Történelem – Tankönyv

26 окт. 2006 г. . Írja a képek betűjelét a szöveg alatti táblázatba! (Nem tud minden képet megfeleltetni.) (Elemenként 1 pont.).

ÚTMUTATÓ ÉS TANANYAGBEOSZTÁS Száray Miklós Történelem 11. a négyosztályos gimnáziumok és a szakközépiskolák számára című tankönyvéhez

2 A tankönyvről A négyosztályos gimnáziumok és a szakközépiskolák 11. évfolyamai számára készült tankönyv a német és az olasz nemzetállam megszületésétől (XIX. század közepe) a második világháború befejeződéséig (1945) tárgyalja az egyetemes és a magyar történelmet, összesen 56 leckében. A tankönyv mindenben megfelel 2012-ben bevezetett új kerettantervek tartalmi és fejlesztési követelményeinek. A nagyjából azonos terjedelmű leckékben a legfontosabb eseményeket, folyamatokat, összefüggéseket a tankönyv szerzője, Száray Miklós írja le, szakszerűen, érthetően, olvasmányosan. Ez a tankönyvi főszöveg, a tanulnivaló. Egy-egy kulcsfogalom, név vagy évszám vastag betűs kiemelésre kerül: ezek segítenek a szöveg áttekintésében, felidézésében. A főszöveget kiegészítő hasznos és érdekes információk kisebb méretű betűkkel szerepelnek: ezt csak akkor kell tudni, ha a tanár kéri, viszont az ilyen szövegek teszik igazán tartalmassá, érdekessé a történelemtankönyvet. A tankönyv sorozatcíme: Új forrásközpontú történelem. A régi Forrásközpontú történelem sorozathoz hasonlóan a források most is fontos szerepet kapnak a tankönyvben. A szöveges dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, vázlatos térképek nemcsak illusztrációk, hanem a tanórai munka bázisát jelentik. Elemzésükkel, összevetésükkel tárul fel igazán a múlt, s így szerezhetők meg azok a képességek, amelyek segítségével a tanulók a középiskolából kikerülve is eligazodhatnak a manapság ránk zúduló információözönben. A forrásszövegeket, képeket, ábrákat, térképeket leckénként számozás jelöli, hogy könnyebben használhassuk és később a tankönyvhöz kapcsolódó taneszközökben (munkafüzet, digitális anyag) egyszerűbben hivatkozhassunk ezekre. Az ábrák eseménysorokat, történelmi folyamatokat, a társadalmak és az államok felépítését, intézményeket, gazdasági modelleket, kulturális jelenségeket, esetenként történelmi fogalmakat mutatnak be. A vizualitás segíthet megérteni és később felidézni mindazt, aminek a leírása sokkal bonyolultabb, hosszadalmasabb lenne. Az ábrák tehát gyorsítják, tartalmasabbá teszik a tananyagfeldolgozást, ahogyan a különböző témájú rajzos térképek is. A szöveges források, ábrák, térképek és képek elemzését kérdések, feladatok segítik: összetartozásukat a tankönyv egyértelműen mutatja (vékony vonalkák). A nagy fejezeteket rövid összefoglalások, az összegezések zárják. A szerző szöveggel, áttekintő ábrákkal, néha térképekkel olyan jelenségekre, folyamatokra irányítja rá a figyelmet, amelyek fontosak az éppen megtárgyalt időszakban, de a leckék tanulmányozása közben esetleg nem jutott rájuk kellő figyelem. Az ismétlést, áttekintést szolgálja a tankönyv végi szinkrón időtábla. Fontos az idegen nevek, kifejezések kiejtését tartalmazó gyűjtemény is. Tananyagbeosztásunk alapelvei A heti háromórás tantárgyhoz igazodva tananyagbeosztásunk 108 tanórára készült. Bizonyos leckék feldolgozását két tanórában javasoljuk ezek többsége a XX. századi történelemhez kapcsolódik. Azokat a leckéket választottuk ki két tanórai felosztásra, amelyeknél a téma terjedelme mellett az is fontos, hogy nagyobb lehetőség legyen több különböző forrástípus feldolgozására. Egyetlen témát, a kiegyezést rendhagyó módon három tanórás feldolgozásra készítettük el, mert így lehetővé válik a kiegyezéshez vezető út bemutatása, a létrejött politikai és gazdasági rendszer elemzése és értékelése is. Természetesen tananyagbeosztásunk csak javaslat, melytől a szaktanár eltérhet. A kerettantervben kiemelten szereplő fejlesztési követelményekre (ismeretszerzés, tanulás; kritikai gondolkodás; kommunikáció; tájékozódás időben és térben) csak egy-egy példát írunk leckénként (kivéve a kétórás feldolgozás esetében), így meghagyva a tanárnak a választás lehetőségét a tankönyv sokszínű kínálatából. A megjegyzés rovatban feltüntettük 2

3 azokat a korábbi tartalmakat, melyekre a szaktanár építhet az osztály orientációja, érdeklődése és képességei alapján. Az előzetes tudás azokat az ismereteket jelenti, melyeket korábbi középiskolai tanulmányaik során sajátíthattak el a tanulók. Emellett, ha szükségesnek láttuk, az általános iskolában tanultakat is feltüntettük, ezzel is segítve a szaktanárok munkáját. A nagy fejezetenkénti összegezésekre, a számonkérésre és az év végi tematikus rendszerezésre külön tanórák vannak. Az Európa és a világ a két világháború között és a Magyarország a két világháború között című nagy fejezetek összegezésére két-két tanórát szántunk, mely lehetővé teszi a tematikus rendszerezést, illetve akár múzeumi óra vagy foglalkozás tartását is. Az év végi rendszerezésre is négy tanórát terveztünk, hiszen az érettségit megelőző tanévben még fontosabbnak tartjuk a bevésést, a rögzítést. Természetesen ez az órabeosztás is csak javaslat, melytől a szaktanár eltérhet. A leckékben előforduló fogalmak, nevek, évszámok és földrajzi nevek (topográfia) közül azok szerepelnek a tanmenetben, amelyeket a kerettanterv előír. (A leckék természetesen ennél nagyobb lexikai anyagot tartalmaznak.) A tanmenetet úgy készítettük, hogy építeni lehessen a 9. és a 10 évfolyam már megismert kerettantervi fogalmaira és adataira is, melyek véleményünk szerint szükségesek az új lecke feldolgozásához. Ezeket az elemeket a tanmenetben mindig így jeleztük: < >. Egy-egy témánál olyan fogalmak, lexikai adatok is megjelenhetnek, amelyek a 11. évfolyamos kerettantervben csak egy későbbi témakörben szerepelnek a követelmények között. Ezeket szögletes zárójelben tüntettük fel: [ ]. Dőlt betűvel szedtük azokat a fogalmakat és adatokat, melyek a tanév során már korábban (pl. korábbi leckében, témakörben) is szerepeltek, és ismét megjelentek. Tanmenetünkben a 2012-es kerettanterv újdonságának számító értelmező és tartalmi kulcsfogalmakat is feltüntettük. Ezek döntő többségét már az előző tanévekben megismerték és használták a tanulók, de néhány új is megjelenik a 11. évfolyamon. Néhány esetben beépítettünk olyan, a korábbi évfolyamokon már használt tartalmi kulcsfogalmakat is, melyek a 11. évfolyam adott témájában nem szerepelnek a követelmények között, de úgy gondoltuk, hogy mégis fontosak abban a témában. Ezeket ugyanúgy jelöltük, mint a korábbi évfolyamok fogalmait és adatait (< >). Értelmező és tartalmi kulcsfogalmak (11. évfolyam) ( = az évfolyamon megjelenő új kulcsfogalom) Értelmező kulcsfogalmak Tartalmi kulcsfogalmak történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, jelentőség, társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elitréteg, népesedés, népességrobbanás, népességfogyás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, középréteg, alsó réteg, korfa gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, termelési egység, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, pénzgazdálkodás, kereskedelem, piac, gazdasági válság, adó politika, állam, államforma, hatalmi ág, , monarchia, köztársaság, önkényuralom, egyeduralom, diktatúra, demokrácia, államszervezet, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, emberi jog, állampolgári jog, népképviselet, parlamentarizmus, választójog vallás, monoteizmus, vallásüldözés, jogegyenlőség, emancipáció, antiklerikalizmus 3

4 A tanmenetjavaslatban használt rövidítések: F: a leckében kialakításra kerülő fogalmak N: a leckében szereplő fontosabb személyek É: évszámok T: topográfia ÉK: értelmező kulcsfogalmak TK: tartalmi kulcsfogalmak A tanmenetjavaslatban használt jelölések: < >: korábbi évfolyamokon megismert kerettantervi fogalmak és adatok, melyek véleményünk szerint szükségesek az új lecke feldolgozásához, pl. (1. óra). [ ]: olyan fogalmak és adatok (évszámok, nevek, földrajzi nevek), amelyek a kerettanterv szerint csak egy későbbi témakörben szerepelnek a követelmények között, pl. [reváns] (10. óra). Dőlt betű: azok a fogalmak és adatok, melyek a tanév során már korábban (pl. korábbi leckében, témakörben) is szerepeltek és ismét megjelentek, pl. nagyhatalom, (3. óra). 4

5 Tananyagbeosztás és tanmenetjavaslat I. A nemzetállamok és a birodalmi politika kora A tanuló érti, hogy a nacionalista eszme terjedése, az ipari forradalom által teremtett igény az egységes belső piacra együttesen segítették elő a nemzetállamok létrejöttét. Tudja, hogy a modern polgári államnak számos új, a korábbi államokra nem jellemző feladata volt: ilyen például az oktatásügy, az egészségügy és a szociálpolitika. Felismeri, hogy a nemzetállami keret képes hatékonyan megjeleníteni, megvédeni egy nép, egy nemzet érdekeit, és a nemzetállamok tagjaiknak számos olyan jogot biztosítottak, amelyek erősítették a közösség összetartását. Belátja, hogy az ipari forradalom újabb szakasza az eredmények (új iparágak, találmányok stb.) mellett számos negatívummal is járt (környezetkárosítás, társadalmi egyenlőtlenségek növekedése stb.). Felismeri, hogy a nemzetállamok létrejötte és a tőkés termelés állandó bővítésének kényszere a nemzetek közötti versengés kiéleződéséhez vezetett, s ez többek között a gyarmatosítás új szakaszának megjelenését eredményezte. Megérti, hogy milyen gazdasági, társadalmi, politikai, külpolitikai és eszmei változások, törekvések vezettek az első világháborúba torkolló hatalmi szembenálláshoz. A tanuló látja, hogy a történelmi események bekövetkeztében a legfontosabb szerepet játszó tényezők megállapítása az események okai között fennálló összefüggések vizsgálatával lehetséges. Felismeri, hogy a történelmi események magyarázata sok esetben az egyének és csoportok sajátos indítékainak feltárásán és bemutatásán alapul. Képes saját ismeretforrások segítségével történelmi oknyomozásra, ehhez önálló jegyzetelésre, tudatos és kritikus internethasználatra. Téma Óra (tankönyvi lecke) A forradalmakat felváltó hatalmi politika Az olasz egység megvalósítása A német egység létrejötte Fogalmak, nevek, évszámok, topográfia F: nagyhatalom N: III. Napóleon É: (a krími háború) T: Szuezi-csatorna ok és következmény TK: társadalmi csoport, gazdaság, , politika, állam, államforma, egyeduralom, monarchia, köztársaság, [diktatúra] F: , [irredentizmus] N: III. Napóleon, Garibaldi É: 1859 (a solferinói ütközet) T: Piemont, Olaszország, , , ok és következmény TK: identitás, nemzet, piac, politika, államforma, monarchia, szuverenitás, vallás F: , nagyhatalom N: III. Napóleon, Bismarck É: 1866 (a königgrätzi csata), 1871 (a Német Császárság létrejötte) T: Német Császárság, Elzász- Lotaringia ok és következmény TK: identitás, nemzet, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, piac, poli- 5 Példák a fejlesztési követelmények teljesítésére 5. forrás (Értelmezze az ábrán látható színes kereteket! Fogalmazza meg az ábra alapján, miért volt szilárd III. Napóleon uralma! Kik képezték uralmának társadalmi bázisát?) Tájékozódás időben és térben: 8. forrás (Csoportosítsuk a térképen feltüntetett eseményeket tartalmuk szerint, és ismertessük a szerepüket az olasz egység létrejöttében! Állítsuk sorrendbe Itália területeit az egységhez való csatlakozásuk időrendje alapján! Mely olaszok által lakott területek nem kerültek az új olasz államhoz? ) 6. és 7. forrás (Sorolja fel, mi minden mutatja a két képen a gyár fejlődését!) Megjegyzés Előzetes tudás: Napóleon, 1848 (forradalmak Európában). Előzetes tudás: a napóleoni háborúk Európája. Előzetes tudás: a napóleoni háborúk Európája. az egységes Németország létrejötte, Bismarck.

6 Az ipari forradalom újabb hulláma Népesedési folyamatok és a polgári állam jellemzői A hármas szövetség létrejötte tika, államforma, államszervezet, hatalmi ág, monarchia, szuverenitás F: , , monopólium, futószalagos termelés N: Rothschildok T: Német Császárság ok és következmény TK: életmód, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, pénzgazdálkodás, gazdasági teljesítmény, centrum, periféria F: polgári állam, , városiasodás, ok és következmény, tény és bizonyíték TK: társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, identitás, életmód, város, gazdaság, gazdasági teljesítmény, adó, politika, állam, parlamentarizmus, demokrácia, népképviselet, közigazgatás, , , centrum, periféria, vallás F: nagyhatalom, hármas szövetség, keleti kérdés N: Bismarck É: 1882 (a hármas szövetség megalakulása) T: Balkán tény és bizonyíték TK: identitás, nemzet, nemzetiség, politika, állam, birodalom, szuverenitás, vallásüldözés 9. forrás (Fogalmazza meg a szalagon történő termelés lényegét! Mi tette lehetővé az eljárás megjelenését a korszakban? Milyen hatást gyakorolt az új módszer a termelésre? Értékelje Ford véleményét (a bérekről)! Milyen változás figyelhető meg a korábbi felfogáshoz képest Ford álláspontjában? Hogyan kapcsolódik ez a nézet a szalagtermeléshez?) Ismeretszerzés, tanulás (illetve az ismeretek alkalmazása): 1. forrás (Fogalmazza meg az ábra segítségével a második ipari forradalom lényegét! Gyűjtse össze az első és a második ipari forradalmat megkülönböztető tényezőket!) Tájékozódás időben és térben: 2. forrás (Tekintse át a folyamat szakaszait! A XIX. század második felében a folyamat mely szakaszát élte Nyugat-Európa, Közép- Európa és Kelet-Európa?) 14. forrás (Állapítsák meg, hogy milyen változások következtek be a polgári állam kiépülésével! Milyen folyamatok álltak a változások mögött? Tárják fel a folyamatok mögötti összefüggéseket!) 8. forrás (Mondja el a térkép alapján az orosz török háború menetét! Mutassa be a San Stefanóban született rendezéskövetkezményeit! Hasonlítsa össze a San Stefanó-i és a berlini rendezést! Vegye számba a nagyhatalmi érdekeket!) Előzetes tudás: az ipari forradalom és hatásai. az ipari forradalom második szakaszának feltalálói (Edison) és találmányai. egység az ipari forradalom újabb hulláma, az ipar; a másik az új iparszervezési módszerek. A kétórás feldolgozás lehetőséget ad a második órán az ipari forradalom két szakaszának részletes összehasonlítására az 1. forrás segítségével. Előzetes tudás: az ipari forradalom hatásai. egység a demográfiai folyamatok és a városiasodás; a másik a polgári állam jellemzői és az állam új feladatai. szövetségi rendszerek és katonai tömbök kialakulása. 6

7 9. 7. Az Egyesült Államok felemelkedése A gyarmatosítás újabb hulláma Az egyenlőtlen fejlődés az antant létrejötte A társadalmi kiegyezés felé Nyugaton és az ellentétek felé Keleten F: , N: Lincoln É: (az Egyesült Államok polgárháborúja) ok és következmény, interpretáció TK: társadalmi csoport, felemelkedés, népesedés, migráció, életmód, gazdasági rendszer, gazdasági kapcsolat, gazdasági válság, piac, , demokrácia, F: , nagyhatalom, [reváns] N: Viktória királynő T: , Szuezi-csatorna ok és következmény TK: társadalom, identitás, migráció, gazdasági tevékenység, erőforrás, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, piac, , parlamentarizmus, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, [választójog] F: nagyhatalom, egyenlőtlen fejlődés, antant N: II. Vilmos É: 1907 (a hármas antant létrejötte) ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció TK: gazdaság, gazdasági tevékenység, erőforrás, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, piac, , politika, állam, birodalom, szuverenitás F: középosztály, [torlódó társadalom], , városiasodás, szakszervezet, szociáldemokrácia, [bolsevik], keresztényszocializmus N: XIII. Leó, [Lenin] ok és következmény, interpretáció 11. forrás (Fogalmazza meg, mit jelent pontosan a felszabadítás, mit nyertek el az egykori rabszolgák? Milyen gazdasági és társadalmi helyzetbe kerülhettek a feketék déli államokban? Mitől inti az elnök a felszabadultakat? Mire utal ez? Milyen sorsfordító lehetőségeket kínál a nyilatkozat a feketék számára?) Tájékozódás időben és térben: 8. forrás (Állapítsa meg, változott-e a brit gyarmati terjeszkedés iránya a bemutatott időszakban! Tárja fel a brit terjeszkedés céljait az egyes térségekben! Sorolja fel, mely országokkal került szembe Anglia a gyarmatosítás során! Ismertesse a térképről leolvasható gyarmati konfliktusok lényegét, kimenetelét!) 1. forrás (Értékeljük, alkalmasak-e az ábrázolt adatok az egyenlőtlen fejlődés bemutatására! Indokoljuk válaszunkat!) 4. forrás (Milyen irányt szab a fejlődésnek az uralkodó? Melyek a fő célok? Hogyan viszonyul a régi világhoz? Nézzen utána, miért nevezik ma a japánok Mucuhito császárt Meidzsinek!) 3. forrás (Milyen alapvető tendenciák figyelhetők meg? Határozza meg az ábra segítségével a választási rendszerekhez kapcsolódó fogalmakat: cenzus, általános választójog, egyenlő választás, titkos választás, nyílt válasz- Előzetes tudás: az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya. polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban, Lincoln. Előzetes tudás: a nagy földrajzi felfedezések következményei. Előzetes tudás: az ipari forradalom újabb hulláma, a hármas szövetség létrejötte. szövetségi rendszerek és katonai tömbök kialakulása. egység az egyenlőtlen fejlődés, a késve érkező Németország és gyarmatai és az Egyesült Államok világpolitikai tényezővé válik; a másik a modernizáció útjára lépő Japán, az orosz japán háború és az antant kialakulása. Előzetes tudás: a XIX. század eszméi, az ipari forradalom újabb hulláma, népesedési folyamatok és a polgári állam jellemzői. 7

8 Mindennapok a boldog békeidőben TK: társadalom, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesülylyedés, életmód, gazdasági rendszer, gazdasági teljesítmény, politika, állam, parlamentarizmus, demokrácia, népképviselet, hatalmi ág, , [választójog], jogegyenlőség F: [tömegkultúra], [magaskultúra (elitkultúra)], , városiasodás, középosztály ok és következmény, interpretáció TK: társadalom, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, migráció, életmód, város, nemzet, gazdasági teljesítmény, politika, jogegyenlőség, emancipáció 16. Összegezés ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció TK: társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesülylyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, demokrácia, népképviselet, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, vallásüldözés, jogegyenlőség, emancipáció, , , , , [választójog], [diktatúra] 17. Ellenőrző, számon kérő óra tás, közvetett választás, közvetlen választás!) 11. forrás (Hogyan értelmezi a pápa az állam szerepét? Mely szempontokból vizsgálja a munkásság helyzetét? Kiktől vár megoldást az egyházfő, és miért tőlük? Miért korszakos jelentőségű az enciklika?) 13.,14., 15. és 16. forrás (Emeljük ki a képek alapján a korszak képzőművészeti irányzatainak jellegzetességeit! Fedezzük fel a különböző irányzatokban a társadalom, az életvitel és az értékrend változásaira utaló jegyeket!) Ismeretek alkalmazása: 1., 2. és 3. forrás (Tekintsék át a térképek segítségével az európai hatalmi politika változásait!) egység a társadalom átalakulása, a munkásmozgalom irányzatai; a másik a keresztényszocializmus kibontakozása és az 1905-ös orosz forradalom. 8

9 II. A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora A tanuló megérti, hogy az es szabadságharc idegen katonai erővel történt leverése nem járt együtt a forradalom összes vívmányának megsemmisítésével, hiszen azok egy részére (pl. a jobbágyfelszabadítás) az új hatalomnak is szüksége volt saját helyzete stabilizálásához. Átlátja, hogy az új polgári világ kiépülése Magyarországon értékteremtéssel és értékvesztéssel egyaránt járt. Az európai élmezőnyhöz való felzárkózás kísérlete során a nagyszerű eredmények mellett számos akár máig ható társadalmi, gazdasági és szellemi, ideológiai ellentmondás is megjelent (pl. feudális maradványok, a dzsentri ellentmondásos helyzete, nemzetállam és nemzetiségek, szakadék az elit- és a tömegkultúra között). Megérti, hogy a kiegyezés reális kompromisszum volt, amely megfelelt az ausztriai és a magyarországi birodalomrész közötti erőviszonyoknak. Látja a kiegyezés hosszú távú hatásait Magyarország fejlődésére. Belátja, hogy dualizmus kori fejlődésünkben a hazai zsidó polgárság kiemelkedő szerepet játszott. Felismeri, hogy ebben az időszakban a magyar sajtó a modernizálódó magyar állam negyedik hatalmi ágává alakult. Képes különböző történelmi elbeszéléseket egybevetni egymással. Tud jeleneteket elbeszélni, erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket felismerni és bemutatni. Óra Téma (tankönyvi lecke) Az önkényuralom rendszere Az ellenállástól a megbékélésig Fogalmak, nevek, évszámok, topográfia F: , N: , , , Haynau, Alexander Bach É: október 6. (az aradi vértanúk kivégzése) T: Arad, ok és következmény TK: társadalom, társadalmi csoport, lesüllyedés, életmód, nemzet, gazdasági teljesítmény, politika, állam, egyeduralom, önkényuralom, közigazgatás, szuverenitás F: emigráció, passzív ellenállás, húsvéti cikk N: , , É: 1865 (Deák Ferenc húsvéti cikke) történelmi forrás, jelentőség TK: életmód, politika, állam, államforma, önkényuralom, közigazgatás, birodalom, szuverenitás Példák a fejlesztési követelmények teljesítésére 4. forrás (Mi volt a jogi alapja a főtisztek kivégzésének? Értelmezze a kegyelem tartalmát! Fogalmazza meg a kép üzenetét!) 15. forrás (Kövesse nyomon Deák gondolatmenetét, és készítsen erről folyamatábrát! Hogyan viszonyul Deák a birodalom egységéhez és az áprilisi törvényekhez? Miben érzékelhető az elmozdulás a korábbiakhoz képest?) Megjegyzés Előzetes tudás: az áprilisi törvények, a szabadságharc története. Magyarország az önkényuralom éveiben. Deák Ferenc szerepe a kiegyezés létrejöttében. 9

10 A kiegyezés F: kiegyezés, dualista monarchia, közös ügy, gazdasági kiegyezés, Dunai Konföderáció, , N: Andrássy Gyula, , , É: 1867 (a kiegyezés, Ferenc József megkoronázása) T: Osztrák Magyar Monarchia, Bécs, / Budapest ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, jelentőség TK: nemzet, nemzetiség, gazdaság, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, államforma, államszervezet, hatalmi ág, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet A nemzetiségi kérdés 1849 és 1868 között A dualizmus megszilárdulása F: , nemzetiségi törvény, horvát magyar kiegyezés N: Eötvös József É: 1868 (a nemzetiségi törvény, a horvát magyar kiegyezés) T: , történelmi forrás, jelentőség TK: identitás, nemzet, nemzetiség, politika, állam, közigazgatás, birodalom, szuverenitás F: Szabadelvű Párt, választójog, [nyílt szavazás], népoktatás, polgári állam N: Tisza Kálmán É: 1868 (a népiskolai törvény), (Tisza Kálmán miniszterelnöksége) ok és következmény, jelentőség TK: társadalmi csoport, társadalmi mobilitás, elitréteg, politika, államszervezet, hatalmi ág, közigazgatás, Ismeretszerzés, tanulás (illetve ismeretek alkalmazása): 2. forrás (Kövessék nyomon a közeledés folyamatát! Melyek az összefüggések a két felet kényszerítő körülmények között?) 6. forrás (A pénzügyek és a gazdaság területén hol alakult ki együttműködés, és mely területeken jelent meg az önállóság? Mi az alapvető különbség a politikai és a gazdasági kiegyezés között? Értékelje, mennyiben sikerült egyeztetni az önálló gazdaságirányítás és a gazdasági egység követelményeit!) 73. oldal főszövegben lévő feladata (Rendezzenek vitát a forradalom vagy kiegyezés alternatívájáról!) 6. forrás (Készítsen szöveget (lehetőleg humorosat) a karikatúrához!) 7. forrás (Azonosítsa a festményen az internet segítségével Mikszáth Kálmánt, Jókai Mórt, Tisza Kálmánt és Podmaniczky Frigyest! Nézzen utána, milyen játék a tarokk!) a kiegyezés. egység a kiegyezés megszületése (feldolgozásának módja a lecke 2. forrásának segítségével a kiegyezéshez vezető út áttekintése); a másik a dualista államrendszer és a gazdasági kiegyezés (forrásfeldolgozással a 3., 4., 5. és a 6. forrás segítségével); a harmadik egység a viták a kiegyezésről és a dunai konföderációs terv (forrásfeldolgozással a 8., 9. és a 10. forrás segítségével). Előzetes tudás: a nemzeti ébredés és a nemzetiségi kérdés, a nemzetiségek szerepe a Habsburg-udvarral szembeni harcokban. Előzetes tudás: a polgári állam jellemzői. a dualista állam. 10

11 A magyar kormányok a felzárkózás szolgálatában A felzárkózó gazdaság A népesedési és a nemzetiségi viszonyok alakulása Városiasodás és asszimiláció F: gazdasági kiegyezés, N: Baross Gábor, Wekerle Sándor T: Budapest, Fiume ok és következmény, jelentőség TK: gazdaság, gazdasági tevékenység, erőforrás, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, állam F: gazdasági kiegyezés, N: Puskás Tivadar, Kandó Kálmán, Ganz Ábrahám T: Budapest, Fiume ok és következmény, jelentőség TK: gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó, állam, centrum, periféria F: , kivándorlás, asszimiláció ok és következmény, tény és bizonyíték TK: társadalom, identitás, korfa, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, nemzet, nemzetiség, gazdasági válság, politika, állam F: városiasodás, asszimiláció, politikai antiszemitizmus, zsidó emancipáció N: Lőw Emánuel É: 1873 (Budapest létrejötte) T: Budapest ok és következmény, jelentőség TK: társadalmi csoport, identitás, migráció, életmód, város, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, politika, állam, Ismeretszerzés, tanulás, ismeretek alkalmazása: 3. forrás (Milyen ipartámogatási módszereket fedezhet fel a törvényben? Csoportosítsa ágazatonként a kedvezményezett ipari üzemeket! A forrásból szerzett információk alapján jellemezze a kormányzat gazdaságpolitikáját!) Tájékozódás időben és térben: 20. forrás (Melyek voltak Magyarország jelentősebb ásványkincsei? Jellemezze a bányászat területi elhelyezkedését és kapcsolatát az iparral! Nevezze meg a kialakuló iparvidékeket! Fogalmazzon meg állításokat az ipar és a mezőgazdaság, illetve a közlekedési hálózat kapcsolatáról!) 8. forrás (Miben látja a kivándorlás okát a rajzoló? Valójában mennyiben járult hozzá ez a jelenség a folyamathoz?) 17. forrás (Mit gondol, mit fejez ki a harang az emlékmű tetején? Milyen szerepet játszhatott a román emlékezetben a Memorandum-per? Miért fontos a Kárpátmedencében élő népek közös múltjának megbeszélése?) 3. forrás (Jellemezze a térkép alapján a város fejlődésének ütemét! Mutassa be a fejlődés térbeli sajátosságait és ennek okait! Elemezze a város szerkezetét!) Előzetes tudás: a polgári állam jellemzői. Előzetes tudás: gazdasági változások a centrum országaiban, az iparosodás új szakasza. Kandó Kálmán, Bánki Donát. Előzetes tudás: a nemzetiségi kérdés 1849 és 1868 között. egység a demográfiai robbanás és kivándorlás, a magyarok arányának növekedése; a másik a magyarok és a nemzetiségek. Előzetes tudás: urbanizáció, a polgári állam jellemzői. Budapest világváros. 11

12 Átalakuló társadalom Új jelenségek a politikában A boldog békeidők vallás, jogegyenlőség, emancipáció F: torlódó társadalom, úri középosztály, dzsentri, asszimiláció ok és következmény, tény és bizonyíték TK: társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elitréteg, középréteg, alsó réteg, migráció, életmód, város, gazdasági tevékenység, gazdasági szereplő, politika, állam F: állami anyakönyvezés, polgári házasság, Szociáldemokrata Párt, választójog, keresztényszocializmus N: Wekerle Sándor, Tisza István, [Jászi Oszkár] É: 1905 (a Szabadelvű Párt választási veresége, belpolitikai válság) T: Bosznia-Hercegovina. ok és következmény, történelmi forrás. TK: társadalmi csoport, identitás, életmód, politika, hatalmi ág, parlamentarizmus, szuverenitás, , vallás, jogegyenlőség, emancipáció F: [magaskultúra (elitkultúra)], [tömegkultúra], millennium, középosztály, város É: 1896 (a millennium) T: Budapest, Bécs tény és bizonyíték, jelentőség TK: társadalmi csoport, társadalmi mobilitás, felemelkedés, nemzet, nemzetiség, elitréteg, középréteg, alsó réteg, migráció, életmód, város, gazdasági teljesítmény, jogegyenlőség, emancipáció 3. forrás (Hasonlítsa össze a képet Károlyi Mihály viszszaemlékezésével (4. forrás)!) 16. forrás (Írjon rövid fogalmazást a képen látható család mindennapjairól!) Tájékozódás időben és térben: 12. forrás (Értékelje a pártokra leadott szavazatok területi megoszlását! Hasonlítsa össze ezt az ország nemzetiségi térképével!) 18. forrás (Milyen szerepet játszott Budapest életében a millenniumi kiállítás megrendezése? Keressenek a kiállítás tiszteletére átadott középületeket és infrastrukturális beruházásokat mai Budapesten!) Előzetes tudás: a társadalom átalakulása a XIX. században. egység az átalakuló társadalom, az agrártársadalom vezető rétegei, a parasztság; a másik az ipari társadalom és a kialakuló nagyipari munkásság. Előzetes tudás: polgári állam jellemzői, a keresztényszocializmus, a szociáldemokrácia, a keleti kérdés. Előzetes tudás: mindennapok a boldog békeidőben, Budapest világvárossá válása. 12

13 34. Összegezés ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, jelentőség TK: társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elitréteg, középréteg, alsó réteg, korfa, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, önkényuralom, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, népképviselet, vallás, jogegyenlőség, emancipáció, 35. Ellenőrző, számon kérő óra Ismeretek alkalmazása: 1. forrás (Az első ábra segítségével tekintsék át a dualizmus korszakának legfontosabb eseményeit, folyamatait, jellegzetességeit! Tárjanak fel egyéb fontos tényezőket, amelyeket az ábra nem mutat [pl. pártviszonyok, művelődés], és készítsenek ezekről áttekintő ábrát!) Az összegezés feldolgozható múzeumlátogatás vagy múzeumi óra keretében is (pl. a Magyar Nemzeti Múzeumban). III. Az első világháború és következményei A tanuló tudja, hogy a korábban kialakult nagyhatalmi egyensúly felbomlása, a gyarmatokért való versengés, a létrejövő katonai szövetségek, a fegyverkezési verseny és a megoldatlan balkáni helyzet együttesen vezetett az első világháború kirobbanásához. Érti, hogy az új hadászati eszközök és módszerek alkalmazása elhúzódó harcokkal és óriási ember- és anyagi veszteséggel jártak, és minden állampolgárt érintettek. Felismeri a háború sajátos, az emberi történelemben ez idáig nem létező új vonásait, és hatásait a gazdaságra, a társadalomra (pl. a nők munkába állása) és az államra. Tisztában van azzal, hogy a háború morálisan is romboló hatást gyakorolt az emberekre. Megérti, hogy a későbbi győztesek olyan sok tekintetben megalázó békeszerződéseket kényszerítettek rá a legyőzöttekre, melyekkel igazolni lehetett saját lakosságuk előtt a háborús áldozatvállalás értelmét, ugyanakkor a béke rendelkezései magukban hordozták egy újabb fegyveres konfliktus kényszerét. Felismeri a békerendszer keltette új ellentmondásokat, különös tekintettel a kelet-közép-európai régióra. Ismeri a trianoni békediktátum következményeit Magyarországra és a térségre, s megérti a trianoni trauma máig tartó hatásait. Ismeri az oroszországi események társadalmi, gazdasági, ideológiai hátterét és az emberi történelem további alakulására gyakorolt hatásait. Látja, hogy a világháború Európa hatalmi pozícióvesztését, az Egyesült Államok centrális helyzetbe kerülését, a bolsevizmus hatalomra jutását, a tömegdemokráciák kialakulását, valamint a korábban egységesülő világpiac felbomlását eredményezte. A tanuló megérti, hogy egy történelmi eseménynek számtalan oka és következménye van, s hogy ezek közül melyeket tartják lényegesnek, az a szemlélő helyzetétől és céljaitól is függ. Érzékeli, hogy lényeges eltérések lehetnek ugyanazon történelmi esemény vagy személyiség bemutatása, értelmezése és értékelése között. Képes különböző szövegek, hanganyagok, filmek stb. vizsgálatára és megítélésére a történelmi hitelesség szempontjából. Önálló véleményt tud megfogalmazni történelmi eseményekről. 13

14 Téma Óra (tankönyvi lecke) Az ellentétek kiéleződése, a háború kitörése Az első háborús évek, a háború jellege A háború kiszélesedése és új vonásai Fogalmak, nevek, évszámok, topográfia F: központi hatalmak, antant, nagyhatalom, egyenlőtlen fejlődés, reváns, , keleti kérdés N: II. Vilmos, Tisza István É: (az első világháború), június 28. (a szarajevói merénylet), július 28. (az Osztrák Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának, a világháború kirobbanása) T: Szarajevó, Balkán, Bosznia-Hercegovina ÉK: történelmi idő, ok és következmény, tény és bizonyíték, jelentőség, történelmi nézőpont TK: nemzetiség, erőforrás, gazdasági teljesítmény, piac, , politika, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria F: villámháború állóháború/állásháború, frontvonal, hátország, [hadigazdaság] jelentőség TK: társadalom, életmód, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági teljesítmény, pénzgazdálkodás, piac, politika, állam F: frontvonal, hátország tény és bizonyíték, jelentőség, TK: gazdaság, termelés, erőforrás, gazdasági kapcsolat, gazdasági rendszer, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, politika, állam, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria Példák a fejlesztési követelmények teljesítésére 2. forrás (Mely hatalmak voltak a legaktívabbak a háborút megelőző évtizedekben a világ újrafelosztásáért folyó küzdelemben? Milyen ellentétet lát a gyarmatosítás üteme és az egyenlőtlen fejlődés között?) 10. forrás (Nézzen utána az interneten a merénylet részleteinek! Hogyan születhettek a korszakban színes képekkel illusztrált cikkek egy eseményről?) Tájékozódás időben és térben: 8. és 9. forrás (Olvassa le a térképről az 1915-ös/1916- os év hadieseményeit! Értékelje a két hadviselő fél helyzetét! Keresse meg a térképen a legfontosabb csaták helyszíneit!) 7. forrás (Értékelje a hajó elsüllyesztésének politikai és hadászati szerepét!) 2. forrás (Miért tiltották be a harci gáz alkalmazását a későbbiekben? Olvassa el A Nagy Háború című internetes honlapon a harci gázok alkalmazását bemutató írást!) Megjegyzés Előzetes tudás: az egyenlőtlen fejlődés, a hármas szövetség és az antant kialakulása. az első világháború kirobbanása. egység a nagyhatalmi ellentétek kiéleződése és a nemzeti ellentétek kiéleződése a Balkánon; a másik a háború kitörése, a háborús célok és haditervek. tömegek és gépek háborúja. tömegek és gépek háborúja. Az egyik tanóra a tankönyvi lecke feldolgozása; a másik tanóra a háború új vonásainak öszszegzése a tanár által kiválasztott módszerrel (pl. kooperatív csoportmunka vagy tanulói kiselőadások vagy projektmunka). 14

15 A világforradalom bűvöletében A háborút lezáró békék F: bolsevik, szovjet, kommunizmus, proletárdiktatúra, vörösterror, fehérterror N: Lenin É: 1917 (a februári forradalom és a bolsevikok hatalomátvétele Oroszországban) T: ÉK: történelmi idő, ok és következmény, jelentőség, TK: társadalmi mobilitás, lesüllyedés, felemelkedés, életmód, város, erőforrás, gazdasági teljesítmény, gazdasági válság, államforma, birodalom, periféria, F: jóvátétel, Népszövetség, revízió, [irredentizmus], reváns, nagyhatalom, [Anschluss] N: Wilson, Clemenceau É: 1919 (a békekonferencia kezdete, a versailles-i béke) T: Szerb-Horvát Szlovén Királyság, Csehszlovákia, a balti államok, Lengyelország, Osztrák Magyar Monarchia történelmi forrás, interpretáció, jelentőség, történelmi nézőpont TK: nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági teljesítmény, erőforrás, politika, állam, birodalom, szuverenitás 9. forrás (Határozza meg az ábra alapján, hogy milyen különbségek vannak a két fogalom között! Melyik fogalomhoz áll közelebb a bolsevikok hatalomra jutása?) 3. forrás (Mely vezérelvek mutathatók ki a szövegben? Hogyan értelmezhették-e pontokat a győztes, és hogyan a vesztes országok? Hogyan tekintett az amerikai elnök Oroszországra? Clemenceau francia miniszterelnök ennyit jegyzett meg a 14 pontról: Az Úristennek elég volt tíz. Miért kifogásolhatták a franciák Wilson rendezési javaslatát? Miért váltak népszerűvé a pontok a tömegek körében? Miért kísérelte meg az utolsó órában a Monarchia a tárgyalást a wilsoni elvek alapján?) Tájékozódás időben és térben: 13. forrás (Melyek a Monarchia utódállamai? Vessük össze az etnikai és az új politikai határokat! Hasonlítsa össze a térséggazdasági fejlődése szempontjából a Monarchia által korábban biztosított és az új rendezés adta lehetőségeket!) Előzetes tudás: a munkásmozgalom irányzatai a XIX. század végén. Lenin és a bolsevikok hatalomra kerülése. a Párizs környéki békék, Európa új arca. egység a háborús propaganda, a békekísérletek és a párizsi békerendszer; a másik: akik nem fogadták el a békét: a törökök, nemzetiségi törekvések a Monarchiában, a Monarchia szétesése és feldarabolása, kisebbségvédelem. 15

16 Magyarország a világháborúban Forradalom és összeomlás A kommunista diktatúra és felszámolása F: központi hatalmak, frontvonal, hátország N: IV. Károly, Károlyi Mihály, Tisza István É: november 3. (a padovai fegyverszünet) T: Doberdó történelmi forrás, interpretáció, jelentőség, történelmi nézőpont TK: társadalom, életmód, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, erőforrás, gazdasági teljesítmény, pénzgazdálkodás, gazdasági válság, politika, államforma, monarchia, szuverenitás F: őszirózsás forradalom, [általános választójog] N: Károlyi Mihály, Jászi Oszkár É: október 31. (az őszirózsás forradalom győzelme) T: , [Felvidék] ÉK: történelmi idő, ok és következmény, jelentőség, TK: életmód, migráció, nemzetiség, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági válság, államforma, demokrácia, köztársaság, parlamentarizmus, szuverenitás, F: Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP), egypártrendszer, egyházellenesség, vallásellenesség, proletárdiktatúra, vörösterror N: Garami Ernő, Kun Béla É: március 21. augusztus 1. (a proletárdiktatúra időszaka) T: [Felvidék] ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, TK: társadalmi csoport, nemzet, gazdasági rendszer, államforma, államszervezet, hatalmi ág, köztársaság, közigazgatás, szuverenitás, 11. forrás (Mi segítette a védekezést? Keresse meg az isonzói csaták helyszínét és Doberdót! Mutassa be a caporettói áttörés menetét!) 16. és 17 forrás (Keressen otthona közelében világháborús emlékművet!) 17. forrás (Fogalmazza meg a plakát üzenetét!) 3. forrás (Hogyan valósul meg a hatalmi ágak megosztásának elve? Elemezze a választójog sajátosságait! Miért válhatott a berendezkedés nemcsak a párt, de a párt vezetőjének diktatúrájává?) Előzetes tudás: a magyarok és nemzetiségek. Magyarok az első világháborúban. egység a háború kirobbanása és a harctereken; a másik az ország kimerülése és a háborús vereség. Az egyik óra anyaga feldolgozható múzeumlátogatás vagy múzeumi óra keretében is (pl. a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban). az őszirózsás forradalom. a tanácsköztársaság okai, következményei. 16

17 A trianoni békediktátum F: ellenforradalom, kormányzó, fehérterror N: Apponyi Albert, Horthy Miklós É: június 4.(a trianoni békediktátum aláírása) T: a trianoni Magyarország, [Kárpátalja], [Délvidék] történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, jelentőség,. TK: identitás, népesedés, nemzet, nemzetiség, migráció, gazdasági kapcsolat, piac, politika, állam, államforma, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, szuverenitás 50. Összegezés ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, jelentőség, TK: társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, demokrácia, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, monoteizmus, vallásüldözés, , 51. Ellenőrző, számon kérő óra 4. forrás (Gyűjtse ki a forrásból a kormányzó jogait és hatalmának korlátait! Milyen lehetőségei voltak a politika befolyásolására?) 6. forrás (Csoportosítsa Apponyi érveit tartalmuk szerint! Milyen dokumentumra hivatkozott Apponyi a kedvezőbb békefeltételek elérése érdekében? Mi volt a célja a beszédnek? Milyen konkrét intézkedést akart elérni Apponyi?) Ismeretek alkalmazása: 2. forrás (Vizsgálják meg a tanultak és az ábra segítségével, hogy milyen jellemzői voltak a Párizs környéki békekonferencia működésének! Milyen következményei voltak ennek?) a trianoni békediktátum. egység a helyzet megszilárdítása és a békeszerződés aláírása; a másik a békediktátum területi és etnikai vonatkozásai és a katonai előírások. Az összegezés feldolgozható múzeumlátogatás vagy múzeumi óra keretében is (pl. a Magyar Nemzeti Múzeumban). 17

18 IV. Európa és a világ a két világháború között A tanuló átlátja, hogy a politikai jogok kiterjesztése több országban a szociális demagógia felerősödésével járt, így utat nyitott a szélsőséges erők hatalomra kerülésének, a diktatórikus rendszerek kiépülésének. Ismeri a diktatúrák működését, tudja, hogy faji vagy osztályalapon embercsoportokat bélyegeztek meg, nyilvánítottak bűnbakká, amit kitelepítésük vagy meggyilkolásuk követett. Felismeri, hogy a diktatúrák a társadalmat fenyegető veszélyre hivatkozva mindenkinek korlátozták a szabadságjogait. Érti, hogy az Egyesült Államokban az 1920-as évek nagy gazdasági fejlődést és jelentős életmódbeli átalakulást hoztak (pl. az autók elterjedése), amelyet az évtized végén nagy válság követett. Tudja, hogy a válság világméretűvé vált és az élet sok területére kiterjedt. Látja, hogy a válságból való kilábalás különbözőképpen történt meg a világ vezető országaiban, de a lényeg mindenütt az állam gazdaságba történő beavatkozásának az erősödése. Felismeri, hogy a háborús pusztítás, különösen a vereség és a gazdasági válságok egyik következménye a szélsőségek térnyerése. Belátja, hogy a korszakban megtörtént az elitkultúra és a tömegkultúra végérvényes szétválása. Tudja, hogy hatalmas lépés történt a nők egyenjogúsítása felé. Képes társadalmi-történelmi események összehasonlítására, értékrendek egybevetésére, azok értékelésére, saját álláspont megfogalmazására. Téma Óra (tankönyvi lecke) A győztes Európa gondjai Az olasz fasizmus és a tekintélyuralmi rendszerek Fogalmak, nevek, évszámok, topográfia F: Dawes-terv, tömegpárt, nagyhatalom, jóvátétel, szociáldemokrácia, kommunizmus, Népszövetség, , É: 1924 (a Dawes-terv), 1925 (a locarnói egyezmény) T: weimari köztársaság ok és következmény TK: társadalmi mobilitás, felemelkedés, életmód, gazdaság, gazdasági szereplő, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, gazdasági válság, politika, demokrácia, diktatúra,[választójog] F: fasizmus, korporatív állam, totális diktatúra, tekintélyelvű állam, egypártrendszer, pártállam, tömegpárt N: Mussolini É: Balkán, Fiume, Szerb Horvát Szlovén Királyság T: 1922 (fasiszta hatalomátvétel Olaszországban) interpretáció TK: társadalom, identitás, életmód, nemzet, gazdasági szereplő, gazdasági válság, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, monarchia, parlamentarizmus, Példák a fejlesztési követelmények teljesítésére 3. forrás (Állapítsa meg, hogyan jutott pénz az európai gazdaságba! Milyen érdekei fűződtek az Egyesült Államoknak az európai fellendüléshez? Honnan származott az amerikai tőke jelentős része? Magyarázza meg, melyek voltak a rendszer gyenge pontjai!) 11. forrás (Állapítsa meg, hogy mennyiben érvényesült a tagok egyenlősége! Jellemezze a nagyhatalmak helyzetét a Népszövetségen belül! Mely tényezők csökkenthették a szervezet hatékonyságát?) 11., 12. és 13. forrás (Mely jellegzetességeit mutatják a kialakuló fasiszta pártnak a forrásrészletek (11 13.)? Az alábbiakra keressen választ: gazdasági program, külpolitikai elképzelések, megnyerni kívánt társadalmi csoportok! Hogyan értékeli Mussolini a fasizmus viszonyulását a társadalmi csoportokhoz és az ideológiákhoz?) 15. forrás (Bizonyítsa az ábráról leolvasható tényekkel, hogy a fasiszta állam diktató- Megjegyzés Előzetes tudás: a XIX. század eszméi. egység a gazdaság helyreállítása; a másik a politikai tendenciák, a megbékélés Németországgal és a nők helyzetének változása. Előzetes tudás: politikai tendenciák (az első világháború után). Mussolini. egység az elégedetlen győztes és a fasiszták hatalomra kerülése; a másik a fasiszta állam és a tekintélyuralmi rendszerek Dél- Európában. 18

19 Köztes-Európa az új világban A bolsevik Oroszország A világgazdasági válság és a kiutak keresése diktatúra, közigazgatás, vallás F: kisantant, tekintélyelvű állam, Anschluss T: Kelet-Közép-Európa, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, a balti államok, Lengyelország TK: identitás, nemzet, nemzetiség, gazdasági kapcsolat, gazdasági válság, politika, állam, államforma, egyeduralom, monarchia, demokrácia, diktatúra, közigazgatás, szuverenitás F: bolsevik, pártállam, egypártrendszer, államosítás, kollektivizálás, tervutasításos rendszer, GULAG, személyi kultusz, koncepciós per, propaganda, antiklerikalizmus, totális diktatúra N: Sztálin É: 1922 (a Szovjetunió létrehozása) T: Szovjetunió, Moszkva ok és következmény, interpretáció, történelmi nézőpont TK: társadalmi csoport, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, migráció, életmód, város, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági teljesítmény, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, államszervezet, diktatúra, népképviselet, vallásüldözés F: tőzsde, túltermelési válság, New Deal, [társadalombiztosítás] N: Roosevelt, Keynes É: (a világgazdasági válság) ok és következmény TK: társadalmi csoport, lesüllyedés, életmód, gazdasági tevékenység, gazdasági szereplő, piac, gazdasági válság, politika, demokrácia, rikus berendezkedésű volt! Melyek a parlamentáris berendezkedés elemei ebben az államban? Meddig maradtak meg ezek?) Tájékozódás időben és térben: 3. forrás (Vesse össze az etnikai és az államhatárokat! Elemezze az 1920-as évek hatalmi viszonyait! Mi utal a térképen arra, hogy ezek a viszonyok gyorsan megváltozhatnak?) 2. forrás (Írjon szöveget az orosz plakáthoz úgy, hogy a felkelő matrózok mellett, és úgy is, hogy a felkelést leverő bolsevik hatalom mellett szóljon Kronstadt igazsága!) 5. forrás (Vizsgálja meg, megfelel-e Montesquieu elveinek a szovjet államberendezkedés! Mutassa be a párt szerepét az állam életében!) 2. forrás (Gyűjtse össze, mely tényezőkre vezethető vissza a válság! Mutassa be, mit értünk a válság ördögi körén! Miért nem lehetett külföldön sem eladni?) 13. forrás (Milyen gazdasági elképzelésekről beszél Roosevelt? Mit jelent a termelés és a fogyasztás összhangjá- Előzetes tudás: a Monarchia szétesése és feldarabolása, kisebbségvédelem. Előzetes tudás: a polgárháború. Sztálin, a diktátor, a GULAG rendszere. egység a hadikommunizmus, a NEP és a Szovjetunió létrejötte; a másik a modernizációtervutasításos rendszer, a kollektivizálás és a sztálini diktatúra. a gazdasági világválság az Egyesült Államokban. egység a válság kitörése, a válság társadalmi és politikai hatásai; a másik Keynes elmélete és a New Deal. 19

20 A gyarmati világ megrendülése A nácizmus Németországban A világháború küszöbén centrum, periféria F: erőszakmentes ellenállás, cionizmus N: Gandhi, Herzl Tivadar T: Brit Nemzetközösség, , interpretáció, történelmi nézőpont TK: társadalom, identitás, népesedés, migráció, életmód, gazdasági tevékenység, termelés, gazdasági kapcsolat, piac, politika, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, vallás, vallásüldözés, F: nemzetiszocializmus, fajelmélet, zsidóüldözés, Führer, SS, tömeg, totális diktatúra, pártállam, propaganda, [antiszemitizmus] N: Hitler É: 1933 (Hitler hatalomra kerülése) T: Berlin ok és következmény, interpretáció, történelmi nézőpont TK: társadalom, identitás, nemzet, gazdasági válság, politika, állam, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, közigazgatás, szuverenitás, F: Berlin Róma tengely, Anschluss, Népszövetség N: Mussolini, Hitler É: 1936 (Berlin Róma tengely), 1938 (Anschluss, a müncheni konferencia) T: Saar-vidék, Rajna-vidék, Szudéta-vidék interpretáció TK: politika, állam, diktatúra, birodalom, szuverenitás 20 nak megteremtése? Mi a beszéd politikai üzenete?) Tájékozódás időben és térben: 1. forrás (Mutassa be, mi történt az egykori német gyarmatokkal! Mely területek szabadultak fel, s melyek kerültek gyarmati függésbe a két világháború között?) 15. forrás (Milyen célt szolgált a plakát? Milyennek képzelték el a japánok a békés világot?) 10. forrás (Milyen korabeli problémák segítették a nácik térnyerését? Milyen eszközökkel használta ki ezeket a problémákat a párt? Mely társadalmi csoportok fogadták el Hitleréket, és milyen okok miatt?) 12. és 13. forrás (Milyen szerepet játszott a népautó és az autópálya a náci propagandában és a gazdaságpolitikában?) 1. forrás (Vegye számba a náci Németország által elért eredményeket! Olvassa le a térképről, hogyan reagáltak a nyugati hatalmak Hitler lépéseire!) 12. forrás (Kik döntöttek és miről? Milyen jellegű határok kialakítására törekedtek a nagyhatalmak? Milyen módszert helyeztek kilátásba a határvonal pontos meghúzásához? Milyen külpolitikai koncepció végleges kudarcát jelentette a müncheni szerződés? Milyen szerepet játszott a német kisebbség Hitler politikájában? Mi a tartalma a kiegészítő nyilatkozatnak?) Előzetes tudás: India, a Meidzsi-reform Japánban. egység a gyarmatosítás utolsó hulláma, Palesztina, modernizációs törekvések a Közel- Keleten; a másik az erősödő gyarmatok, a Csendes-óceáni térség, Kína és Japán. A cionizmus és Herzl Tivadar a tanterv első nagy témakörében szerepel. Előzetes tudás: politikai tendenciák (az első világháború után). nemzetiszocializmus Németországban, Hitler a diktátor. egység a nácizmus és a hatalom megragadása; a másik a náci hatalom. a náci terjeszkedés kezdetei Európában. egység a náci kihívás és az engedmények politikája, a hatalmi átrendeződés; a másik a spanyol polgárháború, az Anschluss és a müncheni egyezmény.