Természetismeret Munkafüzet 6 Osztály Megoldókulcs, Mozaik Természetismeret Munkafüzet Megoldások 6

Szeretném én is kérni ezeket, ha esetleg megvan valakinek! Köszönöm!

történelem munkafüzet 6. osztály megoldókulcs.pdf

Download történelem munkafüzet 6. osztály megoldókulcs.pdf.

Description

TÖRTÉNELEM munkafüzet Játékos feladatok Horváth Péter és Hámori Péter tankönyvéhez MEGOLDÓKULCS

NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST

© Csepela Jánosné, Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., 2008 Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. www.ntk.hu Vevõszolgálat: [email protected] Telefon: 06 80 200 788 A kiadásért felel: Jókai István vezérigazgató Raktári szám: RE 00675/M Felelõs szerkesztõ: Kenyó Ildikó Mûszaki igazgató: Babicsné Vasvári Etelka Mûszaki szerkesztõ: Gaugecz Istvánné Grafikai szerkesztõ: Slezák Ilona 1. kiadás, 2009 Formakészítés:

ÉV ELEJI ISMÉTLÉS

1. Sorrendben: hamis, igaz, igaz, hamis, hamis, igaz, hamis, igaz, hamis, igaz 2. A = India B = Mezopotámia C = Egyiptom D = Kína 3. Soronként: M/M/E/K M/I/I/E K/K/M/M I/E/I/K E/I/E/E 5. a) Kék szín: Zeusz, Pheidiasz, Nagy Sándor, Leónidasz, Aeneas, Minotaurusz, Homérosz, Daidalosz, Periklész, Miltiadész, Xerxész, Pallasz Athéné, Themisztoklész, Dareiosz Zöld szín: Augustus, Hannibál, Mars, Remus, Scipio, (Aeneas) Romulus, Spartacus, Livius, Néró, Caesar, Attila b) Zeusz, Mars, Remus, Aeneas, Romulus, Minotaurusz, Daidalosz, Pallasz Athéné 6. Görög történelem: 1., 6., 8., 9., 11., 12., 13., 14., 15., 17., 18. Római történelem: 2., 3., 4., 5., 6., 7., 9., 10., 11., 15., 16., 17., 19., 20. 7. a) Az elõkelõk hatalmuk biztosítására törvényeket alkotnak, megszervezik a hadsereget, a hivatalnokokat és a hadsereg mûködését az adókból fizetik. b) A háborúkban ejtett hadifoglyok többsége rabszolga lett. c) Az athéni demokrácia idején a város életét a népgyûlés irányította, itt választották meg a hadvezéreket és sorsolták a hivatalnokokat. 8. a) b) c) d)

Periklész (2) Hammurapi (1) Attila (4) Scipio (3)

I. KÉPEK A KÖZÉPKORI EURÓPA ÉLETÉBÕL 1. Európa új arca 1. a) A, B, E b) Az 500–1500 közötti szakaszt kell kiszínezni (476–1492). c) 1016 3. Nyugatrómai Birodalom: 1., 2., 3., 8. Keletrómai Birodalom: 4., 5., 6., 7. 4. Sorrendben: igaz, hamis, hamis Az évszám: 476 (a Nyugatrómai Birodalom bukása) 5. a) 1 piros és 5 kék téglalap 1. pajzsot 2. rabszolgát 3. barba

b) 2 barna és 4 zöld téglalap 4. nyugat felé 5. borsot 6. a császár

 A beírandó szavak: 1. kettészakadt 2. megbukott

3. germán királyságok / király / földbirtokot 4. Bizánci Birodalom / császár / görögül / Bizánc / kereszténység

2. Az uradalom 1. Az elsõ oszlop színei sorrendben: zöld, piros, piros, kék, piros, piros, zöld A második oszlop színei sorrendben: piros, kék, kék, kék, zöld, piros, kék 2. Bal fölsõ kép: A kétnyomásos gazdálkodás Jobb fölsõ kép: Nyakhám Bal alsó kép: A háromnyomásos gazdálkodás Jobb alsó kép: Szügyhám 3. a) nehézeke, kapa, kasza, borona, sarló, faeke, (vaspapucsos) ásó b) nehézeke (kasza) 4. Kétnyomásos gazdálkodás idején 18 holdat, háromnyomásos gazdálkodás idején 24 holdat.

Föntrõl lefelé soronként: 1. búza 2. falu 3. sarló 4. korpa 5. templom

6. ugar 7. erdô 8. kovács 9. kard 10. robot

 1. földesúr / felszabadult / szabad / jobbágyok 2. majorság / jobbágytelek / erdõ / legelõ

3. a legtöbb falu ellátta magát a szükséges javakkal 4. nehézeke, szügyhám

3. A középkori keresztény egyház 1. Fentrõl lefelé: pápa, érsek, püspök, plébános 2. pápa, érsek, püspök 3. Keresztelni, esketni, temetni, misézni, olvasni, énekelni, bûnrõl és erényrõl tanítani, betegeket vigasztalni. 4. a) szent / kolostor / ereklye / legenda / kódex / plébános / mise / mártír / eretnek / oltár b) TIZED: A jobbágyok termésük tizedét adták az egyház fenntartására és a plébános fizetésére. A lelki életet, a szellemi és a fizikai munkát egyformán gyakorolni kell. Sorrendben: igaz, hamis, hamis, igaz, igaz, hamis, igaz, igaz, hamis, igaz, hamis, igaz Megoldás: MONTE CASSINO Például: Pannonhalma, Gyõr, Budapest

 1. kereszténységet 2. engedelmességet követel 3. pápa, érsek, püspök, plébános, hívõk 4. világi papok 5. szerzetesek Magyarország: 251 munkanap, Anglia: 263 munkanap, Franciaország: 293 munkanap mise, keresztelõ, ellenséges támadás, járvány, esküvõ, temetés, magas rangú látogató a) Szeged / Ekkor van a XIX. századi nagy árvíz emléknapja. b) belvárosi templomban / 3 órakor / Ekkor emlékeznek a régi pestisjárványra. c) húsvétkor / elnémulnak a harangok Jézus kereszthalálára emlékezve. Az ókori római építészeti hagyományok felelevenítése.

Hogyan készült a kódex? (Olvasmány) 1. Sorrendben: 3., 11., 1., 4., 10., 5., 7., 2., 8., 9., 6. 2. B, A és P (esetleg D) betûk 4. a) 843 b) 972 c) 1399

4. Az iszlám 1. a) I = 622 b) 622 – 476 = 146 év 2. A világ legnagyobb félszigete

3. Hogy megszûnjenek az arab törzsek közötti háborúk. 4. b) Az iszlám központja: Mekka Mohamed futása: Medina Sziklamecset: Jeruzsálem 5. Mondatonként: mohamedán helyett: iszlám Mohamed helyett: Allah Korán helyett: paradicsom Franciaország helyett: Spanyolország és Portugália próféták helyett: kalifák 1

egy az Isten, Allah vagy zarándoklat Mekkába

két lepelre cserélik ruhájukat a Kába-kõnél

irgalmasság (a jómódúak jövedelmük 2,5%-ával támogassák a szegényeket)

három alkalommal kereste Gábriel arkangyal Mohamedet

négy felesége lehet egy muzulmánnak

naponta öt alkalommal kell imádkozniuk

23 évig mondta el Allah a Koránt

KIRARLEBEGLA = GEBEL AL TARIK = GIBRALTÁR

éves volt Mohamed, amikor Gábriel felkereste

csador: (csak a szemet szabadon hagyó) nõi ruha mecset: imaház müezzin: kikiáltó, aki imára szólítja a híveket minaret: a mecset melletti torony ramadán: a szent hónap, amikor böjtölni kell

 1. mohamedán / Mekka 2. Mohamed / Allah / Korán 3. öt 4. a hit terjesztése

5. A nyugati keresztény császárság 1. a) Az uralkodó Isten akaratából ül trónján. b) A Róma környéki területeket a pápának adományozta. 2. Birodalma csaknem elérte a Római Birodalom nagyságát, a meghódított területeken terjesztette a kereszténységet. 3. NK = 800 4. a) Cím: Hûbéri eskü A nagybirtokos hûbéresévé fogadja a kisbirtokost. Földadományt és védelmet biztosít számára, cserébe a megadományozott hûséggel és katonai szolgálattal tartozik. A megadományozott középbirtokos birtokának egy részét továbbadja kisbirtokos hûbéresének. b) Csillaggal jelölendõ az elsõ kép térdeplõ és a második kép ülõ alakja. 5. Katonasága és fõembereinek hûsége. Az igaz állítások összeolvasott betûjelei: KIS PIPIN sértetlenség, megbízhatóság, becsületesség, hasznosság, könnyedség, lehetõség

 A beírandó kiegészítések: Nagy Károly 800 / császár / Róma Aachen / palota / kápolna katonaság / fõembereinek hûsége Francia Királyság / Német-római Császárság katolikus és ortodox

A vikingek (Olvasmány) 1. A – Normandia B – Szicília C – Grönland D – Észak-Amerika E – Anglia

fa, bõr, vászon szél, izom vitorlával, evezõvel bõrsátorral halat, sózott húst [sajtot] Mert hetekig hajóztak a tengereken.

A pápa és a császár küzdelme (Olvasmány) 1. Piros színezés: a Római Birodalom területe a Rajnáig Kék színezés: Anglia és a germán területek Zöld színezés: Skandinávia, Magyarország, szláv területek 2. Mindketten saját joguknak tekintették a püspökök kinevezését. 3. katolikus / kiközösítéssel / templom / keresztelték / nem részesülhetett egyházi temetésben / érvénytelen volt / Canossa

6. A keresztes hadjáratok kora 1. lovag: Nehézfegyverzetû, nemesi származású lovas katona. lovagiasság: Udvariasság, segítõkészség, kegyelem az elfogott ellenségnek. lovagi torna: A vitézség „szelíd” kifejezése. 3. A hét fontos lovagi készség: lovaglás, úszás, nyilazás, vívás, vadászat, sakk, verselés A hét fõ lovagi erény: mértékletesség, állhatatosság, hûség, erkölcsösség, bõkezûség, becsületesség, bátorság 5. a) Mert Jézus életének a színtere volt. b) A „hitetlenektõl” akarták visszafoglalni a Szentföldet. c) A vallásos érzület, a hírnév, a meggazdagodás iránti vágy és a kalandvágy miatt. Soronként: 1. váltságdíj 2. sisak 3. lant

4. Bizánc 5. Korán 6. medve

Megoldás: LILIOM A templomos rend lovagja: fehér köpeny, vörös kereszt A johannita rend lovagja: fekete vagy vörös köpeny, fehér kereszt A német lovagrend lovagja: fehér köpeny, fekete kereszt

 1. páncél, hadviselés – lovagi torna 2. 1095, a Szentföld visszahódítása az araboktól 3. új növények és szokások meghonosodása

7. Élet a középkori városokban 1. Sorrendben: hamis, igaz, igaz, hamis, hamis Megoldás: VÁSÁR Kapcsolható fogalmak például: kereskedõ, pénzforgalom, vám, árutermelés stb. 2.

A polgárok jogai vásártartás, egyösszegû adó, városi önkormányzat tagjainak megválasztása

A polgárok kötelességei adófizetés, a város védelme

3. A termék jó minõségét szigorú céhszabályzat írta elõ. A gondos munkavégzést elõsegítette, hogy ablakban, kirakatban dolgoztak. A mesterré válás útja: hosszas tanulás után (inas – legény – remek készítése – mesterré avatás – mester). 4. Megoldás (fentrõl lefelé): TAKÁCS (eretnek – T / polgár – A / egyetem – K / domonkosok – Á / ferencesek – C / kontár – S) Válasz: Ruhakelmét. 5. 1. csizmát 2. szerszámokat 3. páncélt Kék színû aláhúzás: ébenfa, szurok, üveg, tégla Piros színû aláhúzás: rozs, komló, méz, só, hering, tõkehal, olaj, sajt, sós vaj, sör, liszt, borok, olívaolaj, datolya, mazsola Zöld színû aláhúzás: szõrme, lenvászon, kender, állatbõr, gyapjúszövet, selyem 1. vám 2. bencés 3. hunok 4. Bizánc 5. templom

6. gótika 7. Fiú 8. Adriai(-tenger) 9. makett

Megoldás: VENI ETIAM

 1. Forgalmas helyeken, folyami átkelõknél, hegy és síkság találkozásánál alakultak ki. 2. Lakói a polgárok, kiváltságaik: egyösszegû adó, vásártartás, vezetõválasztás. 3. Fõ foglalkozások: ipar és kereskedelem. 4. Városi kultúra: építészet: gótika oktatás: városi iskolák, egyetemek szerzetesrendek: ferencesek, domonkosok

8. A százéves háború 1. Az angol király meg akarta szerezni Franciaország trónját, és mindketten vetélkedtek Németalföld birtoklásáért. 2. b) Kék színû: Anglia Piros színû: Franciaország 3. Fentrõl lefelé: Anglia, Franciaország, Franciaország, Franciaország, Anglia, Anglia, Anglia, Anglia Megoldás: KIS-ÁZSIA (a kötõjel hiányzik) 9

4. Alacsonyabb bástyákat építettek és vastagabb falakat emeltek. 5. Új fegyverek jelennek meg (lõpor, ágyú), a vastagabb falak és az alacsonyabb bástyák jobban ellenállnak a támadásnak.

Járványok és éhínségek a középkorban (Olvasmány) Soronként: 1. himlõ 2. ostor 3. pestis 4. kolera

5. tbc 6. járvány 7. álarc 8. gyógyfüvek

 1. angol 2. Jeanne d’Arc 3. számszeríj / hosszúíj / ágyú

9. Támad a török 1. A szultánok az Oszmán dinasztiából kerültek ki. 2. A táblázat címei: Szpáhik / Janicsárok / Tüzérek 3. Például: gurebák: vegyes (arab, perzsa, egyiptomi) lovas hadtest ulufedzsik: zsoldos katonák, tábori rendõrök szilidárok: (sárga zászló alatt vonuló) zsoldosok szpáhik: íjas, tegzes lovasok tatárok: bõrdolmányt viselõ, fanyergen ülõ, a húst nyersen fogyasztó katonák kapudzsi: házi testõrök janicsárok: zsoldos gyalogosok 4. d) 23 Sorrendben: 1. kádi 2. három 3. díván 4. szeráj 5. defterdár

6. nagyvezír 7. szandzsák 8. mufti 9. vilajet 10. négy

10. A humanizmus és a reneszánsz 1. Humanizmus: A homo (ember) szóból ered, jelentése: emberközpontúság. Teljes emberi életet kell élni. Sajtó: Szõlõpréshez hasonló „sajtoló” szerkezet és a nyomtatott kiadvány neve. Reneszánsz: Újjászületés, az ókor mûvészeti stílusának felélesztése. Teológia: A szó a theosz (= isten) és a logia (= tan) görög szavakból ered; a keresztény vallási tanokat értelmezõ tudomány. Rektor: Az egyetem vezetõje. 2. Gyönyörködni kell a természetben, élvezni az alkotó munkát, a mindennapok örömeit. 3. A tudományok fejlõdése és a tanulók számának növekedése miatt kevésnek bizonyultak a kézzel írt könyvek. 4. musica: ének (kottaolvasás és zeneszerzés) grammatika: nyelvtan (latin nyelv szabályai) aritmetika: számtan retorika: szónoklattan

asztronómia: csillagászat és naptárkészítés dialektika: a vitatkozás és érvelés tudománya geometria: mértan

A mai órarendben szereplõ tantárgyak: musica, grammatika, aritmetika, geometria. 5. Leonardo da Vinci Például: Utolsó vacsora, Sziklás Madonna, Angyali üdvözlet stb. 6. Például: kupola, oszlopsor Megoldás: POLIHISZTOR (A két o betû közül a föníciaiakat jelzõ idõben a második. A többi esemény a szó betûsorrendjében következik.) A rajzok sorrendjében: 3. Gótikus stílus 2. Reneszánsz stílus 1. Román stílus

 1. Önsanyargatás helyett teljes emberi életet kell élni. 2. Középpontba kerül az ember földi élete. 3. Újjáéled az ókori mûveltség és mûvészet → reneszánsz. 4. Fejlõdnek a tudományok, nõ a tanulók száma → könyvnyomtatás.

Képek a középkori Európa életébõl (Összefoglalás) 1. 1. Pireneusi 2. rabszolga 3. malom 4. borona 5. hûbéri lánc 6. adómentesség 7. bíráskodás

8. katonáskodás 9. kontárok 10. nehézeke 11. apát 12. kalifa 13. reneszánsz 13+1. Jeruzsálem három vallás szent helye

2. Példamondatok: a) A pápa keresztes hadjáratot hirdetett Jeruzsálem visszafoglalására. b) A pápa és a császár nem tudtak megegyezni, kit illet a püspökök kinevezési joga. c) A polgárok joga volt a város önkormányzatának megválasztása. d) A céhekben dolgozó kézmûvesek ügyeltek a jó minõségre.

3. a) „A városi levegõ szabaddá tesz.” – A városi polgárok mentesülnek a személyes függés alól. b)

4. a) b) c) d) e) a) b) c) d) e) f) g)

Nemesi származású, nehézfegyverzetû lovas katona.

Földhasználat fejében szolgáltatásokra kötelezett földmûves.

A földesúr saját használatú földbirtoka.

A földesúr földjén ingyen végzett mezõgazdasági munka.

A kereskedelem színhelye. A középkor jellemzõ települése.

A kolostorok lakója. A földesurak megerõsített lakóhelye. Kézzel írott könyv.

Városlakó. Az uradalom egyik közös használatú része.

622 – Mohamed futása, az arab idõszámítás kezdete 800 – Nagy Károly császárrá koronázása 1054 – az egyházszakadás 1095 – a keresztes hadjáratok meghirdetése 1337 – a százéves háború kezdete építõanyagot, tüzelõt, szerszámok alapanyagát a legelõn, erdõszélen igavonásra, étkezésre (fehérjék és zsiradékok), ruházati alapanyagként búza, árpa, zab állatok és zöldségfélék sört, illetve vizezett bort növényi és állati alapanyagokból készítettek ruhákat

A magyar történelem kezdetei (Ismétlés) 1. Írásos forrásokból (Bíborbanszületett Konstantin, Bölcs Leó stb.), mondákból, nyelvészeti kutatások eredményeibõl. 3. Bekarikázandó népnevek: ugorok, kazárok, besenyõk, törökök 4. Lehetséges kérdések például: Hogy nevezték a Volga–Káma vidékét? (Õsi Magyarország) Hol kötöttek vérszerzõdést õseink? (Etelköz) Mi volt Álmos „méltósága”? (fejedelem) Mi volt Árpád nemzetségének totemállata? (turul) Ki vezette a honfoglalást? (Árpád) Mikortól meddig tartott a honfoglalás? (895–900) Mi volt a honfoglaló magyarok fõ foglalkozása? (nomád pásztorkodás) Hol laktak nyáron honfoglaló õseink? (jurta)

II. MAGYARORSZÁG AZ ÁRPÁDOK IDEJÉN 11. A honfoglaló magyarság élete 1. Tegezben: íjat és nyílvesszõket Tarsolyban: vágó- és tûzcsiholó szerszámokat 2. ló: harcosok számára és szállításra szarvasmarha: tejét, húsát megették, bõrébõl ruhát, lábbelit készítettek, csontjából szerszámokat, szarvából kürtöt, ivóedényt faragtak juh: húsáért és gyapjújáért (nemez) 3. 2. – mosás 4. – tömörítés 1. – birkanyírás 3. – gyúrás 5. – simítás 4. komondor, puli, agár 6. a) íjkészítõ b) nyeregkészítõ c) vasverõ d) fazekas 1. – családfõ 2. – díszhely 3. – ajtónál 4. – nõk oldala 5. – ajtó mellett

6. – család helye 7. – férfi látogatók 8–9. – tûztõl jobbra (rokonok) 10. – háziasszony

Helyes válaszok: kapát, sólyom, sarlóval, Erdélyben, üvegfúvó Megoldás: BÕSÉG

 1. fejedelem, bõk, ínek 2. állattenyésztés 3. jurta, földbe vájt ház (veremház)

12. A kalandozások 1. Zsákmányszerzés, szomszédos népek megfélemlítése, szövetségesi szerepvállalás. 2. Észak és kelet felé nem voltak gazdag országok (kelet felõl érkeztünk, észak felõl a Kárpátok vonulata övezte a területet). 3. a) IX. század (899) b) A mai Spanyolország területe. c) Például: Rajna, Elba, Szajna stb. d) Sankt Gallen – Svájc Augsburg – Németország Bizánc – Törökország 13

4. 1. süveg 2. szablya 3. tegez 4. öv 5. tarsoly 6. csizma 7. kaftán 5. A szomszéd népek kiismerték a magyarok harcmodorát, megölték a vezéreket, összefogtak a kalandozók ellen. 6. Például: Lehel kürtje, Lehel vezér és a német császár stb. 7. 4. Géza 3. Taksony 5. István 2. Árpád 1. Álmos Közös: Valamennyien viselték a fejedelmi méltóságot. 8. Szomszédaival békés viszonyt alakított ki, fiát megkereszteltette, Gizellát fiának kérte feleségül, Pannonhalmán bencés kolostor építését engedélyezte, térítõ papokat és szerzeteseket hívott az országba. Augsburg Elvárható elemek például: hátrafelé nyilazás, színlelt megfutamodás, bekerítés Aláhúzandók: lengyel, bolgár, bajor, velencei, bolgár

 1. ismeretlen harcmodor, cselvetések, váratlan támadások, mozgékonyság 2. a megtámadottak összefogása, a harcmodor kiismerése 3. Géza fejedelem békés politikája, a keresztény térítések

13. A keresztény magyar állam megalapítása 1. 997–1000 között: fejedelem 1000–1038 között: király 2. A pogány rend szerinti trónkövetelõkkel (pl. Koppány) és az Árpádok hatalmát el nem ismerõ törzsfõkkel (pl. Ajtony). 3. Aláhúzandók: Bevezette a tizedet. Legyõzte Koppányt. Feleségül vette Gizellát. Elrendelte, hogy tíz falunként építsenek templomot. Királyi koronát kért a pápától. Elõírta a templomi szertartás alatt fecsegõk megbüntetését. Püspökségeket alapított. 4. Beírandó szavak: I. István / vármegyékre / ispánokat / törvények / elítélése / beszedése / hadsereget 5. Mondatonként: keletrõl helyett: nyugatról Vajkot helyett: Vazult nap helyett: vasárnap latin helyett: görög aranypénzének helyett: ezüstpénzének

6. Bekarikázandó: Esztergom a) Bekarikázandó: Bulcsú – Nem volt István kortársa. b) Piros színnel aláhúzandó: Géza, Gizella, Péter, Gellért, II. Szilveszter Kék színnel aláhúzandó: Koppány, Vazul Megfejtés (fentrõl lefelé): CSANÁD (nádor – C / országbíró – S / fõpohárnok – A / fõtárnok – N / fõkáplán – Á / fõlovász – D) templomépítés – fõkáplán 50 új harci paripa – fõlovász lázadó megbüntetése – országbíró a befolyt királyi jövedelem – fõtárnok

14. Zûrzavaros évtizedek 1. Imre herceg halála miatt nem volt fiú örökös, Pétert nem fogadták el a magyar urak. 2. A keresztény uralkodó és a pogány magyarok között. 3. Az uralkodó elûzése, a régi vallás visszaállítása. 4. Kék nyíl: Pozsony Zöld nyíl: Vértes (Székesfehérvár) Kereszt: Pest, 1046 5. a) *1000 b) I. István: 1000 –1038, I. András: 1046–1060, I. Béla: 1060 –1063 c) 1060 –1038 = 22 év 6. Péter: 1., 5., 8., 11. Aba Sámuel: 2., 7. I. András: 4., 10., 12. I. Béla: 3., 6., 9., 10. Elrejtett szavak (a meghatározások sorrendjében): teutonok, latinok, Hungaria, rex, regös, klerikus, vért, bencés, rév. A feladat: Készíts illusztrációt KARD VAGY KORONA címmel!

15. I. (Szent) László és Könyves Kálmán királysága 1. I. László: 1077–1095, Könyves Kálmán: 1095–1116 2. Vonalkázás: Horvátország Pontozás: Dalmácia Kereszt: Esztergom 3. I. László „lovagkirály”: Õt tartották Magyarország legvitézebb lovagjának. I. Kálmán „Könyves”: Mûveltsége miatt (tudott írni és olvasni). II. Béla „Vak”: Könyves Kálmán megvakíttatta.

4. Beírandó uralkodók (fentrõl lefelé): Az egyház megerõsítése érdekében: I. István I. László I. László I. István I. László

A lopás meggátolása érdekében: I. László I. Kálmán senki (I. László megvakításra ítélte) I. István

Az ország rendjének biztosítása érdekében: I. István I. László I. Kálmán

5. A keresztény egyház tanításai (engedelmesség, szorgos munka, tiszteletadás) egyben a feudális renddel szembeni engedelmességre tanítottak. KULCSOD / SZEKERES / SOLYMÁR / HALÁSZI LOVÁSZI / SZAKÁCSI / ÜLLÕ / VADÁSZI Csigavonalban: „KUTAK MELLETT ÁLDOZNAK, VAGY FÁKHOZ, FORRÁSOKHOZ ÉS KÖVEKHEZ AJÁNDÉKOT VISZNEK.” A fogalom: pogányok

16. III. Béla és II. András kora 1. III. Béla a 12. században, 24 évig uralkodott. 2. apja: II. Géza bátyja: III. István nevelõje: a bizánci császár

példaképe: a bizánci császár jegyzõje: Anonymus fiai: II. András és Imre

3. Jól szervezett államot irányított, megszervezte a kancelláriát, a törvényeket írásba foglaltatta, megtöltötte a kincstárat, elõkelõ feleséget szerzett, visszaszerezte Horvátországot és Dalmáciát stb. 4. A megyényi birtokadományok, a bárók kezére került királyi várak miatt gyengült meg a király hatalma. 5. Az ország kisebb nemesei: féltek a bárók hatalmaskodásától Az elõkelõk: a király az idegen uraknak kedvezett 6. Beírandók sorrendben: 1222 / II. András / Aranybullát / adót fizetniük / fizet nekik / ellenség tör be az országba / szembefordulhatnak a királlyal 7. Aláhúzandók: Törvény írja elõ a tizedfizetést. Elkészül a pannonhalmi alapítólevél. Létrehozzák a kancelláriát. a) Így nagyobbnak tûnt a birodalom. b) Hogy csodálattal nézzenek fel az uralkodóra.

Kérdések például: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Hogy nevezik az ország történetét elbeszélõ írásokat? (krónika) Mi az Adriai-tenger partvidékének elnevezése? (Dalmácia) Ki volt III. Béla jegyzõje? (Anonymus) Ki ült Bizánc trónján? (császár) Minek az élén állt az ispán? (megye) Mi készült a birtokadományozásról? (oklevél) Ki volt Vak Béla apja? (Álmos) Hol van a Dunántúlon az egyik legszebb román stílusú templom? (Ják) Hogyan nevezik az ország leggazdagabb birtokosait? (bárók) Hogy nevezték a kolostorokban vagy püspöki székhelyeken mûködõ, okleveleket kiállító „helyeket”? (hiteles) 11. Hogy nevezték III. Bélát a bizánci udvarban? (Alexiosz)

17. A tatárjárás 1. Beírandók sorrendben: Julianus barát / keleten Évszámrejtvény: 1241 / 1222 / 1172 / 1077 Megoldás: 1227 2. Beírandó: IV. Béla Gyenge az ország, üres a kincstár, a bárók szembehelyezkednek az uralkodóval. 4. Soronként: igaz, hamis, hamis, igaz, igaz, hamis 1. Duna 2. Zsolt 3. Siralmas 4. Imre 5. nomád

6. gázló 7. Intelmek 8. szolga 9. Zotmund

Megoldás: DZSINGISZ / 1206

A muhi csata (Olvasmány) 2. Április 10., este: a tatár támadás kezdete Április 11., hajnal: a tatár szárnyak átkelnek a folyón Április 11., 7 és 12 óra között: csata Április 11., délután: a király menekül, tatár gyõzelem 3. Körülbelül 750–800 km. 4. Például: Hegységek: Kárpátok, Zempléni-hegység, Bükk Folyók: Dnyeszter, Laborc, Latorca, Tisza, Hernád stb. 5. Hasonlóságok: könnyûlovas katonák, íjászok, sátrak Eltérések: a király jelenléte, a magyaroknál páncélos lovasok is voltak, tatár túlerõ, jobb tatár haditerv, a magyarok elbizakodottabbak voltak, a tatárok fegyelmezettebbek voltak stb. 7. Sorrend (fentrõl lefelé): 1., 5., 7., 8., 6., 4., 9., 2., 3. a) 1241

18. A második honalapítás 1. Két évig tartózkodtak Magyarországon a tatárok. Valószínûleg Ögödej halála miatt Batu kán jelen akart lenni a kánválasztáson (vagy késõbbre tervezték az ország megszállását). 3. Például: Visszahívta és letelepítette a kunokat. Kõvárak építése fejében birtokokat adományozott. Kötelezte a városokat városfalak építésére, hogy jobban védhetõk legyenek. Csak meghatározott feltételekkel adományozott birtokot az uraknak. A külföldrõl érkezett telepeseknek a földmûvelés fejében kedvezményeket biztosított. 4. a) vezetõválasztás b) bíróválasztás c) a királynak adóznak (évente egyszer) 5. Újjáépítette az országot a tatárok pusztítása után. Tanulva saját tévedéseibõl önmagát is legyõzte, s megváltoztatta korábbi politikáját. 6. Édesanyja kun származású hercegnõ volt. 7. a) Színezendõ: 1000 –1301 b) 1. I. (Szent) István koronázása: 1000 2. Muhi csata: 1241 3. Az Árpád-ház kihalása: 1301 8. a) 1301 – 895 = 406 év b) 1301 – 1000 = 301 év A falu lakossága megközelítõen 190-195 fõ (22 ? 4 = 88 felnõtt + 11 ? 6 = 66 gyermek, összesen 154 fõ, ez a 80%).

Magyarország az Árpádok idején (Összefoglalás) 1. 1. Taksony 2. szabad harcos 3. Franciaország 4. üvegfúvó 5. számszeríj 6. Kálti Márk 7. Pannonhalma

8. 9. 10. 11. 12. 13.

I. András szolgabíró fõkancellár Könyves Kálmán IV. Béla – Muhi I. Istvánt 1083-ban avatták szentté.

2. a) „Minden tíz falu építsen templomot.” – A keresztény vallás terjesztése érdekében tíz falunként egy-egy templomot kellett építeni. b) I. István törvénye. / Például vármegyeszervezés, ispánok kinevezése, tizedfizetés törvénye stb. c)

Ilyen részekre osztotta I. István az országot.

A vármegye irányítója.

K A L A N D O Z Á D F

A honfoglaló magyarok nyári szállása.

Ítéletet mond a bûnösök felett.

Anonymus mûve a legelsõ…

A R A N Y B U L 3. a) b) c) d) e)

I. István apjának méltósága. A „régi” vallás követõje.

Írásbeli ügyeket intézõ hivatal. II. András függõpecsétes oklevele.

895 – a honfoglalás kezdete 1000 – I. István koronázása 1222 – az Aranybulla kiadása 1241 – a muhi csata 1301 – az Árpád-ház kihalása

4. Uralkodók fentrõl lefelé: Géza fejedelem (1.) I. Béla (4.) III. András (10.) II. András (8.) Könyves Kálmán (6.)

I. István (2.) I. László (5.) III. Béla (7.) I. András (3.) IV. Béla (9.)

5. Például: a) A honfoglaló magyarok nem voltak egyenrangúak, a bõk nagyobb területet, több jószágot birtokoltak, mint az ínek. b) A magyar állam megalapítása, a keresztény egyház megszervezése I. István nevéhez fûzõdik. c) I. András királynak a pogánylázadásokkal és a német hódítókkal egyaránt meg kellett küzdenie. d) III. Béla elrendelte, hogy a birtokadományokról a kancelláriában oklevelet írjanak. e) A köznemesek sokat szenvedtek a bárók hatalmaskodásaitól, ezért a királyhoz fordultak segítségért. Azonos színnel jelölendõk: I. István – I. András – I. László Könyves Kálmán – III. Béla II. András – IV. Béla – III. András Fentrõl lefelé: I. István, I. István, I. László, I. László, II. Géza, III. Béla, III. Béla, IV. László, III. András

III. A VIRÁGZÓ KÖZÉPKOR MAGYARORSZÁGON 19. I. Károly országa 1. a Felvidék nyugati része: Csák Máté a Felvidék keleti része: Aba Amadé és fiai Erdély: Kán László a Tiszántúl: Borsa Kopasz a Dunántúl: Kõszegiek 2.

3. Megoldás: 1306 4. I. Károly:1308–1342 5. Fentrõl lefelé: aranyforint, értékálló pénzt veretett a kereskedelem / a bányászat fellendítése (a bányabér harmadának átengedése) a harmincadvám bevezetése a kapuadó beszedése 4 kg arany, 5 kg ezüst Fentrõl lefelé: igaz, igaz, hamis, hamis, igaz

20. I. (Nagy) Lajos 1. I. (Nagy) Lajos: 1342–1382 2. A kérdések sorrendjében: nem, igen, nem, igen, igen, igen, igen, nem 3. Sorrendben: adómentesség, kilenced, õsiség, pallosjog, úriszék, árumegállító jog 4. Mi a kapcsolat …Toldi Miklós és Esztergom között? Toldi Miklós az esztergomi érsek vitézei közül került I. Lajos szolgálatába. …I. Lajos és Aachen között? I. Lajos Aachenben kápolnát építtetett Szent László emlékére. …I. Lajos és Kassa között? I. Lajos Kassa városának árumegállító jogot adományozott. 5. a) (a földesúr) – Például: Osszák szét a falu lakói között a termést. b) (bárók) – Például: Halálbüntetés. c) (a királyi bíróság a kilenced törvénye alapján) – Például: Jobbágyai a királyi udvarnak szolgáltassák be a különbözetet.

d) (a királyi bíróság az õsiség törvénye alapján) – Például: A birtok a királyé lesz. e) (a királyi bíróság az õsiség törvénye alapján) – Például: A birtok a testvéréé lesz. a) B b) D c) A 1367

21. Zsigmond, a császár és király 1. Mária: 1382–1387 Zsigmond: 1387–1437 2. Zsigmond a Luxemburg-uralkodóház tagja volt. 3. Feleségül vette I. Lajos leányát, Máriát. A királynõ korai halála után egyedül uralkodott. 4. magyar király, cseh király, német-római császár 5. Hatalmának megerõsítésére a bárók egy kisebb csoportjára támaszkodott. Az ország védelmére megszervezte a déli végvári vonalat. Német-római császárként a katolikus egyház helyzetének rendezésére zsinatot hívott össze. 6. a) Bekarikázandó betûk: P, A, T, I, C, S b) PATICS: oszlopok köré font, agyaggal tapasztott rõzsébõl készült fal. 7. Mezõváros (például): Debrecen, Kecskemét, Szeged Bányaváros (például): Selmecbánya, Körmöcbánya, Nagybánya Szabad királyi város (például): Kassa, Pozsony, Bártfa E = Erdély; CS = Csehország; M = mindkettõ Mondatonként, fentrõl lefelé: CS / E / CS / E / E / E / CS / M / CS / CS / CS / CS / E / CS/ E / CS / CS / M

22. Egy középkori magyar város: Buda 1. biztonságos, jól védhetõ, a Duna fontos útvonal, az ország közepén található 2. magyarok, németek (olaszok, örmények, zsidók, mohamedánok) 3. kereskedelem, ipar, szõlõmûvelés + a város védelme 4. Például: hatfõs városi tanács megválasztása, bíróválasztás Gyulafehérvár ➝ Várad ➝ Szolnok ➝ Pest ➝ Buda ➝ Gyõr ➝ Sopron 3 helyen kell vámot fizetni. Válasz: királyi arasz

23. Hunyadi János, a törökverõ 1. I. Ulászló: 1440–1444 V. László: 1444–1457 2. A mondatok sorrendjében: 1., 4., 2., 6., 3., 8., 5., 7. 3. piros szín = gyõzelmek kék szín = vereségek 4. Miért …választották kormányzónak Hunyadi Jánost? Mert V. László még kiskorú volt. …tartotta fontosnak Hunyadi János a török elleni támadó hadmûveleteket? Mert minél távolabb akarta tartani a támadókat. …szenvedett vereséget a keresztény sereg Várnánál? Az ifjú király tapasztalatlansága miatt. …kötött szövetséget Hunyadi János Szkander béggel? Tudta, hogy a törököket Magyarország egyedül nem gyõzheti le. Oszloponként: 1437: Nem a törökök ellen harcoltunk. király: Hunyadi János nem volt király. Mezid bég: Török volt, a többiek pedig a törökök ellen harcoltak. Képaláírások: szablya, íj és nyíl, puska, buzogány Kakukktojás: számszeríj (nem használták a törökök)

24. A nándorfehérvári diadal (1456) 1. A mondatok sorrendjében: Igaz, mert mindkettõ 1453-ban történt. Igaz, mert hajókon szállíthatták az élelmet, a fegyvert. Nem igaz, mert Nándorfehérvár õrizte. Nem igaz, mert csaknem kitûzték a lófarkas zászlót. 2. Létfontosságú volt Nándorfehérvár …megtartása a magyarok számára, mert ha Nándorfehérvár elesik, nyitva áll az út az ország központja, Buda felé. …elfoglalása a törökök számára, mert Nándorfehérvár elfoglalása nélkül nem tudtak volna benyomulni (a vár akadályozta volna a török utánpótlás szállítását). 3. Például: Keresztény testvéreim! Hitünk és a keresztény világ megvédésére, Magyarország oltalmára fogjatok fegyvert! Kövessetek, hogy elûzhessük a hódító pogányokat! Isten megjutalmaz! 4. a) b) c) d) e) f) g) h)

Szilágyi Mihály. A Dunán. Hunyadi János. Kapisztrán János. Körülbelül 4 km-t. Tábor szigete. Tüzérség (ágyúk). Kapisztrán János keresztesei.

5. Piros színû jelölés szükséges! II. (Hódító) MOHAMED III. CALLIXTUS

25. Hunyadi Mátyás 1. Hunyadi Mátyás: 1458–1490 2. Sorrendben: Hunyadi János / 1443 / Hunyadi László / V. László / Prága / Buda / õt akarták trónra ültetni 3. Leváltotta Szilágyi Mihályt, mert maga akarta intézni az ország ügyeit. Megtörte a bárók hatalmát, hogy ne helyezkedhessenek szembe a királlyal. Megerõsítette a déli határok védelmét, mert meg akarta akadályozni a török terjeszkedést. Átszervezte hadseregét, mert állandó készenlétben álló zsoldosokat fogadott. Növelte a kincstár bevételeit, mert a cseh háborúk és az új hadsereg rengeteg pénzbe került. 4. rendkívüli hadiadó, városok adója, harmincadvám, füstadó, pénzverés haszna, rézbányászat haszna, sóbevételek 5. Folyamatos zöld vonal: a Délvidék (Jajca, Szabács) és Erdély (Kenyérmezõ) felé Szaggatott zöld vonal: a történelmi térkép alapján Beírandó: Szilézia, Bécs 6. Visegrád – reneszánsz palota, könyvtár, corvinák, mûvészetpártolás. JANUS PANNONIUS: pécsi püspök, Mátyás unokaöccse KINIZSI PÁL: a hadvezére BONFINI: a történetírója BEATRIX: a felesége VITÉZ JÁNOS: az esztergomi érsek CORVIN JÁNOS: a törvénytelen fia A rajzok sorrendjében: gyalogság, lovasság, hajóhad, tüzérség A szpáhi. A képek sorrendjében: kancellária, kamara, bíróság

Mátyás király asztalánál (Olvasmány) 1. a–b) fõúri ételek: fogolymadár, fácán, borjú, vaddisznó, liba, kacsa, datolya, seregély, bárány, sajt, füge, viza, disznó közemberek ételei: kása, som, szõlõ, körte, szamóca, méz, alma, kenyér, hal, bor c) SZUKAR = a cukor arab elnevezése 3. Ketchup, mert nem ismerték. Villa, mert nem használták. Cukor, mert mézzel és nádmézzel édesítettek. Nádcukor, mert ezt az elnevezést nem használták.

1480 –1490 / Velence a) töltött csuka b) liszt c) csirke, gomba, hal stb.

26. A Jagellók kora Magyarországon 1. Mátyás halála után hárman tartottak igényt a magyar trónra. Corvin János herceget Kinizsi Pál gyõzte le, Beatrix a szülõföldjére távozott, s a trónt II. (Jagelló) Ulászló szerezte meg. 2. 1490–1516, barna színnel kell jelölni. 3. Gazdasági helyzet

Szegény az ország, üres a kincstár. A Mátyás által bevezetett adók többsége megszûnt.

Nincs pénz a végvárak fenntartására, korszerûsítésére. Nincs erõs királyi zsoldos hadsereg.

A királyi hatalom helyzete

Gyenge a királyi hatalom (Dobzse László), a bárók kormányoznak.

4. Az urak többsége igyekezett meggátolni, hogy jobbágyai beálljanak a keresztesek közé. 5. Dózsa György, kisnemesek, jobbágyok, mezõvárosi polgárok, ferences szerzetesek

Báthory István, Szapolyai János, a földesurak többsége, a király

7. A kaszát és a cséphadarót lehet lerajzolni. 1. Itália 2. érsek 3. kincstár 4. pápa 5. vajda 6. ferences

litván Kinizsi török Ulászló Temesvár

27. A mohácsi vész 1. II. Lajos: 1516–1526, barna színnel jelöljük. 2. A kincstár szinte teljesen üres. A végvárak omladoznak. Az urak egymás ellen fordulnak. Segítség sehonnan sem érkezik. A déli határok gyakorlatilag védtelenek. 3. Szabaddá vált az út a hatalmas török hadsereg elõtt Buda felé. 4. 65 év

5. a) Tomori Pál / Ferences szerzetes, kalocsai érsek, Alsó-Magyarország fõkapitánya, õ szervezte meg a déli határok védelmét. b) Szapolyai János / Fõ feladata Erdély védelme volt. A szultán feltételezett támadása miatt Erdélyben tartózkodott, majd a király a török területre akarta küldeni, végül a királyi hadhoz történõ csatlakozásra szólította fel az uralkodó, de nem ért oda idõben a csatamezõre. c) I. Szulejmán / 1520–1566 között a Török Birodalom uralkodója, aki 1526. augusztus 29-én megsemmisíti a magyar hadsereget. 6. a–b) A Szávánál vagy a Drávánál akarta megakadályozni a török hadsereg átkelését. A magyarok nagyon lassan érkeztek meg a kijelölt gyülekezõhelyre, a törökök átkeltek. 7. Magyarok: könnyûlovasság, nehézlovasság, gyalogság Törökök: tüzérség, lovasság, gyalogság 8. b) Körülbelül 2,5 km. lovasság: átlósan szürke és fehér téglalap; gyalogság: szürke téglalap 9. Okai: elszegényedett ország, gyenge haderõ, fáradt csatakezdés Következményei: a szultán bevonul Budára, feldúlja az országot, a déli várakat megszállják a törökök a) Bekarikázandó: 1396, 1444, 1521, 1526 b) A törököktõl elszenvedett vereségek évszámai.

A virágzó középkor Magyarországon (Összefoglaló) 1. 1. fekete sereg megszervezése 2. kapuadó 3. mezõváros 4. pallosjog; õsiség 5. Zsigmond 6. Szófiáig 7. Kapisztrán János; Dugovics Titusz 2. a) 1301 – az Árpád-ház kihalása b) 1351 – I. (Nagy) Lajos törvényei c) 1444 – a várnai csatavesztés

8. 9. 10. 11. 12. 13. 13+1.

banderiális hadsereg királyi jövedelmek kezelése várnai csata – 1448 Zsigmond – Nikápoly 2 I. (Nagy) Lajos Kálti Márk

d) 1456 – a nándorfehérvári diadal e) 1514 – Dózsa-féle parasztháború f) 1526 – a mohácsi csatavesztés

3. a) „…oda az igazság.” A nép sokáig siratta Mátyás királyt, mert uralma alatt békében és nyugalomban élt. b) támogatói, teli kincstár (adók), zsoldos hadsereg, hivatalok

Az Anjouk címervirága.

I. Lajos elrendelte jobbágyszolgáltatás.

A határok védelmét szolgáló erõdítmény.

K A P U A D Ó Z

Pénzért harcoló katona.

Házanként szedett adó.

K O R M Á N Y S S

Károly Róbert jobbágyoktól szedett adója.

Hunyadi János méltósága 1446-tól.

Török lovas katona.

A törökök uralkodója.

A kibányászott érc bizonyos része a birtokosé.

A király helyettese.

A nemesek birtokaikat csak rokonaikra hagyhatják.

4. a) uralkodócsaládot b) ebben az idõszakban öt különbözõ családból származó király uralkodik az országban 5. Soronként: Helyszín

a király halála

vereséget szenved a törököktõl

a parasztseregek veresége

II. Lajos, Tomori Pál

6. a) b) c) d) e) f) g)

Tized, mert egyházi adó. Aranyforint, mert Károly Róbert verette, a többi I. (Nagy) Lajoshoz köthetõ. Parasztháború, mert nem Mátyás idején történt. Werbõczy, mert nem Mátyás udvarában élt. Csák Máté, mert nem harcolt a török ellen. I. Lajos, mert nem a Jagelló-házból származott. Várkatona, mert az Árpád-korban harcolt.

1375 – Lengyelország 1420 – Német Birodalom, Csehország 1455 – Ausztria, Csehország 1495 – Csehország A körök színe fentrõl lefelé: kék (Anjouk), zöld (Luxemburg-ház), zöld, piros (Hunyadiak), sárga (Habsburgok)

IV. AZ ÚJKOR KEZDETÉN 28. Az Európán kívüli világ 1. Európa, Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália, Antarktisz kontinens = földrész 2. Ázsia 3. Soronként: I/K/A K/K/A A/A/I I/A/K I / K / I (K) K/A/K K/K/I K/K/K I/K/A 4. Mert rájöttek, hogy a hatalmas földrész gazdagsága vetekszik Európa kincseivel. 5. iránytû 6. a) tengerészek b) hivatalnokok d) Õk tartották kezükben a rabszolga-kereskedelmet. 7. a) Beírandó folyók: Nílus, Indus, Gangesz, Kék-folyó, Sárga-folyó c) Piros nyíl: Afrika nyugati partvonala Sárga nyíl: Afrika keleti partvonala 1254 / Velence / 17 / Peking / 1295 / 24 / 1323

29. A tollas kígyó országában 1. a) b) c) d) e) f)

halászattal, vadászattal, gyûjtögetéssel / kifestették Közép-Amerikában / Északra inka azték Zöld színnel vonalazzuk a sárga színt, mert az aztékok meghódították a majákat. kék = indián sárga = maja barna = inka zöld = azték

3. Soronként: 1. kakaó 2. jaguár 3. pulyka 4. csomó 5. teraszos 6. inka 7. harc

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

láma napisten vas sátor Csendes vanília futár

Megoldás: KUKORICAISTENT Válasz: Az aztékoknál.

30. Fölfedezõk és hódítók 1. Aláhúzandók: bors, fahéj, selyem, rizs, tea, porcelán, gyömbér, elefántcsont 2. A Török Birodalom hatalmas vámokat vetett ki az átszállított árukra. 3. A Föld gömb alakú. 4. Tenger melletti fekvésük miatt fejlett hajózással és elegendõ pénzzel rendelkeztek. 5.

Kinek a segítségével?

Afrika körülhajózásával Indiába

a Föld körülhajózása

6. hasonló éghajlat, növényzet, papagájok, szigetvilág 7. Kolumbia 8. Amerigo Vespucci 9. A felfedezõket a kíváncsiság és a világ megismerésének szándéka vezeti. A hódítók erõszakkal birtokba veszik és kifosztják a megszerzett területeket. A válaszok fentrõl lefelé: Kolumbusz Kristóf hajó / kard délben / spanyol

31. A fölfedezések hatása 1. a) Azért, hogy ki birtokolhatja az újonnan felfedezett területeket. b) A pápa. 2. A kereskedelmi utak az egész világot behálózták, a fõ tengeri útvonal az Atlanti-óceánra tevõdött át. Fejlõdött a hajózási technika. 3. A meghódított területeket Európában kinevezett alkirályok irányították, a hivatalnokok európai nemesek voltak. Megszervezték a katolikus egyházat, a vallást erõszakkal is terjesztették. Gazdaságilag kifosztották a megszerzett területeket. 4. selymet szállító hajó: Indiai-óceán gyömbért szállító: Csendes-óceán aranyat szállító: Atlanti-óceán rabszolgát szállító: Atlanti-óceán paradicsomot szállító: Atlanti-óceán 5. Amerikába érkeznek: cukornád, kávé, gyapot, ló Amerikából érkeznek: paprika, bab, földimogyoró, burgonya, ananász, dohány, kukorica, pulyka 6. „A kincs kiáramlott az országból.” Nem fejlesztették iparukat, az iparcikkekért az Amerikából származó nemesfémekkel fizettek, így felélték kincseiket. 7. Egyre több árura volt szükség, így a céhek már nem tudtak elegendõ árut termelni, új és nagy mûhelyek tudták csak kielégíteni a kereskedõk igényeit. 8. A bérmunkás fizetést kap munkájáért. A munkamegosztásban a munkások csak egy-egy munkafolyamatot végeznek. Ha a tulajdonosnak nem volt elegendõ pénze, hitelt, vagyis kölcsönt vett fel. A hitelnyújtással foglalkozó pénzintézeteket bankoknak hívják. Sorrendben: igaz, hamis, hamis, igaz, hamis, hamis, igaz, hamis, igaz, igaz, igaz Megoldás: TORDESILLAS kézzel, csapatban „csinált” (készített) EL DORADO = (például) eszményi hely, paradicsom

32. Reformáció és katolikus megújulás 1. Ú = 1492; R = 1517; A = 1555 2. A pápák fényûzõ életet éltek, a fõpapok világi fejedelmek módjára viselkedtek. A papok között rengeteg tudatlan volt. 3. A kérdések sorrendjében: Luther Márton Kálvin János A földesurak. 4. evangélikus = az evangéliumokhoz való visszatérést hirdetõ irányzat protestál = tiltakozik 29

5. A könyvnyomtatás. 6. Fentrõl lefelé, soronként: L, K, L, L, K, L, K, K, L, L, K 7. Sorrendben: Trento / egyetemeken / papjai életét és mûködését / misézni kellett / oktatni 8. kereszt = 1545, piros felkiáltójel = 1572 9. Például: Európai épületek: Belvedere palota (Bécs), würzburgi érseki palota, versailles-i királyi kastély Magyar épületek: minorita templom (Eger), Esterházy-kastély (Fertõd), Tûztorony (Sopron) A stílus neve: barokk. bíborosok Például: Krisztus minden hozzá betérõt magához ölel. kereszténység – 1054  ortodox

katolikus  1517 – református  evangélikus  protestáns

33. Küzdelem a tengerekért 1. Soronként: 1. Lepanto 2. flotta 3. Madrid 4. bank

5. fekete 6. hat 7. vitorlás

Megoldás: ETIKETT 2. Öccse Ferdinánd, öröksége Ausztria és a császári cím. Fia Fülöp, öröksége a spanyol királyság. 3. a) VIII. Henrik idején: feloszlatta a szerzetesrendeket, az egyházat a király irányította, a király nevezte ki a püspököket b) Erzsébet idején: átvették a protestáns tanokat és szertartásokat, papjaik nõsülhettek 4. Oka: Anglia meg akarta szerezni a spanyolok kincseit, aranyát és ezüstjét. Ürügye: A spanyol király arra hivatkozott, hogy Anglia a protestantizmushoz csatlakozott. 5. a) Erzsébet királynõ tudtával Drake tengernagy megtámadta Spanyolországot. b) Spanyolország válasza: II. Fülöp megépíttette a Legyõzhetetlen Armadát, és megtámadta Angliát. 6. A kalózok a kincsek megszerzésére törekedtek, ezért nem akarták elsüllyeszteni a hajókat.

7. a) Anglia b) Spanyolország (a keresztény hajóhad vezetõje) és a Török Birodalom; Spanyolország gyõzött. Gálya

kis tûzerõ (kevés ágyú)

nagy tûzerõ (ágyúk a hajó mindkét oldalán)

130 hajóval rendelkeztek a spanyolok. a) Gravelines b) folyamatos nyíl: a Nagy Armada támadása szaggatott nyíl: a Nagy Armada visszatérése

34. „Vasbordájúak” serege. Forradalom Angliában 1. Gazdaság: Az ország virágzásnak indul, gyarapszik a polgárság vagyona, a nemesek többsége kereskedelemre, manufaktúrák alapítására vállalkozik. Mûvelõdés: Terjed az írni-olvasni tudás, színházak és iskolák nyílnak. Kormányzás: Az uralkodó a parlamenttel együtt kormányoz. 2. A forradalom kitörésének oka: I. Károly önkényuralommal kormányozta Angliát. 1640-ben újabb adók megszavazására összehívta a parlamentet. Szavazás helyett a parlament halálra ítélte a király két legfõbb tanácsadóját. A polgárháború kitörésének oka: A király elszökik Londonból, s fegyverrel fordul a parlament ellen. 3. a) b) c) d) e) f)

Skóciát 1640 / új adókat akar megszavaztatni halálra ítéli Észak-Angliába vasbordájú halálra ítélik

köztársaság / Cromwell Olivér és a parlament Írország Cromwell királyság alkotmányos királyság

4. csillag = 1640; toll = 1689 5. Például: a törvények hatályon kívül helyezése, az adószedés, a hadsereg fenntartása, a szabadságjogok 6.

Ki kormányozza az országot?

a király és a parlament

Ki hozza a törvényeket?

a király és a parlament

Ugyanaz az esemény lehet elõzmény, majd következmény. (Pl. a forradalom elõzménye az önkényuralom, következménye a polgárháború. A polgárháború elõzménye a forradalom, következménye a köztársaság létrejötte. Cromwell diktatúrájának elõzménye a köztársaság, következménye az újabb önkényuralom. Az újabb önkényuralom elõzménye Cromwell diktatúrája, következménye az alkotmányos királyság létrehozása stb.)

35. A Napkirály udvarában 1. XIV. Lajos: 1643–1715, 72 év 2. Elõdei idején a király helyett a miniszterek kormányozták Franciaországot, XIV. Lajos minden ügyrõl tudni akart, a fontosabbakról maga döntött. 3. „…csak a munka által uralkodunk.” 4. A haderõ részei: hadsereg, flotta A kincstár bevételei: adóbevételek, monopólium 5. a) b) c) d)

XIV. Lajos katonái viseltek elõször egyenruhát. A katonák muskéták helyett puskával harcoltak. A rokkant katonák számára ápolóintézeteket létesítettek. Szigorúan ellenõrizték a katonák ellátását.

6. Anglia ➝ cipõ, Hollandia ➝ posztóvég, Németország ➝ kalap

Egy kis ország nagy háborúi (Olvasmány) 1. Szélmalom (gát) és hal rajza – ezek teremtették meg Németalföld gazdagságát. 2. a) Idõrendi sorrend: „AZ ÁLLAM ÉN VAGYOK!” b) Az uralkodó mindenrõl tudni akar, s minden kérdésben döntési joggal rendelkezik. 3. Hollandia ↔ Anglia* Hollandia* ↔ Franciaország

Indok: tengeri kereskedelem Indok: XIV. Lajos meg akarja szerezni a gazdag országot.

1517 /1643 / 1603 / 1689 Hollandia létrejötte: 1609

36. Nagy Péter cár Oroszországa 1. Fentrõl lefelé: cár (a legnagyobb szláv nép egyeduralkodója – császár) bojárok (az orosz fõurak, igyekeztek a cár hatalmát korlátozni) jobbágyok (a cár és a bojárok röghöz kötött alávetettjei) 2. 10 évesen cárrá koronázták. 11 évesen katonáknak parancsnokolt. 16 évesen tanult meg számolni. 17 évesen saját kezébe vette a hatalmat. 18 évesen Nyugat-Európába indul. 53 éves korában meghal. 3. Könyörtelen uralkodó volt, mert az ellene lázadókat kíméletlenül megbüntette. Korszerû uralkodó volt, mert birodalmát átalakította, újjászervezte a hivatalokat és a hadsereget. Egyházfõ is volt, mert a moszkvai fõpap halála után saját maga irányította tanácsot nevezett ki az egyház élére. 4. 1689/ 1725 / 1609 / 1453 Szentpétervár alapítása: 1703

5. a) b) c) d) e) f) g) h) i)

kísérettel helyett: álruhában tüzérséget helyett: hajózást vagy Németalföldön helyett: a németeknél hadsereg helyett: testõrök választott helyett: általa kinevezett orosz helyett: külföldi egyetemeket alapított helyett: külföldi egyetemekre küldte spanyol helyett: francia külföldieket helyett: városlakókat Moszkvát helyett: Szentpétervárt

Aláhúzandók: XIV. Lajos, XV. Lajos Nagy Péter halála után hamarosan gúnyrajzok jelentek meg a cár önkényuralmáról. A karikatúrán sok kisegér (a leigázott és megfélemlített alattvalók) vonszolja a hatalmas macskát (Nagy Péter), valószínûleg a temetõ felé.

Az újkor kezdetén (Összefoglalás) 1. 1. A törökök megnehezítették a keleti kereskedelmet. 2. A Föld gömb alakú. 3. iránytû 4. spanyolok, portugálok 5. Kolumbusz 6. Magellán 7. maják

8. 9. 10. 11. 12. 13. 13+1.

az aztékok kakaó a portugálok világkereskedelem munkamegosztás Angliában posztóipar

2. Amerika felfedezése: MCDXCII A reformáció kezdete: MDXVII Az angol forradalom kezdete: MDCXL Alkotmányos királyság Angliában: MDCLXXXIX 3. a) „Akié a föld, azé a vallás.” b) A parasztok kötelesek földesuruk vallását követni. c) Soronként: P A R N A P A Z

Meghódított, kifosztott és elnyomott terület.

A reformáció elindítója. A leghíresebb kalóz. Hitelnyújtással foglalkozó intézmény.

Kálvin követõje. A Legyõzhetetlen Armada építtetõje.

Õ hirdette az eleve elrendelés elvét.

A majákat leigázó harcias törzs.

A Jézus Társaság tagjai. Fizetést kap munkájáért. Az angol egyház elnevezése.

4. európai bevándorlók: 1 indiánok: 2, 4 négerek: 3 5. a) Ország

afrikai kereskedõtelepek, rabszolga-kereskedelem, kereskedelmi útvonalak India és Kína felé

Spanyolország I. (V.) Károly, II. Fülöp

Európa leggazdagabb országa, gyarmatosításban élen jár, „felélik” gazdagságukat, nem fejlesztik iparukat

„Napkirály”, hadügyi és gazdasági reformok

VIII. Henrik, Erzsébet, I. Károly, Orániai Vilmos

anglikán egyház, Spanyolország legyõzése, Anglia az óceánok ura, önkényuralom, alkotmányos királyság

a hivatalok és a hadsereg átalakítása, korszerûsítés

b) Például: Anglia Spanyolország Hollandia Hollandia

Spanyolország (Anglia meg akarja szerezni Spanyolország kincseit) Németalföld (a katolikus hit erõszakos terjesztése, a spanyolok önkényeskedése miatt) Anglia (kereskedelmi ellentét) Franciaország (gazdasági okok, területszerzés)

a) elsõ látogatás 982 – utolsó látogatás 1550 = 568 év b) 4 alkalommal, 8 helyszínen c) 10 év 2,17% 96,5-szeresére.

V. MAGYARORSZÁG AZ ÚJKOR KEZDETÉN 37. Az ország három részre szakadása 1. a) V. Károly öccse Ferdinánd Ferdinánd felesége Anna Ferdinánd húga Mária

II. Ulászló fia Lajos Anna és Lajos testvérek Lajos felesége Mária

b) Habsburg és Jagelló 2.

Keleti területek és Erdély

Jogcím a trónra

a Jagellókkal kötött titkos szerzõdés

kisebb nemesek országgyûlési határozata

a nemesek egy része

a nemesek egy része

3. János királynak fia született, így a király halála után a nemesek egy része János Zsigmondot királlyá választotta. Ferdinánd fegyverrel akarta elfoglalni az országot, hogy érvényt szerezzen a váradi békének. 4. „Mivel János király adófizetésre kötelezte magát érte, Magyarország királyságát õreá ruháztam, halála után pedig fiának (János Zsigmond királynak) ajándékoztam.” 5. Elnevezése

6. Magyarország két részre szakadása: 1526 A török elfoglalja Budát: 1541 7. Erdély önálló volt, mert belügyeiben szabadon dönthetett. Erdély nem volt önálló, mert adót fizetett a szultánnak; a fejedelemválasztáshoz a szultán beleegyezésére volt szükség. Szulejmán / János Zsigmondot / Ferdinánd / Izabella / György / budai Sorrendben: 1. öccse 2. barát 3. zsoldos 4. testvér

5. vajda 6. Allah 7. adó 8. Pozsony

Megoldás: CASTALDO Megoldás: VÁRADI BÉKE

38. A végvári hõsök 1. Magyarország védte meg (mint elsõ római katolikus ország) a török terjeszkedéstõl Nyugat-Európa keresztény államait. 2. Például: a török terjeszkedés megállítása, utánpótlásának zavarása, a környék lakóinak védelme 3. végvár, palánkvár, végház, tarisznyavár 4. körbástya, szögletes bástya, füles bástya 5. Nem akartak ellenséget hagyni a hátuk mögött, féltették az utánpótlási vonalukat. 6. 1532-ben és 1566-ban: Bécs elfoglalása 1552-ben: Észak-Magyarország elfoglalása, Erdély és a királyi Magyarország egymástól való elvágása 7. K = 1532, E = 1552 8.

A jelképesen elfoglalt vár.

A pasa hiába szólította fel a védõket megadásra.

Húszszoros túlerõvel szemben védik meg a várat.

A megadás ellenére a törökök lemészárolják a védõket.

Egy szál karddal a kezében rohant az ellenségre.

Fentrõl lefelé beírandó: SE PÉNZ SE POSZTÓ – A végvári katonák sanyarú sorsára utal.

39. A királyi Magyarország és a hódoltság 2. Fentrõl lefelé: Bécs / Pozsony / Bécs / Pozsony / Pozsony / Bécs / Pozsony 3. a) Lakóiknak több kiváltságuk volt, erõsebb volt a védelmi rendszerük. b) Iparuk fejletlenebb volt. 4. Mert a földesurak megnövelték majorságuk területét. 5. Például: merõkanál, fakanál, lábos, sütõedény stb. 6. katonai parancsnokság, adószedés, bíráskodás 7. Az adófizetés megszervezése érdekében. 8. Mezõvárosok: KÁDI Régi magyar városok: HARADZS Következtetés: Újabb területek kerültek török kézre.

40. Reformáció és ellenreformáció Magyarországon 1. A mohácsi csata után kezdõdik meg a reformáció tanainak elterjedése. 2. Például: a katolikus egyház gyengülése; Mohácsnál elesett a fõpapok többsége; a birtokosok megszerezhették maguknak az egyházi tizedet; a földesurak követték az új tanokat 3. Például: „Vizet prédikál, bort iszik.” 4. Megoldás: 1568 5. a) érsek, Magyarország egyházi vezetõje b) Magyarország minden lakosa a katolikus vallást kövesse. c) viták, érvek, könyvkiadás, oktatás 6. a) Az esztergomi érsekség Nagyszombat városába tette át a székhelyét, mert az egyházi székhely török kézre került. b) A katolikusok a protestánsokat okolták az ország három részre szakadásáért, mert ameddig nem voltak protestánsok, a török nem tudta elfoglalni az országot. c) A protestánsok a katolikusokat okolták az ország három részre szakadásáért, mert szerintük Mohács elõtti bûneikért büntette Isten Magyarországot. 7. EGYETEM: Nagyszombatban 1635-ben egyetemet alapított. NYOMDA: Nagyszombatban nyomdát mûködtetett. JEZSUITÁK: Támogatta a jezsuiták magyarországi tevékenységét, akik több középiskolát alapítottak hazánkban. kereszt = katolikus félhold = mohamedán kakas = evangélikusok csillag = reformátusok Magyar prédikációk, (…) nevezetes próféták és apostolok írásából (…) Mikor egybegyûltök, mindenki számára a tudomány nyelvének értetésére, megjelenítésére és az írások magyarázására (vagyon). Legyen mindenki épülésére. Debrecen, 1563.

41. Bocskai István Habsburg-ellenes harca 1. a) Habsburgok – törökök b) Habsburgok c) 30 éves háború / 100 éves háború 2. A királyi Magyarország sérelmei: igazságtalan perek, birtokelkobzások, protestánsüldözés Erdély sérelmei: Basta tábornok zsoldosaival a császár parancsára megszállta Erdélyt. 3. 6 év alatt jelentõsen csökkent az adózó porták száma. Egyes megyék csaknem elnéptelenedtek (pl. Szabolcs megye), a pusztulás a többi megyében is 25–35% körüli volt. 4. Bocskai székhelye: Kassa A békekötés helyszíne: Bécs 5. a) Az ország önállóságát biztosítja: nádorválasztás, az országos tisztségeket magyarok töltik be b) A vallásszabadságot biztosítja: tisztségek adományozása valláskülönbség nélkül, a vallás szabad gyakorlásának kihirdetése, a kölcsönösen elfoglalt templomok visszaadása

6. hajdúknak / letelepítette / kiváltságokat / földesúri szolgáltatások / vallásukat / kötelesek voltak katonának állni 7. Bocskai-felkelés kezdete: 1604 Bécsi béke idõpontja: 1606 a) A Habsburgokat. b) Ha idegen (Habsburg) uralkodó kormányozza az országot. c) Erdély az egységes Magyar Királyság része legyen.

42. Erdély aranykora 1.

Gazdaság iparosokat és bányászokat hívott Erdélybe, az értékes cikkekkel (arany, ezüst, só, vas, ló, marha, bõr, méz, viasz) csak a fejedelem megbízottjai kereskedhettek

Haderõ jól képzett és felfegyverzett zsoldos hadsereg

Mûveltség iskolák, nyomdák, kollégiumok alapítása, ragyogó fejedelmi udvar Gyulafehérváron, mûvészetek pártolása

2. a) Csehország, Franciaország, Svédország, Dánia, német területek, Erdély, német területek b–c) Franciaország, mert katolikus létére protestáns szövetségesekkel harcolt a katolikus császár ellen. 3. Azt remélte, hogy ha szövetséget köt a Habsburgok ellenfeleivel, egyesítheti Erdélyt és a királyi Magyarországot, s az egyesítéssel elegendõ ereje lesz kiûzni a törököt. 4. a) Sorrendben: Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, II. Rákóczi György b) XIV. Lajos trónra lépése: C Anglia köztársaság: D A harmincéves háború kezdete: A c) Sorrendben: hamis, hamis, hamis 5. A protestáns iskolák nagy része Erdélyben, a jezsuita iskolák nagy része a királyi Magyarországon mûködött. az istentisztelet fecsegés

43. Habsburg-ellenes harcok a XVII. század második felében 1. a) A török kiûzése csak önálló magyar hadsereggel lehetséges. b) Az török áfium ellen való orvosság 2. Az eszéki híd a Dráva legfontosabb átkelõhelye volt, a török utánpótlás fõ útvonala. 3. A törökök – szentgotthárdi vereségük ellenére – minden korábbi területüket megtarthatták. 4. Azonosságok: Mindketten az ország egyesítéséért küzdöttek. Különbségek: Zrínyi Miklós a török ellen harcolt, Wesselényi Ferenc az uralkodó ellen szervezkedett. 5. Az 1606-os bécsi békét sértette meg a császár, illetve annak megerõsítését (Bethlen Gábor). 6. Megoldás: BUJDOSÓK 38

7. Eszéki híd felégetése: 1664 Thököly Imre fejedelemsége: 1682–1685 8. posztókereskedelemmel helyett: marhakereskedelemmel elõbb grófi, majd nemesi helyett: elõbb nemesi, majd grófi címet kaptak a császár támogatásával helyett: a szultán támogatásával legyõzte a szultán seregeit helyett: legyõzte a császár seregeit Észak-Magyarország nyugati részét helyett: Észak-Magyarország keleti részét Fráter György helyett: János Zsigmond két évig helyett: három évig Megoldások: ORSZÁGBÍRÓ / HORVÁT BÁN / ESZTERGOMI ÉRSEK

44. A török kiûzése Magyarországról 1. Ezekben az években indított hadjáratot a szultán Bécs elfoglalására. 2. a) A keresztény államokat akarta felszabadítani a törökök uralma alól. b) Szorgalmazta egy törökellenes szövetség létrehozását. c) Habsburgok, Lengyelország, Velence 3. Válaszok (fentrõl lefelé): Abdurrahman Jurisics turbán Lipót tüzér ötödik eszéki Bél Mátyás Ince jezsuita A törökellenes szövetség neve: SZENT LIGA 4. Buda visszafoglalása: 1686 5. 1541 / 1606 / 1629 / 1519 Megoldás: 1699 6. A megyék átlagos pusztulása: 43%. A hódoltság területe jórészt elpusztult, lakossága csökkent, egyes részei csaknem elnéptelenedtek. A földek jó része mûveletlen maradt. 7. Az ország egysége nem állt helyre. (Erdélyt külön kormányozták, a töröktõl visszavett területeket a császár hódításként kezelte.) A nemesi birtokok nagy része nem került vissza eredeti birtokosához. A jobbágygazdaságok pusztulnak, mert a jobbágyok elmenekülnek a fosztogató katonák elõl. 8. b) Például: szeráj, dzsámi, mecset

45. „A hazáért és a szabadságért!” A Rákóczi-szabadságharc 1. Kisgyermekkorát Munkácson, iskolás éveit Bécsben, jezsuita iskolában töltötte. 2. A császár megtudta, hogy a francia királlyal, XIV. Lajossal levelezett. 3. Fentrõl lefelé: hamis, igaz, igaz, hamis, hamis, igaz, igaz, igaz Válasz: BÉCSÚJHELY

4. Rákóczi seregéhez csatlakoztak a jobbágyok, mert megígérte nekik, hogy mentesülnek az állami adók és a földesúri szolgáltatások alól. …a köznemesek nagy része, mert megtiltotta, hogy feldúlják kastélyaikat, birtokaikat, s látták a kurucok katonai sikereit. …a labancok egy része, mert látták a kurucok gyõzelmeit. 5. Rákóczi-szabadságharc: 1703–1711 6. 1703 1704 1705 1707 1710 1711

a szabadságharc kezdete Rákóczit Erdély fejedelmévé választják Rákóczit Magyarország vezérlõ fejedelmévé választják Szécsényben a Habsburg-ház trónfosztása Rákóczi Lengyelországban találkozik az orosz cárral szatmári béke

7. Nagy gondot fordított a tisztikar kiválasztására és nevelésére, alacsony származású tiszteket is kinevezett, megkövetelte a rendet és a fegyelmet stb. 8. Rézpénzt veretett, mindenki köteles volt elfogadni fizetõeszközként, kölcsönöket szerzett a francia királytól. 9. 1. a Habsburg-ház trónfosztása 2. a nemesek is adóznak Soronként, fentrõl lefelé: Pázmány, janicsár, Tarpa, Lipót, Eszék, Apáczai Megoldás: PARÓKA

Magyarország az újkor kezdetén (Összefoglalás) 1. Megoldás: KARLÓCAI BÉKE 1699 2. a) „Eb ura fakó, mai napságtul fogva (a császár) nem királyunk!” b) Az ónodi országgyûlésen 1707-ben kimondták a Habsburg-ház trónfosztását. c)

Végvári hõstetteket hirdetõ „vándorok”.

Thököly Imre áll az élükre. A Török Birodalom uralkodója.

Erdély irányítója a XVI–XVII. században. A vilajetek vezetõje.

Magyarország törökök megszállta területe.

Földesúri fennhatóság alá tartozó város. Bocskai Istvántól kapták kiváltságaikat.

A Habsburg császár nem uralkodónk! A földesurak saját kezelésû birtoka.

A mecset mellett álló torony.

3. 1526: két rész (Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János) 1541: három rész (Királyi Magyarország, Török Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség) 1682: négy rész (Királyi Magyarország, Török Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség, Felvidéki Fejedelemség) 4. Például: II. Lajos 1526-ban életét vesztette a mohácsi csata után. 1538-ban Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János megkötötték a váradi békét. 1541-ben I. Szulejmán csellel elfoglalta Buda várát, az ország három részre szakadt. 1552-ben Szondi György Drégely várában hõsi halált halt a törökökkel vívott küzdelemben. 1552-ben Dobó István megvédte Eger várát a török túlerõvel szemben. 1566-ban Zrínyi Miklós Szigetváron egy szál karddal rohant a törökre. 1606-ban Bocskai István békét kötött a császárral Bécsben. 1664-ben Zrínyi Miklós felégette az eszéki hidat. 1703-ban Esze Tamás tarpai jobbágy Lengyelországban kereste fel II. Rákóczi Ferencet. 1707-ben Ónodon Bercsényi Miklós kezdeményezésére kimondták a trónfosztást.

Járványok és éhínségek a középkorban (Olvasmány) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 9. Támad a török . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 10. A humanizmus és a reneszánsz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Képek a középkori Európa életébõl (Összefoglalás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 A magyar történelem kezdetei (Ismétlés) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 II. MAGYARORSZÁG AZ ÁRPÁDOK IDEJÉN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 11. A honfoglaló magyarság élete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 12. A kalandozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 13. A keresztény magyar állam megalapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 14. Zûrzavaros évtizedek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 15. I. (Szent) László és Könyves Kálmán királysága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 16. III. Béla és II. András kora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 17. A tatárjárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 A muhi csata (Olvasmány) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 18. A második honalapítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 Magyarország az Árpádok idején (Összefoglalás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 III. A VIRÁGZÓ KÖZÉPKOR MAGYARORSZÁGON . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 19. I. Károly országa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

20. I. (Nagy) Lajos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 21. Zsigmond, a császár és király . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 22. Egy középkori magyar város: Buda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 23. Hunyadi János, a törökverõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 24. A nándorfehérvári diadal (1456) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 25. Hunyadi Mátyás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 Mátyás király asztalánál (Olvasmány) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 26. A Jagellók kora Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 27. A mohácsi vész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 A virágzó középkor Magyarországon (Összefoglaló) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 IV. AZ ÚJKOR KEZDETÉN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 28. Az Európán kívüli világ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 29. A tollas kígyó országában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 30. Fölfedezõk és hódítók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 31. A fölfedezések hatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 32. Reformáció és katolikus megújulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 33. Küzdelem a tengerekért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 34. „Vasbordájúak” serege. Forradalom Angliában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 35. A Napkirály udvarában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 Egy kis ország nagy háborúi (Olvasmány) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 36. Nagy Péter cár Oroszországa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 Az újkor kezdetén (Összefoglalás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 V. MAGYARORSZÁG AZ ÚJKOR KEZDETÉN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 37. Az ország három részre szakadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 38. A végvári hõsök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 39. A királyi Magyarország és a hódoltság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 40. Reformáció és ellenreformáció Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 41. Bocskai István Habsburg-ellenes harca . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 42. Erdély aranykora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 43. Habsburg-ellenes harcok a XVII. század második felében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 44. A török kiûzése Magyarországról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 45. „A hazáért és a szabadságért!” A Rákóczi-szabadságharc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 Magyarország az újkor kezdetén (Összefoglalás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40