Press "Enter" to skip to content

Kémia 8 osztály munkafüzet megoldások ofi

Tudjon ismert dalokat szolmizálni, biztos legyen a tanult ritmusértékek és ritmusképletek felismerésében, megszólaltatásában (önálló nyolcad és szünetjele, .

Kémia 9. – tanulói munkafüzet

1 Társadalmi Megújulás Operatív Program Természettudományos oktatás komplex megújítása a Móricz Zsigmond Gimnáziumban Kémia 9. – tanulói munkafüzet Műveletségi terület Ember és természet: KÉMIA Évfolyam: 9. Összeállította: Ferencz Csilla Lektorálta: Sotkó Dénes

2 Tartalomjegyzék Bevezetés Laboratóriumhasználat feltételei és balesetvédelmi szabályok tanulók részére Veszélyes anyagok jelzései Foglalkozások: 01. Az anyagok oldódása Az oldódás energetikája Az oldódás közbeni változások A gázok oldódása (ammónia és hidrogén-klorid) Kolloidok Túltelített oldat-kristályosítás Reakciósebesség A reakciósebesség és befolyásolása A kémiai reakciók energiaviszonyai Csapadék és komplexképződés Sav-bázis reakciók Sók hidrolízise Oldatok hígítása és a ph Redoxi reakciók Galvánelemek Elektrolízis Halogének Az oxigén A kén szerkezetének vizsgálata, olvasztása, vegyületei A foszfor és nitrogén oxidjai Szervetlen savak reakciója vassal és rézzel Ábrajegyzék Irodalomjegyzék Fogalomtár

3 Bevezetés Műveltségi terület- KÉMIA Évfolyam: 9. osztály Jelen kiadvány a 9. évfolyam kémia tantárgyát a NAT 2012 szerint tanuló diákok számára készült munkafüzet segédanyaga. A négy évfolyamos általános tantervű gimnáziumok számára előírt EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet (B) változat kerettanterv alapján lett kidolgozva. Fejlesztési feladatok A kémia tantárgy 9. osztályos tananyaga tartalmazza az általános kémia témaköreit (atomszerkezeti ismeretek, kémiai kötések, anyagi halmazok, kémiai reakciók, elektrokémiai ismeretek) valamint a szervetlen kémia témaköréből az V.-VIII. főcsoport elemeinek és vegyületeinek vizsgálatát. Képzési célok A kémia tantárgy tanítása elképzelhetetlen kísérletek nélkül. Kémia tanárként kiemelt feladatunk kell legyen, hogy a diákokban kialakítsuk és fenntartsuk az érdeklődést a kísérletezés iránt, hogy megtanítsuk jó kérdések megfogalmazására és válaszok megkeresésére a diákjainkat. A természettudományos gondolkodás fejlesztésének az alapja a logikus, következetes problémamegoldás gyakorlása, amihez jó alapot biztosít, több érzéket megmozgatva motivál a kémiai kísérletek sorozata. A csoportos kísérletek elősegítik a diákok együttműködési képességének a fejlődését, kísérletezés közben fejlődik a megfigyelő-, manuális képességük. Javaslat a laboratóriumi foglalkozás időbeosztására Időbeosztás Tanári (90 perc) tevékenység 0-5 motiváció, ráhangolódás a tanítási órára 5-15 ismétlés, elméleti ismeretek kiegészítése balesetvédelmi oktatás, a kísérlet(-ek) eszközeinek kiosztása bemutató kísérlet, segítségnyújtás tapasztalatok megbeszélése Tanulói tevékenység feladat végrehajtása gondolkodás, figyelemfejlesztés csoportok kialakítása kísérletek elvégzése gondolkodás, összefüggések felismerése Munkaforma frontális frontális frontális csoportmunka vagy egyéni munka frontális Szükséges eszközök munkafüzet, tankönyv tankönyv, munkafüzet munkafüzet munkafüzet munkafüzet 2

4 60-65 válaszok egyeztetése, leírása rávezető kérdések gondolkodás, feleletek a kérdésekre kémiai feladatok megoldása vagy további kísérletek elvégzése segítségnyújtás eszközök elmosása, rendbetétele házi feladat feladása frontális, önálló munka önálló munka, csoportmunka csoportmunka frontális munkafüzet munkafüzet tankönyv, munkafüzet * jelzi a nehezebb, tananyagot meghaladó, tanulócsoporttól függően elvégezhető, megoldható feladatokat. 3

5 Laborrend Munka- és balesetvédelmi, tűzvédelmi oktatás A szabályokat a labor első használatakor mindenkinek meg kell ismernie, ezek tudomásulvételét aláírásával kell igazolnia! A szabályok megszegéséből származó balesetekért az illető személyt terheli a felelősség! A labor használói kötelesek megőrizni a labor rendjét, a berendezési tárgyak, eszközök, műszerek épségét! A gyakorlaton résztvevők az általuk okozott, a szabályok be nem tartásából származó anyagi károkért felelősséget viselnek! A laborba táskát, kabátot bevinni tilos! A laborban enni, inni szigorúan tilos! Laboratóriumi edényekből enni vagy inni szigorúan tilos! A laboratóriumi vízcsapokból inni szigorúan tilos! Hosszú hajúak hajukat összefogva dolgozhatnak csak a laborban. Kísérletezni csak tanári engedéllyel, tanári felügyelet mellett szabad! A laborban a védőköpeny használata minden esetben kötelező. Ha a feladat indokolja, a további védőfelszerelések (védőszemüveg, gumikesztyű) használata is kötelező. Gumikesztyűben gázláng használata tilos! Gázláng használata esetén a gumikesztyűt le kell venni. Az előkészített eszközökhöz és a munkaasztalon lévő csapokhoz csak a tanár engedélyével szabad hozzányúlni! A kísérlet megkezdése előtt a tanulónak ellenőriznie kell a kiadott feladatlap alapján, hogy a tálcáján minden eszköz, anyag, vegyszer megtalálható. A kiadott eszköz sérülése, vagy hiánya esetén jelezzen a szaktanárnak vagy a laboránsnak! A kísérlet megkezdése előtt figyelmesen el kell olvasni a kísérlet leírását! A kiadott eszközöket és vegyszereket a leírt módon szabad felhasználni. A vegyszeres üvegekből csak a szükséges mennyiséget szabad kivenni tiszta, száraz vegyszeres kanállal. A felesleges vegyszert nem szabad a vegyszeres üvegbe visszatenni. Szilárd vegyszereket mindig vegyszeres kanállal kell adagolni! Vegyszert a laborba bevinni és onnan elvinni szigorúan tilos! Vegyszert megkóstolni szigorúan tilos. Megszagolni csak óvatosan az edény feletti légteret orrunk felé legyezgetve lehet! Kémcsöveket 1/3 részénél tovább ne töltsük, melegítés esetén a kémcső száját magunktól és társainktól elfelé tartjuk. A kísérleti munka elvégzése után a kísérleti eszközöket és a munkaasztalt rendezetten kell otthagyni. A lefolyóba szilárd anyagot nem szabad kiönteni, mert dugulást okozhat! Munka- és balesetvédelem, tűzvédelem Elektromos berendezéseket csak hibátlan, sérülésmentes állapotban szabad használni! Elektromos tüzet csak annak oltására alkalmas tűzoltó berendezéssel szabad oltani 4

6 Gázégőket begyújtani csak a szaktanár engedélyével lehet! Az égő gyufát, gyújtópálcát a szemetesbe dobni tilos! A gázégőt előírásnak megfelelően használjuk, bármilyen rendellenes működés gyanúja esetén azonnal zárjuk el a csővezetéken lévő csapot, és szóljunk a szaktanárnak vagy a laboránsnak! Aki nem tervezett tüzet észlel köteles szólni a tanárnak! A munkaasztalon, tálcán keletkezett tüzet a lehető legrövidebb időn belül el kell oltani! Kisebb tüzek esetén a laboratóriumban elhelyezett tűzoltó pokróc vagy tűzoltó homok használata javasolt. A laboratórium bejáratánál tűzoltózuhany található, melynek lelógó karját meghúzva a zuhany vízárama elindítható. Nagyobb tüzek esetén kézi tűzoltó készülék használata szükséges Tömény savak, lúgok és az erélyes oxidálószerek bőrünkre, szemünkbe jutva az érintkező felületet súlyosan felmarják, égéshez hasonló sebeket okoznak. Ha bőrünkre sav kerül, száraz ruhával azonnal töröljük le, majd bő vízzel mossuk le. Ha bőrünkre lúg kerül, azt száraz ruhával azonnal töröljük le, bő vízzel mossuk le. A szembe került savat illetve lúgot azonnal bő vízzel mossuk ki. A sav- illetve lúgmarás súlyosságától függően forduljunk orvoshoz. Veszélyességi szimbólumok Tűzveszélyes anyagok (gázok, aeroszolok, folyadékok, szilárd anyagok) Oxidáló gázok Oxidáló folyadékok Robbanóanyagok Önreaktív anyagok (A-B típus) Szerves peroxidok (A-B típus) Légzőszervi szenzibilizáló Csírasejt mutagenitás Rákkeltő hatás Reprodukciós toxicitás Célszervi toxicitás, egyszeri expozíció Célszervi toxicitás, ismétlődő expozíció Aspirációs veszély Akut toxicitás (1-3. kategória) Akut toxicitás (4. kategória) Fémekre korrozív hatású anyagok Bőrmarás/Bőrirritáció 5 Súlyos szemkárosodás/szemirritáció Veszélyes a vízi környezetre

7 01. Az anyagok oldódása és az anyagi minőség kapcsolata Az oldódás alapszabálya: hasonló a hasonlóban oldódik. Apoláris oldószerben apoláris anyagok oldódnak, polárisban poláris vegyületek. A jód apoláris, molekularácsos anyag. Apoláris oldószerben különböző színnel oldódik, vízben csak gyengén. Az oldatok különböző színének az az oka, hogy a jódmolekulákat az oldószer molekulái különböző módon és különböző mértékben veszik körül. Ez a szolvatáció, mértéke a barna színű oldatokban a legnagyobb. Az oxigéntartalmú oldószer dipólusmolekulái által a jód körül kialakított szolvátburok (az oxigénatomok nagy elektronvonzó képessége miatt) jobban deformálja az apoláris jódmolekulák elektronfelhőjét, mint az oxigént nem tartalmazó oldószerek molekulái, így azok másképpen lépnek reakcióba a látható fénnyel. 1. Kísérlet: apoláris és poláris oldószerek, poláris és apoláris oldandó anyagok. Szükséges eszközök és anyagok: jód desztillált víz kálium-dikromát toluol kloroform műanyag tálca kémcsőállvány 6 kémcső 2 db vegyszeres kanál Munkarend és balesetvédelem: tanári bemutató kísérlet, tanulói kísérlet A kísérlet menete 1. Tölts 2-2 kémcsőbe vizet és toluolt (4-4 cm 3 -t)! 2. Tegyél az egyik vizes, illetve toluolos kémcsőbe pár szemcse jódot! Rázd őket össze! 3. Tegyél a másik vizes, illetve toluolos kémcsőbe kevés kálium-dikromátot! Rázd őket össze! 4. Tegyél a vizes jódos kémcsőbe 4 cm 3 toluolt! Rázd őket össze! 5. Készíts egy új, vizes jódos kémcsövet, majd tegyél bele 4 cm 3 kloroformot! Rázd őket össze! 6

8 A kísérlet tapasztalatai a) Mit tapasztalsz a kísérlet 2. lépésében? Mi az oka? Rajzold le a kísérletet! 1.ábra: jód oldódása 1 b) Mit tapasztalsz a kísérlet 3. lépésében? Rajzold le a kísérletet! 2. ábra: dikromát vízben 2 c) Mit tapasztalsz a kísérlet 4. lépésében? Rajzold le a kísérletet! d) Mit tapasztalsz a kísérlet 5. lépésében? Rajzold le a kísérletet! Ellenőrző kérdések 1. Mi a különbség az utolsó két kísérlet között? Mi lehet a magyarázat? 1 Forrás: 2 Forrás: 7

9 2. Válaszd ki, melyik kémcsőben van a jód alkoholban, benzinben, illetve vízben feloldva! 3. ábra: jód oldódása 3 1., 2. Hogyan nézne ki az a kémcső, amelybe először óvatosan kloroformot, majd vizet, majd benzint rétegezek, és utána jódot szórok bele, majd vékony üvegbottal megkeverem? 4. Mi történik akkor, ha a kémcsövet felrázom? 2. Kísérlet: (3. emelt) Szükséges eszközök és anyagok: műanyag tálca 2 darab kémcső kémcsőállvány vegyszeres kanál jódkristály benzin éter desztillált víz védőszemüveg gumikesztyű hulladékgyűjtő Munkarend és balesetvédelem: tanári bemutató kísérlet, tanulói kísérlet A kísérlet menete 1. Két kémcső közül az egyikbe rétegezz egymásra egy ujjnyi desztillált vizet és egy ujjnyi benzint, a másikba szintén egy ujjnyi vizet és egy ujjnyi étert! 2. Rázd össze a kémcsövek tartalmát, és figyeld meg, mi történik! 3. Tegyél mindkét kémcsőbe kanálhegynyi jódkristályt! 3 Forrás: 8

10 4. Rázd össze a kémcsövek tartalmát! Figyeld a változást! 5. Miután már nem tapasztalsz változást, öntsd össze a két kémcső tartalmát, rázd össze az elegyet, és figyeld meg, mi történik! 6. Magyarázd meg a látottakat! A kísérletek alapján hasonlítsd össze a víz sűrűségét a benzin és az éter sűrűségével! A kísérlet tapasztalatai a) víz és benzin összekeverése, majd jód hozzáadása: b) víz és éter c) Összeöntve d) Rendezd sűrűség szerint sorba a folyadékokat! e) Magyarázd meg a látottakat! 9

11 02. Az oldódás közbeni változások Az oldódás közben megfigyelhető változások közül az energiaváltozásokat és a sűrűségváltozásokat vizsgáljuk meg. 1. Kísérlet: endoterm oldódás, oldáshő (1. emelt) Szükséges eszközök és anyagok: desztillált víz jég kálium-nitrát 100 cm 3 -es főzőpohár vegyszeres kanál ammónium-nitrát műanyag tálca üvegbot tizedfokos hőmérő Munkarend és balesetvédelem: tanári bemutató kísérlet, tanulói kísérlet A kísérlet menete 1. Tölts kb. 50 cm 3 desztillált vizet egy főzőpohárba, és mérd meg a víz hőmérsékletét! 2. Adj a vízhez 2 vegyszeres kanálnyi kálium-nitrátot, és oldd fel a sót! 3. Mérd meg folyamatosan az oldat hőmérsékletét! 4. Jegyezd fel tapasztalataidat, és magyarázd meg a látottakat! 5. Tapasztalataid alapján készíts energiadiagramot az oldódás energiaviszonyairól! 6. Írd fel az oldódás ionegyenletét! A kísérlet tapasztalatai a) Jegyezd fel tapasztalataidat, és magyarázd meg a látottakat! b) Tapasztalataid alapján készíts energiadiagramot az oldódás energiaviszonyairól! A tapasztalat: az oldat hőmérséklete csökken egy bizonyos értékig. E(kJ/mol) különálló ionok _ E r E h hidratált ionok Δ o H kristályrács _ Az oldáshő megmutatja, hogy mekkora hő szabadul fel, vagy mennyi hőt vesz fel a rendszer, ha 1 mol anyagot nagy mennyiségű oldószerben feloldunk. Δ o H = E r + ΣE h 10

12 E r : ionok szétválasztásához szükséges rácsenergia (1 mol kristályos anyag szabad, gázhalmazállapotú ionokra bontásához szükséges energia) E h : hidratációs energia (1 mol ion hidratációját kísérő energiaváltozás) 1. ábra: oldódás közbeni hőmérséklet-változás 4 T( C) t(s) T( C) c) Írja fel az oldódás ionegyenletét! t(s) Az ionegyenlet: 2. kísérlet: exoterm oldódás, oldáshő(6. emelt) Szükséges eszközök és anyagok: desztillált víz NaCl KNO 3 NaOH védőszemüveg műanyag tálca 3 db sorszámozott kémcső 3 db vegyszeres kanál Munkarend és balesetvédelem: tanári bemutató kísérlet, tanulói kísérlet. A NaOH-al óvatosan, gumikesztyűben dolgozzunk! A kísérlet menete 1. Három kémcső ismeretlen sorrendben a következő vegyületeket tartalmazza: NaCl, NaOH, KNO 3. Mindegyik kémcsőben azonos anyagmennyiségű vegyület van. 2. Öntsön kb. ugyanannyi (fél kémcsőnyi) desztillált vizet mindegyik kémcsőbe, közben figyelje meg, hogyan változik a kémcső hőmérséklete. 3. Ismerjük az oldáshőket a NaCl: +4 kj/mol, KNO 3 : +35 kj/mol, NaOH: 42,3 kj/mol. 4. Az adatok és tapasztalatok segítségével azonosítsa, melyik kémcsőben melyik vegyület van! 4 Forrás: 11

13 A kísérlet tapasztalatai Az oldáshők ismeretében megállapítható, hogy a KNO 3 oldódása tehát a kémcső. oldás közben, a NaCl oldódása, de sokkal.mértékű várható. A NaOH oldódása. ezért a kémcső (Elég nagy mértékű változásokat kézzel is érzékelünk.) 3. kísérlet: Az oldódás során bekövetkező sűrűségváltozás 1. Tölts cm 3 desztillált vizet öt 200 cm 3 -es főzőpohárba! 2. Tegyél bele 1, 2, 3, 4, 5 kanálnyi ammónium-nitrátot! 3. Öntsd az oldatokat mérőhengerbe! 4. Mérd meg az oldatok sűrűségét areométerrel! (Vagy a tömegét és a térfogatát, és ezekből számold ki a sűrűséget!) 2. ábra: areométeres sűrűségmérés 5 a) Készíts táblázatot a mért adatokból! Ábrázold a sűrűséget a feloldott kanálnyi ammónium-nitrát függvényében! Sűrűség T( C) Oldott anyag(kanál) b) Milyen következtetést tudsz levonni a kísérletből? 5 Forrás: 12

14 03. A gázok oldódása (ammónia és hidrogén-klorid) 1. Kísérlet: Az ammónia-szökőkút(7. emelt) Szükséges eszközök és anyagok: oldalcsöves gömblombik és hozzávaló egyfuratos dugó száraz gömblombik szemcseppentő ammóniaoldat Bunsen-állvány dió Bunsen-égő horzsakő fenolftalein-oldat üvegkád 50 cm 3 -es főzőpohár tálca vegyszeres kanál kémcsőfogó Munkarend és balesetvédelem: tanári bemutató kísérlet, tanulói kísérlet A kísérlet menete 1. Tegyél oldalcsöves gömblombikba kb. 20cm 3 tömény ammóniaoldatot! 2. Tegyél bele 1 db horzsakövet, dugózd le! Fogd be Bunsen-állványba! 3. Melegítsd óvatosan az oldatot Bunsen-égővel, és a keletkező gázt szájával lefelé fordított száraz lombikba fogd fel! Addig melegítsd, amíg a lombik szájánál szúrós szagot nem érzel! 4. A cseppentős dugóba szippants fel pár csepp vizet! 5. Zárd le a lombikot a cseppentős dugóval, amelybe pár csepp vizet felszippantottál! 6. Töltsd félig az üvegkádat csapvízzel, és cseppents bele pár csepp fenolftalein-oldatot! 7. A zárt lombikba cseppentsd bele a vizet, majd jól rázd össze! 8. A lombikot szájával lefelé dugd be a kádba, és a víz alatt szedd le a cseppentő gumisapkáját! 13

15 A kísérlet tapasztalatai Rajzold le a kísérletet! 1. ábra: ammónia előállítása 6 2. ábra: ammónia-szökőkút 7 a) Mit látsz a horzsaköves lombikban? Milyen a keletkező gáz szaga? b) Mi történik a lombikban a víz becseppentésekor? Történik-e valami a cseppentő gumisapkájával? c) Mi történik a lombikban a sapka levételekor? d) Milyen színű a lombikba behatoló víz? Miért? e) Írd fel a lejátszódó folyamatok egyenleteit! 6 Forrás: 7 Forrás: 14

16 f) A hétköznapi életben hol fordul elő ammónia, hol éreztél ilyen szagot?. g) Az iparban mire használják az ammóniát? 2. Kísérlet: A sósav-szökőkút Ha HCl-al végeznénk ugyanezt a kísérletet, akkor A vizes oldatok kémhatását a fenolftaleinen kívül más indikátorokkal és ki lehet mutatni, mint például Gyakorló feladat 8 8 Forrás: 15

17 04. Kolloidok Kolloid rendszerben az anyagok mérete nm között van. A kolloidok megnevezés nem az anyag bizonyos fajtáját jelenti, hanem az állapotát. A teljesség igénye nélkül, pl.: gázban folyadék: köd, felhő, spray (aeroszolok) folyadékban gáz: habok folyadékban folyadék: emulziók (tej, vaj, majonéz, arckrémek) folyadékban szilárd: rostos gyümölcslé szilárdban folyadék: gélek (kocsonya, zselé, sajt) Emulziók: nem stabil rendszerek, egy idő után szétválnak összetevőikre. tej: só(ca 2+ ), cukor(laktóz), vitaminok, zsír, fehérje(kazein) emulgeálószer tejszín, tejföl: vízben zsír vaj: zsírban víz 1. ábra: tej mikroszkópos képe 9 *Az emulgeálószerek olyan molekulák, amelyeknek egyik végük víz-szerető (hidrofil), másik pedig olajszerető (hidrofób), csökkentik a felületi feszültséget a két nem elegyedő anyag határfelületén. Ezek teszik lehetővé, hogy a víz és olaj egymásban finoman szétoszoljon, ezzel egy homogén, stabil, sima emulziót létrehozzon. Tudod-e? Az ókori görögök már használták a méhviasz emulgeáló erejét kozmetikai termékekben, és valószínűleg a tojássárgája volt az első emulgeálószer, amit valaha az élelmiszergyártásban is alkalmaztak a korai 19. században. A tojássárgájáról meglehetősen rövid ideig tartó stabilitása miatt a termelők a szójababból származó lecitinre tértek át, ami az 1920-as évektől kezdve fontos élelmiszernek számít. Mára az emulgeáló élelmiszeradalékok fontos szerepet játszanak olyan élelmiszerek gyártásánál, mint a tejszínes mártások, margarin, majonéz, számos előrecsomagolt feldolgozott étel, édességek, valamint megannyi pékáru. Csokoládé Minden csokoládétermék 0,5% lecitint (E 322) vagy ammónium foszfatidot (E 442) tartalmaz. Ezeket az emulgeálókat a csokoládé helyes konzisztenciája miatt adagolják, hogy táblába vagy szeletbe önthessék őket. 9 Forrás: 16

18 Margarin Az emulgeálók adják a kívánt stabilitást, szerkezetet valamint ízt a margarinoknak, hogy biztosítsák a vízcseppek finom eloszlását az olajfázisban. Széles körben elterjedtek a zsírsavak mono- és digliceridjei (E 471), valamint a lecitin (E 322) használata Kísérlet: emulzió készítés Szükséges eszközök és anyagok: desztillált víz olaj szappanoldat kémcsövek kémcsőállvány Munkarend és balesetvédelem: tanári bemutató kísérlet, tanulói kísérlet A kísérlet menete 1. Önts egy kémcsőbe cm 3 desztillált vizet és olajat! 2. Rázd össze a keveréket! 3. Adj 2 cm 3 szappanoldatot a keverékhez és rázd össze! 4. Néhány percnyi várakozás után figyeld meg a változást! 2. ábra: 1. olaj+víz 2. olaj+víz +szappan 3. kis idő múlva 11 A kísérlet tapasztalatai a) Mit tapasztalsz a víz és az olaj elegyítése során. b) Mi az oka a víz-olaj keverék viselkedésének. c) Mi történik a szappanoldat adagolása után. d) Várakozás után mi változik? Miért? 10 Forrás: 11 Forrás: 17

19 2. Kísérlet: Tyndall-jelenség (fényszóródás kolloid méretű részecskéken) Szükséges eszközök és anyagok: desztillált víz keményítő főzőpohár üvegbot erős fényű, pontszerű fényforrás Munkarend és balesetvédelem: tanári bemutató kísérlet, tanulói kísérlet A kísérlet menete cm 3 desztillált vízben oldj fel egy vegyszereskanálnyi keményítőt! 2. Hűtsd le a keveréket! 3. Sötét háttér mellett világítsd meg a poharat! 4. Oldalról figyeld a jelenséget! 3. ábra: Tyndall-jelenség keményítőoldatban 12 A kísérlet tapasztalatai a) Mit tapasztalsz megvilágítás közben?. b) Mi lehet az oka ennek a jelenségnek? 3. Kísérlet: majonéz készítés HÁZI FELADAT Szükséges eszközök és anyagok: 1 db tojássárgája 1 kis csipet só 1 púpozott teáskanál mustár 125 ml étolaj ½ teáskanál citromlé 400 ml-es tál habverő teáskanál A készítés menete 1. A tojás sárgákhoz egy habverővel keverjük hozzá a sót, és a mustárt. 2. Vékony sugárban, folyamatos keverés mellett keverjük hozzá az olajat is. 3. Ha felvette az olajat, ízlés szerint kevés citromlével ízesítsük. 12 Forrás: 18

20 05. Túltelített oldat-kristályosítás A feloldott anyag és a oldószer arányától függően az oldatok lehetnek telítetlenek, telítettek illetve túltelítettek. A telített oldat adott hőmérsékleten már nem tud több oldandó anyagot feloldani. Az oldhatóság megmutatja egy adott oldószer és oldandó anyag esetében, hogy adott hőmérsékleten mennyi anyag oldódik 100 gramm oldószerben. Melegen telített oldat lehűlve túltelítetté válik és elindul a kristálykiválás. A kristályok mérete függ a kiválás sebességétől (hőmérséklettől) és a jelenlevő gócok (por, kristálydarabkák) is befolyásolják a nagyságot. 1. Kísérlet: réz-szulfát kristályosítása Szükséges eszközök és anyagok: réz-szulfát-kristály desztillált víz mérőhenger Bunsen-állvány üvegtölcsér szűrőkarika szűrőpapír 2 db 400cm 3 -es főzőpohár mérleg azbesztes drótháló vasháromláb Bunsen-égő gyufa cérna tálca vegyszeres kanál gyurma Munkarend és balesetvédelem: tanári bemutató kísérlet, tanulói kísérlet A kísérlet menete 1. Nagy főzőpohárba tegyél 200 cm 3 desztillált vizet és 100 g réz-szulfát-kristályt! Kevergesd! 2. Tedd a főzőpoharat vasháromlábon lévő azbesztes dróthálóra, és melegítsd kevergetés közben! 3. Melegítés közben fogj be szűrőkarikát Bunsen-állványba, tegyél bele üvegtölcsért, és készíts redős szűrőt! 4. Amikor a kristályok feloldódtak, öntsd bele a forró oldatot a szűrőbe! A szűrletet egy másik nagy főzőpohárba gyűjtsd! 5. Hurkapálca közepére köss cérnaszálon lógó gyurmagolyót úgy, hogy előzőleg néhány kristályt beleszúrtál és a főzőpohár közepéig lógjon az oldatba! 6. Tedd félre, rázkódásmentes helyre! Mit tapasztalsz a nap végén? A kísérlet tapasztalatai a)mi történik a réz-szulfát vízbe tevésekor? 19

21 b) Melegítéskor mit figyelsz meg? c) A kísérlet befejezése után 1-2 órával vizsgáld meg a szűrletet! Mit tapasztalsz? d) Hogyan lehetne az oldatból további réz-szulfátot kinyerni? e) Hasonlítsd össze a kísérletet eredményét az elvárttal! 1. ábra: réz-szulfát átkristályosítása 13 f) Miért lehet így átkristályosítani ezeket a sókat? Tudod-e? A kősó kialakulása a tengerek ellaposodó partjain kialakuló lagúnák világához köthető. Meleg, száraz éghajlaton, egy tengerről lefűződött lagúnában vízutánpótlás híján elpárolog a tengervíz. A vízben oldott állapotban lévő anyagok pedig kiválnak a lagúna fenekén: gipsz, kősó, kálisó és végül agyag rakódik le. A vízutánpótlás megnyílásával és újbóli záródásával többször is ismétlődhet a folyamat. Így jöhetnek létre akár több 10 m vastag sótelepek is. A folyamat mesterségesen is előidézhető: a tengerparti sólepárló üzemek hasonló módon nyernek kereskedelmi mennyiségben sót. Készítsünk tengervizet, és modellezzünk egy sólepárló üzemet! 2. Kísérlet: só kristályosítása 13 Forrás: 20

22 Szükséges eszközök és anyagok: desztillált víz tengeri só főzőpohár mérleg azbesztes drótháló vasháromláb Bunsen-égő gyufa vegyszeres kanál mérőhenger Munkarend és balesetvédelem: tanári bemutató kísérlet, tanulói kísérlet A kísérlet menete 1. Készítsünk tengervizet! Több tanulópár együtt tegyen 1 l desztillált vízbe 35 g sót! (A tengervíz átlagos sótartalma 35 (ezrelék). Ha meg szeretnéd kóstolni, akkor ivópohárba csapvízzel készíts egy adagot! A párok osszák el a kész tengervizet egymás között! 2. Kezdd el melegíteni a tengervizet, és várd meg, míg a víz elforr! 3. Figyeld meg, mi történik a vízzel és a sóval! 4. A víz elforrása után tölts ismét a főzőpohárba tengervizet! Ezt is forrald el! 5. Ismételd meg a 4. pontot néhányszor! 6. Elvégezheted a kísérletet a legsósabb tenger, a Vörös-tenger sótartalmával (41 ), vagy akár a Holt-tenger több mint 33%-os (!) sótartalmával is. Külön elkészítve itt is érdemes egy kóstoló. A legkevésbé sós vize a Finn-öbölnek van (1 ). Sikerül-e ebben az esetben is a kísérlet? (Megjegyzés: a Holt-tenger sótartalmának modellezésénél annyi sót oldj fel a vízben, amennyit csak tudsz! Figyeld meg, mennyi sót sikerült feloldani! Kijön-e a 30% feletti érték?) 2. ábra: Holt- tenger 14 A kísérlet tapasztalatai a) Milyen különbségeket tapasztalsz az egyes tengereknél a kísérlet során? b) Mennyi sót tudtál feloldani a vízben? 14 Forrás: 21

23 c) Mi történt a víz elforralása után? d) Mit tapasztaltál a tengervíz újratöltésekor? Vajon hogyan változott meg a víz sótartalma? e) A kísérlet befejeztével írd le megfigyeléseidet! Ellenőrző kérdések 1. Miért nem alkalmas a tengervíz szomjunk oltására? 2. Milyen okokra vezethetők vissza a tengerek közötti sótartalom-különbségek? 3. Hogyan alakulnak ki a lagúnák? 4. Nézz utána az interneten, hogy mi az a szalina! 5. Hogyan játszódik le ez a folyamat a természetben? 6. Miért csak száraz, meleg éghajlaton játszódhat le a folyamat? 7. Gyűjts az atlasz, illetve az internet segítségével közép-európai sólelőhelyeket! 22

24 06. Reakciósebesség A kémiai reakciók sebessége függ: a reagáló anyagok minőségétől koncentrációjától aprítottságától a hőmérséklettől a katalizátortól A hasznos ütközések számát befolyásolja ezek közül a és a, ezért legkönnyebben ezen tényezőknek a változtatásával tudjuk befolyásolni a reakciósebességet. A és a állapotban gyorsabb a reakció,. fázisban nehezebben játszódnak le a kémiai változások. 1. Kísérlet: reakció légnemű fázisban (ammónia és hidrogén-klorid) 15 Szükséges eszközök és anyagok: koncentrált ammónia-oldat koncentrált sósavoldat 2 db üveglap 2 db gázfelfogó henger Munkarend és balesetvédelem: tanári bemutató kísérlet, tanulói kísérlet A kísérlet menete 1. Az egyik gázfelfogó hengert 1-2 cm 3 ammónia-oldattal, a másikat sósavoldattal átöblítjük, majd a hengereket üveglappal lefedjük. 2. A sósavat tartalmazó hengert nyílásával lefelé fordítva az ammóniával töltött hengerre helyezzük. 3. Az üveglapokat eltávolítjuk, a hengereket szorosan egymáshoz illesztjük. 4. Figyeljük meg a változást és jellemezzük sebesség szempontjából! A kísérlet tapasztalatai a) Mit észlelünk az üveglapok eltávolításakor? Mi keletkezik? 15 Forrás: Rózsahegyi Márta – Wajand Judit: Látványos kémiai kísérletek, Mozaik Oktatási Kiadó – Szeged,1999 (3.2. b) 23

25 1. ábra: NH 3 és HCl reakciója 16 b) Milyen reakció játszódik le?.+. c) Igényel-e külső energiát a reakció elindítása. 2. *Kísérlet: reakció szilárd fázisban (ólom-acetát és kálium-jodid) 17 Szükséges eszközök és anyagok: ólom-acetát kálium-jodid kémcső desztillált víz Munkarend és balesetvédelem: tanári bemutató kísérlet A kísérlet menete 1. Keverjünk össze szilárd ólom-acetátot és kálium-jodidot! 2. Cseppentsük meg a keveréket néhány csepp desztillált vízzel! 3. Figyeljük meg a változást és jellemezzük sebesség szempontjából! A kísérlet tapasztalatai a) Szilárd fázisban elindul-e a reakció? b) A desztillált víz hatására milyen változás megy végbe? c) Mi a kémiai magyarázata a megfigyelt jelenségnek? 16 Forrás: 17 Forrás: Rózsahegyi Márta – Wajand Judit: Látványos kémiai kísérletek, Mozaik Oktatási Kiadó – Szeged,1999 (3.1. b) 24

26 d) Milyen kémiai reakció játszódik le? 2. ábra: ólom-jodid 18 e) Hasonlítsd össze a két reakciót reakciósebesség szempontjából! Gyakorló feladatok 19 (egy jó válasz van) 18 Forrás: 19 Forrás. 25

27 07. A reakciósebesség és befolyásolása A reakciósebesség azt fejezi ki, hogy.. A reakciósebesség függ: Kísérlet: A reakciósebesség hőmérsékletfüggése Szükséges eszközök és anyagok: brómos víz desztillált víz hangyasav-oldat 2 db 100 cm 3 -es főzőpohár kémcsövek kémcsőállvány stopperóra Munkarend és balesetvédelem: tanári bemutató kísérlet, tanulói csoportos kísérlet A kísérlet menete 1. Tölts két 100 cm 3 -es főzőpohárba 20 cm 3 brómos vizet, illetve 20 cm 3 desztillált vizet! 2. Az egyik főzőpoharat melegítsd fel 60 o C-ra! 3. Mérj ki két kémcsőbe cm 3 hangyasav-oldatot! 4. A két kémcső tartalmát egyszerre öntsd a két főzőpohárba! 5. Mérd az elszíntelenedés idejét! A kísérlet tapasztalatai a) Mit tapasztalsz? b) A mérési adatok: c) Magyarázd meg a fenti folyamatokat! 26

28 2. Kísérlet: A reakciósebesség koncentrációfüggése Szükséges eszközök és anyagok: brómos víz desztillált víz hangyasav-oldat 4 db 100 cm 3 -es főzőpohár kémcsövek kémcsőállvány stopperóra Munkarend és balesetvédelem: tanári bemutató kísérlet, tanulói csoportos kísérlet A kísérlet menete 1. Tölts négy 100 cm 3 -es főzőpohárba 20 cm 3 brómos vizet, illetve 20 cm 3 desztillált vizet! 2. Mérj ki három kémcsőbe 4 cm 3, 8 cm 3, illetve 12 cm 3 hangyasavoldatot! 3. Öntsd egyszerre a három oldatot a három főzőpohárba!a negyedik főzőpohár az összehasonlításhoz kell. 4. Keverd meg az oldatokat! 5. Mérd az elszíntelenedés idejét! A kísérlet tapasztalatai a) Mit tapasztalsz? b) Mérési adatok 1. ábra: brómos víz elszíntelenedése 20 c) Magyarázd meg a fenti folyamatokat! d) Rendezd az egyenletet! HCOOH + Br 2 = HBr + CO 2 20 Forrás: 27

29 3. Kísérlet: Katalizátor hatása a reakciósebességre Szükséges eszközök és anyagok: 3%-os hidrogén-peroxid-oldat barnakőpor kockacukor cigarettahamu élesztő vegyszerkanál 4 db 100cm 3 -es Erlenmeyer-lombik gyújtópálca csipesz porcelántálka Munkarend és balesetvédelem: tanári bemutató kísérlet, tanulói csoportos kísérlet A kísérlet menete a) Mangán-dioxid hatása a hidrogén-peroxid bomlására (8. emelt) 1. Tegyél két 100 cm 3 -es Erlenmeyer- lombikba 3%-os hidrogén-peroxid-oldatból cm 3 -t! 2. Az egyikbe tarts parázsló gyújtópálcát! 3. A másikba tegyél késhegynyi barnakőport (MnO 2 )! 4. Ebbe is tarts parázsló gyújtópálcát! Ezt a lépést többször is megismételheted. b) *kísérlet: Hidrogén-peroxid bomlása élesztő hatására 1. Tegyél két 100 cm 3 -es Erlenmeyer-lombikba 3%-os hidrogén-peroxid-oldatból cm 3 -t! 2. Tegyél az egyikbe kevés élesztőt! 3. Tarts parázsló gyújtópálcát a lombikokba! c) kísérlet: Kockacukor égése 1. Próbálj Bunsen-égő lángjánál meggyújtani egy kockacukrot! 2. Forgasd meg a cukrot cigarettahamuban vagy tealevélben, majd újra próbáld meggyújtani! A kísérlet tapasztalatai a) kísérlet Mi történik az első lombikban? Mi történik a második lombikban a barnakőpor beszórásakor? Mi történik a gyújtópálcával? 28

30 Magyarázd meg a jelenséget! Rendezd az egyenletet! 2. ábra: H 2 O 2 bomlása 21. H 2 O 2 =.. H 2 O + O 2 b) kísérlet Mi történik az élesztőt tartalmazó lombikban? c) kísérlet Mi történik a kockacukorral? Mi történik a kockacukorral másodszor? 3. ábra: cukor égése tealevél segítségével ábra: cukor égése hamu segítségével Forrás: 22 Forrás: 23 Forrás: 29

31 08. A kémiai reakciók energiaviszonyai A kémiai reakciók egy része önként végbemegy, mert az ütköző részecskék elegendő energiával rendelkeznek az átalakuláshoz. A többi reakciónak aktiválási energiára van szüksége ahhoz, hogy létrejöjjön az aktivált komplexum és elinduljon a reakció. Az aktivált komplexum Aktiválási energia A reakciók energiamérlegét tekintve beszélhetünk és.. folyamatokról. A reakcióhő megadja 1. Kísérlet: cink és kénpor reakciója Szükséges eszközök és anyagok: cinkpor kénpor vegyszerkanál vasháromláb agyagos drótháló Bunsen-égő Munkarend és balesetvédelem: tanári bemutató kísérlet Fülke alatt dolgozzunk. A kísérlet menete 1. Keverjünk össze kb. 4 g finom cinkport és 1,5 g kénport! 2. A keveréket halmozzuk fel a vasháromlábra helyezett agyagos dróthálóra! 3. Bunsen-égő lángjával melegítsük alulról a dróthálót! A kísérlet tapasztalatai a) Mit észlelünk. 1. ábra: cink és kén reakciója Forrás: 30

32 b) Reakcióegyenlet:. c) Energia-változás szempontjából milyen reakció játszódik le? 2. Kísérlet: bárium-hidroxid és ammónium-nitrát reakciója 25 Szükséges eszközök és anyagok: bárium-hidroxid ammónium-nitrát (vagy NH 4 Cl) víz hőmérő 250 cm 3 -es Erlenmeyer-lombik dugó mérleg 20x20x2 cm-es falap Munkarend és balesetvédelem: tanári bemutató kísérlet, tanulói kísérlet A kísérlet menete 1. A száraz lombikba szórjunk 24 g kristályos kristályos Ba(OH) 2 *8H 2 O-ot és 13 g NH 4 NO 3 -at (vagy 8 g NH 4 Cl-ot)! 2. Zárjuk le az edényt gumidugóval! 3. Gyors, erélyes rázással indítsuk el a két szilárd anyag reakcióját! 4. Helyezzünk hőmérőt a keverékbe! 5. A falap közepére cseppentsünk 5-10 csepp hideg vizet, majd helyezzük a lombikot talpa közepével a tócsára! perc múlva figyeljük meg a változásokat! A kísérlet tapasztalatai a) Mit észlelünk? b) Mit figyelhetünk meg az edény falán? c) Mit jelez a hőmérő! d) Mi történt a lombik alatti falappal? e) Tegyünk kb. fél kiló súlyt a falapra. Fel tudjuk-e emelni a falapot a lombikot fogva? 25 Forrás: Rózsahegyi Márta – Wajand Judit: Látványos kémiai kísérletek, Mozaik Oktatási Kiadó – Szeged,1999 (3.4.) 31

33 2. ábra: szilárd fázisú endoterm reakció 26 f) Milyen kémiai átalakulás ment végbe? g) Milyen típusú reakció játszódott le részecskeátmenet szempontjából? h) Milyen típusú reakció játszódott le energiaváltozás szempontjából? Gyakorló feladatok 1. Számítsd ki a kén-hidrogén égésének reakcióhőjét a következő adatok felhasználásával! Δ k H(H 2 S, g)= -20,1 kj/mol; Δ k H(SO 2, g) = -297,1 kj/mol; Δ k H(H 2 O, f) = -285,8 kj//mol 2. A szintézisgázt a következő reakcióval állítják elő:c (sz) + H 2 O (g) CO (g) + H 2(g) Számítsd ki a folyamat reakcióhőjét a következő adatok felhasználásával: 2 CO (g) + O 2(g) 2 CO 2(g) Δ r H = -566 kj//mol Δ k H(CO 2, g) = -394 kj//mol; Δ k H(H 2 O, g) = -242 kj//mol 26 Forrás: 32

34 09. Csapadék-és komplexképződés Csapadék: vízben rosszul oldódó, az adott rendszerben gyakorlatilag oldhatatlan anyagok, ionvegyületek. A klasszikus minőségi analitika azon alapul, hogy a különböző ionok az egyes reagensekkel – az oldat ph-jától függően különböző színű és oldhatóságú csapadékot képeznek. Jellegzetes színűkkel, formájukkal beazonosíthatóvá teszik az ionokat. Komplex vegyületek: olyan vegyületek, ionok, amelyekben datív kötéssel ligandumok kapcsolódnak a központi atomhoz, ionhoz. Komplexképződéssel gyakran feloldhatók a csapadékok. 1. kísérlet: Halogenid csapadékok Szükséges eszközök és anyagok: kálium-klorid-oldat (0,5 mol/dm 3 ) kálium-bromid-oldat (0,5 mol/dm 3 ) kálium-jodid-oldat (0,5 mol/dm 3 ) ezüst-nitrát-oldat (0,1 mol/dm 3 ) műanyag tálca kémcsőállvány 3 db sorszámozott kémcső az ismeretlenekkel védőszemüveg gumikesztyű Munkarend és balesetvédelem: tanári bemutató kísérlet, tanulói csoportos kísérlet A kísérlet menete 1. Három kémcsőben a következő oldatokat találod valamilyen sorrendben: káliumklorid, kálium-bromid és kálium-jodid. 2. Ezüst-nitrát-oldat segítségével határozd meg, hogy melyik kémcső melyik vegyület oldatát tartalmazza! 3. Ismertesd a tapasztalatokat, indokold a változásokat! 4. Írd le a folyamatok reakcióegyenleteit! A kísérlet tapasztalatai a) Mit tapasztalsz? b) A kiváló anyagok színe alapján azonosítsd az oldatokat! c) Írd fel a reakciók egyenleteit! 33

35 2. *Kísérlet: Cu(OH) 2 csapadék és komplex (19. emelt) Szükséges eszközök és anyagok: réz(ii)-szulfát-oldat (0,5 mol/dm 3 ) ammóniaoldat (2 mol/dm 3 ) desztillált víz műanyag tálca kémcsőállvány 2 db üres kémcső Munkarend és balesetvédelem: tanári bemutató kísérlet, tanulói csoportos kísérlet A kísérlet menete 1. Öntsön kémcsőbe egy ujjnyi réz(ii)-szulfát-oldatot. 2. Cseppenként adagoljon hozzá kb. kétszeres térfogatú ammóniaoldatot. 3. Figyelje meg a közben bekövetkező változásokat! 4. Öntsön egy üres kémcsőbe félujjnyi ammóniaoldatot, majd cseppenként adagoljon hozzá háromujjnyi térfogatú réz(ii)-szulfát-oldatot. 5. Figyelje meg a közben bekövetkező változásokat! 6. Értelmezze a kísérletek tapasztalatait, magyarázza az eltéréseket! a) Az első esetben.. A reakcióegyenlet: A csapadék: 1. ábra: réz-hidroxid 27 és oldata: 2. ábra: komplex ábra: komlexképződés 29 b) A második kémcsőnél fordítva adagoljuk a reagenseket, ezért. 27 Forrás: 28 Forrás: 29 Forrás: 34

36 Gyakorló feladatok Forrás: 35

37 10. Sav-bázis reakciók, titrálás Sav.. Bázis. Közömbösítés Semlegesítésnek. Titrálás során egy ismeretlen koncentrációjú sav vagy lúgoldatból meghatározott hígítású törzsoldatot készítünk, belőle pipettával adott térfogatot kimérünk a mérőlombikba és jól megválasztott indikátort teszünk hozzá. A bürettába pontosan ismert koncentrációjú mérőoldatot töltünk és elkezdjük a titrálást, a közömbösítési folyamatot. Akkor hagyjuk abba a mérőoldat csepegtetését a törzsoldathoz, amikor színváltozást érzékelünk. A mérőoldat térfogatának és koncentrációjának ismeretében meghatározhatjuk az ismeretlen oldatunk összetételét. Laboreszközök: 1. ábra: titrálás Pipetta használatakor mire kell nagyon figyelni? 2. ábra: pipetta Büretta használata közben mire kell figyelni? 3. ábra: büretta Forrás: 32 Forrás: 33 Forrás: 36

38 1. kísérlet: Titrálás gyakorlása kezdőknek Szükséges eszközök és anyagok: desztillált víz sósav (0,1 mol/dm 3 ) nátrium- hidroxid-oldat (0,1 mol/dm 3 ) fenolftalein Erlenmeyer-lombik pipetta Bunsen-állvány dió kémcsőfogó büretta Munkarend és balesetvédelem: tanári bemutató kísérlet, tanulói kísérlet A kísérlet menete 1. Tegyél egy Erlenmeyer-lombikba cm 3 desztillált vizet! 2. Cseppents 2 csepp fenolftaleint a lombikba! 3. Pipettával csepegtess bele 10 cm 3 0,1 mol/dm 3 sósavat! 4. Tölts jelig 0,1 mol/dm 3 -es nátrium-hidroxid-oldattal Bunsen-állványba befogott bürettát! 5. Majd csepegtess annyi 0,1 mol/dm 3 -es nátrium-hidroxidot bürettából, amennyitől az oldat lúgos kémhatású lesz! 6. Ezt ismételd meg 2-szer! Jegyezd fel, hány cm 3 nátrium-hidroxidtól vált színt az oldat! A kísérlet tapasztalatai Jegyezd fel, hány cm 3 egyenletét! V 1 = V 2 = nátrium-hidroxidtól vált színt az oldat! Írd fel a reakció 2. *kísérlet: Sav-bázis reakció, semlegesítés Szükséges eszközök és anyagok: ismeretlen koncentrációjú sósav vagy kénsavoldat fenolftaleinnel színezett nátrium- hidroxidoldat (0,1 mol/dm 3 ) fenolftalein desztillált víz pipetta 2 db 10 cm 3 -es mérőhenger 2 db üres főzőpohár Munkarend és balesetvédelem: tanári bemutató kísérlet, tanulói kísérlet A kísérlet menete 1. A tálcán lévő üvegben 100 cm 3, fenolftaleinnel megszínezett, 0,1 mol/dm 3 koncentrációjú nátrium-hidroxid-oldat van. 2. Egy másik üvegben sósavat vagy kénsavoldatot kaptál, amelyről annyit tudunk, hogy koncentrációja vagy 1 mol/dm 3, vagy 0,1 mol/dm 3, vagy 0,01 mol/dm 3. 37

39 3. A tálcán lévő eszközök segítségével minél egyszerűbben döntsd el, hogy mi a kiadott sósav vagy kénsavoldat koncentrációja! 4. Értelmezd a megoldásod menetét! A kísérlet tapasztalatai a) Írd fel a lehetséges reakciók egyenleteit! b) Ismertesd a gondolatmenetedet! A sósav esetén 1 mólosból. 0,1 mólosból., 0,001 mólosból semlegesíti a 100 cm 3 NaOH-oldatot. A kénsav esetén 1 mólosból, 0,1 mólosból.0,001 mólosból. semlegesíti a 100 cm 3 NaOH-oldatot. Kimérek az eredeti NaOH-oldatból 10 cm 3 -t, ezt közömbösíti: koncentráció 1 mol/dm 3 0,1 mol/dm 3 0,01mol/dm 3 HCl térfogat H 2 SO 4 térfogat 3. kísérlet: Sav-bázis reakciók térfogatos elemzése Szükséges eszközök és anyagok: desztillált víz nátrium- hidroxid-oldat (0,1 mol/dm 3 ) büretta fenolftalein indikátor sósav (10 tömegszázalékos) 3 db 150 cm 3 -es Erlenmeyer-lombik cseppentő 10 cm 3 -es pipetta Bunsen-állvány dió kémcsőfogó 2 db 10 cm 3 -es mérőhenger 2 db 100 cm 3 -es főzőpohár Munkarend és balesetvédelem: tanári bemutató kísérlet, tanulói kísérlet A kísérlet menete 1. A tálcán található 10 tömegszázalékos sósav sűrűsége 1,048g/cm 3. Mérj ki belőle 10 cm 3 -t, és juttasd 100 cm 3 -es mérőlombikba! 2. Töltsd jelig a mérőlombikot desztillált vízzel! Amikor már kb. félig van, óvatosan homogenizáld az oldatot! Tedd félre a törzsoldatot! 38

40 3. Vegyél elő egy Bunsen-állványt! Rögzíts rá dió, és kémcsőfogó segítségével bürettát! 4. Töltsd jelig 0,1 mol/dm 3 koncentrációjú nátrium-hidroxid-oldattal! 5. Pipettázz ki 10 cm 3 -t az előző törzsoldatból, és ereszd bele egy 150cm 3 -es Erlenmeyer-lombikba! 6. Az oldathoz adj kb. 10 cm 3 desztillált vizet és három csepp fenolftalein indikátort! 7. Lassan csepegtess a bürettából nátrium-hidroxid-oldatot a lombikba! Figyeld a szín változását! Jegyezd fel, mekkora térfogatnál változik meg a szín! 8. Ismételd meg a kísérletet még kétszer! A kísérlet tapasztalatai a) Mire kell figyelned a büretta feltöltésekor? b) Hogyan változik az oldat színe az Erlenmeyer-lombikban? c) Mekkora volt a három mérés fogyása? V 1 = V 2 = V 3 = Számold ki a fogyások átlagát! 4. ábra: indikátorok Forrás: _Farbspektrum_verschiedener_Indikatoren.png 39

41 11. Sók hidrolízise A savakról és a bázisokról általában Brönsted. Arrhenius.. Erős savak: sósav, kénsav, salétromsav Középerős savak: ecetsav, foszforsav, hangyasav Gyenge savak: szénsav, kén-hidrogén Erős bázisok: NaOH, KOH Gyenge bázisok: NH 3 OH, Al(OH) 3, aminok 1. ábra: savak erőssége 35 A sók oldatának kémhatása a létrehozó savak és bázisok erősségétől függ. Azokban az esetekben, amikor az anion vagy kation gyenge savtól vagy bázistól származik, az ion hidrolizál és a folyamat függvényében lesz lúgos vagy savas a só vizes oldata. Hidrolízis: Általánosan megfogalmazható szabály: (A kísérletek elvégzése után válaszold meg!) kation erős bázisból erős bázisból gyenge bázisból gyenge bázisból anion erős savból gyenge savból erős savból gyenge savból A só vizes oldatának kémhatása 35 Forrás: 40

42 1. kísérlet: Savak, bázisok ph-ja Szükséges eszközök és anyagok: sósav (0,1 mol/dm 3 ) kénsav(0,1 mol/dm 3 ) ecetsav(0,1 mol/dm 3 ) szénsav(0,1 mol/dm 3 ) nátrium- hidroxid-oldat (0,1 mol/dm 3 ) ammónium-hidroxid(0,1 mol/dm 3 ) 50cm 3 -es főzőpohár tálca 6 db cseppentő ph-papír Munkarend és balesetvédelem: tanári bemutató kísérlet, tanulói kísérlet A kísérlet menete 1. Cseppents az adott oldatokból ph-papírra! 2. Állapítsd meg az oldatok ph-ját!(sósav, kénsav, ecetsav, szénsav, nátrium-hidroxid, ammónium-hidroxid) A kísérlet tapasztalatai Töltsd ki a mért ph-értékekkel a táblázatot! ph HCl H 2 SO 4 CH 3 COOH H 2 CO 3 NaOH NH 4 OH Milyen ph érték jelzi az erős savat. Milyen ph érték jelzi az erős lúgot. 2. kísérlet: Sók hidrolízise Szükséges eszközök és anyagok: szilárd anyagok: NaCl, Na 2 SO 4, Na 2 CO 3, CH 3 COONa, NH 4 Cl, (NH 4 ) 2 SO 4, (NH 4 ) 2 CO 3, CH 3 COONH 4 desztillált víz 8 db kémcső Kémcsőállvány 8 db vegyszeres kanál csipesz ph-papír Munkarend és balesetvédelem: tanári bemutató kísérlet, tanulói kísérlet A kísérlet menete 1. Tegyél kémcsőbe egy kanálnyi szilárd anyagot a következő sókból: NaCl, Na 2 SO 4, Na 2 CO 3, NaCH 3 COO, NH 4 Cl, (NH 4 ) 2 SO 4, (NH 4 ) 2 CO 3, NH 4 CH 3 COO! 2. Oldd fel a sókat desztillált vízben! 3. Mérd meg a ph-jukat! 41

43 A kísérlet tapasztalatai Töltsd ki a táblázatot! A savak és a bázisok alá írd be az erősségüket! HCl H 2 SO 4 CH 3 COOH H 2 CO 3 NaOH NaCl Na 2 SO 4 CH 3 COONa Na 2 CO 3 ph= ph= ph= ph= NH 4 OH NH 4 Cl (NH 4 ) 2 SO 4 CH 3 COONH 4 (NH 4 ) 2 CO 3 ph= ph= ph= ph= Ellenőrző kérdések 1. Brönsted szerint mit nevezünk savaknak, bázisoknak? 2. Mi a különbség Brönsted és Archenius meghatározása között? 3. Mit jelent a savanyú só elnevezés? 3. *kísérlet: Sók beazonosítása kémhatásuk alapján (33. emelt) Szükséges eszközök és anyagok: nátrium-hidrogén-szulfát-oldat (0,5 mol/dm 3 ) nátrium-hidrogén-karbonát-oldat (0,5 mol/dm 3 ) nátrium-szulfát-oldat (0,5 mol/dm 3 ) desztillált víz fenolftalein indikátor metilnarancs indikátor műanyag tálca kémcsőállvány 3 db sorszámozott kémcsőben az ismeretlenek 6 db üres kémcső védőszemüveg gumikesztyű hulladékgyűjtő Munkarend és balesetvédelem: tanári bemutató kísérlet, tanulói kísérlet A kísérlet menete 1. Három számozott kémcsőben ismeretlen sorrendben nátrium-hidrogénszulfát, nátrium-hidrogén-karbonát és nátrium-szulfát vizes oldata van. 2. A tálcán található indikátorok segítségével azonosítsa a kémcsövek tartalmát! 3. Magyarázza a tapasztalatokat és írja fel a semlegestől eltérő kémhatások kialakulásának egyenletét is! 42

44 A kísérlet tapasztalatai vegyület fenolftalein színe metilnarancs színe kémhatása NaHSO 4 NaHCO 3 Na 2 SO 4 a) A NaHSO 4.lúg és.. sav.. kémhatású az oldata. b) A NaHCO 3. lúg és.. sav kémhatású az oldata. c) A Na 2 SO 4. sav és lúg sója,, az oldata. A metilnarancs vált színt. Savban. semleges közegben és lúgban.. A fenolftalein savban, semleges oldatban. lúgban. 43

45 12. Oldatok hígítása, a ph és az indikátorok Az indikátorok Az indikátorok *ph egy olyan számadat, ami egyenlő az oldat oxóniumion koncentrációjának 10-es alapú logaritmusa negatív értékével. ph= – lg [H 3 O + ] Gyakorlati megfontolásból csak az 1 mol/dm 3 nél hígabb oldatokban értelmezzük a ph-t. 1. ábra: ph értékek 36 A kémhatás változásával változik a ph érték is, az indikátorok különböző ph tartományban váltanak színt, ezért jól használhatók a kémhatás meghatározására. (lásd 39. oldal) 1. Kísérlet: Nátrium-hidroxid-oldat hígítása és ph vizsgálat Szükséges eszközök és anyagok: nátrium- hidroxid-oldat (0,1 mol/dm 3 ) desztillált víz univerzális indikátorpapír 1 db10 cm 3 -es pipetta tálca üvegbot 4 db 100 cm 3 -es főzőpohár Munkarend és balesetvédelem: tanári bemutató kísérlet, tanulói kísérlet A kísérlet menete 1. 0,1 mol/dm 3 -es nátrium-hidroxid- oldatból (főzőpohárból) mérj ki pipettával10 cm 3 -t! 2. Tedd ezt 100 cm 3 -es mérőlombikba, majd töltsd jelig (10x-es térfogatra)desztillált vízzel! 3. Az előző lombikot homogenizáld, majd mérj ki belőle pipettával 10 cm 3 -t! 4. Tedd ezt 100 cm 3 -es mérőlombikba, majd töltsd jelig desztillált vízzel! 5. Az előző lombikot homogenizáld, majd mérj ki belőle pipettával 10 cm 3 -t! 6. Tedd ezt 100 cm 3 -es mérőlombikba, majd töltsd jelig desztillált vízzel! 7. Mérd meg a négyféle nátrium-hidroxid-oldat ph-ját! 36 Forrás: 44

46 A kísérlet tapasztalatai Jegyezd fel az oldatok ph-értékét! 0,1 mol/dm 3 -es NaOH-oldat ph= 1. hígítás ph= 2. hígítás ph= 3. hígítás ph= 2. Kísérlet: Sósav hígítása és ph vizsgálat Szükséges eszközök és anyagok: sósav (0,1 mol/dm 3 ) 1 db10 cm 3 -es pipetta desztillált víz tálca univerzális indikátorpapír üvegbot 4 db 100 cm 3 -es főzőpohár Munkarend és balesetvédelem: tanári bemutató kísérlet, tanulói kísérlet A kísérlet menete Az előző módon hígítsd a 0,1 mol/dm 3 -es sósavoldatot is! Tapasztalatodat jegyezd fel! A kísérlet tapasztalatai Jegyezd fel az oldatok ph-értékét! 0,1 mol/dm 3 -es sósav ph= 1.hígítás ph= 2.hígítás ph= 3.hígítás ph= Ellenőrző kérdések 1. Milyen összefüggés van az oldatok kémhatása és ph-ja között? 2. Mit nevezünk ph-nak? 3. Vizes oldatokban egyensúly van a két vízből származó ion koncentrációja között. Melyik ez a két ion és mi a közöttük fennálló összefüggés? 45

47 13. Redoxi reakciók Legismertebb nemfémes oxidálószerek: O 2, H 2 O 2, halogének F Cl Br I F – Cl – Br – I – Oxidálóképesség csökken Legismertebb nemfémes redukálószerek: H 2, C, CO, SO 2, NO Fémek redukáló sora: Kísérlet: a hidrogén redukálóhatásának vizsgálata (28. emelt) Szükséges eszközök és anyagok: kénsav cink réz(ii)-oxid Busen-égő gumicső hajlított, kihúzott végű üvegcső 2 db kémcső 2 db Bunsen-állvány gázfejlesztő készülék dió kémcsőfogó lombikfogó Munkarend és balesetvédelem: tanári bemutató kísérlet, tanulói kísérlet A kísérlet menete 1. Egy kémcsőbe réz(ii)-oxidot helyezünk. 2. A kémcsövet kissé ferdén szájával lefelé állványba rögzítjük. 3. Hidrogéngázt állítunk elő valamilyen sav és cink reakciójával. Víz alatt felfogjuk. 4. A negatív durranógázpróba elvégzése után a tiszta hidrogéngázt üvegcsövön a réz(ii)-oxidra vezetjük. 5. Kis ideig várunk, amíg az áramló hidrogén a levegőt kiszorítja a kémcsőből. 6. Ezután a Bunsen-égő lángjával hevítjük a réz(ii)-oxidot. 37 Forrás: 46

48 7. Mit tapasztalunk néhány perc elteltével? 8. Ismertesse a lejátszódó folyamatot, elemezze a hidrogén szerepét! 9. Miért kellett elvégezni a durranógázpróbát? A kísérlet tapasztalatai 1. ábra: hidrogén előállítása ábra: CuO redukciója hidrogénnel 39 a) Milyen redoxireakció játszódott la a hidrogén előállítása közben? A lejátszódó reakció: b) Vörös színű elemi Cu és vízgőz keletkezik, ami lecsapódik a kémcső falán. c) A durranógázpróbát azért kellett elvégezni, hogy.negatív a durranógázpróba, ha A pozitív durranógázpróba. d) A H 2 magas hőmérsékleten számos vegyületből képes.. elvonni, jó..szer. 2. Kísérlet: a hidrogén-peroxid oxidálóhatásának vizsgálata(31. emelt) Szükséges eszközök és anyagok: 5%-os hidrogén-peroxid-oldat 2 darab kémcső 1%-os keményítőoldat gumikesztyű kálium-jodid-oldat vegyszeres kanál műanyag tálca védőszemüveg kémcsőállvány hulladékgyűjtő Munkarend és balesetvédelem: tanári bemutató kísérlet, tanulói kísérlet 38 Forrás: 39 Forrás: 47

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.