Tankönyv-és Taneszköztanács

Arról nem beszélve, hogy szó sem esik arról, hogy Krímet 2014-ben Oroszország katonailag megszállta, majd egy, a nemzetközi közösség által vitatott népszavazáson annektálta – emeli ki az oldal, a tankönyv szerint az Oroszország által februárban lerohant Ukrajna felett valójában három nagyhatalom, Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió marakodik.

A KMPSZ javaslatai a magyar nyelvű/magyar és ukrán nyelvi oktatással kapcsolatban Ukrajnában

A KMPSZ továbbra is várja a Velencei Bizottság azon javaslatának végrehajtását, mely szerint a megfelelő megoldás a 7. cikkely módosítása lenne, és a jelenlegi rendelkezés cseréje egy kiegyensúlyozottabb és világosabb megfogalmazással bíró szövegre.

Ugyanis hosszú távon nem állja meg a helyét az az elgondolás, mely szerint a 7. cikkely jogszűkítő és diszkriminatív rendelkezései annak végrehajtási folyamatában orvosolhatók lennének az e törvénytől függőségben lévő speciális törvényben, illetve alacsonyabb rendű jogszabályokban, hiszen akkor feloldhatatlan törvényi ellentmondás keletkezne. Ezt igazolja a 2014-ben elfogadott felsőoktatási törvény módosítása. A felsőoktatási törvény 48. cikkelyének 3. pontja kimondta, hogy Ukrajna magánegyetemei, -főiskolái önállóan választhatják meg az oktatás nyelvét. Tehát a „Majdan” után, 2014-ben elfogadott törvény a Velencei Bizottság állásfoglalásának megfelelően rendelkezett. A parlament 2019. április 25-i törvénymódosításával megváltozott a 48. cikkely szövege, ami a felsőoktatási nyelvhasználatot szabályozza. A módosítás szerint az oktatás nyelve az államnyelv, és a nyelvhasználatot a közoktatási törvény, illetve az újonnan elfogadott nyelvtörvény szabályozza. Ezért jogos aggodalommal vagyunk azon törekvés iránt, hogy majd az ágazati törvényekben korrigálják a 7. cikkelyt, mert nem biztosított, hogy néhány év múlva a jogi összeférhetetlenség miatt azokat nem változtatják-e meg.

Ezért továbbra is ragaszkodunk ahhoz, hogy változtassák meg az oktatási alaptörvény 7. cikkelyét, melyben garantálják, hogy az önkormányzati és magán fenntartású oktatási intézményeknek joguk van megválasztani az oktatás nyelvét. Továbbra is elvárjuk, hogy az anyanyelvi/anyanyelvű oktatás terén biztosítsák a meglévő jogok megtartásának lehetőségét, ne szűkítsék az anyanyelvű képzés lehetőségét és javítsák annak minőségét az állami iskolákban. Továbbra is biztosítsák a magyar nyelvű tankönyvellátást minden tantárgyból az oktatás minden szintjén az óvodától a középiskoláig.

Az oktatás szakaszait illetően a kisebbségi jogok érvényesítése és a kisebbségi kultúra megőrzése érdekében javasoljuk a következőket:

1. A törvény által garantált magyar nyelvű óvodai képzés számára dolgozzák ki vagy engedélyezzék a KMPSZ által kidolgozott anyanyelvi, népismereti képzés tantervét, annak módszertani bázisát, mert erre egyelőre állami szabvány nem létezik, nem történt a kérdésben előrelépés.
2. Az elemi iskolai szintjén a következő problémákkal szembesültünk:

2.1. A jelenlegi szabvány nem teszi lehetővé a kisebbségi iskolák esetén, hogy az ukrán iskolákhoz hasonló szinten oktassák az idegen nyelvet, mert nincs külön órakeret az idegen nyelv oktatására. A korábbi gyakorlat szerint a nyelvek oktatására szánt óraszám oktatandó nyelvenként meghatározta hány óra fordítható az ukrán, a nemzetiségi, így a magyar, és a választható idegen nyelv tárgyakra. A 2019/2020-as tanévre ezt úgy módosították, hogy egy óraszám keretében határozták meg a nyelvekre fordítható órák számát, majd egy másik rendelettel rögzítették, hány órában kötelesek tanítani az ukránt, ami a keret több mint a felét elveszi. A maradék óraszámon osztozhat a magyar és az idegen nyelv. Vagy az anyanyelvet, vagy az idegen nyelvet lehetne tanítani megfelelőképpen. A minisztérium a levelezéseink kapcsán egyértelművé tette, hogy mi dönthetünk, hogy idegen nyelvként a magyart vagy mondjuk az angolt választjuk, mindkettő európai nyelv. Ezzel megkérdőjelezik a kisebbségek anyanyelvének jogi státuszát, azt a külföldi nyelvek kategóriájába sorolják, mintha bevándorlók lennénk saját szülőföldünkön. Javasoltuk, hogy növeljék a kisebbségek számára a nyelvi keretet annyival, amennyi az idegen nyelvre fordítható óraszám az ukrán iskolákban, ez heti 2-3 órát jelentene felmenő jelleggel. Így az ukránt, az anyanyelvet és az idegen nyelvet ugyanolyan óraszámban tanulnák, mint az ukrán iskolákban, igaz a magyar tagozaton nagyobb lenne 2-3 órával a diákok heti megterhelése, de ezt a szülők vállalják, sőt kérik. Erre a válasz az volt, hogy a gyerekek egészsége érdekében nem tudják megadni, egyébként is az állami költségvetésből minden gyerekre egyforma összeget költhetnek, ha a magyar iskolások többet kapnak, csorbul az ukránok joga. Amennyiben így marad, akkor a nemzetiségiek joga csorbul, mert nem biztosított számukra az anyanyelv és az idegen nyelv elsajátításának lehetősége az ukrán iskolában tanulókhoz képest.

2.2. Az elfogadott szabvány ukrán nyelvből nem veszi figyelembe a kisebbségi nyelv sajátosságát, és teljesen irreális követelményrendszert tartalmaz. Nem az integrációt segíti a tanmenet, hanem az asszimilációt.

Javaslataink:

2.1 Kategorikusan elutasítjuk azt a javaslatot, hogy az anyanyelvet a más nyelvek kategóriába sorolják (Az Állami szabvány 23. pontja) Az elemi osztályokban tegyék kötelezővé a második osztálytól kezdve az idegen nyelv oktatását, mint az ukrán iskolák esetében, heti 2-3 órában, ahogy az ukrán tagozatokon. Ennek érdekében növeljék a kisebbségek számára a nyelvi keretet annyival, amennyi az idegen nyelvre fordítható óraszám az ukrán iskolákban. Így az ukránt, az anyanyelvet és az idegen nyelvet ugyanolyan óraszámban tanulnák, mint az ukrán iskolákban, igaz a magyar tagozaton nagyobb lenne 2-3 órával a diákok heti megterhelése, de ezt a szülők vállalják, sőt kérik.

Figyelembe véve, hogy minden állampolgárnak egyenlő joga van az oktatáshoz, a KMPSZ azzal a kéréssel fordul Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumához, hogy foganatosítsanak korrekciókat az adott szabványokban és dolgozzanak ki olyan óraterveket, melyekben biztosítják ennek a jognak a végrehajtását. A KMPSZ a következő óratervet javasolja.

2.2 Dolgozzanak ki reális állami szabványkövetelményt ukránból, mely figyelembe veszi, hogy ez a nyelv az őshonos kisebbségek számára második nyelv. A nemzetközi tapasztalatok alapján a KMPSZ álláspontja az, hogy a nemzetiségi iskolákban az államnyelv elsajátításának követelményszintje az alsó tagozat (1–4. osztály) végére a kezdő szint: A1 szint.

Az általános iskolai szinten:

3.1 Az általános iskola végére a tantárgyak 40%-át államnyelven kellene oktatni: ez ellehetetleníti a minőségi képzést a közismereti tárgyak esetén. Egyrészt az elemi és általános iskolai átmenetnél azonnali nyelvváltást feltételez, ami pedagógiai nonszensz szinte minden tantárgy esetén. Mert, ha elemi iskola szintjén magyar nyelven tanulta a természetrajz tantárgyat a gyermek, akkor a következő évtől hogyan lehetne minőségesen oktatni a földrajzot vagy biológiát ukránul.

Az az elvárás, hogy a közismereti tárgyak oktatásánál a szaktanár készítse fel a diákokat az esetleges nyelvváltásra a következő évtől, szintén teljesen abszurd, mert neki nem nyelvet, hanem a szaktárgyat kell tanítani, és egyazon órán belül csak a minőség kárára történhet.

3.2 Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma nem vezetett be intézkedéseket az ukrán nyelv tanításának megreformálására, az Állami szabvány a meglévő rendszerben nem biztosítja az államnyelv elsajátítását a nemzetiségi iskolákban. Ukrajna függetlenné válása óta nem adtak ki állami finanszírozással egyetlen akadémiai és iskolai szótárt. Azok a szótárak, amelyeket jelenleg az iskoláink használnak, az UNE és a II. RFKMF tanárai szerkesztették és a magyar állam finanszírozásával jelentek meg. Nincsenek biztosítva adekvát didaktikai anyagok: korszerű tankönyvek, munkafüzetek, iskolai és szakszótárak, stb.

Amennyiben nem ukrán nyelvi környezetben él a tanuló, teljesen irreális elvárás az ukrán nyelv elsajátítása a 9. osztály végére B2-es szinten (egyes tervek C1-es szintre teszik az elvárt ukrán nyelvismeret szintjét) egy átlagos képességű magyar általános iskolai végzőstől. És mindezt úgy, hogy a jelenlegi tanmenetek egyáltalán nem a nyelvi kompetenciák fejlesztésére, a kommunikációra irányult tanmenetek, hanem szinte kizárólag grammatikai szabályok és azok alkalmazásának oktatását irányozzák elő, mintha már beszélnének ukránul. Az ukrán irodalom oktatása identikus a nemzetiségi és kisebbségi iskolások esetén, így irreális annak minőségi teljesítése.

3.3 A tantervek nem biztosítják a nemzetiségi kisebbségek identitásának megőrzését, sem az anyanyelv és irodalom, kultúra és történelem fejlesztését. Nincsenek programok és szabványok ezekben az kérdésekben. Ráadásul a világirodalmat, amit eddig integráltan tanították a magyar irodalommal, most ukrán nyelven tervezik tanítani.

Javaslataink:

3.1 Az oktatás színvonalának megőrzése érdekében meg kell őrizni a gyerekek jogát az anyanyelvű oktatáshoz, és nem korlátozni az anyanyelven történő oktatási órák számát. A tanárok az adott tantárgy szakkifejezéseit ismertethetik államnyelven, hogy gyarapítsák a tanulók szókincsét, az anyanyelvű oktatás megőrzése mellett. Az államnyelv oktatását meg kell reformálni európai példákat figyelembe véve.

3.2 Az ukrán nyelvi oktatás minőséges biztosítását nem az óraszámok növelésében látjuk, hanem a szabványok, az ezekhez csatlakozó programok átdolgozásában, az adott kisebbség nyelvi sajátosságainak figyelembevételével. Ennek megvalósítása érdekében elengedhetetlen a megfelelő didaktikai ellátottság biztosítása: korszerű tankönyvek, munkafüzetek, iskolai szótárak, szakszótárak stb. Első lépésben az akadémiai nagyszótárt kellene kidolgozni, majd erre alapozva a többit, és lehetőleg állami pénzen.

A nemzetközi tapasztalatok alapján a KMPSZ álláspontja az, hogy a nemzetiségi iskolákban az államnyelv elsajátításának követelményszintje az általános iskolai tagozat (5–9. osztály) végére az alapfok: A2 szint.

3.3 A nemzeti identitás megőrzése és az önismeret fejlesztése céljából a kötelező órakeret terhére vezessék be a magyar népismeret tantárgy oktatását heti 1-1 órában az 5–6. osztályokban és a magyar nép története tárgyat a 7–8–9. osztályokban szintén heti egy-egy órában. A KMPSZ kidolgozta és kiadta a magyar nép történetét, a magyar zene története című tanterveket, tankönyveket. Kérjük, hogy engedélyezzék ezek beiktatását a hivatalos tanrendbe.

Az identitás alakulására ható tantárgyak tantervi programjának összeállításakor, mint például a művészet, ének-zene stb., a tantervek és követelményrendszer része legyen a magyar nemzeti sajátosság ismertetése.

A magyar nyelv és irodalom oktatásának tervezésekor vegyék figyelembe az alábbiakat:

• a tantervi programokat és követelményrendszert igazítsák a magyarországi tantervekhez és követelményrendszerhez, mert mind a nyelv és irodalom szempontjából az a mérvadó, amit abban az országban dolgoznak ki, ahol ez az államnyelv, ott van rá megfelelő szakgárda;
• a szakirodalom és a tankönyvek biztosítása érdekében tegyék lehetővé, hogy a magyar tannyelvű oktatási intézmények legalább magyar nyelvből és irodalomból a magyarországi tankönyveket és munkafüzeteket adaptálhassák, és használhassák az oktatásban. Ez az ukrán állam szempontjából még gazdaságos is lenne.

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség javaslatai az őshonos és nemzetiségi általános iskolai óratervvel kapcsolatban

Középiskolai szinten:

4.1 A középiskola képzési szinten az az elvárás, hogy a tantárgyak 60 %-át oktassák ukrán nyelven, ezen iskolák megszűnését vagy a minőség jelentős romlását eredményezi. A középiskolai szinten ezt határozottan elutasítjuk és a meglévő jogok teljes korlátozásaként értelmezzük: az asszimilációt segítő kényszerítő eszközként.

4.2 Az új középiskolai szabvány ukrán nyelvből és irodalomból felsőfokú C1 nyelvvizsga szintjével identikus szintet tervez. A tervezett szabványok nem veszik figyelembe, hogy az ukrán nyelv a kisebbségek számára második nyelv, nem a nyelvi kompetenciák fejlesztését várja el a diákoktól, hanem továbbra is nyelvtancentrikus. Az államnyelv ismeretét jelenleg olyan érettségi-felvételi vizsgával mérik a kimenetelnél, ami egyben felvételi vizsga ukrán filológiai képzésre, egy C1 típusúnak felel meg. A tesztek nem a nyelvi kompetenciákat mérik, hanem javarészt grammatikai ismereteket a leendő bölcsészektől elvárt szinten. A múlt tanévben a kisebbségi iskolák végzőseinek alacsonyabb ponthatárt állapítottak meg, de ez nem vonatkozott a nyelvi kérdéscsoportra, ami viszont bekerül az érettségi bizonyítványba, ezért sokan nem teljesítették, nem érték el a megfelelő pontszámot, és miután ez minden szakra, még a magyarra is kötelező, nem tanulhattak tovább.

4.3 A nemzetiségek anyanyelvéből nem szerveznek központi vizsgát a független vizsgaközpontokban. Ez sértő és diszkriminatív.

4.4 Az EU 4 nyelvén kívül (angol német, francia, spanyol) nem tehetnek az EU többi nyelvéből tesztvizsgát az érettségizők, például: bolgár, görög, lengyel, román, szlovák, cseh, magyar, habár ezeket a nyelveket is tanulhatják idegen nyelvként az érvényben lévő tantervek szerint.

4.5 A kisebbségi oktatás létét veszélyezteti a magas iskolai osztálylétszámok korlátja, amit 2020-tól kívánnak bevezetni. Pl. középiskolai szinten (10-11. osztályok) 40 tanuló esetén nyithatnak osztályt.

Javaslataink:

4.1 Az oktatás színvonalának megőrzése érdekében meg kell őrizni a gyerekek jogát az anyanyelvű oktatáshoz, és nem korlátozni az anyanyelven történő oktatási órák számát. Fontos, hogy továbbra is biztosítsák a szaktantárgyakból való tesztvizsgát magyar nyelven. Az oktatási törvény rendelkezései diszkriminatívak lesznek a nemzetiségi iskolák tanulói számára.

4.2 A nemzetiségi iskolákban az államnyelvet második nyelvként kell oktatni, figyelembe véve az őshonos kisebbségek nyelvének sajátosságait. A nyelvismeretet az Európában elfogadott nyelvismereti követelményrendszernek a CEFR (Common European Framework of Reference) és az ET határozata (2001. november) által megállapított kritériumai alapján kell értékelni. Az ukrán mint második nyelv oktatásához ki kell dolgozni a megfelelő módszertant, valamint a széleskörű kommunikáció megteremtésének szakmai alapjait.

A nemzetközi gyakorlat szerint a B2 szint elérése a felsőoktatás elvárása, az alapszintű diploma alapfeltétele. (Ez alól természetesen kivételt képezne az ukrán filológiára felvételizőkkel szembeni elvárás: az ő esetükben kötelező lenne a B2 – es szint)

A fentiekben vázolt koncepció alapján elengedhetetlen az ukrán emelt szintű érettségi vizsga követelményrendszerének megváltoztatása is a nemzetiségi iskolák vonatkozásában.

4.3 Tegyék lehetővé a külső független felmérést és érettségi vizsgát anyanyelvből is Kárpátalján, követelményrendszerét és tartalmát igazítsák az anyaországi érettségi követelményrendszeréhez.

4.4 Tegyék lehetővé a külső független felmérést más idegen nyelvekből is, melyeket az EU-ban használnak: bolgár, görög, lengyel, román, szlovák, cseh és magyarból mint idegen nyelvből.

4.5 A szaktárcának figyelembe kellene vennie, hogy a legtöbb kisebbség esetében ugyanolyan követelményeket kell szabni a minimális osztálylétszámokhoz, mint a többségi nemzet esetén, a legtöbb településen az adott iskolák megszüntetését jelenti majd. Számos európai ország gyakorlatát figyelembe véve, pozitív szorzókat kellene alkalmazni a kisebbségi oktatást biztosító tanintézmények fenntartását illetően.

Felsőoktatás
5.1. A „Majdan” után, 2014-ben elfogadott felsőoktatási törvény a Velencei Bizottság állásfoglalásának megfelelően rendelkezett arról, hogy a magán felsőoktatási intézmények önállóan választhatják meg az oktatás nyelvét. A parlament 2019. április 25-i törvénymódosításával megváltozott a 48. cikkely szövege, ami a felsőoktatási nyelvhasználatot szabályozza. A módosítás szerint az oktatás nyelve az államnyelv, és a nyelvhasználatot a közoktatási törvény, illetve az újonnan elfogadott nyelvtörvény szabályozza.

5.2. Továbbra sincs lehetőség, hogy az oktatás nyelve kisebbségi oktatás esetén része lehessen a központi érettségi rendszernek. Ugyan engedélyezve van belső érettségi, azonban ez nem az állami érettségi-felvételi rendszer része. Nincs lehetőség anyanyelvből tett érettségit egyetemi felvételi eljárásban kérni. Lehet angol, német, francia, spanyol, de sem román, sem szlovák, sem magyar nem lehet központi érettségi/felvételi, bár ezek mind az EU hivatalos nyelvei.

5.3 Az új felsőoktatási törvény ellehetetleníti a kisebbségi felsőoktatást is, még a magánegyetemek esetén is. Mert a kimeneteli külső vizsgarendszer csak ukrán nyelven engedélyezné a mérést. Azaz, ha magyarul tanult is valaki a felsőoktatásban, a záró felméréseket mégis ukrán nyelven kellene teljesítenie, ami jelentős hátrányba hozza a magyar felsőoktatásban lévőket.

5.4 Az új felsőoktatási törvény a magánegyetemek autonómiáját azzal is korlátozni kívánja, hogy csak olyan személy töltheti be a rektori pozíciót, akinek az ukrán állam hagyta jóvá a rangját, beosztását (pl. docens). Ez szintén jelentősen eltér az európai normáktól.

5.5 A felsőoktatási törvény akkreditációs eljárása továbbra is szélsőséges normákat tartalmaz. A Kárpátaljai Magyar Főiskola pl. azért nem tudja licenzáltatni/akkreditáltatni az óvodapedagógia szakot, mivel nincs megfelelő nagydoktori címmel rendelkező személy, akinek az alapképzettsége is óvodapedagógus lenne.

5.6 A magánegyetemek munkáját megnehezíti a külföldön szerzett diplomák, tudományos fokozatok honosítási eljárása. Ebben sem tapasztalunk pozitív elmozdulást.

5.7 Továbbra is túl bürokratikus a külföldi professzorok alkalmazásának rendszere. Az alkalmazásukhoz hozzá kell járulni a megyei adminisztrációknak. Az engedély híján nem lehet számukra ideiglenes tartózkodási engedélyt kérni, így nem vállalhatnak munkát. Az ideiglenes tartózkodási engedélyt minden évben meg kell kérni, addig viszont nem kaphat munkavállalóit, sem adóazonosítási kódot. A professzorok fokozata akkor számít be egy intézmény minősített oktatóinak számába, ha azt honosítja, amit csak ukrán állampolgár kezdeményezhet, egyébként nagyon bürokratikus és helyenként megalázó eljárás, különösen egy nemzetközileg elismert tudós esetében.

Javaslataink:

5.1 Ragaszkodunk a meglévő anyanyelven történő oktatási jogainkhoz. Követeljük az Oktatási törvény 7. cikkelye megfelelő pontjának megváltoztatását a következő módon:”Az Ukrajnában lévő magánegyetemek szabadon választják meg az oktatás nyelvét.”

5.2 Biztosítsák a jogot és lehetőséget az oktatás nyelvén történő kimeneti számonkéréshez (a független tesztközpontban is).

5.3 Tegyék lehetővé a magán felsőoktatási intézmények számára, hogy az alapító és fenntartó választhassa meg az oktatás nyelvét és azon a nyelven történjen az összegző vizsgáztatás is.

5.4 Biztosítsák a felsőoktatási intézmények autonómiáját a rektor tudományos fokozatához támasztott követelményeket illetően, és kérjük a felsőoktatási törvény módosítását az alábbi módon: „ A felsőoktatási intézmény vezetőjének jelöltje szabadon használja az államnyelvet, rendelkezzen megfelelő tudós /vagy tudományos fokozattal (a művészeti felsőoktatási intézmény estében tudós /vagy tudományos, illetve művészeti doktor fokozattal), valamint nem kevesebb, mint 10 év tudományos-pedagógusi szolgálati idővel. A felsőoktatási intézmény vezetőjének jelöltje Ukrajna állampolgára lehet.”

5.5 Az akkreditációs normákat az európaiakhoz igazítsák.

5.6 A külföldön szerzett fokozatok honosításának rendjét egyszerűsítsék, új egyezményt kellene kötni Magyarországgal.

5.7 Egyszerűsítsék az ukrajnai tartózkodási engedély eljárási rendjét, a külföldiek munkavállalási engedélyének rendjét.

Tankönyv-és Taneszköztanács

A szovjethatalom éveiben az anyaországtól vasfüggönnyel elzárva élt a kárpátaljai magyarság. A községi könyvtárakat a 60-as, 70-es évekre töltötték fel egységesen magyar nyelvű kiadványokkal, majd további köteles példányokkal. A 80-as évek második felében az egyre apadó utánpótlás megszűnni látszott. A rendszerváltozást követően állománypótló könyveket, folyóiratokat csak a megyei, városi és a járási könyvtárak kaptak. Az anyaországi módszertani kiadványok, szakkönyvek csak elvétve, rendszertelenül jutottak el a kárpátaljai magyar iskolákba.

A kárpátaljai magyar oktatás támogatására létrehozott Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség 1996. szeptember 7-i elnökségi ülésén Perduk János javasolta erdélyi, vajdasági és felvidéki példák alapján egy kárpátaljai magyar tankönyvtanács megalakítását, melynek hatékony működéséhez információs bázisra, tankönyvszerkesztő munkacsoportra és pályázati forrásokra volt szükség. A javaslatot az elnökség támogatta, és határozatba foglalta a tankönyvtanács megalakítását. Az elnökség 1996. október 19-én a KMPSZ szervezeti egységeként létrehozta a Kárpátaljai Magyar Tankönyvtanácsot (KMTT), melynek elnökéül Perduk Jánost választotta. A KMTT feladata a kárpátaljai magyar oktatási intézmények tankönyvekkel, munkafüzetekkel való ellátásának javítása, a Magyarországról érkező könyvadományok fogadása, elosztása és az iskolákba való eljuttatása volt.

A KMTT rövidesen a tankönyvek mellett a tan- és technikai eszközök főként pályázati úton történő beszerzését és az oktatási intézményekbe való eljuttatását is magára vállalta, minek következtében neve idővel Tankönyv- és Taneszköztanácsra (TTT) változott, s elnöke 2001-től Gönczy Sándor lett.

A TTT 1999-től saját sokszorosító műhellyel rendelkezett, ahol a munkafüzetek, tantervek, vizsgatételek és azok magyar fordításainak sokszorosítását végezték megfelelő minőségben. Az iskolai magyar munkafüzetek 1998-tól kezdődően részben, 2000-től pedig teljes egészében a TTT kiadásában jelentek meg. A TTT saját kiadványait is megjelenteti 2001-től. A kiadványok között a munkafüzetek mellett tankönyvek, gyűjtemények, emlékkönyvek és egyéb nyomdai termékeket is megtalálhatók. A munkafüzeteket és egyéb módszertani kiadványokat, valamint a könyveket napjainkban a beregszászi Kálvin Nyomda sokszorosítja. Ezáltal a kiadványok jobb minőségben, színes borítóval, esetenként színes belső ívekkel jelenhetnek meg.

2002-ben a KMPSZ az iskolai könyvtárosok igényeire reflektálva létrehozta a Kárpátaljai Magyar Iskolai Könyvtárosok Információs Egyesületét (KMIKIE), mely a könyvtárosok munkájának hatékonyabbá tétele és szakmai továbbképzése céljából jött létre, s a Tankönyv- és Taneszköztanács részegységeként működik. A KMIKIE a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár munkatársaival karöltve 2006-ban megalapította a Kárpátaljai Magyar Iskolai Könyvtárakért Alapítványt, mely az iskolai könyvtárak magyar nyelvű állományának ellátását, fejlesztését segíti. (Erről részletesebben a ? oldalon olvashatnak A Kárpátaljai Magyar Iskolai Könyvtárosok Információs Egyesülete című fejezetünkben.)

A Tankönyv- és Taneszköztanács közvetítésével jutnak el az iskolákba a KMPSZ által adományozott technikai eszközök, melyeket az oktatási intézményekkel a használatbavételről kötött szerződések alapján tartunk számon. Az elmúlt 20 év során magyar és ukrán klaviatúrájú írógépeket, televíziókat, videomagnókat, nyomtatókat, fénymásolókat, kazettás magnetofonokat, korszerű számítógépeket, szervereket, áramfejlesztőket, DVD-lejátszókat, kémiai minilaborokat, lapolvasókat, írásvetítőket, videokamerákat, digitális fényképezőgépeket, hangosító berendezéseket, kazánokat juttattunk el az iskolákba. A felsoroltak mellett bővítettük, korszerűsítettük a kárpátaljai magyar oktatási intézmények magyar nyelvű szemléltetőeszközeinek állományát természetismereti és társadalomtudományi tárgyakból egyaránt.

2008-tól a Szülőföld Alap támogatásával Iskolák technikai és szemléltetőeszközökkel való ellátása címmel továbbpályáztatást hirdettünk az általános és középiskolák számára. A pályázat keretében megítélt összegeket az iskolák (Técsőtől Ungvárig) szükségleteik szerint válthatták tan- és segédeszközökre, így beszereztek egyebek mellett alsó osztályos fali tablókat, laboratóriumi atom- és molekulamodell-készletet, barométert, betűkártyákat, betűkockákat, CD-lejátszókat, CD-DVD-lemezeket, centrifugákat, digitális fényképezőgépeket, diktafonokat, DVD-lejátszókat, emberiszerv-szemléltetőket és -modelleket, fejhallgatókat, fénymásolókat, festékadagolókat, fizikai készleteket, fóliamappákat, földgömböket, futball-labdákat, geometriai modelleket, alakzatokat, gyöngyöket, hálózsákokat, hangfalakat, hanggyűjteményeket ének-zenéből, hátizsákokat, házimozi-rendszereket, hegesztőket, hőmérőket, interaktív táblákat, iránytűket, irodalmi arcképcsarnokokat, kémiai laborkészleteket, felszereléseket, kémiai reakciók gyorsaságát mérő műszereket, képes ábécéket, képkártyákat, kihangosító berendezéseket, kosárlabdákat, kosárlabdagyűrűket, kőzeteket, lakmuszpapírt, laptopokat, LCD televíziókat, mágneses betűkészleteket, mágneses iskolai naptárakat, mágneses számokat, mágnesjátékokat, mágnestáblákat, mászóköteleket, memóriakártyákat, mezőgazdasági munkaeszközöket, mikrofonállványokat, mikrofonokat, mikroszkópokat, mini csontvázakat, mini HIFI-berendezéseket, music centereket, nyomtatókat, oktatótablókat, szemléltetőket angol és magyar nyelvből, fizikából, anatómiából, botanikából, biológiából, matematikából, földrajzból, algebrából, mértanból, ukránból, oktató-CD-ket fizikából, oxigénpalackokat, pamutot szövéshez, pingpongasztalt, projektorokat, rezsókat, röplabdákat, sátorokat, számítógépeket tartozékokkal, tanári segédkönyveket képzőművészetből, ének-zenéből, fizikából, matematikából és történelemből, televíziókat, térképeket földrajzból, történelemből, irodalomból, térképtartó állványokat, ultrahanggal működő fürdőt, vasesztergapadot, vas- és faesztergályos készletet, vetítővásznakat, videofilmeket fizikából, történelemből és kémiából, videokamerákat, vonalzókészleteket, zoológiai metszetkészletet.

A támogatásoknak, továbbpályáztatásnak köszönhetően a magyar iskolák infrastrukturális bázisa számottevően gyarapodott, ami hozzájárul az anyanyelven való oktatás hatékonyságához, minőségi javulásához.

A taneszközök mellett a KMPSZ kiadványai is jelentős mértékben segítik a tanári és iskolai munkát. Az iskolákkal való szoros kapcsolat és az így kapott visszajelzések az igényekhez igazítják kiadványainkat, melyek összeállítását és lektorálását gyakorló pedagógusok, szaktanárok végzik.

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség napjainkban is kiemelten fontos feladatának tekinti a kárpátaljai magyar oktatás fennmaradásának támogatását, az iskolákban folyó oktatás színvonalának emelését. Tevékenységi köre kiterjed az anyanyelvi oktatás megerősítésére, a magyar tanulóknak a magyar iskolák felé terelésére, illetve oktatási intézményeink versenyképességének fokozására az ukrajnai követelményrendszernek megfelelően.

Az ukrajnai tantervi követelményrendszerek gyakori változása nagy kihívást jelent a magyar tannyelvű intézményekben oktatóknak és tanulóknak, mivel anyanyelvű segédanyagok hiányában nehézséget jelent a tantervi követelmények teljesítése, a hatékony tudásátadás megvalósítása. A KMPSZ TTT évről évre nagy figyelmet szentel az állami tantervek változásának, ennek megfelelően állítja össze, szerkeszti át szaktanári véleményezéssel az anyanyelvű oktatási és módszertani segédanyagokat. A vállalt feladatokat a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség Tankönyv- és Taneszköztanácsa az ukrán állam hozzájárulása nélkül, csak pályázati úton nyert anyagi támogatásokból tudja megvalósítani.

A Tankönyv- és Taneszköztanács tipográfusa 2003-tól Fábián Zoltán, elnöke 2010-től Kovács András.

A KMPSZ TANKÖNYV- ÉS TANESZKÖZTANÁCSÁNAK KIADVÁNYAI

Árpa Emese: Kémia 7–9. osztály

Balogh Sándor: Logikai elemek és kapcsolások

Barkáts Alice: Szindbád, Gulliver meg a többiek

Barkáts Jenő: Fizikai feladatgyűjtemény a 7–8. osztály számára

Barkáts Jenő: Az évfolyam- és diplomamunka szerkezete, kivitelezése és védése

Barkáts Jenő: A fizika és geofizika alapjai

Barkáts Jenő: Biofizika. Segédlet önálló munkához

Barkáts Jenő: Biofizika. Főiskolai jegyzet

Barkáts Jenő: Biofizika. Segédlet gyakorlati foglalkozáshoz

Béresné Bossányi Klára Éva: Kisiskolás

Béresné Bossányi Klára: Írásminta 1–2.

Dr. Deák Ferenc: Szellemi kalandozások az értékek világában

D. Nagy Enikő: Tollbamondás-gyűjtemény 5–9. osztály

Fodor Gyula: Fogalomgyűjtemény a külországok gazdasági földrajza tantárgyhoz

Fring Erzsébet: Ének-zene tankönyv 1–3. osztály

Fring Erzsébet: Ének-zene munkafüzet 1–3. osztály

Fring Erzsébet: Ének-zene tanterv 1–4. osztály

Gönczy Sándor szerk.: Útravaló (2003 és 2010 között)

Gönczy Sándor: Földtani alapfogalmak

Gönczy Sándor – Szalai Katalin: Geomorfológiai fogalomgyűjtemény

Gönczy Sándor szerk.: Kémia tematikus értékelő feladatlapok 8–11. osztály

Gönczy Sándor szerk.: Tizenöt éves a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség

Gönczy Sándor szerk.: Matematika munkafüzet 1–4. osztály

Gönczy Sándor szerk.: Kémia. Tematikus értékelő feladatlapok 7. osztály

Győrffy István: Tanmenet fizikából

Győrffy István: Csillagászat (tanmenet)

Hegedűs Györgyi: Ukrajna földrajza 8. o.

Hegedűs Györgyi: Ukrajna földrajza 9. o.

Híres Emőke – Fábián Márta: English With You and Me

H. Tóth István: Helyesírási gyakorlatok 5–8. osztály

H. Tóth István: Nem fecske módra. Az olvasmánymegértés fejlesztése

Huszti Ilona: English Phonetics

Hutterer Éva – P. Punykó Mária: Egyedem, begyedem, tengertánc

Illár Lénárd: Biológia munkafüzet 6. o.

Illár Lénárd: Biológia munkafüzet 7. o.

Iván Éva: „Magyar nyelv! Sarjadsz és egy vagy velünk…” Szöveggyűjtemény tollbamondáshoz és tartalomíráshoz, 10–11. osztály

Izsák Tibor: Természetföldrajzi fogalmak szótára

Izsák Tibor – Plih Ágnes: Általános földrajz 6. o. (gyakorlati munkák)

Izsák Tibor: A Beregszászi járás természeti földrajza

Izsák Tibor: Kontinensek és óceánok földrajza

Izsák Tibor: Földrajz 5–10. osztály

Karmacsi Zoltán: A mai magyar nyelv táblázatokban

Kepics Andzselika: Messziről száll dalunk

Komonyi Éva: Biokémiai gyakorlatok

Kovács András szerk.: Útravaló (2011 és 2016 között)

Kovács András szerk.: 20 éves a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség. Jubileumi évkönyv

Kovács András szerk.: Matematika 1–4. osztály

Kovács András szerk.: Röpdolgozatok mértanból 7–8. osztály

Kovács András szerk.: Önálló, felmérő dolgozatok mértanból 7. osztály

Ladányi Katalin: Szálljon az ének

Ěŕđăiňč÷ Ęŕňĺđčíŕ: Óęđŕżíńüęŕ ěîâŕ 2 ęë.

Dr. Molnár József: Csillagászati földrajzi fogalomtár

Dr. Molnár József – Molnár D. István: Kárpátalja népessége és magyarsága a népszámlálási és népmozgalmi adatok tükrében

Molnár Erzsébet: Kémia 7–8. osztály

Dr. Nagy Béla: Genetika

Ónody Géza: Gyakorlófüzet írásból 1. rész (átdolgozott)

Ónody Géza: Gyakorlófüzet írásból 2. rész (átdolgozott)

Pallay Ferenc: A táblázatkezelés alapjai a Microsoft Excel példáján

P. Punykó Mária: Lassan indulj, messzi juss

P. Punykó Mária: Lánc, lánc, eszterlánc 1–2.

P. Punykó Mária: Az aranypázsitot lépő lány

Punykó Mária: Ahány csengő: csendüljön, ahány gyerek: örüljön

Szalai Borbála: Férjhez ment a cincér lánya

Szpászki Gábor: Közgazdaságtan

Weinrauch katalin: Hajnalt ébreszt a rigó

A szórványban élő kisiskolások anyanyelvi felzárkóztatását 3000 szókincsfejlesztő kiskönyvvel segítettük. Vekerdi József jóvoltából mindegyik magyar óvodába eljuttattuk az Óvodai nevelés játékkal, mesével című ötkötetes könyvet, valamint magnetofonokat, televíziókat is. Minden magyar tanintézménybe eljuttattuk Béres József Szép magyar ének című könyvét, az Ezer esztendő – Millenniumi olvasó- és daloskönyvet, Kovács Sándor Máramarosi bércek között, Verecke – a honfoglalás kapuja és Bús düledékeiden című könyveit, a Szent Pál levelei magyar nyelven című, Komjáthy Benedek fordítását tartalmazó könyvet, s juttatunk a kötelező olvasmányokból, illetve klasszikus magyar szerzők köteteiből is.

A TTT a jövőben egyrészt tovább kívánja bővíteni tankönyveinek és segédanyagainak körét, ezáltal javítva a kárpátaljai magyar tankönyvellátást, másrészt az iskolák taneszköz-támogatását is folytatni szándékozik, miáltal tovább javulhat az oktatás minősége a magyar iskolákban.