán hegyekből kimenekített latinok? A déli szkítáktól, vagyis a pelazgoktól. A Pannóniából délre húzódott etruszkoktól, akik a balkán őslakosai voltak. Az Oroszlán magaru (i.e ) korában kialakul a papi rend különleges képzése az addig egységes társadalomban. Magasfokú és több szintű, tartalmú tanítást vezetnek be tagjaik számára. Vallási, bírói szolgálat mellett orvosok, csillagászok, tanítók, fazekasok, később kovácsok. Mindenki a saját tudása szerint szolgál Félszázaddal ezelőtt figyeltem meg, hogy a székely városkámban ismerőseim nagyrésze munkába ment reggel. De a tisztviselők a polgármestertől, orvosig, vállalatigazgatótól, a kapusig, az utászig szolgálatba.

12 12 Ikrek korának eseményei Hunor és Magor 8600 (i.e. 6600) a Magos- Magyar elkülönülése tevékenységük szempontjából. Ekkor jelenhetett meg a papi kaszt és a faluőrök 14 az iker földrészen. Romulus és Rémus megalapítják a nagy római szentélyt. Ekkor még a szikulik az egyetlen kimutatható népesség Itáliában. A későbbi latinok szerint olyan régiek, hogy a földből születtek Az évezredeken át használt kőeszközök pattintói, majd csiszolói gyönyörű agyag edényeket, szobrokat, sőt kőházakat is készítettek. Ebben az időben érkezik szkítiába Hunor népe, ahol az ő nyelvükön beszélnek (az ottani népek) 15 Vagyis ez volt a második honfoglalás. Mert az első bizony még az emberiség megjelenésének hajnalán történt. És mit találtak? A mai Székelyföldön 1950-ben az Olt folyó völgyében egy ősi várost, Erősdöt ásták ki Háromszék közigazgatási területén, ami Kr.e ben városrendezési terv szerint, széles utcákkal és tágas terekkel épült. A lakosság kényelmes, több szobás lakásban élt, a házak kertekkel voltak körülvéve. Az épületeket szép kerámia kályhákkal fűtötték, melyeket az épület közepén helyeztek el. A ház bejáratát fafaragással díszített kapuval szépítették.(mint a mostani székely kaput.) Ezeknek a többezer éves házaknak majdnem tökéletes másai a mai székely házak. Egy székely ház büszkesége még ma is a faragott (székely) kapu és a kerámia tűzhely, mint ahogy ez 6000 évvel ezelőtt is volt Erősd romjai között a régészek égetett, mázas kerámiát találtak, kígyózó-hullámvonalas díszítéssel, amely egyezik a jelenleg is használt székely kerámiamintával. Több hasonló domborműves kerámiatárgy került elő állatdíszítő motívummal a Körös-kultúra központjából. Ugyancsak hasonló a kidomborodó kerámia más kulturális központból, Európában csak éppen 3000 vagy 4000 évvel későbbi korból ben egy másik megtervezett várost ástak ki a Vaskapu környékén, Lipinski-Vir-ben. A régészek 41 épületet tártak fel, amelyek mind Erősdhöz hasonlóan tervszerűen épültek. Külön kiemeljük, hogy nemcsak a Lipinski-Vir építkezés azonos az Erősdi rendszerrel, de a házak stílusa és az itt talált kerámiadíszítés is ugyanaz. Ezen kívül 33 kis emberszobrot is leltek. A szobrok megmunkálása (vésése) fejlett művészetre vall: fejeik kifejezők, egyéniek és arcukon egy ódon mosoly is észlelhető. Hódmezővásárhely térségében és más helyeken, a Nagyalföldön számos hasonló tárgy került felszínre, amelyek szinte megegyeztek vagy másai voltak az erősdinek. Kökénydombon a régészek feltártak egy színes fejetlen női szobrot, melyet Kökénydombi-Vénusz -nak neveztek el. E szobor kora kb év. 16 Az 1800-as években Dr. Torma Zsófia gyűjtögetni kezdte erdélyi birtokán, Tordoson a patak által kimosott kerámiákat. A Schliemann által közölt trójai leletekkel azonosította. A német régészek azonnal felfigyeltek és meglátogatták a helyszínen. Megállapították, hogy a trójai kultúra elődjének tárgyi bizonyítékait találta meg a bárónő. Európai szenzáció volt. Csak a magyar mameluk történészek hallgatták és tagadták el minden eszközzel. Ma 14 Katonai kasztnak ismerjük. Az újkorig fennmarad a keleti székelység és a kozákság életmódjában, jogrendszerében. 15 Tárih-i Üngürüsz (a magyarok története) az 1500-as évek első felében Fehérvár (Belgrád) bevételekor talált latin nyelvű krónikát írja át törökre II. Szolimán szultán belső embere Mahmúd Terdzsüman 16 Botos László: Hazatérés, Magna Lingua, USA, old. (Toronyi Etelka, I.m. 16 old. és Torma Zsófia: Avar nyomok Erdelyben)

13 13 is csak a Kolozsvári Múzeum román történészei állítottak össze vándorkiállítást anyagából, melyet egyetlen magyar területen működő erdélyi múzeum sem mutatott be. Tordostól egy félórai autóút Tatárlaka. Nicolae Vlassa kolozsvári régész 1961-ben az ásatás alsó rétegében 28 darab agyagszobrot és 3 talizmánt talált. Mivelhogy égetett agyag volt, az írás jól látszik. A szobrokról csak annyit, hogy hajviseletük azonos a székely, vagy kun viselettel. Kétfelé fésült haj a tarkón varkocsba fonva. Mi talán jobban ismerjük a kínai harcosok külsejéből, vagy akár a japán szamuráj fejdíszéből, amelyet szaka nyaki -nak nevez saját nyelvén. Pedig még Orbán Balázs leírja az 1800-as években, mint az öregek viseletét székelyföldön. Az amulettek óriási nemzetközi feltűnést keltettek, miután kiderült, hogy i.e évvel helyi agyagból készültek, úgy hogy agyagba rótták az írásjeleket és utána kiégették. (V. Titov, régész) És mindezt a sumér kultúra megjelenése előtt ezer esztendővel. 17 Tehát itt fejlett gazdasági, társadalmi élet volt már korábban. Kínát már említettük úgy évvel korábbi állapotában. Később kik éltek arrafelé? Egyetlen név jelzi keleten, hogy van egy forrás. Az eredet. Úgy ejtik ki, hogy hun. Tavakat melyből patakok folynak ki csáng hu. Vagyis a folyás forrása. Ez a második ismert név a mi kiejtésünk szerint csángó. Az az ember csoport, amelyet modern szóhasználattal úttörőnek nevezünk. A Kínai Krónikák 4800 évvel korábban dsongoknak, majd szakáknak, kuszuknak, kiangoknak nevezik. Számos törzs pontosabban nemzetségnév marad fenn a korai korszakból. 18 A fémeszközök megjelenésével többlettermelés, társadalmi megosztódás jön létre Kína területén is. Kiskirályok, diktatórikus uralkodók. Azonban északról állandó lovasbetörésekkel, sőt vezető családok betelepülésével fékezik a folyamatot a katonai demokráciában élő szomszédok. Fenntartják az ősi szakrális szokásrendet. A földművelővé vált letelepedett hunok összeházasodnak szomszédaikkal. De a kölcsönhatás a hunokra is érvényes. Ezáltal kialakul a kisebb államokból álló Kína déli területén az egységes gondolkodás, mely alapja lett a birodalom későbbi létrejöttének. Egymást egyre jobban megértették. Vu Ling alkirály hun ruhában és hun kísérettel látogatja meg szomszédaikat. A vele lévő krónikások jegyzik le először a hun nevet. Pontosabban az általuk használt írásjegyek olvasata Hunor. 19 Ne felejtsük el, évezredekkel vagyunk az iker csillagkép kora után. Tehát nem újdonság a név. Ennél tovább mennek napjaink kutatói Az észak-kelet kínai (mandzsu) kutató a hunokat egyenesen a kínai kultúra megalapítónak, létrehozóinak tartja. Egyben azonos népnek a szkítákkal. 20 Li Po-szo köteteiben fényképekkel, rajzokkal bizonyítja, hogy a mai emberi alapkultúra az egyetlen ősnéptől származik. Minden esetre az első ismert, sőt ma is létező, fallal teljesen körülvett országnyi terület az a hun szakrális vidék Ordosz. A Kínai Nagy Fal védelmi jellegének hasznát leginkább a kereskedő karavánok látták. 17 Bővebben Botos László i.m. Az írás feltalálása c. fejezetében 18 Baráthosi Balogh Benedek 1930 ban kiadott tanulmánya. A hunok három világbirodalma I.m old. Li Po-szo: I. Szkíta örökség II. Szkíta szellemiség. Farkas Imre könyvkiadó.

14 14 Bizonyos távolságokban kereskedelmi kapuk nyíltak, mögöttük kézműves és kereskedő telepek. Első szakaszban a hunok életterét kelet- és közép- Ázsiában lehet kimutatni. A tibeti fennsíktól keletre a Huang Ho nagy kanyarjától védett Ordosz fennsíkon nagy szakrális területet alakítottak ki, melyet teljesen bekerítettek nagy védő falrendszerrel. Tőle délkeletre a Kínai Mezőség, a mostani nap birodalom alapnépességének bölcsője. Ide hozza tetemes vízmennyiségét a Chang – Jiang is. Mára már tisztázott, hogy a mezőségen kialakult államocskáknak lakossága elsősorban hun származék, mely egybeolvadt az ott lakó bennszülöttekkel. 21 Tőlük keletre Korea népe, aki ma is tartja a turáni rokonságot a magyarokkal. Ők telepítették Japánt. Az első szakaszban létrejött népalakító központok Mongólia, Tibet, Mandzsúria, Ujguria. Az első időkről nincs írásbeli tudósítás egy központosított hun állam létezéséről. De amikor írnak róla, már régi uralkodó dinasztiával rendelkező, a legaprólékosabban megszervezett nemzetségi társadalommal találkozunk. Náluk is kialakul a társadalmi rétegződés, de a több évezredes közösségi jogszokások alapján. A legkisebb egység a család volt. Megélhetési lehetőségeit elsősorban az állattenyésztés, zöldség-, árpa-, zab-termesztés biztosította. Aránylag nagy területen fekvő legelői teljesfokú önállósággal (autonómia) rendelkeztek. Ez későig fennmarad a székely porta, tízesek, falvak és székelyföld önállóságában, sérthetetlenségében. A család biztosítja a hunok életének gazdasági alapját. Feladatkörök szerint is feloszlottak. Az állattenyésztők katonáskodnak saját lovaikkal, fegyvereikkel. A fém- és díszített bőrből készült eszközök, szakosodott kézműves családokat bizonyítanak. I. e. 275-ben már uralkodó családról tudósítanak a Kínai krónikák. Thobán senyő hatalmas területen, jól megszervezett, erős birodalom vezetője. Fia Mo-Tun, hun nyelven Bátor, a keleti területeken azt a nagyságot érte el, amit Attila később nyugaton. Vele kezdődik a hunok második világbirodalma, a hogy a székely világjáró történész Baráthosi Balogh Benedek leírja. Ne úgy képzeljük el, hogy létezik egy mai fogalommal ismert állam. Nincs fizetett hadsereg, adószedés, államhatár. Az élettéren belül tájegységekként élő családok megválasztják saját vezetőiket. Gazdasági erejüktől függően felszerelnek és kiképzésekre küldenek egy bizonyos számú lovaskatonát. Ha a kiképzésnek vége, és nincsenek hadi cselekmények, ezek visszatérnek a család gazdasági tevékenységéhez. Több tájegység alkot egy földet (mi székek és székelyföldként ismerjük saját vidékünkön.) Ezek a vidékek önálló külpolitikát folytatnak. Portyáznak. Legtöbbször saját szomszédaik ellen. Ha őket támadják meg, szövetségbe tömörülnek. Törzsbe, amelyik egy tömény (tumen), vagyis tízezer lovas harcosból áll. Hadnak is nevezik. Legtöbbször három négy törzs szövetsége alkot egy sereget. Itt három had vesz részt egy csatában s a negyedik a tartalék. Ez a hadiszervezet fennmarad az összes rokon népeknél. Legtovább a mongoloknál. A területek vezetői maguk határoznak, hogy részt vesznek-e a hadműveletekben. A legjobban Attila birodalmában lehet nyomon követni ezt a jelenséget. 21 Figyeljük meg évezredek távlatából. A mi fülünknek ismerős a Huang (magas forrás, hun magasság) és a Chang (Csáng = folyó, elfolyó) is.

15 15 Most még a kínai krónikák nyomán követve, érdekesen alakul a feudalizálódó kelet történelme. A hun-kínai háborúk a feudális urak terjeszkedésének krónikái. De legtöbbször részrehajlók írásaikban. 119-ben Itisza senyő idején a kínaiak két nagy sereggel indulnak a hunok ellen ezer lovas és állítólag néhány százezer gyalogos, meg szekeres katona. A vezeték lovak száma volt. A szekeresek állataival együtt Az egyik had a Góbi sivatag északi részénél ütközik meg a hunokkal. A senyő megsebesül, mire a hunok visszavonulnak. A másik a senyő székhelyét támadta meg, ahol a hunok embert vesztettek. Írják a krónikák. Tehát óriási győzelem, hadizsákmány stb. Igenám, de határkapuk felügyelőinek nyilvántartásai szerint, kiment összesen ló. Vissza csak jött, alig 8%-a. Még egy ilyen győzelem és Kínában csak szamár maradt volna. Az áttelepülni akaró hunokat rangjuknak megfelelő ellátással, földdel és egyéb juttatásokkal igyekeztek megtartani. Csak ők rendelkeztek külön legelőkkel. A kínai lovasság belőlük állt ki. Nagyműveltségű embereknek tartották őket. Igyekeztek vegyes házasságokkal mind jobban beolvasztani a déli lakosságban. Manapság derült fény ezekre a jelenségekre. Habár szinte egy évszázada ismerjük. De ma a Távolkelet jelentős gazdasági nagyhatalma, dél-korea büszkén hirdeti Turáni eredetét. Közeli rokonságát a nyugati hunokkal a mai Hungáriából. Japán szintén. A magyar olvasó elé a kiváló nyelvész és India szakértő Aradi Éva a távolkeleti államból tudósít a hun kultúra és vezetők utódainak jelenlétéről. A hunok egy olyan indulást biztosítottak keleten, mely megóvta őket a nyugati társadalom nagy belső tragédiáitól. Indiai kutatókkal együttműködve elénk tárja a mai India mai gondolkodásának hun gyökereit. A “Hunok Indiában”(2005) című könyvében Aradi Éva részletesen ír az Indiát, Baktriát (ma Afganisztán) és Kelet Iránt Kr.e. 580-tól Kr. u. kb ig (ekkor dőlt meg végleg uralkodásuk) hódító heftalitákról, azaz a fehér hunokról. Legnagyobb királyaik Toramána és fia: Mihirakula voltak. Mai utódaik a nyugat-indiai Rádzsasztán tartományban élő rádzsputok (a hun harcosok leszármazottai) és a pásztoraikból származó gurdzsárok, akik a nyugat-indiai Gudzsarát tartomány nevét is adták. Több Hun szóval kezdődő falvaik vannak. A rádzsput klánokból legalább 3 klán hun származású, de régi természetvallásukból csak a Napisten és a Földanya tiszteletét tartották meg. Szép Napisten templomaik léteznek, ahol most is szertartásokat végeznek. Az “Egy szkíta nép: a Kusánok” (2008) című könyvében Aradi Éva egy másik szkíta néppel, az Indiát Kr.u. 20-tól, 320-ig hódító kusánokról írt, akik csodás aranyérméikről, gazdagságukról, a buddhizmust bőkezűen támogató adakozásaikról voltak híresek. Valójában a heftaliták részbeni ősei, tehát így kapcsolódnak őseink rokonaihoz, ugyanis a heftaliták legyőzetésük után csatlakoztak az avar törzsszövetséghez és kb. Kr.u. 600-ra, elfoglalták a Kárpát medencét, ők voltak a magyarság elődei az ázsiai hunok (Attila után. A szerző mintegy 50 tanulmányt írt, melyek egy része Indiában, a többi Erdélyben és Magyarországon jelent meg. Most írja Indoszkíták című könyvét, melyben a kusánok előtt Indiát elfoglaló szkíta törzsszövetségről számol be. A könyv 2012 szeptemberében jelenik meg Botos László kiegészítése.

16 16 Bátor senyő hunjainak keleti birodalmát különböző kutatások mind nyugatabbra találják meg. Az Aral tó és az Urál hegység vonalára jelölik nyugati határát, az 1930-as évek forrásai. * * * A 20. sz. végén a törökök hatalmas egyetemi központot hoztak létre Kazahsztánban, a hun-türk népek számára. Az előadások nyelve többnyire török, orosz, angol nyelv. Kutató csoportjaik tagjai még legalább egy nyelvet beszélnek. Az internet megjelenésével, fejlődésével lépést tartanak. Nagyon régi a honlapjuk, amit állandóan frissítenek, minden tudományágban, köztük a történelemben is. Leellenőrzik a legújabb elméleteket. Rendelkezésükre áll szinte egész Ázsia régészeti és írott emlékei. Annyira meghökkentő következtetéseik vannak, mint korábban, Lev Gumiljov leningrádi kutatónak, vagy napjainkban a mandzsu kínai Li Po-szo-nak. Leellenőrizve a fiatal nyugati kutatók munkái alapján, állításaik azonosak. Tehát nemzetközi szakcsoportok munkájának eredményei. Több térképüket igyekszem bemutatni. Az első Bátor senyő utódbirodalmának térképe több mint ezer esztendővel Attila előtt. 6. Lásd a török világszervezet által közölt térkép Később állítólag a birodalom felbomlott, de akkor honnan kerültek elő évszázadok múlva a mongolok, a törökök, akik Magor népét a magyarokat testvérüknek tartották? Honnan a szkíták, akik utódai ma is hunoknak vallják

17 17 magukat? Mert a keleti hunokkal egyidőben beszélünk nyugaton a szkítákról, de a mai Svédország területén csak a hunokról. Hatalmas technikai tudással rendelkező gazdag államok léteztek ezeken a vidékeken, évszázadokon át. Mindannyian Turáni nyelvet beszéltek. Suméroktól a hettitákig, kazároktól magyarokig, törökökig. 7. A Korezmi lovas Nyugatabbra a Kárpátoktól Ázsiáig terjedt a Kazárok nagy birodalma. Innen jött hívásunkra – Árpád apánk hadaival. A harmadik nagy hun vezér Attila egyenesen Európa közepén született. Apja itt volt hun senyő, vezér, király, mondjuk, ahogy akarjuk. Anyja itt született az őslakósokból és itt is temették el. Attila nagykirály mellett sok területi király (nemzetségfők) nevét ismerjük. Honnan ez a nagy hun bőség egyszerre Európában? Attila kiürítette Ázsiát? Nem. Már korábban is itt éltek. A Nagykirály csak jobban összefogta a nyugati hunok népét, mint korábban elődei. Nézzük meg a nyugati hun birodalom térképét Európában. Bejegyzi a keleti, vagyis az Etelközről származó gótokat, valamint a nyugati, vagyis az Erdélyből származó gótokat az Adriai tenger és az Atlanti óceán partjaira. Köztük a nyugati birodalom. Mi úgy tudjuk, hogy a Nyugat Római birodalom. De az akkor már nem létezett csak, mint földrajzi fogalom, számunkra. A gót vezetők irányítják ekkor már őket szinte ezer esztendeig. Sokan germánoknak mondják. De kinek a germánjai, mert Strabón ókori földrajztudós szerint a nevük a germen, vagyis rügy, hajtás szóból ered. Ők meg a szkíták hajtásai. A többi már eléggé érthető.

18 18 8. A hunok Attila korában Attila halála után nem tűntek el a hunok. Nem pusztították el egymást testvérharcban. Sőt! Csaba 23 királyfiról azt írjuk, hogy visszament nagyapjához Bizáncba. Manapság kiderült, hogy arrafelé ment, de tekintélyes birodalom vezetőjeként a szomszédságába. Még Attila halála előtt. Irnik kán birodalma között erős hun nemzetségeket fog össze. Tehát Csaba és Aladár harca a hatalomért későbbi kitaláció. Korezmben megnősül. 23 Irmák, Irnik, Bel -Kermek a neve. Mi vezérnek, vagyis Csabának nevezzük.

19 19 9. Csaba királyfi birodalma, az orosz történészek kutatásai nyomán Ha a Korezmi civilizációt vizsgáljuk, kiderül, hogy óriási többemeletes házakat építettek városaikban. Vitézkötéses kabátokat viseltek. Hetven, fallal megerősített, várost tartottak számon. Technikai, kulturális hatásuk máig is kisugárzik. Feleségével Kijevbe tért vissza. Utódai Árpád vezetésével újból a Pannon medencébe jöttek, amikor szükség volt rájuk. Itt addig csak a népnevek változtak a 19. sz.-i történészek íróasztalán. 24 Nézegetve térképeket feltűnő, hogy mindenikben benne van Erdély, Moldva, Havasalföld, a Fekete tenger északi és nyugati partvidéke. Vagyis hun szkíta vidékek. Mindenhol megtaláljuk a szakákat, vagyis az őrző védő tevékenységre szakosodott népességet. Orosz kutató összehasonlítja az ismert koraközépkori rovás ábécéket: a hun. bulgár, avar, kazár, alán, orkoni türk, heftalita, turáni és a Esegs, Esegels, Szeklert. A székelyt a Tisza kultúrában Murfatlarnál is bejelöli 25. De ennél is meglepőbb a hun neveket felsoroló tanulmánya a történész csoportnak. 24 A hunok és Eurázsia népeinek történelmét a szerző nyomon követi Az emberiség története című négykötetes munkájában. FRIG kiadó Budapest. 25 Soslambek Baichorov Stavropol 1989 nyugat türk alfabeth. 2) Murfatlar bortermő vidék a Dunától északra a Fekete Tenger mellett Dobrudzsa vidékéhez közel. Ehhez tartozik a fent leírt Erősd, a Vaskapu környékén, Lipinski-Vir és Moldvában a Kukuteni kultúra.

20 20 Kanita (Kaniska) címszó alatt írja: Dobrudja is a historical land of seklers. Magyarul nézzük a mondat első felét is: i.e. III-II. Pénzt veret Kanita (Kaniska) Dobrudzsában, amely a székelyek történelmi földje. 26 * * * Aranyemberek A Kukuten, Tisza, Erősd kultúra, később megjelenik a Kréta Mükénéi kultúrában és a Földközi – tengeri nagy kultúrkör alapját képezi. Furcsának tűnik, de a régészeti leletekből láthatjuk, hogy a Moldvai, Erdélyi, a Tiszai kultúra összességében a kőkor legfejlettebb kultúrája, amely ezer esztendővel a folyamközi özönvíz, kétezer évvel a Kréta-Mükéné előtt már fejlett kézműves technikával, írással rendelkező anyagi szellemi műveltség. A görögök megjelenéséig még évezredek vannak. Ez már bele nyúlik a Bika Baál kultusz 6800 (i.e. 4800)-tól a Közép-Európai és földközi tengeri nagy kultúrkör népének a pelazgnak (palóc) és nemzetségeinek korába. A bronzkorba. Dr. Toronyi Etelka szerint az elő-székelyek a mázas kerámia munkálata közben fedezték fel a fémolvasztás eljárását. Mivel a fémek olvasztásához 1700 C-fok szükséges, melyet az elő-székelyek a mázas technika kivitelezésekor alkalmaztak, így nekik már megvolt a hőtechnikájuk. Ezt igazolja a Kárpát-medencében előkerülő nagy mennyiségű bronztárgy. Továbbá az, hogy az itt kiásott, majdnem minden, rézszerszám a csiszolt kőszerszámok másolata. (Toronyi Etelka: A Kárpáti medence. ) A felcsíki Balánbánya indulása körül nagy zavar volt a 19. sz. tól. Valamit nagyon el akartak titkolni. A hivatalos történészek kialakítottak egy szívfacsaró történetet, hogy Opra János Timafalvi oláh pásztor fedezi fel az 1700-as évek végén. Holott már a név is beszél. Baál án, vagyis Baál magassága. Érdekessége, hogy évszázadokon át Balán havasán folyt a kitermelés. Körülötte kerültek elő az alacsony olvasztó kemencék. Egyszerű szerkezetek voltak, de magas mesterségbeli tudásról tanúsítottak. Ott minden egymás mellett van. A rézérc, az Olt vize, fenyőerdők, mészkő, agyag. Más nem is kellett. Miután megrakták a kemence alapját és emelték a falait, rétegesen rakták bele a tűzifát, az ércet. Kúpalakban haladtak felfelé. A tetőn aránylag szűk füstnyílást hagytak. Alul egy kis ajtót, amelyet agyagkolbászból tekert lappanccsal zártak el. Azért e forma, hogy a nagy tűztől ne hasadjon el. Ugyancsak alul volt a befúvó nyílás, melybe állatbőrből készült fujtató nyomta a szükséges szelet. Még manapság is használták kovácsműhelyekben, templomi orgonáknál stb. A X. században Magyarország a kohászatban jártas volt, bizonyítja a Somogy-megyében feltárt sok olvasztókemence. Somogyban régészek felderítettek telephelyeket, amelyek fémművelésre utalnak, pl. Vasas, Ötvös, Kovácsi, Vértes stb. Gömöri János régész Zamárdon olvasztókemencét tárt fel fúvócsövekkel, salakkal egyetemben, amelyet avarkorinak tartott. Stammler Imre 1989-ben Faisz területén sok olvasztókemencét fedezett fel. E telephely még Árpád-kori magyar nevét viseli. E feltárásokat azóta az MTA 1997 elfogadta Scythian vocabulary in the sources

21 21 Az ércet elég apróra törték, mert csak a kőzet felszínén lévő rezet tudták leolvasztani. Óriási mennyiségeket pörköltek, olvasztottak. A salak ma is egész dombokat alkot, az Olt bal partján. A későbbi korokban többször megpróbálták őrléssel dúsítani a hasznos-anyag tartalmat. Miután kiégett a kemence, betörték az agyag lappancsot és kifolyt a rózsaréz. Egy jókora réz lepény. Ezeket olvasztották kisebb kemencékben és öntötték formákba. 28 A fennmaradt tárgyak finomsága, azonossága viaszvesztéses eljárásra enged következtetni. Ezt a kort már népekhez kötik. A legmagasabb mesterségbeli tudást a hun-szkíta népek fejlesztették ki. 10. A térkép jobboldalán a rézkori leletek sűrüsége az Olt és a Maros forrásánál. Nézzük meg ezt a térképet. Amikor készült, napjaink kutatói közül még senki sem állította, hogy Balánbánya létezett a rézkor elején. De a leletek sűrűsége szépen oda vezet. 29 A szkíta fémművesség hazája Erdély. Francia kutatók szerint évvel korábbiak az itteni leletek, mint a nyugat Európaiak. Dr. Endes Miklós ben 30 a Balánbányai rézkitermelés kezdetét a bronzkorra teszi. Dr. Roska Márton a gyergyószentmiklósi 10. darab kettős ellentett élű rézcsákány együttes előfordulását azzal indokolja: Hogy e csákányokat egyhelyütt ilyen tömegesen lelték, annak az a magyarázata, hogy a szomszédban vannak a balánbányai rézbányák, melyek a rézkorban is művelés alatt állottak ban Csíkszentdomokoson kerülnek elő ugyanolyan hun csákányok. Ezeknek a vegyi és színkép elemzését elvégeztettem múzeumigazgató koromban. Az anyag összetételéből kiderült, hogy tényleg a balánbányai felszíni kibúvásokból, illetve termésrézből készültek. Honnan lehet megállapítani? 27 Botos László kiegészítése. 28 Másképp a formába öntés eléggé elterjedt tevékenység volt székelyföldön. Különböző korokból mézeskalács, sajt, szappan, viaszgyertya – formák maradtak fenn székelyföldön, melyeket agyagból, vagy keményfából készítettek. Eleinte szakrális jelképek lehettek áldozati étkezéseknél. Ezek az áldozati istentiszteletek velejárói. Annyira, hogy egyes német nyelvterületeken a konyha és a templom szó szinte összemosódik ma is. 29 Botos László. Hazatérés 196 old. 30 Nemzeti Társalkodó. Kolozsvár, I. félév 203. old. 31 Orbán Balázs I. kötet 93 old.

22 22 Minden, nem kevert anyagból öntött fémtárgy összetétele annyira egyedi, mint az ujjlenyomat. Magában tartja az érctelep jellegzetes anyagait, pontos százalékban. 32 X 11. Rézkori eszközök, középen a kettős ellentett élű hun csákány, amit első sorban fizető eszközként használtak. Ugyanezek a kettős ellentett élű hun csákányok szintén jelentős mennyiségben kerülnek elő az Olt mentén a sepsiszentgyörgyi múzeum kutatási köréből. Érdekessége, hogy 0,0096% arzént tartalmaz, 0,58 egység ólmot, 60 g/t ezüstöt, ezen kívül bizmutot, nikkelt és 0,38 egység cinket. Ezzel bronzkeménységűvé váltak az itt olvasztott, öntött tárgyak. Rúd formájában előkerültek Moldva területén is a kukuteni telepek ásatásakor. Rézkori bányászaink szikla oldalára rótták fel a tudnivalókat. Írott kőnek nevezi ma is a vidék, pedig 1870 előtt a bécsi Rothschild ház kezébe került bánya igazgatója szétrobbantotta. Erdélyben és a szomszédos hegységekben az aranykitermelés is nemsokára követte a rezet. Olyan nagy mennyiségben, hogy a sumér és egyiptomi aranytárgyak alapanyaga innen származott. Csobánczi Elemér írja, hogy megmunkált antimon- és aranytárgyat találtak az egyiptomi II. Kheneri fáraó sírjában. Csobánczi idézi A. R. Burne-t, aki állítja, hogy a két fém, az arany és az antimon nem egyesül, csak egy harmadik elem, a tellurium keverékével. A geológusok csak három helyet tudnak a világon, ahol mind a három fém együtt található természetes formájában, az ércben. E lelőhelyek Ausztrália, Észak-Amerika és Zalatna, Erdély. (Csobánczi Elemér: Ősturánok, Garfield, NJ old, Burne, A.R.: Minoans, Philistines and Greeks. London, 1930, 78 old.) 33 Onnan lehet tudni, hogy tellúrt tartalmaz, melyet az erdélyi telepeken kívül csak az É.- amerikai és az ausztráliai bányákban lehet megtalálni. A kerámiák mellett előkerült rézrúdacskák, kettős ellentett élű hun csákányok Barabási László: Balánbánya története 17. old. Botos László kiegészítése.

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.