Természetismeret 5 tankönyv pdf

Tudtok segíteni? Kedves bejelöltek és mindenki, aki a jövőben innen szeretne megoldásokat kérni, azoknak szeretnék üzenni: Amióta 2014-ben az OFI-ba olvadt az NTK és Apáczai, az OFI-ban (ma már OH-TTI) akkora katyvasz van a mai napig, hogy még azon kiadványok megoldásait sem tudták elkészíteni, amely kiadványok hátára ráírták, hogy az a kiadó honlapjáról letölthető. Ez pedig már hat éve így megy. Ha valamit nem találtok, az egészen egyszerűen azt jelenti az esetek 99%-ában, hogy nincsen megoldás ahhoz, amit kerestek. Célszerű ilyen helyzetben egy-egy ismerőst megkeresni, aki ért az adott területhez, hogy segítsen konkrét feladatok megoldásában. Vagy a szakos tanárnak (ha a tiétek/gyerekeiteké nem szimpatikus, lehet másik kollégának is) írni egy normális hangvételű levelet, arra szinte biztosan kaptok majd kielégítő választ, az ugyanis senkinek sem célja (legalábbis remélem, és én még ilyet nem láttam), hogy a diákjaival direkt kitoljon. Végezetül tudom, hogy csöpögős, de azért csak leírom: a Ctrl+C és Ctrl+V nem vezet hosszútávú eredményre (érettségi, felvételi, jövőbeni boldogulás. ).

Természetismeret 5 tankönyv pdf

Kedves Gyerekek, Tisztelt Szülők!

Rövidesen megkezdjük az iskolában használt tankönyvek és munkafüzetek elektronikus változatainak, illetve letölthető (pdf) formátumainak elhelyezését oldalunkon.

Remélem, segítségükre lesz a tanulásban!

Alább láthatjuk osztályokra bontva a Tankönyvek, Munkafüzetek felsorolását. A PDF linkre kattintva elektronikusan megnyithatjuk, online használhatjuk vagy megnyitás után le is tölthetjük a könyveket.

Természetismeret 5 tankönyv pdf

Taneszközök

Természettudomány 5. tankönyv

• Általános információk

• Tananyagfejlesztők:
• Műfaj: tankönyv
• Iskolatípus: felső tagozat, általános iskola
• Évfolyam: 5. évfolyam
• Tantárgy: természettudomány
• Tankönyvjegyzék: Tankönyvjegyzéken szerepel.
• Nat: Nat 2020

Az Oktatási Hivatal által kiadott, tankönyvjegyzéken szereplő tankönyveket a Könyvtárellátónál vásárolhatják meg (www.kello.hu).

Oktatási Hivatal

1074 Budapest, Rákóczi út 70-72.
Hétfőtől péntekig 9:00 – 16:00
Tel.: (+36) 1-460-1873
Tel.: (+36) 30-500-8147
tankonyv@oh.gov.hu

Vásárlás

KELLO TANKÖNYVCENTRUM
1085 Budapest, József Krt. 63.
Tel.: (+36-1) 237-6989
kello.hu

Természetismeret 5. évfolyam

1 TERMÉSZETISMERET Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások ráirányítják a figyelmet a természettudományos műveltség fontosságára, amelynek alapozása a természetismeret tantárgy egyik legfontosabb feladata. A tantárgy legfőbb célja a tanulók természet iránti érdeklődésének fenntartása. Olyan gyerekek nevelése, akik nyitottak a világra, felismerik a problémákat, keresik a jelenségek okait, következtetéseket tudnak levonni a tapasztalt tényekből, képesek kérdéseket megfogalmazni, és életkoruknak megfelelő válaszokat találnak a felvetődött kérdésekre. Ez a gondolkodásmód segít eligazodni a természeti és társadalmi környezetben, egyben kitágítja a világ megismerésének lehetőségét, a mindennapokban jól hasznosítható tudás megszerzését szolgálja. A korábban megszerzett ismeretekre és készségekre épülve fejleszti a természeti jelenségek megfigyelésének a képességét, fölkelti a megfigyelt jelenségek magyarázata iránti igényt, előkészíti a természettudományos megismerés módszereinek alkalmazását, és megalapozza a 7. évfolyamtól induló természettudományos tárgyak: a biológia-egészségtan, a fizika és a kémia, valamint a földrajz tanulását. A természetismeret tantárgy a éves tanulók holisztikus világképéhez illeszkedve a lehetőségekhez mérten egységben mutatja meg az élő és élettelen világ jelenségeit, folyamatait, kölcsönhatásait. A megismerés során az elsődlegesen tapasztalati úton szerzett elemi ismeretekre építve fokozatosan fejlődik a diákok természettudományos fogalmi rendszere, alakulnak absztrakciós szintű ismereteik. A természetben, illetve a tanulók közvetlen környezetében megfigyelhető, tapasztalható jelenségek, folyamatok elemzése, kísérleti modellezése, az oksági összefüggések feltárása során formálódik a diákok természettudományos szemlélete. A természetismeret tantárgy fontos szerepet tölt be a megismerési módszerek elsajátításában, a természettudományos gondolkodásmód megalapozásában, a természethez való pozitív attitűd alakításában. Az iskolai tanulás folyamatába szervesen beépülnek a tanulóknak az élet különféle területein a legkülönbözőbb forrásokból és tapasztalatokból szerzett ismeretei, csakúgy, mint előzetes élményei, közvetlen tapasztalásai. Ez nemcsak a tanulás hatékonyságát, hanem a tanulási motivációt is erősíti. Az ismeretszerzés nem öncélú, hanem a gondolkodás és az önálló tanulás fejlesztését szolgálja. A használható tudás megszerzése lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a tanuló új szituációban a tantárgyi kereteken kívül is sikeresen alkalmazza tudását. Az egyéni tapasztalatszerzésre épülő tanulás, a tevékenységközpontú módszerek, az IKT-eszközök alkalmazása, a vita és az érvelés olyan élményekhez juttatják a diákokat a tantárgy tanulása közben, amelyek elősegítik a természethez való pozitív viszonyulásuk fennmaradását, és hozzájárulnak a természettudományok iránti érdeklődés felkeltéséhez. A természettudományok egységes szemléletének kialakítását az ötödik évfolyamtól az érettségiig ívelő közös fejlesztési területek, rendezőelvek integrációja biztosítja. Az állandóság és változás látszólagos antagonizmusa, a rendszerek törvényszerűségeinek vizsgálata, a struktúra és funkció összefüggései, az anyag, az energia, az információ különböző formái más-más tartalomhoz kötődve jelennek meg, fejlesztve azokat a készségeket és képességeket is, melyek a tudományos megismerés, a technikai eszközök alkalmazásának feltételeit biztosítják. A fejlesztési területek közül kiemelkedik és különösen nagy hangsúlyt kap a természetismeret tantárgy keretein belül az ember szervezetének és működésének megismerése, a környezet és fenntarthatóság problémakörének elemzése. A természetismeret testi-lelki egészség témaköreinek kibontása során feltárja a környezet és az egészség kapcsolatát, hozzájárul az egészséges életvitel szokásrendszerének

2 formálásához, segíti az együttélés szabályainak elfogadását és betartását. A Föld globális problémáinak vizsgálatán keresztül felhívja a figyelmet az ember személyes felelősségére, egyéni és közösségi szinten aktivizál a helyi környezeti problémák megoldása érdekében. A hazai tájak és életközösségek megismerése pedig hozzájárul a nemzeti büszkeség, a hazaszeretet fejlődéséhez. A természetismeret a többi tantárggyal közösen megalapozza azokat a megismerési képességeket, személyiségjegyeket, melyek birtokában a diákok elsajátítják a tanulás elemi módszereit, technikáit, átélhetik az ismeretszerzés örömét, a világ megismerésének szépségét. A tananyag feldolgozása több ponton kapcsolódik más tárgyak ismeretanyagához, fejlesztési követelményeihez. A tanulás folyamatában épít a tanulók meglévő tudására, lehetőséget ad az önálló információszerzésre is. A témakörök feldolgozása során a tanulási, a gondolkodási és a kommunikációs képességek fejlesztése párhuzamosan folyik, egymást erősítik. Ez teszi lehetővé, hogy a tanulók életkoruknak megfelelően használják a szaktudomány nyelvezetét a jelenségek, folyamatok értelmezése és a természet bemutatása során. Mindezek eredményeként a tanuló megőrizi kíváncsiságát, motivált marad az ismeretszerzésben. Egyénileg vagy társaival közösen aktívan vesz részt a tanítás-tanulás folyamatában. Ismeri és érti a tanulás során elérhető lehetőségeket, és képes a mindennapi életében, munkájában a felmerülő akadályok leküzdésére, a megszerzett ismeretek, képességek hasznosítására. Ez olyan szellemiséget, munkatermi hangulatot igényel, ahol a nevelő társ az ismeretszerzés folyamatában. Irányítja, segíti a tanulót a megismerés útján, lehetőséget teremt az egyéni differenciált munkára, visszajelzéseivel, értékelésével jobb teljesítményre ösztönzi őket évfolyam A tantárgy az Ember és természet, valamint a Földünk-környezetünk műveltségterület tartalmait és fejlesztési feladatait öleli fel. A körülöttünk lévő világ komplex megismerését szolgálja, melyben a különböző tudományterületek a fizika, biológia-egészségtan, kémia, földrajz ismeretei összekapcsolódnak, egymást kiegészítik, magyarázatul szolgálnak mesterséges és természetes környezetünkben lejátszódó jelenségek megértéséhez. A megismerés a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodik. A közelitől a távoli, az egyeditől az általános felé halad. Élmények, egyéni tapasztalatok megszerzésére törekszik. Kiemelt szerepük van a megfigyeléseknek, kísérleteknek, vizsgálódásoknak, melyek tapasztalatait tanári irányítás mellett növekvő önállósággal képesek elvégezni, rögzíteni, értelmezni, miközben egyre nagyobb jártasságot szereznek a balesetmentes eszközhasználatban, a csoportban végzett munka során a feladatok megosztásában és az együttműködésben. Alapvető elvárás évente legalább két kísérlet, vizsgálódás önálló elvégzése, illetve négy, tanórán bemutatott vizsgálatról feljegyzés készítése. Vizsgálódások közben feltárulnak az élő és élettelen anyagok tulajdonságai, szerkezetük és működésük összefüggései, az anyagok kölcsönhatásai és változásai. Megismerik a közvetlen környezet állatait, növényeit, jellemző tulajdonságait, jelentőségét, emberhez fűződő kapcsolatát. Hazánk tájainak és életközösségeinek vizsgálata során megtanulnak tájékozódni térben és időben, térképen és valóságban. Megértik az élő és élettelen környezet kölcsönhatásait, a szervezet és az életmód összefüggéseit. Eléjük tárul a természet formagazdagsága és szépsége, amely erősíti a fiatalok kötődését szűkebb és tágabb környezetükhöz, szülőföldjükhöz.

3 A természetismeret tanulása során fejlődik a tanuló szemléleti térképolvasási képessége. A kerettanterv megjeleníti a legfontosabb topográfiai fogalmakat is. Elvárható tudás, hogy a tanuló felismeri és megmutatja ezeket a különböző ábrázolásmódú térképeken. A természetismeret tantárgy embert és környezetét, a természeti és társadalmi folyamatokat egységben jeleníti meg. Kutatja az okokat és a következményeket. Együttgondolkodásra sarkallja a tanulókat, megláttatja az emberi tevékenység pozitív és negatív hatásait. Rávilágít a fogyasztói társadalom hibáira, anyag- és energiatakarékos szokások kialakítására ösztönöz. Az ember személyes felelősségét hangsúlyozza az egészség és a környezet védelmében. A fiatalok számára legérdekesebb témakör saját szervezetük felépítésének és működésének megismerése, mely során feltárulnak a kamaszkori változások okai és a vele kapcsolatos tennivalók, tudatosulnak a veszélyeztető környezeti hatások. A hangsúly a betegségek megelőzésére helyeződik. A lelki egészség megőrzése érdekében ráirányítja a figyelmet a reális önismeret, a család és a társas kapcsolatok jelentőségére. Új elemként jelenik meg a követelményekben, hogy a tanuló a kétéves ciklus alatt legalább egy alkalommal önállóan dolgozzon fel egy természettudományos témát. A feladat lehetőséget nyújt a tehetségek kibontakoztatására, az elvégzett munka tükrözi a tanuló készségeinek, képességeinek fejlődését is. Értékelési elvek az 5-6. évfolyamon Értékelés leggyakoribb formái Az önálló és csoportos tanulói tevékenység megfigyelés alapján történő értékelése. Szóbeli feleltetés. Írásbeli ellenőrzés: munkafüzet, feladatlap, témaközi, témazáró javítása, értékelése. Önálló (tanórán kívüli) megfigyelések, adatgyűjtések, kutatások megbeszélése, minősítése. Értékelési szempontok Milyen szinten sajátította el a tanuló a különböző tudományterületek szaknyelvét? Milyen mértékű önállósággal használja a megismerési algoritmusokat? Képes-e a megismert tények, jelenségek, folyamatok elemzésére, az oksági összefüggések felismerésére, példákkal történő illusztrálására? Tudja-e megszervezett ismereteit csoportosítani, rendszerezni? Milyen szinten képes ismereteinek alkalmazására, mindennapokban való hasznosítására? Elsajátított-e megfelelő szintű önállóságot a megfigyelések, vizsgálódások, kísérletek végzésében és az eszközök balesetmentes használatában? Miként tud önállóan ismereteket szerezni, és társaival együttműködve dolgozni? Igényli-e tanára segítségét az információhordozók kiválasztásában és használatában? Rendelkezik-e az értő és kritikai olvasás megfelelő szintjével? Milyen mértékben vált személyiségének jellemzőjévé a környezet, az egészségvédelem és a permanens önművelődés igénye Természetismeret 5. évfolyam Éves óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra

4 5. évfolyam Témakör leckék száma Élet a kertben 11 Anyagok és változások a környezetünkben 9 Tájékozódás a térképen és a természetben 7 Az időjárás és az éghajlat 6 A felszíni és a felszín alatti vizek 7 Állatok a házban és a ház körül 11 Az ember szervezete és egészsége 14 I. témakör: Élet a kertben (12 óra) A témakörhöz tartozó leckék tartalma: 1. A virágos növények felépítése (petúnia). A növények életfeltételei és gondozásuk alapismeretei 2. Az almafa 3. A szilvafa és egyéb csonthéjas termésű fák (diófa, őszibarack) 4. A szőlő. Gyümölcseink kártevői 5. A burgonya és a burgonyabogár 6. A vöröshagyma 7. A paprika és a paradicsom 8. A fejes káposzta és egyéb káposztafélék. A zöldségfélék kártevői és a kártevők természetes ellenségei. 9. A sárgarépa és egyéb zöldségféléink 10. A földigiliszta, az éti csiga és a májusi cserebogár 11. Rendszerezés 12. ellenőrzés Kerettantervi háttér: A témakör az Élet a kertben c. kerettantervi tematikai egységre fordítható 11 órát használja fel. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Élet a kertben Órakeret 11 óra+1 óra A növény testének részei, a fás-és a lágyszár, a növények tápanyagai és táplálékkészítése. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A szerkezet és a működés összefüggéseinek felismerése a virágos növények testfelépítésén keresztül. A zöldség- és gyümölcsfélék szerepe az egészséges táplálkozásban,

5 gyakorlati alkalmazások, ismeretek gyakorlati alkalmazások: Mire van szükségük a növényeknek ahhoz, hogy szépek, egészségesek legyenek, és bő termést hozzanak? Miért egészséges a zöldség-és gyümölcsfélék fogyasztása? Miben különbözik a konyhakert a virágos kerttől? Milyen növényi részt fogyasztunk, amikor zöldséget, gyümölcsöt eszünk? Mi a veszélye a kártevők vegyszeres irtásának? Miért találkozunk sok földigilisztával és csigával eső után? Miért képes az éti csiga sértetlenül átjutni az éles borotvapengén? Ismeretek: A növényi test felépítése, a szervek működése, a növények életfeltételei. Gyümölcs- és zöldségfélék (őszibarack, dió, burgonya, vöröshagyma, paprika, káposztafélék) környezeti igényei, termőhelye, testfelépítése, ehető részei, élettartama, felhasználása. A zöldség- és gyümölcsfélék szerepe az egészség megőrzésében. Fogyasztásuk fogyasztásuk egészségvédelmi szabályainak megismerése. A növények környezeti igénye termesztése, valamint szerveinek felépítése működése közötti oksági összefüggések feltárása, magyarázata. A felépítés és a működés kapcsolatának megfigyelése a növények testfelépítésének példáján. A fenntarthatóságot segítő szemlélet megalapozása a kártevők elleni védekezés kapcsán. A rendezett és szép környezet iránti igény felkeltése. Az ember személyes felelősségének felismertetése a környezet alakításában. Fejlesztési követelmények A növények életfeltételeinek igazolása kísérletekkel. A kerti növények jellemzése algoritmus alapján. Az egyes fajok/fajták környezeti igényei és gondozási módja közötti összefüggés megismerése. Zöldség- és gyümölcsfélék ehető növényi részeinek összehasonlítása. A termény és a termés megkülönböztetése konkrét példákon keresztül. A főbb növényi szervek és a módosult növényi részek azonosítása. A kártevők alapvető (Magyarországon található) besorolása és a kártevők hatására bekövetkező elváltozások értelmezése. A vegyszermentes védekezés fontosságának tudatosítása, a biológiai védekezés lehetőségeinek és jelentőségének felismerése. A kert életközösségként való értelmezése. A virág felépítésének vizsgálata; a tapasztalatok rögzítése. Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: gyümölcsök, zöldségfélék ábrázolása a festményeken. Magyar nyelv és irodalom: szövegértés: a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése: a szöveg elemei közötti okokozati viszony magyarázata; egy hétköznapi probléma megoldása a szöveg tartalmi elemeinek felhasználásával; hétköznapi kifejezés alkalmi jelentésének felismerése. Történelmi, társadalmi és állampolgári ismeretek: Amerika felfedezése. Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya.

6 higiénés szabályai. A gyümölcs- és zöldségfélék kártevői: burgonyabogár, káposztalepke, házatlan csigák, monília. A kártevők elleni védekezés. A vegyszerhasználat következményei. Növények telepítése, gondozása az osztályteremben, iskolaudvaron, a növények fejlődésének megfigyelése. A földigiliszta és az éti csiga megfigyelése, összehasonlítása. A kerti madarak szerepének bemutatása a kártevők megfékezésében. Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint. Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása). Technika, életvitel és gyakorlat: zöldség- és gyümölcsfélék felhasználása. Kulcsfogalmak/ fogalmak Informatika: információkeresés az interneten. Zöldség, gyümölcs, virág, mag, termés, fő- és mellékgyökérzet, főeres, mellékeres levél, virág, takarólevél, lepellevél, ivarlevél, csonthéjas, bogyótermés, módosult növényi rész, egynyári, kétnyári, évelő növény, gyűrűsféreg, bőrizomtömlő, puhatestű, köpeny, zsigerzacskó, átalakulás nélküli fejlődés, tápláléklánc. II. témakör: Anyagok és változások a környezetünkben (10 óra) A témakörhöz tartozó leckék tartalma: 1. Bevezetés 2. Miből vannak a testek? 3. Mivel jellemezhetők a testek? 4. Keverékek és oldatok 5. A hőmérséklet és mérése 6. A halmazállapot-változások és a hőmérséklet változása 7. Égés és tűzoltás 8. Veszélyes anyagok, biztonsági eszközök 9. Rendszerezés 10. ellenőrzés Kerettantervi háttér:

7 A témakör az Állandóság és változás környezetünkben -Anyag és közeg c. kerettantervi tematikai egységre fordítható 9 órát használja fel. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Állandóság és változás környezetünkben -Anyag és közeg Órakeret 9 óra +1 óra Anyagok érzékszerveinkkel észlelhető (megfigyelhető) és mérhető tulajdonságainak felismerése, mérése, természetes (arasz, láb, nap, év) és mesterséges mérőeszközök használata. Halmazállapotok és halmazállapot-változások megkülönböztetése. A közvetlen környezet egyes anyagainak felismerése, megnevezése, bizonyos tulajdonságaik alapján történő csoportosítása, előre megadott halmazképző fogalmak alapján. A kísérlet mint bizonyítási módszer alkalmazása anyagok tulajdonságainak meghatározásában, jelenségek felismertetésében. Gyakorlottság kialakítása a mennyiségi tulajdonságok mérésében. gyakorlati alkalmazások, ismeretek gyakorlati alkalmazások: Környezetünk tárgyainak érzékelhető tulajdonságai. Hasonlóságok és különbségek keresése. Élőlények megkülönböztetése az élettelen tárgyaktól, életjelenségek felismerése. Mi különbözteti meg a természetes és a mesterséges anyagokat? Hányféle halmazállapotban fordulhat elő ugyanaz az anyag? Mi minden készíthető a természetben megtalálható anyagokból? Ismeretek: Élettelen tárgyak és élőlények tulajdonságai. Fizikai tulajdonságok Fejlesztési követelmények A természet anyagi egységének felismerése. Élettelen tárgyak és élőlények megkülönböztetése. Az egyes halmazállapotokra jellemző fizikai tulajdonságok felismerése. A fizikai test fogalmának használata. Természetes és mesterséges anyagok megkülönböztetése. Annak felismerése, hogy a természetes anyagok a mesterséges anyagok alapanyagai. Kapcsolódási pontok Mindennapi élet: – környezetünk élettelen tárgyai és élőlényei – a környezetünkben megfigyelhető fizikai változások – különböző halmazállapotú anyagok a természetben és közvetlen környezetünkben – természetes és mesterséges anyagokból készült eszközeink, használati tárgyaink Ipar: – alapanyagok és a belőlük készült mesterséges anyagok (például: fa papír)

8 Az anyagok különféle halmazállapotai (szilárd, folyékony és légnemű) Természetes és mesterséges anyagok gyakorlati alkalmazások: Hogyan hasonlíthatunk össze különböző tárgyakat, élőlényeket? Milyen tulajdonságaikat tudjuk számszerűen is jellemezni? Miért van szükség mérésre? Milyen mérhető tulajdonságokat ismerünk? Mi lehet a mérték egysége? Hogyan mérjünk – hosszúságot; – térfogatot; – tömeget; – időt? Ismeretek: Mérés; mérendő mennyiség; mértékegység, mérőeszköz. Hosszúság; a hosszúság leggyakrabban használt mértékegységei. Térfogat; a térfogat leggyakrabban használt mértékegységei. Tömeg; a tömeg leggyakrabban használt mértékegységei. Idő; az idő leggyakrabban használt mértékegységei. Egyszerű mérőeszközök Mérés. A mérendő mennyiség és a mértékegység tudatos megkülönböztetése. A hosszúság, a térfogat, a tömeg és az idő mérése; a leggyakrabban használt mértékegységek ismerete. Mérések önálló elvégzése, a mérési eredmények rögzítése, értelmezése. A mérésekben és a mértékegységek használatában való jártasság fejlesztése. Mértékegységek átváltása. Közvetlenül nem mérhető tárgyak, élőlények méreteinek, tömegének becslése. Összehasonlítása az ember méreteivel, tömegével. Mindennapi élet: – mérések és mértékegységek mindennapjainkban (mérés és mérőeszközök a háztartásban,a boltban, a piacon, az orvosnál) – nagyobb távolságok mérése (kertben, utcán, építkezésnél) – utazás: járművek méretei, állomások megállók) távolsága Élet a kertben és a ház körül: – különböző növények és állatok méretei, tömege Matematika: – a méréssel és a becsléssel kapcsolatos ismeretek; – mértékegységek átváltása

9 használata. gyakorlati alkalmazások: Mit jelent a keverés szó? Mikor használjuk? Mi a keverés végeredménye? Milyen keverékekkel találkozhatunk a mindennapi életben? Keverékek készítése és szétválasztása; annak felismerése, hogy a keverékekben az alkotórészek megőrzik eredeti tulajdonságaikat. Természetes és mesterséges keverékek megkülönböztetése. Mindennapi élet: – keverékek és szétválasztásuk a konyhában (például szitálás; cukor oldódása meleg teában és hideg vízben; só oldódása vízben) Hogyan készíthetünk keverékeket? Hogyan tudjuk valamiről eldönteni, hogy keverék-e vagy sem – hogyan lehet a keverékek és az oldatok alkotórészeit szétválasztani? Oldatok készítése; az oldat, az oldószer és az oldott anyag megkülönböztetése. Az oldódást befolyásoló külső tényezők (keverés, hevítés) hatásának felismerése. Oldatok szétválasztása. Keverékek és oldatok egyszerű szétválasztási módjainak gyakorlati ismerete. – természetes keverékek (például levegő; ivóvíz) – különböző oldatok a természetben (például édes víz sós víz; verejték;) Technika: – mesterséges keverékek az építkezésben (habarcs, beton) – természetes keverékek (például kőzetek) felhasználása gyakorlati alkalmazások: A hőmérséklet és mérése. Mihez viszonyíthatjuk egy test hőmérsékletét? Hogyan kell szabályosan használni a folyadékos hőmérőt? Hogyan ábrázolhatjuk egy test hőmérsékletének változását? Annak felismerése, hogy a hőmérséklet a testek fizikai tulajdonsága. A folyadékos hőmérő ismerete, szabályszerű használata. A mérésekben és a mértékegységek használatában való jártasság fejlesztése. A mérési eredmények rögzítése Mezőgazdaság, mindennapi élet: – talaj Matematika: – az adatok rögzítése; – grafikon készítése – az adatok közötti kapcsolat vizsgálata Mindennapi élet: – különböző hőmérsékletű testek a környezetünkben – az évszakok és a

10 Ismeretek: Hőmérséklet, hőmérő. A folyadékos hőmérő részei. A Celsius-féle hőmérsékleti skála gyakorlati alkalmazások: Van-e kapcsolat egy anyag halmazállapota és hőmérséklete között? Mikor kíséri hőfelvétel, és mikor hőleadás a halmazállapotváltozást? Változik-e az anyag hőmérséklete fagyás, illetve forrás közben? A természetben található víz halmazállapot-változásai. Ismeretek: Halmazállapot-változások: – olvadás fagyás – párolgás – forrás – lecsapódás Hőfelvétel és hőleadás halmazállapot-változás közben A víz körforgása a természetben gyakorlati alkalmazások: Mivel lehet fűteni? Éghető és nem éghető anyagok. Az égés folyamata és feltételei. A fa égése és korhadása: mik a különbségek? táblázatban. A táblázat adatainak feldolgozása grafikonon. A víz halmazállapotváltozásainak ismerete: – olvadás fagyás – párolgás – forrás – lecsapódás Az olvadás és az oldódás közötti különbség. Hőfelvétel és hőleadás a halmazállapot-változás során. A természetben végbemenő halmazállapot-változások felismerése; a víz körforgása a természetben. A víz rendellenes fagyása. Éghető és nem éghető anyagok felismerése, tüzelőanyagok. Az égés folyamatának ismerete, átalakulások az égés során. A levegő szerepe az égésben. levegő hőmérsékletének kapcsolata Természetismeret: – különböző élőlények testhőmérséklete Mindennapi élet: – fizika a konyhában (főzés; fagyasztás) – használaton kívüli vízvezetékek, víztároló edények őszi víztelenítése – időjárási jelenségek (például a természetes vizek fagyása; havazás; felhőképződés) Közlekedés: – rossz minőségű útburkolatok felfagyása – fagyálló hűtőfolyadék használata Természetismeret: – a víz körforgása a természetben – kőzetek aprózódása Mindennapi élet: – éghető és nem éghető anyagok a környezetünkben – tüzelőanyagok a háztartásban – balesetvédelem – teendők tűz esetén;

11 – van-e hasonlóság? Hogyan lehet eloltani a tüzet? Ismeretek: Éghető és nem éghető anyag Az égés feltételei Miért táplálja a levegő az égést? Gyors és lassú égés Mi a teendő tűz esetén? A tűz oltása gyakorlati alkalmazások: Összenyomható-e a levegő? Van-e a levegőnek nyomása? Az időjárás és a légnyomás változása. Összenyomható-e a víz? Van-e a víznek nyomása? Mit eredményez a talaj egyszerű fizikai vizsgálata? Ismeretek: A levegő részleges összenyomhatósága A légnyomás. A légnyomás mérésére szolgáló eszköz a barométer. A víz összenyomhatatlan. A víz nyomása. A talaj keverék. Gyors-és lassú égés megkülönböztetése, hasonlóságok és különbségek keresése. A tűzoltás. Cselekvés vészhelyzetben. Annak felismerése, mikor nem szabad vízzel oltani a tüzet. A levegő összenyomhatóságának elemi szintű értelmezése. Egy Öveges- kísérlet elvégzése: következtetés a levegő nyomására. A légnyomás változása szerepet játszik az időjárás alakulásában. A víz összenyomhatatlanságának elemi szintű értelmezése. Egyszerű kísérlet elvégzése: következtetés a víz nyomására. A talaj keverék. Egyes összetevői egyszerű módszerekkel szétválaszthatók.. különböző tüzek oltása Természetismeret. – lassú égés a természetben például korhadás) Technika: – a vas rozsdásodása, védekezés a rozsdásodás ellen Mindennapi élet: – kerékpártömlő felpumpálása, luftballon felfújása Technika: – légzőkészülékek (tűzoltók, búvárok) Időjárás: – időjárás-jelentés: légnyomás-adatok – légnyomásmérő eszközök (barométerek) Mezőgazdaság: – a talaj egyes összetevői Kulcsfogalmak/ fogalmak Anyag, élő-élettelen, halmazállapot, keverék, légnyomás, talaj, kőzetek aprózódása III. témakör: Tájékozódás a térképen és a természetben (8 óra)

12 A témakörhöz tartozó leckék tartalma: 1. Milyen irányban van? 2. Hogyan lesz az alaprajzból térkép? 3. Mit kell tudni a térképről? 4. A domborzat és a vizek ábrázolása a térképen 5. Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási térképén 6. Tájékozódás a természetben 7. Rendszerezés 8. Ellenőrzés Kerettantervi háttér: A témakör a Tájékozódás a valóságban és a térképen c. kerettantervi tematikai egységre fordítható 9 órából 7 órát használ fel. A Tájékozódás a valóságban és a térképen c. kerettantervi tematikai egységben a III. témakörre vonatkozó részeket kékkel vannak jelölve. A feketével hagyott részek másik témakör tananyagához tartoznak.

13 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai gyakorlati alkalmazások, ismeretek gyakorlati alkalmazások: Hogyan készül a térkép? Miért van szükség térképre? Hogyan segíti a térkép jelrendszere ismeretlen tájak megismerését? Iránytű használata. Tájékozódás térképvázlattal. Útvonaltervezés térképen. Távolság mérése. Település- és turistatérképek használata. Ismeretek: Iránytű. Fő-és mellékvilágtájak. A valós tér átalakítása, alaprajz, térképszerű ábrázolás. A térábrázolás különböző formái útvonalrajz, térképvázlat. A térképi ábrázolás jellemzői: égtájak, szín- és jelkulcs, névírás, méretarány, aránymérték. Térképfajták: domborzati, közigazgatási, turista-, és Tájékozódás a valóságban és a térképen Iránytű, alaprajz, fővilágtájak, térképvázlat, térkép. tantervi 9 óra Órakeret 5. évfolyam III. témakör 7 óra+1 óra A térbeli tájékozódás fejlesztése valós környezetben, térképen és földgömbön. A földrajzi tér hierarchikus kapcsolatainak felismertetése. Átfogó kép kialakítása Magyarország világban elfoglalt helyéről. A valóság és a térképi ábrázolás összefüggéseinek megláttatása, a térképi ábrázolásmód korlátainak belátása. A különböző térképek jelrendszerének megismerése, értelmezése, felhasználása az információszerzés folyamatában. Az elemi térképolvasás lépéseinek alkalmazása, a szemléleti térképolvasás megalapozása. Fejlesztési követelmények Irány meghatározása a valós térben. Az iránytű működésének mágneses kölcsönhatásként való értelmezése. A térkép és a valóság közötti viszony megértése. Eligazodás terepen térképvázlattal. A térábrázolás különböző formáinak összehasonlítása. Térképvázlat készítése a lakóhely részletéről. Felszínformák alföld, dombság, hegység, völgy, medence ábrázolásának felismerése a térképen. A térkép jelrendszerének értelmezése. Különböző jelrendszerű térképek elemzése, információ gyűjtése. Irány és távolság meghatározása (digitális és nyomtatott) térképen. Méretarány és az ábrázolás részletessége közötti összefüggés megértése. Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: földrajzi felfedezések. Matematika: Térbeli mérési adatok felhasználása számításokban. Becslés. Nagyítás, kicsinyítés. Mérés, mértékegységek használata. Koordinátarendszer, aránypár. Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés – a speciális jelrendszerek (pl. térkép) magyarázata, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése. A hétköznapi kifejezés alkalmi jelentésének felismerése.

14 kontúrtérkép. Hazánk nagytájai, szomszédos országaink. Bolygónk térségei: földrészek és óceánok. Helymeghatározás: földrajzi fokhálózat. Európa helyzete, határai. Hazánk helye Európában. A különböző térképek ábrázolási és tartalmi különbségeinek megállapítása. Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási térképén. Tájékozódás a földgömbön és a térképen. Földrészek, óceánok felismerése különböző méretarányú és ábrázolásmódú térképeken. A nevezetes szélességi körök felismerése a térképen. Földrajzi helymeghatározás különböző tartalmú térképeken. Informatika: keresés az interneten, alkalmazások használata. Kulcsfogalmak/ fogalmak Topográfiai ismeretek Európa és Magyarország tényleges és viszonylagos földrajzi fekvésének megfogalmazása. Fő- és mellékvilágtáj, alaprajz, útvonalrajz, térképvázlat, térkép. Térképi jelrendszer, domborzati, közigazgatási, turista- és kontúrtérkép, keresőhálózat, turistajelzés. Alföld, Kisalföld, Északi-középhegység, Dunántúli-középhegység, Dunántúli-domb- és hegyvidék, Nyugati-peremvidék. Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria. Baktérítő, Ráktérítő, Déli-sark, déli-sarkkör, Egyenlítő, Északi-sark, északi-sarkkör, kezdő hosszúsági kör. Atlanti-óceán, Csendes-óceán, Indiai-óceán, Jeges-tenger, Földközi-tenger, Afrika, Amerika, Európa, Ázsia, Ausztrália, Antarktika, Közép-Európa. IV. témakör: Az éghajlat és az időjárás (7 óra) A témakörhöz tartozó leckék tartalma 1. Az időjárás és az éghajlat 2. A napsugárzás és a hőmérséklet 3. A szél 4. A csapadék 5. Mi jellemzi hazánk éghajlatát? 6. Rendszerezés 7. Ellenőrzés

15 Kerettantervi háttér: Az éghajlat és az időjárás c. témakör A Föld és a Világegyetem c. kerettantervi tematikai egységre fordítható 11 órából 6 órát használ fel. A Föld és a Világegyetem c. kerettantervi tematikai egységben az Éghajlat és az időjárás c. témakörre vonatkozó részeket kékkel vannak jelölve. A feketével hagyott részek másik témakör tananyagához tartoznak. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai gyakorlati alkalmazások, ismeretek gyakorlati alkalmazások: Hogyan állapítható meg éjszaka iránytű nélkül az északi irány? Miért látjuk másnak a csillagos égboltot a különböző évszakokban? Miért van a sarkvidékeken hideg, a trópusokon meleg? Hogyan készül az időjárásjelentés? Miért váltakoznak az évszakok és a napszakok? Miért hosszabbak a nappalok A Föld és a Világegyetem tantervi Órakeret 5. évfolyam IV. témakör 11 óra 6 óra+1 óra A Nap látszólagos napi járása, a Nap mint energiaforrás, időjárás, hőmérséklet, csapadék, szél. A térbeli tájékozódás, a térfogalom fejlesztése átfogó kép kialakításával a Naprendszer felépítéséről, Földünknek a világegyetemben elfoglalt helyéről. A rendszerszemlélet fejlesztése a Nap, a Föld és a Hold mozgásai, a közöttük levő kölcsönhatások és következményeik vizsgálata során. Az oksági gondolkodás fejlesztése a természeti környezet jelenségeinek a Hold fényváltozásainak, a napszakok, évszakok és az éghajlati övezetek kialakulásának magyarázata, a légköri alapfolyamatok közötti oksági összefüggések feltárása során. Természeti törvények felismerése, alkalmazása a hétköznapi jelenségek értelmezésekor. Különböző típusú információforrások használatának gyakoroltatása éghajlati diagramok, tematikus térképek révén. A klímaváltozás és az emberi tevékenység közötti összefüggés felismerése, a személyes felelősség tudatosítása. A tudományos megismeréshez kötődő történeti szemlélet formálása. Fejlesztési követelmények A Föld, a Nap és a Világegyetem közötti hierarchikus kapcsolat ábrázolása. A csillag és a bolygók közötti különbség felismerése. A sarkcsillag és egy-két csillagkép felismerése az égbolton. Érvek gyűjtése arról, hogy a Nap csillag. A holdfogyatkozás és a Hold Kapcsolódási pontok Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya. Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása. Osztályozás egy és egyszerre két (több)

16 nyáron, mint télen? Hogyan keletkezik a szél és a csapadék? Hogyan védhetjük magunkat villámláskor, hóviharban, hőségben, szélviharban? Ismeretek: A Föld helye a Naprendszerben és a Világegyetemben. Égitest, csillag, bolygó, hold. Sarkcsillag, csillagképek. A Naprendszer. A Nap jelentősége. A Nap, a Föld és a Hold egymáshoz viszonyított helyzete, mérete, távolsága, mozgása, kölcsönhatása. Kopernikusz hipotézisének tudománytörténeti jelentősége. A Föld alakja. A tengelykörüli forgás és a Nap körüli keringés következményei. Föld gömbhéjas szerkezete. Éghajlati övezetek. Időjárás, éghajlat és elemeik: napsugárzás, hőmérséklet, csapadék, szél. Légköri alapfolyamatok: felmelegedés, lehűlés, szél keletkezése, felhő- és csapadékképződés, csapadékfajták, a víz körforgása és halmazállapot-változásai. Éghajlat-módosító tényezők: földrajzi szélesség, óceántól való távolság, domborzat. Magyarország éghajlata: száraz és nedves kontinentális éghajlat. Veszélyes időjárási jelenségek: villámlás, szélvihar, hóvihar, fényváltozásainak értelmezése modell vagy más szemléltetés alapján. A napközpontú világkép egyszerű modellezése. A Föld mozgásai és a napi, évi időszámítás összefüggéseinek megértése. Az éghajlati övezetek összehasonlítása. Az évszakok váltakozásának magyarázata. Nap és a Föld helyzetének modellezése a különböző napszakokban és évszakokban. A Föld gömbalakja, a napsugarak hajlásszöge és az éghajlati övezetek közötti összefüggés felismerése. Időjárás-jelentés értelmezése, a várható időjárás megfogalmazása piktogram alapján. A csapadék és a szél keletkezésének leírása ábra vagy modellkísérlet alapján. A fizikai jelenségek (nyomásváltozás, hőmérsékletváltozás, halmazállapot változások) bemutatása a csapadék és a szél keletkezésében. Az időjárási elemek észlelése, mérése. A mért adatok rögzítése, ábrázolása. Napi középhőmérséklet, napi és évi közepes hőingadozás számítása. Időjárás és a gazdasági élet saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint. Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása). Magyar nyelv és irodalom: szövegértés – a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemei közötti okokozati, általánosegyes vagy kategóriaelem viszony magyarázata. Informatika: információkeresés az interneten.

17 hőség. közötti kapcsolat bizonyítása konkrét példák alapján. Éghajlat-módosító tényezők felismerése a példákban. Éghajlat jellemzési algoritmusának megismerése és használata. Éghajlati diagramok és éghajlati térképek információtartalmának leolvasása, az adatok értékelése. A légkör általános felmelegedésének helyi és globális következményeinek felismerése példákban. Kulcsfogalmak/ fogalmak Topográfiai ismeretek A veszélyes időjárási helyzetekben való helyes viselkedés szabályainak összegyűjtése. Világegyetem, égitest, csillag, bolygó, hold, holdfázis, tengelyferdeség, évszak, gömbhéjas szerkezet, éghajlati övezet, éghajlat, napi és évi középhőmérséklet, napi hőingadozás, évi közepes hőingadozás, csapadék. Naprendszer, Nap, Jupiter, Föld, Mars, Merkúr, Vénusz, Neptunusz, Szaturnusz, Uránusz, Hold. V. témakör: A felszín alatti és a felszíni vizek (8 óra) A témakörhöz tartozó leckék tartalma: 1. Felszín alatti vizek 2. Amit a folyókról tudni kell 3. Hazánk fő folyói: a Duna és a Tisza 4. Veszélyes vizek: az árvíz és a belvíz 5. Tavaink 6. A tiszta víz mindannyiunk számára kincs! 7. Rendszerezés 8. Ellenőrzés Kerettantervi háttér: A témakör a Felszíni és felszín alatti vizek c. kerettantervi tematikai egységre fordítható 8 órából 7 órát használ fel.

18 A Felszíni és felszín alatti vizek c. kerettantervi tematikai egységben az V. témakörre vonatkozó részeket kékkel vannak jelölve. A feketével hagyott részek másik témakör tananyagához tartoznak. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai gyakorlati alkalmazások, ismeretek gyakorlati alkalmazások: Hol található hazánkban gyógyfürdő? Melyek a vízszennyezés forrásai lakóhelyeden (környékén)? Milyen jelek utalnak a víz szennyeződésére? Milyen károkat okozhatnak az árvizek és a belvizek? Mi veszélyezteti hazánk ivóvízkészletét? Melyek az egészséges, jó ivóvíz tulajdonságai? Felszíni és felszín alatti vizek tantervi 8 óra Órakeret A víz szerepe, előfordulása a természetben, a víz tulajdonságai. Állóvizek, folyóvizek. Vízszennyezés. 5. évfolyam V. témakör 7 óra+1 óra A Környezet és fenntarthatóság fejlesztési terület részeként hazánk felszíni és felszín alatti vizei és jelentőségük megismerése, a nemzeti azonosság és a hazaszeretet erősítése. A vízkészletre kifejtett egyéni és társadalmi-gazdasági hatások, a belőlük adódó problémák felismerése, megoldási módok keresésére való törekvés erősítése, a felelősségtudat erősítése egyéni és közösségi szinten. A takarékos vízhasználat szokásának megalapozása. A hazánk vízrajzáról való átfogó kép kialakítása során a szemléleti térképolvasás fejlesztése. Az összefüggések, törvényszerűségek alkalmazása a logikai térképolvasás elemi lépései során. A természetföldrajzi és társadalom-földrajzi folyamatok időléptéke közötti különbségek érzékeltetésével az időbeli tájékozódás, az időfogalom fejlesztése. Az érdeklődés felkeltése a közvetlen környezet szépségeinek, értékeinek megismerése és a környezeti problémák iránt. Fejlesztési követelmények Helyi környezeti problémák felismerése. Információgyűjtés tanári irányítással a lakóhely (környéke) vizeinek minőségéről. Következtetések levonása. Felszín alatti vizek összehasonlítása, vizek különböző szempontú rendszerezése. A felszíni és a felszín alatti vizek kapcsolatának igazolása Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés – a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése: a szöveg elemei közötti ok-

19 Hogyan takarékoskodhatunk az ivóvízzel otthon és az iskolában? Ismeretek: Felszín alatti vizek: talajvíz, hévíz, ásványvíz, gyógyvíz jellemzői, jelentősége az ember életében, gazdasági életében. A belvizek kialakulásának okai és következményei, az ellene való védekezés formái. Felszíni vizek: hazánk legjelentősebb állóvizei, folyóvizei. A folyók útja a forrástól a torkolatig. Vízgyűjtő terület, vízválasztó, vízjárás, folyók felszínformálása. Árvizek kialakulásának oka, az ellene való védekezés formái. Állóvizek keletkezése, pusztulása. Legnagyobb tavunk: a Balaton (keletkezése, jellemzése). A folyók, tavak haszna, jelentősége. Vízszennyezés okai, következményei, megelőzésének lehetőségei. Vizek védelme. A Balaton-felvidéki vagy a Fertő-Hanság Nemzeti Park értékei. Víztisztítási eljárások. példákkal. Az időjárás, a felszínforma és a belvízveszély közötti kapcsolat bizonyítása. A legjelentősebb hazai álló-és folyóvizek, a főfolyó, a mellékfolyó és a torkolat felismerése a térképen. A felszín lejtése, a folyó vízhozama, munkavégző képessége és a felszínformálás közötti összefüggés magyarázata. Az éghajlat és a folyók vízjárása közötti összefüggés magyarázata. Egy választott nemzeti park vizes élőhelyének, természeti értékeinek bemutatása önálló ismeretszerzés, információfeldolgozás alapján. A víz mint természeti erőforrás hatásainak vizsgálata a társadalmi, gazdasági folyamatokra konkrét példák alapján. Személyes és közösségi cselekvési lehetőségek összegyűjtése az emberi tevékenység által okozott környezetkárosító folyamatok káros hatásainak csökkentésére. Különböző vizek fizikai-kémiai tulajdonságainak vizsgálata. Ipari víztisztítás megfigyelése helyi víztisztító üzemben. okozati viszony magyarázata; egy hétköznapi probléma megoldása a szöveg tartalmi elemeinek felhasználásával; hétköznapi kifejezés alkalmi jelentésének felismerése. A táj, a természeti jelenségek ábrázolásának szerepe. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: folyami kultúrák. Technika, életvitel és gyakorlat: vízfelhasználás, víztisztítás, víztakarékosság.

20 Kulcsfogalmak/ fogalmak Topográfiai ismeretek Felszíni, felszín alatti víz, talajvíz, belvíz, hévíz, gyógyvíz, ásványvíz, folyóvíz, állóvíz, főfolyó, mellékfolyó, vízgyűjtő terület, vízválasztó, vízjárás, felszínformálás, vízszennyezés, vízvédelem. Balaton, Fertő tó, Velencei-tó, Duna, Tisza, Körös, Dráva, Rába, Szigetköz, Szentendrei-sziget, Csepel-sziget, Mohácsi-sziget. VI. témakör: Állatok a házban és a ház körül (12 óra) A témakörhöz tartozó leckék tartalma: 1. A szarvasmarha 2. A házi sertés 3. A házi ló 4. A házi tyúk és a pulyka 5. A házi kutya és a házi macska 6. A fecskék és házi veréb 7. A házilégy 8. Az állattartás szabályai 9. Betegségterjesztő állatok a lakóhelyen 10.Madárvédelmi alapismeretek. A madártelepítés 11.Rendszerezés 12. Ellenőrzés Kerettantervi háttér: A témakör az Állatok a házban és a ház körül c. kerettantervi tematikai egységre fordítható 8 órát és A természet és társadalom kölcsönhatásai c. kerettantervi tematikai egységre fordítható 6 órából 3 órát használ fel. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Állatok a házban és a ház körül Háziállat, ízeltlábú, életjelenségek: mozgás, táplálkozás, légzés, szaporodás, fejlődés. Órakeret 8 óra+1 óra

21 A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai gyakorlati alkalmazások, ismeretek gyakorlati alkalmazások: Hogyan vált háziállattá a kutya? Mi a kérődzés? Milyen szerepet töltenek be a háziállatok az ember életében? Hogyan védekezhetünk az állatok által terjesztett betegségek ellen? Miért költöznek el egyes madarak a tél beállta előtt? Miért és hogyan védjük télen a madarakat? Ismeretek: Háziállatok: kutya, sertés, szarvasmarha, házityúk testfelépítése, életmódja, hasznosítása. Az állatok életfeltételeihez illeszkedő felelős állattartás. Az állati eredetű tápanyagok szerepe az ember táplálkozásában. Állati eredetű anyagok felhasználása (toll, bőr). A házban és a ház körül élő állatok: házi veréb, füstifecske, házi légy testfelépítése, életmódja, jelentősége. Az állatok szerepe a betegségek A felépítés és a működés kapcsolatának bemutatása a házban és a ház körül élő állatok testfelépítésének, életmódjának vizsgálatán keresztül. A tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztése az élőhely-szervezet-életmód, a testfelépítés-működés-egyedfejlődés közötti oksági összefüggések feltárásával. A rendszerszemlélet fejlesztése az állatcsoportok jellemzőinek összegyűjtésével, a lényeges jegyek kiemelésével. A hierarchikus rendszerezés elvének megismerése és alkalmazása. Az ember és az állatok sokrétű kapcsolatának megláttatása, a felelős állattartás igényének kialakítása, szokásrendszerének formálása. Az egészséges életmódra való törekvés erősítése az állati eredetű táplálékok fogyasztásával kapcsolatos egészségügyi szabályok megismertetésével. Növényi eredetű táplálékok. Fejlesztési követelmények Önálló kutatómunka a kutya háziasításával kapcsolatban. Az állattartás, az állatok védelme iránti felelősség megértése. A megismerési algoritmusok alkalmazása az állatok megfigyelése és bemutatása során. A testfelépítés életmód élőhely összefüggésének felismerése, magyarázata. A környezethez való alkalmazkodás bizonyítása példákkal, a megfigyelés eredményének rendszerezése, következtetések levonása. Az állatorvosi felügyelet jelentőségének felismerése az ember egészségének védelmében. Gerinces és gerinctelen állatok testfelépítése közötti különbségek azonosítása. A megismert állatok csoportosítása különböző szempontok szerint. A madárvédelem évszakhoz Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: őskor. Magyar nyelv és irodalom: szövegértés: a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemei közötti okokozati, általánosegyes vagy kategóriaelem viszony felismerése. Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya. Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok ismerete. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása.

22 terjesztésében. A megelőzés lehetőségei. Madárvédelmi alapismeretek. Kulcsfogalmak/ fogalmak kötődő tennivalóinak elsajátítása, gyakorlása. Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint. Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása). Technika, életvitel és gyakorlat: állati eredetű táplálékok szerepe. Háziállat, gerinces, gerinctelen, madár, emlős, patás, összetett gyomor, kérődző, ragadozó, növényevő, mindenevő, ízeltlábú, rovar, teljes átalakulás. A természet és társadalom kölcsönhatásai c. tematikai egységben az Állatok a házban és a ház körül c. témakörre vonatkozó részeket kékkel vannak jelölve. A feketével hagyott részek másik témakör tananyagához tartoznak. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A természet és társadalom kölcsönhatásai Órakeret 6 óra tantervi 5. évfolyam VI. témakör 6 óra 3 óra Természeti erőforrás, mezőgazdaság, ipar, környezetszennyezés, energiahordozó, életközösség, természeti erőforrások és a társadalmi gazdasági folyamatok összefüggése, tájjellemzés és az élőlények bemutatásának algoritmusa. A rendszerszemlélet és gondolkodás fejlesztése a természeti erőforrások társadalmi-gazdasági felhasználása során bekövetkezett változások vizsgálatával, a globális problémák helyi vetületeinek felismerésével. Aktív állampolgárságra nevelés a helyi környezeti problémák okainak és következményeinek felismerésén alapuló, a környezet védelméért való aktív együttműködésre való késztetéssel. A hazához, a szűkebb pátriához való kötődés erősítése a lakóhelyi táj természeti és gazdasági-társadalmi környezetének megismerésével. Az embernek a természetben elfoglalt sajátos helyzetének és ezzel kapcsolatos felelősségének megértése a természetes és mesterséges életközösség különbségeinek megismerésével, a városi környezetben élő állatoknak az emberre gyakorolt hatásainak megismerésével. Anyag- és energiatakarékos szemlélet formálása, tudatos vásárlási szokások megalapozása, az egyéni felelősség tudatosítása.

23 gyakorlati alkalmazások, ismeretek gyakorlati alkalmazások: Lakóhelyed mely értékeire vagy büszke? Min szeretnél változtatni? Milyen előnyöket, milyen hátrányokat nyújt a városi élőhely az állatok számára? A szelektív hulladékgyűjtés szabályai. Energia- és víztakarékosság formái a háztartásban. Internetes menetrend használata utazás tervezéséhez. Ismeretek: Gazdasági ágazatok: mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás. A gazdaság természeti feltételei. Településtípusok: tanya, falu, városjellemző képe, társadalmi, gazdasági szerepe. Élet a városban. A gazdasági ágazatok együttműködése. Hálózatok szerepe a lakosság ellátásában (víz-, energiaellátó rendszer, közlekedési hálózat). A város mesterséges életközösségének, sajátos állatvilága: házi egér vándorpatkány, csótány, feketerigó, galamb, elszaporodásuk feltételei és következményeik A betegséget terjesztő állatok elleni védekezés formái. A háztartás anyag- és energiagazdálkodása. Víz- és energiafelhasználás. Környezetszennyezés és csökkentésének formái. Az anyag- és energiatakarékosság Fejlesztési követelmények Különböző termékek csoportosítása aszerint, hogy a gazdaság mely ágazata állította elő. A gazdasági ágazatok közötti összefüggések bemutatása konkrét példákon keresztül. A települések eltérő társadalmi, gazdasági szerepének bemutatása konkrét példákon. A falu és a város által nyújtott szolgáltatások összehasonlítása. A vasút- és közúthálózat szerkezetének vizsgálata: Előnyök és hátrányok bemutatása. A városi élőhely nyújtotta előnyök és hátrányok elemzése az állatok alkalmazkodásának vizsgálata során. Példák gyűjtése betegségeket terjesztő városi fajokra (például parlagi galamb, vándorpatkány, róka) és az ezekkel kapcsolatos problémákra. A megoldási módok közös értékelése. A fenntarthatóságot segítő életvitel legfontosabb elemeinek bemutatása. A szelektív hulladékgyűjtés szabályainak megismerése és gyakorolása az iskolában. A társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok kapcsolatának feltárása a lakóhely környezetében. Az emberi tevékenységek által Kapcsolódási pontok Technika, életvitel és gyakorlat: nyersanyag, termék; közlekedés; energia- és vízellátás, takarékosság.

24 lehetőségei. Szelektív hulladékgyűjtés. A lakóhelyi táj természetföldrajzi és gazdaságitársadalmi jellemzői. Hazánk fővárosa, Budapest: földrajzi helyzete, gazdasági, kulturális jelentősége. Kulcsfogalmak/ fogalmak okozott környezetkárosító folyamatok felismerése a lakóhelyen és környékén. A főváros látnivalóinak bemutatása önálló ismeretszerzéssel és feldolgozással. Szelektív hulladékgyűjtés, tanya, falu, város, termelés, fogyasztás, nyersanyag, késztermék. VII. Az ember szervezete és egészsége (15 óra) A témakörhöz tartozó leckék tartalma: 1. Az ember bőre. Bőrünk egészségvédelme 2. Az ember mozgásszervrendszere. 3. A mozgásszervrendszer egészségvédelme 4. A táplálkozás. Az emésztés szervrendszere 5. Az egészséges táplálkozás. Az emésztőrendszer betegségei 6. Az ember légzőszervrendszere. A légzőszervrendszer egészségvédelme 7. Vérkeringés és a kiválasztás. A vérkeringés egészségmegőrzése 8. A nemi szervek felépítése és működése 9. Az ember egyedfejlődése. A serdülőkor testi és lelki változásai 11. Az idegrendszer alapműködése. Érzékszerveink: a látás és a hallás 12. A fertőzés és a járvány. A betegségek megelőzése 13. Az elsősegélynyújtás alapismeretei. Az orvosi ellátás 14. Rendszerezés 15. Ellenőrzés Kerettantervi háttér: A témakör Az ember szervezete és egészsége c. kerettantervi tematikai egységre fordítható 14 órát használja fel. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az ember szervezete és egészsége Órakeret 14 óra+1 óra Testrész, életjelenség, csont, izom, táplálkozás, érzékszerv, érzékelés, betegség, egészség, életszakasz. Az emberi test felépítésével és működésével kapcsolatos meglévő ismereteik rendszerezése. Az egészséget veszélyeztető tényezők felismerése, az egészséges életvitel szokásrendszerének formálása.