Kérdések és válaszok a tankönyvekről – Történelem

A műelemző sorozat a képzőművészet néhány fontos emlékét veszi sorra. Megtalálhatók benne mindazok a műalkotások, amelyeket a tanterv a 7.

Tankönyvek történelem

A szocialista tankönyvek

A Tankönyvkiadó Nemzeti Vállalat létrejöttével Magyarországon megszűnt a tankönyvi pluralizmus. A szabad tankönyvválasztás lehetősége eltűnt. Az egyes tantárgyak tankönyveit állami megrendelésre és ellenőrzés mellett jelentették meg. E tankönyvek használata kötelező volt. A kommunista ideológia minden tantárgyban helyet kapott a testneveléstől a matematikán át az irodalomig, de természetesen kiemelt jelentőségű volt a történelemtanítás. 583

A pártállam ideológiája és történelemszemlélete 1948-50 körül viharos gyorsasággal került át a tankönyvekbe is, amikben hemzsegtek a marxista szemléletű, erőltetetett aktualizálások. Az egyházi iskolákért folytatott harcból is kitűnik, mennyire fontos volt a kommunista vezetésnek az oktatás feletti irányítás megszerzése. Különösen égetővé vált a helyzet a kékcédulás választások után, amikor kiderült, hogy a szovjet segítség, a demagóg propaganda, a terror és a csalás legkülönfélébb fogásai sem voltak elegendők arra, hogy a kommunisták a politikai legitimitás látszatát megszerezzék. Neki kellett hát állni a nép mielőbbi ideológiai átnevelésének. Az új tankönyveknek ki kellett szolgálniuk ezt az igényt. Egyfelől be kellett bizonyítaniuk a kommunista jelenlét jogosságát, sőt szükségszerűségét, valamint történelmi gyökereit és eloszlatni azt a képet, hogy a Szovjetunió idegen és megszálló hatalom. Másfelől az aktuálpolitikai lépéseket is elfogadhatóvá kellett tenniük. Ennek érdekében tabuk és szigorúan követendő irányelvek egész kis rendszere alakult ki, ami nagyon hamar rettentő mély gyökereket vert a tankönyvekben. Ezeknek a lefektetése nagyrészt Révai nevéhez kötődik. Nagyszerűen foglalja őket össze Szőke András: 584 „Néhány főbb irányelv, amikhez a tankönyvíróknak igazodniuk kellett:

Az elmúlt korok társadalmi berendezkedését az új tankönyveknek nem mint a saját korukban működőképes rendszereket, hanem elsősorban mint az elnyomottak és kizsákmányolók folytonos küzdelmének állomásait kell bemutatni. Ebben a felfogásban a szocializmus erőinek uralomra jutása természetesen a történelmi fejlődés betetőzése; az egyetlen tudományos alapokra épülő politikai, társadalmi berendezkedés megvalósulása.

A parasztfelkelések, nemzeti szabadságharcok, forradalmi és reformmozgalmak kiemelkedő szereplőit, mint az elnyomottak hős képviselőit, vagy a hozzájuk csatlakozó szövetségeseket kell ábrázolni, akiknek a kizsákmányoltak felszabadításáért és egyben a nemzet szabadságért folytatott eredménytelen küzdelmét végül a kommunisták vitték végső sikerre, természetesen a Szovjetuniónak mint a haladásért folytatott küzdelem vezetőjének önzetlen támogatásával.

A haladó erők soraiban mindig meg kell jelentetni az oda beférkőzött árulókat, reakciós, ellenséges visszahúzó erőket, amelyek végső soron a bukás legfőbb okai. Ez ellen csak a kommunista pártvezetés találta meg az ellenszert, amelyben az állandó éberség és egyre erősödő osztályharc segítségével képes leküzdeni még a kommunisták soraiba is beférkőző árulókat és ellenséges elemeket. (Rajk-per és más összeesküvési perek igazolása)

Szinte minden történelmi helyzet és korszak elemzésekor rá kell mutatni az egyházak, különösen a katolikus egyház ellenséges, negatív szerepére, s hogy a papság, s különösen a főpapság célja az elnyomók, kizsákmányolók támogatása, a haladás fékezése. Magától értetődővé kell tenni ezzel a klerikális reakció elleni folyamatos retorziók (pl. Mindszenty-per) szükségességét.

A kizárólag pozitív tartalommal felruházott forradalmi jelzőt nemcsak az ellenforradalommal, hanem a halálos veszélyt jelentő, az árulással, megalkuvással kacérkodó mérsékeltebb politikai mozgalmakkal is élesen szembe kell állítani. Érthetővé lehet ily módon tenni a megalkuvó szociáldemokrata nézetekkel és azok képviselőivel szembeni kíméletlen harcot.

Gyanús elemnek kell tekinteni még a forradalmi hadseregben is a tiszteket, professzionális vezetőket, mert hajlanak arra, hogy elárulják a forradalom ügyét. Ebben a forradalmi rendszerek politikai vezetőinek bonapartizmussal szembeni örök félelme nyilvánul meg. (Sólyom László, Pálffy György pere)

A haladás eszméje és az önzetlen segítség mindig keletről, a gyarmatosítás megújuló veszélye nyugatról várható. (Abban az esetben, ha ez véletlenül mégsem lenne így, úgy az égtájakat nem kell emlegetni.) A kommunista propaganda ugyanis ez idő tájt nagy erőfeszítéseket tett, hogy a lakossággal megértesse: a Marshall-segélyt, sőt később a nyugattal való puszta kapcsolattartást is, mint a gyarmatosítók cselvetését vissza kell utasítani.” 585

Mindezek természetesen a történetírásban is érvényesültek. A korszak talán legnagyobb hatású magyar történeti munkája a már említett 400 év küzdelmei az önálló Magyarországért Mód Aladártól. A tankönyvek szorosan követik nem csak tartalmát, témaválasztását, de tagolását, fejezetcímeit is. Jellemző például (az új és legújabb kor tárgyalásánál), hogy az eseményeket két, időben párhuzamos alfejezetben mutatják be: egyikben a „reakciós erők” tevékenysége (tehát a tulajdonképpeni politikatörténeti-köztörténeti események), másikban a „haladó erők”, tehát az illegális kommunista párt (később, a ’60-as évektől a párt helyett már inkább a baloldali mozgalom, illetve a szociáldemokrácia) harca jelenik meg. Ez a tagolás a ’80-as évekig jellemző marad, de a két szál közötti arányok jól érzékelhetően változnak majd a munkásmozgalmi rész hátrányára.

1956 után a tankönyvekben a politikatörténeti megközelítés mellett egyre nagyobb szerepet kapott a gazdaság- (a termelőeszközök változása) és a társadalomtörténet (az osztályharc), és halványult a forradalmak, valamint a nemzeti függetlenség hangsúlyozása (a tankönyvek terén tehát Mód Aladár történelemmagyarázata háttérbe szorult.)

Mindeközben, ahogy már említettük, a Kádári hatalom lemondott a marxista történetírás egyeduralmának fenntartásáról és a tudomány relatív szabadságot kapott, még a nyugat-európai történetírói trendek megjelenésére is lehetőség nyílt. 586 A történelemtankönyvekből mindezek hatására idővel eltűnt a korábban jellemző durva vulgármarxista szemlélet, de az aktuálpolitikai elvárásoknak – igaz, jóval finomabb eszközök felhasználásával – továbbra is meg kellett felelniük. A Kádár-korszakban fokozatosan fellazuló hatalmi szigor, a közélet (és az oktatás) depolitizálásának hatásai csak lassan, óvatosan jelentek meg a tankönyvekben. Ennek egyik lehetséges magyarázatát Szőke András abban látja, hogy bár az ’56 előtti politika, ideológia és közoktatás bírálata megvalósult, nemigen kristályosodtak ki helyükbe új irányelvek. „A biztos tájékozódási pontok híján utólag bármikor fellobbantható, bizonytalan kimenetelű ideológiai viták csapdáit elkerülendő, a szerzők számára gyakran tanácsosabbnak, biztonságosabbnak tűnt a régi klisékhez való igazodás. Az egész munka kárba veszhetett, ha valamelyik magát illetékesnek tartó párt- vagy szakmai fórum a kéziratot túl liberálisnak vagy túl szektásnak minősítette.” 587

A 60-as évek tankönyveiben a legszembetűnőbb változás a Sztálin és Rákosi idézetek eltűnése és a munkásmozgalom háttérbe szorulása volt. 588 A tíz évvel később megjelent tankönyvek 589 már tartalmukban is hasonlítottak a rendszerváltás utáni könyvekre.

A lassú tartalmi változások mellett lényeges módszertani fejlődést figyelhetünk meg. Míg az 1950-es évek tankönyveiből a didaktikai apparátus gyakorlatilag hiányzott, a 60-as években már találunk bennük egy-két forrást ill. a leckék végén összefoglalásokat. A 70-as évek tankönyvei már nagyszámú képet, ábrát, térképet, diagaramot és szöveges forrást tartalmaznak, sőt forráselemző leckéket is. A könyvek tipográfiája is minőségi változást mutat, egyre „gyerekbarátabb”, áttekinthetőbb a megjelenés. 590 1983-ban Jóvérné Szirtes Ágota tankönyve 591 már kéthasábos tördelésben jelenik meg (A/4-es formátumban a mindeddig jellemző B/5 helyett), két színt használ, jól tagolt, modern taneszköz. A didaktikai apparátus kérdésekkel és feladatokkal bővült.

A tankönyvek szerzői – természetesen állami megbízásból – az ’50-es években többnyire történészek voltak (pl. Lukács Lajos, Incze Miklós, Hahn István, Heckenast Gusztáv, Karácsonyi Béla, Ránki György). Érdekes, hogy a szerzők között nem marxista történészek is felbukkannak. A 60-as évektől a történész szakdidaktikusok (kiemelkedő Unger Mátyás tevékenysége) mellett a munkába már gyakorló pedagógusokat, tanári munkaközösségeket is bevontak. A későbbiekben jellemzően szakvezető tanárok lesznek a tankönyvszerzők (Závodszky Géza, Jóvérné Szirtes Ágota, Helméczy Mátyás stb.).

A szocialista tankönyvekre visszatekintve megállapíthatjuk, hogy az 50-es évek durva és direkt aktualizálásai után a Kádár-korszakban fokozatosan halványodnak a hatalom közvetlen megnyilvánulásai. A ’70-es évektől ezek helyett már csak a korszak szellemisége lesz érezhető, a semlegesség, sőt egyfajta szabadság lassú belopódzása a társadalmi élet színtereire, így az iskolába is. A politika legitimációs törekvései helyett a szakmaiság (mind a pedagógia, mind a történettudomány szempontjából) kap egyre nagyobb teret.

Mindezek mellett (ahogy arra Szőke András is rámutat) a rendszer legitimációja érdekében elplántált gondolkodás-sémák a közoktatásban (legalábbis a tankönyvekben) és ennek nyomán az egész társadalomban jóval túlélték az azokat életre hívó politikai rendszert. A Rákosi éra toposzai a Kádár-korban, de néhol még a rendszerváltás után is továbbéltek, élnek. A „Kádár-korszak évtizedei alatt hatalmas példányszámban megjelent tankönyvsorozatok kései utóhatásaként számos történelmi kérdésről a mai napig Révai és követői által konstruált, leegyszerűsítő történelmi és politikai képletekben gondolkodik a magyar lakosság túlnyomó része.” 592

583 Pl.: egy alsó tagozatos matematikai gyakorló feladat az ’50-es évekből: „Egy alföldi tanyaközpontban 3016 ember lakik. Ebből 2908 aláírta a békeívet. Hány ember nem írta alá? (Kik voltak ezek? A béke ellenségei a mi ellenségeink.)” Idézi: Kéri – Varga,2004.
584 Szőke, 2004.
585 Szőke, 2004. 70-71.
586 Romsics, 2008. 10.
587 Szőke, 2004. 75.
588 pl. Incze, 1958.
589 Balogh, 1973.
590 Az imént bemutatott 1973-as tankönyv (már akkor is az ötödik kiadást érte meg) minden változtatatás nélkül volt forgalomban még 1978-ban (12. kiadás) is.
591 Jóvérné Szirtes Ágota: Történelem a gimnázium IV. osztálya számára. A legújabb kor története. Tankönyvkiadó, Budapest, 1983. Második kiadás.
592 Szőke, 2004. 75.

Kérdések és válaszok a tankönyvekről – Történelem

1. A tankönyvfejlesztés komplex folyamat, most azonban az új tankönyveket alig fél év alatt elkészítették, és már fel is kerültek a tankönyvjegyzékre. Lehet ennyi idő alatt megfelelő tankönyveket fejleszteni?
Most azon évfolyamok tankönyvei készültek el, amelyekből szeptembertől már a módosított NAT szerint tanulnak. A történelmi tények, a fontos események természetesen nem változtak; így a tananyagcsökkentés jegyében bizonyos események szükségszerűen kikerültek a könyvekből, a tankönyvfejlesztés tehát jórészt ezen ismeretek és tananyagrészek szűrését jelentette, továbbá a legújabb kutatási eredmények ismertetése, és bizonyos fokú módszertani megújítás volt.

2. A tananyagfejlesztők, szakértők és lektorok miért ugyanabból a körből kerülnek ki?
A gyakorló pedagógusokból és tudományos kutatókból álló alkotói közösség úgy osztotta meg a feladatokat, hogy az garantálja a két könyvsorozat módszertani sajátosságainak, tényanyagának egységét, ugyanakkor lehetőséget biztosítva több irányra a tananyag mélységét, módszertani feldolgozását, adott esetben mennyiségét illetően.

3. Bár egyes korszakokat teljesen töröltek, más korszakok egy-két órában megtanítandó tény- és névanyaga nőtt, a leckék esetenként 8 oldalasak, és hatalmas témaköröket tárgyalnak – valóban beszélhetünk tananyagcsökkenésről?
Az 5. és 9. évfolyamosoknak készült történelemkötetek kézzel foghatóan rövidültek: oldalszámuk 50-60 oldallal, mintegy 20-30%-kal csökkent a korábbi kiadványokhoz képest, az új 5. évfolyamos kötet 144, a 9. évfolyamos pedig 176 oldal. A kötetben jól elkülöníthető a törzs- és a kiegészítő anyag, így a pedagógus maga döntheti el, hogy a feldolgozásra szánt időkeretben mely témákkal foglalkozik részletesebben. Átlagosan 2-3 tanóra jut egy-egy anyagrész feldolgozására, ami a tananyag elsajátítására és kompetenciafejlesztésre is elegendő. A tankönyv nem tanóránként elsajátítandó leckékre, hanem témakörökre tagolódik, ezen belül a tananyag elosztása arányos.

4. Miért maradt ki az általános iskolások tankönyvéből az őskor és Hammurapi törvénykönyve?
A tankönyvek elsősorban csak arra koncentrálnak, amit a kerettanterv témaként kiemel: az ókorból például csak arra, ami valóban civilizációs alap. Hammurapi törvénykönyve az ötödikes anyagban nem szerepel, ám a gimnáziumi kötetben természetesen megjelenik a téma: a 9. osztályos „A” jelű kötetben rögtön az első leckében képpel (de természetesen a főszövegben is) szerepel a törvényoszlop. A tantervi szabályozás és a ráépülő tankönyvek egyik nagy erénye, hogy elkerüli a tananyagok ismétlődését, ezzel is csökkentve a diákok terheit.

5. A magyar történelemből miért csak a győztes csatákat, pozitív eseményeket hangsúlyozzák a tankönyvek?
Értelemszerűen nem csak a győztes csaták szerepelnek a történelem tantervekben és tankönyvekben, ám az új tananyagok szakítani kívánnak a negatív történelmi azonosságtudattal, korábbi hagyományokkal ellentétben igyekeznek bemutatni nemzeti közösségünk sikereit, eredményeit.

6. Miért az egyetemes történelemnél tárgyalja az általános iskolai tankönyv a magyar történelem néhány fontos eseményét?
A tankönyv alkotói közössége azt tűzte ki célul, hogy a magyar fejlődést, saját értékeit bemutatva, az európai történelem szerves részeként mutassa be, jelezve, hogy ugyanazok az egyetemes történeti folyamatok itthon is lejátszódtak. A modern pedagógiai, pszichológiai, történelemdidaktikai szakirodalom egyetért abban, hogy a jelenségalapú megközelítés segíti legjobban a tanulókat tananyag megértésében. Könnyen belátható, hogy nem hatékony (és végképp nem időtakarékos), ha egy adott jelenséget (például a középkori városok fejlődése) szétbontva, akár több hónapos különbséggel tanítanak meg egyetemes és magyar történelemből. Az egyetemes történelem tanításának „szigetszerű” átalakítása, amely mellett nemzeti múltunk folyamatszerű bemutatása alapvetően megmaradt, valódi tananyagcsökkentést is eredményezett.

7. Valóban be lehet mutatni magyar példákon az európai fejlődést?
A tankönyvek alkotói a magyar fejlődést az európai történelem szerves részeként mutatják be, szakítva az eddig megszokott „lemaradásszemlélettel”. Ez összhangban van a jelenségalapú oktatás elvével is, hiszen példaként a diákokhoz közeli magyar jelenségeket ismertetnek.

8. Miért kérdőjelezik meg a tankönyvek a finnugor nyelvcsalád tudományosan elfogadott létét, és miért mutatnak be nem elfogadott elméleteket (kettős honfoglalás)?
A tankönyvek nem kérdőjeleznek meg tudományosan elfogadott állításokat, viszont az elmondható, hogy (a korai magyar történelemről szóló anyagrésznél is) a szerzők a legfrissebb kutatási eredmények alapján dolgozták át a tananyagot. Így tehát a téma megközelítése igen modern, ugyanakkor távol áll attól, hogy tudományos igazságokat nyilatkoztatna ki, a szöveg végig korrekten jelzi, hogy mely esetekben van hipotézisekről szó.

9. Hogyan került a tankönyvbe Szent Erzsébet illusztrációjaként az állami Erzsébet-program?
Az ún. autentikus tanulást segíti, hogy a kiadványok igyekeznek napjainkig tartó íveket fölrajzolni, így a diákok számára sokkal jelenvalóbbá válik a történelem. Jobban megértik azokat az anyagrészeket, amelyeknek látható összefüggésük van a jelennel. Kifejezetten modern szemlélet, ha egy 8 évszázaddal ezelőtt élt szent életével kapcsolatban napjainkban megjelenő, releváns kérdések is előkerülnek.

10. Hogyan közvetíti a tankönyv a történelmi gondolkodást?
Mindegyik új tankönyv jól használható forrásanyaggal készült, a szöveges, a képi és az adatsorjellegű források egyensúlyban vannak. Ilyen módon megvalósítható a tanulói tevékenykedtetésen alapuló, aktív, felfedező tanulás: a diákoknak fejlődik a szövegértésük, elemzőkészségük és történelmi gondolkodásuk is. A leckék a korábbi ismeretek folyamatos felidézését is szorgalmazzák. A szövegekben jól elkülöníthetők a feltevéseket, elméleteket bemutató részletek.

Tankönyvek történelem

Taneszközök

Történelem tankönyv 11.

• Általános információk

• Tananyagfejlesztők: Borhegyi Péter, Paksa Rudolf, Boronkai Szabolcs
• Műfaj: tankönyv
• Iskolatípus: gimnázium, középiskola, szakgimnázium
• Évfolyam: 11. évfolyam
• Tantárgy: társadalmi és állampolgári ismeretek, történelem
• Tankönyvjegyzék: Tankönyvjegyzéken nem szereplő online tananyag
• Nat: Nat 2012

Az Oktatási Hivatal által kiadott, tankönyvjegyzéken szereplő tankönyveket a Könyvtárellátónál vásárolhatják meg (www.kello.hu).

Oktatási Hivatal

1074 Budapest, Rákóczi út 70-72.
Hétfőtől péntekig 9:00 – 16:00
Tel.: (+36) 1-460-1873
Tel.: (+36) 30-500-8147
tankonyv@oh.gov.hu

Vásárlás

KELLO TANKÖNYVCENTRUM
1085 Budapest, József Krt. 63.
Tel.: (+36-1) 237-6989
kello.hu

Történelem témakör művei, könyvek, használt könyvek

A 2004. évi európai parlamenti választások

A biztonságpolitika alapjai

A brit civilizáció

A brit civilizáció

A brit civilizáció

A brit civilizáció

A Brit nép története 1850-ig

A Companion to Contemporary Political Philosophy

A fejlett tőkésországok munkásmozgalmának főbb.

A forradalmi munkásmozgalom és a tudományos.

A gyarmatosítás és a nemzeti felszabadító.

A haza és a szocialista rendünk védelméért

A haza és a szocialista rendünk védelméért IV.

A helytörténeti kutatások elméleti és.

A History of England for Schools

A History of World Societies I-II.

A honfoglalókról

A II. világháború és az azt követő békék

A II. világháború és az azt követő békék

A jó polgár

A jó polgár

A kékcédulás hadművelet

A kelet-európai országok története I/ 2. (töredék)

A két világháború közötti időszak.

A kétszintű történelem érettségi próbaérettségi.

A kialakuló európai biztonsági rendszer és a.

A KISZ-titkár munkájának alapjai

A KISZ-titkár munkájának alapjai

A középkor története

A magyar alkotmányjog európai uniós forrásai

A magyar és a nemzetközi munkásmozgalom.

A magyar és a nemzetközi munkásmozgalom.

A magyar és a nemzetközi munkásmozgalom.

A magyar és a nemzetközi munkásmozgalom.

A magyar és a nemzetközi munkásmozgalom.

A magyar munkásmozgalom 1944-1948

A magyar munkásmozgalom története

A magyar munkásmozgalom története 1945-1960

A magyar nemzet története

A magyar nemzet története

A magyar nemzet története

A magyar nemzet története

A magyar nemzet története és a mai magyar állam.

A magyar nemzet története kapcsolatban a.

A magyar nép története

A magyar nép története

A magyar nép története

A magyar nép története 1526-ig

A magyar nép története 1526-ig

A magyar nép története 1526-ig

A magyar polgári történetírás története I.

A magyar történelem időrendi átnézete

Elérhetőségeink

Személyes átadóhelyek központja:

Belépés

Nincs még fiókja?

• Nyomonkövetheti aktuális és korábbi rendeléseit
• Beállíthat automatikus értesítőket az Önt érdeklő, újonnan beérkezettkiadványokról
• Előjegyezhet azokra a kiadványokra, melyek jelenleg éppen nincsenek akínálatunkban

Elfelejtett jelszó

Kérjük, adja meg azonosítóját, és a hozzá tartozó email címet, hogy jelszavát elküldhessük Önnek!

A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Azonosító név/E-mail cím*
Azonosító és e-mail cím megegyező

(2009 március óta a regisztrált ügyfelek azonosító neve megegyezik az email címmel)

Ha az azonosítóját sem tudja megadni, kérjük, hívja az ügyfélszolgálati vonalat:

Regisztráció

**Hozzájárulok, hogy az Antikvárium.hu részemre az adatkezelési tájékoztatójában foglaltak alapján a megadott elérhetőségeken marketing tartalmú hírlevelet küldjön a hozzájárulásom visszavonásáig. A hozzájárulásomat az Antikvárium.hu ügyfélszolgálati elérhetőségéhez címzett nyilatkozattal bármikor visszavonhatom.
***Hozzájárulok, hogy az Antikvárium.hu részemre az adatkezelési tájékoztatójában foglaltak alapján a megadott elérhetőségeken az Antikvárium.hu weboldalon működő aukcióival kapcsolatban értesítést küldjön a hozzájárulásom visszavonásáig. A hozzájárulásomat az Antikvárium.hu ügyfélszolgálati elérhetőségéhez címzett nyilatkozattal bármikor visszavonhatom.

Felhívjuk figyelmét, hogy 2020.07.01-től nincs lehetőség a számla kiállítása után történő számlacserére, nem áll módunkban módosítani a vevő számlázási adatait.

Adatait bizalmasan kezeljük, védett szerveren tároljuk, és harmadik személynek sem kereskedelmi, sem egyéb célból nem adjuk át.

Regisztráció

Regisztrációja sikeresen megtörtént.

Megadott e-mail címére megerősítő e-mailt küldtünk. Ahhoz, hogy a regisztrációja véglegesedjen, és le tudja adni rendeléseit, kérjük, kattintson a levélben található linkre.
A megerősítő link a kiküldéstől számított 48 óráig érvényes, ezután a regisztrációs adatok törlésre kerülnek.