Történelem 5 osztály tankönyv mozaik

Olvasás online. Történelem munkafüzet – 6. osztály – Játékos feladatok Horváth Péter hatodikos tankönyvéhez :: Csepela. Jánosné. A tankönyv mellett ez a .

Mozaik Kiadó kiadó termékei

Természetismeret 5. – Élő és élettelen környezetünk

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Természetismeret 5. – Élő és élettelen környezetünk

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Fizika 8 Munkafüzet (Elektromosságtan, Fénytan)

Pestszentlõrinci antikvárium

jó állapotú antikvár könyv

Tartalomjegyzék A) Kísérletezzünk! 4 I. Elektromos alapjelenségek. Áramerősség, feszültség 4 1. Egyszerű áramköri kapcsolások 4 2. Az.

Földrajz 7. – Kontinensek földrajza munkafüzet

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Földrajz 7. – Kontinensek földrajza munkafüzet

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Ének-zene tankönyv 1. o.

Mike és Tsa Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

A kibővített zenehallgatási anyaggal teljes mértékben eleget tesz a kerettanterv által előírt követelményeknek. A kiadványt a korábbi mun.

Biológia próbaérettségi feladatsorok – Emelt szint

Vonnegut Antikvárium

jó állapotú antikvár könyv

Kiadványunk az emelt szintű biológiaérettségi írásbeli részére történő sikeres felkészüléshez nyújt segítséget. A 10 emelt szintű próbaér.

DIFER – Az írásmozgás-koordináció fejlesztése 4-8 éves életkorban

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

A kéz úgynevezett finommozgásának koordinációja teszi lehetővé az írás elsajátítását és használatát. Ez a készségünk csak jóval a születé.

A walesi bárdok – Válogatott balladák

Diófa Antikvárium Kft.

jó állapotú antikvár könyv

Magyar nyelv a középiskolák számára 12.

Mike és Tsa Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Olvasás munkafüzet 1.

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Tartalomjegyzék Első félév 1 Bevezető 3 Bemutatkozom 4 A kuckóm 6 Így jutok az iskolába 8 Az iskolai termem 10 Az iskolám udvara 1.

Nyelvtan gyakorló 3

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Nyelvtan gyakorló 2

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Olvasás munkafüzet 1.

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Tartalomjegyzék Első félév 1 Bevezető 3 Bemutatkozom 4 A kuckóm 6 Így jutok az iskolába 8 Az iskolai termem 10 Az iskolám udvara 1.

Olvasás munkafüzet 2.

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Tartalomjegyzék Napló egy hétről 4 A hazug bojtár 5 Füllentős 6 Az olvasókönyv 7 Az ékezet tréfája 8 A kis bicebóca 9 A termész.

Nyelvtan 4. – I. félév Munkatankönyv

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Tartalomjegyzék Szia! 3 Szavak 4 Mondatok 6 Gyakorlás 8 Névelők 10 Névutók 12 Melléknevek 14 Főnevek 18 Díjak, kitüntetések neve.

Nyelvtan 4. – I. félév Munkatankönyv

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Tartalomjegyzék Szia! 3 Szavak 4 Mondatok 6 Gyakorlás 8 Névelők 10 Névutók 12 Melléknevek 14 Főnevek 18 Díjak, kitüntetések neve.

Olvasás munkafüzet 3.

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Tartalomjegyzék Égig érő mesefa 3 Rókáné meg a rák 4 A farkas és a bárány 5 A szegény ember meg a nyúl 6 Egy szem borsó 7 A teknős .

Olvasás munkafüzet 3.

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Tartalomjegyzék Égig érő mesefa 3 Rókáné meg a rák 4 A farkas és a bárány 5 A szegény ember meg a nyúl 6 Egy szem borsó 7 A teknős .

Nyelvtan gyakorló 2

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Ének-zene tankönyv 1. o.

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

A kibővített zenehallgatási anyaggal teljes mértékben eleget tesz a kerettanterv által előírt követelményeknek. A kiadványt a korábbi mun.

Ének-zene munkatankönyv 4. osztály

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Ének-zene tankönyv 1. o.

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

A kibővített zenehallgatási anyaggal teljes mértékben eleget tesz a kerettanterv által előírt követelményeknek. A kiadványt a korábbi mun.

Írjunk szépen, helyesen Sünivel! – Harmadik osztály

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Az anyanyelvi oktatás fontos területe a helyesírási készségek kialakítása és fejlesztése. A gyakorlókönyvek bőséges feladatot kínálnak ez.

Kémia 10. Munkafüzet – Szervetlen és szerves kémia

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Tartalomjegyzék ELőSZÓ 3 A SZÉNCSOPORT ÉS ELEMEINEK SZERVETLEN VEGYÜLETEI 4 A szén 4 Fontosabb szervetlen szénvegyületek 6 A szilíci.

Jól felkészültem-e? Fizikai f.s. 8.o. KERETT.

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

A fizikai feladatgyűjtemények hatodiktól nyolcadik osztályig a fizikaoktatáshoz szükséges ismeretanyagot öleli fel. A kérdések, rajzkészí.

Jól felkészültem-e? Kémia 8. – Szervetlen kémia

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Jól felkészültem-e? Kémia 8. – Szervetlen kémia

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Jól felkészültem-e? Fizikai f.s. 8.o. KERETT.

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

A fizikai feladatgyűjtemények hatodiktól nyolcadik osztályig a fizikaoktatáshoz szükséges ismeretanyagot öleli fel. A kérdések, rajzkészí.

Kidolgozott számítási feladatok – Kémia / Közép- és emelt szintű érettségire készülőknek

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Tartalomjegyzék Bevezetés 5 Bevezetés 6 Képletgyűjtemény 6 Képletgyűjtemény 12 Általános kémia 12 1. Atomok, ionok, molekulák 12 K.

Fizika feladatsorozatok általános iskolásoknak 7. osztály

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

ELŐSZÓ KÉRDÉSEK, FELADATOK Az anyagok néhány tulajdonsága, kölcsönhatások A testek haladó mozgása: sebesség, gyorsulás, szabadesés A .

Fizika feladatsorozatok általános iskolásoknak 7. osztály

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

ELŐSZÓ KÉRDÉSEK, FELADATOK Az anyagok néhány tulajdonsága, kölcsönhatások A testek haladó mozgása: sebesség, gyorsulás, szabadesés A .

Sokszínű irodalom tankönyv 6.

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Sokszínű irodalom tankönyv 6.

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Sokszínű irodalom munkafüzet 8.

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Sokszínű irodalom munkafüzet 7. osztály

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Sokszínű irodalom munkafüzet 7. osztály

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Sokszínű magyar nyelv 5.

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Sokszínű magyar nyelv 5.

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Sokszínű irodalom Tankönyv 7. osztály

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Sokszínű irodalom Tankönyv 7. osztály

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Sokszínű irodalom Tankönyv 7. osztály

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Történelem munkafüzet 6. – A középkor és a kora újkor története

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

TUDORKA 1. – Képességfejlesztő munkafüzet óvodásoknak

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

A játék örömét érezhetik az óvodáskorú kisgyerekek a munkafüzetek feladatainak megoldásakor. Az érdekes gyakorlatok és a vidám színes raj.

Ábécés Olvasókönyv első osztályosoknak (1.)

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Könyvízelítő: A tankönyv az olvasás és írás előkészítésétől a a betűtanításon át eljut a szótagoló olvasásig, amelyet lassan felváltja a .

Varázsképek összeadás, kivonás

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Ábécés Olvasókönyv első osztályosoknak (1.)

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Könyvízelítő: A tankönyv az olvasás és írás előkészítésétől a a betűtanításon át eljut a szótagoló olvasásig, amelyet lassan felváltja a .

TUDORKA 1. – Képességfejlesztő munkafüzet óvodásoknak

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

A játék örömét érezhetik az óvodáskorú kisgyerekek a munkafüzetek feladatainak megoldásakor. Az érdekes gyakorlatok és a vidám színes raj.

Történelem munkafüzet 6. – A középkor és a kora újkor története

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Varázsképek összeadás, kivonás

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Földrajz 8. – Közép-Európa és Magyarország tankönyv

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

A Természetről tizenéveseknek tankönyvcsalád földrajz tankönyvei azonos erényekkel rendelkeznek, mint a könyvsorozat többi tagja. Didakti.

Földrajz 8. – Közép-Európa és Magyarország tankönyv

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

A Természetről tizenéveseknek tankönyvcsalád földrajz tankönyvei azonos erényekkel rendelkeznek, mint a könyvsorozat többi tagja. Didakti.

Földrajz 7. – Kontinensek földrajza tk.

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Hundidac `97 Arany Díj V. Budapesti Könyvfesztivál Budai Könyvdíj A minikönyv változat: Szép magyar könyv `98 Oklevél A Kontinensek .

Földrajz 7. – Kontinensek földrajza tk.

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Hundidac `97 Arany Díj V. Budapesti Könyvfesztivál Budai Könyvdíj A minikönyv változat: Szép magyar könyv `98 Oklevél A Kontinensek .

Olvasónapló – Fekete István: Vuk

Pestszentlõrinci antikvárium

jó állapotú antikvár könyv

A regényt négy részre tagolta az olvasónapló szerzője, és mindegyik résznek címet is adott, amellyel segíti a lényeglátás fejlődését. Az .

Sokszínű magyar nyelv 7.

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Sokszínű magyar nyelv munkafüzet 8.

Diófa Antikvárium Kft.

jó állapotú antikvár könyv

Sokszínű magyar nyelv 7.

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Olvasás munkafüzet 1.

Tûzõr Antikvárium

jó állapotú antikvár könyv

Tartalomjegyzék Első félév 1 Bevezető 3 Bemutatkozom 4 A kuckóm 6 Így jutok az iskolába 8 Az iskolai termem 10 Az iskolám udvara 1.

Sokszínű matematika munkafüzet 8. osztály

Pestszentlõrinci antikvárium

jó állapotú antikvár könyv

A tankönyvcsalád felsőbb évfolyamos köteteire is jellemző, hogy a tananyag feldolgozásmódja tekintettel van a tanulók életkori sajátosság.

Elérhetőségek

Cégünk

Mit kínálunk

Így vásárolhatsz

Közösségi média

Oldalaink bármely tartalmi és grafikai elemének felhasználásához a Libri-Bookline Zrt. előzetes írásbeli engedélye szükséges.
SSL tanúsítvány

Mozaik-Töri-5-osztály-őskor-ókor-kora-középkor

Felelõs szerkesztõ: BOZSIK KATALIN Nyelvi lektor: LOVÁSZ ANDREA A rajzokat készítette: MÁRFFY JÁNOS Borítóterv: REMÉNYFY TAMÁS, SZÕKE ANDRÁS Tipográfia: MÁRFFY JÁNOS, REMÉNYFY TAMÁS Mûszaki szerkesztõ: KATONA CSABA A tankönyvvé minõsítési eljárásra benyújtva az Oktatási Hivatalhoz A fotókat készítette: ALMÁSI ÉVA, BOGNÁR TIBOR, CSERNÁTH GÁBOR, DÖMÖTÖR MIHÁLY, FÁRYNÉ SZALATNYAI JUDIT, GAÁL ATTILA, PETER CHRISTIAN HAMMELSBECK, HAPÁK JÓZSEF, KOMJÁTHY PÉTER, NÉMETH GYÖRGY, MICHAEL NEUGEBAUER, PETRASKÓ TAMÁS, PINCZÉS ERIKA, REMÉNYFY TAMÁS, DR. RÉVÉSZ LÁSZLÓ, SZABÓ ANDRÁS, DR. SZABÓ PÁL, SZABOLCS ERZSÉBET, SZENTIRMAI KATALIN, VADÁSZ SÁNDOR, WINTER ERZSI, GÜNTHER ZIESLER

Köszönetet mondunk az Aquincumi Múzeum; a Budapesti Fõpolgármesteri Hivatal; a Jane Goodall Institute, Germany; a Hapák József; a Karos-Kisrozvágyi Árpádkori Régészeti Park; a dr. László Emõke; a Magyar Nemzeti Múzeum; a Matrica Múzeum; a Móra Ferenc Múzeum; az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark; a Savaria Múzeum; a Tornyai János Múzeum és a Wosinszky Mór Múzeum által nyújtott segítségért. Külön köszönjük Berthold Erzsébetnek (J. Goodall Institute), Borosné Dr. Marcsik Antóniának (SZTE), Dr. Kereskényi Sándornak, Dr. Kokas Károlynak (SZTE), Lõrinczy Gábornak (MFM), Dr. Révész Lászlónak (MNM), Dr. Salát Gergelynek (ELTE) és Dr. Vörös Istvánnak (MNM), hogy hasznos tanácsaikkal és szakmai tudásukkal hozzájárultak munkánkhoz. KERETTANTERV: EMMI Kerettanterv 51/2012 (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet (2.2.04.) Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mû bôvített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mû, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

ISBN 978 963 697 454 1 Copyright Mozaik Kiadó – Szeged, 2013

Hogyan tanuljuk a történelmet? A régmúlt világába pillanthatsz be ezzel a tankönyvvel: megismerheted az emberiség történetének kezdeteit, fontos eseményeit, a régi korok emberének életét. Mivel a történelem számodra új tantárgy, szeretnénk ellátni téged néhány hasznos tanáccsal. A kötet végén pedig egy idõrendi táblázatot állítottunk össze, hogy ne csak a tankönyvben, hanem idõben (és térben) is könnyen tájékozódj. Néhány kifejezésnél * jelet találsz. Ez azt jelenti, hogy magyarázatukat elolvashatod a kislexikonban. Ha a képekrõl szeretnél többet megtudni, lapozd fel a képjegyzéket! Mielõtt a tankönyvet a kezedbe veszed: • Készíts idõtervet, hogy melyik tárgyat mikor fogod tanulni, és mennyi idõt fordítasz rá! Mindez azért jó, mert így nem csúszol ki az idõbõl. • Legjobb, ha aznap tanulod meg a leckét, amikor az órátok volt. Ekkor ugyanis még élénkebben emlékszel az órai magyarázatokra. Ezért a következõ óra elõtti napon elég lesz csak átismételned a tanultakat. • Tanulás elõtt szüntess meg minden olyan zavaró tényezõt, amely elvonhatja a figyelmedet! Például kapcsold ki a televíziót, a rádiót! Hogyan tanuld meg az új leckét? • Elõször nyisd ki a tankönyvedet a tanulandó anyagnál, és az atlaszodat a megfelelõ térképnél! Az alcímek, a képek és a térkép segítségével emlékezz vissza, milyen érdekességeket hallottál a tanórán! • Olvasd el figyelmesen az elsõ szövegrészt! Keresd meg a hozzá tartozó térképet, képeket, ábrákat! Értelmezd azokat a szöveggel együtt! Ha már mindent megértettél, olvasd újra ezt a részt! Folytasd a tanulást hasonló módon a többi szöveggel! • Ha végigértél a leckén, olvasd össze a vastagon szedett szövegeket! Ezekbõl ugyanis értelmes mondatokat kapsz, melyek a lecke vázát adják. E kiemelések alapján készíts vázlatot a füzetedbe! • Tegyél fel kérdéseket magadnak az egyes szövegrészekhez (például Kikrõl szól? Mi történt?)! Ellenõrizd a tudásod! • Csukd be a füzetet, és mondd vissza a vázlatot! • Válaszolj a lecke végén található ellenõrzõ kérdésekre! • Végül mondd fel magadnak vagy szüleidnek az egész leckét!

Hogyan tanuljuk a történelmet? . 1. A történelem forrásai . A víz alatti és a kísérleti régészet (Olvasmány) .

AZ ÕSKORI EMBER Az ember születése (Olvasmány) . 2. Az õskõkori ember mindennapjai . A barlangfestmények (Olvasmány) . 3. Az újkõkori változások . 4. Mesterek és mûvészek . 5. Idõmérés és idõszámítás .

12 15 17 18 21 24

AZ ÓKORI KELET 6. Mezopotámia . 7. Egyiptom, a Nílus ajándéka . 8. A piramisok népe és isteneik . A Perzsa Birodalom (Olvasmány) . 9. Az Ószövetség népe és Fönícia . 10. Az ókori India és Kína . Összefoglalás .

28 31 34 38 39 42 45

AZ ÓKORI HELLÁSZ 11. A görög történelem hajnalán . A görög istenek (Olvasmány) . 12. A trójai háború . 13. Az ókori olimpiák . 14. A görög városállamok. Athén és Spárta . 15. A görög–perzsa háborúk . 16. Athén fénykora és bukása . 17. A világhódító Nagy Sándor . Az ókori világ csodái (Olvasmány) . 18. A család és a gyermek az ókori görögöknél . A görög lakóház (Olvasmány) . Összefoglalás .

48 52 53 56 59 62 65 67 70 72 74 75

AZ ÓKORI RÓMA 19. Róma születése . 20. A hódító Róma . 21. Köztársaságból egyeduralom . 22. A császárság kora . 23. Városnézés az ókori Rómában . Ünnepek és istenek (Olvasmány) . 24. Oktatás és kultúra az ókori Rómában . A Vezúv kincsei (Olvasmány) . 25. Rómaiak hazánk területén .

78 81 84 87 90 94 95 97 98

Tartalom 26. A kereszténység születése . 101 27. A kereszténység és a birodalom . 104

Pannónia keresztény emlékei (Olvasmány) . 28. A császárság válsága és a Római Birodalom bukása . Vízvezetékek, katonai táborok (Olvasmány) . Összefoglalás .

106 107 110 111

A KÖZÉPKORI EURÓPA 29. A népesség a középkorban . 30. Mi maradt a Római Birodalomból? . A vikingek (Olvasmány) . 31. Vallás és birodalom: az iszlám . 32. Nagy Károly udvarában . 33. A várak urai . Lovagvárak és lovagias lovagok (Olvasmány) . 34. A falvak és lakóik . 35. A városok és lakóik . Hétköznapok és ünnepek (Olvasmány) . 36. „Imádkozzál és dolgozzál” . Ismeretszerzés a középkorban (Olvasmány) . 37. A középkor öröksége . Összefoglalás .

114 116 118 119 122 125 128 130 133 136 138 141 142 145

A MAGYAR TÖRTÉNELEM KEZDETEI ÉS AZ ÁRPÁDOK KORA 38. A magyarok történetének kezdetei . 39. A magyar nép vándorlása . Népek átutazóban (Olvasmány) . 40. A honfoglalás . Mirõl mesélnek a sírok? (Olvasmány) . 41. Megtelepedés és kalandozások . 42. Az államalapítás . 43. Szent István örökében . 44. A változások kora . Koronázási jelvényeink (Olvasmány) . 45. IV. Béla és a tatárveszély . 46. A tatárjárás és az újjáépítés . Királynék és királylányok (Olvasmány) . 47. Árpád-kori emlékeink . „Az egynyelvû és erkölcsû ország gyenge és törékeny” (Olvasmány) Összefoglalás .

148 151 154 156 159 160 162 165 168 172 174 176 179 181 184 185

Függelék . 186 Kislexikon . 189 Képjegyzék . 192

AZ ÕSKORI EMBER Az emberiség történetének leghosszabb korszaka az õskor. Azt, hogy az akkori ember hogyan élhetett, leginkább a régészek segítségével ismerhetjük meg. Települések nyomai, eszközök, barlangfestmények tanúskodnak az emberelõdök mindennapjairól. Tudjuk, hogy ekkor tette meg az ember történelmének egyik legfontosabb lépését: a vadászat és a gyûjtögetés mellett elkezdte maga megtermelni az élelmét.

Nézd meg a képen, hogyan ejtette el az õskori ember a vadat! Kövesd végig, hogyan lett az elejtett vadból pecsenye! Milyen tevékenységeket folytatnak az emberek a barlangban? Milyen használati tárgyakat ismersz fel?

AZ ÕSKORI EMBER

Az újkõkori változások

P Hogyan szerezte meg táplálékát az õskõkor embere? P Miért volt kiszolgáltatva a természetnek?

VADÁSZOKBÓL ÉLELEMTERMELÕK 18

18.1. A „termékeny félhold”. A területet az alakja miatt nevezzük félholdnak. A termékeny jelzõt pedig azért kapta, mert itt vadon termett meg az árpa és a búza, valamint ez a vadkecske és a vadjuh õshazája is

18.2. Az élelem megtermelésével az ember élete megváltozott. Milyen tevékenységeket folytatnak a rajzon látható emberek?

12 ezer évvel ezelõtt Földünk éghajlata melegebbé és csapadékosabbá vált. Ennek hatására egyes vidékeken bõven termett a vadbúza, a vadárpa, és elszaporodtak az állatok. Átalakult az ember életmódja is. Ez elõször a termékeny félholdnak nevezett területen történt. Az itt élõknek már nem kellett messzire elvándorolniuk az élelem után, hiszen a gabonafélékbõl egyre többet gyûjthettek. Arra is rájöttek, hogy maguk is képesek a természetet utánozni: ha földbe szórják a magot, az termést hoz. A növénytermesztés kialakulásakor új földmûvelõ eszközökre lett szükség. Eleinte ásóbottal lazították meg a földet, és fába vagy csontba rögzített kõpengékkel vágták le a beérett termést. Ez utóbbi volt a sarló õse. A húsért sem kellett már hosszan követniük a csordákat. Az állatokat befogták, és a táboruk közelében elkerített helyen tartották. Az állatok egy idõ után az emberhez szoktak, megszelídültek. Az emberek kiválaszthatták a legerõsebbeket, azokat hagyták szaporodni. Ettõl kezdve nem voltak kiszolgáltatva a vadászszerencsének. A hús folyamatosan rendelkezésükre állt, mint egy „élõ hûtõszekrényben”. Emellett továbbra sem hagytak fel a gyûjtögetéssel és a vadászattal sem. A növények termesztésével és az állatok háziasításával* az ember maga termelte meg az élelmet. A jobb és bõségesebb táplálkozás következtében nõtt a népesség.

3. AZ ÚJKÕKORI VÁLTOZÁSOK

AZ ELSÕ FALVAK LÉTREJÖTTE, A CSERE KIALAKULÁSA Az ember az élelemtermelésnek köszönhetõen már nem kényszerült arra, hogy táplálékot keresve kunyhóját idõnként lebontsa, és más helyen újraépítse. Ezért kényelmesebb, tartósabb lakóhelyet készített magának. Ennek fala eleinte fából vagy vesszõfonatra tapasztott agyagból készült. Késõbb megjelent a napon szárított vályogtégla*. Ebbõl vastagabb falú, nagyobb építmények is készülhettek. A házak padlóját kissé bemélyítették a földbe, és belülre került a tûzhely is. Az egymás mellé épülõ házakból jöttek létre a falvak.

Egy feltárt újkõkori falu maradványai Törökországban

19 19.1. Figyeld meg, milyen építõanyagokat használtak a házépítésnél! Milyen volt a lakótér beosztása?

Az újkõkori falvakhoz hasonló település napjainkban

Az élelemtermelés kialakulásával ugyanazon földterület nagyobb népességet tudott eltartani. A falvakban így több ember élhetett együtt, mint a korábbi hordákban. Mivel egy-egy falu környékén nagyjából ugyanazok a növények teremtek, ugyanolyan állatok éltek, a falu lakói egymás között ritkán cserélték ki élelmüket. A távolabbi falvak lakóival azonban kereskedtek: állatbõrök, különbözõ kõfajták, gyümölcsök cseréltek gazdát. Voltak olyan vidékek, amelyeken a zord éghajlat miatt nem tudtak növényt termeszteni. Az itt élõk továbbra is vadászatból, állattartásból éltek. Szívesen cserélték viszont gabonafélékre az állatbõröket, az élõ állatot. Persze csak azt az élelmet vagy tárgyat adták cserébe, amelyre nem volt szükségük. Ekkor még nem tudtak sokat felhalmozni, vagyis meggazdagodni a kereskedésbõl, hiszen a cseretermékek nagy része romlandó volt. MUNKAESZKÖZÖK Az újkõkorban a szerszámkészítés is fejlõdött. Már csiszolással is készültek kõeszközök. A csiszolás ugyan hosszabb ideig tartott, de ezek a tárgyak tartósabbak voltak, mert keményebb követ használtak.

AZ ÕSKORI EMBER

Egy különleges kõfajtából, az obszidiánból egészen finom és éles késpengéket, lándzsákat, sõt tükröt is tudtak készíteni. Ez az üvegszerûen csillogó, sötét színû, igen kemény kõ keresett cseretermék lett. A ház körül nagy mennyiségben használtak háncsból, vesszõbõl, csontból készült tárgyakat.

A KÖZÖSSÉGEK ÉLETE 20 2.

20.1. A csiszolt kõbalta készítésének folyamata

Az élelemtermelõ ember nem függött annyira a természet szeszélyeitõl, mint vadászó és gyûjtögetõ elõdje. A rossz idõjárástól viszont továbbra is tartania kellett. Ha sikerült is egyik évben nagyobb termésre, szaporulatra szert tennie egy családnak, a másik évben könnyen elveszíthették a többletet. A termelést nagycsaládi* közösségben végezték. Ez legalább három nemzedék együttes munkáját jelentette. Ennél kisebb közösség a kezdetleges munkaeszközökkel nem tudta volna ellátni a feladatokat. Az egyes emberek között nem jöttek létre jelentõs vagyoni különbségek. Voltak azonban ügyesebb családok, amelyek kiemelkedtek a többi közül. Egy ilyen család bölcs, nagy tekintélyû férfitagja az egész falu vezetõjévé, fõnökévé válhatott. Úgy gondolták ugyanis, hogy aki a családja életét sikeresen tudja irányítani, az az egész közösség számára is jólétet teremthet. A közösségek fontos tagjai voltak a varázslók. Gyógyító erejük miatt tisztelték õket. Úgy hitték, hogy varázslatos szertartásaikkal befolyásolhatják a természet erõit.

Miért volt kevésbé kiszolgáltatott a természetnek az élelemtermelõ ember, mint õskõkori elõdje? Indokold meg! Sorold fel, hogy milyen eszközöket használt az újkõkori ember! Magyarázd meg, hogy miért jöhettek létre a házak és a falvak! Kik lehettek a falvak vezetõi? Játsszátok el, hogy újkõkori emberek vagytok, akik elcserélik terményeiket, tárgyaikat, kõfajtáikat! Az egyik csoport legyen állattenyésztéssel foglalkozó, vándorló közösség, a másik csoport tagjai pedig legyenek egy földmûvelõ falu lakói!

20.2. Ilyen lehetett egykor a 19.2. képen látható újkõkori

9. AZ ÓSZÖVETSÉG NÉPE ÉS FÖNÍCIA

Az Ószövetség népe és Fönícia

P Milyen bibliai történeteket ismersz? Mesélj el közülük egyet az osztálytársaidnak! P Milyen írásmódokkal ismerkedtünk meg eddig?

BIBLIAI TÖRTÉNETEK A Biblia szó könyveket jelent. Azon szövegek gyûjteménye, amelyeket Istentõl származónak és szentnek tartanak. Az elsõ része az Ószövetség. Ebben olvashatunk Ábrahámról. Õ kötött szövetséget Istennel, aki megígérte, hogy a zsidóságot nagy néppé teszi. A kiválasztott nép lakhelyéül Isten Kánaánt* jelölte ki. Ábrahám unokájának, Jákobnak (más néven Izraelnek) tizenkét fia született, közöttük József. József apja kedvence volt, ezért fivérei irigyelték és haragudtak rá. Emiatt a testvérek egy napon eladták õt szolgának Egyiptomba. A fáraó egyszer furcsa álmot látott: „Egy száron hét teli és szép kalász nõtt, de utánuk hét üres, kiaszott, megperzselt kalász hajtott ki.” Ezt csak József tudta megfejteni. Õ úgy magyarázta, hogy hét jó termést hozó év után hét ínséges következik. Mivel álomfejtése igaznak bizonyult, és így az egyiptomiak felkészülhettek a hét szûk esztendõre, jutalmul a fáraó gazdag emberré tette. József késõbb megbocsátott testvéreinek, és maga mellé fogadta õket. A zsidó nép egy újabb nagy éhínség elõl Egyiptomba menekült. Itt kényszermunkát kellett végezniük. Akkor szabadultak ki a fogságból, amikor egyik vezetõjük, Mózes kivezette õket Egyiptom földjérõl. Mózes megerõsítette az Istennel kötött szövetséget, és kihirdette a népnek a legfõbb törvényt, a tízparancsolatot. A zsidó nép letelepedett Kánaánban.

39.2. A Biblia szerint Isten lángoszlopa

mutatta az utat az Egyiptomból kivonuló zsidó népnek

39.1. A föníciai városok és a zsidó nép történetének helyszíne, az ókori Palesztina. Melyik két államra szakadt szét a Zsidó Királyság?

A ZSIDÓ ÁLLAM TÖRTÉNETE

40.1. A babiloni fogság után a zsidóság új templomot épített Jeruzsálemben. Ennek a templomnak az egyetlen fennmaradt része, a képen látható Siratófal, az egyik legszentebb zsidó hely

Salamon ítélete A bölcsességérõl híres király elé egyszer két asszony jött, akik egy házban laktak. Egy idõben született gyermekük, az egyiküké azonban meghalt. Ez az asszony éjjel titokban kicserélte a halott csecsemõt az élõre. A másik nõ csak reggel vette észre a cserét, de hiába kérte vissza a gyermekét. Mivel nem volt bizonyíték, Salamon próbára tette az asszonyokat. Megparancsolta, vágják karddal ketté a csecsemõt, és adják egyik felét az egyik nõnek, a másikat a másiknak. Erre az igazi anya inkább lemondott a gyermekrõl, csak hagyják életben. Így kiderült az igazság, és Salamon visszadatta neki a csecsemõt.

A bibliai Kánaán földje Mezopotámia és Egyiptom között terült el. A források szerint kelet felõl érkeztek ide több hullámban a héberek. Tizenkét törzsük szövetséget kötött egymással, és meghódította Kánaánt. Államukat folyamatosan támadták a szomszédaik. E harcok során tûnt fel a késõbbi király, Dávid. Egy párviadalban legyõzte az óriás termetû Góliátot. Úgy terítette le ellenfelét, hogy egy parittyából elhajított kõvel homlokon találta. Dávid király Jeruzsálemet tette meg a fõvárossá. Fia, a Kr. e. 10. században uralkodó Salamon király megvalósította apja tervét, és Jeruzsálemben felépíttette a zsidóság központi szentélyét*. Salamon halála után állama két részre szakadt. Késõbb területüket idegen birodalmak hódították meg. Egyik részét a babiloniak igázták le. A lakosság nagy részét elhurcolták, Salamon templomát lerombolták. Mikor a perzsa király legyõzte a babiloniakat (Kr. e. 6. század), a rabokat hazaengedte. Ekkor ért véget a zsidók babiloni fogsága. A ZSIDÓ VALLÁS A zsidóság vallása alapvetõen eltért a környezõ népekétõl. Egyetlen istent imádtak, tehát egyistenhívõ a vallásuk. Elutasították minden más isten tiszteletét. A 12 törzset az tartotta össze, hogy ragaszkodtak az istenükkel kötött szövetséghez. Ennek alapja az volt, hogy az elõírt vallási szabályokat be kell tartani. Isten ugyanis kihozta a zsidó népet az egyiptomi fogságból, és betartotta ígéretét, hogy Kánaánt nekik adja. FÖNÍCIA A Földközi-tenger keleti partján terültek el a föníciai városok. Nem alkottak egységes államot, az egyes városállamok megõrizték függetlenségüket. A tenger közelsége miatt Föníciában hamar kialakult a kereskedelem. A fejlõdését elõsegítette, hogy az itteni cédrusfákból kiváló hajókat lehetett építeni. Az igen drága bíborfestéket õk állították elõ elsõként egy tengeri csiga nedvébõl. Az egyiptomi papiruszt Büblosz városa szállította a görögöknek, ennek emlékét õrzi a Biblia szó. A föníciaiak kereskedelmi telepeket hoztak létre a Földközi-tenger partvidékén, amelyek közül a legjelentõsebbé Karthágó vált. A föníciai nép alkotta meg azt az írást, amelyben az írásjelek egy-egy hangot jelölnek. Ez a hangjelölõ írás 22 mássalhangzóból állt, magánhangzókat nem írtak. Ebbõl a betûírásból fejlõdött ki mai írásunk. 40.3. Ilyen lehetett egy föníciai kikötõ. Bennük élénk városi élet zajlott

40.2. Így nézhetett ki a Salamon által építtetett jeruzsálemi szentély, amelyben szent tárgyukat, a frigyládát õrizték

9. AZ ÓSZÖVETSÉG NÉPE ÉS FÖNÍCIA

41.1. Ádám és Éva bûnbeesése és kiûzetése a Paradicsomból. Meséld el a történetet a kép és a következõ oldalon található szöveg alapján!

Azt, hogy a zsidóság a világ és az emberiség születését hogyan képzeli el, az Ószövetség tartalmazza. Ennek rövid összefoglalását olvashatod itt. A szöveg alapján mondd el, milyen következményekkel járt, ha az ember betartotta, illetve nem tartotta be az elõírt isteni törvényeket! Isten megteremtette a Földet, a növényeket, az állatokat és az elsõ embert, Ádámot. Társául Évát, az elsõ nõt alkotta meg. Õk azonban nem fogadták meg Isten parancsát, miszerint nem ehetnek a tudás fájának gyümölcsébõl. Büntetésük az lett, hogy Isten kiûzte õket az Éden kertjébõl. Ádám és Éva utódai hamarosan benépesítették a Földet. Isten azonban azt látta, hogy az ember gonoszsága egyre nõ. Ezért özönvízzel árasztotta el a Földet, hogy elpusztítsa az embert. Egyetlen családdal tett kivételt, mivel annak tagjai istenfélõ életet éltek. Noé, a család feje Isten tanácsa szerint bárkát épített, amelyen minden állatból egy párt megmentett a vízözöntõl. Noé három fiától és azok feleségeitõl származtatták késõbb az egyes népeket. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Meséld el a Biblia alapján a zsidóság korai történetét! Hogyan jött létre a zsidó állam? Keress párhuzamokat a Biblia és a történeti források adatai között! Melyik a kakukktojás a felsorolt nevek közül: Mózes, Dávid, Salamon? Választásodat indokold is! Folytasd a felsorolást: Ábrahám, Jákob, . Milyen tényezõk segítették elõ a kereskedelem kialakulását a föníciai városokban? Mit gondolsz, miért volt elõnyösebb a kereskedõk számára a hangjelölõ írás, mint a képírás? Egyiptomi utazóként megismerkedsz a zsidó vallással. Hazatérve beszélj róla a többieknek!

AZ ÓKORI HELLÁSZ

A görög történelem hajnalán

P Miben különböznek a görög föld földrajzi adottságai a megismert ókori keleti álla-

mokétól? Válaszolj a térkép segítségével!

P Keresd meg a térképen Kréta szigetét és az Égei-tengert!

Ókori görög korsó

A görögök magukat helléneknek, földjüket pedig Hellásznak nevezték. Törzseik fokozatosan szállták meg a Balkán-félsziget déli részét, az Égei-tenger szigeteit és partvidékét. A görög törzsek közé tartozott például az akháj, az ión és a dór. Hellász nagy részét hegyek borítják, így kevés a megmûvelhetõ terület. A partvidéket számtalan öböl tagolja, ami alkalmas a hajók kikötésére. Ez a természeti környezet nagymértékben befolyásolta az itt lakók életét. A földrajzi adottságok kedveztek a hajózás és a kereskedelem korai megindulásának.

11. A GÖRÖG TÖRTÉNELEM HAJNALÁN

A hegyek egymástól elzárt területekre szabdalták a tájat. Emiatt az ókori görögök több független államot hoztak létre. A Hellász szó nem egy országot jelölt, hanem sok kisebb államot. AMI A GÖRÖGÖKET ÖSSZETARTOTTA A görögök nagy területen szétszóródva, különbözõ államokban éltek. Ennek ellenére tudták, hogy egy nagy közösséghez, a hellén néphez tartoznak. Összetartotta õket a közös származásuk, a közös nyelvük és a közös vallásuk. A valláshoz kapcsolódóan olyan ünnepi játékokat is rendeztek, amelyeken minden görög részt vehetett. A GÖRÖG VALLÁS A görögök többistenhívõk voltak. Az emberekhez hasonlónak képzelték el isteneiket. Az istenek úgy is viselkedtek, mint az emberek: szeszélyesek voltak, féltékenyek és irigyek, gyakran önzõ módon cselekedtek. Abban viszont különböztek az emberektõl, hogy örökké éltek. A halhatatlan istenek az Olümposz felhõk fölé magasodó hegycsúcsán tartották vidám lakomáikat fõistenük, Zeusz vezetésével. A görögök úgy érezték, hogy az ember sorsa az istenek akaratától függ, ezért féltek isteneiktõl. Jóindulatukat úgy akarták elnyerni, hogy áldozatokat mutattak be nekik. Ilyenkor például a levágott szarvasmarha legértékesebb húsrészét az isteneknek felajánlva elégették. De nem hagyták veszni a megmaradó részt, nagy lakomát rendeztek belõle. Az istenek szent helyeit minden görög tisztelte. Ezek egyike a híres jósda volt Delphoi [delfoi] városában.

49.1. Jellegzetes görög gazdaság. Figyeld meg, mi mindent termeltek!

49.2. Zeusz, a görög fõisten

A görög törzsek nevei Egy monda szerint Hellén volt az egész görögség névadó hõse. Északról érkezett erre a földre. Hellénnek három fia volt. A legidõsebb Aiolosz, a legfiatalabb Dórosz. Középsõ fiának két fiúgyermeke született: Ión és Akhaiosz.

AZ ÓKORI HELLÁSZ

A delphoi jósda

A delphoi jósda jóslatai gyakran kétértelmûek voltak. Egy kis-ázsiai király egyszer abban kért tanácsot, hogy indítson-e háborút a perzsák ellen. A válasz így hangzott: „Ha hadba indulsz, nagy birodalom dõl meg!” A király ezen felbátorodva megindította hadait, de a háborúban teljes vereséget szenvedett. A jóslat ugyanis azt nem mondta meg, melyik birodalom omlik össze. 50.1.

Delphoi romjai napjainkban

A LABIRINTUS MÍTOSZA A mítosz istenekrõl, legendás hõsökrõl szóló monda. Ha a mítoszok mesés elemeit leválasztjuk, a történelem számára is kaphatunk ismereteket. Kréta szigetén a görög bevándorlás idején már fejlett állam mûködött. Ennek emléke a görög mítoszokban is fennmaradt. Thészeusz mondája szól a krétai labirintusról. E szerint Athén városának minden évben hét ifjút és hét leányt kellett küldenie „adóként” Krétára, hogy ott feláldozzák õket a Minótaurosznak. A Minótaurosz bika fejû, ember testû szörnyeteg volt, aki egy hatalmas labirintusban lakott. Thészeusz önként jelentkezett az ifjak közé. Elhatározta, hogy véget vet a szörnyû adónak: megöli a Minótauroszt. Ariadné, a krétai király lánya beleszeretett Thészeuszba, és segített neki. Egy kardot és egy gombolyag fonalat adott az ifjúnak. Thészeusz megölte a Minótauroszt, majd a fonal segítségével kijutott a labirintusból. 50.2.

Számos mûvészeti alkotás tanúskodik arról, hogy a krétaiaknál szent állat volt a bika

11. A GÖRÖG TÖRTÉNELEM HAJNALÁN

MONDA ÉS VALÓSÁG A mítoszból, ha nehezen is, de kikövetkeztethetõ annak valóságalapja. A régészek feltárták a Kr. e. 2. évezred közepén virágzó krétai állam maradványait. A királyi palota hatalmas alapterületû volt, számtalan helyiséggel és folyosóval. Ez lehetett a labirintus! Azt is tudjuk a régészeti leletekbõl, hogy a krétaiak szent állatként tisztelték a bikát. Egyes feltételezések szerint a király a vallási szertartások alkalmával bikamaszkba öltözött. Innen eredhet a mondabeli Minótaurosz alakja!

P Nézz utána Trencsényi-Waldapfel Imre Görög regék címû könyvében vagy az inter-

neten, hogy ki volt Daidalosz, és milyen mítosz kapcsolódik a nevéhez! 51.1.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A krétai királyi palota romjai. Melyik építészeti elemet ismered fel a lenti rajzon?

Magyarázd meg, hogyan befolyásolta a görög táj az itt élõk életét! Kedveztek-e a természeti viszonyok egy birodalom kialakulásának? Válaszodat indokold! Sorold fel, hogy mi tartotta össze a különbözõ államokban élõ görögöket! Hasonlítsd össze a görög isteneket az emberekkel! Miben hasonlítanak, illetve miben különböznek? Hasonlítsd össze a görögök és a zsidók vallását! Mi az alapvetõ különbség? Meséld el a Minótaurosz mítoszát! Válaszd ketté a labirintusról szóló mítosz történéseit! Mi lehet igaz belõle, és mi az, ami biztosan nem történhetett meg? Turistákat kalauzolsz Kréta szigetén. Mesélj nekik a krétai palotáról!

51.2. Így nézhetett ki a királyi palota Krétán. Az épületben rengeteg szoba, terem, udvar volt. Nem

véletlen, hogy labirintusnak gondolták

P Elevenítsd fel, milyen tisztségviselõk irányították Rómát a köztársaság korai idõ-

szakában! P Melyik volt a legfontosabb tisztség Rómában? Milyen hatalmuk volt?

84.1. Az ókori Itália úthálózata. A rómaiaik a meghódított területeken jó minõségû utakat építettek. Melyik két várost kötötte össze a leghíresebb út, a Via Appia?

84.2. Római uralom alatt álló területek a pun háborúk után. Nevezd meg õket az atlasz segítségével!

VÁROSI TISZTSÉGVISELÕK A BIRODALOM ÉLÉN A kis városból, Rómából, rövid idõ alatt birodalom lett. Területe többszörösére növekedett, alattvalói a legkülönfélébb népek közül kerültek ki. Változatlan maradt azonban az irányítás módja: évente cserélõdõ tisztségviselõknek kellett megoldaniuk az egyre bonyolultabb katonai, gazdasági kérdéseket. A meghódított területekbõl tartományok, provinciák váltak. Ezek irányítását egy-egy hivatali idejét már letöltött tisztségviselõre bízták. A római tisztségviselõk nem kaptak fizetséget a munkájukért. Ráadásul gyakran a saját pénzüket fordították arra, hogy még látványosabbá tegyék az ünnepségeket, és ezáltal növeljék népszerûségüket. Amikor aztán a gazdag tartományok élére kerültek, sokan közülük ezt a meggazdagodásra használták fel. A KATONASÁG HELYZETE

Római katona. Figyeld meg, mibõl állt a fegyverzete!

A hódítások következményeként a hadsereg szervezésén is változtatni kellett. A katonáskodás a római polgárok feladata volt, fõként a kisbirtokosokra épült a hadsereg. Felszerelésérõl mindenki maga gondoskodott attól függõen, hogy mennyi pénze volt. Kezdetben a harcok Róma közelében folytak, és nem vettek igénybe sok idõt. A hódítások folyamán azonban a hadjáratok egyre távolabb zajlottak. Így a kisbirtokos rómaiak közül sokan tönkrementek. Emiatt akadozott a hadsereg utánpótlása, hiszen a nincstelenné vált polgárok nem tudtak a felszerelésükrõl gondoskodni.

21. KÖZTÁRSASÁGBÓL EGYEDURALOM

Egy consul bevezette, hogy a Rómába költözött nincstelenek is lehessenek katonák. A szolgálat 16 évig tartott, amely alatt zsoldot fizettek nekik. Mikor pedig veteránokként* leszereltek, földet és pénzt kaptak. Mivel a katonáskodás lett a foglalkozásuk, lehetõvé vált alapos kiképzésük is. A római hadsereg zömét nehézfegyverzetû gyalogosok alkották. A hadsereg alapegysége a kb. 6000 fõbõl álló légió* lett, amely 10 kisebb, mozgékony csapatrészbõl állt.

A Spartacus vezette rabszolgafelkelés A Spartacus-felkelésrõl sok érdekességet õriztek meg forrásaink. Tudjuk, hogy néhány gladiátor szökésével kezdõdött. A Vezúv hegyére menekültek, ahol a római sereg körülzárta õket. A járhatatlan oldalon, szõlõindákat összefonva és azon leereszkedve menekültek el. A felkelõk serege ezután szinte napról napra nõtt. A felkelés méretérõl pontos adatunk nincs, de azt tudjuk, hogy a döntõ csatában 60 000 ember maradt holtan a csatatéren. Az elfogottak száma is több ezerre rúgott, és csak igen kevesen menekültek meg közülük.

Gladiátorok. A szemben állók fegyverzete eltérõ volt, így tették izgalmasabbá a harcot

A RABSZOLGÁK HELYZETE A rómaiak csaknem mindenütt dolgoztattak rabszolgákat. A hódítások, hadjáratok következtében egyre nõtt a számuk. Értékük képzettségüktõl, erejüktõl, életkoruktól függött. Helyzetük igen különbözõ volt. A mûvelteket tanítóként alkalmazták. Egyesek pénzt is gyûjthettek, gazdáik pedig felszabadíthatták õket. A legrosszabb sors a bányákban és a földeken dolgozóknak jutott. Különleges helyzetû rabszolgák voltak a gladiátorok. Õket fegyveres küzdelemre képezték ki. A cirkuszi játékokon egymással vagy vadállatokkal harcoltak életre-halálra. A rabszolgák többször lázadtak fel uraik ellen. A legnagyobb felkelés során egy Spartacus [szpártákusz] nevû gladiátor vezetésével több éven keresztül sikeresen harcoltak a római hadsereg ellen. Végül vereséget szenvedtek. JULIUS CAESAR Nagy népszerûségnek örvendett Rómában az elõkelõ származású politikus, Julius Caesar [júliusz cézár]. Amikor megválasztották consulnak, a szenátus hatalmának csökkentésére törekedett. Hadvezérként jelentõs sikereket ért el Galliában, a mai Franciaország területén. Megerõsítette Róma uralmát, és újabb gall törzseket igázott le. Átkelt a Brit-szigetekre is. A területszerzés Rómának új adófizetõket, Caesar és katonái számára pedig hatalmas zsákmányt jelentett. Caesar mögött így egy fegyelmezett, vezéréhez hû sereg állt.

85.2. Julius Caesar, a hadvezér és politikus. Nevét õrzi az uralkodót jelentõ császár szó

„A KOCKA EL VAN VETVE”

A római naptár a Hold járását követte. Így azonban az év tíz nappal rövidebb volt a valóságosnál. Ennek kiküszöbölésére idõnként egy hónappal meghosszabbították az évet. Caesar idejében azonban már 3 hónapot „sietett” a naptár. Ekkor vezették be a nap járásához igazodó, 365 napos évet. Az új naptárat Julius Caesar nevérõl Julianus-naptárnak [juliánusz] nevezzük. Mai naptárunk is ezen alapul.

A fenti híres mondat állítólag akkor hangzott el, amikor Caesar Rómába indult, és hadseregével átlépte az Itália határát jelzõ folyót, a Rubicont [rubikon]. A szenátus ugyanis felszólította, hogy bocsássa el hadseregét, és anélkül térjen vissza, hiszen hivatali ideje lejárt. Caesar azonban katonái élén vonult be Rómába. Rövidesen legyõzte ellenfeleit. A megfélemlített szenátus átadta a hatalmat, az állam vezetése Caesar kezébe került. A hatalmat megszerzõ Julius Caesar igyekezett megoldani a társadalmi és gazdasági problémákat. Földet adott a nincsteleneknek, ingyengabonát osztott a szegényeknek, újjászervezte a tartományok adózását. Jelentõs építkezésekbe fogott, amelyek munkát adtak az embereknek. Nevéhez naptárreform is fûzõdik. A köztársaság hívei azonban nem bocsátották meg neki, hogy egyeduralomra tört: Kr. e. 44-ben meggyilkolták.

Az alábbi idézet a diadalmenetekrõl szól. Mit gondolsz, milyen célok vezették Caesart ezek megtartására? Mi volt az idézetben említett, híressé vált felirat szövege és jelentése? „A háborúk befejeztével ötször tartott diadalmenetet, néhány napos szünetek közbeiktatásával négyet, majd még egyet. Az elsõ és legfényesebb diadalmenete a galliai volt, az utolsó a hispániai. Mindegyiket más-más díszletekkel tartotta. A galliai diadalmenete napján eltört kocsijának tengelye, és õ csaknem kiesett belõle. Fáklyafény mellett vonult fel a Capitoliumra, a fáklyatartókat jobbról-balról negyven elefánt vitte. A pontusi gyõzelem diadalmenetében egy feliratot is vittek, mely három szóból állt csupán: Jöttem, láttam, gyõztem! Ez, a többi felirattól eltérõen, nem a véghezvitt tettekre emlékeztetett, hanem a háború gyors befejezésére.” 1. 2. 3. 4.

Sorold fel, melyek voltak a birodalom irányításának gondjai! Milyen újításokkal oldották meg a katonaság problémáit? Indokold meg, hogy miért épp a gladiátorok robbantották ki a legnagyobb római rabszolgafelkelést! Ki volt a vezetõjük? Miért volt fontos Caesar számára, hogy hadvezérként gyõzelmeket aratott? Képzeljétek el, hogy római rabszolgák vagytok! Mondjátok el egymásnak, milyen volt elõzõ gazdáitoknál a helyzetetek! 86.1. Caesar fontos gyõzelmet aratott a gallok erõdített központja ellen. Árkokkal, hegyes karókból, tüskés ágakból

épített védmûvekkel akadályozták a gallok kitörését. Keresd meg az atlaszban Gallia provinciát!

A VEZÚV KINCSEI

A Vezúv kincsei (Olvasmány) Kr. u. 79. augusztus 24-én a régóta szunnyadó Vezúv hatalmas robbanás kíséretében mûködésbe lépett. A környezõ lakott települések jó része elpusztult. Herculaneum [herkuláneum] városát a kiömlõ, izzó láva öntötte el. Pompejit pedig a három napon át hulló forró hamu- és kõesõ pusztította el. 97.1. Pompejiben feltárt falfestmény. Mivel a város a római arisztokrácia kedvelt üdülõhelye volt, sok gazdagon díszített villa is elõkerült. A falakon a legszebb megmaradt ókori falfestmények láthatók

Az eseményekrõl szemtanú is tudósít. Tõle olvashatjuk, hogy a tenger elõször visszahúzódott, a partszegély kiszélesedett, és sok tengeri állat ott rekedt a szárazföldön. A Vezúv fölött borzalmas fekete felhõ alakult ki, amin ide-oda cikázó tüzes villámok hasítottak keresztül, hatalmas lángnyelvek csaptak föl. A felhõ lassan leereszkedett, és teljes sötétség borult a tájra. Az emberek jajveszékeltek. Lassan, esõ módjára kezdett hullani a sûrû hamu és az apró kõ, amely három nap alatt 7 méter vastagon lepte be Pompejit. A lakosok közül egyesek riadtan menekültek, mások a pincékbe húzódtak be a veszedelem elõl, ahonnan aztán nem volt menekvés. Mivel a pusztulás váratlanul érte a lakosokat, az eltemetett város a múlt pillanatfelvételét örökítette meg az utókor számára. Az elpusztult települést a 15. században találták meg elõször, és az 1800-as évektõl indultak meg a tervszerû ásatások. Olyan dolgok tárultak fel, mint például a falra firkált üzenetek, a kocsmai étlap. 97.2.

Pompeji romjai. A háttérben a várost elpusztító vulkán, a Vezúv látható

97.3. Az áldozatoknak a vulkáni hamuban megmaradt, gipszbõl kiöntött lenyomatai

A KÖZÉPKORI EURÓPA

Lovagvárak és lovagias lovagok (Olvasmány)

A várak lakótornyai késõbb is fontos védelmi szerepet láttak el

Lovagi vértezet. A lemezpáncél alatt a sebezhetõ helyek védelmére kis láncszemekbõl álló sodronypáncélt is viseltek. Ez az öltözék nagy súlya ellenére is viszonylag szabad mozgást biztosított viselõjének

A középkorban a lovagok a társadalom elõkelõi közé tartoztak. Nem mindegyikük volt gazdag, de külsõ megjelenésükkel mégis ezt próbálták kifejezni. Nemcsak öltözékük, hanem lakóépületeik is messzirõl mutatták uruk hatalmát. A lovagok a 9–14. században várakban éltek. E várak kezdetben inkább magányos lakótornyok voltak. Épülhettek kõbõl is, de leggyakrabban fából készültek, és sánccal, árokkal vették körbe õket. Késõbb a lakótornyokat kõfallal kerítették körül, majd a várat újabb épületekkel, bástyákkal, lakóházakkal, kápolnával bõvítették. A várak lakóinak ellátását mûhelyek, konyhák, élelemraktárak, pincék biztosították. A lovagvárak azonban nem voltak kényelmesek. A nagy termeket télen nehezen tudták befûteni, a kis ablakok nem engedtek be elég fényt. Az ágyakon és ládákon kívül más berendezési tárgy szinte nem is volt bennük. A fürdõszobát jó esetben egy külön helyiségben felállított fürdõdézsa helyettesítette. A várakat a 13. századtól cserépkályhák, falra erõsített textíliák, kisebb faragott bútorok tették otthonosabbá. A marcona lovagoknak a harcmûvészet mellett meg kellett tanulniuk a hölgyek társaságában való viselkedés „mûvészetét” is. A lovagi erények köre idõvel bõvült a hölgyéért minden veszélyt vállaló lovag képének kialakulásával. Gyakran férjes asszony, esetleg hûbéruruk felesége volt a távolról imádott hölgy, akiért a lovagok párviadalra mentek, akinek szépségérõl dalokat zengtek. Az alábbi forrás Jeruzsálem ostromát meséli el. Figyeld meg, hogy milyen ostromgépeket használtak a város bevételekor! „Mikor látták, hogy nehéz lesz [a várost] elfoglalni, ostromlétrákat készíttettek, hogy ezek segítségével egy bátor roham után a falakon át a városba tudjanak nyomulni. Elrendelték, hogy a mesteremberek gépezeteket készítsenek. Ezeket a falakkal szemben állították fel. Ezenközben sem kenyérben, sem húsban szükséget nem szenvedtek, [de] igen nagy hiányt szenvedtek ivóvízben, ezért azt

LO VAGVÁRAK ÉS LO VAGIAS LO VAGOK

Lovagok harca. A mondabeli híres angol lovagot, a halálos sebet kapó Arthur királyt ábrázolja a kép. Milyen jármûvel szállítják el a sebesült uralkodót?

négy-öt mérföld távolságból tömlõkben szállították nagy keservesen az ostromló sereghez. A következõ napon aztán faltörõ kosaikkal a falat végül is egy helyen bedöntötték. Egy bástyatorony azon a falon, amelyre [a keresztesek] ügyesen tüzet vetettek, lassan égni kezdett, [majd] a tûz és a füst olyan erõre kapott, hogy a városbeliek közül senki nem tudott megmaradni a falakon. A frankok tehát déltájban kürtharsogás közben a városba nyomultak.”

Ilyen lehetett az élet egy lovagvárban

A KÖZÉPKORI EURÓPA

A falvak és lakóik

P Mikor jelent meg a földmûvelés és az állattenyésztés a történelemben? P Kik mûvelték a földet az ókorban? Milyen eszközök álltak a rendelkezésükre?

A GAZDÁLKODÁS ÉS ANNAK ESZKÖZEI

130.1. Mûvelési módok a

A gazdálkodás Európában a középkor elején egyrészt az ókori római hagyományokat, másrészt a betelepülõ népek kezdetlegesebb módszereit követte. A vad talajváltó mûvelés során erdõirtással, égetéssel új területeket tettek mûvelhetõvé. Ezek azonban hamar elvesztették termõképességüket. Ekkor újabb földterületet tisztítottak meg, a régit pedig elhagyták. Ezt váltotta fel fokozatosan a nyomásos gazdálkodás, mely római hagyományokon alapult. A kétnyomásos rendszerben évente váltva a megmûvelt föld egyik felét bevetették gabonával, a másik részét pihentették. Ezt leggyakrabban legelõnek használták, s így a föld trágyázását is megoldották, amivel növelték a termõképességét. A háromnyomásos mûvelésnél a földet harmadolták: egy része pihent, másik részében õsszel, harmadikban tavasszal vetett gabona vagy zöldség termett. Egy korabeli mondás szerint egy harmadrész adja a kenyeret, egyharmad a levest. A földmûvelésben az ekétõl függött az, hogy milyen mélyen tudják megforgatni a talajt. Így amikor a könnyû faekét felváltotta a vas alkatrészekbõl álló, ökrökkel vontatott nehézeke, jelentõsen nõtt a megtermelt gabona mennyisége. Ha aratáskor sarló helyett kaszát használtak, a munka is gyorsabban haladt. Az állatokkal kitapostatott gabonát aztán malmokban õrölték meg. Jelentõs elõrelépés volt a szügyhám* elterjedése, mert ennek alkalmazásával megnõtt az állatok húzóereje. Fõként sertést és szarvasmarhát tenyésztettek. A szárnyasok tartása is fokozatosan elterjedt. A disznókat az erdõben makkoltatták, a többi állat számára a legelõk, rétek biztosítottak takarmányt. Az emberek sok állati eredetû ételt (szalonnát, zsírt, sajtot, tejet) ettek. Nagy szerepe volt a halászatnak is, hiszen például böjt idején csak halat lehetett fogyasztani.

34. A FALVAK ÉS LAKÓIK

Falusi munkák ábrázolása egy korabeli könyvben. Balról a második képen jól megfigyelhetõ a nehézeke, a jobb szélsõ képen pedig a szügyhám alkalmazása. Milyen állatokat használtak igavonásra?

A GAZDÁLKODÁS SZÍNTERE, AZ URADALOM A folyamatos háborúk miatt a 6. századra Európa népessége jelentõsen csökkent. Kevés volt a munkáskéz, ezért befogadták a birtokokra a földdel nem rendelkezõ szabadokat. Földterületet kaptak használatra, cserébe a termény egy részét kellett adniuk. A föld ura csak annyi területet tartott saját mûvelésben, amennyi családja ellátására kellett. Ezt szolgákkal mûveltette meg, akiknek cserébe kisebb földterületeket, úgynevezett telkeket juttatott. A 10. századra a gazdálkodás fõként az így létrejövõ uradalmakban folyt. Az uradalom a földesúr saját használatra megtartott földjeibõl, az úgynevezett majorságból, illetve a parasztoknak mûvelésre kiosztott telkekbõl állt.

131.2. Az uradalom központja a földesúr lakóhelye, az udvarház volt. Körülötte álltak a terménytároló épületek, a sütöde, a sörfõzde, a malom és a présház. Az uraság földjei ezek körül terültek el, sokszor nem egy tömbben, hanem szétszórva. A telkek sem egybefüggõ földet jelentettek. A parasztok háza és az azt körülvevõ kert volt a belsõ telek. A nagyobb rész, a külsõ telek (szántó, rét, szõlõ) a falvak határában feküdt

A KÖZÉPKORI EURÓPA

SZOLGÁK, SZABADOK, JOBBÁGYOK

A tized és a kilenced. A paraszt által megtermelt javakat tíz részre osztották. Ebbõl egy rész (a tizedik tized) az egyházé, általában egy rész (a kilencedik tized) a földesúré lett

A földesurak a használatra kiosztott telkekért cserébe úgynevezett járadékokat kaptak. A szabadból lett parasztok terményük egy részével fizettek uruknak, ez volt általában a kilenced. A megtermelt javak tizede pedig az egyházat illette meg. A szolga származásúak elsõsorban munkajáradékkal* tartoztak. Minden héten néhány napot az úr saját használatra megtartott földjén kellett dolgozniuk. Ez volt a robot. Ezt vagy kétkezi munkával teljesítették, vagy igás állatokkal végezték (pl. szántás, szállítás). Fõleg a nagy munkák idején (pl. aratáskor) okozott nehézséget ez számukra, hiszen ekkor saját kis földjükön is akadt elég tennivaló. A járadékok harmadik formájaként az alávetetteknek pénzt is kellett fizetniük. Ilyen formában szedték be például a földbért. Az esküvõk, lovaggá avatások vagy egyházi ünnepek alkalmával a parasztoknak ajándékot kellett vinniük a földesúr számára. A 10. századra a paraszti népességben már nem volt különbség szolgák, illetve szabad eredetûek között. Ekkortól jobbágyoknak nevezzük õket. A jobbágyok egyrészt gazdaságilag függtek a földesuraktól. A mûvelésre kapott földterület, a jobbágytelek ugyanis az úré volt. Másrészt a személyi függés jellemezte a viszonyukat. Az úr bíráskodott a jobbágya felett, megtilthatta elköltözését, sõt még a házasságkötéshez is az õ engedélyére volt szüksége. A jobbágyok terhei vidékenként és az idõk folyamán is változtak. Elõfordult, hogy súlyos helyzetük elõl menekülve szökéssel próbálkoztak. Elégedetlenségük néha parasztfelkeléshez vezetett.

A következõ forrás egy latin nyelvet oktató tankönyvbõl való, amelyben az egyes mesterségek gyakorlói mutatkoznak be párbeszédes formában. A szöveg alapján sorold fel, milyen munkákat kellett elvégeznie egy jobbágynak! „– Mit mondasz te, szántóvetõ? Miképp gyakorlod te a mesterségedet? – Ó, uram, nagyon sokat dolgozom. Kihajtom pirkadatkor a marhákat a legelõre, és az eke elé fogom õket. Nem lehet olyan kemény a tél, hogy otthon merjek maradni, mivel félek az uramtól. Miután befogtam a marhákat és felerõsítem az ekevasat az ekére, mindennap egy egész szántóföldet fel kell szántanom, vagy még többet. – Van-e társad? – Van egy fiú, aki egy bottal ösztökéli a marhákat. Neki szintén rekedt a hangja a hideg és a kiabálás miatt. – Mit teszel ezenkívül egy nap? – Bizony sok dolgom van. Meg kell töltenem a marhák jászlát szénával, meg kell itatnom õket, és kihordanom a trágyájukat. – Ó, valóban rengeteg munkád van.” 1. Hasonlítsd össze a mûvelésmódokat a 130. oldal rajzai alapján! Miért volt elõnyösebb a nyomásos gazdálkodás a vad talajváltó mûvelésmódnál? Melyik mûvelésmód esetén hasznosították a legtöbbet a rendelkezésre álló területbõl? 2. Folytasd a felsorolást: sarló, kasza. 3. Képzeld el, hogy földesúr vagy, és a birtokod élére keresel irányítót! Magyarázd el neki, hogy néz ki az uradalom, és mit kell majd tennie! 4. Milyen terhek sújtották a jobbágyokat a 10. században? Sorold fel a járadékformákat! 5. Középkori jobbágyként mesélj a mindennapjaidról! Elégedett vagy a sorsoddal? Válaszod indokold is!

39. A MAGYAR NÉP VÁNDORLÁSA

A magyar nép vándorlása

P Hogyan csoportosíthatjuk a történelmi forrásokat?

A magyarság vándorlásának állomásai

MAGNA HUNGARIA A magyarok az õshazából a feltételezések szerint a Volga és a Káma folyók találkozásához költöztek. Ezt a területet késõbb Magna Hungariának (nagy vagy régi Magyarországnak) nevezték. Az akkori szállásterületek pontos helyét igen nehéz meghatározni, hiszen a vándorló életforma miatt kevés nyomot hagytak maguk után. A rendkívül kevés forrás miatt a Kr. e. 8. századtól a Kr. u. 8. századig tartó idõszakot a magyarság történetében „fehér foltnak” nevezik. LEVÉDIA A Kr. u. 8. században Magna Hungariából a magyarok nagy része délnyugati irányba vándorolt tovább. Ebbõl a korból már írott forrásokat is ismerünk. Bizánci források szerint a magyarok a Levédiának nevezett helyen laktak, a Don folyó környékén. A szálláshely vezérükrõl, Levedirõl kapta nevét. „Levedi a magyarok elsõ vajdája*”, azaz törzseik vezetõje volt. A magyarok törzsszövetségét hét törzs alkotta. Ezek nevei: Nyék, Megyer, Kér, Kürtgyarmat, Tarján, Jenõ, Keszi. Ez a törzsszövetség azonban nem volt független, a Kazár Birodalom fennhatósága alatt állt. Oldalukon számos hadjáratban is részt vettek. Egy ilyen alkalommal kerültek szembe a magyarok a besenyõkkel. Vereséget szenvedtek, és nyugatabbra költöztek. Csatlakozott hozzájuk a kazárok egy része is, akik fellázadtak a birodalom ellen. Õk voltak a kabarok. A költözéssel a magyarok kikerültek a kazár fennhatóság alól. ETELKÖZ A honfoglalás elõtti utolsó szálláshely a Kr. e. 9. században Etelköz volt. Ez a Kárpátoktól keletre, a Dnyeper és a Dnyeszter folyók vidékén lehetett. A név jelentése folyóköz, mely szintén a földrajzi környezetre utal.

Fémbõl készült, díszes tarsolylemez. Csupán ennyi maradt meg az elõkelõk apró használati tárgyait tartalmazó bõrtokból, a tarsolyból

A MAGYAR TÖRTÉNELEM KEZDETEI ÉS AZ ÁRPÁDOK KORA

A környezõ földmûvelõ népektõl átvették a zöldség- és gabonatermesztés alapjait. Állandó szállásaik a megmûvelt földek közelében voltak. Csak az állatokat hajtották el a távolabbi legelõkre. Így alakult ki a félnomád életmód. A krónikák megõrizték számunkra a törzsek szövetségkötését Etelközben. Ez az ún. vérszerzõdés. A vérszerzõdést egy középkori krónikásunk így írta le: „Tehát a hét férfiú szabad akaratából és közös megegyezésébõl Ügyek fia Álmos [. ] személyében fejedelmet és parancsolót választott magának és fiai fiainak is. [. ] Akkor az említett férfiúk megerõsítették Álmos fejedelemnek tett esküjüket: pogány módra vérüket egy edénybe folyatták.”

Az állatalakok és a növényi motívumok gyakran megjelennek az ötvöstárgyakon

Aranyozott ezüstveretekkel díszített szablya. Valószínûleg egy elõkelõé lehetett

A vérszerzõdés, ahogyan a késõbbi korok mûvésze elképzelte

Ezzel a valójában rokonságban nem lévõ törzsek testvérré fogadták egymást, a közöttük lévõ kapcsolatok szorosabbak lettek. A törzsszövetség élére Álmost választották. Õ az elsõ, akit forrásaink fejedelemnek* neveznek. Fia, Árpád volt a magyar királyok „õsapja”. A fejedelem mellett a legnagyobb hatalma a hadsereget ténylegesen irányító fõvezérnek volt.

A magyarok kedvelt hadicsele volt, hogy megfutamodást színleltek, majd hátba támadták az ellenséget

39. A MAGYAR NÉP VÁNDORLÁSA

Õsi mesterségeket ûzõ mai kézmûvesek: bõrös, nemezkészítõ és nyergesmester

A MAGYAR HARCMODOR Gyakran indítottak zsákmányszerzõ hadjáratokat. Ezeknek a megszervezése és végrehajtása csak úgy volt lehetséges, ha a törzsek szoros szövetségben, egy vezetõvel az élükön vonultak hadba. Az etelközi magyarság félelmetes ellenségnek számított. A könnyûlovas harcmodorra jellemzõen gyors lovaikon, kitûnõ fegyvereikkel ugyanis igen gyakorlottan harcoltak. A legfélelmetesebb fegyverük az íj volt. Gyakran cselhez folyamodtak: menekülést színlelve maguk után csalták az ellenséget, majd gyorsan megfordulva bekerítették és legyõzték õket. Etelközbõl délre, északra és nyugatra is vezettek hadjáratokat. Többször is harcoltak idegen uralkodók felkérésére szövetségesként. Ilyenkor a fizetségük az volt, hogy részesültek a zsákmányból.

Hátrafelé nyilazó, magyarnak tartott harcos egy itáliai falfestményen

Konstantin császár a VII. volt ezen a néven a Bizánci Birodalomban. Neve mellett hivatalos jelzõt is viselt: Bíborbanszületett. Ezt a megtisztelõ nevet csak azok a fiúgyermekek kapták, akik a császári palota vörös márvánnyal borított termében jöttek a világra, édesanyjuk pedig császárné volt. Konstantin a fia számára megírta, hogyan kell a birodalmat kormányozni és hogyan kell a határokon megjelenõ népekkel bánni. E mûbõl származik a következõ részlet, amely Levédiáról szól. Ki volt a türköknek nevezett magyarok vezetõje? Milyen életmódra utal az a kifejezés, hogy „együtt vonulnak a sarjadó fûvel”? Milyen földrajzi környezetben éltek? „A türkök hét törzsbõl állottak, de sem saját, sem idegen fejedelem felettük soha nem volt, hanem valamiféle vajdák voltak közöttük, akik közül az elsõ vajda volt a fent említett Levedi [. ]. Fõnökük 20 ezer lovassal vonul ki. Sátraik vannak, és együtt vonulnak a sarjadó fûvel és a zöld vegetációval. Országuk kiterjedt. Amikor eljönnek a téli napok, mindegyikõjük ahhoz a folyóhoz húzódik, amelyikhez éppen közelebb van. Itt marad télire és halászik. A téli tartózkodás ott alkalmasabb számukra. A magyarok országa bõvelkedik fákban és vizekben.” 1. 2. 3. 4.

Hol feltételezik a tudósok a magyar õshazát és Magna Hungariát? Miért nehéz meghatározni ezek pontos helyét? Gyûjtsetek legalább tíz olyan helységnevet, amelyben szerepel valamelyik törzs neve! Mondd el, hogy milyen volt a magyarok viszonya a szomszédaikkal! Képzeljétek el, hogy jelen voltatok a vérszerzõdés megkötésénél! Hazatérve meséljétek el, hogy mi történt! Azt is magyarázzátok el, miért volt szükség a szövetségkötésre!

A MAGYAR TÖRTÉNELEM KEZDETEI ÉS AZ ÁRPÁDOK KORA

P Milyen hatással voltak a kalandozó hadjáratok a törzsfõk hatalmára? P Mi jellemezte a honfoglaló magyarság hitvilágát?

Géza fejedelem ábrázolása a Képes krónikában

István uralkodása végén 10 egyházmegye lehetett Magyarországon

Gizella királyné István néhány évvel királlyá koronázása elõtt vette feleségül a német hercegnõt, Gizellát. Az esküvõre valószínûleg Bajorországban került sor. Gizella a férjénél néhány évvel fiatalabb volt, karcsú, magas termetû. Népes kísérettel, papokkal és lovagokkal érkezett Magyarországra. Valószínûleg fontos szerepet játszott a keresztény hit terjesztésében. Hû társa volt Istvánnak. Több lánya mellett két fia is született, de nagy fájdalmára õk korán meghaltak. István halála után szinte rabként tartották, javaitól megfosztották. Idõs korában hazatért, a passaui [passzau] kolostor fõnöknõje lett, és itt is halt meg 75 éves kora körül.

A magyar keresztény állam megalapítója a hagyomány szerint I. (Szent) István. Apja, Géza fejedelem elõrelátó politikája nélkül azonban István nem járhatott volna sikerrel. Géza megerõsítette a fejedelmi hatalmat. Békére törekedett saját fejedelemségében és a szomszédaival is. Ehhez fõként két eszközt használt: a házasságkötést és a keresztény hitre térítést. Saját házasságával a belsõ békét biztosította: feleségül vette az erdélyi törzsfõ lányát, Saroltot. Lányait európai uralkodói családokba adta férjhez, s így a lengyel, a bolgár és a velencei kapcsolatok erõsödtek. Fiának pedig Gizella német hercegnõt kérte feleségül. Gizellával térítõpapok és lovagok érkeztek az országba. Géza hozzákezdett a magyarok keresztény hitre térítéséhez. Fiát, Vajkot is megkereszteltette, aki a keresztségben az István nevet kapta. Elõsegítette bencés szerzetesek letelepedését Pannonhalmán. Bár békére törekedett, a hatalma megerõsítéséért gyakran kellett harcolnia is az országon belül. A KORONÁZOTT KIRÁLY Géza halálával a fejedelmi hatalom 997-ben Istvánra szállt. Ekkor még nem volt egyértelmû, hogy a fejedelem hatalmát fia örökli. Az õsi szokások szerint ugyanis a legidõsebb férfirokon, Koppány követte volna Gézát a trónon. Az összecsapást nem lehetett elkerülni. István mellett hívei és a feleségével jött német haderõ állt. Koppányt a pogány magyarok támogatták.

42. AZ ÁLLAMALAPÍTÁS

Végül István gyõzött. Ellenfelei elrettentéséül négyfelé vágatta a csatában elesett Koppány testét. Ezt követõen István a magyar királyság létrehozásán fáradozott. A korabeli szokások szerint ehhez meg kellett koronáztatnia magát. Valószínû, hogy „a [német-római] császár kegyébõl és biztatására” koronát és áldást a pápától kapott. (A pápa által küldött fejék nem azonos a mai Szent Koronával. István koronája a paláston látható egyszerû abroncskorona lehetett.) Az ünnepélyes szertartást 1000-ben tartották. Ezzel I. István (1000–1038) keresztény király lett, népét az európai népek közösségébe emelte. (Ettõl kezdve a királyok neve mellett uralkodásuk idõtartamát tüntetjük fel.) A koronázással István nem vált azonnal az egész ország urává. Az erdélyi törzsfõ, Gyula legyõzésével hamarosan megszerezte az ország keleti része feletti hatalmat. A Maros menti területeket viszont csak uralkodása vége felé tudta behódoltatni. István király Magyarországot uralkodása végére nyugati mintájú királysággá szervezte. Az európai uralkodókhoz hasonlóan törvényeket hozott, pénzt veretett. Kialakította az államszervezetet, a királyság központjává Fehérvárt (a mai Székesfehérvárt) tette. Államát a keresztény egyházszervezet kiépítésével is megerõsítette.

István ábrázolása a koronázási paláston. Figyeld meg a koronáját!

MEGYÉK, ISPÁNSÁGOK, PÜSPÖKSÉGEK Mivel István hatalmas területeket birtokolt földesúrként, gondoskodnia kellett a királyi birtokok irányításáról. Emellett királyként az õ kötelessége volt az ország területének védelme és az igazságszolgáltatás is. E feladatok megoldására István király kettõs szervezetet hozott létre. Saját birtokain várispánságokat szervezett. Ezek a várhoz tartozó birtokot és az ott élõ várnépeket irányították. A várnépek békeidõben a földeket mûvelték, de ha kellett, akkor katonáskodtak is. István király nyugati mintára vármegyéket hozott létre. A vármegyék a területükön élõ összes ember felett gyakorolták a hatalmat, tehát nemcsak a királyi birtokok, hanem a földesúri és az egyházi földek lakói felett is. A kétféle szervezetet az ispán személye kapcsolta össze. Õ állt ugyanis a vármegye élén, tehát képviselte a királyt, bíráskodott. Ugyanakkor õ irányította a katonáskodó várnépeket is. A vármegyerendszerre épült rá az egyházi szervezet. István király uralkodása alatt valószínûleg tíz püspökséget alapított. Az egyházszervezésben a legfontosabb eredmény az önálló esztergomi érsekség létrehozása volt. Ez azt jelentette, hogy a magyar püspökségek nem tartoztak idegen (pl. német) érsek irányítása alá. Az egyház a király hatalmának támasza volt. István ezért adományokkal támogatta az egyházat, elõírta a tized fizetését, és azt, hogy minden tíz falu építsen egy templomot. Törvényben kötelezett mindenkit a vasárnapi templomba járásra is. 163.3.

163.2. István névjele a király latin nevét (Stephanus rex – István király) rejti

I. (Szent) István király szobra a budapesti Hõsök terén. Hasonlítsd össze a koronát a fenti képen láthatóval!

Az Árpád-ház családi kapcsolatai Taksonytól Könyves Kálmánig

Imre herceg temetése és Vazul megvakítása a Képes krónikában

Apjához hasonlóan István király is békés külpolitikára törekedett. Így nem véletlen, hogy királyságát csupán egy jelentõs hadjárat fenyegette. Német támadás érte az országot, amelyet azonban István katonái 164.3. István ezüstpénze. Próbáld visszavertek. Uralkodása tehát minden meg elolvasni a feliratát! tekintetben sikeres volt. A trónutódlás kérdését azonban nem tudta megnyugtatóan megoldani. Egyetlen még élõ fiát, Imre herceget egy vadkanvadászaton végzetes baleset érte. Fia elvesztése nagyon megviselte az öregedõ királyt. Olyan utódot kellett keresnie, aki nem fordítja vissza az ország fejlõdésének irányát. Saját unokatestvérét, Vazult, aki feltehetõleg összeesküvéssel akart a trónra jutni, megvakíttatta, fiait pedig számûzte.

Az alábbiakban István törvényeibõl olvashatsz. Figyeld meg, milyen társadalmi csoportokat neveznek meg a törvénycikkek! Milyen gondokat akart ezekkel a törvényekkel orvosolni? „Azt akarjuk, hogy a püspököknek legyen hatalmuk az egyházi dolgokról gondoskodni. [. ] akarjuk, hogy a világiak is [. ] engedelmeskedjenek a püspököknek az özvegyek és árvák védelmezése érdekében. [. ] Ha tehát valakit pap vagy ispán úrnapján [vasárnap] dolgozva talál, akár ökrökkel, vétessék el attól az ökör. Ha valaki az egész kereszténység által megtartott hatodik napon [pénteken] húst evett, egy hétig fénytõl elzártan étkezzék. Ha valaki szabad más szolgálólányának házasságát választotta, a szolgálólány urának tudomásával, szabadságát elvesztvén örök szolgává tétessék. [. ] Ha valaki ellenségeskedés során a másik építményeit tûzzel elhamvasztotta, elrendeltük, hogy mind az építményeket állítsa helyre, mind azt, ami házieszköz elégett, ráadásul fizessen hat tinót [fiatal szarvasmarhát], negyven solidus [aranypénz] értékût.” 1. 2. 3. 4. 5.

Igazold az állítást! „Géza elõrelátó politikája nélkül Istvánnak nehéz dolga lett volna.” Képzeld el, hogy középkori krónikaíró vagy! Néhány mondatban foglald össze István király uralkodásának jelentõségét! Kik tartoztak a várispánság, illetve a vármegye alá? Miért két szervezet jött létre? Mi kapcsolta össze ezeket? Nézd meg a térképen, hol voltak István püspökségei! Vitassátok meg, hogy jogosan tartott-e igényt a fejedelmi trónra Koppány!

43. SZENT ISTVÁN ÖRÖKÉBEN

Szent István örökében

P Hogyan változott a kalandozások hatására a magyar társadalom? P Milyen jogra hivatkozva követelte magának Koppány a fejedelmi hatalmat Istvánnal

KORONA ÉS KARD István halála (1038) után az országban viszályok támadtak. Egyrészt harc indult a királyi trón megszerzéséért, mert a trónöröklés rendje még nem szilárdult meg. Másrészt a magyarság nehezen szokott hozzá az új rendhez. Leginkább az egyházat és annak képviselõit, a papokat támadták.

Szent Gellértrõl Gellért elõkelõ velencei családból származott. Gyermekkorában betegsége miatt szülei fogadalmat tettek: ha felgyógyul, szerzetesnek adják. A fiú tanulmányai befejezése után a Szentföldre* indult zarándoklatra. Az Adriai-tengeren vihar támadt, s ki kellett kötniük. Ekkor találkozott a pannonhalmi apáttal, aki mesélt neki Szent István országáról. Ezután Magyarországra jött, ahol Imre herceg nevelõje lett. Késõbb a király a csanádi püspökség élére helyezte. A Vata-féle pogánylázadás során vesztette életét. A lázadók egy taligára ültették, és letaszították a Kelen-hegyrõl. Ez a budapesti hegy ma a püspök nevét viseli. Gellértet István királlyal és Imre herceggel együtt avatták szentté.

A Szent István halálát követõ trónharcok egyik állomása: Orseolo Péter gyõzelme Aba Sámuel felett. Sámuelt menekülés közben meggyilkolták. Nézd meg a 164. oldalon lévõ ábrán, hogyan kapcsolódott a két uralkodó az Árpád-házhoz!

Vata vezetésével pogánylázadás tört ki. A csatározások során ölték meg Gellért püspököt. A lázadás után a trónra Vazul két fiát hívták meg: Andrást és öccsét, Bélát. András lett az uralkodó, öccsének, a hercegnek pedig átengedte az ország egy részét. Mivel András saját fiát szánta utódául, ezért próbára tette Bélát: ha a hercegséget jelentõ kardot választja, életben marad, de ha a koronát, halál fia. „Miklós, aki a palota ajtaját õrizte, mindent hallott, [. ] ezt súgta a hercegnek: »Ha élni akarsz, vedd a kardot!« Mikor a herceg belépett, látta, hogy a korona a karddal együtt a király elõtt fekszik, és elcsodálkozott ezen. A király felemelkedett fektében, és így szólt: »Herceg, én megkoronáztattam a fiamat, de nem kapzsiságból, hanem az ország békéje érdekében. [. ] Te azonban tégy szabad akaratod szerint: ha a királyságot akarod, vedd a koronát, ha a hercegi hatalmat, vedd a kardot, az egyiket engedd át a fiamnak.« A herceg most már megértette Miklós ispán szavait. »Legyen a korona a fiadé, és add nekem a hercegi hatalmat!«” – meséli a Képes krónika*.

Korona vagy kard? Miniatúra* a Képes krónikából

A MAGYAR TÖRTÉNELEM KEZDETEI ÉS AZ ÁRPÁDOK KORA

I. Géza arcképe a Szent Koronán. A feltételezések szerint az õ felesége kapta a korona alsó részét Bizáncból

Gellért püspököt (a késõbbi Szent Gellértet) Vata és követõi ölték meg

Ezután Béla mégis külföldre menekült, ahonnan hamarosan haddal tért vissza. Legyõzte I. Andrást, és elfoglalta a trónt. I. Béla király gyermekei közül ketten is a trónra kerültek. Az idõsebb, I. Géza király a bizánci császárral ápolt jó kapcsolatokat. Tõle kaphatta (talán felesége számára) a ma ismert Szent Korona alsó részét. LÁSZLÓ, A LOVAGKIRÁLY István halála után tehát az országot folyamatos trónharcok, pogánylázadások és külsõ támadások dúlták fel. Béla másik fia, I. László király 1077ben lépett trónra. Az õ uralkodása idején szilárdult meg a rend. László intézkedései három fõ irányt követtek. Törvényeivel a magyar társadalom legsúlyosabb kérdéseit próbálta megoldani. Ugyanis a társadalom nagy részét alkotó szabadok egyre inkább elszegényedtek. Azt azonban nehezen fogadták el, hogy egy földesurat szolgáljanak. Ezért gyakran megszöktek, és vidékrõl vidékre kóboroltak, vagy elvették más tulajdonát. A király megtiltotta a kóborlást, a tolvajokkal szemben pedig rendkívül szigorú törvényeket hozott. Aki egy tyúk értékénél többet lopott, azt felakasztották. Kisebb lopásért csonkítás vagy súlyos pénzbüntetés járt. A másik irány az egyház erõsítése volt, ebben a király I. Istvánt választotta példaképül. Új püspökségeket alapított. Elérte a pápánál István király, Imre herceg és Gellért püspök szentté avatását. Tevékenysége, mély vallásossága, a pápával ápolt jó kapcsolata Istvánhoz méltó uralkodóvá tették. Késõbb Lászlót is szentté avatták. 166.3.

I. (Szent) László (1077–1095) ereklyéjét tartalmazó aranyszobor

43. SZENT ISTVÁN ÖRÖKÉBEN

Harmadrészt jelentõs külpolitikai sikereket ért el. Uralkodása alatt kezdõdött a magyar királyság terjeszkedése: meghódította Horvátországot. Lászlót az utókor lovagkirályként emlegette. KÖNYVES KÁLMÁN URALKODÁSA Mivel László királynak nem volt fiú utóda, ezért unokaöccse, Kálmán követte a trónon. Õt (valószínûleg gyenge testalkata miatt) eredetileg papnak szánták. Latinul tudó, írásban és olvasásban is jártas királyunk mûveltsége kivételesnek számított akkoriban. Ezért kapta késõbb a Könyves melléknevet. Kálmán király folytatta elõdje munkáját, de törvényeiben enyhült a szigor a tolvajokkal szemben. Kálmán törekedett a királyi birtokok és bevételek megõrzésére. Kálmán katonai téren sem maradt el Lászlótól, meghódította Dalmáciát. Az alábbiakban cikkelyeket olvashatsz László és Kálmán törvényeibõl. Figyeld meg, hogy egyformán büntet-e mindenkit a törvény! László törvényeibõl: „Ezek után kérdezzék meg az összes elõkelõktõl és a néptõl, nem tudnak-e valamely lopásról hírhedt falut, és ha ezek valamely falut megneveznek, szólítsa fel a király követe a falubelieket, hogy akiket a faluban tolvajnak ismernek, azokat adják ki. Egész Magyarország fõemberei megesküdtek, hogy a tolvajt nem kímélik. Ha valamely szabadot lopáson érnek, akasszák fel. Ha pedig a tolvaj, hogy meneküljön az akasztófától, a templomba fut, kihozván vakítsák meg. A lopáson ért rabszolgát, ha nem menekül a templomba, miként a szabadot, akasszák fel. Az olyan rabszolga vagy szabad ember, aki libát vagy tyúkot lop, fél szemét veszítse. Ha egyházi rendû személy libát, tyúkot, gyümölcsöt vagy ehhez hasonlót lop, csupán a mester fenyítse vesszõzéssel, de amit lopott, adja vissza. Ha valamely szabad tíz dénár értékût lop, akasszák fel, ha tíz dénárnál kisebb értékût lopott, tizenkétszeresen adja vissza, és egy ökröt fizessen. A rabszolga pedig adja meg kétszeresen és orrát veszítse. [. ] A régiség miatt elhagyott templomokat a püspök építse újra. Ha valaki vasárnaponként vagy nagyobb ünnepeken a templomot hanyagolva kereskedett, lovát veszítse.” Kálmán törvényeibõl: „Ha valaki négylábú állatot vagy ennek megfelelõ értékû dolgot avagy húsz dénár értékû ruhát lopott, mint tolvajt ítéljék el. [. ] A tolvaj feleségét, ha részes az ura bûnében, férjével együtt adják el rabszolgának.”

Könyves Kálmán (1095–1116) ábrázolása a Képes krónikában. A késõbbi, vele szemben ellenséges krónikák nyomán alakult ki az a hamis kép róla, hogy púpos és dadogó volt

Kálmán törvényeibõl Kálmán törvénykönyve tartalmazza azt a híres mondatot, hogy „boszorkányokról, mivel ilyenek nincsenek, vizsgálatot ne tartsanak”. A boszorkányként fordított latin szó azonban olyan vérszívó lényt jelent, akirõl azt tartották, hogy fel is falhatja az élõket. Tehát csupán ezek létét tagadja a rendelkezés. Kálmán rendelkezik az istenítéletek lefolytatásáról is. Az istenítéletben az a felfogás tükrözõdött, hogy valakinek az ártatlansága Isten segítségével kiderülhet. A bûntelen ember gyõz a bajvívásban, vagy igazolhatja az ártatlanságát, ha tüzes vasat fog a kezébe, és a sebe három napon belül gyógyulni kezd. Ez utóbbi volt az ún. tüzesvaspróba.

1. Jellemezd az István halála után kialakult helyzetet az országban! Milyen gondok jelentkeztek? 2. Kövesd figyelemmel a 164. oldalon található családfán, kik uralkodtak a magyar királyságban István halálától Könyves Kálmánig! 3. Miben követte László és Kálmán az István király által elkezdett politikát? Fogalmazd meg néhány mondatban! 4. Keress a magyar mondák között Szent Lászlóról és Szent Gellértrõl szólókat! 5. Tartsatok vitát! Az osztály egyik fele legyen pogány magyar, a másik az új típusú királyság híve!

A MAGYAR TÖRTÉNELEM KEZDETEI ÉS AZ ÁRPÁDOK KORA

Koronázási jelvényeink (Olvasmány)

172.1. Koronázási jelvényeink (a palást

kivételével) ma a Parlamentben láthatók

A koronázási jelvények közül a jogar az igazságosztó pálcát, az országalma a hatalom teljességét jelképezte. A kard az ország megvédésének kötelezettségét jelezte. A korona pedig a középkori uralkodók hatalmának legfontosabb jelvénye volt. A legrégebbi az aranyszállal kivarrt, félkör alakú koronázási palást. Eredetileg miseruhának készült. Gizella és István adományozta a székesfehérvári templomnak. A jogar hegyikristály gömb aranyfoglalattal, gazdagon díszített fanyéllel. Talán a sógora, Henrik német császár ajándékozhatta Istvánnak. A korona készítésének pontos idõpontját nem ismerjük. Alsó és felsõ része eredetileg külön tárgy lehetett, anyaguk, díszítésük eltérõ. Az országalma kettõs kereszttel díszített aranygömb. A 14. század elején készülhetett. Az együttes legfiatalabb darabja a koronázási kard. Itáliából származik, a 15. század végérõl. A SZENT KORONA Nemzeti jelképeink közül talán a legkiemelkedõbb a magyar királyok koronája. Szent Koronának elõször IV. Béla egyik oklevele nevezi. Mára csaknem bizonyossá vált, hogy nem köthetõ Szent Istvánhoz.

Koronázási jelvényeink közül a palást a legrégebbi

A korona alsó részét, az abroncsot – amelyet görög koronának is neveznek – zománcképek, ékkövek, gyöngyök és függõk díszítik. Az abroncskorona tetején oromdíszek vannak, közöttük két zománckép: elöl Jézus, a hátoldalon Mihály bizánci császár látható. Jézus képe alá két arkangyal és négy szent portréját helyezték el. A császár portréja alatt az egyik oldalon I. Géza magyar király képe található, aki a görög nyelvû felirat szerint Magyarország hívõ királya. A másik oldalon pedig Mihály fia látható. Az abroncskoronát valószínûleg I. Géza görög felesége számára küldték Bizáncból. Mérete meglepõen nagy. Ennek az a magyarázata, hogy nem a fejen, hanem a fejfedõn viselhették. Úgy tûnik, eredetileg is nõi koronának készült, hiszen a bizánci császárnékat gyakran ábrázolták ilyen fejékkel. A felsõ koronarészt latin koronának hívjuk, mert a kereszt alakú pántokon nyolc latin feliratos zománcképet helyeztek el. Az apostolokat ábrázoló képek a 11. század közepén készülhettek. Valószínûleg egy egyházi célra használt tárgyról kerültek a koronára. A pántok közepén Jézus ábrázolása található, amelyet áttörtek a csúcskereszttel. A két koronarész összeillesztésére valószínûleg III. Béla korában került sor. Az összeszerelés kezdetleges módon történt, néhány lemez súlyosan meg is sérült. A 12. századtól szabályos koronázást már csak ezzel a fejékkel végezhettek. Az elõírások szerint a szertartáson az esztergomi érsek helyezte a koronát a király fejére Székesfehérvárott (ahogy akkoriban mondták: Fehérvárt). A korona élettörténete igen viharos. Többször elrabolták, elvesztették, elrejtették, ezért sokszor sérült meg. Valószínûleg egy ilyen alkalommal törött el az egyik íves pánt, és ekkor ferdült el az eredetileg egyenesen álló kereszt is. A sérüléseket megpróbálták helyrehozni, a pántokat például összeforrasztották. A kereszt alatti zománcképet azonban nem sikerült kiegyenesíteni. Így aztán a kereszt ferde maradt.

A korona felsõ részén lévõ képek. A középsõ Krisztust ábrázolja, a többin apostolok láthatók: 1. Tamás, 2. Jakab, 3. András, 4. Péter, 5. Pál, 6. Fülöp, 7. János, 8. Bertalan

A rajzon a korona alsó részét, az abroncsot láthatod kiterítve. A rajta található képek: 1. I. Géza, 2. Szent Kozma, 3. Szent György, 4. Mihály arkangyal, 5. Krisztus, 6. Gábriel arkangyal, 7. Szent Demeter, 8. Szent Damján, 9. Konsztantinosz császár, 10. Dukasz Mihály császár

A korona elölnézetbõl

„déli majom” „ügyes ember”

az elsõ városok létrejötte Mezopotámiában (Kr. e. 3000 körül)

Alsó- és Felsõ-Egyiptom egyesítése (Kr. e. 3000 körül)

az Indus-völgyi civilizáció (Kr. e. 3000 körül)

Kréta virágkora (Kr. e. 2. évezred közepe)

árja hódítás Indiában (Kr. e. 1500 körül)

görög honfoglalás (Kr. e. 2200 körül)

Babilon virágkora (Kr. e. 18. sz.)

Tutanhamon uralkodása (Kr. e. 14. sz. vége)

a trójai háború (Kr. e. 13. sz.)

Salamon a zsidók királya (Kr. e. 10. sz.) Buddha születése (Kr. e. 560)

az egységes kínai állam létrejötte (Kr. e. 3. sz.)

az elsõ olimpia (Kr. e. 776) a Perzsa Birodalom kialakulása (Kr. e. 6. sz.) a demokrácia fénykora Athénban (Kr. e. 5. sz.)

Caesar meggyikolása (Kr. e. 44)

a keresztények szabad vallásgyakorlása (Kr. u. 313)

az élelemtermelés kezdete (kb. 10 ezer éve)

K Ö Z É P K O R

Fönícia felemelkedése (Kr. e. 12. sz.)

a magyar honfoglalás (Kr. u. 895)

a Nyugatrómai Birodalom bukása (476)

Róma alapítása (Kr. e. 753) a köztársaság kezdete Rómában (Kr. e. 510) Nagy Sándor birodalma (Kr. e. 4. sz. vége)

a Nyugatrómai Birodalom bukása (476) a bencés szerzetesrend megalapítása (529)

Mohamed távozása Mekkából Medinába, az arab idõszámítás kezdete (622)

a magyarok Levédiában (8. század)

Nagy Károly császárrá koronázása (800)

a magyarok Etelközben (9. század)

a római és a bizánci egyház szakadása (1054) az elsõ keresztes hadjárat során elfoglalják Jeruzsálemet (1099)

a városi fejlõdés megindulása (10. század)

az augsburgi vereség (955) Szent István koronázása (1000) Imre herceg halála (1031) a Vata-féle pogánylázadás (1046)

a „Canossa-járás” (1077)

a vikingek elérik Amerikát (1000 körül)

a jogaiban egységes jobbágyság kialakulása (10. századl)

a magyar honfoglalás (895)

a ferences rend megalapítása (1223)

Dzsingisz kán halála (1227)

a keresztes háborúk vége: elesik az utolsó keresztény erõd a Szentföldön (1291)

az Árpád-ház kihalása (1301)

a nagy pestisjárvány kitörése (1348)

Gutenberg feltalálja a könyvnyomtatást (1450 körül) Kolumbusz felfedezi Amerikát (1492)

az Aranybulla (1222)

az oszmánok elfoglalják Bizáncot (1453)

a Halotti beszéd és könyörgés (1200 körül) Julianus barát útjának kezdete (1235)

AZ ÁRPÁD-HÁZ CSALÁDI KAPCSOLATAI (Ahol nincs név, ott a kör leány-, a négyzet fiúgyermeket jelöl.)

MAGYARORSZÁG ÁRPÁD-HÁZI URALKODÓI 955?–972 972–997 997–1038 1038–1041 1041–1044 1044–1046 1046–1060 1060–1063 1063–1074

Taksony fejedelem Géza fejedelem I. (Szent) István Orseolo Péter Aba Sámuel Orseolo Péter (újra) I. András I. Béla Salamon

1074–1077 1077–1095 1095–1116 1116–1131 1131–1141 1141–1162 1162–1172 1162–1163 1163

I. Géza I. (Szent) László Könyves Kálmán II. István II. (Vak) Béla II. Géza III. István II. László IV. István

1172–1196 1196–1204 1204–1205 1205–1235 1235–1270 1270–1272 1272–1290 1290–1301

III. Béla Imre III. László II. András IV. Béla V. István IV. (Kun) László III. András