Kérdések és válaszok a tankönyvekről – Fizika

2.) A kísérleti tankönyveken a legjobb elméleti és gyakorlati szakemberek dolgoznak együtt. A munkában részt vesznek a tankönyvek kiadásában tapasztalt pedagógiai-, szakmódszertani fejlesztők, gyakorló pedagógusok és digitális szakemberek.A tankönyvek szerzőinek, szerkesztőinek listája letölthető INNEN.

11.1.2. Tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok

A munkáltatás módszerét szívesen alkalmazzák a pályakezdő pedagógusok, mivel a tanulásszervezés szempontjából egy könnyen alkalmazható forma, amihez sok segédanyag található. A természetismeret munkafüzetek szerkesztői elsősorban erre a munkaformára építve dolgozták ki a munkáltató tankönyvek sorát, ezért a munkatankönyvekben található feladatok felépítése segíti a pedagógusokat, hiszen minden szempontból megfelelnek a didaktikai alapelveknek. A tanulókat folyamatos aktív munkavégzésre ösztönzi. A rövid tanári magyarázatok szükségszerűek, de mégsem engedi a tanulók figyelmét elkalandozni.

A tankönyvek és munkafüzetek használatára mindenképpen meg kell tanítani a tanulókat, a környezetismeret tantárgy órakeretén belül is, hisz a későbbi természettudományos tárgyak szakos tanárai építenek erre a készségre. Nem szabad azonban elfeledkeznünk arról, hogy a munkafüzetek gyakori és egysíkú használata a minőségi differenciálást, és az individualizált feladatrendszer alkalmazását nem helyettesítheti. A túlzott használat negatív hatással lehet a tanulók szóbeli kommunikációs képességeire, ha kevés, rövid (tőmondatos) válaszokat várunk el tőlük folyamatosan.

Munkafüzeti feladatsor használata

A tervezés során azonban mindenképpen át kell gondolni a következő kérdéseket, ha a munkafüzeti feladatsor felhasználása mellett döntünk:

• Melyik feladat milyen oktatási és nevelési cél elérését szolgálja?
• Milyen előzetes tapasztalat, ismeret szükséges a tanulók részéről a feladatsor megoldásához?
• A feladatsor mennyire adekvát az adott tanulócsoport képességeivel?
• A feladatsor megoldásához meg tudjuk-e teremteni azt a tanulási környezetet, amelyet ajánl a tanmenet, kézikönyv, óravázlat?
• Szükséges-e minden feladat a tananyag feldolgozáshoz, a tanítási tanulási folyamatba ágyazáshoz?
• Melyik feladat nehezebb, melyik könnyebb?
• Vannak-e olyan feladatok, melyek megoldása csoportos vagy páros munkával is megoldhatóak?
• A tanári magyarázatokhoz szükséges-e külön szemléltetés?
• Melyik feladatot milyen módon, mélységben és formában kell előkészíteni?
• Vannak-e olyan feladatok, melyek összevonhatóak?
• Melyik feladatot milyen módon ellenőrizzük, értékeljük?
• Van-e a feladathoz, interaktív feladat, ábra, vagy egyéb szemléltető eszköz, ami a tanári magyarázat kiegészítés szolgálja?

Az önálló tanulói megfigyelések, kísérletek

Az önálló tanulói megfigyelések – különösen igaz a környezet- és természetismeret tanításban – nem azonosak a tanórai irányított megfigyeléssel. Lehetőség szerint minél több önálló megfigyelést kell biztosítani, a tanulók számára. Pl. növények csíráztatása, egy-egy háziállat szokásainak, életmódjának megfigyelése, az időjárás jellemzőinek megfigyelése. Ezek a klasszikus feladatok, de a környezettudatos magatartás kialakításához is használhatjuk. Pl. Mennyi hulladékot termel a család egy nap? Milyen vízfelhasználási szokások vannak a családban?

Mindezek csak akkor lesznek hatékonyak, ha tanulókat erre előre felkészítjük. Fontos, hogy az ilyen otthoni megfigyelések elvégzése ne legyen kötelező, azaz ne büntessük meg a gyerekeket azért, mert kiszáradt a bab, összetört a csapadékgyűjtő edény, apa levitte a szemetet mielőtt megnézhette volna, a mennyiségét a gyerek, a testvér megette a „tananyagot” stb.

Mindenképpen pozitív hatású módszerrel (jutalmazás, dicséret) és nagyon alapos előkészítéssel kell az ilyen jellegű megfigyelésekre ösztönözni, és nem kényszeríteni a gyerekeket. Fontos, hogy a szülők is kapjanak tájékoztatást az ilyen jellegű feladatokról, mivel kisiskolás gyerekekről van szó, akik még szülői támogatásra szorulnak ezekben a helyzetekben. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a feladatnak nem szabad irreális követelményeket támasztani a tanulók elé. Pl. talajhőmérséklet mérése minden reggel. Legtöbb esetben az ilyen feladatok kudarcra vannak ítélve és a gyerekekben hosszútávra is letörhetik az önálló megfigyelések adta felfedezés örömét.

A tanulói kísérletekről egy másik fejezetben bővebben lesz szó, ezért csak megemlítjük, mint a munkáltatás egyik eszközét. A kísérleteknek nem feltétlenül laboratóriumokban, szaktantermekben kell lefolyniuk. Egyszerű kísérletek az osztályteremben is hatékonyan működnek. Lényege, hogy a tanulók maguk kísérleteznek, gyakorolnak és megfigyeléseiket rögzítik. Lehet egyéni és csoportos feladat is. Pl. A víz a levegő tulajdonságainak felfedeztetése.

Kérdések és válaszok a tankönyvekről – Fizika

Mik a tankönyv fő jellemzői?
Az Egri Sándor, Horányi Gábor és Simon Péter által jegyzett, kilencedikeseknek szóló új kötet előtérbe helyezi a tanulói aktivitást, a megfigyeléseket, az anyaggyűjtést és a kísérletezést.

Hogyan hozza közelebb a fizikát a diákokhoz a tankönyv?
Az új NAT egyik fontos célkitűzése, hogy közelebb hozza a természettudományokat és a fizikát a diákokhoz. Ennek érdekében változott a tananyag: számos esetben olyan gyakorlati példák kerültek a tanítás középpontjába, amelyekkel a tanulók gyakran találkoznak a hétköznapjaikban, a környezetükben, a filmekben vagy a hírekben.

Kevesebb képlet szerepel a tankönyvben, mint eddig?
Az új fizika tankönyv kevésbé elvont: több benne a magyarázat, a kiegészítő szöveg, és kevesebb a képlet. A számolási eljárások helyett több a megértést és lényeglátást fogalmi szinten segítő gondolatmenet, érvelés.

Valóban (túl) sok az összefüggő szöveg a tankönyvben?
A tankönyv szövege jóval gazdagabb és bőségesebb, mint az elsajátítandó minimum, tehát nem kell a hagyományos értelemben mindent megtanulni. A sok összefüggő szöveg inkább a pontosabb, árnyaltabb megértést szolgálja, az olvasmányos kiegészítő anyagok pedig lehetőséget adnak az egyéni képességek figyelembevételére, támogatják az otthoni, önálló tanulást is.

Mitől lesz ez egy 21. századi tankönyv?
A gyorsan változó társadalmi és technikai környezet megköveteli a tanulás és tanítás átalakulását is. A fizikaórákon is meg kell jelenniük az emberiség előtt álló legnagyobb kihívásoknak. Ezért a kerettantervvel összhangban szerepel a könyvben például az éghajlatváltozás fizikai hátterének alapos bemutatása, az energiatermelés és a környezetszennyezés kapcsolatának megvilágítása vagy az egészséges táplálkozásra vonatkozó ismeretanyag is. A technológiai fejlődésről például a napkollektorok, a napelemek, a gépjárművek hajtása, illetve a hőszigetelés korszerű lehetőségeinek (passzív ház) bemutatásával számol be a tankönyv.

Kérdések és válaszok a tankönyvekről – Kémia

Milyen új könyvek készültek el?
A tantervi változásokhoz alkalmazkodva a tankönyvfejlesztők két kilencedikes tankönyvet és egy munkafüzetet dolgoztak át, valamint az egyik, jelenleg forgalomban lévő hetedikes tankönyvhöz készült kiegészítés, amelyet a hatosztályos gimnazisták használhatnak.

Hogyan csökkent a tananyag?
A vezérelv minden kötet esetében az ismeretanyag csökkentése volt, hogy több idő legyen a tudnivalók alaposabb gyakorlására. A módosított NAT szerint a 7–8. évfolyamon a leckék több mint harmada kikerült a tananyagból, a 9–10. évfolyamon pedig mintegy negyedével csökkentek a tudnivalók.

Mik az új tankönyvek jellemzői?
Kétféle kémiatankönyv és egy munkafüzet készült, az új taneszközök fókuszában a kilencedikes tanulók természettudományos ismereteinek elmélyítése áll. A két kilencedikes tankönyv jellegében nagyon eltér egymástól. A módosított Nemzeti alaptantervnek megfelelően megújult kiadványokban frissült a képanyag, az illusztráció is.

Mik az „A” jelű tankönyv jellemzői?
Az „A” jelű könyvet azon iskolák számára ajánlják a tankönyvfejlesztők, amelyek alapórában, vagyis heti egy órában tanítják a kémiát. Ez tisztán a kerettantervi minimumot tartalmazza, sok-sok ábrával és érdekességgel színesítve a tananyagot. Középpontjában az aktív tanulás szerepel, rengeteg mindennapi példával. Ez a megközelítés jobban felkelti a diákok érdeklődését, jobban alkalmazkodik a korosztály fejlettségi szintjéhez, a szakszavak mennyisége pedig összhangban van a 14−15 éves tanulók szövegértési képességeivel.

Milyen, a mindennapi életben előforduló példákkal találkozhatunk a tankönyvben?
A tankönyvfejlesztők kiemelt célja volt, hogy a természettudományokat közelebb vigyék a gyerekekhez, ezért többek közt olyan hétköznapi témákat dolgozhatnak fel az órákon az osztályok, mint a mikrohullámú sütő, az okostelefon vagy az edzésen használt pulzusmérő működése, de szóba kerül az is, hogy miért lehet forró olajban krumplit sütni, miért fut ki a pezsgő a palack kinyitásakor, mit tartalmaznak az érintőképernyők vagy éppen mi történik az atomerőművekben. Foglalkozik a tankönyv továbbá azzal is, hogy miért nem szabad fürdővízben ülve elektromos hajszárítót használni, hogyan hegesztik a vasúti síneket, illetve hogy mi köze van a veseműködésnek a csontritkuláshoz.

Mik a „B” jelű tankönyv jellemző?
A „B” jelű tankönyv azon gimnáziumok számára készült, amelyek emelt óraszámban oktatják a tárgyat. A tehetséggondozásban részt vevő, esetleg természettudományos pályára készülő fiataloknak szánt könyv szorosan követi a tudomány logikája szerinti hagyományos építkezést. Ez a kötet a kerettantervi minimum mellett jelentős mennyiségű kiegészítő tananyagot is tartalmaz, de az egyes leckék után található feladatok között ebben is megjelennek az aktív tanulás elemei: a megértést támogató elemzések, szintézisek, értékelések, projektmunkák.

Információk az újgenerációs tankönyvekről

A pedagógiai munkával szemben támasztott követelmények és a korszerű infokommunikációs környezet létrejötte tartalmi, pedagógiai és technológiai szempontból is új típusú tankönyvek és taneszközök kifejlesztését teszik szükségessé. Ezen újgenerációs tankönyvek prototípusai kísérleti tankönyvként kerülnek az iskolákba 2014-ben.

A 2014/2015-ös tanévre 27 kísérleti tankönyv nyomtatott és digitális változata készül el. Ezen kívül 21 db munkafüzet és 2 db szöveggyűjtemény, tehát összesen: 50 könyv (61 kötet) jelenik meg. Az új taneszközök korszerű, tanulóközpontú oktatási paradigmára épülnek és a kompetenciák fejlesztésére fókuszálnak. A tankönyvek végső változatainak elkészítése a pedagógusok véleményeinek figyelembevételével történik. Ilyen, kipróbáláson alapuló tankönyvfejlesztésre a piaci alapú tankönyvellátás nem adott lehetőséget. Az új típusú tankönyvek fejlesztésénél hangsúlyos a tudományos és tanárképző intézmények, valamint a gyakorló pedagógusok osztálytermi tapasztalatainak felhasználása is. A kísérleti tankönyvek jellemzői:

1.) A taneszközök a véglegesítés előtt egytanéves kipróbáláson mennek keresztül. A fejlesztés alapú kutatás lehetőséget teremt arra, hogy a pedagógiai elmélet és a mindennapi gyakorlat találkozzon, és a tapasztalatok a tankönyvekbe is beépüljenek. Így az újgenerációs tankönyvek sokkal jobban alkalmazkodnak mind a tanulók, mind a pedagógusok igényeihez.

2.) A kísérleti tankönyveken a legjobb elméleti és gyakorlati szakemberek dolgoznak együtt. A munkában részt vesznek a tankönyvek kiadásában tapasztalt pedagógiai-, szakmódszertani fejlesztők, gyakorló pedagógusok és digitális szakemberek.A tankönyvek szerzőinek, szerkesztőinek listája letölthető INNEN.

Az új kerettantervek bevezetéséhez igazodva az alábbi évfolyamoknak és tantárgyakhoz fejleszt az OFI kísérleti tankönyveket. A tankönyvekhez kapcsolódó mintaoldalak tervként értelmezendők, mivel folyamatosan zajlik a fejlesztés és a szakma tágabb köreivel történő egyeztetés. Az alábbi táblázatban található tankönyvek mindegyike rendelhető az online felületen.A kísérleti program keretében rendelhető kiadványok adatai megtekinthetők ITT.

A kísérleti tankönyveket a Könyvtárellátó (KELLO) elektronikus felületén rendelhetik meg az iskolák, de a rendeléshez előzetesen regisztráció szükséges.