Hivatkozni a szakdolgozatban

Külön bekezdésbe tegyem az idézetet?

Hogyan hivatkozz helyesen szakdolgozatodban?

Minden szakdolgozatíró előbb-utóbb szembesül a tudományos munkák során felhasznált hivatkozások és hivatkozási rendek olykor bonyolult és sokféle rendszerével. A különböző szakkönyvekben és szakcikkekben eltérő formátumú és stílusú hivatkozások szerepelhetnek, így jogosan merülhet fel a kérdés, hogy a szakdolgozat elkészítése közben melyiket is kell használni.

Cikkünk rövid útmutató, amely igyekszik általános képet adni a leggyakoribb hivatkozási formákról és gyakorlatokról.

Miért és mire kell hivatkozni?

Forrásokra hivatkozni minden olyan esetben kell, amikor mások gondolatait, eredményeit, írásait vagy megállapításait szeretnéd felhasználni egy általad írt szövegben. Kötelező lehivatkozni minden olyan átvett információt, amelyet parafrázisként, azaz átfogalmazva használsz fel, illetve a szó szerinti idézeteket is. Tudományos kutatások és publikációk során bevett gyakorlat, hogy egy témában való eligazodás, vagy egy ismeretkör bővítése csak más szerzők munkája által lehetséges, így a hivatkozások használata az ilyen jellegű írásoknál elengedhetetlen.

A hivatkozások több, egymással összefüggő funkciót is ellátnak. A legfontosabb feladatuk az eredeti gondolat megfogalmazójának vagy az eredeti mű szerzőjének feltüntetése. Emellett a hivatkozások segítenek a saját munkád felépítésének rendszerezésében és a szakirodalmi összefüggések jobb átlátásában és megértésében is. Végül pedig a megfelelő hivatkozások használatával mások számára is követhetővé és transzparenssé teheted írásodat.

A hivatkozásoknál fontos, hogy az átvett gondolatok, adatok eredeti előfordulását jelöljük meg – ezt a szakirodalom elsődleges forrásnak nevezi. Másodlagos forrásként hivatkozhatunk minden olyan műre, amely egy meglévő szövegrészt elemez, bemutat, vagy értékel (például tankönyvek). Harmadlagos forrásként tartanak számon minden olyan forrást, amely több elsődleges és másodlagos forrást foglal magában (mint például az enciklopédiák). Szakdolgozat vagy bármilyen más tudományos munka készítése során érdemes az elsődleges források használatát előnyben részesíteni. Az ilyen típusú források gondos áttanulmányozása és precíz felhasználása sokat javíthat a dolgozatod minőségén.

Hivatkozási módok

A magyar felsőoktatási intézmények többsége általában kétfajta hivatkozási rendszert fogad el. A hivatkozási rendszerek közt funkciójukat tekintve nincs nagy eltérés, alkalmazásuk azonban függ az adott intézménytől, illetve az adott tudományos terület formai követelményeitől. Mivel a hivatkozások során az egyes kutatási ágazatokon belül az egységesítés elve érvényesül, előfordulhat az is, hogy egy adott intézmény keretei között szakonként más és más hivatkozási rendszert írnak elő a követelmények.

Lábjegyzetben

Az egyik rendszer a kontinentális európai tudományos munkák többségénél alkalmazott lábjegyzetes hivatkozási mód. Az ilyen hivatkozást a szövegrészletet követően, felső indexbe írt számmal vagy csillaggal szokás jelölni, és a kifejtést a lap alján (lábjegyzetben) szokás megadni.

A lábjegyzet természetesen nemcsak egy másik szövegre vonatkozó hivatkozást tartalmazhat, hanem kiegészítést, háttér-információt és megjegyzést is.

Használatát előszeretettel alkalmazzák olyan tudományos szövegeknél, amelyeknél a megértéshez fontos, hogy az adott szövegrész gondolatmenete ne szakadjon meg.

Lábjegyzetekre vonatkozólag általános szabály, hogy hosszuk az 5-6 sort ne nagyon lépje túl, mivel a túl hosszú lábjegyzet felborítja az adott oldal szöveg-lábjegyzet arányát az olvashatóság rovására. Amennyiben a lábjegyzetes hivatkozási módszert választottad, úgy a hivatkozott források kerüljenek a lábjegyzetbe. Szövegközi hivatkozások esetén a lábjegyzet funkciója a magyarázás, így célszerű ebbe a részbe olyan gondolatokat írni, amelyek segítenek a szakdolgozat törzsszövegének megértésében.

Szövegközben

A szövegközi azaz az APA, vagy Harvard stílusú hivatkozás során a hivatkozás fő alkotóelemeit az idézett szöveg után zárójelben kell megadni. Itt a szerzőre, az évszámra és idézett oldalszámra kell hivatkozni, míg a szerzők és a művek pontos adatait a külön az erre célra összeállított és a dolgozat végén szereplő hivatkozásjegyzék tartalmazza. A zárójelben kiindulásképpen megadott név-, évszám- és oldalszám-kombinációk tehát olyan konkrét forrásokat jelölnek meg, amelyeknek a pontos elérhetősége a hivatkozásjegyzékben található meg.

Jótanácsok a hivatkozások használatához

Hivatkozni nem csak akkor van lehetőséged, ha konkrét forrást szeretnél megjelölni. Az adott szövegrészhez, gondolatmenethez kapcsolódó plusz információkat, kiegészítéseket nyugodtan beszúrhatod hivatkozásként a dolgozatodba, ezzel segítve az olvasó megértését és teljesebb képet adva az általad kifejtett témáról.

Nagyon fontos, hogy a két hivatkozási módszer közül, konzekvensen csak az egyiket használd. Szakdolgozat írásakor az egymástól eltérő hivatkozási stílusok keverése ugyanis súlyos pontlevonásokkal járhat.

Amennyiben a lábjegyzetes hivatkozási módszert választottad, úgy a hivatkozott források kerüljenek a lábjegyzetbe! Lábjegyzetes hivatkozásra azonban nem csak abban az esetben van lehetőséged, ha egy-egy konkrét forrásművet szeretnél megjelölni. Ahogy korábban is említettük, az adott szövegrészhez, gondolatmenethez kapcsolódó további információkat, kiegészítéseket is nyugodtan beszúrhatod lábjegyzetként a dolgozatodba, ezzel is elősegítve azt, hogy az olvasók jobban értsék a gondolatmenetedet, és teljesebb képet kapjanak az általad kifejtett témáról. Szövegközi hivatkozások használata esetén viszont a lábjegyzet funkciója kizárólag a magyarázás, így célszerű ebbe a részbe csak olyan gondolatokat írni, amelyek segítenek a szakdolgozat törzsszövegének megértésében. A magyarázó lábjegyzetekre vonatkozó általános szabály az, hogy a hosszuk az öt-hat sort ne nagyon lépje túl, mivel a túl hosszú lábjegyzet –az olvashatóság rovására – felborítja az adott oldal szöveg–lábjegyzet arányát.

Erősen ajánlott a dolgozat megírásakor odafigyelned a helyesírásra is. Habár az elírásokat és a helyesírási hibák nagy részét a legtöbb szövegszerkesztő program felismeri, nem árt, ha egy friss szempárral is átfuttatod a szakdolgozatot a nyelvhelyességre is fókuszál. Érdemes odafigyelni továbbá a helyes központozásra, a vesszők és a pontok megfelelő elhelyezésére a szövegben, ez ugyanis a szöveg olvashatóságát, érthetőségét is befolyásolja.

Továbbá, ha nem vagy biztos egy évszámban vagy névben, ne alapozd az állításaidat bizonytalan információkra, inkább hagyd ki az adott részt a dolgozatodból!

Hivatkozás ábrákra, táblázatokra és képekre

A szövegrészek hivatkozási szabályainak áttekintése után érdemes néhány alapszabályt a táblázatok, az ábrák és a képek hivatkozásáról, illetve általános formai követelményeiről is tisztázni.

A dolgozat írása közben a táblázatokat, legyenek azok akár saját munkából, akár más forrásból átvett részek, általában arab számokkal számozni kell, továbbá címmel is el kell őket látni. A táblázat címét rendszerint dőlt betűvel szokás jelölni, középre vagy balra igazítva a címszöveget. Az így elkészült táblázatokra a hivatkozás jegyzékben számuk szerint kell hivatkozni. A szakdolgozat táblázatjegyzékében pedig kötelező felsorolni az összes táblázat számát és címét.

Célszerű továbbá a táblázatokat úgy elkészíteni, hogy azoknak önmagukban is értelmük legyen. Amennyiben mégis plusz magyarázó szöveg szükséges a táblázathoz, azt lábjegyzetben érdemes mellékelni.

Az ábrákat és a képeket a táblázatokhoz hasonlóan kell számozni, és megnevezéssel (ábra-, illetve képaláírással) kell ellátni, a szövegben hivatkozni rájuk pedig ugyanúgy a számuk alapján kell. A dolgozatban szereplő összes ábra és kép számát és aláírását ábra-, illetve képjegyzékben kell összesíteni.

A hivatkozásjegyzék

Minden szakdolgozat végén szerepelnie kell a hivatkozásjegyzéknek, amelyben fel kell tüntetned a dolgozatban idézett összes forrást. A hivatkozásjegyzékben az idézett műveket a szerzők vezetékneve szerinti ábécésorrendben szokás közölni. Továbbá fontos kitétel, hogy a hivatkozásjegyzékben csak olyan forrásokat tüntess fel, amelyek szerepelnek a dolgozat szövegében, és hivatkozol is rájuk.

Említésre méltó, hogy bizonyos esetekben megkülönböztethetünk többféle szakirodalmi jegyzéket is. A fent említett hivatkozásjegyzéken kívül így megadható az irodalomjegyzék, azaz a felhasznált irodalom jegyzéke, valamint a bibliográfia, azaz az ajánlott irodalom jegyzéke is. Az irodalomjegyzék minden olyan művet tartalmaz, amelyet a szakdolgozatod során felhasználtál, de nem feltétlen idéztél belőlük. A bibliográfiában pedig rendszerint a témához kapcsolódó szakirodalmi művek szerepelnek, amelyek további kutatási irányokat jelölhetnek ki az olvasóid számára, viszont nem hivatkoztál rájuk a szövegben, és nem is használtad fel őket a munkád során.

Mi számít plágiumnak?

Röviden fogalmazva: plágiumnak számít minden olyan gondolat, amely nem a sajátod és nincs hozzá forrás megjelölve. A szakdolgozatok és egyéb tudományos munkák lehetőséget biztosítanak más szerzők gondolatainak, más művek tartalmának, sőt más szövegek szó szerinti idézeteinek átvételére, azonban csak akkor, ha ezekre pontos hivatkozás vonatkozik.

Fontos hangsúlyozni, hogy minden olyan gondolatra vagy szövegre muszáj hivatkozni a dolgozatban, amely nem a sajátod. Olyan nincs, hogy túl sok lenne a hivatkozás egy dolgozatban! Inkább legyen teletűzdelve a dolgozatod forrásmegjelölésekkel, minthogy plágium gyanújával kerüljön a vizsgálóbizottság elé!

A legtöbb felsőoktatási intézmény a plágiumellenőrzést ma már számítógépes plágiumellenőrző szoftverekkel végzi, így a kellemetlenségek elkerülése végett erősen ajánlott odafigyelni minden egyes forrás precíz megadására.

Összegzés

A hivatkozásokkal kapcsolatban a lehető legjobb tanács, amelyet megfogadhatsz, az, hogy a szakdolgozat megírása előtt alaposan olvasd át az adott felsőoktatási szak tanulmányi és vizsgaszabályzatát és szakdolgozatírási útmutatóját. Ha valamiben nem vagy biztos, mindenképp kérd a konzulensed segítségét, hiszen ő bizonyára válaszolni tud majd a szakdolgozattal kapcsolatos kérdéseidre!

Hivatkozni a szakdolgozatban

[ szerkesztés ] Hogyan kell hivatkozni a szakdolgozatban?

Egy főiskolás, egyetemista számára a tanulmányai során a végső és legfontosabb állomást a szakdolgozatának megírása jelenti. Egyben egy kihívás és egy felelősség súlya is hárul a nebulóra, akinek az évek alatt elsajátított szaktudását kell beleillesztenie a diplomadolgozatába. Nem könnyű feladat egy tudományosan megalapozott, és még kutatómunkát is tartalmazó sokoldalas értekezést megírni, ami során a témánk kötelezettségeinek teszünk eleget. A szakdolgozatnak különböző részegységekből kell állnia, aminek fontos része az írás során, hogy a hivatkozások helyesen legyenek megjelölve. Amennyiben a szakdolgozatíró más szerzők megállapításaira (gondolataira, mondataira, bekezdéseire, adataira) támaszkodik, hivatkozni kell a szerzőre – abban az esetbe is, ha nem szó szerint veszi át a gondolatokat. Többféle hivatkozást is használhatunk a dolgozatunkban: a szövegben való szó szerinti, tartalmi, vagy statisztikai adatok, táblázatok, diagramok hivatkozása. Ezen kívül a felhasznált irodalomra is hivatkozunk, ami során meg kell jelölnünk az irodalom pontos tartalmi helyét. Legtöbbször a lábjegyzetben találkozhatunk hivatkozással. Itt olvashatod, hogyan kell szakdolgozatot írni:[1]. Most lássuk, hogyan kell helyesen a szakdolgozatban hivatkozni!

A források kezeléséről és a hivatkozásokról

Segédlet az SZTE BTK Neveléstudományi Intéztenék szakdolgozói számára Összeállította: Molnár Edit Katalin 2006.

A Magyar Pedagógia (1993) teljes stíluslapját ld. a folyóirat honlapján.

A források elismerése

A forrásokat a szövegben rendszerint szerzőjükkel és a keletkezési/kiadási évszámmal azonosítjuk. A források azonosítására a szöveg végén elhelyezett lista szolgál, ahol lehetőleg a szerzővel, a címmel és a megjelenés adataival határozzuk meg a felhasznált irodalmakat. A különböző dokumentumtípusok leírásához szükséges adatokat a későbbiekben részletesen bemutatjuk. Levéltárban fellelhető (magán)dokumentumok források esetében indokolt lehet a gondozó intézményt és az azonosító kódot is megadni a bibliográfiában.

“Teljes megfelelésnek kell lennie

• a vizsgálat lefolytatásakor és a szöveg írásakor a szerzőt bármilyen módon befolyásoló;
• a szövegben hivatkozott; és
• a bibliográfiában felsorolt

irodalom között. Ez annyit tesz, hogy amiből felhasználunk valamit (felvetéseket, eredményeket, következtetéseket – akár az aktuális szöveget, akár a mögötte lévő gondolatokat) azt el kell ismernünk, ott és akkor, ahol és amikor felhasználjuk azt a szövegben egy hivatkozással, majd később a bibliográfiában is a tétel pontos leírásával.” (Molnár, 2000. 25. o.)

Plágiumot követ el, aki az eredeti szerző elismerése nélkül illeszti a saját szövegébe más betűhív szövegét, más szövegének parafrázisát, vagy más eredeti gondolatát a saját átfogalmazásában. A szerzőség jelzésének pontossága teszi lehetővé, hogy világosan elváljanak egymástól a forrás és a szerző gondolatai és szövege. Erre két okból fontos nagy gondot fordítani: (1) ne merülhessen fel plágium gyanúja; (2) világosan értékelhetőek legyenek a szerző saját gondolatai, meglátásai.

A plágium elkerülésének módjai:

• szó szerinti idézet idézőjelek között szerepel, az idézet pontos helyének megadása zárja (évszám, oldalszám). Az idézet szerzőjének megnevezése az idézetet bevezető szövegben vagy az idézetet záró hivatkozásban történik. – Ha a szó szerinti idézetből kimarad szövegrész, azt [. ] jelzi. Ha a kihagyás mellett betoldás is szükséges, az szintén szögletes zárójelben [] szerepel.
• az átfogalmazott, átalakított idézet, összegzett eredeti szöveg szerzőjének elismerése szintén a bevezető szövegben vagy a lezáró hivatkozásban történik. Amennyiben oldalszámmal megadható az átfogalmazás eredetije, azt meg is kell adni (egy pár oldalas tanulmány esetében ez nem lényeges, egy monográfia esetében igen).
• a saját szöveg megírásának értelmét a felhasznált források értelmezése, a közöttük megteremthető kapcsolatok bemutatása adja; az erre való törekvés maga segít a plágium elkerülésében (lehetetlenné teszi a forrásokból vett idézetek puszta egymás után illesztését).

A bibliográfiában a tételek egymást ábécésorrendben követik. A szerzők neveit a publikáción megjelent névhasználat és sorrend alapján közöljük. Ugyanannak a szerzőnek a munkái közül a legfrissebb nyitja a sort, a többi időben visszafele haladva követi. A szerzőtársakkal írt munkák (a szerzők ábécérendjének követéséből következően) nem keverednek az egyedül írtakkal. Minden tétel külön bekezdésbe kerül, amelynek formázása függő bekezdés. A tételeket nem szabad sorszámozni.

A szövegbeli és az irodalomjegyzékbeli hivatkozások során a Magyar Pedagógia Szerkesztőbizottsága publikációs stílusát (1993), illetve az abban nem tárgyalt esetekben az APA hivatkozási szabványát (1994, 2002) kell követni. Az alábbiakban ezekből idézünk.

Hivatkozás a szövegben: részletek a Magyar Pedagógia publikációs stílusából (1993. 84. o.)

A szövegben a hivatkozás a szerző(k) nevével és a megjelenés évszámával történik. A szerző(k) neve lehet része a mondatnak [. amint White tanulmányában (1998) közölt eredmények . ], vagy szerepelhet zárójelben [. a két változó közötti szoros összefüggés már korábban felmerült (White, 1998), ezért . ].

Két szerző nevét az “és” választja el egymástól: (Black és White, 1998).

Több név esetén a nevek között vessző áll, az utolsó két név között “és” van: (Fekete, Fehér és Barna, 1998).

Háromnál több név esetén az első előforduláskor az összes szerző neve szerepel (Fekete, Fehér, Szürke és Barna, 1998), a további előforduláskor az első szerző neve és a “mtsai” rövidítés (Fekete és mtsai, 1998).

A szövegben a nevek dőlt betűvel jelennek meg, ezt a kéziratban aláhúzás jelzi.

A szó szerinti idézeteket idézőjelek fogják közre, a hivatkozás megjelöli az oldalszámokat is (White, 1998. 32. o.).

Egy zárójelen belül egy szerző különböző munkáira hivatkozva a nevet csak egyszer írjuk, utána következnek az évszámok, egymástól vesszővel elválasztva (Bloom, 1955, 1956a, 1956b).

Egy zárójelen belül több szerző munkáira hivatkozva az egyes tételeket pontosvessző (;) választja el (Fekete, 1988; Fehér, 1989; Szürke és Barna, 1990).

Ha egy szerzőnek azonos évben publikált több írására hivatkozunk, azokat az egyes évszámok után írt betűkkel különböztetjük meg (Nagy, 1988a).

Az oldalszámot, ha szükséges, “o.” jelöli. Az irodalomjegyzékben az oldalszámok megjelölésénél nincs “o.”, a számok magukban állnak.

Hivatkozás az irodalomjegyzékben: részletek a Magyar Pedagógia publikációs stílusából (1993. 84-85. o.)

Korábbi kiadások, fordítások jelzése

Ha a szerző egy munka fordítására, reprintként kiadott változatára, későbbi kiadására vagy gyűjteményes kötetben újra megjelent változatára hivatkozik, és fel kívánja tüntetni az eredeti megjelenés idejét is, ezt két időpont feltüntetésével teheti meg. Az eredeti évszám törtvonallal elválasztva megelőzi az utóbbit. Csak annak a kiadásnak az adatait kell megadni, amelyikre a hivatkozás vonatkozik. Például: (Neisser, 1976/1984).

Neisser, U. (1976/1984): Megismerés és valóság. Gondolat, Budapest.

Szerző(k) (évszám): Cím. Kiadó, kiadás helye (város). A könyv címe dőlt betűvel.

Lénárd Ferenc (1986): Pedagógiai ellentmondások. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Szerző(k) (évszám, szerk.): Cím. Kiadó, kiadás helye (város). A könyv címe dőlt betűvel.

Mandl, H., De Corte, E., Bennett, N. és Friedrich, H. F. (1990, szerk.): Learning and instruction. European research in an international context. Volume 2.1. Social and cognitive aspects of learning and instruction. Pergamon Press, Oxford.

Szerző(k) (évszám): Fejezet (tanulmány) címe. In: Szerkesztő(k) neve (szerk.): Könyv címe, kiadó, kiadás helye (város). Oldalszámok: a fejezet első és utolsó oldala. A könyv címe dőlt betűvel.

Neves, D. M. és Anderson, J. R. (1981): Knowledge compilation: Mechanisms for the automatization of cognitive skills. In: Anderson, J. R. (szerk.): Cognitive skills and their acquisition. Lawrence Erlbaum Associates, Publishers, Hillsdale. 57-84.

Folyóiratban megjelent cikkek

Szerző(k), (évszám): Tanulmány cím. Folyóiratcím, évfolyam [kötet] száma. Szám. Oldalszámok: a tanulmány első és utolsó oldalának száma. A folyóirat címe dőlt betűvel. Az évfolyam száma bold (félkövér).

Larkin, J. H. és Simon, H. A. (1987): Why a diagram is (sometimes) worth ten thousand words. Cognitive Science, 9. 11. sz. 65-99.

Hivatkozás az irodalomjegyzékben: ajánlás az APA hivatkozási szabványa (1994, 2002) alapján a Magyar Pedagógia publikációs stílusához (1993) igazítva

Folyóirat tematikus száma

Szerkesztő neve (év, szerk.): Cím. [tematikus szám]. Folyóirat címe, évfolyam, szám.

Forray R. Katalin (1993, szerk.): Kisebbségek. Educatio, 2. 2. sz.

Galbraith, D. és Rijlaarsdam, G. (1999, szerk.): Effective strategies for the teaching and learning of writing [tematikus szám]. Learning and Instruction, 9. 2. sz.

Szerző (év): Cím. [Brosúra]. Testület neve, Kiadás helye.

Tudományos és Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatósága (é.n.): University of Szeged: Visiting student guide. [Brosúra]. Szegedi Tudományegyetem, Szeged.

Enciklopédia, lexikon vagy szótár

Szerkesztők vagy Főszerkesztők neve (év, szerk.): Cím. (kiadás száma, kötetszám). Kiadó, hely.

Báthory Zoltán és Falus Iván (1997, szerk.): Pedagógiai Lexikon. (3 kötet). Keraban, Budapest.

Szócikk enciklopédiában, lexikonban vagy szótárban

Szerző (év): Szócikk címe. In: Szerkesztők vagy Főszerkesztők neve (év, szerk.): Cím. (aktuális kötet száma.) Kiadó, hely.

Ballér Endre (1997): Alaptanterv. In: Báthory Zoltán és Falus Iván (1997, szerk.): Pedagógiai Lexikon. (1. kötet.) Keraban, Budapest.

Szerző (év): Cím. (Sorozatcím). A jelentést kiadó testület, Hely.

OPEK (2005): Tanulás Magyarországon. Az Oktatáspolitikai Elemzések Központjának nyilvános közpolitikai elemzése. (Oktatáspolitikai elemzések). Sulinova, Budapest.

Szerző neve (évszám): Cím. Előadás: konferencia neve, helye, időpontja.

Kádárné Fülöp Judit (1997): Irodalmi kánon és magyar pesszimizmus. Előadás: Szigetek és hidak. A HUNRA Első Magyar Olvasáskongresszusa. Szeged, 1997. április 2-4.

Szerző (év): Cím. Kézirat. A szervezet/intézmény, amely számára a kézirat készült, Hely.

Kulcsár Béláné (2005): Tudásszintmérés üzleti levelezésből: Taxonómia. Kézirat. SZTE BTK Neveléstudományi Tanszék, Szeged.

Kiadatlan szakdolgozat, disszertáció

Szerző (év): Cím. Műfaj megnevezése. Kézirat. Az intézmény, amelynek égisze alatt a kézirat készült, Hely.

Gulácsiné Vass Mária (2001): Hatékonyabb-e a kommunikatív-funkcionális szemléletű fogalmazástanítás a hagyományosnál? 10 éves tanulók fogalmazásainak összehasonlító vizsgálata. Pedagógiai szakértői szakdolgozat. Kézirat. SZTE BTK Neveléstudományi Tanszék, Szeged.

Újságcikk havi- vagy hetilapban

Szerző (év, hó, nap): Cikk címe. Újság címe, évfolyam. Oldalszám(ok).

Sághy Erna (2006. 02. 16.): Pártprogramok: Oktatás. Életre nevelnének. Figyelő, 50. 12-15.

Szerző, ha van, vagy Cikk címe, ha nincs szerző feltüntetve (év. hó. nap.): Cikk címe, ha előbb nem kellett feltüntetni. Újság címe, oldalszámok.

Erzsébet-szobrot avattak Mórahalmon. (2006. 03. 06.) Délmagyarország, 5.

F. Cs. (2006. 03. 06.): Hópárduc, selyemmajom, tapír – csak Szegeden szaporodnak. Délmagyarország, 4.

Ismertetés szerzője (év; hó, nap, ha van): Ismertetés címe. [Ismertetés a . című anyagról]. Folyóirat címe, évfolyam. Szám. Oldalszám.

Fenyő D. György (2006): Személyes pedagógiatörténet. [Ismertetés Gordon Győri János (2004): A magyartanítás mestersége. Mestertanárok a magyartanításrtól (Beszélgetés tíz kiemelkedő jelentőségű magyartanárral) c. könyvéről.] Iskolakultúra, 16. 2. sz. 140-142.

Hírlevélben megjelent anyag

Szerző, ha van, vagy Cikk címe, ha nincs szerző feltüntetve (év. hó): Cikk címe, ha előbb nem kellett feltüntetni. Hírlevél címe, évfolyam. oldalszám.

Tudományos és Ph.D. hírek (2006. 02.20.) Kari Kurír, 177. sz. 3.

Rendező neve (rendező, év): Cím (hordozó.) Forgalmazó cég, székhely.

von Trier, L. (rendező, 2005): Manderlay (film). Budapest Film, Budapest.

Rendező neve (rendező, vetítés ideje: év. hó. nap): Cím. Bemutató csatorna, székhely.

Vic Finch (rendező, 2006. 03. 07.) Teletubbies: Skipping. BBCPrime, London.

Szerző (felvétel időpontja, ha más, mint a copyrighté/copyright éve): Cím. [Előadó, ha más, mint a szerző.] Album címe [a hanghordozó fajtája]. Forgalmazó cég, székhely.

Bach, J. S. (1996/2003): Brandenburg Concerto No. 3 in G major, BWV 1048. [Il Giardino Armonico.] Brandenburg Concertos 1-3 [cd]. Warner Classics – Elatus.

Bach, J. S. (1984/2003): English Suites. [cd, Gustav Leonhardt.] EMI Records Ltd, Virgin Classics – Veritas.

Szerző Neve (évszám): Könyv címe. Mikori megtekintés, Letöltés forrása vagyis szervezet, http://pontos.webcím.ahonnan

Ha a kötet nyomtatásban is megjelent, meg kell adni a kiadót és a helyet is:

Szerző Neve (évszám): Könyv címe. Kiadó, hely. Mikori megtekintés, Letöltés forrása vagyis szervezet, http://pontos.webcím.ahonnan

Kamarás István (2005): Olvasásügy. Iskolakultúra, Pécs. 2005. 06. 17-i megtekintés, http://www.iskolakultura.hu

Folyóirat on-line változatában megjelent tanulmány

Szerző Neve (évszám): Tanulmány címe. Folyóirat címe, évfolyam. szám. oldalszám. Mikori megtekintés, letöltés forrása vagyis szervezet, http://pontos.webcím.ahonnan

Lehetőleg meg kell adni a nyomtatott változat oldalszámát.

Kojanitz László (2005): A tankönyvkutatás szerepe és feladatai. Új Pedagógiai Szemle, 55. 3. sz. 53-68. 2006. 02. 17-i megtekintés, Új Pedagógiai Szemle [on-line] http://www.oki.hu/cikk.php?kod=2005-03-ko-Kojanitz-Tankonyvkutatas.html

Szerző Neve (évszám): Tanulmány címe. Mikori megtekintés, letöltés forrása vagyis szervezet, http://pontos.webcím.ahonnan

Kojanitz László (2004): A tankönyvek használhatóságát meghatározó minőségi összetevők elemzése és összehasonlítása. 2005. 07. 08-i megtekintés, Oktatási Minisztérium, http://www.om.hu/main.php?folderID=965

Szerző neve, ha megtalálható (évszám): Weblap címe. Alcíme, ha kell. Mikori megtekintés, letöltés forrása vagyis szervezet, http://pontos.webcím.ahonnan

OECD (é.n.): OECD Program for International Student Asessment: PISA Homepage. Contacts. http://www.pisa.oecd.org/pages/0,2966, en_32252351_32236359_1_1_1_1_1,00.html

Felhasznált irodalom

American Psychological Association (2002): Publication Manual of the American Psychological Association. 5. kiad. American Psychological Association, Washington, DC.

American Psychological Association (1994): Publication Manual of the American Psychological Association. 4. kiad. American Psychological Association, Washington, DC.

Magyar Pedagógia Szerkesztőbizottsága (1993): A Magyar Pedagógia Publikációs stílusa. Magyar Pedagógia, 93. 1. sz. 81-88. 2007. 05. 23-i megtekintés, Magyar Pedagógia, http://www.magyarpedagogia.hu/?pid=50

Molnár Edit Katalin (2000): Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez. Szegedi Tudományegyetem Pedagógiai Tanszék, Szeged.