Történelem tankönyv 7 osztály horváth péter pdf

Tetszik Neked a/az Horváth Péter – Történelem 7. – NT-00781 című könyv? Oszd meg másokkal is:
Nem találod a tankönyvet, amit keresel? Nézd meg tankönyv webáruházunkban! Kattints ide: www.geniusztankonyv.hu Kedves Látogató! A 2019. december 19. 14:00 után beérkező rendelések előreláthatólag már nem érkeznek meg hozzád Karácsonyig. Természetesen, a beérkező megrendeléseket ezt követően is folyamatosan dolgozzuk fel, illetve adjuk át a futárszolgálat részére. A megrendelések személyes átvételére 2019. december 24. 12:00-ig van lehetőség a Géniusz Könyváruház miskolci üzletében. (Géniusz Könyváruház – Miskolc, Széchenyi u. 107.)

Horváth péter történelem 7 munkafüzet megoldókulcs

Történelem munkafüzet – . osztály – Játékos feladatok Horváth Péter hatodikos tankönyvéhez:: feladatok Horváth Péter nyolcadikos tankönyvéhez MEGOLDÓKULCS NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, D E S S E w F F Y.

Játékos feladatok. Horváth Péter ötödikes tankönyvéhez. Megoldókulcs.

NEMZEDÉKEK TUDÁSA TANKÖNYVKIADÓ BUDAPEST Térképek. Horváth Péter 5. mf. Történelem 5. o Feladatlapok. 7. osztály történelem megoldókulcs.pdf. témazáró fizika. Történelem . munkafüzet. Történelem 7. az általános iskolások számára. NT-11781. Történelem 5. osztályos munkafüzet (OFI tankönyv) – Workbook for 10-11 years old primary school students. Egri csillagok feladatai.

Horváth Péter 5. mf. Témazáró Történelem. Történelem vázlatok 5., ., 7. és 8. osztály – Magyarország az újkor kezdetén. Arányi-Nagy Andrea történelem. Munkafüzet. Történelem témazáró feladatlapok 8. osztályos tanulóknak. Kedves Vásárlóink. A koronavírusra, az Önök és az alkalmazottaink egészségére való tekintettel a rendelésfelvétel határozatlan ideig szünetel, így sajnos házhoz szállítást sem tudunk biztosítani.

Ez teljesen új, ha megvan valakinek, kérem töltse fel. Köszönöm. Történelem 5. munkafüzet – Az MS-2855 Történelem 5. c. munkafüzet új kerettanterv szerint átdolgozott változata. A kötet az új kerettanterv korszakbeosztását követi. Történelem munkafüzet 8. Játékos feladatok Horváth Péter nyolcadikos tankönyvéhez. Csepela Jánosn. A tanulók az alsóbb évfolyamokon már megtanulhatták a munkafüzet használatát. A pedagógia munkát ennél a tankönyvnél is a munkafüzet teszi teljessé, amelyet Csepela Jánosné készített Történelem 7. munkafüzet.

Történelem tankönyvcsaládunk célja, hogy úgy vezesse végig a tanulókat a történelmi eseményeken, hogy közben eléjük tárja a nagy korszakok kultúráját, hangulatát és az emberek hétköznapi világát is. A sorozat hatodik osztályos kötete a középkoron át az újkor hajnaláig kalauzolja a gyerekeket: E képzeletbeli utazás rendkívül gazdag illusztrációs anyag és. A Facebookhoz csatlakozva tarthatod a kapcsolatot Történelem Munkafüzet. MS-403D – Történelem . digitális fóliasorozat A munkafüzet a tananyag feldolgozása és a forráselemzések során kiemeli a lényeges ismeretanyagot, amellyel vázlatot ad a leckékhez. Könyv ára: 779 Ft, TÖRTÉNELEM 5. MUNKAFÜZET – Horváth Péter, Játékos feladatok Horváth Péter ötödikes tankönyvéhez.

Helyi tanterv a Kozma Ferenc Általános Iskola 5-8. évfolyama számára. Célok és feladatok

Az ember és társadalom műveltségi terület a tanulók társadalmi környezetben való eligazodásához, szocializációjához nyújt segítséget. Ennek középpontjában hagyományosan a történelem mint múltismeret áll, mely a társadalom közös emlékezeteként az emberi azonosságtudat egyik alapja. Ez az identitástudat sokrétű, a legszűkebb helyi közösségektől, a haza és a nemzet legnagyobb kohéziós erőt jelentő összefogó erején át, az európai kontinens közösségei által az emberiség egészéhez való tartozás érzéséig terjed. Kölcsönös függésünk megértése meghatározó jelentőségű, amely világtörténelmi látásmódot követel, és a különböző – főleg európai – kultúrák, de leginkább határainkon inneni és túli nemzeti értékeink megbecsülését jelenti. A történelem tanításának és tanulásának a célja olyan, hazánk és az emberiség múltjával kapcsolatos műveltség és képességek elsajátíttatása és elsajátítása, amely közös kommunikációs alapot szolgáltatva biztosítja egymás kölcsönös elfogadását a szűkebb és tágabb közösségek számára. Fontos a történelmi folyamatok megértetése és megértése is, olyan történelmi tudat kialakítását megalapozva, amelynek révén egyrészt beláthatóvá válik, hogy a jelen a múlt történéseinek a következménye is; másrészt viszont az, hogy mai életünk hatást fog gyakorolni a jövő nemzedékek sorsára. A történelem tanulásának tehát nem pusztán az a célja, hogy megismerjük múltunkat, hanem az is, hogy jobban tudjunk tájékozódni a jelenben. Kiemelt cél annak érzékeltetése, hogy a magyar nemzet történelme sokféle egyéb nemzetiség és etnikum együttműködésének az eredménye is.

A múlt felidézésének igénye és az ehhez szükséges képességek fejlesztése csak akkor lehet eredményes, ha – figyelembe véve a tanulók életkori sajátosságait – élményszerű a tanítás. Az általános iskolai történelemtanításnak éppen ezért a múltat szemléletesen megjelenítő történettanításon kell alapulnia. A történetek a múlt színes, sodró valóságának, a valaha volt élet lehető lényegi teljességének képszerű felidézését jelentik. Segítik átélni a tanulóknak a történeti valóságot, vagyis a segítségükkel juttathatjuk el tanulóinkat a történelmi elemzésig, a megfelelő következtetések, általánosítások segítségével a tudományosan megalapozott történelmi ismeretek rendszeréhez.

Mivel az 5–6. évfolyamos tanulók gondolkodása konkrét, ezért esetükben a múlt képszerű megjelenítése különös jelentőségű. Ennek érdekében a történetek megjelenítésén alapuló és tevékenység-központú feldolgozás a történelemtanítás alapelve, melynek eszközei között fontos szerepet játszik a jeles történelmi személyiségek bemutatása, valamint az egyes korok embereinek mindennapjait bemutató életmódtörténet. A 7–8. évfolyamos tanulók gondolkodása már inkább elvont fogalmi szintű, amely képes a múlt valóságát az általánosítás magasabb szintjén, sokoldalúbb történelmi összefüggésekbe ágyazva feldolgozni. A történelem képszerű megjelenítését jelentő történettanításra itt is szükség van, mely azonban már komolyabb elemzéssel társul, mivel ezek a tanulók képesek a történelem megismerésének, a jelenségek elemzésének magasabb szintjére is. A tananyag tevékenység-központú feldolgozása a kompetencia elvű képzés folyamatában a fejlesztési feladatok révén valósul meg. A tananyag elsajátítása elsősorban tanulói tevékenységgel lehetséges, a tevékenységek elvégzésére irányuló képességek fejlesztése pedig különböző típusú feladatok révén történik. A történelem megismeréséhez az ember és társadalom műveltségi terület egészére is érvényes fejlesztési területek – az ismeretszerzés és tanulás, a kritikai gondolkodás, a kommunikáció, valamint az időben és térben való tájékozódás – járulnak hozzá a legsajátosabb módon. Fontos, hogy a tanulók – az élethosszig tartó tanulás igényének megfelelve – képessé váljanak ismereteket meríteni szűkebb környezetükből, történetekből, könyvekből, képekből, tömegkommunikációs eszközökből, a világhálóról, statisztikai adatokból, grafikonokból, diagramokból, tárgyi és szöveges forrásokból és más ismerethordozókból. Az is lényeges, hogy az ezekből szerzett ismereteket egyre önállóbban és kritikusabban értelmezzék, és tudjanak belőlük következtetéseket levonni. Elvárás, hogy egy kétéves ciklus során a megfelelő évfolyamokhoz kötött fejlesztési feladatok mindegyike legalább egyszer megjelenjen. A szaktanár döntheti el, hogy melyik témánál melyik fejlesztési feladatot, vagy feladatokat, milyen konkrét formában dolgozza fel. A táblázatok témák rovatában dőlt betűvel jelöltük a tájékoztató jellegű, csupán javasolt ismétlődő/visszatérő és hosszmetszeti témákat, a fejlesztési követelmények példaként szolgáló feladatait, valamint a kapcsolódási pontok ajánlott anyagait. A társadalmi és állampolgári ismeretek témakörei a társadalmi gyakorlatra összpontosító szocializációs célú tartalmi egységek, amelyek komplex módon reagálnak a diákokat közvetlenül érintő társadalmi jelenségekre. Problémafelvetésük és szóhasználatuk olyan tudományterületekre épül, mint a szociológia, a szociálpszichológia, a politológia, a jogtudomány, a közgazdaságtan és a média tudománya. Az e témakörökben megjelenő ismeretek fontos szerepet játszanak a társadalom múltjára és jelenére vonatkozó tudás összekapcsolásában. Egyúttal alapokat kínálnak annak megértéséhez, hogy miként működik a társadalom, az állam és a gazdaság, amelyben saját maguk és családjuk mindennapi élete zajlik. Nem mindegy tehát, hogy a tanulók találkoznak-e ezekkel a kérdésekkel iskolai tanulmányaik során, vagy sem. Mint ahogy az sem mellékes, hogy az iskola ösztönzi-e őket az aktív,

cselekvő állampolgárként való életre, vagy az őket körülvevő világ társadalmi, közéleti és gazdasági problémáival akkor találkoznak először, amikor azokat már nekik maguknak kell megoldaniuk. A társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek témaköreinek feldolgozása – cselekvési minták bemutatásával, szituációs gyakorlatok szervezésével, tapasztalatszerzési lehetőségek megteremtésével és bizonyos gyakorlatias készségek fejlesztésével – sokat tehet azért, hogy a fiatalok ne álljanak majd védtelenül bonyolult élethelyzetekben. A történelem, illetve a társadalmi és állampolgári ismeretek témaköreihez tetszés szerint, több helyen is hozzá kapcsolhatók a médiaismeret tartalmai, melyeket úgy érdemes beépíteni a helyi tantervbe, hogy azok egyszerre segítsék az adott tartalom jobb megértését, valamint az általános iskolai médiaoktatás fejlesztési céljainak megvalósulását. A kerettantervben megjelenő média tartalmak közvetlenül beépíthetők a történelem 7–8. évfolyam anyagába, de különálló egységként is feldolgozhatók. A tematikai egységekhez rendelt nevelési-fejlesztési célok az iskolaszakaszok között egymásra épülnek, ezért az 5–8. évfolyamra megfogalmazottak a 9–12. évfolyamon is elvárásként jelennek meg.

A tankönyvválasztás szempontjai A tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat kell figyelembe venni: – a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; – a taneszköz legyen jól tanítható a helyi tantervben meghatározott, a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tanítására rendelkezésre álló órakeretben; – a taneszköz segítségével a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek kerettantervben megadott fogalomrendszer jól megtanulható, elsajátítható legyen – a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására; Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: – amelyek több éven keresztül használhatók; – amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; – amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, történelmi atlasz); – amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel; – amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal

Javasolt taneszközök A történelem tankönyvcsalád kötetei a Nemzedékek Tudása Kiadó Olvasmányos történelem sorozatának kötetei és a hozzájuk kapcsolódó munkafüzetek, feladatlapok és digitalis tananyagok: Horváth Péter: Történelem 5. tankönyv és munkafüzet, valamint témazáró feladatlapok Horváth Péter: Történelem 6. tankönyv és munkafüzet, valamint témazáró feladatlapok Horváth Péter: Történelem 7. tankönyv és munkafüzet, valamint témazáró feladatlapok Horváth Péter: Történelem 8. tankönyv és munkafüzet, valamint témazáró feladatlapok NTK történelem atlasza NTK Player interaktív digitális tananyagok NTK flipbook-ok

A tanulók értékelése

Az értékelésnél fontos szerepet kell játszania az egyéni és csoportos önértékelésnek, illetve a diáktársak által végzett értékelésnek is. Törekedni kell arra, hogy a számonkérés formái minél változatosabbak, az életkornak megfelelőek legyenek. A hagyományos írásbeli és szóbeli módszerek mellett a diákoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a megszerzett tudásról és a közben elsajátított képességekről valamely konkrét, egyénileg vagy csoportosan elkészített termék létrehozásával is tanúbizonyságot tegyenek. A számonkérés formái:  Önálló szóbeli és írásbeli feleletek.  Félévente legalább egy házidolgozat, esszé vagy kiselőadás elkészítése.  Félévente legalább két témazáró feladatlap megírása (a témazárók osztályozásának módját a pedagógiai program tartalmazza). A tanulók értékelésekor fontos szempontok:  Aktivitás és részvétel a tanulói tevékenységek során.  Szóbeli és írásbeli feleletek, beszámolók esetében az összefüggő, követhető, logikus gondolatmenetre való törekvés.  Képes-e önállóan felépíteni feleletét? Képes-e kérdéseket megfogalmazni?  Az alapvető történelmi fogalmak helyes használata. Fontos események, személyek elhelyezése időben és térben, tájékozódás a történelmi térképen.  Egyéni és csoportos képességfejlesztő feladatok (pl. forrás, kép, ábra, grafikon, diagram elemzés) megoldása.  Projektumok (pl. tablók, szerkezeti és alaprajzok, makettek) egyéni vagy csoportos elkészítése.  Tanórán kívüli információszerzés és gyűjtőmunka produktumainak bemutatása.

Óraterv 5. évfolyam

5–6. évfolyam Az általános iskolai történelemtanítás első két éve bevezet a történelem tanulásába. Olyan alapvető fejlesztési területek, nevelési célok állnak a középpontban, mint a nemzeti öntudat kialakítása, fejlesztése, a hazafias nevelés, az állampolgárságra és demokráciára nevelés megalapozása, valamint a tanulás tanítása. A kulcskompetenciák közül a szociális és állampolgári kompetencia, valamint a hatékony és önálló tanulás kiemelt jelentőségű. Fontos szempont az adott szakaszban a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási értékeinek a megismertetése, továbbá, hogy a tanulók bepillantást nyerjenek a történelmi múltat feldolgozó történész munkájába. A rendszeres történelemtanítás az első két évben a történetek feldolgozásán, a jeles történelmi személyiségek és az adott korok mindennapjainak a bemutatásán alapul, kiemelten tárgyalva a magyar történelmi múlt sorsfordulóit. Ennek keretében fontos arra figyelni, hogy a magyarságot – egyebek mellett – a múltról szóló, a közösség többsége által ismert mondák, történetek, valamint a közös nyelv és hagyomány tartják össze. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a múlt megismerésével alakul ki az egyes ember történelmi látásmódja, a nemzedékek közös történetei pedig a nemzeti öntudat fejlesztését eredményezhetik. Ez a két év alapozza meg a tanulók időben és térben való tájékozódását. Mindezeknek a megvalósítása csak tevékenység-központú tanítással, változatos fejlesztési feladatok beiktatásával lehetséges. Törekedni kell a történelemtanítás élményszerűségére is, hogy a távoli korokat, az ott élő emberek világát élet közelien tudjuk feldolgozni. Fontos, hogy figyelembe vegyük az 5–6. osztályos tanulók jellemzően konkrét gondolkodását, amely a múlt képszerű megjelenítését igényli. Építenünk kell az alsó tagozatos történelmi tárgyú olvasmányok élményanyagára is.

5. évfolyam Tematikai egység címe Az emberiség őskora. Egyiptom és az ókori Kelet kultúrája

órakeret 12+2 óra

Az ókori görög-római világ

A középkori Európa világa

A magyarság történetének kezdetei és az Árpádok kora

Az össz. óraszám

A továbbhaladás feltételei 5. évfolyamon A tanuló legyen tisztában az egyes tematikai egységek nevelési-oktatási céljainál megfogalmazott elvárásokkal, ismerje a témakörökhöz kapcsolódó kulcsfogalmakat (fogalmak, személyek, évszámok, topográfia), amelyek segítik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását. Legyen képes elválasztani a történetekben a mitologikus elemeket a valóságtól. Ismerje a történelem forrásainak fajtáit, ezek szerepét. Tudjon történeteket elmondani a tanult fogalmakat használva tanári kérdések segítségével, írásban szöveget alkotni előre megadott kulcsszavakra támaszkodva. Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges kulcsszavakat, cselekedeteket, az ókor, a kora- és érett középkor jelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit. Legyen tisztában a korszak meghatározó egyetemes és magyar történelmének eseményeivel 1301-ig, tudja évszámait, történelmi helyszíneit, lássa meg a magyar és egyetemes események egyidejűségét, egymásra hatását. Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között, és legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából; tudjon információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; olvasmányairól készítsen lényeget kiemelő jegyzetet ill. legyen képes szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismereteiről, és kiselőadást tartani. Ismerje az időszámítás alapelemeit (korszak, évszázad, évezred) tudjon ez alapján kronológiai számításokat végezni. Ismerje néhány kiemelkedő esemény időpontját. Legyen képes egyszerű térképeket másolni, alaprajzot készíteni. Mutasson tájékozódási képességet különböző történelmi térképeken, tudja összekötni a legfontosabb helyneveket a történelmi eseményekkel és évszámokkal.

5. évfolyam Órakeret 12+2 óra

Az emberiség őskora. Egyiptom és az ókori Kelet kultúrája

Előzetes ismeret, tevékenység

Alsó tagozatos olvasmányok az őskori emberről és a Bibliából. A negatív számok használata a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság), a számok helye a számegyenesen. Az idő mérése. A tanuló felismeri az emberi munka és a környezethez való alkalmazkodás jelentőségét, valamint a különböző emberi közösségeknek (család, törzs stb.) az egyes történelmi korokban betöltött szerepét. Tudatosulnak benne az állam különböző társadalomszervező funkciói (munka megszervezése, védelem stb.). Belátja, hogy az emberi civilizációt sokak munkája teremtette meg, valamint a múlt emlékei, maradványai megóvásra érdemesek. Képes tankönyvi olvasmányok és képek által közvetített történetekből ismereteket szerezni az őskorról és az ókori Keletről, valamint azok valós és a fiktív elemeinek a megkülönböztetésére a régi korokról szóló történetekben. A történetek elmesélésével fejleszti szóbeli kifejezésmódját. Megérti az időszámítás jelentőségét és megismeri annak technikáját. Felismeri a történelmi térképek sajátosságait, a földrajzi térképekhez viszonyítva is.

A tematikai egység nevelési-oktatási céljai Tartalmak

Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák

Ismétlés, az történelmi olvasmányok felidézése

Ismeretszerzés, tanulás: – Tankönyvi szövegek tanulmányozása. (Pl. a régészet szerepe a múlt megismerésében.) – Képek, képsorok megfigyelése. (Pl. az emberek őskori tevékenységei leletek és rekonstrukciós rajzok alapján.) – Információk rendezése. (Pl. bibliai történetek olvasása alapján.) – A hallott és olvasott elbeszélő szövegek tartalmának elemzése. (Pl. bibliai történetek meghallgatása, olvasása alapján.) Kritikai gondolkodás: – Valós és fiktív elemek megkülönböztetése. (Pl. Bábel tornya.)

Rejtőzködő múlt, a régészek munkája Képek az őskori ember életéből Varázslók és varázslatok. Az őskor kulturális emlékei Az első letelepült közösségek: falvak és városok. Falvak és városok Az időszámítás

Kommunikáció: – Ismertető az őskori szerszámokról, eszközökről; a művészet kezdeteiről. (Pl. a barlangrajzok és őskori szobrok alapján.) – A nagy folyamok szerepének érzékeltetése a földművelés kialakulásában. (Pl. az öntözéses földművelés és a kereskedelem kialakulásának okai, következményei.) – Az ókori kulturális örökség számbavétele írásban és szóban. (Pl. a piramisok, a kínai nagy fal; az írásfajták.) Tájékozódás időben és térben: – Az időszámítás kialakulásának oka és jelentősége. Az ókori Egyiptom. (Pl. időszalagok készítése.) Hétköznapok és ünnepek

Tankönyvi szövegek megbeszélése (tanári irányítással). Irányított információ-gyűjtés képekből. Információk összehasonlítása (szöveg, kép). Önálló írásbeli feladatmegoldás. Játék, szerepjáték. Illusztráció készítése. Csoportmunka. Pármunka. Közös osztályszintű feldolgozás. Tanári szemléltetés, magyarázat. Tanári magyarázat, prezentáció.

tankönyv, Magyar nyelv és munkafüzet, irodalom: mondák, atlasz mitológiai történetek, bibliai történetek (pl. teremtéstörténet és a vízözön története a Bibliában). Erkölcstan: alapvető erkölcsi értékek. Természetismeret: Tájékozódás a térképen, égtájak, földrészek, alapvető térképészeti jelölések. Az állatok háziasítása. Vizuális kultúra: Barlangrajzok, őskori szobrok, ősművészet (pl. Stonehenge, altamirai barlangrajz). Egyiptomi és mezopotámiai sírtípusok és templomok (pl.

Kheopsz fáraó piramisa, Zikkurat toronytemploma, a karnaki Amon templom), szobrok az ókori Egyiptomból (pl. Írnok szobor, Nofretete fejszobra), ókori keleti falfestmények vagy domborművek (pl. Fáraó vadászaton – thébai falfestmény).

A piramisok titkai: az egyiptomi vallás, tudomány és művészetek A Biblia. Történetek az Ószövetségből. Dávid és Salamon. A világvallások alapvető tanításai. Népek és vallások egymásra hatása. Ókori keleti örökségünk Mezopotámia, India, Kína területéről. Az írásbeliség kezdetei. Hasonlóságok és különbségek.

Fogalmak: őskor, ókor, régészet, szerszámkészítés, öntözéses földművelés, Krisztus előtt, Krisztus után, évtized, évszázad, emberöltő, fáraó, piramis, hieroglifa, ékírás, betűírás, múmia, Biblia, Ószövetség. Személyek: Ádám, Éva, Noé, Mózes. Topográfia: ókori Kelet, Egyiptom, Nílus. Évszámok: Kr. e. 3000 körül (az Egyiptomi Birodalom egyesítése).

Órakeret 23 óra

Az ókori görög–római világ

Előzetes ismeret, tevékenység

Olvasmányok, filmek ókori görög és római mitikus és valós eseményekről, személyekről. Iskolában szerzett újszövetségi ismeretek.

A tematikai egység nevelési-oktatási céljai

A tanuló felismeri, hogy az ókori görögséget a közös nyelv, a mondai történetek, a vallás és az olimpiai játékok kapcsolták össze. Látja, hogy az athéniak a perzsák elleni harcokban nemcsak a földjüket, városukat védték, hanem a szabadságukat is. Értékeli az ókor hőseinek közösségükért tett bátor, önfeláldozó magatartását. Megérti, hogy a történelem szereplőit, hőseit elsősorban a közösség érdekében tett cselekedeteik alapján értékelhetjük. Tisztában van azzal, hogy az ókori rómaiak olyan hatalmas birodalmat hoztak létre, mely a Kárpátmedence területére is kiterjedt, így fontos a pannóniai római örökségünk kulturális emlékeinek megismerése, megbecsülése és védelme. Képes szöveges és képi információk gyűjtésére, azok egymással való összevetésére ókori görög-római témákból, valamint korabeli régészeti emlékek megfigyelésére, lelet és rekonstrukció összevetése is. A megismert történelmi fogalmakat helyesen alkalmazza, az egyszerű írásos forrásokat megérti, és tanári segítséggel feldolgozza. Képes történelmi események időrendbe állítására és időszalagon való elhelyezésére is.

Mondák a krétai és Ismeretszerzés, tanulás: trójai mondakörből. – Információk gyűjtése a görög világról. (Pl. az életmód jellegzetességei.) – Információk gyűjtése a görög-római világban lezajlott jelentősebb háborúkról képek és történelmi térképek segítségével. (Pl. a görög-perzsa háborúk, a pun háborúk.) A görögök vallása és – Történetek és képek gyűjtése az ókori római világból. (Pl. az ókori olimpiák. Romulus és Remus mondája; olvasmányok feldolgozása Róma Hétköznapok és fénykoráról.) ünnepek. – Képszerű ismeretek gyűjtése az antik építészetről. (Pl. a görög és Hétköznapok Athénban római építészet hasonlóságainak és különbségeinek összevetése.) és Spártában. Gyermekek nevelése, Kritikai gondolkodás: oktatása. – Valóság és fikció szétválasztása egy-két görög mondában. (Pl. a trójai faló története.) – Mondák forráskritikai elemzése. (Pl. a valós és a fiktív elemek megkülönböztetése a szabin nők elrablásáról szóló történetben.) – A hódító Róma történelmi szerepe. (Pl. a római hódítások pozitív

Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák Tankönyvi szövegek megbeszélése (tanári irányítással). Irányított információgyűjtés képekből. Információk összehasonlítása (szöveg, kép). Önálló írásbeli feladatmegoldás. Játék, szerepjáték. Illusztráció készítése. Csoportmunka. Pármunka. Közös osztályszintű feldolgozás. Tanári szemléltetés, magyarázat. Tanári magyarázat, prezentáció.

Magyar nyelv és tankönyv, irodalom: munkafüzet, Mese, monda, atlasz mítosz. (Pl. ismert görög mondák Prométheuszról, Odüsszeuszról, Daidalosz és Ikaroszról.)

Idegen nyelvek: néhány példa a görög/latin szavak átvételére a tanult idegen nyelvben. Matematika: Euklidész,

Történetek a görögés negatív következményei.) perzsa háborúk – Lelet és rekonstrukció összevetése. (Pl. Colosseum, diadalívek korából. stb.) Békék, háborúk, hadviselés. Kommunikáció: Egyezmények, – A görög világ főbb jellegzetességeinek bemutatása. (Pl. néhány szövetségek. monda szóbeli felidézése.) – Szituációs játék. (Pl. az athéni demokrácia működése.)  Rendszerező tábla készítése (pl. az ókori Hellászról és a Római Birodalomról). Az athéni demokrácia virágkora.

Művészek és művészetek, tudósok és tudomány az ókori görög világban.

Történetek Nagy Sándorról. Birodalmak.

Tájékozódás időben és térben:  Az itáliai-félsziget elhelyezkedése, jellegzetességei. A Római Birodalom terjeszkedése. (Pl. a második pun háború nyomon követése történelmi térképen; a Római Birodalom helye Európa mai térképén.) Az időszámítás technikájának gyakorlása. (Pl. a főbb görög és római események ábrázolása párhuzamos időszalagon.)

Pitagorasz, a római számok. Erkölcstan: A vallási közösség és vallási intézmény. A nagy világvallások világképe és erkölcsi tanításai. Természetismeret: A félsziget fogalma, jellegzetességei a gazdasági életben. A Balkán-félsziget és az Itáliai félsziget Európa térképén. A vulkánok. Vizuális kultúra: ókori épületek maradványai (pl. az athéni Akropolisz, a római Colosseum); a görög és római emberábrázolás, portrészobrászat; korakeresztény és bizánci templomok.

Róma alapítása és terjeszkedésének kezdetei. A pun háborúk és hadvezérei. Birodalmak. A földrajzi környezet. Közlekedés, úthálózat, hírközlés. Köztársaságból egyeduralom. Híres és hírhedt császárok. Uralkodók és államférfiak. A régi Róma művészeti emlékei, tudósok és művészek a birodalomban. Élet a Római Birodalomban. Család, lakóhely. Pannónia provincia. A kereszténység kialakulása és elterjedése. Az Újszövetség. Jézus története. A világvallások alapvető tanításai, vallásalapítók, vallásújítók.

Mozgóképkultúra és médiaismeret: Részletek népszerű játékfilmekből. (Pl. Wolfgang Petersen: Trója; Oliver Stone: Nagy Sándor; William Wyler: Ben Hur; Ridely Scott: Gladiátor; Franco Zeffirelli: Jézus élete.)

A Római Birodalom meggyengülése, a Nyugatrómai Birodalom bukása.

Tematikai egység Előzetes tudás, tapasztalat A tematikai egység nevelési-oktatási céljai Tartalmak

Fogalmak: mítosz, városállam, olimpia, népgyűlés, Akropolisz, légió, rabszolga, provincia, népvándorlás, Újszövetség. Személyek: Zeusz, Periklész, Romulus, Hannibál, Julius Caesar, Augustus, Jézus, Mária, József. Topográfia: Balkán-félsziget, Olümposz, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Marathón, Itáliai-félsziget, Róma, Karthágó, Szicília, Római Birodalom, Pannónia, Aquincum, Júdea, Betlehem. Évszámok: Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpia játékok), Kr. e. 490 (a marathóni csata), Kr. e. V. század közepe (Athén fénykora), Kr. e. 44 (Julius Caesar meggyilkolása), Kr. u. 476 (a Nyugatrómai Birodalom bukása).

Órakeret 14+2 óra

A középkori Európa világa Olvasmányok – mesék és valós történetek –, filmek a középkor világából/világáról: királyok, lovagok, polgárok, parasztok.

A tanuló felismeri, hogy a különböző népek vallása, kulturális, társadalmi és gazdasági tevékenysége kölcsönösen hat egymásra. Látja, hogy a közösségeket a munka tartja fenn, a gazdasági fejlődés szempontjából pedig fontos az egyéni érdekeltség, valamint azt, hogy a társadalmi életet a szellemi és anyagi viszonyok együttesen határozzák meg. Érzékeli, hogy a korszak meghatározó vallási és szellemi irányzatainak (lovagi kultúra, humanizmus stb.) máig mutató hatásuk van. Felismeri a középkori keresztény államok kialakulása jelentőségét. Képes a középkori Európa főbb változásainak a bemutatására, meghatározó vallásainak megkülönböztetésére jellegzetességeik alapján. Sokoldalúan és kritikus szemlélettel megismeri a középkori ember életét, és. szóbeli kifejezőképességét fejleszti erről szóló történetek elbeszélésével.

A Frank Birodalom és Ismeretszerzés, tanulás: keresztény királyságok. – A középkori élet színtereinek, főbb jellemzőinek megismerése. A Bizánci Birodalom. (Pl. a földesúri vár felépítésének, az egyes részek funkciójának számba vétele képek alapján.)

Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák Tankönyvi megbeszélése irányítással). Irányított

szövegek Magyar nyelv és (tanári irodalom: Középkori témájú információ- mesék, mondák..

tankönyv, munkafüzet, atlasz, NTK-Player

az iszlám vallás – Ismeretek gyűjtése az érett középkorról. (Pl. a reneszánsz stílus megjelenése és jegyeinek megfigyelése festmények, szobrok és épületek képeinek alapvető tanításai. Az segítségével; a vallási fanatizmus megnyilvánulásai.) iszlám kulturális hagyatéka. Kritikai gondolkodás: Népek és vallások – Társadalmi csoportok jellegzetességeinek felismerése, összevetése. egymásra hatása, (Pl. a bencés rend legfontosabb jellegzetességeinek ismerete; együttélése társadalmi csoportok [szerzetesek, lovagok] közös jellemzői.) – A középkori városok jellegzetességei, az életmód jellemzői. (Pl. képek és térképek segítségével megértetni, miért az adott helyen alakultak ki a középkori városok.) – Kérdések megfogalmazása egyszerű írásos források alapján. (Pl. a könyvnyomtatás elterjedésének jelentősége a kultúrában.) Kommunikáció: – A középkori életmód ismertetése szóban vagy feldolgozása játékos formákban. (Pl. apródból lovag – a lovaggá válás folyamatának megbeszélése dramatizált formában) Tájékozódás időben és térben: – A középkori birodalmak térképen való elhelyezése. (Pl. a Frank Birodalom, a Bizánci Császárság.) Az időszalag használatának, valamint a tanult évszámokkal való számítás gyakorlása. (Pl. a tanult események elhelyezése az időszalagon.) A keresztény egyház felépítése, jellemzői. A fontosabb európai államok az első ezredfordulón.

gyűjtés képekből. Információk összehasonlítása (szöveg, kép). Önálló írásbeli feladatmegoldás. Játék, szerepjáték. Illusztráció készítése. Csoportmunka. Pármunka. Közös osztályszintű feldolgozás. Tanári szemléltetés, magyarázat. Tanári magyarázat, prezentáció.

Idegen nyelvek: A híresebb középkori városok nevének helyes kiejtése a tanult nyelven. Matematika: Az „arab” számok eredete. Vizuális kultúra: A középkori építészet, a román és a gótikus stílus jellemzői; középkori freskók, táblaképek, üvegablakok és oltárszobrok. Reneszánsz paloták. A reneszánsz nagy mesterei. Ének-zene: Gregorián énekek, a reneszánsz zene. Testnevelés és sport: Érdekességek a testedzés történetéből – a parasztok sportjai, lovagi játékok.

Az uradalmak. Földesurak és jobbágyok. Család, lakóhely. A keresztény egyház. Világi papok és szerzetesek. Lovagi életmód, lovagi erények. A keresztes hadjáratok. A középkori városok. A katedrálisok és a gótika. A polgárok. Falvak és városok. A céhek feladatai és működésük. A távolsági kereskedelem. Felfedezők, feltalálók.

Mozgóképkultúra és médiaismeret: Részletek népszerű játékfilmekből (pl. Mel Gibson: A rettenthetetlen; Luc Besson: Jeanne d’Arc.)

A középkori Európa öröksége. A humanizmus és a reneszánsz. A könyvnyomtatás.

Fogalmak: középkor, uradalom, hűbérúr, hűbéres, vár, jobbágy, robot, majorság, iszlám, pápa, szerzetes, eretnek, kolostor, kódex, lovag, középkori város, céh, járvány, távolsági kereskedelem, könyvnyomtatás. Személyek: Nagy Károly, Mohamed, Szent Benedek, Gutenberg. Topográfia: Bizánci Császárság, Frank Birodalom, Mekka, Arab Birodalom, Német-Római Császárság. Évszámok: 622 (Mohamed „futása”), 800 (Nagy Károly császár), XV. század (könyvnyomtatás).

Tematikai egység Előzetes tudás, tapasztalat A tematikai egység nevelési-oktatási céljai Tartalmak

Órakeret 16+3 óra

A magyarság történetének kezdetei és az Árpádok kora

Magyar népmesék, hazai nemzetiségek és más népek meséi, mesefajták; mondák, regék, legendák. Alsó tagozatos olvasmányok a hun–magyar mondakörből, a vérszerződésről, a honfoglalásról, Szent Istvánról. A tanuló megbecsüli az országalapítók és -építők (uralkodók és közemberek) munkáját és emlékét. Felismeri a közösségi összefogás, áldozatkészség és helytállás erejét a haza építésében és védelmében. Értékeli hazánk európai keresztény államközösségbe való sikeres beilleszkedését, felismeri a keresztény értékrend máig ható elemeit és azok jelentőségét. Belátja, hogy az utókor a korszak szereplőit a közösség érdekében tett cselekedeteik alapján értékeli. Megismeri és feldolgozza a magyarság régmúltját, a tények és a vitatott kérdések (eredet, rokonság stb.) együttes feltárásával is. Felismeri a mondák és valóság közötti kapcsolatokat és ellentmondásokat egyaránt. Különböző források feldolgozása és ütköztetése révén fejleszti kritikai gondolkodását.

Mondák, krónikák és Ismeretszerzés, tanulás: történetek a magyarság – A magyar őstörténetre vonatkozó ismeretek szerzése eredetéről és különböző típusú forrásokból. (Pl. a rovásírásos ABC vándorlásáról. megismerése.) Az ősi magyar – Történetek megismerése és feldolgozása. (Pl. Szent harcmodor. István és Szent László legendáiból.) Honfoglalás és letelepedés a KárpátKritikai gondolkodás: medencében. A – Forrásütköztetés a honfoglaló magyarok életmódjára kalandozó hadjáratok. vonatkozó ismeretek megbeszélése során (Pl. az ősi A keresztény magyar magyar hitvilág és az új vallás összehasonlítása.) állam megalapítása, – Történelmi személyiség jellemzése (pl. Szent István Géza fejedelem és király Intelmeinek rövid részletei alapján). Szent István intézkedései.

Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák

Tankönyvi szövegek megbeszélése (tanári irányítással). Irányított információ-gyűjtés képekből. Információk összehasonlítása (szöveg, kép). Önálló írásbeli feladatmegoldás. Játék, szerepjáték. Illusztráció készítése. Csoportmunka. Pármunka. Közös osztályszintű feldolgozás. Tanári szemléltetés, magyarázat. Tanári magyarázat, prezentáció.

Magyar nyelv és irodalom: A hun-magyar mondakör. Részletek magyar szentek legendáiból.

Taneszközök tankönyv, munkafüzet, atlasz, NTK-Player

Természetismeret: A Kárpát-medence tájegységei, gazdaságföldrajzi jellegzetességeik. Ének-zene: A magyar népzene

A keresztény magyar állam megerősítése Szent László és Könyves Kálmán uralkodása idején. A tatárjárás. Az ország újjáépítése a tatárjárás után. IV. Béla, a második honalapító. Kisebbség, többség, Árpád-kori kulturális örökségünk

Kommunikáció: – Beszámolók, kiselőadások tartása. (Pl. Csaba királyfi, a vérszerződés, a fehér ló mondája.) – Rekonstrukciós rajzok elemzése. (Pl. az ősi magyar öltözködés, lakhely, szerszámok és fegyverek.) Tájékozódás időben és térben: – Történelmi mozgások megragadása. (Pl. a honfoglalás útvonalai.) Kronológiai adatok rendezése. (Pl. a jelentősebb Árpádházi uralkodók elhelyezése az időszalagon.)

régi rétegű és új stílusú népdalai, a népi tánczene. Vizuális kultúra: Festmények, szobrok és filmek a magyar mondavilágról, a vérszerződésről, a honfoglalásról és az államalapításról. Népvándorlás kori tárgyak. A román stílus hazai emlékei.

Mozgóképkultúra és médiaismeret: Részletek népszerű játékfilmekből. Fogalmak: hun, finnugor, félnomád életmód, törzs, nemzetség, nagycsalád, fejedelem, táltos, honfoglalás, kalandozás, vármegye, tized, ispán, tatár, kun. Személyek: Attila, Álmos, Árpád, Géza fejedelem, Szent István, Gellért püspök, Szent László, IV. Béla. Topográfia: Urál, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence, Erdély, Esztergom, Székesfehérvár, Buda, Muhi. Évszámok: IX. század (Etelköz), 895–900 (a honfoglalás), 997–(1000)–1038 (Szent István uralkodása), 1077 (Szent László trónra lépése), 1241–1242 (a tatárjárás), 1301 (az Árpád-ház kihalása).

6. évfolyam Tematikai egység címe

A Magyar Királyság virágkora

A világ és Európa a kora újkorban

Magyarország a kora újkorban

A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon

Az össz. óraszám

A továbbhaladás feltételei 6. évfolyamon A tanuló legyen tisztában az egyes tematikai egységek nevelési-oktatási céljainál megfogalmazott elvárásokkal, ismerje a témakörökhöz kapcsolódó kulcsfogalmakat (fogalmak, személyek, évszámok, topográfia), amelyek segítik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását. Legyen képes ismereteket gyűjteni a tankönyvön kívül egy megadott témában tanári segítséggel. Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között, és legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Legyen képes a történetek a feldolgozásánál a tér- és időbeliség azonosítására, a szereplők csoportosítására fő- és mellékszereplőkre, illetve a valós és fiktív elemek megkülönböztetésére. Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges kulcsszavakat, cselekedeteket. Ismerje a késő középkor és az újkor első felének főbb jelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit, a korszak meghatározó egyetemes és magyar történelmének eseményeit 1848-ig, évszámait, történelmi helyszíneit, lássa meg a magyar és egyetemes események egyidejűségét, egymásra hatását. Legyen képes a tanuló az információk rendezésére és értelmezésére, vizuális vázlatok készítésére. Tudjon információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; képes legyen szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismereteiről, és kiselőadást tartani; tudja saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményét figyelembe venni. Tudjon eseményeket és történeteket önállóan elmondani a tanult fogalmak felhasználásával, történelmi ismeretet meríteni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából. Ismerje a tanult alapvető történelmi események időpontját, tudja ezeket időrendbe állítani. A történelmi események helyszíneit képes legyen felismerni különböző térképeken, néhány kiemelt jelenség topográfiai helyét megjelölni vaktérképen, valamint távolságot becsülni és számítani történelmi térképen.

6. évfolyam Tematikai egység Előzetes tudás, tapasztalat

Órakeret 13+2 óra

A Magyar Királyság virágkora Mesék, mondák és valós történetek a Hunyadiakról. A nándorfehérvári hősök.

Tudatosul a tanulóban, hogy a királyokat, uralkodókat a történetekben megismert személyes tulajdonságaik és a kor kihívásaira adott (a

A tematikai egység társadalom életére hatást gyakorolt) válaszaik eredményessége, illetve önfeláldozó magatartásuk alapján őrzi meg a történelmi emlékezet. Látja nevelési-oktatási a törökellenes harcok hősiességének máig ható példáját. Felismeri az összefogás jelentőségét egy függetlenségéért küzdő nép életében. Látja a történelmi személyiség szerepét, jelentőségét, képes személyek, csoportok tetteinek megindokolására, valamint történetek mesei és céljai valóságos elemeinek megkülönbözetésére. Megérti és értelmezi a képi és írásos források szövegét.

A királyi hatalom Ismeretszerzés, tanulás: megerősítése I. Károly – Információk szerzése, rendszerezése és értelmezése idején. szöveges és képi forrásokból. (Pl. I. Károly politikai és gazdasági intézkedése írásos és képi források felhasználásával.) – Történeti események feldolgozása mai szövegek és rövid korabeli források alapján. (Pl. a nándorfehérvári győzelem.) Nagy Lajos, a lovagkirály. Főbb Kritikai gondolkodás: – Lelet és rekonstrukció összevetése. (Pl. egy vár törvényei. makettje és romjai.) Egy középkori város: Buda.

Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák Tankönyvi szövegek megbeszélése (tanári irányítással). Irányított információ-gyűjtés képekből. Információk összehasonlítása (szöveg, kép). Önálló írásbeli feladatmegoldás. Játék, szerepjáték. Illusztráció készítése. Csoportmunka. Pármunka. Közös osztályszintű feldolgozás. Tanári szemléltetés, magyarázat. Tanári magyarázat, prezentáció.

tankönyv, Magyar nyelv és munkafüzet, irodalom: népmesék atlasz, és mondák Mátyás NTK-Player királyról. Arany János: Toldi. Ének-zene: reneszánsz Mátyás udvarából.

Vizuális kultúra: A gótikus és a

Hunyadi János Kommunikáció: törökellenes harcai. – Tanulói kiselőadások tartása. (Pl. Élet a középkori A nándorfehérvári Budán.) diadal. – Uralkodók és politikájuk jellemzése. (Pl. a lovagkirály külső és belső tulajdonságai.) Hunyadi Mátyás Tájékozódás időben és térben: uralkodása és Szinkronisztikus vázlat készítése (pl. a XIV–XV. századi egyetemes és magyar történelmi eseményeiről). reneszánsz udvara. Uralkodók és államférfiak.

reneszánsz stílus építészeti emlékei Magyarországon. A középkori Buda műemlékei. Mátyás visegrádi palotája. A Corvinák.

A mohácsi vereség és következményei. Buda eleste.

Fogalmak: aranyforint, nádor, nemes, ősiség és kilenced törvénye, kormányzó, végvár. Személyek: I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, I. Szulejmán. Topográfia: Nándorfehérvár, Visegrád, Mohács. Évszámok: 1308 (I. Károly), 1456 (Nándorfehérvár), 1458-1490 (Hunyadi Mátyás uralkodása), 1526 (a mohácsi vereség).

Tematikai egység Előzetes tudás, tapasztalat

A tematikai egység nevelési-oktatási céljai

Órakeret 14+2 óra

A világ és Európa a kora újkorban

Olvasmányok a földrajzi felfedezésekről, elsősorban Kolumbuszról, valamint a felfedezések előtti Amerikáról. Iskolai és iskolán kívüli ismeretek a protestáns vallásokról. Olvasmányok vagy filmélmények a Napkirályról és udvaráról. A tanulóban tudatosul, hogy az emberi alkotótevékenység, kezdeményezőképesség (tudományos felfedezések és technikai találmányok stb.) a gazdasági fejlődés meghatározó elemei. Felismeri, hogy a felfedezők, újítók töretlen hite, szilárd akarata és kitartása záloga a sikerességnek. Látja, hogy a fejlettebb népek, államok erőfölényük birtokában leigázzák, gyarmatosítják a fejletlenebbeket, valamint, hogy az államok közötti és társadalmon belüli konfliktusok nem egyszer háborúhoz vagy polgárháborúhoz vezetnek, melyek jelentős emberáldozatokkal járnak. Felismeri a földrajzi felfedezések jelentőségét és hatását az európai és amerikai életmódra. Megérti a XVI–XVII. századi vallási megújulás okait és jelentőségét. Képes élményszerű ismeretek szerzésére a kora újkori „fényes udvarokról”, információk gyűjtésére, képi és szöveges források együttes kezelésére, a történelmi és földrajzi atlasz együttes használatára. Párhuzamokat keres megismert történelmi élethelyzetek, események és mai életünk között.

A földrajzi Ismeretszerzés, tanulás: felfedezések okai és – Információk szerzése és rendszerezése tanári elbeszélés, céljai. Hódítók és tankönyvi szövegek és képek alapján. (Pl. a Kolumbusz meghódítottak. előtti Európán kívüli világról.) Felfedezők, feltalálók. – Következtetések levonása a feldolgozott információkból. (Pl. a reformáció fő tanításai egy A felfedezések hatása Luther-szövegrészlet alapján.) az európai (és – Írásos vagy rajzos vázlat elemzése. (Pl. a királyi amerikai) életre. önkényuralom és az alkotmányos királyság jellemzői.) A reformáció és a Kritikai gondolkodás: katolikus megújulás. – Különbségek azonosítása egy-egy történelmi jelenség Történelemformáló kapcsán (pl. a felfedezések okainak és céljai) eszmék.

Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák Tankönyvi szövegek megbeszélése (tanári irányítással). Irányított információ-gyűjtés képekből. Információk összehasonlítása (szöveg, kép). Önálló írásbeli feladatmegoldás. Játék, szerepjáték. Illusztráció készítése. Csoportmunka. Pármunka. Közös osztályszintű feldolgozás. Tanári szemléltetés, magyarázat. Tanári magyarázat, prezentáció.

tankönyv, Vizuális kultúra: A munkafüzet, protestáns atlasz, templomok külsőNTK-Player belső arculata. A barokk stílus jellegzetességei. A versailles-i palota és Szentpétervár. A barokk legnagyobb mesterei. Ének-zene: a barokk és a klasszikus zene

Az alkotmányos Kommunikáció: királyság létrejötte – Beszámolók készítése. (Pl. egy felfedező útja.) Angliában. – Saját vélemény megfogalmazása (pl. a felvilágosodás fontosságáról). – Összehasonlító táblázatok készítése (pl. a katolikus és protestáns vallások különbségeiről). A Napkirály udvara. Tájékozódás időben és térben: – A korszak néhány kiemelt eseményének elhelyezése az időszalagon. Néhány kiemelt esemény megjelölése kontúrtérképen. (Pl. a felfedező utak és az első gyarmatok.)

néhány mestere. Mozgóképkultúra és médiaismeret: részletek népszerű játékfilmekből (pl. Ridley Scott: A Paradicsom meghódítása; Eric Till: Luther; Mel Gibson: A hazafi).

A felvilágosodás kora. Történelemformáló eszmék.

Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi harca. Az Egyesült Államok létrejötte. Egyezmények, szövetségek.

Fogalmak: újkor, felfedező, gyarmat, manufaktúra, reformáció, protestáns, jezsuita, katolikus megújulás, felvilágosodás, alkotmány. Személyek: Kolumbusz, Luther, Kálvin, Cromwell, XIV. Lajos, Rousseau, Washington. Topográfia: Amerika, Versailles, London, Szentpétervár. Évszámok: 1492 (Kolumbusz), 1517 (Luther fellépése), 1776 (az amerikai Függetlenségi nyilatkozat).

Tematikai egység Előzetes tudás, tapasztalat A tematikai egység nevelési-oktatási céljai Tartalmak

Órakeret 18+1 óra

Magyarország a kora újkorban

Mondák és történetek Hunyadi Jánosról, a török ellenes harcok világáról, az „igazságos” Mátyásról, valamint a mohácsi tragédiáról. A hazafiság erősítése a hódítókkal szembeni védekezés, a hősi önfeláldozás példáin keresztül. A tanuló felismeri, hogy az ország közösségeinek széthúzása gyengíti a társadalom védekező képességét a hódítókkal szemben, az összefogás és az egységes fellépés azonban még egy vereség esetén is a behódolás helyett megegyezést eredményezhet. Felismeri a török terjeszkedés megállításának jelentőségét hazánk és Európa szempontjából. Érzékeli, hogy két nagyhatalom közötti helyzetünk fokozott terhet rótt a társadalom minden rétegére. Látja a politikai megosztottság következményeit. Észleli, hogy az egyeduralmi törekvések saját céljával ellentétes hatást válthatnak ki. Képes egymásnak ellentmondó források értékelésére. Igény felkeltése múzeumok, várak felkeresésére határokon innen és túl.

Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák

A három részre szakadt . Tankönyvi szövegek megbeszélése Ismeretszerzés, tanulás: ország élete. (tanári irányítással). – Információgyűjtés, rendszerezés a tankönyvből és Irányított információ-gyűjtés Végvári harcok – olvasókönyvekből (pl. a végvári katonák életéről). képekből. végvári hősök. A – Életmód-történeti ismeretek gyűjtése. (Pl. a kor Információk összehasonlítása (szöveg, nagy várháborúk éve jellegzetes magyar, német és török ruházkodása.) kép). (1552). Önálló írásbeli feladatmegoldás. Békék, háborúk, Kritikai gondolkodás: Játék, szerepjáték. – A három országrész jellegzetességeinek összevetése. hadviselés. Illusztráció készítése. Reformáció és – A személyiség szerepe a történelemben: (Pl. II. Rákóczi Csoportmunka. Pármunka. Ferenc élete, pályaképe.) katolikus megújulás Közös osztályszintű feldolgozás. Magyarországon. Tanári szemléltetés, magyarázat. Kommunikáció: Az Erdélyi Tanári magyarázat, prezentáció. – Kiselőadás tartása a reformációról és Fejedelemség ellenreformációról. (Pl. kulturális hatásuk elemzése.) aranykora Bethlen Gábor idején.

tankönyv, Magyar nyelv és munkafüzet, irodalom: Gárdonyi atlasz, Géza: Egri csillagok. NTK-Player Arany János: Szondi két apródja. Ének-zene: Népdalok a török korból, kuruc dalok. A barokk zene. A tárogató. Vizuális kultúra: Jelentősebb barokk műemlékek Magyarországon.

Élet a török Tájékozódás időben és térben: hódoltságban. Történelmi térkép elemzése. (Pl. információk gyűjtése a Öltözködés, divat. három részre szakadt ország térképének segítségével.) Habsburg-ellenes harcok és vallási mozgalmak a XVII. században, a török kiűzése. A Rákócziszabadságharc. Az ország újjáépítése, a hódoltsági területek benépesítése. Kisebbség, többség, nemzetiségek.

Az erdélyi építészet jellegzetességei. A török hódoltság műemlékei: mecsetek és fürdők. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Részletek népszerű játékfilmekből. (Pl. Várkonyi Zoltán: Egri csillagok.)

Fogalmak: végvár, hódoltság, szultán, szpáhi, janicsár, kuruc, labanc, hajdú, úrbér, jobbágyrendelet, zsellér, betelepítés, türelmi rendelet. Személyek: Dobó István, Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Mária Terézia, II. József. Topográfia: Pozsony, Bécs, Erdélyi Fejedelemség, Eger, Gyulafehérvár, Debrecen. Évszámok: 1541 (Buda török kézen), 1552 (a „nagy várháborúk éve”), 1686 (Buda visszavívása), 1703–1711 (a Rákóczi-szabadságharc), 1740–1780 (Mária Terézia).

Tematikai egység Előzetes tudás, tapasztalat

A tematikai egység nevelési-oktatási céljai

Órakeret 20+2 óra

A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon

Ismeretek olvasmányok és filmek alapján a francia forradalomról és Napóleonról. A gőz szerepe az első ipari forradalomban. Olvasmányok Széchenyiről, a Lánchídról és Kossuthról. Alsó tagozatos olvasmányok az 1848–49-es forradalomról és szabadságharcról. A tanuló felismeri, hogy a polgárosodással párhuzamosan az szabadság, egyenlőség, testvériség eszméinek együttese nagy társadalmi mozgósító erővel hat. Látja, hogy a jelentős társadalmi és gazdasági átalakulásoknak egyaránt vannak győztesei és vesztesei, e folyamat vizsgálata feltárhatja a személyes és közösségi sors közötti összefüggéseket. Megérti, hogy az utókor nézőpontjából többnyire az válik történelmi személyiséggé, hőssé vagy mártírrá, aki a személyes érdekei elé a közösség hosszú távú érdekeit helyezi. Látja a középkori államok és a polgári nemzetállamok közti különbségeket. Értékeli a polgári nemzetállammá válás békés és erőszakos útjait. Hazafiságra nevelés a reformkor, a forradalom és a szabadságharc tanításának során. Megismeri és értékeli a korszak nagy történelmi személyiségei példamutató életét és munkásságát. Megismeri a reformkor legjelentősebb eredményeit, és értékeli ezek jelentőségét a korábbi magyarországi és a korabeli európai viszonyok tükrében. Képes a történeti forrásokon túl más tantárgyak ismereteinek, információinak felhasználására, következtetések levonására történelmi térképek segítségével.

francia forradalom és Ismeretszerzés, tanulás: vívmányai. A – Ismeretszerzés tanári elbeszélés és vázlatrajz alapján. jakobinus terror. (Pl. Széchenyi és Kossuth reformkori tevékenysége.) – Következtetések levonása rövid közjogi forrásrészletekből. (Pl. az Emberi és polgári jogok Napóleon tündöklése nyilatkozatából.) és bukása. Az ipari forradalom Kritikai gondolkodás: első feltalálói és – Változások és hatásaik nyomon követése. (Pl. a találmányai. szabadságharc bukásának következményei.) Közlekedés, úthálózat, – Érvekkel alátámasztott vélemény megfogalmazása. (Pl. hírközlés. Robespierre zsarnok vagy forradalmár?)

Széchenyi István elméleti és gyakorlati Kommunikáció: munkássága.

Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák Tankönyvi szövegek megbeszélése (a tanár által irányított). Irányított információgyűjtés. Információk (szövegek, képek) összehasonlítása. Tanulói kiselőadás. Önálló feladatmegoldás. Pármunka. Csoportmunka. Játék, szerepjáték. Tanári szemléltetés. Tanári magyarázat, prezentáció.

tankönyv, Magyar nyelv és munkafüzet, irodalom: Csokonai, atlasz, Kölcsey, Vörösmarty NTK-Player és Petőfi versei. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai. Természetismeret: az iparfejlődés környezeti hatásai. Ének-zene: Marseillaise, a nagy romantika mesterei.

A reformkori rendi országgyűlések fő kérdései. Kossuth Lajos programja és szerepe a reformkorban. Az 1848-as forradalom. Az áprilisi törvények. A szabadságharc fontosabb csatái és jeles szereplői. Helyi sajátosság: névadónk, Kozma Ferenc és a szabadságharc

– Tanulói kiselőadás jelentős történelmi személyiség életéről. (Pl. Wesselényi Miklósról, Kölcsey Ferencről.)

Tájékozódás időben és térben: Jelentős események egymásra hatásának vizsgálata. (Pl. a forradalom és a pozsonyi rendi országgyűlés történései.)

Erkel: Himnusz, Egressy Béni: Szózat, 1848-as dalok. Vizuális kultúra: a kort bemutató történeti festmények. Mozgóképkultúra és médiaismeret: részletek népszerű játékfilmekből (pl. Andrzej Wajda: Danton; Bereményi Géza: A Hídember).

Fogalmak: népfelség elve, jakobinus, polgári nemzet, ipari forradalom, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus, rendi országgyűlés, alsótábla, felsőtábla, reformkor, közteherviselés, cenzúra, sajtószabadság, választójog, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, honvédség, trónfosztás, nemzetiségi törvény. Személyek: XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, Watt, Széchenyi István, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Petőfi Sándor, Batthyány Lajos, Jellasics, Görgei Artúr, Bem József. Topográfia: Párizs, Waterloo, Debrecen, Isaszeg, Buda, Világos, Arad. Évszámok: 1789 (a francia forradalom kezdete), 1815 (a waterlooi csata), 1830 (a Hitel megjelenése, a reformkor kezdete), 1832–1836 (reformországgyűlés), 1848. március 15. (forradalom Pest-Budán), 1849. április 14. (a Függetlenségi nyilatkozat), 1849. október 6. (az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése).

Az alapfokú oktatást záró két évfolyam történelemtanításában már lehetőség van a múltat a korábbinál összetettebben, teljesebben, az általánosítás magasabb szintjét megragadva, sokoldalúbb összefüggésekbe ágyazva bemutatni. Az ebben a képzési szakaszban belépő társadalmi és állampolgári ismeretek a történelemmel együtt a korábbiaknál nagyobb lehetőséget kínál az állampolgárságra, demokráciára nevelésre. A nemzeti azonosságtudatra és a hazafiságra nevelés követelménye pedig Trianon utáni történelmünkben a határon túli magyarság sorsát nemzetünk múltjának és jelenének részeként kívánja tárgyalni. Fontos az európai integráció és a globalizáció folyamatának összeegyeztetése az egészséges nemzeti azonosságtudat kialakításával és ápolásával. A kulcskompetenciák közül a szociális és állampolgári kompetencia készíti elő tanulóinkat a közügyekben való részvételre. Ez elsősorban a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek keretében valósul meg. Tárgyunkon keresztül is elérendő fontos cél a hatékony, önálló tanulás és a történelmi ismeretek önálló elsajátítása képességének mind magasabb szintre emelése is. A 7–8. évfolyamon a tanulók már magasabb szintű elvont fogalmi gondolkodásra is képessé válnak. Az alsóbb évfolyamokra jellemző, a múltat megjelenítő történettanításnál ez már jobban közelít az elemzőbb jellegű irányába. Mindez nem jelenti azonban azt, hogy a képszerűség elvét és igényét teljességgel sutba dobjuk, de mindenképpen törekednünk kell arra, hogy a tanulókkal a történelem elemzésének alapvető módszereit elsajátíttassuk. A két évfolyam anyaga az elmúlt másfél évszázad történelmét dolgozza fel. A társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretekkel együtt egyrészt felkészíti tanítványainkat arra, hogy megértsék saját korukat, másrészt, hogy a jelenben felmerülő kérdésekre főként a közelmúlt történelmében keressenek és kapjanak válaszokat. Legalább ennyire fontos azonban az is, hogy a demokrácia értékeinek bemutatásával felkészítsük őket a felelős állampolgári létre és a demokratikus közéletben való tudatos részvételre. A társadalmi és állampolgári ismeretek – mint szocializációs hatású témaköröket átfogó tartalmi terület – természetes módon kapcsolódik a Nat-ban megfogalmazott valamennyi általános fejlesztési feladathoz. Ez a lehetősége abból fakad, hogy a jelenben való eligazodásra igyekszik felkészíteni a tanulókat. Olyan tartalmakat visz be az oktatásba, amelyek a hétköznapokban közvetlenül hasznosítható tudást eredményeznek. Olyan készségek fejlesztését célozza, amelyek – miként az összes kulcskompetencia – széles körben hasznosíthatók az iskolán kívüli életben is. A témakörök feldolgozása hozzájárul a szociális és állampolgári, valamint a kezdeményezőkészség és vállalkozási kompetencia fejlesztéséhez. Általános nevelési célok közül jelentős mértékben segíti az állampolgárságra és demokráciára való nevelést, a másokért való felelősségvállalás és az önkéntesség gondolatának elmélyülését a tanulókban, a gazdasági és a pénzügyi nevelést, valamint kisebb mértékben a pályaorientációt is.

Az általános iskola utolsó évfolyamán megjelenő társadalmi és állampolgári ismeretek témakörei a társadalomtudományi oktatás lezárását jelentik az iskolatípuson belül. A témakörök a történelmi tudásra építve foglalják össze, és a diákok saját életére vonatkoztatják a korábban megismert társadalmi, gazdasági és politikai fogalmakat, illetve viszonyrendszereket. E témák feldolgozása ugyanakkor előkészítés is a továbblépésre, hiszen ez az év fordulópontot jelent a tanulók többségének életében. 14 éves kortól felgyorsul a szocializáció. Egyre fontosabbá válik az állampolgári jogok és kötelességek ismerete, valamint tudatos gyakorlása, a gazdaság működésének átlátása, a vállalkozói szemlélet kialakulása, valamint a bonyolult társadalmi viszonyok reális értelmezése. A fiatalok egyre aktívabb önálló fogyasztókká válnak, ezért fontos, hogy e téren is a tudatosság jellemezze döntéseiket. A tantervben szereplő jelenismereti témakörök elő kívánják segíteni a fiatalok társadalmi beilleszkedését, egyéni érvényesülésülését és közösségi felelősségvállalását. Elsősorban azon képességek megerősödését kívánják támogatni, amelyek birtokában a tanulók el tudnak igazodni számukra ismeretlen helyzetekben, megoldásokat tudnak keresni azokra a problémákra, amelyekkel szembesülnek, képesek a lehetőségeik mérlegelésére, dönteni tudnak, valamint az általános emberi és polgári normáknak megfelelő módon viselkednek. Ebben az életszakaszban lesznek a tanulók között olyanok, akik közvetlenül vagy tanulási irányuk megválasztásával elindulnak a munka világa felé. Számukra külön is fontos lehet mindaz, amivel e témakörök feldolgozása hozzá tud járulni a pályaválasztásról, valamint a gazdasági és a pénzügyi kérdésekről való reális gondolkodás megalapozásához. Mind a XX. századi történelem, mind a társadalmi és állampolgári ismeretek témakörei is számos izgalmas lehetőséget kínálnak a médiamodul egységeinek beépítésére. Ezek az egységek a tanulási folyamat bármely pontján tetszés szerint elhelyezhetők, ahol támogatják az adott korszak jobb megértését – hozzájárulva egyúttal a médiaismeret sajátos fejlesztési céljainak megvalósulásához is.

7. évfolyam Tematikai egység címe

A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei

Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora Magyarországon

A nagyhatalmak versengése és az első világháború

Európa és a világ a két háború között

Magyarország a két világháború között

A második világháború

Az össz óraszám

A továbbhaladás feltételei 7. évfolyamon A tanuló legyen tisztában az egyes tematikai egységek nevelési-oktatási céljainál megfogalmazott elvárásokkal, ismerje a témakörökhöz kapcsolódó kulcsfogalmakat (fogalmak, személyek, évszámok, topográfia), amelyek segítik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását. Tudjon összefüggő szóbeli és írásbeli feleletet adni egy megadott történelmi témáról a tanult fogalmak felhasználásával, és egyszerűbb forrásokat értelmezni megadott szempontok alapján. Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; tudjon könyvtári munkával és az internet kritikus használatával forrásokat gyűjteni, kiselőadást tartani, illetve érvelni. Legyen képes szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismereteiről, és kiselőadást tartani. Ismerje a 19-20. század nagy korszakainak megnevezését, illetve egy-egy korszak főbb jelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit. Ismerje a korszak meghatározó egyetemes és magyar történelmének eseményeit 1945-ig, évszámait, történelmi helyszíneit, lássa meg a magyar és egyetemes események egyidejűségét, egymásra hatását. Legyen tisztában azzal, hogy Magyarország a trianoni békediktátum következtében elvesztette területének és lakosságának kétharmadát, és közel hárommillió magyar került kisebbségi sorba a szomszédos államokban, akik szintén a magyar nemzet tagjainak tekintendők. Tudja nyomon követni az egyes országok területi változásait a történelmi atlaszokon, ismerje fel a legfontosabb helyszíneket a különböző térképeken. Tudja, hogy Magyarország a trianoni békediktátum következtében elvesztette területének és lakosságának kétharmadát, és közel hárommillió magyar került kisebbségi sorba.

7. évfolyam Tematikai egység Előzetes tudás, tapasztalat A tematikai egység nevelési-oktatási céljai Tartalmak

Órakeret 8+1 óra

A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei

Jelentős események és történelmi személyiségek felidézése a középkori és az újkori Európa történetéből. Amerika felfedezése, Kolumbusz és tengerésztársainak élete. Találmányok, ipari fejlődés. Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc eseményei. A tanuló felismeri a nemzeti öntudatra és a hazafiságra nevelés megjelenésének jellemzőit, a nemzetépítést mint a közösségteremtés új formáját. Tudatosul benne a nemzetállamiság társadalmi összetartó ereje. Képes a középkor és az újkor egy-egy részterületének összehasonlítására, a XIX. századi Európa és Észak-Amerika történelme közös vonásainak egybevetésére. Felismeri, hogy a középkori és az újkori vezető államok közül néhány a XIX. században és ma is vezető szerepet tölt be a politikai és gazdasági életben. Megismeri és képes mérlegelni a tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív oldalát egyaránt. Megérti és értelmezi a változások lényegét, képes saját vélemény kifejtésére, önálló kutatómunkával történő alátámasztására. Képes az egyes események nyomon követésére és értelmezésére térképen, bizonyos tények, adatok felkutatásával.

Az egységes Ismeretszerzés, tanulás: Németország létrejötte. – Információk gyűjtése lexikonokból, az internetről vagy könyvtári kutatással. (Pl. a közlekedés fejlődése a lovas kocsitól az autóig.)

Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák

Tankönyvi szövegek megbeszélése (a tanár által irányított). Irányított információgyűjtés. Információk (szövegek, képek) összehasonlítása. Tanulói kiselőadás. Önálló Kritikai gondolkodás: feladatmegoldás. – Magyarázat az egységes államok kialakulásának Pármunka. Csoportmunka. történelmi okaira. (Pl. az Egyesült Államok Játék, szerepjáték. megszületése.) Tanári szemléltetés. Polgárháború az Tanári magyarázat, prezentáció. Amerikai Egyesült Kommunikáció: Államokban. – Beszámoló készítése valamilyen témáról. (Pl. a korszak Az ipari forradalom magyar tudósai, feltalálói.) második szakaszának feltalálói és Tájékozódás időben és térben: találmányai. – A tanult földrajzi helyeknek térképen történő Felfedezők, feltalálók.

tankönyv, Vizuális kultúra: a munkafüzet, XIX–XX. század atlasz, fordulójának NTK-Player stílusirányzatai. Ének-zene: Liszt zenéje. A kort idéző híres operarészletek. Fizika: Korabeli felfedezések, újítások, találmányok (pl. autó, izzó, telefon). Ezek működésének elvei.

Szövetségi rendszerek megkeresése. és katonai tömbök Vaktérkép (pl. a központi hatalmak és az antant országok kialakulása. berajzolásához).

Tematikai egység Előzetes tudás, tapasztalat A tematikai egység nevelési-oktatási céljai Tartalmak

Fogalmak: polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium, szociáldemokrácia, tömegkultúra. Személyek: I. Vilmos császár, Bismarck, Lincoln, Edison, Marx. Topográfia: Olaszország, Németország, Egyesült Államok. Évszámok: 1859 (csata Solferinónál), 1861-1865 (polgárháború az Egyesült Államokban), 1871 (a Német Császárság létrejötte).

Órakeret 12+1 óra

Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora Magyarországon

A forradalom és a szabadságharc történetének ismerete. A magyar polgári átalakulás elhelyezése időben és térben, a XIX. századi Európa viszonyai közepette. Egységes nemzetállamok létrejötte. A vonatkozó térképek ismerete. Iskolai megemlékezések: az aradi vértanúk emléknapja. A tanuló felismeri az uralkodói önkényt, és tudatosulnak benne a zsarnoki intézkedések hátrányai. A nemzetek közötti szembenállás feloldásaként felismeri és elfogadja a kölcsönös engedményeken alapuló megegyezés (kiegyezés) jelentőségét. Megismeri és megbecsüli a békés országépítő munka eredményeit, értékeit. Megismeri a magyar történelem főbb csomópontjait, kiemelkedő gazdasági és társadalmi folyamatait, fontosabb történéseit a XIX. század második feléből. Megérti, hogy az adott lehetőségek minél teljesebb körű kihasználása európai összehasonlításban is jelentős előrelépést hozott. Képes elemezni a korszak eredményeit, összehasonlítva a korábbi magyarországi fejlődés ütemével, illetve a korabeli európai viszonyokkal. Értékelje egy-egy jeles politikus, személyiség munkásságát.

Magyarország az Ismeretszerzés, tanulás: önkényuralom éveiben. – Az adatok oszlop- és kördiagramokban történő A kiegyezés; Deák feldolgozása.(Pl. a korszak gazdasági fejlődésének Ferenc szerepe jellemzői.) létrejöttében. Az új – Ismeretszerzés írásos és képi forrásokból. (Pl. dualista állam. tájékozódás Budapest XIX. századi történelmi Államférfiak. emlékeiről.) Egyezmények, szövetségek.

Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák

Tankönyvi szövegek megbeszélése (a tanár által irányított). Irányított információgyűjtés. Információk (szövegek, képek) összehasonlítása. Tanulói kiselőadás. Önálló feladatmegoldás. Pármunka. Csoportmunka. Játék, szerepjáték.

Magyar nyelv és irodalom: Arany János: A walesi bárdok; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk.

Taneszközök tankönyv, munkafüzet, atlasz, NTK-Player

Vizuális kultúra: A magyar történeti

Magyarország Kritikai gondolkodás: Tanári szemléltetés. gazdasági, társadalmi – Érvek és ellenérvek gyűjtése a kiegyezésről. (Pl. vita Tanári magyarázat, prezentáció. és kulturális fejlődése. arról, hogy ez a lépés az ország megmentésének vagy Népek egymásra elárulásának tekinthető-e.) hatása, együttélése. – Beszámoló a millenniumi eseményekről a kor fény- és árnyoldalait is bemutatva. Budapest világváros. Urbanizáció. Kommunikáció: – A dualista rendszer államszerkezeti ábrájának elkészítése, és magyarázata. – A kiegyezésben főszerepet játszó személyiség portréjának bemutatása (pl. Deák Ferenc, Eötvös József, Ferenc József). Az Osztrák–Magyar Monarchia együtt élő Tájékozódás térben és időben: népei. A nemzetiségek – Földrajzi, néprajzi (pl. honismereti) és történelmi helyzete. térképek összevetése. Kisebbség, többség, Budapest fejlődésének nyomon követése (pl. korabeli és nemzetiségek mai térkép alapján).

festészet példái. A századforduló magyar építészeti emlékei és legismertebb festői (Pl. Rippl-Rónai József, Csontváry Kosztka Tivadar). Technika, életvitel és gyakorlat: A családok eltérő helyzete, életszínvonala a XIX. század végén.

A millenniumi ünnepségek. Hazánk a XX. század elején.

Fogalmak: passzív ellenállás, kiegyezés, közös ügyek, dualizmus, millennium, agrárország, emigráció, amnesztia. Személyek: Deák Ferenc, I. Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Tisza Kálmán, Kandó Kálmán, Bánki Donát. Topográfia: Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest. Évszámok: 1867 (a kiegyezés), 1896 (a millenniumi ünnepségek).

Tematikai egység Előzetes tudás, tapasztalat

Órakeret 8+1 óra

A nagyhatalmak versengése és az első világháború A XIX. századról szóló olvasmányok, filmek, képek. A nemzetállamok kialakulása Európában, mely folyamat konfliktushoz vezet.

A tanuló felismeri az emberi élet értékeit kiélezett történelmi helyzetben, elutasítja a háború pusztításait, megérteti, elfogadja, sőt feladatának érzi

A tematikai egység a hősi halottak emlékének ápolását, felismeri a békés életviszonyok jelentőségét. nevelési-oktatási Megismeri az első világháborúhoz vezető történelmi folyamatokat, benne a szövetségkötéseket. A téma hazai vonatkozásaihoz ismereteket merít önálló gyűjtő- és kutatómunkával. Képes önállóan tájékozódni, a katonai eseményeket nyomon követni a térképen. Tudatosul benne, hogy Európa céljai történelmének addigi legvéresebb időszaka az első világháború volt.

A gyarmatbirodalmak Ismeretszerzés, tanulás: kialakulása. Élet a – Jegyzetek készítése Európa nagyhatalmainak vezetőiről. gyarmatokon. (Pl. II. Vilmos, Ferenc József, II. Miklós). – Ismeretszerzés a XIX. század végi nagyhatalmakról az internetről.

Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák

Tankönyvi szövegek megbeszélése (a tanár által irányított). Irányított információgyűjtés. Információk (szövegek, képek) összehasonlítása. Tanulói kiselőadás. Önálló feladatmegoldás. Az első világháború Kritikai gondolkodás: Pármunka. Csoportmunka. kirobbanása. – Érvek gyűjtése (pl. a háború törvényszerű kitörése, Játék, szerepjáték. Tömegek és gépek illetve annak elkerülhetősége mellett). Tanári szemléltetés. háborúja. Tanári magyarázat, prezentáció. Békék, háborúk, Kommunikáció: hadviselés. – Grafikonok, táblázatok elemzése, készítése az első Magyarok az első világháború legfontosabb adatairól. világháborúban. – Vita. (Pl. A politikusok szerepe és felelőssége az első világháború kirobbantásában.) Tájékozódás térben és időben: – A történelmi tér időbeli változásai. (Pl. a határok újrarajzolása a háború után)

Földrajz: Európa, és benne a Balkán helye a mai földrajzi térképeken.

tankönyv, munkafüzet, atlasz, NTK-Player

Kémia: Vegyi fegyverek kémiai alapjai. Ének-zene: Katonanóták felvételekről.

Vizuális kultúra: Korabeli fotók, albumok; részletek a Magyar évszázadok című tévésorozatból. Mozgóképkultúra

A háború – Vaktérképek készítése. (Pl. frontvonalak berajzolása.) következményei Az események ábrázolása időszalagon. Oroszországban, Lenin és a bolsevikok hatalomra kerülése.

médiaismeret: Játékfilmek részletei (Pl. Jean Renoir: A nagy ábránd; Stanley Kubrick: A dicsőség ösvényei; Delbert Mann: Nyugaton a helyzet változatlan stb.)

Az Egyesült Államok belépése és az antant győzelme a világháborúban. Történelemformáló eszmék.

Tematikai egység Előzetes tudás, tapasztalat A tematikai egység nevelési-oktatási céljai Tartalmak

Informatika: Adatok gyűjtése történelmi eseményekről és személyekről az interneten. Fogalmak: villámháború, állásháború/állóháború, bolsevik, szovjet, hátország, kétfrontos háború. Személyek: II. Vilmos, Lenin, Wilson, II. Miklós. Topográfia: Szerbia, Szarajevó, Pétervár, Oroszország. Évszámok: 1914. július 28. (a világháború kirobbanása), 1914-1918 (az első világháború), 1917 (az oroszországi forradalom és a bolsevik hatalomátvétel).

Órakeret 11+1 óra

Európa és a világ a két háború között

A XIX. század nagyhatalmainak ellentétei, a gyarmatosítás alakulása az előző évfolyam tanulmányai alapján. Az első világháború nagy csatái, új fegyverei, és a világégés következményei. A tanuló felismeri, hogy a háborút lezáró békéket kizárólag a győztesek érdekeinek megfelelően kötik meg. Felismeri a háború és a válságok következményeként a szélsőséges politikai erők befolyásának növekedésének és hatalomra jutásának veszélyeit, azonosítja a modern diktatórikus rendszerek jellemzőit, és elítéli azokat. Megismeri a háború utáni rendezést és következményeit. Képes nyomon követni térképen a területi változásokat. Megérti a történelmi összefüggéseket, egyszerűbb háborús forrásokat képes elemezni. Felismeri, hogy a két világháború közötti időszak a demokráciák és diktatúrák közti vetélkedés jegyében telt el.

Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák

A Párizs környéki Ismeretszerzés, tanulás: békék. Európa új arca. – Ismeretek szerzése a békekötés dokumentumaiból (pl. új országhatárok). – Statisztikák összevetése (pl. az európai nagyhatalmak és gyarmataik területük, népességük, ásványkincseik alapján).

Tankönyvi szövegek megbeszélése (a tanár által irányított). Irányított információgyűjtés. Információk (szövegek, képek) összehasonlítása. Tanulói kiselőadás. Önálló feladatmegoldás. Pármunka. Csoportmunka. Kritikai gondolkodás: Játék, szerepjáték. – Feltevések megfogalmazása a számunkra igazságtalan Tanári szemléltetés. békéről. A kommunista Tanári magyarázat, prezentáció. diktatúra a – Az első világháború utáni békék történelmi következményei, és az abból eredő újabb konfliktusok Szovjetunióban Sztálin, felismerése. a diktátor. A GULAG – Többféleképpen értelmezhető szövegek és képi rendszere. dokumentumok elemzése. Birodalmak. A gazdasági Kommunikáció: világválság az Egyesült – A gazdasági világválság magyarázata, összehasonlítása Államokban és napjaink gazdasági folyamataival. Európában. – Diagramok készítése (pl. termelési és munkanélküliség adatokból). A nemzetiszocializmus Tájékozódás térben és időben: Németországban, Az események és az évszámok elhelyezése a térképen. Hitler a diktátor.

A náci terjeszkedés kezdetei Európában.

tankönyv, Földrajz: Kelet- és munkafüzet, Közép-Európa atlasz, térképe. NTK-Player Vizuális kultúra: Dokumentumés játékfilmek, fotók, albumok. Játékfilmek (pl. Chaplin: Modern idők, A diktátor), rajzfilmek (pl. Miki egér), Walt Disney stúdiója. Építészek (pl. W. Gropius, F. L. Wright, Le Corbusier), szobrászok (pl. H. Moore) és festők (pl. H. Matisse, P. Picasso, M. Duchamp, M. Chagall, S. Dali). Ének-zene: neoklasszicizmus (pl. Stravinsky: Purcinella).

Tematikai egység Előzetes tudás, tapasztalat A tematikai egység nevelési-oktatási céljai Tartalmak

Fogalmak: békediktátum, kommunizmus, GULAG, személyi kultusz, fasizmus, nemzetiszocializmus, kisantant, proletárdiktatúra, tőzsde, részvény, gazdasági válság. Személyek: Clemenceau, Sztálin, Roosevelt, Mussolini, Hitler. Topográfia: Szovjetunió, New York. Évszámok: 1918. november 11. (az első világháború vége), 1922 (a Szovjetunió megalakulása), 1929-1933 (a nagy gazdasági világválság), 1933 (Hitler hatalomra kerülése).

Órakeret 14+1 óra

Magyarország a két világháború között

A dualizmus korának Magyarországa. Korábbi olvasmányok a trianoni békediktátumról és a trianoni Magyarországról. Iskolai megemlékezések: a nemzeti összetartozás napja. A tanuló azonosítja nemzeti önvédelem és az önfeladás közötti különbséget, felismeri a politikai kalandorság jellemzőit és következményeit. Tudatosul benne a trianoni békediktátum és országcsonkítás igazságtalansága, és nemzeti sorstragédiaként éli meg azt. Megérti, hogy egy-egy nemzet érdekérvényesítése legtöbbször egy másik nemzet kárára történik, így a vesztes fél ezt nem egyszer végzetes katasztrófaként éli meg. Az ismeretek, információk, érvek, ellenérvek egymással szembe- és egymás mellé állításával önálló véleményt alkot az adott korszakról. Ezek alapján a korszak és szereplői tevékenységének kiegyensúlyozottan értékeli, elismerve azok eredményeit, de nem elhallgatva bűneit sem. Felismeri, hogy a két háború közötti magyar politikát döntően a trianoni döntésre választ adó revízió határozta meg. Képes térképen bemutatni a Trianont követő területi változásokat, majd a revíziók ideiglenes eredményeit.

Az őszirózsás forradalom és a Ismeretszerzés, tanulás:  Információk gyűjtése, grafikonokból, táblázatokból, Tanácsköztársaság szöveges forrásokból (pl. a Magyarországra nehezedő okai, következményei. háború utáni terhekről).  Korabeli képi információforrások feldolgozása (pl. A trianoni plakátok, képeslapok, újságillusztrációk). békediktátum, országvesztés és a  A kor helyi és lakóhely környéki építészeti emlékeinek felkeresése. Horthy-korszak kezdete.

Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák

Tankönyvi szövegek megbeszélése (a tanár által irányított). Irányított információgyűjtés. Információk (szövegek, képek) összehasonlítása. Tanulói kiselőadás. Önálló feladatmegoldás. Pármunka. Csoportmunka. Játék, szerepjáték. Tanári szemléltetés.

Biológiaegészségtan: Szent-Györgyi Albert izolálja a C-vitamint.

Taneszközök tankönyv, munkafüzet, atlasz, NTK-Player

Ének-zene: Kodály Zoltán és Bartók Béla

A kultúra, a művelődés Kritikai gondolkodás: Tanári magyarázat, prezentáció. a Horthy-korszakban.  Az 1918–1920 közötti folyamatok értelmezése. Gyermekek nevelése, oktatása. Kommunikáció:  Saját vélemények megfogalmazása történelmi helyzetekről (pl. a király nélküli Magyar Királyságról).  Fogalmazás készítése (pl. a népiskolai törvényről).  Információk gyűjtése, elemzése, érvek, ellenérvek felsorakoztatása (pl. a trianoni békediktátummal kapcsolatban). Tájékozódás térben és időben:

zeneszerzői jelentősége. Vizuális kultúra: Aba-Novák Vilmos: Hősök kapujának freskói Szegeden, Derkovits Gyula: Dózsasorozata.

A revízió határmódosításainak nyomon követése, térképek és táblázatok segítségével.

A határon túli magyarság sorsa a két világháború között. A revíziós politika első sikerei.

Fogalmak: őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, vörösterror, fehérterror, kormányzó, numerus clausus, konszolidáció, revízió, népiskolai törvény, zsidótörvény. Személyek: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István, Teleki Pál. Topográfia: Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia. Évszámok: 1918. október 30–31. (az őszirózsás forradalom), 1918. november 16. (a népköztársaság kikiáltása), 1919. március 21. (a Tanácsköztársaság kikiáltása), 1920. június 4. (Trianon), 1938 (az első bécsi döntés).

Tematikai egység Előzetes tudás, tapasztalat

A tematikai egység nevelési-oktatási céljai

Órakeret 12+2 óra

A második világháború

Az újabb háborúhoz vezető út. Események, társadalmi és kulturális törekvések, gazdasági törések a XX. század első felében. Iskolai megemlékezések: a holokauszt emléknapja. A tanuló felismeri a társadalmi kirekesztés különböző formáit, elutasítja az ún. fajelméletet, felismerve annak következményeit. Tudatosulnak benne a hátországot sem kímélő háborús pusztítások. A frontkatonák és a civil lakosság személyes sorsán keresztül felismeri a háború kegyetlenségének és a hősi helytállás kettősségét. Megismeri az emberiség legnagyobb háborújának fontosabb eseményeit, és önálló véleményt alkot azokról. A korszak tanulmányozása során erősödik benne a társadalmi igazságosság iránti igény, az emberi jogok és a demokratikus intézményrendszerek tiszteletének fejlesztése, valamint a béke megőrzése fontosságának belátása. Tudatosulnak benne azok az okoknak, amelyek a pusztító háborúhoz vezettek, és melynek része a népirtás és a holokauszt. Képes önálló tudásbővítésre az iskolán kívül szerzett ismeretek (pl. filmek) felhasználásával. Ismeri és (pl. időszalagon, rendszerező táblán) ábrázolni tudja a háború fontosabb történései időrendjét, képes a térképen az egyidejűleg több fronton (és földrészen) is zajló események nyomon követésére. Tájékozott a háború fontosabb szereplőiről, megfelelően értékelve a tevékenységüket.

A második világháború Ismeretszerzés, tanulás: kezdete és első évei. – Írásos források, eredeti fotók és dokumentumfilmek feldolgozása (pl. a háború kirobbanásával kapcsolatban). – Önálló ismeretszerzés, majd beszámoló filmek alapján (pl. Ryan közlegény megmentése, Schindler listája, A bukás). – Diagramok készítése, értelmezése (pl. a háborús erőviszonyok ábrázolása). – Haditechnikai eszközök megismerése. Kritikai gondolkodás: – Magyarázat arra, hogy hazánkat földrajzi helyzete és revíziós politikája hogyan sodorta bele a háborúba. – Vita, elemzések, kiselőadások tartása a Horthykorszak revíziós politikájával kapcsolatban. – Háborús háttérintézmények (pl. hátország, hírszerzés, koncentrációs tábor, GULAG) összehasonlítása.

Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák Tankönyvi szövegek megbeszélése (a tanár által irányított). Irányított információgyűjtés. Információk (szövegek, képek) összehasonlítása. Tanulói kiselőadás. Önálló feladatmegoldás. Pármunka. Csoportmunka. Játék, szerepjáték. Tanári szemléltetés. Tanári magyarázat, prezentáció.

tankönyv, Földrajz: munkafüzet, Németország és atlasz, a Szovjetunió NTK-Player területváltozásai történelmi térképen. Európa 1939– 1941 közötti történelmi térképe. Magyar nyelv és irodalom: Radnóti Miklós: Nem tudhatom. Vizuális

A Szovjetunió német megtámadása. Kommunikáció: Koalíciók létrejötte. A – Fegyverek, katonai eszközök és felszerelések totális háború. bemutatása (pl. repülők, harckocsik, gépfegyverek, öltözetek). Fordulat a világháború – Kiselőadások tartása, olvasmányok, filmek, menetében. elbeszélések alapján. Magyarország hadba lépésétől a német – Érvek, ellenérvek egy-egy vitára okot adó eseményről. (Pl. Pearl Harbor megtámadása; a partraszállás.) megszállásig. A hátország szenvedései. Népirtás Tájékozódás térben és időben: – A főbb háborús események időrendbe állítása és holokauszt. térségenként, frontonként. A második front megnyitásától a – Térképek elemzése, a folyamatok összefüggéseinek megértése, távolságok, területek becslése. világháború végéig. A Egyszerű stratégiai térképek és csatatérképek készítése. jaltai és a potsdami konferencia. Magyarország német megszállása és a holokauszt. Szálasi és a nyilasok rémuralma. Szovjet felszabadítás és megszállás. Harcok Baracska környékén a dunántúli hadműveletek során

kultúra: eredeti fotók, háborús albumok. Mozgóképkultúr a és médiaismeret: dokumentumfil mek (pl. a második világháború nagy csatái), játékfilmek (pl. Andrzej Wajda: Katyń; Michael Bay: Andrzej Wajda: Csatorna; Ken Annikin: A leghosszabb nap; A halál ötven órája; Rob Green: A bunker).

Fogalmak: tengelyhatalmak, furcsa háború, hadigazdaság, totális háború, zsidóüldözés, holokauszt, gettó, deportálás, partizán. Személyek: Churchill, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc. Topográfia: Lengyelország, Sztálingrád, Don-kanyar, Normandia, Auschwitz, Berlin, Jalta, Hirosima. Évszámok: 1939. szeptember 1. (a második világháború kirobbanása), 1941. június 22. (Németország megtámadja a Szovjetuniót), 1941. június 27. (Magyarország hadba lépése), 1941. december 7. (Pearl Harbor, az Egyesült Államok hadba lépése), (1943. január (a doni katasztrófa), 1943. február eleje (a sztálingrádi csata vége), 1944. március 19. (Magyarország német megszállása), 1944. június 6. (a normandiai partraszállás,), 1944. október 15-16. (Horthy kiugrási kísérlete, Szálasi hatalomátvétele), 1945. április (a háború vége Magyarországon), 1945. május 9. (Európában befejeződik a háború), 1945. szeptember 2. (Japán kapitulációja).

8. évfolyam Tematikai egység címe Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése Magyarország a világháborús vereségtől a forradalom leveréséig A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása A Kádár-korszak jellemzői