Pítőipari munkák költségei anyagárakkal és munkadíjakkal

DÖK tagok és elnök megválasztása

Tankönyv normatíva 2020

Lezárva: 2022. szeptember 1.

Kiadványunk a 2020. szeptemberében megjelent könyv hatályosított változata, feldolgozva a megjelenése óta hatályba lépett új törvényeket, és a módosításokat.
Ezen könyv válogatva és erősen sűrítve nyújt eligazodást a joghallgatók, a különböző gazdasági alapképzések részeként jogi ismereteket elsajátító hallgatók, a jogi háttérismereteik rendszeres frissítését igénylő gyakorló könyvelők, adótanácsadók, okleveles adószakértők és könyvvizsgálók, valamint a jogi környezet napi változásának következményeit a bőrükön érző vállalkozások felelős vezetői és munkatársai számára.

Napjainkban jelentős társadalmi érdeklődés tapasztalható a magyar jogrendszer és a jogi hivatások iránt. Ezt a tendenciát nem csak a jogi fakultásokra való sokszoros túljelentkezés, hanem a jogi ismereteknek a közép- és felsőfokú szakmai képzésekhez való felértékelődése is fémjelzi. Ez a tankönyv nem csak az adótanácsadó és okleveles adószakértő képzés követelményeihez igazodik, hanem az érdeklődő olvasó számára alkalmas bevezetőként szolgálhat a magyar jogrendszer főbb jogágazataiba…

A „Jogi ismeretek alkalmazása” című mű olyan igényes szakmai színvonalú, jól tanulható, komplex tananyagot nyújtó alkotás, amely a jogalkotás és a jogirodalom legújabb eredményeire reflektál.

A könyv feldolgozza az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt, a közigazgatási perre vonatkozó szabályokat, a polgári perrendtartást és a kereskedelmi választott bíráskodás szabályait is. A hatályos joganyag bemutatásával kíván ez a kiadvány úgy a különböző jogi képzéséken résztvevők, mind a magánszemélyeknek, mind a vállalkozásoknak fogódzót nyújtani.

TARTALOMJEGYZÉK:
1. JOGI ALAPVETÉS
1.1. A JOG FOGALMA ÉS TAGOZÓDÁSA
1.1.1. A jog fogalma
1.1.2. Jogtípus, jogcsalád, jogrendszer, jogág
1.2. JOGVISZONY
1.2.1. A jogviszony elemei
1.2.1.1. A jogviszony alanyai
1.2.1.2. A jogviszony tárgya
1.2.1.3. A jogviszony tartalma
1.2.2. A jogviszony szerkezete
1.3. A JOGI NORMA
1.4. A JOGKÉPZÉS
1.4.1. A jogalkotás
1.4.1.1. A jogforrások
1.4.1.2. A jogforrási hierarchia Magyarországon
1.4.1.3. Magyarország Alaptörvénye
1.4.1.4. A jogszabályok
1.4.1.5. A különleges jogrend
1.4.2. Jogalkalmazói jogképzés
1.4.3. Szokásjog
2. ÁLLAMTANI ISMERETEK
2.1. AZ ÁLLAM JELLEMZŐI ÉS A HATALOMGYAKORLÁS ALKOTMÁNYOSSÁGA
2.2. MAGYARORSZÁG ÁLLAMSZERVEZETE.
2.2.1. Az Országgyűlés
2.2.2. A Kormány
2.2.3. A köztársasági elnök
2.2.4. A helyi önkormányzatok
2.2.5. Az igazságszolgáltatási rendszer
2.2.6. A bírói szervezeti rendszer
2.2.7. Az Alkotmánybíróság

3. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA
3.1. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓJOGI ÉS INTÉZMÉNYI KERETEI
3.2. DÖNTÉSHOZATAL ÉS HATÁSKÖRI TAGOZÓDÁS
3.3. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGALKOTÁSA
3.3.1. Rendes jogalkotási eljárás
3.4. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGFORRÁSAINAK JELENTŐSÉGE, RENDSZERE
3.5. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGFORRÁSAINAK EGYES TÍPUSAI
3.6. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGVÉDELMI RENDSZERE6
3.6.1. Az Európai Unió Bíróságának szervezete, eljárása, jogfejlesztő tevékenysége
3.6.2. Tagállami felelősség az uniós jog alkalmazásáért, a kötelezettségszegési eljárás

4. DOLOGI JOG.
4.1. A DOLOGI JOGI JOGVISZONY ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE
4.2. A TULAJDONJOG FOGALMA, TÁRGYA, RÉSZJOGOSÍTVÁNYAI
4.3. A TULAJDONJOG TARTALMA ÉS VÉDELME
4.3.1. A birtoklás joga
4.3.1.1. A birtok
4.3.1.2. Birtokos és birtokosok
4.3.1.3. Birtok megszerzésére, átruházása és elvesztésére vonatkozó szabályok
4.3.1.4. Birtokvédelem
4.3.1.5. Jogalap nélküli birtoklás
4.3.2. Rendelkezés, használat, hasznok szedésének joga és korlátai
4.3.3. A tulajdonjog védelme
4.4. A TULAJDONJOG KELETKEZÉSE ÉS A TULAJDONSZERZÉSI MÓDOK
4.4.1. Az átruházás
4.4.2. Tulajdonszerzés hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján
4.4.3. Az elbirtoklás
4.5. KÖZÖS TULAJDON
4.6. KORLÁTOLT DOLOG JOGOK
4.6.1. Zálogjog
4.6.1.1. Zálogjog alapítása
4.6.1.2. A jelzálogjog megszűnése
4.6.1.3. Önálló zálogjog ingatlan esetében
4.6.2. Használati jogok
4.6.2.1. Haszonélvezeti jog
4.6.2.2. Haszonélvezeti jog alapítása
4.6.2.3. A haszonélvezeti jog megszűnése
4.6.2.4. Földhasználat
4.6.2.5. Telki szolgalom
4.6.2.6. A telki szolgalom alapítása
4.6.2.7. A telki szolgalom megszűnése
5. A SZEMÉLYEK JOGA
5.1. AZ EMBER JOGKÉPESSÉGE
5.1.1. Az ember jogképességének a kezdete
5.1.2. Az ember jogképességének megszűnése
5.1.3. A holtnak nyilvánítás
5.2. CSELEKVŐKÉPESSÉG
5.2.1. A kor hatása a cselekvőképességre
5.2.2. A mentális állapot hatása a cselekvőképességre
5.2.3. Az ember döntési autonómiájának erősítése 5.3. SZEMÉLYISÉGI JOGOK
5.4. A JOGI SZEMÉLY
5.4.1. A jogi személyek általános szabályai
5.4.1.1. A jogi személy létesítése
5.4.1.2. A jogi személy szervezete és képviselete, valamint a törvényes működésének biztosítékai
5.4.1.3. A jogi személy átalakulása, egyesülése, szétválása és jogutód nélküli megszűnése 88
5.4.2. A gazdasági társaságok
5.4.2.1. A gazdasági társaságok közös szabályai
5.4.2.1.1. Általános rendelkezések
5.4.2.1.2. A gazdasági társaság alapítása
5.4.2.1.3. A gazdasági társaság szervezete
5.4.2.1.4. A gazdasági társaság általános jogutódlással történő és jogutód nélküli megszűnése
5.4.2.2. Az egyes gazdasági társaságok, a közkereseti társaság
5.4.2.2.1. A közkereseti társaság fogalma és a tagok helytállási kötelezettsége
5.4.2.2.2. A közkereseti társaság szervezete.
5.4.2.2.3. A tagsági jogviszony és a társaság megszűnésének esetei
5.4.2.3. A betéti társaság
5.4.2.4. A korlátolt felelősségű társaság
5.4.2.4.1. A korlátolt felelősségű társaság fogalma és jellemzői, a tagok helytállási kötelezettsége
5.4.2.4.2. A korlátolt felelősségű társaság alapítása
5.4.2.4.3. Az üzletrész
5.4.2.4.4. A tag javára történő kifizetések, az osztalék
5.4.2.4.5. A korlátolt felelősségű társaság szervezete
5.4.2.4.6. A törzstőke felemelése és leszállítása
5.4.2.4.7. A jogutód nélküli megszűnés és az egyszemélyes társaság
5.4.2.5. A részvénytársaság
5.4.2.5.1. A részvénytársaság fogalma, működési formája és a részvényesek helytállási kötelezettsége
5.4.2.5.2. A részvény.
5.4.2.5.3. A részvénytársaság alapítása
5.4.2.5.4. Részvényesi jogok és kötelezettségek
5.4.2.5.5. A részvénytársaság szervezete
5.4.2.5.6. Az alaptőke felemelése és leszállítása
5.4.2.5.7. A részvénytársaságok jogutódlással történő és jogutód nélküli megszűnésének külön szabályai, az egyszemélyes részvénytársaság
5.4.2.5. A részvénytársaság
5.4.2.6. A közös vállalat
5.4.3. Vállalatcsoport
5.4.3.1. Elismert vállalatcsoport
5.4.3.2. Tényleges vállalatcsoport
5.4.4. Holding
5.4.5. Konszern
5.5. EGYÉB GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK
5.5.1. Az egyéni vállalkozás
5.5.1.1. Az egyéni vállalkozás alapítása
5.5.1.2. Az egyéni vállalkozás működtetésének jogi szabályozása
5.5.1.3. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnése
5.5.2. Az egyéni cég és az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapítása
5.5.2.1. Az egyéni cég alapítása
5.5.2.1.1. Az egyéni cég működése
5.5.2.1.2. Az egyéni cég átalakulása és megszűnése
5.5.2.2. Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapítása.
5.5.3. A szövetkezet
5.5.3.8. Egyes sajátos szövetkezetek
5.5.3.2. Magyar szövetkezetek
5.5.3.3. Jogalkotás
5.5.3.4. A szövetkezeti szabályok 2022
5.5.3.5. A szövetkezet alapítása és a vagyoni viszonyok
5.5.3.6. A szövetkezet szervezete, vagyona és a tagsági viszony
5.5.3.7. A szövetkezet átalakulása, egyesülése, szétválása és megszűnése
5.5.3.8. Egyes sajátos szövetkezetek
5.5.3.8.1. Szociális szövetkezet és a start szociális szövetkezet
5.5.3.8.2. Agrárgazdasági szövetkezet
5.5.3.8.3. Közérdekű nyugdíjas szövetkezet
5.5.3.8.4. Iskolaszövetkezet
5.5.3.8.5. Kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete
5.5.4. Egyesülés.
5.5.5. Szupranacionális szervezetek létrehozása
5.5.5.1. Európai részvénytársaság
5.5.5.5.1. Az európai részvénytársaság szervezete
5.5.5.5.2. A munkavállalók bevonása a döntéshozatalba
5.5.5.5.3. A különleges tárgyaló testület megalakítása
5.5.5.5.4. A képviseleti testület összetétele, megalakítása és megszűnése
5.5.5.2. Európai szövetkezet.
5.5.5.3. Európai gazdasági egyesülés
5.5.5.4. Európai tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulása, egyesülése, szétválása
5.5.6. Nonprofit szervezetek
5.5.6.1. Az egyesület
5.5.6.2. Az alapítvány
5.5.6.3. A nonprofit gazdasági társaság
5.6. A CÉGJOG ALAPINTÉZMÉNYEI
5.6.1. Alapvetés
5.6.2. A cégnyilvántartás nyilvánossága és közhitelessége
5.6.3. A cégjegyzék és a cégbejegyzési eljárás
5.6.3.1. A cégjegyzék adataira vonatkozó közös szabályok
5.6.3.2. A cégbejegyzési és a változásbejegyzési eljárás
5.6.3.3. A cégbíróság feladata a cég bejegyzésére irányuló kérelem benyújtását követően 189
5.6.3.4. Az egyszerűsített cégeljárás és a sajátos bejegyzési eljárások
5.6.4. Jogorvoslatok
5.6.5. A törvényességi felügyeleti eljárás
5.7. A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK MEGSZŰNÉSE
5.7.1. A jogutódlással történő megszűnés
5.7.2. A jogutód nélkül megszűnés
5.7.2.1.1. A végelszámolás lefolytatása
5.7.2.1.2. A végelszámolás befejezése
5.7.2.2. Az egyszerűsített végelszámolás
5.7.3. Kényszertörlési eljárás
5.7.3.1. Kényszertörlési eljárás lefolytatása
5.7.3.2. A kényszertörlés befejezése
5.7.3.3. Kényszertörlési eljáráshoz kapcsolódó per
5.7.4. A vagyonrendezési eljárás
6. A KÖTELMI JOG
6.1.A KÖTELEM
6.1.1. A kötelem megjelenése
6.1.2. A Polgári Törvénykönyv és a kötelem
6.1.3. A kötelem keletkezése és megszűnése a Ptk. szerint
6.1.4. Az elévülés és az egyezség
6.1.5. A kötelem teljesítése
6.2. A SZERZŐDÉS
6.2.1. A szerződés általános szabályai
6.2.2. A szerződés létrejötte és az előszerződés
6.2.3. A szerződés érvénytelensége
6.2.4. A szerződés teljesítése
6.2.5. A szerződésszegés
6.2.6. A szerződés megerősítése
6.2.6.1. A foglaló (Arrha)
6.2.6.2. A kötbér
6.2.6.3. A jogvesztés kikötése.
6.2.7. A szerződés módosítása
6.2.8. Engedményezés, jogátruházás, tartozásátvállalás és szerződésátruházás
6.2.8.1. Engedményezés
6.2.8.2. Jogátruházás
6.2.8.3. Tartozásátvállalás
6.2.8.4. Szerződésátruházás
6.2.9. A szerződés megszűnése és megszüntetése
6.3. EGYES SZERZŐDÉSEK
6.3.1. Tulajdonátruházó szerződések
6.3.1.1. Az adásvételi szerződés
6.3.1.1.1. Tulajdonjog-fenntartás
6.3.1.1.2. Az adásvételi szerződések speciális alakzatai
6.3.1.1.3. Altípusok
6.3.1.2. Csereszerződés
6.3.1.3. Az ajándékozási szerződés
6.3.2. Vállalkozási típusú szerződések
6.3.2.1. A vállalkozási szerződés általános szabályai
6.3.2.1.1. A kivitelezési szerződés
6.3.2.1.2. A tervezési szerződés
6.3.2.1.3. Az utazási szerződés
6.3.2.1.4. A mezőgazdasági vállalkozási szerződés
6.3.2.1.5. A közszolgáltatási szerződés
6.3.2.1.6. Kutatási szerződés
6.3.2.2. A fuvarozási szerződés
6.3.2.2.1. A fuvarlevél és a fuvardíj
6.3.2.2.2. A feladó és a fuvarozó kötelezettségei
6.3.2.2.3. A feladó és a fuvarozó jogai
6.3.2.2.4. Felelősség és igényérvényesítés
6.3.3. A megbízási típusú szerződések
6.3.3.1. A megbízási szerződés
6.3.3.2. A bizományosi szerződés
6.3.3.3. A közvetítői szerződés
6.3.3.4. A szállítmányozási szerződés
6.3.3.5. A bizalmi vagyonkezelési szerződés
6.3.4. A használati szerződések
6.3.4.1. A bérleti szerződés
6.3.4.1.1. A bérleti szerződés általános szabályai
6.3.4.1.1.1. A bérbeadó és a bérlő jogai, kötelezettségei
6.3.4.1.1.2. A határozott és határozatlan idejű bérlet megszűnése és a dolog elpusztulása
6.3.4.1.1.3. Tulajdonosváltozás joghatásai
6.3.4.1.2. A haszonbérleti szerződés
6.3.4.2. A haszonkölcsön szerződés
6.3.4.3. A letéti szerződés általános szabályai
6.3.5. A hitel- és számlaszerződések
6.3.5.1. Hitelszerződés
6.3.5.2. Kölcsönszerződés
6.3.5.3. Betétszerződés
6.3.5.4. Folyószámla-szerződés
6.3.5.5. Fizetésiszámla-szerződés
6.3.5.6. Fizetési megbízási szerződés
6.3.5.7. Faktoring szerződés
6.3.5.8. Pénzügyi lízingszerződés
6.3.5.8.1. Lízingszerződések
6.3.5.8.2. A pénzügyi lízing
6.3.5.8.2.1. Szavatossági igények
6.3.5.8.2.2. Lízingdíj
6.3.5.8.2.3. A szerződés felmondása
6.3.5.9. A franchise szerződés
6.3.6. Biztosítéki szerződések
6.3.6.1. A kezességi szerződés
6.3.6.2. A garanciaszerződés
6.4. UTALÓ MAGATARTÁS
6.5. MEGBÍZÁS NÉLKÜLI ÜGYVITEL
6.6. JOGALAP NÉLKÜLI GAZDAGODÁS
6.7. A KÁRTÉRÍTÉSI JOG FŐBB SZABÁLYAI
6.7.1. Bevezetés
6.7.2. A kárfelelősség általános és a speciális alakzatai és a felróhatóság
6.7.3. Kárveszélyviselés
6.7.4. A kártérítési kötelezettség terjedelme, módja
6.7.5. Kártalanítás-kárpótlás
6.7.6. Sérelemdíj – Személyiségi jogi sérelem vagyoni kárkövetkezménye
6.7.7. A károsodás veszélye
6.7.8. Többek közös károkozása
6.7.9. Felelősség fokozott veszéllyel járó tevékenységért
6.7.10. A kárfelelősség speciális alakzatai
6.7.10.1. Felelősség más személy által okozott kárért
6.7.10.2. Felelősség közhatalom gyakorlásával okozott kárért
6.7.10.3. A termékfelelősség
6.7.10.4. Felelősség az épületkárokért
6.7.10.5. Felelősség az állatok károkozásáért

7. MUNKAJOGI KAPCSOLATOK
7.1. A MUNKAJOG MINT ÖNÁLLÓ JOGÁG KIALAKULÁSA
7.2. MUNKAVÉGZÉSRE IRÁNYULÓ JOGVISZONYOK ÉS A MUNKASZERZŐDÉS
7.3. JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
7.4. A MUNKAIDŐ
7.5. SZABADSÁG
7.6. MUNKABÉR
7.7. A MUNKÁLTATÓ ÉS MUNKAVÁLLALÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE
7.7.1. A munkavállaló kártérítési felelőssége
7.7.2. A munkáltató kártérítési felelőssége és a kártérítés módja
7.8. A MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE
7.8.1. A munkaviszony megszűnése
7.8.2. A munkaviszony megszűntetése
7.8.2.1. Közös megegyezés és a felmondás
7.8.2.2. Azonnali hatályú felmondás
7.8.2.3. Végkielégítés
7.9. A MUNKAVISZONY EGYES TÍPUSAIRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK (ATIPIKUS MUNKAVISZONYOK)
7.9.1. A távmunkavégzés
7.9.2. A határozott idejű munkaviszony
7.9.3. Munkavégzés behívás alapján
7.9.4. A munkakör megosztása, illetve több munkáltató által létesített munkaviszony
7.9.5. A bedolgozói munkaviszony
7.9.6. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony
7.9.7. A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony
7.9.8. A vezető állású munkavállaló
7.9.9. A munkaerő-kölcsönzés különös szabályai
7.10. A MUNKAJOGI IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE

8. A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK KÖZRENDI SZABÁLYAI
8.1. A PÉNZMOSÁS LÉNYEGE ÉS FOLYAMATA
8.1.1. Jogi háttér
8.1.2. Ügyfél-átvilágítás
8.1.2.1. Ügyfél-átvilágítási szintek
8.1.2.2. Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések
8.1.3. A pénzügyi információs egység
8.1.4. A szolgáltató feladatai
8.1.5. A pénzmosás büntetőjogi következményei
8.2. VERSENYJOG
8.2.1. A verseny szabadsága
8.2.2. A versenytörvényben szabályozott tisztességtelen piaci magatartások egyes fajtái
8.2.3. Kartell
8.2.3.1. A kartell formái
8.2.3.2. A kartell szankciói
8.2.3.3. Engedékenység
8.2.4. A Gazdasági Versenyhivatal jogállása, szervezete
8.2.5. Versenyfelügyeleti eljárás
8.2.6. A GVH versenyfelügyeleti eljáráson kívüli eljárásai:panasz, bejelentés, piacelemzés
8.3. INFORMÁCIÓS ÖNRENDELKEZÉS ÉS ADATVÉDELEM
8.3.1. Adatvédelem
8.3.2. Az információs önrendelkezés hazai szabályozása
8.3.3. Jogérvényesítés
8.3.4. Adatvédelem a büntetőjog eszközeivel

9. A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KAPCSOLATA
9.1. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI JOG SZABÁLYOZÁSÁNAK RENDSZERE
9.2. A KÖZÉPTÁVÚ ÉS AZ ÉVES TERVEZÉS
9.2.1. A központi költségvetés előkészítése
9.2.2. A költségvetési törvény alkotmánybírósági felülvizsgálata
9.2.3. Költségvetési Tanács
9.2.4. A vállalkozások kapcsolódási pontjai
9.3. A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
9.3.1. Támogatások
9.4. ZÁRSZÁMADÁS
9.5. KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK
9.6. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS HELYI ALRENDSZERE
9.6.1. A helyi önkormányzat költségvetése
9.6.2. A helyi önkormányzat bevételei
9.6.3. Zárszámadás az államháztartás önkormányzati alrendszerében
9.7. ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK
9.8. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ELLENŐRZÉSI RENDSZERE
9.8.1. Állami számvevőszéki ellenőrzés
9.8.2. A kormányzati ellenőrzés
9.8.3. A költségvetési felügyelő
9.8.4. Az önkormányzati biztos
9.9. A KINCSTÁRI RENDSZER ÉS A KINCSTÁRI ELLENŐRZÉS

10. SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA
10.1. A SZERZŐI JOG
10.1.1. A szerzői jog tárgya, a szerzői mű fogalma
10.1.2. A szerzői jog alanyai
10.1.3. Szerzői jogi jogviszony
10.1.4. A felhasználási szerződés, szomszédos jogok és a szerzői jogok megsértése
10.2. AZ IPARJOGVÉDELEM
10.2.1. A szabadalmi oltalom
10.2.2. A használatiminta-oltalom
10.2.3. A formatervezésiminta-oltalom
10.2.4. A védjegyoltalom
10.2.5. Az iparjogvédelem egyéb formái

11. PÉNZÜGYI REORGANIZÁCIÓ
11.1. SZERKEZETÁTALAKÍTÁS
11.2. CSŐDELJÁRÁS
11.2.1. Az alapok
11.2.2. A csődeljárás elindítása
11.2.3. Egyezségi tárgyalás a hitelezőkkel, a fizetési haladék meghosszabbítása
11.2.4. Egyezség a csődeljárásban
11.3. A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS
11.3.1. A felszámolás elrendelése
11.3.2. A felszámolás elrendelését követő feladatok
11.3.3. Egyezség a felszámolás során
11.3.4. A felszámoló eljárása
11.3.5. A felszámolási eljárás befejezése
11.3.6. A felelősség sajátos esetei
11.4. EGYSZERŰSÍTETT FELSZÁMOLÁS
11.5. KÖZZÉTÉTEL SZABÁLYAI

12. AZ ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI RENDTARTÁS
12.1. A JOGÁG ÖNÁLLÓSULÁSA
12.2. A KÖZIGAZGATÁSI RENDTARTÁS ALAPELVEI
12.3. A KÖZIGAZGATÁSI RENDTARTÁS ALAPFOGALMAI
12.4. ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
12.5. A KÉRELEMRE INDULÓ HATÓSÁGI ELJÁRÁS
12.5.1. Az ügyfél kérelme és a kérelem elbírálása
12.5.2. Az ügyintézési határidő és a határidő számítása
12.5.3. Igazolási kérelem
12.5.4. Szakhatóság közreműködése
12.5.5. Idézés és értesítés
12.5.6. A tényállás tisztázása
12.5.7. Az eljárás akadályozása és az eljárási cselekmények rögzítése
12.5.8.1. Határozat és végzés.
12.5.8.2. A hatóság döntésének véglegessége
12.5.8.3. Azonnali végrehajthatóság
12.5.8.4. A hatósági közlése
12.5.9. A döntés kijavítása és kiegészítése
12.6. HATÓSÁGI SZERZŐDÉS, HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY, IGAZOLVÁNY ÉS NYILVÁNTARTÁS
12.7. HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS
12.8. A HIVATALBÓL INDULT ELJÁRÁS
12.9. AZ EGYES HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI
12.10. JOGORVOSLAT
12.11. ELJÁRÁSI KÖLTSÉG MEGHATÁROZÁSA ÉS ELŐLEGEZÉSE, VISELÉSE
12.12. VÉGREHAJTÁS

13. KÖZIGAZGATÁSI PERRENDTARTÁS
13.1. A KÖZIGAZGATÁSI PER 2022
13.2. ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS
13.3. PERORVOSLATOK
13.4. RENDKÍVÜLI PERORVOSLATOK
13.4.1. Felülvizsgálat
13.4.2. Perújítás
13.5. KÜLÖNÖS KÖZIGAZGATÁSI PEREK
13.5.1. Egyszerűsített per
13.5.2. Mulasztási per
13.5.3. Marasztalási perek
13.5.4. Nem közigazgatási szerv ellen indított per további különös szabályai
13.5.5. Köztestületi felügyeleti per
13.5.6. Egyéb bírósági eljárások

14. BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÁS

15. BÜNTETŐJOGI ALAPVETÉSEK
15.1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV
15.2. A BŰNCSELEKMÉNY ÉS ELKÖVETŐI
15.3. A BÜNTETHETŐSÉG AKADÁLYAI
15.4. BÜNTETÉSEK ÉS INTÉZKEDÉSEK
15.4.1. Büntetések
15.4.2. Az intézkedések
15.5. A MENTESÍTÉS
15.6. KÜLÖNÖS RÉSZI TÉNYÁLLÁSOK
15.6.1. A vagyon elleni bűncselekmények
15.6.1.1. Lopás
15.6.1.2. Sikkasztás
15.6.1.3. Csalás
15.6.1.4. Hűtlen kezelés
15.6.1.5. Gazdasági csalás
15.6.2. Költségvetést károsító bűncselekmények
15.6.2.1. Társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés
15.6.2.2. Költségvetési csalás
15.6.2.3. A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása
15.6.3. A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények
15.6.3.1. A számvitel rendjének megsértése
15.6.3.2. Csődbűncselekmény
15.6.3.3. Feljelentés elmulasztása a felszámolási eljárásban
15.6.3.4. Gazdasági titok megsértése
15.6.4. Korrupciós bűncselekmények
15.6.4.1. Vesztegetés
15.6.4.2. Vesztegetés elfogadása

16. BEVEZETÉS A SZABÁLYSÉRTÉSI JOGBA
16.1. A KEZDETEK ÉS A JELEN .
16.2. BÜNTETÉSEK ÉS INTÉZKEDÉSEK
16.2.1. A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések
16.2.2. A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések
16.3. KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS
16.4. ELÉVÜLÉS
16.5. A SZABÁLYSÉRTÉSI HATÓSÁGOK ÉS MÁS SZERVEK ELJÁRÁSA
16.6. JOGORVOSLAT A SZABÁLYSÉRTÉSI HATÓSÁG HATÁROZATÁVAL SZEMBEN
16.7. ELZÁRÁSSAL IS BÜNTETHETŐ SZABÁLYSÉRTÉS ÉS A JOGORVOSLAT
16.8. PERÚJÍTÁS
16.9. EGYES SZABÁLYSÉRTÉSEK
16.9.1. A tulajdon elleni szabálysértés
16.9.2. Versenyjogi szabálysértések
16.9.3. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése

17. A KERESKEDELMI VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS
17.1. VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGOK
17.2. A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI SZERZŐDÉS ÉS AZ ELŐZETES INTÉZKEDÉS
17.3. A FELEK JOGAI ÉS A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG ELJÁRÁSA
17.4. A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG DÖNTÉSE

18. POLGÁRI PERRENDTARTÁS FŐBB PONTJAI
18.1. A MAGYAR POLGÁRI PERRENDTARTÁS MÚLTJA
18.2. A POLGÁRI PERRENDTARTÁS ALAPELVEI
18.3. ÁTTEKINTÉS
18.4. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
18.5. PERFELVÉTELI SZAK
18.6. ÉRDEMI TÁRGYALÁSI SZAK
18.7. A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK FAJTÁI ÉS TARTALMA
18.8. PERORVOSLATOK
18.8.1. Fellebbezés
18.8.2. Perújítás
18.8.3. Felülvizsgálat
18.9. TOVÁBBI KIEMELENDŐ ELJÁRÁSOK ÉS PEREK