Tankönyvkatalógus rugalmas tanmenet

Sokszor hallhatta a tanmenet és a tematikus terv kifejezéseket, készíthetett már egy jó párat ezekből, de vajon biztosan eltalálta, hogy miként kell készíteni? Hogy ne keverje össze a kettőt a port.

TANKÖNYVKATALÓGUS Középiskolák részére

Elêszó A Maxim Könyvkiadó kiadványai megbízható segítséget nyújtanak tanulóknak és tanáraiknak egyaránt. Tankönyveinket a kerettantervi és az érettségi követelményrendszer ﬁgyelembevételével készítettük. A szakmailag igényes kötetek széleskörë módszertani eszköztárral rendelkeznek, ezáltal kreatív gondolkodásra, aktív tanulásra késztetnek. Digitális kiegészítêink nem csupán a szakmai követelményeknek, de a modern didaktikai kihívásoknak (interaktív táblán való használhatóság, animációk, videók, segítség a feladatmegoldásokhoz) is megfelelnek. Feladatgyëjteményeink eredményes felkészülést biztosítanak az érettségire, a felvételire és a nyelvvizsgákra. Szerzêink, lektoraink gyakorló szaktanárként, illetve vizsgáztatóként jól ismerik a különbözê vizsgatípusokat és azok különbözê szintjeit, így a köteteinkben kínált feladatsorok, tételsorok valós képet nyújtanak a majdani vizsgáról. Katalógusunk segítségével ismerje meg tankönyveink, segédtankönyveink és nyelvkönyveink folyamatosan bêvülê kínálatát!

Minden kedves Olvasónknak hasznos idêtöltést, eredményes felkészülést kívánunk!

6728 SZEGED, KOLLÉGIUMI ÚT 11/H • TEL.: (62) 548-444 • E-MAIL: [email protected]

Tartalom DIGITÁLIS TANANYAGOK . 4. OLDAL KEDVEZMÉNYES TANKÖNYVCSOMAGOK . 6. OLDAL ÁTTEKINTé TÁBLÁZAT – TANKÖNYVEK, SEGÉDKÖNYVEK . 8. OLDAL BIOLÓGIA . 12. OLDAL FIZIKA . 16. OLDAL FÖLDRAJZ . 20. OLDAL KÉMIA . 24. OLDAL INFORMATIKA. 26. OLDAL MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 28. OLDAL KÖZGAZDASÁGTAN. 35. OLDAL MATEMATIKA . 36. OLDAL TÖRTÉNELEM . 40. OLDAL ÁTTEKINTé TÁBLÁZAT – NÉMET NYELV . 44. OLDAL NÉMET NYELV . 46. OLDAL ÁTTEKINTé TÁBLÁZAT – ANGOL NYELV . 60. OLDAL ANGOL NYELV . 62. OLDAL EGYÉB NYELV . 74. OLDAL HÍREK • ÚJDONSÁGOK • MINTAOLDALAK – OLVAS.HU

DIGITÁLIS TANANYAGOK Digitális kiegészítê tananyagok és tanári kézikönyv Könnyen kezelhetê, egyszerë menü: Átjárhatóság az oldalpárok részletei és a képek között. Visszanavigál az adott oldalpárra. Visszanavigál a Tartalomjegyzékbe. Interaktív feladat behívása. Videók lejátszása.

Az interaktív feladatok képekkel, ábrákkal segítik az ismeretek elmélyítését.

Motiváló, megértést segítê egítê animációk, videók

Számos interaktív feladat

GeoGebra-fájlok (a Matematika CD-n)

A tankönyv teljes anyaga g kivetíthetê; nagyítható oldalpárok A tananyaghoz szemléletes animációk és interaktív feladatok is kapcsolódnak.

6728 SZEGED, KOLLÉGIUMI ÚT 11/H • TEL.: (62) 548-444 • E-MAIL: [email protected]

Digitális tananyagaink az Út a tudáshoz tankönyvcsalád (Biológia, Fizika, Földrajz, Kémia, Magyar nyelv, Matematika) és a studio d német nyelvi tankönyvcsalád kiegészítê elemei. Segítségükkel szemléletesebbé tehetê az órai munka és növekszik a tanulók órai aktivitása is, emellett hasznos segítségül szolgál a szaktanároknak az órára történê felkészülés során.

Egyszerë kísérletek videón és hozzá tartozó interaktív feladat, pl. mondat kiegészítés.

Átjárhatóság az egyes tankönyvi feladatok, képek és interaktív feladatok között

Témazáró feladatsorok A tankönyv egyes feladataihoz interaktív feladatok, animációk kapcsolódnak.

HÍREK • ÚJDONSÁGOK • MINTAOLDALAK – OLVAS.HU

TANKÖNYVCSOMAGOK Kedvezményes tankönyvcsomagok Tankönyvkiadónk egyes kiadványait kedvezményes tankönyvcsomag formájában is biztosítjuk az iskoláknak. Az Út a tudáshoz és a studio d tankönyvcsalád kötetei a következê kedvezményekkel rendelhetêk:

MX-467 Fizika 9. osztályos tankönyvcsomag (8% kedvezménnyel): 4010 Ft Út a tudáshoz: Fizika 9. (MX-225) és Tematikus feladatgyëjtemény ﬁzikából CD-vel (MX-365)

MX-456 Matematika 9. osztályos tankönyvcsomag (12% kedvezménnyel): 2960 Ft Út a tudáshoz: Matematika 9. (MX-226) és Érettségi feladatgyëjtemény matematikából 9-10. (MX-249)

MX-457 Matematika 11. osztályos (középszint) tankönyvcsomag (8% kedvezménnyel): 3180 Ft Út a tudáshoz: Matematika 11. középszint (MX-267) és Érettségi feladatgyëjtemény matematikából 11-12. (MX-250)

6728 SZEGED, KOLLÉGIUMI ÚT 11/H • TEL.: (62) 548-444 • E-MAIL: [email protected]

MX-458 Matematika 11-12. osztályos (emelt szint) tankönyvcsomag (8% kedvezménnyel): 4360 Ft Út a tudáshoz: Matematika 11-12. emelt szint (MX-350) és Érettségi feladatgyëjtemény matematikából 11-12. (MX-250)

MX-468 studio d A1 tankönyvcsomag (7% kedvezménnyel): 4610 Ft studio d A1 Kurs- und Übungsbuch (MX-157) és studio d A1 Sprachtraining (MX-453)

MX-469 studio d A2 tankönyvcsomag (7% kedvezménnyel): 4610 Ft studio d A2 Kurs- und Übungsbuch (MX-173) és studio d A2 Sprachtraining (MX-454)

MX-470 studio d B1 tankönyvcsomag (7% kedvezménnyel): 4610 Ft studio d B1 Kurs- und Übungsbuch (MX-199) és studio d B1 Sprachtraining (MX-455)

HÍREK • ÚJDONSÁGOK • MINTAOLDALAK – OLVAS.HU

TANKÖNYVEK, SEGÉDKÖNYVEK Út a tudáshoz középiskolai tankönyvcsalád

Út a tudáshoz: Digitális kiegészíté tananyagok és tanári kézikönyv

Érettségire felkészíté kötetek: irásbeli

Biológia 10. Biológia 11. Biológia 12. (2012. augusztus)

Fizika 9. Fizika 10. Fizika 11. Tematikus feladatgyëjtemény ﬁ zikából

Földrajz 9. Földrajz 10. (2012. 3. negyedév)

Kémia 9. Kémia 10.

Biológia 10. DVD Biológia 11. DVD (2012. 2. negyedév) Biológia 12. DVD (2012. 4. negyedév)

8 próbaérettségi biológiából (középszint) 8 próbaérettségi biológiából (emelt szint)

Fizika 9. DVD Fizika 10. DVD Fizika 11. DVD

8 próbaérettségi ﬁ zikából (középszint) 12 próbaérettségi ﬁ zikából (emelt szint) Színes érettségi feladatsorok ﬁ zikából (középszint)

Földrajz 9. DVD (2012. 2. negyedév) Földrajz 10. DVD (2012. 4. negyedév)

12 próbaérettségi földrajzból (középszint) Színes érettségi feladatsorok földrajzból (középszint)

Kémia 9. DVD Kémia 10. DVD (2012. 2. negyedév)

12 próbaérettségi kémiából (középszint) 12 próbaérettségi kémiából (emelt szint)

10 próbaérettségi informatikából (középszint) 10 próbaérettségi informatikából (emelt szint) Színes érettségi feladatsorok informatikából (középszint)

6728 SZEGED, KOLLÉGIUMI ÚT 11/H • TEL.: (62) 548-444 • E-MAIL: [email protected]

Érettségire felkészíté kötetek: szóbeli

Elméleti összefoglaló kötetek

Színes érettségi tételek biológiából (középszint) 130 tétel biológiából (emelt szint)

Kiegészítê fejezetek a biológia érettségihez (közép- és emelt szint)

77 tétel földrajzból (középszint)

60 tétel informatikából (középszint)

ECDL próbavizsgafeladatsorok informatikából

HÍREK • ÚJDONSÁGOK • MINTAOLDALAK – WWW.OLVAS.HU

TANKÖNYVEK, SEGÉDKÖNYVEK Út a tudáshoz középiskolai tankönyvcsalád

Út a tudáshoz: Digitális kiegészíté tananyagok és tanári kézikönyv

Érettségire felkészíté kötetek: írásbeli

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv 9. Magyar nyelv 10. Magyar nyelv 11. (2012. 3. negyedév) Magyar nyelv 12. (2013. 3. negyedév)

Magyar nyelv 9. DVD Magyar nyelv 10. DVD (2012. 2. negyedév) Magyar nyelv 11. DVD (2012. 4. negyedév) Magyar nyelv 12. DVD (2013. 4. negyedév)

15 próbaérettségi magyar nyelv és irodalomból (középszint) Plusz 15 próbaérettségi magyar nyelv és irodalomból (középszint) 15 próbaérettségi magyar nyelv és irodalomból (emelt szint) Színes érettségi feladatsorok magyar nyelv és irodalomból (középszint)

15 próbaérettségi közgazdaságtanból (középszint)

Matematika 9. Matematika 10. Matematika 11. középszint Matematika 12. középszint Matematika 11-12. emelt szint

Matematika 9. CD Matematika 10. CD Matematika 11. CD középszint Matematika 12. CD középszint (2012. 2. negyedév) Matematika 11-12. CD emelt szint

15 próbaérettségi matematikából (középszint) Plusz 15 próbaérettségi matematikából (középszint) 15 próbaérettségi matematikából (emelt szint) Színes érettségi feladatsorok matematikából (középszint)

12 próbaérettségi történelembêl (középszint) 10 próbaérettségi történelembêl (emelt szint)

6728 SZEGED, KOLLÉGIUMI ÚT 11/H • TEL.: (62) 548-444 • E-MAIL: [email protected]HU

Érettségire felkészíté kötetek: szóbeli

Elméleti összefoglaló kötetek

Magyar nyelv és irodalom

120 tétel magyar nyelv és irodalomból (középszint) 100 tétel magyar nyelv és irodalomból (emelt szint) Színes érettségi tételek magyar nyelv és irodalomból (középszint)

Van fogalmad? Fogalomgyëjtemény magyar nyelv és irodalomból Érettségi adattár irodalomból 9-12. Mindentudás zsebkönyvek: Magyar szólások és közmondások Magyar helyesírás

68 tétel közgazdaságtanból (közép- és emelt szint)

Érettségi feladatgyëjtemény matematikából 9-10. Érettségi feladatgyëjtemény matematikából 11-12. Kisérettségi feladatsorok matematikából Készüljünk a kompetenciamérésre! 10. évfolyam (Szövegértés és matematika)

Kisérettségi feladatsorok magyar nyelv és irodalomból 30 szövegértés magyar nyelv és irodalomból (középszint) 30 nyelvi-irodalmi mëveltségi feladatsor (emelt szint) 77 szövegalkotási feladat magyar nyelv és irodalomból Készüljünk a kompetenciamérésre! 10. évfolyam (Szövegértés és matematika)

88 tétel történelembêl (középszint) 44 tétel történelembêl (emelt szint) Színes érettségi tételek történelembêl (középszint)

Érettségi teszt- és esszégyëjtemény történelembêl 9. Érettségi teszt- és esszégyëjtemény történelembêl 10. Érettségi teszt- és esszégyëjtemény történelembêl 11. Érettségi teszt- és esszégyëjtemény történelembêl 12.

HÍREK • ÚJDONSÁGOK • MINTAOLDALAK – WWW.OLVAS.HU

Alapösszefüggések matematikából (középszint) Alapösszefüggések matematikából (emelt szint)

Érettségi témakörök vázlata történelembêl (középszint) Érettségi adattár történelembêl 9-12. Van fogalmad? Fogalomgyëjtemény történelembêl

ÚT A TUDÁSHOZ Á

témazáró feladatlapok, valamint a tankönyvi feladatok részletes megoldásai) mellett megtalálható a tankönyv digitális táblán kivetíthetê, nagyítható, szerkeszthetê változata, valamint számtalan videó, animáció és ábra, amelyekhez interaktív feladatok is tartoznak.

Biológia tankönyvcsalád középiskolásoknak Bán Sándor, Csigér István, Juhász Katalin, Vargáné Lengyel Adrien Az Út a tudáshoz biológia tankönyvcsalád kötetei a NAT szellemében, a kerettanterv és az érettségi követelményrendszer alapján, az érettségi vizsgák tapasztalatainak ﬁgyelembevételével készülnek. A szakmailag igényes, könnyed stílusú, tartalmukban és formájukban is színes kötetek minden lényeges tényanyagot tartalmaznak, kreatív gondolkodásra, aktív tanulásra késztetnek. Köteteink mindennapi tapasztalatokra és a modern evolúciós elméletekre építve a természettudományok iránt kevésbé érdeklêdê ﬁatalokat is végigvezetik az élêvilág fejlêdésének útján. A biológiát magasabb szinten tanulni szándékozó diákok is megkapnak e könyvekbêl minden, a további fejlêdésükhöz szükséges lehetêséget és inspirációt. Tankönyveink képanyaga gazdag és igényes. Rengeteg gyakorlati példát és érettségi típusú feladatot tartalmaznak. Kísérletcentrikus felépítésük lehetêvé teszi, hogy széles körben alkalmazzák a biológia tanítására, tanulására a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban egyaránt. A Digitális kiegészíté tananyagokat és tanári kézikönyvet tartalmazó DVD-n a tanári kézikönyv hagyományos elemei (tanmenetek, óravázlatok, táblavázlatok, módszertani segédletek,

Biológia 10. osztály (MX-272) B/5, 240 oldal

Digitális tananyag, 10. osztály (MX-333) 100 interaktív elem 5280 Ft/*ingyenes Biológia 11. osztály (MX-273) B/5, 260 oldal

Digitális tananyag, 11. osztály (MX-334) (2012. 2. negyedév) 5280 Ft/*ingyenes Biológia 12. osztály (MX-274) (2012. augusztus)

Digitális tananyag, 12. osztály (MX-335) (2012. 4. negyedév) 5280 Ft/*ingyenes

Osztálynyi tankönyvrendelés esetén ingyenes. További mintaoldalak és a sorozatot bemutató katalógus a www.olvas.hu weboldalról töltheté le.

6728 SZEGED, KOLLÉGIUMI ÚT 11/H • TEL.: (62) 548-444 • E-MAIL: [email protected]

Emelt szintë tananyag.

Ne csak nézd! A kapcsos korpafĦ védett növény, eszmei értéke 10.000 Ft. Mit jelent ez?

12.4. Kapcsos korpafĦ

A zsurlók k hajtására az örvös elágazás jellemzĘ. Ez azt jelenti, hogy a szár elágazási pontjain egyszerre több (4-8) egyenrangú hajtás indul ki. Szárukon hosszanti lefutású bordákat találunk. A bordák sok szilícium-dioxidot tartalmaznak, ezért a zsurlók érdes tapintásúak. Ruhák, illetve edények súrolására használták régebben. A zsurlók osztályába is tartoztak fatermetĦ fajok. A mára szintén kihalt zsurlófákk magassága a 30 métert is elérte. Elterjedésük a karbonidĘszakban volt a legnagyobb mértékĦ. A karbonidĘszak k a nevét éppen arról kapta, hogy az ekkor élt fatermetĦ harasztok szolgáltatják a mai földi szénkészlet nagy részét. Az elpusztult növények szerves anyaga ugyanis nagy nyomáson évmilliók alatt kĘszénné alakult (a szén neve latinul carbo). A hazai zsurlófajok közül a legismertebb a mezei zsurló (12.6. ábra). Ez tavasszal barna színĦ (nem fotoszintetizáló), spóraképzĘ hajtást hoz létre. Nyáron pedig kialakul a zöld, fotoszintézisre képes hajtás. A harasztokra jellemzĘ, hogy a fotoszintézis során elĘállított szerves anyag egy részét föld alatti módosult szárukban, a gyöktörzsben raktározzák. Így válik lehetĘvé, hogy ugyanaz a növény a következĘ évben is hajtást fejlesszen. a)

szövetes, hajtásos, edényes növények ma

nyittvaterm ny mĘĘkk

ĘĘssi Ęsi nyit ny itva vate term rm mĘk Ęk

Ęsi Ęsi Ęs h ra ha rasz szto tokk

12.6. a) Mezei zsurló tavaszi hajtása; b) mezei zsurló nyári hajtása; c) mezei zsurló szára közelrĘl; d) mezei zsurló spóráinak térbeli elektronmikroszkópos felvételen

Ęsi Ęsi Ęs zzööllddmo mosz szaatok ok

12.2. A szövetes növények törzsfejlĘdése

Egy folyóiratban olvastam, hogy a földtörténet korábbi korszakaiban a harasztok között fatermetĦek is voltak.

A földtörténet során az elsĘ fatermetĦ élĘlényeket a korpafüvek k osztályába soroljuk. Felépítésüket kövületekbĘl és lenyomatokból ismerjük, mára kihaltak. tak. A pikkelyfákk (12.3. ábra) és pecsétf pecsétfák tfák elágazásmentes törzse akár húszméteresre is megnĘtt. A ma élĘ harasztok közül hazánkban is elĘfordulnak a korpafüvek osztályának képviselĘi. A kapcsos korpafĦ fĦ (12.4. ábra) és a részeg fĦ eg korpafĦ korpaafĦ (12.5. ábra) egyaránt savas kémhatású hatású talajt kedvelĘ védett fajok.

Ismétlêdê ábra, melynek mindig más-más részletét emeljük ki.

A harasztok ma legnagyobb fajszámú csoportja a páfrányok k osztálya. A páfrányok levelei igen sokféle alakúak, de általában jellemzĘ rájuk a fotoszintézis szempontjából lényeges nagy felszín és a tagoltság. Hazai páfrányaink közül a legismertebb a hegységeinkben élĘ erdei pajzsika (12.8. a) és b) ábra). Hasonló testfelépítésĦ a struccpáfrány és a hölgypáfrány is. Sziklagyepeink lakói a kis levelĦ, törékeny felépítésĦ fodorkafajok. A kövi fodorka mészkĘ alapkĘzeten, míg az aranyos fodorka (12.9. d) ábra) inkább vulkanikus eredetĦ hegységeinkben gyakori. A kígyónyelv (12.9. b) ábra) és a kis holdruta (12.9. a) ábra) egyaránt sajátos kinézetĦ levelekkel rendelkezik. A gímpáfrány (12.7. ábra) levele tagolatlan. A kis holdrutára, a struccpáfrányra és a legnagyobb hazai páfrányra, a királyharasztra le t (12.9. c) ábra) egyaránt jellemzĘ, hogy spóratartóik a fotoszintetizáló hajtásoktól elkülönült je hhajtásokon fejlĘdnek. LebegĘ hínártársulásaink páfrányfajai a rucaööröm (12.8. c) ábra) és a mételyfĦ.

Ne csak nézd! Mit jelöl a piros nyíl? Mit jelentenek a keresztben álló kis vonalak?

12.3. Karbonkori pikkelyfa

Lenyomatokból ismerjük az elsĘ, egyszerĦ felépítésĦ harasztnövényeket. Ezek alig haladták meg a ma ismert mohák méreteit. A harasztok levelei kezdetben spirálisan álltak k a száron és csak kisméretĦek, pikkelyszerĦek k voltak. KésĘbb a hatékonyabb vízszállítás lehetĘvé tette a nagy felületĦ levelek megjelenését is. Az Ęsi harasztok k spóratartói a növény csúcsán fejlĘdtek és nagyszámú spórát hoztak létre. Száruk villás elágazású volt. Ez az elágazástípus úgy jön létre, hogy az elágazási pontban két egyenrangú hajtásrészlet fejlĘdik ki. Az Ęsi harasztok bĘrszövete hatékonyan védte meg Ęket a kiszáradástól. A vizet a talajból vették fel, és szállítószöveteik biztosították a hajtás vízellátását. Így lehetĘvé vált, hogy végül igen nagy méretĦ fotoszintetizáló élĘlények jöjjenek létre a szárazföldön. Ez jelentĘs tápanyagmennyiséget biztosított a szárazföldi állatok számára is, ami alapul szolgált az összetett szárazföldi életközösségek létrejöttéhez. A harasztok törzse a belĘlük késĘbb kifejlĘdött nyitvatermĘk törzsével és az ezekbĘl kifejlĘdĘ zárvatermĘk törzsével együtt alkotják a szövetes növények k törzscsoportját. Az elsĘ szövetes növények csak gyökérrel és hajtással rendelkeztek, ezért e három törzset közös néven k is nevezzük. Ezek szállítószövetei edénynyahajtásos növényeknek lábokba rendezĘdtek, ezért e csoportot edényes növényeknek k is szokás nevezni (12.2. ábra).

12.5. Részeg korpafĦ

Ne csak nézd! Mi a gímpáfrány levelének jellegzetessége a többi páfrányhoz képest?

Ne csak nézd! Mik lehetnek a barna színĦ részek?

12.9. a) Kis holdruta; b) kígyónyelv; c) királyharaszt; d) aranyos fodorka

Hogyan alakul a harasztok esetében az ivaros és ivartalan szakasz megoszlása? A mohákhoz hasonlóan a harasztoknál is az ivaros szakaszhoz tartozik a kifejlett növény?

12 8 a) Erdei 12.8. Erd pajzsika hajtása; b) erdei pajzsika levele; c) rucaöröm páfrány egy édesvízi hínártásulásban

Ezek szerint a harasztok is spórákkal szaporodnak. Vannak ebben a folyamatban különbségek a mohák szaporodásához képest? A harasztok is spórákkal szaporodnak (12.10. ábra). A spórából lemezes felépítésĦ, fotoszintézisre képes elĘtelep fejlĘdik, amely a páfrányoknál gyakran szív alakú. Az elĘtelep fonákján találjuk a harasztok ivarszerveit, amelyekben a hímivarsejtek és a petesejtek fejlĘdnek. A megtermékenyítéshez e növények esetében is víz szükséges, hiszen csillós hímivarsejtjeik csak folyékony közegben képesek mozogni. A hímivarsejtek ebben az esetben is pozitív kemotaxissal „találják meg” a petesejtet. A megtermékenyítés során létrejött zigótából osztódással alakul ki a harasztnövény. A harasztnövények hajtásán fejlĘdnek a spóratartók, amelyekben kialakulnak a spórák. A páfrányok többségének spórtartói leveleik fonákján találhatók meg (12.11. ábra).

A harasztok kétszakaszos egyedfejlĘdése több tekintetben is eltér a mohákétól. Haploid spóráik számtartó osztódások sorozatával hozzák létre az elĘtelepet. A harasztok ivarszervei és ivarsejtjei az elĘtelepen fejlĘdnek.. Az ivaros szakasz az ivarsejtek kifejlĘdéséig tart. Ekkor a növény tömegének ömegének nagy részét az elĘtelep teszi ki. A diploid zigóta számtartó ó osztódások sorozatával hozza létre a harasztnövényt, amelynek sej sejtjei e tj t ei így diploidok. A kifejlett növény a harasztok esetében tehát azz ivartalan, spóraképzĘ nemzedékhez tartozik. A spóratartókban számfelezĘ felezĘ osztódással jönnek létre a diploid spóranyasejtekbĘl a haploidd spórák.

ivaros szakasz hími hí miva iva varrrsejt se j (n) spóór sp óra óra (n)

ellĘt Ęteel elep lep ep (n)

ziigó gót óta ta ( n) (2

12.12. A harasztok szaporodásmenetének vázlata

az elĘtelep fonák oldala

petesejt hímivaarsejt kifejlett harasztnövény

zigóta fejlĘdĘ harasztnövény

12.11. Spóratartók egy páfrány levelén

El ne felejtsd! Rövid összefoglalás.

petese pe tesejt jt jt (n) levelek fonák oldala

Ne csak nézd! Mit jelenthet az, hogy ez a levél kétszeresen szárnyas öszszetételĦ?

hara ha rasz szttn sz tnöv tnö övén övé é y ( n) (2

Ne csak nézd! né d! Milyen folyamatokat jelölnek a kék színĦ nyilak? Melyik szakaszt jelöli a piros és a zöld nyíl?

A harasztok a mohákkal párhuzamosan alakultak ki a szilur korszak kezdetén. A harasztok a nyitvatermĘkkel és a zárvatermĘkkel együtt alkotják a szövetes, hajtásos, illetve edényes növények csoportját. Az Ęsi harasztok kis termetĦek voltak. Jellegzetesen part menti szárazföldön éltek. A karbonkorszakban élt Ęsi, fás szárú korpafüvek és zsurlók anyagaiból jött létre mai szénkészletünk nagy része. A korpafüvek spirális levélállású, villás elágazású, Ęsi kialakulású harasztok. Spóratartóik a hajtás csúcsán helyezkednek el. Egyik hazai képviselĘjük a kapcsos korpafĦ. A zsurlók bordázott szára örvös elágazású. Legismertebb hazai faj a mezei zsurló, amely tavaszszal barna spóraképzĘ hajtásokat, majd nyáron zöld színĦ, fotoszintetizáló hajtásokat hoz. A páfrányok tagolt levelei a föld alatti gyöktörzsbĘl nĘnek ki tavasszal. Általában a levelek fonákján fejlĘdnek spóratartóik. Hazai fajok az erdei pajzsika, az aranyos fodorka, a kígyónyelv, a kis holdruta, illetve a vízben lebegĘ rucaöröm. A harasztok spórákkal szaporodnak. EbbĘl alakul ki lemezes elĘtelepük. Ennek fonákján képzĘdnek az ivarsejtek, amelyek egyesülése révén jön létre a zigóta. A zigótából fejlĘdik a harasztnövény. A harasztok szaporodása vízhez kötött.

12.10. A páfrányok szaporodása

Megértést segítê folyamatábra. HÍREK • ÚJDONSÁGOK • MINTAOLDALAK – OLVAS.HU

8 próbaérettségi biológiából

Színes érettségi tételek biológiából

Középszint, emelt szint – írásbeli

Bán Sándor, Barta Ágnes

Juhász Katalin, Vargáné Lengyel Adrien

Sorozatunk az írásbeli érettségire való felkészülésben nyújt segítséget emelt és középszinten nemcsak a leendê vizsgázóknak, hanem a pedagógusoknak is. A gyakorlósorokkal tökéletesen modellezni lehet az érettségi vizsgát, mivel azokban minden pontosan úgy szerepel, ahogy az érettségi napján fog. Az eddigi érettségi vizsgák tapasztalatait felhasználva, az érettségi rendszerét és követelményeit pontosan ismerê gyakorló középiskolai tanárok, multiplikátorok állították össze a feladatlapokat és tételsorokat. A kötetekben szóbeli vizsgafeladatok is találhatóak. Kiadványaink módszertani bevezetêket tartalmaznak, amelyek bemutatják az érettségi vizsga feladattípusait, és ötleteket, tippeket adnak a felkészüléshez. A kötetek végén található megoldókulcs lehetêvé teszi az önálló gyakorlást.

Kötetünk annak a Színes érettségi sorozatnak a része, amelynek tagjai a középszintë szóbeli érettségire való felkészülésben nyújtanak segítséget a pedagógusoknak, a vizsgázóknak és az alsóbb évfolyamok diákjainak egyaránt. A szerzêk, akik tapasztalt gyakorló pedagógusok, a mintatételek összeállításánál ügyeltek arra, hogy az érettségi követelményrendszerben meghatározott tartalmak mindegyike elêforduljon a 60 A, illetve 60 B tétel valamelyikében. Minden tétel kidolgozása megtalálható a könyvben. A módszertani bevezetêben a lehetséges projektmunkákhoz is ajánlunk témákat, sêt két kidolgozott projektmunka is található a kötetben értékeléssel együtt. A kötetet gyakorláshoz és önálló felkészüléshez is ajánljuk.

Középszint – írásbeli (MX-155) B/5, 128 oldal

Középszint – szóbeli (MX-221) B/5, 204 oldal

Emelt szint – írásbeli (MX-154) B/5, 152 oldal

6728 SZEGED, KOLLÉGIUMI ÚT 11/H • TEL.: (62) 548-444 • E-MAIL: [email protected]

130 tétel biológiából

Kiegészítô fejezetek a biológia érettségihez

Emelt szint – szóbeli

Közép- és emelt szint

Juhász Katalin, Vargáné Lengyel Adrien

A kötetet a szóbeli érettségi vizsgára való felkészüléshez ajánljuk. A központi érettségi követelmények témakörei és lehetséges tételei, feladatai alapján gyakorló középiskolai tanárok állították össze a könyvet, amelyben a feleletek lehetséges tartalmi elemei is megtalálhatóak, ezáltal lehetêvé teszi akár az egyéni gyakorlást is. A kiadvány elején található módszertani bevezetê ötleteket, tippeket ad a felkészüléshez.

Emelt szint – szóbeli (MX-222) B/5, 256 oldal

HÍREK • ÚJDONSÁGOK • MINTAOLDALAK – OLVAS.HU

Kötetünk elsêsorban olyan témákat mutat be, amelyek a kétszintë érettségi követelményrendszerében jelen vannak, a forgalomban lévê tankönyvek azonban nem tárgyalják megfelelê részletességgel. A könyv újszerëségét az adja, hogy valódi átmenetet képez a jelenlegi középiskolai oktatás és a felsêoktatás belépê követelményei között. A korszerë szemléletmód nemcsak az érettségin jelent segítséget, hanem lehetêséget ad a bevezetê egyetemi, fêiskolai kurzusok követelményeinek eredményes teljesítésére is.

Közép- és emelt szint (MX-293) B/5, 172 oldal

ÚT A TUDÁ TUDÁSHOZ ÁSHOZ

Fizika tankönyvcsalád középiskolásoknak dr. Farkas Zsuzsanna, dr. Mezê Tamás, dr. Molnár Miklós, dr. Nagy Anett Az Út a tudáshoz ﬁzika tankönyvcsaládunk a kerettanterv és az érettségi követelményrendszer alapján, az érettségi vizsgák tapasztalatainak ﬁgyelembevételével készült. A kötetek szakmailag igényesek, de könnyed stílusúak, tartalmukban és formájukban is színesek. Minden lényeges tényanyagot tartalmaznak, kreatív gondolkodásra, aktív tanulásra késztetnek. A ﬁzika iránt érdeklêdê diákok megkapnak e könyvekben minden, a további fejlêdésükhöz szükséges lehetêséget és inspirációt. Gazdag, igényes képanyaggal, rengeteg gyakorlati példával, kísérletcentrikus felépítéssel rendelkeznek, ezáltal alkalmasak arra, hogy a ﬁzika iránt kevésbé érdeklêdê tanulókhoz is közelebb hozzák ezt a szép, de nehéz tudományt. Tankönyvcsaládunk alkalmazását ezért ajánljuk a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban egyaránt. A Digitális kiegészíté tananyagokat és tanári kézikönyvet tartalmazó DVD-n a tanári kézikönyv hagyományos elemei (tanmenetek, óravázlatok, táblavázlatok, módszertani segédletek, mérési gyakorlatok, témazáró feladatlapok, valamint a tankönyvi feladatok részletes megoldásai) mellett megtalálható a tankönyv digitális táblán kivetíthetê, nagyítható, szerkeszthetê változata, valamint számtalan videó, animáció és ábra, amelyekhez interaktív felada-

tok is is tartoz tartoznak. znak A Fizika 9 9. tanköny tankönyv 2009-ben elnyerte a HunDidac Szövetség Arany-díját. A Tematikus feladatgyìjtemény ﬁzikából címë kötetünk kreativitást, kognitív gondolkodást fejlesztê, gyakorlatias megközelítésë 1000 szöveges és 300 tesztfeladata elsêsorban a tankönyvi ismeretek megerêsítését szolgálja, de a kétszintë érettségire való felkészülést is segíti. A feladatok mintegy felének részletes megoldását, valamint a tesztek végeredményét a kötethez tartozó CD-melléklet tartalmazza. Fizika 9. osztály (MX-225) B/5, 212 oldal

Digitális tananyag, 9. osztály (MX-229) 100 interaktív elem 5280 Ft/*ingyenes Fizika 10. osztály (MX-230) B/5, 252 oldal

Digitális tananyag, 10. osztály (MX-231) 100 interaktív elem 5280 Ft/*ingyenes Fizika 11. osztály (MX-232) B/5, 280 oldal

Digitális tananyag, 11. osztály (MX-233) 100 interaktív elem 5280 Ft/*ingyenes Tematikus feladatgyìjtemény ﬁ zikából, CD-melléklettel (MX-365) B/5, 308 oldal 2980 Ft * Osztálynyi tankönyvrendelés esetén ingyenes. További mintaoldalak és a sorozatot bemutató katalógus a www.olvas.hu weboldalról töltheté le.

6728 SZEGED, KOLLÉGIUMI ÚT 11/H • TEL.: (62) 548-444 • E-MAIL: [email protected]

A költê is munkára nevel… M Mindennapjaink munkaffogalmait foglaljuk össze ráhangoló jellegë családi beszélgetés keretében.

5]VSIMVMZOQI\MTRM[Ì\UÈVa 5 5]VSIMVMZOQ 5]VSIMVMZOQI S QI\ $OLGOZZUNK !MUNKA

A munka szót sokszor használjuk használjuk, sokféle jelentése van van. Mi is lehet ezeknek az egymástól nagyon különbözĘ dolgoknak a közös lényege? És mi köze ezeknek a ﬁzikához? Sokféle munka van: például szellemi munka a tanulás, a levélírás, meg a többi, amiben nem a karunk, lábunk – a testünk fárad el, hanem az agyunk. Fizikai munka az, amitĘl akár izomlázat is kaphatunk, mint én a múltkor a lapátolástól. 1.1. A munka az emberi lét, a jogos önbecsülés alapja

Egy kis ﬁzikatör ténet. A munka, illetve az energia mértékegységének a neve a nagy angol ﬁzikus tiszteletére joule. James Prescott Joule (1818–1889) hĘtannal, elektromosságtannal, mechanikával foglalkozott. Különösen izgatták az energiával kapcsolatos kérdések. Huszonegy évesen alkotta meg az elektromos áram hĘhatását leíró törvényét. Huszonöt sem volt, amikor a mechanikai munka és a hĘ közötti egyenértékĦséget felismerte. Sokat tett az energia fogalmának, átalakulásainak, megmaradásának vizsgálatában, az erre vonatkozó törvények megfogalmazásában. „FĘállását” tekintve, egy sörgyárat vezetett, ennek a laboratóriumában végezte világraszóló kísérleteit. Ne csak nézd! A fĦrészt egyszer az egyik, aztán a másik favágó húzza 30 N-os erĘvel 1 m hosszan. Mennyi munkát végeznek 20 teljes periódus alatt?

Igazad van, mindenféle munkavégzés közben elfáradhatunk. Ez azt jelenti, hogy a szellemi, testi energiáink igénybevételével alkotunk valamit, miközben dolgozunk. A munka szót ilyen értelemben használjuk a mindennapokban. A ﬁzika tudománya is ehhez hasonlóan, de mégis egy kicsit másképpen határozza meg a munka fogalmát.

1.3. James Prescott Joule (1818–1889)

1.4. Egyenletesen húzd a fĦrészt!

A ﬁzikában á akkor beszélhetü t nk munkavégzésrĘl, ha egy test erĘ hatására elmozdul. A munkavégzés hatására mindig változik valaminek az energiája. á Ha munkát végzünk, elfáradunk, fogy az energiánk! Még jó, hogy fel tudunk töltĘdni. Tehát a munkavégzés az energiaváltoztatásnak egy fajtája á . (Másik fajtája á a melegítés vagy hĘközlés. A kettĘ között lényeges kü k lönbség van. Melegítéskor a testek minden kicsi részecskéj é ének élénkebbé válik a f le irányú – mozgása. Munkavégzéskor pedig renrendezetlen – mindenfé dezetten, csak bizonyos irányokban változik meg a testben levĘ összes részecske sebessége, állapota. ErrĘl bĘvebben a hĘtanban tanulhatsz.) A munkavégzés* mennyiségi jellemzĘje, mértéke a munka*. A munka elĘjeles skalár mennyiség. (Tehát iránya nincs, de pozitív és negatív is lehet, elĘjelérĘl még ejtünk szót ebben a leckében…) A munka jele az angol „work” szóból származik: W. Az elmozdulással párhuzamos állandó erĘ munkáját a ható erĘnek és a test elmozdulásának a szorzatával határozhatjuk meg. Fontos megjegyzés: a munka számolásánál az elmozdulást a kialakult szokás szerint s betĦvel jelöljük! W F ¸ s. Mértékegysége: [W ] [ F ]¹ [ s ] = N ¹ m = J.

1.2. Energiaközlési módok

A ﬁzika munkafogalmának kialakítása.

Ha az erĘ és az elmozdulás egymással nem párhuzamos, akkor két lehetĘség van a munka kiszámolására. Vagy az erĘnek kell az elmozdulással párhuzamos vetü t letét (komponensét) szorozni az elmozdulással, vagy az elmozdulást kell komponenseire bontanunk, és az elmozdulásnak az erĘvel párhuzamos komponensét megszoroznunk az erĘvel. Természetesen az eredmény ugyanaz lesz! KésĘbb matematikából tanulsz majd két vektor skaláris szorzatáról. Ez a két vektor nagyságának és az általuk bezárt szög koszinuszának a szorzata. Ezzel a mĦvelettel elegánsan és általánosan megadható az állandó erĘ munkája. Az erĘ- és az elmozdulásvektor skaláris K szorzata a munka. W F ¸ s F ¸ s ¸ cos B. Mindig éppen a két vektor egymással párhuzamos vetületeinek a szorzataként kapjuk a munkát.

A munka meg fogal mazása a matematika nyelvén.

Többen meglepêdhetnek azon, hogy a munka nagysága az erê ésmunk aziránya elmozduA munka elĘjeles lĘjeles skalár mennyiség. Ez azt A jelenti, hogy nincsen, de pozitív és negatív is lehet. Akkor negatív a munka, ha az erĘ ellenében mozdul zdul lás el a test.egymáshoz viszonyított irányától is függ. Ha engem elhúz a kutya, amikor sétáltatom, nem pontosan ellentétes irányú az erĘm az Ę mozgásával, de érzem, hogy az én erĘm ellenére mozdul el a haszontalan! Milyen elĘjelĦ lesz a munkám? Persze, hogy negatív, mert elég az erĘnek az elmozdulással párhuzamos vetületét vizsgálni. Ez az erĘkomponens pedig ebben az esetben ellentétes irányú az elmozdulással.

A munka nagysága megjelenít hetê az erê-elmozdulás gra ﬁ konon is.

Fizikai értelemben nem, hiszen nincs az általa kifejtett erĘnek az elmozdulással párhuzamos komponense. Biológiailag természetesen komoly izommunkát végez, tehát elfárad, ezután is bátran segíthetsz neki!

1.8. Az elmozdulásra merĘleges erĘ munkája nulla

1.6. Az elmozdulással nem párhuzamos erĘ munkája

1.5. A szánkóhúzás is munka

Ezek szerint, ha az erĘ irányában nem tesz meg utat a test, nem is történik munkavégzés? Ha Anya vízszintes úton cipeli haza a boltból a szatyrokat, nem végez munkát?!

F os am uz rh s pá

5]VSIMVMZOQI\MTRM[Ì\UÈVa 5 5]VSIM S

Egymás segítésére is nevelünk.

1.7. Elfárad. Munkát mégsem végez?

Ne csak nézd! Mekkora a kislány munkája, ha 5 méteres úton elĘre haladva 20 N erĘvel húzza visszafelé a kutyát? Az erĘ és az elmozdulás egymással 150 fokos szöget zár be. 1.10. Az elmozdulással tompaszöget bezáró erĘ munkája

Vizsgáljuk meg a munkának egy szemléletes kiszámítási módját! Ha ábrázoljuk az állandó erĘt (az úttal párhuzamos vetületét) az elmozdulás függvényében, a graﬁkonon a függvénygörbe és az úttengely között (a görbe alatt) megjelenik egy téglalap (1.11. ábra). Ennek a téglalapnak a területe éppen a munka számértékét adja. Természetesen egy síkidom területe mindig pozitív, a munka pedig elĘjeles mennyiség. Ha a munkát a görbe alatti területbĘl határozzuk meg, minden esetben külön meg kell vizsgálni az elĘjelét! 1.9. Kutyasétáltatás közben negatív munkát végzünk

Ne csak nézd! Számold ki a munkát, ha F = 5 N és s = 3 m (az erĘ arra mutat, amerre a test halad)! Hogyan számolnál, ha az elmozdulással ellentétes irányú lenne az erĘ?

Ne csak nézd! Hány szakaszra kellene bontani a folyamatot, hogy a közelítésünk „pontos” legyen?

1.11. Az erĘ–elmozdulás graﬁkonon megjelenik a munka számértéke

Eddig minden esetben állandó erĘ munkáját próbáltuk meghatározni. Nyilvánvaló, hogy egy test mozgatása közben legtöbbször nem marad állandó az erĘ! Hogyan kaphatjuk meg ilyen esetben a munkát? Ne csak nézd! Állandó-e a hatalmas gumikötél által kifejtett fékezĘerĘ? 1.12. A leszálló vadászgépeket a repülĘgép-anyahajó rövid kifutópályáján egy rugalmas hevederrel fékezik le

Ha az erĘ nem állandó, akkor a munkáját magasabb matematikai ismeretek nélkül nehéz lenne számolni. Hívjuk segítségül az állandó erĘ esetén már kipróbált erĘ–elmozdulás graﬁkont! Így egyszerĦ lesz minden! Változó erĘ munkáját úgy határozhatjuk meg, hogy ábrázoljuk ennek a változó erĘnek az elmozdulással párhuzamos komponensét az elmozdulás (egyenes vonalú, egyirányú mozgás esetén az út) függvényében. A graﬁkon görbéje alatti terület ebben az esetben is éppen a munka számértékét fogja adni. A függvénygörbét ugyanis tetszĘleges pontossággal közelíthetjük olyan rövid, egyenes szakaszokkal, amelyek vagy az erĘ-, vagy az elmozdulástengellyel párhuzamosak. (Gondolj a számítógépen megjelenĘ görbékre vagy a már tanult, változó sebességĦ mozgások útjára!) Ha ezt tesszük, akkor a folyamatot sok olyan kicsi szakaszra bontottuk, amelyeken belül az erĘ állandónak tekinthetĘ. Ezeken a kis részfolyamatokon belül a munka ugyanúgy számolható, mint állandó erĘ esetén. A sok kis téglalapegyüttes területe adja egyrészt a teljes görbe alatti területet, másrészt az egész változó erĘ munkájának a számértékét. Ez a terület az elmozdulás függvényében egyenletesen változó erĘ esetén könnyen számolható: egy háromszög vagy trapéz területe lesz. A munka elĘjelét itt is külön kell megvizsgálni!

1.13. Változó erĘ munkája a kis részfolyamatok munkáinak az összege

Ne csak nézd! Mekkora a munka, ha F1 = 3 N, F2 = 5 N és s = 2 m? (Hogyan is számoljuk a trapéz területét?) Mekkora lenne a munka, ha F1 = 3 N, F2 = 0 és s = 2 m lenne?

1.14.Az elmozdulás függvényében egyenletesen változó erĘ munkája

„Lásd” a válto zó erê mun kájának a nagyságát!

HÍREK • ÚJDONSÁGOK • MINTAOLDALAK – OLVAS.HU

8 próbaérettségi ﬁzikából Középszint – írásbeli Csiszár Imre, dr. Hilbert Margit

Színes érettségi feladatsorok ﬁzikából Középszint – írásbeli

12 próbaérettségi ﬁzikából

Csiszár Imre, Gyêri István

Emelt szint – írásbeli Csiszár Imre, Gyêri István, dr. Hilbert Margit Sorozatunk az írásbeli érettségire való felkészülésben nyújt segítséget emelt és középszinten nemcsak a leendê vizsgázóknak, hanem a pedagógusoknak is. A gyakorlósorokkal tökéletesen modellezni lehet az érettségi vizsgát, mivel azokban minden pontosan úgy szerepel, ahogy az érettségi napján fog. Az eddigi érettségi vizsgák tapasztalatait felhasználva, az érettségi rendszerét és követelményeit pontosan ismerê gyakorló középiskolai tanárok, multiplikátorok állították össze a feladatlapokat és tételsorokat. A kötetekben szóbeli vizsgafeladatok is találhatóak. Kiadványaink módszertani bevezetêket tartalmaznak, amelyek bemutatják az érettségi vizsga feladattípusait, és ötleteket, tippeket adnak a felkészüléshez. A kötetek végén található megoldókulcs lehetêvé teszi az önálló gyakorlást.

Középszint – írásbeli (MX-127) B/5, 96 oldal

Emelt szint – írásbeli (MX-132) B/5, 184 oldal

A feladatsorokkal modellezhetê az érettségi vizsgahelyzet, mivel szerzêink gyakorló szaktanárként minden, az érettségi vizsgán elêforduló feladattípust bemutatnak. A könyv mégsem követi szigorúan a hagyományos formát, mert igényes kivitelezésével, gazdag illusztrációival vidámabbá teszi a felkészülés fárasztó perceit. A kötet elején részletes módszertani útmutató található, a megoldókulcs magyarázatokkal bêvített. A kiadó weboldaláról letölthetê Függelékben a középszintë vizsga részletesen kifejtett és kibêvített követelményei találhatóak meg.

Középszint – írásbeli (MX-284) B/5, 188 oldal

6728 SZEGED, KOLLÉGIUMI ÚT 11/H • TEL.: (62) 548-444 • E-MAIL: [email protected]

A feladatsor felépítése, szerkezete megegyezik a hivatalos érettségi feladatsorokéval.

Szemléltetê fotók és humoros illusztrációk.

FELADATSOR F L D T

) 4ESZTFELADATOK Az alábbi kérdésekre adott válaszlehetĘségek közül pontosan egy jó. Helyes válasszal kérdésenként 2-2 pont szerezhetĘ.

zĘdve megáll? A) Nem végez munkát. B) 0,4 J. C) í0,4 J. Egy gumikötélen állóhullámokat keltünk. Mekkora az elsĘ felharmonikus és az alaprezgés frekvenciájának aránya? 3 A) . 2 B) 2. 5 C) . 2

Hányszorosára változik egy autó fékútja, ha a km 30 -s zónában a megengedett maximális sebesh km sebességgel halad? ség helyett 50 h A) Kicsit több, mint másfélszeresére. B) Kb. duplájára. C) Közel háromszorosára.

Hogyan változik egy fém csavaralátét furatának átmérĘje, ha az alátét hĘmérsékletét megnöveljük? A) Csökken. B) Nem változik. C) Növekszik.

Melyik állítás helyes, ha a közegellenállástól eltekintünk? A) Ha egy testet kétszer akkora kezdĘsebességgel dobunk fel függĘlegesen, akkor az kétszer olyan magasra emelkedik. B) Ha egy testet kétszer akkora kezdĘsebességgel dobunk fel függĘlegesen, akkor az kétszer annyi ideig mozog. C) Ha egy testet kétszer akkora kezdĘsebességgel dobunk fel függĘlegesen, akkor az 2 -ször olyan magasra emelkedik.

Hányszor akkora egy szabadon esĘ test átlagsebessége mozgása második 3 másodpercére számítva, mint az elsĘ három másodpercre vonatkoztatva? (1)

A színes szakábrák eredményesebbé teszik a felkészülést.

A végeredmények összegyëjtésével gyorsabb az ellenêrzés.

-EGOLD¸SOK A szabadon esĘ test által a második 3 másodpercben megtett utat úgy célszerĦ kiszámítani, hogy a 6 s alatt megtett útjából kivonjuk az elsĘ 3 s alatt megtett utat: g g 2 2 s 6 s 3 s 135 m . Ezt elosztva 3 s-mal kapjuk a test átlagsebességét, 2 2 m amely 45 . s

Mivel az m · g erĘ és az elmozdulás egymásra merĘlegesek, ezért az m · g erĘ nem végez munkát.

Az L hosszúságú gumikötélen keltett állóhullámok közül az alaprezgés egy orsót tartalmaz, azaz a hullámhossza O0 2 L . Az alaprezgés frekvenciája v v . Az elsĘ felhar f0 O0 2 L monikus 2 orsót tartalmaz, azaz a hullámhossza O1 L . Az elsĘ felharmonikus frekvenciája v v f1 2 f 0 . O1 L

Az alábbi grafikonok állandó tömegĦ ideális gáz nyomásának és térfogatának szorzatát ábrázolják a gáz abszolút hĘmérsékletének függvényében. Válassza ki, hogy melyik mutathatja helyesen a gáz állapotváltozását!

A) 3-szor. B) 3-szor. 9 C) -szer. 2

KÍZÀPSZINToÄR¸SBELI K ÍZÀ

M Mennyi i munkát ká végez é a nehézségi nehéz hé erĘ azon a 20 dkg tömegĦ fahasábon, amelyik vízszintes asztalon m csúszva 2 kezdĘsebességrĘl 1 m úton lefékes

Fejezzük ki a sebességtörvénybĘl a megálláshoz szükséges idĘt! v 0 v0 a t t 0 . a Helyettesítsük ezt be a négyzetes úttörvénybe! 2 v0 a ¥ v0 ´ v2 a 2 s v0 t t v0 ¦ µ 0 . a 2 §a¶ 2 2a Látható, hogy a megálláshoz szükséges út a sebesség négyzetével arányos. Mivel 2 ¥ 50 ´ ¦ µ 2, 8 , azaz a fékút közel háromszorosára növekszik. § 30 ¶ A sebességtörvény szerint az egyenletesen változó (lassuló) mozgást végzĘ test esetén a mozgás ideje egyenesen arányos a test kezdĘsebességével: 0 v0 g t , azaz a B) válasz a helyes. Megjegyezzük, hogy az A) és C) válaszok azért nem helyesek, mert a mechanikai energiamegmaradás törvénye szerint az emelkedési magasság a kezdĘsebesség négyzetével arányos. Ha a gravitációs helyzeti energia nullszintjét a feldobás magasságában jelöljük ki, akkor képletszerĦen az alábbi módon számítható ki az emelkedési magasság: v2 1 m g h m v02 h 0 . 2 2 g Számítsuk ki a szabadon esĘ test által az elsĘ három másodpercben megtett utat! g 2 s 3 s 45 m . 2 m Az átlagsebességét úgy kapjuk, hogy ezt elosztjuk 3 s-mal, azaz v 15 . s

HÍREK • ÚJDONSÁGOK • MINTAOLDALAK – OLVAS.HU

λ L = 3 ––2 2 L = 2λ3

A szilárd testekben lévĘ üregek méretei a hĘmérséklet növekedésével ugyanúgy változnak, mintha anyaggal lennének kitöltve.

Az egyesített gáztörvény szerint adott tömegĦ ideális gáz egyensúlyi állapotaiban a nyomás és a térfogat szorzata egyenesen arányos az abszolút hĘmérséklettel.

A gáz belsĘ energiájának megváltozásának számítása: 3 9 3 $E 2 p1 2V1 p1 V1 p1 V1 . 2 2 2

Adott tömegĦ 0 °C-os víz megolvasztásához kb. ugyanannyi hĘ kell ¥ ´ J m µ , mint ugyanazt a vizet 0 °C-ról 80 °C-ra melegíteni ¦ 334000 kg ¶ § ¥ ´ J J 4200 80 oC m 336000 mµ . ¦ kg oC kg ¶ §

Az elektrosztatikus tér konzervatív erĘtér, azaz a töltésen végzett munka csak a kiindulási és a végponttól függ, de független az úttól.

Minden feladat megoldását magyarázat egészíti ki.

ÚT A TUDÁSHOZ Á

feladatok részletes megoldásai) mellett megtalálható a tankönyv digitális táblán kivetíthetê, nagyítható, szerkeszthetê változata, valamint számtalan videó, animáció és ábra, amelyekhez interaktív feladatok is tartoznak.

Földrajz tankönyvcsalád középiskolásoknak Sáriné dr. Gál Erzsébet

Földrajz 9. osztály (MX-299) B/5, 216 oldal

Az Út a tudáshoz földrajz tankönyvcsalád kötetei a kerettanterv és az érettségi követelményrendszer alapján, az érettségi vizsgák tapasztalatának ﬁgyelembevételével készülnek. A természetföldrajz számos természettudomány eredményét integrálja, így komplex áttekintést ad a természeti folyamatokról és jelenségekrêl, amelyek közvetve magyarázzák az egyes kontinenseken, országokban, régiókban végbemenê társadalmi, gazdasági folyamatokat. Köteteink minden lényeges tényanyagot tartalmaznak, illetve számos tudománytörténeti érdekességet kínálnak, környezetvédelemmel kapcsolatos problémákat vetnek fel. Az egyes leckék végén található feladatok megoldása és a kérdések megválaszolása segít a tananyag önálló feldolgozásában és az önellenêrzésben. A szakmailag igényes, tartalmukban és formájukban színes könyvek a földrajz iránt kevésbé érdeklêdê diákok számára is közelebb hozzák ezt a szerteágazó ismereteket nyújtó, szép és érdekes tantárgyat. A Digitális kiegészíté tananyagokat és tanári kézikönyvet tartalmazó DVD-n a tanári kézikönyv hagyományos elemei (tanmenetek, óravázlatok, táblavázlatok, módszertani segédletek, témazáró feladatlapok, valamint a tankönyvi

Digitális tananyag, 9. osztály (MX-337) (2012. 2. negyedév) 5280 Ft/*ingyenes Földrajz 10. osztály (MX-300) (2012. 3. negyedév)

Digitális tananyag, 10. osztály (MX-338) (2012. 4. negyedév) 5280 Ft/*ingyenes

Osztálynyi tankönyvrendelés esetén ingyenes. További mintaoldalak és a sorozatot bemutató katalógus a www.olvas.hu weboldalról töltheté le.

6728 SZEGED, KOLLÉGIUMI ÚT 11/H • TEL.: (62) 548-444 • E-MAIL: [email protected]

ég Földrajzi övezetesség

A leckék egy ráhangoló, családi beszélgetéssel kezdêdnek.

A tananyag tagolása megkönnyíti a tanulást.

Ne csak nézd! Figyeld meg az árnyékokat! Hogyan határozható meg segítségükkel a napsugarak hajlásszöge?

1.2. Az EgyenlítĘn egy évben kétszer delel merĘlegesen a Nap

Északi sarkkör Ráktérítô Egyenlítô

É Hideg Mérsé kelt

Baktérítô Déli sarkkör

Mérsé kelt Hideg

1.1. Karácsony Sydneyben (Ausztrália)

Nagyon érdekes hírcsokorra figyeltem fel a télen. Láttam képsorokat a kánikulai idĘben zajló Australian Open nemzetközi tenisztorna eseményeirĘl és a riói karneválról. Ugyanakkor a Jeges-tengeren jégtörĘ hajók biztosították a hajózási útvonalat. Mi erre a magyarázat? Az északi és a déli félgömbön egymással ellentétesek az évszakok (1.1. ábra), másrészt Rio de Janeiro trópusi, Melbourne mérsékelt, a Jeges-tenger pedig a hideg övezetben fekszik. Az éghajlati különbségeket a Föld gömb alakja, az EgyenlítĘtĘl való távolság és csillagászati okok határozzák meg.

!SZOL¸RISÀGHAJLATIÍVEZETEK Földünk egyes területeinek éghajlatát döntĘ módon a Napból érkezĘ energiamennyiség határozza meg. A levegĘ felmelegedésének mértéke leginkább a napsugarak hajlásszögétĘl függ (1.2. ábra). A gömb alakú Földet a napsugarak eltérĘ hajlásszögben érik, így a különbözĘ földrajzi szélességeken fekvĘ területek felmelegedése eltérĘ. A Föld az ekliptika síkjában keringve egy év alatt kerüli meg a Napot. A Föld tengelyferdesége miatt az év folyamán ugyanazon a földrajzi szélességen is változik a napsugarak hajlásszöge, és így a felmelegedés mértéke. KijelölhetĘk azok a szélességi körök, amelyek a napsugarak hajlásszöge szempontjából különleges sajátosságot mutatnak; ezeket nevezetes szélességi köröknek nevezzük (1.3. ábra). III. 21.

nem nyugszik le

5.4. A Nap–Föld–Hold-rendszer

nappal elsô negyed

A valós éghajlati övezetek határai nem esnek egybe a nevezetes szélességi körökkel: # A Föld felszínén egyenlĘtlenül helyezkednek el az eltérĘ fajhĘjĦ szárazföldek és a tengerek, így felmelegedésük és lehĦlésük is más. # A felmelegedés a felszíntĘl is függ (domborzata, anyaga, borítottsága, tengerszint feletti magassága, égtáji kitettsége) (1.8. ábra). # Az általános légkörzés szelei és az általuk mozgatott tengeráramlások jelentĘs mennyiségĦ hĘt hordoznak az övezetek között.

90°-ban delel 90°-ban delel

nem nyugszik le

1.3. A nevezetes szélességi kkörök kijelölésének csillagászati alapja

Ne csak nézd! Miért hosszabb két ugyanolyan holdfázis közötti idĘtartam, mint a Hold Föld körüli keringési ideje?

5.6. A Hold fényváltozásainak idĘtartama 29,5 nap

holdpálya H teljes árnyék kúpja

Forró övezet 40%

Déli mérsékelt övezet 25% Déli hideg övezet 5%

1.5. A szoláris éghajlati övezetek részesedése a Föld összterületébĘl

1.6. Éjféli nap (Lofoten-szigetek)

1.7. Észak-Norvégiában, a sarkkörön túl még fenyĘerdĘk is találhatók

1.8. A tengerszint feletti magasság növekedésével is változik az éghajlat és a növényzet (francia Alpok)

Nagypapa hitelesen meséli a tudománytörténeti érdekességeket.

Holdfogyatkozás teliholdkor figyelhetĘ meg. Lehet teljes vagy részleges, attól függĘen, hogy a Hold teljesen vagy csak részben halad át a Föld árnyékkúpjában (5.9. és 5.10. ábra). A Hold teljes holdfogyatkozáskor sem sötétedik el teljesen, vörös fényben dereng.

A Hold forog a tengelye körül és ellipszis alakú pályán kering a Föld körül. A Hold a Földdel együtt kering a Nap körül és az egész rendszer a Tejútrendszer központja körül (5.4. ábra). Saját tengelye körül ugyanannyi idĘ alatt fordul meg, mint amennyit Föld körüli keringése igénybe vesz (27,3 nap), ennek következménye, hogy mindig ugyanazt a félgömbjét mutatja a Föld felé. Ez a jelenség az úgynevezett kötött keringés. A Holdat négy hétig figyelve azt tapasztaljuk, hogy megjelenése az égbolton folyamatosan változik. Ennek oka, hogy mozgása során más és más a Nap, a Föld és a Hold egymáshoz viszonyított helyzete. A Nap mindig a Hold felé forduló félgömbjét világítja meg, de a FöldrĘl ennek különbözĘ nagyságú és alakú részét látjuk. A jelenséget a Hold fényváltozásainak vagy holdfázisoknak nevezzük (5.5. ábra). Amikor a Hold a Föld és a Nap között helyezkedik el, újhold van, ekkor nem látjuk, mert a sötét oldalát mutatja felénk. Keringése során folyamatosan „nö „növekszik” („dagad”) és kb. két hét múlva már a teljes megvilágított oldalát láthatjuk: ekkor van telihold (holdtölte). Ezt követĘen – kb. kkét héten keresztül – a Hold megvilágított oldalából egyre kevesebbet látunk („csökken”). Amikor a Hold 90°-ra áll a Naptól, a FöldrĘl csak fél korongja látható. Ha ez a növekvĘ Hold esetén következik be, ak akkor elsĘ negyedrĘl, ha fogyó Holdnál, akkor utolsó negyedrĘl beszélü beszélünk. Egy teljes ciklus hossza 29,5 nap.

A Földön évente 2-5 napfogyatkozás jön létre, közülük átlagban csak egy a teljes. Különösen a teljes napfogyatkozás bekövetkeztét kíséri óriási szenzáció, mert csak keskeny földfelszíni sávból figyelhetĘ meg (a Hold árnyékkúpjának átmérĘje kisebb, mint 250 km), és a földfelszín adott pontján több évtizedet is kell várni rá. A totalitás idĘtartama ritkán tart pár percnél tovább (maximum 7,5 percig). Ez a természet egyik legcsodálatosabb jelensége! A Földre vetülĘ holdárnyék területén besötétedik az ég, a Nap fényes korongját felváltja a Hold fekete korongja, láthatóvá válik a napkorona és néhány fényesebb csillag. A teljes holdfogyatkozás jelensége évente legfeljebb kétszer alakul ki. IdĘtartama 2,5 óra is lehet, és a Föld éjszakai oldalán mindenki láthatja, hacsak nem felhĘs az ég.

A feladatok megoldásával mélyíthetê a tudás. 5.5. Holdfázisok

Északi hideg övezet 5% Északi mérsékelt övezet 25%

A napfogyatkozás megfigyelése veszélyeket rejt magában, tilos szabad szemmel megfigyelni vagy olyan távcsövet használni, amelyet megfelelĘ szĦrĘvel nem láttak el. A megfigyeléshez használjunk különbözĘ – kereskedelemben kapható – speciálisan napfogyatkozáshoz való szemüvegeket, optikai szĦrĘket. A házi készítésĦ eszközök (kormozott üveg, CD) nem védenek meg a káros sugárzásoktól, sĘt a pupilla kitágulása révén még a szabad szemes megfigyelésnél is nagyobb károkat okozhatnak!

Ezt nem teljesen értem. Hogy tudja megvilágítani a Nap a Holdat telihold idején, ha közöttük helyezkedik el a Föld?

Újhold és telihold idején általában nincs teljesen egy egyenesben a három égitest. Mivel a Hold pályasíkja az ekliptikával 5°-os szöget zár be, telihold idején a Föld árnyékkúpja a Hold „alatt” vagy „felett” mozdul el el, így a napsugarak eljutnak a Holdra. Újholdkor pedig a Hold árnyéka mozdul el általában a Föld „alatt” vagy „felett”, tehát a FöldrĘl nézve a Hold nem takarja el a Napot. Ha a három égitest teljesen egy egyenesbe esik, és a Föld vagy a Hold egymás árnyékába kerül, akkor beszélünk fogyatkozási jelenségrĘl.

Az éghajlati övezetek határait csak akkor jelölnék ki pontosan a nevezetes szélességi körök, ha a Föld felszíne egynemĦ anyagból állna, teljesen sima lenne a felülete, és nem venné körül légkör. Norvégiában az Észak-atlanti meleg, a Labrador-félszigeten a Labrador hideg tengeráramlás hatása is érzĘdik az éghajlati övezetek határainak eltolódásában.

A Föld és kozmikus környezete

A „Föld éghajlata” térképlapon azt látom, hogy az éghajlati övezetek határai nem ennyire szabályosak. Például Norvégiában az Északi-sarkkörön túl a mérsékelt övezetbe tartozó óceáni éghajlat, a Labrador-félszigeten pedig – a sarkkörtĘl délre – hideg övezeti tundra éghajlat alakult ki (1.7. ábra).

A képek egy részéhez 154 közvetlenül is kapcsolódnak kérdések, feladatok. 1.4. A szoláris éghajlati övezetek

A napsugárzás alapján adhatók meg a szoláris éghajlati övezete övezetek, melyek határát a nevezetes szélességi körök jelölik ki (1.4. és 1.5. ábra). # Szoláris forró (trópusi övezet): a RáktérítĘ és a BaktérítĘ közötti területen vándorol a Nap 90°-os delelési magassága, így ez a terület kapja a Napból a legnagyobb hĘmennyiséget. A merĘleges delelés a térítĘkön évente egy-egy napon, a térítĘk között évente kétszer következik be. # Szoláris hideg övezet: a sarkkörök és a sarkok közötti területen a legkisebb a napsugarak hajlásszöge, itt lesz a leggyengébb a felmelegedés. A 24 órás nappal és éjszaka a sarkkörökön egy-egy napig, míg a sarkokon hat hónapig tart (1.6. ábra). # Szoláris mérsékelt övezet: a térítĘkörök és a sarkkörök között mindkét féltekén átmeneti területek helyezkednek el. E területek több hĘmennyiségben részesülnek, mint a hideg, de kevesebben, mint a forró övezet. A Nap minden nap felkel és lenyugszik, de soha nem delel merĘlegesen. Az éghajlati övezetek kialakulásának és az évszakok váltakozásának okai tehát: # a Föld gömb alakja; # a Föld Nap körüli keringése; # a földtengely (gyakorlatilag állandó) ferdesége.

!Z%GYENLÄTàTàLASARKOKIG !ZÀGHAJLATIÀSAFÍLDRAJZIÍVEZETESSÀGKIALAKUL¸SA KIIALA L KUL¸SA K L¸

5.8. A teljes napfogyatkozás folyamata

félárnyék teljes árnyék Nap H

Ne csak nézd! Miért látszik ilyenkor a Hold sötétvörös színĦnek?

5.10. A teljes holdfogyatkozás folyamata

A belsĘ Naprendszer bolygói holdakban szegények, Földünknek egy holdja van. A Hold tengely körüli forgásának és Föld körüli keringésének ideje megegyezik, ezért a FöldrĘl mindig ugyanazt az oldalát látjuk. A Hold fényváltozásait a Nap, a Föld és a Hold kölcsönös helyzetének változásai okozzák. Napfogyatkozás újholdkor, holdfogyatkozás teliholdkor (holdtöltekor) jöhet létre.

.APFOGYATKOZ¸S HOLDFOGYATKOZ¸S Napfogyatkozás újhold idején jöhet létre. Ha a Hold árnyéka a Földre vetĘdik, mi azt látjuk, hogy a Hold teljesen vagy részlegesen eltakarja a Napot. A Hold árnyékkúpjának sávjában teljes, a félárnyékban pedig részleges napfogyatkozás figyelhetĘ meg. Az a véletlen, hogy a Nap és a Hold szinte ugyanakkora átmérĘjĦnek látszik az égen, a jelenséget különösen érdekessé teszi (5.7. és 5.8. ábra). ( )

1. Mikor láthattunk hazánk területérĘl teljes napfogyatkozást és mikor következik be újra? 2. Milyen körülmények között következik be gyĦrĦs napfogyatkozás? 3. Mit tapasztalnánk a Hold Föld felĘli oldalán állva teljes holdfogyatkozás idején?

A fontos fogalmakat vastag betëvel emeljük ki.

A lényegkiemelê összefoglalás segíti a rendszerezést.

HÍREK • ÚJDONSÁGOK • MINTAOLDALAK – OLVAS.HU

12 próbaérettségi földrajzból

77 tétel földrajzból

Barta Ágnes, dr. Barta Erika

Kiadványunk az írásbeli érettségire való felkészülésben nyújt segítséget középszinten nemcsak a leendê vizsgázóknak, hanem a pedagógusoknak is. A gyakorlósorokkal tökéletesen modellezni lehet az érettségi vizsgát, mivel azokban minden pontosan úgy szerepel, ahogyan az érettségi napján fog. Az eddigi érettségi vizsgák tapasztalatait felhasználva, az érettségi rendszerét és követelményeit pontosan ismerê gyakorló középiskolai tanárok, multiplikátorok állították össze a feladatlapokat. Kiadványunk módszertani bevezetêt tartalmaz, amely bemutatja az érettségi vizsga feladattípusait, és ötleteket, tippeket ad a felkészüléshez. A kötet végén található megoldókulcs lehetêvé teszi az önálló gyakorlást.

A tételgyëjteményt a szóbeli érettségi vizsgára való felkészüléshez ajánljuk. A központi érettségi követelmények témakörei és lehetséges tételei, feladatai alapján gyakorló középiskolai tanárok állították össze a kötetet, melyben a feleletek lehetséges tartalmi elemei is megtalálhatóak, ezáltal lehetêvé teszik akár az egyéni gyakorlást is. A kiadványok elején található módszertani bevezetê ötleteket, tippeket ad a felkészüléshez.

Középszint – írásbeli (MX-172) B/5, 192 oldal

Középszint – szóbeli (MX-219) B/5, 196 oldal

6728 SZEGED, KOLLÉGIUMI ÚT 11/H • TEL.: (62) 548-444 • E-MAIL: [email protected]

Színes érettségi feladatsorok földrajzból

igényes kivitelezésével, gazdag illusztrációival vidámabbá teszi a felkészülés fárasztó perceit. A kötet elején részletes módszertani útmutató található, a megoldókulcs magyarázatokkal bêvített. A Függelékben összehasonlító és összefoglaló táblázatok találhatók.

Középszint – írásbeli Sáriné dr. Gál Erzsébet A feladatsorokkal modellezhetê az érettségi vizsgahelyzet, mivel gyakorló tanárként szerzênk minden, az érettségi vizsgán elêforduló feladattípust bemutat. A könyv mégsem követi szigorúan a hagyományos formát, mert

Középszint – írásbeli (MX-324) B/5, 260 oldal

A feladatsor felépítése, szerkezete megegyezik a hivatalos érettségi feladatsorokéval.

3ZÄNESÀRETTSÀGIFELADATSOROKFÍLDRAJZBÊL KÍZÀPSZINToÄR¸SBELI FELADAT

Az „öreg kontinens” délnyugati csücskén állunk. A 14 km-es tengerszoroson keresztül tiszta idĘben látható a másik kontinens partvonala. A világóceán egyik legforgalmasabb útvonalán évente 80 000 hajó halad át.

Nevezze meg a térképen jelölt földrajzi helyeket! 1. __________________________________ -szoros 2. __________________________________ (hegység) 3. __________________________________ (hegység) 4. __________________________________ (város) 5. __________________________________ (ország)

Melyik hegységrendszer tagjai a 2. és 3. számmal jelölt hegységek? ________________________________________________________ 1 pont Összesen: 6 pont

2 A pionír csoportok ekhós szekéren, lovon vagy kézikocsin húzva indultak a távoli Nyugat felfedezésére. Életüket az ország számtalan múzeumában fotók, rajzok és tárgyak idézik föl. A pionírkorszak történelmi hangulata ma is vonzza az embereket; a múltba vágyódó turisták korhĦ sátoros kocsin utazhatják be az egykori útvonalakat.

Egészítse ki a vízitúra közben elmosódott feljegyzést a megfelelĘ földrajzi helyek nevével! A térképvázlatba írt számok segítenek a földrajzi helyek megnevezésében.

Nevezze meg, mely földrajzi helyeket jelölik a térképvázlatba írt számok! 1. __________________________________ (USA tagállam) 2. __________________________________ -hegység 3. __________________________________ (város) 4. __________________________________ (város) 5. __________________________________ (város) 6. __________________________________ (folyó) 6 pont

Melyik energiahordozóban gazdag a térképvázlaton jelölt tagállam? ________________________________________________________

Válaszoljon a térképvázlat számaival a következĘ kérdésekre! ____ A: Közelében fekszik a Föld egyik legnagyobb információtechnológiai tömörülése. ____ B: A filmvilág fĘvárosa. 2 pont Összesen: 9 pont

A vízitúra a (1) _____________ folyó melletti történelmi hangulatú és neves iskolavárostól, (2) _____________ indul. Nyugaton a (3) _____________ -hegység lankáin 70-80 km hosszan és 3-4 km szélesen vonul végig a világszerte ismert (4) _____________ szĘlĘ- és bortermĘ vidéke. Színes illusztrációk teszik vidámabbá a felkészülést.

HÍREK • ÚJDONSÁGOK • MINTAOLDALAK – OLVAS.HU

ÚT A TUDÁSHOZ Á

Kémia tankönyvcsalád középiskolásoknak dr. Tóth Zoltán, dr. Ludányi Lajos Az Út a tudáshoz kémia tankönyvcsalád kötetei a NAT szellemében, a legszélesebb körben használt kerettanterv és az érettségi követelményrendszer alapján készülnek. A szakmailag igényes, könnyed stílusú, tartalmukban és formájukban is színes kötetek minden lényeges tényanyagot tartalmaznak, kreatív gondolkodásra, aktív tanulásra késztetnek, környezetvédelemre, környezettudatos magatartásra nevelnek. Újszerëségük elsêsorban abban nyilvánul meg, hogy rámutatnak a tipikus téves tanulói elképzelésekre, kijavítják azokat, ezáltal a tantárgy iránt kevésbé érdeklêdê tanulóknak is segítenek az eredményesebb tanulásban. A kémiát magasabb szinten tanulni szándékozó diákok is megkapnak e könyvekbêl minden, a további fejlêdésükhöz szükséges lehetêséget és inspirációt. A könyvek gazdag, igényes képanyagukkal, gyakorlati példáikkal alkalmasak arra, hogy széles körben alkalmazzák a kémia tanítására, tanulására a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban egyaránt. A Digitális kiegészíté tananyagokat és tanári kézikönyvet tartalmazó DVD-n a tanári kézikönyv hagyományos elemei (tanmenetek, óravázlatok, táblavázlatok, módszertani segédletek, témazáró feladatlapok, valamint a tankönyvi

Kémia 9. osztály (MX-275) B/5, 192 oldal

Digitális tananyag, 9. osztály (MX-339) 100 interaktív elem 5280 Ft/*ingyenes Kémia 10. osztály (MX-276) B/5, 180 oldal

Digitális tananyag, 10. osztály (MX-340) (2012. 2. negyedév) 5280 Ft/*ingyenes

Osztálynyi tankönyvrendelés esetén ingyenes. További mintaoldalak és a sorozatot bemutató katalógus a www.olvas.hu weboldalról töltheté le.

6728 SZEGED, KOLLÉGIUMI ÚT 11/H • TEL.: (62) 548-444 • E-MAIL: [email protected]

A molekulák képzêdését kísérê energiaváltozás.

6.1. A konyhasó (NaCl) is vegyület, mégsem molekulákból épül fel

6.2. Nem csak a vegyületek ép épülhetnek fel molekulákból, számos szám elem is moleku molekulákból k lákbó k l áll. Az oxigén O2-molekulákat, a foszfor fosz -molekuP4-molekulákat, a kén S8-mole lákat tartalmaz. Ezek a moleku molekulák k az elemmolekulák elemmoleku k lák

Molekula, mégsem vegyület.

6.3. A vizet (H2O), a szén-dioxidot (CO2) és az aszpirint (C9H8O4) is molekulák építik fel. Ezeket nevezzük vegyületmolekuláknak

A é t mertt a molekulákban Azért, l k lákb az elektronok l kt k alacsonyabb l bb energiaszintre kerülnek, mint a különálló atomokban voltak (6.4. ábra). Az atomok közül egyedül a nemesgázatomoknak van stabilis vegyértékelektron-szerkezetük, a többi atom más atomokkal való kölcsönhatás révén stabilizálódik.

Bár az atomoknak alapvetĘ szerepük van a különbözĘ anyagok felépítésében, földi körülmények között csak nagyon kevés olyan anyag található, amely különálló atomokból áll. Anyagaink többsége két vagy több atomot tartalmazó, elektromosan semleges kémiai részecskékbĘl, molekulákból k épül fel. Én úgy tudom, hogy a vegyületeket felépítĘ kémiai részecskéket nevezzük molekulának.

Ez bizony súlyos tévedés! Sajnos hozzád hasonlóan sokan azt hiszik, hogy a vegyületeket csak molekulák, az elemeket pedig csak atomok alkothatják. Ez nem így van. Nem minden vegyület tartalmaz molekulákat. Például a konyhasó is vegyület, még sincs benne molekula, hanem nátriumionok és kloridionok építik fel (6.1. ábra). Másrészt számos olyan elemet ismerünk – elsĘsorban a nemfémes elemek között –, amelyek molekulákból állnak (6.2. ábra). Ilyenek a hidrogén, a nitrogén, a foszfor, az oxigén, a kén, a fluor, a klór, a bróm és a jód.

6.4. A molekulaképzĘdés energiafelszabadulással jár. A molekula atomokra bontásához energia szükséges

A fontosabb fogalmakat vastag betëvel emeltük ki.

A molekulák összetétele zettétele A molekulákat képlettel éplettel jelölj jelöljük. l ük. A molekulák képletében – a molekulaképletben – feltüntetjük tüntetj t ük a molekulát alkotó atomok vegyjelét és jobb alsó indexben az atomok számát. (Az 1-es indexszámot nem szoktuk kiírni.) A H2SO4 molekulaképlet tehát azt jelenti, hogy a kénsavmoleénatom, 1 kénatom és 4 oxigénatom kapcsolódik össze kulában 2 hidrogénatom, cskévé Egy anyag molekulájának összetétele állandó egy kémiai részecskévé. állandó. A molekula összetételének megváltozása az anyag megváltozásával (új anyag keletkezésével) jár. Összetétele alapján a molekulákat két csoportra oszthatjuk. Az elemmolekulák k csak azonos atomokból épülnek fel. Ilyen pl. a hidrogénmolekula (H2), az oxigénmolekula (O2) és az ózonmolekula (O3), a kénmolekula (S8) stb. (6.2. ábra). A vegyületmolekulák k két- vagy többféle – különbözĘ rendszámú – atomból állnak. Ilyen pl. a szĘlĘcukor-molekula (C6H12O6), a vízmolekula (H2O), a metánmolekula (CH4) stb. (6.3. ábra).

A tévedés feloldása.

A molekulák szerkezete errkezete

A fontosabb fogalmakat vastag betëvel emeltük ki.

Miért kép képeznek eznek az atomok molekulákat? Miért nem ma-rradnakk kkü különálló lönálló atomok?

A molekulákat úgy lehet elképzelni, mint két vagy több atommagból és egy azt körülvevĘ, nagykiterjedésĦ elektronfelhĘbĘl álló részecskéket. A molekulában továbbra is megtalálhatók az atomtörzsek (az atommag és a lezárt elektronhéjak). Az egyes atomok vegyértékelektronjai viszont atompályák helyett molekulapályákra k kerülnek. A molekulapályákra is érvényes a Pauli-elv, tehát egy molekulapályán legfeljebb két ellentétes spinĦ elektron tartózkodhat. A molekulapályákon lévĘ elektronok (pontosabban elektronpárok) kétfélék lehetnek aszerint, hogy csak egy atomtörzs vonzó hatása alatt állnak, vagy két, esetleg több atomtörzs is vonzza Ęket. Azokat az elektronpárokat, amelyek csak egy atomtörzshöz tartoznak, nemkötĘ elektronpároknak nevezzük. A két (vagy több) atomtörzs vonzó hatása alatt lévĘ elektronpárok a kötĘ elektronpárok. (Azt is mondhatjuk, hogy ezek az elektronpárok kötik össze az atomtörzseket.) Az atomok között kötĘ elektronpárral ral vagy elektronpárokkal létrejövĘ kapcsolatot kovalens kötésnek nevezzük. ezzük. Ha két atomtörzs vonzásában egynél több kötĘ elektronpár ktronpár tartózkodik, akkor azt, amelyik legközelebb van az atomtörzsekmtörzsekhez – tehát amelyekre legnagyobb az atomtörzsek vonzó hatása –, k nevezzük, és a görög ı betĦvel jelöljük. szigma-elektronpárnak A szigma-elektronpárral megvalósuló kovalens kötést röviden szigmakötésnek is hívjuk. (Azt a legkisebb térrészt a molekulában, amelyen elyen belül a szigma-elektronpár 90%-os valószínĦséggel megtalálható, szigmai molekulapályának nevezzük.) Az atomtörzsektĘl távolabb elhelyezkedĘ – „lazábban kötött” – kötĘ elektronpárok pedig a pi-elektronpárok, melyek jelölésére a görög ʌ betĦt használjuk. Pi-elektronpárok létesítik a pi-kötéseket. (Azt a legkisebb térrészt a kapcsolódó atomtörzsek környezetében, amelyen belül a pi-elektronpárok 90%-os valószínĦséggel megtalálhatók, pi-molekulapályának hívjuk.) Azt, hogy egy adott atomtörzshöz a molekulában hány kötĘ- és nemkötĘ elektronpár tartozhat, számos tényezĘ – az atomtörzs mérete, töltése, elektronvonzó képessége – határozza meg. Általános elvként fogadjuk el, hogy a 2. periódusban szereplĘ atomok közül a szén-, nitrogén-, oxigén- és fluoratomok mindig úgy alakítják a kötĘ- és nemkötĘ elektronpárokat, hogy hozzájuk négy elektronpár tartozzon. A nitrogénatom és a nitrogénmolekula elektronszerkezetének öszszehasonlítása látható a 6.5. ábrán. A nitrogénatom elektronszerkezeszehas te: 1s2 2s2 2p3. Amikor két nitrogénatomból egy nitrogénmolekula (N2) jön lét létre, akkor az atomtörzsek (atommag + 1s2) változatlanok maradnak, a vegyértékelektronok egy része (2s2) továbbra is egy atomtörzsta höz tartozva molekulapályára kerül, és nemkötĘ elektronpárrá alakul. nitr A nitrogénatom párosítatlan elektronjai (2p3) viszont a másik nitrogén-

6. Töb Több bb b b mint i atomo atomok ok eg együttese Vegyület, mégAm molekula sem molekula.

Tankönyvkatalógus rugalmas tanmenet

TANKÖNYVKATALÓGUS Középiskolák részére

Related posts: